Hatályos állapot
Közlönyállapot
1996.07.10. - 1996.12.31.
1997.01.01. - 1997.07.31.
1997.08.01. - 1997.08.05.
1997.08.06. - 1997.08.31.
1997.09.01. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 2000.10.31.
2000.11.01. - 2001.01.31.
2001.02.01. - 2001.06.30.
2001.07.01. - 2001.12.23.
2001.12.24. - 2003.06.08.
2003.06.09. - 2003.07.31.
2003.08.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2005.07.13.
2005.07.14. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.08.31.
2008.09.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.05.31.
2009.06.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2010.07.05.
2010.07.06. - 2010.09.05.
2010.09.06. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.01.01.
2011.01.02. - 2011.06.17.
2011.06.18. - 2011.08.03.
2011.08.04. - 2011.12.21.
2011.12.22. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.01.31.
2012.02.01. - 2012.02.29.
2012.03.01. - 2012.06.26.
2012.06.27. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.01.31.
2013.02.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.11.21.
2013.11.22. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.06.30.
2014.07.01. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.06.18.
2015.06.19. - 2015.08.31.
2015.09.01. - 2016.12.15.
2016.12.16. - 2017.01.14.
2017.01.15. - 2017.06.12.
2017.06.13. - 2017.06.16.
2017.06.17. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.01.01.
2018.01.02. - 2018.06.30.
2018.07.01. - 2018.08.07.
2018.08.08. - 2018.12.31.
2019.01.01. - 2019.07.16.
2019.07.17. - 2019.12.31.
2020.01.01. - 2020.04.10.
2020.04.11. - 2020.06.17.
2020.06.18. - 2020.12.31.
2021.01.01. - 2021.09.29.
2021.09.30. - 2021.12.31.
2022.01.01. - 2022.05.24.
2022.05.25. - 2022.05.31.
2022.06.01. - 2022.07.31.
2022.08.01. - 2022.10.31.
2022.11.01. - 2022.12.31.
2023.01.01. - 2023.01.31.
2023.02.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1996. évi LVII. törvény

a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

A gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy az állam jogi szabályozással biztosítsa a gazdasági verseny tisztaságát és szabadságát. Ehhez olyan versenyjogi rendelkezések elfogadása szükséges, amelyek tiltják a tisztességes verseny követelményeibe ütköző, illetve a gazdasági versenyt korlátozó piaci magatartást, valamint megakadályozzák a vállalkozásoknak a versenyre hátrányos összefonódását, gondoskodva a szükséges szervezeti és eljárási feltételekről is. E célok megvalósítására az Országgyűlés - figyelembe véve az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés követelményét, valamint a hazai versenyjog hagyományait is - a következő törvényt alkotja:

I. RÉSZ

ELSŐ RÉSZ
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. §   E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak (a továbbiakban együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. E törvény hatálya alá tartozik továbbá - a II-III. fejezetekben szabályozott magatartások kivételével - a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet.
1. §   E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is a VI. fejezetben szabályozott magatartások kivételével - (a továbbiakban az előzőek együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. E törvény hatálya alá tartozik továbbá - a II-III. fejezetekben szabályozott magatartások kivételével - a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet.
1. §
(1) E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is a VI. fejezetben szabályozott magatartások kivételével - (a továbbiakban az előzőek együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. E törvény hatálya alá tartozik továbbá - a II-III. fejezetekben szabályozott magatartások kivételével - a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet.
(1) E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is a VI. fejezetben szabályozott magatartások kivételével - (a továbbiakban az előzőek együtt: vállalkozás) Magyarország területén tanúsított piaci magatartására, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. E törvény hatálya alá tartozik továbbá - a II-III. fejezetekben szabályozott magatartások kivételével - a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása Magyarország területén érvényesülhet.
(1) E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint - a VI. fejezetben szabályozott magatartások kivételével - a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének (a továbbiakban együtt: vállalkozás) Magyarország területén tanúsított piaci magatartására, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik. E törvény hatálya alá tartozik továbbá - a II-III. fejezetekben szabályozott magatartások kivételével - a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása Magyarország területén érvényesülhet.
(1) E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint - a VI. Fejezetben szabályozott magatartások kivételével - a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének (a továbbiakban együtt: vállalkozás) Magyarország területén tanúsított piaci magatartására, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik. E törvény hatálya alá tartozik továbbá - az Európai Gazdasági Térségen kívül tanúsított II. és III. Fejezet szerinti magatartások kivételével - a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása Magyarország területén érvényesülhet.
(2) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) 81. és 82. Cikkének alkalmazása során az e cikkek hatálya alá tartozó piaci magatartásra is e törvény eljárási rendelkezéseit kell alkalmazni akkor, ha a Szerződés 81. és 82. Cikkében foglalt versenyszabályok végrehajtásáról szóló 1/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1/2003/EK rendelet) alapján a Gazdasági Versenyhivatal vagy magyar bíróság eljárásának van helye.
(2) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 101., illetve 102. cikkének (korábban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81., illetve 82. cikke) alkalmazása során az e cikkek hatálya alá tartozó piaci magatartásra is e törvény eljárási rendelkezéseit kell alkalmazni akkor, ha az 1/2003/EK tanácsi rendelet alapján a Gazdasági Versenyhivatal vagy magyar bíróság eljárásának van helye.

II. FEJEZET
A TISZTESSÉGTELEN VERSENY TILALMA

2. §   Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni.
2. §   Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, üzletfelek, valamint a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni.
2. §   Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a megrendelők, vevők, igénybevevők és felhasználók (a továbbiakban együtt: üzletfelek), illetve a versenytársak törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni.
2/A. §
(1) E törvény alkalmazásában fogyasztó a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) alapján fogyasztónak minősülő megrendelő, vevő és felhasználó.
(2) E törvény alkalmazásában üzletfél a fogyasztónak nem minősülő személy.
3. §   Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.
4. §
(1) Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.
(1) Tilos a Polgári Törvénykönyvben meghatározott üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.
(1) Tilos a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.
(2) Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele - a titok megszerzése idején vagy azt megelőzően - bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg.
(2) Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele üzleti kapcsolatban - ideértve az üzletkötést megelőző olyan tájékoztatást, tárgyalást és ajánlattételt is, amelyet nem követ szerződéskötés - vagy bizalmi viszonyban - így különösen munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban - álló személy közreműködésével szerezték meg.
(3) E törvény alkalmazásában
a) üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette;
a) üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 81. § (2) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni;
a) üzleti titok alatt a Polgári Törvénykönyvben meghatározott fogalmat kell érteni;
b) bizalmi viszony különösen a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony és a tagsági viszony;
c) üzleti kapcsolat az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés.
5. §   Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.
6. §   Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.
6. §   Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.
6. §   Tilos valamely forgalomképes ingó dolgot (a továbbiakban: termék) vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni.
6/A. §
(1) Tilos valamely termék, szolgáltatás, dolog módjára hasznosítható természeti erő, ingatlan, értékpapír, pénzügyi eszköz vagy vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányuló olyan közlés, tájékoztatás, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a vállalkozás versenytársát, vagy a versenytárs által előállított, forgalmazott vagy bemutatott, a bemutatott áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut (a továbbiakban: összehasonlító reklám), ha az
a) versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre vezethet,
b) versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét sértheti,
c) az árut valamely védjeggyel vagy egyéb védett megjelöléssel ellátott más áru utánzataként vagy másolataként mutatja be, vagy
d) arra vezethet, hogy a piaci szereplők a vállalkozást versenytársával, illetve a vállalkozás nevét, áruját, árujelzőjét vagy egyéb megjelölését a versenytárséval összetéveszthessék.
(2) Az olyan piaci önszabályozás keretében létrehozott megállapodás vagy szabályegyüttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határoz meg azon vállalkozások számára, amelyek ezt magukra nézve kötelezőnek ismerik el (a továbbiakban: magatartási kódex), nem ösztönözhet az (1) bekezdésbe ütköző magatartásra. E rendelkezés megsértéséért a magatartási kódex kidolgozója, valamint az is felel, akinek a magatartási kódex szerint feladata a kódex felülvizsgálata, illetve betartásának ellenőrzése.
7. §   Tilos a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz.

III. FEJEZET
A FOGYASZTÓI DÖNTÉSEK TISZTESSÉGTELEN BEFOLYÁSOLÁSÁNAK TILALMA

III. FEJEZET
AZ ÜZLETI DÖNTÉSEK TISZTESSÉGTELEN BEFOLYÁSOLÁSÁNAK TILALMA

8. §
(1) Tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. E törvény alkalmazásában fogyasztó: a megrendelő, a vevő és a felhasználó.
(1) Tilos a gazdasági versenyben az üzletfeleket megtéveszteni.
(2) A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha
a) az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;
b) elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli;
c) az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;
d) különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik.
(2) Az üzletfelek megtévesztésének minősül különösen, ha
a) az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;
b) elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli;
c) az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, az üzletfél döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;
d) különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik.
(2) Az üzletfelek megtévesztésének minősül a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló olyan üzleti kommunikációja - ideértve bármely információközlést, annak megjelenési módjától, eszközétől függetlenül -, egyéb magatartása, tevékenysége vagy mulasztása (a továbbiakban együtt: üzleti gyakorlat), amely
a) jelentős információ tekintetében valótlan tényt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze azokat az üzletfeleket, akik felé irányul, vagy akik tudomására juthat, vagy
b) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben az üzletfél üzleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre,
és ezáltal befolyásolja az üzletfelek vagy lehetséges üzletfelek gazdasági magatartását, vagy erre alkalmas.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában jelentősnek minősül különösen az olyan információ, amely az alábbiak közül egy vagy több tényezőre vonatkozik:
a) az áru lényeges jellemzői, így különösen
aa) kivitelezése, összetétele, műszaki jellemzői,
ab) mennyisége,
ac) származási helye, eredete,
ad) előállításának vagy szolgáltatásának módja és időpontja,
ae) beszerezhetősége, szállítása,
af) alkalmazása, a használatához, fenntartásához szükséges ismeretek,
ag) az adott célra való alkalmassága, a használatától várható eredmények,
ah) az a tény, hogy az áru megfelel-e a rá vonatkozó jogszabályban vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt követelménynek vagy - ilyen előírás hiányában - az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek,
ai) veszélyessége, kockázatai,
aj) egészségre gyakorolt hatásai,
ak) környezeti hatásai, energiafelhasználási ismérvei, továbbá
al) tesztelése, ellenőrzöttsége vagy annak eredménye,
b) az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja,
c) az áru megvételének, illetve igénybevételének a b) pontban meghatározotton túli egyéb szerződéses feltétele, továbbá
d) a vállalkozás vagy képviselőjének személye, a vállalkozás jellemzői és jogai, így különösen a jogállása, vagyona, szellemi alkotásokon fennálló jogai és kereskedelmi tulajdonjoga, képesítései, díjai és kitüntetései.
8/A. §   Nem terjed ki e Fejezet hatálya az olyan magatartásra, amely a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendelkezései értelmében megtévesztő reklám.
9. §   A használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.
9. §   A használt kifejezéseknek az üzleti életben elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás megtévesztésre alkalmas-e.
9. §   Tilos az üzletfél választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti gyakorlat alkalmazása, így különösen olyan körülmények teremtése, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását, ha ez befolyásolja az üzletfelek vagy lehetséges üzletfelek gazdasági magatartását, vagy erre alkalmas.
10. §   Tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.
10. §   Tilos az üzletfél választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.
10. §   Az összehasonlító reklámban
a) kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő áruk hasonlíthatók össze,
b) az összehasonlításnak az áruk lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságára kell vonatkoznia, és - ha az ár is az összehasonlítás tárgyát képezi, akkor e vonatkozásban is - tárgyilagosnak kell lennie,
c) eredetmegjelöléssel rendelkező termékek összehasonlítása kizárólag azonos eredetmegjelölésű termékekre vonatkozhat.
10/A. §
(1) A 8. § és a 9. § rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az üzleti gyakorlat kizárólag önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében eljáró személyt érint.
(2) Az üzleti gyakorlat megítélése során az olyan üzletfél magatartását kell alapul venni, aki a gazdasági kapcsolatokban általában elvárhatóan tájékozott, és az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el.
(3) Annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás megtévesztésre alkalmas-e, a használt kifejezéseknek az üzleti életben elfogadott általános jelentése az irányadó.
10/B. §   Magatartási kódex nem ösztönözhet olyan magatartásra, amely a 8-10. § rendelkezéseibe ütközik.
10/C. §
(1) A 8. §-ban és a 10. §-ban foglalt rendelkezések megsértéséért azon a vállalkozáson túl, amelynek az üzleti gyakorlattal érintett áru értékesítése, szolgáltatása vagy eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll (a továbbiakban: üzleti gyakorlat alkalmazója), az is felel, aki az üzleti gyakorlat keretében közölt üzleti kommunikációt az arra alkalmas eszközök segítségével megismerhetővé teszi, valamint aki önálló gazdasági tevékenysége körében az üzleti kommunikációt megalkotja vagy ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt, ha a jogsértés az üzleti kommunikáció megjelenítési módjával összefüggő olyan okból ered, amely nem az üzleti gyakorlat alkalmazója kifejezett utasítása végrehajtásának a következménye.
(2) A 10/B. §-ban foglalt rendelkezés megsértéséért a magatartási kódex kidolgozója, valamint az is felel, akinek a magatartási kódex szerint feladata a kódex felülvizsgálata, illetve betartásának ellenőrzése.

IV. FEJEZET
A GAZDASÁGI VERSENYT KORLÁTOZÓ MEGÁLLAPODÁS TILALMA

11. §
(1) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, köztestületének, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.
(1) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.
(1) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.
(2) Ez a tilalom vonatkozik különösen:
a) a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására;
b) az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására;
c) a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;
c) a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók, üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;
c) a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint az üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;
d) a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;
e) a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszásra;
f) a piacra lépés akadályozására;
g) arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;
h) a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.
(3) Azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket e törvény az (1) bekezdésben meghatározott tilalom megszegéséhez fűz, együttesen kell alkalmazni a Polgári Törvénykönyvben a jogszabályba ütköző szerződésre előírt jogkövetkezményekkel.
(3) Azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket e törvény az (1) bekezdésben meghatározott tilalom megszegéséhez fűz, együttesen kell alkalmazni a Ptk.-ban a jogszabályba ütköző szerződésre előírt jogkövetkezményekkel.
(3) Azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket e törvény az (1) bekezdésben meghatározott tilalom megszegéséhez fűz, együttesen kell alkalmazni a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) a jogszabályba ütköző szerződésre előírt jogkövetkezményekkel.
12. §   Nem esik tilalom alá a megállapodás, ha
a) csekély jelentőségű, vagy
b) egymástól nem független vállalkozások között jön létre.
13. §   Csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg. E feltételnek a megállapodás érvényességének időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell.
13. §
(1) Nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű.
(2) Csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg, kivéve, ha az
a) a vételi vagy az eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, vagy
b) a piac versenytársak által történő felosztására vonatkozik.
(2) Csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg. A tíz százalékot meg nem haladó piaci részesedésnek a megállapodás érvényességének időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell.
(2) Csekély jelentőségű a megállapodás,
a) versenytársak közötti megállapodás esetén, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacok egyikén sem haladja meg a tíz százalékot,
b) nem versenytársak közötti megállapodás esetén, ha a megállapodást kötő egyes feleknek a tőlük nem független vállalkozásokkal együttes piaci részesedése külön-külön az érintett piacok egyikén sem haladja meg a tizenöt százalékot.
(2a) Versenytársak közötti megállapodás az olyan vállalkozások között létrejött megállapodás, amelyek az érintett piacok bármelyikén egymásnak tényleges vagy lehetséges versenytársai.
(2b) A (2) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti küszöbértéket meg nem haladó piaci részesedésnek a megállapodás hatályának időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell.
(3) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a versenytársak közötti olyan megállapodásra vagy összehangolt magatartásra, amelynek célja a verseny korlátozása, megakadályozása vagy torzítása, így különösen a vételi vagy eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása, az előállítás vagy a forgalmazás korlátozása, a piac felosztása, ideértve a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszást, az import- vagy exportkorlátozást is (a továbbiakban: kartell).
(3) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a versenytársak közötti olyan megállapodásra vagy összehangolt magatartásra, amelynek célja a verseny korlátozása, megakadályozása vagy torzítása, így különösen a vételi vagy eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása, az előállítás vagy a forgalmazás korlátozása, a piac felosztása, ideértve a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszást, az import- vagy exportkorlátozást is (a továbbiakban: kartell), valamint bármely közvetlenül vagy közvetve a vételi vagy az eladási árak rögzítésére irányuló más megállapodásra vagy összehangolt magatartásra.
(3) A tíz százalékot meg nem haladó piaci részesedésnek a megállapodás érvényességének időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell.
(4) Az (1)-(3) bekezdésektől eltérően a tilalom alá esik a megállapodás, ha annak és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodások együttes hatásaként a verseny jelentős mértékben megakadályozódik, korlátozódik vagy torzul. A Gazdasági Versenyhivatal eljárása során megállapíthatja, hogy a megállapodás tilalom alá esik. Ilyen esetben bírság kiszabásának nincsen helye.
(4) Az (1)-(3) bekezdéstől eltérően a tilalom alá esik a megállapodás, ha annak és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodásoknak az együttes hatásaként a verseny jelentős mértékben megakadályozódik, korlátozódik vagy torzul.
14. §
(1) Az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni.
(2) A megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni. Ennek során a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire kell tekintettel lenni.
(2) A megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait.
(3) Földrajzi terület az, amelyen kívül
a) a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy
a) a fogyasztó, illetve az üzletfél nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy
a) az üzletfél nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy
b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.
15. §
(1) Nem függetlenek a vállalkozások, ha a 23. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerint
a) az egyik a másikat irányítja, vagy
b) azokat ugyanaz a vállalkozás irányítja vagy ugyanazok a vállalkozások közösen irányítják.
(1) Nem függetlenek a vállalkozások, ha a 23. § (2) vagy (3) bekezdése szerint
a) az egyik a másikat irányítja, vagy
b) azokat ugyanaz a vállalkozás irányítja vagy ugyanazok a vállalkozások közösen irányítják.
(1) Nem függetlenek az egy vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozások, valamint azok a vállalkozások, amelyeket ugyanazok a vállalkozások irányítanak.
(2) Függetlennek kell azonban tekinteni a 25. §-ban említett vállalkozásokat, valamint azokat az állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalkozásokat, amelyek piaci magatartásuk meghatározásában önálló döntési joggal rendelkeznek [27. § (3) bek.].
(2) Egy vállalkozáscsoportba tartozik a vállalkozás azokkal a vállalkozásokkal,
a) amelyeket a 23. § (2) vagy (3) bekezdésében foglaltak szerint önállóan irányít;
b) amelyek az a) pont szerint irányítják;
c) amelyeket a b) pont szerinti vállalkozás az a) pont szerint irányít;
d) amelyeket az a)-c) pont szerinti vállalkozások és a vállalkozás közül kettő vagy több közösen irányít.
(3) Függetlennek kell tekinteni a 25. §-ban említett vállalkozásokat, valamint azokat az állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalkozásokat, amelyek piaci magatartásuk meghatározásában önálló döntési joggal rendelkeznek [27. § (3) bekezdés].
(3) Függetlennek kell tekinteni a 25. §-ban említett vállalkozásokat, valamint azokat az állami vagy helyi önkormányzati közvetlen irányítás alatt álló vállalkozásokat, amelyek piaci magatartásuk meghatározásában önálló döntési joggal rendelkeznek [27. § (3) bekezdés].
16. §   A megállapodások meghatározott csoportjait a Kormány rendeletben mentesítheti a 11. §-ban foglalt tilalom alól. A Kormány a megállapodások csoportos mentesüléséről a törvény 17. §-ában foglalt szempontok figyelembevételével rendelkezhet.
16/A. §
(1) Nem vonatkozik a versenykorlátozás tilalma alóli csoportos mentesülés a megállapodásra, ha a megállapodás és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodások együttes hatásaként a 17. § (1) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek.
(1) Nem vonatkozik a versenykorlátozás tilalma alóli csoportos mentesülés a megállapodásra, ha a megállapodás és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodások együttes hatásaként a 17. §-ban foglaltak nem teljesülnek.
(1) Nem vonatkozik a versenykorlátozás tilalma alóli csoportos mentesülés a megállapodásra, ha a megállapodás hatásaként vagy a megállapodás és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodások együttes hatásaként a 17. §-ban foglaltak nem teljesülnek.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal eljárása során megállapíthatja, hogy az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a csoportos mentesülés kedvezménye a jövőre nézve nem vonatkozik a megállapodásra. Ilyen esetben bírság kiszabásának nincs helye.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal eljárása során megállapíthatja, hogy az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a csoportos mentesülés kedvezménye a jövőre nézve nem vonatkozik a megállapodásra.
17. §
(1) A Gazdasági Versenyhivatal egyedi kérelem alapján hozott határozattal mentesíti a 11. §-ban foglalt tilalom alól a megállapodást vagy a tervezett megállapodást, ha
a) az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához;
b) a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz jut;
c) a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és
d) nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal a határozatban a megállapodás mentesítését feltételhez és határidőhöz kötheti, illetve meghatározott magatartás tanúsításától teheti függővé.
(2) A mentesítő határozatban a mentesítés időtartamát meg kell határozni. A mentesítés hatálya előzetes vagy utólagos feltételhez köthető, illetve kötelezettség írható elő.
(3) A megállapodást mentesítő határozat hatálya visszahat a megállapodás megkötésének időpontjára.
(3) A megállapodást mentesítő határozat hatálya visszahat a megállapodás megkötésének időpontjára. A mentesítés előzetes feltételhez kötése esetén a mentesítés a feltétel teljesülésével válik hatályossá. Az utólagos feltételhez kötött mentesítés megadásától hatályos, azonban a feltétel nem teljesülése esetében hatályát veszíti.
17. §   Mentesül a 11. §-ban foglalt tilalom alól a megállapodás, ha
a) az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához;
b) a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz jut;
b) a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz, illetve az üzletfélhez jut;
b) a megállapodásból származó előnyök méltányos része a végső üzletfelekhez jut;
b) a megállapodásból származó előnyök méltányos része a megállapodásban részt nem vevő üzletfelekhez jut;
c) a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és
d) nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.
18. §
(1) A Gazdasági Versenyhivataltól kérni lehet annak megállapítását, hogy a megállapodás, illetve a tervezett megállapodás
a) nem minősül a 11. § értelmében a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak,
b) a 12. § alapján nem esik tilalom alá, vagy
b) a 13. § alapján nem esik tilalom alá, vagy
c) a 16. § alapján mentesül a tilalom alól.
(2) A Gazdasági Versenyhivataltól kérni kell a megállapodásnak vagy a tervezett megállapodásnak a tilalom alól a 17. § alapján történő mentesítését.
19. §
(1) A Gazdasági Versenyhivatal a 18. § alapján hozott határozatát visszavonja, ha
a) az érdekeltek a határozatban foglalt valamely előírással ellentétes magatartást tanúsítanak,
a) a kötelezett a határozatban előírt valamely kötelezettséget nem teljesítette,
b) a bíróság által felül nem vizsgált határozat a döntés szempontjából fontos tény félrevezető közlésén alapult, vagy
c) a határozat szempontjából fontos piaci körülmények lényegesen megváltoztak, különösen ha a feltétel, amelyhez a határozat a mentesítést kötötte, időközben megszűnt.
c) a határozat szempontjából fontos piaci körülmények oly módon változtak meg, hogy a 17. § (1) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben a határozatban előírtakkal ellentétes magatartás megkezdésének napjára, az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben pedig a határozat meghozatalának napjára visszaható hatállyal is határozhat a visszavonásról.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal a 18. § alapján hozott határozatát módosíthatja, ha a kötelezett a határozatban előírt valamely kötelezettséget nem teljesítette, illetve feltételnek nem tud eleget tenni, de a mulasztás neki fel nem róható okra vezethető vissza.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés a)-b) pontjában szabályozott esetben a határozat meghozatalának napjára visszaható hatállyal is határozhat a visszavonásról.
20. §   Annak bizonyítása, hogy a megállapodás vagy a tervezett megállapodás nem minősül a 11. § értelmében a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak, nem esik tilalom alá a 12. § alapján, vagy a tilalom alól a 16. § vagy a 17. § alapján mentesül, azt terheli, aki ennek megállapítását kéri.
20. §   Annak bizonyítása, hogy a megállapodás a tilalom alól a 16. § vagy a 17. § alapján mentesül, azt terheli, aki a mentesülésre hivatkozik.

V. FEJEZET
A GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS TILALMA

21. §   Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen:
a) az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni;
b) a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozni;
b) a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók, üzletfelek kárára korlátozni;
b) a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a végső üzletfelek kárára korlátozni;
c) indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától;
d) a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni;
e) az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani;
f) az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához;
g) azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;
h) a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni;
i) a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy
j) a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni.
22. §
(1) Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (14. §)
a) az, akinek az áruját ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni, vagy
b) az olyan áru megrendelője, amely árut másnak nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet értékesíteni.
(1) Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (14. §), aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.
(1) Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (14. §), aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.
(2) Gazdasági erőfölényben van az is, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.
(2) A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen
a) azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve, hogy milyen műszaki, gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli;
b) a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását;
b) a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport [15. § (2) bekezdés] vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását;
c) az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását.
c) az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak, illetve vállalkozáscsoportnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását.
(3) A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen
a) azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve, hogy milyen műszaki, gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli;
b) a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását;
c) az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását.
(3) Gazdasági erőfölényben lehet egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen.
(3) Gazdasági erőfölényben lehet egy vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport vagy több vállalkozás, illetve több vállalkozáscsoport közösen.
(4) Gazdasági erőfölényben lehet egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen.

VI. FEJEZET
A VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEFONÓDÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE

23. §
(1) Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha
a) két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik,
a) két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, az egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás vállalkozásrésze a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik,
b) egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen irányítást szerez további egy vagy több vállalkozás egésze vagy része felett, vagy
b) egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze vagy része felett, vagy
b) egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítási jogot szerez valamely tőle független vállalkozás felett, vagy több, tőle független, de egymástól nem független vállalkozás felett, vagy
c) több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, feltéve, hogy ez nem minősül a 11. § értelmében a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.
c) több, egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni.
(2) Az irányítás megszerzésének minősül, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen a másik vállalkozás
a) többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeit, részvényeit, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékát megszerzi, vagy
b) vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására jogosultságot szerez.
(2) E törvény alkalmazásában közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha
a) a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy
b) jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, vagy
c) szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy
c) szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás piaci magatartásának meghatározó befolyásolására, vagy
d) a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik.
d) a másik vállalkozás piaci magatartásának meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik.
(3) E törvény alkalmazásában a (2) bekezdés a) pontjában említett többségi szavazati jogok megszerzésével azonos módon kell elbírálni azt is, ha a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására való - szerződésen alapuló - jogosultság nem jár együtt tagsági (részvényesi) jogviszonnyal.
(3) E törvény alkalmazásában közvetett irányítással rendelkezik a vállalkozás azon vállalkozás felett, amelyet az általa irányított vállalkozás - vele együtt vagy önállóan - irányít vagy vállalkozások közösen irányítanak.
(3) E törvény alkalmazásában közvetett irányítási joggal rendelkezik a vállalkozás azon vállalkozás felett, amelyet
a) az általa közvetlenül irányított vállalkozás - vele együtt vagy önállóan - közvetlenül irányít,
b) az általa közvetlenül irányított vállalkozások közösen közvetlenül irányítanak,
c) az általa az a) vagy b) pont szerint közvetetten irányított vállalkozások irányítanak a (2) bekezdés vagy az a), illetve b) pont szerint, vagy
d) az általa az a)-c) pont szerint közvetetten irányított vállalkozások irányítanak az a)-c) pont szerint.
(4) E törvény alkalmazásában nem minősül irányításnak a felszámoló és a végelszámoló tevékenysége.
(5) E törvény alkalmazásában vállalkozásrésznek minősülnek az olyan eszközök vagy jogok - ideértve a vállalkozás ügyfél állományát is -, amelynek megszerzése önmagában vagy a megszerző vállalkozás rendelkezésére álló eszközökkel és jogokkal együtt elégséges a piaci tevékenység végzéséhez.
24. §
(1) A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások (26. §) előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja, feltéve, hogy a beolvadó vagy az irányítás alá kerülő vállalkozás, illetve az összeolvadásban részt vevő legalább két vállalkozás nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van.
(1) A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások (26. §) előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja és
a) a vállalkozásrész, a beolvadó, az irányítás alá kerülő, összeolvadás esetén az abban közvetlen résztvevő [26. § (2) bekezdés] legalább két vállalkozás - a vállalkozáshoz kapcsolódó közvetett résztvevőkével [26. § (3) bekezdés] együttes - előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van, vagy
b) a vállalkozásrésznek, a beolvadó, az irányítás alá kerülő vállalkozásnak, illetve az összeolvadás ötszázmillió forint alatti nettó árbevétellel rendelkező közvetlen résztvevőinek az a) pont szerint számított nettó árbevételével együtt a befogadó-, az irányítást megszerző-, illetve az összeolvadásban résztvevő ötszázmillió forint feletti előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők [26. § (3) bekezdés] az összefonódást megelőző két éven belül összesen ötszázmillió forintot meghaladó előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással összefonódást valósítottak meg.
(1) A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport [26. § (5) bekezdés], valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenöt milliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt ötszázmillió forint felett van.
(1) A vállalkozások összefonódását a Gazdasági Versenyhivatalnak be kell jelenteni, ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport [26. § (5) bekezdés], valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenötmilliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző évi nettó árbevételével együtt egymilliárd forint felett van.
(1) A vállalkozások összefonódását a Gazdasági Versenyhivatalnak be kell jelenteni, ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport [26. § (5) bekezdése], valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a húszmilliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, amelynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző évi nettó árbevételével együtt egymilliárd-ötszázmillió forint felett van.
(2) Az egymilliárd forintos küszöbérték meghatározásakor figyelembe kell venni az összefonódás következtében az irányítását elvesztő vállalkozáscsoportba tartozott vállalkozásokkal az összefonódást megelőző kétéves időszakban az irányítást megszerző vállalkozáscsoport által végrehajtott minden olyan összefonódást, amely tekintetében versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására nem került sor, kivéve a bejelentett és a 43/N. § (1) bekezdés b) pontja szerint tudomásul vett összefonódást.
(2) Az engedélykérési kötelezettség akkor is fennáll, ha a beolvadó vállalkozásnak, az összeolvadó vállalkozások valamelyikének vagy az irányítás alá kerülő vállalkozásnak az éves nettó árbevétele az ötszázmillió forintot nem haladja meg, de ezzel az árbevétellel együtt ugyanaz a vállalkozás az összefonódást megelőző két évben összesen ötszázmillió forint nettó árbevételt meghaladó összefonódást valósít meg.
(2) A hitelintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a hitelintézet mérlegfőösszegének tíz százalékát kell figyelembe venni. A biztosítóintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a megszolgált díjak értékét kell figyelembe venni. A befektetési szolgáltatók összefonódásánál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételét, a pénztárak összefonódásánál a tagdíjbevételt kell figyelembe venni.
(2) Az ötszázmillió forintos küszöbérték meghatározásakor figyelembe kell venni az összefonódás következtében az irányítását elvesztő vállalkozáscsoportba tartozott vállalkozásokkal az összefonódást megelőző két éves időszakban az irányítást megszerző vállalkozáscsoport által megvalósított - engedélykérési kötelezettség alá nem esett - összefonódásokat is.
(2) Az ötszázmillió forintos küszöbérték meghatározásakor figyelembe kell venni az összefonódás következtében az irányítását elvesztő vállalkozáscsoportba tartozott vállalkozásokkal az összefonódást megelőző két éves időszakban az irányítást megszerző vállalkozáscsoport által végrehajtott, az (1) bekezdés szerint engedélykérési kötelezettség alá nem tartozó összefonódásokat is.
(3) A pénzintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a pénzintézet mérlegfőösszege tíz százalékát kell figyelembe venni. A biztosítóintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a lekötött bruttó biztosítási díjak értékét kell figyelembe venni.
(3) A biztosítóintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a bruttó biztosítási díjak értékét kell figyelembe venni. A befektetési szolgáltatók összefonódásánál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételét, a pénztárak összefonódásánál a tagdíjbevételt kell figyelembe venni. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások összefonódásánál a nettó árbevétel helyett az alábbi bevételi tételek összegét kell figyelembe venni:
a) kamatok és kamatjellegű bevételek,
b) bevétel értékpapírokból:
ba) bevétel részvényekből és egyéb változó hozamú értékpapírokból,
bb) bevétel részesedésből,
bc) bevétel kapcsolt vállalkozásokban való részesedésből,
c) kapott jutalékbevételek,
d) pénzügyi műveletek nettó nyeresége,
e) egyéb üzleti tevékenységből származó bevétel.
(3) A nettó árbevétel helyett
a) biztosítóintézet esetében a bruttó biztosítási díjak értékét,
b) befektetési vállalkozás esetében a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételét,
c) árutőzsdei szolgáltató, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vagy pénzügyi szolgáltatást közvetítő vállalkozás esetében az értékesítés nettó árbevételének és a pénzügyi műveletek bevételeinek összegét,
d) tőzsde esetében a tőzsdei tevékenység bevételeiből a tőzsdei kereskedők által összesen befizetett éves díjak összegét,
e) pénztárak esetében a tagdíjbevételt,
f) pénzügyi intézmény esetében a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, az értékpapírokból származó bevételek [bevétel forgatási célú részvényekből, bevétel részesedésekből (osztalék, részesedés), bevétel kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék, részesedés), bevétel jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól (osztalék, részesedés), bevétel egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól (osztalék, részesedés)], a kapott jutalékbevételek, a pénzügyi műveletek nettó eredménye és az egyéb bevételek üzleti tevékenységből jogcímek alá tartozó bevételek összegét
kell figyelembe venni.
(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján bejelentési kötelezettség alá nem tartozó összefonódást is be kell jelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnál, ha nem nyilvánvaló, hogy az nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon (14. §), különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként, és ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport, valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen az ötmilliárd forintot meghaladja (a továbbiakban: összefonódás-vizsgálati küszöbérték).
(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján bejelentési kötelezettség alá nem tartozó összefonódást is be lehet jelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnál, ha nem nyilvánvaló, hogy az nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon (14. §), különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként, és ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport, valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen az ötmilliárd forintot meghaladja (a továbbiakban: összefonódás-vizsgálati küszöbérték).
24/A. §   A Kormány a vállalkozások összefonódását közérdekből - így különösen a munkahelyek megőrzése, az ellátás biztonsága érdekében - nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítheti. Az ilyen összefonódáshoz nem kell a Gazdasági Versenyhivatal 24. § szerinti engedélyét kérni.
24/A. §   A Kormány a vállalkozások összefonódását közérdekből - így különösen a munkahelyek megőrzése, az ellátás biztonsága érdekében - nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítheti. Az ilyen összefonódást nem kell a Gazdasági Versenyhivatalnak a 24. § szerint bejelenteni.
25. §   Nem minősül összefonódásnak a pénzintézet, a biztosítóintézet, a pénzügyi holding, a befektetési társaság vagy a vagyonkezelő szervezet átmeneti irányítás- vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése. E törvény alkalmazásában nem minősül irányításnak a felszámoló és a végelszámoló tevékenysége.
25. §   Nem minősül összefonódásnak a biztosítóintézet, a hitelintézet, a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, a befektetési társaság vagy a vagyonkezelő szervezet átmeneti - legfeljebb egyéves - irányítás vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése és irányítási jogaikat nem, vagy csak az ehhez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolják. Ezt az időtartamot a Gazdasági Versenyhivatal kérelemre meghosszabbíthatja, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy az elidegenítés egy éven belül nem volt lehetséges.
25. §   Nem engedélyköteles a biztosítóintézet, a hitelintézet, a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, a befektetési társaság vagy a vagyonkezelő szervezet átmeneti - legfeljebb egyéves - irányítás- vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése, és az irányításszerző vállalkozás irányítási jogait nem, vagy csak az ehhez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolja. A Gazdasági Versenyhivatal az irányításszerző vállalkozásnak az egyéves átmeneti időszak lejárta előtt benyújtott kérelmére egy alkalommal legfeljebb további egy évre engedélyezheti az átmeneti időszak meghosszabbítását, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy az elidegenítés egy éven belül neki fel nem róható okból nem volt lehetséges.
25. §
(1) Nem kell bejelenteni a biztosítóintézet, a hitelintézet, a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, a befektetési társaság vagy a vagyonkezelő szervezet átmeneti - legfeljebb egyéves - irányítás- vagy vagyonszerzését, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése, és az irányításszerző vállalkozás irányítási jogait nem, vagy csak az ehhez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolja.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal az irányításszerző vállalkozásnak az egyéves átmeneti időszak lejárta előtt benyújtott kérelmére egy alkalommal legfeljebb további egy évre engedélyezheti az átmeneti időszak meghosszabbítását, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy az elidegenítés egy éven belül neki fel nem róható okból nem volt lehetséges.
25. §
(1) A 24. §-tól eltérően nem kell bejelenteni a biztosítóintézet, a hitelintézet, a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, a befektetési vállalkozás vagy a vagyonkezelő szervezet átmeneti irányítás- vagy vagyonszerzését, amelynek célja a továbbértékesítés előkészítése, és az irányításszerző vállalkozás irányítási jogait nem vagy kizárólag az ehhez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolja, ha az irányítás- vagy vagyonszerzés időtartama az egy évet nem haladja meg.
(1) A 24. §-tól eltérően nem kell bejelenteni a biztosító, a biztosítói holdingtársaság, a hitelintézet, a pénzügyi holding társaság, a vegyes pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap vagy a befektetési alapkezelő átmeneti irányítás- vagy vagyonszerzését, amelynek célja a továbbértékesítés előkészítése, és az irányításszerző vállalkozás irányítási jogait nem vagy kizárólag az ehhez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolja, ha az irányítás- vagy vagyonszerzés időtartama az egy évet nem haladja meg.
(2) Ha a továbbértékesítés egy éven belül mégsem valósul meg, az összefonódást - legkésőbb az egyéves átmeneti idő lejártától számított tizenöt napon belül - be kell jelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak. A bejelentés elmulasztása esetén az összefonódás a 29. § szerinti tilalomba ütközően végrehajtott összefonódásnak minősül.
25/A. §   A 24. §-tól eltérően nem kell bejelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak a közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealap vagy magántőkealap részvételével a COVID-19 koronavírus miatt szükségessé vált finanszírozási ügylettel - az e célra létrehozott tőkeprogramon keresztül - megvalósuló összefonódást, amely révén a közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealap vagy magántőkealap egyedül vagy más vállalkozásokkal közös, befektetésvédelmi célú irányítási jogokat szerez.
25/B. §
(1) A 24. §-tól eltérően, nem kell bejelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak azt az összefonódást, amely révén közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealap az Európai Bizottság által a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánított állami támogatással megvalósuló tőkebefektetése következtében közös irányítási jogokat szerez egy vállalkozásban, amelynek előző évi nettó árbevétele nem érte el az egymilliárd forintot.
(1) A 24. §-tól eltérően, nem kell bejelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak azt az összefonódást, amely révén közvetlenül vagy közvetetten állami irányítás alatt álló kockázati tőkealap az Európai Bizottság által a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánított állami támogatással megvalósuló tőkebefektetése következtében közös irányítási jogokat szerez egy vállalkozásban, amelynek előző évi nettó árbevétele nem érte el az egymilliárd forintot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összefonódás végrehajtásáról az irányításszerző tőkealap a végrehajtás időpontját követő 30 napon belül tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt.
26. §
(1) Érintett vállalkozások az összefonódásban közvetlenül és közvetetten részt vevő vállalkozások.
(2) Közvetlen résztvevők azok, akik között az összefonódás létrejön.
(2) Közvetlen résztvevők
a) a 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az összeolvadó vállalkozások, a beolvadó vállalkozás, és az a vállalkozás, amelyikbe beolvadás történik, valamint az a vállalkozás, amelynek a vállalkozásrész a részévé válik,
b) a 23. § (1) bekezdés b) pontja szerint közvetlen irányítást szerző vállalkozás, az ilyen vállalkozást más vállalkozáscsoport egy vagy több tagjával közösen irányító - a 23. § (1) bekezdés b) pontja szerint közvetett közös irányítást szerző - vállalkozás, valamint az a vállalkozás, amelyek fölött irányítást szereznek, illetve
c) a 23. § (1) bekezdés c) pontja szerint közös vállalkozást létrehozó vállalkozások.
(3) Közvetett résztvevő az,
a) akit a közvetlen résztvevő a 23. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint irányít;
a) akit a közvetlen résztvevő a 23. § (2) vagy (3) bekezdésében foglaltak szerint irányít;
b) aki a közvetlen résztvevőt az a) pont szerint irányítja;
c) akit a b) pont szerinti közvetett résztvevő - a közvetlen résztvevőn kívül - az a) pont szerint irányít;
d) akit két vagy több résztvevő közösen irányít függetlenül attól, hogy azok közvetlen résztvevők vagy az a)-c) pontban felsorolt közvetett résztvevők.
(3) Közvetett résztvevőknek minősülnek azon vállalkozáscsoport [15. § (2) bekezdés] további tagjai, amelybe a közvetlen résztvevő tartozik.
(4) A közvetett résztvevők körének meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek az irányítási joga az összefonódás következtében megszűnik.
(4) A közvetett résztvevők körének meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az összefonódás következtében irányítási jogát elvesztő vállalkozást, valamint az ilyen vállalkozás által irányított - közvetlen résztvevőnek nem minősülő - vállalkozást.
(5) Érintett vállalkozáscsoport a (2) bekezdés szerinti valamely közvetlen résztvevő és az ahhoz a (3) és (4) bekezdés szerint kapcsolódó közvetett résztvevők együttese.
27. §
(1) A 24. § (1)-(2) bekezdése alkalmazásában a nettó árbevétel számítása során nem kell számításba venni az érintett vállalkozásoknak (26. §) vagy azok részeinek egymás közötti forgalmát.
(1) A 24. § (1) bekezdése alkalmazásában a nettó árbevétel számítása során nem kell számításba venni az érintett vállalkozásoknak (26. §) vagy azok részeinek egymás közötti forgalmát.
(1) A 24. § (1) bekezdése alkalmazásában a nettó árbevétel számítása során nem kell számításba venni az azonos vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozásoknak vagy azok vállalkozásrészeinek az egymás közötti forgalmát.
(1) A 24. § (1) bekezdése alkalmazásában a nettó árbevétel számítása során nem kell számításba venni az azonos érintett vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozásoknak vagy azok vállalkozásrészeinek az egymás közötti forgalmát.
(1) A 24. § alkalmazásában a nettó árbevétel számítása során nem kell számításba venni az azonos érintett vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozásoknak vagy azok vállalkozásrészeinek az egymás közötti forgalmát.
(2) Külföldön honos vállalkozások nettó árbevételének számítása során a Magyar Köztársaság területén eladott árukból az előző üzleti évben elért nettó árbevételt kell figyelembe venni.
(2) Külföldön honos vállalkozások nettó árbevételének számítása során a Magyarország területén eladott árukból az előző üzleti évben elért nettó árbevételt kell figyelembe venni.
(2) A vállalkozások nettó árbevételének számítása során a Magyarország területén eladott árukból az előző üzleti évben elért nettó árbevételt kell figyelembe venni.
(3) Az állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonban lévő érintett vállalkozások nettó árbevételének kiszámításánál azt a gazdasági egységet alkotó vállalkozást kell számításba venni, amely piaci magatartásának meghatározásában önálló döntési joggal rendelkezik.
(3) Az állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalkozások nettó árbevételének kiszámításánál azt a gazdasági egységet alkotó vállalkozást kell számításba venni, amely piaci magatartásának meghatározásában önálló döntési joggal rendelkezik.
(3) Az állami vagy helyi önkormányzati közvetlen irányítás alatt álló vállalkozások nettó árbevételének kiszámításánál azt a gazdasági egységet alkotó vállalkozást kell számításba venni, amely piaci magatartásának meghatározásában önálló döntési joggal rendelkezik.
(4) Vállalkozásrész esetében az azt értékesítő vállalkozás által az értékesített eszközök és jogok hasznosításával elért előző évi nettó árbevételt kell figyelembe venni.
(4) Vállalkozásrész esetében az azt alkotó eszközök és jogok hasznosításával elért előző évi nettó árbevételt kell figyelembe venni.
(5) A közösen irányított vállalkozás nettó árbevételét egyenlő arányban kell megosztani az azt irányító vállalkozások között oly módon, hogy az azonos vállalkozáscsoporthoz tartozó vállalkozásokat az irányítási arány számítása szempontjából egynek kell tekinteni.
(6) A nettó árbevételt az összefonódást létrehozó nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbi időpontot megelőző utolsó hitelesen lezárt üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni.
(6) A nettó árbevételt a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezésre álló utolsó hitelesen lezárt üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Az összefonódás végrehajtását követően benyújtott kérelemre indult eljárásban, illetve a 67. § (2) bekezdése alapján hivatalból indított eljárásban az összefonódás végrehajtásának időpontjában rendelkezésre állt utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevételét kell figyelembe venni.
(6) A nettó árbevételt az összefonódás-bejelentés benyújtásának időpontjához képest - ha az összefonódást már végrehajtották, az összefonódás végrehajtásának időpontjához képest - utolsó hitelesen lezárt üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni.”
(6) A nettó árbevételt az összefonódás létrejöttének a 28. § (2) bekezdése szerinti időpontjához képest - ha az összefonódást már végrehajtották, az összefonódás végrehajtásának időpontjához képest - utolsó hitelesen lezárt üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni.”
(6) Az összefonódás bejelentése esetén a nettó árbevételt az összefonódást létrehozó nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, szerződés megkötésének, az irányítási jog megszerzésének vagy az összefonódás-bejelentés benyújtásának időpontjai közül a legkorábbi időpontot megelőző utolsó hitelesen lezárt üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni.
(6a) A 67. § (3) bekezdése szerinti eljárás indítása esetén a nettó árbevételt az összefonódás végrehajtásának időpontjához képest utolsó hitelesen lezárt üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni.
(7) A külföldi devizában meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az adott vállalkozás üzleti évének lezárásakor érvényes deviza-középárfolyamot kell alkalmazni.
28. §
(1) Az összefonódáshoz összeolvadás vagy beolvadás esetén a közvetlen résztvevő, minden más esetben az irányítási jog megszerzője köteles - a 24. § alapján - engedélyt kérni.
(1) Az összefonódáshoz összeolvadás vagy beolvadás esetén a közvetlen résztvevő, minden más esetben a vállalkozásrészt vagy a közvetlen irányítást megszerző köteles - a 24. § alapján - engedélyt kérni.
(1) A 24. § szerinti összefonódáshoz összeolvadás vagy beolvadás, valamint közös vállalkozás létrehozása esetén a közvetlen résztvevő, minden más esetben a vállalkozásrészt, illetve a közvetlen irányítást megszerző vagy az azt közvetlenül irányító vállalkozás köteles engedélyt kérni.
(2) Az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított nyolc napon belül kell benyújtani.
(2) Az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított harminc napon belül kell benyújtani.
(2) Az engedély iránti kérelem az összefonódást létrehozó nyilvános ajánlati felhívás, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbit követően nyújtható be.
(3) A pénzintézetek, valamint a biztosítóintézetek összefonódása esetén az engedély iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott felügyeleti szerv engedélye iránti kérelemmel azonos időpontban kell benyújtani a Gazdasági Versenyhivatalhoz.
(3) A hitelintézetek, valamint a biztosítóintézetek összefonódása esetén az engedély iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott felügyeleti szerv engedélye iránti kérelemmel azonos időpontban kell benyújtani a Gazdasági Versenyhivatalhoz.
(4) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 65. §-a szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet) felszámolási eljárása során létrejött, a kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet vagy vállalkozásrésze feletti irányításszerzést vagy irányításváltozást eredményező összefonódás esetén az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított tizenöt napon belül kell benyújtani.
(4) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 65. §-a szerint stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősített gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet) felszámolási eljárása során létrejött, a kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet vagy vállalkozásrésze feletti irányításszerzést vagy irányításváltozást eredményező összefonódás esetén az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított tizenöt napon belül kell benyújtani.
28. §
(1) A 24. § szerinti összefonódást összeolvadás vagy beolvadás, valamint közös vállalkozás létrehozása esetén a közvetlen résztvevő, minden más esetben a vállalkozásrészt, illetve a közvetlen irányítást megszerző vagy az azt irányító vállalkozás köteles bejelenteni.
(2) Az összefonódás-bejelentés az összefonódást létrehozó nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbit követően nyújtható be.
(2) Az összefonódás-bejelentés az összefonódást létrehozó nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbit követően nyújtható be. A bejelentés az összefonódás jóhiszemű elhatározásának igazolása mellett is benyújtható.
29. §   A vállalkozásoknak a 24. § szerinti összefonódását eredményező szerződés létrejöttéhez a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.
29. §
(1) A vállalkozásoknak a 24. § szerinti összefonódása a Gazdasági Versenyhivatal engedélyének hiányában nem hajtható végre, így különösen az összefonódás következtében szerzett szavazati jogok, illetve a vezető tisztségviselők kijelölésére vagy megválasztására vonatkozó jogosultságok nem gyakorolhatók; az összeolvadó vagy beolvadó, illetve a korábban független vállalkozás vagy vállalkozásrész döntéseinek meghozatala és az összefonódó vállalkozások közötti üzleti kapcsolatok folytatása során az összefonódást megelőző helyzet alapján kell eljárni.
(1) A 24. § (1) bekezdése szerinti összefonódás az összefonódás-bejelentés elintézésére a 43/N. § (1) bekezdésében előírt határidő leteltéig, illetve - ha az összefonódás-bejelentés alapján e határidőn belül az összefonódás vizsgálatára versenyfelügyeleti eljárás indult - a versenyfelügyeleti eljárást befejező döntésig, de legfeljebb az eljárásra irányadó ügyintézési határidő lejártáig nem hajtható végre, így különösen az összefonódás következtében szerzett szavazati jogok, illetve a vezető tisztségviselők kijelölésére vagy megválasztására vonatkozó jogosultságok nem gyakorolhatók; az összeolvadó vagy beolvadó, illetve a korábban független vállalkozás vagy vállalkozásrész döntéseinek meghozatala és az összefonódó vállalkozások közötti üzleti kapcsolatok folytatása során az összefonódást megelőző helyzet alapján kell eljárni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik az összefonódást létrehozó szerződés megkötésére vagy nyilvános vételi ajánlat megtételére, valamint az ezek alapján az összefonódás létrehozásához szükséges olyan jogügyletek és jognyilatkozatok megtételére, amelyek révén még nem kerül sor az irányítási jogoknak az irányításszerző általi gyakorlására.
29/A. §
(1) A 28. § (4) bekezdése szerinti összefonódás esetén a 29. §-ban foglaltak azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy az irányításszerző az irányítási jogát a rendes üzletmenet folytatásához feltétlenül szükséges mértékben a Gazdasági Versenyhivatal engedélyének megszerzése előtt is gyakorolhatja.
(1) A 28. § (4) bekezdése szerinti összefonódás esetén az irányításszerző az irányítási jogát a rendes üzletmenet folytatásához feltétlenül szükséges mértékben a Gazdasági Versenyhivatal engedélyének megszerzése előtt is gyakorolhatja.
(1) A 28. § (1) bekezdése alapján az összefonódás engedélyezése iránti kérelem benyújtására köteles vállalkozás indokolt kérelmére a Gazdasági Versenyhivatal - az ügy összes körülményeire figyelemmel, így különösen a 29. § szerinti tilalomnak az érintett vállalkozásokra és más vállalkozásokra gyakorolt hatásának, valamint az összefonódás versenyre hátrányos lehetséges hatásainak mérlegelésével - hozzájárulhat ahhoz, hogy az irányításszerző az irányítási jogát a 29. §-tól eltérve az összefonódás engedélyezésére irányuló eljárást befejező döntés meghozatala előtt is gyakorolja, így különösen, ha az szükséges a befektetése értékének megőrzéséhez.
(1) A 28. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás indokolt kérelmére a Gazdasági Versenyhivatal - az ügy összes körülményeire figyelemmel, így különösen a 29. § szerinti tilalomnak az érintett vállalkozásokra és más vállalkozásokra gyakorolt hatásának, valamint az összefonódás versenyre hátrányos lehetséges hatásainak mérlegelésével - hozzájárulhat ahhoz, hogy az irányításszerző az irányítási jogát a 29. §-tól eltérve az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást befejező döntés meghozatala előtt is gyakorolja, így különösen, ha az szükséges a befektetése értékének megőrzéséhez.
(1a) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást megindító végzés közlését követő öt napon belül vagy - igazolási kérelemmel - az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást befejező döntés meghozatala előtt az irányítási jog gyakorlásának szükségességéről való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni; egyébként a határidő elmulasztásával szemben igazolási kérelemnek nincs helye. A későbbi tudomásszerzésre hivatkozással benyújtott igazolási kérelem tárgyában hiánypótlásnak, illetve az ilyen kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító döntéssel szemben külön jogorvoslatnak nincs helye.
(1a) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást megindító végzés közlését követő öt napon belül vagy - igazolási kérelemmel - az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást befejező döntés meghozatala előtt az irányítási jog gyakorlásának szükségességéről való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni; egyébként a határidő elmulasztásával szemben igazolási kérelemnek nincs helye. A későbbi tudomásszerzésre hivatkozással benyújtott igazolási kérelem tárgyában hiánypótlásnak, illetve az ilyen kérelmet visszautasító döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye.
(1a) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az összefonódás engedélyezésére irányuló, 24. § szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy igazolási kérelemmel az irányítási jog összefonódás engedélyezésére irányuló eljárást befejező döntés meghozatala előtti gyakorlásának szükségességéről való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kell benyújtani a Gazdasági Versenyhivatalhoz, egyébként a határidő elmulasztásával szemben igazolási kérelem előterjesztésének nincsen helye. Az igazolási kérelemben meg kell jelölni a mulasztás okait. Az igazolási kérelem tárgyában hiánypótlásnak, valamint az igazolási kérelem tárgyában hozott döntéssel szemben külön jogorvoslatnak nincs helye.
(1b) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben a kérelmezőnek alá kell támasztania az irányítási jog összefonódás engedélyezésére irányuló eljárást befejező döntés meghozatala előtti gyakorlását szükségessé tevő körülményeket, valamint ezen túl be kell mutatnia az irányítási jog eljárást befejező döntés meghozatala előtti gyakorlásának módját, terjedelmét, és ennek keretei között az irányítási jog
a) eszközeit és az azokkal elérni kívánt célt, valamint az eszközöknek a szükségesnek ítélt cél elérésére való alkalmasságát,
b) érintett vállalkozásokra és más vállalkozásokra gyakorolt hatását,
c) gyakorlásával esetleg megváltozó versenyfeltételek helyreállíthatóságát, az összefonódás esetleges versenyre hátrányos hatásainak utólagos kiküszöbölhetőségét.
(1b) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben a kérelmezőnek alá kell támasztania az irányítási jog összefonódás vizsgálatára irányuló eljárást befejező döntés meghozatala előtti gyakorlását szükségessé tevő körülményeket, valamint ezen túl be kell mutatnia az irányítási jog eljárást befejező döntés meghozatala előtti gyakorlásának módját, terjedelmét, és ennek keretei között az irányítási jog
a) eszközeit és az azokkal elérni kívánt célt, valamint az eszközöknek a szükségesnek ítélt cél elérésére való alkalmasságát,
b) érintett vállalkozásokra és más vállalkozásokra gyakorolt hatását,
c) gyakorlásával esetleg megváltozó versenyfeltételek helyreállíthatóságát, az összefonódás esetleges versenyre hátrányos hatásainak utólagos kiküszöbölhetőségét.
(2) Ha a 28. § (4) bekezdése szerinti összefonódás engedélyezésére irányuló eljárás során az eljáró versenytanács a 63. § (4) bekezdése alapján a 63. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról dönt, egyidejűleg a hatékony verseny feltételeinek biztosítása, az összefonódás versenyre gyakorolt hátrányos hatásainak mérséklése érdekében - az érintett vállalkozások érdekeire, a rendes üzletmenet folytathatóságának lehető legnagyobb mértékű biztosításának érdekére is figyelemmel - az érdemi határozat meghozataláig terjedő időre az irányítási jog gyakorlását korlátozhatja, feltételhez kötheti vagy arra vonatkozóan kötelezettséget írhat elő (a továbbiakban együtt: irányításkorlátozó előírás). Az irányításkorlátozó előírást sértő bármilyen ügylet semmis.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás esetén a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódást megelőzően fennálló verseny feltételeinek megőrzése, az összefonódás versenyre hátrányos lehetséges hatásainak mérséklése érdekében - az érintett vállalkozások érdekeire is figyelemmel - az irányítási jog (1) bekezdés szerinti gyakorlását feltételhez kötheti, illetve arra vonatkozóan kötelezettséget írhat elő (a továbbiakban együtt: irányításkorlátozó előírás) annak érdekében, hogy az irányítási jog gyakorlása ne eredményezhesse a piaci viszonyok összefonódást megelőzően fennálló versenyfeltételeknek megfelelő helyreállítását, az összefonódás versenyre hátrányos hatásainak kiküszöbölését lehetetlenné tevő vagy azt jelentős mértékben megnehezítő mértékű megváltoztatását. Az irányításkorlátozó előírás megállapításával egyidejűleg a kérelmező az irányítási jog gyakorlásával összefüggő adatok közlésére, így különösen meghatározott döntésekről, jognyilatkozatokról való adatszolgáltatásra kötelezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás esetén a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódást megelőzően fennálló verseny feltételeinek megőrzése, az összefonódás versenyre hátrányos lehetséges hatásainak mérséklése érdekében - az érintett vállalkozások érdekeire is figyelemmel - az irányítási jog gyakorlását feltételhez kötheti, illetve arra vonatkozóan kötelezettséget írhat elő (a továbbiakban együtt: irányításkorlátozó előírás) annak érdekében, hogy az irányítási jog gyakorlása ne eredményezhesse a piaci viszonyok összefonódást megelőzően fennálló versenyfeltételeknek megfelelő helyreállítását, az összefonódás versenyre hátrányos hatásainak kiküszöbölését lehetetlenné tevő vagy azt jelentős mértékben megnehezítő mértékű megváltoztatását. Az irányításkorlátozó előírás megállapításával egyidejűleg a 28. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás az irányítási jog gyakorlásával összefüggő adatok közlésére, így különösen meghatározott döntésekről, jognyilatkozatokról való adatszolgáltatásra kötelezhető.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal az irányítási jog gyakorlására vonatkozó (1) bekezdés szerinti hozzájárulását az eljárás során akkor is visszavonja vagy az irányításkorlátozó előírást módosítja, ha az irányítási jog gyakorlása az összefonódást megelőzően fennálló versenyfeltételek helyreállítását, az összefonódás versenyre hátrányos hatásainak kiküszöbölését lehetetlenné tenné vagy jelentős mértékben megnehezítené.
(4) Ha az összefonódást a Gazdasági Versenyhivatal nem engedélyezi, az irányítási jognak a 29. § szerinti tilalomba ütköző vagy a (2) bekezdés szerinti irányításkorlátozó előírást sértő gyakorlásából eredő bármilyen jogügylet vagy jognyilatkozat semmis. E rendelkezésre azonban nem hivatkozhat az a vállalkozás, amely irányítási jogát a 29. § szerinti tilalomba ütköző vagy az irányításkorlátozó előírást sértő módon gyakorolta, továbbá az ilyen vállalkozás felel az e rendelkezés szerinti semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazásából eredő károkért.
(4) Ha az összefonódást a Gazdasági Versenyhivatal megtiltja, az irányítási jognak a 29. § szerinti tilalomba ütköző vagy a (2) bekezdés szerinti irányításkorlátozó előírást sértő gyakorlásából eredő bármilyen jogügylet vagy jognyilatkozat semmis. E rendelkezésre azonban nem hivatkozhat az a vállalkozás, amely irányítási jogát a 29. § szerinti tilalomba ütköző vagy az irányításkorlátozó előírást sértő módon gyakorolta, továbbá az ilyen vállalkozás felel az e rendelkezés szerinti semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazásából eredő károkért.
(5) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 65. §-a szerint stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősített vállalkozás (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű vállalkozás) felszámolási eljárása során létrehozott, a kiemelt jelentőségű vállalkozás vagy vállalkozásrésze feletti irányításszerzést vagy irányításváltozást eredményező összefonódás esetén az irányítási jogok (1) bekezdés szerinti módon való gyakorlásához a Gazdasági Versenyhivatal hozzájárulása nem szükséges; e rendelkezés nem érinti a (2)-(4) bekezdés alkalmazását.
30. §
(1) Az engedély iránti kérelem elbírálásakor mérlegelni kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat. Ennek során vizsgálni kell különösen
a) az érintett piacok szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket; a piacralépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre;
b) az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait;
c) az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását.
c) az összefonódásnak a szállítókra, az üzletfelekre és a fogyasztókra gyakorolt hatását.
(1) A 24. § szerinti összefonódás elbírálásakor mérlegelni kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat. Ennek során vizsgálni kell különösen
a) az érintett piacok szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket; a piacralépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre;
b) az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait;
c) az összefonódásnak a szállítókra és az üzletfelekre gyakorolt hatását.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha - az (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza meg a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (14. §) vagy annak jelentős részén, illetve, ha az összefonódással járó előnyök meghaladják az abból származó hátrányokat.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha - az (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (14. §) vagy annak jelentős részén.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha - az (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (14. §) vagy annak jelentős részén. Amennyiben a 23. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti közös vállalkozás létrehozásának célja vagy hatása a létrehozó vállalkozáscsoportok piaci magatartásának összehangolása, akkor az összefonódást a 17. § alapján kell elbírálni.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha - az (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon (14. §), különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként. Amennyiben a 23. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti közös vállalkozás létrehozásának célja vagy hatása a létrehozó vállalkozáscsoportok piaci magatartásának összehangolása, akkor az összefonódást a 17. § alapján kell elbírálni.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal engedélyezi az összefonódást, ha - az (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon (14. §), különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként. Amennyiben a 23. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti közös vállalkozás létrehozásának célja vagy hatása a létrehozó vállalkozáscsoportok piaci magatartásának összehangolása, akkor az összefonódást a 17. § alapján kell elbírálni.
(3) Az összefonódás hátrányos hatásainak mérséklése érdekében az engedély feltételeként a Gazdasági Versenyhivatal határozatában megfelelő határidő megállapításával előírhatja egyes vállalkozásrészek vagy egyes vagyontárgyak elidegenítését vagy a valamely közvetett résztvevő felett gyakorolt irányítás megszüntetését.
(3) Az összefonódás hátrányos hatásainak mérséklése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal határozatában előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget írhat elő, így különösen megfelelő határidő megállapításával előírhatja egyes vállalkozásrészek vagy egyes vagyontárgyak elidegenítését vagy a valamely közvetett résztvevő felett gyakorolt irányítás megszüntetését.
(3) Ha az érintett piacon a versenynek az összefonódásból eredő jelentős mértékű csökkenése meghatározott előzetes vagy utólagos feltétel teljesülése - így különösen egyes vállalkozásrészek vagy egyes vagyontárgyak elidegenítése, valamely közvetett résztvevő felett gyakorolt irányítás megszüntetése - esetén vagy meghatározott magatartási szabályok betartása mellett kiküszöbölhető, és az e tekintetben érintett vállalkozások vállalják, hogy az összefonódást ilyen feltételek szerint megfelelően módosítják, illetve hogy az összefonódás végrehajtása esetén ennek megfelelő magatartást tanúsítanak, a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódás megtiltása helyett a vállalt előzetes vagy utólagos feltétel vagy kötelezettség előírása mellett az összefonódást engedélyezi.
(4) Az engedély előzetes feltételhez kötése esetén az engedély a feltétel teljesülésével válik hatályossá. Az utólagos feltételhez kötött engedély megadásától hatályos, azonban a feltétel nem teljesülése esetében hatályát veszíti.
(4) Az engedély előzetes feltételhez kötése esetén az engedély a feltétel teljesülésével válik hatályossá. Az utólagos feltételhez kötött engedély megadásától hatályos, azonban a feltétel nem teljesülése esetén hatályát veszíti.
(5) Az összefonódáshoz adott engedély kiterjed mindazokra a versenykorlátozásokra, amelyek az összefonódás megvalósításához szükségesek.
(5) Az összefonódáshoz adott engedély kiterjed mindazokra a versenykorlátozásokra, amelyek az összefonódás végrehajtásához szükségesek.
(6) A 28. § (4) bekezdése szerinti összefonódás esetén az engedély iránti kérelem elbírálásakor mérlegelni kell az irányítási jogoknak a 29/A. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti gyakorlásából eredően a versenyre gyakorolt hatásokat is. Határozatában a Gazdasági Versenyhivatal megállapítja azt is, hogy az irányításszerző irányítási jogainak gyakorlása megfelelt-e a 29/A. §-ban és az esetleges irányításkorlátozó előírásban foglaltaknak.
(6) Az összefonódás elbírálásakor mérlegelni kell az irányítási jogok 29/A. § szerinti gyakorlásából eredően a versenyre gyakorolt hatásokat is. Határozatában a Gazdasági Versenyhivatal megállapítja azt is, hogy az irányításszerző irányítási jogainak gyakorlása megfelelt-e az irányításkorlátozó előírásban foglaltaknak.
(7) Az olyan összefonódást, amely a (2) bekezdés alapján - a (3) bekezdésre is figyelemmel - nem engedélyezhető, a Gazdasági Versenyhivatal megtiltja.
30. §
(1) A Gazdasági Versenyhivatal megtiltja az összefonódást, ha az - a (2) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - jelentős mértékben csökkenti a versenyt az érintett piacon, különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként.
(2) Az összefonódás elbírálásakor mérlegelni kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat. Ennek során vizsgálni kell különösen
a) az érintett piacok szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket; a piacralépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre;
b) az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait;
c) az összefonódásnak a szállítókra és az üzletfelekre gyakorolt hatását.
(2a) Digitális piacokat érintő összefonódás elbírálásakor vizsgálni kell különösen az érintett vállalkozásoknak a verseny szempontjából releváns adatokhoz való hozzáféréséből, valamint az összefonódásnak az érintett vállalkozások pénzügyi befolyásából, méretelőnyéből, adatok felhalmozására való képességéből és az adathalmazok összeadódásából fakadó, innovációra és versenyre gyakorolt hatását.
(3) Ha az érintett piacon a versenynek az összefonódásból eredő jelentős mértékű csökkenése meghatározott előzetes vagy utólagos feltétel teljesülése - így különösen egyes vállalkozásrészek vagy egyes vagyontárgyak elidegenítése, valamely közvetett résztvevő felett gyakorolt irányítás megszüntetése - esetén vagy meghatározott magatartási szabályok betartása mellett kiküszöbölhető, és az e tekintetben érintett vállalkozások vállalják, hogy az összefonódást ilyen feltételek szerint megfelelően módosítják, illetve hogy az összefonódás végrehajtása esetén ennek megfelelő magatartást tanúsítanak, a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódás megtiltása helyett határozatában kötelezővé teheti a vállalás teljesítését, illetve az összefonódás végrehajtására előzetes vagy utólagos feltételt írhat elő.
(4) Ha a 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közös vállalkozás létrehozásának célja vagy hatása a létrehozó vállalkozáscsoportok piaci magatartásának összehangolása, az összefonódást a 17. § alapján kell elbírálni.
(5) Előzetes feltétel előírása esetén az összefonódás a feltétel teljesülésével válik végrehajthatóvá. Utólagos feltétel előírása esetén, ha a feltétel nem teljesül, az összefonódás hátrányos hatásainak kiküszöbölése, az összefonódást megelőzően fennálló versenyfeltételek helyreállítása érdekében a 31. § szerinti jogkövetkezményeket kell alkalmazni.
(6) Az összefonódás elbírálásakor mérlegelni kell az irányítási jogok 29/A. § szerinti gyakorlásából eredően a versenyre gyakorolt hatásokat is. Határozatában a Gazdasági Versenyhivatal megállapítja azt is, hogy az irányításszerző irányítási jogainak gyakorlása megfelelt-e az irányításkorlátozó előírásban foglaltaknak.
(7) Az összefonódáshoz szükséges és ekként ahhoz kapcsolódó versenykorlátozásra a 11. §-t nem kell alkalmazni.
31. §   A 30. § (1) bekezdése szerinti, végrehajtott összefonódás, valamint a Gazdasági Versenyhivatal összefonódást megtiltó határozata ellenére vagy a határozatban előírt feltétel teljesülése nélkül végrehajtott összefonódás, valamint a 30. § (3) bekezdése szerint előírt kötelezettség nem teljesítése esetén a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódás hátrányos hatásainak kiküszöbölése, az összefonódást megelőzően fennálló versenyfeltételek helyreállítása érdekében határozatában megfelelő határidő megállapításával előírja az összefonódás megszüntetését - így különösen az összeolvadó, beolvadó vagy az összefonódás következtében más vállalkozás irányítása alá kerülő vállalkozás vagy vállalkozásrész, vagyon-, illetve üzletrész vagy részvények különválasztását, elidegenítését, vagy a közös irányítás megszüntetését - vagy az e cél eléréséhez szükséges más megfelelő kötelezettséget.
31. §   A 30. § (1) bekezdése szerinti, végrehajtott összefonódás, valamint a Gazdasági Versenyhivatal összefonódást megtiltó határozata ellenére vagy a határozatban előírt feltétel teljesülése nélkül végrehajtott összefonódás, valamint a 30. § (3) bekezdése szerint előírt kötelezettség nem teljesítése esetén a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódás hátrányos hatásainak kiküszöbölése, az összefonódást megelőzően fennálló versenyfeltételek helyreállítása érdekében határozatában megfelelő határidő megállapításával előírja az összefonódás megszüntetését - így különösen az összeolvadó, beolvadó vagy az összefonódás következtében más vállalkozás irányítása alá kerülő vállalkozás vagy vállalkozásrész, vagyon-, illetve üzletrész vagy részvények különválasztását, elidegenítését, vagy a közös irányítás megszüntetését - vagy az e cél eléréséhez szükséges más megfelelő kötelezettséget, vagy - ha az érintett piaci viszonyok jellegére, a fennálló versenyfeltételekre, továbbá a vállalt kötelezettség addigi teljesítésének mértékére figyelemmel az célszerűbb - elrendeli a 30. § (3) bekezdése szerint előírt kötelezettség végrehajtását.
31. §   Ha a versenyfelügyeleti eljárás során megállapítást nyer, hogy az engedély nélkül létrehozott - a 24. § szerint egyébként engedélyköteles - összefonódás nem lett volna engedélyezhető, a Gazdasági Versenyhivatal határozatában megfelelő határidő megállapításával előírja az egyesült vállalkozások vagy vagyon-, illetve üzletrészek különválasztását, elidegenítését, vagy a közös irányítás megszüntetését, vagy más feltételt szabhat a hatékony verseny helyreállítása érdekében.
31. §   Ha a versenyfelügyeleti eljárás során megállapítást nyer, hogy az engedély nélkül létrehozott - a 24. § szerint egyébként engedélyköteles - összefonódás nem lett volna engedélyezhető, a Gazdasági Versenyhivatal határozatában megfelelő határidő megállapításával előírja az egyesült vállalkozások vagy vagyon-, illetve üzletrészek különválasztását, elidegenítését, vagy a közös irányítás megszüntetését, vagy más kötelezettséget írhat elő a hatékony verseny helyreállítása érdekében.
31. §   A 29. § szerinti tilalom ellenére végrehajtott - a 30. § alapján nem engedélyezhető - összefonódás, valamint a Gazdasági Versenyhivatal összefonódást megtiltó határozata ellenére vagy az engedélyben előírt feltétel teljesülése nélkül végrehajtott összefonódás esetén a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódás hátrányos hatásainak kiküszöbölése, az összefonódást megelőzően fennálló versenyfeltételek helyreállítása érdekében határozatában megfelelő határidő megállapításával előírja az összefonódás megszüntetését - így különösen az összeolvadó, beolvadó vagy az összefonódás következtében más vállalkozás irányítása alá kerülő vállalkozás vagy vállalkozásrész, vagyon-, illetve üzletrész vagy részvények különválasztását, elidegenítését, vagy a közös irányítás megszüntetését - vagy az e cél eléréséhez szükséges más megfelelő kötelezettséget.
32. §   A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát visszavonja, ha
a) a bíróság által felül nem vizsgált határozatban az engedély megadása a döntés szempontjából fontos tény félrevezető közlésén alapul, vagy
b) az érintett vállalkozások nem teljesítették a határozatban foglalt valamely feltételt.
32. §
(1) A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát visszavonja, ha
a) a bíróság által felül nem vizsgált határozatban az engedély megadása a döntés szempontjából fontos tény félrevezető közlésén alapul, vagy
b) a kötelezett vállalkozás nem teljesítette a határozatban előírt valamely kötelezettséget.
(1) A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott engedélyező határozatát az e §-ban meghatározott esetekben és feltételek szerint is visszavonja vagy módosítja.
(1) A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát az e §-ban meghatározott esetekben és feltételek szerint is visszavonja vagy módosítja.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát módosíthatja, ha a kötelezett a határozatban előírt valamely kötelezettséget nem teljesítette, illetve feltételnek nem tud eleget tenni, de a mulasztás neki fel nem róható okra vezethető vissza.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott engedélyező határozatát visszavonja, ha
a) a bíróság által felül nem vizsgált határozatban az engedély megadása a döntés szempontjából lényeges tény félrevezető közlésén alapult, vagy
b) a kötelezett vállalkozás nem teljesítette a határozatban, illetve a (4) bekezdés szerint módosított határozatban előírt valamely kötelezettséget.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát visszavonja, ha
a) a bíróság által felül nem vizsgált határozatban az engedély megadása a döntés szempontjából lényeges tény félrevezető közlésén alapult, vagy
a) a bíróság által felül nem vizsgált határozat a döntés szempontjából lényeges tény félrevezető közlésén alapult, vagy
b) a kötelezett vállalkozás nem teljesítette a határozatban, illetve a (4) bekezdés szerint módosított határozatban előírt valamely kötelezettséget.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát visszavonja akkor is, ha a közigazgatási bíróság által el nem bírált határozat a döntés szempontjából lényeges tény elhallgatásán vagy nem a valóságnak megfelelő közlésén (a továbbiakban együtt: félrevezető közlés) alapult.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a határozat a közlésétől számított öt éven belül vonható vissza.
(3) A határozat
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közlésétől,
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kötelezettség teljesítésére előírt határidő lejártától, folyamatos kötelezettség esetén a kötelezettség megsértésétől
számított öt éven belül vonható vissza.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott engedélyező határozatát módosítja
a) a kötelezett vállalkozásnak legkésőbb a kötelezettség teljesítésére, illetve a feltétel teljesülésére előírt határidő lejártáig benyújtott kérelmére, ha a kötelezett a határozatban előírt valamely kötelezettséget rajta kívül álló elháríthatatlan ok miatt nem tudja teljesíteni, illetve feltételnek nem tud eleget tenni, vagy
b) a kötelezett vállalkozás kérelmére vagy hivatalból, ha a határozatban előírt kötelezettség teljesítése a piaci viszonyok, a verseny feltételeinek módosulása folytán a továbbiakban nem indokolt,
és az összefonódásnak a kötelezettség előírására okot adó hátrányos hatásai más módon vagy a kötelezettség előírása nélkül is kiküszöbölhetők.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát módosítja
a) a kötelezett vállalkozásnak legkésőbb a kötelezettség teljesítésére, illetve a feltétel teljesülésére előírt határidő lejártáig benyújtott kérelmére, ha a kötelezett a határozatban előírt valamely kötelezettséget rajta kívül álló elháríthatatlan ok miatt nem tudja teljesíteni, illetve feltételnek nem tud eleget tenni, vagy
b) a kötelezett vállalkozás kérelmére vagy hivatalból, ha a határozatban előírt kötelezettség teljesítése a piaci viszonyok, a verseny feltételeinek módosulása folytán a továbbiakban nem indokolt,
és az összefonódásnak a kötelezettség előírására okot adó hátrányos hatásai más módon vagy a kötelezettség előírása nélkül is kiküszöbölhetők.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát akkor is módosítja
a) a kötelezett vállalkozásnak legkésőbb a kötelezettség teljesítésére, illetve a feltétel teljesülésére előírt határidő lejártáig benyújtott kérelmére, ha a kötelezett a határozatban előírt valamely kötelezettséget rajta kívül álló elháríthatatlan ok miatt nem tudja teljesíteni, illetve feltételnek nem tud eleget tenni, vagy
b) a kötelezett vállalkozás kérelmére vagy hivatalból, ha a határozatban előírt kötelezettség teljesítése a piaci viszonyok, a verseny feltételeinek módosulása folytán a továbbiakban nem indokolt,
és az összefonódásnak a kötelezettség előírására okot adó hátrányos hatásai más módon vagy a kötelezettség előírása nélkül is kiküszöbölhetők.
(5) A határozat hivatalból a kötelezettség teljesítésére előírt határidő lejártától, folyamatos kötelezettség esetén a kötelezettség megsértésétől számított öt éven belül módosítható.

