2011. évi CLXVIII. törvény

SZÍNEZŐS

a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről

Az Országgyűlés a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események miatti kockázatok hatásának enyhítésében való kockázatközösség kialakítása, a mezőgazdasági termelők öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítése, az állami segítség hatékonyabbá tétele, és az érintettek arányos felelősségvállalásának, valamint a mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti eredetű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káresemények hatásai egységes kezelésének elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

E törvény szabályozza a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események miatti kockázatok - a káreseményekben érintettek kölcsönös és arányos felelősségvállalásával történő - kezelésének egységes rendjét.

E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:

2. §

E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:

aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül

a)	a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy

b)	a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot;

2.	aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

2a.

átlaghozam: a termelő saját hozamadata hiányában alkalmazott, az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben, adott növénykultúrára és adott évre vonatkozóan meghatározott vármegyei - ennek hiányában országos - átlagos hozamadat;

belvíz: a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok, talajvízszint-emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízborítás;

4.	belvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a belvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

5.	biztosító: az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult;

6.	egységes kérelem: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszer részét képező uniós jogi aktusban meghatározottak szerinti közvetlen támogatás kifizetése iránti kérelem;

7.	elemi káresemény: üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;

9.	felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t;

10.	felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

11.	használatban lévő termőföld: a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelemben bejelentett, hasznosítási kódok szerint szántóföldi kultúrák termelésére, valamint ültetvény művelésére szolgáló mezőgazdasági terület;

12.	hozamcsökkenés: a referenciahozam és a tárgyévi hozam különbsége;

13.	hozamérték-csökkenés: a referencia hozamérték és a tárgyévi hozamérték különbsége;

14.	jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék;

15.	jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

15a.	jövedelemcsökkenés: a referenciajövedelem és a tárgyévi mezőgazdasági jövedelem különbsége;

16.	kárenyhítő juttatás: a 7. § szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz terhére a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő számára történő kifizetés;

16a.	kármegállapítást támogató szerv: a káreseményt kiváltó időjárási jelenséget és természeti eseményt vagy annak következményét megfigyelő, arról adatot gyűjtő és a kármegállapítást alátámasztó adatot szolgáltató szerv;

17.	kockázatviselés helye: az egységes kérelemben bejelentett azon terület, amely alapján a mezőgazdasági termelő kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettsége megállapításra kerül;

17a.	krízisbiztosítási kompenzáció: a krízisbiztosítási pénzeszköz terhére a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő részére történő kifizetés;

18.	mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz;

19.	mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

20.	mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növénykultúrára, továbbá a gazdasági céllal tartott, illetve tenyésztett haszonállatra kötött vagyonbiztosítás;

20a.

mezőgazdasági jövedelem: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 39. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően számított jövedelem;

21.

mezőgazdasági káresemény: a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön a káreseménnyel érintett területen a termesztett növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű várható hozamcsökkenését okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;

22.	mezőgazdasági őstermelő: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18-19. pontja szerinti magánszemély;

23.

mezőgazdasági termelő: a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés a) pontjában és 9. cikkében foglaltaknak megfelelő, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél;

23a.	mezőgazdasági termék: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés I. számú mellékletében felsorolt, mezőgazdasági termelő által előállított termék, a halászati és akvakultúra termékek kivételével;

24.

mezőgazdasági termény termeltetése: a mezőgazdasági termény termelőjével kötött olyan megállapodás, amely keretében a mezőgazdasági termény termelője a mezőgazdasági termény megtermelését segítő szolgáltatást vesz igénybe, és az így megtermelt mezőgazdasági terményt a szolgáltatás nyújtója saját felhasználás vagy továbbértékesítés céljára átveszi;

24a.

mezőgazdasági tevékenység: a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység;

24b.	önkéntes befizetés: olyan befizetés, amit természetes vagy jogi személy teljesít az országos jégkármegelőző rendszer vagy a krízisbiztosítási rendszer részére;

25.	őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

25a.	őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

26.	referenciahozam: a referencia-időszak hozamának - ideértve szükség esetén az átlaghozamot is - számtani átlaga;

27.	referencia hozamérték: a referenciahozam alapján számított átlagtermésnek a miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben meghatározott referenciaáron számított értéke;

28.	referencia-időszak: a tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év;

28a.	referenciajövedelem: a mezőgazdasági termelő mezőgazdasági jövedelmének a tárgyévet megelőző háromévi átlaga;

29.	szántóföldi zöldség: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. melléklet második rész II. áruosztály 7. árucsoportjába tartozó termékek, továbbá a görög- és a sárgadinnye;

30.	tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

30a.	tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

31.	tárgyévi hozamérték: a használatban lévő termőföldről a tárgyévben betakarított termékeknek a miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben a tárgyévre vonatkozóan meghatározott referenciaáron számított értéke;

32.	téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

32a.

téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény;

33.	üzemi szint: a tárgyévi egységes kérelemben feltüntetett összes használatban lévő termőföld figyelembevételével megállapított üzemméret;

34.	vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is;

35.	viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

3. §

(1)

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események által okozott károk miatti kockázatokat az e törvényben foglaltak szerint meg kell osztani:

a)	a mezőgazdasági termelő,

b)	a termény felvásárlására a betakarítást megelőzően szerződött felvásárló,

c)	a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás esetén - annak keretei között - a biztosító,

d)	a mezőgazdasági földterület bérbe-, illetőleg haszonbérbeadója, valamint

az állam

között.

(2)	A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti okok miatti és az e törvény szerinti kockázatközösség keretein belül meg nem térült, valamint az (1) bekezdés b)-e) pontja szerint nem fedezett kockázatokat - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a mezőgazdasági termelő viseli.

4. §

Uniós jogi aktus alapján nyújtott támogatás igénybevételével összefüggésben az elháríthatatlan külső ok (vis maior) igazolására az uniós jogi aktusban, valamint az annak végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

II. FEJEZET
A MEZŐGAZDASÁGI IDŐJÁRÁSI KOCKÁZATOKAT KEZELŐ RENDSZER

1. A mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer és annak pénzügyi alapjai

5. §

Az állam az e törvényben foglaltaknak megfelelően mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszert működtet.

6. §

(1)

A mezőgazdasági termelők, amennyiben

a)	szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló területként - a b) pontban foglalt eset kivételével - összesen legalább 10 hektár,

b)	szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló területként összesen legalább 5 hektár,

c)	ültetvényművelésre szolgáló ültetvényterületként összesen legalább 1 hektár,

d)	együttesen legalább 10 hektár, a)-c) pontban foglaltak szerinti hasznosítású, vagy

e)	együttesen legalább 5 hektár, b) és c) pontban foglaltak szerinti hasznosítású terület

megjelölésével nyújtanak be egységes kérelmet, az elemi káresemények miatti károk kezelése céljából e törvény alapján a tárgyévben kockázatközösséget alkotnak.

(2)

Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó mezőgazdasági termelő a tárgyévre vonatkozó egységes kérelemben tett nyilatkozatával hároméves időtartamra önkéntesen kötelezettséget vállalhat az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kockázatközösségben való részvételre. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő e törvény szerinti kockázatközösségi tagságát a tárgyévet megelőző év november 1. napjától fennállónak kell tekinteni.

(3)	A (2) bekezdés szerint vállalt kötelezettség esetén, ha a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelem benyújtását követően meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, akkor a kockázatközösségi tagsága a tárgyév október 31. napjával megszűnik.

(4)

A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglaltaknak megfelelően

a)	a tárgyévben köteles közteherként kárenyhítési hozzájárulást fizetni és

b)	kárenyhítő juttatás igénybevételére jogosultságot szerezhet.

(5)

A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő halála esetén a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére köteles, illetve kárenyhítő juttatás igénybevételére jogosultságot szerezhet az az örökös, aki a hagyatékátadó végzés alapján az örökhagyó tárgyévi egységes kérelmére vonatkozó kötelezettségeket és jogosultságokat örökli.

7. §

(1)

A mezőgazdasági termelők kockázatközössége keretén belül a kárenyhítő juttatás kifizetésére az alábbi pénzforrások használhatóak fel:

a)	kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő által megfizetett összes kárenyhítési hozzájárulás tárgyév december 31-ei pénzállománya,

b)	az állam által a központi költségvetésből nyújtott támogatás,

c)	az a)-b) pontban foglaltak szerinti összeg mindenkori maradványa,

d)	a Kormány egyedi döntése alapján a központi költségvetésből nyújtott, a b) pont hatálya alá nem tartozó többlettámogatás,

e)	a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontjában foglaltak alapján adott támogatás, juttatás [az a)-e) pontban foglaltak együtt: mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz].

(2)	A mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszközből - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kizárólag az országos jégkármegelőző rendszer működtetésére és kárenyhítő juttatás céljára teljesíthető kifizetés.

(3)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzforrás a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának bevételét képezi.

(4)

Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege 2013-tól kezdődően nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évben az összes kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő összes egységes kérelmében a használatában levő termőföldterület és hasznosítási mód figyelembevételével megállapított összes kárenyhítési hozzájárulás összege.

(5)	A (4) bekezdés szerinti költségvetési támogatás összegét az agrárkár-enyhítési szerv által a tárgyév július 31-éig a miniszter részére átadott és a (4) bekezdésben foglaltakat tartalmazó adatok alapján kell megállapítani.

(6)

Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pénzforrás legfeljebb 4%-a a miniszter által meghatározottak szerint

a)	az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek,

b)	a 2021-2027. időszakra vonatkozó Közös Agrárpolitika hazai végrehajtásához szükséges tervezés meghatározott költségei - beleértve a mezőgazdasági kockázatkezelési eszközök kialakítását és továbbfejlesztését -

fedezetére használható fel.

(7)

Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti összegek, az (1) bekezdés c) pontja szerinti maradvány, valamint a (6) bekezdés szerinti összegekből származó maradvány - beleértve az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv számára feladat ellátása céljából átadott, tárgyévben fel nem használt összeget - nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Ezen összegek tárgyévben kárenyhítő juttatásra, valamint a (6) bekezdésben foglalt célokra fel nem használt részével a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatán nyilvántartott összeget a következő évben meg kell növelni.

