1994. évi XLII. törvény

SZÍNEZŐS

a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról

Az Országgyűlés a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról
- a külgazdasági kapcsolatok ösztönzése és segítése,
- az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztása,
- a pénzügyi intézményrendszer, ezen belül az exportfinanszírozás és exporthitel-biztosítás rendszerének a piacgazdasági eszközökkel, valamint a nemzetközi normákkal összhangban történő továbbfejlesztése
érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. §

(1)	A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank) szakosított hitelintézet, a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Mehib Rt.) biztosító részvénytársaság.

(2)	Az Eximbankban és a Mehib Rt.-ben az állam tulajdonában álló társasági részesedések feletti tulajdonosi (részvényesi) jogok gyakorlására a külgazdasági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogosult.

(3)

Az Eximbankra és az általa végzett tevékenységre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Hpt.) és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bszt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Mehib Rt. által végzett piacképes kockázatú biztosítási tevékenységére a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bit.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Amennyiben a Mehib Rt. a 3. § (1) bekezdésében meghatározott piacképes kockázatú biztosítási, illetve viszontbiztosítási tevékenységet is végez, úgy tevékenységét az e törvényben meghatározott valamennyi tevékenységet érintő összevont szervezet keretében is végezheti, azzal, hogy a Bit.-ben nevesített egyes feladatkörök ellátása az összevont szervezet keretében is megvalósul.

(4)	Az Eximbankra és a Mehib Rt.-re a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5)

Az Eximbank a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket export- és importügyletekre, beszállítói ügyletekre, exportcélú befektetésekre, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet nemzetközi versenyképességet javító befektetéseire, beruházásaira, forgóeszközigényeire, nemzetközi segélyügyletekre, a magyar befektetők külföldi befektetéseire, továbbá külföldiek magyarországi beruházásaira vonatkozóan jogosult végezni.

(5a)

E törvény alkalmazásában:

beszállítói ügylet: a magyar árukat és szolgáltatásokat exportáló devizabelföldi gazdálkodó szervezet és más devizabelföldi gazdálkodó szervezet között létrejött olyan szerződés, amelynek tárgya az exportáló devizabelföldi gazdálkodó szervezet által devizakülföldivel kötött, magyar áruk vagy szolgáltatások exportjára irányuló szerződésbe foglalt kötelezettség teljesítéséhez szükséges áruszállítás vagy szolgáltatásnyújtás. Idegenforgalmi és egészségügyi ágazatba sorolt belföldi gazdálkodó szervezet esetében a devizakülföldivel kötött belföldön teljesített szolgáltatásnyújtás is figyelembe vehető exportra irányuló szolgáltatásnyújtásként;

exportcélú befektetés: devizabelföldi gazdálkodó szervezet export árualap létrehozását vagy szolgáltatásexportot elősegítő befektetése vagy lízingszerződése, amelynek eredményeként befektetés esetén a befektetést megvalósító gazdálkodó szervezetnél vagy az ezen gazdálkodó szervezettel üzleti kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetnél, lízingszerződés esetén pedig a lízingbevevő gazdálkodó szervezetnél kimutatható az exportárbevétel növekedése;

gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó;

4.	nemzetközi fejlesztési együttműködés: a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott fogalom;

nemzetközi versenyképességet javító befektetés: a devizabelföldi gazdálkodó szervezet olyan belföldi működő tőke befektetése, amelynek eredményeként a befektetést megvalósító gazdálkodó szervezetnél vagy az ezen gazdálkodó szervezettel üzleti kapcsolatban álló, a befektetéssel érintett belföldi gazdálkodó szervezetnél a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet által alkalmazott módszertan szerint számszerűsíthető előny mutatható ki vagy ami a befektetéssel érintett gazdálkodó szervezet nemzetközi piacra lépését segíti elő;

nemzetközi versenyképességet javító beruházás: devizabelföldi gazdálkodó szervezet belföldön megvalósuló beruházása, amelynek eredményeként a beruházást megvalósító vagy az azt üzembe helyező devizabelföldi gazdálkodó szervezetnél a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet által alkalmazott módszertan szerint számszerűsíthető előny mutatható ki, vagy amely a beruházást megvalósító vagy az azt üzembe helyező devizabelföldi gazdálkodó szervezet nemzetközi piacra lépését segíti elő;

nemzetközi versenyképességet javító forgóeszközigény: devizabelföldi gazdálkodó szervezet versenyképes termeléséhez vagy szolgáltatásnyújtásához szükséges erőforrások, árukészletek vagy szolgáltatások finanszírozásához szükséges, vagy nemzetközi versenyképességet javító beruházásához kapcsolódó forgóeszköz-növekményhez köthető likvid források iránti igény, amely kielégítésével a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet által alkalmazott módszertan szerint a gazdálkodó szervezetnél számszerűsíthető előny mutatható ki, vagy amely igény kielégítése a gazdálkodó szervezet nemzetközi piacra lépését segíti elő.

(6)	Az Eximbank nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz.

(7)	Az Eximbank tekintetében a Hpt. 117-121. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(8)

Az Eximbank a prudenciális követelmények tekintetében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) szerint jár el az e törvényben foglalt eltérésekkel.

2. §

(1)

Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, a beszállítói ügyletekhez, az exportcélú befektetésekhez, a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet nemzetközi versenyképességet javító befektetéseihez, beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez, a nemzetközi segélyügyletekhez, a magyar befektetők külföldi befektetéseihez, valamint az importhoz, továbbá Magyarországon megvalósuló külföldi beruházásokhoz és azok érdekében létrejött jogviszonyokhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi:

a)	hitel és pénzkölcsön nyújtása;

b)	kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;

c)	valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;

d)	a Bszt. 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tevékenység a Bszt. 6. §-ában meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében;

e)	hitelreferencia-szolgáltatás;

f)	pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;

kizárólag tevékenységéhez szükséges forrásszerzés céljából:

ga)	betétek gyűjtése bankközi piacon bel- és külföldi, a Bszt. 48. § (1) bekezdése szerinti szakmai ügyféltől és a Mehib Rt.-től,

gb)	kötvények kibocsátása;

h)	követelésvásárlás.

(1a)

Az Eximbank a nemzetközi fejlesztési együttműködési célú segélyügyletekhez, valamint nemzetközi fejlesztési célú alap alapításához, illetve ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódóan az alábbi tevékenységet végzi:

a)	vissza nem térítendő támogatás, illetve kedvezményes hitel nyújtásával nemzetközi fejlesztési együttműködési célú segélyügyletek finanszírozása,

b)	nemzetközi pénzügyi-fejlesztési intézmény által működtetett nemzetközi fejlesztési együttműködési célú alap alapításához, vagy ahhoz történő csatlakozás a 6. § (4a) bekezdésben meghatározott források felhasználásával, és

c)	kockázati- és magántőkealap alapítása vagy ahhoz történő csatlakozás tőkebefektetésen keresztül.

(1b)

Az Eximbank a nemzetközi fejlesztési együttműködési célú alap alapításához, illetve ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódó megállapodások vonatkozásában az államháztartásért és a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős minszterek egyetértése esetén az állam képviseletében jár el, és e felhatalmazásra történő hivatkozás mellett jogosult a vonatkozó szerződések megkötésére, módosítására vagy megszüntetésére.

(1c)

Az Eximbank felelős az (1b) bekezdés szerint megkötött szerződések magyar kormányzati fejlesztési politika szerinti végrehajtásáért és a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért. Az Eximbank a megkötött szerződések végrehajtásáról és azok nemzetközi fejlesztési együttműködési szempontú eredményességéről az államháztartásért és a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős miniszterek részére évente jelentést készít.

(2)

Az Eximbank a hitel és pénzkölcsön nyújtás keretében az export finanszírozása érdekében külön rendeletben foglalt feltételek mellett kötött segélyhitelt nyújthat a magyar árukat, szolgáltatásokat megvásároló, igénybe vevő devizakülföldieknek, és kedvező kamatozású hiteleket nyújthat a külön rendeletben foglalt feltételek mellett. Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ában foglaltakat kell érteni.

(2a)	Az ügyfél az Eximbank által folyósított kölcsönt más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsön kiváltására is fordíthatja, ha a kiváltandó kölcsön megfelel az (1) bekezdésben meghatározott hitelcéloknak.

