109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet

SZÍNEZŐS

az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: tv.) 90. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel, valamint a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. FEJEZET
A TULAJDONI LAP

1. A tulajdoni lap részei

1. §

A tulajdoni lap három részből áll.

2. §

A tulajdoni lap I. része az alábbi adatokat tartalmazza:

a)	a művelési ág és a művelés alól kivett terület elnevezése, alrészlet jele,

b)	a minőségi osztály (megjelölve, ha a minőségi osztály területén járási vagy községi mintatér került kijelölésre), kataszteri tisztajövedelem,

c)	az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.),

d)	utalás az ingatlan mindenkori tulajdonosát megillető telki szolgalmi, illetve földhasználati jogra,

e)	az ingatlan jogi jellege,

f)	a település neve, ahol az ingatlan fekszik,

g)	az ingatlan helyrajzi száma, fekvésének (belterület, külterület) megjelölése és területnagysága,

h)	a zártkert megjelölés a termőföldről szóló törvény hatálybalépése előtt zártkertinek minősülő ingatlanok esetében

i)	belterületen - és amennyiben rendelkezésre áll - külterületen lévő ingatlannál az utca (tér, körút stb.) neve és a házszám (helyrajzi szám),

j)	ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adat,

k)	bejegyzés sorszáma,

l)	bejegyző határozat száma, és a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,

m)	törlő határozat száma, és a törlés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,

n)	törölt bejegyzésre való utalás,

o)	kiegészítő szöveges bejegyzés.

3. §

A tulajdoni lap II. része az ingatlan tulajdonosára, illetve a vagyonkezelői jog jogosultjára, továbbá az ingatlanra vonatkozó alábbi adatokat tartalmazza:

a)	a bejegyzés sorszáma,

b)	a tulajdonost megillető tulajdoni hányad,

c)	a tulajdonszerzés jogcíme,

d)	tulajdonosi jogállás,

e)	a tulajdonos természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakcíme, kiskorúsága, vagy gondnokság alá helyezés ténye; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak megnevezése, székhelye (telephelye),

f)	állami tulajdonban álló ingatlan esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet megnevezése vagy személy neve,

g)	a vagyonkezelő megnevezése, székhelye (telephelye), és a vagyonkezelői jogállás, a vagyonkezelő kezelésében lévő hányad vagy terület,

h)	bejegyző határozat száma, és a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,

i)	törlő határozat száma, és a törlés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,

j)	törölt bejegyzésre való utalás,

k)	kiegészítő szöveges bejegyzés.

4. §

(1)

A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve azok jogosultját tartalmazza:

a)	földhasználati jog, haszonélvezeti jog és használat joga,

b)	lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,

c)	az ingatlant terhelő telki szolgalmi jog,

d)	állandó jellegű földmérési jelek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vasúti használati jog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmi és használati jog,

e)	elő- és visszavásárlási, vételi jog, valamint eladási jog,

f)	tartási és életjáradéki jog,

g)	jelzálogjog (különvált zálogjog, önálló zálogjog, átalakításos önálló zálogjog) és végrehajtási jog,

h)	olyan egyéb jog, amelynek bejegyzését törvény rendeli el.

(2)

A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:

a III. részen bejegyzett jogosult

1.1.	kiskorúságának ténye,

1.2.	gondnokság alá helyezésének ténye,

a jogosulttal szemben megindított

2.1.	felszámolási eljárás,

2.2.	végelszámolás

ténye az ügyszám megjelölésével,

3.	a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe, kereskedelmi képviselete cégnyilvántartásból történő törlésének ténye,

4.	bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,

bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelésének ténye, valamint egyéb építésügyi korlátozás ténye, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés ténye, a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott örökségvédelmi hatósági kötelezés ténye, valamint önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség ténye,

6.	kisajátítási eljárás megindításának ténye,

7.	telekalakítási eljárás megindításának ténye,

8.	felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindításának ténye,

9.	földminősítési eljárás megindításának ténye,

10.

ingatlan-nyilvántartási hatósági döntéssel szembeni

10.2.

közigazgatási per lefolytatása iránti keresetlevél benyújtásának,

10.3.

ügyészi felhívás benyújtásának,

10.4.

ügyészi fellépés bejelentésének

ténye,

10.5.

felügyeleti eljárás megindításának

11.	a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló, vagy azzal kapcsolatos bírósági döntés elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtásának ténye,

12.

szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló

12.1.

elidegenítési és terhelési tilalom,

12.2.

elidegenítési tilalom,

12.3.

a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom,

13.

a tv. 64. §-ában meghatározott

13.1.

perek,

13.2.

büntetőeljárás

megindításának ténye,

14.	az árverés, a nyilvános pályázat kitűzésének ténye,

15.	a zárlat, a zár alá vétel, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat ténye,

16.	tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye,

17.	a bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasításának ténye,

18.	jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról,

19.	ranghely megváltoztatása,

20.	az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye,

21.	végleges hatósági vagy jogerős bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,

22.

az épület (építmény, műtárgy)

22.1.

építésének,

22.2.

lebontásának

ténye,

23.	a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,

24.	a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,

25.	bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog,

26.	a tv.-ben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,

27.	nemzeti emlékhely ténye,

28.	történelmi emlékhely ténye,

29.	pénzügyi lízingbeadás ténye,

30.	föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának ténye,

31.	eljárás megszüntetésének ténye,

32.	olyan egyéb tény, amelynek feljegyzését - a tv. 2. § (2) bekezdése alapján - törvény elrendeli.

(3)

A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlan III. részen szereplő adataihoz, vagy a III. részen bejegyzett jogokhoz, feljegyzett tényekhez, illetve azok jogosultjaihoz kapcsolódó következő adatokat.

a)	a bejegyzés, feljegyzés sorszáma;

b)	a jog, tény megnevezése;

c)	a bejegyzett joghoz, feljegyzett tényhez kapcsolódó lejárati dátum;

d)	a jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakcíme; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak megnevezése, székhelye (telephelye),

e)	bejegyző határozat száma, és a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,

f)	törlő határozat száma, és a törlés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontja,

g)	törölt bejegyzésre való utalás,

h)	kiegészítő szöveges bejegyzés.

(3a)	Az illetékességiterület-változásból eredő átcsatolás esetén a tulajdoni lap III. része - ideértve az egyidejűleg megszüntetett tulajdoni lapot is - önálló sorszám alatt tartalmazza a változásra történő utalást, annak dátumát, valamint az átadó és az átvevő ingatlanügyi hatóság megjelölését.

(4)	A tulajdoni lap természetes személy jogosult esetén tartalmazza a személyi azonosítót, a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet esetén annak statisztikai számjelét.

(5)	A tulajdoni lap tartalmazza továbbá a széljegyet.

4/A. §

(1)

Az 1-4. §-ban foglaltakon kívül a tulajdonilap-másolat az alábbiakat tartalmazza:

a)	az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság neve és címe,

b)	aktuális oldalszám, és az oldalak száma,

c)	tulajdoni lap megnevezés,

d)	tulajdonilap-másolat típusa (teljes, szemle),

dátumként:

ea)	elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat esetén az időbélyegző dátuma;

ec)	papír alapú hiteles tulajdonilap-másolat esetén a kiállítás dátuma,

f)	a megrendelés száma,

záradékként:

ga)

elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat esetén: „Az E-hiteles tulajdoni lap másolat tartalma a kiadást megelőző napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza. Ez az elektronikus dokumentum kinyomtatva nem minősül hiteles bizonyító erejű dokumentumnak”;

gb)	papíralapú teljes hiteles tulajdonilap-másolat esetén: „A hiteles tulajdonilap-másolat tartalma a kiadást megelőző napig megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. A szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi bejegyzést tartalmazza”.

(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap- másolaton az E-hiteles tulajdoni lap másolat megnevezés szerepel.

(4)	A tulajdonilap-másolat nem tartalmazza a 4. § (4) bekezdésében meghatározott azonosítókat.

(5)	A tulajdonilap-másolat a jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai közül kizárólag családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési évét, és anyja születési családi és utónevét tartalmazza.

1/A. Bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése a tulajdoni lapon

5. §

(1)	A bejegyzéseket, feljegyzéseket és az adatváltozásra vonatkozó átvezetéseket (a továbbiakban együtt: bejegyzés) a tulajdoni lap mindhárom részén sorszámozni kell. Ha a bejegyzésben több jogosult szerepel, minden jogosult neve előtt külön sorszámot kell feltüntetni.

(2)	Minden bejegyzésben fel kell tüntetni a beadvány iktatószámát és érkezésének idejét. Meg kell nevezni a jogot vagy tényt és annak jogosultját, ennek hiányában a megkereső szervet. Meg kell jelölni azt a korábbi bejegyzést, amelyre az újabb bejegyzés vonatkozik.

(3)	A döntés kézbesítésével kapcsolatos adatokat számítógépen kezelt segédállomány tartalmazza.

(4)	A bejegyzésben fel kell tüntetni a jogosultnak a tv. 15. § (1) bekezdésben meghatározott adatait.

II. FEJEZET
JOGOK BEJEGYZÉSE

2. Tulajdonjog

6. §

(1)	Tulajdonjogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.

(2)	Ha a tulajdonszerzés nem az egész ingatlanra vonatkozik, a bejegyzésben fel kell tüntetni a megszerzett eszmei hányadot; ha a tulajdonszerzés a jogelőd tulajdoni illetőségének csak egy részére vonatkozik, a bejegyzésben a megszerzett rész egész ingatlanhoz viszonyított hányadát kell feltüntetni.

(3)	A tulajdonjogra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni a tulajdonszerzés jogcímét.

(4)	A Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzésénél meg kell jelölni az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetet.

(5)

A Magyar Állam tulajdonában álló ingatlant (egész tulajdoni illetőséget vagy ezek eszmei hányadát) érintően a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás átvezetése - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a változással jogot szerző tulajdonosi joggyakorló kérelmére, a változással érintett ingatlanok átadását rögzítő okirat kivonatának az átadó és az átvevő felek által hitelesített másolata benyújtásával történik.

(6)

Ha törvény rendelkezése alapján a Magyar Állam tulajdonában álló ingatlan (egész tulajdoni illetőség vagy ezek eszmei hányada) felett a tulajdonosi jogokat többen, együttesen gyakorolják, a tulajdonosi joggyakorlókat a törvény által kijelölt tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek közös kérelmére lehet bejegyezni.

3. Vagyonkezelői jog

7. §

(1)	Vagyonkezelői jogot a Magyar Állam, vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, ezek eszmei hányadára vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni.

(2)	Ha az ingatlannak több vagyonkezelője van, a bejegyzésben valamennyi vagyonkezelőt fel kell tüntetni. Az egyes jogosultak vagyonkezelői jogát eszmei hányad szerint kell a bejegyzésben meghatározni.

(3)	Ha jogszabály így rendelkezik, az állami tulajdonban álló föld, illetőleg a földön lévő állami tulajdonban álló épület vonatkozásában más-más vagyonkezelő is bejegyezhető az ingatlan-nyilvántartásba.

4. Lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog

8. §

A lakásszövetkezet tulajdonában álló lakásra a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használat jogát az önálló ingatlanként nyilvántartott egész szövetkezeti lakásra kell bejegyezni. Több személy állandó közös használatába adott lakás esetében a bejegyzésben az egyes jogosultakat megillető állandó lakáshasználati jog terjedelmét is fel kell tüntetni a közös tulajdonra vonatkozó szabályok szerint.

5. Földhasználati jog

9. §

(1)	A más tulajdonában álló földön építkezés céljából alapított földhasználati jogot egész földrészletre, vagy a földrészlet természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni a név szerint meghatározott építkező (jogosult) javára (megállapodáson alapuló földhasználati jog).

(2)

Ha a más tulajdonában álló földön létesített épületre az építkező bírósági határozattal szerzett tulajdonjogot, a földhasználati jogot az egész földrészletre, vagy a földrészlet természetben vagy területi mértékben meghatározott részére az épület mindenkori tulajdonosa javára kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

(3)	A földhasználati jogot az épület mindenkori tulajdonosa javára kell bejegyezni akkor is, ha a megállapodáson alapuló földhasználati jog jogosultja, e jogának bejegyzését követően, az általa létesített épület önálló ingatlanként való bejegyzését kéri.

(4)

Az épület mindenkori tulajdonosát megillető földhasználati jogot az ingatlanügyi hatóság az épület önálló ingatlanként való bejegyzése iránt megindított eljárásban akkor is bejegyezheti, ha az épületre vonatkozó tulajdonszerzés igazolásaként benyújtott okiratban a felek, vagy a határozatában a bíróság a földhasználati jogról nem rendelkezett.

9/A. §

(1)

Ha az önálló ingatlanként nyilvántartott épületnek és az alatta fekvő földrészletnek azonos a tulajdonosa, a földrészlet vagy az épület tulajdonjogának átruházása vagy átszállása esetén az épület mindenkori tulajdonosát megillető földhasználati jogot a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg be kell jegyezni.

(2)	Ha a felek a földhasználati jog gyakorlásának szabályozása körében megállapodtak a földhasználati jog terjedelmében, a földhasználati jogot a megállapodásukban foglaltaknak megfelelően a földrészlet természetben vagy területi mértékben meghatározott részére kell bejegyezni.

(3)	A felek a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozása tényének feljegyzését az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül kérhetik.

6. Haszonélvezeti jog

10. §

(1)	Haszonélvezeti jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára, az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére, vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogra lehet bejegyezni.

(2)	A bejegyzésben fel kell tüntetni a haszonélvezeti jog időtartamát is, illetőleg azt, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultat élete végéig megilleti (holtig tartó haszonélvezeti jog). A túlélő házastárs törvényes öröklésen alapuló haszonélvezeti jogát „özvegyi jog” elnevezéssel kell megjelölni.

(3)	Haszonélvezeti jogot több jogosult javára egyidejűleg is be lehet jegyezni, fel kell azonban tüntetni, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultakat közösen vagy egymást követő sorrendben illeti-e meg.

7. Használat joga

11. §

(1)	A használat jogát egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott (pl. lakáshasználat) vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni.

(2)	A használat jogának nyilvántartására egyebekben a haszonélvezeti jog nyilvántartására vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

8. Telki szolgalmi jog

12. §

(1)	Az ingatlant terhelő telki szolgalmi jogot egész ingatlanra, illetőleg annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni.

(2)	A bejegyzésben meg kell jelölni a szolgalmi jog tárgyát (átjárási, vízmerítési, vízvezetési, pinceszolgalom stb.).

(3)	Annál az ingatlannál, amelynek mindenkori tulajdonosát a telki szolgalmi jog gyakorlása megilleti (uralkodó telek), a tulajdoni lap I. részén kell utalni arra az ingatlanra, amelyre a telki szolgalmi jog gyakorlása vonatkozik (szolgáló telek).

(4)	A telki szolgalmi jog jogosultjának név szerinti megnevezése helyett a tulajdoni lap III. részén utalni kell az uralkodó telekre, amelynek mindenkori tulajdonosát a szolgalmi jog gyakorlása megilleti.

9. Közérdekű használati jogok

13. §

(1)

Az állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jogot, továbbá a vezetékjogot, a vízvezetési és bányaszolgalmi jogot, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmakat és használati jogokat egész ingatlanra, illetőleg annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni jogszabályban feljogosított személyek javára.

(1a)	Az állandó jellegű földmérési jelek, valamint a földminősítési mintaterek elhelyezését biztosító használati jogok bejegyzésénél meg kell jelölni azt a személyt is, akin vagy amelyen keresztül - jogszabályban meghatározottak alapján - a jogosult a használati jogát gyakorolja.

(2)

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapponthálózati pontok adatbázisában nyilvántartott alappontok esetében az Fttv. 26. § (4) bekezdése szerinti közérdekű használati jog bejegyzése során az adatbázisban szereplő pontazonosítót (pontszámot) is fel kell tüntetni az ingatlan-nyilvántartásban.

10. Elő- és visszavásárlási jog

14. §

(1)	Elővásárlási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.

(2)	Visszavásárlási jogot a jogosult által átruházott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy az átruházott eszmei hányadra - a vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg - lehet bejegyezni.

(3)	Ha az elővásárlási, visszavásárlási jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben a jog gyakorlásának végső időpontját is fel kell tüntetni.

11. Vételi jog, eladási jog

15. §

(1)	Vételi jogot, eladási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.

(2)	Vételi jog, eladási jog bejegyzése nem akadályozza további jogok és jogilag jelentős tények bejegyzését.

(3)	A vételi jog, eladási jog bejegyzését követően bejegyzett jogokat és tényeket csak az adott jog vagy tény jogosultjának hozzájárulása esetén lehet törölni.

(4)	A vételi jog gyakorlása esetén a vételi jog jogosultjának igazolnia kell (tértivevénnyel, vagy átvételi elismervénnyel), hogy az ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette.

