Hatályos állapot
Közlönyállapot
2001.12.24. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2002.12.09.
2002.12.10. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.08.31.
2003.09.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.08.31.
2004.09.01. - 2005.02.14.
2005.02.15. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2006.02.28.
2006.03.01. - 2006.04.30.
2006.05.01. - 2006.12.12.
2006.12.13. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.03.31.
2007.04.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.10.19.
2007.10.20. - 2007.12.20.
2007.12.21. - 2008.08.31.
2008.09.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.11.20.
2009.11.21. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.07.31.
2011.08.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.05.30.
2012.05.31. - 2013.07.05.
2013.07.06. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.10.21.
2013.10.22. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.09.29.
2016.09.30. - 2016.11.29.
2016.11.30. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.05.17.
2018.05.18. - 2018.06.30.
2018.07.01. - 2018.12.31.
2019.01.01. - 2019.08.31.
2019.09.01. - 2019.12.27.
2019.12.28. - 2019.12.31.
2020.01.01. - 2020.06.30.
2020.07.01. - 2020.07.29.
2020.07.30. - 2020.12.31.
2021.01.01. - 2021.12.21.
2021.12.22. - 2022.05.24.
2022.05.25. - 2022.12.19.
2022.12.20. - 2022.12.26.
2022.12.27. - 2023.06.28.
2023.06.29. - 2023.11.18.
2023.11.19. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2001. évi C. törvény

a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről

ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET
AZ ELISMERÉS ÉS A HONOSÍTÁS KÖZÖS SZABÁLYAI

A törvény hatálya

1. §
(1) E törvény hatálya a 4. § szerinti hatóságokra, továbbá, állampolgárságra való tekintet nélkül, azon természetes személyekre terjed ki, akik külföldön vagy Magyarországon működő külföldi közoktatási vagy felsőoktatási intézményben, vagy képzést folytató más intézményben (a továbbiakban: külföldi oktatási intézményben) bizonyítványt vagy oklevelet szereztek.
(1) E törvény hatálya a 4. § szerinti eljáró hatóságra, továbbá, állampolgárságra való tekintet nélkül, azon természetes személyekre terjed ki, akik külföldön vagy Magyarországon működő külföldi közoktatási vagy felsőoktatási intézményben, vagy képzést folytató más intézményben (a továbbiakban: külföldi oktatási intézményben) bizonyítványt vagy oklevelet szereztek.
(1) E törvény hatálya a 4. § szerinti eljáró hatóságra, a 4/A. § szerinti információs szolgálatra, a 41. § szerinti előzetes ellenőrzést végző eljáró hatóságra, továbbá, állampolgárságra való tekintet nélkül, azon természetes személyekre terjed ki, akik külföldön vagy Magyarországon működő külföldi közoktatási vagy felsőoktatási intézményben, vagy képzést folytató más intézményben (a továbbiakban: külföldi oktatási intézményben) bizonyítványt vagy oklevelet szereztek.
(1) E törvény hatálya a 4. § szerinti eljáró hatóságra, a 4/A. § szerinti segítségnyújtó központra, a 41. § szerinti előzetes ellenőrzést végző eljáró hatóságra, továbbá, állampolgárságra való tekintet nélkül, azon természetes személyekre terjed ki, akik külföldön vagy Magyarországon működő külföldi közoktatási vagy felsőoktatási intézményben, vagy képzést folytató más intézményben (a továbbiakban: külföldi oktatási intézményben) bizonyítványt vagy oklevelet szereztek.
(1) E törvény hatálya a 4. § szerinti eljáró hatóságra, a 4/A. § szerinti segítségnyújtó központra, a 41. § szerinti előzetes ellenőrzést végző eljáró hatóságra, valamint állampolgárságra való tekintet nélkül, azon természetes személyekre terjed ki, akik külföldön vagy Magyarországon működő külföldi közoktatási vagy felsőoktatási intézményben, vagy képzést folytató más intézményben (a továbbiakban: külföldi oktatási intézményben) bizonyítványt vagy oklevelet szereztek.
(1a) E törvény hatálya a XI/B. Fejezetben foglaltak alkalmazása tekintetében kiterjed mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervekre és szervezetekre, amelyek szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó törvényi és egyéb jogszabályi rendelkezések, közjogi szervezetszabályozó eszközök (a továbbiakban együtt: rendelkezések) előkészítésében részt vesznek.
(2) E törvényt kell alkalmazni valamely külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítványnak és oklevélnek a Magyarországon megszerezhető bizonyítvánnyal és oklevéllel egyenértékűként történő elismerésére és honosítására, valamint a résztanulmányok beszámítására.
(2) E törvényt kell alkalmazni valamely külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítványnak és oklevélnek a Magyarországon megszerezhető bizonyítvánnyal és oklevéllel egyenértékűként történő elismerésére és honosítására, valamint a résztanulmányok beszámítására. E törvényt kell alkalmazni akkor is, ha az elismerés a szakmai gyakorlaton alapul.
(3) Bizonyítvány, illetve oklevél az alap-, közép- vagy felsőfokú végzettséget, alap-, közép- vagy felsőfokú szakképesítést, felsőfokú szakképzettséget, illetve tudományos fokozatot tanúsító okirat. Bizonyítványnak, illetve oklevélnek tekintendő az ezekkel azonos hatályú okirat is.
(3) Bizonyítvány, illetve oklevél az alap-, közép- vagy felsőfokú végzettséget, alap-, közép- vagy felsőfokú szakképesítést, felsőfokú szakképzettséget, illetve tudományos fokozatot tanúsító okirat. Bizonyítványnak, illetve oklevélnek tekintendő az ezekkel azonos hatályú okirat is. Nem minősül külföldi bizonyítványnak, oklevélnek, illetve szakmai képesítésnek a hazai bizonyítvány, oklevél, illetve szakmai képesítés külföldi elismeréséről szóló, külföldi eljáró hatóság által hozott döntés.
(3) Bizonyítvány, illetve oklevél az alap-, közép- vagy felsőfokú végzettségetés azokhoz kapcsolódó szakképesítést, szakképzettséget, illetve tudományos fokozatot tanúsító okirat. Bizonyítványnak, illetve oklevélnek tekintendő az ezekkel azonos hatályú okirat is. Nem minősül külföldi bizonyítványnak, oklevélnek, illetve szakmai képesítésnek a hazai bizonyítvány, oklevél, illetve szakmai képesítés külföldi elismeréséről szóló, külföldi eljáró hatóság által hozott döntés.
(4) E törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. Az elismerési és a honosítási eljárás során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) E törvényt kell alkalmazni a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványok kiállítása során is.
(5) E törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. Az elismerési és honosítási eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) E törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. Az elismerési és honosítási eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) E törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. Az elismerési és honosítási eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) E törvényt kell alkalmazni a szabályozott szakmákra vonatkozó arányossági értékelésre annak érdekében, hogy a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó, bevezetni tervezett jogszabályi rendelkezések, vagy a hatályos rendelkezésekhez fűzött módosítások alkalmasak legyenek az elérni kívánt cél megvalósításának biztosítására, és ne lépjék túl az adott cél eléréséhez szükséges mértéket.
(6) E törvényt kell alkalmazni a szabályozott szakmákra vonatkozó arányossági értékelésre annak érdekében, hogy a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó, bevezetni tervezett rendelkezések, vagy a hatályos rendelkezésekhez fűzött módosítások alkalmasak legyenek az elérni kívánt cél megvalósításának biztosítására, és ne lépjék túl az adott cél eléréséhez szükséges mértéket.
(7) E törvény rendelkezéseit a 6. § (4) bekezdésében meghatározott foglalkoztatók érdekkörében felmerült elismerési ügyekben a Kormány rendeletében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Az elismerés és a honosítás alapelvei

2. §
(1) A külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány vagy oklevél elismerésével senki sem szerezhet több jogot, mint amennyi a bizonyítvány vagy az oklevél alapján abban az államban megilleti, amelyben azt szerezte.
(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az elismerés és a honosítás a külföldi oktatási intézmény jogállása, a bizonyítvány vagy az oklevél jogi hatálya, a tanulmányi idő, valamint a tanulmányi és a vizsgakövetelmények alapján történik.
(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az elismerés és a honosítás a külföldi oktatási intézmény jogállása, a bizonyítvány vagy az oklevél jogi hatálya, a képzés külső minőségbiztosítása, a tanulmányi idő, valamint a tanulmányi és a vizsgakövetelmények alapján történik.
(3) A bizonyítványa vagy oklevele elismerését, illetve honosítását kérelmező személy (a továbbiakban: kérelmező) feladata, hogy az elismeréshez és a honosításhoz szükséges okiratokat és adatokat biztosítsa.
(4) A kérelmezőnek joga van megjelölni, hogy milyen céllal és milyen hazai végzettségi szintet, szakképesítést vagy szakképzettséget tanúsító bizonyítvánnyal vagy oklevéllel egyenértékű bizonyítványként vagy oklevélként kéri az elismerést vagy a honosítást.
(5) Az elismerés költségeit a kérelmező viseli.

Az elismerés és a honosítás fogalma

3. §
(1) Az elismerési eljárás során az eljáró hatóság a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával az e törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja (elismerési eljárás). A honosítási eljárás során az eljáró hatóság a külföldi oklevél jogi hatályát az eljáró hatóság által kiállított oklevél jogi hatályával az e törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja (honosítás). A bizonyítvány vagy az oklevél továbbtanulási céllal történő elismerése azonban kizárólag a továbbtanulási célnak megfelelő oktatási intézménytípusban történő továbbtanulásra történő jelentkezésre jogosít.
(1) Az elismerési eljárás során a 4. § szerinti eljáró hatóság a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával az e törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja (elismerési eljárás). A honosítási eljárás során a 4. § szerinti eljáró hatóság a külföldi oklevél jogi hatályát a 4. § szerinti eljáró hatóság által kiállított oklevél jogi hatályával az e törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja (honosítás). A bizonyítvány vagy az oklevél továbbtanulási céllal történő elismerése azonban kizárólag a továbbtanulási célnak megfelelő oktatási intézménytípusban történő továbbtanulásra történő jelentkezésre jogosít.
(2) A bizonyítvány és az oklevél elismerése nem mentesít a szakma gyakorlásához jogszabály által előírt további követelmények teljesítése alól.

