2011. évi CXCI. törvény

SZÍNEZŐS

a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról

Magyarország Alaptörvénye XII. cikkének végrehajtása érdekében az Országgyűlés a megváltozott munkaképességű személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő foglalkoztatás központú rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának, foglalkoztatásának elősegítésére, továbbá a kieső jövedelem miatti keresetpótlás érdekében a következő törvényt alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. §

(1)

E törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek (a továbbiakban: uniós rendeletek) hatálya alá tartozó személyre és ellátásra az uniós rendeletek, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

E törvény alkalmazásában:

E törvény alkalmazásában:
11. egyéni vállalkozó: a Tbj. 4. § b) pontjában meghatározott személy;
12. társas vállalkozó: a Tbj. 4. § d) pontjában meghatározott személy.

(2)

E törvény alkalmazásában:

1.	egészségi állapot: az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait (a továbbiakban: egészségkárosodás) figyelembe véve meghatározott állapot;

EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

havi átlagjövedelem: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, a 2020. július 1-jét megelőző időszakra a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a társadalombiztosítási járulék (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék) alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a referencia-időszak kezdő időpontját követően szerzett, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni;

keresőtevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti kereső tevékenység azzal, hogy

az egyéni vállalkozó és társas vállalkozó tevékenysége azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása e jogviszony alapján a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint fennáll, ide nem értve a biztosítás szünetelésének esetét,

az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban - a jogosult nyilatkozata vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - fennálló keresőtevékenység is keresőtevékenységnek minősül;

5.	megfelelő munkahely: az Flt. 25. § (2) és (3) bekezdése szerinti munkahely, azzal, hogy álláskereső alatt a rehabilitációs ellátásban részesülő személyt, álláskeresési járadék alatt a rehabilitációs ellátást kell érteni;

6.	minimálbér: a Tbj. 4. § 14. pont 14.1. alpontjában meghatározott minimálbér;

7.	munkaadó: az Flt. 58. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkaadó;

8.	öregségi nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár;

rehabilitáció: orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerő-piaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezés biztosítása;

10.

rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, a gyermekek otthongondozási díját, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozást segítő ellátást;

11.	egyéni vállalkozó: a Tbj. 4. § b) pontjában meghatározott személy;

12.	társas vállalkozó: a Tbj. 4. § 21. pontjában meghatározott személy.

13.

biztosított: a 2020. július 1-jét megelőző időszakra a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 5. §-a, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a Tbj. 6. §-a alapján biztosítottnak minősülő személy.

2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

2. §

(1)

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki

a kérelem benyújtását megelőző

aa)	5 éven belül legalább 1095 napon át,

ab)	10 éven belül legalább 2555 napon át vagy

ac)	15 éven belül legalább 3650 napon át

biztosított volt;

b)	keresőtevékenységet nem végez és

c)	rendszeres pénzellátásban nem részesül.

(2)

Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,

a)	aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy

b)	aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.

(3)

Az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási időbe be kell számítani

a)	a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,

b)	a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,

a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték.

d)	a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj folyósításának idejét.

3. §

(1)

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:

a)	rehabilitációs ellátás, vagy

b)	rokkantsági ellátás.

(2)

A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy

rehabilitálható, ezen belül

aa)	foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

ab)	tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;

rehabilitációja nem javasolt, ezen belül

ba)	egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

bb)	egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

bc)	kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy

bd)	egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

4. §

A rehabilitálható megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra jogosult.

5. §

(1)	A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt.

(2)

Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is,

a)	akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

b)	aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel

és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

3. A rehabilitációs ellátás

6. §

(1)

A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy

a)	a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatásokra (a továbbiakban: rehabilitációs szolgáltatás), valamint

b)	pénzbeli ellátásra (a továbbiakban: rehabilitációs pénzbeli ellátás)

jogosult.

(2)	A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal történő együttműködésre köteles.

(3)

A (2) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség keretében a rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles

a)	a rehabilitációs hatóságnál meghatározott időpontban megjelenni,

b)	értesítési kötelezettségét teljesíteni,

c)	aktívan munkahelyet keresni,

a felajánlott

da)	rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni,

db)	megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és

dc)	megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is.

7. §

(1)	A rehabilitációs ellátás a megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól a rehabilitációhoz szükséges időtartamra állapítható meg. A rehabilitációhoz szükséges időtartamot legfeljebb 36 hónapban lehet meghatározni.

(1a)

Azon személy esetében, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem benyújtásakor rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, és az ellátás megállapítására irányuló eljárás során ismételt komplex minősítés elvégzésére nem kerül sor, az (1) bekezdéstől eltérően a rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani a komplex minősítés időbeli hatályának végéig.

(2)	Amennyiben a rehabilitációs ellátásra jogosult azon a napon, amelytől az (1) bekezdésben foglaltak alapján a rehabilitációs ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban részesül, a rehabilitációs ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

(3)

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenségére (a továbbiakban: keresőképtelenség) tekintettel - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv.) meghatározottak szerint - táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(4)

Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő a 6. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés hónapját követő második hónap első napjától 3 hónap időtartamra - de legfeljebb a rehabilitációs ellátás megszűnéséig hátralevő időtartamra - fel kell függeszteni.

(4a)	A folyósítás felfüggesztésének időtartama a rehabilitációs ellátásra való jogosultság időtartamába beleszámít.

(4b)	A folyósítás felfüggesztése időtartamának lejártát követően a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv hivatalból intézkedik a rehabilitációs pénzbeli ellátás ismételt folyósításáról.

(4c)

A folyósítás felfüggesztésének időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást a felfüggesztés időtartamának lejártát követően folyósított ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszűnése, illetve megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet.

(5)	A rehabilitációs ellátás időtartamát meghosszabbítani nem lehet.

(6)	A rehabilitációs ellátás - a rehabilitációs hatóság komplex minősítésében foglalt körülményekre tekintettel - a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható.

8. §

(1)

A rehabilitációs szolgáltatások keretében biztosítani kell a megváltozott munkaképességű személy

a)	megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való felkészítéséhez szükséges szolgáltatásokat és

b)	megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú munkaközvetítést.

(2)

A rehabilitációs hatóság biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokhoz, a közfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, ennek érdekében szükség szerint megállapodást köt a szolgáltatókkal. A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosításához a Kormány rendeletében meghatározott akkreditált foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezetek (a továbbiakban: akkreditált szolgáltató) részére támogatás nyújtható.

(3)

A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs célú munkaközvetítés érdekében együttműködik a munkáltatókkal, munkaközvetítést végző, illetve a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjával foglalkozó szervezetekkel, és a bejelentett munkaerő-igény alapján biztosítja a megfelelő munkavégző képességgel rendelkező, ellátásban részesülő személy és a munkáltató kapcsolatfelvételét, szükség szerint közvetít az ellátásban részesülő személy és a munkáltató között.

9. §

(1)

A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,

a)	akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a jogszabályban meghatározott mértékű alapösszeg (a továbbiakban: alapösszeg) 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 40 százaléka,

b)	aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább az alapösszeg 40 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 50 százaléka.

(2)

Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak,

a)	akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, az alapösszeg 30 százaléka,

b)	aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, az alapösszeg 40 százaléka.

(3)	Az alapösszeg 2016. évben 94 500 Ft. Az alapösszeg a Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.

(4)	A rehabilitációs pénzbeli ellátást a Tny. 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell.

10. §

(1)

A rehabilitációs ellátás

a)	az ellátás időtartamának leteltével, valamint

b)	az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától

megszűnik.

(2)

A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő

kérte,

c)	más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat,

d)	egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,

e)	egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek,

f)	az együttműködési, értesítési kötelezettségét neki felróható okból ismételten nem teljesíti,

g)	a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy

h)	foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

(3)

A rehabilitációs ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a (2) bekezdés d)-h) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni.

(4)	A (2) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak fennállását a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani.

(5)

Ha a rehabilitációs ellátás megszüntetésére a (2) bekezdés h) pontja alapján került sor, a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra - az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára - tekintettel folyósított pénzbeli ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.

4. A rokkantsági ellátás

11. §

(1)	A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg.

(2)	Amennyiben a rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől az (1) bekezdésben foglaltak alapján a rokkantsági ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

12. §

(1)

A rokkantsági ellátás havi összege

a)	a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka,

b)	a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka,

c)	a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka,

d)	a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg 55 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka.

(2)

Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás havi összege

a)	a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az alapösszeg 30 százaléka,

b)	a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az alapösszeg 45 százaléka,

c)	a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben az alapösszeg 50 százaléka,

d)	a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben az alapösszeg 55 százaléka.

(3)	A rokkantsági ellátást a Tny. 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell.

13. §

(1)

A rokkantsági ellátás megszűnik

a)	az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától,

b)	az öregségi nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző nappal.

(2)

A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő

kérte,

b)	más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat,

c)	egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,

e)	foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,

f)	az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy

g)	a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

(3)

A rokkantsági ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a (2) bekezdés c) és e)-g) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok bekövetkezését követő hónap első napjával kell megszüntetni.

(4)	A (2) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállását a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani.

(5)

Ha a rokkantsági ellátás megszüntetésére a (2) bekezdés e) pontja alapján került sor, a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra - az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára - tekintettel folyósított ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.

4/A. A kivételes rokkantsági ellátás

13/A. §

(1)

Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek között - kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg annak a megváltozott munkaképességű személynek,

a)	akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

b)	akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,

c)	akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével,

d)	aki keresőtevékenységet nem végez és

e)	aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.

(2)	A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosítási idő legalább 90 százalékával rendelkezik.

(3)

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem az (1) bekezdés c) pontja szerinti döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be. Ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.

(4)	A kivételes rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.

(5)

A kivételes rokkantsági ellátás havi összege

a)	a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 12. § (2) bekezdés b) pontjában,

b)	a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben a 12. § (2) bekezdés c) pontjában,

c)	a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a 12. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeg 65 százaléka.

(6)

A kivételes rokkantsági ellátást a 13. § (2) bekezdésében foglaltakon túl, a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától abban az esetben is meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő komplex minősítése során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott feltétel már nem áll fenn.

(8)	A kivételes rokkantsági ellátásra - ha e § eltérően nem rendelkezik - a rokkantsági ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

5. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok

14. §

(1)

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a rehabilitációs hatóságnál az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni. Az ellátásra való jogosultságot megállapító, vagy az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés véglegessé válását vagy jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában a korábbi döntésben még figyelembe nem vett tartós változás következett be.