(3)

Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységet az Eximbank kizárólag az adott ügylettel kapcsolatban végezhet, olyan gazdasági társaságok, egyéni cégek és egyéni vállalkozók (a továbbiakban: ügyfelek) részére, amelyeknek hitelt nyújtott, vagy amelyekért garanciát vállalt, a hitel-, illetve a garanciajogviszony fennállásáig.

(4)

Az Eximbank az e §-ban szereplő tevékenységéhez a központi költségvetés terhére, valamint a központi költségvetésből folyósított előirányzatokból kapott támogatás felhasználásával kötött ügyletekre rögzíti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény rendelkezései alapján kidolgozott, valamint a Hpt. alapján elfogadott belső eljárásokra vonatkozó szabályzataiban azokat a speciális, fokozott körültekintést biztosító megfelelési eljárásokat, valamint többlettőke-követelmény meghatározására irányuló számítási módszereket is, amelyet azon szervezetek esetében alkalmaz a kockázatok csökkentésére, amelyek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján nem minősülnek átláthatónak.

3. §

(1)

A Mehib Rt. tevékenysége a következő biztosítási ágazatok piacképes és nem- piacképes kockázatú biztosításaira, viszontbiztosításaira, valamint az ezekhez kapcsolódó információszolgáltatásra terjed ki:

hitel,

kezesség,

c)	különböző pénzügyi veszteségek.

(2)

A Mehib Rt. az (1) bekezdés szerinti tevékenységeit exportirányú külkereskedelmi ügyletekhez, nemzetközi segélyügyletekhez, beszállítói ügyletekhez, exportcélú befektetésekhez, magyar befektetők külföldi befektetéseihez és belföldi értékesítésekhez, illetve utazásszervezési szolgáltatást végző belföldi vállalkozás, külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete Magyarországra történő utaztatási tevékenységéhez kapcsolódóan jogosult végezni. A Mehib Rt. az e bekezdésben felsorolt tevékenységekből eredő deviza-árfolyamkockázatot elkülönülten is biztosíthatja.

(3)

A 6. § (2) bekezdés szerint állami készfizető kezesség a következő ügyletekhez kapcsolódhat:

a)	nem-piacképes kockázatok fedezetére nyújtott exporthitel-biztosítások, illetve viszontbiztosítások;

exporthitel biztosításnak nem minősülő biztosítási, illetve viszontbiztosítási fedezet nyújtása, amennyiben azok biztosítását, illetve viszontbiztosítását az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti bejelentési eljárásban jóváhagyta, illetve ez ellen nem emelt kifogást.

(4)

E törvény alkalmazásában exporthitel biztosítások és viszontbiztosítások esetében nem-piacképesnek minősülnek

a)	a (6) és (7) bekezdésben felsorolt kockázatok, ha a teljes kockázatviselés ideje (a gyártási idő és a hitel futamideje együttesen) legalább két év;

azon kockázatok, amelyeknél a teljes kockázatviselési idő a két évet nem éri el, amennyiben

ba)	az adós vagy kezese letelepedési helye nem a Mehib Rt. által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló kormányrendeletben piacképes kockázatúként meghatározott országban van és

bb)	magánadós vagy kezese esetén a (6) bekezdésben vagy a (7) bekezdés a)-c) pontjában szereplő kockázatok bármelyike,

bc)	állami adós vagy kezese esetén a (6) bekezdésben vagy a (7) bekezdés a) vagy c) pontjában szereplő kockázatok bármelyike

merül fel.

(5)

Nem-piacképesnek minősülnek továbbá azok kockázatok, amelyek kockázatviselési ideje nem éri el a két évet és nem felelnek meg a (4) bekezdés b) pontjában szereplő feltételeknek, amennyiben azok exporthitel biztosítását, illetve viszontbiztosítását az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti bejelentési eljárásban jóváhagyta, illetve ez ellen nem emelt kifogást.

(6)

A politikai típusú kockázatok körébe tartoznak azok a kockázatok, amelyek a biztosító országán kívül politikai és politikai jellegű események (pl. háború, polgárháború, zavargások) bekövetkezte, államhatalmi és adminisztratív jellegű intézkedések elrendelése, a biztosító országában kiviteli korlátozások alkalmazása miatt merülnek fel. Ide tartoznak továbbá a természeti és nukleáris katasztrófák kockázatai.

(7)

A kereskedelmi típusú kockázatok körébe tartoznak azok a kockázatok, amelyek

a)	az adós vagy kezese nemfizetése, késedelmes fizetése miatt,

b)	az adós vagy kezese fizetésképtelensége miatt,

c)	az export célú szerződés vevő általi jogalap nélküli felmondása vagy a szerződés tárgyát képező áruk, szolgáltatások átvételének megtagadása miatt

merülnek fel.

(8)

E § alkalmazásában

a)	állami adós: a központi kormányzat, a jegybank, továbbá a regionális és a helyi önkormányzat, illetve az irányításuk alatt álló minden olyan szervezet, amely a szervezet székhelye szerinti állam joga alapján sem jogi, sem közigazgatási úton nem nyilvánítható fizetésképtelennek;

b)	magánadós: az a) pontba nem tartozó szervezet.

(9)	A (4) bekezdés a) pontjában foglalt kockázatok az exportcélú szerződések gyártási és teljesítési szakaszaira biztosíthatóak, illetőleg viszontbiztosíthatók.

(10)

A Mehib Rt.-nek az általa megkötött piacképes kockázatú biztosításokból eredő fizetési kötelezettségei még abban az esetben sem teljesíthetőek a központi költségvetés terhére, ha az ügylethez kapcsolódó besorolási feltételek későbbi megváltozása nem-piacképes kockázatú biztosítás megkötését tenné lehetővé.

(11)

A Mehib Rt. az e § alapján folytatott tevékenységéhez a központi költségvetés terhére, valamint a központi költségvetésből folyósított előirányzatokból kapott támogatás felhasználásával kötött ügyletekre rögzíti az ügyfél azonosítási eljárásról szóló belső szabályzatában azokat a speciális, fokozott körültekintést biztosító megfelelési eljárásokat is, amelyeket azon szervezetek esetében alkalmaz a kockázatok csökkentésére, amelyek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján nem minősülnek átláthatónak.

4. §

(1)

Az Eximbank és a Mehib Rt. az e törvényben meghatározott tevékenységeit más jogi személy útján nem gyakorolhatja. Az Eximbank a Mehib Rt. részére, a Mehib Rt. pedig az Eximbank részére, az e törvényben meghatározott tevékenységeken kívül, pénzügyi szolgáltatásnak és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak, vagy biztosítási tevékenységnek nem minősülő, a TEÁOR’08 besorolása szerinti következő tevékenységeket végezheti üzletszerűen:

a)	építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés (TEÁOR’08: 81),

b)	adminisztratív, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás (TEÁOR’08: 82),

c)	információ-technológiai szolgáltatás (TEÁOR’08: 62),

d)	jogi, számviteli, adószakértői tevékenység (TEÁOR’08: 69) és

e)	egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás (TEÁOR’08: 78.30).

(2)

E § alkalmazásában TEÁOR’08: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev.2 rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev.2-nek a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott 2012. január 1-jén hatályos magyar nyelvű változata.

4/A. §

A Hpt.-ben foglaltakon túl a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországán kívüli országban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, amelyben az állam, területi közigazgatási szervezet vagy helyi hatóság - külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetve - többségi részesedéssel rendelkezik, az Eximbank részére a Magyar Nemzeti Bank engedélye és magyarországi fióktelep létesítése nélkül is nyújthat hitelt és pénzkölcsönt.

II. FEJEZET
AZ EXIMBANK ÉS A MEHIB RT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

5. §

A Kormánynak biztosítania kell az Eximbank és a Mehib Rt. hosszú távú és stabil működőképességét.

Költségvetési kapcsolatok

6. §

(1)

Az állam a központi költségvetés terhére visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel az Eximbank által

a)	forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja alapján elfogadott betétekből és igénybe vett hitelekből, felvett kölcsönökből, forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontja alapján kibocsátott kötvényekből,

b)	kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt garanciaügyletek esetleges beváltásából,

c)	a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költségéből

eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.

(2)	Az Állam készfizető kezesként felel a Mehib Rt. által az e törvényben, valamint kormányrendeletekben előírt feltételekkel vállalt biztosításokból, illetőleg viszontbiztosításokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.

(3)	Az Eximbanknak az (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a Mehib Rt.-nek a (2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés közvetlenül biztosítja.