8. §

A mezőgazdasági termelőt sújtó időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjának támogatására a következő pénzforrások használhatóak fel:

a)	az állam által évenként a központi költségvetésből nyújtott támogatás,

b)	az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusában foglaltakkal összhangban nyújtott támogatás.

9. §

(1)

Az állam rendkívüli időjárási körülmények esetén az e törvény szerint kockázatközösségben nem tag mezőgazdasági termelők részére a mezőgazdasági terményekben keletkezett károk enyhítése érdekében - uniós jogi aktusban foglaltakkal összhangban - a központi költségvetésből biztosított pénzforrásból az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint támogatást nyújthat.

(2)

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, az e törvény szerint kockázatközösségben nem tag mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés szerinti támogatás alapjául szolgáló káresemény bekövetkezését követő évtől kezdődően három évre a kockázatközösség tagjává válik, amennyiben a káreseményt követő évben egységes kérelmet nyújt be.

10. §

(1)

A kárenyhítési hozzájárulás mértéke évenként a mezőgazdasági termelő használatában levő, és

a)	ültetvényművelésre szolgáló termőföld után hektáronként 4500 forint,

b)	szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 4500 forint,

c)	a b) pont hatálya alá nem tartozó egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 1500 forint.

(2)	A kárenyhítési hozzájárulást a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelmében bejelentett használatban lévő termőföld alapján, az (1) bekezdés szerint köteles megfizetni.

(3)	A kárenyhítési hozzájárulást a tárgyév szeptember 15-ig kell megfizetni azzal, hogy határidőben történő befizetésnek kizárólag az agrárkár-enyhítési szerv e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott számláján tárgyév szeptember 15-ig jóváírt összeg tekinthető.

(4)	A kárenyhítési hozzájárulás összegét kizárólag átutalási megbízással, a befizető azonosítására alkalmas módon, az ügyfél-azonosító, valamint az adószám vagy adóazonosító jel megadásával kell befizetni az agrárkár-enyhítési szerv e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott számlájára.

(5)

A meg nem fizetett kárenyhítési hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének elmulasztása esetén a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: eljárási tv.) 59-62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

2. A kárenyhítő juttatás igénybevételének jogosultsági feltételei

11. §

Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén - a (2)-(5) bekezdésben és a 12. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:

(1)

Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén - a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 12. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:

a)	a termőföld az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a használatában volt,

b)	a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt - az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint - az erre a célra létrehozott elektronikus felületen bejelentette,

c)	elemi káreseményt szenvedett el,

d)	üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában 15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést szenvedett el,

e)	az agrárkár-megállapító szerv az elemi káresemény tényét, valamint a d) pontban foglaltakat a 14. § (2) bekezdése szerinti döntéssel igazolta,

f)	a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmet tárgyév november 30-áig az erre a célra létrehozott elektronikus felületen benyújtotta,

g)	a kárenyhítési hozzájárulást a 10. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján határidőben és maradéktalanul megfizette, és

h)	a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor az elemi káreseményen alapuló okon kívüli okból nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

(1a)	Az (1) bekezdés h) pontja az üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó mezőgazdasági árvízkár esetén nem alkalmazandó.

(2)	A mezőgazdasági termelő a neki tárgyévben járó kárenyhítő juttatásra abban az esetben jogosult, ha annak kifizetendő összege legalább tízezer forint.

(3)	Belvízkár után kárenyhítő juttatás a törvény hatálybalépésétől kezdődően öt egymást követő éven belül legfeljebb három alkalommal vehető igénybe.

(4)	A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség és a kárenyhítő juttatásra való jogosultság megállapításakor a termőre fordult és az elemi káresemény bekövetkezésekor még termő ültetvényterület vehető figyelembe.

(5)

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelem, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően - az adott kárenyhítési évre vonatkozóan - nem köt az adott növénykultúrára jellemző, e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.

12. §

(1)

Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő legfeljebb a hozamérték-csökkenésnek a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014-2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatásnak a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.2. alfejezet (362) pontjában meghatározott 80%-os mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult, amely mértékbe bele kell számítani az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított, bármely egyéb - állami vagy uniós társfinanszírozású - támogatást és az e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káresemény után a biztosító által kifizetett kártérítési összeget is.

(2)	A kárenyhítő juttatás (1) bekezdés szerinti összegének megállapítása során a termelő hozamérték-csökkenését az elemi káresemény bekövetkeztéből adódóan fel nem merült költség értékével mérsékelni kell.

(3)

Amennyiben a mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz tárgyévre vonatkozóan rendelkezésre álló összege a 11. § (2) és (5) bekezdésére is figyelemmel nem fedezi a tárgyévre vonatkozóan megállapított összes kárenyhítő juttatás összegét, úgy a kárenyhítő juttatás mértékét az adott évben valamennyi kárenyhítő juttatás igénybevételére jogosult termelőnél arányosan csökkenteni kell.

(4)	A tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál a tárgyévet megelőző év november 1-től a tárgyév október 31-ig bekövetkezett és e törvény alapján igazolt elemi káreseményt kell figyelembe venni.

(5)	Aszálykár és mezőgazdasági árvízkár után abban az esetben fizethető ki kárenyhítő juttatás, ha legkésőbb a tárgyév október 31-ig az aszályhelyzetről, illetve a mezőgazdasági árvízhelyzetről a miniszter közleményt ad ki.

13. §

(1)

Az agrárkár-enyhítési szerv eljárására - ideértve a kárenyhítési hozzájárulás meg nem fizetésével kapcsolatos eljárást is - az e törvényben foglalt eltérésekkel az eljárási tv. I., III., IV., VI. és VII. fejezetében, valamint a 77-78. §-ában foglalt, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(1a)	Az agrárkár-megállapító szerv eljárására - az e törvényben foglalt eltérésekkel - az eljárási tv. IV. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)	Az agrárkár-megállapító szerv, valamint az agrárkár-enyhítési szerv (1) bekezdésben foglaltak szerinti eljárásában hiánypótlásra, önkéntes hiánypótlásra, iratpótlásra, illetve az eljárás ügyfél kérelmére történő felfüggesztésére nincs lehetőség.

(3)

Az agrárkár-enyhítési szerv visszautasítja

a)	a kockázatközösségben nem tag,

b)	a fizetési kötelezettségét maradéktalanul határidőre nem teljesítő,

c)	az igazolt kárbejelentéssel nem rendelkező, vagy

d)	az elemi káreseményen alapuló okon kívüli okból nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősülő

mezőgazdasági termelő által benyújtott kárenyhítő juttatás iránti kérelmet.

(4)	A (3) bekezdés d) pontja az üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó mezőgazdasági árvízkár esetén nem alkalmazandó.

14. §

(1)

Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági termelő kárbejelentése alapján dönt:

a)	a mezőgazdasági káresemény megtörténtéről,

b)	a mezőgazdasági káresemény határidőben történő bejelentéséről,

c)	arról, hogy a várható hozamcsökkenést a mezőgazdasági káresemény okozta,

d)	a kár helyéről, és

e)	a várható hozamcsökkenés mértékéről.

(2)

Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatás iránti kérelmére dönt:

a)	az elemi káresemény megtörténtéről,

b)	a mezőgazdasági káresemény határidőben történő bejelentéséről,

c)	arról, hogy a hozamcsökkenést elemi káresemény okozta,

d)	a kár helyéről,

e)	a hozamcsökkenés mértékéről, és

f)	az üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában számított hozamérték- csökkenés mértékéről.

g)	a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás 11. § (5) bekezdésében foglaltaknak való megfeleléséről.

(2a)	Az agrárkár-megállapító szerv a (2) bekezdés szerinti döntést a mezőgazdasági termelő kérelmére az üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában számított hozamérték-csökkenés mértékének feltüntetése nélkül is meghozza.

(3)

Az agrárkár-megállapító szerv az (1) és (2) bekezdés szerinti tényeket a kármegállapítást támogató szerv adatain alapuló kockázatelemzés eredményei szerint lefolytatott adminisztratív-vagy helyszíni ellenőrzés megállapításaira alapozva, továbbá a 17. § (2) bekezdése alapján a biztosítótól kapott adatok figyelembevételével állapítja meg.

(4)

Az ország egész területét vagy annak meghatározott részét érintő egyes káreseményt kiváltó időjárási jelenségről az országos meteorológiai szerv internetes honlapján tájékoztatót tesz közzé, amelyben a feltűntetett adat helyességét az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell. A helyesnek vélelmezett adatot a törvény hatálya alá tartozó eljárásban kötelezően alkalmazni kell.

(5)	Az (1) bekezdés d) pontja és a (2) bekezdés d) pontja alkalmazásában a kár helyét a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR) kötelező alkalmazásával kell meghatározni.

(6)	Az agrárkár-megállapító szerv a hozamérték-csökkenés mértékét - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően állapítja meg.

(7)

Az agrárkár-megállapító szerv az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően az (1) és (2) bekezdés szerinti döntés adattartalmát a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adattartalmával együtt megküldi az agrárkár-enyhítési szervhez, míg a kárenyhítő juttatás iránti kérelem ellenőrzött adatából készített adatállományt továbbítja a mezőgazdasági igazgatási szervhez.

(8)	Az agrárkár-enyhítési eljárás keretében a hatósági döntés meghozatalára irányuló eljárás tárgyi díj- és illetékmentes.

15. §

(1)

Az agrárkár-enyhítési szerv a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő kérelmére indult eljárásban a kárenyhítő juttatásra való jogosultságról, valamint a kárenyhítő juttatás összegéről

a)	a mezőgazdasági termelő által tett nyilatkozatok,

b)	a kárenyhítési hozzájárulás teljesítése,

c)	az agrárkár-megállapító szerv által hozott végleges döntés,

d)	a biztosító által adott nyilatkozatok, valamint

e)	a rendelkezésre álló pénzforrás

alapján dönt.

(2)	Amennyiben a kárenyhítő juttatás összege a 12. § (3) bekezdése szerinti arányos csökkentés alkalmazásával kerül megállapításra, úgy a kizárólag ezen indokkal csökkentett mértékben megállapított kárenyhítő juttatásról szóló döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

(3)	A kárenyhítő juttatás összesített összegére az agrárkár-enyhítési szerv évenként egyszer, az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott határidőn belül kifizetési tervben (a továbbiakban: kifizetési terv) tesz javaslatot a miniszternek.

a rendelkezésre álló mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz terhére kell biztosítani.