(1a)	Ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy az ellátásra való jogosultságot megállapító döntés véglegessé válását vagy jogerőre emelkedését követően újabb kérelmet terjeszt elő, azt a 19. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálat iránti kérelemnek kell tekinteni.

(2)	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos e törvényben meghatározott eljárás, valamint az ezzel összefüggésben indult közigazgatási per - ideértve a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére irányuló eljárást is - költség- és illetékmentes.

(3)

Az állami adóhatóság az ellátás megállapítása céljából a rehabilitációs hatóság megkeresésére közli

a)	a 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a biztosításban töltött napok számát,

b)	a 2010. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan - a havi átlagjövedelem meghatározása érdekében - az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti havi adó- és járulékbevallásban bevallott társadalombiztosítási járulék alapot képező havi jövedelmi adatokat.

(4)

A rehabilitációs hatóság a biztosításban töltött idő és a havi átlagjövedelem számításához szükséges adatok beszerzése céljából - amennyiben az a tényállás tisztázása érdekében szükséges - a foglalkoztatótól, más adatszolgáltatásra kötelezettől, továbbá az egykorú iratokat őrző más személytől vagy szervezettől adatot kérhet.

14/A. §

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 2. § szerinti jogosultsági feltételei tekintetében - a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel kivételével - a kérelmező nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható.

15. §

(1)	A rehabilitációs hatóság komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít.

(2)

A rehabilitációs javaslatban meg kell állapítani a rehabilitáció lehetséges irányát, a rehabilitációs szükségleteket, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamot. A rehabilitációs hatóság a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározza azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, foglalkozási csoportokat, amelyek ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követően - a rehabilitációs hatóság által meghatározott feltételek fennállása esetén - alkalmas lehet. A foglalkozások, foglalkozási alcsoportok, foglalkozási csoportok meghatározása a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének figyelembevételével történik.

(3)

Ha a rehabilitációs hatóság az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról komplex minősítést végzett, a szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, komplex minősítés időbeli hatálya alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárásban nem kell ismételt komplex minősítést végezni, kivéve, ha ezt az ügyfél kéri.

15/A. §

(1)	A komplex minősítés időbeli hatálya azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték.

(2)

A komplex minősítés időbeli hatálya

a)	végleges egészségi állapotú, valamint az 5. § (2) bekezdése, a 19. § (1a) és (1b) bekezdése vagy a 38/C. § alapján a felülvizsgálat alól mentesülő személy esetén a megváltozott munkaképességű személy haláláig,

b)	amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot e törvény értelmében meg kell határozni, a rehabilitációhoz szükséges időtartam végéig, vagy

amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot e törvény értelmében nem kell meghatározni, és az ügyfél részére

ca)	rokkantsági ellátás került megállapításra, úgy a döntésben előírt felülvizsgálat alapján indult közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltéig,

cb)	rokkantsági ellátás nem került megállapításra, vagy ellátás került megállapításra, de az a felülvizsgálat döntésben meghatározott időpontját megelőzően megszüntetésre került, úgy az előírt felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig

(3)	A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a komplex minősítés időbeli hatálya az ismételt komplex minősítés alapján hozott döntés keltéig tart, ha az érintett újabb komplex minősítésére a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt időtartamokon belül kerül sor.

16. §

Ha a kérelmező a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmét visszavonta, és az eljárást meg kell szüntetni.

16/A. §

A jogosultsági feltételek fennállása esetén, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának összege a szükséges adatok hiánya miatt a kérelem benyújtásától számított 50 napon belül nem határozható meg, a rehabilitációs hatóság az ellátás - 9. § (1) bekezdésében vagy a 12. § (1) bekezdésében meghatározott - legkisebb összegének megfelelő előleget állapíthat meg. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítását követően a folyósított előleg összegét a visszamenőlegesen járó ellátás összegébe be kell számítani.

16/B. §

Ha a rehabilitációs hatóság más szerv eljárásában szakértőként jár el,

a)	a közlekedőképesség vizsgálata esetén az eljárására irányadó határidő 50 nap,

b)	az a) pontban nem említett esetben az eljárására irányadó határidő 21 nap.

17. §

(1)

A rokkantsági ellátásban részesülő tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

a)	a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be,

b)	az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy

(3)

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

a)	az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,

b)	keresőtevékenységet folytat vagy keresőtevékenysége megszűnt, vagy

18. §

(1)

A rokkantsági és a rehabilitációs pénzbeli ellátást a Kormány által kijelölt szerv folyósítja az Egészségbiztosítási Alap rokkantsági, rehabilitációs ellátások előirányzatának terhére. Az állam az e törvényben meghatározott ellátások teljesítését akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az Egészségbiztosítási Alapból nem fedezhetők.

(2)

Az Egészségbiztosítási Alap pénzeszközeinek hatékony felhasználása érdekében, ha a tényállás tisztázott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultsággal és az ellátás folyósításával kapcsolatos döntés azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható, a határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati eljárásban nincs helye a határozat végrehajtása felfüggesztésének.

(3)

A megállapított rokkantsági és rehabilitációs pénzbeli ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell annak a Kormány által kijelölt szerv által folyósított ellátásnak az összegével, amely ugyanarra az időszakra került folyósításra, feltéve, hogy a jogosultat a két ellátás egyidejűleg nem illette volna meg. A beszámítást a Kormány által kijelölt szerv határozattal rendeli el. Ha a visszamenőlegesen járó ellátás összege alacsonyabb, mint a beszámított összeg, a jogalap nélkül felvett különbözetet vissza kell követelni.

19. §

(1)

A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot (a továbbiakban: felülvizsgálat) végez

a)	az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,

b)	az ellátott kérelmére,

c)	a rehabilitációs ellátásban részesülő egészségi állapotában történt, a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás vagy legalább 60 napi egybefüggő keresőképtelen állapot esetén,

d)	olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény nem áll fent (rendkívüli felülvizsgálat), vagy

e)	célzott vizsgálatok elrendelése esetén.

(1b)

Rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja alapján a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációja nem javasolt, mert egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

(1a)

Rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha

a)	a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy

b)	a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában

az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam a 10 évet nem haladja meg.

(2)

Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy a 3. § (2) bekezdése szerinti minősítési kategória eltér a felülvizsgálatot megelőzően megállapított minősítési kategóriától (a továbbiakban: állapotváltozás), akkor a megváltozott munkaképességű személyek ellátását az új minősítési kategória figyelembevételével - ha a bíróság által elrendelt megismételt eljárás esetén az ítélet másként nem rendelkezik - az erről szóló döntést követő naptól állapítja meg. A megállapított ellátás összege az állapotjavulás kivételével nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani.

(2a)	Állapotváltozás esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátása összegének megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés döntés időpontjában érvényes mértékével növelt összegét kell figyelembe venni.

(2b)

Kivételes rokkantsági ellátás esetén a felülvizsgálat során megállapított ellátási összeg állapotjavulás esetében sem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Állapotrosszabbodás esetén a kivételes rokkantsági ellátás összegét a 13/A. § (5) bekezdése alapján, az új minősítési kategóriának megfelelő összegben kell megállapítani.

(3)	Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy állapotváltozás nem következett be, a korábbi ellátást kell továbbfolyósítani.

19/B. §

Ha e törvény másként nem rendelkezik, a rehabilitációs hatóság eljárásában a döntés akkor is módosítható vagy visszavonható, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért.

19/A. §

(1)	Ha az időközben tudomására jutott tények, adatok alapján ez indokolt, a rehabilitációs hatóság a megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátását a döntés közlésétől számított öt éven belül magasabb összegben újra megállapítja.

(2)	A rehabilitációs hatóság a jogszerűnél magasabb összegben megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátását egy ízben, az azt megállapító döntés közlésétől számított öt éven belül alacsonyabb összegben újra megállapítja.

(3)	Ha az ellátás megállapítására a jogosultsági feltételek hiányában került sor, a rehabilitációs hatóság a megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátását az azt megállapító döntés közlésétől számított öt éven belül megszünteti.

(4)	A (2) és (3) bekezdés nem alkalmazható, ha az ellátást megállapító határozatot a bíróság már elbírálta.

(5)

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásának alacsonyabb összegben történő újra megállapítását és megszüntetését hivatalból kell elrendelni, ha

a)	a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának jogalap nélküli megállapítása az ellátásban részesülőnek nem felróható, az erről szóló határozat keltét követő hónap első napjától, vagy

b)	a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának jogalap nélküli megállapítása az ellátásban részesülőnek felróható, az ellátás megállapításának kezdő időpontjára visszamenőlegesen.

(6)	Ha a megváltozott munkaképességű személy ellátását újra megállapítják vagy megszüntetik, a korábban megállapított ellátás nem folyósítható.

(7)	Ha a visszakövetelt vagy megtérített ellátás összege megváltozik, a rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásával összefüggő követelését - a korábban megállapított követelés egyidejű megszüntetése mellett - újra megállapítja.

20. §

(1)

A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére - ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik - az Ebtv. VIII. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)	A megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem jogszabálysértő elutasításának vagy alacsonyabb összegű ellátás megállapításának jogkövetkezményeire az Ebtv. 61. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3)	Az Ebtv. rendelkezéseinek (1) és (2) bekezdés szerinti alkalmazása során az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni.

(4)

Ha a jogosulatlan felvételre azért került sor, mert az ellátott EGT-államból vagy szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezményben részes államból ugyanazon időszakra azonos típusú ellátásban részesült, a jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátást és rokkantsági ellátást - a felróhatóságtól függetlenül - akkor is vissza kell fizetni, ha a felvételtől számított kilencven nap eltelt.

20/A. §

(1)

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő halála esetén a fel nem vett pénzbeli ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

(2)	Aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy halála esetén a kiutalt pénzbeli ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.

20/B. §

(1)	A foglalkoztatónak az Ebtv. 67. § (1) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettsége olyan arányban áll fenn, amilyen az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás és az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének egymáshoz viszonyított aránya.

(2)

Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás vagy rokkantsági ellátás több foglalkoztatónál elszenvedett üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés együttes következménye alapján került megállapításra, a foglalkoztatókat olyan arányban kell kötelezni az ellátás megtérítésére, amilyen az egyes üzemi balesetekből, foglalkozási megbetegedésekből eredő egészségkárosodások mértékének egymáshoz viszonyított aránya.