(4)	A 2. § (2) bekezdése szerint nyújtott hitelek kamatának, valamint az e célt szolgáló finanszírozási költségek különbözetének (a továbbiakban: egyenleg) forrását az Eximbank részére a központi költségvetés - kormányrendeletben megállapított feltételek szerint és módon - közvetlenül biztosítja.

(4a)

A 2. § (1b) bekezdésének hatálya alá tartozó, nemzetközi fejlesztési együttműködési célú tevékenységhez szükséges forrásokat 2014. évben az állam a központi költségvetés terhére, a kamatkiegyenlítési rendszeren keresztül közvetlenül biztosítja az Eximbank részére. 2014. évet követően a központi költségvetésről szóló törvény külön előirányzata tartalmazza az Eximbank 2. § (1b) bekezdésben meghatározott tevékenységéhez szükséges forrásokat.

(5)	Az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló állami kezesség esetén a jogosult az állami készfizető kezességvállaláson túlmenően további biztosíték előírására nem köteles.

(6)	Az (5) bekezdésben foglaltakat a Mehib Rt. által állami kezességvállalás mellett biztosított vagy viszontbiztosított hitel- és kölcsönszerződésekre is alkalmazni kell.

(7)

E § alkalmazásában pótlási költség

a)	hosszú pozíció esetén: az az összeg, amennyivel a származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköz piaci értéke (vagy deviza esetén az elszámoló ára) meghaladja a határidős szerződés tárgyának névértékét;

b)	rövid pozíció esetén: az az összeg, amennyivel a határidős szerződés tárgyának névértéke meghaladja a származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköz piaci értékét (vagy deviza esetén az elszámoló árát).

(8)	Az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló állami kezességgel érintett alapjogviszony módosítása esetén az állami kezesség az alapjogviszony változásához igazodva áll fenn.

(9)

Az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló állami kezesség esetén az Eximbankot és a Mehib Rt.-t nem terheli a kezességi szerződés fennállása esetén a Ptk. 6:429. § alapján teljesítendő tájékoztatási kötelezettség. Az állami kezesség beváltásának kockázatáról, továbbá a kezesség várható beváltásáról (különösen annak összegéről és időpontjáról) az Eximbank és a Mehib Rt. tájékoztatja a kezest. A tájékoztatásra vonatkozó előírásokat a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet tartalmazza.

7. §

Az éves költségvetési törvényben meg kell határozni:

(1)

A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meg kell határozni:

a forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja alapján elfogadott betétek és igénybe vett hitelek, felvett kölcsönök és forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontja alapján kibocsátott kötvények - devizában történő forrásbevonás esetén a szerződéskötés vagy a kötvénykibocsátás napján azok Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értékén számított - állománya és a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költsége együttes állományának felső határát,

b)	az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák állományának felső határát,

c)	a Mehib Rt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítási kötelezettségek és viszontbiztosításból eredő kötelezettségek állományának felső határát,

d)	a kamatkiegyenlítési rendszer keretében az Eximbank által a központi költségvetéssel elszámolható kiegyenlítés forrásául szolgáló összeg előirányzatát,

e)	az Eximbank által folyósított kötött segélyhitelekhez kapcsolódó, a központi költségvetés terhére nyújtott támogatások előirányzatát.

(2)	Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott fizetési kötelezettségek költségvetési fedezetét a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben elkülönített előirányzatokban kell jóváhagyni.

(3)	Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint számított állományok együttes összege az év egyetlen napján sem haladhatja meg a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben felső határként meghatározott összeget.

(4)

Hitelminősítő által minősített, devizában megvalósuló kötvénykibocsátási program esetén, a programban meghatározott kibocsátási időszak lezárultáig a (3) bekezdés szerinti állományok együttes összegének meghatározásakor - az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően - a kötvénykibocsátási program teljes keretösszegét kell állományként figyelembe venni, a program alapján történt első kötvénykibocsátás időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított összegben.

(5)	Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben felső határként meghatározott összegeket.

8. §

Az e törvény alapján vállalt jogszabályi állami kezességgel kapcsolatosan az Állam kezességvállalási díjat nem számol fel.

8/A. §

(1)

Az Eximbank a költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek beváltásából eredő követeléseket, valamint a követelések után járó kamatot és késedelmi kamatot, a Mehib Rt. a kormányrendeletben előírt feltételekkel biztosított követelések és a jogelődöktől átvett biztosítási szerződések alapján keletkező kárkintlévőségeket az állam megbízásából a központi költségvetés javára köteles behajtani, vagy harmadik személy útján behajtatni. Az Eximbank és a Mehib Rt. a követelés behajtása, vagy harmadik személy útján történő behajtatása során az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtására kiadott rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével köteles eljárni.

(2)	A befolyt követelések után az Eximbankot és a Mehib Rt.-t az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértékű jutalék illeti meg. A jutalék alapja a behajtott tőke, a kamat és a késedelmi kamat.

Kormányzati kapcsolatok

13. §

(1)	Az Eximbank a 6. § (1) bekezdésének b) pontjában, a Mehib Rt. a 6. § (2) bekezdésében foglaltak pénzügyi folyamatait számviteli nyilvántartásaiban elkülönítetten köteles kezelni.

(2)	Az Eximbank és a Mehib Rt. éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a Kormány rendeletben szabályozza.

III. FEJEZET
SZERVEZETI SZABÁLYOK

Igazgatóság

14. §

(1)	Az Eximbank és a Mehib Rt. ügyvezető szerve az igazgatóság, amely az igazgatóság elnökéből és további igazgatósági tagokból áll.

(2)	Az Eximbank igazgatósági tagja egyidejűleg a Mehib Rt. igazgatósági tagjává, a Mehib Rt. igazgatósági tagja egyidejűleg az Eximbank igazgatósági tagjává jelölhető.

Felügyelő bizottság

15. §

Az Eximbank és a Mehib Rt. ügyvezetésének és ügyvitelének ellenőrzését a felügyelő bizottság végzi.

Vezérigazgató és az igazgatóság elnöke

16. §

(1)	Az Eximbank és a Mehib Rt. munkaszervezeteinek élén vezérigazgató áll, akinek feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg.

(2)	A vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

Kinevezés, megválaszthatóság

17. §

(1)	Az Eximbank és a Mehib Rt. igazgatóságának elnökét, tagjait és a vezérigazgatót a miniszter nevezi ki és menti fel.

(2)	Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja, valamint a vezérigazgató párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat.

18. §

(1)	A Hpt. 137. § (1) bekezdésében és a Bit. 53. §-ában meghatározott felügyeleti engedély nem szükséges az Eximbank és a Mehib Rt. vezető állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez.

A Hpt. 44. és 68. §-ától, valamint a Bit. 83. és 91. §-ától eltérően az Eximbank vagy a Mehib Rt. vezető állású személyének választható meg vagy nevezhető ki az a személy, aki

A Hpt. 137. §-ától és 155. §-ától, valamint a Bit. 83. és 91. §-ától eltérően az Eximbank vagy a Mehib Rt. vezető állású személyének választható meg vagy nevezhető ki az a személy, aki

(2)

A Hpt. 137. §-ától és 155. §-ától, valamint a Bit. 53. § (4)-(5) bekezdésétől, az 54. §-ától és a 69. §-ától eltérően az Eximbank vagy a Mehib Rt. vezető állású személyének választható meg vagy nevezhető ki az a személy, aki

a)	büntetlen előéletű,

b)	rendelkezik legalább tizenkét hónap - banki, biztosítási területen vagy a vállalati gazdálkodás vagy a közigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén szerzett - vezetői gyakorlattal,

c)	rendelkezik szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel,

nem rendelkezik vagy rendelkezett minősített befolyással, illetve nem vezető állású személy vagy nem volt az egy olyan biztosítónál, biztosításközvetítőnél vagy olyan pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél,

da)

amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag a biztosító, a biztosításközvetítő, a pénzügyi intézmény vagy a pénzforgalmi intézmény felügyeleti szerve által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy

db)	amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította,

nem sértette meg súlyosan vagy ismételten a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti hatáskörét megalapozó törvények vagy azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben a Magyar Nemzeti Bank nem szabta ki öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a legmagasabb összegű bírságot vagy a bíróság nem állapította meg 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét e jogszabályok megsértése miatt,

f)	nem tevékenykedik más pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, biztosítónál könyvvizsgálóként,

g)	nem tölt be olyan tisztséget, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.