(4a)	A (4) bekezdés szerint kifizetésre kerülő kárenyhítő juttatás vonatkozásában azt a 12. § (3) bekezdése szerinti arányos csökkentési mértéket kell alkalmazni, amely arra a kárenyhítési évre vonatkozóan került alkalmazásra, amelyben a kárenyhítő juttatás iránti igény felmerült.

(5)

Az agrárkár-enyhítési szerv az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő részére járó kárenyhítő juttatásról - a (4) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott kifizetési terv alapján - a tárgyévet követő év március 31-éig dönt és intézkedik a kárenyhítő juttatás kifizetéséről.

3. Időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjának támogatása

16. §

(1)

A mezőgazdasági termelő az uniós jogi aktusban foglaltak szerint az időjárási kockázatokra kötött és az e törvényben, valamint a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett pályázati felhívásban (a továbbiakban: pályázati felhívás) foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági biztosítási szerződés (a továbbiakban: mezőgazdasági biztosítási szerződés) díjához támogatást vehet igénybe.

(2)

A miniszter a biztosító tárgyév január 31-ig benyújtott kérelmére - az uniós jogi aktusban foglalt előírások teljesítésének vizsgálatát követően - a tárgyév március 31-ig előzetesen jóváhagyja a biztosító által alkalmazott mezőgazdasági biztosításra vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti szerződés különös szerződési feltételeit.

4. A mezőgazdasági időjárási kockázatok kezelése során keletkezett adatok szolgáltatása, kezelése, nyilvánossága

17. §

(1)

A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követően legkésőbb a tárgyév július 15-ig adategyeztetés céljából köteles az agrárkár-enyhítési szerv részére a mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül:

a)	a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),

b)	a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (szerződéskötés dátuma, kötvényszám, módozat, biztosítási esemény),

c)	a biztosított növénykultúra megnevezésére (hasznosítási kód) és a növénykultúra referenciahozamára,

d)	a kockázatviselés helyére (blokkazonosító),

e)	a terület nagyságára (hektár), valamint

f)	a biztosítási összegre, a nettó díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett nettó díjelőírás összegére vonatkozó adatokat átadni.

(1a)	Az (1) bekezdés szerinti adatokat a biztosító a 18. § (6) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján véglegesíti és azokat legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig visszaküldi az agrárkár-enyhítési szerv részére.

(1b)

Az agrárkár-enyhítési szerv a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatás helyszíni ellenőrzését a biztosító és a mezőgazdasági termelő közötti szerződés vizsgálatával látja el, amelynek során a biztosító a 16. § (1) bekezdés szerinti szerződés vonatkozásában az (1) bekezdésben felsorolt adatokat az agrárkár- enyhítési szerv ellenőrzésének végrehajtása céljából az agrárkár-enyhítési szerv részére rendelkezésre bocsátja.

(2)

A biztosító a pályázati felhívás szerinti díjtámogatott konstrukcióban (a továbbiakban: díjtámogatott konstrukció) kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai alapján a kár lezárását követően harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév november 20-ig az alábbi információkról köteles tájékoztatást adni az agrárkár-enyhítési szervnek és a mezőgazdasági igazgatási szervnek:

a)	a mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló adatok (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),

b)	a kockázatviselés helye szerint, növénykultúránkénti bontásban a biztosítónak bejelentett káresemény, valamint

c)	a mezőgazdasági termelő részére a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján kifizetendő kártérítés összege.

(3)	Az agrárkár-enyhítési szerv és a mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti információkat az agrárkár-megállapító szerv részére elérhetővé teszi.

(4)

A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás iránt kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő által kötött valamennyi növénybiztosítási szerződés adatáról biztosítási eseményenkénti és kockázatviselési hely szerinti bontásban

a biztosított mezőgazdasági termelő vonatkozásában:

aa)	az eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójáról,

ab)	a biztosított növénykultúra megnevezéséről,

ac)	a biztosított növénykultúra üzemi szintű területéről,

ad)	a biztosított növénykultúra hektáronkénti biztosítási összegéről,

ae)	a biztosított növénykultúrára kötött biztosítás díjáról, valamint

af)	a biztosított növénykultúra MePAR szerinti blokkazonosítójáról;

a biztosított és károsodott mezőgazdasági termelő vonatkozásában:

ba)	a károsodott növénykultúra nevéről,

bb)	a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményről,

bc)	a kárkifizetés összegéről, valamint

bd)	a káresemény MePAR szerinti blokkazonosítójáról

évente egy alkalommal az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt tájékoztatni.

(5)	A (4) bekezdés szerinti adatokat az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény kizárólag statisztikai, gazdaságelemzési, valamint rendszerfejlesztési célra használhatja fel.

18. §

(1)

Az agrárkár-enyhítési szerv a kárbejelentéssel, a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítésével, a kárenyhítő juttatás megállapításával, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás nyújtásával, ellenőrzésével összefüggő feladatai ellátásához mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázist működtet.

(1a)	A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis állami tulajdonban van, amely felett a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja, az abban foglalt adatok kezelője az agrárkár-enyhítési szerv.

(2)

A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis tartalmazza:

a)	a mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),

b)	a kárbejelentéssel kapcsolatos,

c)	a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos,

d)	a kárenyhítő juttatással kapcsolatos,

e)	a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatással és a díjtámogatott konstrukcióban kötött biztosítási szerződéssel kapcsolatos,

f)	a kármegállapítást támogató szerv által e törvény alapján szolgáltatott, és e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott, valamint

g)	a (3) bekezdés szerinti

adatokat.

(2a)

A kockázatkezelési adatbázis adatállományának - egyedi azonosításra alkalmas módon történő - megismerésére jogosult

a)	a miniszter a felügyeleti jogkör gyakorlása és a mezőgazdasági káreseményekkel kapcsolatos szakmapolitikai döntések meghozatala,

b)	a mezőgazdasági igazgatási szerv az agrárkár-megállapító szerv feletti szakmai irányítási feladatainak ellátása,

c)	az agrárkár-megállapító szerv az illetékességi területére vonatkozó adatok tekintetében az agrárkár- megállapítással összefüggő feladatainak ellátása,

az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény statisztikai és gazdaságelemzési feladatai ellátása, valamint a Központi Statisztikai Hivatal a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben, és

e)	a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás tekintetében a (2) bekezdés e) pontja szerinti adatok vonatkozásában a miniszter a Vidékfejlesztési Program végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési és monitoring feladatainak ellátása

céljából.

(2b)

Az országos meteorológiai szerv, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, valamint a vízügyi igazgatási szerv a kockázatkezelési adatbázis tartalmát egyedi azonosításra nem alkalmas módon, a mezőgazdasági káresemények bekövetkezésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése céljából jogosult megismerni.

(2c)

Ha szükséges, az agrárkár-megállapító szerv a kármegállapítással összefüggő feladatai ellátásába bevonja a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara szervezetéhez tartozó falugazdászt (a továbbiakban: falugazdász). Az agrárkár-megállapításhoz kapcsolódó feladatok teljesítése céljából - a cél megvalósulásához szükséges mértékben - az agrárkár-megállapító szerv a falugazdász rendelkezésére bocsátja a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis (2) bekezdés a)-b) és f) pontjában meghatározott adatokat.

(2d)	Az agrárkár-enyhítési szerv a kockázatkezelési adatbázisból erre irányuló kérelemre tudományos, valamint kutatási célra térítésmentesen adhat át anonimizált adatot.

(3)

A 6. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 16. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénylő mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg a kárenyhítő juttatásra, illetve a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra jogosító növénykultúra szerinti bontásban nyilatkoznia kell a tárgyévet megelőző évben használatában lévő összes termőterület nagyságáról, valamint e termőterületen megtermelt összes termény mennyiségéről.

(4)

A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisból egyedi azonosításra alkalmas adat az eljárási tv. 25. § (4) bekezdésében foglaltakon túl a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerv megkeresése alapján adható ki, feltéve, ha a folyamatban levő eljárásban a döntés meghozatalához ez szükséges, és e körülményről a megkereső szerv nyilatkozik.

(5)

Az agrárkár-enyhítési szerv ellenőrzési feladatai ellátása érdekében a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével összefüggő adatokat a fizetési kötelezettség megszűnését követő nyolc évig, kárenyhítő juttatás, mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevétele esetén pedig a (2) bekezdés szerinti adatokat az igénybevételt követő nyolc évig, vagy az igény érvényesítésével kapcsolatos eljárások befejeződéséig kezelheti.

(6)

Az agrárkár-enyhítési szerv a biztosító 17. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatását követően az agrárkár-enyhítési szerv és a biztosítók közötti megállapodás alapján, de legkésőbb a tárgyév augusztus 1-ig tájékoztatja az érintett biztosítót a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő

a)	nevéről és eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójáról, továbbá

b)	az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukcióban biztosított növénykultúráinak tárgyévi egységes kérelemben bejelentett teljes területéről és azok MePAR szerinti blokkazonosítójáról.

(7)

A kárbejelentésben és a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben bejelentett adatok ellenőrzése céljából az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség mezőgazdasági termelőnkénti adatait az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon továbbítja a mezőgazdasági igazgatási szerv részére.

19. §

Közérdekből nyilvános adat a mezőgazdasági termelő:

a)	családi és utóneve (elnevezése), lakcíme vagy székhelye;

b)	a részére kifizetett kárenyhítő juttatás összege;

c)	a részére kifizetett mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás összege;

d)	a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás, valamint mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás összege.

5. Az országos jégkármegelőző rendszer

19/A. §

(1)

Az országos jégkármegelőző rendszert működtető szerv az e törvényben és a miniszterrel kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően a nemzetgazdaságban okozott jégesőkárok megelőzése, valamint a jégesőkárok enyhítésére szolgáló 7. § (1) bekezdés szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz felhasználásának tehermentesítése érdekében országos jégkármegelőző rendszert működtet.