(3)

Az Ebtv. 67. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti megtérítésre egy összegben kerül sor, ha

a)	a megtérítésre kötelezett azt kéri, vagy

b)	a megtérítésre kötelezett gazdálkodó szervezet (foglalkoztató vagy egyéb szerv) felszámolással vagy végelszámolással jogutód nélkül megszűnik.

(4)

Az egyösszegű megtérítés esetén a megtérítési kötelezettség alapjául szolgáló összeg meghatározásakor

a)	rehabilitációs pénzbeli ellátás esetén azt az időtartamot kell alapul venni, amelyre az ellátást megállapították,

b)	rokkantsági ellátás esetén azt az időtartamot kell alapul venni, amely az ellátás megállapítása alapjául szolgáló minősítésben, komplex minősítésben megjelölt felülvizsgálat időpontjáig, végleges minősítés esetén az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig tart.

(5)

Az egyösszegű megtérítés összegét a megtérítendő ellátásnak

a)	a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelem benyújtását megelőző hónapban,

b)	a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felszámolást, végelszámolást elrendelő végzés közzétételét megelőző hónapban érvényes összege alapulvételével kell meghatározni.

(6)	A kötelezett az egyösszegű megtérítési kötelezettségnek a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül köteles eleget tenni.

20/C. §

Az Ebtv. 68. § (1) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettség esetén az, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosult egészségkárosodásáért felelős, olyan arányban köteles az ellátást megtéríteni, amilyen az ebből eredő egészségkárosodás és az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének egymáshoz viszonyított aránya.

20/D. §

Az Ebtv. 70. § (1) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a rehabilitációs hatóság a követelését

a)	az Ebtv. 66. §-a szerinti visszafizetésre kötelező határozattal vagy megtérítésre kötelező határozattal, továbbá

b)	az Ebtv. 67. és 68. §-a szerinti megtérítésre kötelező határozattal

érvényesíti.

20/E. §

(2)	A rehabilitációs hatóság a méltányossági jogkörben hozott döntésében annak végrehajtását feltételhez is kötheti. Ha a fizetésre kötelezett a méltányossági jogkörben hozott döntésben meghatározott feltételt nem teljesíti, a tartozás egy összegben esedékessé válik.

20/F. §

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak - az ebtv. 67. § (1) bekezdése és az ebtv. 68. § (1) bekezdése szerinti - megtérítésére történő kötelezés iránti eljárásban az ügyintézési határidő azon a napon kezdődik, amikor az eljáró rehabilitációs hatóság számára a megtérítésre kötelezhető személy ismertté válik.

6. Adatkezelés

21. §

(1)

A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzése, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapításának és ellenőrzésének, a Kormány által kijelölt szerv az ellátás folyósítása céljából társadalombiztosítási azonosító jel alapján, társadalombiztosítási folyószámlaszámon, vagy nyugdíjfolyósítási törzsszámon

a kérelmező jogosult

aa)	természetes személyazonosító adataira,

ab)	biztosítási jogviszonyának időtartamára,

ac)	lakó- és tartózkodási helyére,

ad)	egészségi állapotára, munkavégző képességére, rehabilitálhatóságára és az abban bekövetkezett változásokra,

ae)	szociális helyzetére, szociális ellátásra való jogosultságára,

af)	iskolai végzettségére és szakképzettségére,

ag)	keresőtevékenységére, foglalkoztatására, munkahelyére, munkakörére,

ah)	jövedelmére,

ai)	keresőképtelenségére,

aj)	társadalombiztosítási azonosító jelére,

ak)

nemére,

al)	állampolgárságára, bevándorolt, letelepedett, menekült és oltalmazott jogállására és

am)	elhalálozása időpontjára,

b)	az ellátás megállapítására és megszüntetésére, kezdő és befejező időpontjára, és

c)	a komplex minősítés során megállapított körülményekre

vonatkozó adatokat kezelheti.

(2)

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai folyósításának és a megszüntetési ok fennállásának vizsgálata céljából az állami adóhatóság az Art. szerinti havi adó- és járulékbevallás alapján az ellátásban részesülő jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a rehabilitációs hatósághoz. A rehabilitációs hatóság az adóazonosító jelet az e bekezdés, valamint a 14. § (3) bekezdés szerinti adatok átvételével összefüggésben használhatja.

(3)

A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és a büntetés-végrehajtás szervei, a katonai igazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az állami adóhatóság, a munkaügyi hatóság, az állami foglalkoztatási szerv, a bányafelügyelet, a szociális hatáskört gyakorló szerv, a családtámogatási ellátásokat megállapító szerv, a gyámügyi feladatokat ellátó szerv, az egészségbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény feladatai ellátása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott adatok - törvényben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén történő - igénylésére jogosult. A társadalombiztosítási azonosító jel továbbítására a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)

Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az igazgatási szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.

(5)	Az e törvény felhatalmazása alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.

(5a)

Az e törvény felhatalmazása alapján kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni, és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(6)	Az egészségügyi adatok kezelésére és az adatok védelmére egyebekben az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(7)

A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás Tbj. 60. § (1) bekezdésében meghatározott adatait

a)	a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmet elutasító döntés jogerőre emelkedésétől számított 5 évig,

b)	a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megszűnésétől vagy megszüntetésétől számított 10 évig

őrzi meg. Ezt követően az adatokat meg kell semmisíteni.

21/A. §

(1)

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartáshoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező személyek (a továbbiakban: felhasználó) nyilvántartása - a hozzáférési jogosultság ellenőrzése céljából - tartalmazza a felhasználó következő adatait:

a)	a természetes személyazonosító adatokat,

b)	annak a szervnek a megnevezését és székhelyét, amelynek nevében a felhasználói jogát gyakorolja és

c)	a jogosultságait.

(2)

Amennyiben a felhasználó a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartást rendszer-rendszer kapcsolat útján éri el, akkor a rehabilitációs hatóság a kapcsolódó szerv (rendszer) (1) bekezdésben meghatározott adatait tartja nyilván. A felhasználók nyilvántartása egyéb adatainak nyilvántartása a rendszerkapcsolat útján kapcsolódó szerv feladata.

(3)	A felhasználó (1) bekezdés szerinti adatait a hozzáférési jogosultság megszűnését követő 5 évig kell megőrizni.

21/B. §

(1)

A megváltozott munkaképességű személyek számára történő rehabilitációs szolgáltatások biztosítása céljából a rehabilitációs hatóság nyilvántartást vezet

a megváltozott munkaképességű személyről, ha

aa)	rehabilitációs ellátásban részesül vagy

ab)	önként kéri a nyilvántartásba vételét,

b)	az akkreditált szolgáltatókról,

c)	az akkreditált munkaadókról, és

d)	az akkreditált és egyéb munkaadók megváltozott munkaképességű munkavállalók számára felajánlható betöltetlen álláshelyeiről.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

az (1) bekezdés a) pontja szerinti megváltozott munkaképességű személy

aa)	természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

ab)

nemét,

ac)	állampolgárságát, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállását,

ad)	lakó- és tartózkodási helyét, értesítési címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, a közeli hozzátartozó írásbeli hozzájárulása esetén a közeli hozzátartozó nevét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,

ae)	korábbi minősítések, illetve a komplex minősítés során megállapított körülményeire (rehabilitál hatóságára) vonatkozó adatokat, ha a megváltozott munkaképességű személy rendelkezik komplex minősítéssel,

af)	szociális helyzetére, ellátásaira és orvosi rehabilitációs szükségleteire vonatkozó adatokat,

ag)	iskolai végzettségére, szakképzettségére, egyéb végzettségére, jártasságára vonatkozó adatokat,

ah)	keresőtevékenységére, foglalkoztatására, munkahelyére, munkakörére, tevékenységeire vonatkozó adatokat,

ai)	munkavállalásának személyes és egyéb körülményeire vonatkozó adatokat,

aj)	részére nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokra vonatkozó adatokat,

ak)	által megjelölt azon területeket, amelyek tekintetében a betöltetlen álláshelyekről értesítést kér;

az akkreditált szolgáltató

ba)

nevét,

bb)	székhelyét,

bc)	telephelyét,

bd)	gazdálkodási formáját,

be)	adószámát,

bf)	által nyújtott rehabilitációs szolgáltatások körét,

bg)	elérhetőségét;

az akkreditált és egyéb munkaadó

ca)

nevét,

cb)	székhelyét,

cc)	telephelyét,

cd)	gazdálkodási formáját,

ce)	adószámát,

cf)	elérhetőségét;

az (1) bekezdés d) pontja szerinti betöltetlen álláshely tekintetében

da)	a munkakör megnevezését, tartalmát,

db)	a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb követelményeket,

dc)	a várható kereset összegét, a foglalkoztatási jogviszony típusát,

dd)	a munkavégzés helyét,

de)	a bejelentés időpontját.

(3)

Törölni kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból

a)	az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján nyilvántartásba vett személy és közeli hozzátartozója adatait, amennyiben ezt a megváltozott munkaképességű személy kéri, de legkésőbb az ellátás megszüntetését követő 5 év elteltével,

b)	a közeli hozzátartozónak a (2) bekezdés a) pont ad) alpontja alapján nyilvántartásba vett adatait, amennyiben ezt kéri, de legkésőbb az ellátás megszüntetését követő 5 év elteltével,

a nyilvántartásba vételét önként kérő megváltozott munkaképességű személy adatait, ha ezt kéri, együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony keletkezésének napjával - ha a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások közül kizárólag rehabilitációs célú munkaközvetítést kér, de legkésőbb az adatfelvételt követő 5 év elteltével,

d)	az akkreditált szolgáltató adatait az akkreditált szolgáltatói minősítése megszűnését követő 5 év elteltével,

e)	az akkreditált munkaadó adatait az akkreditált munkaadói minősítése megszűnését követő 5 év elteltével,

f)	a nem akkreditált munkaadó adatait, amennyiben ezt kéri, de legkésőbb az adatfelvételt követő 5 év elteltével.

(4)	Az akkreditált munkaadó az Flt. 8. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott - a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására irányuló - munkaerőigény bejelentésével kapcsolatos kötelezettségét a rehabilitációs hatóság felé teljesíti.

(5)	E § alkalmazása során megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni a fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesülő személyt is.

21/C. §

(1)

A szociálpolitikáért felelős miniszter a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai iránti eljárással, valamint az akkreditált munkáltató részére nyújtott támogatással összefüggő feladatai ellátásának céljából, az ahhoz szükséges mértékben és ideig - a 21. § (7) bekezdésben és a 21/B. § (3) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével - kezelheti a 21. § (1) bekezdésében és a 21/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat.