(3)

A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki

a)	felsőfokú közgazdász szakképzettséget,

b)	állam- és jogtudományi egyetemi végzettséget vagy

c)	könyvvizsgálói képesítést

szerzett.

(4)

A (2) bekezdés c) pontjától eltérően a miniszter a (3) bekezdésben meghatározott szakirányú végzettségtől eltérő felsőfokú végzettséggel rendelkező személyt is kinevezhet vezető állású személynek, ha a vezető állásra jelölt személy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott területeken szerzett, legalább tizennyolc hónap vezetői gyakorlattal rendelkezik.

(5)

Akivel szemben

a)	a Btk. XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy

b)	külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő,

a büntetőeljárás jogerős befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, vagy az ilyen feladatok általa történ ő ellátását fel kell függeszteni.

(6)

Vezető állású személy megválasztását, illetve kinevezését az Eximbank, illetve a Mehib Rt. a kinevezéstől számított 2 munkanapon belül köteles a Magyar Nemzeti Banknak bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a vezető állású személy szakmai önéletrajzát, valamint a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát.

(7)

Amennyiben a Magyar Nemzeti Bank úgy ítéli meg, hogy a megválasztott vagy kinevezett személy nem felel meg az e törvényben meghatározott feltételeknek, 10 munkanapon belül kezdeményezheti a tulajdonosi jogok gyakorlójánál a megválasztott személy visszahívását vagy a kinevezett személy felmentését. A tulajdonosi jogok gyakorlója a kezdeményezésben megnevezett személyt 10 munkanapon belül visszahívja, vagy felmenti.

Képviselet, munkaviszony

19. §

(1)	Az Eximbank és a Mehib Rt. szervezeti (munkavállalói) képviselője a (2) bekezdésben foglalt kivétellel mind az Eximbank, mind pedig a Mehib Rt. képviseletében akkor is eljárhat, ha az ügyben az általa képviselt Eximbank, illetve Mehib Rt. egymással szemben álló vagy ellentétesen érdekelt felek.

(2)	Az Eximbank és a Mehib Rt. közötti jogvita esetén a két társaság ugyanazon szervezeti (munkavállalói) képviselője, vagy ugyanazon jogi képviselő nem járhat el egyidejűleg mind a két társaság nevében.

(3)	Az Eximbank munkavállalója által a Mehib Rt.-nél és a Mehib Rt. munkavállalója által az Eximbanknál létesített munkaviszony nem minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartásnak.

IV. FEJEZET
AZ EXIMBANKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Szavatoló tőke és tőkemegfelelés

20. §

(1)

Az Eximbank szavatoló tőkéjének kiszámítása során az 575/2013/EU rendelet Második rész I. cím 4. fejezet 1. szakasz vonatkozásában járulékos tőkeelemnek minősül minden olyan hitel és kötvény, amely kielégíti az alábbi feltételeket:

a)	ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel,

b)	a hitel, illetve a kötvény eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve - ha a lejárat nincs meghatározva - a hitel csak a szerződésben rögzített, legkevesebb öt év múlva mondható fel és

c)	a hitel esetében tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.

(3)	Az 575/2013/EU rendelet Első rész II. cím 2. fejezetének alkalmazásában az Eximbank pénzügyi vállalkozásnak minősül.

(4)	Az Eximbank nem alkalmazza az 575/2013/EU rendelet 411-428. cikkében foglaltakat.

(5)	A nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, a kormány készfizető kezessége mellett nyújtott, nem piacképes kockázatú biztosítást a kormány készfizető kezessége mértékéig az Eximbank elismerheti hitelkockázat csökkentő tételként.

Hitelnyújtás

21. §

(1)	Az Eximbank esetében az 575/2013/EU rendelet 392. cikkében foglaltaktól eltérően nagykockázat vállalásának minősül az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség, ha annak értéke eléri vagy meghaladja az Eximbank szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.

(2)	Az 575/2013/EU rendelet 395. cikk (1) bekezdésétől eltérően hitelintézetnek nem minősülő egy ügyféllel vagy ügyfélcsoport nem hitelintézet tagjával szembeni kitettség értékének az együttes összege nem haladhatja meg az Eximbank szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát.

(3)

Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni - az 575/2013/EU rendelet 400. cikk (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenően -

a)	az Eximbank által a bel- és külföldi hitelintézet számára nyújtott exportcélú hitelnél és pénzkölcsönnél,

az Eximbank által olyan külföldi vevőnek nyújtott hitelnél és pénzkölcsönnél, amikor a célország hitelminősítési besorolása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet „Hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodásban” foglalt módszerek szerint legalább 3 vagy annál jobb és a célország központi költségvetése vagy központi bankja garantálja a hitel és a pénzkölcsön visszafizetését,

a garanciával fedezett összeg mértékéig az Eximbank által nyújtott,

ca)	a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező hitelintézet garanciájával fedezett hitelnél és pénzkölcsönnél, vagy

cb)	olyan hitelintézet garanciájával fedezett hitelnél és pénzkölcsönnél, amellyel szembeni - hitelkockázati fedezettel nem ellátott - három hónapnál hosszabb futamidejű kitettségre a hitelezési kockázat sztenderd módszere alkalmazásában legfeljebb 50%-os kockázati súly rendelhető,

d)	a központi költségvetés készfizető kezességével fedezett kockázatvállalásokra, ideértve a Mehib Rt. nem piacképes kockázatú biztosításával fedezett exportcélú hitelt és pénzkölcsönt is a biztosított összeg önrészesedéssel csökkentett mértékéig.

Titoktartás

24. §

A Ptk. 2:47. § (1) bekezdésében meghatározott üzleti titok és a Hpt.-ben meghatározott banktitok megtartására vonatkozó kötelezettség nem terjed ki - a Hpt.-ben meghatározott szerveken túlmenően - a miniszter által vezetett minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére adott adatszolgáltatásra, valamint a Mehib Rt. részére továbbított adatokra sem.

24/A. §

(1)

Az Eximbank és a Mehib Rt. jogosult az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 12. § (2)-(4) bekezdésében meghatározottak szerint, a Vtv. 11. § r) pontjában meghatározott célból megismerni az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult

a)	egyéni vállalkozó nevét, lakcímét, levelezési címét, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, adóazonosító jelét,

b)	jogi személy elnevezését, székhelyét, levelezési címét, cégjegyzékszámát, statisztikai számjelét, adóazonosító számát, valamint

c)	az a) és b) pontban meghatározott alanyi kör tekintetében a vámhatósági nyilvántartásban szereplő, az export értékére vonatkozó összesített adatokat.

(2)	Az Eximbank és a Mehib Rt. az (1) bekezdésben meghatározott adatokat - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a megismeréstől számított 5 évig jogosult kezelni.

(3)

Az Eximbank és a Mehib Rt. a Vtv. 12. § (4) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul törli a Vtv. 12. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot tevő, az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult adatait.

V. FEJEZET
A MEHIB RT.-RE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

25. §

(1)	A Mehib Rt. állam készfizető kezessége mellett végzett tevékenységére a Bit. és a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(2)

A Ptk. 2:47. § (1) bekezdésében meghatározott üzleti titok és a Bit.-ben meghatározott biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettség nem terjed ki - a Bit. 138. § (1) bekezdésében meghatározott szerveken túlmenően - a miniszter által vezetett minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére adott adatszolgáltatásra, valamint az Eximbank részére továbbított adatokra sem.

(3)	A Mehib Rt. kölcsönt csak biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan és az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával vehet fel.

(5)	A Mehib Rt. vezető állású személyeire az Eximbankkal megkötendő szerződések esetében a Bit. 74. §-ának döntéshozatalban való részvételt tiltó rendelkezése nem alkalmazandó.

VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. §

(1)

Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a)	az Eximbank és a Mehib Rt. éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a pénzintézetek, valamint a biztosítóintézetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet külön rendelkezései között,

b)	a Mehib Rt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítások, viszontbiztosítások tárgyát, a biztosítási eseményeket, valamint e biztosítások és viszontbiztosítások feltételeit és részletes szabályait, valamint az országok piacképesség szempontjából történő besorolását,

c)	az Eximbank kamatkiegyenlítési rendszere részletes szabályait,

d)	az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák és az állam készfizető kezességével végzett deviza- és kamatcsere ügyletei pótlási- és kamatköltségei részletes szabályait,

e)	az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeit és a segélyhitelnyújtás, segélyhitel ügyletek költségvetéssel történő elszámolásának és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás részletes szabályait,

f)	az Eximbank által a nemzetközi fejlesztési célú együttműködés keretében végezhető tevékenységek és azok költségvetéssel történő elszámolásának, az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás részletes szabályait.

