|
 |
 |
|
|
KÉRDEZEK |
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink
konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS
2010. évi XC. törvény
egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról
Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a gazdaság versenyképességének helyreállítása és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
AZ ADÓRENDSZEREN KÍVÜLI KERESETTEL JÁRÓ FOGLALKOZTATÁS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE
| 1. § |
|
| 2. § |
|
| 3. § |
|
| 3. § |
|
| 4. § |
|
| 5. § |
|
| 6. § | Az e fejezet szerinti bejelentési és regisztrációs díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. |
I. FEJEZET
II. FEJEZET
II. FEJEZET
A MAGÁNSZEMÉLY EGYES JÖVEDELMEINEK KÜLÖNADÓJA
| 8. § |
|
| 9. § |
|
| 10. § | A különadó mértéke a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapnak a 98 százaléka. |
| 10. § | A különadó mértéke a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapnak a 75 százaléka. |
| 11. § |
|
| 12. § | E fejezet alkalmazásában
|
| 12/A. § | A 8-12. § rendelkezéseit - a 12/B. §-ban meghatározottak figyelembevételével - a 2010. január 1-jén vagy azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. |
| 12/B. § |
|
| 12/C. § | Az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló 2013. évi CCL. törvénnyel megállapított 10. §-t a 2014. január 1-jén vagy azt követően megszerzett bevételekre kell alkalmazni. |
| 12/D. § |
|
| 12/E. § |
|
| 12/F. § |
|
| 12/G. § |
|
III. FEJEZET
EGYES ADÓ- ÉS EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
| 20. § | Az Szja tv.
|
| 21. § | Hatályát veszti az Szja tv. 49/B. §-ának (21), (22) és (25) bekezdése. |
| 23. § | A Htv. 3/A. §-ában az „és a tartózkodás alapján megállapítható idegenforgalmi adó” szövegrész helyébe az „és az idegenforgalmi adó” szövegrész lép. |
| 24. § | Hatályát veszti a Htv. 1. § (2) bekezdésében a „, valamint a vállalkozók kommunális adóját” szövegrész, 4. § b) pontja, 6. § c) pontjában „a 29. §-ának (1) bekezdésében,” szövegrész, az „1.2. Vállalkozók kommunális adója” cím, 27-29. §-ai, 30. § (1) bekezdésének b) pontja, 30. § (2) bekezdése, 32. § b) pontja, 33. § c) pontja, 41. § (1) bekezdésében „a vállalkozók kommunális adójában és” szövegrész, valamint 52. § 19. pontja. |
| 33. § | Hatályát veszti az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény (Nért.). |
| 36. § |
|
| 37. § | Az Art. 2. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul. |
| 39. § | Hatályát veszíti a Vt. tv. 1. § 27. és 28., valamint 30. és 31. pontja, a 6. § (1) bekezdés f) pontja és (2) bekezdésének b) pontja, a 7. §-a, a 9. § (2) bekezdés f) pontja, 9. § (4) bekezdés b) pontjának a „, társulati alap-hozzájárulást megalapozó egységének számát” szövegrésze, a 30. § (1) bekezdés c) pontja, a 31. § (4) bekezdés j) pontja, a 37. § (3) bekezdés e) pontja, a 41. § (1) bekezdésének „a tagok társulati hozzájárulásából,” szövegrésze, a 47-50. §, valamint az azt megelőző alcím. |
III. FEJEZET
IV. FEJEZET
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRÓL SZÓLÓ 1992. ÉVI XXXVIII. TÖRVÉNY ÉS EGYES KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA, VALAMINT A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSÁRÓL ÉS GAZDÁLKODÁSÁRÓL SZÓLÓ 2008. ÉVI CV. TÖRVÉNY HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE
| 61. § | Az Áht. 48. § g) pontjában az „illetve a 98. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 100/F. § (4) bekezdése” szöveg, 49. § (7) bekezdésében az „(5) és (6) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(5) bekezdésben” szöveg, és 83/A. §-ában az „e törvény 87. és 90-100/E. §-ait” szövegrész helyébe az „e törvény 97-100/G. és 100/J. §-ait” szöveg lép. |
| 65. § |
|
| 66. § |
|
| 67. § | 2011. január 1-jén hatályát veszti az Áht. 100/A. § (2) bekezdésében a „vagy a (3) bekezdésben megjelölt dologi kiadások előirányzata terhére, ha a szellemi tevékenység ellátása a tervezettől eltérően a továbbiakban a létszám-előirányzat keretein belüli foglalkoztatással történik” szövegrész és a 100/A. § (3) bekezdése. |
V. FEJEZET
A BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK EGYSZERŰSÍTÉSE ÉRDEKÉBEN EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
| 69. § | Az Itv.
|
| 70. § | Hatályát veszti az Itv. mellékletének XV. fejezet 1. pont g), k) és l) alpontja. |
| 73. § | A Tftv. 19. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „területrendezésért felelős miniszter” szöveg lép. |
| 74. § | Hatályát veszti a Tftv.
|
| 77. § | Hatályát veszti a Kötv. 66. § (2) bekezdése és 93. § (2) bekezdés i) pontja. |
IV. FEJEZET
V. FEJEZET
VI. FEJEZET
EGYES JOGSZABÁLYOKNAK A DEVIZAKÖLCSÖN SZERZŐDÉSEKET BIZTOSÍTÓ JELZÁLOGJOG KORLÁTOZÁSA ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES MÓDOSÍTÁSA
VII. FEJEZET
EGYES PÉNZÜGYI SZERVEZETEKNÉL ÉS A KÖZSZFÉRÁBAN JÖVEDELEMKORLÁT BEVEZETÉSE
| 90. § |
|
| 91. § |
|
| 92. § | Amennyiben e törvény 84-91. §-ában meghatározott jogviszonyokban a havi munkabér, illetve illetmény - ideértve a Kjt. tekintetében a havi illetmény és a havi rendszeres illetménypótlékok, az Iasz. tekintetében a havi alapilletmény és az alapilletmény jellegű pótlékok együttes összegét, a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény tekintetében a havi járandóságot (munkabért, illetményt), beleértve az Ftv. 97. § (3) bekezdése szerinti járandóságot is - meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét, annak mértéke e fejezet hatálybalépésével egyidejűleg a törvény erejénél fogva a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresére csökken. |
VIII. FEJEZET
A JÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 2003. ÉVI CXXVII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
| 111. § | A Jöt. kiegészül e törvény 2. melléklete szerinti 3. számú melléklettel. |
| 112. § | A Jöt. 38. §-ának (5) bekezdésében a „jövedéki biztosíték a (2) bekezdésben meghatározott összeg fele” szövegrész helyébe a „nyújtandó jövedéki biztosíték összege feleződik” szöveg, 63. §-a (2) bekezdésének 2. pontjában a „pálinkát” szövegrész helyébe a „párlatot” szöveg, 65. §-át megelőző alcímben, (1) bekezdésének felvezető rendelkezésében és c) pontjában, (2) és (3) bekezdésében, 73. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „pálinka” szövegrész helyébe a „párlat” szöveg, 66. §-ának (2) és (3) bekezdésében a „bérfőzési szeszadót” szövegrész helyébe az „adót” szöveg, 66. §-ának (3) bekezdésében a „vámhatóság bérfőzési szeszadó számlájára” szövegrész helyébe a „vámhatóságnak” szöveg, 66. §-ának (2) és (5) bekezdésében az „a bérfőzési szeszadó” szövegrész helyébe az „az adó” szöveg, 66. §-ának (4) bekezdésében a „bérfőzési szeszadó” szövegrész helyébe az „adó” szöveg, 72. §-a (8) bekezdésének első mondatában az „A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére és az etanolüzemre a jövedéki biztosítékot” szövegrész helyébe az „A jövedéki biztosítékot a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére 500 ezer forint, az etanolüzemre” szöveg lép. |
| 113. § | A Jöt. 72. §-a (8) bekezdésének második mondata, 114. §-a (2) bekezdésének j) pontjában az „[a továbbiakban az a)-j) pontban megjelölt termék: adózás alól elvont termék]” szövegrész, 119. §-a (2) bekezdésének f) pontjában a „valamint” szövegrész hatályát veszti. |
| 114. § | A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 13. §-ának a) pontjában a „pálinka pálinkafajtánként” szövegrész helyébe a „párlat és a magánfőzésben előállított, a Jöt. 67/A. § (1) bekezdése szerint a magánfőző által a vámhatósághoz bejelentett párlat párlatfajtánként” szöveg és b) pontjának bb) alpontjában a „2008 20 19” szövegrész helyébe a „2208 20 19” szöveg lép. |
IX. FEJEZET
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENSÚLYÁT JAVÍTÓ KÜLÖNADÓRÓL ÉS JÁRADÉKRÓL SZÓLÓ 2006. ÉVI LIX. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
VIII. FEJEZET
IX. FEJEZET
X. FEJEZET
EGYES PÉNZÜGYI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
| 126. § | Hatályát veszti a Pszáftv. 11. § (4) bekezdése, 21. § (6) bekezdése, valamint a 22. § (5) és (6) bekezdése. |
X. FEJEZET
XI. FEJEZET
XI. FEJEZET
A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐRENDSZER STABILITÁSÁNAK ERŐSÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ 2008. ÉVI CIV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
XII. FEJEZET
XII. FEJEZET
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRÓL SZÓLÓ 1992. ÉVI XXXVIII. TÖRVÉNY ÉS EGYES KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2006. ÉVI LXV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
III-XII. FEJEZET
XIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
| 131. § | Ez a törvény - a 132-147. §-ban foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba. |
| 132. § |
|
| 133. § | A II. Fejezet e törvény kihirdetését követő 44. napot követő hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2010. január 1-jétől megszerzett, a II. Fejezet hatálya alá tartozó jövedelmekre kell alkalmazni. |
| 134. § |
|
| 135. § |
|
| 136. § |
|
| 137. § |
|
| 138. § |
|
| 139. § |
|
| 140. § | A VIII. Fejezet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént. |
| 141. § | A IX. Fejezet e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba. |
| 142. § |
|
| 143. § | A XI. Fejezet e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. |
| 144. § |
|
| 145. § | A 148. § 2010. augusztus 15-én lép hatályba. |
| 146. § | A 149-152. § e törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. |
| 147. § | A 154. § 2010. augusztus 15-én lép hatályba. |
| 148. § | Ha az eljáró hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. |
| 150. § |
|
| 151. § |
|
| 152. § | Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi VII. törvény 51. § (3) bekezdésében a „2010. október 1-jén” szövegrész helyébe a „2011. március 3-án” szöveg, 51. § (4) bekezdésében a „2011. március 3-án” szövegrész helyébe a „2012. március 3-án” szöveg és 51. § (6) bekezdésében a „2011. március 4-én” szövegrész helyébe a „2012. március 4-én” szöveg lép. |
| 153. § | A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról szóló 2009. évi LXXXVI. törvény 74. § (2) bekezdésében a „2010. június 30-tól” szövegrész helyébe „2011. április 30-tól” szöveg lép. |
1. MELLÉKLET A 2010. ÉVI XC. TÖRVÉNYHEZ
2. MELLÉKLET A 2010. ÉVI XC. TÖRVÉNYHEZ
1-2. MELLÉKLET A 2010. ÉVI XC. TÖRVÉNYHEZ
- A jogszabály 2010. augusztus 13-án jelent meg a Magyar Közlöny 132. számában.
- hatályba lépett 2010. augusztus 14-én.
KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT
2010. évi XC. törvény
egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról
Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a gazdaság versenyképességének helyreállítása és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
AZ ADÓRENDSZEREN KÍVÜLI KERESETTEL JÁRÓ FOGLALKOZTATÁS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE
| 1. § |
|
| 2. § |
|
| 3. § |
|
| 4. § |
|
| 5. § |
|
| 6. § | Az e fejezet szerinti bejelentési és regisztrációs díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. |
| 7. § | Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. § (7) bekezdése a következő új i) ponttal egészül ki: [Az állami adóhatóság] „i) elektronikus úton hivatalból haladéktalanul átadja az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 3. § (3) bekezdése szerint a foglalkoztató által hozzá bejelentett adatokat ia) a munkaügyi hatóság részére ellenőrzésre történő kiválasztás céljából, valamint ib) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére a nyugellátásra való jogszerzés érdekében köthető megállapodás jogalapjának kontrollja céljából.” |
II. FEJEZET
A MAGÁNSZEMÉLY EGYES JÖVEDELMEINEK KÜLÖNADÓJA
| 8. § |
|
| 9. § |
|
| 10. § | A különadó mértéke a 9. § (2) és (4) bekezdése szerinti adóalapnak a 98 százaléka. |
| 11. § |
|
| 12. § | E fejezet alkalmazásában rendszeres járandóságnak minősül minden olyan bevétel-különösen bér, munkadíj, tiszteletdíj - amely a magánszemélyt a jogviszony megszűnéséig e jogviszonyra tekintettel jogszabály vagy szerződés alapján a legutolsó besorolás szerint meghatározott időközönként vagy a tartós megbízás teljes időtartamára illeti meg. |
III. FEJEZET
EGYES ADÓ- ÉS EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
| 13. § | A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 19. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „19. § (1) A társasági adó mértéke - a (2) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a pozitív adóalap 19 százaléka. (2) A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék. (3) A csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére az (1)-(2) bekezdés szerinti adómértékkel számított értékkel egyenlő. (4) A külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30 százalék.” |
| 14. § | A Tao. a következő 29/K. és 29/L. §-sal egészül ki: „29/K. § (1) A 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor a pozitív adóalapot 2010. január 1. és 2010. június 30., valamint a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra az adóév naptári napjai alapján arányosan kell megosztani. (2) Ha az adózó az (5)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem alkalmazza, a társasági adó mértéke a) a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra a pozitív adóalap 19 százaléka; b) a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére a (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott adómértékkel számított értékkel egyenlő. (4) Az (5)-(6) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésekor a társasági adó mértéke a) a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék; b) a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék. (5) Az adózó a (4) bekezdés a) pontja szerinti 10 százalékos adókulcsot akkor alkalmazhatja, ha a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakban a) a számított adóalap után adókedvezményt nem vesz igénybe, és b) az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább fél fő, azzal, hogy az átlagos állományi létszámot a havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján kell meghatározni vagy - választása szerint - az adóévben legalább egy fő, és c) az azt megelőző adóévben - a 2010. június 30-án hatályos 19. § (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az adóalap vagy az adózás előtti eredmény legalább a jövedelem - (nyereség) minimum összegével egyezik meg, kivéve, ha az adózó a 6. § (6) bekezdés hatálya alá tartozik, és d) a megelőző adóévben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát nem állapította meg a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható hatósági határozata, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot, és e) az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszerese - ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér - szorzatának a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra számított összegére vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. (6) A (4) bekezdés a) pontjában foglalt 10 százalékos adókulcs alkalmazása esetén a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után az adózónak a 2010. június 30-án hatályos 19. § (4)-(8) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell. (7) A (4) bekezdés alkalmazásában a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére a (4) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott adómértékkel számított értékkel egyenlő. (8) A 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor: a) a 4. § 11. pontjában és a 15/A. § (6) bekezdésében - a 19. § (1) bekezdésben előírt mérték alatt - 19 százalékos adókulcsot, b) a 7. § (12) bekezdésében - a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított érték alatt - a (2) és (4) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéket, c) a 7. § (15) bekezdésében és 16. § (1) bekezdés b) pontjában - a 19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mérték alatt - 2010. adóévben lekötött fejlesztési tartalék esetében 19 százalékot, d) a 7. § (17) és (20) bekezdésében - a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított érték alatt - a (2) és (4) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéket kell érteni. (9) E § rendelkezéseit a naptári évtől eltérő üzleti évet nem választó adózónak - a végelszámolás alatt álló adózó kivételével - a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmaznia. 29/L. § (1) Az egyéni cégnek a 16. § (16) bekezdésének d) pontjában hivatkozott 19. § (5) és (6) bekezdés alatt a 19. § (5) és (6) bekezdés 2010. június 30-án hatályos szabályait kell értenie. (2) Az adózónak a 2008. és a 2009. adóévben a 10 százalékos adókulcs alkalmazása miatt meg nem fizetett adónak megfelelő összegű lekötött tartalék felhasználására a lekötés adóévében hatályos 19. §-ban foglaltakat kell alkalmaznia.” |
| 15. § | Az Szja tv. 3. §-a 17. pontjának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [17. Egyéni vállalkozó:] „a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki aa) az ingatlan-bérbeadási, ab) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemre, vagy az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;” |
| 16. § |
|
| 17. § | Az Szja tv. 18. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: [(1) Az önálló tevékenység bevételével szemben a jövedelem megállapításához elszámolható] „c) az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó (ideértve a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatást is) magánszemély e tevékenységére az a) pont rendelkezésének alkalmazása esetén - a 3. számú melléklet rendelkezéseitől eltérően - értékcsökkenési leírást a 11. számú melléklet rendelkezései szerint számolhat el.” |
| 18. § |
|
| 19. § | Az Szja tv. a következő 84/A. és 84/B. §-okkal egészül ki: „84/A. § (1) A 2010. évben a 49. § (16) bekezdése szerinti rendelkezés alapján a harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőleget - a már megfizetett adóelőleg figyelembevételével - az egyéni vállalkozó 10 százalékkal állapíthatja meg az év elejétől halmozott adóelőleg-alapnak a) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival arányos összegéből az 50 millió forintot meg nem haladó részre, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei erre az időszakra a (4) bekezdés szerint fennállnak; b) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakra eső naptári napjaival arányos 250 millió forintot meg nem haladó részre, de együttvéve legfeljebb 300 millió forintot meg nem haladó összegre. (2) A 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a vállalkozói személyi jövedelemadó a 2010. június 30-a utáni időszakra a 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalapnak - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalapnak - az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányos összegéből a 250 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, a meghaladó rész után 19 százalék. (3) A 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a vállalkozói személyi jövedelemadó a 2010. július 1-je előtti időszakra a 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalapnak - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalapnak - az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival arányos összege után a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (9) bekezdése szerint megállapított összeg. (4) A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a vállalkozói személyi jövedelemadó az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan megállapított adóalapnak az 50 millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e bekezdés rendelkezésének alkalmazását választja, és a) a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (9) bekezdése b) pontjának rendelkezését nem alkalmazza, és b) foglalkoztatottainak havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján meghatározott átlagos állományi létszáma az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában legalább fél fő, vagy választása szerint az adóév egészére számítva legalább egy fő, és c) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan megállapított vállalkozói adóalapja és a 2009. évi adóalapja (a tevékenység 2010-ben történt megkezdése esetén a 2010. évi adóalapja) legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg [kivéve, ha a 49/B. § (20) bekezdésének hatálya alá tartozik], és d) vele szemben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértése miatt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható közigazgatási határozata, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot, és e) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának minden naptári napjára vonatkozóan ténylegesen, vagy az adóévben az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan ea) legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalap kétszeresére, vagy eb) - ha székhelye jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van - legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalapra vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, azzal, hogy e bekezdése rendelkezésének alkalmazása esetén egyebekben a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (10) bekezdésének a)-e) pontját követő egyéb rendelkezései - az utolsó mondata helyett az e § (5) bekezdésének rendelkezései - az irányadók, valamint a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (21), (22) és (25) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell. (5) E § alkalmazásában a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét - az adóévben érvényesített összes kedvezmény az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakának naptári napjai szerint történő arányos megosztásával - a) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára jutó összegből az 50 millió forintot b) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára jutó összegből a 250 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az azt meghaladó rész után 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani. (6) Ha az egyéni vállalkozónak a 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezménnyel, illetve nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben adómegfizetési kötelezettsége keletkezik, az erre vonatkozó rendelkezésben az érvényesítés, illetve a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéknek - a megfizetési kötelezettséget az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan megosztva - az e § szerint az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott adómérték minősül. 84/B. § (1) A 6. § (4) bekezdésének, a 7. § (1) bekezdés l) pontjának és az 1. számú melléklet 6.1. alpontjának az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, 2010. évi XC. törvénnyel beiktatott rendelkezését 2010. január 1-jétől alkalmazni lehet. (2) A 49/B. §-ában foglalt rendelkezés szerint 2010. június 30-án nyilvántartott adókülönbözetre alkalmazni kell a §-nak a nyilvántartásba vételkor hatályos (22) bekezdését.” |
| 20. § | Az Szja tv.
|
| 21. § | Hatályát veszti az Szja tv. 49/B. §-ának (21), (22) és (25) bekezdése. |
| 22. § | A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 7. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy] „e) a vállalkozó (52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a 6. § d) pontja nem alkalmazható. A helyi iparűzési adó esetén egy adómérték alkalmazható. A vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó alapjának alapterület szerinti megállapítása esetén kizárólag az adótárgy fajtája, illetőleg a településen belüli földrajzi elhelyezkedése alapján állapítható meg differenciált adómérték,” |
| 23. § | A Htv. 3/A. §-ában az „és a tartózkodás alapján megállapítható idegenforgalmi adó” szövegrész helyébe az „és az idegenforgalmi adó” szövegrész lép. |
| 24. § | Hatályát veszti a Htv. 1. § (2) bekezdésében a „, valamint a vállalkozók kommunális adóját” szövegrész, 4. § b) pontja, 6. § c) pontjában „a 29. §-ának (1) bekezdésében,” szövegrész, az „1.2. Vállalkozók kommunális adója” cím, 27-29. §-ai, 30. § (1) bekezdésének b) pontja, 30. § (2) bekezdése, 32. § b) pontja, 33. § c) pontja, 41. § (1) bekezdésében „a vállalkozók kommunális adójában és” szövegrész, valamint 52. § 19. pontja. |
| 25. § | Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. (a továbbiakban: Itv.) 12. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: [12. § (1) Az öröklési és az ajándékozási illeték összegét - az egy-egy örökösnek, hagyományosnak jutott örökség, illetőleg megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke alapulvételével - a következő táblázatokban foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani:] „a) Öröklés esetén:
|
| 26. § | Az Itv. 16. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: [(1) Mentes az öröklési illeték alól:] „i) az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész.” |
| 27. § | Az Itv. 17. §-ának (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki: [(1) Mentes az ajándékozási illeték alól:] „p) az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék.” |
| 28. § | Az Itv. 17. §-ának (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki |
[(1) Mentes az ajándékozási illeték alól:]
„q) a termőföldről szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont] megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése;”
| 29. § | Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdése az alábbi t) és s) ponttal egészül ki: [26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:] „t) a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása;” „s) a termőföldről szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők által gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont] megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó - ide értve a gépjárművet és a pótkocsit is - tulajdonának, illetve vagyoni értékű jognak a megszerzése.” |
| 30. § | Az Itv. a következő 98. §-sal egészül ki: „98. § (1) A 12. § (1) bekezdés a) és b) pontjának, a 16. § (1) bekezdése i) pontjának, a 17. § (1) bekezdése p) pontjának, 26. § (1) bekezdése t) pontjának az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény által megállapított rendelkezéseit a 2010. július 1. napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell. A 17. § (1) bekezdése p) pontjában meghatározott személyek által 2010. július 1. napját követően a 76. § (1)-(2) bekezdése szerint megfizetett ajándékozási illetéket az állami adóhatóság kérelemre az adó-visszatérítés szabályai szerint visszatéríti. (2) A 17. § (1) bekezdése q) pontjának és 26. § (1) bekezdése s) pontjának az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény által megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.” |
| 31. § | A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „17/F. § A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó. Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó esetén van lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.” |
| 32. § | A Gjt. a következő 19/A. §-sal egészül ki: „19/A. § A Gjt. 2010. június 30-án hatályos 17/F. §-ában meghatározott feltételekkel és mértékben levonható a 2010. II. negyedévi cégautóadóból a nagy teljesítményű személygépkocsik adója.” |
| 33. § | Hatályát veszti az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény (Nért.). |
| 34. § |
|
| 35. § | Az Art. a következő 183. §-sal egészül ki: „183. § (1) E törvény az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható. (2) Az adózónak az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény hatálybalépését követően - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.” |
| 36. § |
|
| 37. § | Az Art. 2. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul. |
| 38. § | A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Vt. tv.) 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A normatív támogatás, a szerződésen alapuló állami és önkormányzati hozzájárulás a társulat tulajdonába kerül.” |
| 39. § | Hatályát veszíti a Vt. tv. 1. § 27. és 28., valamint 30. és 31. pontja, a 6. § (1) bekezdés f) pontja és (2) bekezdésének b) pontja, a 7. §-a, a 9. § (2) bekezdés f) pontja, 9. § (4) bekezdés b) pontjának a „, társulati alap-hozzájárulást megalapozó egységének számát” szövegrésze, a 30. § (1) bekezdés c) pontja, a 31. § (4) bekezdés j) pontja, a 37. § (3) bekezdés e) pontja, a 41. § (1) bekezdésének „a tagok társulati hozzájárulásából,” szövegrésze, a 47-50. §, valamint az azt megelőző alcím. |
IV. FEJEZET
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRÓL SZÓLÓ 1992. ÉVI XXXVIII. TÖRVÉNY ÉS EGYES KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA, VALAMINT A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSÁRÓL ÉS GAZDÁLKODÁSÁRÓL SZÓLÓ 2008. ÉVI CV. TÖRVÉNY HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE
| 40. § | Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) E törvény alkalmazásában a) költségvetési szerv irányító szerve: a költségvetési szervvel és annak gazdálkodásával kapcsolatos, a 93. § (1) bekezdésében, valamint külön jogszabályban meghatározott irányítási jogokkal felruházott szerv vagy személy, b) költségvetési szerv alapító szerve: a költségvetési szervvel kapcsolatos, a 93. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt irányítási jogokkal felruházott - a 88. § (1) bekezdésében nevesített - szerv vagy személy, c) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: ca) a helyi önkormányzat által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a képviselő-testület (közgyűlés), cb) a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiséggel rendelkező társulás által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a társulási tanács, cc) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. és 9. §-ában foglaltak szerinti közös fenntartás, egyes alapítói jogok közös gyakorlása esetén a társulási megállapodásban megjelölt - ennek hiánya esetén a költségvetési szerv székhelye szerinti - helyi önkormányzat képviselő-testülete, d) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: a helyi kisebbségi önkormányzati testület, e) országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése, f) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője: fa) a helyi önkormányzat által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, fb) a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiséggel rendelkező társulás által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a társulási tanács elnöke, fc) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. és 9. §-ában foglaltak szerinti közös fenntartás, egyes alapítói jogok közös gyakorlása esetén a társulási megállapodásban megjelölt - ennek hiánya esetén a költségvetési szerv székhelye szerinti - helyi önkormányzat polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlésének elnöke, g) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője: a helyi kisebbségi önkormányzati testület elnöke, h) országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője: az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlésének elnöke, i) Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv: az államháztartás központi szintjébe tartozó költségvetési szervek az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Országgyűlési Biztosok Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Bíróságok, a Magyar Köztársaság Ügyészsége, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Tudományos Akadémia fejezetekhez tartozó költségvetési szervek kivételével, j) Kormány irányítása alá tartozó fejezet: a központi költségvetés fejezete az i) pontban nevesített fejezetek kivételével, k) előirányzat-módosítás: a megállapított kiadási, bevételi, támogatási kiemelt előirányzat, létszám-előirányzat növelése vagy csökkentése, l) előirányzat-átcsoportosítás: az átcsoportosítást végrehajtó költségvetésének kiadási, bevételi, támogatási főösszegének változatlansága mellett, egyidejű előirányzat-csökkentéssel és -növeléssel végrehajtható módosítás.” |
| 41. § | Az Áht. 12. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) A bevételi előirányzatokat az arra jogosultnak - az azt alátámasztó számítások alapján - módosítania kell, ha az adott bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak. Központi költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat bevételeinek túlteljesítése vagy azok elmaradása esetén az előirányzatokat az arra jogosultnak - központi költségvetési szerv bevételei túlteljesítése esetén a 100/B. § (1) bekezdésében foglaltak alapján engedélyezett összeggel - a jogszabályi előírások változásától függetlenül módosítania kell.” |
| 42. § | Az Áht. 13/A. § (4)-(6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(4) A központi költségvetésből támogatás nem folyósítható, amíg a kedvezményezettnek - a pénzbeli szociális, jóléti ellátások és a foglalkoztatást elősegítő képzési támogatások kivételével-adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása (a továbbiakban: köztartozás) van. A támogató rendelkezhet úgy, hogy a támogatási kérelem, pályázat benyújtásának feltétele a kérelmező, pályázó köztartozás mentessége. (5) A köztartozás vizsgálata céljából a támogatási jogviszony fennállásáig a támogató vagy a támogató adatszolgáltatása alapján a kincstár és az állami adóhatóság, vámhatóság (a továbbiakban együtt: adóhatóságok) jogosultak a kedvezményezett 18/C. § (14) bekezdésében meghatározott adatainak kezelésére. A támogató, a kincstár és az adóhatóságok között az adatcsere elektronikus úton történik. (6) A központi költségvetésből megítélt és folyósításra kerülő támogatásból - közösségi jogszabály visszatartást tiltó rendelkezése hiányában - a támogatások kedvezményezettjét terhelő köztartozások összege visszatartásra kerül. A visszatartás a kedvezményezett támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem érinti.” |
| 43. § |
|
| 44. § | Az Áht. 18/I. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „18/I. § (1) A 18/B. § (1) bekezdés l) pontjában említett jogi személyekről (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy) a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet, amely külön jogszabályban meghatározott adatait interneten keresztül is elérhetővé teszi. A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során - az e törvényben szabályozott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A kincstári nyilvántartás vezetésével kapcsolatban az ügyintézési határidő tíz munkanap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére tizenöt munkanapos határidőt állapíthat meg. Az eljárásában kizárt az újrafelvételi eljárás. (2) A kincstár költségvetési szervek esetén a 90. §-ban előírtaknak megfelelő tartalmú, az arra jogosulttól származó alapító okirat benyújtása, és külön jogszabályban meghatározott adatok szolgáltatása alapján dönt a nyilvántartásba vételről. Egyéb törzskönyvi jogi személyt a kincstár a 18/K. §-ban meghatározott adatok szolgáltatása alapján vesz nyilvántartásba. (3) A kincstár döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az alapító szerv a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül a határozat vagy az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés felülvizsgálatát kérheti az alapító szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól (a továbbiakban: bíróság). (4) A bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A bíróság a feleket meghallgathatja. A kérelemről a bíróság - annak beérkezésétől számított - harminc napon belül, a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint dönt. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A bíróság eljárására egyebekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 4. §-át kell alkalmazni. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye. (5) A költségvetési szerv alapító okiratának a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését nem eredményező módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény más időpontot, vagy az alapító okirat módosítására irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg. Egyéb törzskönyvi jogi személyre vonatkozó bejegyzések módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény más időpontot, vagy az adatmódosításra irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg. (6) A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy az alapító szerv által, vagy törvényben meghatározott napon szűnik meg. A kincstár e törzskönyvi jogi személyt jogutód nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől vagy a törvény hatálybalépésétől, jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód bejelentésétől számított tíz munkanapon belül - a jogutód feltüntetésével - törli a nyilvántartásból. (7) Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak a jóhiszeműségét, aki a törzskönyvi jogi személlyel szemben a nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és a nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Az adatok törlése esetén - az ellenkező bizonyításáig-azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn. (8) A nyilvántartás fennálló és törölt adatai és az alapító okirat nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, továbbá azok adatai elektronikus úton is hozzáférhetők. (9) Az alapító szerv e §-ban foglalt jogait a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szerv alapítása esetén az irányító szerv gyakorolja. (10) A Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szervekről, a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervekről, és a nemzetbiztonsági szolgálatokról a kincstárnál nyilvántartásba vehető adatok körét, a kincstári nyilvántartásba nem vehető adatokat nyilvántartó szerv kijelölését, továbbá az ezen adatokra vonatkozó nyilvántartás sajátos eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.” |
| 45. § | Az Áht. 18/K. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „18/K. § (1) A törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza a) a törzskönyvi jogi személy megnevezését, nyilvántartási számát, alapító vagy más létesítő okiratának (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: alapító okirat) keltét, az alapító okirat azonosítóját, az alapítás időpontját, b) a törzskönyvi jogi személy székhelyét, telephelyét, valamint iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos a székhelyével, c) a törzskönyvi jogi személy alapítójának, vagy az alapítói jogok gyakorlójának nevét, címét vagy székhelyét, székhely hiányában a központi ügyintézés helyét (a továbbiakban együtt: székhely), amennyiben az alapítói jog gyakorlója rendelkezik adóazonosító számmal, annak adóazonosító számát is, d) a törzskönyvi jogi személy alapító okirata szerinti valamennyi tevékenységét, és az alapító okiratban nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenységeket az Európai Parlament és a Tanács a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendeleten alapuló, külön kormányrendelet felhatalmazása alapján közzétett szakágazati rend szerint, e) a törzskönyvi jogi személy vezetőjének (a vezető jogai ideiglenes gyakorlójának) nevét, a kinevezés (választás) időpontját, időtartamát, f) a törzskönyvi jogi személy statisztikai számjelét, adóigazgatási azonosító számát, g) a törzskönyvi jogi személy elszámolásának, finanszírozásának módját (nettó, bruttó), és az illetményszámfejtés módját, helyét, h) a törzskönyvi jogi személy megszüntetésének, megszűnésének, nyilvántartásból való törlésének időpontját, a megszüntető okirat keltét, azonosítóját. (2) A törzskönyvi nyilvántartás - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a) a törzskönyvi jogi személy irányító vagy felügyeleti szervének nevét, székhelyét, amennyiben rendelkezik adóazonosító számmal, annak adóazonosító számát is, b) a törzskönyvi jogi személy közvetlen jogelődjének (jogelődeinek) nevét, székhelyét, és amennyiben rendelkezett adóazonosító számmal, annak adóazonosító számát; c) a törzskönyvi jogi személy vagy annak vezetője által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek nevét, székhelyét, d) azon jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nevét, székhelyét, amely felett a törzskönyvi jogi személy vagy annak vezetője vagyonkezelői, tulajdonosi (alapítói, részvényesi, szavazatelsőbbségi, tagsági) jogokat gyakorol, e) a törzskönyvi jogi személy közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételének tényét (a fokozat megjelölésével), f) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 22. § (1) bekezdésében előírt nyilatkozatot (ideértve a közösségi adószám megállapítása iránti kérelmet is), g) a törzskönyvi jogi személy társasági adó alanyiságára vonatkozó nyilatkozatot, h) a törzskönyvi jogi személy adókötelezettséget eredményező tevékenysége megkezdésének és befejezésének időpontját, i) a törzskönyvi jogi személyt megszüntető megnevezését, székhelyét, vagy ha a megszűnés törvény által történt, a törvény megjelölését, j) a törzskönyvi jogi személy megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha határozott időre, vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre, k) a törzskönyvi jogi személy átalakulása (egyesülése, szétválása) esetén annak tényét, időpontját, l) a törzskönyvi jogi személy jogutódjának (jogutódainak) nevét, székhelyét, amennyiben a jogutód rendelkezik adóazonosító számmal, annak adóazonosító számát, m) a külön jogszabályban előírt adatokat. (3) A törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, az állami adóhatóság által is kezelt adatokról, ezen adatok megváltozásáról - az Art. 22. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat változásának kivételével - a kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján értesíti az állami adóhatóságot. (4) Az adóazonosító szám megváltozásáról az állami adóhatóság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján értesíti a kincstárat. A változás bejegyzése automatikusan, elektronikusan történik. (5) A bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettséget késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, vagy ugyanabban az eljárásban több alkalommal hiányosan teljesítő bejelentésre kötelezett szerv vezetője háromszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A mulasztási bírság kiszabásánál a kincstár mérlegeli az eset összes körülményét, a mulasztó jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát. A körülmények mérlegelése alapján a kincstár a mulasztás súlyához igazodó, arányos bírságot szab ki, vagy indokolt esetben a bírság kiszabását mellőzi. (6) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a törzskönyvi jogi személy adatszolgáltatási (bejelentési, változásbejelentési, okirat-benyújtási) kötelezettségének teljesítési határideje az adat keletkezésétől, változásától számított nyolc munkanap. (7) Helyi önkormányzat és a jogi személyiségű és többcélú kistérségi társulások esetén az (1) bekezdés c) és h) pontját, és a (2) bekezdés a), b), e), i), j) pontját nem kell alkalmazni. A 18/J. § és jelen § alkalmazása során alapító szerven a helyi önkormányzatot, törzskönyvi jogi személy alapító okiratán a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát - jogi személyiségű és többcélú kistérségi társulások esetén a társulási megállapodást -, alapításon, átalakuláson, jogutódláson, megszűnésen kizárólag a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 1. § b), c), e), h), i), j) pontjában foglaltakat kell érteni.” |
| 46. § |
|
| 47. § | Az Áht. 46/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „46/A. § (1) A fejezet, a fejezethez tartozó költségvetési szervek és az elkülönített állami pénzalap gazdálkodásának a költségvetés-politikával való összhangja érdekében a Kormány költségvetési főfelügyelőt és felügyelőt rendelhet ki - az irányítása alá nem tartozó fejezetek, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az európai uniós források felhasználásával megvalósuló programok közreműködő szervei kivételével - a központi költségvetési fejezetekhez, elkülönített állami pénzalapokhoz. (2) A költségvetési (fő)felügyelő jogviszonyára a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A költségvetési főfelügyelő közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokat a minisztériumban betöltött főosztályvezetői vezetői munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőkre, a költségvetési felügyelő közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokat a minisztériumban betöltött főosztályvezető-helyettesi vezetői munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. (3) A költségvetési (fő)felügyelő felett a munkáltatói jogokat és tevékenységük szakmai irányítását az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja. (4) A költségvetési (fő)felügyelők - meghatározott időtartamra szóló - megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter - az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó fejezet vonatkozásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egyetértésével - gondoskodik. (5) A költségvetési (fő)felügyelő működésével összefüggő kiadásokat az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló költségvetési fejezet költségvetésében kell biztosítani. (6) A költségvetési (fő)felügyelő a) jogosult a költségvetési szerv tekintetében érvényes titoktartási követelmények szerinti nyilatkozatok megtételét követően a költségvetési szerv kezelésében levő közpénz felhasználásával összefüggő adatot - ideértve a minősített adatnak, továbbá üzleti vagy más titoknak minősülő adatokat is - megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni, b) véleményezi a gazdálkodással kapcsolatos belső szabályzatokat, c) kormányrendeletben meghatározottak szerint a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat előzetesen véleményezi azzal, hogy Kormány rendeletében meghatározott nagy összegű kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet, különösen a költségvetés-politikai céloknak való megfelelőségre, a szükségszerűségre, időszerűségre, forrásszükségletre, a fedezet meglétére, és a kifizetés ütemezésére tekintettel, d) a Kormány rendeletében meghatározott, a gazdálkodással összefüggő intézkedéseket előzetesen véleményezi. (7) Indokolt esetben a költségvetési (fő)felügyelő a (6) bekezdés b)-d) pontjai tekintetében javaslatot tehet az intézkedés felfüggesztésére. Amennyiben ezzel a fejezetet irányító szerv vezetője nem ért egyet, egyeztetést kezdeményez az államháztartásért felelős miniszterrel. Az intézkedés mindaddig nem hajtható végre, amíg az érdemi egyeztetés nem történt meg. (8) A költségvetési (fő)felügyelő tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.” |
| 48. § |
|
| 49. § |
|
| 50. § | Az Áht. 74. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A képviselő-testület által jóváhagyott kiadási, bevételi és létszám-előirányzatok között átcsoportosítást a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a képviselő-testület engedélyezhet.” |