(2)

A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatáshoz, képzéshez nyújtott, valamint a foglalkozási rehabilitációt elősegítő egyéb támogatások ügyében jogszabály alapján eljáró szerv a támogatással összefüggő feladatai ellátásának céljából, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezelheti a 21. § (1) bekezdésében és a 21/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat.

(3)	A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltató a részére nyújtott támogatással összefüggő feladatai ellátásának céljából, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezelheti a 21. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában és c) pontjában meghatározott adatokat.

(4)	Az akkreditált szolgáltató a részére nyújtott támogatással összefüggő feladatai ellátásának céljából, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezelheti a 21. § (1) bekezdés a) pont ac)-ag) alpontjában és c) pontjában meghatározott adatokat.

21/D. §

(1)

Ha a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra vagy rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult

a)	rehabilitációs ellátásra jogosult vagy jogosulttá válik, ennek tényéről, továbbá a rehabilitációs ellátás mértékének változásáról, folyósításának felfüggesztéséről, ismételt megállapításáról, megszűnéséről és megszüntetéséről,

b)	rokkantsági ellátásra jogosult vagy jogosulttá válik, ennek tényéről, továbbá a rokkantsági ellátás mértékének változásáról, megszűnéséről és megszüntetéséről

a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv hivatalból 15 napon belül tájékoztatja a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra vagy rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultságot megállapító rendvédelmi feladatokat ellátó szervet.

(2)

Az ellátást folyósító szerv a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv erre irányuló tájékoztatása alapján szerez tudomást arról, hogy kinek a részére állapítottak meg rendvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést, továbbá arról, ha ezen ellátások megszűntek.

(3)

Ha a honvédelmi egészségkárosodási járadékra vagy honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott ellátásra jogosult vagy jogosulttá válik, vagy az ott meghatározott körülmények valamelyike bekövetkezik, akkor ezen tényekről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv hivatalból 15 napon belül tájékoztatja a honvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést folyósító szervet.

(4)

Az ellátást folyósító szerv a honvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést megállapító szerv tájékoztatása alapján szerez tudomást arról, hogy kinek a részére állapítottak meg honvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést, továbbá arról, ha ezen ellátások megszűntek.

(5)

Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási járadékra vagy egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott ellátásra jogosult vagy jogosulttá válik, vagy az ott meghatározott körülmények valamelyike bekövetkezik, akkor ezen tényekről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv hivatalból 15 napon belül tájékoztatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt.

(6)

Az ellátást folyósító szerv a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása alapján szerez tudomást arról, hogy kinek a részére állapítottak meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási járadékot vagy egészségkárosodási keresetkiegészítést, továbbá arról, ha ezen ellátások megszűntek.

21/E. §

A rehabilitációs hatóság a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 19. § d) és u) pontjában és 20. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából.

7. A rehabilitációs hozzájárulás és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

22. §

A 23-24. § alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,

a)	akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,

b)	aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,

c)	akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy

d)	aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül

és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

22/A. §

(1)

A 23. § (1) bekezdésének alkalmazása során - legutoljára a 23. életévének betöltése szerinti naptári évben - a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki

a)	köznevelési intézményben - a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint megállapított - sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy

b)	felsőoktatási intézményben - a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint megállapított - fogyatékossággal élő hallgatónak

minősült.

(2)

A 23. § (1) bekezdésének alkalmazása során a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki - a munkaszerződése szerint - jogszabályban meghatározottak alapján rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. A munkáltatónál

a)	20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő,

b)	21-100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő,

c)	101-250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő,

d)	251-500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő,

e)	500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő

rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni.

23. §

(1)

A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint).

(1a)

Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor a több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett

a)	munkavállalót az Art. szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatottak létszámánál,

b)	megváltozott munkaképességű személyt az Art. szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek számának megállapítása során

kell figyelembe venni.

(2)

A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni

a)	a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,

b)	az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,

c)	az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót, és

d)	a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót.

e)	a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses állományú katonát,

f)	a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt annál a munkaadónál, aki őt nevelőszülőként foglalkoztatja.

(3)	A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

(4)

Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni a (2) bekezdésben meghatározott személyek figyelmen kívül hagyásával. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

(4a)

Munkaerő-kölcsönzés esetén a (4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, - a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén a kölcsönbeadónál - kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni.

(5)	A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év.

(6)

Az (1) bekezdéstől eltérően mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól különösen

a)	a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv,

b)	a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,

c)	a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény szerinti honvédelmi szervezet, valamint a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó szakképző intézmény,

d)	a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

(7)

A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló és a 22/A. § szerinti személy természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét, a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaképesség-változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a sajátos nevelési igény vagy fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okiratok másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig köteles megőrizni. A sajátos nevelési igényre vagy a fogyatékosság tényére vonatkozó adat a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig, de legfeljebb a 23. életév betöltését követő 5 évig kezelhető.

24. §

(1)	A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.

(2)

A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni.

(3)	A rehabilitációs hozzájárulás e törvény által nem szabályozott kérdéseiben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. A rehabilitációs hozzájárulás a központi költségvetés bevételét képezi.

25. §

(1)

A szociálpolitikáért felelős miniszter az akkreditált munkáltató részére a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pályázati úton

a)	támogatást nyújthat a munkahely rehabilitációs célú átalakításához,

b)	bér- és költségtámogatást nyújthat,

c)	képzési támogatást nyújthat,

ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy, fogyatékossági támogatásban részesülő személy vagy vakok személyi járadékában részesülő személy foglalkoztatását biztosítja.

(3)

A megváltozott munkaképességű személy, illetve a fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesülő személy határozott idejű munkaviszonya - a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény 192. § (2) bekezdésétől eltérően - az (1) bekezdés alapján támogatott foglalkoztatása időtartamára meghosszabbítható.

26/A. §

A rehabilitációs hatóság a 15. életévét betöltött személy kérelmére komplex minősítést végez, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány időbeli hatálya megegyezik a komplex minősítés időbeli hatályával.

8. A foglalkozási rehabilitációs szakértő

27. §

(1)

Foglalkozási rehabilitációs szakértőként - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - kizárólag az a személy jogosult eljárni, aki

a)	büntetlen előéletű,

b)	nem áll foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt és

c)	megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.

(2)	Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn.

(2a)

A bejelentéshez mellékelni kell

a)	a végzettséget, képesítést igazoló okiratok másolatát,

b)	a szakmai gyakorlatot tanúsító igazolást,

c)	az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését tanúsító igazolást,

d)	a bejelentő nyilatkozatát arról, hogy nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság hatálya alatt.

(3)

A Kormány által kijelölt szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást (a továbbiakban: rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék) vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy elérhetőségét, valamint a végzettségére, képesítésére vonatkozó adatokat.

(3a)	A foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4)	A Kormány által kijelölt szerv a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését.

(5)	A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kormány által kijelölt szerv a hatósági ellenőrzés lefolytatásáig kezeli.

(6)	A Kormány által kijelölt szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint gondoskodik a foglalkozási rehabilitációs szakértők továbbképzéséről.

8/a. A rehabilitációs orvosszakértő

27/A. §

(1)

Rehabilitációs orvosszakértőként - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - kizárólag az a személy jogosult eljárni, aki

a)	büntetlen előéletű,

b)	nem áll rehabilitációs orvosszakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt és

c)	megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.

(2)	Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn.

(2a)

A bejelentéshez mellékelni kell

a)	a végzettséget, képesítést igazoló okiratok másolatát,

b)	a szakmai gyakorlatot tanúsító igazolást,

c)	az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését tanúsító igazolást.

(3)

(3a)	A rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4)	A Kormány által kijelölt szerv a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését.

(5)	A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kormány által kijelölt szerv a hatósági ellenőrzés lefolytatásáig kezeli.

(6)	A Kormány által kijelölt szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint gondoskodik a rehabilitációs orvosszakértők továbbképzéséről.

9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. §

(1)

Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy

a)	a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapításával, folyósításával, szüneteltetésével, felülvizsgálatával, megszüntetésével, továbbá a jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetésével és a megtérítéssel kapcsolatos eljárási szabályokat,

b)	a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítésre, rehabilitációs és orvosszakértői feladatok ellátására vonatkozó részletes eljárási szabályokat,

a rehabilitációs szolgáltatásokra, azok támogatására, a rehabilitációval kapcsolatos eljárási szabályokra, a rehabilitációs ellátásban részesülő, valamint a nyilvántartásba vételét önként kérő megváltozott munkaképességű személyek együttműködésére, továbbá a rehabilitációs tervre vonatkozó szabályokat,

d)	a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkaadók akkreditációjának és ellenőrzésének szabályait,

a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható bér-, többletköltség- és képzési támogatás feltételeit, mértékét, a támogatás megállapításával, folyósításával, nyilvántartásával, megszüntetésével, visszakövetelésével és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat, valamint az európai uniós források felhasználásával nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások szabályait,

f)	az alapösszeg évenkénti mértékét,

g)	a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezetek akkreditációjának és ellenőrzésének szabályait,

h)	a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele érdekében a munkaadó számára nyújtható szolgáltatásokat,

i)	a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő képzéshez nyújtható támogatásra vonatkozó szabályokat

a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység és a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység folytatásának feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék, valamint a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék személyes adatnak nem minősülő adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási szabályokat, a foglalkozási rehabilitációs szakterületeket, a továbbképzésre vonatkozó szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket

j)	a kivételes rokkantsági ellátásra vonatkozó részletes eljárási szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

(2)

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rehabilitációs hatóságot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szervet, a rehabilitációs szakértői szervet, az orvosszakértői szervet, a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzéket és a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzéket vezető szervet, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértők, rehabilitációs orvosszakértők továbbképzésével kapcsolatos feladatokat ellátó szervet rendeletben jelölje ki.

(3)	Felhatalmazást kap a szociálpolitikáért felelős miniszter, hogy a komplex minősítésre, továbbá a 33/B. § szerinti fizikai állapotjavulás visszamenőleges vizsgálatára (a továbbiakban: állapotvizsgálat) vonatkozó részletes szakmai szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(5)	Felhatalmazást kap a szociálpolitikáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait rendeletben határozza meg.

(6)

Felhatalmazást kap a szociálpolitikáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékbe és a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékbe történő felvételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó szabályokat rendeletben határozza meg.