II. RÉSZ

MÁSODIK RÉSZ
A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

VII. FEJEZET
A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

33. §
(1) A Gazdasági Versenyhivatal állami költségvetési szerv, amely az állami költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetet alkot.
(1) A Gazdasági Versenyhivatal központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetet alkot, költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetőek.
(1) A Gazdasági Versenyhivatal autonóm államigazgatási szerv, amely ellátja az e törvényben és a külön törvényben meghatározott versenyfelügyeleti és egyéb feladatokat. A Gazdasági Versenyhivatal ellátja továbbá mindazokat a feladatokat, amelyeket az Európai Unió joga a tagállami versenyhatóság hatáskörébe utal.
(2) Az e törvényben, valamint az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott versenyfelügyeleti feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja el, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik. A Gazdasági Versenyhivatal számára feladatot csak törvény írhat elő.
(2) Az e törvényben meghatározott versenyfelügyeleti feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja el, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik. A Gazdasági Versenyhivatal számára feladatot csak törvény írhat elő.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal feladatai ellátása során csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A Gazdasági Versenyhivatal számára feladatot csak törvény írhat elő.
(2a) A Gazdasági Versenyhivatal az EUMSz. 101., illetve 102. cikkének alkalmazása során az 1/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott módon együttműködik az Európai Bizottsággal és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok versenyhatóságaival - az EFTA Felügyeleti Hatóságot is ideértve - (a továbbiakban: tagállami versenyhatóság).
(2b) A Gazdasági Versenyhivatal külföldi versenyhatósággal feladataik ellátásának kölcsönös előmozdítása érdekében együttműködési megállapodást köthet.
(2c) A Gazdasági Versenyhivatal tagja az Európai Unió tagállamainak versenyhatóságai és az Európai Bizottság közötti együttműködésnek teret adó Európai Versenyhatóságok Hálózatának. A Gazdasági Versenyhivatal az Európai Versenyhatóságok Hálózatába tartozó versenyhatóságok közötti szoros együttműködés sérelme nélkül látja el feladatait, és gyakorolja hatásköreit.
(2d) A Gazdasági Versenyhivatal a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) szóló, 2022. szeptember 14-i (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet] szerinti illetékes hatóságként az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során együttműködik az Európai Bizottsággal és az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti illetékes hatóságokkal.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az európai közösségi versenyszabályok a tagállami versenyhatóság hatáskörébe utalnak.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő, továbbá a versenyt - különösen valamely tevékenység gyakorlása, a piacra lépés feltételeinek meghatározása vagy kizárólagossági jogok biztosítása révén - korlátozó vagy a verseny feltételeit - ideértve a verseny szabadságát sértő magatartásokkal szembeni fellépést is - befolyásoló, valamint az árakra vagy az értékesítési feltételekre vonatkozó előírásokat tartalmazó szabályozási koncepciókat, jogszabálytervezeteket az önkormányzati rendeletek kivételével. A jegyző kezdeményezheti az önkormányzati rendelet tervezetének véleményezését a Gazdasági Versenyhivatalnál.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal a verseny társadalmi elfogadottsága, a vállalkozások jogkövető magatartásának előmozdítása, a versenybarát, illetve a tudatos fogyasztói döntéshozatalt biztosító szabályozási környezet megalkotásának elősegítése, valamint a fogyasztói tudatosság növelése érdekében - különösen a versenyjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok, a versenyjoggal, verseny-, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésének támogatásával, a versenypolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal és az annak védelmével kapcsolatos tájékozottság növelésével - hozzájárul a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztéséhez, a verseny, valamint a fogyasztói döntéshozatal közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közélet fejlődéséhez.
(5) A Gazdasági Versenyhivatal a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdekre figyelemmel versenyfelügyeleti feladatainak ellátása érdekében erőforrásainak hatékony felhasználását lehetővé tevő prioritásokat határozhat meg.
34. §   A Gazdasági Versenyhivatalnál közszolgálati jogviszonyban állókra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
33/A. §
(1) A Gazdasági Versenyhivatal önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetet alkot; a fejezetet irányító szerv vezetőjének jogosítványait a Gazdasági Versenyhivatal elnöke gyakorolja. E jogkörében a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás keretében a személyi juttatások kiemelt előirányzatot is növelheti.
(1) A Gazdasági Versenyhivatal önálló, gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetet alkot; a fejezetet irányító szerv vezetőjének jogosítványait a Gazdasági Versenyhivatal elnöke gyakorolja. E jogkörében a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás keretében a személyi juttatások kiemelt előirányzatot is növelheti.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal költségvetésének kiadási és bevételi főösszegeit kizárólag az Országgyűlés csökkentheti.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. A Gazdasági Versenyhivatal tárgyévi költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj teljes összege a Gazdasági Versenyhivatal saját bevétele, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal a működésével és működtetésével kapcsolatos kiadások fedezésére használ fel. Az előző évi bevételeiből származó maradványt a Gazdasági Versenyhivatal a következő években felhasználhatja. A maradvány felhasználásáról a Gazdasági Versenyhivatal elnöke dönt.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj teljes összege a Gazdasági Versenyhivatal saját bevétele, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal a működésével kapcsolatos kiadások fedezésére használ fel. Az előző évi bevételeiből származó maradványt a Gazdasági Versenyhivatal a következő években a feladatai teljesítésére felhasználhatja.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal székhelye Budapest.
33/B. §   A Gazdasági Versenyhivatal minden évben az augusztus 20-át megelőző tíz munkanapon, valamint a december 24-e és január 1-je közötti munkanapokon igazgatási szünetet tart.
33/B. §   A Gazdasági Versenyhivatal minden évben az augusztus 20-át megelőző tizedik munkanappal kezdődően augusztus 20-áig, valamint a december 24-e és január 1-je közötti időszakban igazgatási szünetet tart.
34. §   A Gazdasági Versenyhivatalnál közszolgálati jogviszonyban állókra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
34. §   A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyetteseinek, valamint a Versenytanács tagjainak a jogviszonyára - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
34. §   A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyetteseinek, főtitkárának, valamint a Versenytanács tagjainak a jogviszonyára - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
34/A. §   A Küt. 24. §-ában meghatározott feltételeken túl nem lehet a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, valamint a Versenytanács tagja olyan személy, aki büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, bűnpártolás, bűnszervezetben részvétel, az 1978. évi IV. törvény XVII. Fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. Fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény miatt,
b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősített adattal visszaélés, bűnszervezetben részvétel, XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt vagy
c) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés (a továbbiakban: büntetőjogi mentesítés) beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított három évig.
34/A. §
(1) Nem lehet a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, valamint a Versenytanács tagja olyan személy, aki
a) büntetett előéletű,
b) büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el
ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés (a továbbiakban: büntetőjogi mentesítés) beálltától számított tizenkét évig,
bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított tíz évig,
bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított öt évig,
bd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított nyolc évig,
be) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított három évig.
34/A. §   Nem lehet a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, valamint a Versenytanács tagja olyan személy, aki
a) büntetett előéletű,
b) büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította
ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény miatt,
bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt vagy
bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,
szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés (a továbbiakban: büntetőjogi mentesítés) beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított három évig.
35. §
(1) A Gazdasági Versenyhivatal élén az elnök áll.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét, valamint két elnökhelyettesét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, és egyben megbízza az egyik elnökhelyettest a Versenytanács elnöki teendőinek az ellátásával. A kinevezés hat évre szól.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Gazdasági Versenyhivatal két elnökhelyettese személyére javaslatot a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tesz a miniszterelnöknek, aki azt - egyetértése esetén - előterjeszti a köztársasági elnöknek. Az elnökhelyetteseket a köztársasági elnök nevezi ki, és egyben megbízza az egyik elnökhelyettest a Versenytanács elnöki teendőinek az ellátásával. Az elnök és az elnökhelyettesek kinevezése hat évre szól. A kinevezett személyek a hat év lejártát követően újból kinevezhetők, azzal, hogy a Versenytanács elnöke esetében újbóli kinevezésnek legfeljebb egy alkalommal lehet helye.
(3) A miniszterelnök javaslatának megtétele előtt a jelölteket a miniszterelnök kezdeményezésére az Országgyűlés illetékes bizottsága nyilvánosan meghallgatja.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása megszűnik, ha
a) a kinevezési időtartam lejár,
b) az elnök (elnökhelyettes) a tisztségéről lemond,
c) az elnök (elnökhelyettes) meghal,
d) az elnököt (elnökhelyettest) a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök felmenti a tisztsége alól.
(5) Felmentésnek van helye, ha az elnök (elnökhelyettes)
a) a tisztségére méltatlanná vált,
b) a tisztségére alkalmatlanná vált,
c) az összeférhetetlenségi okot nem jelentette be vagy nem szüntette meg (40. §).
d) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztotta, a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.
(6) Tisztségére méltatlannak kell tekinteni a tisztségviselőt, ha büntetett előéletű, illetve vele szemben a bíróság büntetést szabott ki vagy intézkedést alkalmazott, és a bűnügyi nyilvántartásból még nem törölték.
(6) Tisztségére méltatlan a tisztségviselő, ha vele szemben a 34/A. § (1) bekezdésében meghatározott, a tisztség viselését kizáró ok bekövetkezik, továbbá ha a kizáró ok fennállása hiányának e törvényben meghatározottak szerinti igazolását elmulasztja.
(7) Tisztségére alkalmatlannak kell tekinteni a tisztségviselőt, ha munkaköri feladatait tartósan nem képes ellátni, illetve munkáját szakmai szempontból nem megfelelően végzi.
(8) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét, elnökhelyettesét az elődje megbízatásának lejártát megelőző három hónapon belül meg kell nevezni, valamint a kinevezéséhez szükséges folyamatot az előző kinevezés lejárta előtt egy hónappal be kell fejezni.
35/A. §
(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének javasolt személy a miniszterelnök részére, a Versenytanács tagjának javasolt személy a Gazdasági Versenyhivatal elnöke részére - a javaslat előterjesztését megelőzően - hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. § (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok.
(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének javasolt személy a miniszterelnök részére, a Versenytanács tagjának javasolt személy a Gazdasági Versenyhivatal elnöke részére - a javaslat előterjesztését megelőzően - hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. §-ban meghatározott kizáró ok.
(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének javasolt személy a miniszterelnök részére, a Versenytanács tagjának javasolt személy a Gazdasági Versenyhivatal elnöke részére - a javaslat előterjesztését megelőzően - hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. §-ban és a Küt. 24. §-ában meghatározott kizáró ok.
(2) A miniszterelnök a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, elnökhelyettesét, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács tagját kinevezésének időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. § (1) bekezdése szerinti kizáró ok.
(2) A miniszterelnök a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, elnökhelyettesét, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács tagját kinevezésének időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. §-ban meghatározott kizáró ok.
(2) A miniszterelnök a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, elnökhelyettesét, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács tagját kinevezésének időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. §-ban és a Küt. 24. §-ában meghatározott kizáró ok.
(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott felhívásra a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese vagy a Versenytanács tagja igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. § (1) bekezdése szerinti kizáró ok, a Gazdasági Versenyhivatal az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az igazolást benyújtó tisztségviselőnek megtéríti.
(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott felhívásra a felhívástól számított húsz napon belül - ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese vagy a Versenytanács tagja igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. § (1) bekezdése szerinti kizáró ok, a Gazdasági Versenyhivatal az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az igazolást benyújtó tisztségviselőnek megtéríti.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti felhívásra a felhívástól számított húsz napon belül - ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese vagy a Versenytanács tagja igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. §-ban meghatározott kizáró ok, a Gazdasági Versenyhivatal az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az igazolást benyújtó tisztségviselőnek megtéríti.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti felhívásra a felhívástól számított húsz napon belül - ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese vagy a Versenytanács tagja igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. §-ban és a Küt. 24. §-ában meghatározott kizáró ok, a Gazdasági Versenyhivatal az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az igazolást benyújtó tisztségviselőnek megtéríti.
(4) A miniszterelnök a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács tagjának az (1) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatait az adatalany megbízatásának megszűnéséig kezeli.
36. §
(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke
a) irányítja a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységét,
a) vezeti a Gazdasági Versenyhivatalt,
b) képviseli a Gazdasági Versenyhivatalt,
c) megállapítja a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatát, illetve jóváhagyja a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatát,
c) megállapítja a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatát, jóváhagyja a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatát, meghatározza a Gazdasági Versenyhivatal létszámkeretét, kiadmányozási rendjét,
c) megállapítja a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatát, jóváhagyja a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatát, meghatározza a Gazdasági Versenyhivatal szervezetét, alaplétszámát, kiadmányozási rendjét, szabályzatban meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit,
d) gyakorolja - az e törvényben meghatározott kivételekkel - a munkáltatói jogokat a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettesei, a Versenytanács tagjai, valamint a Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselői és munkavállalói felett, ellátja a Küt.-ben a hivatali szerv vezetője számára meghatározott feladatokat,
d) gyakorolja - a Versenytanács tagjainak kinevezése és felmentése kivételével - a munkáltatói jogokat.
d) gyakorolja - a Versenytanács tagjainak kinevezése és felmentése kivételével - a munkáltatói jogokat, nyilvántartja és ellenőrzi a vizsgálók és a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más köztisztviselők vagyonnyilatkozatát.
d) gyakorolja - a Versenytanács tagjainak kinevezése és felmentése kivételével - a munkáltatói jogokat,
d) gyakorolja - az e törvényben meghatározott kivételekkel - a munkáltatói jogokat a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettesei, a Versenytanács tagjai, valamint a Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselői, közszolgálati ügykezelői és munkavállalói felett, ellátja a Kttv.-ben a hivatali szerv vezetője számára meghatározott feladatokat,
e) kijelöli az 1/2003/EK rendelet szerinti Versenykorlátozó Magatartások és Erőfölényes Helyzetek Tanácsadó Bizottságában, valamint a vállalkozások összefonódásának ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerinti Összefonódások Tanácsadó Bizottságában a Gazdasági Versenyhivatalt képviselő személyeket.
e) kijelöli az 1/2003/EK rendelet szerinti Versenykorlátozó Magatartások és Erőfölényes Helyzetek Tanácsadó Bizottságában, valamint a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 139/2004/EK rendelet) szerinti Összefonódások Tanácsadó Bizottságában a Gazdasági Versenyhivatalt képviselő személyeket,
e) kijelöli az 1/2003/EK tanácsi rendelet szerinti Versenykorlátozó Magatartások és Erőfölényes Helyzetek Tanácsadó Bizottságában, valamint a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti Összefonódások Tanácsadó Bizottságában a Gazdasági Versenyhivatalt képviselő személyeket,
e) kijelöli az 1/2003/EK tanácsi rendelet szerinti Versenykorlátozó Magatartások és Erőfölényes Helyzetek Tanácsadó Bizottságában, a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti Összefonódások Tanácsadó Bizottságában, valamint az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti Digitális Piac Tanácsadó Bizottságában és - az Európai Versenyhatóságok Hálózatától érkező felkérés esetén - a Digitális Piacok Magas Szintű Szakértői Bizottságában a Gazdasági Versenyhivatalt képviselő személyeket,
f) felelős a versenykultúra fejlesztéséért, így különösen
fa) a verseny társadalmi elfogadottsága érdekében a versenypolitikai ismeretek terjesztéséért, ideértve a versenyből fakadó előnyökkel kapcsolatos felvilágosító munkát, továbbá a jogkövető magatartás, illetve a versenybarát szabályozási környezet kialakításának elősegítése érdekében végzett tájékoztatást,
fb) a verseny közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közélet fejlődéséhez való hozzájárulásért.
f) irányítja a Gazdasági Versenyhivatal versenykultúrát és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúráját fejlesztő tevékenységét a verseny társadalmi elfogadottsága, a jogkövető magatartás, a versenybarát, illetve a tudatos fogyasztói döntéshozatalt biztosító szabályozási környezet elősegítése, valamint a fogyasztói tudatosság növelése érdekében. E feladatkörében gondoskodik különösen
fa) a versenypolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal és védelmével kapcsolatos tájékozottság növeléséről;
fb) a verseny, valamint a fogyasztói döntéshozatal közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közélet fejlődéséhez való hozzájárulásról.
f) irányítja a Gazdasági Versenyhivatal versenykultúrát és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúráját fejlesztő tevékenységét.
g) megállapítja a Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatottakra vonatkozó hivatásetikai alapelveket és az etikai, valamint a fegyelmi eljárásra vonatkozó részletszabályokat.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke
a) részt vehet az Országgyűlés ülésein,
b) külön felkérés alapján az Országgyűlésnek a gazdasági versenyt érintő kérdésekben szakvéleményt ad,
c) évente beszámol az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottságának a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységéről és a törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatai alapján arról, hogy a gazdasági verseny tisztasága és szabadsága miként érvényesül,
d) a Kormány ülésén a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörét érintő kérdések tárgyalásakor tanácskozási joggal vesz részt.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti éves beszámolónak tartalmaznia kell különösen a Versenytanács tagjainak kinevezéséről és felmentéséről, a 33/A. § (2) bekezdésével összefüggésben az adott évben kiutalt források összegéről, valamint az ezen összegben az előző évekhez képest bekövetkező bármely változásról szóló tájékoztatást. Az éves beszámolót a Gazdasági Versenyhivatal honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke
a) a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó, feltételezetten jogsértő piaci magatartással kapcsolatos aggályainak ismertetése érdekében, és
b) a feltételezetten jogsértő piaci magatartásnak a magatartást tanúsító vállalkozás általi felülvizsgálata, valamint a jogkövető magatartás elősegítése céljából
felszólító levelet (a továbbiakban: felszólító levél) küldhet a magatartást tanúsító vállalkozás részére.
(4a) A felszólító levél
a) nem jelenti jogsértés megállapítását, és
b) nem képezi akadályát a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó eljárások lefolytatásának.
(4b) A felszólító levél tartalmazza
a) a címzett vállalkozás megnevezését,
b) a feltételezetten jogsértő magatartás ismertetését, és
c) a válaszadásra rendelkezésre álló, legalább 45 napos - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvt.) 3. § (2) bekezdése szerinti kisvállalkozás esetében legalább 60 napos - határidőt.
(4c) A felszólító levélben címzett vállalkozás önkéntes válaszadás keretében jelezheti a Gazdasági Versenyhivatal részére a felszólító levélben foglaltakkal kapcsolatos álláspontját, különösen, hogy milyen lépéseket tett vagy kíván tenni a jogkövető magatartás helyreállítása érdekében.
(4d) A Gazdasági Versenyhivatal honlapján évente közzéteszi
a) a feltételezett jogsértést,
b) az érintett piacot, és
c) az érintett piacok bontásában, a tárgyévben kiküldött felszólító levelek számát tartalmazó listát.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnökével egyeztetni kell minden olyan előterjesztés és jogszabály tervezetét, amely érinti a hivatal feladatkörét, így különösen, ha a tervezett intézkedés vagy jogszabály a versenyt - valamely tevékenység gyakorlását vagy a piacra lépést - korlátozza, kizárólagossági jogokat biztosít, továbbá az árakra vagy az értékesítési feltételekre vonatkozó előírásokat tartalmaz.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnökével - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - egyeztetni kell minden olyan intézkedés és jogszabály tervezetét, amely érinti a hivatal feladatkörét, így különösen, ha a tervezett intézkedés vagy jogszabály a versenyt - valamely tevékenység gyakorlását vagy a piacra lépést - korlátozza, kizárólagossági jogokat biztosít, továbbá az árakra vagy az értékesítési feltételekre vonatkozó előírásokat tartalmaz.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnökével - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - egyeztetni kell minden olyan tervezett intézkedést és jogszabály-koncepciót, illetve tervezetet, amely érinti a hivatal feladatkörét, így különösen, ha a tervezett intézkedés vagy jogszabály a versenyt - valamely tevékenység gyakorlását vagy a piacra lépést - korlátozza, kizárólagossági jogokat biztosít, továbbá az árakra vagy az értékesítési feltételekre vonatkozó előírásokat tartalmaz.
(4) A Kormány, a miniszterek vagy a nemzetközi szervezetek felkérésére a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tájékoztatást ad a gazdasági versenyt érintően a működése során szerzett tapasztalatairól és a gazdasági versennyel kapcsolatos kérdésekről. Ennek érdekében a Gazdasági Versenyhivatal önkéntes válaszadáson alapuló adatgyűjtést végezhet és információt kérhet.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal feladatkörét - a (3) bekezdés szerint - érintő helyi önkormányzati rendelet tervezetének egyeztetését a jegyző kezdeményezheti a Gazdasági Versenyhivatal elnökénél.
(5) A Kormány, a miniszterek vagy a nemzetközi szervezetek felkérésére a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tájékoztatást ad a gazdasági versenyt érintően a működése során szerzett tapasztalatairól és a gazdasági versennyel kapcsolatos kérdésekről. Ennek érdekében a Gazdasági Versenyhivatal önkéntes válaszadáson alapuló adatgyűjtést végezhet és információt kérhet.
(5) A Kormány, a miniszterek vagy a nemzetközi szervezetek felkérésére a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tájékoztatást ad a gazdasági versenyt érintően a működése során szerzett tapasztalatairól és a gazdasági versennyel kapcsolatos kérdésekről.
(6) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács elnökével együttesen a Gazdasági Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt adhat ki. A közleménynek kötelező ereje nincs, rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése.
(7) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Gazdasági Versenyhivatalnak a magyarországi versenykultúra fejlesztése, valamint a regionális versenyjogi intézményrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében létrehozott szervezeti egységét az alapító határozatban önálló jogi személyiséggel ruházhatja fel.
(7) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Gazdasági Versenyhivatalnak a magyarországi és európai közösségi versenykultúra fejlesztése, valamint a regionális versenyjogi intézményrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében létrehozott szervezeti egységét az alapító határozatban önálló jogi személyiséggel ruházhatja fel.
(7) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Gazdasági Versenyhivatalnak a magyarországi és európai uniós versenykultúra fejlesztése, valamint a regionális versenyjogi intézményrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében létrehozott szervezeti egységét az alapító határozatban önálló jogi személyiséggel ruházhatja fel.
36/A. §   A Gazdasági Versenyhivatal főtitkára a Gazdasági Versenyhivatal elnökének irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a Gazdasági Versenyhivatal hivatali szervezetét. A főtitkár vizsgáló irodavezetői besorolású.
36/A. §   A Gazdasági Versenyhivatal főtitkára a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint, az elnök irányításával ellátja - a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően - a Gazdasági Versenyhivatal hivatali szervezetének vezetésével összefüggő feladatokat.
36/A. §   A Gazdasági Versenyhivatal főtitkárát az elnök nevezi ki. A főtitkár a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint, az elnök irányításával - a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően - ellátja a Gazdasági Versenyhivatal hivatali szervezetének vezetésével összefüggő feladatokat.
36/A. §
(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke egy adott gazdasági ágazat vállalkozásaitól - a piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából - határozattal, határidő megjelölésével felvilágosítást kérhet, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy az adott piacon egy vagy több vállalkozás a versenyt megakadályozza, korlátozza vagy torzítja, illetve gazdasági erőfölényével visszaél.
(2) A határozat nemteljesítése, késedelmes teljesítése, illetve valótlan vagy megtévesztő válaszadás esetében a vállalkozás bírsággal sújtható. A bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka. A teljesítésre meghatározott határidő túllépése esetén napi összegben meghatározott bírság szabható ki, melynek legmagasabb összege az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke az (1) bekezdésben meghatározott esetben a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal által megismerhető egyedi adatokat és az egyedi azonosításra alkalmas összesített adatokat az azokkal rendelkező állami szervtől - a Központi Statisztikai Hivatal kivételével -, illetve a Magyar Nemzeti Banktól is kérheti. A megkeresett szervek kötelesek a kért információkat, ideértve az üzleti titkot is, a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére bocsátani. E bekezdésben meghatározott szervezetekkel szemben bírság kiszabásának nincs helye.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye. A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye. A kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
(5) Az e §-ban szabályozott eljárásra egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
37. §
(1) A Versenytanács elnökből és tagokból áll. A Versenytanács ellátja a törvényben meghatározott feladatokat.
(1) A Versenytanács elnökből és tagokból áll. A Versenytanács ellátja a törvényben meghatározott feladatokat. A Versenytanács elnöke és tagjai döntéshozataluk során függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, döntéseik meghozatalával összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.
(2) A Versenytanács elnöke
a) szervezi a Versenytanács munkáját,
b) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását,
c) elkészíti és jóváhagyásra [36. § (1) bekezdés c) pont] előterjeszti a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatát,
d) gondoskodik a Versenytanács határozatainak nyilvánosságra hozataláról (80. §).
d) gondoskodik a Versenytanács döntéseinek nyilvánosságra hozataláról (80. §),
e) az eljáró versenytanács tagjaként eljárhat.
(3) A Versenytanács tagját a Gazdasági Versenyhivatal elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A kinevezés hat évre szól. A kinevezett személy megbízatásának lejártát követően egy alkalommal újból kinevezhető.
(3) A Versenytanács tagját a Gazdasági Versenyhivatal elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A köztársasági elnök e döntéséhez ellenjegyzésre nincs szükség. A kinevezés hat évre szól. A kinevezett személy megbízatásának lejártát követően egy alkalommal újból kinevezhető.
(3) A Versenytanács tagját a Gazdasági Versenyhivatal elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A köztársasági elnök e döntéséhez ellenjegyzésre nincs szükség. A kinevezés hat évre szól. A kinevezett személy megbízatásának lejártát követően újból kinevezhető.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonya a Versenytanács tagjává való kinevezésekor a köztársasági elnöki kinevezésnek (megbízatás) megfelelő tartalmú közszolgálati jogviszonnyá alakul át. Ha a Versenytanács tagjának megbízatása a megbízatás időtartamának letelte miatt szűnik meg, a köztisztviselőt vissza kell helyezni a megbízatása előtt ellátott feladatkörbe vagy a végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő más feladatkörben kell továbbfoglalkoztatni. Ha a megváltozott feladatkörben való továbbfoglalkoztatása miatt a köztisztviselő a Küt. 29. § (7) bekezdése alapján felmentését kéri, a Küt. 29. § (8) bekezdése alkalmazásában a kinevezés-módosítást megelőző illetményként a versenytanácstagként járó illetményét kell figyelembe venni.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselője közszolgálati jogviszonyának fennállását a Versenytanács tagjává való kinevezése nem érinti. Ha a Versenytanács tagjának megbízatása a megbízatás időtartamának letelte miatt szűnik meg, a köztisztviselőt az előmeneteli szabályok figyelembevételével újra be kell sorolni, és vissza kell helyezni a megbízatása előtt általa betöltött munkakörbe vagy a végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő más munkakörbe kell kinevezni. Ha a megváltozott munkakörbe való kinevezés miatt a köztisztviselő felmentését kéri, a Kttv. 48. § (7) bekezdése alkalmazásában a kinevezésmódosítást megelőzően betöltött munkakörként a versenytanácstagi megbízatást kell figyelembe venni.
38. §
(1) A Versenytanács tagját a Gazdasági Versenyhivatal elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. A kinevezés határozatlan időre szól.
(1) A Versenytanács tagját a Gazdasági Versenyhivatal elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. A kinevezés hat évre szól. A kinevezett személyek a hat év lejártát követően egy alkalommal újból kinevezhetők.
(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének, illetve a Versenytanács tagjának megbízatása és - a 37. § (4) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - közszolgálati jogviszonya megszűnik
a) a megbízatási időtartam leteltével,
b) 70. életéve betöltésével,
c) halálával,
d) lemondásával,
e) összeférhetetlenségének megállapításával,
f) felmentésével.
(2) A Versenytanács tagja a versenyfelügyeleti eljárás során csak a törvénynek van alárendelve.
(2) A Versenytanács tagja a versenyfelügyeleti eljárás során csak a törvénynek van alárendelve, egyebekben a Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselője.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese és a Versenytanács tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetben - az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök előterjesztésére - a köztársasági elnök állapítja meg.
(3) A Versenytanács tagja felmentésének van helye, ha
a) tisztségére méltatlanná vált [35. § (6) bekezdés],
b) tisztségére alkalmatlanná vált [35. § (7) bekezdés],
c) az összeférhetetlenségi okot nem jelentette be vagy nem szüntette meg (40. §),
d) vele szemben hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabtak ki.
e) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesítette.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének és a Versenytanács tagjának lemondását írásban - az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök útján - kell közölni a köztársasági elnökkel. Lemondás esetén a megbízatás megszűnésének időpontját - az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök javaslatára - a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak az elnök esetén a miniszterelnökhöz, egyéb esetben az elnökhöz történő eljuttatását követő hatvanadik napnál; egyebekben a lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének és a Versenytanács tagjának összeférhetetlenségét - az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök előterjesztésére - a köztársasági elnök állapítja meg.
(5) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét, elnökhelyettesét, a Versenytanács tagját a köztársasági elnök - az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök előterjesztésére -
a) felmenti, ha
aa) kilencven napon túl - neki felróható okból - nem képes eleget tenni a megbízatásából eredő feladatainak,
ab) a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, a Kttv.-ben, illetve az e törvényben meghatározott feltételeknek nem felel meg, vagy
ab) a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, a Küt.-ben, illetve az e törvényben meghatározott feltételeknek nem felel meg, vagy
ac) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, illetve
b) felmentheti, ha száznyolcvan napon túl - neki fel nem róható okból - nem képes eleget tenni a megbízatásából eredő feladatainak.
(6) Az elnök, az elnökhelyettes és a Versenytanács tagja összeférhetetlenségének megállapítására vagy felmentésére vonatkozó előterjesztést - az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök - a köztársasági elnöknek való továbbítást megelőzően megküldi az érintett részére, aki a Kttv.-nek a közszolgálati jogvitára vonatkozó rendelkezései szerint öt munkanapon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat. A bíróság által érkeztetett keresetlevelet az érintett haladéktalanul megküldi az összeférhetetlenség kimondása, illetve a felmentés iránt előterjesztésre jogosultnak.
(6) Az elnök, az elnökhelyettes és a Versenytanács tagja összeférhetetlenségének megállapítására vagy felmentésére vonatkozó előterjesztést - az elnök esetében a miniszterelnök, egyéb esetben az elnök - a köztársasági elnöknek való továbbítást megelőzően megküldi az érintett részére, aki a közszolgálati jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint nyolc napon belül bírósághoz fordulhat. A keresetlevelet az érintett haladéktalanul megküldi az összeférhetetlenség kimondása, illetve a felmentés iránt előterjesztésre jogosultnak.
(7) Az összeférhetetlenség megállapítására vagy a felmentésre vonatkozó előterjesztés a bírósághoz fordulásra nyitva álló határidő lejártát vagy - bírósághoz fordulás esetén - a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően küldhető meg a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak vagy közszolgálati jogvita kezdeményezésének nincs helye.
39. §   A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot végző, illetve a vizsgálat eredményességét segítő feladatokat ellátó köztisztviselőit (a továbbiakban: vizsgáló) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke nevezi ki.
39. §   A vizsgáló a Gazdasági Versenyhivatal feladat- és hatáskörében eljáró, ágazati vizsgálatban, bejelentéssel, panasszal összefüggő eljárásban, továbbá versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálatot végző, illetve az eljárás eredményessége érdekében abban közreműködő köztisztviselő. A vizsgálói munkaköröket a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
39. §   A vizsgáló a Gazdasági Versenyhivatal feladat- és hatáskörében eljáró, ágazati vizsgálatban, bejelentéssel (az összefonódás-bejelentést is ideértve), illetve panasszal összefüggő eljárásban, továbbá versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálatot végző, illetve az eljárás eredményessége érdekében abban közreműködő köztisztviselő. A vizsgálói munkaköröket a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
39. §   A vizsgáló a Gazdasági Versenyhivatal feladat- és hatáskörében eljáró, ágazati vizsgálatban, bejelentéssel (az összefonódás-bejelentést is ideértve), illetve panasszal összefüggő eljárásban, továbbá versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálatot végző, illetve az eljárás eredményessége érdekében abban közreműködő köztisztviselő. A vizsgálói álláshelyeket a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzata, az álláshelyen ellátandó feladatokat a szabályzata határozza meg.
39. §   A vizsgáló a Gazdasági Versenyhivatal feladat- és hatáskörében eljáró, ágazati vizsgálatban, gyorsított ágazati vizsgálatban, bejelentéssel (az összefonódás-bejelentést is ideértve), illetve panasszal összefüggő eljárásban, továbbá versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálatot végző, illetve az eljárás eredményessége érdekében abban közreműködő köztisztviselő. A vizsgálói álláshelyeket a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzata, az álláshelyen ellátandó feladatokat a szabályzata határozza meg.
40. §
(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettesei, a Versenytanács tagja, a vizsgáló - tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, valamint iparjogvédelmi jogszabály hatálya alá tartozó, továbbá lektori, szerkesztői tevékenységre irányuló jogviszony kivételével - más megbízást nem fogadhatnak el, más kereső foglalkozást nem folytathatnak, nem lehetnek gazdasági társaság, szövetkezet vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai (összeférhetetlenség).
(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja, a főtitkár és a vizsgáló további jogviszonyt - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységre irányuló jogviszony, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - nem létesíthet (összeférhetetlenség).
(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja, a főtitkár és a vizsgáló további jogviszonyt - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységre irányuló jogviszony, a közérdekű önkéntes tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - nem létesíthet (összeférhetetlenség).
(2) Az összeférhetetlenségi ok keletkezését kötelesek haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére a munkáltatói jogkör gyakorlója rövid határidőt ad.
(3) Ha a bejelentésre kötelezett az összeférhetetlenséget nem jelentette be, vagy határidő alatt nem szünteti meg, felmentéséről kell intézkedni.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke és elnökhelyettesei kinevezésükkor, majd azt követően évente, a Versenytanács tagjai és a vizsgálók kinevezésükkor, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a kinevezését követő harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja a kinevezését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni.
(5) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja megbízatását, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.
41. §
(1) A kinevezéshez szükséges feltételek meglétének vizsgálatával, az igazolásra való felhívással, továbbá az összeférhetetlenségi okok bejelentésével és az összeférhetetlenség megszüntetésére felhívással összefüggő jogkör gyakorlója az elnök tekintetében a miniszterelnök, az elnökhelyettes és a Versenytanács tagja tekintetében az elnök.
(2) Az elnök személyi anyagának kezelését, valamint az elnök tekintetében a Kttv. 115. §-a szerinti adatok nyilvántartását, továbbá az elnök foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat a főtitkár látja el.
(2) Az elnök személyi anyagának kezelését, valamint az elnök tekintetében a Küt. 68. §-a szerinti adatok nyilvántartását, továbbá az elnök foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat a főtitkár látja el.
41. §   A Gazdasági Versenyhivatal elnökére a miniszteri besorolású személyekre, az elnökhelyettesekre az államtitkári besorolású személyekre vonatkozó szabályok az irányadóak.
42. §   A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszternek, elnökhelyetteseit az államtitkárnak, a Versenytanács tagjait a helyettes államtitkárnak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben foglaltak szerint megállapított havi alapilletményével azonos díjazás illeti meg.
42. §   A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszternek, elnökhelyetteseit a közigazgatási államtitkárnak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben foglaltak szerint megállapított havi illetményével azonos díjazás, illetve azonos juttatások, a Versenytanács tagjait a helyettes államtitkárnak a hivatkozott törvény szerint megállapított havi illetményével azonos díjazás illeti meg.
42. §   A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszternek, elnökhelyetteseit a közigazgatási államtitkárnak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben foglaltak szerint megállapított havi alapilletményével azonos díjazás, illetve azonos juttatások, a Versenytanács tagjait a helyettes államtitkárnak a hivatkozott törvény szerint megállapított havi alapilletményével azonos díjazás illeti meg, azzal az eltéréssel, hogy a vezetői illetménypótlék mértéke az elnök esetén az alapilletménye 100%-a, az elnökhelyettes esetén az alapilletménye 80%-a, a versenytanács tagja esetén az alapilletménye 70%-a.
42. §   A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszternek, elnökhelyetteseit a közigazgatási államtitkárnak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben foglaltak szerint megállapított havi alapilletményével azonos díjazás, illetve azonos juttatások, a Versenytanács tagjait a helyettes államtitkárnak a hivatkozott törvény szerint megállapított havi alapilletményével azonos díjazás illeti meg azzal az eltéréssel, hogy az elnök alapilletménye a köztisztviselői illetményalap tízszerese, a vezetői illetménypótlék mértéke az elnök esetén az alapilletménye 100%-a, az elnökhelyettes esetén az alapilletménye 80%-a, a Versenytanács tagja esetén az alapilletménye 70%-a.
42. §
(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszternek, elnökhelyetteseit a közigazgatási államtitkárnak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben foglaltak szerint megállapított havi alapilletményével azonos díjazás, illetve azonos juttatások illetik meg, azzal az eltéréssel, hogy az elnökhelyettes alapilletménye a főtisztviselői alapilletménynek megfelelő, a vezetői illetménypótlék mértéke az elnök esetén az alapilletménye 110%-a, az elnökhelyettes esetén az alapilletménye 100%-a. A Versenytanács tagja alapilletménye a külön törvényben megállapított illetményalap tízszerese, a vezetői illetménypótlék mértéke pedig az alapilletmény 80%-a.
(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszter, elnökhelyetteseit az államtitkár illetményével azonos díjazás, illetve juttatások illetik meg azzal, hogy az elnök vezetői illetménypótléka alapilletményének 110%-a, az elnökhelyettesek vezetői illetménypótléka az alapilletményük 100%-a, illetve az elnök és az elnökhelyettesek illetménykiegészítése az alapilletményük 80%-a. A Versenytanács tagjának alapilletménye a köztisztviselői illetményalap tízszerese, vezetői illetménypótléka az alapilletményének 80%-a.
(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszter, elnökhelyetteseit a közigazgatási államtitkár illetményével azonos díjazás, illetve juttatások illetik meg azzal, hogy az elnök vezetői illetménypótléka alapilletményének 110%-a, az elnökhelyettesek vezetői illetménypótléka az alapilletményük 100%-a, illetve az elnök és az elnökhelyettesek illetménykiegészítése az alapilletményük 80%-a. A Versenytanács tagjának alapilletménye a köztisztviselői illetményalap tízszerese, vezetői illetménypótléka az alapilletményének 80%-a.
(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a miniszterrel, elnökhelyettese a közigazgatási államtitkárral, főtitkára a helyettes államtitkárral azonos illetményben, illetve juttatásokban részesül azzal, hogy az elnök vezetői illetménypótléka az alapilletményének 110%-a, az elnökhelyettes vezetői illetménypótléka az alapilletményének 100%-a, a főtitkár vezetői illetménypótléka az alapilletményének 90%-a, továbbá az elnök és az elnökhelyettes illetménykiegészítése az alapilletményük 80%-a, a főtitkár illetménykiegészítése az alapilletményének 70%-a. A Versenytanács tagjának alapilletménye a köztisztviselői illetményalap tízszerese, vezetői illetménypótléka az alapilletményének 80%-a.
(1a) A Versenytanács tagjának az illetménye az Elnök havi illetményének 50%-a.
(1a) A Versenytanács tagjának az illetménye az elnök havi illetményének 50%-a.
(1b) Az (1) bekezdés szerinti illetményen túl a Gazdasági Versenyhivatal
a) elnöke miniszteri,
b) elnökhelyettese államtitkári, valamint
c) főtitkára helyettes államtitkári juttatásra jogosult.
(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-a, az elnökhelyettes illetménye az elnök havi illetményének 90%-a, a főtitkár illetménye az elnök havi illetményének 60%-a.
(2) Amennyiben a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja e megbízatását három évig betöltötte, és a megbízatás megszűnésére a megbízatás időtartamának letelte, külön törvényben előírt korhatár betöltése, nyugdíjazás miatt kerül sor, további három hónapon keresztül a havi illetményének megfelelő összegű juttatásra jogosult. Ha a megbízatás halál miatt szűnik meg, a juttatás az örököst illeti meg.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét, elnökhelyettesét, főtitkárát és a Versenytanács tagját minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg azzal, hogy a szabadságolási tervtől eltérően évi tizenhat munkanapot kell kiadni részére az általa kért időpontban.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, főtitkára és a Versenytanács tagja minden naptári évben a Gazdasági Versenyhivatal szabályzatában meghatározott mértékű vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
(3) Amennyiben a megbízatás megszűnésére három évnél hosszabb időn túl kerül sor, a (2) bekezdésben meghatározott juttatás minden további kinevezésben eltöltött év után további egy havi illetménnyel emelkedik, de összesen nem lehet több tizenkét havi illetménynél.
(3) Ha a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja e megbízatását három évig betöltötte, a megbízatás megszűnése esetén - kivéve, ha a megbízatás a 38. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott okból vagy a 38. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott felmentési okból történő felmentés miatt szűnik meg - további három hónapon keresztül a havi illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult, amely szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás, valamint egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.
(3) Ha a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja e megbízatását három évig betöltötte, a megbízatás megszűnése esetén - kivéve, ha a megbízatás a 38. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott okból vagy a 38. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott felmentési okból történő felmentés miatt szűnik meg - további három hónapon keresztül a havi illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult, amely szociális hozzájárulási adó, valamint egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.
(4) Ha a megbízatás megszűnésére a megbízatás kezdetétől számított három év eltelte után kerül sor, a (3) bekezdésben meghatározott juttatás minden további, e megbízatásban eltöltött év után további egy havi illetménnyel emelkedik, de összesen nem lehet több tizenkét havi illetménynél.
(5) Ha a megbízatás halál miatt szűnik meg, a juttatás az özvegyet, ennek hiányában az örököst illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehető figyelembe.
(6) A Versenytanács tagjának a 37. § (4) bekezdése szerinti továbbfoglalkoztatása esetén a (3), illetve (4) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az e rendelkezésekben meghatározottak szerint juttatás helyett az ott meghatározott időtartamokig a köztisztviselőt megilleti a korábbi illetménye és az új illetménye különbségének összege, ha az előbbi magasabb volt.
42/A. §
(1) A vizsgálót vizsgáló gyakornok, vizsgáló, vizsgáló tanácsos vagy vizsgáló főtanácsos kategóriába kell sorolni.
(1) A vizsgálót gyakornok, vizsgáló, vizsgáló tanácsos, vizsgáló főtanácsos, vizsgáló vezető főtanácsos kategóriába kell sorolni.
(1) A Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőt a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően a (2) bekezdésben meghatározott besorolási fokozatba, illetve - a (3) bekezdésben meghatározott esetekben az ott meghatározott - fizetési fokozatokba kell besorolni a Kttv. 118. §-a, 119. §-a, 120. § (1) bekezdése, 121. §-a és 122. §-a megfelelő alkalmazásával.
(2) Az elnök a vizsgálónak elkülönült szervezeti egység vezetésére vizsgáló irodavezetői megbízást adhat.
(2) Az elnök a vizsgálónak elkülönült szervezeti egység vezetésére vizsgáló irodavezetői, valamint - vizsgáló irodavezető helyettesítésére - vizsgáló irodavezető-helyettesi megbízást adhat.
(2) A köztisztviselő
a) pályakezdőként gyakornok,
b) egy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után fogalmazó,
c) három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos,
d) nyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos,
e) tizenhat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos,
f) huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető főtanácsos
besorolást kap.
(2a) A gyakornok vagy fogalmazó besorolású vizsgáló közszolgálati jogviszonya egy év határozott időre szól, amely a kinevezésben foglalt határozott idő lejártát megelőzően határozatlan idejű jogviszonyra módosítható.
(3) A vizsgáló gyakornokot 5, a vizsgálót 10, a vizsgáló tanácsost 11, a vizsgáló főtanácsost 12 munkanap pótszabadság illeti meg. A vezetőt megillető pótszabadság mértéke vizsgáló irodavezetőnél 13 munkanap.
(3) A vizsgáló gyakornokot 5, a vizsgálót 10, a vizsgáló tanácsost 11, a vizsgáló főtanácsost 12 munkanap pótszabadság illeti meg. A vezetőt megillető pótszabadság mértéke vizsgáló vezető főtanácsosnál és vizsgáló irodavezetőnél 13 munkanap.
(3) A vizsgáló gyakornokot öt, a vizsgálót tíz, a vizsgáló tanácsost tizenegy, a vizsgáló főtanácsost tizenkét munkanap pótszabadság illeti meg. A vezetőt megillető pótszabadság mértéke vizsgáló vezető főtanácsosnál, vizsgáló irodavezető-helyettesnél és vizsgáló irodavezetőnél tizenhárom munkanap.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti besorolási fokozaton belül nincsenek fizetési fokozatok, a c)-f) pontja szerinti besorolási fokozat I. és II. fizetési fokozatokból áll. A tanácsos besorolású köztisztviselőt öt év közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő után tanácsos II. fizetési fokozatba, a vezető tanácsos besorolású köztisztviselőt tizenkét év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető tanácsos II. fizetési fokozatba, a főtanácsos besorolású köztisztviselőt húsz év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos II. fizetési fokozatba, a vezető főtanácsos besorolású köztisztviselőt harminc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető főtanácsos II. fizetési fokozatba kell besorolni.
(4) A vizsgáló alapilletménye a külön törvényben megállapított illetményalap szerint:
a) a vizsgáló gyakornok esetében az illetményalap kettő és félszerese,
a) a vizsgáló gyakornok esetében az illetményalap 4-szerese,
b) a vizsgáló esetében az illetményalap három és félszerese,
b) a vizsgáló esetében az illetményalap 7-szerese,
c) a vizsgáló tanácsos esetében az illetményalap négyszerese,
c) a vizsgáló tanácsos esetében az illetményalap 7,5-szerese,
d) a vizsgáló főtanácsos esetében az illetményalap négy és félszerese,
d) a vizsgáló főtanácsos esetében az illetményalap 8-szorosa,
e) a vizsgáló irodavezető esetében az illetményalap ötszöröse.
e) a vizsgáló vezető főtanácsos esetében az illetményalap 8,25-szerese,
f) a vizsgáló irodavezető esetében az illetményalap 8,5-szerese.
f) a vizsgáló irodavezető-helyettes esetében az illetményalap nyolc és félszerese,
g) a vizsgáló irodavezető esetében az illetményalap kilencszerese.
(5) A vezetői illetménypótlék mértéke a vizsgáló főtanácsos esetén az alapilletménye 20%-a, a vizsgáló irodavezető esetén az alapilletménye 40%-a.
(5) A vezetői illetménypótlék mértéke a vizsgáló főtanácsos esetében az alapilletmény 20%-a, a vizsgáló vezető főtanácsos esetén az alapilletmény 30%-a, a vizsgáló irodavezető esetén az alapilletmény 40%-a.
(5) A vezetői illetménypótlék mértéke a vizsgáló főtanácsos esetében az alapilletmény 20%-a, a vizsgáló vezető főtanácsos esetén az alapilletmény 30%-a, a vizsgáló irodavezető-helyettes esetén az alapilletmény 40%-a, a vizsgáló irodavezető esetén az alapilletmény 90%-a.
(6) A vizsgáló a közszolgálati jogviszonyban eltöltött ideje alapján
a) pályakezdő köztisztviselőként vizsgáló gyakornoki besorolást kap,
b) vizsgálói besorolást kap, ha a Gazdasági Versenyhivatalban vizsgáló gyakornokként legalább két évet eltöltött és legalább alkalmas minősítésű, illetve abban az esetben, ha a szakterületén legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, és közigazgatási alapvizsgát vagy azzal egyenértékű képesítést szerzett.
(6) A vizsgáló
a) pályakezdő köztisztviselőként vizsgáló gyakornoki besorolást kap;
a) pályakezdő köztisztviselőként, valamint nem pályakezdő köztisztviselőként a próbaidő időtartamára vizsgáló gyakornoki besorolást kap;
a) pályakezdő köztisztviselőként vizsgáló gyakornoki besorolást kap;
b) vizsgálói besorolást kap, ha a Gazdasági Versenyhivatalban vizsgáló gyakornokként legalább két évet eltöltött és legalább alkalmas minősítésű, illetve abban az esetben, ha a szakterületén legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik és közigazgatási alapvizsgát tett, vagy azzal egyenértékű képesítést szerzett.
b) vizsgálói besorolást kap, ha a Gazdasági Versenyhivatalban vizsgáló gyakornokként legalább két évet eltöltött és legalább alkalmas minősítésű, vagy a szakterületén legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(7) A vizsgáló munkája minősége alapján
a) vizsgáló tanácsosi besorolást kaphat, ha kiválóan alkalmas minősítésű,
b) vizsgáló főtanácsosi besorolást kaphat, ha kiválóan alkalmas minősítésű és közigazgatási szakvizsgával vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkezik.
(7) A vizsgáló
a) vizsgáló tanácsosi besorolást kap, ha két év vizsgáló gyakorlatot szerzett, alkalmas minősítésű és közigazgatási szakvizsgával vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkezik;
b) vizsgáló főtanácsosi besorolást kaphat, ha kiválóan alkalmas minősítésű és közigazgatási szakvizsgával vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkezik;
b) vizsgáló főtanácsosi besorolást kaphat, ha legmagasabb fokozatú minősítéssel és közigazgatási szakvizsgával vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkezik;
c) vizsgáló vezető főtanácsosi besorolást kaphat a munkáját kimagasló színvonalon végző, különleges felelősséggel felruházott vizsgáló főtanácsos.
(8) Vizsgáló irodavezetői megbízást közigazgatási szakvizsgával vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat.
(8) Vizsgáló irodavezetői, vizsgáló irodavezető-helyettesi megbízást közigazgatási szakvizsgával vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat.
(9) A Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálói irodavezetője a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerinti főosztályvezetői alapilletményre és illetménykiegészítésre jogosult.
(9) A Gazdasági Versenyhivatallal közszolgálati jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló munkatársak minden naptári évben külön juttatásként két alkalommal alkalmanként egyhavi illetményre jogosultak, amennyiben a kifizetés időpontjában a jogviszonyuk a Gazdasági Versenyhivatallal fennáll és a tárgyfélévben tényleges munkavégzésük nem szünetelt. A külön juttatást két részletben, a tárgyfélévet követő hónap végéig kell kifizetni.
(10) A Gazdasági Versenyhivatal alaptevékenységét elősegítő munkakörben foglalkoztatott, nem felsőfokú végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértéke az alapilletmény 50%-a.
42/A. §
(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Gazdasági Versenyhivatal illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal és a Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről.
42/B. §
(1) A köztisztviselő a Gazdasági Versenyhivatal elkülönült szervezeti egységének vezetésére irodavezetői, irodavezető-helyettesi, illetve csoportvezetői munkakörbe nevezhető ki. Az irodavezető helyettesítésére - szervezeti egység vezetése nélkül - egy szervezeti egységnél legfeljebb egy irodavezető-helyettesi munkakör tölthető be.
(1) A köztisztviselő a Gazdasági Versenyhivatal elkülönült szervezeti egységének vezetésére irodavezetői, irodavezető-helyettesi, illetve csoportvezetői álláshelyre nevezhető ki. Az irodavezető helyettesítésére - szervezeti egység vezetése nélkül - egy szervezeti egységnél legfeljebb egy irodavezető-helyettesi álláshely tölthető be.
(2) Az irodavezetőre, az irodavezető-helyettesre és a csoportvezetőre - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Kttv. főosztályvezetőre, főosztályvezető-helyettesre, illetve osztályvezetőre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az irodavezetőre, az irodavezető-helyettesre és a csoportvezetőre - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Küt. vezetőre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) A Gazdasági Versenyhivatalban tanácsadói vagy főtanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselő besorolásakor az e törvény szerinti főtanácsosi, illetve vezető főtanácsosi besorolást kell figyelembe venni; a főtanácsosi besorolású köztisztviselő irodavezető-helyettesi, a vezető főtanácsosi besorolású köztisztviselő irodavezetői illetményre jogosult.
42/C. §
(1) A Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő alapilletménye
a) gyakornok esetében az illetményalap 4-szerese,
b) fogalmazó esetében az illetményalap 4,5-szerese,
c) tanácsos
ca) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 5,5-szerese,
cb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 6-szorosa,
d) vezető tanácsos
da) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 6,5-szerese,
db) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7-szerese,
e) főtanácsos
ea) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7,6-szerese,
eb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 7,9-szerese,
f) vezető főtanácsos
fa) I. fizetési fokozat esetében az illetményalap 8,4-szerese,
fb) II. fizetési fokozat esetében az illetményalap 8,6-szerese.
(2) A vezető alapilletménye
a) csoportvezető esetében az illetményalap 8,6-szerese,
b) irodavezető-helyettes esetében az illetményalap 8,7-szerese,
c) irodavezető esetében az illetményalap 9-szerese.
(3) A vezetői illetménypótlék mértéke
a) csoportvezető esetében az alapilletmény 20%-a,
b) irodavezető-helyettes esetében az alapilletmény 40%-a,
c) irodavezető esetében az alapilletmény 90%-a.
(4) A gyakornokot három, a fogalmazót öt, a tanácsost tíz, a vezető tanácsost tizenegy, a főtanácsost tizenkét, a vezető főtanácsost tizenhárom munkanap pótszabadság illeti meg. A vezetői pótszabadság mértéke csoportvezetőnél tizenkét, irodavezető-helyettesnél és irodavezetőnél tizenhárom munkanap.
(5) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a különös felelősséggel járó vizsgálói munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő részére vizsgálói pótlékot állapíthat meg. A vizsgálói pótlékra jogosító munkaköröket - munkakörelemzés és -értékelés alapján - a Gazdasági Versenyhivatal közszolgálati szabályzata határozza meg. Vizsgálói pótlékként legfeljebb a köztisztviselő besorolása szerinti alapilletménye 30%-ának megfelelő összeg fizethető azzal, hogy ha a köztisztviselő tekintetében alapilletmény-eltérítést is megállapítottak, akkor a vizsgálói pótlék és az eltérítés együttes összege nem haladhatja meg a köztisztviselő besorolása szerinti alapilletménye 50%-ának megfelelő összeget.
(6) A Gazdasági Versenyhivatal alaptevékenységét elősegítő munkakörben foglalkoztatott, nem felsőfokú végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítésének mértéke az alapilletmény 80%-a.
(7) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek a személyi juttatás előirányzata terhére az e törvényben, illetve a Kttv.-ben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg. Személyi illetmény a Gazdasági Versenyhivatal megállapított létszámkeretének legfeljebb húsz százalékáig adható úgy, hogy adott év március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, az adott évet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset hatszorosát. A személyi illetmény megállapítása egy évig - az adott évet követő év február végéig - érvényes.
42/D. §   A Versenytanács tagja és a vizsgáló a Gazdasági Versenyhivatallal fennálló jogviszonyának megszűnését követően nem vehet részt abban a versenyfelügyeleti eljárásban és az ahhoz kapcsolódó utóvizsgálatban, végrehajtási, peres és nemperes eljárásban annak jogerős lezárásáig, amelynek elintézésében jogviszonyának megszűnését megelőzően részt vett.
43. §
(1) A Versenytanács tagja szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet. A Versenytanács jogi végzettségű tagjának jogi szakvizsgával kell rendelkeznie.
(2) A Gazdasági Versenyhivatalban a vizsgálónak szakirányú felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie.
(2) A Gazdasági Versenyhivatalban a vizsgálói munkakört betöltő köztisztviselőnek szakirányú felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakirányú felsőfokú végzettségnek tekinthető képesítések, végzettségek körét a Gazdasági Versenyhivatal közszolgálati szabályzata határozza meg.
(3) Az (1), illetve (2) bekezdés szerinti szakirányú felsőfokú végzettségnek tekinthető képesítések, végzettségek körét a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
43/A. §   A Gazdasági Versenyhivatal a versenykultúra fejlesztésére jogosult felhasználni az előző évben befolyt bírság teljes összegének legfeljebb öt százalékát, valamint a versenyfelügyeleti eljárásokkal és ágazati vizsgálatokkal kapcsolatos feladatok ellátásához kapcsolódó kiadások fedezetére az előző évben befolyt eljárási díj, valamint eljárási bírság teljes összegét.
43/A. §   A Gazdasági Versenyhivatal a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére - így különösen a versenyjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, versenyjoggal, verseny-, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésére, a versenypolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal és védelmével kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra - jogosult felhasználni az előző két évben befolyt bírság teljes összege egy évre számított átlagának legfeljebb tíz százalékát. Az így rendelkezésre álló összegnek minden évben legalább akkora részét kell a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére felhasználni, amilyen arányt képviselnek a megelőző évben befolyt bírságban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény megsértése miatt kiszabott bírságok. A tárgyévben e célból rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg a következő évre átvihető és a versenykultúra, valamint a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére fordítható. A Gazdasági Versenyhivatal a versenyfelügyeleti eljárásokkal és ágazati vizsgálatokkal kapcsolatos feladatok ellátásához kapcsolódó kiadások fedezésére jogosult felhasználni az előző évben befolyt eljárási díj és eljárási bírság teljes összegét.
43/A. §   A Gazdasági Versenyhivatal a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére - így különösen a versenyjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, versenyjoggal, verseny-, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésére, a versenypolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal és védelmével kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra -, valamint az OECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ működtetésére jogosult felhasználni az előző két évben befolyt bírság teljes összege egy évre számított átlagának legfeljebb huszonöt százalékát. Az így rendelkezésre álló összegnek minden évben legalább akkora részét kell a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére felhasználni, amilyen arányt képviselnek a megelőző évben befolyt bírságban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény megsértése miatt kiszabott bírságok. A tárgyévben e célból rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg a következő évre átvihető és a versenykultúra, valamint a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére fordítható. Az előző két évben befolyt bírság teljes összege egy évre számított átlagának öt százalékát minden évben az OECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ működtetésére kell felhasználni. A Gazdasági Versenyhivatal a versenyfelügyeleti eljárásokkal és ágazati vizsgálatokkal kapcsolatos feladatok ellátásához kapcsolódó kiadások fedezésére jogosult felhasználni az előző évben befolyt eljárási díj és eljárási bírság teljes összegét.
43/A. §
(1) A Gazdasági Versenyhivatal
a) a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére - így különösen a versenyjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, versenyjoggal, verseny-, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésére, a versenypolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal és védelmével kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra -,
b) az OECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ működtetésével kapcsolatos dologi és felhalmozási kiadásokra, valamint
c) a hatósági feladatai hatékonyabb ellátásához szükséges dologi és felhalmozási kiadásai fedezésére
jogosult felhasználni az előző két évben befolyt bírság teljes összege egy évre számított átlagának legfeljebb huszonöt százalékát.
(1) A Gazdasági Versenyhivatal eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj teljes összege a Gazdasági Versenyhivatal saját bevétele, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal a működésével kapcsolatos kiadások fedezésére használ fel.
(1) A Gazdasági Versenyhivatalnál közszolgálati jogviszonyban állók képzéséről és továbbképzéséről - a vezetőképzést is ideértve - a Gazdasági Versenyhivatal maga gondoskodik. A képzésre és továbbképzésre vonatkozó részletszabályokat a Gazdasági Versenyhivatal közszolgálati szabályzata határozza meg.
(2) A tárgyévben az (1) bekezdés szerinti célokra rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg a következő évre átvihető és ugyanezen célokra felhasználható. Az előző két évben befolyt bírság teljes összege egy évre számított átlagának öt százalékát minden évben az OECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ működtetésével kapcsolatos dologi és felhalmozási kiadásokra kell felhasználni. A Gazdasági Versenyhivatal működésével kapcsolatos kiadások fedezésére jogosult felhasználni az előző évben befolyt eljárási díj teljes összegét.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés szerinti bevételeiből legfeljebb a tényleges adott évi bevétel 15%-ának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években kizárólag a működés fedezetére használható fel, az más célra nem vonható el.
(2) A Gazdasági Versenyhivatalnál közszolgálati jogviszonyban állók teljesítményértékelésének és minősítésének rendjére, eljárására és szintjeire, a kiválasztási eljárásra, a kiválasztás rendjére és feltételeire, a pályáztatás rendjére, annak szervezésére és lebonyolítására vonatkozó részletes szabályokat a Gazdasági Versenyhivatal közszolgálati szabályzata határozza meg.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke határozza meg a Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők részére adható egyéb juttatásokra, a céljuttatásra és kutatási megállapodásra vonatkozó részletes szabályokat.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke határozza meg a Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők részére adható egyéb juttatásokra, a céljuttatásra és kutatási megállapodásra vonatkozó részletes szabályokat, ideértve az ilyen juttatásoknak a jogszabály szerinti illetmények eredeti előirányzatához viszonyított arányát.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal nem tartozik a közigazgatási személyügyi tevékenységekkel kapcsolatos adatszolgáltatási körbe.