(4a)	Az eladási jog gyakorlása esetén az eladási jog jogosultjának igazolnia kell (tértivevénnyel, vagy átvételi elismervénnyel), hogy az ingatlan eladására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette. A kérelemhez csatolni kell az egyoldalú nyilatkozatot tartalmazó okiratot is.

(5)	Ha a vételi jogot, eladási jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben meg kell jelölni e jog gyakorlásának végső időpontját.

(6)	A vételi jog gyakorlása esetén nem kell csatolni a vételi jog bejegyzését követően bejegyzett elővásárlási vagy visszavásárlási jog jogosultjának nyilatkozatát arról, hogy e jogával nem kíván élni.

12. Tartási és életjáradéki jog

16. §

Tartási és életjáradéki jogot az átruházott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni.

13. Jelzálogjog

17. §

(1)	Jelzálogjogot ingatlanra és az ingatlant terhelő átruházható jogra lehet bejegyezni.

(2)	Az ingatlant terhelő jelzálogjogot az ingatlan egészére vagy közös tulajdonban álló ingatlannak a tulajdonostársat megillető egész tulajdoni illetőségére lehet bejegyezni.

(3)	Ingatlant terhelő jelzálogjoggal biztosított követelésre, illetve önálló zálogjogra aljelzálogjog jegyezhető be.

(4)	Az aljelzálogjog bejegyzésére a jelzálogjog bejegyzésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.

18. §

(1)

A jelzálogjogi bejegyzésben fel kell tüntetni a jelzálogjog jogosultját, meg kell jelölni a zálogjoggal biztosított követelést, az alapul szolgáló egy vagy több jogviszonyra utalással és az összeg meghatározásával vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra történő utalással. Fogyasztói zálogszerződés esetén a bejegyzésnek tartalmaznia kell a jelzálogjoggal biztosított összeg megjelölését is.

(2)	Ha a felek meghatározták azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet a zálogtárgyból, a bejegyzésben ezt az összeget fel kell tüntetni.

(3)	A bejegyzésben megjelölt összeg csak egyféle - vagy belföldi vagy külföldi - pénznemben szerepelhet.

(4)	Ha a személyes kötelezett (adós) nem a jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosa, a bejegyzésben a személyes adóst is fel kell tüntetni.

19. §

(1)	Ha ugyanazon követelés biztosítására különböző tulajdoni lapokon nyilvántartott ingatlanokra kell a jelzálogjogot bejegyezni (egyetemleges jelzálogjog), a bejegyzésben az egyetemlegességre mindegyik tulajdoni lapon utalni kell.

(3)

A vagyont terhelő zálogjog a kielégítési jog megnyíltával akkor alakul át ingatlant terhelő jelzálogjoggá, ha ezt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. A bejegyzéshez szükséges a felek közötti alapszerződésen kívül a tv. 32. § (3) vagy (5) bekezdésében meghatározott alakban tett nyilatkozata a vagyont terhelő zálogjog jogosultjának arról, hogy a vagyont terhelő zálogjogot ingatlan jelzálogjoggá alakította át, valamint annak igazolása, hogy ezt az átalakító nyilatkozatot a zálogjogosult a zálogkötelezettel közölte (tértivevény, átvételi elismervény stb.). Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az elzálogosított vagyon - kielégítést veszélyeztető mértékű - csökkenése miatt a zálogjogosult az átalakító jognyilatkozatot a kielégítési jogának megnyílta előtt teszi meg.

19/A. §

Ha a jelzálogjog jogosultja zálogjogosulti bizományost jelölt ki, a jelzálogjogi bejegyzésben a zálogjogosulti bizományost kell feltüntetni a 18. §-ban megjelölt adatok és a zálogjogosulti bizományos minőségének megjelölése mellett. A zálogjogosulti bizományos bejegyzésével egyidejűleg törölni kell azt a - már bejegyzett - zálogjogosultat, akinek a javára a zálogjogosulti bizományos eljár.

14. Önálló zálogjog

20. §

(1)	Önálló zálogjogot egész ingatlanra vagy közös tulajdonban álló ingatlanon a tulajdonostársat megillető egész tulajdoni illetőségre lehet bejegyezni.

(2)	Az önálló zálogjog bejegyzésében annak jogosultja mellett a zálogszerződésben meghatározott összeget kell feltüntetni.

(3)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptkm.) 29. §-a szerinti átalakításos önálló zálogjogot az átalakítással érintett jelzálogjog vagy különvált zálogjog ranghelyén kell bejegyezni. A bejegyzés alapjául a Ptkm.-ben megjelölt és a tv. 32. § (3) és (5) bekezdésben meghatározott kellékekkel rendelkező egyoldalú átalakító nyilatkozat vagy a felek erre vonatkozó megállapodását tartalmazó okirat szolgál, amelyre a bejegyzésben utalni kell.

(4)

Az önálló zálogjogra és az átalakításos önálló zálogjogra egyebekben a jelzálogjogra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a bejegyzésben a zálogjoggal biztosított követelés helyett azt a (2) bekezdés szerinti meghatározott összeget kell a bejegyzésben megjelölni, amelynek erejéig a zálogjogosult az ingatlanból kielégítést kereshet. Az önálló zálogjog összegének e megjelölése a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra utalással nem történhet.

14/A. Zálogjog átváltoztatása

20/A. §

(1)	Az önálló zálogjog - ranghelyének megtartása mellett - a felek erre irányuló és a tv. 32. § (3) vagy (5) bekezdésében meghatározott alakban kötött megállapodásával követelést biztosító jelzálogjoggá, ez utóbbi pedig önálló zálogjoggá változtatható át.

(2)

A követelést biztosító zálogjog átváltoztatása esetén az átváltoztatással létrejött önálló zálogjog azonos ranghelyen csak a bejegyzett követelést biztosító zálogjog tőkeösszegének mértékéig, legfeljebb e tőkeösszegnek meghatározott összegként való feltüntetésével jegyezhető be önálló zálogjogként. Önálló zálogjognak követelést biztosító zálogjoggá történő átváltoztatása esetén, az átváltoztatással létrejött követelést biztosító zálogjog azonos ranghelyen csak az önálló zálogjog bejegyzésében meghatározott összeg mértékéig, legfeljebb ezen összeg - mint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:98. § (3) bekezdése szerinti keretösszeg - feltüntetésével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

(3)	Ha a zálogjog átváltoztatása során a felek a szerződésben a kielégítési jog terjedelmét meghatározó összeget a (2) bekezdés szerinti mértéket meghaladó összegben jelölik meg, a különbözet erejéig jelzálogjog csak új ranghelyre jegyezhető be.

(4)

Ha a (3) bekezdés szerinti különbözet összegének új ranghelyen történő bejegyzéséhez a rangsorban ezt megelőzően feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja nem járul hozzá, az ingatlanügyi hatóság - a különbözet új ranghelyen történő bejegyzésének mellőzésével - a (2) bekezdés szerint jár el.

15. Végrehajtási jog

21. §

(1)	Végrehajtási jogot a bírósági végrehajtásra, valamint a köztartozás behajtására vonatkozó jogszabályok korlátai között egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre lehet bejegyezni.

(2)	Ha ugyanarra a követelésre vonatkozó végrehajtási jogot több tulajdoni lapon nyilvántartott ingatlanra kell bejegyezni, a bejegyzésben erre a körülményre mindegyik tulajdoni lapon utalni kell.

(3)

A jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítésére vonatkozó végrehajtási jogot, valamint a jelzálogjoggal biztosított követelés lefoglalását a jelzálogjog rangsorában kell bejegyezni. Ha a jelzálogkötelezettel, mint személyes adóssal szemben a végrehajtás útján érvényesítendő követelés összege meghaladja a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét, a különbözet erejéig új ranghelyre kell bejegyezni a végrehajtási jogot.

(4)	Ha az ingatlanra földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye került feljegyzésre, az ingatlanügyi hatóság a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatával együtt megküldi a végrehajtónak a földhasználati jog gyakorlásáról szóló megállapodás másolatát.

III. FEJEZET
TÉNYEK FELJEGYZÉSE

16. A jogosult kiskorúsága, illetve gondnokság alá helyezése

21/A. §

(1)

Jog vagy tény bejegyzésével, illetve feljegyzésével egyidejűleg a jogosult kiskorúságának vagy gondnokság alá helyezésének tényét is fel kell tüntetni, ha ez a bejegyzés időpontjában fennáll. Ha a gondnokság alá helyezés azt követően történt, hogy a jogosultat a tulajdoni lapra bejegyezték, ezt a tényt önálló feljegyzésként kell a tulajdoni lapon feltüntetni.

(2)

Törölni kell a kiskorúságra és a gondnokság alá helyezésre vonatkozó feljegyzést, ha a kiskorúság, illetőleg a gondnokság alá helyezés megszűnését igazolják. Az ingatlanügyi hatóság törli a kiskorúságra vonatkozó feljegyzést akkor is, ha az ingatlan-nyilvántartás adataiból kétségtelenül megállapítható, hogy a jogosult a tizennyolcadik életévét betöltötte.

(3)	A gondnokság alá helyezés tényének feljegyzése során meg kell jelölni, hogy a cselekvőképesség korlátozása részleges vagy teljes.

17. Felszámolási eljárás, végelszámolás

22. §

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a felszámolási eljárás, illetve végelszámolás tényének feljegyzését követően további bejegyzések csak a felszámoló, illetve végelszámoló kérelme alapján teljesíthetők. A feljegyzésben fel kell tüntetni a felszámolót, illetve a végelszámolót és meg kell jelölni a felszámolás és végelszámolás kezdő időpontját is.

18. Tulajdoni korlátozás

23. §

(1)	A bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást, ha az a tulajdonjog bejegyzésének időpontjában fennáll, ezzel egyidejűleg, ha később keletkezett, külön kell feljegyezni. Nem kell feljegyezni a tulajdoni korlátozást, ha ez a tény az ingatlan-nyilvántartás adataiból egyébként kitűnik.

(2)	Ha az ingatlanra bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást jegyeztek fel, vagy ilyen korlátozás a nyilvántartás adataiból egyébként kitűnik, csak olyan bejegyzésnek van helye, amelyet a korlátozás nem zár ki.

19. Telekalakítási és építési tilalom, egyéb építésügyi korlátozás

24. §

(1)

Telekalakítási és építési tilalom elrendelésének tényét csak egész földrészletre, egyéb építésügyi korlátozást egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott, illetőleg területileg kijelölt részére lehet feljegyezni. A bejegyzésben fel kell tüntetni azt, hogy a tilalom határozott vagy határozatlan időre szól, illetve, hogy valamely meghatározott feltétel bekövetkeztéig tart.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott feljegyzés nem akadálya további jog vagy tény bejegyzésének.

20. Kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása

25. §

(1)	Kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának a tényét egész ingatlanra lehet feljegyezni.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott feljegyzés nem akadálya további jog vagy tény bejegyzésének.

(3)	Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak irányadók a bányaszolgalmi jog alapítására, valamint a részarány-tulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetve a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárásra is.

21. Ügyészi felhívás, felügyeleti eljárás

26. §

(1)	Az ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott döntés ellen benyújtott ügyészi felhívás tényének feljegyzésében fel kell tüntetni a felhívással érintett döntés ügyiratszámát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban az ügyészi felhívást benyújtották.

(2)	Az ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott döntéssel szemben indított felügyeleti eljárás tényének feljegyzésében fel kell tüntetni a felügyeleti eljárással érintett döntés ügyiratszámát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a felügyeleti eljárás megindult.

22. Közigazgatási per, ügyészi fellépés, felülvizsgálati kérelem

27. §

Közigazgatási per lefolytatása iránti keresetre, ügyészi fellépésre, valamint az annak alapján indult perben hozott bírósági döntés ellen rendkívüli perorvoslatként előterjesztett felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni annak a döntésnek a számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a közigazgatási per iránti keresetlevelet, ügyészi fellépést vagy a felülvizsgálati kérelmet benyújtották.

23. Elidegenítési és terhelési tilalom, elidegenítési tilalom

28. §

(1)	Elidegenítési és terhelési tilalmat, elidegenítési tilalmat, rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalmat egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre, illetve ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni.

(2)	Az elidegenítési és terhelési tilalomra, valamint az elidegenítési tilalomra vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni azt a jogot, amelynek biztosítására a tilalom szolgál és a tilalom jogosultjának adatait.

(3)

Ha elidegenítési és terhelési tilalmat, elidegenítési tilalmat, rendelkezés jogát egyéb módon korlátozó tilalmat jegyeztek fel, szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni. Nem szükséges a tilalom jogosultjának hozzájárulása a végrehajtási jog bejegyzéséhez.

(4)	Az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom az örökhagyóval szerződött fél javára a szerződéssel lekötött ingatlanra vagy annak eszmei hányadára - eltérő megállapodás hiányában - az örökhagyó bejegyzési engedélye nélkül is feljegyezhető.

(5)	A rendelkezés jogát egyéb módon korlátozó tilalmat az okirat tartalmára történő utalással kell az (1) és (2) bekezdésben meghatározott módon az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezni.

24. Perindítás

29. §

(1)

A tv. 64. §-ában meghatározott perek feljegyzését és a büntetőeljárás megindítása tényének feljegyzését (a továbbiakban együtt: perfeljegyzés) követően további jogokat - a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a tv. 16. § e) és f) pontjában meghatározott jogok kivételével - csak a per, illetve a büntetőeljárás befejezésének eredményétől függő hatállyal lehet bejegyezni. A feljegyzésben erre utalni kell.

(2)	A perfeljegyzést követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtási jogon alapuló árverés esetén az árverési vevő a per, illetve a büntetőeljárás befejezésének eredményétől függő hatállyal szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát. A feljegyzésben erre utalni kell.

24/A. A föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása

29/A. §

(1)

A föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásának tényét a szerződéssel átruházni kívánt egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet szerződésenként egyszer feljegyezni. Ha a feljegyzés nem az egész ingatlanra vonatkozik, fel kell tüntetni az érintett eszmei hányadot vagy tulajdoni illetőséget is. Az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti bejegyzésben jogosultként a kérelmezőt kell feltüntetni.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti tény feljegyzését követően további jogokat - a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a tv. 16. § e) és f) pontjában meghatározott jogok kivételével, de a (3) bekezdésben foglaltakra tekintettel - csak a szerződés alapján történő tulajdonosváltozás bejegyzésétől függő hatállyal lehet bejegyezni. A feljegyzésben, valamint a további jogokra irányuló bejegyzésekben erre utalni kell.

(3)

A tény feljegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtási jogon alapuló árverés esetén az árverési vevő a szerződés alapján történő tulajdonosváltozás bejegyzésétől függő hatállyal szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát. Az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzésében erre utalni kell.

29/B. §

(1)

A tény feljegyzését kérhetik a szerződő felek, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti elővásárlási jog gyakorlása érdekében hirdetményi úton közlésre került jogügylet (a továbbiakban: kifüggesztéshez kötött jogügylet) esetén az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adásvételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: elővásárlási kormányrendelet) meghatározottak szerint jognyilatkozatot tevő jogosult is.

(2)

A tény feljegyzése iránti kérelemhez csatolni kell

a szerződő felek által benyújtott kérelem esetében a tv., valamint az e rendelet szerinti alaki előírásoknak megfelelő - nem biztonsági okmányon szerkesztett - szerződés egy eredeti példányát, valamint

aa)	a kizárólag hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés esetén a jóváhagyás megadására irányuló kérelem másolatának érkeztetett eredeti példányával igazolni kell annak benyújtását,

ab)	a kifüggesztéshez kötött jogügylet esetében nyilatkozni kell az elővásárlási kormányrendeletben meghatározott elektronikus tájékoztató közzétételének időpontjáról,

b)	az elővásárlási jog gyakorlására jogosult által benyújtott kérelem esetében a határidőben megtett és a jegyző által aláírt elfogadó jognyilatkozatát másolatban.

(3)

Az ingatlanügyi hatóság a (2) bekezdés a) pontjának ab) alpontjában meghatározott nyilatkozat valóságtartalmát az elektronikus tájékoztató alapján ellenőrzi. Ha a tájékoztató alapján nem állapítható meg a kifüggesztés megtörténte, a kérelmezőt felhívja annak igazolására. Ha a kérelmező nem tudja igazolni a kifüggesztés megtörténtét, a tényfeljegyzésre vonatkozó eljárást az ingatlanügyi hatóság megszünteti.