29. §

(1)	Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - 2011. december 31-én lép hatályba.

(2)	Az 1-13. §, a 14. § (1)-(3) bekezdése, a 14. § (5) bekezdése, a 15-28. §, a 30-73. §, a 75-89. §, a 90. § (1) bekezdése, a 91-119. §, a 120. § (1) bekezdése, a 121-189. §, a 191. §, valamint a 194-198. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3)	A 74. §, 199. § (1) bekezdése, 200. § 2012. február 1-jén lép hatályba.

(4)	A 14. § (4) bekezdése és a 199. § (2) bekezdése 2012. július 1-jén lép hatályba.

(5)	A 90. § (2) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

29/A. §

A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló törvény által szabályozott járulékkedvezmény igénybevételéhez 2012. január 1-jét megelőzően, a munkaügyi központtal kötött megállapodás esetében a járulékkedvezmény érvényesítésére a megállapodás megkötésének időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

30. §

(1)	2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.

(2)

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy - az e törvény szerinti ellátások megszüntetését követően - szolgálati járandóság megállapítását kérheti, ha megfelel a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek.

(3)

A 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a kérelmezőt tájékoztatja a jogszabályok megváltozásáról, és nyilatkoztatja arról, hogy az e törvény szerinti ellátások tekintetében a kérelmét fenntartja-e. Annak a személynek, aki az e törvény szerinti ellátások tekintetében a kérelmét nem tartja fenn, a 2012. január 1-jét megelőzően igényelt ellátását - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - a 2011. december 31-éig terjedő időtartamra kell megállapítani.

(4)

Ha kérelmező a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatában a kérelmét fenntartja, és 2011. december 31-éig a komplex minősítést elvégezték, a jogosultsági feltételek fennállása esetén

a)	a 2011. december 31-éig terjedő időszakra I., II., III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot kell megállapítani a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint,

2012. január 1-jétől

ba)

az I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesülő személy részére az ellátást rokkantsági ellátásként kell folyósítani azzal, hogy az ellátás összege megegyezik az a) pont szerint megállapított - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás havi összegével,

bb)

a ba) alpont alá nem tartozó III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő személy részére rehabilitációs ellátásként kell folyósítani, azzal, hogy az ellátás összege megegyezik az a) pont szerint megállapított - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás havi összegével.

A b) pont ba) alpontja alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte.

(5)

Ha kérelmező a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatában a kérelmét fenntartja, és 2011. december 31-éig a komplex minősítést nem végezték el, a jogosultsági feltételek fennállása esetén

a)	a 2012. január 1-jétől terjedő időszakra rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást kell megállapítani,

a 2011. december 31-éig terjedő időszakra

ba)

rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot kell megállapítani, ha a kérelmező foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

bb)

III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a kérelmező tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, vagy egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

bc)	II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a kérelmező kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, és

bd)	I. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a kérelmező egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

(6)	Aki rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát a megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.

(7)

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos 25. §-ának alkalmazásával 2011. december 31-éig hozott, állapotrosszabbodásról szóló határozat alapján a felemelt összegű rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításáról 2011. december 31-ével kell intézkedni.

(8)

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos 25. §-ának alkalmazásával 2011. december 31-éig hozott, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj állapotjavulás miatt történő csökkentéséről (leszállításáról) szóló határozatot az abban foglalt időponttól kell végrehajtani úgy, hogy amennyiben a határozat alapján

a)	II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, vagy a 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltött személynek III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj kerülne megállapításra, az ellátást rokkantsági ellátásként kell továbbfolyósítani,

b)	az a) pont alá nem tartozó III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj kerülne megállapításra, az ellátást rehabilitációs ellátásként kell továbbfolyósítani

a határozatban megjelölt összegben.

(9)

A megváltozott munkaképességű személy e törvény szerinti ellátásokra való jogosultságát nem érinti az a keresetnövekedés, amellyel foglalkoztatója a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékének megfelelően növelte a megváltozott munkaképességű személy keresetét, ha e törvény szerint a megváltozott munkaképességű személy keresőtevékenységet végezhet és közfoglalkoztatásban részt vehet.

(10)

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások változatlanul megilletik azt a foglalkoztatót, aki a megváltozott munkaképességű személyek keresetét a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékének megfelelően növelte.

(11)	E törvénynek az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXI. törvénnyel megállapított 30. § (9) és (10) bekezdését 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

31. §

A 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, és az öregségi nyugdíjkorhatárt 2011. december 31-éig betöltő személy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jétől a nyugdíjfolyósító szerv a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj 2011. december havi - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - összegével megegyező összegben öregségi nyugdíjként folyósítja tovább. E bekezdés alkalmazása során a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, és a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

32. §

(1)

A 2011. december 31-én a 30. § (3)-(5) bekezdése és a 31. § alá nem tartozó

a)	I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

b)	az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

c)	az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban,

d)	átmeneti járadékban

részesülő személy ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként folyósítja tovább azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó - az a) és b) pont szerinti esetben a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget. A b) és c) pont alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte.

(3)	Az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

(4)

Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte - kérelmére - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja.

33. §

(1)

A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő - a 30. § (3)-(5) bekezdése, a 31. § és a 32. § (1) bekezdés b) és c) pontja alá nem tartozó - személyek ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósítja azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó - a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti rehabilitációs ellátásra a 6. § (2) és (3) bekezdésében, a 7-9. §-ban és a 10. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 10. § (2) bekezdés f) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ellátott a (7) bekezdésben meghatározott időpontig keresőtevékenységet a Tny., illetve az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint végezhet.

(3)

A nyugdíjfolyósító szerv 2012. január 31-éig tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti személyt arról, hogy

a)	az ellátás rehabilitációs ellátásként kerül folyósításra,

b)	Rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra jogosult,

c)	amennyiben keresőtevékenység végzésére rehabilitáció nélkül nem képes, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérheti a komplex minősítés elvégzését,

d)	a c) pont szerinti jognyilatkozat elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár.

(4)	Ha az (1) bekezdés szerinti személy 2012. március 31-éig nem kéri a komplex minősítés elvégzését, a rehabilitációs ellátását 2012. május 1. napjával meg kell szüntetni. A 2012. március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.

(5)	A rehabilitációs ellátás (4) bekezdés szerinti megszüntetése esetén - a 2012. március 31-én folyamatban lévő visszakövetelésre irányuló eljárások kivételével - nincs helye a jogalap nélkül felvett ellátás visszakövetelésének.

(6)

A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzését kérő személyeket az e törvényben meghatározott ellátások megállapítása céljából felülvizsgálja. A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:

a)	az életkor,

b)	a keresőtevékenység, és

c)	az egészségkárosodás mértéke,

azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.

(7)

A felülvizsgálatot követően a megváltozott munkaképességű személy részére az e törvényben meghatározott ellátást - ha a bíróság által elrendelt megismételt eljárás esetén az ítélet másként nem rendelkezik - az erről szóló döntést követő naptól kell megállapítani, rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátás határozott időtartama ezzel a nappal kezdődik. Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani.

(8)

A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás - a 32. § (1a) bekezdésének és az (1a) bekezdésnek a 2012. szeptember 1-jén hatályos szabályai szerinti - emelése, valamint az özvegyi nyugdíj - a Tny. 102/F. §-ának a 2012. szeptember 1-jén hatályos szabályai szerinti - csökkentése nem hajtható végre, az erről szóló határozatokat vissza kell vonni.

(9)

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv az özvegyi nyugdíjra és rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra együttesen jogosult személyek esetében megállapítja a 32. § (1a) bekezdésének és az (1a) bekezdésnek, valamint a Tny. 102/F. §-ának - 2012. szeptember 1-jén hatályos - rendelkezései alapján csökkentett özvegyi nyugdíj és megemelt rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás együttes havi összegének, valamint ezen ellátások 2012 augusztusára járó együttes havi összegének különbözetét. Ha a különbözet pozitív, a rokkantsági ellátást, illetve a rehabilitációs ellátást e különbözet havi összegével 2012. szeptember 1-jei időponttól kezdődően meg kell emelni. Az emelésről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv 2012. október 15-éig határozattal intézkedik.

33/A. §

(1)

Amennyiben a 32. § (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy vagy a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálatát követően az ellátott

a)	rokkantsági ellátásra jogosult, az ellátás összegét a 12. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy az - az állapotjavulás kivételével - nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél,

rehabilitációs ellátásra jogosult, az ellátás összege megegyezik

ba)	a döntés időpontjában érvényes közfoglalkoztatási bér 40 százalékával, ha a jogosult foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható,

bb)	a döntés időpontjában érvényes közfoglalkoztatási bér 80 százalékával, ha a jogosult tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

(2)

Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása során havi átlagjövedelemként a 2011. december 31-én

a)	rendszeres szociális járadékban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 250 százalékát,

b)	átmeneti járadékban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 200 százalékát,

c)	III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 165 százalékát,

d)	II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 155 százalékát,

e)	I. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 145 százalékát

kell figyelembe venni.

(2a)	Az (1) bekezdés b) pontja szerint megállapított rehabilitációs ellátás felülvizsgálata során havi átlagjövedelemként a minimálbért kell figyelembe venni.

(3)	Az (1) bekezdés alapján megállapított ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

(4)

Amennyiben a 32. § (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy, vagy a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálatát 2012. január 1-jét követően, de az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően elvégezték, az ellátás összegének az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával történő módosításáról a rehabilitációs hatóság 2012. október 31-éig dönt.

33/B. §

(1)

Ha a 32. § (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy vagy a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálatát követően rokkantsági ellátásra vált jogosulttá, és az ellátás összege a 2011. december hónapra járó ellátás időközi emelésekkel növelt összegénél alacsonyabb mértékben került meghatározásra, az érintett személy részére a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv 2022. március 31-éig 500 000 Ft kompenzáció egyösszegű kifizetéséről gondoskodik, ha az érintett személy 2022. február 28-áig előzetesen nyilatkozik arról, hogy az ellátási összeg csökkenésével összefüggésben további igénye nincs.

(2)

Ha az érintett személy az (1) bekezdés szerinti kompenzációt nem fogadja el, a 2022. június 30-áig benyújtott kérelmére a rehabilitációs hatóság állapotvizsgálatot végez. Az állapotvizsgálat célja annak meghatározása, hogy a rokkantsági ellátást megalapozó felülvizsgálat időpontjában a 2012. január 1-jét közvetlenül megelőző fizikai állapothoz képest tényleges javulás következett-e be.