VIII. FEJEZET
ÁGAZATI VIZSGÁLAT

43/B. §   A Gazdasági Versenyhivatal ágazati vizsgálatára a 49-51. § és az 58. § (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Egyebekben az ágazati vizsgálatra - ha e Fejezet eltérően nem rendelkezik - megfelelően alkalmazandók a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései.
43/B. §   A Gazdasági Versenyhivatal ágazati vizsgálatára a 49-51. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Egyebekben az ágazati vizsgálatra - ha e Fejezet eltérően nem rendelkezik - megfelelően alkalmazandók a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései.
43/B. §
(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja, valamint a Gazdasági Versenyhivatallal közszolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személy - a jogszabályban előírt adatszolgáltatást, illetve megismerhetővé tételt kivéve - e jogviszony fennállása alatt és annak megszűnését követően is köteles a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységével, feladatának ellátásával kapcsolatban tudomására jutott korlátozottan megismerhető adatot, továbbá minden egyéb nem nyilvános adatot megőrizni, az ilyen adatot jogosulatlanul nem teheti közzé, nem hasznosíthatja, és nem hozhatja harmadik fél tudomására.
(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja, valamint a Gazdasági Versenyhivatallal közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban foglalkoztatott személy - a jogszabályban előírt adatszolgáltatást, illetve megismerhetővé tételt kivéve - e jogviszony fennállása alatt és annak megszűnését követően is köteles a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységével, feladatának ellátásával kapcsolatban tudomására jutott korlátozottan megismerhető adatot, továbbá minden egyéb nem nyilvános adatot megőrizni, az ilyen adatot jogosulatlanul nem teheti közzé, nem hasznosíthatja, és nem hozhatja harmadik fél tudomására.
(2) Korlátozottan megismerhető adat - a közérdekből nyilvános adat kivételével - a hivatás gyakorlásához kötött titoknak vagy külön törvény által védett egyéb titoknak minősülő adat (a továbbiakban együtt: védett adat), a személyes adat és az olyan egyéb adat, amelynek megismerése az iratbetekintés során e törvény szerint korlátozott.

HARMADIK RÉSZ
A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁSON KÍVÜLI ELJÁRÁSAI

VIII. FEJEZET
PIACELEMZÉS ÉS ÁGAZATI VIZSGÁLAT

43/C. §
(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy az adott ágazathoz tartozó valamely piacon a verseny torzul, vagy korlátozódik - a piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából - végzéssel ágazati vizsgálatot indít. Az ágazati vizsgálatot elrendelő végzés indokolásában meg kell jelölni, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása. A vizsgálatindító végzést hirdetményi úton kell közölni, a Gazdasági Versenyhivatal internetes honlapján való közzététellel. Az ágazati vizsgálatban a Gazdasági Versenyhivatal elnöke által erre kijelölt köztisztviselők vesznek részt.
(1) A Gazdasági Versenyhivatal törvényben meghatározott feladatai hatékonyabb és eredményesebb ellátása érdekében piacelemzést végezhet, amelynek keretében nyilvános információk, valamint önkéntes válaszadáson alapuló adatgyűjtés útján, szükség esetén külső szakértő vagy tanácsadó bevonásával felméri és elemzi az egyes piacok működését, a piaci folyamatokat és a piaci trendek alakulását, illetve egyes - több ágazatban vagy valamely ágazat meghatározott részében alkalmazott - piaci gyakorlatokat, továbbá ezeknek a versenyre és az üzletfelekre, így különösen a végső üzletfelekre gyakorolt hatását.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke az ágazati vizsgálat során a gazdasági ágazat vállalkozásaitól - válaszadási határidő megjelölésével - felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás iránti kérelem nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve valótlan vagy megtévesztő válaszadás esetében a vállalkozást a Gazdasági Versenyhivatal elnöke végzéssel bírsággal sújthatja. A bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka. A teljesítésre meghatározott határidő túllépése esetén napi összegben meghatározott bírság szabható ki, melynek legmagasabb összege az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke az ágazati vizsgálat során a gazdasági ágazat vállalkozásaitól - válaszadási határidő megjelölésével - felvilágosítást kérhet. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke felvilágosítás iránti felhívásának nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve valótlan vagy megtévesztő válaszadás esetében a vállalkozást a Gazdasági Versenyhivatal elnöke bírsággal sújthatja. A bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka. A teljesítésre meghatározott határidő túllépése esetén napi összegben meghatározott bírság szabható ki, melynek legmagasabb összege az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke az ágazati vizsgálat során a gazdasági ágazat vállalkozásaitól - válaszadási határidő megjelölésével - felvilágosítást kérhet. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke felvilágosítás iránti felhívásának nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve valótlan vagy megtévesztő válaszadás esetében a vállalkozást a Gazdasági Versenyhivatal elnöke eljárási bírsággal sújthatja. Az eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka. A teljesítésre meghatározott határidő túllépése esetén napi összegben meghatározott eljárási bírság szabható ki, melynek legmagasabb összege az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal honlapján nyilvánosságra hozza a piacelemzés megindításának tényét és azt, hogy a piacelemzés mely piacokra, illetve mely piaci gyakorlatokra vonatkozik, milyen kérdésekre terjed ki, továbbá a piacelemzés tervezett ütemezését.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke az (1) bekezdésben meghatározott esetben a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal által megismerhető egyedi adatokat és az egyedi azonosításra alkalmas összesített adatokat az azokkal rendelkező állami szervtől, illetve a Magyar Nemzeti Banktól is kérheti. E szervezetekkel szemben bírság kiszabásának nincs helye.
(3) Ha a Gazdasági Versenyhivatal elnöke az (1) bekezdésben meghatározott esetben egyedi adatokat és az egyedi azonosításra alkalmas összesített adatokat az azokkal rendelkező állami szervtől, illetve a Magyar Nemzeti Banktól belföldi jogsegély keretében kéri, e szervezetekkel szemben bírság kiszabásának nincs helye.
(3) Ha a Gazdasági Versenyhivatal elnöke az (1) bekezdésben meghatározott esetben egyedi adatokat és az egyedi azonosításra alkalmas összesített adatokat az azokkal rendelkező állami szervtől, illetve a Magyar Nemzeti Banktól belföldi jogsegély keretében kéri, e szervezetekkel szemben eljárási bírság kiszabásának nincs helye.
(3) A piacelemzés eredményeként a Gazdasági Versenyhivatal a vizsgált kérdéseket, a piacelemzés során feltárt tényeket és megállapításokat, az esetlegesen szükségesnek mutatkozó további intézkedéseket, valamint az alkalmazott módszertant bemutató tanulmányt készít, amelyet honlapján közzétesz.
43/D. §
(1) A vállalkozások, valamint a 43/C. § (3) bekezdésében említett szervezetek kötelesek a 43/C. § (2) és (3) bekezdése alapján kért információkat, ideértve az üzleti titkot is, a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére bocsátani.
(1) A Gazdasági Versenyhivatal, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy az adott ágazathoz tartozó valamely piacon a verseny torzul vagy korlátozódik, a piaci folyamatok feltárása és értékelése céljából végzéssel ágazati vizsgálatot indít. Az ágazati vizsgálatot elrendelő végzés indokolásában meg kell jelölni, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása. A vizsgálatindító végzést hirdetményi úton kell közölni, a Gazdasági Versenyhivatal honlapján való közzététellel.
(1) A Gazdasági Versenyhivatal, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy az adott ágazathoz tartozó valamely piacon a verseny torzul vagy korlátozódik, a piaci folyamatok feltárása és értékelése céljából végzéssel ágazati vizsgálatot indít. Az ágazati vizsgálatot elrendelő végzés indokolásában meg kell jelölni, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása. A vizsgálatindító végzést hirdetményi úton kell közölni.
(1a) A Gazdasági Versenyhivatal, ha valamely ágazat sajátosságai, egyedi jellemzőinek összessége vagy szerkezeti struktúrája alapján megalapozottan feltehető, hogy az ágazathoz tartozó valamely piacon a verseny torzul vagy korlátozódik, és ezen piaci problémák feltárása és kezelése érdekében sürgős beavatkozás indokolt, a piaci folyamatok feltárása és értékelése céljából végzéssel gyorsított ágazati vizsgálatot indít. A gyorsított ágazati vizsgálatot elrendelő végzés indokolásában meg kell jelölni, hogy mely piaci jellemzőkre tekintettel szükséges a gyorsított ágazati vizsgálat megindítása. A gyorsított ágazati vizsgálatot elrendelő végzést hirdetményi úton kell közölni. A gyorsított ágazati vizsgálatot elrendelő végzés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő nap.
(2) A szakértő az ágazati vizsgálat során betekinthet a munkája ellátásához szükséges iratokba, ideértve az üzleti titkot, banktitkot, biztosítási titkot, illetve a külön törvényben meghatározott értékpapírtitkot vagy pénztártitkot tartalmazó iratokat is.
(2) A szakértő az ágazati vizsgálat során betekinthet a munkája ellátásához szükséges iratokba, ideértve az üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, illetve a külön törvényben meghatározott értékpapírtitkot vagy pénztártitkot tartalmazó iratokat is.
(2) Az ágazati vizsgálatra a 49-51. §-ban, az 55. § (1) és (3)-(4) bekezdésében, az 55/A. §-ban, az 55/B. § (1), (2) és (7) bekezdésében, az 55/C. § (1)-(3) bekezdésében, az 55/D. §-ban, a 64/A. § (1) és (2) bekezdésében, a 64/B. § (3)-(6) bekezdésében és a 78. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Egyebekben az ágazati vizsgálatra - ha e Fejezet eltérően nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit azzal, hogy ügyfél alatt az ágazati vizsgálat tárgyát képező piacon gazdasági tevékenységet folytató vállalkozást (a továbbiakban: az ágazatban működő vállalkozás) kell érteni.
(2) Az ágazati vizsgálatra megfelelően alkalmazni kell
a) az 53/A. §-t, az 53/B. §-t, az 54. § (1)-(3) bekezdését, az 54/A. § (4) bekezdését, az 55. § (1), (3) és (4) bekezdését, az 55/A. §-t, az 55/B. § (1), (2) és (7) bekezdését, az 55/C. §-t, az 55/D. §-t, az 56. §-t, a 62/B. § (6) és (8)-(10) bekezdését, a 64. §-t, a 64/A. §-t, a 64/B. § (1)-(3) és (5)-(7) bekezdését, a 64/C. §-t, a 64/E. §-t, valamint a 78. § (2) bekezdését, továbbá
b) - ha e fejezet eltérően nem rendelkezik - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek (a továbbiakban: Ákr.)
ba) a jogszerűség elvére, a hatékonyság elvére, az ügyfélre vonatkozó alapelvekre, valamint a jóhiszeműség elvére és a bizalmi elvre,
bb) a képviselet általános szabályaira és a meghatalmazásra,
bc) a megkeresésre,
bd) - az eljárás résztvevőinek az eljárással összefüggő kérelmei vonatkozásában - a kérelemre, annak tartalmára, előterjesztésére és elbírálására, a hiánypótlásra, a kérelem visszautasítására, a kérelem nyomán indult eljárás megszüntetésére,
be) az igazolási kérelemre,
bf) az eljárási cselekményről való értesítésre,
bg) az eljárási cselekmények rögzítésére,
bh) a végzésre, a döntés tartalmára és formájára, véglegességére, közlésére, kijavítására, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására,
bi) a fellebbezésre jogosultakra, az önálló fellebbezéssel támadható végzésekre, a fellebbezés halasztó hatályára, a fellebbezés előterjesztésére, valamint
bj) a végrehajtásra
vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy az említett rendelkezések alkalmazásában ügyfél alatt az ágazati vizsgálat tárgyát képező piacon gazdasági tevékenységet folytató vállalkozást (a továbbiakban: az ágazatban működő vállalkozás), fellebbezés alatt pedig a (4) bekezdés szerinti jogorvoslatot kell érteni.
(2) Az ágazati vizsgálatra és a gyorsított ágazati vizsgálatra megfelelően alkalmazni kell
a) az 53/A. §-t, az 53/B. §-t, az 54. § (1)-(3) bekezdését, az 54/A. § (4) bekezdését, az 55. § (1), (3) és (4) bekezdését, az 55/A. §-t, az 55/B. § (1), (2) és (7) bekezdését, az 55/C. §-t, az 55/D. §-t, az 56. §-t, a 61. § (1), (1a), (5) és (6) bekezdését, a 62/B. § (6) és (8)-(10) bekezdését, a 64. §-t, a 64/A. §-t, a 64/B. § (1)-(3) és (5)-(7) bekezdését, a 64/C. §-t, a 64/E. §-t, a 64/F. §-t, a 65. §-t, a 78. § (2) bekezdését, valamint a 84/C. §-t, továbbá
b) - ha e fejezet eltérően nem rendelkezik - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek (a továbbiakban: Ákr.)
ba) a jogszerűség elvére, a hatékonyság elvére, az ügyfélre vonatkozó alapelvekre, valamint a jóhiszeműség elvére és a bizalmi elvre,
bb) a képviselet általános szabályaira és a meghatalmazásra,
bc) a megkeresésre,
bd) - az eljárás résztvevőinek az eljárással összefüggő kérelmei vonatkozásában - a kérelemre, annak tartalmára, előterjesztésére és elbírálására, a hiánypótlásra, a kérelem visszautasítására, a kérelemre indult eljárás megszüntetésére,
be) az igazolási kérelemre,
bf) az eljárási cselekményről való értesítésre,
bg) az eljárási cselekmények rögzítésére,
bh) a végzésre, a döntés tartalmára és formájára, véglegességére, közlésére, kijavítására, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására,
bi) a fellebbezésre jogosultakra, az önálló jogorvoslattal támadható végzésekre, a fellebbezés halasztó hatályára, a fellebbezés előterjesztésére, és
bj) a végrehajtásra
vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy az ügyfélre vonatkozó szabályokat az ágazati vizsgálat, illetve a gyorsított ágazati vizsgálat tárgyát képező piacon gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásra (a továbbiakban: az ágazatban működő vállalkozás), a fellebbezésre vonatkozó szabályokat a (4) bekezdés szerinti jogorvoslatra is alkalmazni kell.
(2a) Ágazati vizsgálat és gyorsított ágazati vizsgálat esetén az 55. § (1) és (3) bekezdése szerinti iratbetekintésre jogosult az ágazati vizsgálat vagy a gyorsított ágazati vizsgálat irataiba csak a vizsgálat befejezését követően tekinthet be.
(2b) Gyorsított ágazati vizsgálatra a 65/A. és 65/B. §-t is alkalmazni kell azzal, hogy a gyorsított ágazati vizsgálat során a bíróság a kérelmezett helyszíni kutatást akkor engedélyezi, ha a Gazdasági Versenyhivatal a kérelmében valószínűsíti, hogy a gyorsított ágazati vizsgálat céljával és tárgykörével kapcsolatos bizonyítási eszköz az indítvány szerinti helyen észszerű megalapozottsággal fellelhető. A helyszíni kutatás megkezdésével egyidőben a gyorsított ágazati vizsgálatot elrendelő végzést a helyszíni kutatással érintettel közölni kell.
(3) Aki a felvilágosítás adására, adat, irat szolgáltatására vonatkozó megkeresésnek nem vagy késedelmesen tesz eleget, valótlan adatot szolgáltat vagy adatszolgáltatási kötelezettségét egyéb módon felróhatóan megszegi, eljárási bírsággal sújtható. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötvenezer forint, legmagasabb összege az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka. A teljesítésre meghatározott határidő túllépése esetén napi összegben meghatározott eljárási bírság szabható ki, amelynek legmagasabb összege az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka.
(4) Az ágazati vizsgálat során hozott, az Ákr. alapján önállóan fellebbezhető vagy e törvény szerint önálló jogorvoslattal megtámadható végzés a közlésétől számított tizenöt napon belül, közigazgatási perben támadható meg.
(4) Az ágazati vizsgálat vagy a gyorsított ágazati vizsgálat során hozott, az Ákr. alapján vagy e törvény szerint önálló jogorvoslattal megtámadható végzés a közlésétől számított tizenöt napon belül, közigazgatási perben támadható meg.
(5) A (3) bekezdés szerinti eljárási bírság végrehajtására irányuló eljárásban hozott döntéssel szemben indított közigazgatási perben a bíróság tizenöt napon belül határoz.
(3) A felvilágosítás adására kötelezett üzleti titok [4. § (3) bekezdés a) pont] védelmére tekintettel kérheti az üzleti titkot képező információk nyilvánosságra hozatalának mellőzését. A kérelemről való döntéssel egyidejűleg a Gazdasági Versenyhivatal elnöke végzéssel kötelezheti a kérelmezőt - a 43/C. § (3) bekezdésében megjelölt szervezetek kivételével - olyan iratváltozat készítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.
(3) A felvilágosítás adására kötelezett üzleti titok [4. § (3) bekezdés a) pont] védelmére tekintettel kérheti az üzleti titkot képező információk nyilvánosságra hozatalának mellőzését. A kérelemről való a Gazdasági Versenyhivatal elnöke kötelezheti a kérelmezőt - a 43/C. § (3) bekezdésében megjelölt szervezetek kivételével - olyan iratváltozat készítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.
(3) A felvilágosítás adására kötelezett üzleti titok [4. § (3) bekezdés a) pont] védelmére tekintettel kérheti az üzleti titkot képező információk nyilvánosságra hozatalának mellőzését. A kérelemnek helyt adó végzésben a Gazdasági Versenyhivatal elnöke kötelezheti a kérelmezőt - a 43/C. § (3) bekezdésében megjelölt szervezetek kivételével - olyan iratváltozat készítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.
(3) Aki az adatszolgáltatásra vonatkozó felhívásnak nem vagy késedelmesen tesz eleget, valótlan adatot szolgáltat vagy adatszolgáltatási kötelezettségét egyéb módon felróhatóan megszegi, eljárási bírsággal sújtható. Az eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka. A teljesítésre meghatározott határidő túllépése esetén napi összegben meghatározott eljárási bírság szabható ki, amelynek legmagasabb összege az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka.
(4) A belföldi jogsegély keretében megkeresett hatóság vagy egyéb állami, önkormányzati szerv az 55/A. § (5) bekezdése szerinti iratváltozat készítésére nem kötelezhető, és vele szemben eljárási bírság kiszabásának nincs helye.
(5) Az ágazati vizsgálat során hozott, a Ket. vagy e törvény szerint külön jogorvoslattal megtámadható végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, annak bírósági felülvizsgálata kérhető a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. A bírósági felülvizsgálatra a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kérelmet a bíróság soron kívül bírálja el.
43/E. §
(1) Az ágazati vizsgálat eredményéről a Gazdasági Versenyhivatal - ésszerű időn belül - jelentést készít. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a jelentés állami és szolgálati titkot, banktitkot, biztosítási titkot, illetve külön törvényben meghatározott értékpapírtitkot vagy pénztártitkot és üzleti titkot nem tartalmazó változatát nyilvánosságra hozhatja.
(1) Az ágazati vizsgálat eredményéről a Gazdasági Versenyhivatal - ésszerű időn belül - jelentést készít. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a jelentés állami és szolgálati titkot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, illetve külön törvényben meghatározott értékpapírtitkot vagy pénztártitkot és üzleti titkot nem tartalmazó változatát nyilvánosságra hozhatja.
(1) Az ágazati vizsgálat eredményéről a Gazdasági Versenyhivatal - ésszerű időn belül - jelentést készít. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a jelentés minősített adatot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, illetve külön törvényben meghatározott értékpapírtitkot vagy pénztártitkot és üzleti titkot nem tartalmazó változatát nyilvánosságra hozhatja.
(1) Az ágazati vizsgálat eredményéről a Gazdasági Versenyhivatal - ésszerű időn belül - jelentést készít.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal a jelentés nyilvánosságra hozatalát megelőzően biztosítja, hogy az érintettek a jelentés tartalmára írásban észrevételeket tehessenek, illetve e célból meghallgatást is tarthat. A jelentés üzleti titkot nem tartalmazó változatát az érintetteknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy az írásbeli észrevételezésre, illetve a meghallgatásra való felkészülésre legalább harminc nap álljon rendelkezésükre. A Gazdasági Versenyhivatal az írásbeli észrevételekről, illetve a meghallgatásról készült összefoglalót, illetve az érintett piaci szereplőknek a jelentés tartalmára vonatkozó érdemi észrevételeit tartalmazó dokumentumokat - ha kérik - a jelentéssel egyidejűleg és azonos helyen hozza nyilvánosságra.
(2) A jelentés elfogadását megelőzően biztosítani kell, hogy az ágazatban működő vállalkozások a jelentés tartalmára írásban észrevételeket tehessenek. Ennek érdekében a jelentés tervezetének korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatát észrevételezésre meg kell küldeni az ágazatban működő vállalkozásoknak olyan időpontban, hogy észrevételeik megtételére legalább harminc nap álljon rendelkezésükre.
(3) Az (1) bekezdés szerinti jelentés tartalmától függően a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
a) elrendelheti valamely vállalkozás ellen a 70. § alapján versenyfelügyeleti eljárás indítását;
b) tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságát, minisztériumot vagy hatóságot, ha az ágazati vizsgálat olyan piaci zavart tárt fel, amely versenyfelügyeleti eljárás révén nem orvosolható.
b) tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát, minisztert vagy hatóságot, ha az ágazati vizsgálat olyan piaci zavart tárt fel, amely versenyfelügyeleti eljárás révén nem orvosolható.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal - ha az ágazatban működő vállalkozások pontos köre nem állapítható meg, vagy az ilyen vállalkozások nagy száma miatt a vállalkozások egyenkénti megkeresése aránytalan nehézséggel járna, továbbá ha az egyéb érdekelteknek a jelentés tervezetével kapcsolatos véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja - nyilvános meghallgatást tart. A nyilvános meghallgatás helyéről és idejéről, valamint annak tárgyáról szóló információkat legalább negyvenöt nappal a meghallgatást megelőzően a Gazdasági Versenyhivatal honlapján közzé kell tenni és arról az ágazatban működő vállalkozásokat hirdetményi úton értesíteni kell. A Gazdasági Versenyhivatal legalább tíz nappal a meghallgatást megelőzően honlapján közzéteszi a jelentés tervezetének és - ha az észrevételt tevő azt kéri - a jelentés tervezetére tett észrevételeknek a korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatát. A meghallgatásról a Gazdasági Versenyhivatal összefoglalót vagy jegyzőkönyvet készít.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal az ágazati vizsgálat eredményéről készített jelentést, valamint az írásbeli észrevételekről, illetve a meghallgatásról készült összefoglalót vagy jegyzőkönyvet, továbbá - ha kérik - az ágazatban működő vállalkozásoknak a jelentés tartalmára vonatkozó érdemi észrevételeit tartalmazó dokumentumok korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatát honlapján közzéteszi.
43/E. §
(1) Az ágazati vizsgálat és a gyorsított ágazati vizsgálat eredményéről a Gazdasági Versenyhivatal - észszerű időn belül - jelentést készít.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal a gyorsított ágazati vizsgálat eredményéről a gyorsított ágazati vizsgálat elrendelését követő egy hónapon belül jelentéstervezetet készít, amely határidőt a Gazdasági Versenyhivatal elnöke két alkalommal, egyenként legfeljebb egy hónappal meghosszabbíthatja. A jelentéstervezet elkészítésének határidejét meghosszabbító végzést hirdetményi úton kell közölni. A jelentéstervezet elkészítésének határidejét meghosszabbító végzés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő nap.
(3) A jelentés elfogadását megelőzően biztosítani kell, hogy az ágazatban működő vállalkozások a jelentés tartalmára írásban észrevételeket tehessenek. Ennek érdekében a jelentés tervezetének korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatát észrevételezésre meg kell küldeni az ágazatban működő vállalkozásoknak olyan időpontban, hogy észrevételeik megtételére ágazati vizsgálat esetén legalább harminc nap, gyorsított ágazati vizsgálat esetén legalább nyolc nap álljon rendelkezésükre.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal - ha az ágazatban működő vállalkozások pontos köre nem állapítható meg, vagy az ilyen vállalkozások nagy száma miatt a vállalkozások egyenkénti megkeresése aránytalan nehézséggel járna, továbbá ha az egyéb érdekelteknek a jelentés tervezetével kapcsolatos véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja - nyilvános meghallgatást tart. A nyilvános meghallgatás helyéről és idejéről, valamint annak tárgyáról szóló információkat ágazati vizsgálat esetén legalább negyvenöt nappal, gyorsított ágazati vizsgálat esetén legalább tizenöt nappal a meghallgatást megelőzően a Gazdasági Versenyhivatal honlapján közzé kell tenni és arról az ágazatban működő vállalkozásokat hirdetményi úton értesíteni kell. A Gazdasági Versenyhivatal legalább tíz nappal a meghallgatást megelőzően honlapján közzéteszi a jelentés tervezetének és - ha az észrevételt tevő azt kéri - a jelentés tervezetére tett észrevételeknek a korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatát. A meghallgatásról a Gazdasági Versenyhivatal összefoglalót vagy jegyzőkönyvet készít.
(5) A Gazdasági Versenyhivatal az ágazati vizsgálat vagy gyorsított ágazati vizsgálat eredményéről készített jelentést, valamint az írásbeli észrevételekről, illetve a meghallgatásról készült összefoglalót vagy jegyzőkönyvet, továbbá - ha kérik - az ágazatban működő vállalkozásoknak a jelentés tartalmára vonatkozó érdemi észrevételeit tartalmazó dokumentumok korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatát honlapján közzéteszi.
43/F. §   Ha a piacelemzés, az ágazati vizsgálat vagy a gyorsított ágazati vizsgálat eredménye alapján olyan piaci zavar áll fenn, amely versenyfelügyeleti eljárás révén nem vagy nem teljeskörűen orvosolható, a Gazdasági Versenyhivatal
a) erről tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát, illetve a feladat- és hatáskörrel rendelkező minisztert vagy hatóságot,
b) kötelező erővel nem rendelkező nyilvános ajánlást adhat ki a piaci szereplők számára a tisztességes és hatékony verseny fenntartását és előmozdítását, az üzletfelek megfelelő tájékoztatását elősegítő legjobb gyakorlatokra, követendőként ajánlott piaci magatartásra vonatkozóan, vagy
c) szükség esetén jogszabály megalkotását vagy módosítását kezdeményezheti az arra jogosult szervnél.
43/F. §   A 43/C. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatindító végzés, a 43/C. § (2) bekezdése szerinti bírságot kiszabó végzés, valamint a 43/D. § (3) bekezdése szerinti, az iratok üzleti titokként kezelését elutasító végzés ellen az érintett a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül jogorvoslati kérelemmel élhet. A jogorvoslati kérelemnek a 43/C. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatindító végzés esetében a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság közigazgatási nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el.
43/F. §   A 43/C. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatindító végzés, a 43/C. § (2) bekezdése szerinti bírságot kiszabó végzés, valamint a 43/D. § (3) bekezdése szerinti, az iratok üzleti titokként kezelését elutasító végzés ellen az érintett a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a végzés bírósági felülvizsgálatát. A jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság soron kívül bírálja el.
43/F. §   A 43/C. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatindító végzés, a 43/C. § (2) bekezdése szerinti bírságot kiszabó végzés, valamint a 43/D. § (3) bekezdése szerinti, az iratok üzleti titokként kezelését elutasító végzés ellen az érintett a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a végzés bírósági felülvizsgálatát. A jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Törvényszék soron kívül bírálja el.
43/F. §   Az, akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz, a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül a 43/C. § (2) bekezdése szerinti eljárási bírságot kiszabó végzés, valamint a 43/D. § (3) bekezdése szerinti, az iratok üzleti titokként kezelését elutasító végzés bírósági felülvizsgálatát kérheti. A kérelmet a bíróság soron kívül bírálja el.
43/F. §   Ha a piacelemzés, illetve az ágazati vizsgálat eredménye alapján olyan piaci zavar áll fenn, amely versenyfelügyeleti eljárás révén nem vagy nem teljes körűen orvosolható, a Gazdasági Versenyhivatal
a) erről tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát, illetve a feladat- és hatáskörrel rendelkező minisztert vagy hatóságot,
b) kötelező erővel nem rendelkező nyilvános ajánlást adhat ki a piaci szereplők számára a tisztességes és hatékony verseny fenntartását és előmozdítását, az üzletfelek megfelelő tájékoztatását elősegítő legjobb gyakorlatokra, követendőként ajánlott piaci magatartásra vonatkozóan, vagy
c) szükség esetén jogszabály megalkotását vagy módosítását kezdeményezheti az arra jogosult szervnél.