(2)	Az országos jégkármegelőző rendszer keretében létrehozott, valamint működő berendezések tárgyévi működtetéséhez - a miniszterrel kötött megállapodás alapján - évente legfeljebb 1500 millió forint használható fel.

(3)

A (2) bekezdés szerinti pénzösszeg forrása:

a)	a 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzeszköz, valamint

b)	a 7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti pénzeszköz és önkéntes befizetések (a továbbiakban együtt: jégkár-megelőzési pénzeszköz).

(4)	A (3) bekezdés b) pontja szerinti pénzeszköz a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának bevételét képezi.

(5)	Az országos jégkármegelőző rendszert működtető szerv a tárgyévet követő év március 31-ig a miniszter részére összefoglaló jelentést nyújt be az országos jégkármegelőző rendszer tárgyévi működtetéséről.

(6)	Az országos jégkármegelőző rendszer működtetéséhez a (3) bekezdés b) pontja szerinti pénzeszközt kell elsődlegesen felhasználni.

(7)	A jégkár-megelőzési pénzeszköz jégkármegelőző rendszer működtetése céljából rendelkezésre bocsátott és fel nem használt része a tárgyévet követő évben felhasználható azzal, hogy annak összege a vonatkozó évre biztosítandó, a (2) bekezdésben foglalt pénzösszeget csökkenti.

(8)	Az ország egész területét lefedő jégkármegelőző rendszer teljes kiépítéséig a jégkármegelőző rendszer tárgyévi működtetésére legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott pénzösszeg arányos része használható fel.

(9)	A (8) bekezdés szerinti arányszám meghatározásánál a mezőgazdasági termelők által az országos jégkármegelőző rendszerrel lefedett vármegyékben megfizetett kárenyhítési hozzájárulást kell az ország egésze vonatkozásában megfizetett kárenyhítési hozzájáruláshoz viszonyítani.

(10)	Az országos jégkármegelőző rendszernek a létrehozására irányuló tevékenység - így különösen a tervezés és a kivitelezés - közfeladatnak minősül, amennyiben ezt a tevékenységet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 1. pontjának a) alpontja szerinti átlátható szervezet végzi.

II/A. FEJEZET
A MEZŐGAZDASÁGI KRÍZISBIZTOSÍTÁSI RENDSZER

19/B. §

(1)	Az állam - a mezőgazdasági termelők időjárási és más kockázatok következtében kialakuló jövedelemingadozásainak mérséklése és a mezőgazdasági jövedelmek stabilizálása céljából - mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert (a továbbiakban: krízisbiztosítási rendszer) működtet.

(2)

A krízisbiztosítási szerv látja el a krízisbiztosítási rendszerrel összefüggő

a)	képviseleti és végrehajtási,

b)	nyilvántartási,

c)	monitoring-adatgyűjtési, valamint

d)	jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

(3)

A krízisbiztosítási szerv - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1305/2013/EU rendelet) 39. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti - akkreditálását az 1305/2013/EU rendelet b) és c) pontjaira is figyelemmel a miniszter az általa megadott és a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétett szempontok alapján végzi el. A miniszter jogosult az akkreditáció feltételrendszerét felülvizsgálni, az annak történő megfelelést ellenőrizni.

19/C. §

(1)	A krízisbiztosítási rendszerhez a mezőgazdasági termelő a csatlakozási kérelmének a krízisbiztosítási szervhez tárgyév február 28-áig történő benyújtásával, legalább hároméves időtartamra önként csatlakozhat.

(2)	Ha a krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, akkor a krízisbiztosítási rendszerben lévő tagsága megszűnik.

(3)	A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási hozzájárulást fizet, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő által használt termőföld területe, illetve az átlagos állatállomány.

(4)

A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő a krízisbiztosítási hozzájárulást tárgyév október 15-éig, átutalási megbízással, a befizető azonosítására alkalmas módon, az ügyfél-azonosító, valamint az adószám vagy adóazonosító jel megadásával köteles megfizetni azzal, hogy határidőben történő befizetésnek kizárólag a krízisbiztosítási szerv e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott számláján tárgyév október 15-éig jóváírt összeg tekinthető.

(5)	A meg nem fizetett krízisbiztosítási hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A krízisbiztosítási hozzájárulás megfizetésének elmulasztása esetén az eljárási tv. 59., 60. és 62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

19/D. §

(1)

A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén krízisbiztosítási kompenzációra jogosult, ha

a)	az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott jövedelemszámítási módszertan alapján megállapított mezőgazdasági jövedelme a tárgyévben 30%-ot meghaladó mértékben visszaesett a referenciajövedelméhez képest,

b)	a krízisbiztosítási kompenzációs kérelmét az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott módon és határidőben benyújtotta,

c)	a krízisbiztosítási hozzájárulást a 19/C. § (4) bekezdésében foglaltak alapján határidőben és maradéktalanul befizette, és

d)	a mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeket és költségeket elkülönítetten tartja nyilván a nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételektől és költségektől.

(2)	A krízisbiztosítási kompenzáció igénybevételére jogosultságot szerezhet az örökös vagy jogutód, ha az örökhagyó vagy a jogelőd tárgyévi krízisbiztosítási kompenzáció igénybevételével összefüggő kötelezettségei teljesülnek és megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(3)

A mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási kompenzációra nem jogosult az után a jövedelemcsökkenés után, amely a mezőgazdasági tevékenység körében felmerülő gondatlanság, üzemméret-változás, a krízisbiztosítási rendszer céljaival ellentétes előnyhöz jutás érdekében a körülmények mesterséges létrehozásával vagy egyéb, jogszabályban meghatározott ok miatt következik be.

(4)	A krízisbiztosítási kompenzáció összege - amennyiben az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusa másként nem rendelkezik - legfeljebb a jövedelemcsökkenés 69,9%-a.

19/E. §

(1)

A krízisbiztosítási kompenzáció kifizetésére felhasználható pénzforrások (a továbbiakban: krízisbiztosítási pénzeszköz):

a)	a krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő által megfizetett összes krízisbiztosítási hozzájárulás tárgyévet követő év május 31-i állománya,

b)	önkéntes befizetések tárgyévet követő év május 31-i állománya,

c)	az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatás összege,

d)	az állam által a központi költségvetésből nyújtott támogatás,

e)	az a)-d) pontban foglaltak szerinti összeg mindenkori maradványa.

(2)	A krízisbiztosítási pénzeszközt a krízisbiztosítási szerv kezeli és azt saját számláján tartja nyilván.

(3)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatást a krízisbiztosítási szerv igényli.

(4)	Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pénzforrások (a továbbiakban: a krízisbiztosítási rendszer saját forrása) kizárólag a krízisbiztosítási kompenzáció kifizetésére használhatóak fel.

(5)

Ha a krízisbiztosítási pénzeszköz rendelkezésre álló összege nem fedezi a tárgyévre vonatkozóan megállapított összes krízisbiztosítási kompenzáció összegét, akkor a krízisbiztosítási kompenzáció mértékét az adott évben valamennyi krízisbiztosítási kompenzációra jogosult mezőgazdasági termelőnél arányosan csökkenteni kell azzal, hogy a krízisbiztosítási kompenzáció összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévi krízisbiztosítási hozzájárulás 120%-a.

(6)	A krízisbiztosítási pénzeszköz felhasználására vonatkozóan a krízisbiztosítási szerv évenként egyszer, az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott határidőn belül kifizetési tervben tesz javaslatot a miniszternek.

(7)

Ha a (4) bekezdésben foglalt arányos csökkentés mértéke eléri vagy meghaladja az 50%-ot, akkor jogszabály alapján az összes tag mezőgazdasági termelő, a kompenzációra jogosult mezőgazdasági termelők vagy meghatározott összeg feletti kompenzációra jogosult mezőgazdasági termelők részére pótbefizetés írható elő annak érdekében, hogy az arányos csökkentés mértéke mérsékelhető vagy megszüntethető legyen.

(8)

A pótbefizetés összege nem haladhatja meg a fizetésre kötelezett mezőgazdasági termelő tárgyévi krízisbiztosítási hozzájárulása 50%-át. A pótbefizetést krízisbiztosítási hozzájárulásnak kell tekinteni. A pótbefizetés nem teljesítése esetén a fizetésre kötelezett mezőgazdasági termelő a tárgyévi kompenzációra nem jogosult.

(9)	Ha a mezőgazdasági termelő nagyobb összegű pótbefizetést teljesít, mint ami a kompenzáció teljes körű teljesítéséhez szükséges, akkor az így keletkezett többletbefizetéssel az érintett mezőgazdasági termelő következő esedékes hozzájárulását kell csökkenteni.

(10)	A (6) bekezdés szerinti pótbefizetés előírása esetén pótlólagos kompenzációs kifizetést kell teljesíteni. A pótlólagos kompenzációs kifizetés forrása kizárólag a pótbefizetés és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatás összege.

(11)	A krízisbiztosítási szerv a miniszter kérésére a krízisbiztosítási rendszer működésével összefüggésben adatot szolgáltat, és évente az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott határidőn belül összefoglaló jelentést készít.

19/F. §

(1)	A krízisbiztosítási szerv eljárására - az e törvényben foglalt eltérésekkel - az eljárási tv. I., III., IV., VI. és VII. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)

A krízisbiztosítási szerv a mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási kompenzációs kérelmére a krízisbiztosítási kompenzációra való jogosultságról és a krízisbiztosítási kompenzáció összegéről

a)	a mezőgazdasági termelő által tett nyilatkozatok,

b)	a krízisbiztosítási hozzájárulás teljesítése,

c)	adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés megállapításai, és

d)	a rendelkezésre álló krízisbiztosítási pénzeszköz alapján dönt.

(3)	A krízisbiztosítási szerv (2) bekezdés c) pont szerinti ellenőrzése során az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint figyelembe veszi az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény által meghatározott ellenőrző adatokat.

(4)	Ha a krízisbiztosítási kompenzáció összege a 19/E. § (5) bekezdése szerinti arányos csökkentés alkalmazásával kerül megállapításra, akkor kizárólag ezen indokkal a csökkentett mértékben megállapított krízisbiztosítási kompenzációról szóló döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.