Hatásköri szabályok

4. §
(1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatok ellátása, ha e törvény másként nem rendelkezik, az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozik.
(1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével, valamint a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatok ellátása, ha e törvény másként nem rendelkezik, az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozik.
(1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével, valamint a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatok ellátása, ha e törvény másként nem rendelkezik, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság hatáskörébe tartozik.
(2) A külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított végzettségi szint e törvény II. fejezete szerinti elismerése, ha az oktatási intézményben történő továbbtanulás céljából történik, azon oktatási intézmény hatáskörébe tartozik, amelyben a kérelmező tanulmányait folytatni szándékozik.
(2) A külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított végzettségi szintnek, szakképesítésnek, illetve szakképzettségnek a II. Fejezet, IV. Fejezet, valamint V. Fejezet szerinti elismerése, ha az oktatási intézményben történő továbbtanulás céljából történik, azon oktatási intézmény hatáskörébe tartozik, amelyben a kérelmező tanulmányait folytatni szándékozik.
(3) A külföldi oklevelek által tanúsított tudományos fokozat e törvény III. fejezete szerinti honosítása azon hazai egyetem, illetve egyetemek hatásköre, amelyek a külföldi tudományos fokozat által tanúsított tudományterületen, illetve azon belül azonosítható tudományágban a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) alapján jogosultak doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére. Az az egyetem, amely az adott tudományterületen és tudományágban akkreditált PhD, illetve DLA programmal rendelkezett, de 2002. június 30-ig nem szerzett jogosultságot doktori iskola működtetésére, valamint doktori, illetve mesterképzésre, illetve fokozatadásra, e határidőt követően külföldön szerzett tudományos fokozat honosítására nem jogosult.
(3) A külföldi oklevelek által tanúsított tudományos fokozat e törvény III. fejezete szerinti honosítása azon hazai egyetem, illetve egyetemek hatásköre, amelyek a külföldi tudományos fokozat által tanúsított tudományterületen, illetve azon belül azonosítható tudományágban a felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Ftv.) alapján jogosultak doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére. Az az egyetem, amely az adott tudományterületen és tudományágban akkreditált PhD, illetve DLA programmal rendelkezett, de 2002. június 30-ig nem szerzett jogosultságot doktori iskola működtetésére, valamint doktori, illetve mesterképzésre, illetve fokozatadásra, e határidőt követően külföldön szerzett tudományos fokozat honosítására nem jogosult.
(3) A külföldi oklevelek által tanúsított tudományos fokozat e törvény III. Fejezete szerinti honosítása azon hazai felsőoktatási intézmény feladata, amely a felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Ftv.) szerint a külföldi oklevélnek megfelelő tudományágban vagy művészeti ágban doktori fokozat odaítélésére jogosult.
(4) A külföldi bizonyítványok által tanúsított szakképesítés e törvény IV. fejezete szerinti elismerése a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására jogosított miniszter által irányított minisztérium hatáskörébe tartozik.
(4) A külföldi bizonyítványok által tanúsított szakképesítés e törvény IV. fejezete szerinti elismerése, valamint a hazai szakképesítő bizonyítványokról szóló hatósági bizonyítványok kiállítása a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására jogosított miniszter által irányított minisztérium hatáskörébe tartozik.
(4) A külföldi bizonyítványok által tanúsított szakképesítés e törvény IV. fejezete szerinti elismerése, ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására jogosított miniszter által irányított minisztérium vagy a miniszter által kijelölt hatóság hatáskörébe tartozik.
(4) A kérelmező valamely külföldi képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratának hazai felsőoktatási intézményben foglalkoztatott oktató vagy tudományos kutató képesítésként történő, a Harmadik rész szerinti elismerése azon hazai felsőoktatási intézmény feladata, amely a külföldi képzés sikeres elvégzését tanúsító okirattal rendelkező kérelmezőt foglalkoztatni kívánja.
(4a) A kérelmező külföldi oklevelének hazai felsőoktatási intézmény oktatói vagy tudományos kutatói munkakörének betöltése céljából a 14/A. § (2) bekezdése szerint hazai mesterfokozatként történő elismerése azon hazai felsőoktatási intézmény feladata, amely a külföldi oklevéllel rendelkező kérelmezőt foglalkoztatni kívánja.
(5) A külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított szakképesítés és szakképzettség e törvény Harmadik része szerinti elismerése azon minisztérium hatáskörébe tartozik, amely az elismerni kért szakképesítést vagy szakképzettséget tanúsító bizonyítvány vagy oklevél birtoklásához kötött szakma, hivatás, foglalkozás vagy munkakör (a továbbiakban: szakma) gyakorlásának szabályozásáért felelős.
(5) A külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított szakképesítés és szakképzettség e törvény Harmadik része szerinti elismerése azon minisztérium vagy az általa kijelölt hatóság hatáskörébe tartozik, amely az elismerni kért szakképesítést vagy szakképzettséget tanúsító bizonyítvány vagy oklevél birtoklásához kötött szakma, hivatás, foglalkozás vagy munkakör (a továbbiakban: szakma) gyakorlásának szabályozásáért felelős.
(5) A külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított szakképesítés és szakképzettség e törvény Harmadik része szerinti elismerése, ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, azon minisztérium vagy az általa kijelölt hatóság hatáskörébe tartozik, amely az elismerni kért szakképesítést vagy szakképzettséget tanúsító bizonyítvány vagy oklevél birtoklásához kötött szakma, hivatás, foglalkozás vagy munkakör (a továbbiakban: szakma) gyakorlásának szabályozásáért felelős.
(5) A külföldi oklevelek által tanúsított tudományos fokozatnak az adott munkakör betöltése céljából, a III. fejezet rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával történő honosítása a Magyar Tudományos Akadémia feladata, amennyiben a külföldi tudományos fokozattal rendelkező személyt a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó, az adott szakterületen kutatást közfeladatként végző költségvetési szerv közalkalmazottként tudományos munkakörben kívánja foglalkoztatni.
(6) A külföldi oklevelek által tanúsított hitéleti képzés szakképzettségének elismerése azon hazai egyházi felsőoktatási intézmény hatásköre, amely a megfelelő hazai oklevél kiállítására jogosult.
(6) A külföldi oklevelek által tanúsított hitéleti képzés szakképzettségének elismerése az olyan hazai vallási közösség által fenntartott felsőoktatási intézmény hatásköre, amely a megfelelő hazai oklevél kiállítására jogosult.
(6) A külföldi oklevelek által tanúsított szakképzettség hitéleti szakon megszerezhető szakképzettségként történő elismerése az olyan hazai vallási közösség által fenntartott felsőoktatási intézmény hatásköre, amely a megfelelő hazai oklevél kiállítására jogosult.
(7) Külföldön folytatott résztanulmányok beszámítása annak az oktatási intézménynek a hatásköre, amelyben a kérelmező a tanulmányait folytatni szándékozik.
(8) E törvény alkalmazása során eljáró hatóságnak az (1)-(7) bekezdésben meghatározott minisztérium vagy oktatási intézmény minősül.
(8) E törvény alkalmazása során eljáró hatóságnak az (1)-(7) bekezdésben meghatározott minisztérium, az általa kijelölt hatóság vagy oktatási intézmény minősül.
(8) E törvény alkalmazása során eljáró hatóságnak a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság és a 4. § (2)-(3), valamint (6)-(7) bekezdésében meghatározott oktatási intézmény minősül.
(8) E törvény alkalmazása során eljáró hatóságnak a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság, a (2)-(4) és a (6)-(7) bekezdésben meghatározott oktatási intézmény, valamint az (5) bekezdésben a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveire vonatkozó rendelkezése tekintetében a Magyar Tudományos Akadémia minősül.
(8) E törvény alkalmazása során eljáró hatóságnak a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság, valamint a (2)-(4) és a (6)-(7) bekezdésben meghatározott oktatási intézmény minősül.
(9) A Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított oklevelek hazai elismeréséről az Ftv. szerint adott engedély rendelkezhet.
4/A. §
(1) A Harmadik részben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében információs szolgálat működik, mely feladatai:
a) a magyar állampolgároknak, a tagállamok állampolgárainak, valamint az azzal azonos megítélés alá eső személyeknek és más tagállamok információs szolgálatainak a tájékoztatása a Harmadik részben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében, így tájékoztatás a szakmákat és e szakmák gyakorlását szabályozó nemzeti jogszabályi rendelkezésekről, közöttük a szociális rendelkezésekről és adott esetben az etikai szabályokról, és
b) a magyar állampolgároknak, a tagállamok állampolgárainak, valamint az azzal azonos megítélés alá eső személyeknek a segítése a Harmadik részben foglalt jogok érvényesítésében.
(1) A Harmadik részben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében információs szolgálat működik, amelynek feladatai:
a) a magyar állampolgároknak, a velük azonos megítélés alá eső személyeknek, továbbá a tagállamok állampolgárainak, valamint az azzal azonos megítélés alá eső személyeknek és más tagállamok információs szolgálatainak a tájékoztatása a Harmadik részben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében, így tájékoztatás a szakmákat és e szakmák gyakorlását szabályozó nemzeti jogszabályi rendelkezésekről, közöttük a szociális rendelkezésekről és adott esetben az etikai szabályokról, és
b) a magyar állampolgároknak, a velük azonos megítélés alá eső személyeknek, továbbá a tagállamok állampolgárainak, valamint az azzal azonos megítélés alá eső személyeknek a segítése a Harmadik részben foglalt jogok érvényesítésében.
(1) A Harmadik részben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében segítségnyújtó központ működik, amelynek feladatai:
a) a magyar állampolgároknak, a velük azonos megítélés alá eső személyeknek, továbbá a tagállamok állampolgárainak, valamint az azzal azonos megítélés alá eső személyeknek és más tagállamok segítségnyújtó központjainak a tájékoztatása a Harmadik részben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében, így tájékoztatás a szakmákat és e szakmák gyakorlását szabályozó nemzeti jogszabályi rendelkezésekről, közöttük a szociális rendelkezésekről és adott esetben az etikai szabályokról, és
b) a magyar állampolgároknak, a velük azonos megítélés alá eső személyeknek, továbbá a tagállamok állampolgárainak, valamint az azzal azonos megítélés alá eső személyeknek a segítése a Harmadik részben foglalt jogok érvényesítésében,
b) a magyar állampolgároknak, a velük azonos megítélés alá eső személyeknek, továbbá a tagállamok állampolgárainak, valamint az azzal azonos megítélés alá eső személyeknek a segítése a Harmadik részben foglalt jogok érvényesítésében, szükség szerint együttműködve a származási tagállam segítségnyújtó központjával, az eljáró hatóságokkal és a kormányablakkal,
c) együttműködés más tagállamok segítségnyújtó központjaival, és kérésükre tájékoztatás adása.
(2) Az Európai Bizottság megkeresésére az információs szolgálat a megkeresés kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja az Európai Bizottságot annak a tevékenységének az eredményéről, amelyet az (1) bekezdés b) pontjának rendelkezései alapján folytat.
(2) Az Európai Bizottság megkeresésére az segítségnyújtó központ a megkeresés kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja az Európai Bizottságot annak a tevékenységének az eredményéről, amelyet az (1) bekezdés b) pontjának rendelkezései alapján folytat.
5. §
(1) Az eljáró hatóság az elismeréssel vagy honosítással kapcsolatos szakértői feladatok ellátására szakértői bizottságot vagy szakértői bizottságokat hozhat létre.
(1) Az eljáró hatóság az elismeréssel vagy honosítással kapcsolatos szakértői feladatok ellátására szakértőt rendelhet ki. Szakértő az a személy lehet, aki oktatási intézményben foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal és legalább tízéves oktatási vagy oktatásigazgatási szakmai tapasztalattal rendelkezik.
(2) Az oktatási intézmény végzettségi szint továbbtanulási céllal történő elismerése, továbbá résztanulmányok beszámítása esetén szakértőként az Oktatási Minisztériumot is megkeresheti.
(2) Az oktatási intézmény végzettségi szint továbbtanulási céllal történő elismerése, továbbá résztanulmányok, vizsga beszámítása esetén szakértőként az Oktatási Minisztériumot is megkeresheti.
(2) Az oktatási intézmény végzettségi szint továbbtanulási céllal történő elismerése, továbbá résztanulmányok, vizsga beszámítása esetén szakértőként a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságot is megkeresheti.
(3) A szakképesítés és a szakképzettség elismerésére irányuló eljárás során az eljáró hatóság szakértőként hazai oktatási intézményt is megkereshet.
(4) Az e törvény Harmadik része szerinti elismerésből adódó teendők összehangolása az Oktatási Minisztérium feladata.
(4) Az e törvény Harmadik része szerinti elismerésből adódó teendők összehangolása a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság feladata.
(5) Az e törvény Harmadik részében szabályozott, ápolói és szülésznői bizonyítványok, fogorvosi, gyógyszerészi és orvosi oklevelek elismeréséből adódó teendők összehangolása az Egészségügyi Minisztérium feladata.
(5) Az e törvény Harmadik részében szabályozott, ápolói és szülésznői bizonyítványok, fogorvosi, gyógyszerészi és orvosi oklevelek elismeréséből adódó teendők összehangolása az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium feladata.
(5) Az e törvény Harmadik részében szabályozott, ápolói és szülésznői bizonyítványok, fogorvosi, gyógyszerészi és orvosi oklevelek elismeréséből adódó teendők összehangolása az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, illetve az általa kijelölt hatóság feladata.
(6) Az e törvény Harmadik részében szabályozott, állatorvosi és építészmérnöki oklevelek elismeréséből adódó teendők összehangolása a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium feladata.
(6) Az e törvény Harmadik részében szabályozott állatorvosi oklevelek elismeréséből adódó teendők összehangolása a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az építészmérnöki oklevelek elismeréséből adódó teendők összehangolása a Belügyminisztérium feladata.
(6) Az e törvény Harmadik részében szabályozott állatorvosi oklevelek elismeréséből adódó teendők összehangolása a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az építészmérnöki oklevelek elismeréséből adódó teendők összehangolása a regionális fejlesztésekért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter hivatala feladata.
(6) Az e törvény Harmadik részében szabályozott állatorvosi oklevelek elismeréséből adódó teendők összehangolása a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az építészmérnöki oklevelek elismeréséből adódó teendők összehangolása az építésügyért felelős miniszter feladata.