IX. FEJEZET
BEJELENTÉS ÉS PANASZ

43/G. §
(1) A Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó, e törvény 8., 10., 11., 21. és 24. §-ának rendelkezéseibe, illetve az EK-Szerződés 81. vagy 82. cikkébe ütköző magatartás észlelése esetén bárki bejelentéssel vagy panasszal élhet a Gazdasági Versenyhivatalhoz.
(1) A 8., 10., 11., 21. és 24. § rendelkezéseibe, illetve az EK-Szerződés 81. vagy 82. cikkébe, továbbá az Fttv.-ben meghatározott rendelkezésekbe ütköző, a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó magatartás észlelése esetén bárki bejelentéssel vagy panasszal élhet a Gazdasági Versenyhivatalhoz.
(1) A Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértés - a 29. §-ban foglalt tilalom ellenére végrehajtott összefonódást is ideértve - miatt bárki bejelentéssel vagy panasszal élhet a Gazdasági Versenyhivatalnál.
(1) A Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértés - a 31. § szerinti összefonódást is ideértve - miatt bárki bejelentéssel vagy panasszal élhet a Gazdasági Versenyhivatalnál.
(2) A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak, e törvény X-XII. Fejezetének rendelkezései - az 54. §-ban foglaltak kivételével - a bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásban nem alkalmazhatók.
(2) A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak, e törvény X-XII. Fejezetének rendelkezései - az 54. §-ban, az 55. § (5) bekezdésében, a 65. § (7) és (9) bekezdésében foglaltak kivételével - a bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásban nem alkalmazhatók.
(2) A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak, e törvény X-XII. Fejezetének rendelkezései - az 54. §-ban, az 55. § (5) bekezdésében, az 59. §-ban, valamint a 65. § (7) és (9) bekezdésében foglaltak kivételével - a bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásban nem alkalmazhatók. Az 54. § és az 59. § alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt és a panaszost, valamint a bejelentettet, illetve azt kell érteni, akinek a magatartására a panasz vonatkozik, az 55. § (5) bekezdésének, valamint a 65. § (7) bekezdésének alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt és a panaszost, az eljárás egyéb résztvevője alatt pedig azt kell érteni, akinek a magatartására a bejelentés, illetve a panasz vonatkozik.
(2) A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak. A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásban megfelelően alkalmazni kell
a) a 46. §-t, az 55/A. §-t, az 59. §-t, a 63. § (6) bekezdését, valamint a 64/A. § (1) és (2) bekezdését azzal, hogy az 59. § alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt és a panaszost, valamint a bejelentettet, illetve azt kell érteni, akinek a magatartására a bejelentés, illetve a panasz vonatkozik, továbbá
b) a bejelentéssel kapcsolatos eljárásban az 55/B. § (1), (2) és (7) bekezdését, az 55/C. § (1)-(3) bekezdését, az 55/D. §-t, valamint az 56. §-t, illetve
c) a panasszal kapcsolatos eljárásban az 55/C. § (1) bekezdését.
(2) A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak. A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásban - ha e fejezet eltérően nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell
a) a 45. §-t, az 53/A. §-t, az 53/B. §-t, az 54. § (1)-(3) bekezdését, az 55/A. §-t, valamint az 59. §-t, azzal, hogy e rendelkezések alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt, a panaszost, illetve a bejelentettet, valamint azt kell érteni, akinek a magatartására a panasz vonatkozik, továbbá
b) a bejelentéssel kapcsolatos eljárásban a 48. § (2) bekezdését, az 55/B. § (1), (2) és (7) bekezdését, az 55/C. §-t, az 55/D. §-t, az 56. §-t, a 63. § (8) bekezdés 1., 10. és 17. pontját, valamint a 64. §-t azzal, hogy a 63. § (8) bekezdés10. pontjának alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt kell érteni, illetve
c) a panasszal kapcsolatos eljárásban az 55/C. § (1) bekezdését.
(3) A bejelentő vagy a panaszos kérelmére a Gazdasági Versenyhivatal titokban tartja azt a tényt, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelentéssel vagy panasszal élt.
(4) A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás irataiba kizárólag a bejelentő, illetve a panaszos tekinthet be a bejelentés tárgyában való döntéshozatalt, illetve a panasszal kapcsolatos eljárás lezárultát követően azzal, hogy korlátozottan megismerhető adat csak akkor ismerhető meg, ha az iratbetekintést kérő igazolja, hogy az érintett adat védelmét szabályozó külön törvényben az adat megismerésére meghatározott különös feltételek fennállnak.
(5) A Gazdasági Versenyhivatal a bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásban beszerzett korlátozottan megismerhető adatot a bejelentés tárgyában való döntéshozataltól, illetve a panasszal kapcsolatos eljárás lezárultától számított három évig kezelheti.
(6) Ha a bejelentésben vagy panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban versenyfelügyeleti eljárás indul, az iratokba való betekintésre és az adatok kezelésére a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell alkalmazni.
(7) A Gazdasági Versenyhivatal a bejelentéssel és panasszal kapcsolatos eljárásai során jogszerűen megszerzett iratot, adatot vagy egyéb bizonyítási eszközt más bejelentéssel vagy panasszal kapcsolatos eljárásában felhasználhatja.
43/H. §
(1) Bejelentés a Gazdasági Versenyhivatal által közzétett formátumú, megfelelően kitöltött űrlap Gazdasági Versenyhivatalhoz történő benyújtásával tehető. Az űrlap tartalmazza a bejelentés elbírálásához szükséges lényeges tényeket, így különösen a bejelentő és a bejelentett azonosításához szükséges adatokat, a feltételezett jogsértés megjelölését, a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás leírását, az érintett piac meghatározásához szükséges alapvető információkat, a feltételezett jogsértés időtartamát, a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és bizonyítékokat.
(1) Bejelentés a Gazdasági Versenyhivatal által a honlapján közzétett formátumú, megfelelően kitöltött űrlap Gazdasági Versenyhivatalhoz történő benyújtásával tehető. Az űrlap tartalmazza a bejelentés elbírálásához szükséges lényeges tényeket, így különösen a bejelentő és a bejelentett azonosításához szükséges adatokat, a feltételezett jogsértés megjelölését, a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás leírását, az érintett piac meghatározásához szükséges alapvető információkat, a feltételezett jogsértés időtartamát, a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és bizonyítékokat.
(1a) Nem kérhető a bejelentéshez olyan okirat vagy más irat csatolása, amely az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) alapján beszerezhető, valamint - a bejelentő, illetve a bejelentett azonosításához szükséges adatok kivételével - olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.
(2) A bejelentés alapján indult eljárásra a Ket. rendelkezései közül kizárólag a 17. §-t, a 26. §-t, a 40. §-t, az 58-59. §-t, a 72-73. §-t, a 78-79. §-t, a 81. §-t, a 122. §-t és a 153. §-t kell alkalmazni azzal, hogy ahol a Ket. ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni.
(2) A bejelentés alapján indult eljárásra a Ket. rendelkezései közül kizárólag a 17. §-t, a 26. §-t, a 40. §-t, az 58-59. §-t, a 68. § (2) bekezdését, a 72-73. §-t, a 78-79. §-t, a 81. §-t, a 122. §-t és a 153. §-t kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a Ket. ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni.
(2) A bejelentés alapján indult eljárásra a Ket. rendelkezései közül kizárólag a 17. §-t, a 26. §-t, a 40-40/A. §-t, az 58-59. §-t, a 69. § (1) bekezdését, a 72-73. §-t, a 78-80. §-t, a 81-81/B. §-t és a 153. §-t kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a Ket. ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni.
(2) A bejelentés alapján indult eljárásra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell a Ket. 17. §-át, 17/A. §-át, 26. §-át, 33. § (3) bekezdését, 39. §-át, 40-40/A. §-át, 58-59. §-át, 69. § (1), (3), (5) és (6) bekezdését, 72. § (2) bekezdését, 73. §-át, 73/A. § (1) és (3) bekezdését, 78. § (2), (4)-(8) és (10) bekezdését, 79-80. §-át, 81-81/B. §-át és 153. §-át azzal, hogy a Ket. 17. §-ának és 39. §-ának alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt, az eljárás egyéb résztvevője, illetve érintett személy alatt pedig a bejelentettet, a Ket. 17/A. §-ának, 26. §-ának, 78. §-ának, 80-81. §-ának és 153. §-ának alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt, a Ket. 40-40/A. §-ának, 58-59. §-ának, 72. § (2) bekezdésének, 73. §-ának, 79. §-ának és 81/A. §-ának alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt és - ahol az értelmezhető - a bejelentettet kell érteni.
(2) A bejelentés alapján indult eljárásra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell a Ket. 17. §-át, 17/A. §-át, 26. §-át, 33. § (3) bekezdését, 39. §-át, 40. §-át, 40/A. §-át, 58. §-át, 59. §-át, 65. §-át, 72. § (2) bekezdését, 73. §-át, 73/A. § (1) és (3) bekezdését, 78. § (2), (4)-(8) és (10) bekezdését, 78/A. § b) pontját, 79. §-át, 80. §-át, 81-81/B. §-át, 114. §-át és 153. §-át azzal, hogy a Ket. 17. §-a és 39. §-a alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt, az eljárás egyéb résztvevője alatt pedig a bejelentettet, a Ket. 17/A. §-a, 26. §-a, 78. §-a, 80. §-a, 81. §-a és 153. §-a alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt, a Ket. 40. §-a, 40/A. §-a, 58. §-a, 59. §-a, 72. § (2) bekezdése, 73. §-a, 79. §-a és 81/A. §-a alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt és - ahol az értelmezhető - a bejelentettet kell érteni. A Ket. 33. § (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában a bejelentőt adatok, iratok szolgáltatásra felhívó (4) bekezdés szerinti végzés kibocsátásától az annak teljesítéséig, de legfeljebb a teljesítésre előírt határidő lejártáig terjedő idő nem számít bele az ügyintézési határidőbe.
(2) A bejelentéssel kapcsolatos eljárásra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell az Ákr.-nek
a) a jogszerűség elvére, a hatékonyság elvére, az ügyfélre vonatkozó alapelvekre, valamint a jóhiszeműség elvére és a bizalmi elvre,
b) a képviselet általános szabályaira és a meghatalmazásra,
c) a megkeresésre,
d) a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személy eljárási védelme általános szabályaira,
e) az eljárási cselekmények rögzítésére,
f) a döntés tartalmára és formájára, véglegességére, közlésére, kijavítására és kiegészítésére,
g) a végzéssel szembeni jogorvoslatra, valamint
h) az eljárási költség meghatározására
vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ügyfél alatt a bejelentőt és - az a), b) és e) pont, valamint a kézbesítési meghatalmazottra vonatkozó szabályok alkalmazásában - a bejelentettet, az eljárás egyéb résztvevője alatt pedig a bejelentettet kell érteni.
(3) Amennyiben a bejelentésben foglaltakkal kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal eljárásra nem jogosult, köteles a bejelentést 15 napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv részére áttenni, és erről a bejelentőt értesíteni.
(3) A vizsgáló az eljárás során felmerült kérdésekben végzést bocsát ki.
(3) A vizsgáló az eljárás során felmerült kérdésekben végzést hoz.
(4) A vizsgáló a bejelentés elbírálásához szükséges adatokat beszerezheti, az érintettek részvételével szóbeli meghallgatást tarthat, illetve más hatóság vagy szakértő közreműködésével tisztázza a bejelentés elbírálásához szükséges tényeket. Ha az eljárás során az érintett a közreműködést megtagadja, vele szemben sem eljárási bírság, sem egyéb kényszerítő eszköz nem alkalmazható. A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt bejelentés elbírálása mellőzhető.
(4) A vizsgáló a bejelentés elbírálásához szükséges adatokat beszerezheti, az érintettek részvételével szóbeli meghallgatást tarthat. Ha az eljárás során az érintett a közreműködést megtagadja, vele szemben sem eljárási bírság, sem egyéb kényszerítő eszköz nem alkalmazható. A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt bejelentés elbírálása mellőzhető.
(4) A vizsgáló a bejelentés elbírálásához szükséges adatokat beszerezheti, ennek érdekében a szükséges körben és mértékben bármely személytől vagy szervezettől felvilágosítás adását, a vizsgálat tárgyával összefüggő adatok, iratok szolgáltatását kérheti, továbbá a bejelentőt, illetve a bejelentettet meghallgathatja. Ha a megkeresett az eljárás során a közreműködést megtagadja, vele szemben sem eljárási bírság, sem egyéb kényszerítő eszköz nem alkalmazható.
(5) Aki a bejelentés vizsgálata során a Gazdasági Versenyhivatal számára adatot szolgáltat, kérheti az üzleti titok védelmére hivatkozással az iratokba való betekintés, valamint azokról történő másolat készítésének korlátozását. Az eljárás irataiba csak a bejelentő, és csak a (8) bekezdés b) pontja szerinti esetben, a bejelentés elbírálása tárgyában hozott végzés meghozatalát követően, jogorvoslati jogának gyakorlása érdekében tekinthet be, kivéve, ha a vizsgáló üzleti titok védelmére tekintettel az iratbetekintés korlátozását rendelte el.
(5) Aki a bejelentés vizsgálata során a Gazdasági Versenyhivatal számára adatot szolgáltat, kérheti az üzleti titok védelmére hivatkozással az iratokba való betekintés, valamint azokról történő másolat készítésének korlátozását. A kérelemről való döntéssel egyidejűleg a vizsgáló kötelezheti az adatszolgáltatót olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. Az eljárás irataiba csak a bejelentő, és csak a (8) bekezdés b) pontja szerinti esetben, a bejelentés elbírálása tárgyában hozott végzés meghozatalát követően, jogorvoslati jogának gyakorlása érdekében tekinthet be, kivéve, ha a vizsgáló üzleti titok védelmére tekintettel az iratbetekintés korlátozását rendelte el.
(5) Aki a bejelentés vizsgálata során a Gazdasági Versenyhivatal számára adatot szolgáltat, kérheti az üzleti titok védelmére hivatkozással az iratokba való betekintés, valamint azokról másolat vagy feljegyzés készítésének korlátozását. A kérelemről való döntéssel egyidejűleg a vizsgáló kötelezheti az adatszolgáltatót olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. Az eljárás irataiba csak a bejelentő, és csak a (8) bekezdés b) pontja szerinti esetben, a bejelentés elbírálása tárgyában hozott végzés meghozatalát követően, jogorvoslati jogának gyakorlása érdekében tekinthet be, kivéve, ha a vizsgáló üzleti titok védelmére tekintettel az iratbetekintés korlátozását rendelte el.
(5) A vizsgálónak a bejelentéssel kapcsolatos eljárás során hozott, a Ket. vagy e törvény szerint külön jogorvoslattal megtámadható végzésével szembeni jogorvoslatra - a (7) bekezdés szerinti végzéssel szembeni jogorvoslat kivételével - a 82. §-t kell megfelelően alkalmazni.
(5) A vizsgálónak a bejelentéssel kapcsolatos eljárás során hozott, az Ákr. vagy e törvény szerint önálló jogorvoslattal megtámadható végzésével szembeni jogorvoslatra - a (7) bekezdés szerinti végzéssel szembeni jogorvoslat kivételével - a 82. § (1), (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.
(6) Az eljárás költségeit az állam előlegezi és viseli. Ha versenyfelügyeleti eljárásban a bejelentésben megjelölt magatartás törvénybe ütköző volta megállapításra kerül, a bejelentési eljárás költségeit is köteles megtéríteni az, akinek törvénybe ütköző magatartását megállapították.
(6) Az eljárás költségeit az állam előlegezi és viseli azzal az eltéréssel, hogy ha a versenyfelügyeleti eljárásban a bejelentésben megjelölt magatartás jogsértő volta, illetve a 24. § szerinti összefonódásnak a 29. § szerinti tilalom ellenére való végrehajtása megállapításra kerül, a bejelentéssel kapcsolatos eljárás költségeit is köteles megtéríteni az, akinek jogsértő magatartását megállapították, illetve aki az összefonódás engedélyezése iránti kérelem benyújtására köteles lett volna.
(6) Az eljárás költségeit az állam előlegezi és viseli azzal az eltéréssel, hogy ha a versenyfelügyeleti eljárásban a bejelentésben megjelölt magatartás jogsértő volta, illetve a 24. § szerinti összefonódásnak a 29. § szerinti tilalom ellenére való végrehajtása megállapításra kerül, a bejelentéssel kapcsolatos eljárás költségeit is köteles megtéríteni az, akinek jogsértő magatartását megállapították, illetve aki a 28. § (1) bekezdése szerint az összefonódás bejelentésére köteles lett volna.
(7) A bejelentő kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy bejelentéssel élt a Gazdasági Versenyhivatalhoz.
(7) A bejelentés beérkezését követő naptól számított két hónapon belül a vizsgáló
a) a 70. § (1) bekezdése alapján vizsgálatot rendel el,
a) a 70. § (1), (1a) vagy (1c) bekezdése alapján vizsgálatot rendel el,
a) a 67. § (2), (3) vagy (5) bekezdése alapján vizsgálatot rendel el,
b) megállapítja, hogy a bejelentésben foglalt, illetve a bejelentés alapján lefolytatott eljárásban beszerzett adatok alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindításának a 70. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei nem állnak fenn,
b) megállapítja, hogy a bejelentésben foglalt, illetve a bejelentés alapján lefolytatott eljárásban beszerzett adatok alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindításának a 70. § (1), (1a) vagy (1c) bekezdésében meghatározott feltételei nem állnak fenn,
b) megállapítja, hogy a bejelentésben foglalt, illetve a bejelentés alapján lefolytatott eljárásban beszerzett adatok alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindításának a 67. § (2), (3) vagy (5) bekezdésében meghatározott feltételei nem állnak fenn,
c) az eljárást megszünteti, ha a bejelentésben foglaltak tekintetében
ca) a bejelentéssel érintett szervezettel vagy személlyel szemben már versenyfelügyeleti eljárás van folyamatban, vagy
ca) a bejelentettel szemben már versenyfelügyeleti eljárás van folyamatban, vagy
cb) a Gazdasági Versenyhivatal a bejelentésben foglaltakat - a bejelentésben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett - már elbírálta, vagy
c) az eljárást megszünteti, ha
ca) a bejelentésben foglaltak tekintetében a bejelentettel szemben már versenyfelügyeleti eljárás van folyamatban,
cb) a Gazdasági Versenyhivatal a bejelentésben foglaltakat - a bejelentésben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett - már elbírálta, vagy
cc) a bejelentő a bejelentést visszavonta, vagy
d) hatáskör hiányában a bejelentést átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.
(8) A bejelentés beérkezésétől számított hatvan napon belül a vizsgáló
a) a 70. § (1) bekezdése alapján végzéssel vizsgálatot rendel el, vagy
b) végzéssel megállapítja, hogy a bejelentésben foglalt, illetve a bejelentés alapján lefolytatott eljárásban beszerzett adatok alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindításának a 70. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei nem állnak fenn.
c) amennyiben a bejelentésben foglaltakkal kapcsolatos eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a bejelentést végzéssel átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak.
(8) A bejelentés beérkezésétől számított két hónapon belül a vizsgáló
a) a 70. § (1) bekezdése alapján végzéssel vizsgálatot rendel el, vagy
b) végzéssel megállapítja, hogy a bejelentésben foglalt, illetve a bejelentés alapján lefolytatott eljárásban beszerzett adatok alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindításának a 70. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei nem állnak fenn,
c) amennyiben a bejelentésben foglaltakkal kapcsolatos eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a bejelentést végzéssel átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak.
(8) A bejelentés beérkezését követő naptól számított két hónapon belül a vizsgáló
a) a 70. § (1) bekezdése alapján végzéssel vizsgálatot rendel el, vagy
b) végzéssel megállapítja, hogy a bejelentésben foglalt, illetve a bejelentés alapján lefolytatott eljárásban beszerzett adatok alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindításának a 70. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei nem állnak fenn,
c) amennyiben a bejelentésben foglaltakkal kapcsolatos eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a bejelentést végzéssel átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak.
(8) A (7) bekezdés szerinti határidő annak letelte előtt indokolt esetben legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.
(8) A (7) bekezdés szerinti határidőt a Gazdasági Versenyhivatal elnöke indokolt esetben annak letelte előtt egy alkalommal legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.
(9) A (8) bekezdés szerinti határidő indokolt esetben hatvan nappal meghosszabbítható.
(9) A (8) bekezdés szerinti határidő indokolt esetben két hónappal meghosszabbítható.
(9) A (8) bekezdés szerinti határidő indokolt esetben legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.
(9) A (7) bekezdés b) és c) pontja szerinti végzést a bejelentővel kell közölni, a bejelentettel pedig akkor, ha az eljárásban részt vett. A bejelentőt a (7) bekezdés a) és d) pontja szerinti végzésről, a bejelentettet pedig - ha az eljárásban részt vett - a (7) bekezdés d) pontja szerinti végzésről tájékoztatni kell.
(10) A (8) bekezdés b) pontja szerinti végzést a bejelentővel minden esetben, a bejelentettel pedig akkor kell közölni, ha az eljárásban részt vett.
(10) A (8) bekezdés b) pontja szerinti végzést a bejelentővel kell közölni, a bejelentettel pedig akkor, ha az eljárásban részt vett.
(10) A (7) bekezdés b) és c) pontja szerinti végzés ellen kizárólag a bejelentő élhet jogorvoslattal a közléstől számított nyolc napon belül. A jogorvoslati kérelemre a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ha a bíróság álláspontja szerint a (7) bekezdés a) pontja alkalmazásának van helye, a vizsgálót a vizsgálat harminc napon belül történő elrendelésére kötelezi.
(10) A (7) bekezdés b) és c) pontja szerinti végzést kizárólag a bejelentő támadhatja meg, közigazgatási perben, a közlésétől számított nyolc napon belül. A közigazgatási perben a bíróság eljárására vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a bíróság álláspontja szerint a (7) bekezdés a) pontja alkalmazásának van helye, a vizsgálót a vizsgálat harminc napon belül történő elrendelésére kötelezi. Az e bekezdés szerinti perben nincs helye az érdekelt perbelépésének, a természetes személy bejelentő számára a jogi képviselet nem kötelező, és a bíróság végzése ellen perorvoslatnak nincs helye.
(11) A vizsgáló a bejelentéssel kapcsolatos eljárást megszünteti, ha az ügyben az Európai Bizottság az 1/2003/EK tanácsi rendelet alapján eljárást indított. A bejelentéssel kapcsolatos eljárás megszüntethető, ha az ügyben más tagállam versenyhatósága eljárást indított. Az eljárást e bekezdés alapján megszüntető végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(12) Ha a vizsgáló a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti végrehajtás iránti megkereséssel él, erre hivatkozással a bejelentés alapján indult eljárást megszüntetheti. Az eljárást e bekezdés alapján megszüntető végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(11) A (8) bekezdés b) pontja szerinti végzés ellen a bejelentő élhet a közléstől számított nyolc napon belül jogorvoslati kérelemmel, melyet a Fővárosi Bíróság közigazgatási nemperes eljárásban bírál el. Ha a bíróság álláspontja szerint a (8) bekezdés a) pontja alkalmazásának van helye, a vizsgálót a vizsgálat harminc napon belül történő elrendelésére kötelezi.
(11) A (8) bekezdés b) pontja szerinti végzés ellen a bejelentő élhet a közléstől számított nyolc napon belül jogorvoslati kérelemmel, melyet a Fővárosi Bíróság közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint bírál el. Ha a bíróság álláspontja szerint a (8) bekezdés a) pontja alkalmazásának van helye, a vizsgálót a vizsgálat harminc napon belül történő elrendelésére kötelezi.
(11) A (8) bekezdés b) pontja szerinti végzés ellen a bejelentő élhet a közléstől számított nyolc napon belül jogorvoslati kérelemmel, melyet a Fővárosi Törvényszék közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint bírál el. Ha a bíróság álláspontja szerint a (8) bekezdés a) pontja alkalmazásának van helye, a vizsgálót a vizsgálat harminc napon belül történő elrendelésére kötelezi.
(11) A (8) bekezdés b) pontja szerinti végzés ellen kizárólag a bejelentő élhet a közléstől számított nyolc napon belül jogorvoslati kérelemmel. A jogorvoslati kérelemre a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ha a bíróság álláspontja szerint a (8) bekezdés a) pontja alkalmazásának van helye, a vizsgálót a vizsgálat harminc napon belül történő elrendelésére kötelezi.
43/I. §
(1) A 43/H. § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek nem minősülő beadványt a Gazdasági Versenyhivatal panaszként köteles kezelni. A panasz tárgyában folytatott eljárásra e § rendelkezései irányadók.
(1) A 43/H. § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek nem minősülő beadványt a Gazdasági Versenyhivatal panaszként kezeli az e §-ban meghatározottak szerint.
(2) Amennyiben a panaszban foglaltakkal kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal eljárásra nem jogosult, köteles a panaszt tizenöt napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv részére áttenni, és erről a panaszost értesíteni.
(2) Amennyiben a panaszban foglaltakkal kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal eljárásra nem jogosult, köteles a panaszt tíz munkanapon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv részére áttenni, és erről a panaszost értesíteni.
(2) Amennyiben a panaszban foglaltakkal kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal eljárásra nem jogosult, köteles a panaszt a beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv részére áttenni, és erről a panaszost értesíteni.
(2) A vizsgáló a panaszban foglaltak alapján megteszi a szükséges intézkedéseket. Az ugyanazon panaszos által tett korábbi panasszal azonos tartalmú, a nyilvánvalóan alaptalan, továbbá a névtelen panasszal kapcsolatos intézkedés megtétele mellőzhető.
(3) A panaszt a beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni. Ha az elbírálás megalapozása előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, a vizsgáló erről a panaszost az eredeti határidő lejárta előtt az elintézés várható időpontjának megjelölése mellett tájékoztatja.
(3) A panaszt a beérkezésétől számított huszonkét munkanapon belül kell elbírálni. Ha az elbírálás megalapozása előreláthatólag huszonkét munkanapnál hosszabb ideig tart, a vizsgáló erről a panaszost az eredeti határidő lejárta előtt az elintézés várható időpontjának megjelölése mellett tájékoztatja.
(3) A panaszt a beérkezését követő naptól számított harminc napon belül kell elbírálni. Ha az elbírálás megalapozása előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, a vizsgáló erről a panaszost az eredeti határidő lejárta előtt az elintézés várható időpontjának megjelölése mellett tájékoztatja.
(3) A vizsgáló a panaszost és azt, akivel szemben panasszal éltek, meghallgathatja, valamint tőle további felvilágosítást és információt kérhet. A panaszos kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy panasszal élt a Gazdasági Versenyhivatalhoz.
(3) A vizsgáló a panaszost és azt, akivel szemben panasszal éltek, meghallgathatja, valamint tőle további felvilágosítást és információt kérhet.
(4) A vizsgáló a panaszost meghallgathatja, valamint tőle további felvilágosítást és információt kérhet. A panaszos kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy panasszal élt a Gazdasági Versenyhivatalhoz.
(4) A vizsgáló a panaszost és azt, akivel szemben panasszal éltek, meghallgathatja, valamint tőle további felvilágosítást és információt kérhet. A panaszos kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy panasszal élt a Gazdasági Versenyhivatalhoz.
(4) Ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban más hatóság jogosult eljárni, a Gazdasági Versenyhivatal a panaszt ennek megállapításától számított nyolc napon belül - a panaszos egyidejű értesítése mellett - átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.
(4) Ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban más hatóság jogosult eljárni, a Gazdasági Versenyhivatal a panaszt ennek megállapításától számított nyolc napon belül - a panaszos egyidejű értesítése mellett - megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak.
(5) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos által tett ismételt, továbbá a névtelen panasz elbírálása mellőzhető.
(5) Ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indít, vagy a panasz beérkezésekor a versenyfelügyeleti eljárás már folyamatban van vagy lezárult, erről a tényről a panaszost tájékoztatni kell.
(5) Ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indít, vagy a panasz beérkezésekor a versenyfelügyeleti eljárás már folyamatban van vagy lezárult, erről a tényről a panaszost tájékoztatni kell. Ha a panasz alapján további intézkedés nem szükséges, erről a panaszost külön nem kell tájékoztatni, a panasszal kapcsolatos eljárást ebben az esetben a panasz beérkezésétől számított egy év elteltével lezártnak kell tekinteni.
(6) A panasz alapján - ha az alaposnak bizonyul - a vizsgáló dönt a szükséges intézkedések megtételéről, s erről a panaszost tájékoztatja.