(4)

Hivatalból törölni kell a 29/A. § (1) bekezdése szerinti tényt és a feljegyzését követően függő hatállyal történt jogbejegyzések esetében

a bejegyzés függő hatályára történő utalást

aa)	a tulajdonjog bejegyzési kérelem elutasításáról, vagy az eljárás megszüntetéséről szóló döntés esetén a döntés meghozatalával egyidejűleg,

ab)	a hatósági jóváhagyás megtagadása, a kérelem visszautasítása, vagy az eljárás megszüntetése esetén az (5) bekezdés szerinti tájékoztatástól számított 15 napon belül, vagy

ac)	a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött jogügylet esetében a tény feljegyzése iránti kérelem benyújtását követő 6 hónap elteltével,

b)	a függő hatállyal bejegyzett jogokat a tulajdonjog bejegyzési kérelem alapján történő tulajdonosváltozás bejegyzésével egyidejűleg.

(5)

Az ingatlanügyi hatóság minden hónap tizenötödik napjáig megkeresi a hatósági jóváhagyás megadására jogosult szervet - a tényfeljegyzéssel érintett ingatlanok listája megküldésével - a hatósági jóváhagyás megtagadásáról, a kérelem visszautasításáról, továbbá az eljárás megszüntetéséről szóló végleges döntésekről történő tájékoztatás érdekében.

(6)

Kérelemre a tény csak akkor törölhető az ingatlan-nyilvántartásból, ha

a kifüggesztéshez kötött jogügylet esetén az elővásárlási jog gyakorlása érdekében nyilatkozattételre nyitva álló határidő elteltét követően a kérelmező a jegyző által kiállított iratjegyzék másolatával igazolja a szerződés közlésének megtörténtét és ahhoz a vevő, valamint az elővásárlási jogának gyakorlása érdekében határidőben nyilatkozatot tevő valamennyi jogosult írásban hozzájárult,

b)	a kizárólag hatósági jóváhagyáshoz kötött jogügylet esetén a felek a törléshez írásban hozzájárultak.

(7)	A tényfeljegyzés törléséről szóló határozatban meg kell jelölni azokat az időközi bejegyzéseket és azok számát, amelyekre vonatkozóan a függő hatály megszűnik.

(8)	A tény feljegyzéséről, valamint a tény törléséről szóló határozatot a kérelmezőnek, valamint a szerződő feleknek kell kézbesíteni.

25. Árverés

30. §

(1)	Az árverés, nyilvános pályázat kitűzésének tényét és időpontját a bírósági végrehajtó vagy a hatóság által megküldött árverési hirdetmény alapján kell feljegyezni.

(2)	Az árverés sikertelensége, valamint a nyilvános pályázat eredménytelensége esetén a bírósági végrehajtó vagy az árverező hatóság által megküldött jegyzőkönyv alapján az ingatlanügyi hatóság törli az árverés, illetve a nyilvános pályázat kitűzésének a tényét.

(3)

Eredményes árverés vagy nyilvános pályázat esetén a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az árverés, nyilvános pályázat kitűzésének tényét törölni kell. A tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg törölni kell azokat a jogokat is, amelyek a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 137. §-a alapján nem terhelhetik.

26. Zárlat

31. §

(1)	A zárlatot, a zár alá vételt, valamint az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat tényét az egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni.

(2)

A zárlat, a zár alá vétel, valamint az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására irányuló zárlat tényének feljegyzése után jogokat - jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló, továbbá a tv. 16. § e)-f) pontjában meghatározott jogok kivételével - csak a zárlat, a zár alá vétel, tényének törlésétől függő hatállyal lehet bejegyezni. Erre a bejegyzésben utalni kell.

27. Tulajdonjog fenntartással történt eladás

32. §

(1)	A tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét az eladott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni. A feljegyzésben a vevő adatait is fel kell tüntetni.

(2)	A feljegyzés hatálya azonos a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzés hatályával.

(3)	A tulajdonjog megszerzésekor a vevő (jogutódja) tulajdonjogát az (1) bekezdés szerinti feljegyzés rangsorában kell bejegyezni.

27/A. Pénzügyi lízingbeadás ténye

32/A. §

A pénzügyi lízingbeadás tényét egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, ezek eszmei hányadára vagy az ingatlan természetben meghatározott részére lehet feljegyezni. A feljegyzésben a jogosult (lízingbevevő) személyét is fel kell tüntetni.

28. Kérelem elutasítása

33. §

Bejegyzésre, illetve valamely tény feljegyzésére, adatváltozás átvezetésére irányuló kérelem vagy megkeresés részben vagy egészben történt elutasítására vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni a kérelmező vagy megkereső nevét és a kérelem, illetve a megkeresés tárgyát.

28/A. Eljárás megszüntetése

33/A. §

Az eljárás megszüntetésének tényére vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni a kérelmező vagy megkereső nevét és a kérelem, illetve a megkeresés tárgyát.

29. Földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye

34. §

(1)	Földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának tényét egész ingatlanra, vagy annak természetben, illetve területi mértékben meghatározott részére lehet feljegyezni.

(2)	Földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának tényét mind a földrészletre, mind az épületre fel kell jegyezni.

30. Jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása

35. §

(1)	A jelzálogjog ranghelyét előzetesen biztosító feljegyzésben meg kell jelölni a terhelés és járulékai legnagyobb összegét.

(2)	A jelzálogjogot az (1) bekezdés szerinti feljegyzés ranghelyén kell bejegyezni, tekintet nélkül az időközben történt végrehajtási intézkedésre, végelszámolási vagy felszámolási eljárásra.

(3)

Ha a jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben megjelölt összeget meghaladó követelés biztosítására kérik, az összeget meghaladó részt új ranghelyre kell bejegyezni. Ha a bejegyzett jelzálogjog a feljegyzésben meghatározott keretet nem meríti ki, a keret fennmaradó részéről a tulajdonos kérelmére új határozatban kell rendelkezni.

(4)

A jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a jelzálogjoggal biztosított követelés vagy jog aljelzálogjoggal való megterhelése esetére is, ha az aljelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítását az aljelzálogjoggal terhelendő jelzálogjoggal biztosított követelés vagy jog zálogjogosultja kéri.

(5)

A jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogát a későbbi rangsorban bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, elidegenítési tilalom csak abban az esetben szünteti meg, ha a zálogkötelezett a tilalom bejegyzésével kapcsolatosan az előzetesen biztosított jelzálogjogi ranghely tekintetében a ranghellyel rendelkezés jogáról a tilalom jogosultja javára külön lemondott.

(6)	Jelzálogjog ranghelyét előzetesen biztosító feljegyzés ranghelyén önálló zálogjogot is be lehet jegyezni.

31. Lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról

36. §

(1)

A tulajdoni lap III. részén fel lehet jegyezni, hogy a zálogkötelezett valamely meghatározott későbbi zálogjogosult vagy meghatározott más harmadik személy irányában lemondott arról a jogáról, hogy az előzetesen biztosított jelzálogjogi bejegyzés ranghelyével rendelkezhessék, hogy e ranghelyet jelzálogjog bejegyzésével betöltse.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti feljegyzésben meg kell jelölni azt a személyt, akinek a javára a lemondás történt, továbbá azt az előzetesen biztosított ranghelyet, amelyre a lemondás vonatkozik.

(3)

Annak az előzetesen biztosított ranghelynek a törlése előtt, amelyre a lemondás vonatkozik, az (1) bekezdés szerinti feljegyzés törlésére csak annak a későbbi zálogjogosultnak, harmadik személynek vagy bármelyikük jogutódjának, a tv. által előírt rendelkezések szerint kiállított okiratban megadott hozzájárulása alapján kerülhet sor, akinek a javára a zálogkötelezett az előzetesen biztosított ranghellyel való rendelkezés jogáról lemondott.

(4)

A lemondás ellenére, a (3) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat alapján lehetőség vanaz előzetesen biztosított ranghelyen zálogjog létesítésére. Ez a hozzájárulás csak az abban megengedett terhelésre szól, és azt meghaladóan nem oldja fel a zálogkötelezettet az előzetesen biztosított ranghellyel való rendelkezési jogról lemondó nyilatkozata alól.

32. Bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog

37. §

(1)	Bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog tényét egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tényt egyidejűleg a szerződésben megjelölt több vagyonrendelő esetén és több kedvezményezett javára is fel lehet jegyezni.

(3)

Több kedvezményezett javára szóló tényfeljegyzés esetén a szerződésben foglaltaknak megfelelően a kedvezményezettek egymás közötti sorrendjét és az őket megillető tulajdoni hányadot is fel kell tüntetni. Ha a vagyonrendelő a kedvezményezettek között sorrendet nem állított fel, illetve ha a kedvezményezetteket egyenlő arányban illeti meg a tulajdoni váromány, a feljegyzésben erre a körülményre külön nem kell utalni.

33. Ranghely megváltoztatása

38. §

A bejegyzések ranghelyének megváltoztatása tényét az összes érdekelt fél okiratba foglalt nyilatkozata alapján lehet az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezni. A feljegyzésben utalni kell a megváltozott ranghelyű bejegyzések sorszámára. Jelzálogjog ranghelyének megváltoztatásához az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása szükséges.

34. Tartós környezetkárosodás

39. §

A végleges hatósági vagy jogerős bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás tényét, mértékét és jellegét egész ingatlanra, illetőleg annak természetben kijelölt vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni.

35. Jogi jelleg

39/A. §

(1)

Az ingatlan jogi jellegeként feljegyezhető az alábbi megnevezéssel:

1.	társasház;

2.	szövetkezeti ház;

3.	bányatelek;

műemlék;

5.	történeti kert;

6.	műemléki terület (műemléki jelentőségű terület, történeti táj, műemléki környezet);

7.	régészeti lelőhely (törvény erejénél fogva védett és rendeletben védetté nyilvánított, fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhely) vagy régészeti védőövezet;

8.	védett kulturális javak körébe tartozó tartozékok, alkotórészek;

9.	helyi védelem alatt álló építészeti örökség (egyedi, területi);

10.

tanya;

11.	birtokközpont;

12.

védett természeti területek:

a)	országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület,

b)	országos jelentőségű, törvény erejénél fogva védett természeti terület,

c)	fokozottan védett természeti terület,

d)	helyi jelentőségű védett természeti terület;

13.	Natura 2000 terület;

14.	természeti terület;

15.	ökológiai folyosó;

16.	barlang felszíni védőövezete;

17.	védett mesterséges üreg felszíni védőövezete;

18.	országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület védőövezete;

19.	helyi jelentőségű védett természeti terület védőövezete;

20.	az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület - a (3)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -;

21.	világörökségi terület része, továbbá

22.	olyan egyéb tény, amelynek ingatlan-nyilvántartási feljegyzését törvény elrendeli.

(2)	Jogi jelleget egész ingatlanra vagy annak területi mértékben meghatározott részére lehet feljegyezni.

(3)	Az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg feljegyzése vagy törlése az erdészeti hatóság megkeresésére, annak végleges határozata alapján történik.

(4)	Az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletre nem jegyezhető fel.

(5)	Az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg az 1 hektárnál kisebb belterületi földrészleten csak az egész ingatlanra jegyezhető fel.

(6)

Az (1) bekezdés 12. pont c) alpontjában szereplő fokozottan védett természeti terület jogi jelleg megnevezés feljegyzésének feltétele az (1) bekezdés 12. pont a) vagy b) alpontja szerinti országos jelentőségű védett természeti terület jogi jelleg megnevezés korábban megvalósult vagy egyidejű feljegyzése.

(7)	Az (1) bekezdés 4-8. pontja esetében a jogi jelleget egyedi - örökségvédelmi - azonosítóval megjelölten kell feljegyezni.

(8)

Az (1) bekezdés 10. pontjában szereplő tanya jogi jelleg feljegyzéséhez a következő feltételeknek együttesen kell teljesülnie:

a)	az érintett földrészlet területe nem haladja meg az 1 hektárt;

b)	a földrészlet művelési ága vagy a földrészleten belül valamely alrészlet művelési ága szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő vagy fásított terület;

c)	a földrészleten a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás célját szolgáló lakó- és gazdasági épület, illetve épületcsoport áll;

d)	a település helyi építési szabályzata szerint a földrészlet tanya céljára fenntartott területen található.

(9)	Az (1) bekezdés 10. pontjában szereplő tanya jogi jelleg törléséhez igazolni kell, hogy a (8) bekezdés szerinti feltételek közül egy vagy több már nem áll fenn.

36. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye

39/B. §

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése tényének tulajdoni lapra történő feljegyzésekor annak időtartamát is fel kell tüntetni, vagy utalni kell arra, hogy a felfüggesztés az eljáró hatóság döntésének jogerőssé, illetve véglegessé válásáig tart. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése tényének törléséről az ingatlanügyi hatóságnak legkésőbb a feljegyzésben meghatározott időpontban, vagy az eljáró hatóság jogerős, illetve végleges döntésének a járási hivatalhoz történő beérkezését követően hozott döntésében kell rendelkeznie.

37. Szántó

IV. FEJEZET
A MŰVELÉSI ÁGAK

40. §

(1)	Szántó művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy azt hasznosítják, vagy átmenetileg a termelés folytatása nélkül termőképes állapotban tartják (ugarolják), illetve parlagon hagyják.

(2)

Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szántó művelési ágban kell nyilvántartani még

a)	a gyümölcsfákkal, illetve szőlővel rendszertelenül borított területeket, amelyeken rendszeres szántóföldi művelést folytatnak;

b)	a magnyerés céljából fűmaggal bevetett, valamint a gyepszőnyeg előállítására szolgáló területet;

c)	a rizstelepek, spárgatelepek és szamócaültetvények területét;

d)	a szőlő-, gyümölcs- és díszfaiskolák területét;

e)	az ipari és gyógynövények területeit; valamint

f)	a lágy szárú energianövényekkel hasznosított területet.

38. Rét

41. §

Rét művelési ágban kell nyilvántartani azt a füves területet, amely fűtermését rendszeresen kaszálással hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy esetenként legeltetik.

39. Legelő

42. §

(1)	Legelő művelési ágban kell nyilvántartani azt a füves területet, amelynek fűtermését rendszeresen legeltetéssel hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy esetenként kaszálják.

(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túl legelő művelési ágban kell nyilvántartani még az Országos Erdőállomány Adattárban egyéb részletként nyilvántartott, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül a vadföld területét.

40. Szőlő

43. §

(1)	Szőlő művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amelyen a termesztett főnövény a szőlő. A szőlő művelési ágba tartoznak a szőlőalanyvessző termesztésére szolgáló szőlőalanytelepek is.

(2)	A szőlőtelepítésre kijelölt területeket a telepítés befejezéséig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani.

(3)	A nem művelt, tőkehiányos szőlőterületeket a terület más művelési ágban történő hasznosításáig szőlő művelési ágban kell nyilvántartani.

41. Kert

44. §

(1)	Kert művelési ágban kell nyilvántartani a zöldségfélével, virág- vagy dísznövénnyel (fa, cserje, pázsit) beültetett, valamint gyümölcstermő növénnyel, szőlővel, zöldségfélével, virág- vagy dísznövénnyel vegyesen hasznosított területet.

(2)

Az (1) bekezdésben foglaltakon túl kert művelési ágban kell nyilvántartani még:

a)	a komló ültetvényeket;

b)	a fóliasátrak, valamint a melegágyak és a szabadföldi palántanevelő telepek területét;

c)	a karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és fonóvessző termelését szolgáló területet;

d)	a csemetekertet.

42. Gyümölcsös

45. §

(1)	Gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani azt a tiszta vagy vegyes állományú területet, amelyen a termesztett főnövény a gyümölcsfa, illetve bokor. Gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani a legalább két gyümölcsfasorból álló pásztákat, valamint a gyümölcsszaporító alapanyag ültetvényt.

(2)	A gyümölcsös telepítésre kijelölt területeket a telepítés befejezéséig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani.

(3)	Az egy gyümölcsfasorból álló sorfásítás által elfoglalt területet abban a művelési ágban kell nyilvántartani, amelynek területén a fasor áll. Ha a fasor művelés alól kivett területen áll, ilyen területként kell nyilvántartani.

(4)	A gyümölcsfákkal, gyümölcstermő bokrokkal hasznosított földterületek gyümölcsös művelési ágban történő nyilvántartásánál a külön jogszabály szerinti fogalom-meghatározások az irányadók.

(5)	A nem művelt, hiányos állományú gyümölcsös területeket, a terület más művelési ágban történő hasznosításáig gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani.

43. Nádas

46. §

Nádas művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amelyen főnövényként nád, illetve gyékény terem.

44. Erdő

45. Fásított terület

47. §

(1)	Erdő művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amely az Országos Erdőállomány Adattárban erdőrészletként szerepel.

(2)

Az (1) bekezdésben foglaltakon túl erdő művelési ágban kell nyilvántartani az Országos Erdőállomány Adattárban egyéb részletként nyilvántartott, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül

a)	a tisztást;

b)	a terméketlen területet (kopárt);

c)	az erdei farakodó és készletező helyet;

d)	az erdei vízfolyást, valamint az erdei tavat;

e)	a nyiladékot;

f)	a cserjést;

g)	az erdészeti kutatóhelyet.