(2)

Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott kormányrendeletek hatálya alá tartozó tevékenységekre az Eximbank és a Mehib Rt. központi költségvetéssel történő elszámolásának és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatásának részletes szabályait, valamint e rendeletben megállapítsa a 8/A. § (2) bekezdésben meghatározott jutalék mértékét.

26/C. §

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXLVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 6. § (5) bekezdését a Módtv2. hatálybalépését megelőzően létrejött valamennyi állami kezességre is alkalmazni kell.

26/D. §

E törvénynek a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény és a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.3.) 7. § (3) bekezdésével megállapított 6. § (6) bekezdését a Módtv.3. hatálybalépését megelőzően a Mehib Rt. által állami kezességvállalás mellett biztosított hitelekre és kölcsönökre is alkalmazni kell.

26/E. §

Az Eximbank által devizában bevont források a Módtv.3. hatályba lépésének napján fennálló állományát e törvénynek a Módtv.3. 8. §-ával megállapított 7. § (1) bekezdésének a) pontja alkalmazása során a Módtv.3. hatálybalépésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

27. §

(1)	E törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(2)	A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az e törvény hatálybalépése előtt megkötött és a Mehib Rt. által átvett biztosítási szerződésekből eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.

Jogharmonizációs záradék

28. §

E törvény a közép- és hosszú lejáratú fedezettel rendelkező ügyletek exporthitel-biztosításával kapcsolatos főbb rendelkezések összehangolásáról szóló 1998. május 7-i 98/29/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1994. ÉVI XLII. TÖRVÉNYHEZ

2. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1994. ÉVI XLII. TÖRVÉNYHEZ

A jogszabály 1994. április 26-án jelent meg a Magyar Közlöny 44. számában.
hatályba lépett 1994. május 26-án.

A szövegrész 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2004. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. június 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. október 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. október 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 28-án lépett hatályba. 2014. október 2-án lépett hatályba. 2014. október 2-án lépett hatályba. 2014. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. december 20-án lépett hatályba. 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 1-jén lépett hatályba. 2014. október 2-án lépett hatályba. 2014. október 2-án lépett hatályba. 2014. október 2-án lépett hatályba. 2014. február 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. október 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. október 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. október 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. október 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1996. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. október 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. október 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. október 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. október 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. október 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. október 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. október 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. október 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. október 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. október 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. október 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. október 2-án lépett hatályba. 2014. október 2-án lépett hatályba. 2014. október 2-án lépett hatályba. 2014. október 2-án lépett hatályba. 2014. október 2-án lépett hatályba. 2014. október 2-án lépett hatályba. 2014. október 2-án lépett hatályba. 2014. október 2-án lépett hatályba. 2014. október 2-án lépett hatályba. 2014. október 2-án lépett hatályba. 2014. október 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. február 25-én lépett hatályba. 2014. február 25-én lépett hatályba. 2015. június 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 19-én lépett hatályba. 2015. június 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. február 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. február 25-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. június 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 28-án lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 28-án lépett hatályba. 2012. november 28-án lépett hatályba. 2012. november 28-án lépett hatályba. 2012. november 28-án lépett hatályba. 2012. november 28-án lépett hatályba. 2012. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 28-án lépett hatályba.A szakasz 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2010. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2004. november 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lépett hatályba. 2012. november 28-án lépett hatályba. 2012. november 28-án lépett hatályba. 2012. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. február 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. február 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2015. június 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 19-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. október 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 28-án lépett hatályba. 2012. november 28-án lépett hatályba. 2012. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lépett hatályba. 2012. november 28-án lépett hatályba. 2012. november 28-án lépett hatályba. 2012. november 28-án lépett hatályba. 2012. november 28-án lépett hatályba. 2012. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 28-án lépett hatályba.A szakasz 2010. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. február 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. február 25-én lépett hatályba.A szakasz 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. június 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. június 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. február 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. augusztus 15-én lépett hatályba.A szövegrész 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. december 20-án lépett hatályba.A szakasz 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. június 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 24-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. július 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 24-én lépett hatályba.A szakasz 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. június 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. május 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. június 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. május 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. június 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. október 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. október 2-án lépett hatályba.A szakasz 2012. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. október 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 28-án lépett hatályba. 2012. november 28-án lépett hatályba. 2012. november 28-án lépett hatályba. 2012. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. február 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. október 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 28-án lépett hatályba. 2012. november 28-án lépett hatályba. 2012. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. november 28-án lépett hatályba.A szakasz 2012. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 28-án lépett hatályba.A szakasz 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. február 25-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. március 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2001. november 24-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1996. november 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. november 5-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. november 5-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. október 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. május 1-jén lépett hatályba. 2016. május 1-jén lépett hatályba. 2016. május 1-jén lépett hatályba. 2016. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. október 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. május 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. február 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. február 25-én lépett hatályba. 2014. február 25-én lépett hatályba. 2014. február 25-én lépett hatályba. 2014. február 25-én lépett hatályba. 2014. február 25-én lépett hatályba. 2014. február 25-én lépett hatályba. 2014. február 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. február 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. február 25-én lépett hatályba.A bekezdés 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. november 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. február 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. február 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. február 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. november 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. október 16-án lépett hatályba.A szakasz 2012. november 28-án lépett hatályba.A szakasz 2012. november 28-án lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2010. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.

KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT

1994. évi XLII. törvény

a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról

Az Országgyűlés a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról
- a külgazdasági kapcsolatoknak, ezen belül kiemelten a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzése és segítése,
- az exporthoz fűződő állami érdekek érvényesítése,
- az exportőrök külpiaci versenyképességének erősítése,
- az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztása,
- a pénzügyi intézményrendszer, ezen belül az exportfinanszírozás és exporthitel-biztosítás rendszerének a piacgazdasági eszközökkel, valamint a nemzetközi normákkal összhangban történő továbbfejlesztése
érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. §

(1)	A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank) olyan szakosított pénzintézet, a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság (a továbbiakban: EB. Rt.) olyan biztosítóintézet, amely az Exportgarancia Biztosítási Részvénytársaság szétválásával jön létre.

(2)	Az Eximbank és az EB. Rt. állami tulajdonban lévő egyszemélyes részvénytársaságok, amelyekben a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat mindkét részvénytársaságban a pénzügyminiszter gyakorolja.

(3)	Az Eximbankra és az EB. Rt.-re, valamint az általuk végzett tevékenységre a pénzintézeti és a biztosítási tevékenységről szóló jogszabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4)	Az Eximbankra és az EB. Rt.-re a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényt (a továbbiakban: Gt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5)

Az Eximbank a 2. §-ban meghatározott tevékenységeket, az EB. Rt. a 3. §-ban meghatározott tevékenységeket exportügyletekre és külföldön megvalósuló magyar befektetésekre vonatkozóan, valamint a Kormány által meghatározott esetekben a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt fontosságú importügyletekre vonatkozóan jogosult végezni.

2. §

(1)

Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, és a külföldön megvalósuló magyar befektetésekhez, valamint az importhoz kapcsolódó alábbi pénzintézeti tevékenységeket végzi:

a)	hitel és kölcsön (a továbbiakban együtt: hitel) nyújtása (hitel, illetve kölcsönügylet);

b)	bankgarancia vagy bankkezesség vállalása, ha a kötelezettség pénzben teljesítendő (garanciaügylet);

saját számlára vagy bizományosként (más számlájára) történő adásvételi (kereskedelmi) tevékenység az alábbi körben:

1.	pénzpiaci eszközök (váltó, csekk) vásárlása, ideértve a váltóleszámítolást is (leszámítolási ügylet),

2.	deviza- és valutaügylet, kivéve a pénzváltási tevékenységet,

3.	határidős, illetve opciós pénzügyi ügylet,

4.	átruházható értékpapírral végzett műveletek, kivéve az egyes értékpapírok forgalomba hozataláról, forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott értékpapírokat (értékpapírügylet),

5.	kamat-, illetve árfolyamkockázati csereügylet;

d)	követelések megvásárlása (faktoring ügylet);

e)	az ügyfél megbízása, illetve hozzájárulása alapján a hitelképesség vizsgálatával, igazolásával kapcsolatos szolgáltatások.