19/G. §

(1)

A mezőgazdasági termelőnek a jövedelemcsökkenés meghatározása érdekében a krízisbiztosítási szerv részére adatot kell szolgáltatnia a tárgyévre és a tárgyévet megelőző évekre vonatkozó

a)	mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemadatairól,

b)	éves átlagos állatlétszám adatairól, és

c)	használatában lévő földterülete adatairól (hektár, hasznosítási kód).

(2)	Az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény statisztikai és gazdaságelemzési feladatai ellátása céljából jogosult megismerni a csatlakozási kérelem adatait, a krízisbiztosítási hozzájárulás és a krízisbiztosítási kompenzáció összegét egyedi azonosításra alkalmas módon.

(2a)	Az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény a krízisbiztosítási adatbázisban szereplő adatokat az üzemszintű költségadatok meghatározása és a termelői adatszolgáltatások ellenőrzésének támogatása érdekében jogosult megismerni és feldolgozni.

(3)

A Központi Statisztikai Hivatal részére - az Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolás alapján, az ahhoz szükséges mértékben - az (1) bekezdés szerinti adatokat statisztikai célra, egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletes szabályait az Stt. 28. §-a szerinti megállapodásban kell rögzíteni.

III. FEJEZET
A MEZŐ-, ÉS ERDŐGAZDASÁGOT SÚJTÓ IDŐJÁRÁSI ÉS MÁS TERMÉSZETI JELLEGŰ ELHÁRÍTHATATLAN KÜLSŐ OK (VIS MAIOR) MIATTI KÁRESEMÉNYEK KEZELÉSE

20. §

E fejezet rendelkezéseit - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a szerződő felek közötti megállapodáson alapuló teljesítéssel összefüggésben kell alkalmazni.

21. §

(3)

A választott bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 55. § (2) bekezdés b) pontja szerint közrendbe ütközőnek kell tekinteni az olyan választott bírósági ítéletet, amely a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben képtelen termelőt a hiányzó mezőgazdasági termény - teljesítés céljából való - pótlására, beszerzésére vagy helyette más szolgáltatás, illetve biztosíték nyújtására kötelezi.

22. §

Ha a haszonbérlő e törvény szerinti elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést szenved, és ennek tényét az agrárkár-megállapító szerv a 14. § (2a) bekezdése szerinti döntésével igazolja, akkor a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben foglaltak alapján haszonbér-mérséklés illeti meg.

23. §

(1)

A mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső oknak (vis maior) minősül:

a)	az elemi káresemény,

b)	a természeti csapás,

c)	a homokverés,

erdőgazdaság esetében:

da)	a hó-, jég- és széltörés,

db)

zúzmara,

dc)	villámlás és más természeti esemény miatt keletkezett tűz, ideértve az öngyulladást is.

(2)	A mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káreseményt, valamint annak mértékét, és az emiatt bekövetkezett hozamérték-csökkenést kérelemre az agrárkár-megállapító szerv igazolja.

(3)

A szerződő felek eltérő megállapodása hiányában az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt bekövetkezett kár mértékét e törvény hozamérték-csökkenésre vonatkozó szabályai szerint azzal az eltéréssel kell megállapítani, hogy a közösségi pénzforrásból, illetve a központi költségvetésből nyújtott, föld használatához kötött támogatást bevételként kell figyelembe venni.

(4)

A szerződő felek eltérő megállapodása hiányában a hozamérték-csökkenés mértékét azon növénykultúránál, ahol a hozamérték-csökkenés mértékének számítását jogszabály nem állapítja meg, kalkulált áron kell számítani, amelynek alapja:

a)	a tárgyévi tényleges értékesítési átlagár,

b)	az a) pontban foglalt adat hiányában a tárgyévi szerződéses felvásárlási ár,

c)	az a) és b) pontban foglalt adatok hiányában az összehasonlító ár,

amelynek összegéről - a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara és a mezőgazdasági termelők érdekképviseletét ellátó szervek véleményének figyelembevételével - a területileg illetékes agrárkár-megállapító szerv ad tájékoztatást.

(5)

A szerződő felek eltérő megállapodása hiányában erdő esetében a kárt szenvedett terület hozamcsökkenése megegyezik

a)	árvízkár, belvízkár, tűzkár esetében az erdőértékbecsléssel meghatározott erdőállomány értékével,

b)	hó-, jég- és széltörés esetén az erdőértékbecsléssel meghatározott erdőállomány értéke növelve a kárfelszámolás költségeivel, csökkentve a károsodott, kényszerkitermelt faállomány értékesítéséből származó árbevétellel.

IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. §

(1)

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a)	az agrárkár-megállapító szervet,

b)	az agrárkár-enyhítési szervet,

c)	a mezőgazdasági igazgatási szervet,

d)	az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt, valamint

e)	az országos jégkármegelőző rendszert működtető szervet rendeletben jelölje ki.

f)	a krízisbiztosítási szervet

(1a)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékét rendeletben állapítsa meg.

(2)

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:

a)	a hozamérték-csökkenés kiszámításának módját,

b)	a mezőgazdasági káresemények körét, azok bejelentésének, igazolásának módját,

c)	a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásának részletes feltételeit,

d)	a kárenyhítő juttatás megállapításának részletes feltételeit,

e)	a központi költségvetésből kárenyhítés céljára nyújtott többletforrás igénybevételéhez szükséges feltételeket és a feltételek teljesítése igazolásának módját,

g)	az e törvény szerinti kockázatközösségben nem tag mezőgazdasági termelő részére nyújtandó kárenyhítési támogatás igénybevételének részletes szabályait,

h)	a mezőgazdasági termelőket ért természeti katasztrófa által okozott károk enyhítésére nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályait,

i)	természeti esemény miatt egyes mezőgazdasági terményekben keletkezett károk enyhítése érdekében igénybe vehető támogatás igénybevételének részletes szabályait,

j)	a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének részletes szabályait,

k)	a kárenyhítő juttatások kifizetési terve elkészítésének határidejét,

l)	a kockázatkezelési adatbázis feletti rendelkezési jogot, a kármegállapítást támogató szervek által a kockázatkezelési adatbázis működéséhez szükséges adatok körét és az adatbázisban szereplő adatok felhasználására vonatkozó szabályokat

m)	az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére szolgáló pénzforrás felhasználásának részletszabályait

n)	a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer indulási éve meghatározását, valamint a rendszerhez való csatlakozás részletes szabályait,

o)	a krízisbiztosítási hozzájárulás megállapításának módját, megfizetésének, pótbefizetésnek és az önkéntes befizetésnek a részletes szabályait

p)	a mezőgazdasági jövedelem és jövedelemcsökkenés számításának részletes szabályait,

q)	a krízisbiztosítási kompenzációs kérelem benyújtására és a krízisbiztosítási kompenzációs döntés meghozatalára vonatkozó részletes szabályokat,

r)	a krízisbiztosítási kompenzáció kifizetésére és a pótlólagos kompenzációs kifizetésre, valamint a kifizetési terv és az összefoglaló jelentés elkészítésére vonatkozó részletes szabályokat,

s)	az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény által meghatározott ellenőrző adatok körét és azok felhasználásának részletes szabályait,

t)	a krízisbiztosítási rendszer működésével kapcsolatos eljárási szabályokat,

u)	a 2020 utáni Közös Agrárpolitika hazai végrehajtásához szükséges tervezés és a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer továbbfejlesztésének a 7. § (6) bekezdés szerinti pénzösszeg terhére finanszírozható költségeinek a meghatározását

rendeletben állapítsa meg.

(3)	Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben kijelölje azt a gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt, amely felé a biztosító e törvény szerint fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét köteles teljesíteni.

25. §

Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.

26. §

(1)	A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény (a továbbiakban: Krt.) alapján képzett előirányzat 2011. december 31-ei pénzmaradványa a mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz bevételét képezi.

(2)	A Krt. alapján járó, de még ki nem fizetett kárenyhítő juttatást a mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz terhére kell teljesíteni.

(3)	A Krt. alapján nyilatkozattal létrejött tagsági jogviszony e törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik.

27. §

Ez a törvény

a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014-2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatás a természeti katasztrófák által a mezőgazdasági ágazatban okozott károk helyreállításához nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.1. és a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.2. alfejezetei, és

d)	az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 36., 37. és 39. cikke,

e)	az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről szóló, 2014. március 11-i 807/2014/EU bizottsági rendelet, és

f)	az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 808/2014/EU bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

28. §

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi LV. törvénnyel megállapított 11. § (1) bekezdés b) és f) pontja szerinti jogosultsági feltételekhez kapcsolódó elektronikus eljárásokat a 2015. kárenyhítési évtől kezdődően kell alkalmazni.

29. §

E törvénynek az egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról szóló 2017. évi CCV. törvénnyel megállapított 11. § (4) bekezdést a 2018. kárenyhítési évtől kezdődően kell alkalmazni.

30. §

A 2019-2021. évben a 6. § (2) bekezdése szerint önkéntesen csatlakozó mezőgazdasági termelő az agrárkár- enyhítési szerv számára 2021. augusztus 2-től 16-ig, az agrárkár-enyhítési szerv által a honlapján közzétett közleményben foglaltaknak megfelelően elektronikus úton benyújtott nyilatkozatával jogosult a tagsági jogviszonyát megszüntetni, azzal, hogy a mezőgazdasági termelőt kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség 2021. évben nem terheli.