Az elismerési és a honosítási eljárás közös eljárási szabályai

6. §
(1) A külföldi bizonyítvány és oklevél által tanúsított végzettségi szint, szakképesítés, szakképzettség vagy tudományos fokozat elismerése az elismerési vagy a honosítási eljárás során történik.
(2) Bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására az jogosult, aki kérelme benyújtásakor állampolgárságát, személyes adatait az állampolgárság és a személyi adat igazolására szolgáló hatósági igazolvánnyal, illetve magyarországi lakóhelyét lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal igazolja.
(2) Bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására az jogosult, aki kérelme benyújtásakor állampolgárságát, személyes adatait az állampolgárság és a személyi adat igazolására szolgáló hatósági igazolvánnyal igazolja.
(3) Személyi adatok igazolására szolgáló hatósági igazolvány a magyar és valamely tagállam [25. § (2) bekezdés] állampolgára, továbbá a bevándoroltak esetén a személyi azonosító adatokat tartalmazó hatósági igazolvány (személyazonosító igazolvány), az útlevél vagy a jogosítvány, más esetben a tartózkodási vagy a letelepedési engedély.
(3) Személyi adatok igazolására szolgáló hatósági igazolvány a magyar állampolgár, továbbá a bevándorolt, letelepedett esetében a személyi azonosító adatokat tartalmazó hatósági igazolvány (személyazonosító igazolvány), az útlevél vagy a jogosítvány, valamely más tagállam állampolgára esetében az adott tagállam belső joga szerint személyi azonosító adatokat tartalmazó igazolványnak minősülő okirat, más személy esetében a tartózkodási engedély, továbbá a tartózkodási vízum, amennyiben azt munkavállalási, jövedelemszerzési vagy családegyesítési céllal állították ki.
(3) A tagállam állampolgárának nem minősülő, valamint az azzal azonos megítélés alá nem eső személy akkor jogosult bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására - ide nem értve a továbbtanulási céllal történő elismerést - ha a (2) bekezdésben foglaltak teljesítésén túlmenően keresőtevékenység folytatása vagy családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(3) A tagállam állampolgárának nem minősülő, valamint az azzal azonos megítélés alá nem eső, magyar állampolgársággal nem rendelkező személy akkor jogosult bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására - ide nem értve a továbbtanulási céllal történő elismerést - ha a (2) bekezdésben foglaltak teljesítésén túlmenően keresőtevékenység folytatása vagy családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(3) A tagállam állampolgárának nem minősülő, valamint az azzal azonos megítélés alá nem eső, magyar állampolgársággal nem rendelkező személy akkor jogosult bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására - ide nem értve a továbbtanulási céllal történő elismerést - ha a (2) bekezdésben foglaltak teljesítésén túlmenően keresőtevékenység folytatása vagy családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(3) A 28. § (1) bekezdése szerinti tagállam állampolgárának nem minősülő, valamint a 28. § (2) bekezdése hatálya alá nem tartozó, magyar állampolgársággal nem rendelkező személy akkor jogosult bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására - ide nem értve a továbbtanulási céllal történő elismerést -, ha a (2) bekezdésben foglaltak teljesítésén túlmenően keresőtevékenység folytatása vagy családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott személy akkor is jogosult bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására, ha keresőtevékenység folytatása céljából a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott kiemelt foglalkoztató által előterjesztett tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be és ezt az elismerési eljárás során igazolja. Az elismerési eljárásban benyújtott kérelemről akkor hozható döntés, ha a kérelmező a keresőtevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt bemutatja.
(5) Az eljáró hatóság megszünteti a (4) bekezdés szerinti eljárást, ha a kérelmező az elismerési eljárás kezdő napját követő 90 napon belül nem nyújtja be a keresőtevékenység folytatása céljából szükséges vízumot, és nem kéri az eljárási határidő meghosszabbítását. Az eljárási határidő kérelemre 30 nappal meghosszabbítható.
(4) A kérelmezőnek nem kell teljesítenie a (2) bekezdésben foglalt feltételt, ha
a) az elismerést továbbtanulási céllal kéri,
b) a kérelem a Harmadik rész hatálya alá tartozik, vagy
c) résztanulmányok beszámítását kéri.
(4) A kérelmezőnek a (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően nem kell igazolnia magyarországi lakóhelyét, ha
a) az elismerést továbbtanulási céllal kéri,
b) a kérelem a Harmadik rész hatálya alá tartozik, vagy
c) résztanulmányok beszámítását kéri.
d) a kérelem a 4. § (4) és (5) bekezdése vagy a III. Fejezet hatálya alá tartozik.
d) a kérelem a 4. § (4)-(5) bekezdése vagy a III. Fejezet hatálya alá tartozik.
d) a kérelem a 4. § (4)-(4a) bekezdése vagy a III. Fejezet hatálya alá tartozik.
7. §
(1) Ha a kérelmező által benyújtott okiratok valódisága tekintetében kétség merül fel, vagy a kérelmező az oklevél elismeréséhez vagy honosításához szükséges okiratokkal nem rendelkezik, és azok az eljáró hatóság megítélése szerint általa nem, vagy nehezen szerezhetők be, az eljáró hatóság megkeresést intézhet az illetékes külföldi intézményhez, szervezethez vagy hatósághoz. A Harmadik rész hatálya alá tartozó eljárások kivételével, ha olyan külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát kell megállapítani, amelyet valamely, a 2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Lisszaboni Egyezmény) magára nézve kötelezőnek elismerő államban [13. § (1) bekezdés] állítottak ki, az eljáró hatóság a megkeresést a Lisszaboni Egyezmény IX.2. Cikke szerinti külföldi információs központhoz intézi.
(2) Ha külföldi oktatási intézmény vagy hatóság hazai bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával, különösen annak hitelességével kapcsolatban hazai oktatási intézményt vagy hatóságot keres meg, a hazai oktatási intézmény vagy hatóság a megkeresésnek közvetlenül tesz eleget.(3) Az e törvény rendelkezései alapján benyújtandó okirat benyújtása helyett az ügyfél az okirat által bizonyítani kívánt tényről kizárólag akkor tehet nyilatkozatot, ha e törvény azt megengedi.
8. §   Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
7. §
(1) Az eljárás megindítására irányuló, az eljáró hatósághoz benyújtandó kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell
a) az eredeti bizonyítvány vagy oklevél hiteles másolatát, illetve, kivételesen, az eredeti oklevéllel azonos okirat (pl. másodlat) hiteles másolatát,
b) a külföldi oktatási intézmény által kiállított olyan okirat hiteles másolatát (pl. leckekönyvet, ellenőrző könyvet), amely hitelt érdemlően igazolja a tanulmányok időtartamát, és a bizonyítvány vagy oklevél megszerzése érdekében előírt tanulmányi követelmények (a hallgatott tárgyak, vizsgák, szakdolgozatok, államvizsgák stb.) sikeres teljesítését,
c) az a) és b) pontban megjelölt okiratok magyar nyelvű hiteles fordítását, és
d) ha az eljárásért díjat kell fizetni, annak igazolását, hogy a kérelmező a díjat megfizette.
(2) Az eljáró hatóság felhívhatja a kérelmezőt a (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott okiratok eredetijének bemutatására. Az eljáró hatóság meghatározhatja, hogy egyes nyelveken az említett okiratok nem hiteles fordításban is benyújthatók.
(2) Az eljáró hatóság felhívhatja a kérelmezőt a (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott okiratok eredetijének bemutatására. Az eljáró hatóság internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást is elfogad.
(2) Az eljáró hatóság felhívhatja a kérelmezőt a (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott okiratok eredetijének bemutatására.
(3) Az eljáró hatóság kivételes méltányosságból felmentheti a kérelmezőt a (1) bekezdésben meghatározott okiratainak benyújtása alól, ha a kérelmező menekült, menedékes vagy befogadott, az elismerést továbbtanulási céllal kéri, és bizonyítja vagy valószínűsíti, hogy okiratai neki fel nem róható okból nem állnak rendelkezésére.
(4) Hiteles fordításnak minősül az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, a magyar külképviseleti szerv és a magyar közjegyző hitelesítési záradékával ellátott fordítás.
(4) Hiteles fordításnak minősül
a) az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda hiteles fordítása és a hitelesítési záradékával ellátott fordítás,
b) a magyar külképviseleti szerv hitelesítési záradékával ellátott fordítás,
c) a magyar közjegyző hitelesítési záradékával ellátott fordítás, továbbá
d) az a magyar nyelvű fordítás, amely hitelesnek minősül valamely tagállam [28. § (1) bekezdése] joga szerint.
(5) Az e törvény Harmadik része szerinti elismerés esetén hiteles fordításnak tekintendő az a magyar fordítás is, amely hitelesnek minősül az Európai Unió küldő államának vagy származási országának joga szerint.
(5) Az eljáró hatóság internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást is elfogad.
(6) Hiteles másolatnak minősül a jogszabály által hitelesnek minősített másolat, továbbá az eljáró hatóság által az eredeti okiratról készített és hitelesített másolat.
(6) Ha az (5) bekezdés szerinti nem hiteles fordítás pontosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor az eljáró hatóság tizenöt napos határidő megállapításával felhívja a kérelmezőt a fordítás pontosítására. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, vagy az újabb fordítás sem alkalmas arra, hogy a döntés alapjául szolgáljon, akkor az eljáró hatóság hiteles fordítás beszerzése iránt intézkedik, amelynek a költségeit a kérelmező viseli.
(7) A Harmadik rész szerinti eljárásban az eljáró hatóság angol nyelvű okiratok esetén nem hiteles fordítást is elfogad. Az Oktatási Hivatal a Harmadik rész szerinti eljárásában az angol, a francia és a német nyelvű okiratokat fordítás nélkül is elfogadja.
(8) Hiteles másolatnak minősül
a) a jogszabály által hitelesnek minősített másolat,
b) az eljáró hatóság által az eredeti okiratról készített másolat, továbbá
c) az a másolat, amely hitelesnek minősül valamely tagállam joga szerint.
(9) A kérelmező a hazai bizonyítványról, oklevélről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló kérelmét írásbelinek nem minősülő elektronikus levél útján is benyújthatja.
(10) A kérelmező a Harmadik rész hatálya alá tartozó kérelmét szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével is benyújthatja. Az eljáró hatóság azonban lehetővé teheti, hogy a kérelem szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás helyett elektronikus aláírással ellátott elektronikus levélben is benyújtható legyen.
8. §
(1) Az elismerési és a honosítási eljárás során a kérelmező felhívható arra, hogy a 7. §-ban meghatározott okiratok mellett
a) mutassa be a bizonyítvány vagy az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányait megelőzően folytatott tanulmányainak igazolására szolgáló bizonyítványainak, okleveleinek másolatát, illetve
b) nyújtson be olyan, a külföldi oktatási intézmény által kiállított okirat másolatát, amelyből az intézmény, szak tanulmányi rendje, tanulmányi programja megismerhető, ha a kérelem mellékleteként benyújtott okiratok nem nyújtanak elegendő információt az elbírálásához.
(2) Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmezőnek az (1) bekezdés szerinti okiratok hiteles másolatát, illetve hiteles fordítását is be kell nyújtania.
(2) Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmezőnek az (1) bekezdés szerinti okiratok hiteles másolatát, illetve hiteles fordítását is be kell nyújtania. Az eljáró hatóság internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást is elfogad.
(3) Amennyiben a kérelmező által benyújtott okiratok valódisága tekintetében kétség merül fel, vagy a kérelmező az oklevél elismeréséhez vagy honosításához szükséges okiratokkal nem rendelkezik, és azok, az eljáró hatóság megítélése szerint általa nem, vagy nehezen szerezhetők be, az eljáró hatóság az eljárást felfüggesztve megkeresést intézhet az illetékes külföldi intézményhez, szervezethez vagy hatósághoz.