3. §

(1)

Az EB. Rt. tevékenysége a következő biztosítási ágazatok kereskedelmi és politikai kockázatok elleni biztosításaira terjed ki:

a)	hitelezés,

kezesség,

c)	különböző pénzügyi veszteségek.

(2)	Kereskedelmi kockázatok (a vevőnek az esedékesség időpontjában való nemfizetésének a kockázata) elleni biztosítást az EB. Rt. az exporthitelekhez, valamint az ehhez kötődő árfolyamváltozáshoz kapcsolódóan végezhet.

(3)

A politikai kockázatok elleni biztosítást az EB. Rt. a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, a magyar tőke külföldi befektetéséhez, a nemzetközi pénzügyi szervezetek által meghirdetett versenytárgyaláson való részvételhez kapcsolódóan végezheti. A politikai kockázatok elleni biztosítási módozatok felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(4)	Politikai kockázatoknak tekintendők mindazok a különleges kockázatok, amelyek gazdaságpolitikai, közigazgatási vagy általános politikai körülményekkel kapcsolatosak. A politikai kockázatok elleni biztosítási események meghatározását a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

4. §

Az Eximbank és az EB. Rt. az e törvényben meghatározott tevékenységeit más jogi személy útján nem gyakorolhatja.

II. FEJEZET
AZ EXIMBANK ÉS AZ EB. RT KÖLTSÉGVETÉSI
ÉS KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

5. §

A Kormánynak biztosítania kell az Eximbank és az EB. Rt. hosszú távú és stabil működőképességét.

Költségvetési kapcsolatok

6. §

(1)

A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az Eximbank által

a)	felvett hitelből, kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért,

b)	a Kormány megbízása alapján vállalt garanciaügyletek esetleges beváltásából fakadó fizetési kötelezettségekért.

(2)	A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az EB. Rt. által a politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.

(3)	Az Eximbanknak az (1) bekezdés b) és az EB. Rt.-nek a (2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés közvetlenül biztosítja.

7. §

(1)

Az éves költségvetési törvényben meg kell határozni:

a)	az Eximbank és az EB. Rt. által felvehető hitelek és kibocsátott kötvények együttes állományának felső határát,

b)	az Eximbank által a költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek állományának felső határát,

c)	az EB. Rt. által a politikai és árfolyamkockázatok ellen vállalható biztosítási kötelezettség összegének felső határát.

(2)	A 6. §-ban meghatározott fizetési kötelezettségek költségvetési fedezetét az éves költségvetési törvényben elkülönített előirányzatokban kell jóváhagyni.

8. §

(1)	Az Eximbank a központi költségvetés terhére vállalt garanciaügyleteire, az EB. Rt. a politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítási tevékenységére vonatkozóan havonta elszámol a központi költségvetéssel.

(2)	Az (1) bekezdésben foglalt elszámolási rend részletes szabályait a pénzügyminiszter határozza meg.

(3)	Az Eximbank és az EB. Rt. az átmenetileg szabad pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Banknál, belföldi székhelyű kereskedelmi banknál, valamint a devizaszabályozási korlátok között külföldön helyezheti el, vagy magyar állampapírokba fektetheti be.

Osztalék

9. §

(1)	Az Eximbank és az EB. Rt. adózott eredményének osztalékként történő kifizetéséről, annak mértékéről a pénzügyminiszter és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszter - a Magyar Nemzeti Bank elnöke véleményének kikérésével - javaslata alapján a Kormány dönt.

(2)	Az Eximbank és az EB. Rt. osztaléka a központi költségvetés bevételét képezi.

Kormányzati kapcsolatok

10. §

A Kormány a gazdaságpolitikai program és a költségvetési törvény előkészítéséhez kapcsolódóan évente a pénzügyminiszter, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke javaslatára határozat formájában a tulajdonosi jogok gyakorlója számára az Eximbank és az EB. Rt. működésének az állami érdekekkel, a gazdaságpolitikai célokkal, valamint költségvetési törvénnyel való összhangja érdekében betartandó irányelveket ad ki.

11. §

(1)	Az Eximbank és az EB. Rt. előző évi tevékenységéről a pénzügyminiszter és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszter - a Magyar Nemzeti Bank elnöke véleményének kikérése mellett - minden év június 30-ig beszámol a Kormánynak.

(2)

A beszámolónak részletesen elemeznie kell az Eximbank és az EB. Rt. éves tevékenységét. Tartalmaznia kell a pénzügyi, jövedelmi, vagyoni helyzet elemzését, az előző évben vállalt, a korábbi időszakról áthúzódó kötelezettségeket, valamint ezek esedékességének ismertetését és értékelését, továbbá a központi költségvetéssel való elszámolások eredményeit is.

12. §

Az Eximbank és az EB. Rt. tevékenységére kiterjedő üzleti tervet a részvénytársaságok igazgatóságai hagyják jóvá, figyelembe véve a Kormány vonatkozó irányelveit.

13. §

(1)	Az Eximbank a 6. § (1) bekezdésének b) pontjában, az EB. Rt. a 6. § (2) bekezdésében foglaltak pénzügyi folyamatait számviteli nyilvántartásaiban elkülönítetten köteles kezelni.

(2)	Az Eximbank és az EB. Rt. éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a Kormány rendeletben szabályozza.

III. FEJEZET
SZERVEZETI SZABÁLYOK

Igazgatóság

14. §

Az Eximbank és az EB. Rt. ügyvezető szerve az igazgatóság, melyekbe
két-két tagot

a)	a pénzügyminiszter,

b)	a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszter és

c)	a Magyar Nemzeti Bank elnöke,

egy-egy tagot

d)	az ipari és kereskedelmi miniszter,

e)	a földművelésügyi miniszter és

f)	a külügyminiszter

nevez ki. Az igazgatóságnak tagja a vezérigazgató is.

Felügyelő bizottság

15. §

(1)

Az Eximbank és az EB. Rt. ügyvezetésének és üzletvitelének ellenőrzését a hat-hat főből álló felügyelő bizottság végzi.
Az Eximbank és EB. Rt. felügyelő bizottságába

a)	a pénzügyminiszter,

b)	a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszter és a

c)	Magyar Nemzeti Bank elnöke nevez ki két-két tagot.

(2)	A felügyelő bizottságok ellenőrzik, hogy az Eximbank és az EB. Rt. betartja-e működése során a vonatkozó jogszabályokat és kormányhatározatokat, továbbá az alapító okiratban és az üzletszabályzatban foglalt rendelkezéseket.

(3)	A részvénytársaságok felügyelő bizottságai az ellenőrzés tapasztalatairól szóló jelentésüket minden év május 31-ig beterjesztik a tulajdonosi jogok gyakorlójának.

Vezérigazgató

16. §

Az Eximbank és az EB. Rt. munkaszervezetének élén a vezérigazgató áll, akinek feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg.
A vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat a tulajdonosi jogok gyakorlója gyakorolja.

Kinevezés, megválaszthatóság

17. §

Az Eximbank és az EB. Rt. igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnökét, továbbá a részvénytársaságok vezérigazgatóját a pénzügyminiszter, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnökének javaslatára a miniszterelnök nevezi ki ötéves időtartamra.

18. §

(1)

Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjának és vezérigazgatónak az nevezhető ki, aki

a)	büntetlen előéletű,

b)	szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel,

c)	vezetőként pénzintézetnél, biztosítónál, a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Bankfelügyeletnél, az Állami Biztosításfelügyeletnél vagy központi közigazgatási szervnél legalább három éves közgazdasági, pénzügyi vagy jogi gyakorlattal rendelkezik.

(2)	Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai és a vezérigazgató pártban tisztséget nem viselhetnek, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak.

(3)	Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségnek minősül a közgazdasági, valamint az állam- és jogtudományi egyetemen szerzett oklevél vagy a pénzügyi és számviteli, illetve külkereskedelmi főiskolán letett államvizsga.

(4)	Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja nem lehet tagja más gazdasági társaságnak, s nem lehet vezető tisztségviselője - az Eximbankon és az EB. Rt.-n kívül - más gazdasági társaságnak.

