Hatályos állapot
Közlönyállapot
2004.12.21. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.09.30.
2005.10.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.01.01.
2006.01.02. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.06.30.
2009.07.01. - 2009.07.08.
2009.07.09. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2010.07.31.
2010.08.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.08.31.
2011.09.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.02.29.
2012.03.01. - 2012.06.26.
2012.06.27. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2014.07.15.
2014.07.16. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.12.31.
2019.01.01. - 2019.01.31.
2019.02.01. - 2019.02.28.
2019.03.01. - 2020.12.31.
2021.01.01. - 2021.11.30.
2021.12.01. - 2022.05.24.
2022.05.25. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2004. évi CXXIII. törvény

a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról

A munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok és a munkaerőpiactól tartósan távollévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítése, a munkáltatóknak ezen csoportok foglalkoztatására való hajlandósága növelése, továbbá a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése, az oktatás és a munka világa közötti átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

1. §
(1) E törvény hatálya kiterjed
a) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) hatálya alá tartozó munkaadóra,
b) a (2) bekezdésének 1. pontjában meghatározott munkaerőpiactól tartósan távollévő személyre,
b) a (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott munkaerőpiactól tartósan távollévő személyre,
c) a kedvezmény érvényesítése során eljáró hatóságra,
d) az ösztöndíjas foglalkoztatottra, valamint az őt foglalkoztatóra.
e) a 8/B. § (1) bekezdésében meghatározott munkavállalókra.
f) a 16/A. § (1) bekezdése szerinti megváltozott munkaképességű személyre.
(2) E törvény alkalmazásában
1. munkaerőpiactól tartósan távollévő személy:
a) a pályakezdő fiatal,
b) a gyermekgondozási segély (a továbbiakban: gyes), a gyermekgondozási díj (a továbbiakban: gyed), a gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban: gyet), valamint az ápolási díj folyósítása megszűnését követően foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő személy;
b) az a személy, aki a gyermekgondozási segély (a továbbiakban: gyes), a gyermekgondozási díj (a továbbiakban: gyed), a gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban: gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll,
b) az a személy, aki a gyermekgondozási segély (a továbbiakban: gyes), a gyermekgondozási díj (a továbbiakban: gyed), a gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban: gyet), valamint a gyermekek otthongondozási díja vagy az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll,
c) a tartósan álláskereső;
d) a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső;
d) a bérpótló juttatásra jogosult álláskereső;
d) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső;
2. pályakezdő fiatal: aki 25. életévét a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor még nem töltötte be, és tanulmányai befejezését követően létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt;
2. pályakezdő fiatal: a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem töltött, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel és érvényes START-kártyával rendelkező személy;
3. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelő szülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya;
3. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelő szülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya;
3. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelő szülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya;
3. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya;
3. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony bírói és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya;
3. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, állami szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony bírói és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya;
3. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony bírói és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya;
3. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony bírói és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya;
3. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony bírói és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya;
4. ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony: az e törvény szerinti, szakmai készségek megszerzése céljából munkatapasztalat-szerzés biztosítására és ennek keretében az egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátására létrejött jogviszony;
5. négy órát elérő részmunkaidő: a napi négy órát, illetve - munkaidőkeret megállapítása esetén a munkaidőkeret átlagában - a heti húsz órát elérő munkaidő;
6. ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában
- a 30. életévét még nem töltötte be, és
- akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és
- munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll;
- munkaviszonyban - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti jogviszonyt és az adórendszeren kívüli foglalkoztatásnak minősülő háztartási munkára irányuló munkaviszonyt -, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll;
6. ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában
- a 30. életévét még nem töltötte be, és
- akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és
- munkaviszonyban - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti jogviszonyt és az adórendszeren kívüli foglalkoztatásnak minősülő háztartási munkára irányuló munkaviszonyt -, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll;
7. foglalkoztató: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni cég;
6. ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában
- a 30. életévét még nem töltötte be,
- akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és
- munkaviszonyban - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti jogviszonyt és az adórendszeren kívüli foglalkoztatásnak minősülő háztartási munkára irányuló munkaviszonyt -, közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll;
6. ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában
- munkaviszonyban - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti jogviszonyt és az adórendszeren kívüli foglalkoztatásnak minősülő háztartási munkára irányuló munkaviszonyt -, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll;
6. ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában
- a 30. életévét még nem töltötte be,

- akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és

- munkaviszonyban - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti jogviszonyt és az adórendszeren kívüli foglalkoztatásnak minősülő háztartási munkára irányuló munkaviszonyt -, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll;
7. foglalkoztató: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § e) pontja és 2. §-a, az állami tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Áttv.) 1. §-a, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és egyéni cég;
7. foglalkoztató: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § e) pontja és 2. §-a, az állami tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Áttv.) 1. §-a, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXV. törvény hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és egyéni cég;
7. foglalkoztató: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-a, a kormányzati igazgatásról szóló törvény (a továbbiakban: Kit.) 2. §-a, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXV. törvény hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és egyéni cég;
7. foglalkoztató: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-a, a kormányzati igazgatásról szóló törvény (a továbbiakban: Kit.) 2. §-a, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: eszjtv.), a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXV. törvény hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és egyéni cég;
6. ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában
7. foglalkoztató: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § e) pontja és 2. §-a, az állami tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Áttv.) 1. §-a, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és egyéni cég;
8. munkaügyi törvény: az Mt., a Kttv., az Áttv. és a Kjt.;
8. munkaügyi törvény: az Mt., a Kttv., a Kit. és a Kjt.;
8. munkaügyi törvény: az Mt., a Kttv., a Kit., a Kjt., és az eszjtv.;
7. foglalkoztató: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;
7. foglalkoztató: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni cég;
7. foglalkoztató: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt), vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.), hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni cég;
7. foglalkoztató: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § e) pontja és 2. §-a, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni cég;
8. munkaügyi törvény: az Mt., a Ktv. és a Kjt.
8. munkaügyi törvény: az Mt., a Ktv., a Kjt., és a Ktjv;
8. munkaügyi törvény: az Mt., a Kttv., és a Kjt.;
9. tartósan álláskereső: az a személy, akit az állami foglalkoztatási szerv a START PLUSZ, illetve a START EXTRA kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig - az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének k) pontjában meghatározott pályakezdő álláskereső esetében 8 hónapon belül legalább 6 hónapig - álláskeresőként nyilvántartott;
9. tartósan álláskereső: az a személy, akit az állami foglalkoztatási szerv a START PLUSZ kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig - az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének k) pontjában meghatározott pályakezdő álláskereső esetében 8 hónapon belül legalább 6 hónapig - álláskeresőként nyilvántartott;
10. öregségi nyugdíjra jogosult személy: az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének i) pontjában meghatározott személy.
11. rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső: az a személy, akit a START EXTRA kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontjában az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart, és rendelkezésre állási támogatásban részesül.
11. rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső: az a személy, akit a START EXTRA kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontjában az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart, és bérpótló juttatásban részesül.
11. rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső: az a személy, akit a START EXTRA kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontjában az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart, és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül.
(3) Az álláskeresőként történő nyilvántartásnak a (2) bekezdés 9. pontjában meghatározott időtartamába a külön jogszabályban meghatározott rendszeres szociális segélyben részesülő személy esetében be kell számítani azt az időtartamot is, amely alatt a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a települési önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködött.
(4) A START PLUSZ, illetve a START EXTRA kártyát az igénylő legkésőbb 2011. december 31-éig válthatja ki, és ezek alapján a munkaadót legfeljebb 2013. december 31-éig illeti meg az e törvény szerinti járulékkedvezmény.

I. FEJEZET
A PÁLYAKEZDŐ FIATALOK, VALAMINT A GYERMEK GONDOZÁSÁT, ILLETVE CSALÁDTAG ÁPOLÁSÁT KÖVETŐEN, TOVÁBBÁ A GYERMEK GONDOZÁSA MELLETT MUNKÁT KERESŐK ÉS A TARTÓSAN ÁLLÁSKERESŐK FOGLALKOZTATÁSÁNAK KEDVEZMÉNYE

I. FEJEZET
A PÁLYAKEZDŐ FIATALOK, VALAMINT A GYERMEK GONDOZÁSÁT, ILLETVE A CSALÁDTAG ÁPOLÁSÁT KÖVETŐEN MUNKÁT KERESŐK FOGLALKOZTATÁSÁNAK KEDVEZMÉNYE

2. §   Kedvezmény illeti meg a munkaadót a munkaerőpiactól tartósan távollévő, e törvény 1. §-a (2) bekezdésének 1. pontjában meghatározott személynek e törvény 3-4. §-a szerint történő foglalkoztatása esetén.