(3) Amennyiben a kérelmező által benyújtott okiratok valódisága tekintetében kétség merül fel, vagy a kérelmező az oklevél elismeréséhez vagy honosításához szükséges okiratokkal nem rendelkezik, és azok, az eljáró hatóság megítélése szerint általa nem, vagy nehezen szerezhetők be, az eljáró hatóság az eljárást felfüggesztve megkeresést intézhet az illetékes külföldi intézményhez, szervezethez vagy hatósághoz. Ha olyan külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát kell megállapítani, amelyet valamely, a Lisszaboni Egyezményt magára nézve kötelezőnek elismerő államban [13. § (1) bekezdés] állítottak ki, az eljáró hatóság a megkeresést a Lisszaboni Egyezmény IX.2. Cikke szerinti külföldi információs központhoz intézi.
(3) Amennyiben a kérelmező által benyújtott okiratok valódisága tekintetében kétség merül fel, vagy a kérelmező az oklevél elismeréséhez vagy honosításához szükséges okiratokkal nem rendelkezik, és azok, az eljáró hatóság megítélése szerint általa nem, vagy nehezen szerezhetők be, az eljáró hatóság megkeresést intézhet az illetékes külföldi intézményhez, szervezethez vagy hatósághoz. Ha olyan külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát kell megállapítani, amelyet valamely, a 2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Lisszaboni Egyezmény) magára nézve kötelezőnek elismerő államban [13. § (1) bekezdés] állítottak ki, az eljáró hatóság a megkeresést a Lisszaboni Egyezmény IX.2. Cikke szerinti külföldi információs központhoz intézi.
(4) Az eljáró hatóság a kérelem alapján jár el. Ha a bizonyítási eljárás során megállapítható, hogy a kérelemben foglaltak szerinti elismerés vagy honosítás feltételei hiányoznak, de más módon történő elismerés vagy honosítás lehetséges, akkor az eljáró hatóság a kérelmezőt kérelme módosításának lehetőségéről tájékoztatja.
(5) Ha az elismerés vagy a honosítás feltételei hiányoznak, az eljáró hatóság az elismerést vagy a honosítást határozatában megtagadja.
(6) Az elismerési vagy honosítási eljárás lefolytatását az eljáró hatóság megtagadja, ha az oklevél vagy bizonyítvány elismeréséről vagy honosításáról eljárását megelőzően az eljáró hatóság vagy más hatóság jogerős határozatot hozott.
(6) A kérelmező az e törvényben, valamint a Ket.-ben meghatározott eljárási cselekményeket elektronikus úton is gyakorolhatja, illetve az e törvény alapján benyújtandó okiratokat, a 7. § (1) a), b) és c) pontjában meghatározott okiratok kivételével, elektronikus úton is benyújthatja. Az eljáró hatóság előírhatja, hogy az elektronikus úton benyújtott okiratokat a kérelmező mutassa be.
(7) Az eljáró hatóság az e törvényben, valamint a Ket.-ben meghatározott eljárási cselekményeket - a határozat közlésének kivételével - elektronikus úton is gyakorolja.
(8) Az elismerési és honosítási eljárásban a külföldön kiállított bizonyítvány vagy oklevél magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítése nélkül is bizonyító erővel rendelkezik. Az eljáró hatóság azonban indokolt esetben előírhatja, hogy a bizonyítványt vagy az oklevelet külföldi illetékes hatóság felülhitelesítse, illetve a kérelmező nyújtson be olyan, külföldi illetékes hatóság által kiállított igazolást, amely tanúsítja, hogy a bizonyítvány vagy az oklevél a kérelmezőt külföldön szabályozott szakma gyakorlására jogosítja fel.
(8) Az elismerési és honosítási eljárásban a külföldön kiállított bizonyítvány vagy oklevél magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítése nélkül is bizonyító erővel rendelkezik. Ha a külföldi bizonyítvány vagy oklevél hitelessége vagy jogi hatálya nem állapítható meg, az eljáró hatóság előírhatja, hogy a bizonyítványt vagy az oklevelet külföldi illetékes hatóság felülhitelesítse, illetve a kérelmező nyújtson be olyan, külföldi illetékes hatóság által kiállított igazolást, amely tanúsítja, hogy a bizonyítvány vagy az oklevél a kérelmezőt külföldön szabályozott szakma gyakorlására jogosítja fel.
(9) Az e törvény rendelkezései alapján benyújtandó okirat benyújtása helyett az ügyfél az okirat által bizonyítani kívánt tényről kizárólag akkor tehet nyilatkozatot, ha e törvény azt megengedi.
(10) Ha külföldi oktatási intézmény vagy hatóság hazai bizonyítvánnyal vagy oklevéllel kapcsolatban hazai oktatási intézményt vagy hatóságot keres meg, a hazai oktatási intézmény vagy hatóság a megkeresésnek közvetlenül tesz eleget.
9. §
(1) Az eljáró hatóság a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, ha a kérelmet nem a jogszabályoknak megfelelően nyújtotta be.
(1) Az eljáró hatóság huszonkét munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, ha a kérelmet nem a jogszabályoknak megfelelően nyújtotta be.
(1) Az eljáró hatóság harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, ha a kérelmet nem a jogszabályoknak megfelelően nyújtotta be.
(1) Az eljáró hatóság húsz napon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, ha a kérelmet nem a jogszabályoknak megfelelően nyújtotta be.
(1) Az eljáró hatóság húsz napon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, ha a kérelmet nem a jogszabályoknak megfelelően nyújtotta be.
(2) Az eljáró hatóság a II. és III. Fejezet szerinti eljárásban a kérelem megérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül, a IV. és V. Fejezet, valamint a VII-IX/B. Fejezet szerinti eljárásban a kérelem megérkezését követő naptól számított hetvenöt napon belül dönt.
(2) Az eljáró hatóság a II. és III. Fejezet szerinti eljárásban a kérelem megérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül, a IV. és V. Fejezet szerinti eljárásban a kérelem megérkezését követő naptól számított hetvenöt napon belül dönt.
(2a) Az eljáró hatóságnak a VII-IX/B. Fejezet szerinti eljárásában az ügyintézési határideje harminc nap.
(2) Az eljáró hatóság az e törvény II. és III. fejezete szerinti eljárásban a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül, a IV. és V. fejezet, valamint Harmadik rész szerinti eljárásban a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül dönt.
(2) Az eljáró hatóság az e törvény II. és III. fejezete szerinti eljárásban a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül, a IV. és V. fejezet, valamint a VIII-IX. fejezet szerinti eljárásban a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül dönt.
(2) Az eljáró hatóság az e törvény II. és III. fejezete szerinti eljárásban a kérelem megérkezését követő naptól számított két hónapon belül, a IV. és V. fejezet, valamint a VIII-IX. fejezet szerinti eljárásban a kérelem megérkezését követő naptól számított három hónapon belül dönt.
(2) Az eljáró hatóság a II. és III. Fejezet szerinti eljárásban a kérelem megérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül, a IV. és V. Fejezet, valamint a VII-IX/B. Fejezet szerinti eljárásban a kérelem megérkezését követő naptól számított két hónapon belül dönt. A IX. Fejezet szerinti eljárás határideje nem hosszabbítható meg.
(3) Az eljárási határidők egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatók.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az eljárási határidők egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatók.
(3) Az eljáró hatóság a XI. és a XI/A. Fejezet szerinti eljárásban egy hónapon belül dönt. Ha a kérelem célja olyan európai szakmai kártya létrehozása, amellyel előzetes ellenőrzés alá nem tartozó határon átnyúló szolgáltatást kíván nyújtani a kérelmező, az eljáró hatóság huszonegy napon belül dönt.
(4) A kérelem benyújtása napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a kérelmező a 7. és a 8. §-ban meghatározott valamennyi okiratot benyújtotta.
(4) Nem hosszabbítható meg a IX. Fejezet szerinti eljárás határideje.
(4) A (3) bekezdés szerinti egy hónapos, illetve huszonegy napos határidő kezdőnapja az eljárás megindításáról szóló értesítés kiállítása határidejének utolsó napja, vagy ha a kérelmezőt hiánypótlásra hívták fel, akkor az a nap, amelyen a kérelmező a hiánypótlásnak eleget tett.
(5) Ha a kérelmező európai szakmai kártya igénybevételével kéri a képesítése VII. Fejezet szerinti elismerését, vagy előzetes ellenőrzés alá tartozó szolgáltatást kíván nyújtani, az eljáró hatóság vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság a kérelem vagy bejelentés megérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül dönt.
(6) Ha a kérelmező európai szakmai kártya igénybevételével kéri a képesítése VIII-IX/B. Fejezet szerinti elismerését, az eljáró hatóság a (2) bekezdéstől eltérően a kérelem megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül dönt.
(7) Az eljáró hatóság az (5) és a (6) bekezdésben foglalt határidőt két héttel meghosszabbíthatja, azzal, hogy a meghosszabbítás okát meg kell indokolnia. A közegészséget vagy a szolgáltatás igénybe vevőjének biztonságát érintő esetben az eljáró hatóság a határidőt további két héttel meghosszabbíthatja.
(7) Az eljáró hatóságnak az (5) és a (6) bekezdés szerinti eljárási határidejébe beszámít a nemzetközi jogsegély időtartama, ha az eljáró hatóság a kérelmet megalapozó dokumentum vagy dokumentumok hiteles másolatát kérte a származási tagállam illetékes hatóságától.
10. §
(1) Ha az eljáró hatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által el nem bírált határozata jogszabályt sért, akkor határozatát a kézbesítéstől számított egy éven belül módosítja vagy visszavonja.
(2) Ha a kérelmező az e törvényben szabályozott államigazgatási eljárás során a határozatot befolyásoló bűncselekményt követett el, az eljáró hatóság a határozatot határidőre való tekintet nélkül módosítja vagy visszavonja.
(3) Az eljáró hatóság a kérelmező javára határidőre való tekintet nélkül módosítja vagy visszavonja a felettes szerv vagy a bíróság által el nem bírált határozatát, ha a határozat jogsértő, vagy a kérelem elbírálása szempontjából olyan lényeges, a határozat meghozatalakor figyelembe nem vett tény vagy bizonyíték merült fel, amelyet a kérelmező önhibáján kívül nem érvényesíthetett.
10. §   A kérelmező az elismerési és honosítási eljárás eredményeként meghozott határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig jogosult újrafelvételi kérelmet benyújtani. A újrafelvételi eljárásban meghozott határozat mások jogát, jogos érdekét, vagy jogi helyzetét nem érintheti.
10. §   A kérelmező az elismerési és honosítási eljárás eredményeként meghozott határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig jogosult újrafelvételi kérelmet benyújtani.
11. §
(1) Ha az eljáró hatóság oktatási intézmény, az elsőfokú határozat ellen az oktatási miniszterhez, más esetben az eljáró hatóságot irányító miniszterhez lehet fellebbezni.
(1) Oktatási intézmény eljárása esetén az elsőfokú határozat ellen a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatósághoz lehet fellebbezni.
(1) Oktatási intézmény eljárása esetén az elsőfokú döntés ellen az oktatásért felelős miniszterhez lehet fellebbezni.
(1) Ha az eljáró hatóság oktatási intézmény, az elsőfokú döntés ellen az oktatásért felelős miniszterhez, más esetben a Kormány rendeletében kijelölt hatósághoz lehet fellebbezni.
(1) Ha az eljáró hatóság oktatási intézmény, az elsőfokú döntés ellen a köznevelésért felelős miniszterhez, a felsőoktatásért felelős miniszterhez, illetve a szakképzésért felelős miniszterhez, más esetben a Kormány rendeletében kijelölt hatósághoz lehet fellebbezni.
(2) Résztanulmányok beszámítása esetén, ha az eljáró hatóság közoktatási intézmény, az elsőfokú határozat ellen a fenntartóhoz lehet fellebbezni.
(2) Résztanulmányok beszámítása esetén, ha közoktatási intézmény jár el, az elsőfokú határozat ellen a fenntartóhoz lehet fellebbezni.
(2) Résztanulmányok beszámítása esetén, ha köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény jár el, az elsőfokú határozat ellen a fenntartóhoz lehet fellebbezni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott másodfokú hatóság határozata ellen államigazgatási szerv előtt nincs helye további jogorvoslatnak, a kézbesítéstől számított harminc napon belül azonban a határozat felülvizsgálatát lehet kérni a bíróságtól.
11/B. §   Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a döntés akkor is módosítható vagy visszavonható, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért.
11/A. §   Az e törvény szerinti hatósági eljárásokat az eljáró hatóság a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amellyel kapcsolatban büntetőeljárás indult.
11/A. §   Az e törvény szerinti hatósági eljárásokat az eljáró hatóság a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amellyel kapcsolatban büntetőeljárás indult.