(3)	Az erdő művelési ágban nyilvántartott ingatlannak minőségi osztálya és kataszteri tisztajövedelme nincs.

48. §

(1)

Fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani

a település külterületén

aa)	az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti fásítás területét,

ab)	az élőfagyűjtemények (az arborétumok) által elfoglalt területet,

az üzemmel, állandó jellegű mezőgazdasági telephellyel, temetővel, közüzemi létesítményekkel, továbbá közúttal, vasúttal, árvízvédelmi töltéssel, árokkal, csatornával, valamint az egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévő olyan fával, faállománnyal borított területet,

ba)	amelynek területnagysága ötezer négyzetméternél kisebb vagy

bb)

amelynek kiterjedése - a szélső fák egymástól mért tőtávolsága szerint - átlagosan húsz méternél keskenyebb, ha azokat az Országos Erdőállomány Adattár erdőrészletként nem tartja nyilván, illetve ha azokat e rendelet szerint nem kell más művelési ágban vagy művelés alól kivett területként nyilvántartani.

(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túl fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani az Országos Erdőállomány Adattárban szabad rendelkezésű erdőként nyilvántartott területet.

(3)	Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az érintett terület az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekszik.

46. Halastó

49. §

Halastó az a vízi létesítmény, amelyet a vízügyi hatóság engedélyével haltenyésztésre használnak (üzemeltetik), ideértve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint ezek tartozékait (pl. védtöltés, táp- és lecsapoló csatorna, a kiszolgáló épületek által elfoglalt területet is). A halastóként nyilvántartott ingatlannak minőségi osztálya és kataszteri tisztajövedelme nincs.

47. A művelés alól kivett területek

50. §

(1)	Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a (2)-(7) bekezdésekben meghatározott területeket.

(2)

A településekkel kapcsolatban művelés alól kivett területek:

a)	a település belterületén az egy hektárt meg nem haladó beépített és beépítetlen földrészlet, függetlenül attól, hogy azon mező- vagy erdőgazdasági művelést folytatnak,

b)	a település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten és a külterületen a földrészleten belül az épületek és építmények által elfoglalt területek, valamint ezekhez tartozó udvarok,

c)	a közparkok, a közkertek és a belterületi élőfa-gyűjtemények (arborétumok),

d)	a gyógyhelyek, az üdülőhelyek és a gyógyfürdők céljára szolgáló - az egészségügyi miniszter által kijelölt - területek,

e)	a sporttelepek és az állandó jellegű táborok.

f)	az 50/B. §-ban meghatározott esetben a zárkerti művelés alól kivett terület,

g)	az 50/C. §-ban meghatározott esetben a zártkerti művelés alól kivett terület, mellette feltüntetve a fennálló épület fő rendeltetésének jellege.

(3)

A termeléssel és szolgáltatással kapcsolatban művelés alól kivett területek:

a)	az üzemek telepei, meddőhányók és egyéb lerakóhelyek,

b)	a felszíni művelésű, működő vagy felhagyott bányák és bányatavak,

c)	állandó jelleggel tárolásra használt beépítetlen területek,

d)	a vízművek és a hozzájuk tartozó védőterületek (védősávok),

e)	a szennyvíztisztító telepek és a hozzájuk tartozó védőterületek (védősávok),

f)	az állandó jellegű mezőgazdasági telephelyek (majorok, gépjavító állomások stb.),

g)	az állandó jellegű növényházak által elfoglalt területek,

h)	a szennyvíz természetközeli tisztítására vagy utótisztítására szolgáló területek,

i)	állati hulladéktemető, készenléti dögterek,

j)	a talaj természeti adottságánál fogva terméketlen területek,

k)	az Országos Erdőállomány Adattárban egyéb részletként nyilvántartott, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közül az erdészeti létesítményhez tartozó területek, valamint az erdészeti magánút, erdei vasúti pálya,

l)	a vásárterek és a kiállítási területek,

m)	a temető céljára kijelölt területek,

n)	kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetője,

o)	állandó jellegű, bezárt vagy működő hulladéklerakó.

p)	a 62/A. § és 62/B. §-ban foglalt feltételek fennállásától függően beruházási célterület, és beruházási terület.

(4)

A közlekedéssel és a hírközléssel kapcsolatban művelés alól kivett területek:

az országos közutak, a helyi közutak (utcák, járdák, közterek, egyéb közterületek), a 47. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti nem állandó jellegű erdészeti magánút kivételével a magánutak, az utakhoz tartozó műtárgyak és az utak tartozékai által elfoglalt területek, valamint a 3 méternél szélesebb tanyai bejáró utak,

b)	szőlőben, gyümölcsösben a művelés és a szállítás céljait szolgáló állandó utak, ha azok szélessége a szőlő, illetőleg a gyümölcsös sortávolságát legalább 3 méterrel meghaladja,

c)	a közforgalmú és saját használatú vasutak,

d)	a közforgalmú repülőtereknek a repülés céljára szolgáló területe,

e)	a kikötők szárazföldi területe,

f)	a távközlési építmények működtetéséhez szükséges terület,

g)	a külön jogszabály szerint út, vasút, valamint egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező 1 hektárt meg nem haladó erdei fafajokkal fedett terület.

(5)

A vízgazdálkodással kapcsolatban művelés alól kivett terület:

a)	a folyók, a patakok, az állandó vagy időszakos vízfolyások, a természetes tavak, a víztározók, horgásztavak, továbbá azok a mocsarak, amelyekben ipari, építkezési, illetőleg mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád vagy gyékény nem terem,

b)	a vízi szállításra használható csatornák, valamint azok tartozékai,

c)	a belvízelvezető csatornák, az állandó jellegű öntözőcsatornák (rizstelepek elárasztó és lecsapoló főcsatornái), valamint az egyéb árkok,

d)	a védtöltések vagy egyéb terep feletti vízszintet tartó gátak (völgyzárógátak), továbbá a védtöltések mindkét oldalán azok a területek, amelyeken vízügyi érdekből mező- vagy erdőgazdasági termelést folytatni nem szabad,

e)	az önálló földrészletként nyilvántartott patakot, csatornát szegélyező erdei fafajokkal fedett 1 ha-t meg nem haladó terület.

(6)

A honvédelemmel és a rendészettel kapcsolatban művelés alól kivett területek:

a)	a fegyveres testületek és a rendvédelmi szervek céljára állandóan igénybe vett területek,

b)	azok a területek, amelyeknek gazdasági felhasználását nemzetközi megállapodás korlátozza,

c)	azok a területek, amelyeknek gazdasági felhasználását honvédelmi, rendészeti szempontból az illetékes szerv megtiltotta.

(7)

A (6) bekezdésben felsorolt ingatlanok közül

a)	a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanokat - a (8) bekezdésben foglalt eltérésekkel - „Állami terület I.”,

b)	a belügyminiszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanokat „Állami terület II.”,

c)	az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanokat „Állami terület III.”

d)	a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vagyonkezelésében lévő ingatlanokat Állami terület II.

megnevezéssel művelés alól kivett területként kell nyilvántartani.

(8)

A (7) bekezdés a) pontja szerinti „Állami terület I.” megjelölésű területek közül azokat, amelyeket a honvédelemért felelős miniszter határozatával honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított, és ezzel egyidejűleg a területeknek a Nemzeti Földalapba történő átadása céljából való kijelöléséről döntött - a honvédelemért felelős miniszter megkeresése alapján - művelés alól kivett területként „honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület” megnevezéssel kell nyilvántartani, függetlenül attól, hogy az ingatlan a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint a tulajdonosi joggyakorló részére átadásra került.

(8a)

A (7) bekezdés b) pontja szerinti „Állami terület II.” megjelölésű területek közül azokat, amelyeket a belügyminiszter határozatával a feladat- és hatáskörébe tartozó célra feleslegessé nyilvánított, és ezzel egyidejűleg a területeknek a Nemzeti Földalapba történő átadása céljából való kijelöléséről döntött, - a belügyminiszter megkeresése alapján - művelés alól kivett területként „a belügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó célra feleslegessé nyilvánított terület” megnevezéssel kell nyilvántartani, függetlenül attól, hogy az ingatlan a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint a tulajdonosi joggyakorló részére átadásra került.

(8b)

A (7) bekezdés c) pontja szerinti „Állami terület III.” megjelölésű területek közül azokat, amelyeket az igazságügyért felelős miniszter határozatával a feladat- és hatáskörébe tartozó célra feleslegessé nyilvánított, és ezzel egyidejűleg a területeknek a Nemzeti Földalapba történő átadása céljából való kijelöléséről döntött, - az igazságügyért felelős miniszter megkeresése alapján - művelés alól kivett területként „az igazságügyért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó célra feleslegessé nyilvánított terület” megnevezéssel kell nyilvántartani, függetlenül attól, hogy az ingatlan a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint a tulajdonosi joggyakorló részére átadásra került.

(8c)

A (7) bekezdés d) pontja szerinti Állami terület II. megjelölésű területek közül azokat, amelyeket a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter határozatával a feladat- és hatáskörébe tartozó célra feleslegessé nyilvánított, és ezzel egyidejűleg a területeknek a Nemzeti Földalapba történő átadása céljából való kijelöléséről döntött, - a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter megkeresése alapján - művelés alól kivett területként a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó célra feleslegessé nyilvánított terület megnevezéssel kell nyilvántartani, függetlenül attól, hogy az ingatlan a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint a tulajdonosi joggyakorló részére átadásra került.

(9)

A tulajdonosi joggyakorló kérelmére a (8) bekezdés szerinti területek tényleges művelési ágát és minőségi osztályát a Nemzeti Földalapról szóló törvényben előírt környezetvédelmi, vegyvédelmi, illetve tűzszerészeti mentesítés szükségtelenségét, illetve megtörténtét igazoló hatósági bizonyítványnak az ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezését követően meg kell állapítani és a vonatkozó előírásoknak megfelelően az ingatlan-nyilvántartásban a változást át kell vezetni.

(10)

Ha az ingatlan állami tulajdoni hányadot is tartalmazó közös tulajdonban vagy az állami tulajdonú ingatlan osztott vagyonkezelésben áll, a (7) bekezdés szerinti megnevezést a (7) bekezdés a)-c) pontjai szerinti szervek által vagyonkezelt hányad arányában kell nyilvántartani az azzal nem érintett ingatlanrész valós művelési ágba sorolása mellett.

48. Az alrészlet

51. §

(1)

A település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten és a külterületen valamennyi földrészleten belül a különböző művelési ágak területét, továbbá a művelés alól kivett területet - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - alrészletként kell nyilvántartani, ha azok nagysága legalább 400 m2.

(2)	Ha a földrészleten belül valamely művelési ág területe (művelés alól kivett terület) az (1) bekezdésben meghatározott területi mértéket nem éri el, azt a mellette levő nagyobb területű művelési ággal (művelés alól kivett területtel) együtt kell nyilvántartani.

(3)

A külterületen és a település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten belül az állandó jellegű épületek nyilvántartása:

a lakó-, illetve üdülőépületet a hozzá tartozó udvarral együtt - az általa elfoglalt terület nagyságától függetlenül - külön alrészletként, a földrészlet ezt meghaladó részét - az (1) bekezdésében meghatározott területi mértékre figyelemmel - a tényleges állapotnak megfelelő művelési ágban (művelés alól kivett területként) kell nyilvántartani,

b)	az állandó jellegű egyéb épületet és a hozzá tartozó udvar területét, ha az (1) bekezdésében meghatározott területi mértéket nem éri el, azzal a művelési ággal (művelés alól kivett területtel) együtt kell nyilvántartani, amelynek területéhez az épület tartozik.

(4)

Az ingatlan-nyilvántartás szempontjából állandó jellegű épületnek minősül a 12 m2-nél nagyobb, kőből, téglából, vályogból, tömött falból, továbbá vasbetonból készült vagy előre gyártott elemekből összeállított épület; a faépületek vagy vasvázas épületek közül pedig az, amelynek szilárd alapja (kő, tégla, beton stb.) van.

49. Társasház nyilvántartása

52. §

(1)

A társasház tulajdoni törzslapján a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - az 59. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt kell nyilvántartani. A tulajdoni különlapon a külön tulajdonban álló lakást és az ahhoz tartozó külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket együtt kell nyilvántartani és utalni kell a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányadra. Ugyanez az irányadó a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek nyilvántartására is.

(1a)	Az ingatlan-nyilvántartás vonatkozásában a tv. 12. § b) pontja szerinti nem lakás céljára szolgáló helyiség az álláshely is.

(1b)

E rendelet alkalmazásában álláshely: az épület gépjárműtároló helyiségében kialakított, gépjármű elhelyezésére szolgáló terület, amelynek egyik oldala az álláshelyekhez vezető közlekedési úthoz kapcsolódik, további három oldala a helyiség padlóján tartós fizikai jelöléssel vagy fallal körülhatárolt. Az álláshely hossza mozgásukban korlátozottak részére legalább 5,00 méter, szélessége legalább 3,60 méter, egyéb esetben az álláshely hossza legalább 5,00 méter, szélessége legalább 2,70 méter, azzal, hogy a közforgalom számára nem megnyitott gépjárműtárolóban az álláshelyek legfeljebb 30%-ának a hossza 4,10 méterre és szélessége 2,20 méterre csökkenthető. A méretek a tartós fizikai jelölés tengelyétől számítandók.

(2)	A társasházat akkor is egy társasház törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll és a társasháztulajdon létesítését egy alapító okiratba foglalták.

53. §

(1)	A társasház törzslap I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó a 2. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a közös tulajdonban álló épületrészekre.

(2)	A társasház törzslap II. részére be kell jegyezni a társasház tulajdon létesítését, a társasház közösség nevét és utalni kell arra, hogy a tulajdonjogra vonatkozó adatokat a társasház különlapok tartalmazzák. Fel kell továbbá tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik.

(3)	A társasház törzslap III. részén az egész társasház tulajdonra vonatkozó jogokat és tényeket kell bejegyezni, valamint az alapító okirat szerinti elővásárlási jogot.

(4)	Felépítendő épületre vonatkozó társasház alapítás tényét a földrészlet tulajdoni lapjának III. részén kell feltüntetni.

54. §

(1)	A társasház különlap I. részén fel kell tüntetni a lakás, a nem lakás céljára szolgáló helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét (emelet, ajtószám) és alapterületét, továbbá utalni kell a társasház törzslapon nyilvántartott ingatlanból hozzá tartozó eszmei hányadra.

(2)	A társasház különlap II. és III. részét a tulajdoni lapra vonatkozó általános rendelkezések szerint kell vezetni.

55. §

(1)	Társasház megszűnése esetén a társasház törzslapot és a társasház különlapokat meg kell szüntetni és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani.

(2)	A társasház törzslap III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt különlap III. részének bejegyzéseit pedig a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni.

50. A szövetkezeti ház nyilvántartása

56. §

(1)	A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket - az 59. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a földrészlettel együtt, a tulajdoni különlapokon pedig a lakást, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget kell nyilvántartani.

(2)	A szövetkezeti házat akkor is egy szövetkezeti ház törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll, feltéve, hogy egy szövetkezet alakult.

57. §

(1)	A szövetkezeti ház törzslapjának I. részén fel kell tüntetni a földrészletre vonatkozó, a 2. §-ban meghatározott adatokat, valamint utalni kell a szövetkezet tulajdonában álló épületrészekre.

(2)	A szövetkezeti ház törzslapjának II. részén tulajdonosként a szövetkezetet kell bejegyezni, illetve utalni kell arra, hogy a tulajdonjogra vonatkozó adatokat a szövetkezeti különlapok tartalmazzák. Fel kell továbbá tüntetni, hogy a törzslaphoz hány különlap tartozik.

(3)	A szövetkezeti ház törzslapjának III. részén a szövetkezeti tulajdont érintő jogokat és tényeket kell bejegyezni.

58. §

(1)	A szövetkezeti ház különlapjának I. részén fel kell tüntetni a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség helyrajzi számát, megnevezését, címét (emelet, ajtószám) és alapterületét.

(2)	A szövetkezeti ház különlapjának II. és III. részén az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket kell bejegyezni.

58/A. §

(1)	A szövetkezeti ház megszűnése esetén a szövetkezeti ház törzslapját és a szövetkezeti ház különlapjait meg kell szüntetni és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani.

(2)	A szövetkezeti ház törzslapja III. részének bejegyzéseit az újonnan nyitott tulajdoni lapon az egész ingatlanra, a megszűnt különlapok III. részének bejegyzéseit pedig a megfelelő eszmei hányadra kell bejegyezni.

51. Önálló épület nyilvántartása

59. §

(1)	Ha a földrészlet és a rajta lévő épület tulajdonjoga elválik egymástól, a földrészletet és az épületet külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A földrészlet tulajdoni lapjára be kell jegyezni az épület tulajdonosát megillető földhasználati jogot.