Könyvvizsgáló

19. §

(1)	Az Eximbanknak és az EB. Rt.-nek könyvvizsgálót kell alkalmaznia.

(2)

A könyvvizsgáló köteles a pénzintézeti és biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken túl az igazgatóságot, a felügyelő bizottságot és a tulajdonosi jogok gyakorlóját haladéktalanul tájékoztatni, ha a jogszabályok vagy az alapító okirat, illetve az üzletszabályzat megsértését észleli, vagy olyan tényről szerez tudomást, amely a részvénytársaság jelenlegi vagy jövőbeni helyzetét, vagy a központi költségvetésnek a részvénytársasággal kapcsolatos kötelezettségeit jelentősen befolyásolja.

IV. FEJEZET
AZ EXIMBANKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Szavatoló tőke és tőkemegfelelés

20. §

(1)

Az Eximbank szavatoló tőkéjének kiszámítása során járulékos tőkeelemnek minősül minden olyan hitel és kötvény, amely kielégíti az alábbi feltételeket:

a)	ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő pénzintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő pénzintézet mérlegében szerepel,

b)	a hitel, illetve a kötvény eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve - ha a lejárat nincs meghatározva - a hitel csak a szerződésben rögzített, legkevesebb öt év múlva mondható fel,

c)	a járulékos tőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző öt év során - évente, fokozatosan - csökkenteni kell,

d)	a hitel esetében tőketörlesztés az eredeti lejárat, vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.

(2)	A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény (továbbiakban: Pit.) 2. számú melléklet I. (3) bekezdésében foglaltakat az Eximbankra nem kell alkalmazni.

Hitelnyújtás

21. §

(1)	Az Eximbank esetében a Pit. 38. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szavatoló tőke huszonöt százalékát meghaladó hitel minősül nagyhitelnek.

(2)	Az egy hitelfelvevőhöz kihelyezett nagyhitelek együttes összege az Eximbank szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát nem haladhatja meg.

(3)	Az (1)-(2) bekezdésben, valamint a Pit. 38. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni - a Pit. 38. §-ának (6) bekezdésében meghatározottakon túlmenően - az Eximbank által a kereskedelmi bankok számára nyújtott exportcélú hiteleknél.

22. §

A Pit. 41. §-ában foglaltakat az Eximbanknak nem kell alkalmaznia.

Befektetések korlátozása

23. §

(1)	Az Eximbanknak a közvetlen banküzemi célt szolgáló ingatlanon kívül ingatlan befektetése nem lehet.

(2)	Az Eximbank más vállalkozásban tulajdoni részesedéssel nem rendelkezhet.

Titoktartás

24. §

A Pit. 59. §-ában foglalt titoktartási kötelezettség nem terjed ki a Pit. 60. § (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl a tulajdonosi jogok gyakorlója részére adott adatszolgáltatásra sem.

V. FEJEZET
AZ EB. RT.-RE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

25. §

(1)	Az EB. Rt. a kereskedelmi kockázatok elleni biztosítást a biztosítási jogszabályok feltételei szerint köteles végezni.

(2)	Az EB. Rt.-nek a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosításainak feltételeit kormányrendelet szabályozza.

(3)	Az EB. Rt. pénzforgalmi számláját a Magyar Nemzeti Bank vezeti.

VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. §

(1)

A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a pénzintézetek, valamint a biztosítóintézetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletekben külön meghatározza az Eximbank és az EB. Rt. éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait.

(2)	A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az EB. Rt. által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosítások feltételeit rendeletben meghatározza.

(3)	A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza az Eximbank és az EB. Rt. központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályait.

27. §

(1)	E törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(2)

A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel:

a)	az Exportgarancia Biztosítási Részvénytársaság megalakulásakor a Hungária Biztosító Részvénytársaságtól átvett, korábban megkötött szerződések teljesítéséért, valamint

b)	az Exportgarancia Biztosítási Részvénytársaság által az e törvény hatálybalépése előtt kötött, az 1. számú mellékletben felsorolt biztosítási módozatok szerinti szerződések teljesítéséért.

(3)	A 26. § (2) bekezdésében meghatározott rendelet hatálybalépéséig az EB. Rt. az 1. számú mellékletben meghatározott biztosítási módozatokat az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott feltételekkel végezheti.

Módosuló jogszabályok

28. §

(1)	A Pit. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Pénzintézet - saját nevében - biztosítási tevékenységet nem végezhet.”

(2)

A Pit. 38. §-ának (6) bekezdésének d) pontja a következők szerint módosul, egyúttal a bekezdés e) ponttal egészül ki:
[(6) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a következő, elkülönítve nyilvántartott hitelek (követelések) esetében:]
„d) a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosításával fedezett exporthitel-szerződéseknél a biztosítási kárfizetés mértékéig abban az esetben, ha az exportokmányok a bankra engedményezettek, és az ügylet kapcsán csak politikai és árfolyamkockázat merül fel,
e) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság készfizető kezességével teljes egészében fedezett hitel.”

(3)

A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § (1) 1994. december 31-ig a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által felvehető hitelek és kibocsátott kötvények együttes állományának felső határa 15 000 millió forint lehet.
(2) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek állományának felső határa 1994. december 31-ig 2000 millió forint lehet.
(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által vállalható politikai kockázatok elleni biztosítási kötelezettség összegének felső határa 1994. december 31-ig 45 000 millió forint lehet. Az állomány forintértékének az árfolyamváltozások következtében jelentkező növekményével a fenti keret automatikusan megemelkedik.”

29. §

Az Épt. a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § (1) A 23-30. §-ok és a 33-34. §-ok helyett az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni a Pit. 1. számú mellékletében szereplő nemzetközi pénzügyi intézmények által történő belföldi nyilvános értékpapír-kibocsátás és forgalomba hozatal esetén.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt nemzetközi pénzügyi szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a kibocsátó
a) az ismertetőt és a nyilvános ajánlattételt a törvényben meghatározott módon közzétegye,
b) a nyilvános forgalomba hozatallal kapcsolatos teendőkkel forgalmazót bízzon meg.
(3) Az ismertető és a nyilvános ajánlat közzétételéhez a Felügyelet engedélye szükséges.
(4) Az ismertetőnek legalább az alább felsorolt adatokat kell tartalmaznia:
a) a kibocsátó megnevezése és bemutatása,
b) a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés megjelölése, tartalma, időpontja,
c) a forgalmazó megnevezése és címe,
d) a forgalomba hozatal során közreműködő értékpapír-forgalmazók, ügynökök, a kifizető és letéti helyek megnevezése és címe,
e) a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetése,
f) a forgalomba hozatal nagysága,
g) az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása,
h) tájékoztatás az átruházás korlátairól,
i) az értékpapírok száma, névértéke, kibocsátási árfolyama, az árfolyam meghatározás módszere,
j) sorozat- és sorszámok,
k) a jegyzés, illetve eladás helye, kezdő- és zárónapja,
l) a túl- és aluljegyzés esetén követendő eljárás, az allokáció leírása,
m) a fizetés módja, a fizetésre nyitva álló bankszámla száma,
n) az esetleges garanciavállalás tartalma,
o) a kibocsátó utolsó lezárt gazdasági évének gazdálkodási adatai,
p) a kibocsátó utolsó auditált éves mérlege (saját joga szerint),
q) a kibocsátással megszerzendő tőke felhasználásának célja.
(5) A nyilvános ajánlattételt a Felügyelet által az ismertetőhöz adott jóváhagyás számát és dátumát, az ismertető megtekintésének helyét, idejét és módját a kibocsátónak és a forgalmazónak együttesen hirdetményben kell nyilvánosságra hozni. A hirdetményt legalább a jegyzést megelőzően hét nappal két országos napilapban és a tőzsde hivatalos lapjában kell közzétenni.
(6) Az ismertető megtekintésének lehetőségét a jegyzési helyeken a hirdetmény közzétételének napjától biztosítani kell.
(7) Semmis az értékpapír nyilvános kibocsátása, valamint a kibocsátó, illetve a forgalmazó által történt elidegenítése, ha az értékpapírt a Felügyelet által jóváhagyott ismertető nélkül bocsátották ki, vagy a kibocsátó maga hozta forgalomba.
(8) A kibocsátó és a forgalmazó rendkívüli tájékoztatás keretében köteles a változtatást 7 nappal megelőzően a Felügyeletnek megküldeni, továbbá két országos napilapban és a tőzsde hivatalos lapjában megjelentetni az értékpapírban foglalt jogok változtatását, továbbá ugyanilyen módon nyilvánosságra hozni a nyilvános forgalomba hozatalhoz készített ismertető adatainak változtatását.”