| 51. § | Az Áht. 86/F. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) A 24. és 24/B. §-t a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a fejezetet irányító szerv hatáskörében az egészségbiztosítási szerv esetén - ha országos illetékességgel jár el - az egészségbiztosításért felelős miniszter, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv esetén a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tekintetében az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetői járnak el, b) a 24. §-ban meghatározott címeken alcímeket kell érteni; a 24. § (12) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható, c) fejezeti kezelésű előirányzatokon a központi kezelésű előirányzatokat kell érteni, d) a 24/B. § (6) és (9) bekezdése szerinti előirányzat-maradvány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében az adott alapot illeti meg, e) a 24/B. § (9) bekezdése szerinti döntési jogot Kormány a társadalombiztosítási költségvetési szervek és a központi kezelésű előirányzatok intézményi (működési) előirányzat-maradványa tekintetében gyakorolja.” |
| 52. § | Az Áht. VII. fejezete helyébe az alábbi rendelkezés lép: „VII. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA A költségvetési szervek alapítása 87. § A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, e törvény szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (a továbbiakban együtt: közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a költségvetéséből gazdálkodva végez. 88. § (1) A költségvetési szervek és alapító szervük az alábbiak lehetnek: a) központi költségvetési szerv, társadalombiztosítási költségvetési szerv, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, vagy - az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal kivételével - a fejezetet irányító szerv alapíthat; b) helyi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás alapíthat; c) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy a helyi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat; d) országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján az országos kisebbségi önkormányzat, vagy az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat; e) köztestületi költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a köztestület alapíthat. (2) A költségvetési szerv létrehozásáról jogszabályban vagy alapító okiratban kell rendelkezni. Az alapító okiratot az elektronikus információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint és - helyi önkormányzati költségvetési szerv és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv kivételével - a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni. Ha a költségvetési szerv létrehozásáról jogszabály rendelkezik, a jogszabály alapján a kihirdetésétől számított harminc napon belül alapító okiratot kell kiadni. Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki, kivéve a törvény vagy kormányrendelet által létrehozott, vagy a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervet, amelynek alapító okiratát az irányító szerv, a minisztériumét és a kormányhivatalét a miniszterelnök adja ki. (3) Költségvetési szervet - autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal kivételével - a fejezetet irányító szervek közösen is létrehozhatnak. Ez a jog megilleti az (1) bekezdés b)-d) pontjában megjelölt alapító szerveket is. (4) A költségvetési szerv a 18/K. § szerinti nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a létrejövetel napjaként. 89. § (1) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv alapító okiratának kiadásához és módosításához - a minisztérium, a kormányhivatal, és a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv alapító okirata kivételével - az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges. (2) Köztestületi költségvetési szerv alapításához, átalakításához, alapító jogainak átadásához és átvételéhez az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges, ha az alapítás vagy a működtetés államháztartásból származó forrás igénybevételével történik. 90. § (1) Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv a) nevét, székhelyét, b) a létrehozásáról rendelkező jogszabályra való hivatkozást, ha az alapításról jogszabály rendelkezett, c) jogszabályban meghatározott közfeladatát, d) alaptevékenységét, e) illetékességét, működési körét, f) irányító szervének nevét, székhelyét, g) kormányrendeletben foglaltak szerinti gazdálkodási besorolását, h) vezetőjének kinevezési, megbízási rendjét, és i) a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (jogviszonyok) megjelölését. (2) Az alapító okirat - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv a) közvetlen jogelődjének megnevezését, székhelyét, b) vállalkozási tevékenysége arányának felső határát a szerv kiadásaiban, c) megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre, és d) a külön jogszabályban kötelező kellékként előírtakat. A költségvetési szervek működésének és gazdálkodásának alapelvei, tevékenységei 91. § (1) A költségvetési szerv működése és gazdálkodása során az adott piaci és jogszabályi körülmények között lehető legnagyobb mértékben érvényesülnie kell az alábbi követelményeknek: a) az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás vagy ráfordítás az elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott vagy általánosan elvárható minőség mellett (gazdaságosság); b) az előállított termékek, nyújtott szolgáltatások, az ellátott feladat más eredményének értéke, vagy az azokból származó bevétel a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásokat vagy ráfordításokat (hatékonyság); c) a kitűzött célok - az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve-megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen, vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél (eredményesség). (2) A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal - szervezeti és működési szabályzata állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó részletszabályokat a szervezeti és működési szabályzatban vagy a szervezeti egységek ügyrendjében kell meghatározni. A gazdálkodás részletes rendjét - kormányrendeletben meghatározottak szerint - a költségvetési szerv belső szabályzataiban kell rendezni. 92. § (1) A költségvetési szerv a) alaptevékenysége: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, illetve az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint az alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység; b) vállalkozási tevékenysége: a haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység. (2) A költségvetési szerv szellemi és anyagi kapacitásával végzett valamennyi tevékenységét az (1) bekezdés szerint kell besorolni. (3) A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek minősül. A költségvetési szervek irányítása 93. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési irányítási jog a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti: a) költségvetési szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése, ennek keretében a költségvetési szerv alapító és megszüntető okiratának kiadása, módosítása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása (a továbbiakban együtt: alapítói jogok), b) a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy vezetői megbízásának visszavonása, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, c) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása, d) a költségvetési szerv tevékenységének szabályszerűségi, pénzügyi, és teljesítmény-ellenőrzése, e) a fejezetet irányító szervnek a fejezet működésével és gazdálkodásával kapcsolatos jogainak gyakorlása, f) költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése, g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, h) egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. (2) Ahol jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában az (1) bekezdés a)-e) pontjában, és ezekkel összefüggésben f) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni. (3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén törvény vagy kormányrendelet az irányítási jogkört korlátozhatja, az (1) bekezdésben foglalt hatáskörökkel vagy felügyeleti hatáskörrel más szervet vagy személyt ruházhat fel. (4) Törvény helyi önkormányzati költségvetési szervre vonatkozó irányítási jogot korlátozhat. Törvény vagy törvény külön rendelkezése szerint önkormányzati rendelet az (1) bekezdés a) pontjában foglalt hatáskörökkel vagy felügyeleti hatáskörrel más szervet, személyt ruházhat fel. (5) A Ksztv. hatálya alá tartozó költségvetési szervekre vonatkozó - az (1) és (2) bekezdésben foglalt - irányítási vagy felügyeleti jogokat a Ksztv.-ben és külön törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (6) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az irányító szerv vezetője gyakorolja azzal, hogy a Ksztv. hatálya alá tartozó költségvetési szervek tekintetében a Ksztv. rendelkezései irányadók. A helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi és az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - a 2/A. § (3) bekezdés c)-e) pontja szerinti irányító szerv gyakorolja, kivéve az (1) bekezdés c) pontjában foglalt hatáskört, melyet helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv vezetője gyakorol. A költségvetési szervek vezetése 94. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős a) az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben foglaltaknak, és az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért, b) a költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, c) a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért, d) a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, és a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői, tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért, e) az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért, és f) a szakmai és pénzügyi monitoring rendszer folyamatos működtetéséért, a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, továbbá a számviteli rendért. (2) Amennyiben a költségvetési szerv tevékenységét, feladatait jogszabálysértően, nem az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően, vagy nem az irányító szerv által adott utasítás szerint látja el, az irányító szerv köteles megtenni a költségvetési szerv vezetőjével szemben a külön törvényben foglaltak szerinti intézkedéseket. (3) Természetes személy - helyettesítés kivételével - egyidejűleg csak egy költségvetési szerv vezetője lehet. (4) A kormányrendeletben meghatározott költségvetési szerv gazdasági szervezettel rendelkezik. A gazdasági szervezetet kormányrendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező gazdasági vezető irányítja. A költségvetési szervek átalakítása, megszüntetése 95. § (1) Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet átalakítani, megszüntetni. A költségvetési szerv átalakítása történhet egyesítéssel vagy szétválasztással. Az egyesítés lehet beolvadás vagy összeolvadás. A szétválasztás lehet különválás vagy kiválás. (2) Beolvadás esetén a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az átvevő költségvetési szerv. (3) Összeolvadás esetében az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. (4) Ha az egyesítés több - a 88. § (3) bekezdésében meghatározott - alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, az alapító szervek közösen jelölik ki az új költségvetési szerv irányító szervét. (5) Különválás esetén a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek. (6) Kiválás esetén az a költségvetési szerv, amelyből a kiválás történik, az alapító okirat átalakító okirat alapján történő módosítását követően tovább működik, ezzel egyidejűleg az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új költségvetési szerv jön létre. 96. § (1) A költségvetési szerv átalakításáról, megszüntetéséről - az alapításnak megfelelően-jogszabályban vagy átalakító, megszüntető okiratban kell rendelkezni, melyet legalább negyvenöt nappal az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napja előtt ki kell hirdetni (közzé kell tenni). E határidőtől központi államigazgatási szervek esetén törvényi rendelkezés, bármely központi vagy köztestületi költségvetési szerv esetén vagy az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő esetben kivételesen a Kormány eltérően rendelkezhet. Ha a költségvetési szervet bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozták létre, a megszűnés tényét megállapító jogszabályt (megszüntető okiratot) kell kiadni, melyet haladéktalanul ki kell hirdetni (közzé kell tenni). (2) Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban (okiratban) rendelkezni kell a megszűnő költségvetési szerv valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, valamennyi jogáról és kötelezettségéről, ideértve a költségvetési szerv vagyoni jogait és előirányzatait is. A jogszabályban (okiratban) meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv ezzel ellentétes kötelezettségvállalása semmis. (3) Az állami vagyonról szóló törvény, vagy az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály (okirat) eltérő rendelkezése hiányában a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a megszüntetett költségvetési szerv jogutódja az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az általuk kijelölt szerv. A megszűnő költségvetési szerv valamennyi elismert vagy nem vitatott pénz- vagy pénzben kifejezett tartozásáról rendelkezni kell, ennek megtörténtére külön utalni kell az átalakító, megszüntető okiratban. A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése a vele szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. (4) Ha az átalakításról, megszüntetésről jogszabály rendelkezik, a jogszabály alapján a kihirdetést követő harminc napon belül - a 90. §-ban foglaltaknak megfelelő tartalmú - átalakító vagy megszüntető okiratot kell kiadni. A 89. § (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv átalakító vagy megszüntető okiratának kiadásához az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges. Az átalakításról, megszüntetésről szóló okiratot az alapító szervnek az okirat kiadásától számított nyolc munkanapon belül a kincstárhoz kell benyújtania. A kincstár a kérelem és az okirat vizsgálatát követően haladéktalanul az átalakításra vagy a megszüntetésre utaló bejegyzést tesz a nyilvántartásban, és az előírt tartalmú okirat beérkezésétől számított tíz munkanapon belül átvezeti a változásokat, vagy törli a költségvetési szervet a nyilvántartásból, az (5) és (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (5) A költségvetési szerv a 18/K. § szerinti nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály (okirat) későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a megszűnés napjaként. (6) A megszűnő költségvetési szerv átalakításáról, megszüntetéséről rendelkező jogszabályban (okiratban) megjelölt jogutódja - a megszűnés napjára vonatkozóan - a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló, valamint külön jogszabályok szerinti egyéb dokumentumok elkészítésére kötelezett. (7) Átalakítás esetén az átalakulással megszűnő költségvetési szervet a jogutód költségvetési szerv (szervek) bejegyzésével egyidejűleg, a jogutód feltüntetésével kell törölni a nyilvántartásból. A költségvetési szervek költségvetése és annak felhasználása 97. § (1) A központi költségvetési szerv kiemelt előirányzatait és létszám-előirányzatát tartalmazó költségvetését az állami költségvetésről szóló törvény elfogadását követően az irányító szerv - kormányrendeletben foglaltak szerint - kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg. Az önkormányzati költségvetési szerv költségvetését - a 69. §-ban foglaltak figyelembe vételével - az önkormányzat költségvetési rendelete (határozata) állapítja meg. (2) A költségvetési szerv megállapított költségvetéséről - kormányrendeletben rögzített szempontok figyelembevételével - az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetés készül. A rendeletben meghatározott tartalmú és formátumú elemi költségvetés elkészítésével kapcsolatos kiegészítő információkat az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé. 98. § A Ksztv. 1. § (2) bekezdés c)-d) és f)-g) pontja szerinti költségvetési szerv, a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szerv, és a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv létszám-előirányzatát a Kormány, más központi költségvetési szerv létszám-előirányzatát az irányító szerv állapítja meg, és - indokolt esetben, év közben - módosítja. Az önkormányzati költségvetési szerv létszám-előirányzatát a költségvetésről szóló rendelet (határozat) tartalmazza. A megállapított létszám-előirányzat költségvetési szervi hatáskörben nem léphető túl. 99. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv az irányítása alá tartozó, eredeti támogatási előirányzattal nem rendelkező költségvetési szerv részére - az általa ellátandó közfeladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül - befizetési kötelezettséget írhat elő. A befizetett összeg a fejezetnél, a helyi önkormányzatnál, a többcélú kistérségi társulásnál év közben jelentkező kiadások fedezetére használható fel. A Kormány irányítása alá tartozó fejezetnél - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a befizetett összeg az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével használható fel. (2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kormányhivatal részére az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettséget a költségvetési törvény írhat elő. A befizetendő összeg nem haladhatja meg a kormányhivatal bevételeinek 50%-át. (3) A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó - kormányrendeletben foglaltak szerint megállapított - vállalkozási maradványának a társasági adó általános mértékével megegyező %-át köteles a tárgyévi beszámolás során a központi költségvetésbe - nem központi költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe - befizetni azzal, hogy a vállalkozási maradványból az alaptevékenység ellátására, fejlesztésére a tárgyévtől számított két éven belül felhasznált összegre vonatkozóan a költségvetési szervet befizetési kötelezettség nem terheli. A költségvetési szervek előirányzatainak megváltoztatása 100. § A jóváhagyott előirányzatok év közben - egyszeri vagy tartós jelleggel - módosíthatók vagy átcsoportosíthatók a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, kivéve azon előirányzatokat, amelyek megváltoztatásának jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn. 100/A. § (1) A költségvetésben jóváhagyott összeghez képest - központi költségvetési szerv esetén a kincstár egyidejű tájékoztatása mellett - a) a működési és felhalmozási, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportok között irányító szervi hatáskörben hajtható végre átcsoportosítás, amelyhez a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv esetén kormányrendeletben meghatározott előirányzat hányad felett az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges, b) a működési és felhalmozási, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportokon belül a kiemelt előirányzatok között a költségvetési szerv saját hatáskörben hajthat végre átcsoportosítást, ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés szerinti átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére, kivéve, ha az irányító szerv - a Kormány irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetében az államháztartásért felelős miniszter - azt engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt, vagy a (3) bekezdésben megjelölt dologi kiadások előirányzata terhére, ha a szellemi tevékenység ellátása a tervezettől eltérően a továbbiakban a létszám-előirányzat keretein belüli foglalkoztatással történik. (3) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére a dologi kiadások között eredeti előirányzatként elkülönítetten megtervezett összeg csak a személyi juttatások egyidejű átcsoportosításával növelhető. E tevékenységek körét, a kifizetések feltételeit kormányrendeletben foglaltak szerint az irányító szerv határozza meg. 100/B. § (1) A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat tervezettet meghaladó (bevételi előirányzatain felüli) többletbevételét az irányító szerv - a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat kormányrendeletben meghatározott értékhatárt elérő többletbevétele esetén az államháztartásért felelős miniszter - előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használhatja fel. (2) A költségvetési szerv személyi juttatások előirányzata a) az (1) bekezdés szerint jóváhagyott többletbevétellel, b) a 24/B. § rendelkezései szerint a költségvetési szerv által felhasználható kötelezettségvállalással terhelt maradvány személyi juttatásokból származó részével, c) az átvett maradvány személyi juttatások növelésére felhasználható részével, d) a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, és felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó egyéb forrásból növelhető. (3) A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti forrás illetmény- vagy munkabéremelésre, vagy a meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére irányuló felhasználása kizárólag abban az esetben lehetséges, és a (2) bekezdés a) pontja szerinti többletbevétel ilyen célú felhasználására is csak abban az esetben adható engedély, ha a forrás tartós és a következő évben a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezik. Ellenkező esetben a forrás illetmény- vagy munkabéremelésre nem használható fel, és annak terhére a meglévő létszám bővítése csak határozott időre szóló foglalkoztatás mellett lehetséges. A (2) bekezdés b) pontja szerinti forrás csak a maradványhoz rendelt kötelezettségvállalás céljának megfelelően történhet. A költségvetési szervek előirányzatai felhasználásáról való rendelkezés 100/C. § (1) A költségvetési szerv költségvetésének kiadási előirányzatait terhelő fizetési kötelezettség vállalása (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) vagy ilyen követelés (bevételi előirányzat teljesítése érdekében történő) előírása - törvényben meghatározott kivétellel - a költségvetési szerv vezetőjének vagy az általa - kormányrendeletben foglaltak szerint - írásban megbízott személynek a hatáskörébe tartozik. Központi költségvetési szervek esetében a kötelezettségvállalásnak kormányrendeletben meghatározott tartalmú előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. A kötelezettségvállalást - kormányrendeletben foglalt körben és módon - be kell jelenteni a kincstárnak. (2) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv - ide nem értve a 66. § szerinti költségvetési szervet - tárgyévi kiadási előirányzata terhére - a bevételi előirányzatok teljesítését feltételezve - akkor vállalható kötelezettség, ha a szakmai, műszaki, pénzügyi teljesítés legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig megtörténik. A bevételi előirányzatok nem teljesülése esetén a kötelezettségvállalásokat felül kell vizsgálni, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. (3) A kötelezettségvállalás a gazdasági vezetőnek vagy az általa kijelölt személynek az ellenjegyzése után, és - kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - csak a pénzügyi teljesítést megelőzően, írásban történhet. (4) A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt és le nem kötött része biztosítja a fedezetet. (5) A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan olyan, legalább kiemelt előirányzatonként részletezett analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az egyes évek előirányzatait terhelő fizetési kötelezettség. 100/D. § Központi költségvetési szerv több év előirányzatait terhelő kötelezettséget kormányrendeletben meghatározott körben és értékhatár felett az irányító szerv, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével vállalhat, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. A kötelezettségvállalás fedezetét a várható teljesítési időpontokhoz igazodóan kell a költségvetési szerv költségvetésében előirányozni. 100/E. § (1) Az éves költségvetési törvény eltérő rendelkezése hiányában jutalmazásra - ideértve a prémium címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából történő kifizetést is - az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott hányada használható fel, melynek fedezetére kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben megtervezhető előirányzat, a személyi juttatások évközi megtakarítása, és a 100/B. § (2) bekezdés szerint a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgálhat. (2) A személyi juttatások előirányzatának évközi megtakarítása terhére tartósan vállalható kötelezettségek - ideértve az illetményemelést is - szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. 100/F. § (1) A költségvetési szerv fizetési kötelezettségeinek jogszabályban, szerződésben (megállapodásban), jogerős bírósági ítéletben, közigazgatási határozatban, vagy más fizetési kötelezettséget keletkeztető dokumentumban meghatározott időpontig köteles eleget tenni. (2) Ha a központi költségvetési szervnek, alapnak két egymást követő hónapban lejárt, elismert, harminc napot meghaladó, de hatvan napot el nem érő tartozásállománya áll fenn, az irányító szerv köteles intézkedni a hatvan napot meghaladó tartozásállomány keletkezésének megelőzésére. Ennek formájáról és módjáról saját hatáskörben dönt. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti intézkedés ellenére, vagy egyébként a központi költségvetési szerv, alap elismert, az esedékességet követő hatvan napon túli tartozásállománya eléri a Kormány rendeletében meghatározott mértéket, vagy a központi költségvetési szerv, alap forrásainak várható elmaradása előreláthatóan tartósan veszélyezteti közfeladatai ellátását vagy jelentős mértékű tartozások felhalmozódásának veszélyével fenyeget, az államháztartásért felelős miniszter - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - kormányrendeletben meghatározott módon kincstári biztost jelöl ki. (4) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szerv esetében a kincstári biztost a Kormány kezdeményezésére az Országgyűlés jelöli ki. (5) A tartozásállomány vagy a kincstári biztos kijelölésekor indokként megjelölt helyzet fennállásáig az ellenjegyzés általános szabályain túlmenően csak a kincstári biztos ellenjegyzésével együtt vállalható további kötelezettség, és teljesíthető kifizetés. Ezen kívül a kincstári biztos egyéb szervezeti felépítést, működési folyamatokat és a gazdálkodást érintő racionalizálási javaslatokat tehet, és ilyen intézkedéseket kezdeményezhet. (6) Ha a helyi önkormányzati költségvetési szerv harminc napon túli elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy egyébként a 150 millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja harminc nap alá szorítani, az irányító szerv a költségvetési szervnél - az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott költségvetési szerv esetén az egészségbiztosítási szerv kérésére, vagy ha az egészségbiztosítási szerv azt nem kérte, véleményének előzetes kikérésével - az (5) bekezdésben foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki. Az önkormányzat rendeletében önkormányzati biztos kirendelését az e bekezdésben meghatározottaknál kisebb mérték, vagy rövidebb időtartam, lejárat esetén is kötelezővé teheti. (7) A kincstári és az önkormányzati biztosra vonatkozó részletes szabályokat és a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésének szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. 100/G. § (1) A költségvetési szerv - a 66. §-ban foglalt költségvetési szerv kivételével- a) pénzkölcsönt (hitelt) - kivéve a 18/B. § (1) bekezdés d), x) és zs) pontja szerinti megelőlegezési, likviditási hitelt - nem vehet fel, b) garanciát és kezességet nem vállalhat, c) értékpapírt - kivéve a külön törvény szerint vagyonkezelésébe kerülő gazdasági társasági részesedést megtestesítő értékpapírt - nem vásárolhat, d) váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el, e) kötvényt nem bocsáthat ki, f) pénzügyi lízing vagy faktoring ügyletre irányuló, vagy ilyet magában foglaló szerződést nem köthet. (2) A többcélú kistérségi társulás és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött jogi személyiséggel rendelkező társulás az adott közfeladat ellátásában érintett önkormányzatok kezességvállalása mellett vehet fel hitelt, bocsáthat ki kötvényt. (3) A 66. §-ban foglalt költségvetési szerv az (1) bekezdésben meghatározott jogokat csak a helyi önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott keretek között gyakorolhatja. (4) A helyi önkormányzati költségvetési szerv, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv pénzeszközeit - a képviselő-testület döntése alapján - a helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat által meghatározott belföldi hitelintézetnél, a kincstárban nyitott pénzforgalmi számlán, a helyi önkormányzat pénzforgalmi számlájához kapcsolódó alszámlán, vagy pénzforgalmi betétkönyvben kezeli, más hitelintézetnél pénzforgalmi számlát nem nyithat, kivéve, ha törvény ettől eltérően rendelkezik. (5) A többcélú kistérségi társulás és a jogi személyiségű társulás szabadon választhatja meg belföldi számlavezető hitelintézetét, vagy megbízhatja a kincstárt pénzforgalmi számlája vezetésével. E társulások által alapított, irányított költségvetési szerv kizárólag e számlavezetőnél vezetheti költségvetési elszámolási számláját. 100/H. § (1) Központi költségvetési szerv társadalmi szervezetet, országos sportági szakszövetséget, köztestületet, alapítványt nem hozhat létre és ahhoz nem csatlakozhat. A 66. §-ban foglalt költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet vagy csatlakozhat társadalmi szervezethez. Az engedély megszerzéséhez be kell mutatni, hogy a társadalmi szervezet létrehozásához vagy az ahhoz való csatlakozáshoz milyen források állnak rendelkezésre. (2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában központi költségvetési szerv költségvetéséből társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány nem támogatható. (3) A központi költségvetésben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatból, elkülönített állami pénzalapból - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - kizárólag pályázati úton, közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány részére nyújtható támogatás. E rendelkezést nem kell alkalmazni az éves költségvetési törvényben név szerint (címzetten) nevesített társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok részére biztosított támogatásokra. (4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetési szerv költségvetéséből a költségvetési szerv által foglalkoztatottak szakmai, munkavállalói érdek-képviseleti szervezetének, oktatási, kulturális, szociális és sportcélú tevékenységet végző vagy segítő szervezetének juttatott támogatásokra. A költségvetési szervek finanszírozása, beszámolása 100/I. § A központi költségvetési szerv a felhalmozási előirányzatokra teljesítésarányos finanszírozásban, más előirányzatokra időarányos finanszírozásban részesül a 102. § szabályai szerint. 100/J. § A költségvetési szervet költségvetése végrehajtásáról kormányrendeletben foglaltak szerint beszámolási kötelezettség terheli. A beszámoló tartalmáért, megfelelőségéért a költségvetési szerv vezetője felelős.” |
| 53. § | Az Áht. 100/M. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(4) A helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, országos kisebbségi önkormányzat és az irányításuk alá tartozó költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet működésére vonatkozóan az e §-ban foglalt előírások az önkormányzat döntése szerint alkalmazhatók.” |
| 54. § | Az Áht. 100/N. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, országos kisebbségi önkormányzat és az irányításuk alá tartozó költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet működésére vonatkozóan a (2)-(9) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.” |
| 55. § | Az Áht. 121/A. § (10) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(10) A Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed a) a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére, b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, és - a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek kivételével - a központi költségvetési szervek belső ellenőrzésére, c) a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a kistérségi, megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok kivételével - a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzbeli és nem pénzbeli támogatások - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is -, és az említett szervezetek részére az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználásának ellenőrzésére, d) a b)-c) pontban foglaltakkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásában azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek, és e) a tartósan állami tulajdonban lévő, valamint az olyan gazdasági társaságok - ide nem értve az MNB-t - ellenőrzésére, amelyekben az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék, f) a Kormány, a Kormány tagja, vagy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szerv által alapított vagy támogatott alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére.” |
| 56. § | Az Áht. az alábbi 121/D. §-sal egészül ki: „121/D. § A költségvetési szerv vezetője és gazdasági vezetője köteles rendszeres továbbképzésen részt venni az államháztartási belső kontrollok témakörében. A továbbképzés részletszabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozza.” |
| 57. § |
|
| 58. § |
|
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„n) a 100/A. § (3) bekezdése szerinti tevékenységek körét és a kifizetések feltételeit;”
| (5) | Az Áht. 124. § (2) bekezdés p)-q) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg] „p) az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása rendjének részletszabályait, a 100/B. § (1) bekezdés szerinti többletbevétel megállapításának módját, a felhasználás engedélyezésének rendjét; q) az előirányzat-maradvány, pénzmaradvány, vállalkozási maradvány megállapításának, felhasználhatóságának, jóváhagyásának részletes szabályait;” |
| (6) | Az Áht. 124. § (2) bekezdés s) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg] „s) az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv feladatát, hatáskörét, szervezetét, ellenőrzésének részletes szabályait;” |
| (7) | Az Áht. 124. § (2) bekezdés x) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg] „x) a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az utalványozás, érvényesítés jogosultsági és összeférhetetlenségi szabályait, eljárásrendjét, a fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatára és a kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó előírásokat, a személyi juttatások előirányzatából évközi megtakarítása terhére tartósan vállalható kötelezettségek - ideértve az illetményemelést is - szabályait, továbbá a költségvetési szervek előirányzat-felhasználási tervének [100/C. § (1) bekezdés] tartalmi követelményeit, kiadásának és aktualizálásának rendjét;” |
| (8) | Az Áht. 124. § (2) bekezdés zsd) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg] „zsd) a költségvetési szervek gazdasági szervezetének és gazdasági vezetőjének feladatait, a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátását, a gazdasági vezető képesítési előírásait, továbbá a 91. § (2) bekezdése szerinti belső szabályzatok tartalmi követelményeire vonatkozó részletszabályokat;” |
| (9) | Az Áht. 124. § (2) bekezdés zsh)-zsk) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg] „zsh) a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt maradványából a központi költségvetést vagy - a 24/B. § (8) bekezdés szerinti költségvetési szervek esetén - az irányító szervet megillető részt; zsi) a költségvetési szervek alapításának, átalakításának, megszüntetésének részletes szabályait; zsj) Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szervekről, a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervekről, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról a kincstárnál nyilvántartásba vehető adatok körét, a kincstári nyilvántartásba nem vehető adatokat nyilvántartó szerv kijelölését, továbbá az ezen adatokra vonatkozó nyilvántartás sajátos eljárási szabályait; zsk) a költségvetési szervek 90. § (1) bekezdés g) pontja szerinti besorolásának részletszabályait, szempontjait.” |
| (10) | Az Áht. 124. § (4) bekezdés f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [(4) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy] „f) az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzendő további adatok körét, a nyilvántartásba vétel, a nyilvántartás vezetésének szabályait, a nyilvántartásból történő adatlekérdezés és adatszolgáltatás, valamint a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás szabályait,” [rendeletben szabályozza.] |
| (11) | Az Áht. 124. § (4) bekezdés i)-j) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [(4) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy] „i) a 100/B. § (1) bekezdés szerinti többletbevétel felhasználhatóságára irányuló kérelem elbírálásának, az engedély megadásának eljárásrendjét, j) a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői 121/D. § szerinti továbbképzésének részletes szabályait,” [rendeletben szabályozza.]