(2)	Ha a földrészlet tulajdonosa a földrészleten álló épületnek az önálló ingatlanként való feltüntetését kéri, az (1) bekezdésben foglaltakat a földhasználati jog bejegyzésének mellőzésével kell alkalmazni.

(3)

Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések a társasház, illetőleg a szövetkezeti ház esetében is irányadóak. Ebben az esetben az épületnek azokat a részeit, amelyek nem minősülnek önálló ingatlannak (így különösen a közös, illetőleg szövetkezeti tulajdonban maradó épületrészek és helyiségek) a földrészlet nélkül kell a társasház, illetve szövetkezeti ház törzslapján nyilvántartani. A különlapra a lakást, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiséget kell bejegyezni.

V. FEJEZET
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS

52. Az eljárás megindítása

60. §

(1)

A kérelmet - az Ákr.-ben meghatározottakon túl az 1. melléklet szerinti adattartalommal - az ingatlanügyi hatóságnál kell benyújtani. A formanyomtatványt az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendszeresíti, melyet közzé kell tenni a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján (földhivatali portál). A kérelem benyújtására az jogosult, akinek az a bejegyzett jogát érinti, illetve aki a bejegyzés által jogosulttá válik.

(2)

A tv. alapján elektronikus úton benyújtható kérelmet - az Ákr.-ben meghatározottakon túl a 6. melléklet szerinti adattartalommal - az ingatlanügyi hatóság részére kell megküldeni. A kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány rendszeresítésére és közzétételére az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(3)	A megkeresésnek tartalmaznia kell a megkereső szerv nevét, címét, az érintett ingatlan fekvése szerinti település nevét, az érintett ingatlan helyrajzi számának és annak a jognak, ténynek vagy adatnak a megjelölését, amelynek bejegyzésére, feljegyzésére vagy átvezetésére a megkeresés irányul.

61. §

A kérelem, a megkeresés visszavonása esetén az ingatlanügyi hatóság az eljárást megszüntető végzésével együtt a kérelem, illetve a megkeresés összes mellékletét visszaküldi a kérelmezőnek, illetve a megkeresőnek.

62. §

(1)	Területváltozásnak minősül a földrészletek összevonása (egyesítése), megosztása (felosztása), továbbá határának módosítása (rendezés) akkor is, ha ez a módosítás az érintett földrészletek területének nagyságát nem módosítja.

(2)

Művelési ág változásnak minősül, ha

a)	a földrészlet nyilvántartott művelési ágát más művelési ágra alakítják át;

b)	a földrészleten belül alrészletként nyilvántartott művelési ág határvonala megváltozik;

c)	a terület beruházási célterületté válik (62/A. §);

d)	a terület beruházási területté válik (62/B. §);

e)	a terület végleges más célú hasznosítását megvalósították (62/C. §);

f)	a 47. § (1) bekezdésében meghatározott terület esetében a termelésből való kivonást megvalósították (62/D. §);

g)	a művelés alól kivett területet mező- illetve erdőgazdasági művelésre alkalmassá tették, feltéve, hogy a változás után az alrészlet területe a legkisebb területi mértéket eléri;

h)	a földrészleten belül az alrészlet legkisebb területi mértékét el nem érő művelési ág területe a határvonalának megváltozása miatt az alrészletre irányadó legkisebb területi mértéket eléri.

(2a)	Nem minősül művelési ág változásnak, ha a földrészleten a fás szárú ültetvényekről szóló 135/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet szerinti fás szárú ültetvény telepítése történt.

(3)	A termőföld minőségében akkor következik be változás, ha annak nyilvántartott minősége valamilyen okból (erózió, talajjavítás stb.) tartósan megváltozott. Amennyiben a termőföld nyilvántartott minősége a művelési ággal egyidejűleg változott meg, csak a művelési ág változást kell bejelenteni.

62/A. §

A terület végleges más célú hasznosításával összefüggő, beruházási célterületre történő művelési ág változás átvezetéséhez szükséges:

a)	a terület beruházási célterületté nyilvánításáról szóló Magyar Közlönyben közzétett Kormányhatározat megjelölése,

b)	a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező végleges határozat,

c)	a b) pontban foglalt engedélyben meghatározott földvédelmi járulék megfizetésének igazolása,

d)	a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának (tulajdonosainak) a művelési ág változás átvezetéshez hozzájáruló nyilatkozata.

62/B. §

A Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügy tárgyát képező beruházások esetén a terület beruházási területre történő átvezetéséhez szükséges:

a)	a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező végleges határozat,

b)	az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott földvédelmi járulék megfizetésének igazolása,

c)	az ingatlanügyi hatóság által hivatalból kiállított hatósági bizonyítvány, mely igazolja, hogy az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott terület legalább 10%-án - a beruházás megvalósítása céljából - a termőföld igénybevétele ténylegesen megkezdődött, továbbá hogy

d)	a bejelentő rendelkezzen az érintett terület tulajdonjogával, vagy csatolja a terület tulajdonosának (tulajdonosainak) a művelési ág változás átvezetéséhez hozzájáruló nyilatkozatát, és

e)	jelölje meg annak a kormányrendeletnek a számát, amely a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.

62/C. §

(1)

A termőföld végleges más célú hasznosításával összefüggő, nem beruházási területre történő művelési ág változás átvezetéséhez szükséges:

a)	a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező végleges határozat,

b)	az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott földvédelmi járulék megfizetésének igazolása, és

c)	az a) pont szerinti határozatban megjelölt termőföld hasznosítási céllal összhangban álló olyan végleges hatósági engedély, amely annak jogosultját a megvalósult létesítmény használatbavételére, üzemeltetésére, vagy az engedélyezett tevékenység végzésére jogosítja.

(2)

Ha a termőföld igénybevételével járó tevékenység végzése, vagy létesítmény elhelyezése nem engedélyköteles tevékenység, a termőföld végleges más célú hasznosításával összefüggő, nem beruházási területre történő művelési ág változás átvezetéséhez szükséges:

a)	a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező végleges határozat,

b)	az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott földvédelmi járulék megfizetésének igazolása,

c)	a tevékenység jogszerű végzését, vagy a létesítmény jogszerű elhelyezését igazoló hatósági bizonyítvány, és

d)	az ingatlanügyi hatóság által hivatalból kiállított hatósági bizonyítvány, mely igazolja, hogy az a) pontban foglalt engedély és a c) pontban foglalt hatósági bizonyítvány szerint a terület végleges más célú hasznosítását megvalósították.

62/D. §

A 62. § (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben (erdő termelésből való kivonása) a művelési ág változás átvezetéséhez szükséges:

a)	az erdészeti hatóságnak az érintett terület Országos Erdőállomány Adattárból való törléséről rendelkező végleges határozata, és

b)	olyan végleges hatósági engedély vagy igazolás, amely annak jogosultját a megvalósult létesítmény használatbavételére, üzemeltetésére, vagy az engedélyezett tevékenység végzésére jogosítja.

63. §

A termőföldnek minősülő földterület tv. 14. § b) és c) pontja szerinti adatai a földminősítés részletes szabályairól szóló jogszabály szerint elvégzett földminősítés eredményének megfelelően változtathatóak meg.

53. Az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló okiratok

64. §

(1)

Az ingatlan művelési ágában végrehajtott változást - függetlenül attól, hogy azt bejelentették, vagy arról az ingatlanügyi hatóság hivatalból szerez tudomást - a helyszíni vizsgálatot, illetve a földminősítési eljárás lefolytatását követően a természetbeni állapottal egyezően kell átvezetni az ingatlan-nyilvántartásban.

(2)	Ha a hatósági engedélyhez (jóváhagyáshoz) kötött művelési ág változást engedély (jóváhagyás) nélkül, vagy az engedélytől eltérően hajtották végre, a változás átvezetése után értesíteni kell azt az államigazgatási szervet, amelynek hatáskörébe tartozik az előírt engedély (jóváhagyás) megadása.

(3)	A művelési ág megállapítására vagy megváltoztatására irányuló eljárás esetén, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez a 47. § (1) bekezdésében meghatározott terület esetében az erdészeti hatóság végleges határozata, vagy az általa kiállított hatósági bizonyítvány szükséges.

(4)	Halastó művelési ág megállapítására vagy megváltoztatására irányuló eljárás esetén a vízügyi hatóság végleges vízjogi üzemeltetési engedélye szükséges.

(5)	A művelési ág változás miatt hivatalból indított eljárást meg kell szüntetni a 62. § (2a) bekezdése szerinti esetben.

65. §

(1)	Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változás átvezetéséhez a külön jogszabály előírásai szerint készített és az ingatlanügyi hatóság által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges.

(1a)

Nem szükséges vázrajzot csatolni, ha

a)	az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlannak minősülő építmény önálló státusza kerül megszüntetésre, vagy

b)	a földrészleten található valamennyi épület elbontásra kerül.

(2)	Az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére vonatkozó jog vagy tény bejegyzéséhez, illetve feljegyzéséhez az ingatlan érintett részét ábrázoló és az ingatlanügyi hatóság által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz szükséges.

(3)	Az ingatlan-nyilvántartásban az építési engedélyhez kötött építmény építését, bővítését végleges használatbavételi engedély, fennmaradási engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételéről szóló végzés alapján lehet átvezetni.

(3a)

Az ingatlan-nyilvántartásban olyan új lakóépület építését, meglévő lakóépület bővítését, amelynek az építése, bővítése egyszerű bejelentéshez kötött, a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6. §-a szerint kiadott hatósági bizonyítvány alapján lehet átvezetni.

(3b)	A bontási engedélyhez kötött építmény bontását a bontás elvégzéséről szóló végzés, a bontási engedélyhez nem kötött építmény bontását az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány alapján lehet az ingatlan- nyilvántartásban átvezetni.

(3d)

Műemléken, műemléki területen vagy műemléki jelentőségű területen végzett, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet szerint az örökségvédelmi hatóság eljárásához kötött építést, bővítést, rendeltetésmódosítást az örökségvédelmi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány alapján lehet az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.

(3e)	Építési engedélyhez nem kötött építmény építését, bővítését az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány alapján lehet az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.

(3f)

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57/F. § hatálya alá tartozó rendeltetésmód-változást a rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében kijelölt hatóság (a továbbiakban: rendeltetésmódosítási hatóság) által kiadott végleges rendeltetésmódosítási engedély alapján lehet az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.

(3g)

Épület fő rendeltetési jellegének és lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség rendeltetésmódjának, továbbá a lakások vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek számának építésügyi hatóság, örökségvédelmi hatóság vagy a rendeltetésmódosítási hatóság eljárásához nem kötött megváltoztatását a települési önkormányzat rendeltetést és rendeltetésiegység-számot igazoló hatósági bizonyítványa alapján lehet az ingatlan- nyilvántartásban átvezetni.

(3h)

Társasházi közös tulajdonban álló épületrész vagy egyéb helyiség egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez, amennyiben az az épületrész vagy egyéb helyiség rendeltetésmód változásával nem jár, rendeltetést igazoló hatósági bizonyítvány nem szükséges, a rendeltetésmódot az alapító okirat igazolja.

(3i)

A (3)-(3e) bekezdésben meghatározott változás átvezetéséhez - az (1a) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel - az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges. Az ingatlanügyi hatóság az épületváltozás ingatlan-nyilvántartásban történő feltüntetése során a záradékolt vázrajzot a térképtárából szerzi be.

(3j)	A társasház gépjárműtároló helyiségében kialakított álláshely egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez - a (3g) bekezdéstől eltérően - elegendő, ha az épületben lévő gépjárműtároló helyiség megléte igazolt.

(4)	Ha az épület feltüntetésére irányuló eljárásban az (1) bekezdésben meghatározott vázrajz nem áll az ingatlanügyi hatóság rendelkezésére, a kérelmezőt harmincnapos határidő tűzésével felhívja annak pótlására.

(5)

A (2) bekezdésben meghatározott változási vázrajz helyett

az alábbi tények feljegyzéséhez

aa)	helyi vagy országos jelentőségű védett természeti terület,

ab)	törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület,

ac)	az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület,

ad)	vízkárelhárítási célú tározó,

ae)	nagyvízi meder

jogi jelleg; továbbá

az alábbi jogok bejegyzéséhez

ba)	földmérési jelek elhelyezését biztosító,

bb)	földminősítési mintatérre vonatkozó

használati jog
az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával készített, külön jogszabályban meghatározott olyan változási vázlat is elfogadható, amelyen a megkereső hatóság vagy a megkereső államigazgatási szerv megjelöli az ingatlan érintett részét, egyben megadja annak nagyságát négyzetméter pontossággal. A terület nagyságának ellenőrzéséhez a határoló vonal koordinátáit EOV rendszerben kell megadni.

(6)

Egyéb önálló ingatlanokat, valamint társasháznál a közös tulajdonban, szövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban lévő épületrészeket érintő telki szolgalmi és egyéb jog bejegyzése vagy jogilag jelentős tény feljegyzése céljából benyújtott okirathoz a tv. 21. § (4) bekezdésében meghatározott alaprajz másolatán elkészített helyszínrajzot kell mellékelni, amelyen a bejegyzendő joggal, feljegyzendő ténnyel érintett területet meg kell jelölni.

65/A. §

A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvény szerinti ingyenes használati jog bejegyzéséhez, ha az épületnek csak egy része (egyes helyiségei, vagy azok csoportja) kerül átadásra, - a 65. § (2) bekezdésében meghatározott változási vázrajz helyett - elegendő a használati joggal érintett épületrészt egyértelműen beazonosítható módon ábrázoló és annak térmértékét négyzetméter pontossággal megjelölő, az átadó és az átvevő által aláírt alaprajzot benyújtani.

66. §

(1)	A tv. 28. § (4) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzés időpontjáról értesíteni kell az érdekelt tulajdonost, vagyonkezelőt, használót.

(2)	A honvédelmi és rendészeti célokat szolgáló, illetve e célokból feleslegessé nyilvánított ingatlanokat érintő változások helyszíni ellenőrzésének lefolytatására az ezen ellenőrzésekre vonatkozó jogszabály rendelkezései az irányadók.

(4)	Nincs szükség a változás helyszíni ellenőrzésére, ha az érdekelt által benyújtott változási vázrajzot az ingatlanügyi hatóság készítette.

67. §

A tv. 27. § (2) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint jár el.

54. Jogok bejegyzése és tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratok

68. §

(1)

Ha nem jegyzik be tulajdonosként azt az örököst, akivel szemben tulajdonjogának bejegyzése előtt a tv. 31. § (1) bekezdése alapján jelzálogjogot jegyeztek be, ezt a függő hatályú jelzálogjogot a hagyatékátadó végzésben megjelölt örökös tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg hivatalból törölni kell. Ugyanígy kell eljárni, ha nem annak a szerzőnek a tulajdonjogát jegyzik be, akinek az örökös az ingatlant a hagyaték átadása előtt elidegenítette.

(2)	Jelzálogjog bejegyzésnek örökössel szemben - az örökös tulajdonjogának bejegyzése előtt - csak akkor van helye, ha az örökös e minőségét valószínűsíti (pl. hagyatéki leltár, más hagyatéki vagyontárgyra vonatkozó hagyatékátadó végzés stb.).

68/A. §

Jelzálogjog bejegyzése alapjául szolgáló okiratnak kell tekinteni a zálogkötelezett bejegyzési engedélyét is, ha az egyedileg meghatározza a zálogtárgyat és a zálogkötelezett az ingatlannak, vagy a jognak ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa, illetve jogosultja továbbá a bejegyzési engedély rendelkezik mindazon alaki és tartalmi kellékekkel, amelyeket a tv. a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokra vonatkozóan előír.

68/B. §

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás a tulajdonjog átruházásról szóló szerződés hatósági jóváhagyásának hiányában a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 36. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben akkor folytatható le, ha a jogügylet eredményeként az érintett ingatlan egyetlen személy tulajdonába kerül.

68/C. §

Föld tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés esetében a szerződésnek vagy más, legalább teljes bizonyítóerejű magánokiratnak tartalmaznia kell a szerző fél arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy rendelkezik-e részarány-tulajdonnal. Ha a föld tulajdonjogát megszerző személy részarány tulajdonnal is rendelkezik, a szerződésnek vagy más, legalább teljes bizonyítóerejű magánokiratnak tartalmaznia kell a szerző fél arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a tulajdonában álló részarány-tulajdon összesített aranykorona értéke mennyiségének huszada és a már tulajdonában és haszonélvezetében álló, továbbá a megszerzésre kerülő földterület hektárban kifejezett térmértékének együttes összege nem több mint 300.

68/D. §

A társasházakról szóló törvényben szabályozott társasházi közösköltség-tartozás, illetve a lakásszövetkezetekről szóló törvényben szabályozott költséghátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell a követelés összegét megállapító végrehajtható okiratot vagy a tulajdonosnak a legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, melyben elismeri a társasházi közösköltség-tartozás, illetve a költséghátralék fennállását.