Pályakezdő fiatal foglalkoztatásának kedvezménye

3. §
(1) A munkaadót akkor illeti meg kedvezmény, ha a foglalkoztatásra legalább kilenc hónapig az 1. § (2) bekezdésének 3. pontja szerinti jogviszonyban, teljes munkaidőben vagy legalább napi négy órát elérő részmunkaidőben kerül sor, és a munkaadó vállalja a legalább három hónap időtartamig történő továbbfoglalkoztatást.
(1) A munkaadót a pályakezdő fiatal foglalkoztatásának időtartamára a START-kártya érvényességi idején belül illeti meg a 4/A. §-ban meghatározott kedvezmény, függetlenül a foglalkoztatás időtartamától, határozatlan vagy határozott idejű jellegétől.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkaadót a foglalkoztatás időtartamára a kedvezmény arányosan illeti meg, feltéve, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony a pályakezdő fiatalnak felróható okból az (1) bekezdésben meghatározott idő letelte előtt szűnik meg vagy kerül megszüntetésre.
(2) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti START-kártya kiváltására az jogosult, aki
a) a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be,
a) a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettség esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, és
b) tanulmányait befejezte vagy tanulmányait megszakította,
b) tanulmányait befejezte vagy megszakította, és
c) első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt.
c) a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.
(3) A kedvezmény - a 6. § (3) bekezdésében foglalt korlátozással - újból igényelhető, feltéve, hogy a pályakezdő fiatal államilag elismert végzettséget, szakképesítést szerez, és a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítésére e végzettség, illetőleg szakképesítés megszerzését követő egy éven belül kerül sor.
(3) A (2) bekezdés c) pontjában a foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel létesített jogviszonyt.
(3) A (2) bekezdés c) pontjában a foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel, valamint 2010. április 1-jét követően az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munkára létesített jogviszonyt.
(4) Amennyiben a pályakezdő fiatal szakképzettséggel rendelkezik, a kedvezmény az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően akkor illeti meg a munkaadót, ha a pályakezdő foglalkoztatására olyan munkakörben kerül sor, amely betöltésének feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése előtt megszerzett szakképzettség.
(4) START-kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség, ide nem értve a START-kártya elvesztése és megsemmisülése miatti új igénylését, valamint megrongálódása miatti cseréjét.
(5) A pályakezdő fiatal foglalkoztatására tekintettel kedvezményt e törvény szerint érvényesítő munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START-kártyát megőrizni, és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésekor a pályakezdő fiatal részére visszaszolgáltatni.

Gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás kedvezménye

Gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás, a gyermekgondozási segély folyósítása melletti foglalkoztatás, valamint a tartósan álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye

4. §
(1) A munkaadót kedvezmény illeti meg az 1. § (2) bekezdés 1. pontjának b) alpontjában meghatározott, a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy foglalkoztatása esetén, feltéve, hogy
a) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll, és
b) a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítésére a gyes, gyed, gyet, továbbá ápolási díj folyósításának megszűnését követő első alkalommal kerül sor,
c) a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy legalább kilenc hónapon keresztül történő foglalkoztatására teljes munkaidőben vagy legalább napi négy órát elérő részmunkaidőben kerül sor, valamint
d) a munkaadó legalább három hónap időtartamig történő továbbfoglalkoztatást vállal.
(1) Az 1. § (2) bekezdése 1. pontjának b)-c) alpontjában meghatározott személy - a 6. §-ban meghatározott kivétellel - az Art. szerinti START PLUSZ kártya kiváltására jogosult.
(1) Az 1. § (2) bekezdése 1. pontjának b)-c) alpontjában meghatározott személy - az 1. § (2) bekezdése 1. pontjának c) alpontjában szereplő személyek vonatkozásában a 6. §-ban meghatározott kivétellel - az Art. szerinti START PLUSZ kártya kiváltására jogosult.
(1) 2011. december 31-éig az 1. § (2) bekezdése 1. pontjának b)-c) alpontjában meghatározott személy - az 1. § (2) bekezdése 1. pontjának c) alpontjában szereplő személyek vonatkozásában a 6. §-ban meghatározott kivétellel - az Art. szerinti START PLUSZ kártya kiváltására jogosult.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltaktól eltérően a munkaadót a foglalkoztatás időtartamára a kedvezmény arányosan illeti meg, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszony a munkaerőpiactól tartósan távollévő személynek felróható okból az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott idő letelte előtt szűnik meg vagy kerül megszüntetésre.
(2) A munkaadót az 1. § (2) bekezdése 1. pontjának b)-c) alpontjaiban meghatározott személy foglalkoztatásának időtartamára a START PLUSZ kártya érvényességi idején belül illeti meg az 5. §-ban meghatározott kedvezmény abban az esetben is, ha a foglalkoztatás időtartama azt meghaladja.
(3) A kedvezmény az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén - a 6. § (3) bekezdésében foglalt korlátozással - annyi alkalommal vehető igénybe, ahány esetben a gyes, gyed, gyet és az ápolási díj a munkaerőpiactól tartósan távollévő személyt különböző személyekre tekintettel megillette.
(3) A kedvezmény az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén - a 6. § (5) bekezdésében foglalt korlátozással - annyi alkalommal vehető igénybe, ahány esetben a gyes, gyed, gyet és az ápolási díj a munkaerőpiactól tartósan távollévő személyt különböző személyekre tekintettel megillette.
(3) A START PLUSZ kártya a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz - e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - annyiszor váltható ki, ahányszor különböző személyekre tekintettel az ellátás megállapítására sor került.
(4) A gyermekgondozási segély melletti foglalkoztatáshoz igénybe vett START PLUSZ kártya érvényességi idejének lejártát követően a gyermekgondozási segély folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz újabb START PLUSZ kártya nem váltható ki.
(5) Ha a START PLUSZ kártya érvényességi ideje alatt újabb gyermek születik, a következő kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhet sor.
(6) Az 1. § (2) bekezdése 1. pontjának c) alpontjában meghatározott személy az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosult START PLUSZ kártya kiváltására. Ebben az esetben a START PLUSZ kártya - törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - több alkalommal is kiváltható.
(6) Az 1. § (2) bekezdése 1. pontjának b)-c) alpontjában meghatározott személy az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosult START PLUSZ kártya kiváltására. Ebben az esetben a START PLUSZ kártya - törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - több alkalommal is kiváltható.
(7) A START PLUSZ kártyával rendelkező személyt foglalkoztató és e törvény szerint kedvezményt érvényesítő munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START PLUSZ kártyát megőrizni és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.

I/A. FEJEZET
A KEDVEZMÉNYRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

A pályakezdő fiatal foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény szabályai

4/A. §
(1) Pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót járulékkedvezmény illeti meg a következők szerint:
a) a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség;
a) alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tíz százalékának, második évében húsz százalékának megfelelő, továbbá
b) az Flt. 40. §-ának (1) bekezdésében meghatározott három százalékos munkaadói járulék és a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tizenöt százalékának, második évében huszonöt százalékának megfelelő fizetési kötelezettség.
b) az Flt. 40. §-ának (1) bekezdésében meghatározott három százalékos munkaadói járulék és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tizenöt százalékának, második évében huszonöt százalékának megfelelő fizetési kötelezettség.
b) az Flt. 40. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tíz százalékának, második évében húsz százalékának megfelelő fizetési kötelezettség.
b) felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék összege helyett a foglalkoztatás első kilenc hónapjában a bruttó munkabér tíz százalékának, azt követő három hónapjában húsz százalékának megfelelő fizetési kötelezettség.
(1) Pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg a következők szerint:
a) alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes START kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében, továbbá
b) felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes START kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első kilenc hónapjában, illetve hét százalékával a foglalkoztatás azt követő három hónapjában.
(1) Az érvényes START-kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg legfeljebb 2014. december 31-ig a következők szerint:
a) alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes START-kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében, továbbá
b) felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes START-kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első kilenc hónapjában, illetve hét százalékával a foglalkoztatás azt követő három hónapjában.
(2) A munkaadó az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezményt alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti.
(2) A munkaadó az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményt az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti.
(2) A munkaadó által az (1) bekezdés alapján befizetett összeget az állami adóhatóság a költségvetési törvényben meghatározott arányban utalja át Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára.
(3) A munkaadó által az (1) bekezdés b) pontja alapján befizetett összeget az állami adóhatóság a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított munkaadói járulék és a társadalombiztosítási járulék tényleges összegének egymáshoz viszonyított aránya alapján számolja el a Munkaerőpiaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára.
(3) A munkaadó által az (1) bekezdés b) pontja alapján befizetett összeget az állami adóhatóság a Tbj.-ben meghatározott járulékmértékek arányában utalja át a Munkaerőpiaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára.
(3) A munkaadó által az (1) bekezdés alapján befizetett összeget az állami adóhatóság a Tbj.-ben meghatározott járulékmértékek arányában utalja át a Munkaerőpiaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a pályakezdő a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START-kártyával vagy azt helyettesítő igazolással.
(4) Az (1) bekezdésben említett járulékkedvezmény figyelembevétele nélkül a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, illetve társadalombiztosítási járulék együttes összege és a munkaadó által a járulékkedvezmény figyelembevételével megfizetett összeg közötti különbözetet a költségvetési törvényben meghatározott módon kell megtéríteni az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint a Munkaerőpiaci Alap számára. 2005. évben a különbözetet a Munkaerőpiaci Alapnak a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 9. számú mellékletében „Járulékkedvezmény-visszatérítés” címen belül „Normatív járulékkedvezmény-visszatérítés” alcímen meghatározott előirányzatából kell megtéríteni.
(4) Az (1) bekezdésben említett járulékkedvezmény figyelembevétele nélkül a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, illetve társadalombiztosítási járulék együttes összege és a munkaadó által a járulékkedvezmény figyelembevételével megfizetett összeg közötti különbözetet meg kell téríteni az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A különbözet fedezetét a Munkaerőpiaci Alap 2006. évi költségvetésének „Járulékkedvezmény-visszatérítés” cím, „Normatív járulékkedvezmény-visszatérítés” alcíme tartalmazza.
(4) Az (1) bekezdésben említett járulékkedvezmény figyelembevétele nélkül a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, illetve társadalombiztosítási járulék együttes összege és a munkaadó által a járulékkedvezmény figyelembevételével megfizetett összeg közötti különbözetet meg kell téríteni az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A különbözet fedezetét a Munkaerőpiaci Alap 2007. évi költségvetésének „Járulékkedvezmény-visszatérítés” cím, „Normatív járulékkedvezmény-visszatérítés” alcíme tartalmazza.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a pályakezdő a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START-kártyával vagy azt helyettesítő igazolással.
(4) Az (1) bekezdésben említett részkedvezményként érvényesített összeget meg kell téríteni az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A különbözet fedezetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetésének „Aktív támogatások” cím, „Szociális hozzájárulási adókedvezmény megtérítése” alcíme tartalmazza.
(5) Az (1) bekezdésben említett járulékkedvezmény figyelembevétele nélkül a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, illetve társadalombiztosítási járulék együttes összege és a munkaadó által a járulékkedvezmény figyelembevételével megfizetett összeg közötti különbözetet meg kell téríteni az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A különbözet fedezetét a Munkaerőpiaci Alap költségvetésének „Járulékkedvezmény-visszatérítés” cím, „Normatív járulékkedvezmény-visszatérítés” alcíme tartalmazza.
(5) Az (1) bekezdésben említett járulékkedvezmény figyelembevétele nélkül a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, illetve társadalombiztosítási járulék együttes összege és a munkaadó által a járulékkedvezmény figyelembevételével megfizetett összeg közötti különbözetet meg kell téríteni az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A különbözet fedezetét a Munkaerőpiaci Alap költségvetésének „Aktív támogatások” cím, „Járulékkedvezmény megtérítés” alcíme tartalmazza.
(5) Az (1) bekezdésben említett járulékkedvezmény figyelembevétele nélkül a munkaadót terhelő társadalombiztosítási járulék összege és a munkaadó által a járulékkedvezmény figyelembevételével megfizetett összeg közötti különbözetet meg kell téríteni az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A különbözet fedezetét a Munkaerőpiaci Alap költségvetésének „Aktív támogatások” cím, „Járulékkedvezmény megtérítés” alcíme tartalmazza.

Gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás, a gyermekgondozási segély folyósítása melletti foglalkoztatás, valamint a tartósan álláskeresők foglalkoztatása kedvezményének szabályai

Gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás kedvezményének szabályai

A kedvezmény alapja, mértéke

5. §
(1) A kedvezmény alapja: a munkaadó által az 1. § (2) bekezdésének 1. pontjában meghatározott személyek után megfizetett társadalombiztosítási járuléknak a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján számított összege, legfeljebb havi 90 000 forint bruttó kereset figyelembevételével.
(1) Az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót - a 6. §-ban meghatározott kivétellel - a járulékkedvezmény a következők szerint illeti meg:
a) mentes a tételes egészségügyi hozzájárulás alól,
b) az Flt. 40. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék és a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tizenöt százalékának, második évében huszonöt százalékának megfelelő fizetési kötelezettség terheli.
b) az Flt. 40. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék és a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tizenöt százalékának, második évében huszonöt százalékának megfelelő fizetési kötelezettség terheli.
b) az Flt. 40. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék és a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tíz százalékának, második évében húsz százalékának megfelelő fizetési kötelezettség terheli.
b) a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tíz százalékának, második évében húsz százalékának megfelelő fizetési kötelezettség terheli.
(1) Az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót - a 6. §-ban meghatározott kivétellel - szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény legfeljebb 2013. december 31-ig a következők szerint illeti meg:
a részkedvezmény egyenlő az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében.
(2) A kedvezmény mértéke: a kedvezmény (1) bekezdésben meghatározott kilenc hónapra számított összegének ötven százaléka.
(2) A munkaadó az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezményt legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni.
(2) A munkaadó az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.
(3) A munkaadó az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.
(3) Ha a START PLUSZ kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első tizenkét hónapjára az (1) bekezdésben a foglalkoztatás első évében meghatározott részkedvezmény vehető igénybe.
(4) Ha a START PLUSZ kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első tizenkét hónapjára az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni.
(4) A START PLUSZ kártyával rendelkező személyt foglalkoztatóra a 4/A. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(5) A START PLUSZ kártyával rendelkező személyt foglalkoztatóra a 4/A. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(5) A munkaadó által az (1) bekezdés alapján befizetett összeget az állami adóhatóság a költségvetési törvényben meghatározott arányban utalja át a Munkaerőpiaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára.
(6) A munkaadó által az (1) bekezdés b) pontja alapján befizetett összeget az állami adóhatóság a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított munkaadói járulék és a társadalombiztosítási járulék tényleges összegének egymáshoz viszonyított aránya alapján számolja el a Munkaerőpiaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára.
(6) A munkaadó által az (1) bekezdés b) pontja alapján befizetett összeget az állami adóhatóság a Tbj.-ben meghatározott járulékmértékek arányában utalja át a Munkaerőpiaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára.
(6) Az (1) bekezdésben említett részkedvezményként érvényesített összeget meg kell téríteni az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A különbözet fedezetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetése, valamint az Európai Szociális Alap forrásai biztosítják.
(7) Az (1) bekezdésben említett járulékkedvezmény figyelembevétele nélkül a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, illetve társadalombiztosítási járulék együttes összege és a járulékkedvezmény figyelembevételével megfizetett összeg közötti különbözetet meg kell téríteni az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A különbözet fedezetét a Munkaerőpiaci Alap költségvetése, valamint az Európai Szociális Alap forrásai biztosítják.
(7) Az (1) bekezdésben említett járulékkedvezmény figyelembevétele nélkül a munkaadót terhelő társadalombiztosítási járulék összege és a járulékkedvezmény figyelembevételével megfizetett összeg közötti különbözetet meg kell téríteni az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A különbözet fedezetét a Munkaerőpiaci Alap költségvetése, valamint az Európai Szociális Alap forrásai biztosítják.

II. FEJEZET
A MUNKAERŐPIACON HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETBEN LÉVŐ ÁLLÁSKERESŐK FOGLALKOZTATÁSÁNAK KEDVEZMÉNYE