[I]IX/A. FEJEZET[/I]

IX/A. FEJEZET

ÖSSZEFONÓDÁS-BEJELENTÉS

43/J. §
(1) A 24. § szerinti összefonódás-bejelentést a Gazdasági Versenyhivatal által közzétett formátumú, megfelelően kitöltött összefonódás-bejelentési űrlapon kell benyújtani. Az összefonódás-bejelentésnek az elintézéséhez szükséges valamennyi tényt, adatot tartalmaznia kell, és ahhoz csatolni kell az űrlapban megjelölt iratokat. A nem a 28. § (1) bekezdése szerinti személytől származó vagy a 28. § (2) bekezdésében megjelölt időpontot megelőzően benyújtott összefonódás-bejelentéshez az e törvény szerinti jogkövetkezmények - a 43/M. § szerinti díjfizetési kötelezettséget ide nem értve - nem fűződnek.
(1) A 24. § szerinti összefonódás-bejelentést a Gazdasági Versenyhivatal által a honlapján közzétett formátumú, megfelelően kitöltött összefonódás-bejelentési űrlapon kell benyújtani. Az összefonódás-bejelentésnek az elintézéséhez szükséges valamennyi tényt, adatot tartalmaznia kell, és ahhoz csatolni kell az űrlapban megjelölt iratokat.
(1a) Nem kérhető az összefonódás-bejelentéshez olyan okirat vagy más irat csatolása, amely az Eüsztv. alapján beszerezhető, valamint - az összefonódást bejelentő és az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölt egyéb vállalkozások azonosításához szükséges adatok kivételével - olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.
(1b) A nem a 28. § (1) bekezdése szerinti személytől származó vagy a 28. § (2) bekezdésében megjelölt időpontot megelőzően benyújtott összefonódás-bejelentéshez az e törvény szerinti jogkövetkezmények - a 43/M. § szerinti díjfizetési kötelezettséget ide nem értve - nem fűződnek.
(2) Az összefonódás-bejelentés tényét és az összefonódás korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó rövid ismertetését a Gazdasági Versenyhivatal a honlapján nyilvánosságra hozza, kivéve, ha a bejelentésben az összefonódás tényét az összefonódás végrehajtásáig üzleti titokként kezelendőnek jelölték meg, ami azonban nem képezi akadályát annak, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a szükséges eljárási cselekményeket elvégezze, különösen, hogy a 64/B. § szerinti bizonyítási eszközökkel éljen.
43/K. §
(1) Az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak.
a) a 46. §-t, a 48-51. §-t, az 53. § (1) bekezdését, az 55/A. §-t, az 55/C. §-t, az 55/D. §-t, az 59. §-t, a 63. § (7) bekezdését, a 64/A. §-t, valamint a 66. §-t azzal, hogy e rendelkezések alkalmazásában ügyfél alatt az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölteket kell érteni, valamint
b) - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a Ket. 17. §-át, 28/A-28/D. §-át, 36. § (2)-(4) bekezdését, 40. §-át, 40/A. §-át, 52. § (2) és (3) bekezdését, 65. §-át, 78. § (4)-(8) és (10) bekezdését, 79. §-át, 80. §-át, 81. §-át és 83. §-át azzal, hogy a Ket. 17. §-a és 52. §-a alkalmazásában ügyfél alatt az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölteket, a Ket. 36. §-a, 78. §-a, 80. §-a, 81. §-a és 83. §-a alkalmazásában ügyfél alatt az összefonódást bejelentőt, a Ket. 40. §-a és 40/A. §-a alkalmazásában ügyfél alatt az összefonódást bejelentőt és - ahol az értelmezhető - az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölt egyéb vállalkozásokat kell érteni.
(1) Az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak.
a) a) a 45. §-t, a 48. § (2) bekezdését, a 49-51. §-t, az 53. § (1) bekezdését, az 53/A. §-t, az 53/B. §-t, az 54. §-t, az 55/A. §-t, az 55/C. §-t, az 55/D. §-t, az 59. §-t, a 62/A. § (2), (5) és (6) bekezdését, a 64. §-t, továbbá
b) - az e törvényben foglalt eltérésekkel - az Ákr.-nek a képviselet általános szabályaira, a meghatalmazásra, a döntés közlésének általános szabályaira - nem ideértve a döntés szóban történő közlését -, a kézbesítésre, a kézbesítési meghatalmazottra, a döntés kijavítására, kiegészítésére, valamint a hatósági bizonyítványra vonatkozó rendelkezéseit
azzal, hogy e rendelkezések alkalmazásában ügyfél alatt az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölt vállalkozásokat kell érteni.
(2) Az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás irataiba az összefonódást bejelentő, illetve az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölt egyéb vállalkozás bármikor, más személy pedig csak a bejelentés elintézését követően tekinthet be, azzal, hogy korlátozottan megismerhető adat csak akkor ismerhető meg, ha az iratbetekintést kérő igazolja, hogy az érintett adat védelmét szabályozó külön törvényben az adat megismerésére meghatározott különös feltételek fennállnak.
(2) Az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás irataiba az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölt vállalkozás bármikor, más személy pedig csak a bejelentés elintézését követően tekinthet be, azzal, hogy korlátozottan megismerhető adat csak akkor ismerhető meg, ha az iratbetekintést kérő igazolja, hogy az érintett adat védelmét szabályozó külön törvényben az adat megismerésére meghatározott különös feltételek fennállnak.
(3) Az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárásban rendelkezésére bocsátott korlátozottan megismerhető adatot a Gazdasági Versenyhivatal a 43/N. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az intézkedés megtételétől számított öt évig kezelheti.
(4) Ha a bejelentett összefonódásra vonatkozóan versenyfelügyeleti eljárás indul, az iratokba való betekintésre, valamint az adatok kezelésére és felhasználására a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell alkalmazni.
(4) Ha a bejelentett összefonódás vizsgálatára versenyfelügyeleti eljárás indul, az iratokba való betekintésre, valamint az adatok kezelésére és felhasználására a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell alkalmazni.
43/L. §
(1) Az összefonódás-bejelentést megelőzően az összefonódás-bejelentésre kötelezett vállalkozások előzetes egyeztetést kezdeményezhetnek a Gazdasági Versenyhivatalnál a már elhatározott összefonódás bejelentéséhez szükséges adatok, iratok körének tisztázása érdekében.
(2) Az előzetes egyeztetés kezdeményezésekor vagy az egyeztetés során átadott iratok, közölt adatok kizárólag az egyeztetés céljából, valamint az egyeztetés tárgyára vonatkozó összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárásban, illetve az annak vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárásban használhatók fel.
43/M. §
(1) Az összefonódás-bejelentéssel egyidejűleg az összefonódás-bejelentés elintézéséért egymillió forint igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni. A díjat - a vállalkozások eltérő megállapodása hiányában - az összefonódás-bejelentést tevő vállalkozás köteles megfizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti díjra megfelelően alkalmazni kell az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. § (3) bekezdését és 31. § (3) bekezdését.
(2) Ha egy összefonódás-bejelentésben több összefonódást jelentenek be, az (1) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjat összefonódásonként kell megfizetni.
43/N. §
(1) Az összefonódás-bejelentés beérkezésétől - ha a 43/M. § (1) bekezdése szerinti díj megfizetésére később kerül sor, ennek időpontjától - számított nyolc napon belül a vizsgáló
a) a 70. § (1b) bekezdése alapján elrendeli az összefonódás vizsgálatát,
b) a 70. § (1b) bekezdése szerint a vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény hiányában erről a tényről - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - hatósági bizonyítványt ad ki az összefonódást bejelentőnek,
c) a 24. § (4) bekezdése szerinti összefonódás-vizsgálati küszöbérték nem teljesülése ellenére benyújtott összefonódás-bejelentést visszautasítja, vagy
d) a nem a 28. § (1) bekezdése szerinti személytől származó vagy a 28. § (2) bekezdésében megjelölt időpontot megelőzően benyújtott összefonódás-bejelentést - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - visszautasítja; ebben az esetben a 43/M. § (1) bekezdése szerinti, már megfizetett díj felét vissza kell téríteni.
(1) Az összefonódás-bejelentés beérkezését - ha a 43/M. § (1) bekezdése szerinti díj megfizetésére később kerül sor, ennek időpontját - követő naptól számított nyolc napon belül a vizsgáló
a) a 70. § (1b) bekezdése alapján elrendeli az összefonódás vizsgálatát,
a) a 67. § (4) bekezdése alapján elrendeli az összefonódás vizsgálatát,
b) a 70. § (1b) bekezdése szerint a vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény hiányában erről a tényről - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - hatósági bizonyítványt ad ki az összefonódást bejelentőnek,
b) a 67. § (4) bekezdése szerint a vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény hiányában erről a tényről - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - hatósági bizonyítványt ad ki az összefonódást bejelentőnek,
c) a 24. § (4) bekezdése szerinti összefonódás-vizsgálati küszöbérték nem teljesülése ellenére benyújtott összefonódás-bejelentést visszautasítja, vagy
d) a nem a 28. § (1) bekezdése szerinti személytől származó vagy a 28. § (2) bekezdésében megjelölt időpontot megelőzően benyújtott összefonódás-bejelentést - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - visszautasítja; ebben az esetben a 43/M. § (1) bekezdése szerinti, már megfizetett díj felét vissza kell téríteni.
(1) Az összefonódás-bejelentés beérkezését - ha a 43/M. § (1) bekezdése szerinti díj megfizetésére később kerül sor, ennek időpontját - követő naptól számított nyolc napon belül a vizsgáló
a) elrendeli a 67. § (4) bekezdése alapján az összefonódás vizsgálatát,
b) hatósági bizonyítványt ad ki a 67. § (4) bekezdése szerint a vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény hiányának tényéről - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - az összefonódást bejelentőnek, vagy
c) visszautasítja
ca) a 24. § (4) bekezdése szerinti összefonódás-vizsgálati küszöbérték nem teljesülése ellenére benyújtott összefonódás-bejelentést,
cb) a közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített összefonódásra vonatkozó bejelentést,
cc) a 25/B. § (1) bekezdése szerinti összefonódásra vonatkozó bejelentést vagy
cd) - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - a nem a 28. § (1) bekezdése szerinti személytől származó vagy a 28. § (2) bekezdésében megjelölt időpontot megelőzően benyújtott összefonódás-bejelentést.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti határidőben nem kerül sor az ott megjelölt intézkedések valamelyikére, a 24. § (1) bekezdése szerint bejelentett összefonódás végrehajtható. Erről a tényről az összefonódás-bejelentést tevő kérelmére a vizsgáló hatósági bizonyítványt állít ki. Ebben az esetben a 43/M. § (1) bekezdése szerinti, már megfizetett díjat vissza kell téríteni.
(3) Az (1) bekezdés c) pont cb), cc) és cd) alpontja szerinti esetben a 43/M. § (1) bekezdése szerinti, már megfizetett díj felét vissza kell téríteni.
(4) A 43/J. § (2) bekezdésének sérelme nélkül a Gazdasági Versenyhivatal a honlapján évente közzéteszi az (1) bekezdés b) pontja szerint kiállított hatósági bizonyítványban megjelölt összefonódással érintett piacok listáját.
43/O. §
(1) A 25/B. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatást a Gazdasági Versenyhivatal által a honlapján közzétett formátumú, megfelelően kitöltött, a 25/B. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatást szolgáló űrlapon kell benyújtani. A tájékoztatásnak az űrlapban megjelölt valamennyi tényt, adatot tartalmaznia kell, és ahhoz csatolni kell az űrlapban megjelölt iratokat.
(2) A vizsgáló a 25/B. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén a 61. § szerinti eljárási bírságot szabhat ki az irányításszerző tőkealappal szemben.
(3) Az eljárási bírságot kiszabó végzés a közlésétől számított tizenöt napon belül, közigazgatási perben támadható meg.
(4) A 25/B. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatással kapcsolatos eljárásra a 43/K. § (1)-(3) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az összefonódást bejelentő az irányításszerző tőkealap, és az eljárásban az 53. § (1) bekezdése és 62/A. § (2), (5) és (6) bekezdése nem alkalmazható.

III. RÉSZ

NEGYEDIK RÉSZ
A VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁS

VIII. FEJEZET
A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása

44. §   A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a 3. § (1) bekezdése, (3)-(8) bekezdése, 4. § (1) bekezdése, 5. § (1)-(3) bekezdése, 6. §, 8. § (2) bekezdés a) pontja, 9. §, 11. §, 12. §, 13. § (1) bekezdése, 14. §, 15. §, 16. § (1)-(2) és (4) bekezdése, 17. § (3) bekezdése, 19. § (2)-(7) bekezdése, 24. § (2) és (7) bekezdése, 27. § (3)-(4) bekezdése, 35. §, 36. § (4) bekezdése, 37. § (3) bekezdése, 38. §, 40. §, 41. § (1)-(2) bekezdése, 49-60. §, 62-72. §, 75. §, 77. §, 78. §, 82. § (1) bekezdés c) pontja, illetve (2) és (3) bekezdése, 85. §, 89. § (1) és (2) bekezdése, 90-96. § kivételével.

X. FEJEZET
A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

A versenyfelügyeleti eljárás, a Gazdasági Versenyhivatal hatásköre és illetékessége

44. §   A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a 3. § (1) bekezdése, (3)-(5) és (7)-(8) bekezdése, 4. § (1)-(4) bekezdése, 5. § (1)-(3) bekezdése, 6. §, 7. § (2) bekezdése, 8. § (2) bekezdésének a) pontja, 9. §, 11. §, 12. §, 13. § (1) bekezdése, 14. §, 15. §, 16. § (1)-(2) és (4) bekezdése, 17. § (3) bekezdése, 19. § (2)-(8) bekezdése, 23. § (4) és (5) bekezdése, 24. § (2) és (7) bekezdése, 27. § (1) bekezdésének első mondata, 27. § (3)-(4) bekezdése, 32. § (3) bekezdése, 35. §, 36. § (4) bekezdése, 37. § (3) bekezdése, 38. §, 40. §, 41. § (1)-(2) bekezdése, 49-60. §, 61. § (1), (3) és (5) bekezdése, 62-72. §, 75. §, 77. §, 78. §, 82. § (1) bekezdésének c) pontja, illetve (2) és (3) bekezdése, 84. §, 85. §, 89. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése, 90-96. § kivételével.
44. §   A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni, a 12. § (2) bekezdése, a 15. §, a 16. § (1)-(2) bekezdése, a 18. §, a 20. §, a 22. § (3)-(5) bekezdése, a 27. § (2) bekezdése, a 29. §, a 30. §, a 31. § (1) bekezdésének a), b), d) és e) pontja, valamint (2)-(4) bekezdése, a 32. § (5) bekezdése, a 33. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdésének b), d) és f) pontja, valamint (4)-(9) bekezdése, a 34. § (1) bekezdésének második fordulata és (2) bekezdése, a 36. § (2)-(4) bekezdése, a 37. §, a 38. § (1) bekezdése, a 39. § (5) bekezdése, a 42-43. §, a 46. § (2) bekezdése, a 47. §, az 51. § (1) és (6) bekezdése, a 61. § (1)-(2) bekezdése, a 64. §, a 66. §, a 67. § (2)-(3) bekezdése, a 68. § (1) és (4) bekezdése, a 69. § (1), (2), (4) és (6) bekezdése, a 70. §, a 72. § (3)-(4) bekezdése, a 74. § (2)-(5) bekezdése, a 75. §, a 88. § (1) bekezdése, a 94. §, a 97. § (2) bekezdésének a), c) és d) pontja, (3) bekezdésének b) pontja, valamint (5) bekezdése, a 98-108. §, a 109. § (2)-(4) bekezdése, a 112-113. §, a 115. § (1)-(4) bekezdése, a 116. §, a 117. § (3) és (4) bekezdése, a 123. § (2) bekezdésének második mondata, a 125. § b)-c) pontja, a 127-129. §, a 138. § (1) bekezdésének b) pontja, a 140. § (1) bekezdésének b)-d) pontja, a 141. §, a 148. § (6) bekezdése, a 149. § (1) bekezdésének d) pontja és (4) bekezdése, a 154. §, a 157. § (2)-(3) bekezdése, a 158. § (3) bekezdése, a 159. § és a 171. § (2) bekezdése kivételével.
44. §   A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni, a 12. § (2) bekezdése, a 15. §, a 16. § (1)-(2) bekezdése, a 18. §, a 20. §, a 22. § (3)-(5) bekezdése, a 27. § (2) bekezdése, a 29. §, a 30. §, a 31. § (1) bekezdésének a), b), d) és e) pontja, valamint (2)-(4) bekezdése, a 32. § (5) bekezdése, a 33. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdésének b), d) és f) pontja, valamint (4)-(9) bekezdése, a 34. § (1) bekezdésének második fordulata és (2) bekezdése, a 36. § (2)-(4) bekezdése, a 37. §, a 38. § (1) bekezdése, a 39. § (5) bekezdése, a 42-43. §, a 46. § (2) bekezdése, a 47. §, az 51. § (1) és (6) bekezdése, a 61. § (1)-(2) bekezdése, a 64. §, a 66. § (4) bekezdése, a 67. § (2)-(3) bekezdése, a 68. § (1) és (4) bekezdése, a 69. § (1), (2), (4) és (6) bekezdése, a 70. §, a 72. § (3)-(4) bekezdése, a 74. § (2)-(5) bekezdése, a 75. §, a 88. § (1) bekezdése, a 94. §, a 97. § (2) bekezdésének a), c) és d) pontja, (3) bekezdésének b) pontja, valamint (5) bekezdése, a 98-108. §, a 109. § (2)-(4) bekezdése, a 112-113. §, a 115. § (1)-(4) bekezdése, a 116. §, a 117. § (3) és (4) bekezdése, a 123. § (2) bekezdésének második mondata, a 125. § b)-c) pontja, a 127-129. §, a 138. § (1) bekezdésének b) pontja, a 140. § (1) bekezdésének b)-d) pontja, a 141. §, a 148. § (6) bekezdése, a 149. § (1) bekezdésének d) pontja és (4) bekezdése, a 154. §, a 157. § (2)-(3) bekezdése, a 158. § (3) bekezdése, a 159. § és a 171. § (2) bekezdése kivételével.
44. §   A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a 18. §-a, a 29. § (3)-(11) bekezdése, a 30. §-a, a 33. § (1) bekezdése, a 33/A. §-a, 33/B. §-a, a 36. § (2)-(4) bekezdése, a 38. §-a, a 46. § (2) bekezdése, a 47. §-a, az 51. § (1) és (5) bekezdése, a 61. § (1) bekezdése, a 70. §-a, a 72. § (4) bekezdése, a 74. § (2)-(5) bekezdése, a 88. § (1) bekezdése, a 94. §-a, a 109. § (2)-(4) bekezdése, valamint a 127-129. §-a kivételével.
44. §
(1) A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni a Ket. 15. § (4) bekezdése, 18. §-a, 29. § (3)-(12) bekezdése, 30. § a) és b) pontja, 31. § (1) bekezdés j) pontja, 33/A. §-a és 33/B. §-a, 38. §-a, 43. § (6a) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, 47. §-a, 51. § (1) és (5) bekezdése, 61. § (1) bekezdése, 70. §-a, 71. § (7) bekezdése, 74. § (2)-(5) bekezdése, 88. §-a, 91. §-a, 93. §-a, 94. §-a, 94/A. §-a, 102. § (3) bekezdése, 109. § (2) bekezdése, 116. §-a, 127. § (1)-(4) és (6) bekezdése, 128. § (1) és (3) bekezdése, 130. §-a, valamint 134. § b) és c) pontja kivételével.
(1) A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni a Ket. 15. § (4) bekezdése, 18. §-a, 29. § (3)-(12) bekezdése, 30. § a) és b) pontja, 31. § (1) bekezdés j) pontja, 33/A. §-a és 33/B. §-a, 38. §-a, 43. § (6a) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, 47. §-a, 51. § (1) és (5) bekezdése, 61. § (1) bekezdése, 70. §-a, 71. § (7) bekezdése, 74. § (2)-(5) bekezdése, 88. §-a, 91. §-a, 93. §-a, 94. §-a, 94/A. §-a, 109. § (2) bekezdése, 116. §-a, 127. § (1)-(5) és (7) bekezdése, 128. § (1) és (3) bekezdése, 130. §-a, valamint 134. § b) és c) pontja kivételével.
(1) A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni a Ket. 15. § (4) bekezdése, 18. §-a, 29. § (3)-(12) bekezdése, 30. § a) és b) pontja, 31. § (1) bekezdés j) pontja, 33/A. §-a, 33/B. §-a, 38. §-a, 43. § (6a) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, 47. §-a, 51. § (1) és (5) bekezdése, 61. § (1) bekezdése, 70. §-a, 71. § (7) bekezdése, 74. § (2)-(5) bekezdése, 88. §-a, 88/A. §-a, 91. §-a, 93. §-a, 94. §-a, 94/A. §-a, 109. § (2) bekezdése, 116. §-a, 127. § (1)-(5) és (7) bekezdése, 128. § (1) és (3) bekezdése, 130. §-a, valamint 134. § b) és c) pontja kivételével.
(1) A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni a Ket. 15. § (4) bekezdése, 18. §-a, 29. § (3)-(12) bekezdése, 30. § a) és b) pontja, 31. § (1) bekezdés j) pontja, 33/A. §-a, 38. §-a, 43. § (6a) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, 47. §-a, 61. § (1) bekezdése, 64. §-a, 68-69/B. §-a, 70. §-a, 71. § (7) bekezdése, 74. § (2)-(5) bekezdése, 75. §-a, 78/A. § a) pontja, 88. §-a, 88/A. §-a, 91. §-a, 93. §-a, 94. §-a, 94/A. §-a, 109. § (2) bekezdése, 116. §-a, 127. § (1)-(5) és (7) bekezdése, 128. § (1) és (3) bekezdése, 130. §-a, valamint 134. § b) és c) pontja kivételével.
(1) A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni a Ket. 15. § (4) bekezdése, 18. §-a, 29. § (3)-(12) bekezdése, 30. § a) és b) pontja, 31. § (1) bekezdés j) pontja, 33/A. §-a, 38. §-a, 43. § (6a) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, 47. §-a, 61. § (1) bekezdése, 64. §-a, 68-69/B. §-a, 70. §-a, 71. § (2) bekezdés a) pontja, 71. § (7) bekezdése, 74. § (2)-(5) bekezdése, 75. §-a, 78/A. § a) pontja, 88. §-a, 88/A. §-a, 91. §-a, 93-94/A. §-a, 109. § (2) bekezdése, 116. §-a, 127. § (1)-(5) és (7) bekezdése, 128. § (1) és (3) bekezdése, 130. §-a, 134. § b) és c) pontja, valamint 157. § (4) bekezdése kivételével.
(1) A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni a Ket. 15. § (4) bekezdése, 18. §-a, 29. § (3)-(12) bekezdése, 30. § a) és b) pontja, 31. § (1) bekezdés j) pontja, 33/A. §-a, 38. §-a, 38/A. § (8) bekezdése, 43. § (6a) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, 47. §-a, 61. § (1) bekezdése, 64. §-a, 68-69/B. §-a, 70. §-a, 71. § (2) bekezdés a) pontja, 71. § (7) bekezdése, 74. § (2)-(5) bekezdése, 75. §-a, 78/A. § a) pontja, 88. §-a, 88/A. §-a, 91. §-a, 93-94/A. §-a, 109. § (2) bekezdése, 116. §-a, 127. § (1)-(5) és (7) bekezdése, 128. § (1) és (3) bekezdése, 130. §-a, 134. § b) és c) pontja, valamint 157. § (4) bekezdése kivételével.
(2) A Ket. szabályainak alkalmazásakor
a) első fokú döntés alatt a vizsgálónak a versenyfelügyeleti eljárás során hozott végzését, illetve az eljáró versenytanácsnak a b) pontban nem említett döntését,
b) másodfokú döntés alatt az eljáró versenytanácsnak a vizsgáló végzésével szembeni jogorvoslati eljárásban hozott végzését
kell érteni.
44. §
(1) Versenyfelügyeleti eljárás az e törvény - ide nem értve a II. Fejezetet - rendelkezései megsértésének megállapítására, valamint a vállalkozások összefonódásának e törvény szerinti vizsgálatára irányuló, továbbá a külön törvényben ekként megjelölt hatósági eljárás.
(2) A versenyfelügyeleti eljárást a Gazdasági Versenyhivatal folytatja le. A Gazdasági Versenyhivataltól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.

Hatáskör és illetékesség

45. §   A Gazdasági Versenyhivatal jár el minden olyan versenyfelügyeleti ügyben, amely nem tartozik a bíróság (86. §) hatáskörébe.
45. §   A Gazdasági Versenyhivatal jár el versenyfelügyeleti eljárásban e törvény rendelkezéseinek megsértése esetén - a 86. § (1) bekezdése alapján a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével -, továbbá azokban a hatósági ügyekben, amelyek tekintetében törvény az eljárást a hatáskörébe utalja.
45. §   A Gazdasági Versenyhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed.

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

46. §   A Gazdasági Versenyhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed.
46. §
(1) A versenyfelügyeleti eljárásra az e törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Ákr. rendelkezéseit a versenyfelügyeleti eljárásban akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény kifejezetten előírja.
(2) Az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben foglaltakkal összhangban
a) az eljárás alapelveire,
b) a képviselet általános szabályaira és a meghatalmazásra,
c) a hatáskör vizsgálatára, a hatásköri vitára,
d) a megkeresésre,
e) a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személy eljárási védelmére, a támogatóra,
f) - az eljárás résztvevőinek az eljárással összefüggő kérelmei vonatkozásában - a kérelemre, annak tartalmára, előterjesztésére és elbírálására, a hiánypótlásra, a kérelem visszautasítására, a kérelem nyomán indult eljárás megszüntetésére és felfüggesztésére,
g) az eljárási cselekményről való értesítésre,
h) az eljárási cselekmények rögzítésére, valamint
i) a határozatra és végzésre, a döntés véglegességére, kijavítására és kiegészítésére
vonatkozóan.
(3) Az Ákr. rendelkezéseinek alkalmazásakor
a) elsőfokú döntés alatt a vizsgálónak a versenyfelügyeleti eljárás során hozott végzését, illetve az eljáró versenytanácsnak a b) pont hatálya alá nem tartozó döntését,
b) másodfokú döntés alatt az eljáró versenytanácsnak a vizsgáló végzésével szembeni fellebbezési eljárásban hozott végzését
kell érteni.

A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai, az eljáró szerv összetétele, kizárás

A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai, az eljáró személyek, kizárás

47. §
(1) A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai:
a) a vizsgáló eljárása,
b) a versenytanács eljárása,
c) az utóvizsgálat,
d) a végrehajtás.
(1) A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai a vizsgálat és a versenytanácsi eljárás.
(2) Az eljárás folyamán mind a vizsgáló, mind az eljáró versenytanács, az ügy érdemében azonban csak az eljáró versenytanács hozhat határozatot.
(2) Az eljárás folyamán a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács végzést hozhat, az ügy érdemében azonban csak az eljáró versenytanács hozhat határozatot.
(2) A vizsgálati szakasz a vizsgáló 71. § (1) bekezdése szerinti jelentésének a Versenytanács elé terjesztéséig tart. Az eljáró versenytanács 72. § (1) vagy (3) bekezdése szerinti döntése esetén a vizsgálati szakasz folytatódik; az eljáró versenytanács a vizsgálónak a vizsgálat lefolytatásának módja, iránya tekintetében javaslatot tehet a vizsgálat lezárását megelőzően is.
(2) A vizsgálati szakasz a vizsgáló 71. § (1) bekezdése szerinti jelentésének a Versenytanács elé terjesztéséig tart. Az eljáró versenytanács 72. § (1) bekezdése vagy 73. § (6) bekezdése szerinti döntése esetén a vizsgálati szakasz folytatódik; az eljáró versenytanács a vizsgálónak a vizsgálat lefolytatásának módja, iránya tekintetében javaslatot tehet a vizsgálat lezárását megelőzően is.
48. §
(1) Az eljáró versenytanács az érdemi határozatát (77. §) háromtagú - ha az eljárás tárgya a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés vagy a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás elbírálása és az indokolt, öt tagú - tanácsban hozza meg.
(1) Az eljáró versenytanács döntéseit háromtagú vagy öttagú tanácsban hozza meg.
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a vizsgálati szakaszban a vizsgáló, a versenytanácsi eljárásban az eljáró versenytanács hozza meg a döntéseket és teszi meg a szükséges egyéb intézkedéseket.
(2) Ha e törvény eljáró versenytanácsot említ, azon az (1) bekezdésben meghatározott tanácsot kell érteni. Egyéb esetekben a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács tagja egyedül is eljárhat.
(2) A Versenytanács döntéseit a Versenytanács elnöke által a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a Versenytanács tagjai közül kijelölt háromtagú vagy öttagú tanácsban eljárva hozza meg azzal, hogy az eljáró versenytanács előadó versenytanácstagként kijelölt tagja egyedül eljárva is meghozhatja az olyan végzést, amely ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, és megteheti a szükséges egyéb intézkedéseket.
(2) A Versenytanács döntéseit a Versenytanács elnöke által a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a Versenytanács tagjai közül kijelölt háromtagú vagy öttagú tanácsban eljárva hozza meg azzal, hogy az eljáró versenytanács előadó versenytanácstagként kijelölt tagja egyedül eljárva is meghozhat - az eljárást megszüntető, az eljárási bírságot kiszabó, a biztosítási intézkedést és az ideiglenes intézkedést elrendelő, valamint a 67. § (4) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott végzés kivételével - minden elsőfokú végzést, és megteheti a szükséges egyéb intézkedéseket.
49. §
(1) Az ügy intézéséből ki kell zárni
a) az ügyfelet, az ügyféllel együtt jogosított vagy kötelezett személyt, továbbá azt, akinek jogaira vagy kötelezettségeire az eljárás eredménye hatással lehet,
b) az a) pontban írt személyek képviselőjét,
c) az a) és b) pontban írt személyek hozzátartozóját vagy volt házastársát,
d) akit az eljárás során tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását elrendelték, vagy
d) akit az eljárás során tanúként vagy szakértőként meghallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való meghallgatását elrendelték, vagy
e) azt a személyt, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság).
(2) Az eljáró versenytanácsnak nem lehet tagja az, aki a vizsgálatot folytatta.
49. §
(1) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
(2) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy,
a) akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti,
b) aki az ügyben tanúvallomást tett, vagy tanúként való meghallgatását elrendelték,
c) aki az ügyben szakértőként járt el, vagy szakértőként való meghallgatását elrendelték,
d) aki az ügyben hatósági tanúként járt el, szemletárgy birtokosa vagy támogató.
(3) Az ügy elintézésében nem vehet részt
a) az ügy elintézéséből a (2) bekezdés alapján kizárt személy képviselője, valamint
b) az ügy elintézéséből a (2) bekezdés alapján kizárt személy vagy az a) pontban írt képviselőnek a Ptk. szerinti hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó) vagy volt házastársa.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a vizsgálói végzéssel szembeni fellebbezési eljárásban nem vehet részt az, aki a megfellebbezett végzés meghozatalában részt vett, továbbá az ilyen személy hozzátartozója vagy volt házastársa.
50. §
(1) A vizsgáló a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, az eljáró versenytanács tagja a Versenytanács elnökének a kizárási ok észlelését követően haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács tagja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
(2) A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti, a versenytanács eljárása során azonban az ügyfél a kizárási okot csak akkor érvényesítheti, ha nyomban valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről akkor szerzett tudomást.
50. §
(1) A vizsgáló a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, az eljáró versenytanács tagja a Versenytanács elnökének haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács tagja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
(2) A kizárási okot az ügyfél az eljárás bármely szakaszában bejelentheti, azonban a versenytanács eljárása során a kizárási okot csak akkor érvényesítheti, ha nyomban valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről akkor szerzett tudomást.
(3) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon személy ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó határozatban rendbírsággal (61. §) lehet sújtani.
(3) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon személy ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó végzésben eljárási bírsággal (61. §) lehet sújtani.
51. §
(1) A kizárás kérdésében a vizsgáló esetében a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, az eljáró versenytanács tagja esetében a Versenytanács elnöke dönt, és szükség esetén kijelöli az új vizsgálót, illetve az eljáró versenytanács új tagját.
(1) A kizárás kérdésében a vizsgáló esetében a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, az eljáró versenytanács tagja esetében a Versenytanács elnöke dönt a kizárási ok bejelentésétől számított tíz munkanapon belül, és szükség esetén kijelöli az új vizsgálót, illetve az eljáró versenytanács új tagját.
(1) A kizárás kérdésében a vizsgáló esetében a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, az eljáró versenytanács tagja esetében a Versenytanács elnöke dönt a kizárási ok bejelentését követő naptól számított tizenöt napon belül, és szükség esetén kijelöli az új vizsgálót, illetve az eljáró versenytanács új tagját.
(1) A kizárás kérdésében a vizsgáló esetében a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, az eljáró versenytanács tagja esetében a Versenytanács elnöke dönt a kizárási ok bejelentését követő naptól számított tizenöt napon belül, és szükség esetén kijelöli az új vizsgálót, illetve az eljáró versenytanács új tagját, továbbá dönt arról is, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt vizsgáló, illetve versenytanácstag járt el. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárásról végzésben kell dönteni, és azt az ügyféllel is közölni kell.
(2) Ha a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács tagja a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményező határozatot nem hozhat. Az ügyfél által ugyanazon személy ellen ismételten előterjesztett bejelentés esetén ez a korlátozás nem érvényesül.
(2) Ha a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács tagja a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményező döntést nem hozhat. Az ügyfél által ugyanazon személy ellen ismételten előterjesztett bejelentés esetén ez a korlátozás nem érvényesül.
(3) Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó határozat ellen az eljáró versenytanács által hozott érdemi határozat (77. §) elleni jogorvoslatban élhet kifogással.
(3) Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó végzés ellen az eljáró versenytanács által hozott határozat (77. §) elleni jogorvoslatban élhet kifogással.
(4) A vizsgáló kizárása esetében a vizsgálati határidők az új vizsgáló kijelölésével újra kezdődnek, a versenytanács tagjának kizárása esetén pedig a kizárás elintézésére fordított időt az eljárási határidők számítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(5) Ha a Versenytanács elnöke az eljáró versenytanács tagjaként részt vesz az eljárásban, a kizárásával kapcsolatos eljárásra a vizsgáló kizárására irányadó szabályok alkalmazandók.

Az ügyfél

52. §   E törvény alkalmazásában ügyfél az, akivel szemben hivatalból indult meg az eljárás, illetve a kérelmező (68. §), továbbá az, akire a kérelem vonatkozik.
52. §   A versenyfelügyeleti eljárásban ügyfél az, akivel szemben hivatalból indult meg az eljárás, illetve a kérelmező (68. §), továbbá az, akire a kérelem vonatkozik.
52. §   A versenyfelügyeleti eljárásban ügyfél
a) a 24. § (1) bekezdése szerinti összefonódás miatt
aa) kérelemre induló eljárásban a kérelmező, az összefonódás közvetlen részvevője, valamint - a vállalkozásrész 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beolvadása esetén - az a vállalkozás, amelynek a vállalkozásrész az összefonódást megelőzően a része volt,
ab) hivatalból indult eljárásban az a) pontban megjelölt vállalkozások, valamint - a 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összefonódás esetén - az összefonódással létrehozott közös vállalkozás,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó eljárásban az, akivel szemben hivatalból indult meg az eljárás.
52. §   A versenyfelügyeleti eljárásban ügyfél
a) összefonódás vizsgálatára irányuló eljárás esetén
aa) összefonódás-bejelentés alapján indított eljárásban az összefonódást bejelentő, az összefonódás közvetlen résztvevője, valamint - a vállalkozásrész 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beolvadása esetén - az a vállalkozás, amelynek a vállalkozásrész az összefonódást megelőzően a része volt,
ab) nem összefonódás-bejelentés alapján indított eljárásban az aa) alpontban megjelölt vállalkozások, valamint - a 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összefonódás esetén - az összefonódással létrehozott közös vállalkozás;
b) a 25. § (2) bekezdése szerinti kérelemre indult eljárásban a kérelmező, valamint az a) pont aa) alpontjában megjelölt vállalkozások;
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó eljárásban az, akivel szemben a vizsgáló az eljárást a 67. § szerint megindította, továbbá az, akit a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárásba ügyfélként bevont.
c) az a) vagy b) pont hatálya alá nem tartozó eljárásban az, akivel szemben hivatalból indult meg az eljárás.
53. §
(1) Az ügyfél jogutódlással történő megszűnése esetén a kérelemre indult eljárásba a jogutód a jogutódlástól számított harminc napon belül önként beléphet. Az önkéntes belépés hiányában a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást megszünteti.
(1) A kérelemre indult eljárásba a jogutód a jogutódlástól számított huszonkét munkanapon belül kérheti a jogutódlás megállapítását.
(1) A kérelemre indult eljárásba a jogutód a jogutódlástól számított harminc napon belül kérheti a jogutódlás megállapítását.
(1) A 67. § (2) bekezdése szerinti kérelemre indult eljárásba a jogutód a jogutódlástól számított harminc napon belül kérheti a jogutódlás megállapítását.
(1) A 67. § (1) bekezdése szerint kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél jogutódja legkésőbb a jogutódlástól számított harminc napon belül kérheti a jogutódlás megállapítását.
(1) Az összefonódás vizsgálatára indult eljárásban az összefonódást bejelentő jogutódja, a 25. § (2) bekezdése szerinti kérelemre indult eljárásban a kérelmező jogutódja legkésőbb a jogutódlástól számított harminc napon belül kérheti a jogutódlás megállapítását.
(1) Az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárásban az összefonódást bejelentő jogutódja legkésőbb a jogutódlástól számított harminc napon belül kérheti a jogutódlás megállapítását.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó eljárásba az ügyfél jogutódja bevonható.
(3) Ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az eljárás nem a megfelelő vállalkozás ellen indult, a vizsgáló a megfelelő vállalkozást - az előző ügyfél egyidejű elbocsátásával - az eljárásba bevonhatja.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó eljárásba az ügyfél jogutódja bevonható; ha a jogutód bevonása - a 70. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel - nem indokolt, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást megszünteti.
(2) Ha a hivatalból indult eljárásban az ügyfél megszűnik, jogutódja az eljárásba bevonható. Ha a jogutód bevonása - a 70. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel - nem indokolt, vagy ha az ügyfélnek nincs jogutódja, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást megszünteti.
(2) Hivatalból indult eljárásban az ügyfél jogutódja az eljárásba bevonható. Ha a jogutód bevonása - a 70. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel - nem indokolt, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást megszünteti.
(3) Ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy hivatalból az eljárás nem a megfelelő ügyfél ellen indult, a megfelelő ügyfél az eljárásba az előző ügyfél egyidejű elbocsátásával bevonható. Ennek hiányában a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást megszünteti.
(4) Ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a hivatalból indult eljárásban vizsgált magatartásnak más vállalkozás is részese volt, a vizsgáló e vállalkozást az eljárásba bevonja.
(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a hivatalból indult eljárásban vizsgált magatartásnak más vállalkozás is részese volt, vagy a vizsgált magatartás tekintetében más vállalkozás felelőssége is fennállhat, a vizsgáló e vállalkozást az eljárásba bevonja.
(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a vizsgált magatartásnak más vállalkozás is részese volt, vagy a vizsgált magatartás tekintetében más vállalkozás felelőssége is fennállhat, a vizsgáló e vállalkozást az eljárásba bevonja.
(5) Ha kérelemre indult eljárásban az engedély megadhatóságához olyan vállalkozás számára kellene kötelezettséget előírni, amely az eljárásban ügyfélként nem vesz részt, a vizsgáló felhívására e vállalkozás az eljárásba ügyfélként beléphet. Az eljárásba belépő vállalkozás a kérelem visszavonására nem jogosult.
(5) Ha a 67. § (2) bekezdése szerinti kérelemre indult eljárásban az engedély megadhatóságához olyan vállalkozás számára kellene kötelezettséget előírni, amely az eljárásban ügyfélként nem vesz részt, a vizsgáló felhívására e vállalkozás az eljárásba ügyfélként beléphet. Az eljárásba belépő vállalkozás a kérelem visszavonására nem jogosult.
(5) Ha a 67. § (1) bekezdése szerint kérelemre indult eljárásban az engedély megadhatóságához olyan vállalkozás számára kellene feltételt vagy kötelezettséget előírni, amely az eljárásban ügyfélként nem vesz részt, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására e vállalkozás az eljárásba ügyfélként beléphet. Az eljárásba belépő vállalkozás a kérelem visszavonására nem jogosult.
(5) Ha az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárásban olyan vállalkozás számára kellene feltételt vagy kötelezettséget előírni, amely az eljárásban ügyfélként nem vesz részt, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására e vállalkozás az eljárásba ügyfélként beléphet.