(3)

Az érintett személyt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv a hirdetményi értesítésen felül 2021. december 31-éig hivatalból megküldött felhívásban értesíti az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat, illetve a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának lehetőségéről. Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat, illetve a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának lehetőségéről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv 2021. november 15-étől 2021. december 31-éig a hatósági eljárás szabályai szerint hirdetményt tesz közzé.

(3a)	Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján indult hatósági eljárás ügyintézési határideje 2022. március 1-jén, a (2) bekezdés szerinti kérelem alapján indult hatósági eljárás ügyintézési határideje 2022. július 1-jén kezdődik.

(4)	A (2) bekezdés szerinti kérelem alapján a rehabilitációs hatóság az állapotvizsgálatot legkésőbb 2023. június 30-áig végzi el.

(5)

Ha az állapotvizsgálat alapján a rokkantsági ellátásban részesülő személy fizikai állapotában tényleges javulás nem következett be vagy a fizikai állapotjavulás ténye nem bizonyítható, a rehabilitációs hatóság a rokkantsági ellátás összegét - ha az az ellátott számára kedvezőbb - újra megállapítja úgy, hogy az nem lehet kevesebb a 2011. december hónapra járó ellátás időközi emelésekkel növelt összegénél.

(6)

Ha az állapotvizsgálat alapján az érintett személy fizikai állapotában tényleges javulás nem következett be vagy a fizikai állapotjavulás ténye nem bizonyítható, részére a 2011. december hónapra járó ellátás időközi emelésekkel növelt összege és a ténylegesen folyósított rokkantsági ellátás összegének különbözete legfeljebb 2012. január 1-jéig visszamenőleg is jár. A rehabilitációs hatóság a visszamenőlegesen járó különbözet egyösszegű megfizetéséről dönt.

(7)	Az (1) bekezdés szerinti kompenzáció és a (6) bekezdés alapján visszamenőlegesen járó különbözet más törvény alkalmazása során rokkantsági ellátásnak minősül.

34. §

(1)	A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személynek - felülvizsgálat elvégzése nélkül - az ellátás hatósági döntésben megállapított időtartamáig a rehabilitációs járadékot továbbfolyósítja.

(2)	A rehabilitációs járadékban részesülő személy az együttműködési kötelezettségét a rehabilitációs hatóság felé teljesíti.

(3)

A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a rehabilitációs járadékra a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény, a Tny., a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet, valamint a komplex rehabilitációról szóló 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell azzal, hogy - a meghosszabbítás iránt 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyek kivételével - az ellátást meghosszabbítani nem lehet.

(4)	Más törvény alkalmazása során a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai alatt a rehabilitációs járadékot is érteni kell.

(5)

Ha a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során, ha az számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni.

(6)

Ha a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét megelőzően megváltozott munkaképességű személyek ellátása került megállapításra, a rehabilitációs hatóság az ellátás összegét, ha az számára kedvezőbb, az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével 2014. május 31-éig - 2014. január 1-jére visszamenő hatállyal - hivatalból módosítja.

35. §

A 2011. december 31-én bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesülő személy 2012. január 1-jétől az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet alapján bányászok egészségkárosodási járadékára jogosult.

36. §

A 2011. december 31-én mezőgazdasági szövetkezeti tag munkaképtelenségi, növelt összegű munkaképtelenségi járadékában, munkaképtelenség címén megállapított özvegyi, növelt összegű özvegyi járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személy a továbbiakban is jogosult az ellátásra.

37. §

(1)	A 15. § (3) bekezdését a 2012. január 1-jét követően kiadott szakhatósági állásfoglalásokra, hatósági bizonyítványokra, komplex minősítésekre kell alkalmazni.

(2)

A 25. §-t 2013. január 1-jétől kell alkalmazni. A 2013. január 1-je előtt folytatott foglalkoztatás tekintetében a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók akkreditációjával, ellenőrzésével, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal, azok visszakövetelésével kapcsolatban az Flt. 2011. december 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

38. §

(1)

A 23-24. § alkalmazásában

a)	a 33. § szerinti felülvizsgálattal érintett személyek esetében a felülvizsgálat alapján hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig, a 38/C. § szerint a komplex minősítés alól mentesülő személyek esetében a rokkantsági ellátás időtartama alatt,

b)	az a) pont alá nem tartozó személyek esetében a (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiállítását követő harmadik hónap első napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig

megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is, aki 2011. december 31-én a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 42. és 42/B. §-a szerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősült vagy foglalkoztatása alapján a munkáltató 2011. decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült.

(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy komplex minősítését kérelmére a rehabilitációs hatóság elvégzi, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki.

(3)

A 25. § alkalmazásában rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni

a)	azt a személyt is, aki a 30. § (4)-(5) bekezdése vagy a 32. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesül, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig,

b)	a rokkantsági járadékban részesülő személyt is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig,

c)	a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személyt is a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig,

azt az a)-c) pont alá nem tartozó személyt is, akinek a foglalkoztatása alapján a munkáltató 2012 decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült, a 26/A. § szerinti hatósági bizonyítvány kiállításának napjáig, de legkésőbb 2013. december 31-éig,

e)	a rehabilitációs járadékban részesülő személyt is.

f)	a 38/C. § szerint a komplex minősítés alól mentesülő személyt is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig.

38/A. §

E törvénynek a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvénnyel megállapított 23. § (2) bekezdés e) pontját 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

38/B. §

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi CI. törvénnyel megállapított 23. § (2) bekezdés f) pontját a 2014. évi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazni kell.

38/C. §

(1)

A 32. § (1) bekezdésében foglaltak alapján rokkantsági ellátásban és a 33. § (1) bekezdésében foglaltak alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetén, ha

a)	az ellátást megállapító vagy a korábbi felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban esedékes, vagy

b)	a 33. § (6) bekezdése szerinti

felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzése nélkül az ellátás változatlan összegű, rokkantsági ellátásként történő továbbfolyósításáról dönt.

(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti továbbfolyósításról szóló döntést követően a rokkantsági ellátásban részesülő személy 19. § (1) bekezdés b), d) vagy e) pontja szerinti okból történő felülvizsgálatára kerül sor, a felülvizsgálatra a 33. § (7) bekezdését, valamint a 33/A. §-t kell alkalmazni.

38/D. §

Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 19. § (1a) bekezdését és 38/C. §-t a 2015. augusztus 1-jén folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásokban még nem kell alkalmazni.

38/E. §

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvénnyel módosított 7. § (3), (4) és (5) bekezdését a rehabilitációs pénzbeli ellátás szüneteltetése iránt folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás a 2015. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján a keresőképtelenségre tekintettel került szüneteltetésre, az ellátás időtartama a keresőképtelenség időtartamával meghosszabbodik.

38/F. §

(1)

Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvény által megállapított 1. § (2) bekezdés 4. pontjában foglalt rendelkezést a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása iránt 2016. május 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)

Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás 2016. április 30-án a keresőtevékenységre vagy a közfoglalkoztatásra tekintettel szünetel, az ellátást 2016. május 1-jétől kell továbbfolyósítani. Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás a 2016. április 30-áig hatályos rendelkezések alapján a keresőtevékenységre vagy a közfoglalkoztatásra tekintettel szünetel, a 2016. április 30-án hatályos 7. § (4a) bekezdését a továbbiakban is alkalmazni kell.

(3)

Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvény által megállapított 9. § és 12. § rendelkezéseit a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása vagy felülvizsgálata iránt 2016. április 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(4)	Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvénnyel megállapított 10. § (2) bekezdés b) pontját a 2016. április 30-át követően szerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

(5)	Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvény által megállapított 20. §-t a 2016. április 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.

38/G. §

(1)

Ha a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 34. § (1) bekezdése alapján a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 2012. január 1-jét megelőzően a rokkantsági nyugdíj megszerzése érdekében kötött megállapodás 2011. november 1-je és 2012. július 25-e között került megszüntetésre, a megállapodást kötő személy - kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett - (a továbbiakban együtt: igénylő) előzetes biztosítási idejének a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapításakor be kell számítani

a)	a 2011. november 1-je és 2012. július 25-e között megszüntetett megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, és

b)	a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 2017. július 1-jéig megkötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt is.

(2)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás alapján szerzett szolgálati időt úgy kell tekinteni, mintha az igénylő azt a 2014. január 1-je és 2016. december 31-e közötti, 2017. január 1-jéhez legközelebb eső időszakban szerezte volna.

(3)

Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha

a)	az igénylő 2012. január 1-jén nem minősült megváltozott munkaképességű személynek,

b)	az igénylő 2017. január 1-jén megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül, vagy a 2012. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszak egészében vagy egy részében megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesült,

c)	az igénylő saját jogú nyugellátásban részesül,

d)	a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján az (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodásra tekintettel befizetett járulékokat visszafizették.

(4)	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával legkorábban 2017. január 1-jei kezdő időponttal állapítható meg.

38/H. §

E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. év iL. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

38/I. §

(1)

Ha a megváltozott munkaképességű személy - az ellátás iránti kérelmet a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosítási idő hiánya miatt elutasító 2018. január 1-jét megelőzően jogerőssé vált döntésben foglaltak szerint - rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével, a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmét 2018. december 31-éig nyújthatja be.

(2)	Ha az (1) bekezdés alapján benyújtott kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.

38/J. §

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény foglalkoztatás bővítését célzó, a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összhangban megvalósuló módosításáról szóló 2020. évi CLXXI. törvény által megállapított 1. § (2) bekezdés 3. pontját, 10. § (2) bekezdés c) pontját, 13. § (2) bekezdés b) pontját, 15/A. § (2) bekezdés a) pontját, valamint a 20/F. §-t a 2021. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

39. §

(1)

Ez a törvény

a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2)	E törvény a Tanácsnak a férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(3)

E törvény

a)	a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvnek;

a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

Az Flt.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 341/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„341/B. § (1) Ha jogszabály alapján az ellátást nem kell megszüntetni vagy módosítani, az e törvény alapján 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátásokat és baleseti járadékot 2012. január 1-jétől hivatalból - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - kell továbbfolyósítani. A továbbfolyósításról nem kell döntést hozni.
(2) Az e törvény alapján megállapított hozzátartozói nyugellátásokra és baleseti járadékra 2012. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról, illetve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. E rendelkezésre hivatkozva a 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátások és baleseti járadék összege nem csökkenthető.
(3) Az e törvény alapján 2011 decemberére hősi halott után hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok és a 207/A. § rendelkezései alapján a nyugdíjmegállapító szervtől 2012. június 30-áig kérheti a hozzátartozói nyugellátás ismételt megállapítását és kiegészítő hozzátartozói támogatás megállapítását. A hozzátartozói nyugellátás összegét - 2012. január 1-jétől kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapítani és egyúttal kiegészítő hozzátartozói támogatást megállapítani, ha az így megállapított hozzátartozói nyugellátás és kiegészítő hozzátartozói támogatás együttes összege magasabb az (1) bekezdés szerint folyósított összegnél.
(4) A hozzátartozói nyugellátás és baleseti járadék összegének módosítása során a 2011 decemberében folyósított ellátás összegének alapjául szolgáló átlagkeresetet kell figyelembe venni, ha ez az ellátásban részesülőre kedvezőbb, mint az általános szabályok alapján számított átlagkereset.”