|
| (1) | A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTAtv.) 15. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) A főtitkár hivatalból elnöke az AKT-nak.” |
| (2) | Az MTAtv. 17. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) A kutatóközpontokat és a - nem kutatóközponti szervezeti egységként működő - kutatóintézeteket a Közgyűlés határozattal hozza létre, szervezi át, sorolja át és szünteti meg, amelynek alapján az Akadémia elnöke írja alá az alapításról, átszervezésről, átsorolásról, megszüntetésről rendelkező okiratot. Az eljárási szabályokat az Alapszabály rögzíti.” |
| (3) | Az MTAtv. 18. § (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Az akadémiai kutatóközpont és a kutatóintézet költségvetési szerv. Az akadémiai kutatóközpont keretein belül működő kutatóintézet a kutatóközpont szervezeti egysége. A kutatóközpont és a kutatóintézet autonóm módon vesz részt az Akadémia közfeladatainak megoldásában, önállóan is vállal közfeladatokat, továbbá egyéb tevékenységet is végezhet. Tudományos tevékenységéről és gazdálkodásáról évente beszámolót készít, amelyet az Akadémia az e törvényben és az Alapszabályban leírtak szerint értékel. (2) A kutatóközpont tevékenységét a főigazgató, a kutatóintézetét az igazgató irányítja, a tudományos tanács vagy más intézeti testületi szerv közreműködésével.” |
| (4) | Az MTAtv. 19. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Az MTA Titkársága az Akadémia köztestületi feladatait szervező, az Akadémia kutatóhálózatának és más intézményeinek igazgatási, gazdálkodási, pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatait ellátó költségvetési szerv. A Titkárság közfeladatokat ellátó alkalmazottai köztisztviselők.” |
| (1) | Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 140/A. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) Az OET jogi személy, gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Tevékenységét a miniszter irányítja.” |
| (2) | Az Eütv. 149/C. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A RET jogi személy, gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” |
| (1) | A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 16. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az intézmény vállalkozási tevékenységének felső határát.” |
| (2) | Az Ftv. 30. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) A felsőoktatási intézményben kollégiumi, informatikai, szociális, kulturális, sport, könyvtári, levéltári, múzeumi, egészségügyi szolgáltató és egyéb (például: közoktatási, gyakorlati képzést biztosító tanműhely, művészeti gyakorlóhely, valamint termelő) feladatot ellátó szervezeti egység hozható létre.” |
| (3) | Az Ftv. 120. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(4) A felsőoktatási intézmény vállalkozási tevékenységet folytathat, feltéve, hogy az alapfeladatainak ellátását nem veszélyezteti. A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményt bevétele után állami befizetési kötelezettség nem terheli.” |
| (4) | A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 95/B. § (6)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(6) Önállóan működő és gazdálkodó közgyűjtemény vezetője az lehet, aki a 95. §-ban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettségen túlmenően államháztartási, vezetési ismeretekkel és vezetői gyakorlattal rendelkezik, továbbá az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek. (7) A (6) bekezdésben meghatározott államháztartási, vezetési ismeretekkel rendelkezőnek kell tekinteni azt, aki legalább a miniszter által külön jogszabályban meghatározottak szerint akkreditált vezetői ismereteket nyújtó tanfolyam eredményes elvégzését igazoló okirattal rendelkezik. (8) A (7) bekezdésben előírt képesítést a 2010. január 1-je után létrejövő új megbízások esetén a megbízást követő 1 éven belül, a 2010. január 1-jén érvényben lévő és még legalább 2 évig tartó megbízások esetében 2011. december 31-ig kell megszerezni. Amennyiben a képesítés megszerzése nem történik meg, a megbízás e törvény erejénél fogva megszűnik. (9) Az önállóan működő és gazdálkodó közgyűjtemény az éves munkatervét gyűjteményfejlesztéssel, gyűjteményfeltárással, kutatással, műtárgyvédelemmel, szolgáltatással, bemutatással kapcsolatos szakmai mutatók alapján készíti el.” |
| (5) | A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza] „b) az önállóan működő és gazdálkodó közgyűjtemény éves munkatervéhez szükséges, gyűjteményfejlesztéssel, gyűjteményfeltárással, kutatással, műtárgyvédelemmel, szolgáltatással, bemutatással kapcsolatos kiemelt szakmai mutatókat,” |
| (6) | A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza] „g) a muzeális intézmények tevékenységével összefüggő szakmai követelményeket,” |
| (1) | Hatályát veszti az Áht. 12. § (9) bekezdése, 18/J. §-a, 24. § (13) bekezdése, 36. § (1) bekezdés f) pontja, 49. § (5) bekezdés b), d) és s) pontja, 49. § (6) bekezdése, 71. § (3) bekezdése, 85. §-a, 100/K. §-a, 100/L. § (4) bekezdés a) pontja és (7) bekezdése, 125. § (4) bekezdése és 126. §-a. |
| (2) | Hatályát veszti az Áht. 49. § (5) bekezdés m) pontjában az „- a vállalkozó közintézet kivételével -” szövegrész, 86/I. § (6) bekezdésében a „- kivéve a 94. §-ban foglaltakat -” szövegrész, 100/N. § (7) bekezdésében az „, a 100/K. §-ban foglaltak betartásával” szövegrész, 100/O. § (1) bekezdésében „, a költségvetési szerv megszűnése tekintetében pedig a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényben foglaltak - e §-ban foglalt eltérésekkel -” szövegrész, 100/P. § (2) bekezdésében a „közszolgáltató” szövegrész és 127. §-ában a „költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény, valamint a” szövegrész. |
| (1) | Hatályát veszti
|
| (2) | Hatályát veszti az MTAtv. 20. § (8) bekezdés második mondata, 21. § (9) bekezdésében a „(közintézetek, közüzemek és vállalkozó közintézetek)” szövegrész, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontjában a „részelőirányzatai terhére lefolytatandó beszerzések tekintetében a központi költségvetési szerv jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége,” szövegrész, az Ftv. 16. § (1) bekezdésében az „- és kiegészítő” szövegrész, 23. § (2) bekezdésének utolsó mondata, 30. § (1) bekezdésének utolsó mondata, 115. § (2) bekezdés b) pontjában az „- állami felsőoktatási intézmény esetén a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény 3. § (2) bekezdésében előírt egyetértéshez, hozzájáruláshoz nem kötött intézkedésével -” szövegrész, 135. § (2) bekezdésének utolsó mondata és 136. § (6) bekezdésében a ,„ valamint 100. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész.
|
V. FEJEZET
A BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK EGYSZERŰSÍTÉSE ÉRDEKÉBEN EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
| 68. § | Az Itv. mellékletének XV. fejezete a következő 4. ponttal egészül ki: „4. Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, elvi építési, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása.” |
| 69. § | Az Itv.
|
| 70. § | Hatályát veszti az Itv. mellékletének XV. fejezet 1. pont g), k) és l) alpontja. |
| 71. § |
|
| 72. § |
|
| 73. § | A Tftv. 19. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „területrendezésért felelős miniszter” szöveg lép. |
| 74. § | Hatályát veszti a Tftv.