30. §

Az Épt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) Az elszámolásforgalom lebonyolítására elszámolóház alapítható. Az elszámolóház az alábbi tevékenységek végzésére köteles:
a) a tőzsdei ügyletek elszámolása,
b) a tőzsdén kívüli értékpapír ügyletek elszámolása,
c) tőzsdeforgalmi számla vezetése,
d) az általa elszámolt ügyletek teljesítésének biztosítása,
e) megbízás alapján más szervezetek részére elszámolási tevékenység végzése.
(2) Az elszámolóház az (1) bekezdésben említett tevékenységeken kívül az alábbi tevékenységeket is elláthatja:
a) értékpapír nyilvántartási számlavezetés, értékpapírszámla-számlavezetés,
b) értékpapír letétkezelés.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tőzsdeforgalmi számla olyan korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla, amely kizárólag a tőzsdei ügyletekkel, a tőzsdén kívüli értékpapír ügyletekkel, az értékpapír kibocsátásával (forgalomba hozatalával) kapcsolatos - továbbá magán az értékpapíron alapuló - fizetések, valamint a megbízás alapján végzett elszámolások [(1) bekezdés e) pont] lebonyolítására szolgál.
(4) Az elszámolóházi tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenység a Magyar Nemzeti Bank egyetértésével engedélyezhető. A Felügyelet jogosult az általa külön nevesített elszámolóház részére az alábbi feladatok ellátását előírni:
a) központi értékpapírkód kiadása és nyilvántartása,
b) központi értékpapírsorszám nyilvántartás vezetése.
(5) Az (1) bekezdés c) pontjában és a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység gyakorlását az elszámolóház az Állami Bankfelügyelethez történt bejelentés megtételét követő 30. nap után kezdheti meg.
(6) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság kaphat, amely
a) 500 millió forint befizetett alaptőkével rendelkezik,
b) az elszámolóházi tevékenységet kizárólagos tevékenységként végzi, beleértve a (2) bekezdésben meghatározott értéktári tevékenységet is,
c) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.
(7) Az elszámolóházi tevékenységet végző részvénytársaság tagja lehet
a) a Magyar Nemzeti Bank,
b) tőzsde,
c) pénzintézet.
(8) A Felügyelet külön engedélyével 1995. december 31. napjáig jogi személyiséggel rendelkező más gazdasági társaság is tagja lehet elszámolóháznak. Ezt követően ezen szervezet részvényesi jogait nem gyakorolhatja.
(9) Azon szervezet, amely a törvény hatálybalépésekor az (1) bekezdésben és a (2) bekezdésben felsorolt tevékenységeket együttesen végzi, köteles 30 napon belül a Felügyelettől a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt beszerezni.
(10) E § alkalmazásában tőzsde a más törvény által tőzsdeként meghatározott szervezet is.”

31. §

Az Épt. a következő 49/A-49/C. §-okkal egészül ki:
„49/A. § A Felügyelet hatásköre kiterjed az elszámolóház működésének felügyeletére. Az elszámolóház felügyeletére, az összeférhetetlenségére a tőzsdére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a Felügyelet az elszámolóház működését nem függesztheti fel, azonban a Felügyelet a szolgáltatást igénybe vevők és a befektetők érdekeinek védelme végett az elszámolóház által vezetett egyes számlákat meghatározott időre zároltathatja.
49/B. § (1) Az elszámolóház köteles üzletszabályzatot, továbbá szabályzatokat alkotni.
(2) Az elszámolóház szabályzatainak tevékenységétől függően tartalmazniuk kell legalább
a) a számlavezetési rendet,
b) az elszámolás rendjét,
c) a kockázatok kezelésének módját,
d) a fizetendő díjak körét és mértékét,
e) a kötelező letétek képzésének, felhasználásának módját,
f) a határidős ügyletek teljesítése biztosításának módját,
g) az értékpapírkód kiadásának, a kód és az értékpapírsorszám nyilvántartásának rendjét,
h) a letétkezelés szabályait,
i) a szolgáltatást igénybe vevők által nyújtandó információk körét,
j) a titoktartás és a nyilvános adatszolgáltatás rendjét.
(3) A szolgáltatást igénybe vevők és a befektetők érdekeinek védelme érdekében a Felügyelet a szabályzatok további kötelező tartalmi elemeit írhatja elő.
49/C. § (1) Az elszámolóház köteles a fizetőképességét folyamatosan fenntartani.
(2) Az elszámolóház az alaptőkéjét és az alaptőkén felüli vagyona részét képező szabad pénzeszközeit kizárólag jegybankképes értékpapírba fektetheti.
(3) Az elszámolóház köteles pénzforgalmi számláját a Magyar Nemzeti Banknál vezettetni.
(4) Az elszámolóház köteles megadni a Felügyeletnek és a Magyar Nemzeti Banknak a feladatkörük ellátásához szükséges információkat.
(5) Az elszámolóház működése során a Pit. 46-47. §-aiban meghatározott banktitok szabályait megfelelően alkalmazni kell. A banktitoktartási kötelezettség kiterjed az elszámolóház vezető tisztségviselőjére, felügyelő bizottsági tagjára, alkalmazottjára és a könyvvizsgálóra, továbbá mindarra, aki ahhoz, az elszámolóházzal kapcsolatos tevékenysége során, bármi módon hozzájutott.”

32. §

(1)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Pit. 2. § d) pontja, valamint az ezt módosító 1993. évi CXII. törvény 2. §-a.

(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Pit. 8. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Törvény korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi bankszámla vezetését [4. § (1) bekezdés c) pontja] pénzintézeti tevékenységet végző egyéb jogi személy számára is lehetővé teheti.”

1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1994. ÉVI XLII. TÖRVÉNYHEZ

A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság
által végezhető politikai kockázat elleni
biztosítási módozatok

- Exportra történő gyártással kapcsolatos biztosítási feltételek politikai kockázatokra (P.I.)

- Hitelbiztosítási feltételek export-szállítások és szolgáltatások esetén politikai kockázatokra (P.II.)

- Idegen országbeli székhellyel bíró, részben vagy teljesen magyar érdekeltségű vállalatokba (a továbbiakban: érdekeltségek) befektetett tőke politikai kockázatainak biztosítási feltételei (P.III.)

- A nemzetközi pénzügyi szervezetek által finanszírozott tenderekre benyújtott ajánlatok költségeire vonatkozó biztosítási feltételek (T.I.)

2. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1994. ÉVI XLII. TÖRVÉNYHEZ

Politikai kockázatok

A politikai kockázatok elleni biztosítások különböző módozataiban e törvény értelmezésében biztosítási eseménynek tekinthetők:

A politikai kockázat elleni biztosításnál a felsorolt politikai események abban az esetben vehetők figyelembe az elbírálásnál, ha az a megrendelő országában vagy a szerződés alapján a teljesítés szerinti országban (P.I.), a vevő országában (P.II.) vagy abban az országban (P.III.) következett be, ahol a külföldi magyar befektetést eszközölték (itt biztosítási eseménynek minősül a befektetés feletti rendelkezési jog megvonása is), illetve azon országra és nemzetközi szervezetre vonatkozóan, amely a fennálló követeléseket teljesíti, illetve, amelyeken keresztül a fizetések lebonyolódnak.

- államhatalmi vagy közigazgatási intézkedések, államosítás, kisajátítás, elkobzás, ehhez hasonló politikai intézkedések,

- háború, polgárháború, lázadás, forradalom, zendülés, zavargás és hasonló jellegű politikai események,

- beviteli engedély visszavonása, meghosszabbításának megtagadása, beviteli tilalom elrendelése, embargó, általános transzfertilalom elrendelése,

- az engedélyköteles körben a kiviteli engedély visszavonása,

- a vevő bankjánál a biztosított javára eszközölt fizetések konvertálásának hatóságilag elrendelt tilalma, valamint kétoldalú kormányközi megállapodás, vagy nemzetközi döntés alapján végrehajtott adósságelengedés, átütemezés,

- a nemzetközi pénzügyi szervezetek által finanszírozott versenytárgyalásokon való részvétel költségeinek biztosítása esetén, ha az ajánlat alapján nem jön létre szerződés (tendereztetés).