Az eljárási tv. 73/A. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„73/A. § (1) A közvetlen támogatási rendszer keretében közösségi jogi aktus felhatalmazása alapján egyes, jogszabályban meghatározott szerkezetátalakítási intézkedésekben való részvétel feltétele az ügyfél kötelezettségvállalása, hogy a jogszabályban meghatározottak szerinti mértékben élőmunka-ráfordítást biztosítson, továbbá az előírt elismert tevékenységből származó árbevételi, képzési és beruházási kötelezettségét teljesítse.
(2) Az (1) bekezdésben vállalt kötelezettség megszegése esetén az ügyfelet - a (6)-(7) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - a mulasztással arányos, euróban megállapított nem teljesítési bírsággal kell sújtani. Az átváltásra a közösségi forrásból nyújtandó támogatásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A jogszabályban meghatározott élőmunka-ráfordítás nem vagy hiányos teljesítése esetén, a bírság mértékének megállapításánál jogszabályban meghatározottak szerint munkaóránként és támogatási évenként legfeljebb 4,5 eurónak megfelelő forintösszeg vehető figyelembe.
(4) A jogszabályban meghatározott elismert tevékenységből származó árbevétel nem vagy hiányos teljesítése esetén, a bírság mértékének megállapításánál jogszabályban meghatározottak szerint az árbevétel nem teljesített 300 forintos egységértékei esetében támogatási évenként legfeljebb 4 eurónak megfelelő forintösszeg vehető figyelembe.
(5) Az állattenyésztéshez kapcsolódó intézkedések esetében a jogszabályban meghatározott élőmunka-ráfordítás, beruházási kötelezettség, illetőleg képzési kötelezettség nem vagy hiányos teljesítése esetén jogszabályban meghatározottak szerint a támogatás alapjául szolgáló állategységenként évenként legfeljebb 100 eurónak megfelelő forintösszeg vehető figyelembe.
(6) A nem teljesítési bírság kiszabásánál a 71. § (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(7) A nem teljesítési bírság mértéke hivatalból vagy kérelemre a jogszabályban meghatározottak szerint mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha az ügyfél mulasztását elháríthatatlan külső ok idézte elő és e körülmény fennállását a jogszabályban meghatározottak szerint igazolta.
(8) A nem teljesítési bírság megállapítása nem érinti a késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget.
(9) Az (1) bekezdésben vállalt kötelezettségek ismételt megszegése esetén a bírság mértékének megállapításánál jogszabályban meghatározottak szerint a (3)-(5) bekezdésekben szereplő összegek legfeljebb kétszerese vehető figyelembe.”

A jogszabály 2011. december 9-én jelent meg a Magyar Közlöny 148. számában.
hatályba lépett 2012. január 1-jén.

A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. március 30-án lépett hatályba. 2017. június 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. június 15-én lépett hatályba. 2017. június 15-én lépett hatályba. 2017. június 15-én lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. június 5-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2020. június 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. június 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. június 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. június 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lépett hatályba. 2021. június 5-én lépett hatályba. 2021. június 5-én lépett hatályba. 2021. június 5-én lépett hatályba. 2021. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2021. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. március 1-jén lépett hatályba. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2021. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 17-én lépett hatályba.A szakasz 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. május 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. március 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. december 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2022. május 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. május 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 17-én lépett hatályba.A szövegrész 2017. április 15-én lépett hatályba.A szakasz 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2020. június 17-én lépett hatályba.A szakasz 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A szakasz 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. június 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A szakasz 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A szakasz 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A szakasz 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A szakasz 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. június 5-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. december 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2014. november 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. június 17-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 1-jén lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2020. június 17-én lépett hatályba.A szakasz 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. november 17-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. november 17-én lépett hatályba. 2017. április 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. június 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. június 17-én lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba. 2015. március 30-án lépett hatályba.A szakasz 2015. március 30-án lépett hatályba.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. június 5-én lépett hatályba.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.

KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT

2011. évi CLXVIII. törvény

a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

2. §

E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:

1.	aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el;

2.	aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza;

4.	belvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a belvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza;

5.	biztosító: az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult;

6.	egységes kérelem: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszer részét képező uniós jogi aktusban meghatározottak szerinti közvetlen támogatás kifizetése iránti kérelem;

7.	elemi káresemény: a jégesőkár, aszálykár, belvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadáskár;

8.	fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

9.	felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t;

10.	felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza;

11.	használatban lévő termőföld: a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelemben bejelentett, hasznosítási kódok szerint szántóföldi kultúrák termelésére, valamint ültetvény művelésére szolgáló mezőgazdasági terület;

12.	hozamcsökkenés: a referenciahozam és a tárgyévi hozam különbsége;

13.	hozamérték-csökkenés: a referenciahozam-érték és a tárgyévi hozamérték különbsége;

14.	jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék;

15.	jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza;

16.	kárenyhítő juttatás: a 7. § szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz terhére a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő számára történő kifizetés;

17.	kockázatviselés helye: az egységes kérelemben foglaltakkal megegyezően megjelölt olyan terület, amelyre vonatkozóan a mezőgazdasági termelő kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettsége fennáll;

18.	mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz;

19.	mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza;

20.	mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növényi kultúrára üzleti alapon kötött vagyonbiztosítás;

21.	mezőgazdasági káresemény: az elemi káresemény, valamint az árvízkár;

22.	mezőgazdasági őstermelő: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18-19. pontja szerinti magánszemély;

23.	mezőgazdasági termelő: az egységes kérelmet benyújtó, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által nyilvántartott ügyfél;

24.

25.

mikro-, kis- és középvállalkozás: a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás, ideértve a mezőgazdasági őstermelőt is;

26.	referenciahozam: a referencia-időszak hozamaiból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték elhagyásával képzett átlag;

27.	referenciahozam-érték: a referenciahozamból számított átlagtermés, az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben meghatározott áron számított, üzemi szintű értéke;

28.	referencia-időszak: tárgyévet megelőző ötéves időszak;

29.	szántóföldi zöldség: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. melléklet második rész II. áruosztály 7. árucsoportjába tartozó termékek, továbbá a görög- és a sárgadinnye;

30.

tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügyek, virágok vagy terméskezdemények elhalnak, és ennek következtében a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved;

31.	tárgyévi hozamérték: a használatban lévő termőföldről a tárgyévben betakarított termékeknek a miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben meghatározott áron számított értéke;

32.

téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a fagy miatt bekövetkezett kipusztulását, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan legalább 30%-os hozamcsökkenést eredményező káresemény;

33.	üzemi szint: a tárgyévi egységes kérelemben feltüntetett összes mezőgazdasági hasznosítású terület;

34.	vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség;

35.	viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza.

3. §

(1)

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események által okozott károk miatti kockázatokat az e törvényben foglaltak szerint meg kell osztani:

a)	a mezőgazdasági termelő,

b)	a termény felvásárlására a betakarítást megelőzően szerződött felvásárló,

c)	a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás esetén - annak keretei között - a biztosító,

d)	a mezőgazdasági földterület bérbe-, illetőleg haszonbérbeadója, valamint

az állam

között.

(2)	A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti okok miatti és az e törvény szerinti kockázatközösség keretein belül meg nem térült, valamint az (1) bekezdés b)-e) pontja szerint nem fedezett kockázatokat - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a mezőgazdasági termelő viseli.

4. §

II. FEJEZET
A MEZŐGAZDASÁGI IDŐJÁRÁSI KOCKÁZATOKAT KEZELŐ RENDSZER

1. A mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer és annak pénzügyi alapjai

5. §

Az állam az e törvényben foglaltaknak megfelelően mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszert működtet.

6. §

(1)

A mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők, amennyiben

a)	szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló területként - a b) pontban foglalt eset kivételével - összesen legalább 10 hektár,

b)	szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló területként összesen legalább 5 hektár,

c)	ültetvényművelésre szolgáló ültetvényterületként összesen legalább 1 hektár,

d)	együttesen legalább 10 hektár, a)-c) pontban foglaltak szerinti hasznosítású, vagy

e)	együttesen legalább 5 hektár, b) és c) pontban foglaltak szerinti hasznosítású terület megjelölésével nyújtanak be egységes kérelmet, a mezőgazdasági káresemények miatti károk kezelése céljából e törvény alapján a tárgyévben kockázatközösséget alkotnak.

(2)

Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelő a tárgyévre vonatkozó egységes kérelemben tett nyilatkozatával hároméves időtartamra önkéntesen kötelezettséget vállalhat az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kockázatközösségben való részvételre. Ebben az esetben a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelő e törvény szerinti kockázatközösségi tagságát a tárgyévet megelőző év november 1. napjától fennállónak kell tekinteni.

(3)	A (2) bekezdés szerint vállalt kötelezettség esetén, ha a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelem benyújtását követően meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik, akkor a kockázatközösségi tagsága a tárgyév végével megszűnik.

(4)

A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglaltaknak megfelelően

a)	a tárgyévben köteles kárenyhítési hozzájárulást fizetni és

b)	kárenyhítő juttatás igénybevételére jogosultságot szerezhet.

7. §

(1)

A mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők kockázatközössége keretén belül a kárenyhítő juttatás kifizetésére az alábbi pénzforrások használhatóak fel:

a)	kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő által megfizetett összes kárenyhítési hozzájárulás tárgyév december 31-ei pénzállománya,

b)	az állam által a központi költségvetésből nyújtott támogatás,

c)	az a)-b) pontban foglaltak szerinti összeg mindenkori maradványa,

d)	a Kormány egyedi döntése alapján a központi költségvetésből nyújtott, a b) pont hatálya alá nem tartozó többlettámogatás, [az a)-d) pontban foglaltak együtt: mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz].

(2)	A mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszközből - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kizárólag kárenyhítő juttatás céljára teljesíthető kifizetés.

(3)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzforrás a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának bevételét képezi.

(4)

(5)	A (4) bekezdés szerinti költségvetési támogatás összegét az agrárkár-enyhítési szerv által a tárgyév július 15-ig a miniszter részére átadott és a (4) bekezdésben foglaltakat tartalmazó adatok alapján kell megállapítani.

(6)	Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti tárgyévi pénzforrás legfeljebb 4%-a a miniszter által meghatározottak szerint az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére használható fel.

(7)

Az (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti összegekből képződött tárgyévi maradvány nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Az összeg tárgyévben kárenyhítő juttatásra fel nem használt részét a következő évre kötelezően át kell vinni.

8. §

A mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelőt sújtó időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjának támogatására az alábbi pénzforrások használhatók fel:

a)	az állam által évenként a központi költségvetésből nyújtott támogatás,

b)	az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az uniós jogi aktusban foglaltakkal összhangban nyújtott támogatás.

9. §

(1)

(2)

10. §

(1)

A kárenyhítési hozzájárulás mértéke évenként a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelő használatában levő, és

a)	ültetvényművelésre szolgáló termőföld után hektáronként 3000 forint,

b)	szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 3000 forint,

c)	a b) pont hatálya alá nem tartozó egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 1000 forint.