MÁSODIK RÉSZ
AZ ELISMERÉS ÉS A HONOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

II. FEJEZET
AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI, A KÖZÉPISKOLAI ÉS A FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGI SZINT ELISMERÉSE

II. FEJEZET
AZ ALAPFOKÚ, A KÖZÉPFOKÚ ÉS A FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGI SZINT ELISMERÉSE

Az általános iskolai végzettségi szint elismerése

12. §
(1) Általános iskolai bizonyítványként az olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el,
a) amely közoktatási intézményben legalább nyolc évfolyam elvégzését tanúsítja, és
a) amely külföldi oktatási intézményben legalább nyolc évfolyam elvégzését tanúsítja, és
b) amelynek alapján, figyelembe véve a külföldi oktatási intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát és a tanulmányi követelményeket, megállapítható, hogy a hazai általános iskolai végzettségi szinttel azonos végzettségi szintet tanúsít.
(2) Ha az elismerés továbbtanulási céllal történik, akkor általános iskolai bizonyítványként az (1) bekezdés b) pontjának meg nem felelő olyan külföldi bizonyítvány is elismerhető, amely valószínűsíti, hogy a kérelmező felkészült a további tanulmányok folytatására.
(3) Az eljáró hatóság az elismerésről értesíti az Oktatási Minisztériumot is.

A középiskolai végzettségi szint elismerése

13. §
(1) Középiskolai érettségi bizonyítványként az olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el, amelynek alapján, figyelembe véve a külföldi oktatási intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát és a tanulmányi követelményeket, megállapítható, hogy a hazai középiskolai érettségi bizonyítvánnyal azonos végzettségi szintet tanúsít, és amely
a) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja,
b) közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam elvégzését tanúsítja, és
c) tanúsítja, hogy a kérelmező tanulmányai befejezésekor legalább négy tantárgyból külön vizsgát tett.
(1) A magyar középiskolai érettségi bizonyítvánnyal egyenértékű az a külföldi középiskola elvégzését tanúsító és az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosító bizonyítvány, amelyet az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államban vagy olyan államban állítottak ki, amely a 2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezmény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte el.
(1) A magyar középiskolai érettségi bizonyítvánnyal egyenértékű az a külföldi középiskola elvégzését tanúsító és az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosító bizonyítvány, amelyet az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államban vagy olyan államban állítottak ki, amely a Lisszaboni Egyezmény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte el.
(1) A magyar érettségi bizonyítvánnyal egyenértékű az a külföldi oktatási intézmény elvégzését tanúsító és az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosító bizonyítvány, amelyet az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államban vagy olyan államban állítottak ki, amely a Lisszaboni Egyezmény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerte el.
(2) Ha az elismerés továbbtanulási céllal történik, akkor középiskolai érettségi bizonyítványként az (1) bekezdés feltételeinek meg nem felelő olyan külföldi bizonyítvány is elismerhető, amely
a) közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam, vagy ha az adott külföldi államban a közoktatás tizenegy évfolyamból áll, akkor tizenegy évfolyam elvégzését tanúsítja,
b) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, és
c) valószínűsíti, hogy a kérelmező felkészült a további tanulmányok folytatására.
(2) Ha a középiskolai érettségi bizonyítvány nem minősül az (1) bekezdésben meghatározottak alapján a magyar középiskolai érettségivel egyenértékűnek, középiskolai érettségi bizonyítványként az olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el, amely - figyelembe véve a külföldi oktatási intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát és a tanulmányi követelményeket - a hazai középiskolai érettségi bizonyítvánnyal azonos végzettségi szintet tanúsít, továbbá
a) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja,
b) közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam elvégzését tanúsítja, és
c) tanúsítja, hogy a kérelmező tanulmányai befejezésekor legalább négy tantárgyból külön vizsgát tett.
(2) Ha az érettségi bizonyítvány nem minősül az (1) bekezdésben meghatározottak alapján a magyar érettségi bizonyítvánnyal egyenértékűnek, érettségi bizonyítványként az olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el, amely - figyelembe véve a külföldi oktatási intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát és a tanulmányi követelményeket - a hazai érettségi bizonyítvánnyal azonos végzettségi szintet tanúsít, továbbá
a) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja,
b) közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam elvégzését tanúsítja, és
b) külföldi oktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam elvégzését tanúsítja, és
c) tanúsítja, hogy a kérelmező tanulmányai befejezésekor legalább négy tantárgyból külön vizsgát tett.
(3) Az eljáró hatóság az elismerésről értesíti az Oktatási Minisztériumot is.
(3) Ha az elismerés továbbtanulási céllal történik, akkor középiskolai érettségi bizonyítványként a (2) bekezdés feltételeinek meg nem felelő olyan külföldi bizonyítvány is elismerhető, amely
a) közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam, vagy ha az adott külföldi államban a közoktatás tizenegy évfolyamból áll, akkor tizenegy évfolyam elvégzését tanúsítja,
a) külföldi oktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam, vagy ha az adott külföldi államban a közoktatás tizenegy évfolyamból áll, akkor tizenegy évfolyam elvégzését tanúsítja,
b) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, és
c) valószínűsíti, hogy a kérelmező felkészült a további tanulmányok folytatására.
(4) Nem felsőoktatási képzésben történő továbbtanulásra való jelentkezésre jogosító hazai érettségi bizonyítványként ismerhető el az a külföldi bizonyítvány, amely azért nem tartozik az (1) vagy a (3) bekezdés hatálya alá, mert a kérelmezőt nem jogosítja az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre, vagy kizárólag valamely külföldi felsőoktatási képzésre, képzési területre vagy felsőoktatási intézménytípusban történő továbbtanulásra való jelentkezésre jogosít, feltéve, hogy a bizonyítvány jogosít nem felsőoktatási képzésben történő továbbtanulásra való jelentkezésre az adott országban.
(4) Nem felsőoktatási képzésben történő továbbtanulásra való jelentkezésre jogosító hazai érettségi bizonyítványként ismerhető el az a külföldi bizonyítvány, amely azért nem tartozik az (1) vagy a (3) bekezdés hatálya alá, mert a kérelmezőt nem jogosítja az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre, vagy kizárólag valamely külföldi felsőoktatási képzésre, képzési területre vagy felsőoktatási intézménytípusban történő továbbtanulásra való jelentkezésre jogosít, feltéve, hogy a bizonyítvány jogosít nem felsőoktatási képzésben történő továbbtanulásra való jelentkezésre az adott országban, továbbá az a külföldi bizonyítvány, amely a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, azonban amely nem felel meg a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában foglaltaknak.
(4) Az eljáró hatóság az elismerésről értesíti az Oktatási Minisztériumot is.
(5) Ha a bizonyítvány nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá, és a (2) bekezdés szerint sem ismerhető el, a kérelmező bármely, érettségi vizsga lebonyolítására, érettségi bizonyítvány kiállítására jogosult oktatási intézményben, vizsgaközpontban kérheti tanulmányainak és vizsgáinak az érettségi vizsgába történő beszámítását. Az oktatási intézmény, illetve a vizsgaközpont állapítja meg, hogy milyen tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni, amelynek letételét követően kiállítja a magyar érettségi bizonyítványt.

