Hatályos állapot
Közlönyállapot
1995.11.10. - 1995.11.24.
1995.11.25. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.06.04.
1999.06.05. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.07.12.
2001.07.13. - 2005.12.29.
2005.12.30. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.12.19.
2015.12.20. - 2018.07.25.
2018.07.26. - 2021.06.04.
2021.06.05. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1995. évi XCIII. törvény

a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról

Az Országgyűlés a környezethez való alkotmányos alapjog maradéktalan biztosítása érdekében, az állam ezzel kapcsolatos alkotmányos kötelezettségeinek teljesítése és a természetvédelem jogszabályokkal biztosított eredeti szintjének helyreállítása céljából a következő törvényt alkotja:

1. §
(1) E törvény hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - azokra a védett és fokozottan védett, valamint a védelemre tervezett természeti területekre (a továbbiakban együtt: védett természeti terület) terjed ki, amelyeket a mezőgazdasági szövetkezet közös használatában álló földterületek részeként törvény alapján
a) a részarány-földtulajdonosok földjének kiadása, valamint a tagok és alkalmazottak földhöz juttatása, továbbá a kárpótlási árverés céljából földalapokba elkülönítettek, vagy
b) az a) pontban meghatározott földalapokba - a védettségre tekintettel - nem jelöltek ki.
(1) E törvény hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - azokra a védett és fokozottan védett, valamint a védelemre tervezett természeti területekre (a továbbiakban együtt: védett természeti terület) terjed ki, amelyeket a mezőgazdasági szövetkezet közös használatában álló földterületek részeként törvény alapján a részarány- földtulajdonosok földjének kiadása, valamint a tagok és alkalmazottak földhöz juttatása, továbbá a kárpótlási árverés céljából földalapokba elkülönítettek és törvény alapján már magántulajdonba kerültek.
(2) Nem terjed ki a törvény hatálya az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, azokra a védett természeti területekre, amelyeknek az egyes földalapokba történő kijelölésére a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról rendelkező 1992. évi L. törvény 4. §-ában foglalt módosító, illetve kiegészítő szabályok alkalmazása nélkül is törvényes lehetőség volt, és a kijelölés az irányadó szabályoknak megfelelően történt.
2. §
(1) A törvény hatálya alá tartozó és magántulajdonba még nem került földterületek földalapba történő kijelölése [1. § (1) bekezdés a) pont] - a 3. §-ban foglalt kivétellel - e törvény alapján megszűnik.
(2) Ha a földalapok elkülönítése, illetve kijelölése iránti eljárás (a továbbiakban: kijelölés) folyamatban van, a kijelölést az (1) bekezdésben említett földterület figyelmen kívül hagyásával kell folytatni.
(3) Ha a kijelölés befejeződött, a kijelölésre kötelezett az (1) bekezdésben foglalt földterületek helyett pótlólagos kijelölésre vagy a kijelölés megismétlésére nem köteles, az érintett földterületek kisajátítása esetén azonban a kártalanításként kapott összeget az érdekelt részarány-földtulajdonosok, illetve szövetkezeti tagok és alkalmazottak között - eltérő megállapodásuk hiányában - olyan arányban kell felosztani, amilyen arányban azok a földterület tulajdonjogára - védettség hiányában - a törvény alapján igényt tarthattak volna.
(4) A (3) bekezdésben írt esetben a kisajátítási eljárás során a részarány-tulajdonosokat a közgyűlésükön többségi szavazással meghatalmazott személy képviseli.
3. §   A törvény hatálya alá tartozó és a részarány-földtulajdonosok földjének kiadása, valamint a tagok és alkalmazottak földhöz juttatása céljára szolgáló földalapba kijelölt az a földterület, amelynek - magántulajdonba kerülése esetén - a kisajátítása mellőzhető lenne [4. § (2)-(3) bekezdés], e törvény hatálybalépése után magántulajdonba kerülhet, ha a kisajátítás mellőzésének törvényes feltételei fennállnak, és a tulajdont szerző a földterület fekvése szerint illetékes természetvédelmi, illetőleg nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) által megállapított korlátozást írásbeli nyilatkozatával tudomásul veszi, illetőleg a hatósági előírások betartására írásbeli kötelezettséget vállal.
3. §   A törvény hatálya alá tartozó és a részarány-földtulajdonosok földjének kiadása, valamint a tagok és alkalmazottak földhöz juttatása céljára szolgáló földalapba kijelölt az a földterület, amelynek - magántulajdonba kerülése esetén - a kisajátítása mellőzhető lenne [4. § (2)-(3) bekezdés], e törvény hatálybalépése után magántulajdonba kerülhet, ha a kisajátítás mellőzésének törvényes feltételei fennállnak, és a tulajdont szerző a földterület fekvése szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) által megállapított korlátozást írásbeli nyilatkozatával tudomásul veszi, illetőleg a hatósági előírások betartására írásbeli kötelezettséget vállal.
3. §   A törvény hatálya alá tartozó és a részarány-földtulajdonosok földjének kiadása, valamint a tagok és alkalmazottak földhöz juttatása céljára szolgáló földalapba kijelölt az a földterület, amelynek - magántulajdonba kerülése esetén - a kisajátítása mellőzhető lenne [4. § (2)-(3) bekezdés], e törvény hatálybalépése után magántulajdonba kerülhet, ha a kisajátítás mellőzésének törvényes feltételei fennállnak, és a tulajdont szerző a földterület fekvése szerint illetékes természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: felügyelőség) által megállapított korlátozást írásbeli nyilatkozatával tudomásul veszi, illetőleg a hatósági előírások betartására írásbeli kötelezettséget vállal.
3. §   A törvény hatálya alá tartozó és a részarány-földtulajdonosok földjének kiadása, valamint a tagok és alkalmazottak földhöz juttatása céljára szolgáló földalapba kijelölt az a földterület, amelynek - magántulajdonba kerülése esetén - a kisajátítása mellőzhető lenne [4. § (2)-(3) bekezdés], e törvény hatálybalépése után magántulajdonba kerülhet, ha a kisajátítás mellőzésének törvényes feltételei fennállnak, és a tulajdont szerző a földterület fekvése szerint illetékes természetvédelmi hatóság által megállapított korlátozást írásbeli nyilatkozatával tudomásul veszi, illetőleg a hatósági előírások betartására írásbeli kötelezettséget vállal.
4. §
(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - e törvény hatálybalépésétől számított 6 éven belül az állam javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani, és az igazgatóság kezelésébe kell adni. A kisajátítás kezdeményezésére (kérésére) az igazgatóság köteles.
(1) A törvény hatálya alá tartozó és a törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. december 31-ig az állam javára - az irányadó jogszabályok szerint ki kell sajátítani.
(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. december 31-ig az állam javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani és az igazgatóság vagyonkezelésébe kell adni. A kisajátítást az igazgatóság köteles kezdeményezni, illetőleg kérni.
(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. december 31-ig az állam javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani és a nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) vagyonkezelésébe kell adni. A kisajátítást az igazgatóság köteles kezdeményezni, illetőleg kérni.
(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. december 31-ig az állam javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: igazgatóság) vagyonkezelésébe kell adni. A kisajátítást az igazgatóság köteles kezdeményezni, illetőleg kérni.
(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. december 31-ig az állam javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: igazgatóság) vagyonkezelésébe kell adni. A kisajátítást az igazgatóság köteles kezdeményezni, illetőleg kérni.
(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2015. december 31-ig az állam javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani, és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: igazgatóság) vagyonkezelésébe kell adni. A kisajátítást az igazgatóság köteles kezdeményezni, illetőleg kérni.
(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2018. december 31-ig az állam javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani. A kisajátítást a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv köteles kezdeményezni, illetve kérni.
(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2022. december 31-ig az állam javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani. A kisajátítást a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv köteles kezdeményezni, illetve kérni.
(2) A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter hozzájárulásával a kisajátítás kérése mellőzhető a tájidegen fafajú, mesterséges vagy rontott erdők, továbbá fokozott védettség alatt nem álló növény- és állatfaj élőhelyéül szolgáló szántó, kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágú, továbbá - elhelyezkedésénél fogva - csekélyebb jelentőségű természeti értékkel rendelkező földterületek (pl. szántó közé ékelődött erdőfolt, periférikus, erősen zavart területek) esetén, amelyekre az igazgatóság az érintett földterületre egyébként irányadó védelmi szabályoknál szigorúbb - a természeti károk bekövetkezésének megelőzésére alkalmas - korlátozást állapíthat meg.
(2) A természetvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával a kisajátítás kérése mellőzhető a tájidegen fafajú, mesterséges vagy rontott erdők, továbbá fokozott védettség alatt nem álló növény- és állatfaj élőhelyéül szolgáló szántó, kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágú, továbbá - elhelyezkedésénél fogva - csekélyebb jelentőségű természeti értékkel rendelkező földterületek (pl. szántó közé ékelődött erdőfolt, periférikus, erősen zavart területek) esetén, amelyekre a felügyelőség az érintett földterületre egyébként irányadó védelmi szabályoknál szigorúbb - a természeti károk bekövetkezésének megelőzésére alkalmas - korlátozást állapíthat meg.
(2) A természetvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával a kisajátítás kérése mellőzhető a tájidegen fafajú, mesterséges vagy rontott erdők, továbbá fokozott védettség alatt nem álló növény- és állatfaj élőhelyéül szolgáló szántó, kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágú, továbbá - elhelyezkedésénél fogva - csekélyebb jelentőségű természeti értékkel rendelkező földterületek (pl. szántó közé ékelődött erdőfolt, periférikus, erősen zavart területek) esetén, amelyekre a természetvédelmi hatóság az érintett földterületre egyébként irányadó védelmi szabályoknál szigorúbb - a természeti károk bekövetkezésének megelőzésére alkalmas - korlátozást állapíthat meg.
(3) Mellőzhető a kisajátítás akkor is, ha a kisajátítás kezdeményezésének időpontjában az érintett földterület védettsége már megszűnt, vagy védelmi igénye olyan szintre csökkent, amelyre tekintettel a kisajátítás e törvény hatálybalépésének időpontjában nem lett volna indokolt.
(4) Ha a védettségi szint biztosítása érdekében e törvény szerint előírt korlátozás az érintett földterület rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi vagy jelentős mértékben akadályozza, az igazgatóság a tulajdonos javára - a korlátozó rendelkezések előírásával egyidejűleg - az alkalmazott korlátozás idejére a korlátozással arányos kártalanítást állapít meg. Ebben az esetben a tulajdonos a kisajátításra e törvényben megszabott határidőn belül a földterület kisajátítását kérheti. Ilyen kérelem esetén az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(4) Ha a védettségi szint biztosítása érdekében e törvény szerint előírt korlátozás az érintett földterület rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi vagy jelentős mértékben akadályozza, a felügyelőség a tulajdonos javára - a korlátozó rendelkezések előírásával egyidejűleg - az alkalmazott korlátozás idejére a korlátozással arányos kártalanítást állapít meg. Ebben az esetben a tulajdonos a kisajátításra e törvényben megszabott határidőn belül a földterület kisajátítását kérheti. Ilyen kérelem esetén az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(4) Ha a védettségi szint biztosítása érdekében e törvény szerint előírt korlátozás az érintett földterület rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi vagy jelentős mértékben akadályozza, a természetvédelmi hatóság a tulajdonos javára - a korlátozó rendelkezések előírásával egyidejűleg - az alkalmazott korlátozás idejére a korlátozással arányos kártalanítást állapít meg. Ebben az esetben a tulajdonos a kisajátításra e törvényben megszabott határidőn belül a földterület kisajátítását kérheti. Ilyen kérelem esetén az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
5. §
(1) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában és a 2. § (1) bekezdésében meghatározott földterületek vonatkozásában - a (2) bekezdés szerinti eltéréssel és a 4. § (2) bekezdésének kivételével - a 4. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb azonban a törvény hatálybalépésétől számított 3 éven belül kell végrehajtani.
(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb azonban a törvény hatálybalépésétől számított 5 éven belül kell végrehajtani.
(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb azonban 2006. december 31-ig kell végrehajtani.
(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb azonban 2007. december 3l-ig kell végrehajtani.
(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb azonban 2010. december 31-ig kell végrehajtani.
(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb azonban 2013. december 31-ig kell végrehajtani.
(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb azonban 2015. december 31-ig kell végrehajtani.
(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb azonban 2018. december 31-ig kell végrehajtani.
6. §
(1) A 4. és 5. §-ban előírt kisajátítás pénzügyi fedezetéről az éves költségvetési törvényekben kell rendelkezni.
(1) A 4. §-ban előírt kisajátítás pénzügyi fedezetéről az éves költségvetési törvényekben kell rendelkezni.
(2) A kisajátítási eljárás megindításáig a természeti károk megelőzése érdekében szükséges átmeneti intézkedések megtételéről (ellenőrzés fokozása, korlátozások előírása) a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter az igazgatóságok útján köteles gondoskodni.
(2) A kisajátítási eljárás megindításáig a természeti károk megelőzése érdekében szükséges átmeneti intézkedések megtételéről (ellenőrzés fokozása, korlátozások előírása) a természetvédelemért felelős miniszter felügyelőségek útján köteles gondoskodni.
(2) A kisajátítási eljárás megindításáig a természeti károk megelőzése érdekében szükséges átmeneti intézkedések megtételéről (ellenőrzés fokozása, korlátozások előírása) a természetvédelemért felelős miniszter a természetvédelmi hatóság útján köteles gondoskodni.
7. §   E törvény alkalmazásában
a) magántulajdonba kerültnek minősül az a földterület, amelyet az irányadó jogszabályok szerint a kárpótlásra jogosult az árverésen tulajdonul megszerzett, vagy a földkiadó bizottság - határozatával - a részarány-földtulajdonos javára magántulajdonként kiadott, illetőleg a részarány-földtulajdon helyét meghatározta, függetlenül attól, hogy a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése megtörtént-e vagy sem,
b) védelemre tervezettnek az a földterület tekinthető, amely a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 15. §-ának (3) bekezdése értelmében ilyennek minősül,
c) természeti kár a természeti folyamatok vagy emberi hatás eredményeként a védett természeti értékek, a terület természeti állapotának kedvezőtlen változása, vagy védelmi szintjének csökkenése.
8. §   A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter évente köteles beszámolni az Országgyűlésnek a 4. § (1) bekezdésében és az 5. § (2) bekezdésében foglalt kisajátítások alakulásáról.
8. §   A természetvédelemért felelős miniszter évente köteles beszámolni az Országgyűlésnek a 4. § (1) bekezdésében és az 5. § (2) bekezdésében foglalt kisajátítások alakulásáról.
8. §   A természetvédelemért felelős miniszter évente köteles beszámolni az Országgyűlésnek a 4. § (1) bekezdésében foglalt kisajátítások alakulásáról.
9. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Ámt. 19. §-a hatályát veszti.
(2) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a 4. § (1) bekezdésében és az 5. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamon belül a kisajátítás ütemezését, illetve a kisajátításra kerülő egyes földterületek kisajátításának időpontját rendeletben megállapítsa.
(2) Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelős miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a 4. § (1) bekezdésében és az 5. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamon belül a kisajátítás ütemezését, illetve a kisajátításra kerülő egyes földterületek kisajátításának időpontját rendeletben megállapítsa.
(2) Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a 4. § (1) bekezdésében és az 5. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamon belül a kisajátítás ütemezését, illetve a kisajátításra kerülő egyes földterületek kisajátításának időpontját rendeletben megállapítsa.
(2) Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a 4. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül a kisajátítás ütemezését, illetve a kisajátításra kerülő egyes földterületek kisajátításának időpontját rendeletben megállapítsa.
(3) A törvény hatálya alá tartozó, védelemre tervezett természeti területekről az igazgatóság - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint - megkeresésre köteles tájékoztatást adni.
(3) A törvény hatálya alá tartozó, védelemre tervezett természeti területekről az igazgatóság megkeresésre köteles tájékoztatást adni.
  • A jogszabály 1995. november 10-én jelent meg a Magyar Közlöny 97. számában.
  • hatályba lépett 1995. november 25-én.
A bekezdés 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lépett hatályba.A szakasz 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. december 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.