A kapcsolattartás általános szabályai

53/A. §
(1) A Gazdasági Versenyhivatal
a) írásban,
b) az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton,
c) írásbelinek nem minősülő elektronikus úton vagy
d) személyesen
tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.
(2) A kapcsolattartás formáját a Gazdasági Versenyhivatal határozza meg. Az egyes versenyfelügyeleti eljárásokban alkalmazandó kapcsolattartási módokról a Gazdasági Versenyhivatal a honlapján közzétett tájékoztatóban rendelkezik.

Nyelvhasználat

53/B. §
(1) A versenyfelügyeleti eljárás hivatalos nyelve a magyar.
(2) Az angol nyelven kiállított okiratot az eredeti nyelven is be lehet nyújtani; ebben az esetben a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács hivatalból vagy a többi ügyfél kérelmére az okirat magyar nyelvű összefoglalójának vagy magyar nyelvű fordításának benyújtását rendelheti el.
(3) A tolmácsra az Ákr. tolmácsra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A képviselet

Jogi személy adatainak zárt kezelése

Adatkezelés

54. §
(1) Az ügyfelet az eljárásban törvényes képviselője, illetve meghatalmazottja képviseli.
(2) Meghatalmazottként eljárhat
a) az ügyféltárs, továbbá annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja,
b) az ügyfél hozzátartozója,
c) ügyvéd, ügyvédi iroda,
d) állami szerv ügyintézője, az állami szerv tevékenységével kapcsolatos ügyekben,
e) a gazdálkodó szervezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a gazdálkodó szervezet ügyeiben,
e) a vállalkozás ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a vállalkozás ügyeiben,
f) az adott gazdasági tevékenységben érintettek érdekképviseleti szervezete,
g) akit erre jogszabály feljogosít.
(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti meghatalmazott esetében a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács kötelezheti az ügyfelet más meghatalmazott megbízására, ha az ügyben előreláthatólag az érdekképviseleti szervezet meghallgatását el fogja rendelni.
(4) A meghatalmazást írásba kell foglalni. A meghatalmazás keletkezésére és megszűnésére a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 68-71. §-ában írt rendelkezések az irányadóak.
54. §   Erre irányuló indokolt kérelem esetén az eljáró versenytanács elrendeli az eljárás egyéb résztvevőjeként, illetve adatszolgáltatásra kötelezettként közreműködő jogi személy nevének, székhelyének, valamint törvényes képviselője nevének zárt kezelését, ha a kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A jogi személyt érintő zárt adatkezelésre megfelelően alkalmazandók a természetes személy zárt adatkezelésével kapcsolatos szabályok.
54. §
(1) A Gazdasági Versenyhivatal jogosult megismerni és kezelni az ügyfélnek és a versenyfelügyeleti eljárás egyéb résztvevőjének az azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatait és lakcímét, továbbá a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatot.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal - ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki - jogosult megismerni és kezelni az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges védett adatot.
(3) Ha a bizonyítási eszköz a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges személyes adaton, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges védett adaton túli személyes, illetve védett adatot is tartalmaz, és az ilyen adat elkülönítése a bizonyítási eszköz bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, - ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki - a Gazdasági Versenyhivatal a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat és védett adat megismerésére és kezelésére jogosult. A tényállás tisztázásához nem elengedhetetlenül szükséges személyes adat, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához nem szükséges védett adat megvizsgálására a Gazdasági Versenyhivatal csak addig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat szükséges-e a tényállás tisztázásához, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához. E vizsgálat lefolytatását követően a tényállás tisztázásához nem elengedhetetlenül szükséges személyes adatot, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához nem szükséges védett adatot az 55/C. § (3) bekezdésének megfelelően kell kezelni.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal az ágazati vizsgálata, panasszal, bejelentéssel, összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárása vagy versenyfelügyeleti eljárása során jogszerűen megszerzett iratot, adatot vagy egyéb bizonyítási eszközt más versenyfelügyeleti eljárásában felhasználhatja.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal az ágazati vizsgálata, a gyorsított ágazati vizsgálata, panasszal, bejelentéssel, összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárása vagy versenyfelügyeleti eljárása során jogszerűen megszerzett iratot, adatot vagy egyéb bizonyítási eszközt más versenyfelügyeleti eljárásában felhasználhatja.

Adatok zárt kezelése

54/A. §
(1) Erre irányuló indokolt kérelem esetén a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács elrendeli az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha a kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A végzést az érintett személlyel kell közölni.
(1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács kérelemre vagy hivatalból elrendeli az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha
a) az előterjesztő indokolt kérelmében valószínűsíti, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti, vagy
b) ugyanazon tényállás alapján a jogerősen vagy véglegesen lezárt, vagy párhuzamosan zajló más bírósági vagy hatósági eljárásban az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője adatainak zárt kezelését rendelték el.
(1a) Az adatok zárt kezeléséről szóló végzést kizárólag azzal kell közölni, akinek az adatai zárt kezelését elrendelték.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint az ügyfél csak a vállalkozási tevékenységére vonatkozó közhiteles nyilvántartás nyilvános adatain kívüli természetes személyazonosító adatai és lakcíme, a szakértő csak az igazságügyi szakértői névjegyzék nyilvános adatain kívüli természetes személyazonosító adatai és lakcíme zárt kezelését kérheti.
(3) A természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet a Gazdasági Versenyhivatal az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli, és biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.
(4) Erre irányuló indokolt kérelem esetén a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács elrendeli az eljárás egyéb résztvevőjeként, illetve adatszolgáltatásra kötelezettként megkeresett jogi személy nevének, székhelyének, valamint törvényes képviselője nevének zárt kezelését, ha a kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A jogi személyt érintő zárt adatkezelésre a természetes személy adatainak zártan kezelésével kapcsolatos szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az iratbetekintésre és az eljárás során keletkezett adatok kezelésére vonatkozó szabályok

Az iratbetekintésre és az eljárás során keletkezett adatok megismerésére vonatkozó szabályok

Az iratok megtekintése, üzleti titok

55. §
(1) Az ügyfél és képviselője, valamint az ügyész az eljárás során bármikor betekinthet az iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet.
(1) Az ügyfél és képviselője, valamint az ügyész az eljárás során bármikor betekinthet az iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet. A szakértő az eljárás, illetve a 36/A. §-ban meghatározott ágazati vizsgálat során betekinthet a munkája ellátásához szükséges iratokba, ideértve az üzleti titkot, banktitkot, biztosítási titkot, illetve külön törvényben meghatározott értékpapírtitkot vagy pénztártitkot tartalmazó iratokat is.
(1) Az ügyfél és képviselője az eljárás során a vizsgálat befejezését követően, az eljáró versenytanács által meghatározott időponttól tekinthetnek be az iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthetnek. Az iratbetekintés kezdő időpontját úgy kell meghatározni, hogy az ügyfélnek elegendő idő álljon rendelkezésre a nyilatkozattételre való felkészülésre. Az eljáró versenytanács - az iratok megjelölésével - végzéssel engedélyezheti, hogy az ügyfél és képviselője a vizsgálat befejezése előtt is betekinthessen meghatározott iratokba, ha ez nem veszélyezteti az eljárás eredményességét.
(1) Az ügyfél az eljárás során a vizsgálat befejezését követően, az eljáró versenytanács által meghatározott időponttól tekinthetnek be az iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthetnek. Az iratbetekintés kezdő időpontját úgy kell meghatározni, hogy az ügyfélnek elegendő idő álljon rendelkezésre a nyilatkozattételre való felkészülésre. Az eljáró versenytanács - az iratok megjelölésével - engedélyezheti, hogy az ügyfél a vizsgálat befejezése előtt is betekinthessen meghatározott iratokba, ha ez nem veszélyezteti az eljárás eredményességét.
(1) Az ügyfél a versenyfelügyeleti eljárás során keletkezett iratokba betekinthet.
(2) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői kérhetik az üzleti titok védelmére hivatkozással az iratokba való betekintés, valamint azokról történő másolat vagy feljegyzés készítésének korlátozását. A kérelemről való döntéssel egyidejűleg a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács kötelezheti az ügyfelet, illetve az eljárás egyéb résztvevőjét olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács határozata ellen külön jogorvoslatnak (82. §) van helye.
(2) Az ügyész, valamint az ügyész engedélyével a nyomozó hatóság az eljárás irataiba, a szakértő a munkája ellátásához szükséges iratokba, ideértve az üzleti titkot, banktitkot, biztosítási titkot, illetve külön törvényben meghatározott értékpapírtitkot vagy pénztártitkot tartalmazó iratokat is, az eljárás során bármikor betekinthet, azokról másolatot, feljegyzést készíthet.
(2) Az ügyész, valamint az ügyész engedélyével a nyomozó hatóság az eljárás irataiba, a szakértő a munkája ellátásához szükséges iratokba, ideértve az üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, illetve külön törvényben meghatározott értékpapírtitkot vagy pénztártitkot tartalmazó iratokat is, az eljárás során bármikor betekinthet, azokról másolatot, feljegyzést készíthet.
(2) A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba betekinthet.
(3) Az eljárás egyéb résztvevői a vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanács tagjának engedélyével a (2) bekezdés szerinti kérelem hiányában is csak akkor tekinthetnek be az eljárás irataiba, és azokról akkor készíthetnek másolatot, feljegyzést, ha az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik, és az iratbetekintés nem ütközik a titokvédelem szabályába, illetve az üzleti titkot nem sérti. A bejelentőnek - kérelmére - az érdemi határozat meghozatalát követő 15 napon belül az eljáró versenytanács köteles lehetővé tenni, hogy az ügy irataiba - a (2) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - betekinthessen és azokról feljegyzést készíthessen.
(3) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői üzleti titok védelmére hivatkozással kérhetik az iratokba való betekintés, valamint az iratokról másolat vagy feljegyzés készítésének korlátozását. A vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak a kérelmet elutasító végzése ellen külön jogorvoslatnak (82. §) van helye. A kérelemről való döntéssel egyidejűleg a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács kötelezheti az ügyfelet, illetve az eljárás egyéb résztvevőjét olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.
(3) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői üzleti titok védelmére hivatkozással kérhetik az iratokba való betekintés, valamint az iratokról másolat vagy feljegyzés készítésének korlátozását. A kérelemről való döntéssel egyidejűleg a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács kötelezheti az ügyfelet, illetve az eljárás egyéb résztvevőjét olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.
(3) Az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívüli harmadik személy - ideértve a tanút, illetve szemletárgy birtokosát is a tanúvallomásán, illetve a szemléről készült iraton kívüli iratok tekintetében - az iratokba az eljárás jogerős befejezését követően tekinthet be, ezt megelőzően akkor, ha igazolja, hogy az irat megismerése jogszabályban biztosított joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
(3) Az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívüli harmadik személy - ideértve a tanút a tanúvallomásán, illetve szemletárgy birtokosát is a szemléről készült iraton kívüli iratok tekintetében - az iratokba az eljárást befejező döntés véglegessé válását követően tekinthet be, ezt megelőzően akkor, ha igazolja, hogy az adat megismerése jogszabályban biztosított joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
(4) A külföldi hatóság igényelheti, hogy a megkeresésre adott válaszában foglaltakat részben vagy egészben üzleti titokként kezeljék. Az üzleti titok kezelésére a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(4) A külföldi hatóság igényelheti, hogy a megkeresésre adott válaszában foglaltakat részben vagy egészben üzleti titokként kezeljék. Az üzleti titok kezelésére a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(4) A (3) bekezdés szerinti iratbetekintésre jogosult iratbetekintése megtagadható, ha az irat megismerhetővé tétele veszélyeztetné a Gazdasági Versenyhivatal törvényes működési rendjét, feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, a 11. §-ban vagy a 21. §-ban, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartásokkal szembeni fellépés mint közérdek hatékony érvényesülését, így különösen a 78/A. § szerinti engedékenység alkalmazását.
(5) A Gazdasági Versenyhivatal eljárása során az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői nem tekinthetnek be a Gazdasági Versenyhivatal, az Európai Bizottság és a tagállami versenyhatóságok belső irataiba, ideértve az 1/2003/EK rendelet 11. és 14. cikke szerinti iratokat, valamint a Gazdasági Versenyhivatal és más hatóságok közti, vagy az utóbbiak egymás közti levelezését, amennyiben ezen belső iratok a tényállás megállapításakor nem kerülnek bizonyítékként felhasználására.
(5) Az (1)-(3) bekezdés szerint iratbetekintésre jogosult a hivatalból indult eljárás irataiba csak a vizsgálat befejezését követően, az eljáró versenytanács előzetes álláspontjának, illetve - ha arra korábban sor kerül - a vizsgálatot lezáró jelentésnek a 73. § szerint az ügyfelek részére való megküldését követően tekinthet be azzal, hogy az (1) és (2) bekezdés szerint iratbetekintésre jogosult ezen időpontot megelőzően is betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése az eljárás során hozott külön jogorvoslattal megtámadható végzéssel szembeni jogorvoslati joga gyakorlásához feltétlenül szükséges.
(5) Az (1)-(3) bekezdés szerint iratbetekintésre jogosult a versenyfelügyeleti eljárás irataiba csak a vizsgálat befejezését követően, az eljáró versenytanács előzetes álláspontjának, illetve - ha arra korábban sor kerül - a vizsgálatot lezáró jelentésnek a 73. § szerint az ügyfél részére való megküldését követően tekinthet be azzal, hogy az (1) és (2) bekezdés szerint iratbetekintésre jogosult ezen időpontot megelőzően is betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése az eljárás során hozott önálló jogorvoslattal megtámadható végzéssel szembeni jogorvoslati joga gyakorlásához feltétlenül szükséges.
(6) Az ügyfél kérelme alapján az eljáró versenytanács az (5) bekezdésben megjelölttől eltérő okból is engedélyezheti a vizsgálatot lezáró jelentés, illetve az előzetes álláspont ügyfeleknek való megküldése előtt meghatározott iratokba a betekintést, ha az nem veszélyezteti az eljárás eredményességét.
(7) Az iratbetekintési jog - a személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételével kivonatolt iratról való másolat készítéséért - kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében gyakorolható.
55/A. §
(1) Az iratbetekintésre jogosult az iratbetekintés során az 55. §-ban meghatározott feltételek fennállta esetén sem ismerheti meg
a) az olyan iratot, illetve az irat azon részét, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím, illetve a név, székhely és törvényes képviselője nevének zárt kezelését rendelte el, vagy - az érintett erre irányuló kérelme esetén - amelyből következtetés vonható le arra a tényre, hogy az illető a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelentéssel vagy panasszal élt,
a) az olyan iratot, illetve az irat azon részét, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a természetes személyazonosító adatok és a lakcím, illetve a név, székhely és törvényes képviselője nevének zárt kezelését rendelték el, vagy - az érintett erre irányuló kérelme esetén - amelyből következtetés vonható le arra a tényre, hogy az illető a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelentéssel vagy panasszal élt,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó személyek személyes adatát, kivéve
ba) ügyfél iratbetekintése esetén, vagy
bb) ha az érintett adat védelmét szabályozó külön törvényben az adat megismerésére meghatározott különös feltételek fennállnak,
c) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot,
d) az egyéb védett adatot, kivéve, ha
da) az adat megismerésének hiánya megakadályozná az ügyfél törvényben biztosított jogának gyakorlását, és az érintett adat védelmét szabályozó külön törvény az iratbetekintést nem zárja ki, vagy
db) az érintett adat védelmét szabályozó külön törvényben az adat megismerésére meghatározott különös feltételek fennállnak,
e) a Gazdasági Versenyhivatal, az Európai Bizottság, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok versenyhatóságai - az EFTA Felügyeleti Hatóságot is ideértve - (a továbbiakban: tagállami versenyhatóság) belső iratait, ideértve az 1/2003/EK tanácsi rendelet 11. és 14. cikke szerinti iratokat, valamint a Gazdasági Versenyhivatal és az Európai Bizottság, illetve a más tagállami versenyhatóságok közti, vagy az utóbbiak egymás közötti levelezését, kivéve azt az iratot vagy abban szereplő adatot, amely a tényállás megállapításakor bizonyítékként került felhasználására, ha az ilyen irat vagy adat megismerésének hiánya megakadályozná az ügyfél törvényben biztosított jogainak gyakorlását,
e) a Gazdasági Versenyhivatal, az Európai Bizottság, valamint a tagállami versenyhatóságok belső iratait, ideértve az 1/2003/EK tanácsi rendelet 11. és 14. cikke szerinti iratokat, valamint a Gazdasági Versenyhivatal és az Európai Bizottság, illetve a más tagállami versenyhatóságok közti, vagy az utóbbiak egymás közötti levelezését, kivéve azt az iratot vagy abban szereplő adatot, amely a tényállás megállapításakor bizonyítékként került felhasználására, ha az ilyen irat vagy adat megismerésének hiánya megakadályozná az ügyfél törvényben biztosított jogainak gyakorlását,
e) a Gazdasági Versenyhivatal, az Európai Bizottság, valamint a tagállami versenyhatóságok belső iratait, ideértve az 1/2003/EK tanácsi rendelet 11., 12., 14. és 22. cikke szerinti iratokat, valamint a Gazdasági Versenyhivatal és az Európai Bizottság, illetve a más tagállami versenyhatóságok közti, vagy az utóbbiak egymás közötti levelezését, kivéve azt az iratot vagy abban szereplő adatot, amely a tényállás megállapításakor bizonyítékként került felhasználására, ha az ilyen irat vagy adat megismerésének hiánya megakadályozná az ügyfél törvényben biztosított jogainak gyakorlását,
e) a Gazdasági Versenyhivatal, az Európai Bizottság, valamint a tagállami versenyhatóságok, valamint az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti illetékes hatóságok belső iratait, ideértve az 1/2003/EK tanácsi rendelet 11., 12., 14. és 22. cikke szerinti iratokat, valamint a Gazdasági Versenyhivatal és az Európai Bizottság, illetve a más tagállami versenyhatóságok vagy az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti illetékes hatóságok közti, vagy ezek egymás közötti levelezését, kivéve azt az iratot vagy abban szereplő adatot, amely a tényállás megállapításakor bizonyítékként került felhasználására, ha az ilyen irat vagy adat megismerésének hiánya megakadályozná az ügyfél törvényben biztosított jogainak gyakorlását,
f) e törvény eltérő rendelkezése hiányában, a 65/B. § vagy a 65/C. § hatálya alá tartozó lefoglalási másolatot, köztes munkamásolatot, illetve vizsgálati munkamásolatot.
f) e törvény eltérő rendelkezése hiányában, a 65/B. § vagy a 65/C. § hatálya alá tartozó kutatási másolatot, köztes munkamásolatot, illetve vizsgálati munkamásolatot.
(2) Valamely iratba való betekintés meghatározott adat üzleti titok vagy magántitok jellegére hivatkozással - az adat e jellege egyéb törvényi feltételeinek fennállása esetén - csak abban az esetben korlátozható, ha az adatot szolgáltató, illetve az, akitől az adat a Gazdasági Versenyhivatal birtokába jutott (a továbbiakban együtt: adatot szolgáltató személy), az adat szolgáltatásával egyidejűleg vagy - ha az adat a 65/B. §-ban meghatározott módon került a Gazdasági Versenyhivatal birtokába - a vizsgáló erre irányuló felhívásában megjelölt határidőn belül megjelölte az üzleti titokként vagy magántitokként kezelendő adatokat, továbbá - ha a titok jogosultja eltér az adatot szolgáltató személytől - a titok jogosultját.
(3) Ha alaposan feltehető, hogy meghatározott adat az adatot szolgáltató személytől eltérő személy üzleti titkának vagy magántitkának minősül, és az adat jogosultjának személye megállapítható, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács - kivéve, ha az adatot szolgáltató személy az adat tekintetében már megtette a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot - megkeresi a jogosultat, hogy legfeljebb nyolcnapos határidőn belül nyilatkozzon az adat üzleti titoknak, illetve magántitokként minősülése tekintetében. Ha a jogosult határidőben nem nyilatkozik, az iratba való betekintés az abban foglalt adat üzleti titok vagy magántitok jellegére hivatkozással nem korlátozható. A nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
(3) Ha alaposan feltehető, hogy meghatározott adat az adatot szolgáltató személytől eltérő személy üzleti titkának vagy magántitkának minősül, és az adat jogosultjának személye megállapítható, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács - kivéve, ha az adatot szolgáltató személy az adat tekintetében már megtette a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot - megkeresi a jogosultat, hogy nyilatkozzon az adat üzleti titoknak, illetve magántitokként minősülése tekintetében. Ha a jogosult a végzésben meghatározott határidőben nem nyilatkozik, az iratba való betekintés az abban foglalt adat üzleti titok vagy magántitok jellegére hivatkozással nem korlátozható. A nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
(4) A (2) vagy (3) bekezdés szerinti nyilatkozatban pontosan meg kell határozni az üzleti titokként vagy magántitokként kezelendő adatot és - az egyes adatok tekintetében külön-külön - ennek indokait, így különösen azt a védendő érdeket, amely az adat jogosulatlan személy általi megismerése esetén sérülne.
(5) A vizsgáló vagy az eljáró versenytanács felhívására az adatot szolgáltató személy vagy - a (3) bekezdés szerinti esetben - az adat jogosultja köteles az iratról olyan iratváltozatot szolgáltatni, amely (2) bekezdés szerinti adatot nem tartalmaz.
(5) A vizsgáló vagy az eljáró versenytanács felhívására az adatot szolgáltató személy vagy - a (3) bekezdés szerinti esetben - az adat jogosultja köteles az iratról olyan iratváltozatot szolgáltatni, amely üzleti titkot, illetve magántitkot nem tartalmaz.
55/B. §
(1) Az 55. § szerint iratbetekintésre jogosult kérelmére a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács - annak vizsgálata mellett, hogy az iratbetekintési kérelem elbírálásakor fennállnak-e az 55. §-ban, az 55/A. §-ban, illetve a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek - végzésben dönt az iratbetekintés biztosításáról vagy az iratbetekintési kérelem elutasításáról. Az iratbetekintési kérelmet elutasító végzés ellen az iratbetekintést kérő személy - az 55. § (6) bekezdése szerinti eset kivételével - külön jogorvoslattal élhet.
(1) Az 55. § szerint iratbetekintésre jogosult kérelmére a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács - annak vizsgálata mellett, hogy az iratbetekintési kérelem elbírálásakor fennállnak-e az 55. §-ban, az 55/A. §-ban, illetve a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek - végzésben dönt az iratbetekintés biztosításáról vagy az iratbetekintési kérelem elutasításáról. Az iratbetekintési kérelmet elutasító végzés ellen az iratbetekintést kérő személy - az 55. § (6) bekezdése szerinti eset kivételével - önálló jogorvoslattal élhet.
(2) Ha az 55/A. § (2), illetve (3) bekezdés szerint üzleti titokként, illetve magántitokként megjelölt adat tekintetében az adat ilyen titokként való kezelése egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn, ideértve azt az esetet is, ha a nyilatkozat nem felel meg az 55/A. § (4) bekezdésében előírtaknak, a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács - szükség esetén az adat jogosultja nyilatkozatának beszerzését követően - végzésben dönt az adat védett adatként való kezelésének megszüntetéséről, illetve az iratbetekintést engedélyezi.
(2) Ha az 55/A. § (2), illetve (3) bekezdése szerint üzleti titokként, illetve magántitokként megjelölt adat tekintetében az adat ilyen titokként való kezelése egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn, ideértve azt az esetet is, ha a nyilatkozat nem felel meg az 55/A. § (4) bekezdésében előírtaknak, a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács - szükség esetén az adat jogosultja nyilatkozatának beszerzését követően - végzésben dönt az adat védett adatként való kezelésének megszüntetéséről, illetve az iratbetekintést engedélyezi.
(3) Az 55/A. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában, illetve e) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az eljáró versenytanács - az iratbetekintést kérő ügyfélnek az adat megismeréséhez, és az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekeinek mérlegelésével, szükség esetén a betekintést kérő ügyfél és az adat jogosultja nyilatkozatának beszerzését követően - az adat titokban tartásának kötelezettségét tartalmazó írásbeli nyilatkozat megtételének feltételével engedélyezi az iratbetekintést.
(3) Az 55/A. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában, illetve e) pontjában meghatározott esetben az eljáró versenytanács - az iratbetekintést kérő ügyfélnek az adat megismeréséhez és az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekeinek mérlegelésével - az adat titokban tartásának kötelezettségét tartalmazó írásbeli nyilatkozat megtételének feltételével engedélyezi az iratbetekintést.
(4) A (3) bekezdés szerint betekintést engedélyező végzésben - ha az az adat jogosulatlan személyek általi megismerésének megakadályozása miatt szükséges - az eljáró versenytanács az adat lehető legszükségesebb mértékben és körben való megismerhetővé válása érdekében az iratbetekintés gyakorlása részletes szabályainak meghatározása mellett
a) az iratról való másolat-, illetve kivonatkészítés jogát korlátozhatja, illetve
b) kivételesen, ha az ügyfél törvényes jogainak gyakorlása csak olyan adat megismerésének lehetővé tételével biztosítható, amely adatnak a betekintést kérő általi pontos ismerete az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét közvetlenül és visszafordíthatatlanul sértheti, előírhatja, hogy az iratbetekintés csak az ügyfelet képviselő ügyvéd vagy az ügyfél által megbízott szakértő személy útján gyakorolható azzal, hogy a megismert korlátozottan megismerhető adatok nem tárhatók fel az ügyfélnek sem.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben az iratbetekintést engedélyező döntés meghozatala előtt az eljáró versenytanács a betekintést kérő ügyfelet és az adat jogosultját meghallgatja.
(6) A (3) bekezdés alapján megismert adat csak az adott versenyfelügyeleti eljárás és az azzal összefüggő bírósági felülvizsgálati eljárás során használható fel.
(6) A (3) bekezdés alapján megismert adat csak az adott versenyfelügyeleti eljárás és az azzal összefüggő közigazgatási per során használható fel.
(7) A (2) és a (3) bekezdés szerinti végzéssel szemben az adat jogosultja külön jogorvoslattal élhet. Az ilyen végzés alapján az érintett adat megismerhetővé tételére a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártáig vagy - ha a jogorvoslati jogról korábban lemondtak - az utolsóként kézhez kapott lemondás beérkezéséig, illetve a végzés bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban a bíróság jogerős végzésének meghozataláig nem kerülhet sor.
(7) A (2) bekezdés szerinti végzéssel szemben az adat jogosultja külön jogorvoslattal élhet. Az ilyen végzés alapján az érintett adat megismerhetővé tételére a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártáig vagy - ha a jogorvoslati jogról korábban lemondtak - az utolsóként kézhez kapott lemondás beérkezéséig, illetve a végzés bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban a bíróság jogerős végzésének meghozataláig nem kerülhet sor.
(7) A (2) bekezdés szerinti végzéssel szemben az adat jogosultja önálló jogorvoslattal élhet. Az ilyen végzés alapján az érintett adat megismerhetővé tételére a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő lejártáig vagy - ha a jogorvoslati jogról korábban lemondtak - az utolsóként kézhez kapott lemondás beérkezéséig, illetve a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig nem kerülhet sor.
55/C. §
(1) A korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó iratot az ügy iratai között elkülönítve olyan módon kell kezelni, hogy a korlátozottan megismerhető adat az eljárási cselekmények során az ügy elintézésében részt vevő vizsgálón és más közszolgálati tisztviselőn, az eljáró versenytanács tagján, valamint a Gazdasági Versenyhivatal elnökén, elnökhelyettesén, továbbá az ezen adatok kezelésére vagy megismerésére - törvényben meghatározott módon és körben - jogosult bíróságon, más szerven vagy személyen kívüli más személy számára ne váljon megismerhetővé.
(2) A döntést úgy kell megszövegezni, és az iratbetekintési jog biztosítása érdekében az iratról olyan kivonatot kell készíteni, hogy az ne tartalmazzon olyan korlátozottan megismerhető adatot, amelyet a döntés címzettje, illetve az iratbetekintésre jogosult az 55-55/B. § szerint nem ismerhet meg. Ennek során a döntésben szereplő személyt az eljárásban betöltött szerepének megfelelően kell megjelölni, de ha a személy azonosíthatóságának kizárására ez nem alkalmas, az azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével. A döntésben a megismerhetetlenné tett egyéb korlátozottan megismerhető adat tartalmára annak ismertetése nélkül kell utalni.
(2) A döntést úgy kell megszövegezni, és az iratbetekintési jog biztosítása érdekében az iratról olyan kivonatot kell készíteni, hogy az ne tartalmazzon olyan korlátozottan megismerhető adatot, amelyet a döntés címzettje, illetve az iratbetekintésre jogosult az e törvény szerint nem ismerhet meg. Ennek során a döntésben szereplő személyt az eljárásban betöltött szerepének megfelelően kell megjelölni, de ha a személy azonosíthatóságának kizárására ez nem alkalmas, az azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével. A döntésben a megismerhetetlenné tett egyéb korlátozottan megismerhető adat tartalmára annak pontos ismertetése, a megismerés korlátozására okot adó védett érdek sérelme nélkül kell utalni.
(3) A eljárás jogerős befejezését követően az eljárás során kezelt korlátozottan megismerhető adatokat megismerhetőségük korlátozott jellegének egyértelmű jelölésével és az egyéb adatoktól elkülönített kezelésének biztosításával zárolni kell. A zárolt adatok az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltári őrizetbe adásáig tárolhatók, azok - a 64/A. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével - kizárólag a jogerős döntés végrehajtása, a jogerős döntésben foglaltak ellenőrzése, a jogerős döntéssel összefüggő jogorvoslat vagy döntés-felülvizsgálat céljából kezelhetők, és kizárólag az ezen adatok kezelésére vagy megismerésére - törvényben meghatározott módon és körben - jogosult bíróság, más szerv vagy személy részére tehetők megismerhetővé.
(3) Az eljárást befejező döntés véglegessé válását követően az eljárás során kezelt korlátozottan megismerhető adatokat megismerhetőségük korlátozott jellegének egyértelmű jelölésével és az egyéb adatoktól elkülönített kezelés biztosításával zárolni kell. A zárolt adatok az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltári őrizetbe adásáig tárolhatók, azok - az 54. § (4) bekezdése szerinti felhasználás kivételével - kizárólag a véglegessé vált döntés végrehajtása, a véglegessé vált döntésben foglaltak ellenőrzése, a véglegessé vált döntéssel összefüggő jogorvoslat vagy döntés-felülvizsgálat céljából kezelhetők, és kizárólag az ezen adatok kezelésére vagy megismerésére - törvényben meghatározott módon és körben - jogosult bíróság, más szerv vagy személy részére tehetők megismerhetővé.
55/D. §   Az iratbetekintés során az arra jogosult - az 55/B. § (3) bekezdése szerinti betekintést engedélyező végzésben meghatározott korlátozó rendelkezés hiányában - az iratról vagy annak egy részéről másolatot vagy feljegyzést készíthet, illetve másolatot kérhet. A másolatot a hatóság kérelemre hitelesíti.
55/D. §   Az iratbetekintés során az arra jogosult - az 55/B. § (3) bekezdése szerinti betekintést engedélyező végzésben meghatározott korlátozó rendelkezés hiányában - az iratról vagy annak egy részéről másolatot vagy feljegyzést készíthet, vagy - az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítés mértékéről és a költségek megfizetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében - másolatot kérhet, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal kérelemre hitelesít.
55/E. §   Az 55/B. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig az ügyfél bírósági eljárásban nem használhatja fel a versenyfelügyeleti eljárás során tudomására jutott olyan információt, amelyet
a) nem ő készített a versenyfelügyeleti eljárás eredményes lefolytatása érdekében, vagy
b) a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács állított össze és küldött meg részére.

A mulasztás igazolása

56. §   Nem minősül a hiánypótlásra, adat vagy irat szolgáltatására, illetve a nyilatkozattételre előírt határidő vagy határnap elmulasztásának, ha a kötelezettnek a határidő lejártát vagy a határnapot megelőzően benyújtott indokolt kérelmére a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács a határidőt meghosszabbítja, vagy a kötelezettség teljesítésére új határnapot ír elő. Ilyen hosszabbítási kérelem egy alkalommal nyújtható be, és a határidő-hosszabbítási kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő vagy határnap elmulasztása miatt igazolási kérelem nem terjeszthető elő.
56. §   Nem minősül a hiánypótlásra, adat vagy irat szolgáltatására, illetve a nyilatkozattételre előírt határidő vagy határnap elmulasztásának, ha a kötelezettnek a határidő lejártát vagy a határnapot megelőzően benyújtott indokolt kérelmére a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a határidőt meghosszabbítja, vagy a kötelezettség teljesítésére új határnapot ír elő. A határidő-hosszabbítási kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
57. §
(1) Az igazolási kérelemről vizsgálati szakaszban történt mulasztás esetén a vizsgáló, a versenytanács eljárása során történt mulasztás esetén az eljáró versenytanács dönt. A vizsgáló igazolási kérelmet elutasító végzése ellen önálló jogorvoslatnak van helye.
(2) Az igazolási kérelemre egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A határidő-számítás, mulasztás

56. §
(1) A határidőt napokban, hónapokban vagy években kell számítani.
(2) A hónapokban vagy az években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig a lejárat hónapjában ilyen nap nincs, a hónap utolsó napján.
57. §
(1) Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasztotta, a mulasztás következményeinek orvoslása érdekében igazolási kérelmet terjeszthet elő az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül. Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik. Hatvan nap elteltével igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.
(1) Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hatvan napon túl igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.
(1) Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított két hónapon túl igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.
(2) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát, és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egy időben az elmulasztott cselekményt is pótolni kell.
(2) Az igazolási kérelemről a vizsgálat ideje alatt a vizsgáló, a versenytanács előtti eljárásban az eljáró versenytanács dönt. A vizsgáló igazolási kérelmet elutasító végzése ellen külön jogorvoslati kérelemnek van helye (82. §). Az eljáró versenytanács igazolási kérelmet elutasító végzése a határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított keresetben kifogásolható.
(2) Az igazolási kérelemről vizsgálat ideje alatt történt mulasztás esetén a vizsgáló, a versenytanács előtti eljárás során történt mulasztás esetén az eljáró versenytanács dönt. A vizsgáló igazolási kérelmet elutasító végzése ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §). Az eljáró versenytanács igazolási kérelmet elutasító végzése a határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított keresetben kifogásolható.
(3) Az igazolási kérelemről a vizsgálat ideje alatt a vizsgáló, a versenytanács előtti eljárásban az eljáró versenytanács dönt. A vizsgáló igazolási kérelmet elutasító határozata ellen külön jogorvoslati kérelemnek van helye (82. §). Az eljáró versenytanács igazolási kérelmet elutasító határozata az érdemi döntés ellen a bírósághoz benyújtott keresetben kifogásolható.

Nemzetközi jogsegély

Megkeresés

58. §
(1) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a külföldről érkező megkeresést a Gazdasági Versenyhivatalnak közvetlenül is meg lehet küldeni.
(2) A külföldre irányuló megkeresést, továbbá a külföldi szerv vagy személy megkeresésére, illetve kérelmére adott választ - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a Gazdasági Versenyhivatal közvetlenül küldi meg a külföldi hatóság részére.
(3) A külföldi hatóság megkeresésére az eljárásban keletkezett iratok kiadhatók. Az üzleti titkot tartalmazó iratok csak akkor adhatók ki, ha erről nemzetközi szerződés rendelkezik. Amennyiben a kért iratok üzleti titkot tartalmaznak, a kiadás feltétele, hogy a külföldi hatóság az iratban foglaltak üzleti titokként kezelését vállalja.
(3) A külföldi hatóság megkeresésére az eljárásban keletkezett iratok kiadhatók. Az üzleti titkot tartalmazó iratok csak akkor adhatók ki, ha erről törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés rendelkezik. Amennyiben a kért iratok üzleti titkot tartalmaznak, a kiadás feltétele, hogy a külföldi hatóság az iratban foglaltak üzleti titokként kezelését vállalja.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal külföldi versenyhatósággal feladataik ellátásának kölcsönös előmozdítása érdekében együttműködési megállapodást köthet.

Külföldre irányuló kézbesítés

Kézbesítés

Közlés

A döntések közlése

Kézbesítés

59. §
(1) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a Gazdasági Versenyhivatal közvetlenül kézbesíti az iratokat külföldre az illetékes hatóság részére.
(1) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél kézbesítési meghatalmazottat akkor köteles megnevezni, ha nincs magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselője.
(2) A külföldön teljesített kézbesítést érvényesnek kell tekinteni, ha az akár a belföldi jogszabályok rendelkezéseinek, akár a kézbesítés helyén irányadó jogszabályoknak megfelel.
(2) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél részére hirdetményi kézbesítésnek, illetve - amennyiben annak feltételei fennállnak - kézbesítési ügygondnok útján történő kézbesítésnek kézbesítési meghatalmazott megnevezésének hiánya miatt csak akkor van helye, ha nemzetközi jogsegély útján vagy az igénybe vehető egyéb közlési módok alkalmazásával a közlés - annak megtörténte igazolásával - nem biztosítható.
(2) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél részére hirdetményi közlésnek, illetve - amennyiben annak feltételei fennállnak - kézbesítési ügygondnok útján történő kézbesítésnek kézbesítési meghatalmazott megnevezésének hiánya miatt csak akkor van helye, ha nemzetközi jogsegély útján vagy az igénybe vehető egyéb közlési módok alkalmazásával a közlés - annak megtörténte igazolásával - nem biztosítható.
(2) Ha a magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél az első kapcsolatfelvétel alkalmával erre történő felhívás ellenére nem jelöl meg magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács - különösen ha az eljárás indokolatlan elhúzásának megakadályozása miatt szükséges, és az eljárás eredményes lefolytatását nem veszélyezteti - dönthet úgy, hogy a továbbiakban vele szemben hirdetményi közlésnek van helye mindaddig, amíg magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat nem jelöl meg. Erről az első kapcsolatfelvétel alkalmával rövid angol nyelvű összefoglalóban tájékoztatni kell az ügyfelet.
(3) A külföldön teljesített postai úton való kézbesítést szabályszerűnek kell tekinteni, ha az akár a hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó belföldi jogszabályok rendelkezéseinek, akár a kézbesítés helyén irányadó jogszabályok rendelkezéseinek megfelel.
(4) Hirdetményi közlés esetén a hirdetményt a Gazdasági Versenyhivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, valamint a központi rendszeren és a Gazdasági Versenyhivatal honlapján kell közzétenni.
(4) A döntések közlésére egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az eljárás felfüggesztése

60. §   Kérelemre indult eljárásban az eljárás felfüggesztése esetén a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács határozata ellen külön jogorvoslatnak (82. §) van helye.
60. §   Kérelemre indult eljárásban az eljárás felfüggesztése esetén a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács végzése ellen külön jogorvoslatnak (82. §) van helye.
60. §   Az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott végzéssel szemben a 67. § (2) bekezdése szerint kérelemre indult eljárásban van helye külön jogorvoslatnak (82. §).
60. §   Az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott végzéssel szemben a 67. § (1) bekezdése szerint kérelemre indult eljárásban van helye külön jogorvoslatnak (82. §).
60. §
(1) A versenyfelügyeleti eljárás felfüggeszthető, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a Gazdasági Versenyhivatalnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
(2) Az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott végzéssel szemben az összefonódás vizsgálatára az összefonódás- bejelentés alapján indult versenyfelügyeleti eljárásban és a 25. § (2) bekezdése szerint kérelemre indult eljárásban van helye külön jogorvoslatnak (82. §).
(2) Az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott végzéssel szemben csak a 67. § (4) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban van helye önálló jogorvoslatnak.