A kedvezmény érvényesítése

6. §
(1) A munkaadónak a kedvezményhez való joga akkor nyílik meg, ha a munkaerőpiactól tartósan távollévő személyt legalább kilenc hónapon keresztül megszakítás nélkül foglalkoztatta.
(1) Az 1. § (2) bekezdése 1. pontjának c) alpontjában meghatározott személy az Art. szerinti START EXTRA kártya kiváltására jogosult, ha
a) az ötvenedik életévét betöltötte, vagy
b) életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.
(1) Az Art. szerinti START EXTRA kártya kiváltására jogosult
a) a tartósan álláskereső, ha ötvenedik életévét betöltötte, vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy
a) a START EXTRA kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontját megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, ha ötvenedik életévét betöltötte, vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy
b) a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső.
b) a bérpótló juttatásra jogosult álláskereső.
b) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső.
(1) 2011. december 31-éig az Art. szerinti START EXTRA kártya kiváltására jogosult
a) a START EXTRA kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontját megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, ha ötvenedik életévét betöltötte, vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy
b) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső.
(2) A munkaadó a kedvezmény iránti igényét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályai alapján kilenc hónap megszakítás nélkül történő foglalkoztatást követően egy összegben érvényesítheti.
(2) A munkaadó a kedvezmény iránti igényét az Art. költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályai alapján kilenc hónap megszakítás nélkül történő foglalkoztatást követően egy összegben érvényesítheti.
(2) A munkaadót az (1) bekezdésben meghatározott személy foglalkoztatásának időtartamára a START EXTRA kártya érvényességi idején belül illeti meg a 7. §-ban meghatározott kedvezmény abban az esetben is, ha a foglalkoztatás időtartama azt meghaladja.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a kedvezmény a munkaadót a foglalkoztatás utolsó napjáig illeti meg, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony kilenc hónap foglalkoztatást megelőzően a munkaerőpiactól tartósan távollévőnek felróható okból szűnt meg. E rendelkezés alkalmazása szempontjából felróható oknak kell tekinteni, ha foglalkoztatásra irányuló jogviszony
a) munkáltatói rendkívüli felmondással, illetve fegyelmi büntetéssel,
b) a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy képességeivel vagy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő ok, illetve alkalmatlanság miatt munkáltatói rendes felmondással, felmentéssel,
c) próbaidő kikötése esetén a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy részéről azonnali hatállyal,
d) a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy részéről történő rendes felmondással, lemondással,
e) a munkaerőpiactól távollévő személy részéről jogellenesen,
f) a munkaerőpiactól távollévő személy jogellenes rendkívüli felmondásával, illetve rendkívüli lemondásával kerül megszüntetésre, vagy
g) a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy halála miatt szűnik meg feltéve, hogy a halál bekövetkezése miatt a munkaadó kártérítési felelőssége nem áll fenn.
(3) Ha a START-kártya, valamint a START PLUSZ kártya tulajdonosa a kártya érvényességi idején belül START EXTRA kártyára válik jogosulttá, kérelmére az érvényességi időtartamból hátralévő időre START EXTRA kártyát kell részére biztosítani.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak esetén a munkaadó a kedvezményre vonatkozó igényét a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszüntetését követő hónapban érvényesítheti. Ha a bíróság utóbb jogerősen megállapítja, hogy
a) a munkaadó a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, vagy
b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy részéről történő megszüntetése jogszerű volt, vagy
c) a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy halála tekintetében a munkaadó kártérítési felelőssége fennáll,
a munkaadó a korábban érvényesített kedvezményt a (6) bekezdésben foglaltak szerint fizeti meg az adóhatóságnak.
(4) A START EXTRA kártya kiváltására a 4. § (6) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(5) A kedvezmény azonos munkaadó és a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy között újból létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony esetén - amennyiben a munkaadó a kedvezményt korábban a munkavállalónak munkaerőpiactól tartósan távollévő személyként történő foglalkoztatására tekintettel igénybe vette - három év elteltével vehető ismételten igénybe. Az igénybevétel időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor a munkaadó a kedvezmény iránti kérelmét az adóhatósághoz benyújtotta.
(5) A START EXTRA kártyával rendelkező személyt foglalkoztató munkáltatóra a 4. § (7) bekezdésében, valamint a 4/A. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(5) A START EXTRA kártyával rendelkező személyt foglalkoztató munkáltatóra a 4. § (7) bekezdésében, valamint a 4/A. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(6) A jogosulatlanul érvényesített kedvezményt a munkaadó önadózással, az igényjogosultság megszűnését követő hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg.
(7) A kedvezmény igénylésével, ellenőrzésével, kiutalásával, átvezetésével kapcsolatos kérdésekben - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
7. §
(1) A kedvezmény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait nem érinti. Az igénybevett kedvezmény összegét - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által havonta összesített kimutatás alapján - a Munkaerőpiaci Alap havonta utalja át az e célra nyitott számla javára.
(1) A kedvezmény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait nem érinti. Az igénybevett kedvezmény összegét - az állami adóhatóság által havonta összesített kimutatás alapján - a Munkaerőpiaci Alap havonta utalja át az e célra nyitott számla javára.
(1) Az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkaadót a következők szerint illeti meg járulékkedvezmény:
a) A munkaadót a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alóli mentesség illeti meg.
b) Az a) pontban foglaltakon túlmenően a foglalkoztatás első évében a munkaadó mentesül az Flt. 40. §-a (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék, valamint a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. A munkaadót a START EXTRA kártya tulajdonosa foglalkoztatásának második évében az Flt. 40. §-a (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék, valamint a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a bruttó munkabér tizenöt százalékának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli.
(1) Az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén - amennyiben a 8. §-ban meghatározott feltételek nem állnak fenn - a munkaadót a következők szerint illeti meg járulékkedvezmény:
a) A munkaadót a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alóli mentesség illeti meg.
b) Az a) pontban foglaltakon túlmenően a foglalkoztatás első évében a munkaadó mentesül az Flt. 40. §-a (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék, valamint a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. A munkaadót a START EXTRA kártya tulajdonosa foglalkoztatásának második évében az Flt. 40. §-a (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék, valamint a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a bruttó munkabér tizenöt százalékának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli.
b) Az a) pontban foglaltakon túlmenően a foglalkoztatás első évében a munkaadó mentesül az Flt. 40. §-a (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék, valamint a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. A munkaadót a START EXTRA kártya tulajdonosa foglalkoztatásának második évében az Flt. 40. §-a (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék, valamint a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a bruttó munkabér tíz százalékának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli.
b) Az a) pontban foglaltakon túlmenően a foglalkoztatás első évében a munkaadó mentesül az Flt. 40. §-a (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék, valamint a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. A munkaadót a START EXTRA kártya tulajdonosa foglalkoztatásának második évében a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék összege helyett a bruttó munkabér tíz százalékának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli.
(1) Az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkaadót a következők szerint illeti meg járulékkedvezmény:
b) Az a) pontban foglaltakon túlmenően a foglalkoztatás első évében a munkaadó mentesül a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. A munkaadót a START EXTRA kártya tulajdonosa foglalkoztatásának második évében a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék összege helyett a bruttó munkabér tíz százalékának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli.
(1) Legfeljebb 2013. december 31-ig az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót a következők szerint illeti meg a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény:
a részkedvezmény egyenlő az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve tizenhét százalékával a foglalkoztatás második évében.
(2) Az adóellenőrzés során megállapított jogszerűtlen igénylés jogkövetkezményeként beszedett, valamint a munkaadó által jogosulatlanul igénybevett kedvezménynek önadózással történt bevallásával egyidejűleg esedékes járulék a Munkaerőpiaci Alapot illeti meg.
(2) A START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatásához kapcsolódó járulékkedvezmény érvényesítésére, a járulékkülönbözet megtérítésére, valamint a munkáltató által befizetett járulékok elszámolására az 5. § (2)-(7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(2) A START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatásához kapcsolódó, a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény érvényesítésére, a kedvezmény megtérítésére, valamint a munkaadó által befizetett szociális hozzájárulási adó, illetve részkedvezmény elszámolására az 5. § (3)-(6) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
7/A. §
(1) 2012. december 31-éig az Art. szerinti START BÓNUSZ kártya kiváltására jogosult
a) a START BÓNUSZ kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontját közvetlenül megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként folyamatosan nyilvántartott személy, vagy
b) az 1. § (2) bekezdésének 1. b) pontjában meghatározott személy,
feltéve, hogy nem rendelkezik érvényes START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával.
(2) A munkaadót az (1) bekezdésben meghatározott személy foglalkoztatásának időtartamára a START BÓNUSZ kártya érvényességi idején belül illeti meg a (4)-(6) bekezdésben meghatározott, szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a foglalkoztatás időtartama a START BONUSZ kártya érvényességi időtartamát meghaladja.
(3) A START BÓNUSZ kártyával rendelkező személyt foglalkoztató munkaadóra a 4. § (7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(4) A részkedvezmény egyenlő az érvényes START BÓNUSZ kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében.
(5) A START BÓNUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatásához kapcsolódó részkedvezmény érvényesítésére, a részkedvezmény megtérítésére, valamint a munkaadó által befizetett szociális hozzájárulási adó elszámolására az 5. § (2), valamint (5) és (6) bekezdéseiben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a foglalkoztatott személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START BÓNUSZ kártyával vagy azt helyettesítő igazolással.
8. §
(1) A munkaadót a (2) bekezdésben foglaltak szerinti további járulékkedvezmény illeti meg, ha
a) az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező, a 6. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy lakóhelye gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy településen van, és
b) az a) pontban meghatározott személy foglalkoztatásával az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá a bővített létszámot a (3) bekezdésben meghatározott időtartam alatt megtartja, valamint
c) kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatási időszak vége előtt a 6. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy munkaviszonyát - működésével összefüggő okból - rendes felmondással, illetve közös megegyezéssel nem szünteti meg; továbbá önmaga ellen végelszámolási eljárás megindítását nem kezdeményezi, és tudomásul veszi, hogy ezen kötelezettség megszegése a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének minősül.
(2) A gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségek, települések kiválasztásának szempontrendszerét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a munkaadó a foglalkoztatás
a) első évének lejártát követően további két évig mentesül a
aa) Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék, valamint
ab) munkaadói járulék, továbbá
b) második évének lejártát követően további egy évig mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás
megfizetése alól.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a munkaadó a kedvezményes foglalkoztatás
a) első évének lejártát követően további két évig mentesül a
aa) Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék, valamint
megfizetése alól.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott kedvezmény a munkaadót a START EXTRA kártya érvényességi idejének lejártától függetlenül illeti meg.
(5) E §-ban meghatározott kedvezmény és más, törvény alapján járó, foglalkoztatási célú kedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott járulékkedvezményre való jogosultságot nem érinti, ha a foglalkoztatás megkezdését követően a 6. § (1) bekezdésében meghatározott személy lakóhelye úgy változik meg, hogy nem felel meg az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek.
(7) E §-ban meghatározott kedvezmény érvényesítése esetén a 4. § (6)-(7) bekezdésében, a 4/A. § (4) bekezdésében, valamint az 5. § (2)-(7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a (2) bekezdésben meghatározott többlet járulékkedvezmény fedezetét a Munkaerőpiaci Alap biztosítja.

III. FEJEZET

8/A. §
(1) A közcélú foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás esetén a munkaadó mentesül a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék, a munkaadói járulék, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulás 50 százalékának megfizetése alól.
(1) A közcélú foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás esetén a munkaadó mentesül a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék 50 százalékának megfizetése alól.
(1) Az önkormányzati közfoglalkoztatás, valamint az országos közfoglalkoztatási program keretében költségvetési szerv által történő foglalkoztatás esetén a munkaadó mentesül a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék 50 százalékának megfizetése alól.
(1) Az önkormányzati közfoglalkoztatás, valamint az országos közfoglalkoztatási program keretében költségvetési szerv által történő foglalkoztatás esetén a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezményt illeti meg. A részkedvezmény egyenlő a közfoglalkoztatott természetes személy (munkavállaló) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér 130 százalékának tizenhárom és fél százalékával.
(1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdésében felsorolt közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg. A részkedvezmény egyenlő a közfoglalkoztatott természetes személyt az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának tizenhárom és fél százalékával.
(1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdésében felsorolt közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg. A részkedvezmény egyenlő a közfoglalkoztatott természetes személyt az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után az Eat. 459. § (1) bekezdése szerinti adó mértékének 50 százalékával megállapított összeggel.
(2) A munkaadó az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményt - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén - legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130 százalékának, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén ezen összeg időarányos részének megfelelő járulékalap után érvényesítheti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után, egyidejűleg nem vehető igénybe.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után, egyidejűleg nem vehető igénybe. Az (1) bekezdésben meghatározott szerv által történő foglalkoztatás esetén a foglalkoztató kizárólag az e §-ban szabályozott adókedvezményt érvényesítheti.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú járulékkedvezmény ugyanazon személy után, egyidejűleg nem vehető igénybe.
(3) A kedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a szociális hozzájárulási adó megállapítására, befizetésére és bevallására, a mulasztási bírság, pótlék megállapítására az Art. alapján kerül sor.
(3) A kedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a szociális hozzájárulási adó megállapítására, befizetésére és bevallására, a mulasztási bírság, pótlék megállapítására az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény alapján kerül sor.
(4) A kedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a társadalombiztosítási járulék, tételes egészségügyi hozzájárulás, valamint munkaadói járulék megállapítására, befizetésére és bevallására, a mulasztási bírság, pótlék megállapítására az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján kerül sor.
(4) A kedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a társadalombiztosítási járulék megállapítására, befizetésére és bevallására, a mulasztási bírság, pótlék megállapítására az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján kerül sor.
(4) A kedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a társadalombiztosítási járulék megállapítására, befizetésére és bevallására, a mulasztási bírság, pótlék megállapítására az Art. alapján kerül sor.

A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény

8/B. §
(1) A munkaadót a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint járulékkedvezmény illeti meg, ha a gyermekgondozási szabadságról [Mt. 138. § (5) bek. a) pont] visszatérő munkavállaló munkakörét - feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült - közvetlenül a visszatérését követően
a) a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és emellett
b) az a) pontban meghatározott munkavállaló gyermekgondozási szabadságának
ba) időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, vagy
bb) lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló
heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.
(1) A munkaadót a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg, ha a gyermekgondozási szabadságról [Mt. 138. § (5) bek. a) pont] visszatérő munkavállaló munkakörét - feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült - közvetlenül a visszatérését követően
a) a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és emellett
b) az a) pontban meghatározott munkavállaló gyermekgondozási szabadságának
ba) időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, vagy
bb) lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló
heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.
(1) A munkaadót a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg, ha a gyermekgondozási szabadságról [Mt. 128. §] visszatérő munkavállaló munkakörét - feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült - közvetlenül a visszatérését követően
a) a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és emellett
b) az a) pontban meghatározott munkavállaló gyermekgondozási szabadságának
ba) időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, vagy
bb) lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló
heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.
(1) A munkaadót a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg, ha a gyermekgondozási szabadságról [Mt. 128. §] visszatérő munkavállaló munkakörét - feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült - közvetlenül a visszatérését követően
a) a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és emellett
b) az a) pontban meghatározott munkavállaló gyermekgondozási szabadságának
ba) időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, vagy
bb) lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló
heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.
(2) A munkaadó - az (1) bekezdésben meghatározott mindkét munkavállaló után - a Tbj. 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék helyett 20 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére köteles (amelyből a nyugdíjbiztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 2 százalék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 0,7 százalék).
(2) A részkedvezmény egyenlő az (1) bekezdésben meghatározott két természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének hét százalékával.(3) Ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után részkedvezmény csak abban az esetben jár, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A kedvezmény az (1)-(4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása alatt, legfeljebb azonban 3 évig jár.
(3) Ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után járulékkedvezmény csak abban az esetben jár, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A kedvezmény az (1)-(5) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása alatt, legfeljebb azonban 3 évig jár.
(3) Az adókedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti.
(4) A járulékkedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti.
(4) Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki
a) a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy
b) munkaviszonyát rendes vagy rendkívüli felmondással szüntette meg.
b) munkaviszonyát felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szüntette meg.
(5) Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki
a) a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy
b) munkaviszonyát rendes vagy rendkívüli felmondással szüntette meg.
(5) Ez a részkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.
(6) A járulékkedvezmény kedvezményezett munkavállalónként legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap után érvényesíthető.
(6) A részkedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén azaz adó, befizetésére és bevallására, a bírság és pótlék megállapítására az Art. szabályai alapján kerül sor.
(6) A részkedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén azaz adó, befizetésére és bevallására, a bírság és pótlék megállapítására az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szabályai alapján kerül sor.
(7) E járulékkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú járulékkedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.
(7) A részkedvezmény megtérítésére az 4/A. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(8) A járulékkedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a társadalombiztosítási járulék megállapítására, befizetésére és bevallására, a bírság és pótlék megállapítására az Art. szabályai alapján kerül sor.
(9) A járulékkülönbözet megtérítésére az 4/A. § (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

III/A. FEJEZET
AZ ÖSZTÖNDÍJAS FOGLALKOZTATÁS

II. FEJEZET
AZ ÖTVEN ÉV FELETTI MUNKANÉLKÜLIEK FOGLALKOZTATÁSÁNAK TÁMOGATÁSA

II. FEJEZET
AZ ÖTVEN ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK FOGLALKOZTATÁSÁNAK TÁMOGATÁSA

III. FEJEZET
AZ ÖSZTÖNDÍJAS FOGLALKOZTATÁS

9. §
(1) Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony az 1. § (2) bekezdés 7. pontjában meghatározott foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatottal létesíthető.
(2) Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt az ösztöndíjas foglalkoztatott a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal legalább kilenc hónapig, legfeljebb egy évig terjedő határozott időre létesíthet.
(3) Az ösztöndíjas foglalkoztatás szerződéssel jön létre.
(4) Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződés alapján
a) az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíj ellenében köteles a foglalkoztató által kiadott feladatokat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint a foglalkoztató utasításai alapján ellátni, valamint a foglalkoztató által munkatapasztalat céljából előírt szakmai megbeszéléseken, képzésben, egyéb programokon részt venni;
b) a foglalkoztató köteles az ösztöndíjas foglalkoztatottat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint az egyéni programban foglaltak szerint munkatapasztalat-szerzés céljából feladatokkal ellátni, biztosítani a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét. A foglalkoztató köteles továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatott számára ösztöndíjat fizetni, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.
(5) Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a felek nevét, illetve megnevezését és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony szempontjából lényeges adatait,
b) ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keletkezésének és megszűnésének napját,
c) az ösztöndíjat és annak kifizetése időpontját, módját,
d) a munkavégzés helyét, feltételeit,
e) a munkatapasztalat-szerzés egyéni programját,
f) a munkatapasztalat-szerzést segítő, a foglalkoztató által alkalmazottai közül kijelölt szakmai segítő megjelölését, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő jogait és kötelezettségeit.
(6) Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést írásba kell foglalni. Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződés írásba foglalásáról a foglalkoztató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a szerződés érvénytelenségére csak az ösztöndíjas foglalkoztatott - legkésőbb a jogviszony megszűnését követő harminc napon belül - hivatkozhat.
(6) Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést írásba kell foglalni. Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződés írásba foglalásáról a foglalkoztató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a szerződés érvénytelenségére csak az ösztöndíjas foglalkoztatott - legkésőbb a jogviszony létesítését követő harminc napon belül - hivatkozhat.
(7) Az ösztöndíjas foglalkoztatott a jogviszony létesítésekor köteles jognyilatkozatot tenni, melyben vállalja, hogy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
a) az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt tartózkodik olyan magatartás tanúsításától, amely veszélyeztetheti a foglalkoztató jogos gazdasági érdekeit,
b) a tevékenysége során tudomására jutó állam- és szolgálati titkot külön jogszabály rendelkezései szerint megőrzi.
b) a tevékenysége során tudomására jutó minősített adatot külön jogszabály rendelkezései szerint megőrzi.
(8) Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést a foglalkoztató és az ösztöndíjas foglalkoztatott csak közös megegyezéssel módosíthatja. Erre a (6) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
10. §
(1) A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat az ösztöndíjas foglalkoztatott jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására.
(2) Az (1) bekezdés alapján az ösztöndíjas foglalkoztatott csak olyan feladatokat láthat el, amelyek a munkatapasztalat-szerzést szolgálják, s amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyéni programjában foglaltakhoz. Az ösztöndíjas foglalkoztatott önálló munkakör ellátásával nem bízható meg. A Ktv. hatálya alá tartozó foglalkoztató által létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében hatósági, igazgatási tevékenység nem látható el.
(2) Az (1) bekezdés alapján az ösztöndíjas foglalkoztatott csak olyan feladatokat láthat el, amelyek a munkatapasztalat-szerzést szolgálják, s amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyéni programjában foglaltakhoz. Az ösztöndíjas foglalkoztatott önálló munkakör ellátásával nem bízható meg. A Ktv. és a Kjtv. hatálya alá tartozó foglalkoztató által létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében hatósági, igazgatási tevékenység nem látható el.
(2) Az (1) bekezdés alapján az ösztöndíjas foglalkoztatott csak olyan feladatokat láthat el, amelyek a munkatapasztalat-szerzést szolgálják, s amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyéni programjában foglaltakhoz. Az ösztöndíjas foglalkoztatott önálló munkakör ellátásával nem bízható meg. A Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztató által létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében hatósági, igazgatási tevékenység nem látható el.
(3) A munkatapasztalat-szerzés egyéni programját a törvény melléklete alapján kell meghatározni.
11. §   A szakmai segítő
a) kapcsolatot tart a foglalkoztató és az ösztöndíjas foglalkoztatott között, a foglalkoztató nevében utasítást ad,
b) az ösztöndíjas foglalkoztatott számára szakmai támogatást nyújt,
c) folyamatosan irányítja és értékeli az ösztöndíjas foglalkoztatott tevékenységét,
d) elkészíti az ösztöndíjas foglalkoztatott egyéni programját és ajánlólevelét.
12. §   A foglalkoztatási ösztöndíj mértéke havonta - az Mt. 117/B. § (1) bekezdésében meghatározott teljes munkaidő esetén - nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél.
12. §   A foglalkoztatási ösztöndíj mértéke havonta - az Mt. 92. § (1) bekezdésében meghatározott teljes munkaidő esetén - nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél.
13. §   Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján nem kerülhet sor a munkaügyi törvények szerinti próbaidő kikötésére, az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződéstől eltérően való foglalkoztatásra, munkakörbe történő átirányításra, helyettesítésre, más munkáltatóhoz való kirendelésre, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre.
14. §
(1) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnik:
a) az ösztöndíjas foglalkoztatott halálával,
b) a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnésével,
c) az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződésben meghatározott időpontban.
(2) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszüntethető:
a) a felek közös megegyezésével,
b) azonnali hatályú felmondással, ha a másik fél a jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A foglalkoztató az ösztöndíjas foglalkoztatott azonnali hatályú felmondása esetén a szerződés megszűnéséig még hátralévő időre járó ösztöndíjat egy összegben megfizeti.
(3) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.
(5) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató az ösztöndíjas foglalkoztatott részére
a) kifizeti foglalkoztatási ösztöndíját, esetleges egyéb járandóságait,
b) a (6) bekezdésben meghatározott tartalmú igazolást, továbbá
c) a (7) bekezdésben meghatározott ajánlólevelet
ad ki.
(6) Az igazolás tartalmazza:
a) az ösztöndíjas foglalkoztatott személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);
b) az ösztöndíjas foglalkoztatott TAJ számát;
c) a foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő tartamát;
d) a foglalkoztatási ösztöndíjból jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultságát vagy azt, hogy az ösztöndíjat tartozás nem terheli;
d) a foglalkoztatási ösztöndíjból végleges határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultságát vagy azt, hogy az ösztöndíjat tartozás nem terheli;
e) az ösztöndíjas foglalkoztatott pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett ösztöndíjas foglalkoztatott nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét.
e) az ösztöndíjas foglalkoztatott pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, pénzforgalmi számlaszámát. Ha a tagságra kötelezett ösztöndíjas foglalkoztatott nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét.
(7) Az ajánlólevél tartalmazza:
a) az egyéni programban kitűzött, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatott által ellátott feladatok leírását,
b) az ösztöndíjas foglalkoztatott kérésére tevékenységének értékelését,
c) a foglalkoztató döntésétől függően az ösztöndíjas foglalkoztatott munkavégzésre való ajánlását más munkáltatók részére.
15. §
(1) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra
a) megfelelően alkalmazni kell az Mt. Első részének 3. § (1)-(4) bekezdését, 4-12. §-át, Harmadik részének 72. § (2) és (6) bekezdését, 73. §-át, 75. §-át, 76. § (3), valamint (7)-(8) bekezdését, 76/B-78/A. §-át, 84/A. § (1) bekezdés a) pontját, (2) bekezdését, 85-85/A. §-át, 97. §-át, 102. § (3) bekezdését, 103-104. §-át, 107. §-át, 108. § (1) bekezdését, 110-115. §-át, 117. §-át, 117/B. § (1) és (5) bekezdését, 118. §-át, 118/A. § (1)-(2) bekezdését, (3) bekezdésének a)-c) pontját, (4)-(5) bekezdését, 119. § (1)-(6), valamint (8) bekezdését, 120-125. §-át, 131. § (1) bekezdését, (2) bekezdésének a)-c) pontját, továbbá (3) bekezdését, 132-133. §-át, 134. § (1)-(2), valamint (4)-(5) bekezdését,
a) megfelelően alkalmazni kell az Mt. Első része 3. §-ának (1)-(4) bekezdését, 4-12. §-át, Harmadik részének 73. §-át, 75. §-ának (1) bekezdését, 76. §-ának (3), valamint (7)-(8) bekezdését, 76/B. §-át, 76/C. §-ának (1)-(3) bekezdését, 77-78/A. §-át, 80. §-át, 84/A. §-a (1) bekezdésének a) pontját, (2) bekezdését, 85-85/A. §-át, 97. §-át, 102-104. §-át, 107. §-át, 108. §-ának (1) bekezdését, 110-115. §-át, 117. §-ának (1) bekezdését, 117/B. §-ának (1)-(2) bekezdését, 118. §-át, 118/A. §-ának (1) és (4)-(5) bekezdését, 119. §-ának (1)-(2) bekezdését, (3) bekezdésének első mondatát és (4)-(5) bekezdését, valamint (8) bekezdését, 120-122. §-át, 123. §-ának (1) bekezdését, 124. §-ának (1)-(5) bekezdését, valamint (7) bekezdésének első és második mondatát, 124/A. §-ának (1)-(2) bekezdését, (3) bekezdésének első és második mondatát, valamint (4) bekezdését, 125. §-át, 130. §-át, 131. §-ának (1) bekezdését és (2) bekezdésének a)-b) pontját, továbbá (3) bekezdését, 132. §-ának (2)-(7) bekezdését, 133. §-át, 134. §-ának (1) bekezdését, (3) bekezdésének első mondatát és b) pontját, valamint (4)-(6) bekezdését, 135-136. §-át, 138-139. §-át, 140/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjából a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó, valamint a b) és c) pontjában foglalt szabályokat, 151. §-a (2) bekezdésének a)-f) pontját, 153. §-át, 154. §-ának (1) bekezdését, 155. §-ának (1) és (3) bekezdését, 157. §-ának (1)-(2) bekezdését, 158-160. §-át, 161. §-ának (1)-(3) bekezdését, 162-163. §-át, 164. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdését, 165/A. §-át, 166. §-át, 167. §-ának (1)-(3) bekezdését, 168-169. §-át, 172. §-át, 173. §-ának (1) bekezdését, 174-187. §-át, valamint a X/A. fejezetében foglalt szabályokat,
a) megfelelően alkalmazni kell az Mt. Első része 3. §-ának (1)-(4) bekezdését, 4-12. §-át, Harmadik részének 73. §-át, 75. §-ának (1) bekezdését, 76. §-ának (3), valamint (7)-(8) bekezdését, 76/B. §-át, 76/C. §-ának (1)-(3) bekezdését, 77-78/A. §-át, 80. §-át, 84/A. §-a (1) bekezdésének a) pontját, (2) bekezdését, 85-85/A. §-át, 97. §-át, 102-104. §-át, 107. §-át, 108. §-ának (1) bekezdését, 110-115. §-át, 117. §-ának (1) bekezdését, 117/B. §-ának (1)-(2) bekezdését, 118. §-át, 118/A. §-ának (1) és (4)-(5) bekezdését, 119. §-ának (1)-(2) bekezdését, (3) bekezdésének első mondatát és (4)-(5) bekezdését, valamint (8) bekezdését, 120-122. §-át, 123. §-ának (1) bekezdését, 124. §-ának (1)-(5) bekezdését, valamint (7) bekezdésének első és második mondatát, 124/A. §-ának (1)-(2) bekezdését, (3) bekezdésének első és második mondatát, valamint (4) bekezdését, 125. §-át, 130. §-át, 131. §-ának (1) bekezdését és (2) bekezdésének a)-b) pontját, továbbá (3) bekezdését, 132. §-ának (2)-(7) bekezdését, 133. §-át, 134. §-ának (1) bekezdését, (3) bekezdésének első mondatát és b) pontját, valamint (4)-(6) bekezdését, 135-136. §-át, 138-139. §-át, 140/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjából a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó, valamint a b) és c) pontjában foglalt szabályokat, 151. §-a (2) bekezdésének a)-f) pontját, 153. §-át, 154. §-ának (1) bekezdését, 155. §-ának (1) és (3) bekezdését, 157. §-ának (1)-(2) bekezdését, 158-160. §-át, 161. §-ának (1)-(3) bekezdését, 162-163. §-át, 164. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdését, 165-165/A. §-át, 166. §-át, 167. §-ának (1)-(3) bekezdését, 168-169. §-át, 172. §-át, 173. §-ának (1) bekezdését, 174-187. §-át, valamint a X/A. fejezetében foglalt szabályokat,
b) az Mt. 74. §-át az e törvény 11. §-ában foglalt eltéréssel kell alkalmazni,
c) az Mt. 105. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kiküldetés elrendelésére csak a munkatapasztalat-szerzés érdekében kerülhet sor,
d) az Mt. 119. § (7) bekezdését az „illetve készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében a napi 24 órát” szövegrész figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni.
e) és az ösztöndíjas foglalkoztatottra a foglalkoztatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés hatálya nem terjed ki,
f) ahol az Mt. átlagkeresetet, továbbá távolléti díjat említ, azon ösztöndíjat kell érteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően
a) Kjt. hatálya alá tartozó foglalkoztatóval létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra alkalmazni kell a Kjt. 43. §-át, valamint 55. §-át;
b) a Ktv. hatálya alá tartozó foglalkoztatóval létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra alkalmazni kell a Ktv. 7. § (1) bekezdésének első mondatát, (8) bekezdését, 37. §-át, 39. § (1) és (4) bekezdését.
b) a Ktv. és a Kjtv. hatálya alá tartozó foglalkoztatóval létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra alkalmazni kell a Ktv. és a Kjtv. 7. § (1) bekezdésének első mondatát, (8) bekezdését, 37. §-át, 39. § (1) és (4) bekezdését.
b) a Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztatóval létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra alkalmazni kell
ba) a Kttv. 39. § (1) bekezdését, 207. § (1)-(2) bekezdését és a 241. § (1)-(2) bekezdését,
bb) a Kttv. 10. § (3) bekezdését, valamint 76. § (1) bekezdését,
bc) a Kttv. 89. § (1) bekezdését, 232. § (1) bekezdését, és 91. § (4) bekezdését.
15. §   Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra
a) megfelelően alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 130. §-át, 131. § (1) bekezdését és (2) bekezdés a)-b) pontját, továbbá (3) bekezdését, 132. § (2)-(7) bekezdését, 133. §-át, 134. § (1) bekezdését, (3) bekezdésének első mondatát és b) pontját, valamint (4)-(6) bekezdését, 135-136. §-át, 138-139. §-át, 140/A. § (1) bekezdés a) pontjának a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó, valamint a b) és c) pontjában foglalt szabályokat,
a) megfelelően alkalmazni kell az Mt. 6. §-át, 7. §-át, 8. § (4) bekezdését, 9. §-át, 10. § (1)-(2) bekezdését, 12. § (1) bekezdését, 14. §-át, 15. §-át, 17-18. §-át, 21. § (1)-(3) bekezdését, 22-30. §-át, 31. §-át, 33. §-át, 36-37. §-át, 38. § (1) bekezdését, 39-40. §-át, 45. § (3)-(4) bekezdését, 46. § (1)-(2) bekezdését, 48-49. §-át, 51. §-át, 52. § (1) bekezdését, 54-55. §-át, 60. §-át, 61. § (1)-(2) bekezdését, 80. §-át, 86. § (1) bekezdését, 90. § a) pontját, 92. § (1) és (4)-(5) bekezdését, 93. §-át, 94. § (1) bekezdését, 96. § (1) bekezdését, 97. § (1) és (3)-(4) bekezdését, 99. § (1) és (4) bekezdését, továbbá (2) bekezdés a) pontját, 100. §-át, 101. § (1)-(3) bekezdését, 102. §-át, 103. § (1) és (3), továbbá (4)-(6) bekezdését, 104. § (1) bekezdését és (2) bekezdés a) pontját, 105-106. §-át, 113. § (2)-(4) bekezdését, 115-116. §-át, 117. § (1) bekezdés a)-b) pontját és (2) bekezdését, 118. §-át, 119. § (2) bekezdését, 120-122. §-át, 123. § (1) és (3) bekezdését, 123. § (5) és (7) bekezdését, 124-125. §-át, 127-131. §-át, 133. §-át, 134. § (1) bekezdés a) pontjából a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó, valamint a b) és c) pontjában foglalt szabályokat, 146. § (3) bekezdését, 154. § (1)-(2) bekezdését, 155. § (1)-(4) bekezdését, 156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 158. §-át, 159. § (1)-(4) bekezdését, 160. §-át, 161. §-át, 163-164. §-át, 166-177. §-át, 179-180. §-át, 190. §-át, 192. § (3) bekezdését, 196-197. §-át, 229. §-át, 285. § (1) bekezdését, 286. §-át,
b) megfelelően alkalmazni kell az Mt. 6. §-át, 7. §-át, 8. § (4) bekezdését, 9. §-át, 10. § (1)-(2) bekezdését, 12. § (1) bekezdését, 14. §-át, 15. §-át, 17-18. §-át, 21. § (1)-(3) bekezdését, 22-30. §-át, 31. §-át, 33. §-át, 36-37. §-át, 38. § (1) bekezdését, 39-40. §-át, 45. § (3)-(4) bekezdését, 46. § (1)-(2) bekezdését, 48-49. §-át, 51. §-át, 52. § (1) bekezdését, 54-55. §-át, 60. §-át, 61. § (1)-(2) bekezdését, 80. §-át, 86. § (1) bekezdését, 90. § a) pontját, 92. § (1) és (4)-(5) bekezdését, 93. §-át, 94. § (1) bekezdését, 96. § (1) bekezdését, 97. § (1) és (3)-(4) bekezdését, 99. § (1) és (4) bekezdését, továbbá (2) bekezdés a) pontját, 100. §-át, 101. § (1)-(3) bekezdését, 102. §-át, 103. § (1) és (3), továbbá (4)-(6) bekezdését, 104. § (1) bekezdését és (2) bekezdés a) pontját, 105-106. §-át, 113. § (2)-(4) bekezdését, 134. § (1) bekezdés a) pontjából a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó, valamint a b) és c) pontjában foglalt szabályokat, 146. § (3) bekezdését, 154. § (1)-(2) bekezdését, 155. § (1)-(4) bekezdését, 156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 158. §-át, 159. § (1)-(4) bekezdését, 160. §-át, 161. §-át, 163-164. §-át, 166-177. §-át, 179-180. §-át, 190. §-át, 192. § (3) bekezdését, 196-197. §-át, 229. §-át, 285. § (1) bekezdését, 286. §-át,
b) az Mt. 20. §-át az e törvény 11. §-ában foglalt eltéréssel kell alkalmazni,
c) az Mt. 20. §-át az e törvény 11. §-ában foglalt eltéréssel kell alkalmazni,
c) az ösztöndíjas foglalkoztatottra a foglalkoztatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés hatálya nem terjed ki,
d) az ösztöndíjas foglalkoztatottra a foglalkoztatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés hatálya nem terjed ki,
d) ahol az Mt. távolléti díjat említ, azon ösztöndíjat kell érteni.
e) ahol az Mt. távolléti díjat említ, azon ösztöndíjat kell érteni.
16. §
(1) Az ösztöndíjas foglalkoztatott foglalkoztatóját megilleti az 5. §-ban megállapított kedvezmény, függetlenül az 1. § (2) bekezdésének 2. pontjában a pályakezdőre meghatározott életkor betöltésétől. A kedvezményre való jogosultság szempontjából a foglalkoztatót nem terheli a 3. § (1) bekezdésében meghatározott továbbfoglalkoztatási kötelezettség.
(2) A kedvezmény érvényesítésére, folyósítására, elszámolására a 6-7. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
16. §   Az ösztöndíjas foglalkoztatott foglalkoztatóját az ösztöndíjas START-kártyájának érvényességi ideje alatt megilleti a 4/A. §-ban meghatározott kedvezmény.

III/B. FEJEZET
A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK FOGLALKOZTATÁSA

16/A. §
(1) Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint
a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
(1) Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, aki a rehabilitációs hatóság által végzett hatályos komplex minősítés szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontjában, vagy b) pont ba) vagy bb) alpontjában foglalt minősítési kategóriába tartozik.
(2) Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rendszeres szociális járadékban részesült.
(3) A rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnik, ha a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti feltétel nem teljesül.
(2) Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki
a) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy
b) rehabilitációs járadékban részesül.
(3) A rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnik, ha a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdés vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem teljesül.
(4) A jogosult kérelmére a rehabilitációs hatóság gondoskodik a Rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról.
(5) A jogosult közli a rehabilitációs hatósággal az adóazonosító jelét, melyet a rehabilitációs hatóság kezelhet a Rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásával és megszűnésével kapcsolatos, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatás céljából.
(6) A Rehabilitációs kártya érvényességének
a) kezdő időpontja az a nap, amikor az állami adóhatóság a kártyát kiállította,
b) záró időpontja a kártya visszavonásának napja.
(7) A rehabilitációs hatóság a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén gondoskodik a Rehabilitációs kártya visszavonásával kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a jogosultság megszűnéséről, valamint a Rehabilitációs kártyát letétbe helyező munkaadó nevéről, adószámáról, székhelyéről, telephelyéről.
(8) Az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén a kártyát visszavonja. A Rehabilitációs kártyával rendelkező személy a visszavont kártyát az állami adóhatóságnak visszaszolgáltatja.
(9) A Rehabilitációs kártyával kapcsolatos eljárások során az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit e törvény rendelkezései figyelembevételével kell alkalmazni.
(9) A Rehabilitációs kártyával kapcsolatos eljárások során az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit e törvény rendelkezései figyelembevételével kell alkalmazni.
16/B. §
(1) A munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka.
(1) A munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének az Eat. 459. § (1) bekezdésében meghatározott adómérték szerinti része.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta.
(3) Ha az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a Rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményre.”

IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. §
(1) E törvény 2005. január 1-jén lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy az APEH és a Munkaerőpiaci Alap közötti elszámolás tartalmát és részletes szabályait együttes rendeletben megállapítsa.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy
a) az állami adóhatóság és a Munkaerőpiaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az Egészségbiztosítási Alap közötti elszámolás tartalmát és részletes szabályait,
b) a START-igazolvány felhasználásának és az ahhoz kapcsolódó járulékkedvezmény érvényesítésének részletes szabályait
a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben megállapítsa.
(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter és a nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, hogy
a) az állami adóhatóság és a Munkaerőpiaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az Egészségbiztosítási Alap közötti elszámolás tartalmát és részletes szabályait,
b) a START-igazolvány felhasználásának és az ahhoz kapcsolódó járulékkedvezmény érvényesítésének részletes szabályait
b) a START-kártya, a START PLUSZ kártya, valamint a START EXTRA kártya felhasználásának és az ahhoz kapcsolódó járulékkedvezmény érvényesítésének részletes szabályait
a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben megállapítsa.
(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter és a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszter, hogy
a) az állami adóhatóság és a Munkaerőpiaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az Egészségbiztosítási Alap közötti elszámolás tartalmát és részletes szabályait,
b) a START kártya, a START PLUSZ kártya és a START EXTRA kártya felhasználásának és - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az azokhoz kapcsolódó járulékkedvezmény érvényesítésének részletes szabályait
a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben megállapítsa.
(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy
a) az állami adóhatóság és Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az Egészségbiztosítási Alap közötti elszámolás tartalmát és részletes szabályait,
a) az állami adóhatóság és foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az Egészségbiztosítási Alap közötti elszámolás tartalmát és részletes szabályait,
b) a START kártya, a START PLUSZ kártya, a START EXTRA kártya és a START BÓNUSZ kártya felhasználásának és - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az azokhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási kedvezmény érvényesítésének részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben megállapítsa.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 8. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott kistérségek, települések körét - a 2. számú mellékletben meghatározott szempontok alapján - rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, a nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a 8-8/A. §-ban meghatározott járulékkedvezmények érvényesítésének és ellenőrzésének részletes feltételeit és szabályait, valamint az érvényesítés során elkövetett szabálytalanság jogkövetkezményeit rendeletben megállapítsa.
(4) Felhatalmazást kap az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a 8-8/A. §-ban meghatározott járulékkedvezmények érvényesítésének és ellenőrzésének részletes feltételeit és szabályait, valamint az érvényesítés során elkövetett szabálytalanság jogkövetkezményeit rendeletben megállapítsa.
(4) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a 8/A. §-ban meghatározott adókedvezmény érvényesítésének és ellenőrzésének részletes feltételeit és szabályait, valamint az érvényesítés során elkövetett szabálytalanság jogkövetkezményeit rendeletben megállapítsa.
(5) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért, valamint az egészségbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a Rehabilitációs kártya felhasználásának és az ehhez kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályait.
(5) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszterrel, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterrel és az egészségbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a Rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának és a hozzá kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályait.
(5) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a társadalmi felzárkózásért felelős miniszterrel, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterrel és az egészségbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a Rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának és a hozzá kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályait.
(5) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a társadalmi felzárkózásért felelős miniszterrel, a szociálpolitikáért felelős miniszterrel és az egészségbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a Rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának és a hozzá kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályait.

Átmeneti rendelkezések

17/A. §
(1) A 8. §-ban meghatározott foglalkoztatási kedvezmény igénybevételéhez a munkaügyi központtal 2011. január 1-jét megelőzően megállapodást kötött munkaadó a megállapodás érvényességi idejének lejártáig jogosult a járulékkedvezmény igénybevételére e törvény 2010. december 31-én hatályos rendelkezései szerint.
(2) A 7. §-ban meghatározott foglalkoztatási kedvezmény igénybevételéhez e törvény 2010. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell eljárni, ha a START EXTRA kártya kiváltásra jogosult személy a kártya iránti igényét 2010. december 31-éig benyújtja az állami adóhatósághoz.
(3) A 8/B. §-ban meghatározott járulékkedvezmény a 2010. december 31-ét követően gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalók esetén alkalmazható.
(4) Ha a Kttv. 1. § a)-d) pontja szerinti szerv az ösztöndíjas foglalkoztatottal 2012. július 1-jét megelőzően létesített ösztöndíjas foglalkoztatatási jogviszonyt, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra e törvény 2012. június 30-án hatályos, az ösztöndíjas foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseit kell a jogviszony fennállásáig alkalmazni.
17/B. §   2015. január 1-jét követően az ezt megelőző időszakra utólag kifizetett, juttatott jövedelem tekintetében - amennyiben a törvényi feltételek fennálltak - a 2-7/A. §-ban meghatározott kedvezmények érvényesíthetőek.
17/C. §   Ahol e törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2004. ÉVI CXXIII. TÖRVÉNYHEZ

MELLÉKLET A 2004. ÉVI CXXIII. TÖRVÉNYHEZ

A munkatapasztalat-szerzés egyéni programja

Az ösztöndíjas foglalkoztatott neve:
Az ösztöndíjas foglalkoztatott születési helye és ideje:
Az ösztöndíjas foglalkoztatott legmagasabb iskolai végzettsége:
Az ösztöndíjas foglalkoztatott szakképzettsége:
A felsőfokú végzettséget igazoló oklevél száma:
A felsőfokú végzettséget kibocsátó felsőoktatási intézmény:
A legmagasabb iskolai végzettség megszerzésének időpontja:
Szakképzettség megszerzésének időpontja:
A munkatapasztalat-szerzést biztosító munkaadó:
A munkaadónak a munkatapasztalat-szerzés során érintett szervezeti egységei:
Szakmai segítő neve:

I. Az egyéni program célkitűzései
A munkatapasztalat-szerzés általános célja:
A munkatapasztalat-szerzés részletes céljai:
Az ösztöndíjas foglalkoztatott kialakítandó, fejlesztendő képességei:
Az ösztöndíjas foglalkoztatott által tanulmányozásra és gyakorlásra javasolt munkafolyamatok:
II. Az egyéni program végrehajtásának értékelése
A gyakorlat értékelése:
Az ösztöndíjas foglalkoztatott képességeinek, ismereteinek, valamint azok gyakorlat alatti fejlődésének értékelése:
Szakmai segítő véleménye:
Munkaadó ajánlása:
Dátum
Munkaadó (cégszerű) aláírása

2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2004. ÉVI CXXIII. TÖRVÉNYHEZ

A gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségek, települések kiválasztásának szempontjai

I. Gazdasági szempontok:
1. A működő gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, db
2. A kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma, db
3. A kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma, db
4. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, %
5. A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, %
6. A működő gazdasági szervezetek számának változása, %
7. Az önkormányzatok helyi adóbevétele, Ft
8. A tudományos kutatók, fejlesztők 1000 lakosra jutó száma, db*
II. Infrastrukturális szempontok:
1. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, %
2. Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó zárt csatornahálózat hossza, méter
3. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány százalékában, %
4. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, %
5. A hétköznapi elérés mutatója
6. A telefon-főállomások (ISDN-nel együtt) 1000 lakosra jutó száma, db
7. A kábeltelevízió előfizetőinek 1000 lakosra jutó száma, fő
8. A szélessávú internetet előfizetők 1000 lakosra jutó száma, fő
9. A gyorsforgalmi csomópontok elérésének mutatója
III. Társadalmi szempontok:
1. Az épített 3-x szobás lakások aránya az időszak végi lakásállományból, %
2. A személygépkocsik kor szerint súlyozott 1000 lakosra jutó száma, db
3. Vándorlási különbözet; időszak közepi 1000 fő népességre jutó évi átlag, fő
4. Halálozási ráta (az 1000 lakosra jutó halálozások száma), db
5. Az egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem, Ft
6. Urbanitás/ruralitás indexe (az adott kistérség népességének hány %-a él 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen), %*
7. Népsűrűség, fő/km2**
IV. Szociális szempontok:
1. Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60-x népesség százalékában), %
2. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, %
3. A 18-x éves, legalább érettségivel rendelkezők aránya, %
4. Az önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma 1000 lakosra, fő
5. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya a 0-24 éves népességből, %
V. Foglalkoztatási szempontok:
1. Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népességből, %
2. Tartósan - legalább 12 hónapja folyamatosan - nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes népességből, %
3. Aktivitási ráta, %

Magyarázat:

* Csak a kistérségek kiválasztásánál használt szempont.
** Csak a települések kiválasztásánál használt szempont.

  • A jogszabály 2004. december 21-én jelent meg a Magyar Közlöny 197. számában.
  • hatályba lépett 2005. január 1-jén.
 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. október 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lépett hatályba. 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2019. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. december 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2005. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. október 1-jén lépett hatályba. 2010. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. november 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. május 25-én lépett hatályba.A szövegrész 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.