(2)	A kárenyhítési hozzájárulást a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelmében bejelentett összes terület alapján, az (1) bekezdés szerint köteles megfizetni.

(3)	A kárenyhítési hozzájárulást a tárgyév szeptember 15-ig kell megfizetni azzal, hogy határidőben történő befizetésnek kizárólag az agrárkár-enyhítési szerv e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott számláján tárgyév szeptember 15-ig jóváírt összeg tekinthető.

(4)	A kárenyhítési hozzájárulás összegét kizárólag átutalási megbízással, a befizető azonosítására alkalmas módon, a regisztrációs szám, valamint az adószám vagy adóazonosító jel megadásával kell befizetni az agrárkár-enyhítési szerv e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott számlájára.

(5)

2. A kárenyhítő juttatás igénybevételének jogosultsági feltételei

11. §

(1)

a)	a termőföld a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a használatában volt,

b)	a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt - az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint - az agrárkár-megállapító szervhez a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül bejelentette,

c)	a hozamérték-csökkenést - az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint - az agrárkár-megállapító szerv által e törvényben foglaltak szerint kiadott hatósági bizonyítvánnyal igazolja,

d)	a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmét a tárgyév november 30-áig az agrárkár-megállapító szervhez benyújtotta, és

e)	a kárenyhítési hozzájárulást a 10. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján határidőben és maradéktalanul megfizette.

(2)	A mezőgazdasági termelő a neki tárgyévben járó kárenyhítő juttatásra abban az esetben jogosult, ha annak kifizetendő összege legalább tízezer forint.

(3)	Belvízkár után kárenyhítő juttatás a törvény hatálybalépésétől kezdődően öt egymást követő éven belül legfeljebb három alkalommal vehető igénybe.

(4)	A kárenyhítő juttatásra való jogosultság megállapításakor a termőre fordult és a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor még termő ültetvényterület vehető figyelembe.

(5)

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelmében, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelmének benyújtása során bejelentett adatok alapján számított üzemi szintű referenciahozam-értékének legalább felére kiterjedően nem köt a mezőgazdasági káresemények közül az adott növényi kultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.

12. §

(1)

Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő legfeljebb a hozamérték-csökkenésnek a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott 80%-os mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult.

(2)	A kárenyhítő juttatás (1) bekezdés szerinti összegének megállapítása során a termelő hozamérték-csökkenését a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján kifizetett kártérítés összegével és a mezőgazdasági káresemény bekövetkeztéből adódóan fel nem merült költségek értékével mérsékelni kell.

(3)

(4)	A tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál a tárgyévet megelőző év november 1-től a tárgyév október 31-ig bekövetkezett, és e törvény alapján igazolt jégesőkárt, aszálykárt, belvízkárt, viharkárt, tavaszi fagykárt, felhőszakadáskárt, valamint téli fagykárt kell figyelembe venni.

(5)

A mezőgazdasági árvízkár utáni kárenyhítő juttatás kifizetése

a)	a tárgyévhez kapcsolódóan esedékes, amennyiben az esemény bejelentését tárgyév január 1. és október 31. között,

b)	a tárgyévet követő évhez kapcsolódóan esedékes, amennyiben az esemény bejelentését tárgyév november 1. és a tárgyévet követő év október 31. között

c)	nem lehetséges, amennyiben az esemény bejelentését a tárgyévet követő év október 31-e után hagyja jóvá a Bizottság, és a mezőgazdasági árvízhelyzetről a miniszter a Bizottsági jóváhagyást megelőzően közleményt ad ki.

(6)	Aszálykár után abban az esetben fizethető ki kárenyhítő juttatás, ha az aszályhelyzetről a miniszter legkésőbb a tárgyév október 31-ig közleményt ad ki.

13. §

(1)

Az agrárkár-megállapító szerv, valamint az agrárkár-enyhítési szerv eljárására - ideértve a kárenyhítési hozzájárulás meg nem fizetésével kapcsolatos eljárást is - az e törvényben foglalt eltérésekkel az eljárási tv. I., III., IV., VI. és VII. fejezetében, valamint a 77-78. §-ában foglalt, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)	Az agrárkár-megállapító szerv, valamint az agrárkár-enyhítési szerv (1) bekezdésben foglaltak szerinti eljárásában hiánypótlásra, önkéntes hiánypótlásra, iratpótlásra, illetve az eljárás ügyfél kérelmére történő felfüggesztésére nincs lehetőség.

14. §

(1)

Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági termelő kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki:

a)	a mezőgazdasági káresemény megtörténtéről és annak határidőben történő bejelentéséről,

b)	arról, hogy a hozamcsökkenést a mezőgazdasági káresemény okozta,

c)	a kár helyéről, mértékéről, valamint

d)	a hozamérték-csökkenés mértékéről.

(2)	Az agrárkár-megállapító szerv az (1) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványt a termelő kérésére a hozamérték-csökkenés mértékének feltüntetése nélkül is kiállítja.

(3)	Az agrárkár-megállapító szerv az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti tényeket az általa lefolytatott helyszíni ellenőrzés és a biztosítótól a 17. § (2) bekezdése alapján kapott adatok figyelembevételével állapítja meg.

(4)

Az ország egész területét vagy annak meghatározott részét érintő egyes mezőgazdasági káreseményeket kiváltó időjárási jelenségekről az országos meteorológiai szerv internetes honlapján tájékoztatót tesz közzé, amely adatokat - ellenkező bizonyításáig - a törvény hatálya alá tartozó eljárásokban kötelezően alkalmazni kell.

(5)	Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában a kár helyét a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR) kötelező alkalmazásával kell meghatározni.

(6)	Az agrárkár-megállapító szerv a hozamérték-csökkenés mértékét - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően állapítja meg.

(7)	Az agrárkár-megállapító szerv az (1) bekezdés szerint kiállított hatósági bizonyítványt a kárenyhítő juttatás iránti kérelemmel együtt a tárgyévet követő év január 15-éig beérkezőleg küldi meg a mezőgazdasági igazgatási szervhez, amely továbbítja azokat az agrárkár-enyhítési szervhez.

(8)	Az agrárkár-enyhítési eljárás során kiállított valamennyi hatósági bizonyítvány tárgyi illetékmentes.

15. §

(1)

a)	a mezőgazdasági termelő által tett nyilatkozatok,

b)	a kárenyhítési hozzájárulás teljesítése,

c)	az agrárkár-megállapító szerv által kiállított hatósági bizonyítvány,

d)	a biztosító által adott nyilatkozatok, valamint

e)	a rendelkezésre álló pénzforrás

alapján dönt.

(2)	Amennyiben a kárenyhítő juttatás összege a 12. § (3) bekezdése szerinti arányos csökkentés alkalmazásával kerül megállapításra, úgy a kizárólag ezen indokkal csökkentett mértékben megállapított kárenyhítő juttatásról szóló döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

(3)	A kárenyhítő juttatás összesített összegére az agrárkár-enyhítési szerv évenként egyszer, az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott határidőn belül kifizetési tervben (a továbbiakban: kifizetési terv) tesz javaslatot a miniszternek.

(4)

A kifizetési tervet a miniszter hagyja jóvá azzal, hogy

a)	a jogorvoslati eljárások esetleges forrásigényét, továbbá

b)	az áthúzódó kifizetéseket

a következő évi forrásból kell biztosítani.

(5)

3. Időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjának támogatása

16. §

(1)	A mezőgazdasági termelő uniós jogi aktusban foglaltak szerint az időjárási kockázatokra kötött, és e törvényben, valamint az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához támogatást vehet igénybe.

(2)

A miniszter a biztosító kérelmére - az uniós jogi aktusban foglalt előírások teljesítésének vizsgálatát követően - előzetesen jóváhagyja a biztosító által alkalmazott mezőgazdasági biztosításra vonatkozó, (1) bekezdés szerinti szerződés általános szerződési feltételeinek megfelelőségét. A jóváhagyás csak abban az esetben tagadható meg, ha a mezőgazdasági biztosítási szerződés ellentétes az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottakkal.

(3)

A (2) bekezdésben foglalt előzetes jóváhagyás hiánya esetén a mezőgazdasági biztosítási szerződésnek e törvényben, valamint az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottakkal való összhangját az agrárkár-enyhítési szerv a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatási kérelemmel egyidejűleg vizsgálja.

(4)	A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás kifizetése iránti kérelmet el kell utasítani, ha a mezőgazdasági biztosítási szerződés ellentétes az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottakkal.

(5)

A mezőgazdasági biztosítás díjtámogatása igénybevételének alapjául szolgáló szerződésben:

a)	a kockázatviselés helyét a MePAR kötelező alkalmazásával is meg kell határozni, és

b)	a mezőgazdasági termelő regisztrációs számát is fel kell tüntetni.

4. A mezőgazdasági időjárási kockázatok kezelése során keletkezett adatok szolgáltatása, kezelése, nyilvánossága

17. §

(1)

A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján díjtámogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő használatában lévő területre kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül

a)	a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti regisztrációs szám),

b)	a biztosított növénykultúra megnevezésére,

c)	a kockázatviselés helyére, valamint

d)	a biztosítási díj mértékére

vonatkozó adatokat az a) és b) pont szerinti adatok esetében június 8-áig, a c) és d) pont szerinti adatok esetében július 15-éig átadni az agrárkár-enyhítési szerv részére.

(2)

A biztosító köteles:

a)	a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján díjtámogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő által kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai alapján a mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló adatokról (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti regisztrációs szám),

b)	a kockázatviselés helye szerinti bontásban a biztosítónak bejelentett mezőgazdasági káreseményről, valamint

c)	a mezőgazdasági termelő részére a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján kifizetendő kártérítés összegéről a kár lezárását követően harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév november 20-ig

tájékoztatni az agrárkár-enyhítési szervet és a mezőgazdasági igazgatási szervet, amely ezen információkat továbbítja az agrárkár-megállapító szervhez.