Az eljárás megszüntetése

60/A. §   Az eljárásnak a Ket. 31. § (1) bekezdés e) és i) pontja alapján történő megszüntetéséről hozott végzést a bejelentővel is közölni kell.
60/A. §
(1) Az eljárásnak a Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Ket. 30. § g) pontjában meghatározott okból történő megszüntetéséről az eljáró versenytanács dönt abban az esetben, ha
a) a kérelem tárgya a 23. § szerint nem összefonódás, vagy
b) az összefonódás a 24. § szerint nem engedélyköteles.
(1) Ha a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetésének oka az, hogy a vizsgált ügylet a 23. § szerint nem összefonódás - ideértve azt az esetet is, ha a 28. § (2) bekezdése szerinti esemény még nem következett be -, a megszüntetésről az eljáró versenytanács dönt.
(1a) Ha a 24. § (1) bekezdése szerint nem bejelentésköteles összefonódás tekintetében nem teljesül az összefonódás-vizsgálati küszöbérték, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti.
(2) Az eljárásnak az 53. § (2) és (3) bekezdése, valamint a Ket. 31. § (1) bekezdés e) és i) pontja alapján történő megszüntetéséről hozott végzést a bejelentővel is közölni kell.
(2) Az eljárásnak az 53. § (2) és (3) bekezdése, valamint a Ket. 31. § (1) bekezdés e) és i) pontja alapján történő megszüntetéséről hozott végzést a 43/G. § szerinti bejelentést tevő bejelentővel is közölni kell.
60/A. §
(1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti, ha
a) a hatásköri vitában az érintett hatósággal való egyeztetés eredményeként vagy a közigazgatási bíróság döntése alapján az ügyben más hatóság került kijelölésre,
b) az eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a magatartás jogsértő-e, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény,
c) az eljárás okafogyottá vált, vagy
d) az összefonódás tekintetében nem teljesül az összefonódás-vizsgálati küszöbérték.
(1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti, ha
a) a hatásköri vitában az érintett hatósággal való egyeztetés eredményeként vagy a közigazgatási bíróság döntése alapján az ügyben más hatóság került
kijelölésre,
b) az eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a magatartás jogsértő-e, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény,
c) az eljárás okafogyottá vált,
d) az összefonódás tekintetében nem teljesül az összefonódás-vizsgálati küszöbérték,
e) az összefonódást közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítették vagy f) az összefonódás a 25/B. § (1) bekezdése szerinti összefonódásnak minősül.
(2) Az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti, ha a vizsgált ügylet a 23. § szerint nem összefonódás, ideértve azt az esetet is, ha a 28. § (2) bekezdése szerinti esemény még nem következett be.
(3) A versenyfelügyeleti eljárást az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján megszüntető végzést a 43/G. § szerinti bejelentést tevő bejelentővel is közölni kell.

Eljárási bírság

Eljárási bírság és az eljárás akadályozásának egyéb következményei

Az eljárás során kiszabható rendbírság

61. §
(1) Az ügyféllel és az eljárás más résztvevőjével szemben rendbírság szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi.
(1) Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben eljárási bírság szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi.
(1) Eljárási bírság szabható ki azzal szemben, aki az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi.
(2) Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendre utasíthatja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasítja, továbbá rendbírsággal sújthatja.
(2) Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendre utasíthatja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasítja, továbbá eljárási bírsággal sújthatja.
(2) Eljárási bírság szabható ki továbbá az ügyféllel szemben, ha a 29/A. § szerinti irányításkorlátozó előírást megszegi.
(2) Eljárási bírság szabható ki továbbá az ügyféllel szemben, ha az irányításkorlátozó előírást megszegi, valamint ha az összefonódás-bejelentésben lényeges tényt elhallgatott vagy nem a valóságnak megfelelően közölt, és utóbb ezért került sor a versenyfelügyeleti eljárás megindítására.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján kiszabott rendbírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege százezer forint. Eljárási kötelezettség teljesítésére megadott határidő túllépése esetén a rendbírság napi összege legfeljebb tízezer forint. A rendbírságot kiszabó határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §), amely a végrehajtásra halasztó hatályú. Rendbírságot kiszabó határozatát a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács maga is megváltoztathatja.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján kiszabott rendbírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az előző üzleti évben elért nettó árbevételének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint. Eljárási kötelezettség teljesítésére megadott határidő túllépése esetén a rendbírság napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint. A rendbírságot kiszabó határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §). A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. Rendbírságot kiszabó határozatát a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács maga is megváltoztathatja.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján kiszabott rendbírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az előző üzleti évben elért nettó árbevételének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint. Eljárási kötelezettség teljesítésére megadott határidő túllépése esetén a rendbírság napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint. A rendbírságot kiszabó határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §). A kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. Rendbírságot kiszabó határozatát a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács maga is megváltoztathatja.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján kiszabott eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az előző üzleti évben elért nettó árbevételének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint. Eljárási kötelezettség teljesítésére megadott határidő túllépése esetén az eljárási bírság napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint. Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §). A kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van. Eljárási bírságot kiszabó végzését a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács maga is megváltoztathatja.
(3) Az eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az előző üzleti évben elért nettó árbevételének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint. Eljárási kötelezettség teljesítésére megadott határidő túllépése esetén az eljárási bírság napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint. Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §). A kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van. Eljárási bírságot kiszabó végzését a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács maga is megváltoztathatja.
(3) Az eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az előző üzleti évben elért nettó árbevételének egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint.
(3) Az eljárási bírság legkisebb összege vállalkozás esetében kétszázezer, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint. Az eljárási bírság legmagasabb összegének kiszámítására megfelelően alkalmazni kell a 78. § (2) bekezdését.
(4) Eljárási kötelezettség teljesítésére megadott határidő túllépése esetén az eljárási bírság napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint.
(4) Határidőhöz kötött eljárási kötelezettség határidőben nem teljesítése esetén az eljárási bírságot napi összegben kell meghatározni oly módon, hogy a kötelezett az eljárási bírságot a teljesítési határidő leteltétől az eljárási kötelezettség teljesítéséig eltelt időszakra köteles megfizetni. A teljesítési határidő lejártától számított, teljesítés nélkül eltelt minden egyes hónapot követő napon az adott teljesítés nélkül eltelt hónapra eső eljárási bírság esedékessé válik; a teljesítés hónapjában a teljesítés napjáig terjedő időre eső eljárási bírság a teljesítés napján válik esedékessé. Az e bekezdés szerinti esetben az eljárási bírság napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint.
(5) Az eljárási bírságot kiszabó végzését a kötelezett javára a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács hivatalból jogszabálysértés hiányában is módosíthatja.
(5) Az eljárási bírságot kiszabó végzését a kötelezett javára a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács hivatalból jogszabálysértés hiányában is módosíthatja vagy visszavonhatja.
61. §
(1) Eljárási bírság szabható ki azzal szemben, aki az eljárás során olyan cselekményt végez vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi, vagy kötelezettségét egyébként önhibájából megszegi. Aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, azt a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi.
(1a) Az (1) bekezdés szerinti cselekmény, magatartás vagy kötelezettség magában foglalja különösen
a) a 65/A. § (1) bekezdése szerinti helyszíni kutatás lefolytatásának akadályozását;
b) a 65/A. § (7b) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésének elmulasztását, elutasítását vagy téves, illetve félrevezető módon való teljesítését;
c) a 64/B. § (1)-(3) és (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során helytelen, hiányos vagy félrevezető információ közlését, vagy az adatszolgáltatás teljesítésére előírt határidő elmulasztását;
d) a megjelenési kötelezettség elmulasztását.
(2) Eljárási bírság szabható ki az ügyféllel szemben, ha az irányításkorlátozó előírást megszegi.
(3) Az eljárási bírság legkisebb összege vállalkozás esetében kétszázezer, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint.
(3) Az eljárási bírság legkisebb összege vállalkozás esetében kétszázezer, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás vagy vállalkozások társulása esetében az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint.
(4) Határidőhöz kötött, még nem teljesített eljárási kötelezettség esetén az eljárási bírság napi összegben is meghatározható oly módon, hogy a kötelezett az eljárási bírságot az azt kiszabó végzés véglegessé válásától az eljárási kötelezettség teljesítéséig terjedő időszakra köteles megfizetni. Az eljárási bírságot kiszabó végzés véglegessé válásától számított, teljesítés nélkül eltelt minden egyes hónapot követő napon az adott teljesítés nélkül eltelt hónapra eső eljárási bírság esedékessé válik; a teljesítés hónapjában a teljesítés napjáig terjedő időre eső eljárási bírság a teljesítés napján válik esedékessé. Az e bekezdés szerinti esetben az eljárási bírság napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint.
(4) Határidőhöz kötött, még nem teljesített eljárási kötelezettség esetén az eljárási bírság napi összegben is meghatározható oly módon, hogy a kötelezett az eljárási bírságot az azt kiszabó végzés véglegessé válásától az eljárási kötelezettség teljesítéséig terjedő időszakra köteles megfizetni. Az eljárási bírságot kiszabó végzés véglegessé válásától számított, teljesítés nélkül eltelt minden egyes hónapot követő napon az adott teljesítés nélkül eltelt hónapra eső eljárási bírság esedékessé válik; a teljesítés hónapjában a teljesítés napjáig terjedő időre eső eljárási bírság a teljesítés napján válik esedékessé. Az e bekezdés szerinti esetben az eljárási bírság napi összege vállalkozások vagy vállalkozások társulása esetében legfeljebb az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint.
(5) Az eljárási bírság legmagasabb összegének kiszámítására megfelelően alkalmazni kell a 78. § (2) bekezdését.
(6) Az eljárási bírság kiszabásánál
a) a jogellenes magatartás súlyát,
b) - ha az erre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak - az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá
c) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét
kell figyelembe venni.
(6) Az eljárási bírságnak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie, és kiszabásánál
a) a jogellenes magatartás súlyát,
b) - ha az erre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak - az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá
c) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét
kell figyelembe venni.

Az eljárási díj és költség

Igazgatási szolgáltatási díj és eljárási költség

62. §
(1) Az összefonódás-bejelentés alapján indult, valamint a 25. § (2) bekezdése szerinti kérelemre indult versenyfelügyeleti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke
a) a 70. § (1b) bekezdés a) pontja alapján indult eljárásban, illetve ha a vizsgáló a 70. § (3a) bekezdése alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatát rendeli el, tizenötmillió forint,
b) a 25. § (2) bekezdése szerinti kérelem alapján indult eljárásban egymillió forint,
c) az a) vagy b) pont hatálya alá nem tartozó esetben hárommillió forint.
(2) A 25. § (2) bekezdése szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetni az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat.
(3) Ha a vizsgáló az összefonódás-bejelentés alapján az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárás indításáról dönt, végzésében - nyolcnapos határidő megjelölésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett - felszólítja a bejelentőt - az eljárás megindításának okától függően - az (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
(4) Ha a vizsgáló a 70. § (3a) bekezdése alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatát rendeli el, végzésében - nyolcnapos határidő megjelölésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett - felszólítja a bejelentőt az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj a (3) bekezdés szerint megfizetett összegen túli részének a megfizetésére.
(5) Ha a 67. § (1) bekezdése szerinti eljárás megszüntetésére azért kerül sor, mert a kérelmező nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, a már megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat vissza kell téríteni.
(6) A 67. § (1) bekezdése szerinti eljárásnak a kérelem visszavonása miatt történő megszüntetése esetén a már megfizetett igazgatási szolgáltatási díj felét vissza kell téríteni.
(7) Az igazgatási szolgáltatási díjba valamennyi eljárási költség beleszámít.
62. §
(1) Az összefonódás-bejelentés alapján indított versenyfelügyeleti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke
a) a 67. § (4) bekezdés a) pontja alapján indított eljárásban, vagy ha a vizsgáló a 69. § alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatát rendeli el, tizenötmillió forint,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben hárommillió forint.
(1) Az összefonódás-bejelentés alapján indított versenyfelügyeleti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke
a) a 67. § (4) bekezdés a) pontja alapján indított eljárásban, vagy ha a vizsgáló a 69. § alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatát rendeli el, tizenkilencmillió forint,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben négymillió forint.
(2) Ha a vizsgáló az összefonódás-bejelentés alapján elrendeli az összefonódás vizsgálatát, végzésében - nyolcnapos határidő megjelölésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett - kötelezi az összefonódást bejelentőt - az eljárás megindításának okától függően - az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
(3) Ha a vizsgáló a 69. § alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatát rendeli el, végzésében - nyolcnapos határidő megjelölésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett - kötelezi az összefonódást bejelentőt az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjnak a (2) bekezdés szerint megfizetett összegen túli része megfizetésére.
(4) Az igazgatási szolgáltatási díjba valamennyi eljárási költség beleszámít.
62/A. §
(1) Az igazgatási szolgáltatási díjat - a vállalkozások eltérő megállapodása hiányában - az összefonódást bejelentő köteles megfizetni.
(2) Az igazgatási szolgáltatási díjat a Gazdasági Versenyhivatalnak a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat- felhasználási keretszámlája javára történő átutalással kell megfizetni. Az átutalási megbízáson fel kell tüntetni az összefonódást bejelentő nevét, az összefonódás közvetlen résztvevőinek nevét, valamint a 62. § (2) bekezdése szerinti esetben a 67. § (4) bekezdése szerint az összefonódás vizsgálatát elrendelő végzés iktatószámát, a 62. § (3) bekezdés szerinti esetben pedig a 69. § szerinti végzés iktatószámát.
(3) Az igazgatási szolgáltatási díjra megfelelően alkalmazni kell a 43/M. § (2) bekezdését.
(4) A díjfizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást a 60/A. § (1) bekezdés c) pontjában, d) pontjában vagy (2) bekezdésében meghatározott okból megszünteti.
(4a) A versenyfelügyeleti eljárás 60/A. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja alapján történő megszüntetése esetén a 62. § (1) bekezdése szerinti, már megfizetett igazgatási szolgáltatási díj felét az összefonódást bejelentőnek vissza kell téríteni.
(5) Ha az igazgatási szolgáltatási díjat vagy annak egy részét vissza kell téríteni, a visszatérítendő összeget a Gazdasági Versenyhivatal haladéktalanul átutalja annak a fizetési számlának a javára, ahonnan az igazgatási szolgáltatási díjat befizették.
(6) Az igazgatási szolgáltatási díj kezelésére, elszámolására és nyilvántartására az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(7) Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól - a 24. § (4) bekezdése szerinti összefonódás-bejelentés alapján indított versenyfelügyeleti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj kivételével - mentesség nem adható. A 24. § (4) bekezdése szerinti összefonódás-bejelentést benyújtó vállalkozásnak akkor engedhető költségmentesség, ha igazolja, hogy az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése számára - a bejelentett ügylet értékére is figyelemmel - aránytalan nehézséget jelentene.
62/B. §
(1) A 67. § (3) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban felmerült eljárási költség viselésére azt az ügyfelet kell kötelezni, aki az összefonódás bejelentésére a 28. § (1) bekezdése szerint köteles lett volna.
(2) A 67. § (5) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban - ha az összefonódást az eljáró versenytanács megtiltja vagy feltételt, illetve kötelezettséget ír elő - a felmerült eljárási költség viselésére azt az ügyfelet kell kötelezni, aki az összefonódás bejelentésére a 28. § (1) bekezdése szerint köteles lett volna.
(3) A 67. § (7) vagy (8) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban felmerült eljárási költség viselésére azt kell kötelezni, aki az összefonódás-bejelentésben a félrevezető közlést tette, illetve akinek félrevezető közlésén a visszavont határozat alapult.
(4) A 67. § (2), (6), illetve (9) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban felmerült eljárási költség viselésére jogsértő magatartás megállapítása esetén a jogsértést megvalósító ügyfelet kell kötelezni. Ha több vállalkozás együttesen valósította meg a jogsértést, az eljárási költség megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.
(5) A 75. § szerinti kötelezettségvállalással zárult eljárásban felmerült eljárási költséget a kötelezettségvállalást tett ügyfél viseli. Ha több vállalkozás tett kötelezettségvállalást, az eljárási költség megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően az eljárás résztvevője viseli az eljárás során jogellenes magatartásával okozott költséget.
(7) Az (1)-(3) bekezdés, valamint a (6) bekezdés szerinti esetben az eljárási költség megfizetése alól mentesség nem adható.
(8) A megkeresett szerv vagy személy eljárása során felmerült eljárási költséget a Gazdasági Versenyhivatal megtéríti.
(9) Azon eljárási költséget, amelynek viselésére senki nem kötelezhető, az állam viseli.
(10) Az eljárási költség meghatározására, az eljárási költség előlegezésére és az eljárási költség viseléséről való döntésre az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Fizetési kedvezmény

62/C. §
(1) Ha a kötelezés jellege megengedi, részletekben történő teljesítés is megállapítható.
(2) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti a kötelezettséget megállapító döntést hozó vizsgálótól, illetve eljáró versenytanácstól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
(3) A fizetési kedvezményre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni meghatározott cselekmény teljesítésére irányuló kötelezettség esetén is.
(4) A teljesítési határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem rendelték el - a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás elrendeléséről is.
(4) A teljesítési határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem rendelték el - a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Az igazolási kérelem, illetve a fizetési kedvezmény iránti kérelem elutasítása esetén a vizsgáló dönt a végrehajtás elrendeléséről is.
62. §
(1) Ha az eljárás kérelemre indul, a kérelmező a 18. § (1)-(2) bekezdése alapján indított eljárás esetén százezer forint, a 24. §-a alapján indított eljárás esetén ötszázezer forint eljárási díjat fizet. Az eljárási díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell befizetni. Az áremelés előzetes bejelentése [67. § (2) bekezdés d) pont] díjmentes. Az eljárásnak a 68. § (5) bekezdése alapján történő megszüntetése esetében az eljárási díj felét kell megfizetni, míg a 68. § (4) bekezdése alapján történő megszüntetés esetében az eljárás díjmentes.
(1) Ha az eljárás kérelemre indul, a kérelmező a 18. § (1)-(2) bekezdése alapján indított eljárás esetén százezer forint, a 25. § alapján indított eljárás esetén kettőmillió forint eljárási díjat köteles fizetni, a kérelem benyújtásával egyidejűleg. A 24. § alapján indított eljárás esetében kettőmillió forint eljárási díjat kell fizetni, a kérelem benyújtásával egyidejűleg. Ha az eljáró versenytanács a 24. § alapján indított eljárásban a határozatot a 63. § (3) bekezdésének b) pontja alapján hozza meg, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni. Az áremelés előzetes bejelentése [67. § (2) bekezdés d) pont] díjmentes. Az eljárásnak a 68. § (5) bekezdése alapján történő megszüntetése esetében az eljárási díj felét kell megfizetni, míg a 68. § (4) bekezdése alapján történő megszüntetés esetében az eljárás díjmentes.
(1) Ha az eljárás a 24. § vagy a 25. § alapján kérelemre indul, a kérelmező kettőmillió forint eljárási díjat köteles fizetni, a kérelem benyújtásával egyidejűleg. Ha az eljáró versenytanács a 24. § alapján indított eljárásban a határozatot a 63. § (3) bekezdésének b) pontja alapján hozza meg, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni. Az eljárásnak a 68. § (5) bekezdése alapján történő megszüntetése esetében a befizetett eljárási díj felét vissza kell téríteni az ügyfélnek. A 68. § (4) bekezdése alapján történő megszüntetés esetében az eljárás díjmentes. Az áremelés előzetes bejelentése [67. § (2) bekezdés c) pont] díjmentes.
(1) Ha az eljárás a 24. § vagy a 25. § alapján kérelemre indul, a kérelmező négymillió forint eljárási díjat köteles fizetni, a kérelem benyújtásával egyidejűleg. Ha az eljáró versenytanács a 24. § alapján indított eljárásban a határozatot a 63. § (3) bekezdésének b) pontja alapján hozza meg, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül további tizenkettőmillió forint eljárási díjat kell fizetni. Az eljárásnak a 68. § (5) bekezdése alapján történő megszüntetése esetében a befizetett eljárási díj felét vissza kell téríteni az ügyfélnek. A 68. § (4) bekezdése alapján történő megszüntetés esetében az eljárás díjmentes.
(1) Ha az eljárás a 24. § vagy a 25. § alapján kérelemre indul, a kérelmező négymillió forint eljárási díjat köteles fizetni, a kérelem benyújtásával egyidejűleg. Ha az eljáró versenytanács a 24. § alapján indított eljárásban a határozatot a 63. § (3) bekezdésének b) pontja alapján hozza meg, a határozat kézbesítésétől számított tíz munkanapon belül további tizenkettőmillió forint eljárási díjat kell fizetni. Az eljárásnak a 68. § (5) bekezdése alapján történő megszüntetése esetében a befizetett eljárási díj felét vissza kell téríteni az ügyfélnek. A 68. § (4) bekezdése alapján történő megszüntetés esetében az eljárás díjmentes.
(1) Ha az eljárás a 24. § vagy a 25. § alapján kérelemre indul, a kérelmező négymillió forint eljárási díjat köteles fizetni, a kérelem benyújtásával egyidejűleg. Ha az eljáró versenytanács a 24. § alapján indított eljárásban a határozatot a 63. § (3) bekezdésének b) pontja alapján hozza meg, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül további tizenkettőmillió forint eljárási díjat kell fizetni. Az eljárásnak a 68. § (5) bekezdése alapján történő megszüntetése esetében a befizetett eljárási díj felét vissza kell téríteni az ügyfélnek. A 68. § (4) bekezdése alapján történő megszüntetés esetében az eljárás díjmentes.
(1) Ha az eljárás a 67. § (2) bekezdése alapján kérelemre indul, az eljárásért - a jogorvoslati eljárást ide nem értve - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke
a) ha az eljáró versenytanács a 24. § alapján indított eljárásban a 63. § (4) bekezdése alapján a 63. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról dönt, tizenhatmillió forint,
b) egyéb esetben négymillió forint.
(1) Ha az eljárás a 67. § (1) bekezdése alapján kérelemre indul, az eljárásért - a jogorvoslati eljárást ide nem értve - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke
a) ha az eljáró versenytanács a 72. § (3) bekezdése alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatának szükségességéről dönt, tizenhatmillió forint,
b) egyéb esetben négymillió forint.
(2) Ha az eljáró versenytanács érdemi határozatában a 77. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásával a gazdasági versenyt korlátozó megállapodást a tilalom alól mentesíti vagy a vállalkozások összefonódását engedélyezi, egyúttal kötelezi az ügyfelet az (1) bekezdésben meghatározott díj, illetve a (3) bekezdésben meghatározott költségek megfizetésére.
(2) Ha az eljáró versenytanács határozatában a 77. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásával a vállalkozások összefonódását engedélyezi, egyúttal kötelezi az ügyfelet az (1) bekezdésben meghatározott díj, illetve a (3) bekezdésben meghatározott költségek megfizetésére.
(2) Az eljárás kezdeményezésekor meg kell fizetni az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat.
(3) Az ügyfél köteles előlegezni és - az eljárás eredményére tekintet nélkül - viselni a kérelemre indult eljárás költségeit. Amennyiben a kérelem alapos, az eljárási díj és költség a kérelmező és azon vállalkozás között, akire az érdemi határozat vonatkozik, megosztható.
(3) Az ügyfél köteles előlegezni és - az eljárás eredményére tekintet nélkül - viselni a kérelemre indult eljárás költségeit. Amennyiben a kérelem alapos, az eljárási díj és költség a kérelmező és azon vállalkozás között, akire a határozat vonatkozik, megosztható.
(3) Ha az eljáró versenytanács a 24. § alapján indított eljárásban a 63. § (4) bekezdése alapján a 63. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról dönt, végzésében - nyolcnapos határidő megjelölésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett - felszólítja a kérelmezőt az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj a (2) bekezdés szerint megfizetett összegen túli részének megfizetésére. Ha a kérelmező a kitűzött határidőn belül a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni; az igazgatási szolgáltatási díjnak a (2) bekezdés szerint megfizetett része visszatérítésének ebben az esetben nincs helye.
(3) Ha az eljáró versenytanács a 72. § (3) bekezdése alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatának szükségességéről dönt, végzésében - nyolcnapos határidő megjelölésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett - felszólítja a kérelmezőt az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj a (2) bekezdés szerint megfizetett összegen túli részének megfizetésére. Ha a kérelmező a kitűzött határidőn belül a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni; az igazgatási szolgáltatási díjnak a (2) bekezdés szerint megfizetett része visszatérítésének ebben az esetben nincs helye.
(4) A hivatalból indított eljárásban felmerült költséget a törvénybe ütköző magatartás megállapítása esetén - ideértve az eljárás 76. § (3) bekezdés c) pontja alapján történt megszüntetését is - az ügyfél viseli. A törvénybe ütköző magatartás megállapításának hiányában a hivatalból indított eljárás költségét az állam viseli.
(4) A hivatalból indított eljárásban felmerült költséget a törvénybe ütköző magatartás megállapítása esetén az ügyfél viseli. A törvénybe ütköző magatartás megállapításának hiányában a hivatalból indított eljárás költségét az állam viseli.
(4) Az eljárásnak a hiánypótlási felhívás nemteljesítése miatt történő megszüntetése esetén az eljárás díjmentes, a már megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat vissza kell téríteni.
(4) Ha az eljárás megszüntetésére azért kerül sor, mert a kérelmező nem tesz eleget a 68. § (4) bekezdése szerinti hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, a már megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat vissza kell téríteni.
(5) Hivatalból indult vizsgálat esetén, ha több vállalkozás együttesen valósította meg a törvénybe ütköző magatartást, az eljárás költségeinek megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.
(5) Az eljárásnak a kérelem visszavonása miatt történő megszüntetése esetén a már megfizetett igazgatási szolgáltatási díj felét vissza kell téríteni.
(6) Az eljárási díj, valamint a költség megfizetése alól mentesség nem adható. A tolmács díját az állam előlegezi és viseli.
(6) Az igazgatási szolgáltatási díjba valamennyi eljárási költség beleszámít.
(7) A tanúnak igénye van a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek megtérítésére. Erre a tanút kihallgatásának befejezése után figyelmeztetni kell. A szakértők díjazása az igazságügyminiszter rendeletében foglaltaknak megfelelően történik. A tanú- és szakértői díjat megállapító határozat ellen külön jogorvoslatnak (82. §) van helye, amely a végrehajtásra halasztó hatályú.
(7) A tanúnak igénye van a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek megtérítésére. Erre a tanút kihallgatásának befejezése után figyelmeztetni kell. A szakértők díjazása az igazságügyminiszter rendeletében foglaltaknak megfelelően történik. A tanú- és szakértői díjat megállapító végzés ellen külön jogorvoslatnak (82. §) van helye, amely a végrehajtásra halasztó hatályú.
(7) A tanúnak igénye van a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek megtérítésére. Erre a tanút kihallgatásának befejezése után figyelmeztetni kell. A szakértők díjazása az igazságügyért felelős miniszter rendeletében foglaltaknak megfelelően történik. A tanú- és szakértői díjat megállapító végzés ellen külön jogorvoslatnak (82. §) van helye, amely a végrehajtásra halasztó hatályú.
(7) A tanú igényelheti a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek megtérítését. Erre a tanút kihallgatásának befejezése után figyelmeztetni kell.
(8) Az eljárás során felmerült költséget megállapító végzés ellen külön jogorvoslatnak (82. §) van helye, amely a végrehajtásra halasztó hatályú.
62/A. §
(1) Az igazgatási szolgáltatási díjat - az ügyfelek eltérő megállapodása hiányában - a kérelmező köteles megfizetni.
(1) Az igazgatási szolgáltatási díjat - a vállalkozások eltérő megállapodása hiányában - összefonódás-bejelentés alapján indult eljárás esetében az összefonódást bejelentő, a 25. § (2) bekezdése szerinti kérelem esetében a kérelmező köteles megfizetni.
(2) Az igazgatási szolgáltatási díjat a Gazdasági Versenyhivatalnak a Magyar Államkincstárnál vezetett, a Gazdasági Versenyhivatal előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő átutalással kell megfizetni.
(3) Az átutalási megbízáson fel kell tüntetni a kérelmező ügyfél nevét és az összefonódás közvetlen részt vevőinek nevét, vagy - ha az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére az eljárás megindítását követően kerül sor - az ügyiratszámot, illetve - a 62. § (3) bekezdése szerinti esetben - a 63. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról hozott döntés iktatószámát.
(3) Az átutalási megbízáson fel kell tüntetni a kérelmező ügyfél nevét és az összefonódás közvetlen részt vevőinek nevét, vagy - ha az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére az eljárás megindítását követően kerül sor - az ügyiratszámot, illetve - a 62. § (3) bekezdése szerinti esetben - a 72. § (3) bekezdése szerinti végzés iktatószámát.
(3) Az átutalási megbízáson fel kell tüntetni az összefonódást bejelentő vagy a kérelmező nevét, valamint az összefonódás közvetlen résztvevőinek nevét, vagy - ha már ismert - az ügyiratszámot, valamint a 62. § (3) bekezdése szerinti esetben a 70. § (1b) bekezdése szerint az összefonódás vizsgálatát elrendelő végzés iktatószámát, a 62. § (4) bekezdés szerinti esetben pedig a 70. § (3a) bekezdése szerinti végzés iktatószámát.
(4) A 62. § (4) bekezdése szerinti esetben az igazgatási szolgáltatási díjat, a 62. § (5) bekezdése szerinti esetben pedig az igazgatási szolgáltatási díj megfelelő részét a Gazdasági Versenyhivatal haladéktalanul hivatalból visszatéríti arra a fizetési számlaszámra történő átutalással, ahonnan az igazgatási szolgáltatási díjat befizették. Túlfizetés esetén a díjtöbbletet hivatalból vagy kérelemre harminc napon belül kell visszatéríteni a befizető részére.
(4) Ha az igazgatási szolgáltatási díjat vagy annak egy részét, illetve túlfizetés esetén a díjtöbbletet vissza kell téríteni, a Gazdasági Versenyhivatal haladéktalanul hivatalból vagy kérelemre átutalja az összeget arra a fizetési számlaszámra, ahonnan az igazgatási szolgáltatási díjat befizették.
(5) Az igazgatási szolgáltatási díjra alkalmazni kell az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) bekezdés a) és - a 62. § (4) és (5) bekezdése szerinti eset kivételével - b) pontját, 28. § (3) bekezdését, valamint 31. § (3) bekezdését. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesség nem adható.
(5) Az igazgatási szolgáltatási díjra megfelelően alkalmazni kell az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) bekezdés a) és - az e törvény 62. § (4) és (5) bekezdése szerinti eset kivételével - b) pontját, 28. § (3) bekezdését, 31. § (3) bekezdését, valamint 80. § (1) bekezdés k) pontját azzal, hogy az eljárásnak a Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Ket. 30. § a) és b) pontjában meghatározott okból történő megszüntetése esetén is fennáll az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének kötelezettsége. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesség nem adható.
(5) Az igazgatási szolgáltatási díjra megfelelően alkalmazni kell az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) bekezdés a) és - az e törvény 62. § (4) és (5) bekezdése szerinti eset kivételével - b) pontját, 28. § (3) bekezdését, 31. § (3) bekezdését, valamint 80. § (1) bekezdés k) pontját azzal, hogy az eljárásnak az e törvény 60/A. § (1) bekezdésében meghatározott okokból történő megszüntetése esetén is fennáll az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének kötelezettsége. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesség nem adható.
(5) Az igazgatási szolgáltatási díjra megfelelően alkalmazni kell az Itv. 28. § (2) bekezdés a) és - az e törvény 62. § (5) és (6) bekezdése szerinti eset kivételével - b) pontját, 28. § (3) bekezdését, 31. § (3) bekezdését, valamint 80. § (1) bekezdés k) pontját azzal, hogy az eljárásnak az e törvény 60/A. § (1) vagy (1a) bekezdésében meghatározott okból történő megszüntetése esetén is fennáll az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének kötelezettsége.
(6) A díjak kezelésére, elszámolására, nyilvántartására az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(7) Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól - a 24. § (4) bekezdése szerinti összefonódás-bejelentés alapján indított eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj kivételével - mentesség nem adható. A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács annak a 24. § (4) bekezdése szerinti összefonódás-bejelentést benyújtó vállalkozásnak enged költségmentességet, amely igazolja, hogy a 62. § (3), illetve (4) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetése számára - a bejelentett ügylet értékére is figyelemmel - aránytalan nehézséget jelentene.
62/B. §
(1) A 67. § (3) bekezdése alapján hivatalból indított eljárásban felmerült eljárási költség viselésére azt az ügyfelet kell kötelezni, amelyik a kérelem benyújtására a 68. § (1) bekezdése alapján köteles lett volna.
(1) A 67. § (2) bekezdése alapján hivatalból indított eljárásban felmerült eljárási költség viselésére azt az ügyfelet kell kötelezni, amelyik a kérelem benyújtására a 28. § (1) bekezdése alapján köteles lett volna.
(1) A 70. § (1a) bekezdése alapján indított eljárásban felmerült eljárási költség viselésére azt az ügyfelet kell kötelezni, amelyik az összefonódás bejelentésére a 28. § (1) bekezdése szerint köteles lett volna, illetve amelyik a nem a valóságnak megfelelő tartalmú összefonódás-bejelentést tette.
(1a) A 70. § (1c) bekezdése alapján indult eljárásban - ha az összefonódást az eljáró versenytanács megtiltja vagy feltételt, illetve kötelezettséget ír elő - a felmerült eljárási költség viselésére az a vállalkozás köteles, amelyik az összefonódás bejelentésére a 28. § (1) bekezdése szerint köteles lett volna.
(2) A hivatalból indított eljárásban felmerült egyéb eljárási költséget a törvénybe ütköző magatartás megállapítása esetén az ügyfél viseli. Ha több vállalkozás együttesen valósította meg a törvénybe ütköző magatartást, az eljárási költség megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.
(2) A hivatalból indított eljárásban felmerült egyéb eljárási költséget jogsértő magatartás megállapítása esetén a jogsértést megvalósító ügyfél viseli. Ha több vállalkozás együttesen valósította meg a jogsértést, az eljárási költség megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.
(2a) A 75. § szerinti kötelezettségvállalással zárult eljárásban felmerült eljárási költségeket a kötelezettségvállalást tett ügyfél viseli. Ha több vállalkozás tett kötelezettségvállalást, az eljárási költség megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.
(3) Az eljárási költség megfizetése alól mentesség nem adható.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az eljárási költség megfizetése alól mentesség nem adható.

Az elintézési határidő

Az ügyintézési határidő

63. §
(1) Az ügyek alapos vizsgálatáról és ésszerű időn belül történő befejezéséről hivatalból kell gondoskodni.
(2) Ha törvény más határidőt nem állapít meg, az érdemi határozatot
a) kérelemre indított eljárás esetén a kérelem beérkezésétől, hiánypótlásra történő visszaadás esetén az ismételt kézhezvételtől, a hiánypótlás elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelem esetében a kérelemnek helytadó határozat meghozatalától,
b) hivatalból indított eljárás esetén a vizsgálat elrendelésétől
számított kilencven napon belül kell meghozni.
(2) Ha törvény más határidőt nem állapít meg, az érdemi határozatot
a) kérelemre indított eljárás esetén a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított kilencven napon belül,
b) hivatalból indított eljárás esetén
ba) a 8-10. § alapján indult ügyekben a vizsgálat elrendelésétől számított kilencven napon belül,
bb) a 11. és 21. § alapján indult ügyekben a vizsgálat elrendelésétől számított száznyolcvan napon belül
bc) a 24. § szerinti engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása miatt a 67. § (3) bekezdése alapján indított eljárás esetében a vizsgálat elrendelésétől számított száznyolcvan napon belül
kell meghozni.
(2) Ha törvény más határidőt nem állapít meg, az eljárást befejező döntést
a) a 8-10. § alapján indult ügyekben a vizsgálat elrendelésétől számított kilencven napon belül,
a) a 8-10. § alapján indult ügyekben a vizsgálat elrendelésétől számított három hónapon belül,
b) a 11. és 21. § alapján indult ügyekben a vizsgálat elrendelésétől számított száznyolcvan napon belül,
b) a 11. és 21. § alapján indult ügyekben a vizsgálat elrendelésétől számított hat hónapon belül,
c) a 24. § szerinti engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása miatt a 67. § (3) bekezdése alapján indított eljárás esetében a vizsgálat elrendelésétől számított száznyolcvan napon belül
c) a 24. § szerinti engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása miatt a 67. § (3) bekezdése alapján indított eljárás esetében a vizsgálat elrendelésétől számított hat hónapon belül
kell meghozni.
(2) Az eljárást befejező döntést
a) a III. Fejezet alapján indult eljárásban a vizsgálat elrendelésétől számított három hónapon belül,
b) a 11. § és a 21. §, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikke alapján indult eljárásban a vizsgálat elrendelésétől számított hat hónapon belül,
c) a 29. § szerinti tilalom ellenére végrehajtott összefonódás miatt a 67. § (2) bekezdése alapján indított eljárásban a vizsgálat elrendelésétől számított hat hónapon belül,
c) a 70. § (1a) vagy (1d) bekezdése alapján indított eljárásban a vizsgálat elrendelésétől számított hat hónapon belül,
d) a 70. § (1b) bekezdés a) pontja alapján indult eljárásban az összefonódás-bejelentés beérkezésétől számított négy hónapon belül,
e) a 70. § (1b) bekezdés b) pontja alapján indult eljárásban - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - az összefonódás- bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül,
f) a 70. § (1c) bekezdése alapján indult eljárásban a vizsgálat elrendelésétől számított négy hónapon belül,
g) a 25. § (2) bekezdése szerinti kérelem alapján indult eljárásban negyvenöt napon belül
d) a 24. § szerinti engedély iránti kérelem alapján indult eljárásban - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - harminc napon belül,
e) a 25. § szerinti engedély iránti kérelem alapján indult eljárásban negyvenöt napon belül
kell meghozni és gondoskodni a közléséről.
(3) Az elintézési határidő számításánál a jogutód eljárásba vonásáig vagy az eljárásba való önkéntes belépéséig, valamint a megfelelő ügyfél eljárásba vonásáig, illetve a kérelemnek a megfelelő ügyfélre való kiterjesztéséig eltelt időt nem kell figyelembe venni.
(3) Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az érdemi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított
a) 45 napon belül kell meghozni, amennyiben
aa) a 23. § és 25. § értelmében nem jön létre összefonódás, vagy
ab) az összefonódás a 24. § szerinti értéket nem éri el, vagy
ac) az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg;
b) 120 napon belül kell meghozni minden egyéb esetben.
(3) Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az eljárást befejező döntést a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított