Hatályos állapot
Közlönyállapot
1993.06.15. - 1993.09.30.
1993.10.01. - 2001.06.30.
2001.07.01. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2003.08.31.
2003.09.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.03.02.
2006.03.03. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2010.08.19.
2010.08.20. - 2010.08.31.
2010.09.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.03.08.
2011.03.09. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.06.26.
2012.06.27. - 2012.07.05.
2012.07.06. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.02.28.
2013.03.01. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.06.30.
2014.07.01. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.06.30.
2018.07.01. - 2018.12.31.
2019.01.01. - 2019.12.12.
2019.12.13. - 2019.12.31.
2020.01.01. - 2020.01.31.
2020.02.01. - 2020.02.29.
2020.03.01. - 2020.03.31.
2020.04.01. - 2020.08.31.
2020.09.01. - 2021.01.31.
2021.02.01. - 2021.12.01.
2021.12.02. - 2022.10.31.
2022.11.01. - 2022.12.31.
2023.01.01. - 2023.06.30.
2023.07.01. - Határozatlan
Határozatlan -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1993. évi LV. törvény

a magyar állampolgárságról

Az Országgyűlés a magyar állampolgárság erkölcsi súlyának megőrzése és az állampolgárok Magyar Köztársasághoz való kötődésének erősítése érdekében, a magyar állampolgársági jog hagyományait és a nemzetközi szerződések előírásait figyelembe véve, a magyar állampolgárság keletkezésének, megszerzésének és megszűnésének szabályairól a következő törvényt alkotja:

Az Országgyűlés a magyar állampolgárság erkölcsi súlyának megőrzése és az állampolgárok Magyarországhoz való kötődésének erősítése érdekében, a természetes személy akaratszabadságának tiszteletben tartása mellett, a család állampolgársága egységének elősegítése érdekében és a hontalanság eseteinek csökkentése céljából, a magyar állampolgársági jog hagyományait és a nemzetközi szerződések előírásait figyelembe véve, a magyar állampolgárság keletkezésének, megszerzésének és megszűnésének szabályairól a következő törvényt alkotja:

Alapelvek

1. §
(1) A magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének, illetőleg megszerzésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet.
(1) A magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének, illetve megszerzésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet.
(2) Senkit nem lehet állampolgárságától, illetve állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.
(2) Az állampolgárság megváltoztatásához fűződő jogot nem lehet önkényesen korlátozni.
(3) E törvény
- a személy akaratszabadságának tiszteletben tartása mellett elősegíti a család állampolgárságának egységét;
- elősegíti a hontalanság eseteinek csökkentését;
- biztosítja a személyes adatok védelmét.
(4) A törvénynek nincs visszaható hatálya. A magyar állampolgárságra azok a jogszabályok az irányadók, amelyek az állampolgárságra ható tények vagy események bekövetkezésekor hatályban voltak.

A magyar állampolgárok

2. §
(1) Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg.
(1) Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki az Alaptörvény vagy e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg.
(2) Azt a magyar állampolgárt, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára - ha törvény másként nem rendelkezik -, a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni.

A magyar állampolgárság keletkezése

3. §
(1) Születésénél fogva magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke.
(1) Születésénél fogva, leszármazással magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke.
(1) A magyar állampolgárság Alaptörvény G) cikk (1) bekezdése szerinti keletkezése megállapítása tekintetében a Polgári Törvénykönyvnek a leszármazásra, illetve az apai és az anyai jogállásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha másik szülője - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, utólagos házasságkötés, továbbá az apaság vagy az anyaság bírói megállapítása alapján - magyar állampolgár.
(2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha magyar állampolgár és a gyermek közötti leszármazáson alapuló egyenes ági rokoni kapcsolat a gyermek születését követően jön létre.
(2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha a gyermek születése időpontjában magyar állampolgársággal rendelkező személy és a gyermek közötti leszármazáson alapuló egyenes ági rokoni kapcsolat a gyermek születését követően jön létre.
(3) Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni:
a) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan Magyarországon született gyermekét;
a) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született gyermekét;
b) az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket.

A magyar állampolgárság megszerzése

Honosítás

4. §
(1) Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:
a) a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott;
b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;
c) megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított;
c) megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított;
d) honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti; és
d) honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;
d) honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;
e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett. E vizsgára csak nagykorú személy köteles.
e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.
e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül és magyar nyelvtudását igazolja.
(2) Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőzően legalább három évig folyamatosan Magyarországon lakott, és az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, ha
a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg;
b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár;
c) magyar állampolgár fogadta örökbe, vagy
c) magyar állampolgár fogadta örökbe,
d) magyar hatóság menekültként elismerte.
d) magyar hatóság menekültként elismerte vagy
e) hontalan.
(2) Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőző három éven át folyamatosan Magyarországon lakott, és az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, ha
a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg;
b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár;
c) magyar állampolgár fogadta örökbe, vagy
c) magyar állampolgár fogadta örökbe,
c) magyar állampolgár fogadta örökbe és nagykorú,
d) magyar hatóság menekültként elismerte.
d) magyar hatóság menekültként elismerte vagy
e) hontalan.
(2a) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén kérelemre kedvezményesen honosítható az a kiskorú nem magyar állampolgár, akit magyar állampolgár fogadott örökbe.
(3) Az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, kérelmére, kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgár, aki a kérelem előterjesztésekor legalább egy éve Magyarországon lakik, és felmenője magyar állampolgár volt.
(3) Az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgár, aki Magyarországon lakik és felmenője magyar állampolgár volt.
(3) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.
(3a) Kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki
a) legalább
aa) tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy
ab) öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született,
b) az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, és
c) magyar nyelvtudását igazolja.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott időtartamú, folyamatos magyarországi tartózkodástól a kiskorú tekintetében el lehet térni, ha a honosítását a szülővel együtt kéri.
(4) Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek a kérelem benyújtását megelőzően legalább öt éven át folyamatosan Magyarországon volt a lakóhelye, és az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott feltételek fennállnak, ha
a) az ország területén született;
b) kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet;
c) hontalan.
(4) Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek a kérelem előterjesztését megelőző öt éven át folyamatosan Magyarországon volt a lakóhelye, és az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott feltételek fennállnak, ha
a) az ország területén született;
b) kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet;
c) hontalan.
(5) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a három év folyamatos magyarországi tartózkodástól, kérelemre, el lehet tekinteni.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartamú, folyamatos magyarországi lakóhelytől a kiskorú tekintetében el lehet térni, ha a honosítását a szülővel együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.
(5) Az (1)-(2) és (4) bekezdésekben meghatározott időtartamú, folyamatos magyarországi lakóhelytől kiskorú tekintetében el lehet tekinteni, ha honosítását a szülőjével együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.
(6) Az (1) bekezdés a), c) és e) pontja alól a belügyminiszter javaslatára a köztársasági elnök felmentést adhat, ha a kérelmező honosításához a Magyar Köztársaságnak fontos érdeke fűződik.
(6) A magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú gyermek lakóhelyétől függetlenül honosítható.
(7) A köztársasági elnök a belügyminiszter javaslatára a magyarországi lakóhely és megélhetés meglétének az igazolása, valamint az alkotmányos alapismereti vizsga letételének a követelménye alól felmentést adhat, ha a kérelmező honosításához a Magyar Köztársaságnak fontos érdeke fűződik.
(7) A köztársasági elnök a folyamatos magyarországi lakóhely tekintetében az (1)-(4) bekezdésben meghatározott időtartam, valamint az (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott feltétel alól - a belügyminiszter javaslatára - felmentést adhat, ha a kérelmező honosításához a Magyar Köztársaságnak fontos érdeke fűződik.
(7) A köztársasági elnök a folyamatos magyarországi lakóhely tekintetében az (1)-(4) bekezdésben meghatározott időtartam, valamint az (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott feltétel alól - az állampolgársági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) javaslatára - felmentést adhat, ha a kérelmező honosításához a Magyar Köztársaságnak fontos érdeke fűződik.
(7) A köztársasági elnök a folyamatos magyarországi lakóhely tekintetében az (1)-(2) és (4) bekezdésekben meghatározott időtartam, valamint az (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott feltétel alól - az állampolgársági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) javaslatára - felmentést adhat, ha a kérelmező honosításához a Magyar Köztársaságnak fontos érdeke fűződik.
(7) A köztársasági elnök a folyamatos magyarországi lakóhely tekintetében az (1)-(2) és (4) bekezdésekben meghatározott időtartam, valamint az (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott feltétel alól - az állampolgársági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) javaslatára - felmentést adhat, ha a kérelmező honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik.
(7) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a köztársasági elnök - az állampolgársági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) javaslata alapján - felmentést adhat a honosítás további feltételei alól, ha a kérelmező honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik.
(7) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a köztársasági elnök - az állampolgársági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) előterjesztésére - felmentést adhat a honosítás további feltételei alól, ha a kérelmező honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik.
(8) A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében.
(8) A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen személyek esetében.

Alkotmányos alapismeretek vizsga

4/A. §
(1) A 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vizsgát a kérelmező a lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalban a hivatal vezetője által kijelölt vizsgabizottság előtt teszi le.
(1) A 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vizsgát a kérelmező a közigazgatási hivatal által kijelölt vizsgabizottság előtt teszi le.
(1) A 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vizsgát a kérelmező a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve által kijelölt vizsgabizottság előtt teszi le.
(1) A 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vizsgát a kérelmező a közigazgatási hivatal által kijelölt vizsgabizottság előtt teszi le.
(1) A 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vizsgát a kérelmező a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve által kijelölt vizsgabizottság előtt teszi le.
(1) A 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vizsgát a kérelmező a fővárosi és megyei kormányhivatal által kijelölt vizsgabizottság előtt teszi le.
(1) A 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vizsgát a kérelmező a Kormány által rendeletben kijelölt szerv által meghatározott vizsgabizottság előtt teszi le.
(2) Nem köteles vizsgát tenni:
a) a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személy;
a) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és az a személy, akinek a cselekvőképességét a bíróság az állampolgársági eljárással kapcsolatos ügyek tekintetében korlátozta (a továbbiakban együtt: korlátozottan cselekvőképes személy), valamint a cselekvőképtelen személy;
b) aki magyarországi felsőoktatási intézményben magyar nyelvű oktatásban diplomát szerzett;
b) aki magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben végzettséget szerzett;
c) aki a kérelem benyújtásakor 65. életévét betöltötte;
c) aki a kérelem benyújtásakor hatvanadik életévét betöltötte;
d) aki igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére.

Visszahonosítás

5. §   Kérelmére visszahonosítható a 4. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az a Magyarországon lakó személy, akinek magyar állampolgársága megszűnt.
5. §   Kérelmére visszahonosítható a 4. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az a személy, akinek magyar állampolgársága megszűnt, és magyar nyelvtudását igazolja.

Nyilatkozat

5/A. §
(1) A Magyar Köztársaság Elnökéhez címzett írásbeli nyilatkozatával - a nyilatkozattétel napjától - megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy:
a) akit a külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól való megfosztásáról szóló 1947. évi X. törvény és az 1948. évi XXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény, illetve az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény alapján a magyar állampolgárságától megfosztottak, továbbá az, aki a Magyar Köztársaság Kormányának 7970/1946. ME rendelete, a 10.515/1947. Korm. rendelet, a 12.200/1947. Korm. rendelet alapján veszítette el magyar állampolgárságát, valamint az, akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. napja között elbocsátással szűnt meg, feltéve, hogy a nyilatkozó a magyar állampolgársága megszűnését követően nem folytatott a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit sértő tevékenységet;
a) akit a külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól való megfosztásáról szóló 1947. évi X. törvény és az 1948. évi XXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény, illetve az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény alapján a magyar állampolgárságától megfosztottak, továbbá az, aki a Magyar Köztársaság Kormányának 7970/1946. ME rendelete, a 10.515/1947. Korm. rendelet, a 12.200/1947. Korm. rendelet alapján veszítette el magyar állampolgárságát, valamint az, akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. napja között elbocsátással szűnt meg;
b) aki az ország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve, hogy a születése napján magyarországi lakóhellyel rendelkezett és a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve az ország területén lakik. A nyilatkozatot az érintett tizenkilencedik életévének betöltéséig teheti meg.
c) aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától 1957. október 1-je előtt született, és születésével nem vált magyar állampolgárrá.
(1) A köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával - a nyilatkozattétel napjától - megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy:
a) akit a külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól való megfosztásáról szóló 1947. évi X. törvény és az 1948. évi XXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény, illetve az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény alapján a magyar állampolgárságától megfosztottak, továbbá az, aki a 7970/1946. ME rendelet, a 10.515/1947. Korm. rendelet, a 12.200/1947. Korm. rendelet alapján veszítette el magyar állampolgárságát, valamint az, akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. napja között elbocsátással szűnt meg;
b) aki az ország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve, hogy a születése napján magyarországi lakóhellyel rendelkezett és a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve az ország területén lakik. A nyilatkozatot az érintett tizenkilencedik életévének betöltéséig teheti meg;
b) aki Magyarország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve, hogy a születése napján szülei magyarországi lakóhellyel rendelkeztek és a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve Magyarország területén lakik;
c) aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától 1957. október 1-je előtt született, és születésével nem vált magyar állampolgárrá.
d) aki Magyarország területén született és hontalanná vált, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve Magyarország területén lakik.
(1a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot az érintett a tizenkilencedik életévének betöltéséig teheti meg.
(1a) Az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti nyilatkozatot az érintett a tizenkilencedik életévének betöltéséig teheti meg.
(2) A nyilatkozat elfogadása esetén a belügyminiszter bizonyítványban igazolja az állampolgárság megszerzését.
(2) A nyilatkozat elfogadása esetén a miniszter bizonyítványban igazolja az állampolgárság megszerzését.
(2) A nyilatkozat elfogadása esetén az állampolgársági ügyekben eljáró szerv bizonyítványban igazolja az állampolgárság megszerzését.
(3) A belügyminiszter határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozat elfogadásának feltételei hiányoznak, beleértve a 13-15. §-okban a kérelem benyújtására előírtakat. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető.
(3) A miniszter határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozat elfogadásának feltételei hiányoznak, beleértve a 13-15. §-okban a kérelem benyújtására előírtakat. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető.
(3) A miniszter határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozat elfogadásának feltételei hiányoznak, beleértve a 13-15. §-okban a kérelem benyújtására előírtakat. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Törvényszéktől kérhető.
(3) A miniszter határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozat elfogadásának feltételei hiányoznak, beleértve a 13-15. §-okban a kérelem benyújtására előírtakat. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető.
(3) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozat elfogadásának feltételei hiányoznak, beleértve a 13-15. §-okban a kérelem benyújtására előírtakat. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető.
(3) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozat elfogadásának feltételei hiányoznak, beleértve a 13-15. §-okban a kérelem benyújtására előírtakat. A határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes.
(3) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozat elfogadásának feltételei hiányoznak, beleértve a 13-15. §-okban a kérelem benyújtására előírtakat. A határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.

Hatásköri szabályok, eskü és fogadalom

6. §
(1) A magyar állampolgárság honosítással, illetőleg visszahonosítással történő megszerzésére irányuló kérelemről - a belügyminiszter előterjesztése alapján - a köztársasági elnök dönt.
(1) A magyar állampolgárság honosítással, illetőleg visszahonosítással történő megszerzésére irányuló kérelemről - a miniszter előterjesztése alapján - a köztársasági elnök dönt.
(1) A magyar állampolgárság honosítással, illetve visszahonosítással történő megszerzésére irányuló kérelemről - a miniszter előterjesztése alapján - a köztársasági elnök dönt.
(2) A magyar állampolgárság megszerzéséről a köztársasági elnök honosítási, illetőleg visszahonosítási okiratot (a továbbiakban: honosítási okirat) ad ki.
(2) A magyar állampolgárság megszerzéséről a köztársasági elnök honosítási, illetve visszahonosítási okiratot (a továbbiakban: honosítási okirat) ad ki.
(3) A honosítási okiratot - ha a 20/A. § szerinti eljárásra sor kerül, és a miniszter a névmódosítást engedélyezi - a névmódosításnak megfelelő névvel kell kiadni. A honosítási okiratot - ha a 20/A. § szerinti eljárásra sor kerül, és a miniszter a névmódosítási kérelmet elutasítja - a honosítást kérő külföldi nevével kell kiadni.
(3) A honosítási okiratot - ha a 20/A. § szerinti eljárásra sor kerül, és a miniszter vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a névmódosítást engedélyezi - a névmódosításnak megfelelő névvel kell kiadni. A honosítási okiratot - ha a 20/A. § szerinti eljárásra sor kerül, és a miniszter vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a névmódosítási kérelmet elutasítja vagy ha a 20/A. § szerinti eljárásra nem kerül sor - a honosítást kérő külföldi nevével kell kiadni.
(3) A honosítási okiratot - ha a 20/A. § szerinti eljárásra sor kerül, és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a névmódosítást engedélyezi - a névmódosításnak megfelelő névvel kell kiadni. A honosítási okiratot - ha a 20/A. § szerinti eljárásra sor kerül, és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a névmódosítási kérelmet elutasítja vagy ha a 20/A. § szerinti eljárásra nem kerül sor - a honosítást kérő külföldi nevével kell kiadni.
7. §
(1) A honosított, illetőleg a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személy a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le.
(1) A honosított, illetőleg a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt, illetve a 4. § (6) és (7) bekezdésének hatálya alá tartozó honosított a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le.
(1) A honosított, illetőleg a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt, illetve a 4. § (3), (6) és (7) bekezdésének, illetve az 5. § hatálya alá tartozó honosított választása szerint a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le.
(1) A honosított, illetőleg a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt, illetve a 4. § (3), (6) és (7) bekezdésének, illetve az 5. § hatálya alá tartozó honosított választása szerint a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. Az eskü vagy fogadalom letételénél a magyar külképviselet vezetője helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselő is eljárhat. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. Az eskü vagy fogadalom letételénél a magyar külképviselet vezetője helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselő is eljárhat.
(1) A honosított, illetőleg a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt, illetve a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdésének, illetve az 5. § hatálya alá tartozó honosított választása szerint a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. Az eskü vagy fogadalom letételénél a magyar külképviselet vezetője helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselő is eljárhat. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. Az eskü vagy fogadalom letételénél a magyar külképviselet vezetője helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselő is eljárhat.
(1) A honosított, illetőleg a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt, illetve a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdésének, illetve az 5. § hatálya alá tartozó honosított választása szerint a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. Az eskü vagy fogadalom letételénél a magyar külképviselet vezetője helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselő is eljárhat. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. Az eskü vagy fogadalom letételénél a magyar külképviselet vezetője helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselő is eljárhat.
(2) A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg. Az eskütétel, illetve fogadalomtétel tényét és napját a honosítási okiraton fel kell tüntetni.
(3) Ha a honosított az eskü vagy fogadalom letétele előtt meghalt, vagy olyan állapotba került, amely megakadályozza az eskü vagy fogadalom letételében, a magyar állampolgárságot a honosítási okirat kiállításának napján szerzi meg.
(4) Az állampolgársági eskü szövege:
„Én, ...................... esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. A Magyar Köztársaságnak hű állampolgára leszek, Alkotmányát és törvényeit tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom. Isten engem úgy segéljen.”
Az állampolgársági fogadalom szövege:
„Én, ...................... fogadom, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. A Magyar Köztársaságnak hű állampolgára leszek, Alkotmányát és törvényeit tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom.”
(4) Az állampolgársági eskü szövege:
Én, ...................... esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak hű állampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom. Isten engem úgy segéljen.
(4a) Az állampolgársági fogadalom szövege:
Én, ...................... fogadom, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak hű állampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom.
(5) Az állampolgársági eskü és az állampolgársági fogadalom egyenértékű.

A magyar állampolgárság megszűnése

Lemondás

8. §
(1) A külföldön lakó magyar állampolgár - a köztársasági elnökhöz címzett nyilatkozatában - lemondhat a magyar állampolgárságáról, ha
a) külföldi állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja és
a) külföldi állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja.
b) magyar bíróság előtt nem folyik ellene büntetőeljárás, illetőleg magyar bíróság által kiszabott büntetésének végrehajthatósága megszűnt és
c) Magyarországon adó- vagy egyéb köztartozása nincs.
(1) A magyar állampolgár - a köztársasági elnökhöz címzett nyilatkozatában - lemondhat a magyar állampolgárságáról, ha
a) külföldi állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja, és
b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel, vagy Magyarország területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyta vagy külföldön élő magyar állampolgárként nincs bejelentett, érvényes tartózkodási helye Magyarországon.
(2) Ha az (1) bekezdésben megállapított feltételek fennállnak, a belügyminiszter javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. A magyar állampolgárság lemondással való megszűnéséről a köztársasági elnök okiratot ad ki. A magyar állampolgárság az okirat kiállítása napján szűnik meg.
(2) Ha az (1) bekezdésben megállapított feltételek fennállnak, a miniszter javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. A magyar állampolgárság lemondással való megszűnéséről a köztársasági elnök okiratot ad ki. A magyar állampolgárság az okirat kiállítása napján szűnik meg.
(2) Ha az (1) bekezdésben megállapított feltételek fennállnak, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv javaslatára a miniszter előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. A magyar állampolgárság lemondással való megszűnéséről a köztársasági elnök okiratot ad ki. A magyar állampolgárság az okirat kiállítása napján szűnik meg.
(3) A belügyminiszter határozatban állapítja meg, ha a lemondás elfogadásának feltételei hiányoznak. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető.
(3) A miniszter határozatban állapítja meg, ha a lemondás elfogadásának feltételei hiányoznak. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető.
(3) A miniszter határozatban állapítja meg, ha a lemondás elfogadásának feltételei hiányoznak. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Törvényszéktől kérhető.
(3) A miniszter határozatban állapítja meg, ha a lemondás elfogadásának feltételei hiányoznak. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető.
(3) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozatban állapítja meg, ha a lemondás elfogadásának feltételei hiányoznak. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető.
(3) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozatban állapítja meg, ha a lemondás elfogadásának feltételei hiányoznak. A határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes.
(3) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozatban állapítja meg, ha a lemondás elfogadásának feltételei hiányoznak. A határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.
(4) A lemondás elfogadásától számított egy éven belül kérheti a köztársasági elnöktől magyar állampolgárságának visszaállítását az, aki nem szerzett külföldi állampolgárságot.
(4) A lemondás elfogadásától számított három éven belül kérheti a köztársasági elnöktől magyar állampolgárságának visszaállítását az, aki nem szerzett külföldi állampolgárságot.
(5) A magyar állampolgárság lemondással történő megszűnésére az eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

A magyar állampolgárság visszavonása

9. §
(1) A magyar állampolgárság visszavonható a külföldön élő magyar állampolgártól, ha magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított tíz év elteltével.
(1) A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított tíz év elteltével.
(1) A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével.
(2) Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását a belügyminiszter határozattal állapítja meg. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető.
(2) Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását a miniszter határozattal állapítja meg. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető.
(2) Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását a miniszter határozattal állapítja meg. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Törvényszéktől kérhető.
(2) Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását a miniszter határozattal állapítja meg. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető.
(2) Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozattal állapítja meg. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető.
(2) Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozattal állapítja meg. A határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes.
(2) Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozattal állapítja meg. A határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.
(2) Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozattal állapítja meg. A határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék illetékes. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A közigazgatási per időtartama nem számít bele az (1) bekezdés és a 17. § (2c) bekezdése szerinti határidőbe.
(3) A magyar állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről - a belügyminiszter előterjesztése alapján - a köztársasági elnök dönt.
(3) A magyar állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről - a miniszter előterjesztése alapján - a köztársasági elnök dönt.
(4) A magyar állampolgárság visszavonásáról szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A magyar állampolgárság a határozat közzététele napján szűnik meg.
(5) A magyar állampolgárság visszavonással történő megszűnésére az eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

A magyar állampolgárság igazolása

10. §   A magyar állampolgárság érvényes személyi igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható.
10. §   A magyar állampolgárság érvényes személyi igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel, érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal vagy - ellenkező bizonyításig - honosítási okirattal igazolható.
10. §
(1) A magyar állampolgárság
a) érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal,
b) érvényes magyar útlevéllel,
c) érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal,
d) - ellenkező bizonyításig - honosítási okirattal
igazolható.
(2) Ha a magyar állampolgár magyar állampolgárságát az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon nem tudja igazolni, a magyar állampolgárság - ellenkező bizonyításig és az érvényességi idő lejártát követő egy évig - az érvényesség időtartamának lejárta miatt érvénytelen magyar útlevéllel igazolható.
(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás igazolja az abban szereplő magyar állampolgárok magyar állampolgárságát.
11. §
(1) A belügyminiszter az érintett kérelmére állampolgársági bizonyítványban igazolja a magyar állampolgárság fennállását, megszűnését, illetőleg azt, hogy a bizonyítványban megjelölt személy nem magyar állampolgár.
(1) A miniszter az érintett kérelmére állampolgársági bizonyítványban igazolja a magyar állampolgárság fennállását, megszűnését, illetőleg azt, hogy a bizonyítványban megjelölt személy nem magyar állampolgár.
(1) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az érintett kérelmére állampolgársági bizonyítványban igazolja a magyar állampolgárság fennállását, megszűnését, illetve azt, hogy a bizonyítványban megjelölt személy nem magyar állampolgár.
(2) Az állampolgársági bizonyítvány a kiállításától számított egy évig érvényes.
(2) Az állampolgársági bizonyítvány a kiállításától számított három évig érvényes.
(3) Az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása ellen az érdekelt fél, a törvényes képviselő, az ügyész, valamint a gyámhatóság a Fővárosi Bíróságnál keresetet indíthat.
(3) Az állampolgársági bizonyítvány tartalmazza:
a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát,
b) a kérelmező nevét, születési helyét és idejét,
c) a ténymegállapítást,
c) a magyar állampolgárságra vonatkozó tényt, valamint ezzel összefüggésben az érintett által igazolni kért adatot,
d) a ténymegállapítás alapjául szolgáló jogszabály megjelölését,
d) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a döntést hozta,
e) a döntéshozatal helyét, idejét, a kiadmányozó nevét, hivatali beosztását és a hatóság bélyegzőlenyomatát,
f) az állampolgársági bizonyítvány érvényességi idejét.
(4) Az állampolgársági bizonyítvány, továbbá az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet elutasító határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető.
(4) Az állampolgársági bizonyítvány, továbbá az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet elutasító határozat felülvizsgálata a Fővárosi Törvényszéktől kérhető.
(4) Az állampolgársági bizonyítvány, továbbá az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet elutasító határozat felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető.
(4) Az állampolgársági bizonyítvány, továbbá az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet elutasító határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes.
(4) Az állampolgársági bizonyítvány, továbbá az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet elutasító határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.
(5) Az állampolgársági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban újrafelvételi, illetve méltányossági kérelem nem nyújtható be.
(5) Az állampolgársági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban újrafelvételi kérelem nem nyújtható be.
12. §   Az igazságszolgáltatási, a bűnüldöző, az idegenrendészeti, a nemzetbiztonsági, a katonai igazgatási szervek, a jegyző (főjegyző), a közjegyző, valamint a konzuli és külföldi hatóság, továbbá más hatóság, illetőleg állami szerv megkeresésére a belügyminiszter megállapítja az ügyfél magyar állampolgárságának fennállását, megszűnését vagy azt, hogy az ügyfél nem magyar állampolgár.
12. §   Az igazságszolgáltatási, a bűnüldöző, az idegenrendészeti, a nemzetbiztonsági, a katonai igazgatási szervek, a jegyző (főjegyző), a közjegyző, valamint a konzuli és külföldi hatóság, továbbá más hatóság, illetőleg állami szerv megkeresésére a miniszter megállapítja az ügyfél magyar állampolgárságának fennállását, megszűnését vagy azt, hogy az ügyfél nem magyar állampolgár.
12. §   Az igazságszolgáltatási, a bűnüldöző, az idegenrendészeti, a nemzetbiztonsági, a katonai igazgatási szervek, a jegyző (főjegyző), a közjegyző, valamint a konzuli és külföldi hatóság, továbbá más hatóság, illetve állami szerv megkeresésére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapítja az ügyfél magyar állampolgárságának fennállását, megszűnését vagy azt, hogy az ügyfél nem magyar állampolgár.
12. §   Az igazságszolgáltatási, a bűnüldöző, az idegenrendészeti, a nemzetbiztonsági, a katonai igazgatási szervek, a jegyző (főjegyző), a közjegyző, valamint a konzuli és külföldi hatóság, továbbá más hatóság, illetve állami szerv megkeresésére vagy adatkérésére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapítja az ügyfél magyar állampolgárságának fennállását, megszűnését vagy azt, hogy az ügyfél nem magyar állampolgár.

Az állampolgársági eljárás

13. §
(1) Az állampolgárság megszerzése iránti kérelmet, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadására irányuló kérelmet (a továbbiakban: állampolgársági kérelem) magyar nyelven, az e célra rendszeresített nyomtatványon, személyesen kell benyújtani a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetőjéhez, a külföldön élő kérelmező esetében az illetékes magyar konzulhoz.
(1) Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban: állampolgársági kérelem) magyar nyelven, az e célra rendszeresített nyomtatványon, személyesen kell benyújtani a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetőjéhez, a külföldön élő kérelmező esetében az illetékes magyar konzuli tisztviselőhöz.
(1) Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: állampolgársági kérelem) be lehet nyújtani
a) Magyarországon élő kérelmező választása szerint a lakóhelye szerint illetékes települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetőjéhez vagy a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőhöz,
b) külföldön élő kérelmező esetében az illetékes magyar konzuli tisztviselőhöz.
(1) Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: állampolgársági kérelem)
a) a települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetőjéhez,
a) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal),
a) a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal),
b) a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőhöz,
b) az integrált ügyfélszolgálati irodához,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájához (a továbbiakban: integrált ügyfélszolgálati iroda),
b) a fővárosi és vármegyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájához (a továbbiakban: integrált ügyfélszolgálati iroda),
c) a magyar konzuli tisztviselőhöz, illetve
d) a Kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez
d) a Kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez
d) az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez
lehet benyújtani.
(2) A kérelmet az anyakönyvvezető nyolc napon belül, a konzul az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles felterjeszteni a belügyminiszterhez.
(2) Az állampolgársági kérelmet jogszabályban meghatározott adattartalommal, továbbá - az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem kivételével - magyar nyelven kell benyújtani. A kérelmet saját kezűleg alá kell írni. A kérelem benyújtásakor a kérelmező személyazonosságát ellenőrizni, továbbá a kérelem adatait a csatolt okmányok adataival egyeztetni kell.
(2) Az állampolgársági kérelmet jogszabályban meghatározott adattartalommal, továbbá - az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem kivételével - magyar nyelven kell benyújtani. A kérelmet alá kell írni. A kérelem benyújtásakor a kérelmező személyazonosságát ellenőrizni, továbbá a kérelem adatait a csatolt okmányok adataival egyeztetni kell.
(3) Más személy állampolgárságának igazolására irányuló bizonyítvány iránti kérelmet benyújthat az, aki erre vonatkozó jogos érdekét igazolja.
(4) Az állampolgársági kérelmet az anyakönyvvezető öt napon belül, a konzul az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles felterjeszteni a belügyminiszterhez.
(4) Az állampolgársági kérelmet az anyakönyvvezető öt napon belül, a konzul az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles felterjeszteni a miniszterhez.
(4) Az állampolgársági kérelmet az anyakönyvvezető, az integrált ügyfélszolgálati iroda vezetője öt napon belül, a konzul az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles felterjeszteni a miniszterhez.
(4) Az állampolgársági kérelmet a járási hivatal vezetője, az integrált ügyfélszolgálati iroda vezetője öt napon belül, a konzul az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles megküldeni az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek.
14. §
(1) Az állampolgársági kérelemnek és a 12. § szerinti megkeresésnek tartalmaznia kell az érintett személyi adatait (név, lakcím, születési, házasságkötési adatai), felmenői személyi adatait, valamint az állampolgárságra, külföldre távozás időpontjára vonatkozó adatokat.
(1) Az állampolgársági kérelemnek tartalmaznia kell az érintett
a) születési családi és utónevét, házassági nevét (a továbbiakban együtt: név), születési helyét és idejét, anyja nevét,
b) jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét és idejét, a házastárs(ak) nevét, születési helyét és idejét, a házastárs anyja nevét,
c) felmenői nevét, születési helyét és idejét, a felmenők házasságkötésének helyét és idejét,
d) lakcímét, valamint
e) az állampolgárságára, külföldre távozásának időpontjára vonatkozó adatokat.
(1) Az állampolgársági kérelem - kormányrendeletben meghatározott formanyomtatványok szerint - tartalmazza az érintett
a) születési családi és utónevét, házassági családi és utónevét, korábbi házassági családi és utónevét (a továbbiakban együtt: név), születési helyét és idejét, anyja nevét, nemét,
a) születési családi és utónevét, házassági családi és utónevét, korábbi házassági családi és utónevét (a továbbiakban együtt: név), születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, nemét,
b) családi állapotára vonatkozó adatokat, a jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét és idejét, a házastárs vagy volt házastárs nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyar származására vonatkozó adatokat,
c) házastársa vagy volt házastársa szülei nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyarországi tartózkodásukra vonatkozó adatokat,
d) felmenői nevét, születési helyét és idejét, a felmenők házasságkötésének helyét és idejét, állampolgárságukra és tartózkodásukra vonatkozó adatokat,
e) gyermeke nevét, születési helyét és idejét, a gyermek másik szülőjének nevét, állampolgárságát,
f) testvére nevét, születési helyét és idejét,
g) lakóhelyére, korábbi magyarországi lakóhelyére, tartózkodására vonatkozó adatokat,
h) állampolgárságára, külföldre távozásának időpontjára vonatkozó adatokat,
i) iskolai végzettségére, foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat, és
j) elérhetőségét az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel és a miniszterrel való kapcsolattartáshoz.
(1a) Az állampolgársági kérelem - kormányrendeletben meghatározott formanyomtatványok szerint - az (1) bekezdésben foglaltakon túl a 4. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltétel vizsgálata érdekében tartalmazza az érintett
a) élettársa és élettársa szülei nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát,
b) házastársa, élettársa, volt házastársa, felmenője, nagykorú gyermeke, testvére foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat.
(2) Az állampolgársági kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat, továbbá a kérelem elbírálásához e törvény 4-5., 8. és 11. §-ában meghatározott feltételek fennállását igazoló okiratokat.
(2) A 12. § szerinti megkeresésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat, továbbá mindazokat az adatokat, amelyek az (1) bekezdésben meghatározott adatkörből rendelkezésre állnak.
(3) Ha a kérelem hiányos vagy az elbíráláshoz szükséges adatokat nem tartalmazza, a belügyminiszter a kérelmezőt más közokiratok bemutatására is felhívhatja. Ilyenek különösen: a hatósági erkölcsi bizonyítvány, az állampolgársági bizonyítvány, a honosítási, visszahonosítási, elbocsátási okirat, a magyar útlevél, az illetőségi bizonyítvány, továbbá a születési, házassági, halotti anyakönyvi okirat.
(3) Az állampolgársági kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat, továbbá a kérelem elbírálásához e törvény 4-5., 8. és 11. §-ában meghatározott feltételek fennállását igazoló, külön jogszabályban meghatározott okiratokat.
(3) Az állampolgársági kérelemhez a kérelmezőnek - kormányrendeletben meghatározottak szerint - mellékelnie kell a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat, továbbá az állampolgársági kérelem elbírálásához a 4. §-ban, az 5. §-ban, a 8. §-ban és a 11. §-ban meghatározott feltételek fennállását igazoló okiratokat.
(4) Idegen nyelvű okiratot hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell a kérelemhez csatolni.
(4) Ha az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatot magyar anyakönyv tartalmazza, és a kérelmező az adatot igazoló okirattal nem rendelkezik, kérelmére a belügyminiszter gondoskodik az okirat beszerzéséről. Ha a kérelem elbírálásához olyan adat szükséges, amely más magyar hatóság nyilvántartásából vagy irataiból ismerhető meg, ezek beszerzésére a belügyminiszter intézkedik.
(4) Ha az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatot magyar anyakönyv tartalmazza, és a kérelmező az adatot igazoló okirattal nem rendelkezik, kérelmére a miniszter gondoskodik az okirat beszerzéséről. Ha a kérelem elbírálásához olyan adat szükséges, amely más magyar hatóság nyilvántartásából vagy irataiból ismerhető meg, ezek beszerzésére a miniszter intézkedik.
(4) Ha az állampolgársági kérelem elbírálásához olyan adat szükséges, amely más magyar hatóság nyilvántartásából vagy irataiból ismerhető meg, és ezeket a kérelmező nem igazolja, ezek beszerzésére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv intézkedik.
(5) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az idegen nyelvű okiratot
a) hiteles magyar nyelvű fordítással és
b) diplomáciai felülhitelesítéssel
ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.
(5) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában az idegen nyelvű okiratot
a) hiteles magyar nyelvű fordítással, és
b) ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel
ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.
(5) Az állampolgársági kérelemhez
a) a külföldi okiratot eltérő nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat hiányában - ha ennek kormányrendelet szerinti elháríthatatlan akadálya nincs - diplomáciai felülhitelesítéssel,
a) a külföldi okiratot eltérő nemzetközi szerződés, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy viszonossági gyakorlat hiányában - ha ennek kormányrendelet szerinti elháríthatatlan akadálya nincs - diplomáciai felülhitelesítéssel,
b) az idegen nyelvű okiratot hiteles magyar nyelvű fordítással
ellátva kell csatolni.
(6) Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem csatolta, a belügyminiszter a hiány pótlására határidő tűzésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett a kérelmezőt felhívhatja. Okirat hiánya esetén a beszerzéséhez szükséges időtartam figyelembevételével megállapított határidőt kell kitűzni. Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétől számított tizenöt nap.
(6) Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem csatolta, a miniszter a hiány pótlására határidő tűzésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett a kérelmezőt felhívhatja. Okirat hiánya esetén a beszerzéséhez szükséges időtartam figyelembevételével megállapított határidőt kell kitűzni. Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétől számított tizenöt nap.
(6) Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a hiány pótlására határidő tűzésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett a kérelmezőt felhívhatja. Okirat hiánya esetén a beszerzéséhez szükséges időtartam figyelembevételével megállapított határidőt kell kitűzni. Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétől számított tizenöt nap.
15. §
(1) Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.
(1) Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.
(1) Az állampolgársági kérelmet meghatalmazott nem terjesztheti elő. A kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.
(2) A honosítási és visszahonosítási kérelem, valamint a lemondási nyilatkozat benyújtásakor a korlátozottan cselekvőképes személyt is meg kell hallgatni.
(3) Kiskorú személy magyar állampolgárságról való lemondásához - ha elháríthatatlan akadálya nincs - mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozatát mellékelni kell.
(3) Kiskorú személy magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatához és kérelméhez, magyar állampolgárságról való lemondásához - ha elháríthatatlan akadálya nincs - mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozatát mellékelni kell.
(4) Házastársak, illetve szülő együttélő kiskorú vagy cselekvőképtelen nagykorú gyermekével közös honosítási, visszahonosítási kérelmet, illetőleg a magyar állampolgárságról lemondó nyilatkozatot terjeszthet elő.
(4) Házastársak, illetve szülő együttélő kiskorú vagy cselekvőképtelen nagykorú gyermekével közös honosítási, visszahonosítási kérelmet, illetve a magyar állampolgárságról lemondó nyilatkozatot terjeszthet elő.
16. §
(1) A honosítási okiratot a belügyminiszter megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek.
(1) A honosítási okiratot a belügyminiszter megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. § (6) és (7) bekezdése alapján honosított esetében a polgármesternek vagy a magyar konzuli tisztviselőnek.
(1) A honosítási okiratot a belügyminiszter 15 napon belül megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. § (6) és (7) bekezdése alapján honosított esetében a polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar konzuli tisztviselőnek.
(1) A honosítási okiratot a miniszter 15 napon belül megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. § (6) és (7) bekezdése alapján honosított esetében a polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar konzuli tisztviselőnek.
(1) A honosítási okiratot a miniszter a kiállításától számított 15 napon belül megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. § (3), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében a kérelmező választása szerint a polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar konzuli tisztviselőnek.
(1) A honosítási okiratot az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kiállításától számított 15 napon belül megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében a kérelmező választása szerint a polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar konzuli tisztviselőnek.
(1) A honosítási okiratot az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kiállításától számított 15 napon belül megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében a kérelmező választása szerint a polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar külképviselet vezetőjének.
(1) A honosítási okiratot az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kiállításától számított 15 napon belül megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében a kérelmező választása szerint a polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar külképviselet vezetőjének.
(2) Az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a lakóhely szerint illetékes polgármester előtt, a letételére szóló felhívás kézbesítésétől számított két hónapon belül kell letenni. A határidőt a belügyminiszter kérelemre meghosszabbíthatja.
(2) Az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a letételére szóló felhívás kézbesítésétől számított két hónapon belül kell letenni. A határidőt a belügyminiszter kérelemre meghosszabbíthatja.
(2) A polgármester vagy a konzuli tisztviselő az okirat megérkezését követő 15 napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.
(2) A polgármester vagy a konzuli tisztviselő az okirat megérkezését követő harminc napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.
(2) A polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője az okirat megérkezését követő harminc napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.
(3) Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül, a kérelmező hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti.
(3) Az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a letételére szóló felhívás kézbesítésétől számított két hónapon belül kell letenni. A határidőt a belügyminiszter kérelemre meghosszabbíthatja.
(3) Az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a letételére szóló felhívás kézbesítésétől számított két hónapon belül kell letenni. A határidőt a miniszter kérelemre meghosszabbíthatja.
(3) A 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy - legkésőbb a (2) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott időpontot megelőző ötödik napon - kérheti, hogy az esküt vagy a fogadalmat a felhívásban megjelölttől eltérő helyen tegye le.
(3) A 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy - legkésőbb a (2) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott időpontot megelőző ötödik napon - kérheti, hogy az esküt vagy a fogadalmat a felhívásban megjelölttől eltérő helyen tegye le.
(3) A 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy egy alkalommal - legkésőbb a (2) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott időpontot megelőző ötödik napon - kérheti, hogy az esküt vagy a fogadalmat a felhívásban megjelölttől eltérő helyen tegye le.
(3a) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a polgármester vagy a konzuli tisztviselő haladéktalanul megküldi a honosítási okiratot a (3) bekezdés szerinti kérelemben megjelölt polgármesternek vagy - diplomáciai futár útján - a konzuli tisztviselőnek, aki gondoskodik a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáról. Ebben az esetben a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy újabb, a (3) bekezdés szerinti kérelemmel nem élhet.
(3a) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője haladéktalanul megküldi a honosítási okiratot a (3) bekezdés szerinti kérelemben megjelölt polgármesternek vagy - diplomáciai futár útján - a magyar külképviselet vezetőjenek, aki gondoskodik a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáról. Ebben az esetben a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy újabb, a (3) bekezdés szerinti kérelemmel nem élhet.
(3a) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője haladéktalanul megküldi a honosítási okiratot a (3) bekezdés szerinti kérelemben megjelölt polgármesternek vagy - diplomáciai futár útján - a magyar külképviselet vezetőjenek, aki gondoskodik a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáról. Ebben az esetben a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy újabb, a (3) bekezdés szerinti kérelemmel nem élhet.
(4) Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül, a kérelmező hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti.
(4) Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül, a kérelmező hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti. Ha a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy a (3) bekezdés szerinti kérelmet terjeszt elő, akkor a határidőt az első felhívás kézbesítésétől kell számítani.
(5) A honosított személy akkor tehet esküt vagy fogadalmat, ha a részére hivatalból kiállított állandó személyazonosító igazolvány alapján megállapítható, hogy a honosított és az eskü vagy fogadalom letétele céljából megjelent személy azonos.
(5) A cselekvőképtelen honosított kivételével a honosított személy akkor tehet esküt vagy fogadalmat, ha a részére hivatalból kiállított állandó személyazonosító igazolvány alapján megállapítható, hogy a honosított és az eskü vagy fogadalom letétele céljából megjelent személy azonos.
(5a) A honosított az (5) bekezdéstől eltérően az esküt vagy fogadalmat abban az esetben is leteheti, ha
a) a részére hivatalból kiállítandó állandó személyazonosító igazolvány kiállítására irányuló eljárást az eljáró hatóság (a továbbiakban e § alkalmazásában: hatóság) az okmánykiállításhoz szükséges jogszabályban előírt feltételek hiánya miatt megszüntette,
b) az a) pont szerinti eljárás megszüntetéséről a hatóság a honosított személyt az eskü- vagy fogadalomtétel helye szerint illetékes polgármester vagy külképviselet útján megküldött döntésében értesítette,
c) a hatóság a b) pontban megjelölt szerv vagy személy részére megküldte a honosított személy arcképmását, és
d) a honosított személy rendelkezik más érvényes, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal és azzal a személyazonossága kétséget kizáró módon megállapítható.
(6) Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül, a honosított hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti, és a honosítási okiratot a felhívás kézbesítésétől számított 13 hónap elteltével a polgármester vagy - a soron következő diplomáciai posta útján - a magyar külképviselet vezetője megküldi az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek. Ha a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése alapján honosított, illetve az 5. § alapján visszahonosított személy a (3) bekezdés szerinti kérelmet terjeszt elő, akkor a határidőt az első felhívás kézbesítésétől kell számítani.
(6) Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül, a honosított hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti, és a honosítási okiratot a felhívás kézbesítésétől számított 13 hónap elteltével a polgármester vagy - a soron következő diplomáciai posta útján - a magyar külképviselet vezetője megküldi az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek. Ha a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése alapján honosított, illetve az 5. § alapján visszahonosított személy a (3) bekezdés szerinti kérelmet terjeszt elő, akkor a határidőt az első felhívás kézbesítésétől kell számítani.
(4) A személyazonosság ellenőrzése során az állampolgársági eskü- vagy fogadalomtétel helye szerint illetékes polgármester, külképviselet esetén a magyar külképviselet vezetője vagy az általa kijelölt konzuli tisztviselő a hivatalból kiállított állandó személyazonosító igazolvány, valamint a személyazonosságot igazoló érvényes igazolványa alapján azonosítja a honosított személyt.
(4) A személyazonosság ellenőrzése során az állampolgársági eskü- vagy fogadalomtétel helye szerint illetékes polgármester, külképviselet esetén a magyar külképviselet vezetője vagy az általa kijelölt konzuli tisztviselő a hivatalból kiállított állandó személyazonosító igazolvány, valamint a személyazonosságot igazoló érvényes igazolványa alapján - a cselekvőképtelen honosított kivételével - azonosítja a honosított személyt.
16/A. §   Az állampolgársági eljárásban - a tájékoztatást kivéve - az állampolgársági ügyekben eljáró szerv elektronikus úton nem tart kapcsolatot.
17. §
(1) A belügyminiszter hat hónapon belül tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására, vagy hozza meg a 8. § (3) bekezdése szerinti határozatot.
(1) A belügyminiszter egy éven belül adja ki az 5/A. § (2) bekezdésében meghatározott bizonyítványt, vagy hozza meg az 5/A. § (3) bekezdése szerinti határozatot.
(1) A miniszter egy éven belül adja ki az 5/A. § (2) bekezdésében meghatározott bizonyítványt, vagy hozza meg az 5/A. § (3) bekezdése szerinti határozatot.
(1) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hatvan napon belül adja ki az 5/A. § (2) bekezdésében meghatározott bizonyítványt, vagy hozza meg az 5/A. § (3) bekezdése szerinti határozatot.
(2) Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelemnek, valamint a 12. § szerinti megkeresésnek a belügyminiszter három hónapon belül tesz eleget.
(2) A belügyminiszter a magyar állampolgárság honosítással, illetőleg visszahonosítással történő megszerzésére irányuló kérelemről a 6. § (1) bekezdésében foglalt előterjesztést huszonegy hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. A belügyminiszter hat hónapon belül tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására, vagy hozza meg a 8. § (3) bekezdése szerinti határozatot.
(2) A belügyminiszter a 6. § (1) bekezdésében foglalt előterjesztést honosítás esetén tizenkét hónapon belül, visszahonosítás esetén pedig hat hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. A belügyminiszter hat hónapon belül tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására, vagy hozza meg a 8. § (3) bekezdése szerinti határozatot.
(2) A miniszter a 6. § (1) bekezdésében foglalt előterjesztést honosítás esetén tizenkét hónapon belül, visszahonosítás esetén pedig hat hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. A miniszter hat hónapon belül tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására, vagy hozza meg a 8. § (3) bekezdése szerinti határozatot.
(2) A miniszter a 6. § (1) bekezdésében foglalt előterjesztést a kérelemnek, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. A miniszter három hónapon belül tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására, vagy hozza meg a 8. § (3) bekezdése szerinti határozatot.
(2) A miniszter a 6. § (1) bekezdésében foglalt előterjesztést a kérelemnek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. A miniszter három hónapon belül tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására, vagy hozza meg a 8. § (3) bekezdése szerinti határozatot.
(2) A miniszter a 6. § (1) bekezdésében foglalt előterjesztést három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek.
(2a) A miniszter hatvan napon belül tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hatvan napon belül hozza meg a 8. § (3) bekezdése szerinti határozatot.
(2b) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a 9. § (2) bekezdése szerinti döntését a magyar állampolgárság visszavonására okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül hozza meg, amely időtartamba a tényállás tisztázása érdekében tett intézkedések ideje nem számít bele.
(2c) A miniszter a 9. § (3) bekezdésében foglalt előterjesztést a magyar állampolgárság visszavonására okot adó tény megállapításáról hozott határozat közlését követő hatvan napon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidő a kérelemnek, illetve a megkeresésnek a belügyminiszterhez érkezése napján kezdődik, mely indokolt esetben egy ízben három hónappal meghosszabbítható.
(3) Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelemnek, valamint a 12. § szerinti megkeresésnek a belügyminiszter három hónapon belül tesz eleget.
(3) Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelemnek, valamint a 12. § szerinti megkeresésnek a miniszter három hónapon belül tesz eleget.
(3) Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelemnek, valamint a 12. § szerinti megkeresésnek az állampolgársági ügyekben eljáró szerv három hónapon belül tesz eleget.
(3) Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelemnek, valamint a 12. § szerinti megkeresésnek az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hatvan napon belül tesz eleget.
(4) A kérelem visszavonására és az eljárás megszüntetésére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, az 1957. évi IV. törvényt módosító és egységes szövegét megállapító 1981. évi I. törvény 14. §-ának, a képviseletre a 18. § (1)-(3) bekezdésének, a kizárásra a 19. § (1), (3) és (4) bekezdésének, az eljárás felfüggesztésére a 37. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított határidő a nyilatkozatnak, a kérelemnek, illetve a megkeresésnek a belügyminiszterhez érkezése napján kezdődik, amely indokolt esetben egy ízben három hónappal meghosszabbítható.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított határidő a nyilatkozatnak, a kérelemnek, illetve a megkeresésnek a miniszterhez érkezése napján kezdődik, amely indokolt esetben egy ízben három hónappal meghosszabbítható.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított határidő a nyilatkozatnak, a kérelemnek, illetve a megkeresésnek az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez érkezése napján kezdődik, amely indokolt esetben az (1), (2a) és (3) bekezdésben meghatározott esetben hatvan nappal, a (2) bekezdésben meghatározott esetben három hónappal meghosszabbítható.
(4) Az (1)-(2a) és (3) bekezdésben megállapított határidő a nyilatkozatnak, a kérelemnek, illetve a megkeresésnek az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez érkezése napján kezdődik, amely indokolt esetben az (1), (2a) és (3) bekezdésben meghatározott esetben hatvan nappal, a (2) bekezdésben meghatározott esetben három hónappal meghosszabbítható.
(5) A honosítási és visszahonosítási kérelmet, valamint a lemondási nyilatkozatot a köztársasági elnök döntéséig, az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmet a bizonyítvány kiadásáig a kérelmező visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást a belügyminiszter megszünteti.
(5) A honosítási és visszahonosítási kérelmet, valamint a lemondási nyilatkozatot a köztársasági elnök döntéséig, az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmet a bizonyítvány kiadásáig a kérelmező visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást a miniszter megszünteti.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított határidőkbe nem számít be
a) a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő;
b) az eljárás felfüggesztésének időtartama;
c) a 19. § (3) bekezdés d) pontjában előírt véleményezés időtartama;
d) az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.
(6) Az állampolgársági eljárásban a kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, kivéve, ha e törvény személyes eljárást ír elő. Az állampolgársági ügyben eljáró szerv a képviseleti jogosultságot megvizsgálhatja és visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát nem igazolja.
(6) A honosítási és visszahonosítási kérelmet, valamint a lemondási nyilatkozatot a köztársasági elnök döntéséig, az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmet a bizonyítvány kiadásáig a kérelmező visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást a miniszter megszünteti.
(6) A honosítási és visszahonosítási kérelmet, valamint a lemondási nyilatkozatot a köztársasági elnök döntéséig, az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmet a bizonyítvány kiadásáig a kérelmező visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megszünteti.
(6a) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az eljárást megszünteti, ha az eljárása során megállapítja, hogy a kérelmező vagy a visszavonásra irányuló eljárásban érintett magyar állampolgár elhalálozott, valamint amennyiben a magyar állampolgárság visszavonásának feltételei nem állnak fenn.
(7) Ha az állampolgársági ügy eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a belügyminiszter az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására a kérelmező jogosult, erre megfelelő határidő kitűzése mellett a belügyminiszter felhívja. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a belügyminiszter az eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, illetve tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek.
(7) Ha az állampolgársági ügy eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a miniszter az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására a kérelmező jogosult, erre megfelelő határidő kitűzése mellett a miniszter felhívja. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a miniszter az eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, illetve tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek.
(7) Az állampolgársági eljárásban a kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, kivéve, ha e törvény személyes eljárást ír elő. Az állampolgársági ügyben eljáró szerv a képviseleti jogosultságot megvizsgálhatja és visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát nem igazolja.
(7) Az állampolgársági eljárásban a kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, kivéve, ha e törvény személyes eljárást ír elő. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a képviseleti jogosultságot megvizsgálhatja és visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát nem igazolja.
(7) Az állampolgársági eljárásban a kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, kivéve, ha e törvény személyes eljárást ír elő. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a képviseleti jogosultságot megvizsgálja és visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát nem igazolja.
(8) Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a belügyminiszter a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, az eljárás megszüntetéséről és felfüggesztéséről, valamint az eljárási költség viselése tekintetében végzéssel dönt.
(8) Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a miniszter a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, az eljárás megszüntetéséről és felfüggesztéséről, valamint az eljárási költség viselése tekintetében végzéssel dönt.
(8) Ha az állampolgársági ügy eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a miniszter az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására a kérelmező jogosult, erre megfelelő határidő kitűzése mellett a miniszter felhívja. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a miniszter az eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, illetve tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek.
(8) Ha az állampolgársági ügy eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására a kérelmező jogosult, erre megfelelő határidő kitűzése mellett az állampolgársági ügyekben eljáró szerv felhívja. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, illetve tesz javaslatot a miniszternek a köztársasági elnök részére történő előterjesztésre.
(9) Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a miniszter a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, az eljárás megszüntetéséről és felfüggesztéséről, valamint az eljárási költség viselése tekintetében végzéssel dönt.
(9) Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, az eljárás megszüntetéséről és felfüggesztéséről, valamint az eljárási költség viselése tekintetében végzéssel dönt.
(9) Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelem visszautasításáról, az eljárás megszüntetéséről és felfüggesztéséről, valamint az eljárási költség viselése tekintetében végzéssel dönt.
(10) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárság visszavonására irányuló eljárás megindításáról tizenöt napon belül vagy a (11) bekezdés b) pontjában meghatározott határidő elteltét követő tizenöt napon belül értesíti az érintett magyar állampolgárt. Az értesítés közlésére a 17/A. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(11) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az értesítést mellőzi, ha
a) a magyar állampolgárság visszavonására okot adó körülményről a magyar állampolgár meghallgatása során jegyzőkönyv készült, és
b) az eljárás megindítását követően a magyar állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállásáról hatvan napon belül dönt.
(10) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek.
17/A. §
(1) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a nyilatkozattal, a lemondással és a magyar állampolgárság visszavonásával összefüggésben hozott határozatát közli azzal a természetes személlyel, akire nézve az rendelkezést tartalmaz.
(1) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a nyilatkozattal, a lemondással és a magyar állampolgárság visszavonásával összefüggésben hozott határozatát , valamint a köztársasági elnök honosítást, visszahonosítást elutasító döntését közli azzal a természetes személlyel, akire nézve az rendelkezést tartalmaz.
(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a közlés érdekében a döntését postai úton az általa ismert összes külföldi és belföldi címre két alkalommal kísérli meg kézbesíteni.
(3) Ha a közlés postai úton eredménytelen volt, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hirdetményi úton- a hivatalos honlapján történő közzététellel - közli a döntését. A döntés közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő negyvenötödik nap.
(4) A hirdetmény tartalmazza
a) a honlapon történő közzététel napját,
b) az eljáró hatóság megnevezését,
c) az ügy számát és tárgyát,
d) az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy nevét és ismert lakcímét, továbbá
e) azt a figyelemfelhívást, hogy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv döntést hozott, de annak kézbesítése akadályba ütközött, ezért a döntés az eljáró hatóságnál átvehető.

Adatvédelem, adatszolgáltatás

18. §   Az állampolgársági iratba betekinthet:
a) az ügyben érintett személy, halála után leszármazója, valamint felmenője;
b) az igazságszolgáltatási, a bűnüldöző és a nemzetbiztonsági feladatokat ellátó szervek a hatáskörükbe tartozó ügyben, törvényben szabályozott eljárásuk során.
b) az igazságszolgáltatási, a bűnüldöző és a nemzetbiztonsági feladatokat ellátó szervek, valamint a miniszter és az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter a hatáskörükbe tartozó ügyben, törvényben szabályozott eljárásuk során.
19. §
(1) A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást a honosított lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője teljesíti más anyakönyvvezetőnek, a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságnak, az idegenrendészeti, a menekültügyi és a személyi igazolványt kiállító hatóságnak.
(1) A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást - beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ban meghatározott adatokat is - a honosított lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője teljesíti más anyakönyvvezetőnek, a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságnak, az idegenrendészeti, a menekültügyi, továbbá a személyazonosító igazolványt kiállító hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak.
(1) A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást - beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ban meghatározott adatokat is - a honosított lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője teljesíti más anyakönyvvezetőnek, a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságnak, az idegenrendészeti, a menekültügyi hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak.
(1) A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást - beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ban meghatározott adatokat is - az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető teljesíti más anyakönyvvezetőnek, a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságnak, az idegenrendészeti, a menekültügyi hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak.
(1) A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást - beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ban meghatározott adatokat is - az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, illetve a 4. § (3), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, a Kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szerv teljesíti más anyakönyvvezetőnek, a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságnak, az idegenrendészeti, a menekültügyi hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak.
(1) A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást - beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ban meghatározott adatokat is - az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, illetve a 4. § (3), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, a Kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv teljesíti más anyakönyvvezetőnek, a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságnak, az idegenrendészeti, a menekültügyi hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak.
(1) A magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást - beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ban meghatározott adatokat is - az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, illetve a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv teljesíti más anyakönyvvezetőnek, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnek, az idegenrendészeti hatóságnak, a menekültügyi hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak.
(1) A magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást - beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ában meghatározott adatokat is - az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, illetve a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, külképviseleten történt állampolgársági eskü vagy fogadalomtétel esetén pedig az állampolgársági ügyekben eljáró szerv teljesíti
a) más anyakönyvvezetőnek, anyakönyvi szervnek,
b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnek,
c) az idegenrendészeti hatóságnak,
d) menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott jogállású személy esetében a menekültügyi hatóságnak, valamint
e) a Központi Statisztikai Hivatalnak.
(1) A magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást - beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ában meghatározott adatokat is - az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, illetve a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, külképviseleten történt állampolgársági eskü vagy fogadalomtétel esetén pedig az állampolgársági ügyekben eljáró szerv teljesíti
a) más anyakönyvvezetőnek, anyakönyvi szervnek,
b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnek,
c) az idegenrendészeti hatóságnak,
d) menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott jogállású személy esetében a menekültügyi hatóságnak, valamint
e) a Központi Statisztikai Hivatalnak.
(1) Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, illetve a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, továbbá az 5. § alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, külképviseleten történt állampolgársági eskü- vagy fogadalomtétel esetén az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzéséről - az eskü- vagy fogadalomtétel időpontjának, a honosított 14. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 20/A. § szerinti adatainak közlésével - elektronikus úton értesítést küld
a) a honosított anyakönyvi eseményeit, valamint a gyermeke születését nyilvántartó anyakönyvvezetőnek,
b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnek,
c) a külföldön élő személyek kivételével az idegenrendészeti hatóságnak, és
d) a menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott jogállású személy esetében a menekültügyi hatóságnak.
(1a) A polgármester előtt tett eskü vagy fogadalom esetén az anyakönyvvezető, külképviseleten tett eskü vagy fogadalom esetén az állampolgársági ügyekben eljáró szerv továbbítja a Központi Statisztikai Hivatalnak a hivatalos statisztikáról szóló törvény felhatalmazása alapján elrendelt, a honosított önkéntes adatszolgáltatásán alapuló adatokat. A Központi Statisztikai Hivatal az adatszolgáltatás körében közölt adatokat a statisztikai célú feldolgozást követően haladéktalanul személyazonosításra alkalmatlanná teszi.
(2) A magyar állampolgárság megszűnéséről a belügyminiszter értesíti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságot, az anyakönyvi hatóságot, valamint a hadköteles személyek esetében a Honvédelmi Minisztériumot.
(2) A magyar állampolgárság megszűnéséről a belügyminiszter értesíti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságot, az anyakönyvi hatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, továbbá - a hadköteles személyek esetében - a Honvédelmi Minisztériumot.
(2) A magyar állampolgárság megszűnéséről a belügyminiszter értesíti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságot, az anyakönyvi hatóságot, az útlevélhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, továbbá - a potenciális hadköteles és a hadköteles személyek esetében - a Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szervét.
(2) A magyar állampolgárság megszűnéséről a miniszter értesíti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságot, az anyakönyvi hatóságot, az útlevélhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, továbbá - a potenciális hadköteles és a hadköteles személyek esetében - a Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szervét.
(2) A magyar állampolgárság megszűnéséről a miniszter értesíti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságot, az anyakönyvi hatóságot, az útlevélhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, továbbá - a potenciális hadköteles és a hadköteles személyek esetében - Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve.
(2) A magyar állampolgárság megszűnéséről a miniszter értesíti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságot, az anyakönyvi hatóságot, az útlevélhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, továbbá - a potenciális hadköteles és a hadköteles személyek esetében - Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervét.
(2) A magyar állampolgárság megszűnéséről az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesíti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet, az anyakönyvi hatóságot, az útlevélhatóságot, továbbá - a potenciális hadköteles és a hadköteles személyek esetében - Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervét.
(2) A magyar állampolgárság megszűnéséről az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesíti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet, a magyar állampolgárság megszűnésével érintett személy születését és házasságát vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát, valamint gyermekének születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt, illetve a hazai anyakönyvezést végző hatóságot, az útlevélhatóságot, továbbá - a potenciális hadköteles és a hadköteles személyek esetében - Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervét.
(2) A magyar állampolgárság megszűnéséről az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesíti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet, a magyar állampolgárság megszűnésével érintett személy születését és házasságát vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát, valamint gyermekének születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt, az útlevélhatóságot, továbbá - a potenciális hadköteles és a hadköteles személyek esetében - Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervét.
(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárság megszűnéséről a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet és az útlevélhatóságot, a magyar állampolgárság megállapításáról, valamint a magyar állampolgárság megszűnéséről a születést, a fennálló házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot, valamint az érintett gyermekének születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt elektronikus úton értesíti.
(2a) Az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (5) bekezdése szerinti ellenőrzés érdekében a magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzéséről - a 14. § (1) bekezdés a) pontjában és a 20/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokkal - az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, illetve a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, külképviseleten történt állampolgársági eskü vagy fogadalomtétel esetén pedig az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesíti az ETIAS nemzeti egységet.
(3) Az állampolgársági eljárás során a belügyminiszter
a) betekinthet az anyakönyvbe, az anyakönyvi alapiratokba, és ezekről másolatot kérhet;
b) adatot kérhet és betekinthet a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartásába;
b) adatot kérhet és betekinthet a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartásába és a külföldiek nyilvántartásába;
c) adatot kérhet a rendőrségi és a bűntettesek nyilvántartásából;
c) adatot kérhet a rendőrségi, a bűntettesek és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából, valamint az ügyészségtől és a bíróságtól;
d) véleményt kérhet a nemzetbiztonsági szervtől és az idegenrendészeti hatóságoktól.
d) véleményt kérhet a jegyzőtől, a gyámhatóságtól és az idegenrendészeti hatóságoktól, továbbá véleményt kér a rendőrségtől és az illetékes nemzetbiztonsági szolgálattól.
(3) Az állampolgársági eljárás során a miniszter
a) betekinthet az anyakönyvbe, az anyakönyvi alapiratokba, és ezekről másolatot kérhet;
b) adatot kérhet és betekinthet a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartásába és a külföldiek nyilvántartásába;
c) adatot kérhet a rendőrségi, a bűntettesek és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából, valamint az ügyészségtől és a bíróságtól;
d) véleményt kérhet a jegyzőtől, a gyámhatóságtól és az idegenrendészeti hatóságoktól, továbbá véleményt kér a rendőrségtől és az illetékes nemzetbiztonsági szolgálattól.
d) véleményt kérhet a jegyzőtől, a konzultól, a gyámhatóságtól és az idegenrendészeti hatóságoktól, továbbá véleményt kér a rendőrségtől és az illetékes nemzetbiztonsági szolgálattól.
d) véleményt kérhet a jegyzőtől, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalától (a továbbiakban: járási hivatal), a konzultól, a gyámhatóságtól és az idegenrendészeti hatóságoktól, továbbá véleményt kér a rendőrségtől és az illetékes nemzetbiztonsági szolgálattól.
(3) Az állampolgársági eljárás során a miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv
a) betekinthet az anyakönyvbe, az anyakönyvi alapiratokba, és ezekről másolatot kérhet;
b) adatot kérhet és betekinthet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba, az idegenrendészeti nyilvántartásba, a menekültügyi nyilvántartásba és az útiokmány-nyilvántartásba;
b) adatot kérhet és betekinthet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba, az idegenrendészeti nyilvántartásba, a menekültügyi nyilvántartásba, az útiokmány-nyilvántartásba, valamint a honosítási eljárásban a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállásának ellenőrzéséhez szükséges, a kérelmező tekintetében lefolytatott idegenrendészeti és menekültügyi eljárások irataiban foglalt, a kérelmezőre vonatkozó adatokba;
b) adatot kérhet és betekinthet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba, az idegenrendészeti nyilvántartásba, a menekültügyi nyilvántartásba, az útiokmány- nyilvántartásba, az ingatlan-nyilvántartásba, valamint a honosítási eljárásban a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállásának ellenőrzéséhez szükséges, a kérelmező tekintetében lefolytatott idegenrendészeti és menekültügyi eljárások irataiban foglalt, a kérelmezőre vonatkozó adatokba;
c) adatot kérhet a rendőrségi, a bűntettesek és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából, valamint az ügyészségtől és a bíróságtól;
d) véleményt kérhet a jegyzőtől, a járási hivataltól, a konzultól, a gyámhatóságtól, az idegenrendészeti hatóságtól és a menekültügyi hatóságtól, továbbá véleményt kér a rendőrségtől és a feladat- és hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálattól.
(3a) A (3) bekezdés d) pontja szerinti véleményező szervek a kérelmezőt meghallgathatják.
(3b) A rendőrség, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megkeresésére hatvan napon belül ad véleményt. A véleményadás határideje egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható.
(4) Az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szerv a honosítási eljárás, a visszahonosítási eljárás, az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás és az állampolgárság igazolására irányuló eljárás során ellenőrzi, hogy a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepel-e.
19/A. §   Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 29. § m) pontjában és 30. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltakra tekintettel, a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére adatot szolgáltat azon személyek természetes személyazonosító adatairól, akiknek magyar állampolgársága lemondás vagy visszavonás révén megszűnt, illetve akik magyar állampolgárságát visszaállították.
19/A. §   Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 19. § m) pontjában és 20. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltakra tekintettel, a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére adatot szolgáltat azon személyek természetes személyazonosító adatairól, akiknek magyar állampolgársága lemondás vagy visszavonás révén megszűnt, illetve akik magyar állampolgárságát visszaállították.
20. §   Az állampolgársági iratok nem selejtezhetők, őrzésükről és nyilvántartásukról a belügyminiszter gondoskodik.
20. §   Az állampolgársági iratok nem selejtezhetők, őrzésükről és nyilvántartásukról a miniszter gondoskodik.
20. §   Az állampolgársági iratok nem selejtezhetők, őrzésükről és nyilvántartásukról az állampolgársági ügyekben eljáró szerv gondoskodik.
20. §
(1) Az állampolgársági iratok nem selejtezhetők, őrzésükről a Magyar Nemzeti Levéltár és - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az adatvédelmi szabályok megtartásával gondoskodik.
(2) A 2015. április 1. napját követően lezárult állampolgársági ügy iratanyagát három évig az állampolgársági ügyekben eljáró szerv őrzi.

Névmódosítás

20/A. §
(1) A honosítást vagy visszahonosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti
a) azt, hogy saját vagy felmenője egykori magyar családi nevét viselhesse;
b) többtagú családi nevéből egy vagy több tag, valamint a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását;
c) családi nevének magyarra fordítását;
(1) A honosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti
a) hogy saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselhesse;
b) többtagú születési családi nevéből egy vagy több tag, valamint születési és házassági nevéből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását;
c) utónevének magyar megfelelőjét.
c) utónevének magyar megfelelőjét, valamint többtagú utónevéből egy vagy több tag elhagyását;
d) házastársa vagy annak felmenője, illetve - özvegy, elvált családi állapot esetén - volt házastársa vagy annak felmenője egykori magyar születési családi nevének viselését.
(1a) A honosítást kérő külföldinek az (1) bekezdés d) pontja szerinti név viselése akkor engedélyezhető, ha házassági nevet visel, és
a) - házas családi állapot esetén - házastársa az (1) bekezdés a) pontja szerinti nevet viseli vagy a honosítási eljárásban az (1) bekezdés a) pontja szerinti név viselését kéri,
b) - elvált családi állapot esetén - volt házastársa az (1) bekezdés a) pontja szerinti nevet viselte,
c) - özvegy családi állapot esetén - volt házastársa az (1) bekezdés a) pontja szerinti nevet viselte vagy kérhette volna az (1) bekezdés a) pontja szerinti név viselését.
(2) A névmódosítási kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.
(2) A névmódosítási kérelmet - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.
(3) A névmódosítás engedélyezéséről a belügyminiszter okiratot ad ki, mely a 7. §-ban szabályozott eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba.
(3) A névmódosítás engedélyezéséről a miniszter okiratot ad ki, mely a 7. §-ban szabályozott eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba.
(3) A névmódosítást a miniszter engedélyezi. Ha a miniszter a névmódosítást engedélyezi, akkor döntése a 7. §-ban szabályozott eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba.
(3) A névmódosítást a miniszter vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv engedélyezi. Ha a miniszter vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a névmódosítást engedélyezi, akkor döntése a 7. §-ban szabályozott eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba.
(3) A névmódosítást az állampolgársági ügyekben eljáró szerv engedélyezi. Ha a miniszter vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a névmódosítást engedélyezi, akkor döntése a 7. §-ban szabályozott eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba.
(3) A névmódosításról az állampolgársági ügyekben eljáró szerv dönt. Ha a miniszter vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a névmódosítást engedélyezi, akkor döntése a 7. §-ban szabályozott eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba.
(4) A névmódosítást anyakönyvezni kell.
(5) A honosítást kérő külföldi a névmódosítás során kérheti elhalt anyja nevének magyar nyelven való feltüntetését, ha az anya nevét hivatalos okiratban magyar nyelven korábban feltüntették.

A külföldi helységnév használata

20/B. §
(1) A honosítási vagy visszahonosítási eljárás során a külföldi helységnevet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az illető országban előírt hivatalos formában kell használni. A hivatalos külföldi helységnév mellett - ha ismert - járulékosan (zárójelben) a magyar elnevezést is fel kell tüntetni, ha a településnek volt hivatalos magyar elnevezése.
(1) Ha a külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, a honosítási vagy visszahonosítási eljárás során a külföldi helységnek az egykori hivatalos magyar elnevezését kell használni.
(2) A honosítást vagy visszahonosítási kérő külföldi kérelmezheti, hogy amennyiben a külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, az eljárás során kizárólag azt használják.
(2) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése, a honosítási vagy visszahonosítási eljárás során a külföldi helységnek az illető országban hivatalos elnevezését kell használni.
(3) A külföldi helységnév után - ha az az iratokból megállapítható - a tartomány vagy szövetségi tagállam, valamint minden esetben az ország nevét zárójelben kell feltüntetni.
(3) A honosítást vagy visszahonosítást kérő kérelmezheti, hogy az (1) bekezdésben meghatározott esetben a külföldi helységnév egykori hivatalos magyar elnevezése mellett a külföldi helységnek az illető országban hivatalos elnevezését járulékosan (zárójelben) is tüntessék fel.
(4) Az ország nevét az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon kell bejegyezni.
(4) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése vagy a (3) bekezdés szerinti kérelmet nyújtottak be, a külföldi helységnek az illető országban hivatalos elnevezése után - ha az az iratokból megállapítható - az adott kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam, valamint - minden esetben - az ország nevét zárójelben kell feltüntetni.
(5) A kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam nevét az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon, az ország nevét pedig az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon, magyar elnevezéssel kell bejegyezni.