|
| 75. § |
|
| 76. § |
|
| 77. § | Hatályát veszti a Kötv. 66. § (2) bekezdése és 93. § (2) bekezdés i) pontja. |
| 78. § |
|
| 79. § | A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 63. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A hatóság közmeghallgatást tart, ha] „b) az eljárásban több mint ötven ügyfél vagy több mint öt, a 15. § (5) bekezdés alapján ügyfélnek minősülő szervezet vesz részt, kivéve, ha törvény másként rendelkezik, vagy” |
| 80. § |
|
VI. FEJEZET
EGYES JOGSZABÁLYOKNAK A DEVIZAKÖLCSÖN SZERZŐDÉSEKET BIZTOSÍTÓ JELZÁLOGJOG KORLÁTOZÁSA ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES MÓDOSÍTÁSA
| 81. § | A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 261. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Természetes személy - ide nem értve az egyéni vállalkozót - devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanon, vagy ingatlannak természetes személy tulajdonában lévő tulajdoni illetőségére jelzálogjog nem alapítható, a felek ettől eltérő rendelkezése semmis.” |
| 82. § |
|
| 83. § | A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet a következő 83/A. §-sal egészül ki: „(A Ptk. 261. §-ához) 83/A. § (1) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 81. §-ával megállapított Ptk. 261. § (4) bekezdését csak a hatálybalépését követően kötött jelzálogjog alapítására irányuló szerződésre kell alkalmazni azzal, hogy a hatálybalépését megelőzően kötött jelzálogjoggal biztosított kölcsönszerződés tekintetében sincsen akadálya annak, hogy a szerződéses jogviszonyban történő jogutódlás (hitelezői engedményezés vagy adósi tartozásátvállalás) és a kölcsönszerződés módosítása, vagy megszüntetése és új szerződés kötése következtében az adóssal szemben zálogjogosultként más személy javára, vagy azonos hitelező azonos követelésének biztosítására a kölcsönszerződés módosítása miatt más pénznemben és összegben alapítsanak vagy jegyezzenek be jelzálogjogot (kölcsönkiváltás), valamint hogy a hitelezői követelés fedezetéül szolgáló ingatlanra bejegyzett jelzálogjog törlésével egyidejűleg másik felajánlott ingatlanra alapítsanak jelzálogjogot (fedezetcsere) abban az esetben, ha a jelzálogjog és az azzal biztosított követelés mértéke a korábbinál nem terhesebb. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében a kölcsönszerződés módosításában meg kell jelölni a követelés eredeti és módosított összegét forintban is.” |
VII. FEJEZET
EGYES PÉNZÜGYI SZERVEZETEKNÉL ÉS A KÖZSZFÉRÁBAN JÖVEDELEMKORLÁT BEVEZETÉSE
| 84. § |
|
| 85. § |
|
| 86. § | A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot (kinevezett vezető esetén munkaköre osztályba sorolásának megjelölését), az illetményét és a munkavégzés helyét. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény és a havi rendszeres illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.” |
| 87. § | Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az igazságügyi alkalmazott illetménye alapilletményből, továbbá - ha a folyósítás e törvényben meghatározott feltételei fennállnak - pótlékokból tevődik össze. A vezetői pótlék, a beosztási pótlék és a címpótlék alapilletmény jellegű. Az alapilletmény és az alapilletmény jellegű pótlékok együttes összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi alapilletmény és az alapilletmény jellegű pótlékok együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.” |
| 88. § | Az Ftv. 97. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény alkalmazottjának - ideértve a gazdasági tanács tagját is - tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi járandósága (munkabére, illetménye), beleértve a (3) bekezdés szerinti járandóságot is, nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.” |
| 89. § | Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény a következő 39/A. §-sal egészül ki: „39/A. § A költségvetési szervként működő előadó-művészeti szervezetnél a vezető tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi munkabére nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.” |
| 90. § |
|
| 91. § |
|
| 92. § | Amennyiben e törvény 84-91. §-ában meghatározott jogviszonyokban a havi munkabér, illetve illetmény - ideértve a Kjt. tekintetében a havi illetmény és a havi rendszeres illetménypótlékok, az Iasz. tekintetében a havi alapilletmény és az alapilletmény jellegű pótlékok együttes összegét, a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény tekintetében a havi járandóságot (munkabért, illetményt), beleértve az Ftv. 97. § (3) bekezdése szerinti járandóságot is - meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét, annak mértéke e fejezet hatálybalépésével egyidejűleg a törvény erejénél fogva a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresére csökken. |
| 93. § | Az Mt. 177. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Meg kell téríteni a munkavállalónak azt a kárát is, amely nem vagyoni kár.” |
| 94. § | Az Mt. a következő 204. §-sal egészül ki: „204. § Ahol 2010. március 31-ét követően az Mt. 177. § (2) bekezdése alapján nem vagyoni kár megtérítéseként sérelemdíj iránti igényt nyújtottak be, azt nem vagyoni kártérítésként kell elbírálni.” |
| 95. § | A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az elnök tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese.” |
| 96. § |
|
VIII. FEJEZET
A JÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 2003. ÉVI CXXVII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
| 97. § | A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 9. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel: „(3) Adómentes a magánfőzésben a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat [63. § (2) bekezdés 1. pont], feltéve, hogy az a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál.” |
| 98. § | A Jöt. 34. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Jövedéki termék) „a) kizárólag olyan adóraktárban állítható elő - ideértve a jövedéki termék palackozását, kis egységű kiszerelését is -, melynek működtetője e termék előállítására vonatkozó adóraktári engedéllyel rendelkezik, kivéve a párlat [63. § (2) bekezdés 1. pont] 63. § (2) bekezdésének 11. pontja szerinti előállítását;” |
| 99. § |
|
| 100. § |
|
| 101. § |
|
| 102. § | A Jöt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „67. § (1) A 64. § (3) bekezdés a) pontban megjelölt mennyiségű párlat kizárólag a bérfőzető háztartásában való személyes fogyasztás céljára szolgálhat, kivéve, ha az a (2) bekezdés szerint kerül értékesítésre. (2) A bérfőzető a bérfőzött párlatot a) csak az alkoholtermék-adóraktár engedélyese részére, vagy b) - amennyiben a bérfőzető a külön jogszabály szerinti kistermelőnek minősül és megfizette a 64. § (5) bekezdés szerinti adót - palackozva, legfeljebb 2 literes kiszerelésben, zárjeggyel ellátva a külön jogszabály szerinti saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében értékesítheti.” |
| 103. § | A Jöt. kiegészül a következő alcímmel és a következő 67/A. §-sal: „A magánfőzésre vonatkozó szabályok 67/A. § (1) A magánfőző a 64. § (6) bekezdése szerinti esetben a vámhatósághoz bejelenti - az adókötelezettség keletkezését 3 munkanappal megelőzően - az adó megállapításához szükséges, a külön jogszabályban meghatározott adatokat, az adó összegét, valamint az értékesítésre szánt párlathoz igényelt zárjegyek rendelkezésre bocsátásához szükséges, a külön jogszabályban meghatározott adatokat. A bejelentés adóbevallásnak minősül. (2) A magánfőző az (1) bekezdés szerinti bejelentésben nyilatkozik arról, hogy sem ő, sem a vele egy háztartásban élő más személy nem állíttat elő bérfőzésben párlatot. (3) A vámhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján legkésőbb a bejelentés napját követő 5. munkanapon a bejelentett (bevallott) mennyiségre származási igazolványt állít ki és bocsát a magánfőző rendelkezésére, feltéve, hogy a magánfőző az adót megfizette. (4) Magánfőzés esetén a) a 66. § (4)-(5) bekezdésében és a 67. § (1) bekezdésében, valamint b) a párlat értékesítésére a 67. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak értelemszerűen alkalmazandók.” |
| 104. § | A Jöt. 72. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Alkoholtermék-adóraktári engedély] „b) a gyümölcs- vagy borpárlatot gyümölcsökből és bogyókból, gyümölcstörkölyből, gyümölcsmustból, szőlőből, szőlőmustból, szőlőborból és borászati melléktermékekből, illetve a sör vagy gabona alapú alkoholterméket sörből, gabonából erjesztéssel és lepárlással előállító, és/vagy a borból és a borászati melléktermékekből lepárlással boralkohol, nyersszesz vagy semleges alkohol előállítását külön jogszabály szerint végző üzemre (a továbbiakban: szeszfőzde),” [adható.] |
| 105. § |
|
| 106. § | A Jöt. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A vámhatóság engedélyével szabad alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezést előállítani, - a magánfőző desztillálóberendezése kivételével - birtokolni, továbbá értékesíteni. Nem szükséges a vámhatóság engedélye a rendeltetésszerűen használt, túlnyomással üzemelő háztartási főzőedényekre, valamint a tudományos és oktatási célra használt üveg desztillálóberendezésekre.” |
| 107. § | A Jöt. 114. § (2) bekezdése kiegészül a következő k) ponttal: [Az (1) bekezdés alá tartozónak kel tekinteni - nem értve ide a 115. § (3) bekezdésében említett termékeket -] „k) azt a párlatot, amelyet a magánfőző a 67. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését megsértve értékesít [a továbbiakban az a)-k) pontban megjelölt termék: adózás alól elvont termék].” |
| 108. § | A Jöt. 115. §-a kiegészül a következő (7) bekezdéssel: „(7) A 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentésben az adó megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatok megadása, valamint a 67/A. § (2) bekezdés szerint tett valótlan nyilatkozat megtétele legalább 20 ezer forint összegű, de legfeljebb 200 ezer forintig terjedő jövedéki bírsággal büntetendő.” |
| 109. § |
|
| 110. § |
|
| 111. § | A Jöt. kiegészül e törvény 2. melléklete szerinti 3. számú melléklettel. |
| 112. § | A Jöt. 38. §-ának (5) bekezdésében a „jövedéki biztosíték a (2) bekezdésben meghatározott összeg fele” szövegrész helyébe a „nyújtandó jövedéki biztosíték összege feleződik” szöveg, 63. §-a (2) bekezdésének 2. pontjában a „pálinkát” szövegrész helyébe a „párlatot” szöveg, 65. §-át megelőző alcímben, (1) bekezdésének felvezető rendelkezésében és c) pontjában, (2) és (3) bekezdésében, 73. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „pálinka” szövegrész helyébe a „párlat” szöveg, 66. §-ának (2) és (3) bekezdésében a „bérfőzési szeszadót” szövegrész helyébe az „adót” szöveg, 66. §-ának (3) bekezdésében a „vámhatóság bérfőzési szeszadó számlájára” szövegrész helyébe a „vámhatóságnak” szöveg, 66. §-ának (2) és (5) bekezdésében az „a bérfőzési szeszadó” szövegrész helyébe az „az adó” szöveg, 66. §-ának (4) bekezdésében a „bérfőzési szeszadó” szövegrész helyébe az „adó” szöveg, 72. §-a (8) bekezdésének első mondatában az „A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére és az etanolüzemre a jövedéki biztosítékot” szövegrész helyébe az „A jövedéki biztosítékot a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére 500 ezer forint, az etanolüzemre” szöveg lép. |
| 113. § | A Jöt. 72. §-a (8) bekezdésének második mondata, 114. §-a (2) bekezdésének j) pontjában az „[a továbbiakban az a)-j) pontban megjelölt termék: adózás alól elvont termék]” szövegrész, 119. §-a (2) bekezdésének f) pontjában a „valamint” szövegrész hatályát veszti. |
| 114. § | A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 13. §-ának a) pontjában a „pálinka pálinkafajtánként” szövegrész helyébe a „párlat és a magánfőzésben előállított, a Jöt. 67/A. § (1) bekezdése szerint a magánfőző által a vámhatósághoz bejelentett párlat párlatfajtánként” szöveg és b) pontjának bb) alpontjában a „2008 20 19” szövegrész helyébe a „2208 20 19” szöveg lép. |
IX. FEJEZET
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENSÚLYÁT JAVÍTÓ KÜLÖNADÓRÓL ÉS JÁRADÉKRÓL SZÓLÓ 2006. ÉVI LIX. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
| 115. § | Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § (1) A 4. §-ban meghatározott személy járadék fizetésére, a 4/A. §-ban meghatározott személy különadó fizetésére kötelezett. (2) A járadékból és a különadóból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg. (3) Az (1) bekezdésben említett járadék és különadó adónak minősül. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései az irányadók.” |
| 116. § | A Kjtv. 4. §-át követően a következő alcímmel és 4/A. §-sal egészül ki: „Pénzügyi szervezetek különadója 4/A. § (1) A 2010. július 1-jén már lezárt üzleti évi beszámolóval rendelkező pénzügyi szervezet a 2010. évben különadó megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett. (2) A pénzügyi szervezet a különadó fizetési kötelezettségét 2010. szeptember 30. napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatóságnak. (3) A pénzügyi szervezet a különadót a 2010. évben két egyenlő részletben, 2010. szeptember 30. napjáig és december 10. napjáig fizeti meg. (4) A különadó alapja 1. hitelintézetnél a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2009. évi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg; 2. biztosítónál a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2009. évi éves beszámoló adataiból számított korrigált díj; 3. egyéb pénzügyi szervezetnél: a) pénzügyi vállalkozásnál a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2009. évi éves beszámoló adataiból számított aa) kamateredmény, valamint ab) díj- és jutalékeredmény; b) befektetési vállalkozásnál a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2009. évi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel, c) tőzsdénél a tőzsdék és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2009. évi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel, d) árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél a 2009. évi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel, e) befektetési alapkezelőnél az általa kezelt alapok 2009. december 31-i nettó eszközértékének, valamint az általa kezelt pénztári illetőleg egyéb portfólió vagyon 2009. december 31-i értékének együttes összege. (5) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó pénzügyi szervezet (4) bekezdés szerinti különadó alapját a rendelkezésre álló legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján állapítja meg. (6) A különadó mértéke a) hitelintézet esetén az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,5 százalék, b) biztosító esetén 6,2 százalék, c) egyéb pénzügyi szervezet esetén: ca) pénzügyi vállalkozásnál a (4) bekezdés 3. pont a) pont aa) alpontjában meghatározott összeg 6,5 százaléka, valamint a (4) bekezdés 3. pont a) pont ab) alpontjában meghatározott összeg 6,5 százaléka, cb) befektetési vállalkozásnál 5,6 százalék, cc) tőzsdénél 5,6 százalék, cd) árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél 5,6 százalék, ce) befektetési alapkezelőnél 0,028 százalék. (7) A 2011. január 1-je előtt jogutód nélkül megszűnő pénzügyi szervezetnek a bevallott - ideértve az adóhatóság által megállapított - különadónak a megfizetett részletekkel csökkentett összegét a végelszámolást vagy a felszámolást lezáró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetnie. (8) A (7) bekezdés rendelkezései az irányadók az átalakulással történő megszűnés esetén is, amennyiben a jogutód nem alanya az e § szerinti különadónak. Ha az átalakuláshoz kapcsolódó soron kívül benyújtandó adóbevallás benyújtásának időpontja és az átalakulás napja között az általános szabályok szerint különadó fizetés esedékessé válik, az esedékes különadó részletfizetési kötelezettséget teljesíteni kell. (9) Ha a pénzügyi szervezet a (7) és (8) bekezdésben nem szabályozott bármely egyéb okból kikerül e törvény hatálya alól, a bevallott - ideértve az adóhatóság által megállapított - különadónak a megfizetett részletekkel csökkentett összegét a kikerülés napját követő 30. napjáig meg kell fizetnie. (10) A különadó bevallás mellékleteként nyújtja be az adóhatósághoz: a) a hitelintézet az adóalap meghatározásakor számításba vett, a beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeget tartalmazó kimutatást, b) a pénzügyi vállalkozás az adóalap meghatározásakor számításba vett, a beszámoló adataiból számított kamateredményt, valamint díj- és jutalékeredményt tartalmazó kimutatást, c) a befektetési alapkezelő az adóalap meghatározásakor számításba vett, általa kezelt alapok megnevezését és nettó eszközértékét, valamint az általa kezelt pénztári illetőleg egyéb portfólió vagyon értékének összegét, d) az árutőzsdei szolgáltatást nem kizárólagosan végző árutőzsdei szolgáltató az éves beszámolóban szereplő értékesítés nettó árbevételéből az árutőzsdei szolgáltatásból származó árbevételt tartalmazó kimutatást, e) a biztosító az adóalap meghatározásakor számításba vett korrigált díjbevétel megállapítását tartalmazó kimutatást.” |