(3)

A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítás díjtámogatása iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők által kötött mezőgazdasági biztosítási szerződések alapján kockázatviselés helyenkénti bontásban:

a)	a károsodott kultúra nevéről,

b)	a károsodott kultúra üzemi szintű területéről,

c)	a biztosítási érték hektáronkénti mértékéről,

d)	a kárt vagy károkat okozó kárnemekről,

e)	a kár forintosított értékéről, valamint

f)	a káresemény helyéről

évente egy alkalommal a miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló és gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt tájékoztatni.

(4)	A (3) bekezdés szerinti, a biztosító által átadott adatokat a miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény csak statisztikai, gazdaságelemzési és rendszerfejlesztési célból kezelheti.

18. §

(1)

Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítésével, a kárenyhítő juttatás megállapításával, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás nyújtásával, ellenőrzésével összefüggő feladatai ellátásához mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázist működtet.

(2)

A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis mezőgazdasági termelőnként tartalmazza:

a)	a mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti regisztrációs szám),

b)	a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos,

c)	a kárenyhítő juttatásra vonatkozó,

d)	a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás megállapításáról rendelkező határozatban szereplő, valamint

e)	a (3) bekezdésben foglaltak szerinti

adatokat.

(3)

A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg kárenyhítő juttatásra, illetve mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra jogosító termények szerinti bontásban nyilatkoznia kell a tárgyévet megelőző évben használatában lévő összes termőterület nagyságáról, valamint e termőterületen megtermelt összes termény mennyiségéről.

(4)

A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisból egyedi azonosításra alkalmas adat az eljárási tv. 25. § (4) bekezdésében foglaltakon túl a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre és titkos adatszerzésre felhatalmazott szerv megkeresése alapján adható ki, feltéve, ha a folyamatban levő eljárásban a döntés meghozatalához ez szükséges, és e körülményről a megkereső bíróság vagy más hatóság nyilatkozik.

(5)

(6)

Az agrárkár-enyhítési szerv a tárgyév július 1-ig az érintett biztosítót tájékoztatja az egységes kérelemben mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás igénybevételi igényt bejelentő ügyfelek

a)	nevéről, eljárási tv. szerinti regisztrációs számáról,

b)	az egységes kérelemben rögzített terület nagyságáról, és azok MePAR azonosítóiról,

c)	a bejelentett kultúrákról.

19. §

Közérdekből nyilvános adat a mezőgazdasági termelő:

a)	családi és utóneve (elnevezése), lakcíme vagy székhelye;

b)	a részére kifizetett kárenyhítő juttatás összege;

c)	a részére kifizetett mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás összege;

d)	a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás, valamint mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás összege.

III. FEJEZET
A MEZŐ-, ÉS ERDŐGAZDASÁGOT SÚJTÓ IDŐJÁRÁSI ÉS MÁS TERMÉSZETI JELLEGŰ ELHÁRÍTHATATLAN KÜLSŐ OK (VIS MAIOR) MIATTI KÁRESEMÉNYEK KEZELÉSE

20. §

E fejezet rendelkezéseit - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a szerződő felek közötti megállapodáson alapuló teljesítéssel összefüggésben kell alkalmazni.

21. §

(1)

Semmis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására e törvény szerinti elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben nem képes termelő a hiányzó mezőgazdasági terményt teljesítés céljára pótolni, mástól beszerezni, helyette más szolgáltatást vagy biztosítékot nyújtani köteles. E kikötés semmissége a szerződés egyéb rendelkezéseinek érvényességét akkor sem érinti, ha a felek e nélkül nem szerződtek volna.

(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a mezőgazdasági termény harmadik személy javára történő termeltetése esetén is.

22. §

Ha a haszonbérlő e törvény szerinti elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved, és ezt az agrárkár-megállapító szerv igazolja, akkor őt a termőföldről szóló törvényben foglaltak alapján haszonbér-mérséklés illeti meg.

23. §

(1)

A mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső oknak (vis maior) minősül:

a)	a mezőgazdasági káresemény,

b)	a természeti csapás,

c)	a homokverés,

erdőgazdaság esetében:

da)	a hó-, jég- és széltörés,

db)

zúzmara,

dc)	villámlás és más természeti esemény miatt keletkezett tűz, ideértve az öngyulladást is.

(2)	A mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káreseményt, valamint annak mértékét, és az emiatt bekövetkezett hozamérték-csökkenést kérelemre az agrárkár-megállapító szerv igazolja.

(3)

(4)

A szerződő felek eltérő megállapodása hiányában a hozamérték-csökkenés mértékét azon termékeknél, ahol a hozamérték-csökkenés mértékének számítását jogszabály nem állapítja meg, kalkulált áron kell számítani, amelynek alapja

a)	a tárgyévi tényleges értékesítési átlagár,

b)	az a) pontban foglaltak hiányában a tárgyévi szerződéses felvásárlási ár,

c)	az a) és b) pontban foglaltak hiányában az összehasonlító ár,

amelyek összegéről - a Magyar Agrárkamara és a mezőgazdasági termelők érdekképviseletét ellátó szervek véleményének figyelembevételével - a területileg illetékes agrárkár-megállapító szerv ad tájékoztatást.

(5)

A szerződő felek eltérő megállapodása hiányában erdő esetében a kárt szenvedett terület hozamcsökkenése megegyezik

a)	árvízkár, belvízkár, tűzkár esetében az erdőértékbecsléssel meghatározott erdőállomány értékével,

b)	hó-, jég- és széltörés esetén az erdőértékbecsléssel meghatározott erdőállomány értéke növelve a kárfelszámolás költségeivel, csökkentve a károsodott, kényszerkitermelt faállomány értékesítéséből származó árbevétellel.

IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. §

(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az agrárkár-megállapító szervet, az agrárkárenyhítési szervet, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervet rendeletben jelölje ki.

(2)

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:

a)	a hozamérték-csökkenés kiszámításának módját,

b)	a mezőgazdasági káresemények körét, azok bejelentésének, igazolásának módját,

c)	a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásának részletes feltételeit,

d)	a kárenyhítő juttatás megállapításának részletes feltételeit,

e)	a központi költségvetésből kárenyhítés céljára nyújtott többletforrás igénybevételéhez szükséges feltételeket és a feltételek teljesítése igazolásának módját,

f)	az egyes káreseményekre kötött mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeit, a káresemények körét, és az igazolás módját,

g)	az e törvény szerinti kockázatközösségben nem tag mezőgazdasági termelő részére nyújtandó kárenyhítési támogatás igénybevételének részletes szabályait,

h)	a mezőgazdasági termelőket ért természeti katasztrófa által okozott károk enyhítésére nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályait,

i)	természeti esemény miatt egyes mezőgazdasági terményekben keletkezett károk enyhítése érdekében igénybe vehető támogatás igénybevételének részletes szabályait,

j)	a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének részletes szabályait,

k)	a kárenyhítő juttatások kifizetési terve elkészítésének határidejét,

rendeletben állapítsa meg.

(3)	Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben kijelölje azt a gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt, amely felé a biztosító e törvény szerint fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét köteles teljesíteni.

25. §

Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.

26. §

(1)	A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény (a továbbiakban: Krt.) alapján képzett előirányzat 2011. december 31-ei pénzmaradványa a mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz bevételét képezi.

(2)	A Krt. alapján járó, de még ki nem fizetett kárenyhítő juttatást a mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz terhére kell teljesíteni.

(3)	A Krt. alapján nyilatkozattal létrejött tagsági jogviszony e törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik.

27. §

Ez a törvény a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg, és a kárenyhítő juttatás feltételei megfelelnek e bizottsági rendelet 11. cikke szerinti kedvezőtlen éghajlati jelenségek folytán járó támogatás igénybevétele valamennyi feltételének, továbbá ez a törvény

a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint a 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet 70. cikke,

a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendelet,

c)	2006/C 319/01 az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások, 2007-2013

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

28. §

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A haszonbérlőt - a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - arra az évre, amelyben a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben foglaltak szerinti mezőgazdasági káresemény vagy időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved, és ezt az agrárkár-megállapító szerv igazolja, a hozamcsökkenéssel arányos haszonbérletidíj-mérséklés illeti meg.
(2) A haszonbérlő a haszonbérfizetési kedvezmény igénybevételét és mértékét a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 14. § (2) bekezdése szerinti hatósági bizonyítvány kézhezvételét követően, nyolc napon belül, írásban köteles közölni a haszonbérbe adóval.
(3) Eltérő megállapodás hiányában az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kedvezmény csak a legalább helyben szokásos mértékű haszonbérleti díjat fizető haszonbérlőt illeti meg.
(4) Semmis az a megállapodás, amely az (1) bekezdés szerint járó kedvezmény igénybevétele miatt ki nem fizetett haszonbérleti díj pótlására vállal kötelezettséget.”

29. §

(1)

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 157. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
[A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel”
[szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]

(2)

A Bit. 163. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[A 162. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró]
„i) - a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében - az agrárkár-megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési szervvel, mezőgazdasági igazgatási szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel”
[szemben.]

30. §

(1)

Az eljárási tv. 26. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kedvezőtlen éghajlati jelenségekre és más káreseményekre kötött mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatással összefüggő biztosítási díj, illetve kár megállapítása érdekében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény szerint mezőgazdasági biztosítási szerződést kötő biztosító (a továbbiakban: biztosító) részére, a mezőgazdasági termelő hozzájárulása esetén, a biztosító kérelmére adatot szolgáltat a mezőgazdasági termelő által a tárgyévben benyújtott egységes kérelemben megjelölt területekről, valamint azok növénykultúrák szerinti hasznosításáról és MePAR szerinti azonosítóiról.”

(2)

Az eljárási tv. 38. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az agrárkár-enyhítési eljárás kivételével az intézkedésben való részvételre vonatkozó kérelemben az ügyfélnek nyilatkoznia kell arról, hogy tudomásul veszi, hogy amennyiben az intézkedésekkel kapcsolatos lejárt tartozását nem egyenlíti ki, a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.”

(3)

Az eljárási tv. 56. §-a (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha:]
„k) az ügyfél - az agrárkár-enyhítési eljárás kivételével - az intézkedésben való részvételre vonatkozó kérelemben nem nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi, hogy a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.”

(4)

31. §

Hatályát veszti

a)	a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény,

b)	a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 15-16. §-a,

c)	az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 8/A. §-a és

a Krt.