Záró rendelkezések

21. §
(1) A külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól való megfosztásáról szóló 1947. évi X. törvény és az 1948. évi XXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény, illetve az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény alapján a magyar állampolgárságától megfosztott személy, továbbá az, aki a Magyar Köztársaság Kormányának 7970/1946. M.E. számú rendelete, a 10.515/1947. Korm. sz. rendelet, a 12.200/1947. Korm. sz. rendelet alapján veszítette el magyar állampolgárságát, valamint az, akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. napja között elbocsátással szűnt meg, a Magyar Köztársaság Elnökéhez címzett személyes, írásbeli nyilatkozatával a nyilatkozattétel napjától a magyar állampolgárságot megszerzi.
(2) A nyilatkozat alapján a belügyminiszter az érintett személy részére állampolgársági bizonyítványt ad ki.
22. §   Az e törvény rendelkezései alapján indított perekben - ha e törvény másként nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni.
22. §   Az e törvény rendelkezései alapján indított perekben - ha e törvény másként nem rendelkezik - a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt kell alkalmazni.
23. §   E törvény alkalmazása szempontjából Magyarországon lakik az az országban bejelentett lakcímmel rendelkező, nem magyar állampolgár, akinek bevándorlását engedélyezték, vagy akit menekültként elismertek.
(2) E törvény alkalmazása szempontjából külföldön lakik az a személy, akinek Magyarországon nincs bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye.
23. §
(1) E törvény alkalmazása szempontjából Magyarországon lakik az a lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgár, akinek bevándorlását engedélyezték, vagy akit menekültként elismertek, illetve az, aki letelepedési engedélyt kapott.
(1) E törvény alkalmazása szempontjából Magyarországon lakik az a lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgár, akinek bevándorlását engedélyezték, vagy akit menekültként elismertek, valamint aki letelepedési engedélyt kapott, továbbá az Európai Unió más tagállamának EGT tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgára.
(1) E törvény alkalmazásában - a lakcímbejelentés napjától - Magyarországon lakik az a lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgár,
a) aki bevándorolt vagy letelepedett jogállású,
b) akit menekültként elismertek, valamint
b) akit menekültként vagy oltalmazottként elismertek, valamint
c) aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, és bejelentési kötelezettségének eleget tett.
(2) E törvény alkalmazása szempontjából külföldön lakik az a személy, akinek Magyarországon nincs bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye.
24. §
(1) E törvény a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.
(2) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, az 1957. évi IV. törvényt módosító és egységes szövegét megállapító 1981. évi I. törvény 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „3. § (7) E törvény hatálya a szabálysértési és az állampolgársági eljárásra nem terjed ki.”
(3) E törvény hatálybalépésével hatályát veszti:
- az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény és a végrehajtásáról szóló 1957. évi 55. törvényerejű rendelet;
- a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályának megszűnéséről szóló, az 1990. évi XXVII. törvény és a módosításáról rendelkező 1990. évi XXXII. törvény;
- a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 1-2. §-a;
- az egyes tanácsi testületi hatáskörök módosításáról szóló 1972. évi 21. törvényerejű rendelet 7. §-a.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa:
a) a belügyminiszter e törvényben meghatározott feladatainak részletes szabályait;
a) a miniszter e törvényben meghatározott feladatainak részletes szabályait;
a) a miniszter e törvényben meghatározott feladatainak részletes szabályait és kijelölje az e törvény 5/A. § (2)-(3) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében, 12. §-ában, 14. § (4) és (6) bekezdésében, 16. § (1) és (3) bekezdésében, 17. § (1) és (3)-(4) bekezdésében, (6) bekezdésében, (8) bekezdésében az előterjesztést kivéve és a (9) bekezdésében, a 19. § (2) és (3) bekezdésében, 20. §-ában, továbbá a 20/A. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat a miniszter nevében ellátó központi szervet (állampolgársági ügyekben eljáró szerv);
a) a miniszter e törvényben meghatározott feladatainak részletes szabályait és kijelölje az e törvény 5/A. § (2)-(3) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 14. § (4) és (6) bekezdésében, 16. § (1) és (3) bekezdésében, 17. § (1) és (4) bekezdésében, (6) bekezdésében, (8) bekezdésében az előterjesztést kivéve, a 19. § (2) és (3) bekezdésében, 20. §-ában, továbbá a 20/A. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat a miniszter nevében ellátó állampolgársági ügyekben eljáró szervet,
b) a polgármesternek az eskü vagy fogadalom letételével kapcsolatos feladatait;
b) az eskü vagy fogadalom letételével kapcsolatos feladatokat;
c) a jegyzőnek, az anyakönyvvezetőnek és a konzulnak az állampolgársági kérelmek átvételével, az okiratok továbbításával, valamint a hatósági nyilvántartások értesítésével kapcsolatos feladatait;
c) a járási hivatalnak, az anyakönyvvezetőnek és a konzulnak az állampolgársági kérelmek átvételével, az okiratok továbbításával, valamint a hatósági nyilvántartások értesítésével kapcsolatos feladatait;
d) az eljárásban használandó formanyomtatványokat;
e) a 4. § (1) bekezdés e) pontjában előírt vizsga követelményeit és az eljárás rendjét.
e) a 4. § (1) bekezdés e) pontjában előírt vizsga követelményeit, valamint a közigazgatási hivatal vezetőjének a vizsgával kapcsolatos feladatait és az eljárás rendjét, a vizsga letétele alóli felmentésre való jogosultság igazolásának szabályait, a vizsga letételét igazoló okmány tartalmát és biztonsági követelményét.
e) a 4. § (1) bekezdés e) pontjában előírt vizsga követelményeit, valamint a közigazgatási hivatalnak a vizsgával kapcsolatos feladatait és az eljárás rendjét, a vizsga letétele alóli felmentésre való jogosultság igazolásának szabályait, a vizsga letételét igazoló okmány tartalmát és biztonsági követelményét.
e) a 4. § (1) bekezdés e) pontjában előírt vizsga követelményeit, valamint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vizsgával kapcsolatos feladatait és az eljárás rendjét, a vizsga letétele alóli felmentésre való jogosultság igazolásának szabályait, a vizsga letételét igazoló okmány tartalmát és biztonsági követelményét.
e) a 4. § (1) bekezdés e) pontjában előírt vizsga követelményeit, valamint a közigazgatási hivatalnak a vizsgával kapcsolatos feladatait és az eljárás rendjét, a vizsga letétele alóli felmentésre való jogosultság igazolásának szabályait, a vizsga letételét igazoló okmány tartalmát és biztonsági követelményét.
e) a 4. § (1) bekezdés e) pontjában előírt vizsga követelményeit, valamint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vizsgával kapcsolatos feladatait és az eljárás rendjét, a vizsga letétele alóli felmentésre való jogosultság igazolásának szabályait, a vizsga letételét igazoló okmány tartalmát és biztonsági követelményét.
e) a 4. § (1) bekezdés e) pontjában előírt vizsga követelményeit, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a vizsgával kapcsolatos feladatait és az eljárás rendjét, a vizsga letétele alóli felmentésre való jogosultság igazolásának szabályait, a vizsga letételét igazoló okmány tartalmát és biztonsági követelményét.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa
a) az állampolgársági ügyekben eljáró szervet,
b) az eskü vagy a fogadalom letételével kapcsolatos feladatokat,
c) az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnek az állampolgársági kérelmek átvételével, az okiratok továbbításával kapcsolatos feladatait, valamint a hatósági nyilvántartások értesítésével kapcsolatos feladatokat,
d) az e törvény szerinti eljárásokban használandó formanyomtatványokat, az állampolgársági kérelemhez csatolandó okiratok körét,
e) a 4. § (1) bekezdés e) pontjában előírt vizsga követelményeit, az eljárás rendjét, a vizsga letétele alóli felmentésre való jogosultság igazolásának szabályait, a vizsga letételét igazoló okmány tartalmát és biztonsági követelményét, továbbá a vizsga szervezésére jogosult szervet és annak a vizsgával kapcsolatos feladatait,
f) a névmódosítási kérelemhez a névmódosítási kérelemben foglaltak alátámasztására szolgáló okiratok körét.
25. §   E törvénynek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi XIV. törvénnyel (a továbbiakban: 1. módosító törvény) megállapított rendelkezéseit az 1. módosító törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő honosítási, visszahonosítási eljárásra is alkalmazni kell.
25/A. §   A magyar állampolgársággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi XCVII. törvénnyel megállapított 16. § (4) és (5) bekezdését a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező honosított személyek vonatkozásában az e rendelkezések hatálybalépését követően benyújtott honosítási vagy visszahonosítási kérelem esetén kell alkalmazni.
25/B. §   A 16. § (5) bekezdésétől eltérően, 2022. december 31-ig a honosított személy akkor is tehet esküt vagy fogadalmat, ha
a) a részére hivatalból kiállítandó állandó személyazonosító igazolvány kiállítására irányuló eljárást az eljáró hatóság (a továbbiakban e § alkalmazásában: hatóság) a jogszabályban előírt feltételek elmaradása miatt megszüntette,
b) az a) pont szerinti eljárás megszüntetéséről a hatóság a honosított személyt az eskü- vagy fogadalomtétel helye szerint illetékes polgármester, vagy külképviselet útján megküldött döntésében értesítette,
c) a hatóság a b) pontban megjelölt szerv, vagy személy részére megküldte a honosított személy arcképmását, és
d) a honosított személy rendelkezik más érvényes, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal és azzal a személyazonossága kétséget kizáró módon megállapítható.

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

26. §   E törvény 1. § (1) és (2) bekezdése, 1. § (4) bekezdése, 2-4. §-a, 4/A. § (2) bekezdése, 5. §-a, 5/A. § (1) bekezdése, 7. § (2) és (3) bekezdése, 8. § (1) és (2) bekezdése, 8. § (4) bekezdése, 9. § (1) és (4) bekezdése, 23. §-a és 25. §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
26. §   E törvény 1. § (1) és (2) bekezdése, 1. § (4) bekezdése, 2-4. §-a, 4/A. § (2) bekezdése, 5. §-a, 5/A. § (1) és (1a) bekezdése, 7. § (2) és (3) bekezdése, 8. § (1) és (2) bekezdése, 8. § (4) bekezdése, 9. § (1) és (4) bekezdése, 23. §-a és 25. §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
26. §   E törvény 1. § (1) és (2) bekezdése, 1. § (4) bekezdése, 2-4. §-a, 4/A. § (2) bekezdése, 5. §-a, 5/A. § (1) és (1a) bekezdése, 7. § (2) és (3) bekezdése, 8. § (1) és (2) bekezdése, 8. § (4) és (5) bekezdése, 9. § (1), (4) és (5) bekezdése, 23. §-a és 25. §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
27. §   E törvény az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
  • A jogszabály 1993. június 15-én jelent meg a Magyar Közlöny 77. számában.
  • hatályba lépett 1993. október 1-jén.
A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. július 1-jén lépett hatályba. 2003. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. június 27-én lépett hatályba. 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. február 1-jén lépett hatályba. 2020. február 1-jén lépett hatályba. 2020. február 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. február 1-jén lépett hatályba. 2020. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. február 1-jén lépett hatályba. 2020. február 1-jén lépett hatályba. 2020. február 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. június 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. február 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2001. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2001. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2001. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. augusztus 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2001. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2001. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2023. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lépett hatályba. 2005. november 1-jén lépett hatályba. 2005. november 1-jén lépett hatályba. 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. július 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2005. november 1-jén lépett hatályba. 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 20-án lépett hatályba. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2010. augusztus 20-án lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2020. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. február 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. július 1-jén lépett hatályba. 2023. július 1-jén lépett hatályba. 2023. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2020. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. február 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. július 1-jén lépett hatályba. 2023. július 1-jén lépett hatályba. 2023. július 1-jén lépett hatályba. 2023. július 1-jén lépett hatályba. 2023. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 20-án lépett hatályba. 2010. augusztus 20-án lépett hatályba. 2010. augusztus 20-án lépett hatályba. 2010. augusztus 20-án lépett hatályba. 2010. augusztus 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. július 1-jén lépett hatályba. 2023. július 1-jén lépett hatályba. 2023. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. július 1-jén lépett hatályba. 2023. július 1-jén lépett hatályba. 2023. július 1-jén lépett hatályba. 2023. július 1-jén lépett hatályba. 2023. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2020. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. július 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2022. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2001. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2001. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 20-án lépett hatályba. 2010. augusztus 20-án lépett hatályba. 2010. augusztus 20-án lépett hatályba. 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. július 1-jén lépett hatályba. 2011. március 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 9-én lépett hatályba. 2011. március 9-én lépett hatályba. 2011. március 9-én lépett hatályba. 2011. március 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 9-én lépett hatályba.A szövegrész 2006. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. március 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. március 9-én lépett hatályba.A szakasz 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2020. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. február 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. július 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba. 2013. március 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. március 9-én lépett hatályba.A szakasz 2020. február 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2019. december 13-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2023. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2023. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz Határozatlan. 0-án fog hatályba lépni.