| 117. § | A Kjtv. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A 4. § alapján megállapított járadékot az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni. A 4/A. § alapján megállapított és bevallott különadót a 2010. évben kell az adózás előtti eredmény terhére elszámolni.” |
| 118. § | A Kjtv. 6. §-a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki: „(7) A pénzügyi szervezeteket az e törvényben meghatározott különadó alap után 2011-ben 200 milliárd forint különadó fizetési kötelezettség terheli, amelynek részletes feltételeit külön törvény határozza meg. (8) A pénzügyi szervezetek 2012. évi különadó fizetési kötelezettségének részletes feltételeit külön törvény határozza meg.” |
| 119. § | A Kjtv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § E törvény alkalmazásában 1. közvetlenül érintett hitelállomány: azon kölcsönügyletek összessége, amelyek tekintetében a hitelintézet a kölcsönügylet adósa részére kedvezményes ügyleti kamat- és díjmértéket érvényesít és ezen ügyletek tekintetében az állami kamattámogatást a hitelintézet közvetlen módon a Magyar Állammal elszámolja; 2. közvetetten érintett hitelállomány: azon kölcsönügyletek összessége, amelyek tekintetében a hitelintézet a finanszírozó forrást jelzálog-hitelintézettől önálló jelzálogjog eladása és egyidejű visszavásárlása útján biztosítja, és erre tekintettel a kölcsönügylet adósa részére kedvezményes ügyleti kamat- és díjmértéket érvényesít; 3. pénzügyi szervezet: a hitelintézet, a biztosító és az egyéb pénzügyi szervezet, ideértve a fióktelep formában működő pénzügyi szervezeteket is; 4. hitelintézet: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti hitelintézet; 5. biztosító: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény (a továbbiakban: Bit.) szerinti biztosító (ide nem értve a nem jelentős biztosító egyesületeket) és a viszontbiztosítókról szóló törvény szerinti viszontbiztosító; 6. nem jelentős biztosító egyesület: a Bit. szerinti nem-élet biztosítási ágon belül kizárólag a tűz és elemi károk, az egyéb vagyoni károk és a segítségnyújtási ágazatot művelő olyan biztosító egyesület, amely éves díjbevételének és tagsági hozzájárulásának együttes összege az utóbbi három üzleti évben egyszer sem érte el a 125 millió forintot; 7. egyéb pénzügyi szervezet: a pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, tőzsde, árutőzsdei szolgáltató, kockázati tőkealap-kezelő, befektetési alapkezelő; 8. pénzügyi vállalkozás: a Hpt. szerinti pénzügyi vállalkozás; 9. befektetési vállalkozás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény (Bszt.) szerinti befektetési vállalkozás; 10. tőzsde: a tőkepiacról szóló törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti tőzsde; 11. árutőzsdei szolgáltató: a Bszt. szerinti árutőzsdei szolgáltató; 12. kockázati tőkealap-kezelő: a Tpt. szerinti kockázati tőkealap-kezelő; 13. befektetési alapkezelő: a Tpt. szerinti befektetési alapkezelő; 14. módosított mérlegfőösszeg: az éves beszámoló mérlegében szereplő eszközök értékének együttes összege csökkentve a belföldi bankközi hitelből eredő követeléssel, a más belföldi hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások és befektetési vállalkozások által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal és részvényekkel, a belföldi pénzügyi vállalkozásoknak, befektetési vállalkozásoknak nyújtott hitelből, alárendelt és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő követeléssel (ideértve a velük kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből eredő követelést is); 15. mérlegfőösszeg: az éves beszámoló mérlegében szereplő eszközök értékének együttes összege; 16. egyszeri díj: azon életbiztosítási szerződésekből származó díj, amely egy összegben a tartam elején esedékes; 17. eseti díj: az életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó, a szerződésben előre rögzített díjfizetési kötelezettségen felül fizetett biztosítási díj; 18. korrigált díj: a nem-élet biztosítási ágból származó megszolgált díj viszontbiztosítás nélküli összege, növelve az életbiztosítási ág bruttó díjával, csökkentve az egyszeri díjas biztosítások díjának 90 százalékával és az eseti biztosítási díjak 90 százalékával, továbbá csökkentve a halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosításoknak az Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 46-49. §-ainak a Felügyelet által igazoltan megfelelő díjbevételével; 19. korrigált nettó árbevétel: a) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei csökkentve a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításaival; b) tőzsdénél: a tőzsdei tevékenység bevételei növelve az egyéb bevételekkel; c) az árutőzsdei szolgáltatást kizárólagosan végző árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél: az értékesítés nettó árbevétele; d) az árutőzsdei szolgáltatást nem kizárólagosan végző árutőzsdei szolgáltatónál az e tevékenységekből származó nettó árbevétel. 20. nettó eszközérték: a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is; 21. belföldi bankközi hitel: a más belföldi hitelintézetnek nyújtott hitel, alárendelt kölcsöntőke és kiegészítő alárendelt kölcsöntőke, a más belföldi hitelintézetnél elhelyezett betét, valamint a más belföldi hitelintézettel szemben valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből fennálló követelés együttes összege; 22. árbevétel: a Tao. tv. 4. § 4. pontjában meghatározott fogalom.” |
| 120. § | A Kjtv. 8. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) E törvény 1. §-ának (1) bekezdésében az „, a 4/A. §-ban meghatározott személy különadó fizetésére” szövegrész, (2) bekezdésében az „és a különadóból” szövegrész, a (3) bekezdésében az „és különadó” szövegrész, e törvény 4/A. §-a, az 5. § (2) bekezdésének 2. mondata, a 6. §-ának (7) és (8) bekezdése és a 7. §-ának 3. és 5-20. pontja 2012. január 1-jén, a 6. § (8) bekezdése 2013. január 1-jén hatályát veszti.” |
X. FEJEZET
EGYES PÉNZÜGYI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
| 121. § |
|
| 122. § | A Pszáftv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságként a Felügyelet látja el az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.” |
| 123. § | A Pszáftv. 13. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(13) A Felügyelet elnöke, illetve alelnöke megbízatásának megszűnése esetén végkielégítésre, felmentési időre nem jogosult.” |
| 124. § | A Pszáftv. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A Felügyeleten ügyvezető igazgatói megbízás is adható azzal, hogy az ügyvezető igazgató olyan főosztályvezetői besorolással rendelkező személy, aki több főosztály vezetését látja el.” |
| 125. § | A Pszáftv. 60. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: [A 6. §] „e) (5) bekezdése a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése” [végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.] |
| 126. § | Hatályát veszti a Pszáftv. 11. § (4) bekezdése, 21. § (6) bekezdése, valamint a 22. § (5) és (6) bekezdése. |
XI. FEJEZET
A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐRENDSZER STABILITÁSÁNAK ERŐSÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ 2008. ÉVI CIV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
| 127. § | A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Stv.) 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A különleges osztalékelsőbbségi részvény tulajdonosát a visszaváltási értéken felül időarányos megtérítési igény illeti meg, ha a 12. § (1) bekezdése szerinti visszaváltás időpontja olyan időszakra esik, amelyre vonatkozóan az osztalékfizetésről a közgyűlés még nem döntött, és a visszaváltási érték nem felel meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés állami támogatásokra vonatkozó szabályainak.” |
| 128. § | Az Stv. 12. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) A 10. § (2a) bekezdés szerinti időarányos megtérítési igényt a hitelintézetnek a számviteli szabályok szerinti rendkívüli ráfordítások között kell elszámolnia, valamint akkor is kifizethető, ha a részvény tulajdonosa az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában már nem szerepel a részvénykönyvben. (7) Az időarányos megtérítési igény mértékéről, a kifizetése feltételeiről és módjáról a Magyar Állam és a hitelintézet külön megállapodásban rendelkezik.” |
| 129. § | Az Stv. 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 127. és 128. §-ával megállapított 10. § (2a) bekezdés, 12. § (6) és (7) bekezdés a hatálybalépését megelőzően megvalósult tőkeemelésre is alkalmazható.” |
XII. FEJEZET
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRÓL SZÓLÓ 1992. ÉVI XXXVIII. TÖRVÉNY ÉS EGYES KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2006. ÉVI LXV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
| 130. § | Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény a következő 2-5. §-sal egészül ki: „2. § (1) Az Országgyűlés, a Kormány, a minisztérium (miniszter), az országos hatáskörű szerv (vezetője) által önállóan, vagy a felsoroltak bármelyikével közösen (a továbbiakban: állami alapító) alapított alapítványt (közalapítványt), továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt az állami alapító kérelmére a bíróság - nemperes eljárásban - akkor is megszünteti, ha az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására többségi részesedéssel, közhasznú szervezetként, nonprofit gazdasági társaságot kíván alapítani. (2) Az (1) bekezdés szerint megszüntetésre kerülő alapítvány (közalapítvány) vagyona - a tartozások kiegyenlítését követően - a nonprofit gazdasági társaság vagyonába kerül azzal, hogy e vagyon kizárólag a megszűnt alapítvány (közalapítvány) célja szerinti tevékenységre fordítható, és a társaság megszűnése esetén is - a tagok (részvényesek) közötti felosztása nélkül - csak e céloknak megfelelően használható fel. (3) A megszüntetett alapítvány alapítói a nonprofit gazdasági társaságban a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezése szerint - meghatározott vagyoni hozzájárulással - taggá (részvényessé) válhatnak. Az állami alapító köteles a kisebbségi részesedés megszerzésére lehetőséget biztosítani a megszüntetett alapítvány (közalapítvány) államháztartáson kívüli alapítója számára. (4) Az (1) bekezdés szerinti alapítvány (közalapítvány) (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetését és nonprofit gazdasági társaság létrehozását az állami alapítón kívüli bármely más alapítója is kezdeményezheti az állami alapítónál. 3. § Jogszabályban vagy az állami alapító, illetve az állami alapító felügyeleti szerve által hozott határozatban kell rendelkezni mindazon feltételekről, amelyek az alapítvány (közalapítvány) bírósági nyilvántartásból való törlésének napjával azonos fordulónapon az érintett nonprofit gazdasági társaság vagyonvesztés nélküli további működésének folyamatosságát és a megszűnt alapítvány céljait megvalósító tevékenység folytatását megfelelően biztosítják. 4. § Az állami alapító kérelmére, a 2. § szerint megindított megszüntetési eljárást soron kívül kell lefolytatni. 5. § Az állami alapító által alapított alapítvány (közalapítvány), illetve állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány (közalapítvány) kezelő szervezetébe az állami alapító által kijelölt tag megbízatását az állami alapító indokolás nélkül visszavonhatja, és helyére más tagot jelölhet ki. A kijelölés visszavonásával érintett tag a helyére kijelölt tag bírósági nyilvántartásba vételéig nem vehet részt az alapítvány (közalapítvány) olyan vagyoni kötelezettségvállalásra irányuló döntéshozatalában, amely az alapító okiratban - ennek bírósági nyilvántartásba vételéig pedig az állami alapító által előterjesztett módosításában - meghatározott mértéket meghaladja.” |
XIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
| 131. § | Ez a törvény - a 132-147. §-ban foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba. |
| 132. § |
|
| 133. § | A II. Fejezet e törvény kihirdetését követő 44. napot követő hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2010. január 1-jétől megszerzett, a II. Fejezet hatálya alá tartozó jövedelmekre kell alkalmazni. |
| 134. § |
|
| 135. § |
|
| 136. § |
|
| 137. § |
|
| 138. § |
|
| 139. § |
|
| 140. § | A VIII. Fejezet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént. |
| 141. § | A IX. Fejezet e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba. |
| 142. § |
|
| 143. § | A XI. Fejezet e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. |
| 144. § |
|
| 145. § | A 148. § 2010. augusztus 15-én lép hatályba. |
| 146. § | A 149-152. § e törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. |
| 147. § | A 154. § 2010. augusztus 15-én lép hatályba. |
| 148. § |
|
| 149. § | A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki: [A Kormány rendeletben állapítja meg] „m) a fűtési célra és a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiség és díjának épületrészek közötti megosztására szolgáló szétosztási arányok meghatározására, valamint a fűtési költségmegosztók alkalmazására vonatkozó szabályokat.” |
| 150. § |
|
| 151. § |
|
| 152. § | Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi VII. törvény 51. § (3) bekezdésében a „2010. október 1-jén” szövegrész helyébe a „2011. március 3-án” szöveg, 51. § (4) bekezdésében a „2011. március 3-án” szövegrész helyébe a „2012. március 3-án” szöveg és 51. § (6) bekezdésében a „2011. március 4-én” szövegrész helyébe a „2012. március 4-én” szöveg lép. |
| 153. § | A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról szóló 2009. évi LXXXVI. törvény 74. § (2) bekezdésében a „2010. június 30-tól” szövegrész helyébe „2011. április 30-tól” szöveg lép. |
| 154. § | A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(4) Az önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek alapításakor rendezendő feladatokra, a működés során az alapító (tag, részvényes), a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve, vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsága feladataira, jogosultságaira és kötelezettségeire - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az államháztartásról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.” |
1. MELLÉKLET A 2010. ÉVI XC. TÖRVÉNYHEZ
| 1. | Az Art. 2. számú mellékletének II./Általános rendelkezések/A/2. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [2. Kommunális adó, iparűzési adó] „c) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.” |
2. MELLÉKLET A 2010. ÉVI XC. TÖRVÉNYHEZ
„3. számú melléklet a 2003. évi CXXVII. törvényhez
Kihozatali arányszámok
(100 kg alapanyagra /100 liter szőlőborra/ számítva)
Kihozatali arányszámok
(100 kg alapanyagra /100 liter szőlőborra/ számítva)
| Alapanyag megnevezése | Párlat (liter, tiszta szesz) |
| Cseresznye | 4.0 |
| Meggy | 5.0 |
| Kajszibarack | 6.0 |
| Szilva | 7.0 |
| Körte | 4.5 |
| Alma | 5.0 |
| Őszibarack | 4.0 |
| Vegyes | 6.0 |
| Birs | 4.5 |
| Bodza | 3.0 |
| Erdei gyümölcs | 3.0 |
| Szőlőtörköly | 6.0 |
| Aszútörköly | 6.0 |
| Borseprő | 8.0 |
| Szőlőbor | 9.0 |
| Szőlő | 8.0” |
HATÁLYON KÍVÜL
2010. évi XC. törvény
egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról
A jogszabály hatályon kívül helyezve.