55. Az okiratok kellékei

69. §

A tv. 32. §-a (2) bekezdésének e) és g) pontja, valamint a 32. § (5) bekezdésének alkalmazásában az aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha az aláírók aláírásuk alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket (pl. eladó, vevő, haszonélvező stb.).

70. §

Ha az okirathoz melléklet is tartozik, akkor a melléklet valamennyi lapjára vonatkozóan is alkalmazni kell az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 43. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat.

73. §

(1)

Társasház bejegyzéséhez alapító okirat és az ingatlanügyi hatóság által az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett alaprajz szükséges. Az ingatlan alapterületének ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez az ingatlanügyi hatóság az alaprajzhoz tartozó numerikus területszámítást használja fel.

(2)

Az alapító okiratnak tartalmaznia kell:

a)	a társasház-tulajdon alapítására vonatkozó megegyezést,

b)	a személyi azonosító kivételével a tulajdonostársaknak a tv. 15. § (1) bekezdésében meghatározott adatait és a földrészlet helyrajzi számát,

c)	a közös tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római számmal egytől kezdődő sorszámozással,

d)	az egyes tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülő lakások, illetőleg nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével,

e)	a közös tulajdonban lévő részekből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot,

a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (2) bekezdés alapján, a tulajdonostársak erre irányuló megállapodása esetén a közös tulajdon átruházására az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselő tulajdonostársakat feljogosító rendelkezést, vagy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (3) bekezdés szerinti, az összes tulajdoni hányad legalább négyötödét képviselő tulajdonostársaknak a közös tulajdon átruházásáról szóló közgyűlési határozata szerinti módosítást.

(3)	Ha a szervezeti-működési szabályzatot vagy annak módosítását külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlanügyi hatósághoz benyújtják, azokat az eljáró hivatalnak az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolnia.

(5)	Társasházi lakás megosztásához, illetve társasházi lakások összevonásához alaprajzon kívül az alapító okirat módosítása is szükséges.

(6)

Társasházban építés (emeletráépítés, hozzáépítés stb.) útján keletkezett új társasházi lakás bejegyzésére irányuló kérelemhez az alapító okirat módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a közös tulajdonban álló épületrészekből keletkezett új társasházi lakás nyilvántartásba vételét kérik.

74. §

(1)

Szövetkezeti ház bejegyzéséhez lakásszövetkezeti alapszabály és az ingatlanügyi hatóság által az ingatlan- nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett alaprajz szükséges. Az ingatlan alapterületének ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez az ingatlanügyi hatóság az alaprajzhoz tartozó numerikus területszámítást használja fel.

(2)

A lakásszövetkezeti alapszabály ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha tartalmazza:

a)	a szövetkezet megalakulásának a tényét, nevét és székhelyét,

b)	a szövetkezeti lakások tulajdonosainak megjelölését,

c)	a földrészlet helyrajzi számát,

d)	a szövetkezeti tulajdonba kerülő épületrészek és helyiségek felsorolását római egytől kezdődő számozással,

e)	az egyes tulajdonosok tulajdonába kerülő lakások, illetőleg nem lakás céljára szolgáló más helyiségek meghatározását az alaprajz szerinti arab számozás és az alapterület feltüntetésével.

(4)	Szövetkezeti lakás megosztásához, illetve szövetkezeti lakások összevonásához az alaprajzon kívül a lakásszövetkezeti alapszabály módosítása is szükséges.

(5)

Szövetkezeti házban építés (emeletráépítés, hozzáépítés stb.) útján keletkezett szövetkezeti lakás bejegyzésére irányuló kérelemhez a lakásszövetkezeti alapszabály módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott épületrészekből keletkezett új szövetkezeti lakás nyilvántartásba vételét kérik.

75. §

(1)

Ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni.

(2)	Ha a jogosult nem nyilatkozott, annak nyilatkozattételre való írásbeli felszólítását és a kapott vételi ajánlat közlését a kérelmező az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény) köteles igazolni.

(3)

Ha a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket.

(3a)

Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az elővásárlási joggal érintett ingatlan társasházi vagy szövetkezeti házi tulajdoni különlapon van nyilvántartva, és rendeltetésmódként garázs megnevezés is fel van tüntetve, tértivevény vagy átvételi elismervény helyett elfogadható, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, szövetkezeti háznál a szövetkezet képviseletére jogosult személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartamára a társasház vagy szövetkezeti ház közös használatú helyiségében figyelemfelkeltő módon kifüggesztette.

(3b)	A (3a) bekezdés szerinti nyilatkozathoz mellékelni kell a kifüggesztett vételi ajánlatnak a kifüggesztés napját, a levétel napját, valamint a nyilatkozatot tevő közös képviselő, intézőbizottság elnöke vagy a szövetkezet képviseletére jogosult személy aláírását tartalmazó eredeti példányát.

(4)

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) alapján földnek minősülő ingatlan szerzése esetében, ha

a)	a szerzés a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött, vagy

a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához nem kötött szerzés esetén,

ba)

a kérelmező a szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton történő közlését igazoló, a jegyző által az eladó részére - az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adásvételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló kormányrendelet szerint - megküldött jognyilatkozatokat és iratjegyzéket csatolja, vagy

bb)	a Földforgalmi tv. 20. § b) pontja szerinti jogügylet eredményeként az érintett ingatlan egyetlen személy tulajdonába kerül

az (1)-(3a) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni.

(5)

Az (1)-(3a) bekezdésben, valamint a (4) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott iratok csatolása esetén - ha a tulajdonjog-bejegyzés jogszabályban meghatározott egyéb feltételei fennállnak - az ingatlanügyi hatóság annak a személynek a tulajdonjogát jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba, akinek a nevére az eladó a bejegyzési engedélyt kiállította.

76. §

Ha nem magyar nyelven kiállított okirathoz a magyar nyelvű fordítást is csatolni kell, akkor ez a kötelezettség a kérelemre és az okirat mellékleteire is kiterjed.

55/A. Tulajdonjog bejegyzéshez kapcsolódó lakcímváltozás átvezetése

76/A. §

(1)	A tv. 27. § (7) bekezdésében meghatározott, tulajdonjog-változással összefüggő lakcím-változás átvezetése iránti eljárás a tulajdonjog bejegyzésről szóló határozatnak a jogosult részére történő közlésétől számított harmincadik napot követő napon indul meg.

(2)

Az ingatlanügyi hatóság az eljárás megindulását követő 30 napon belül a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból ellenőrzi a lakcímváltozás bejelentésének megtörténtét és az adatváltozást az illetékességi területén fekvő ingatlanokról vezetett számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázisban átvezeti.

(3)	Amennyiben a lakcímváltozás személyiadat- és lakcímnyilvántartásba történő bejelentésére a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés időpontjáig nem került sor, az ingatlanügyi hatóság az adatváltozás-átvezetése iránti eljárást megszünteti.

56. Több ingatlanügyi hatóságot érintő beadvány benyújtása

77. §

(2)

Ha csereszerződés alapján több ingatlanügyi hatóság illetékességi területén fekvő ingatlanra kérik a tulajdonjog bejegyzését, valamint fedezetcsere esetén, ha a kérelem több, különböző ingatlanügyi hatóság illetékességi területén fekvő ingatlanra vonatkozik, a kérelem, megkeresés széljegyzését, a döntés foganatosítását, továbbá - a döntés meghozatalára jogosult ingatlanügyi hatóság megkeresése alapján - közigazgatási per lefolytatása iránti keresetlevél, felülvizsgálati kérelem, eljárás felfüggesztése, valamint az ügyészi felhívás és az azon alapuló ügyészi fellépés tényének feljegyzését és törlését az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság végzi.

(3)	A (2) bekezdésben részletezett intézkedést az ingatlanügyi hatóság - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -5 napon belül foganatosítja, és annak megtörténtéről a döntés meghozatalára jogosult ingatlanügyi hatóságot egyidejűleg elektronikus úton is értesíti.

(4)	A döntés kézbesítéséről - a foganatosításról történt tudomásszerzést követően - a döntés meghozatalára jogosult ingatlanügyi hatóság haladéktalanul gondoskodik.

(5)

A döntés meghozatalára jogosult ingatlanügyi hatóság a közigazgatási per lefolytatása iránti keresetlevél, felülvizsgálati kérelem, valamint az ügyészi felhívásra és az azon alapuló ügyészi fellépésre irányuló megkeresés másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi az eljárással érintett többi ingatlanügyi hatóságt a közigazgatási per lefolytatása iránti keresetlevél, a felülvizsgálati kérelem, valamint az ügyészi felhívás és az azon alapuló ügyészi fellépés tényének az érintett ingatlan tulajdoni lapjára történő feljegyzése végett.

(6)	A bejegyzésben fel kell tüntetni a döntést hozó ingatlanügyi hatóság nevét és döntésének számát.

(7)	Az eljárás lefolytatása szempontjából lényeges intézkedésekről (például az eljárás akadályát képező megelőző széljegy elintézése) az eljárással érintett ingatlanügyi hatóságok haladéktalanul elektronikus úton is értesítik egymást.

(8)

A döntés meghozatalára jogosult ingatlanügyi hatóság döntése ellen - ideértve a (2) bekezdés szerinti intézkedéseket is - benyújtott jogorvoslat esetén a bíróság jogerős döntését, továbbá a felülvizsgálati eljárásban született döntést valamennyi, az ügyben érintett ingatlanügyi hatósággal közvetlenül közli.

(9)	A (8) bekezdésben meghatározott döntésekkel kapcsolatos foganatosító intézkedésekre a (2) és (3) bekezdésben, azok közlésére pedig a (4) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.

78. §

A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 43. § (4) és (5) bekezdésében szabályozott esetekben a döntés meghozatalára jogosult ingatlanügyi hatóság a vagyonszerzési illeték kiszabásához szükséges iratokat az okiratban első helyen megjelölt ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatóságnak továbbítja.

57. Közbenső intézkedések

79. §

Ha a hiány pótlására felhívott ügyfél a felhívás ellenére a hiányt nem pótolja, az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárást részben vagy egészben megszünteti.

81. §

(1)	Azokat a beadványokat, amelyek elintézését bármely okból függőben kell tartani, nyilvántartásba kell helyezni.

(2)	A nyilvántartásba helyezés tényét és határidejét a számítógépen kezelt iktatókönyvben fel kell tüntetni.

(3)	A nyilvántartásba helyezett beadványokat az iktatószámok sorrendjében külön kell kezelni és a nyilvántartási határidő utolsó napján be kell mutatni az ügyintézőnek.

82. §

Ha a bejegyzés, feljegyzés, illetve átvezetés alapjául szolgáló határozattal kapcsolatban az ügyész értesítése vált szükségessé, az ingatlanügyi hatóság - a fél értesítése mellett - az ügy elintézését függőben tartja.

83. §

(1)	Egyidejűleg érkezettnek kell tekinteni azokat a beadványokat, amelyek ugyanazon napon érkeztek vagy kerültek benyújtásra.

(2)	Az ugyanarra az ingatlanra vagy a tulajdoni lapon levő ugyanarra a bejegyzésre egyidejűleg érkezett beadványokon és az iktatókönyvben az egyidejű érkezésre utalásra kölcsönösen fel kell tüntetni annak a beadványnak az iktatószámát is, amellyel a beadvány egyidejűleg érkezett.

(3)	Az egyidejűleg érkezett beadványok elintézésekor a határozatban és a tulajdoni lapon utalni kell arra, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keletkezési időpontja alapján a bejegyzés milyen ranghelyre történt.

83/A. §

(1)	A soron kívüli ügyintézés engedélyezése tárgyában a soronkívüliség iránti kérelem beérkezését követő 2 munkanapon belül kell dönteni.

(2)	Soron kívüli ügyintézés engedélyezése esetén a kérelmet erre vonatkozó záradékkal kell ellátni.

58. Széljegyzés

85. §

(1)	A széljegyzésben a beadvány tartalmára úgy kell utalni, hogy abból megállapítható legyen az átvezetés folytán jogosulttá váló ügyfél neve és a jogváltozás tárgya.

(2)	Ha a tulajdoni lapon téves széljegyzés történt, erről az ingatlanügyi hatóság feljegyzést készít, majd törli a téves széljegyet.

59. A határozat

86. §

(1)	A bejegyzésről szóló határozatban meg kell jelölni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, a bejegyzett jogot vagy tényt, a jogosult tulajdonilap-másolaton szereplő adatait, továbbá a település nevét, az ingatlan fekvését és helyrajzi számát.

(2)	Ha a bejegyzés valamely korábban bejegyzett jogra vagy feljegyzett tényre vonatkozik, a határozatnak tartalmaznia kell a korábbi bejegyzés, illetőleg feljegyzés jogosultját és sorszámát.

(3)	Ha a bejegyzés nem az egész ingatlanra vonatkozik, a határozatban a bejegyzésre vonatkozó szabályok szerint meg kell jelölni az ingatlan eszmei hányadát vagy természetben meghatározott részét.

(4)	Ha a bejegyzés hatálya valamely korábbi bejegyzéssel kapcsolatos eljárás eredményétől függ (pl. zárlat vagy perindítás bejegyzése esetében), erre a határozatban utalni kell.

87. §

(1)

Tulajdonjogot csak azzal szemben lehet bejegyezni, aki az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonostól bejegyzés nélkül szerzett tulajdonjogot, illetve érvényes szerződés vagy más jogcímen a tulajdonjog bejegyzése iránti kötelmi igényt. Utóbbi esetben bejegyzésre alkalmas okirattal kell igazolni a közbenső jogszerzést, és erre a bejegyzésben utalni kell.

(2)

Azon ingatlanok esetében, amelyek a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 7. § a) pontjának hatálya alá tartoznak, a tulajdonjogot a Magyar Állam javára attól függetlenül lehet bejegyezni, hogy a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/C. § (1) bekezdés szerinti kártalanításra jogosult az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonosként nem szerepel.

88. §

Ha a jelzálogjog a követelés átruházásával vagy egyéb módon másra száll át, a jelzálogjognak a szerző fél javára történő bejegyzésében a jogszerzőt név szerint kell feltüntetni, akkor is ha az ingatlan tulajdonosa a szerző fél.

89. §

(1)	A jelzálogjognak a biztosított követeléssel való részleges átszállása esetében az átszállás mértékét hányadrészben vagy összegszerűen meghatározva kell a bejegyzésben feltüntetni.

(2)	Ha a jelzálogjog megtérítési követelés biztosítékává alakul át, a megtérítési követelés mértékét minden esetben összegszerűen kell a bejegyzésben meghatározni.

90. §

A jelzálogjog részleges átszállása esetében a bejegyzésben a keletkezett részjelzálogjogoknak az egymás közötti rangsorát is fel kell tüntetni. Más megállapodás vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában azt kell feltüntetni, hogy az átszállott részjelzálogjogot a fennmaradó jelzálogjog rangsorban megelőzi. Az egyidejűleg átszállott részjelzálogjogokat egyenlő ranghelyen kell feltüntetni.

91. §

Keretbiztosítéki jelzálogjog átruházása esetén a bejegyzésben meg kell jelölni az új hitelezőt és azt, hogy az átruházás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett keret egész összegére vagy mely részére terjed ki.

92. §

(2)

A bejegyzés megtörténtét és időpontját az okiraton és a bejegyzésről (feljegyzésről, átvezetésről) szóló határozat első példányán fel kell tüntetni. Ha a bejegyzés (feljegyzés) alapjául magánokirat vagy vagyonszerzést megállapító (létrehozó) bírósági vagy hatósági határozat szolgált, a bejegyzés (feljegyzés) megtörténtét és időpontját az okiraton kívül annak egy másolatán (kiadmányán) is fel kell tüntetni. Egyidejűleg a magánokirat valamennyi másolatát illetékmentesen hitelesíteni kell.

93. §

(1)	A tulajdonos akkor is kérhet megosztást, ha egyidejűleg nem kéri valamely jog bejegyzését.

(2)

Megosztás vagy összevonás során megszűnő ingatlan tulajdoni lapját meg kell szüntetni, a létrejövő és a változási vázrajzon új helyrajzi számmal jelölt ingatlanoknak új tulajdoni lapot kell nyitni. A változásra a megszűnő és a keletkező tulajdoni lapok III. részén utalni kell. Az utalásnak tartalmaznia kell az érdemi döntés számát, valamint a megszűnt, illetve keletkező ingatlanok helyrajzi számát.