A Tny. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa
a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és
aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy
ab) összesen legalább 2 év,
b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,
c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,
d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,
e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,
f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év
szolgálati időt szerzett.
(2) Özvegyi nyugdíjra az is jogosult, akinek házastársa az (1) bekezdés szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása során az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni
a) az elhunyt jogszerzőnek a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányi idejét a 41. §-ban foglaltak szerint, de a tanulmányok időpontjára tekintet nélkül,
b) azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.”

A Tny.

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 286/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„286/B. § (1) Ha jogszabály alapján az ellátást nem kell megszüntetni vagy módosítani, az e törvény alapján 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátásokat és baleseti járadékot 2012. január 1-jétől hivatalból - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - kell továbbfolyósítani. A továbbfolyósításról nem kell döntést hozni.
(2) Az e törvény alapján megállapított hozzátartozói nyugellátásokra és baleseti járadékra 2012. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról, illetve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. E rendelkezésre hivatkozva a 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátások és baleseti járadék összege nem csökkenthető.
(3) Az e törvény alapján 2011 decemberére hősi halott után hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok és a 236/A. § rendelkezései alapján a nyugdíjmegállapító szervtől 2012. június 30-áig kérheti a hozzátartozói nyugellátás ismételt megállapítását és kiegészítő hozzátartozói támogatás megállapítását. A hozzátartozói nyugellátás összegét - 2012. január 1-jétől kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapítani és egyúttal kiegészítő hozzátartozói támogatást megállapítani, ha az így megállapított hozzátartozói nyugellátás és kiegészítő hozzátartozói támogatás együttes összege magasabb az (1) bekezdés szerint folyósított összegnél.
(4) A hozzátartozói nyugellátás és baleseti járadék összegének módosítása során a 2011 decemberében folyósított ellátás összegének alapjául szolgáló átlagkeresetet kell figyelembe venni, ha ez az ellátásban részesülőre kedvezőbb, mint az általános szabályok alapján számított átlagkereset.”

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény

A Pftv. a 16. §-t követően a következő III/B. fejezettel egészül ki:
„III/B. Fejezet
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása
16/A. § (1) Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint
a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
(2) Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki
a) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy
b) rehabilitációs járadékban részesül.
(3) A rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnik, ha a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdés vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem teljesül.
(4) A jogosult kérelmére a rehabilitációs hatóság gondoskodik a Rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról.
(5) A jogosult közli a rehabilitációs hatósággal az adóazonosító jelét, melyet a rehabilitációs hatóság kezelhet a Rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásával és megszűnésével kapcsolatos, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatás céljából.
(6) A Rehabilitációs kártya érvényességének
a) kezdő időpontja az a nap, amikor az állami adóhatóság a kártyát kiállította,
b) záró időpontja a kártya visszavonásának napja.
(7) A rehabilitációs hatóság a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén gondoskodik a Rehabilitációs kártya visszavonásával kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a jogosultság megszűnéséről, valamint a Rehabilitációs kártyát letétbe helyező munkaadó nevéről, adószámáról, székhelyéről, telephelyéről.
(8) Az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén a kártyát visszavonja. A Rehabilitációs kártyával rendelkező személy a visszavont kártyát az állami adóhatóságnak visszaszolgáltatja.
(9) A Rehabilitációs kártyával kapcsolatos eljárások során az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit e törvény rendelkezései figyelembevételével kell alkalmazni.
16/B. § (1) A munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta.
(3) Ha az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a Rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményre.”

41. A megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerének átalakításával kapcsolatos egyéb rendelkezések

120. §

(2)	Nem lép hatályba a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLI. törvény 60. §-a és az azt megelőző alcím.

(3)	Nem lép hatályba az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény 159. §-a.

(4)	Nem lép hatályba a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény 35. §-a.

(5)

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény

67. §-ának a Tny. 83/B. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a „nyugellátásban” szövegrész helyett a „korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 1. § c) pontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíjban” szöveggel,

b)	71. §-ának a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdés f) pontját megállapító rendelkezése az „illetve az átmeneti bányászjáradék” szövegrész helyett az „a balettművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék” szöveggel,

c)	97. §-ának az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/B. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a „fedezetére” szövegrész helyett a „fedezetére, a megszűnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre” szöveggel

lép hatályba.

Az Szt.

A Gyvt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszony keletkezését
a) a helyi önkormányzat képviselő-testületének határozata,
b) a települési önkormányzat jegyzőjének vagy a gyámhivatalnak a határozata,
c) a települési önkormányzat által fenntartott átmeneti gondozást nyújtó intézmény esetében az intézményvezető intézkedése,
d) a c) pontban foglaltakon túl a fenntartó önkormányzat rendeletében vagy az állami fenntartó által meghatározott körben az intézményvezető intézkedése,
e) a személyes gondoskodás iránti kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése
alapozza meg.
(2) Ha az ellátás igénybevételére az (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kerül sor, a határozatot közölni kell a működtetővel és az ellátást nyújtó intézmény vezetőjével is.
(3) Állami fenntartású intézmény esetén az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti döntésről az intézményvezető értesíti a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét. Az ellátás igénybevételének elutasítása esetén a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét írásban kell értesíteni.
(4) Ha a kérelmező, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének (3) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ha az intézményvezető az ellátás igénybevételéről nem intézkedik, a kérelmező, illetve törvényes képviselője az arról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ezekben az esetekben a fenntartó határozattal dönt.
(5) A gyermekjóléti alapellátások igénybevételének megkezdése előtt és az utógondozói ellátás igénybevételének megkezdésekor
a) állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a szolgáltató vezetője, illetve az intézményvezető,
b) egyházi és nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy
a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.
(6) Nem kell az (5) bekezdés szerint megállapodást kötni
a) gyermekjóléti szolgáltatás esetén,
b) - ha a fenntartó döntése alapján a szolgáltatás jellegére tekintettel az nem indokolt - alternatív napközbeni ellátás
esetén.
(7) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza
a) az ellátás kezdetének időpontját,
b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),
c) a gyermek, fiatal felnőtt számára nyújtott szolgáltatások és ellátások tartalmát, módját,
d) a személyi térítési díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó szabályokat, ha az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár,
e) az ellátás megszüntetésének módjait,
f) a gyermek és törvényes képviselője, valamint a fiatal felnőtt személyazonosító adatait.
(8) Az intézményvezetőnek az ellátásra jogosult gyermek, fiatal felnőtt azonnali elhelyezéséről kell gondoskodnia
a) az elhelyezés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását elrendelő határozat alapján,
b) soron kívüli elhelyezésre vonatkozó indokolt kérelem alapján,
c) az 57. § (2) bekezdése szerinti esetben.
(9) Ha az egyházi, nem állami fenntartó a helyi önkormányzattal vagy állami szervvel kötött ellátási szerződés hatálya alá tartozó esetben az ellátásra irányuló kérelmet elutasítja, a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét írásban értesíti. Ha a kérelmező, illetve törvényes képviselője a döntést vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzathoz vagy állami szervhez fordulhat. A helyi önkormányzat vagy állami szerv a kérelemről határozattal dönt.
(10) Ha a helyi önkormányzattal vagy állami szervvel ellátási szerződést kötött egyházi, nem állami fenntartó az elhelyezést elrendelő döntés ellen fellebbezést nyújt be, a helyi önkormányzatot vagy állami szervet írásban értesíti.”

A Gyvt. 68/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68/A. § (1) A gyermek után járó iskoláztatási támogatás teljes összege folyósításának a Cst. 15. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglaltak szerinti felfüggesztésével egyidejűleg a települési önkormányzat jegyzője elrendeli a 16. életévét be nem töltött gyermek védelembe vételét.
(2) A települési önkormányzat jegyzője
a) a Cst. 15. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben dönt az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről és ezzel egyidejűleg az iskoláztatási támogatás összegének a települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla) történő utalásáról,
b) a Cst. 15. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben kezdeményezi az iskoláztatási támogatást folyósító szervnél az ellátás szüneteltetését.
(3) Az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése esetén a felfüggesztés időtartama alatt
a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermek után járó iskoláztatási támogatást a családtámogatási folyószámlán kell gyűjteni,
b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után járó iskoláztatási támogatást a gyermek számára természetbeni formában kell nyújtani.
(4) Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének és szüneteltetésének indokoltságát a külön jogszabályban foglalt esetekben rendszeresen felül kell vizsgálni. Ha a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma a 16. életévének betöltését megelőző utolsó felülvizsgálat és az azt követő első felülvizsgálat közötti időtartamban eléri a tizet, a települési önkormányzat jegyzője kezdeményezi az iskoláztatási támogatást folyósító szervnél az ellátás szüneteltetését és rendelkezik a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatás családi pótlék előirányzat javára történő visszafizetéséről.”

A Gyvt. 146-151. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„146. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért és gyermekek átmeneti gondozásáért, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított utógondozói ellátásért térítési díjat kell fizetni.
(2) Az e törvényben meghatározottak szerint a térítési díjat
a) az ellátást igénybe vevő nagykorú jogosult,
b) az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő,
c) az ellátást igénybe vevő gondnokolt esetében a törvényes képviselő
(az a)-c) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett) az intézménynek fizeti meg.
147. § (1) A fenntartó megállapítja a 146. § (1) bekezdése szerinti ellátások intézményi térítési díját, ami a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. Az intézményi térítési díjat több szolgáltatás és ellátás nyújtása esetében is szolgáltatásonként (ellátásonként) kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti (ellátásonkénti) közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával.
(2) A bölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra (a továbbiakban együtt: gondozására), valamint a 151. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan.
(3) A szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok alapján a tárgyév április elsejéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják.
(4) A fenntartó az intézményi térítési díjat az (1) bekezdés szerint kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.
148. § (1) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető, a szolgáltatást vezető vagy a működtető (a továbbiakban együtt: intézményvezető) konkrét összegben állapítja meg.
(2) A bölcsődei ellátás esetében az intézményvezető a 151. § (4) bekezdés alapján megállapítja a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetésre vonatkozó személyi térítési díjat, valamint emellett - a fenntartó döntésétől függően - a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra is megállapíthat személyi térítési díjat.
(3) Az intézményvezető a kötelezettet írásban értesíti a személyi térítési díj összegéről
a) a gyermekek napközbeni ellátása esetén a szolgáltatás, ellátás igénybevételét megelőzően,
b) a gyermekek átmeneti gondozása és utógondozói ellátás esetén legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított harminc napon belül.
(4) A személyi térítési díj - a gyermekétkeztetés kivételével - nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot, a személyi térítési díj összege nulla.
(5) A személyi térítési díj összege - önkormányzati intézmény esetén - a fenntartó rendeletében foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.
(6) Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.
(7) Ha a kötelezett a személyi térítési díj egyházi vagy nem állami fenntartó által megállapított összegét vitatja, a bíróságtól kérheti a személyi térítési díj megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított személyi térítési díjat kell megfizetni.
(8) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra vonatkozóan az új térítési díj megfizetésére.
(9) A térítési díj meg nem fizetése esetén késedelmi pótlék nem állapítható meg.
(10) A kötelezett írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, vagy a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben nem kell a 150. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást a kötelezett nem tenné meg.
(11) A normatív állami hozzájárulásban nem részesülő fenntartó esetén a 147. §-t, a 148. § (4) bekezdését és a 150. §-t nem kell alkalmazni.
149. § Térítésmentesen kell biztosítani a 40. § (1)-(3) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatást, amely esetben intézményi térítési díjat sem kell megállapítani.
150. § (1) A személyi térítési díj megállapításánál
a) utógondozói ellátás esetében az igénybe vevő fiatal felnőtt rendszeres havi jövedelmét,
b) a gyermekek napközbeni ellátása és a gyermekek átmeneti gondozása esetében a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet
kell figyelembe venni.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egy főre jutó jövedelem megállapításánál a 19. § (4) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt személyek jövedelmét kell figyelembe venni.
(3) A személyi térítési díj összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem
a) 50%-át családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén,
b) 20%-át az a) pont alá nem tartozó egyéb gyermekek napközbeni ellátása esetén,
c) 25%-át az a) pont alá nem tartozó egyéb gyermekek napközbeni ellátása esetén, ha annak keretében étkezést is biztosítanak,
d) 50%-át átmeneti gondozás esetén,
e) 30%-át a fiatal felnőtt utógondozói ellátása esetén.
(4) A családok átmeneti otthona esetében a szolgáltatást a gyermekkel együtt igénybe vevő szülő és nagykorú testvér számára is személyi térítési díjat kell megállapítani a (3) bekezdés d) pontjának figyelembevételével.
(5) Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.
(6) Bölcsőde esetében
a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek,
b) a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek,
c) a három- vagy többgyermekes család gyermekének,
d) az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek
gondozását térítésmentesen kell biztosítani. Ezekben az esetekben személyi térítési díj - a 151. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - csak az étkezésért kérhető. A c) pont szerinti gyermekszámot a 151. § (10) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.
151. § (1) A gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni
a) a bölcsődében, hetes bölcsődében,
b) az óvodában,
c) a nyári napközis otthonban,
d) az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi ellátásban,
e) az általános iskolai, továbbá - ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik - középfokú iskolai menzai ellátás keretében,
f) a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében,
g) a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében
nyújtott étkeztetésre.
(2) Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.
(3) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.
(4) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az (5) bekezdésben megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg.
(5) Gyermekétkeztetés esetén
a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő
aa) bölcsődés,
ab) óvodás,
ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő,
ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú
gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,
b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,
c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,
d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,
kedvezményként kell biztosítani [az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény].
(6) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.
(7) Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött - tanulószerződése alapján már jogosult.
(8) A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.
(9) A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve - ha a gyermek közoktatási intézményben részesül étkezésben - a nevelési-oktatási intézmény vezetője - a fenntartó által megállapított szabályok keretei között - a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg.
(10) Az (5) bekezdés szerinti normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni
a) a tizennyolc éven aluli,
b) a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint
c) életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos
gyermekeket.
(11) A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani.”

A Gyvt. a következő 161/D-161/H. §-sal egészül ki:
„161/D. § E törvénynek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvénnyel megállapított 24. § (3) bekezdés b) és c) pontjában és 24. § (4) bekezdésében foglaltakat a 2011. december 31-ét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
161/E. § Az önkormányzati társulásban vagy többcélú kistérségi társulásban részt vevő települési önkormányzat az általa nyújtott gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló, 2012. január 1-jén hatályos rendeletét 2012. április 1-jéig felülvizsgálja abból a célból, hogy a társulási megállapodásban erre kijelölt önkormányzat rendelete tartalmazza a nyújtott ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat.
161/F. § E törvénynek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvénnyel megállapított 146-151. §-át azok esetében, akik 2011. december 31-én gyermekek napközbeni ellátásában, gyermekek átmeneti gondozásában vagy utógondozói ellátásban részesülnek, a személyi térítési díj soron következő felülvizsgálatakor kell alkalmazni.
161/G. § A 145/A. § (5) bekezdésének hatályon kívül helyezése alapján az egyházi kiegészítő támogatás megtérítése alóli mentesülésre akkor van lehetőség, ha 2012. január 1-jéig a fenntartóváltozásra, illetve az új szolgáltató, intézmény létrehozására tekintettel a működési engedély, illetve annak módosítása jogerőre emelkedett.
161/H. § E törvénynek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvénnyel módosított 68/A. §-át alkalmazni kell
a) azon ügyekben, amelyekben a közoktatási intézmény igazgatójának az igazolatlan mulasztásokról szóló, Cst. 15. § (1) bekezdés a) pontja, ennek hiányában a Cst. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jelzése 2012. január 31-ét követően érkezik meg a települési önkormányzat jegyzőjéhez, és
b) az iskoláztatási támogatás folyósítása felfüggesztésének 2012. január 31-ét követő felülvizsgálata során.”

Az Mvt. 54. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.
(3) A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását). Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki. Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben rögzítésre kerülhetnek.”

Az Mvt. 54. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles
a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a munkavállalónak megadni;
b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;
c) a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;
d) új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit;
e) a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani;
f) a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az V. Fejezet rendelkezéseinek megfelelően eljárni;
g) biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiéniés állapotát, szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, pótlását;
h) teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására;
i) a munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásáról az e törvényben meghatározott módon gondoskodni és az előírt feladatok ellátására e törvényben meghatározott személyt, illetve szervezetet biztosítani.”

Az Mvt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § (1) A munkáltató az 57. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségén túl, a külön jogszabályban meghatározottak szerint és valamennyi munkavállalójára kiterjedően a 21. § (3) bekezdésében - ide nem értve a munkaeszközöket -, a 23. § (2) bekezdésében, a 40. § (1) bekezdésében, a 42. §-ban, a 44. § (1) bekezdésében, a 46. §-ban, a 49. § (1) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdés b) és d)-g) pontjaiban, (2) bekezdésében, (7) bekezdés b) pontjában és az 56. §-ban előírt feladatainak ellátásához foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása történhet a munkáltató által működtetett vagy a munkáltatóval kötött szerződés alapján külső szolgáltató útján.
(2) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében, a munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősített, külön jogszabályok által előírt feladatok ellátásában.
(3) A munkáltatónak biztosítania kell, hogy munkavállalói és azok munkavédelmi képviselői a munkakörülményeikkel kapcsolatban, így különösen a 61. §-ban biztosított jogaik gyakorlása során a szükséges felvilágosítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól megkaphassák.
(4) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelmi feladatokra kiterjedő szakmai irányítását a munkavédelmi hatóság - a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv közreműködésével - látja el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat. A szakmai irányítás magában foglalja a helyes gyakorlat módjának meghatározását és annak érvényre juttatását.”

Az Mvt.

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény

50. A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény módosítása

190. §

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény 37. § (1) bekezdésének az Szt. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontját, valamint 37. § (2) bekezdésének a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontját módosító rendelkezése az „egyházi jogi személy” szövegrész helyett az „egyházi jogi személy (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó)” szöveggel lép hatályba.

51. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

192. §

A Kftv. 24. §-ának az Szt. 58/A. § (2a) bekezdését megállapító rendelkezése a „befogadást.” szövegrész helyett a „befogadást, valamint 2012. július 1-jétől a nem állami fenntartású házi segítségnyújtás - ide nem értve az egyházi fenntartású házi segítségnyújtást - esetében a 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszám.” szöveggel lép hatályba.

193. §

Nem lép hatályba a Kftv. 58. § (2) bekezdés d) pontja.

53. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése

198. §

(1)

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 8. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„8. § (1) Az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot
aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,
ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,
ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel
kapja;
b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély
a c)-d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy - a döntésük szerinti - minősül jogosultnak.””

(2)

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 296. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„296. § (1) Az Art. 31. § (2) bekezdés 23. pontja a következők szerint módosul, valamint a 31. § (2) bekezdése a következő új 29-31. ponttal egészül ki:
[(2) A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról - kivéve a kamatjövedelem adóról -, járulékról és az alábbi adatokról:]
„23. a külön jogszabály szerinti START-, START PLUSZ-, START EXTRA, START BÓNUSZ, valamint Rehabilitációs kártyával rendelkező személy után, valamint a Karrier Híd programban résztvevő személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapjáról és összegéről, továbbá a külön jogszabály szerint meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény alapjáról és összegéről, valamint a külön jogszabály szerint gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és az ő gyermekgondozási szabadságának időtartalma alatt munkakörében foglalkoztatott vagy gyermekgondozási szabadságának lejártát követően a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása után a foglalkoztató által igénybevett szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény összegéről,”
„29. a magánnyugdíjpénztári tagság tényéről,
30. a szociális hozzájárulási adó alapjáról és összegéről,
31. szociális hozzájárulási adóból igénybe vett kedvezmény (a 23. pontban meghatározott kedvezmények kivételével) esetén a személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapjáról és összegéről, továbbá a külön jogszabály szerint meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett kedvezmény jogcíméről, alapjáról és összegéről,””
(3)