(3)

Közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos megosztás esetében, ha az egyes tulajdonostársak tulajdoni illetőségei különböző módon vannak megterhelve, ezeket a bejegyzéseket - a jogosult hozzájárulásával - annak a tulajdonostársnak a kizárólagos tulajdonába került ingatlanára kell átvinni, akinek az a tulajdoni illetőségét korábban terhelte. A hozzájárulást vélelmezni kell, ha a jogosult az ingatlanügyi hatóság által kitűzött határidőn belül nem nyilatkozik. Hozzájárulás hiányában az említett bejegyzéseket a megosztás folytán keletkezett valamennyi ingatlanra át kell vinni olyan arányban, ahogyan azok a megosztás előtti ingatlanra kiterjedtek.

(4)	Megterhelt ingatlanhoz szintén megterhelt ingatlant a terhek átvitelével egy ingatlanná történő összevonás céljából hozzájegyezni csak akkor szabad, ha az érdekeltek a két ingatlant terhelő jogok egymás közötti rangsorára nézve bejegyzésre alkalmas okiratban erről megállapodnak.

94. §

(1)	A település belterülete és külterülete közötti fekvéshatár-változás átvezetésére az adatváltozások átvezetésére, illetve az ingatlan megosztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2)

Ha a fekvéshatár-változás termőföldet érint, úgy a belterület és külterület közötti fekvéshatár-változás ingatlan- nyilvántartási átvezetéséhez

a)	a termőföld belterületbe vonásának, mint a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező végleges határozat,

b)	az a) pontban foglalt engedélyben meghatározott földvédelmi járulék megfizetésének igazolása

is szükséges.

(3)	A (2) bekezdés szerinti fekvéshatár-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére csak akkor kerülhet sor, ha az adatváltozás átvezetését az erre irányuló bejelentésben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott végleges határozatban szereplő valamennyi földrészlet vonatkozásában kérik.

95. §

(1)	A közigazgatási határváltozás átvezetéséről szóló határozatnak tartalmaznia kell a csökkenő település nevét, az átcsatolt ingatlanok helyrajzi számát, továbbá a növekvő területű település nevét. Ezt a határozatot csak az érintett települések önkormányzatának kell kézbesíteni.

(2)

Ha a közigazgatási határváltozás különböző ingatlanügyi hatóságok illetékességi területéhez tartozó településeket érint, az (1) bekezdés szerinti határozatot a csökkenő területű település szerint illetékes ingatlanügyi hatóság hozza meg. Ennek a határozatnak arra vonatkozóan is rendelkezést kell tartalmaznia, hogy a csökkenő település szerint illetékes ingatlanügyi hatóság a változás átvezetés alapjául szolgáló okiratokat - a közigazgatási határ megváltozásának átvezetése céljából - átadja a növekvő területű település szerint illetékes ingatlanügyi hatóságnak.

(3)	Átcsatolás előtt az érintett ingatlanokra vonatkozó beadványokat soron kívül el kell intézni.

96. §

Az átcsatolt ingatlanok tulajdoni lapját a csökkenő területű településen meg kell szüntetni, a növekvő területű településen pedig új tulajdoni lapot kell nyitni. Az átcsatolásra a megszüntetett és az újonnan nyitott ingatlanok tulajdoni lapjának III. részén utalni kell.

97. §

(1)	A közigazgatási határváltozást a csökkenő és a növekvő területű település állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisában is át kell vezetni.

(2)	Az átcsatolt ingatlanokra vonatkozó irattári anyagot továbbra is a csökkenő területű település iratai között kell tárolni.

60. A döntés kézbesítése

99. §

Ha egy döntés több olyan intézkedést tartalmaz, amely nem vonatkozik valamennyi érdekeltre (pl. telekalakítás, kisajátítás stb.), az egyes érdekeltek részére a döntésnek csak a rájuk vonatkozó kivonatát kell kézbesíteni.

99/A. §

A kormányhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljárás során hozott döntést, külföldre történő kézbesítés végett, az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel, kivéve, ha a kézbesítésre vonatkozó uniós rendelet vagy nemzetközi egyezmény alapján közvetlen postai úton kerül sor a kézbesítésre.

61. A határozat, illetve a bejegyzés kijavítása

100. §

Nincs szükség a jogszerző hozzájáruló nyilatkozatára, ha a bejegyzés kijavítása alapjául a földrészlet területének (határvonalának) felmérési, térképezési vagy területszámítási hibával összefüggő - természetbeni állapotot nem érintő - kijavítása szolgált.

62. Jogorvoslat

109. §

(1)	Az ingatlanügyi hatóság a jogerős bírósági határozat alapján szükséges bejegyzéssel, vagy feljegyzéssel egyidejűleg törli a közigazgatási per lefolytatása iránti keresetlevél benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést és erről az érdekelteket értesíti.

(2)	Ha a bíróság elutasítja a jogorvoslati kérelmet, az ingatlanügyi hatóság törli a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést. Erről az érdekelteket külön nem értesíti.

(3)

Ha a bíróság új eljárást rendelt el, az ingatlanügyi hatóság az új eljárás eredményének megfelelő bejegyzéssel egyidejűleg törli a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényére vonatkozó feljegyzést, valamint a megtámadott bejegyzést (feljegyzést), továbbá az ezen alapuló későbbi bejegyzéseket (feljegyzéseket).

63. Perfeljegyzés

110. §

A perfeljegyzés törléséről szóló határozatban meg kell jelölni azon időközi bejegyzéseket és azok számát, amelyekre vonatkozóan a függő hatály megszűnik.

64. Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása és az adatszolgáltatás

111/A. §

(1)	A tulajdonilap-másolat szolgáltatása iránti kérelmet - az Ákr.-ben meghatározottakon túl a 3. mellékletben meghatározott adattartalommal - az ingatlanügyi hatóság ügyfélszolgálatánál, illetve az integrált ügyfélszolgálaton (kormányablak) kell benyújtani.

(2)	A tulajdoni lapba történő betekintés iránti kérelmet - az Ákr.-ben meghatározottakon túl a 4. melléklet szerinti adattartalommal - az ingatlanügyi hatóság ügyfélszolgálatánál kell benyújtani.

(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványok rendszeresítésére és közzétételére a 60. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

111/B. §

A papír alapú hiteles tulajdoni lap másolaton a kiállító ingatlanügyi hatóság, illetve a ingatlanügyi hatóság illetékességi területén működő integrált ügyfélszolgálat (kormányablak) bélyegzőlenyomatán kívül az ügyintéző aláírása alatt el kell helyezni az ügyintéző olvashatóan megjelölt nevét nyomtatott formában vagy a névbélyegzőjét.

112. §

(1)	Ha a kérelmező a tulajdoni lap másolat kiadása iránti kérelmét postai úton terjeszti elő, a kérelmet legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(2)

Ha a tulajdoni lap másolat átvétele nem személyesen történik, a kérelemhez mellékelni kell - a tv. 68. §-ában meghatározottak érvényesülése érdekében - a személyazonosság igazolására szolgáló okmány közjegyző által hitelesített másolatát, illetve a képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okirat eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatát.

(3)	A külföldön kelt kérelemre a tv. 35. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

112/A. §

(1)

A tv. 70/A. §-ában meghatározott, az ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti, a felhasználás célját is megjelölő kérelmet természetes személy - az Ákr.-ben meghatározottakon túl a 7. melléklet szerinti adattartalommal - az ingatlanügyi hatóságnál nyújthat be. E kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány rendszeresítésére és közzétételére a 60. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2)	A kérelem ügyfélkapun vagy más, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló jogszabályban lévő más szolgáltatás igénybevételével, az erre a célra rendszeresített űrlapon is benyújtható.

(3)	Ha a kérelmező a formanyomtatványon a hatósági bizonyítvány kiállítását soron kívül kéri, a kérelmet - a külön jogszabályban meghatározott díj megfizetése esetén - 3 napon belül kell teljesíteni.

(4)	Amennyiben a kérelmező Magyarország területén ingatlantulajdonnal rendelkezik, a hatósági bizonyítvány kizárólag az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság megjelölését tartalmazza.

(5)	A felhasználás célját is tartalmazó hatósági bizonyítványt az adattartalmának megfelelő típusú közokiratként, papír alapon kell kiadni, mely a kiállításától számított harminc napig hatályos.

(6)	A kérelmező részére - erre irányuló külön kérelme esetén - a papír alapon kiállított hatósági bizonyítványról készített hitelesítés nélküli elektronikus másolatot is meg kell küldeni.

112/B. §

(1)

A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv - egyedi megállapodás alapján - az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő esetekben országos statisztikai célú adatgyűjtéshez, hatósági ellenőrzések teljesítéséhez, valamint több ingatlanügyi hatóság illetékességi területére kiterjedő adatigénylés esetén adatleválogatást és a tulajdoni lap - 2-4. §-ban meghatározott - teljes tartalmára kiterjedő adattovábbítást végezhet.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatleválogatás eredményének elektronikusan feldolgozható elektronikus dokumentumként történő továbbítására nincs lehetőség.

112/C. §

(1)

Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartás adatbázisából - egyedi megállapodás alapján - adatfeldolgozási tevékenységet igénylő esetekben

a)	országos statisztikai célú adatgyűjtéshez,

b)	hatóság részére hatósági eljárások teljesítéséhez, vagy

c)	törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátásához

adatleválogatást végezhet, amelynek eredményét elektronikusan feldolgozható elektronikus dokumentumként továbbítja a megkeresőnek. A tulajdoni lap - a 2-4. §-ban meghatározott - teljes tartalma elektronikusan feldolgozható formában - a 112/E. §-ban és a 112/F. §-ban meghatározott kivételekkel . nem továbbítható (részadat-szolgáltatás). Több ingatlanügyi hatóság illetékességi területére kiterjedő adatigénylés esetén a részadat-szolgáltatást a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv végzi.

(2)

Részadat-szolgáltatást bárki igényelhet, ha a részadat-szolgáltatásra irányuló kérelmében igazolja, hogy

a)	a megjelölt adatok megismerése az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feladatok elvégzéséhez szükséges, és

b)	- amennyiben az adatigénylés személyes adatokra is vonatkozik - személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi felhatalmazással rendelkezik.

(3)	A részadat-szolgáltatás során átadott adatokat az igénylő csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladata ellátásának teljesítéséhez használhatja fel.

(4)

Amennyiben a részadat-szolgáltatás iránti igény természetes személy tulajdonjogára vonatkozóan, annak családi, utónevén és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakcímén felül a születési családi és utónevére, vagy a születési évére, vagy anyja születési családi és utónevére, vagy ezen adatok mindegyikére kiterjed, az igénylőnek meg kell jelölnie azt a törvényt és a meghatározott célt, amely a tv. 70. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. A tv. 70. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő törvény általi felhatalmazás, valamint meghatározott cél hiányában a természetes személy tulajdonos családi és utóneve, valamint az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakcíme szolgáltatható.

(5)

Az egyedi megállapodásnak tartalmaznia kell:

a)	az adatfeldolgozási tevékenység meghatározását,

b)	az adatleválogatás adattartalmát,

c)	azon jogszabályhelyek megjelölését, melyek alapján az igénylő az adattovábbítás keretében kapott adatok kezelésére jogosult,

d)	az átadásra kerülő adattartalom formátumát, valamint az adattovábbítás teljesítésének a határidejét,

e)	a költségtérítés mértékét, illetve a kedvezményes költségtérítés fizetésre való jogosultság tényét és a kedvezményes költségtérítés mértékét,

f)	az igénylő nyilatkozatát, miszerint a kapott adatokat csak a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladatai ellátásához használja fel.

(6)

A számítógépes adatbázisból lekérdezés útján történő részadat-szolgáltatás során a megkeresőnek átadott elektronikus dokumentumért fizetendő költségtérítést úgy kell megállapítani, hogy az egyedi megállapodásban a hiteles tulajdoni lap szolgáltatásának díjáról, valamint annak a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv és a kormányhivatal közötti megosztásáról szóló jogszabályokban meghatározott díjat és díjmegosztást, továbbá az ingatlanügyi hatóságnál az adatok leválogatásával és továbbításával kapcsolatban felmerülő költséget is figyelembe kell venni.

(7)	A (6) bekezdés szerinti elektronikus dokumentum szolgáltatásának teljes költsége - a (8) bekezdésben foglalt esetet kivéve - a megkeresőt terheli.

(8)

Az a megkereső, akinek részére a hiteles tulajdoni lap szolgáltatás esetére törvény díjmentességet biztosít, helyrajzi számonként évente egy alkalommal - a kizárólag az adatok leválogatásával és továbbításával kapcsolatban felmerülő költséget tartalmazó - kedvezményes költségtérítés fejében jogosult részadat-szolgáltatásra. E kedvezmény akkor vehető igénybe, ha a megkereső a megkeresésben megjelöli a hiteles tulajdoni lap szolgáltatás esetére díjmentességet biztosító törvényi rendelkezést.

112/D. §

(1)

A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő szolgáltatással

a vízügyi igazgatási szerv részére - a tv. 73/A. § (5) bekezdése alapján -

aa)	a vízgazdálkodási adatgyűjtésekhez,

ab)

a vagyonkezelői hozzájárulás kiadásához, felülvizsgálatához, a vagyonkezelői hozzájárulásokban tett előírások teljesülésének ellenőrzéséhez, az üzemeltetői feladatokból származó kapcsolattartáshoz, valamint a vízügyi igazgatási szervek vagyonkezelésében lévő felszíni vizek, vízfolyások és csatornák, vízgazdálkodási rendszerek és védművek fenntartásához, üzemeltetéséhez, rekonstrukciójához és fejlesztéséhez szükséges feladatellátás céljából,

ac)	a vízügyi objektum azonosításához,

ad)

az egységes vízügyi nyilvántartást biztosító Vízgazdálkodási Információs Rendszer (a továbbiakban: VIZIR) országos üzemeltetéséhez, illetve a VIZIR adatainak felhasználásával a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavételével kapcsolatos feladatellátáshoz, valamint a vízügyi hatóság által vezetett vízikönyvi nyilvántartás vízügyi objektumokhoz kapcsolódó műszaki adatigényének biztosításához,

ae)	a felszíni és a felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodás céljából, ideértve az uniós jogi aktusból következő vízgazdálkodási feladatokat is,

af)	a távlati ivóvízbázisokkal kapcsolatos, továbbá a vízbázisok, illetve a vízbázisokhoz kapcsolódó vízilétesítmények védőidom, védőterület kijelöléséhez vagy esetleges módosításához szükséges feladatokhoz,

ag)	a vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatos - jogszabály által feladatkörébe utalt - feladatokhoz,

ah)	a fenntartásában, üzemeltetésében lévő vízfolyásokon és csatornákon a mezőgazdasági célú vízszolgáltatáshoz,

ai)	a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vízfolyások, holtágak és természetes állóvizek szabályozásához, mederfenntartásához, partvédelméhez,

aj)	a vizek kártételei elleni védelemmel kapcsolatos feladatellátáshoz,

ak)	az országos vízgazdálkodási stratégia és koncepció szakmai megalapozásához,

al)	jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatai ellátásához,

a vízügyi hatóság részére - a tv. 72. § (1) bekezdés c) pontja alapján -, a hatósági eljárások végleges lezárását követően is,

ba)	a jogszabály alapján hatáskörébe tartozó hatósági eljárások lefolytatása,

bb)	a végleges döntésének végrehajtása,

bc)	a vízikönyvi nyilvántartás vezetése,

bd)	a kiszabott bírságok befizetésének és a hatósági kötelezések nyomon követése,

be)	az ellenőrzés, a szemle, a szakhatósági eljárás, a jogorvoslat, az ügykövetés, a kapcsolattartás és a döntés-felülvizsgálat

céljából,

a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére - a tv. 72. § (1) bekezdés c) pontja alapján -, a hatósági eljárások végleges lezárását követően is,

ca)	a jogszabály alapján hatáskörébe tartozó hatósági eljárások lefolytatása,

cb)	a végleges döntésének végrehajtása,

cc)	a kiszabott bírságok befizetésének és a hatósági kötelezések nyomon követése,

cd)	az ellenőrzés, a szemle, a szakhatósági eljárás, a jogorvoslat, az ügykövetés, a kapcsolattartás és a döntés-felülvizsgálat céljából

elektronikusan feldolgozható formában adatszolgáltatást teljesít.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során

a)	a tulajdoni lap 2. §-ban meghatározott adatai,

b)	a tulajdoni lap 3. § b)-g) és k) pontjában meghatározott adatai - kivéve a kiskorúság vagy gondnokság alá helyezés ténye -,

c)	a 4. § (1) bekezdés a), c), d) és h) pontjában meghatározott jogok és azok jogosultjainak adatai, valamint

d)	a 4. § (2) bekezdés 1-2., 4-7., 16-17., 21., 24., 27. és 28. pontjában meghatározott jogok, valamint tények és azok jogosultjainak adatai

továbbíthatók.

(3)	Az adatszolgáltatás során átadott adatok csak a jogszabályban meghatározott feladatellátáshoz használhatók fel, harmadik személy részére nem adhatók tovább.

112/E. §

(1)

A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő szolgáltatással az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság, az örökségvédelmi hatóság, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 71. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásokat vezető hatóság részére hatósági feladataik ellátása érdekében elektronikusan feldolgozható formában adatszolgáltatást teljesít.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során mind létező, mind megszűnt ingatlanra vonatkozóan a teljes tulajdonilap-másolat teljes adattartalma továbbítható.

112/F. §

(1)	A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő szolgáltatással a Nemzeti Földügyi Központ részére feladatai ellátása érdekében elektronikusan feldolgozható formában adatszolgáltatást teljesít.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során mind létező, mind megszűnt ingatlanra vonatkozóan a teljes tulajdonilap-másolat teljes adattartalma továbbítható.

113. §

Az ingatlan-nyilvántartás adatbázisából személyes adatot is tartalmazó adatlekérdezés - ha a tv., vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet másképpen nem rendelkezik - csak egyedi esetekben és a tulajdoni lap formátumnak megfelelően teljesíthető.

113/A. §

Közjegyző számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó kérelméhez mellékelni kell a közjegyzői kamara 30 napnál nem régebben kiállított igazolását a közjegyző kamarai tagságának fennállásáról, és arról, hogy a közjegyzői szolgálatát nem szünetelteti, valamint nem áll fegyelmi eljárás hatálya alatt.

113/B. §

Ügyvéd számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó kérelméhez mellékelni kell az ügyvédi kamara 30 napnál nem régebben kiállított igazolását az ügyvéd kamarai tagságának fennállásáról, és arról, hogy a kérelmező ügyvédi tevékenységét nem szünetelteti, valamint nem áll fegyelmi eljárás hatálya alatt.

113/C. §

(1)

A közigazgatási szervek kivételével a jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli szervezeteknek a kérelemhez csatolniuk kell a keletkezésüket tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát, vagy a regisztráló hatóság (cégbíróság, törvényszék) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról kiállított hiteles másolatot, vagy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározottak szerint kiállított közjegyzői tanúsítványt, amely 30 napnál nem lehet régebbi.

(2)

Ha a kérelmező a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, az ingatlanügyi hatóság - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a képviselet igazolására szolgáló iratot, valamint a cég cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

113/D. §

Bírósági végrehajtó számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó kérelméhez mellékelni kell az önálló bírósági végrehajtók tekintetében a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara igazolását a bírósági végrehajtói kamarai tagság fennállásáról, a törvényszéki végrehajtók tekintetében pedig az illetékes törvényszék 30 napnál nem régebben kiállított igazolását a törvényszéki végrehajtói szolgálat fennállásáról.

113/E. §

Felszámoló szervezet számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó kérelméhez mellékelni kell a felszámolók névjegyzékének vezetésére kijelölt hatóság 30 napnál nem régebben kiállított igazolását arról, hogy a szervezet szerepel a felszámolók névjegyzékében.

114. §

A TakarNet szolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet - az Ákr.-ben meghatározottakon túl az 5. mellékletben meghatározott adattartalommal - a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnél kell benyújtani. E kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány rendszeresítésére és közzétételére a 60. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

115. §

A hozzáférési jogosultság felfüggesztéséről vagy visszavonásáról szóló határozatot a miniszternek is meg kell küldeni.

115/A. §

A naplóból történő adatszolgáltatás iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét, születési idejét, lakcímét, valamint személyazonosító jelét.

116. §

(1)

Az összesítő fekvésenként művelési ágak szerinti részletezéssel, a kataszteri tiszta jövedelem feltüntetésével tartalmazza:

a)	a mező- és erdőgazdaságilag hasznosított és a művelés alól kivett területeket,

b)	a különböző tulajdonban (vagyonkezelésben, használatban) álló területeket,

c)	a bel- és külterületi ingatlanok összesített adatait.

(2)	A vármegye és az ország területéről külön összesítőt kell készíteni az (1) bekezdésben megjelölt csoportosításban.

117. §

A mezőgazdasági termelést folytatók tulajdonában (vagyonkezelésében) lévő területekről törzsszám szerint - a miniszter által meghatározott - összesített kimutatást kell készíteni. Ebben településenként fel kell tüntetni a gazdálkodók tulajdonában (vagyonkezelésében) lévő az ország bármely területén fekvő földek művelési ágak szerint részletezett területi és kataszteri tiszta jövedelmi adatait.

118. §

(1)	Kérelemre a település egész területére vagy annak egy részére (fekvés) vonatkozó, az ingatlanok (3) bekezdésben meghatározott adatait tartalmazó földkönyv, illetve legalább tíz ingatlanra vonatkozó földkönyvi kivonat készíthető.

(2)	A földkönyv vagy földkönyvi kivonat szolgáltatása számítástechnikai adathordozón vagy kinyomtatott formában történhet.

(3)	A földkönyv vagy földkönyvi kivonat tartalmazza az ingatlanok címét, helyrajzi számát, és alrészletenkénti bontásban azok területnagyságát, művelési ágát, minőségi osztályát, valamint aranykorona értékét.

(4)	A tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv - a (3) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmazza a tulajdonos nevét és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakcímét.

118/A. §

Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkákhoz a tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv szerinti személyes adatok kezelésére törvényi felhatalmazással rendelkező földmérő vagy földmérési vállalkozás, kisajátítás esetén a kisajátítást kérő vagy a megbízásából eljáró személy részére az ingatlanügyi hatóság elektronikusan szerkeszthető formában földmérési földkönyvet szolgáltat. A földmérési földkönyv az ingatlan adatain felül tartalmazza:

az ingatlan tulajdonosa

aa)

nevét,

ab)	lakcímét (székhelyét),

ac)	tulajdoni hányadát,

ad)	tulajdonszerzésének jogcímét,

b)	a tulajdoni lapon széljegyzett jogosultak adatait,

c)	az ingatlanon fennálló egyéb jogok és tények megnevezését,

d)	az ingatlanon fennálló egyéb jogok és tények jogosultjának megnevezését és lakcímét (székhelyét).

118/B. §

(1)

Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásból saját illetékességi területére vonatkozóan adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő leválogatást, illetve az elektronikus formában lekérdezett adatok utólagos feldolgozását a technikai lehetőségek függvényében, egyedi megállapodás alapján teljesítheti.

(2)

Ha a tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv vagy földkönyvi kivonat szolgáltatását, illetve az (1) bekezdés szerinti leválogatást, adatfeldolgozást természetes személyek vonatkozásában kérik az ingatlanügyi hatóságtól, a kérelemben meg kell jelölni azt a törvényhelyet, amelyre figyelemmel az adatszolgáltatás teljesíthető. Ennek hiányában az adatok csak az érintett személyek közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulása esetén szolgáltathatók.

118/C. §

A termőföld védelméről szóló törvény alkalmazása során az átlagos minőségű termőföld meghatározásához felhasználandó törzskönyv az tv. 82. §-ában foglaltakon túl tartalmazza művelési áganként a minőségi osztályok adatai alapján egy hektár területre kiszámított átlag aranykorona értéket is.

118/D. §

(1)	A társasházakra és szövetkezeti házakra vonatkozó, a (4) bekezdésben meghatározott dokumentumok elektronikus úton is megismerhetőek (elektronikus iratbetekintés).

(2)	Az elektronikus iratbetekintés a Kormány által biztosított azonosítási ügynök szolgáltatáson keresztül benyújtott kérelem alapján szolgáltatható.

(3)

Elektronikus iratbetekintésre az érintett ingatlan betekintéskor bejegyzett tulajdonosa, illetve azon személy jogosult, aki a tulajdonjog bejegyzése alapjául szolgáló okirat ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a társasházi vagy szövetkezeti házi ingatlan tulajdonosa volt. A társasház, illetve szövetkezeti ház alapításakor, vagy az alapító okirat, illetve alapszabály módosításakor benyújtott adásvételi, ajándékozási illetve ingatlancsere szerződést, valamint a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot csak az alapításkor, illetve módosításkor a bejegyzett tulajdonos, továbbá keletkező tulajdoni különlapra tulajdonosként bejegyzett jogosult ismerheti meg.

(4)

Elektronikus iratbetekintéssel a következő dokumentumok ismerhetőek meg:

a)	társasház alapító okirat, szövetkezeti ház alapszabálya, ideértve a társasházi alapító okiratot, valamint az alapszabályt módosító okiratot is;

b)	társasház, szövetkezeti ház alapításával, vagy módosításával egyidejűleg benyújtott, tulajdonjogot keletkeztető adásvételi, ajándékozási, illetve ingatlancsere szerződés;

c)	szervezeti és működési szabályzat;

d)	társasházak, szövetkezeti házak alaprajza vagy egyéb ábrázolása;

e)	társasház, szövetkezeti ház alapítására vagy módosítására irányuló ingatlan-nyilvántartási kérelem;

f)	társasház, szövetkezeti ház alapítása vagy módosítása ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági okirat (használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, hatósági bizonyítvány, stb.);

g)	társasház, szövetkezeti ház alapításával, vagy módosításával egyidejűleg benyújtott, tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat;

társasház, szövetkezeti ház alapításával, módosításával érintett ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett jogosultak, valamint az alapító okiratban, alapító okirat-módosításban, alapszabályban, alapszabály-módosításban félként szereplő jogosultak által aláírt okiratok, nyilatkozatok (közgyűlési jegyzőkönyv, meghatalmazás stb.).

(5)	A (4) bekezdés d) pontja szerinti okiratokat - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - bárki, korlátozás nélkül megismerheti.

(6)	Az elektronikus iratbetekintés során a dokumentumok kizárólag a személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételét követően ismerhetőek meg. A megismerhető dokumentumok tanúsító erővel nem rendelkeznek, hivatalos célra nem használhatóak, kizárólag tájékoztatásul szolgálhatnak.

(7)	Az elektronikus iratbetekintés menetéről szóló tájékoztatót, valamint a megismerhető dokumentumok körét közzé kell tenni a miniszter által vezetett minisztérium, a kormányhivatalok, valamint a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján.

(8)	Az elektronikus iratbetekintéssel bármely okból meg nem ismerhető dokumentumokra vonatkozó kérelmeket az ingatlanügyi hatóság az iratbetekintésre vonatkozó általános szabályok alapján bírálja el.

118/E. §

(1)

A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül a vízjogi engedély iránti kérelem benyújtásához szükséges tervezési munkákhoz elektronikus dokumentumként vagy elektronikusan feldolgozható formában - informatikai hálózaton keresztül - tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyvet szolgáltat a vízimérnöki tervezői jogosultsággal rendelkező, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő által megbízott tervező számára.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásra a 118. § (1) és (2) bekezdésében foglalt korlátozások nem vonatkoznak.

(3)	Az adatszolgáltatással megszerzett adatok csak a jogszabályban meghatározott feladatellátáshoz használhatók fel, harmadik személy részére nem adhatók tovább.

65. Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása

119. §

(2)

Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása során (a továbbiakban: átalakítás) az ingatlanügyi hatóság az ingatlanok adatainak megváltozását eredményező eljárást (pl. új felmérés) folytat le, és az ezen eljárás eredményeként megváltozott adatokat az ingatlan-nyilvántartásban átvezeti. Az átalakítást az adatváltozással érintett földrészleten létesített egyéb önálló ingatlanokra (tv. 12. §) is el kell végezni.

(3)	Az átalakítás a község, a város, valamint a megyei jogú városi kerület belterületére és külterületére külön is lefolytatható.

(4)	Az ingatlanok helyrajzi számának, területének és egyéb adatainak megváltozása az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat és tényeket nem érintheti.

119/A. §

(1)	Az ingatlanok adatainak megváltozását eredményező eljárás lefolytatása során állami földmérési térképi adatbázist, területjegyzéket, és áthelyrajziszámozás esetén azonosítási jegyzéket kell készíteni (a továbbiakban: munkarészek).

(2)	A munkarészekben feltüntetett adatokat felül kell vizsgálni és össze kell hasonlítani az ingatlan-nyilvántartás szerinti adatokkal.

(3)	Az ingatlan új adatait kell elfogadni, ha az egyes adatok megváltozása ellenére az ingatlan-nyilvántartásban és a munkarészekben feltüntetett ingatlan azonossága megállapítható.

119/B. §

(1)

Azonosnak kell tekinteni az ingatlant, ha a földrészletnek az új állami földmérési térképi adatbázisban feltüntetett határvonalai hasonlóan helyezkednek el vagy egybeesnek a korábbi térképen feltüntetett határvonalakkal, és

a)	a földrészletnek az eljárás során megállapított új területe azonos az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett régi területtel, vagy az eltérés az ingatlan-nyilvántartás szerinti terület külön jogszabályban meghatározott mértékét nem haladja meg, vagy

b)	a felmérési, térképezési vagy területszámítási hibából eredő területi eltérés a külön jogszabályban meghatározott mértéket meghaladja, de az eltérés a szomszédos földrészleteknél nem mutatható ki.

(2)

Azonosnak kell tekinteni az ingatlant akkor is, ha a földrészletnek az új állami földmérési térképi adatbázisban feltüntetett határvonalai nem helyezkednek el hasonlóan, illetőleg nem esnek egybe a korábbi térképen feltüntetett határvonalakkal, de

a)	a régi és az új terület között eltérés nincs, vagy

b)	az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti mértékű, telekalakításból vagy kisajátításból származó eltérés áll fenn.

119/C. §

(1)	Ha az ingatlan azonossága a 119/B. § szerint nem állapítható meg, az eltérés okát az ingatlanügyi hatóság megvizsgálja.

(2)

Ha a területi eltérés oka jogváltozásból ered, a meghallgatás során tájékoztatni kell a feleket a rendezés lehetőségéről. Ha a jogváltozás átvezetését a meghallgatást követő 30 napon belül az ingatlanügyi hatóságnál nem kezdeményezték, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett területi adatokat kell elfogadni. Az új helyrajzi számokat azonban ezekben az esetekben is alkalmazni kell.

(3)	Ha a területi eltérés nem jogváltozásból ered, az új területi adatokat kell elfogadni.

119/D. §

Az ingatlanok adatainak megváltozását eredményező eljárás lefolytatása során a település egészére, illetőleg az átalakítással érintett részére (belterület, külterület) kiterjedő általános helyszínelést is le kell folytatni. Ennek során a földrészletek művelési ágát és minőségét a helyszíni állapotnak, illetve a tv.-ben és az e rendeletben foglaltaknak megfelelően kell megállapítani.

119/E. §

(1)	Az ingatlanok adatainak megváltozását eredményező eljárás lefolytatása után munkarészeket kell készíteni, és azok tekintetében az állami átvételi vizsgálatot le kell folytatni.

(2)	A munkarészek állami átvételét követően az ingatlanok tulajdoni lapjának I. részén ezen munkarészek alapján a változást fel kell tüntetni.

119/F. §

(1)

A megváltozott adatok tulajdoni lapokon történő feltüntetése után a tulajdoni lapokat és a külön jogszabályban meghatározott állami földmérési alaptérképi adatbázist, valamint a hozzá tartozó területjegyzéket az ingatlanügyi hatóságnál harminc napra közhírré kell tenni. Erről az érdekelteket a helyben szokásos módon és egy országos napilapban közzétett közlemény útján kell értesíteni.

(2)	A közhírré tétel ideje alatt az érdekeltek az általuk kifogásolt térképi és ingatlan-nyilvántartási tartalommal kapcsolatban az ingatlanügyi hatóságnál felszólalással élhetnek.

(3)	A felszólalásban foglaltakat az ingatlanügyi hatóságnak soron kívül meg kell vizsgálnia és határozatot kell hoznia.

(5)	Az ingatlan-nyilvántartás átalakításáról szóló határozat - a (2) bekezdés szerinti felszólalástól és a (3) bekezdés szerinti határozat véglegessé válásától függetlenül - a közhírré tétel utolsó napját követő napon hatályba lép.

VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

123. §

(1)	Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba.

124. §

Folyamatban lévő ügyek alatt a földhivatalhoz 1999. december 31-ig benyújtott kérelmek értendők.

125. §

Ahol e rendelet csak bejegyzést említ, azalatt a tények feljegyzését is érteni kell.

126. §

Ahol e rendelet hatósági határozatot vagy hatósági megkeresést említ, azon a közjegyzőnek a nemperes eljárásban hozott határozatát, valamint a közjegyzőnek a nemperes eljárásban az ingatlanügyi hatósághoz intézett megkeresését, továbbá a bírósági végrehajtónak a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján tett intézkedését és a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján az ingatlanügyi hatósághoz intézett megkeresését is érteni kell.

126/A. §

E rendelet 39/A. § (3) bekezdésének és 64. § (3) bekezdésének alkalmazásában az erdészeti hatóság által az Országos Erdőállomány Adatárból kiállított szemle másolat végleges határozatnak minősül.

126/B. §

Ha törvény, kormányrendelet, vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz szükséges okiratokat, igazolásokat és nyilatkozatokat eredetben vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell benyújtani.

127. §