A felsőfokú végzettségi szint elismerése

14. §
(1) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető főiskolai végzettségi szintet tanúsító oklevélként az olyan külföldi oklevél ismerhető el,
a) amely felsőfokú alapképzésben folytatott legalább hároméves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja,
b) amely az első fokozatú egyetemi végzettség megszerzését tanúsítja, ha a külföldi képzés többfokozatú, és
c) amely alapján megállapítható a végzettségi szintek azonossága.
(2) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető egyetemi végzettségi szintet tanúsító oklevélként a külföldi oklevél akkor ismerhető el, ha
a) a külföldi oklevél
- egyetemi szintű alapképzésben folytatott tanulmányok befejezését tanúsítja,
- főiskolai szintű végzettség megszerzése után kiegészítő egyetemi alapképzés befejezését tanúsítja, vagy
- amennyiben a külföldi képzés többfokozatú, akkor az az első fokozatú egyetemi végzettség után a második fokozatú egyetemi végzettség megszerzését tanúsítja;
b) megállapítható a végzettségi szintek azonosság;
c) az oklevél vagy az oklevelek együttesen legalább négyéves időtartamú képzés befejezését tanúsítják; és
d) a külföldi oklevél tudományos (doktori) fokozat megszerzésére jogosít.
(3) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető, főiskolai, illetve egyetemi végzettségi szintre épülő posztgraduális végzettségi szintet tanúsító oklevélként a külföldi oklevél akkor ismerhető el, ha
a) megállapítható a végzettségi szintek azonossága, és
b) az oklevél főiskolai, illetve egyetemi végzettségi szintre épülő posztgraduális végzettségi szintű, legalább egyéves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja.
(4) A határozatban rendelkezni kell arról is, hogy a kérelmező milyen formában használhatja a külföldi felsőoktatási intézmény által adományozott címét. Ha a kérelmező címe összetéveszthető valamely hazai címmel, az eljáró hatóság előírja, hogy a külföldi cím csak az oklevelet kiállító intézmény vagy hatóság megnevezésével együtt használható.
(5) Ha külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon rendszeres alapképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve, távoktatás keretében vagy más hasonló módon) folytat, akkor oklevelét akkor lehet elismerni, ha hazai működését az oktatási miniszter engedélyezte.
(5) Ha külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon rendszeres alapképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve, távoktatás keretében vagy más hasonló módon) folytat, akkor oklevelét akkor lehet elismerni, ha hazai működését az oktatásért felelős miniszter engedélyezte.
(5) Ha külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon rendszeres alapképzést, mesterképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve, távoktatás keretében vagy más hasonló módon) folytat, akkor oklevelét akkor lehet elismerni, ha hazai működését az oktatási hivatal engedélyezte.
(6) Ha külföldi felsőoktatási intézmény rendszeres alapképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve, távoktatás keretében vagy más hasonló módon) a székhelyétől eltérő államban folytat, oklevelét akkor lehet elismerni, ha a képzést mindkét államban elismerik.
(6) Ha külföldi felsőoktatási intézmény rendszeres alapképzést, mesterképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve, távoktatás keretében vagy más hasonló módon) a székhelyétől eltérő államban folytat, oklevelét akkor lehet elismerni, ha a képzést mindkét államban elismerik.
(7) A külföldi közös fokozatot tanúsító oklevél az (1)-(3) bekezdések megfelelő alkalmazásával abban az esetben ismerhető el hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető felsőfokú végzettségi szintet tanúsító oklevélként, ha
a) a külföldi közös fokozat legalább egy, a Lisszaboni Egyezményt magára nézve kötelezőnek elismerő állam [13. § (1) bekezdés] belső joga szerint felsőoktatási fokozatnak minősül, és
b) a közös fokozatot kiállító valamennyi külföldi felsőoktatási intézmény államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül abban az államban, amelyben a székhelye van.
(7) A külföldi közös fokozatot tanúsító oklevél a 14/A. § (1)-(3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával abban az esetben ismerhető el hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető felsőfokú végzettségi szintet tanúsító oklevélként, ha
a) a külföldi közös fokozat legalább egy, a Lisszaboni Egyezményt magára nézve kötelezőnek elismerő állam [13. § (1) bekezdés] belső joga szerint felsőoktatási fokozatnak minősül, és
b) a közös fokozatot kiállító valamennyi külföldi felsőoktatási intézmény államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül abban az államban, amelyben a székhelye van.
14/A. §
(1) A hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető alapfokozat végzettségi szintjével egyenértékű végzettségi szintet tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, amely
a) felsőfokú képzésben folytatott legalább hároméves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja, vagy
b) amennyiben a külföldi felsőoktatási rendszer egymásra épülő végzettségekből (fokozatokból) áll, az elsőként megszerezhető, legalább hároméves külföldi felsőoktatási végzettség (fokozat) megszerzését tanúsítja,
feltéve, hogy a végzettségi szintek összevethetősége is megállapítható.
(2) A hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető mesterfokozat végzettségi szintjével egyenértékű végzettségi szintet tanúsító oklevélként a külföldi oklevél akkor ismerhető el, ha
a) - egyetemi szinten folytatott legalább négyéves tanulmányok befejezését tanúsítja, vagy
- a másodikként megszerezhető, legalább egyéves külföldi felsőoktatási végzettség (fokozat) megszerzését tanúsítja, amennyiben a külföldi felsőoktatási rendszer egymásra épülő végzettségekből (fokozatokból) áll, feltéve, hogy a felsőoktatásban folytatott tanulmányok teljes időtartama eléri a négy évet,
b) megállapítható a végzettségi szintek összevethetősége, és
c) a külföldi oklevél az oklevelet kibocsátó országban tudományos fokozat megszerzésére irányuló képzésre való jelentkezésre jogosít.
(3) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető szakirányú továbbképzést tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, amely
a) külföldi oklevélhez vezető képzés megkezdésének előfeltétele az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti külföldi felsőoktatási végzettség,
b) külföldi oklevélhez vezető képzés időtartama az egy évet eléri, és
c) külföldi oklevél nem tanúsít (1), (2) vagy (4) bekezdés szerinti végzettséget.
(4) A hazai doktori fokozat végzettségi szintjével egyenértékű végzettségi szintet tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, amely
a) külföldi oklevélhez vezető képzés megkezdésének előfeltétele a (2) bekezdés szerinti külföldi felsőoktatási végzettség,
b) külföldi oklevélhez vezető képzés vagy kutatás időtartama az egy évet eléri, és
c) külföldi oklevél végzettségi szintje a hazai doktori fokozat végzettségi szintjével összevethető.
(5) A kérelmező választhat a 14. §-ban és a 14/A. §-ban szabályozott elismerési eljárások között.
(5) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető felsőoktatási szakképzést tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, amely
a) felsőfokú képzésben folytatott legalább kétéves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja, és
b) nem tanúsít az (1), (2), (3) vagy (4) bekezdés szerinti végzettséget.
14/B. §
(1) Továbbtanulás esetén alapfokozat végzettségi szintet tanúsítónak minősül az az államilag elismert külföldi oklevél, amelyet az Európai Felsőoktatási Térség (a továbbiakban: Felsőoktatási Térség) valamely részes államában annak a Felsőoktatási Térséghez való csatlakozását követően állítottak ki, és amely a Bolognai Nyilatkozat alapján létrejött felsőoktatási fokozatrendszer első fokozatát tanúsítja.
(2) Továbbtanulás esetén mesterfokozat végzettségi szintet tanúsítónak minősül az az államilag elismert külföldi oklevél, amelyet a Felsőoktatási Térség valamely részes államában annak a Felsőoktatási Térséghez való csatlakozását követően állítottak ki, és amely a Bolognai Nyilatkozat alapján létrejött felsőoktatási fokozatrendszer második fokozatát tanúsítja.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti oklevél által tanúsított szakképzettség elismerésére a 4. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
(4) Ha a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az (1) vagy a (2) bekezdés hatálya alá tartozó oklevélhez vezető képzés minőségbiztosítás szempontjából lényegesen különbözik az adott külföldi felsőoktatási intézmény vagy az adott külföldi ország hasonló okleveleihez vezető képzéseitől és ezért a kérelmező nem felkészült a további tanulmányokra, a külföldi oklevél továbbtanulás céljából való figyelembe vételét határozatban megtagadja.

III. FEJEZET
TUDOMÁNYOS FOKOZAT HONOSÍTÁSA

15. §
(1) Az eljáró hatóság doktori (PhD) fokozatként vagy mester (DLA) fokozatként [a továbbiakban együtt: doktori (PhD) fokozat] honosítja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha
a) azt olyan külföldi oktatási intézmény állította ki, amely a külföldi állam joga alapján tudományos fokozat kiállítására jogosult, és
b) a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők a doktori (PhD) fokozat megszerzéséhez a jogszabályok és az eljáró hatóság doktori szabályzata által előírt követelményeknek.
(1) Az eljáró hatóság doktori fokozatszerzési eljárásban megszerezhető oklevél által tanúsított tudományos fokozatként („Doctor of Philosophy”, rövidítve: PhD) vagy művészeti képzésben megszerezhető fokozatként („Doctor of Liberal Arts”, rövidítve: DLA) honosítja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha
a) azt olyan külföldi oktatási intézmény állította ki, amely a külföldi állam joga alapján tudományos fokozat kiállítására jogosult, és
b) a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők a „Doctor of Philosophy” vagy a „Doctor of Liberal Arts” fokozat megszerzéséhez a jogszabályok és az eljáró hatóság doktori szabályzata által előírt követelményeknek.
(1a) Az eljáró hatóság a (2) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül folytatja le a honosítási eljárást, ha a tudományos fokozatot kiállító külföldi oktatási intézményt az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő és az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszterbe (European Quality Assurance Register for Higher Education) bejegyzett szervezet akkreditálta.
(2) Az eljáró hatóság a külföldi tudományos fokozat honosítását feltételekhez (doktori szigorlat, a doktori értekezés megvédése stb.) kötheti.
(2) Ha a kérelmező képzése és a megfelelő hazai képesítéshez vezető képzés között alapvető különbség van, az eljáró hatóság a külföldi tudományos fokozat honosítását feltételekhez (doktori szigorlat, a doktori értekezés megvédése stb.) kötheti.
(2a) Az eljáró hatóság a 14/A. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltekinthet, amennyiben a tudományos fokozat honosítására foglalkoztatási célból kerül sor.
(3) Az eljáró hatóság a tudományos fokozat honosításáról rendelkező határozatban feljogosítja a kérelmezőt a doktori cím használatára.

IV. FEJEZET
A SZAKKÉPESÍTÉS ELISMERÉSE

Az alap-, közép- és felsőfokú szakképesítés elismerése, az igazolás

Az alap-, közép- és felsőfokú szakképesítés elismerése, a hatósági bizonyítvány

Az alap-, közép- és felsőfokú az alapfokú iskolai végzettséghez kapcsolódó szakképesítés és a középfokú iskolai végzettséghez kapcsolódó szakképesítés, illetve szakképzettség elismerése, a hatósági bizonyítvány

Az alap- és középfokú szakképesítés, illetve a középfokú szakképzettség az alapfokú iskolai végzettséghez kapcsolódó szakképesítés és a középfokú iskolai végzettséghez kapcsolódó szakképesítés, illetve szakképzettség elismerése, a hatósági bizonyítvány

16. §
(1) Magyarországon megszerezhető, alap-, közép- vagy felsőfokú szakképesítést tanúsító bizonyítványként olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el, amely, figyelembe véve a kiállító külföldi intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát, továbbá összehasonlítva a képzés időtartamát, tartalmát, valamint a szakmai és vizsgakövetelményeket, olyan szakképesítést tanúsít, amely Magyarországon megszerezhető vagy korábban megszerezhető volt.
(1) Magyarországon megszerezhető, alap- és középfokú szakképesítést tanúsító szakmai bizonyítványként, illetve a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevélként tanúsító bizonyítványként olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el, amely, figyelembe véve a kiállító külföldi intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát, továbbá összehasonlítva a képzés időtartamát, tartalmát, valamint a képzési és kimeneti követelményeket, olyan szakképesítést, illetve szakképzettséget tanúsít, amely Magyarországon megszerezhető vagy korábban megszerezhető volt.
(2) Az eljáró hatóság a bizonyítvány elismerését szakmai vizsga letételéhez kötheti.
(2) Ha a kérelmező képzése és a megfelelő hazai képesítéshez vezető képzés között alapvető különbség van, az eljáró hatóság a bizonyítvány elismerését szakmai vizsga letételéhez kötheti.
(2a) Egészségügyi szakképesítés elismerése esetében az eljáró hatóság - a kérelmező választása alapján - előírja, hogy a szakmai vizsga helyett teljes munkaidőben legfeljebb egy évig vagy ezzel egyenértékű részmunkaidőben, akkreditált egészségügyi szolgáltatónál, illetve akkreditált gyógyszertárban az egészségügyről szóló törvény szerinti felügyelet melletti, a szakképesítésének megfelelő tevékenységet folytasson, ha annak révén is biztosítható, hogy a kérelmező a szakma magyarországi gyakorlásához szükséges szakmai ismeretekkel és nyelvismerettel rendelkezzen.
(3) Szakmai vizsga annak ellenőrzése érdekében írható elő, hogy a kérelmező rendelkezik-e a hazai képzésben megszerezhető ismeretekkel. Szakmai vizsga előírása esetén a határozatban rendelkezni kell a vizsga követelményeiről, a vizsgáztató szervről és a vizsga letételének határidejéről. A vizsga követelményei csak olyan ismeretek számonkérését tartalmazhatják, amelyeket a magyar jog által meghatározott képesítési követelmények írnak elő, vagy amelyet a hazai képzés tartalmaz, és a kérelmező külföldi tanulmányai során nem szerzett meg, vagy nem állapítható meg, hogy megszerezte. A szakmai vizsga követelményeinek megállapításánál figyelembe kell venni a kérelmező szakmai gyakorlatát és azt a képzést is, amelyben a kérelmező a bizonyítvány vagy az oklevél megszerzése után vett részt.
(4) A mestervizsga elismerésére az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
17. §   Az Oktatási Minisztérium a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítványnak a magyar általános iskolai, szakképesítő vagy középiskolai érettségi bizonyítvánnyal való egyenértékűségéről, ha azt nemzetközi szerződés vagy jogszabály állapítja meg, hatósági igazolást állít ki.
17. §   Az eljáró hatóság a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítványnak a magyar általános iskolai, szakképesítő vagy középiskolai érettségi bizonyítvánnyal való egyenértékűségéről, ha azt nemzetközi szerződés vagy jogszabály állapítja meg, hatósági bizonyítványt állít ki.
17. §   Az eljáró hatóság a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítványnak a magyar általános iskolai bizonyítvánnyal, szakképzésben szerzett oklevéllel, illetve szakmai bizonyítvánnyal vagy érettségi bizonyítvánnyal való egyenértékűségéről, ha azt nemzetközi szerződés vagy jogszabály állapítja meg, hatósági bizonyítványt állít ki.

V. FEJEZET
A FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ SZAKKÉPZETTSÉG ELISMERÉSE

18. §
(1) Külföldi oklevél által tanúsított szakképzettség akkor ismerhető el a hazai felsőoktatásban megszerezhető szakképzettségként, ha
a) a szakképzettség az oklevél által tanúsított főiskolai vagy egyetemi végzettségi szinthez kapcsolódik, és
a) a szakképzettség az oklevél által tanúsított alapfokozathoz, mesterfokozathoz vagy szakirányú továbbképzést tanúsító oklevélhez kapcsolódik, és
a) a szakképzettség az oklevél által tanúsított alapfokozathoz, mesterfokozathoz, felsőfokú szakképzést, felsőoktatási szakképesítést vagy szakirányú továbbképzést tanúsító oklevélhez kapcsolódik, és
b) megállapítható, hogy a kérelmező képzése megfelel a jogszabály által előírt képesítési követelményeknek és a hazai képzés rendjének.
b) megállapítható, hogy a kérelmező képzése megfelel a jogszabály által előírt képesítési, illetve képzési és kimeneti követelményeknek és a hazai képzés rendjének.
b) megállapítható, hogy a kérelmező képzése megfelel a jogszabály által előírt képzési és kimeneti követelményeknek és a hazai képzés rendjének.
b) megállapítható, hogy a kérelmező képzése megfelel az előírt képzési és kimeneti követelményeknek és a hazai képzés rendjének.
(2) Az eljáró hatóság a szakképzettség elismerését feltételekhez kötheti. Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező
a) igazolja, hogy külföldön meghatározott időn keresztül gyakorolta a szakmát,
b) teljesítsen szakmai gyakorlatot,
c) tegyen szakmai vizsgát [16. § (3) bekezdés],
d) tegyen eleget más kiegészítő feltételeknek, ha a külföldi képzés rendje eltér a hazai képzés rendjétől, de a különbség hazai felsőoktatási intézményben kiegészítő vizsgák, kiegészítő képzés teljesítésével kiküszöbölhető, illetve
e) tegyen esküt vagy fogadalmat, ha a szakképzettség hazai gyakorlásához ezt jogszabály előírja.
(2) Az eljáró hatóság a szakképzettség elismerését feltételekhez kötheti. Ha a kérelmező képzése és a megfelelő hazai képesítéshez vezető képzés között alapvető különbség van, az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező
a) igazolja, hogy külföldön meghatározott időn keresztül gyakorolta a szakmát,
b) teljesítsen szakmai gyakorlatot,
c) tegyen szakmai vizsgát [16. § (3) bekezdés],
d) tegyen eleget más kiegészítő feltételeknek, ha a külföldi képzés rendje eltér a hazai képzés rendjétől, de a különbség hazai felsőoktatási intézményben kiegészítő vizsgák, kiegészítő képzés teljesítésével kiküszöbölhető, illetve
e) tegyen esküt vagy fogadalmat, ha a szakképzettség hazai gyakorlásához ezt jogszabály előírja.
f) az ápoló, az okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló, az orvos, a fogorvos, illetve a gyógyszerész szakképzettségként történő elismerés céljából teljes munkaidőben egy évig vagy ezzel egyenértékű részmunkaidőben, akkreditált egészségügyi szolgáltatónál, illetve akkreditált gyógyszertárban az egészségügyről szóló törvény szerinti felügyelet melletti, a szakképzettségnek megfelelő tevékenységet folytasson.
(3) Szakmai gyakorlat végzése akkor írható elő, ha azt a hazai képesítési követelmények az oklevél megszerzésének feltételeként tartalmazzák. A határozatban rendelkezni kell a szakmai gyakorlat időtartamáról, a gyakorlatot szervező intézményről és az intézménynél történő jelentkezés határidejéről.
(3) Szakmai gyakorlat végzése akkor írható elő, ha azt a hazai képesítési, illetve képzési és kimeneti követelmények az oklevél megszerzésének feltételeként tartalmazzák. A határozatban rendelkezni kell a szakmai gyakorlat időtartamáról, a gyakorlatot szervező intézményről és az intézménynél történő jelentkezés határidejéről.
(3) Szakmai gyakorlat végzése akkor írható elő, ha azt a hazai képzési és kimeneti követelmények az oklevél megszerzésének feltételeként tartalmazzák. A határozatban rendelkezni kell a szakmai gyakorlat időtartamáról, a gyakorlatot szervező intézményről és az intézménynél történő jelentkezés határidejéről.
(4) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a külföldi oklevél által tanúsított szakképzettség a hazai osztatlan mesterképzésben megszerezhető szakképzettségként ismerhető el, ha a külföldi oklevél végzettségi szintje a hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető alapfokozat végzettségi szintjével egyenértékű, feltéve, hogy a külföldi képzés legalább ötéves időtartamú.
(4) Az alapfokozathoz, a mesterfokozathoz, valamint a szakirányú továbbképzést tanúsító oklevélhez kapcsolódó szakképzettség elismerésére az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(5) A kérelmező kérheti külföldi oklevele által tanúsított szakképzettsége egyszakos hazai tanári szakképzettségként történő elismerését is.
(6) A kérelmező kérheti külföldi csecsemő- és kisgyermeknevelői, óvodapedagógus, tanítói és tanári oklevele által tanúsított szakképzettsége elismerését olyan módon is, hogy az egy adott nemzetiségi vagy idegen nyelven való oktatásra, illetve nevelésre jogosítsa fel.
19. §
(1) Az eljáró hatóság az oklevél elismeréséről rendelkező határozatában a kérelmezőt feljogosítja a megfelelő hazai szakmai cím viselésére.
(2) Ha az eljáró hatóság a kérelmező állatorvos, általános orvos, fogorvos vagy jogász szakképzettségét ismeri el, a kérelmezőt feljogosítja az egyetemi végzettséget igazoló doktori cím használatára is.
(3) A 18. § szerinti szakképzettségen az Ftv. 85. § (5) bekezdése szerinti, főiskolai vagy egyetemi alapképzésre épülő szakirányú továbbképzés keretében szerzett szakképzettséget is érteni kell.
20. §   Amennyiben szakma gyakorlásának feltételeiről rendelkező jogszabály elismert vagy honosított bizonyítványról vagy oklevélről rendelkezik, azon olyan okiratot kell érteni, amelyet az adott szakképesítést, illetve szakképzettséget tanúsító bizonyítványként, illetve oklevélként honosított (III. fejezet) vagy ismert el (IV. és V. fejezet) az eljáró hatóság. Ha jogszabály más esetben rendelkezik elismerésről vagy honosításról, akkor azon a II. fejezet szerinti eljárás értendő.

HARMADIK RÉSZ
AZ EURÓPAI UNIÓ VALAMELY TAGÁLLAMÁBAN ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ VALAMELY POLGÁRA ÁLTAL SZERZETT, KÉPZÉST TANÚSÍTÓ OKIRATOK ELISMERÉSE

VI. FEJEZET
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOG ALÁ TARTOZÓ ELISMERÉS KÖZÖS SZABÁLYAI

HARMADIK RÉSZ
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOG HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ELISMERÉS

VI. FEJEZET
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOG HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ELISMERÉS KÖZÖS SZABÁLYAI, AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOG ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ELISMERÉS JOGI HATÁLYA

HARMADIK RÉSZ
AZ EURÓPAI UNIÓS JOG HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ELISMERÉS

VI. FEJEZET
AZ EURÓPAI UNIÓS JOG HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ELISMERÉS KÖZÖS SZABÁLYAI, AZ EURÓPAI UNIÓS JOG ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ELISMERÉS JOGI HATÁLYA

21. §
(1) E rész rendelkezéseit kell alkalmazni, ha valamely tagállam állampolgára Magyarországon szabályozott szakmát szándékozik gyakorolni, és a küldő államban vagy származási országban jogosult ugyanannak a szakmának a gyakorlására.
(1) E rész rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kérelmező
a) magyar állampolgár, valamely tagállam [28. § (1) bekezdés] állampolgára vagy azzal azonos megítélés alá eső személy [28. § (2) bekezdés],
b) a képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratát valamely tagállamban szerezte, és
c) Magyarországon szabályozott szakmát szándékozik gyakorolni, tekintet nélkül arra, hogy a szakmát önálló vállalkozóként vagy foglalkoztatottként kívánja-e gyakorolni, valamint hogy a szakma, illetve a kérelmező szabadfoglalkozású-e.
(1) E törvény rendelkezéseit az ebben a részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ha a kérelmező
a) magyar állampolgár, valamely tagállam [28. § (1) bekezdés] állampolgára vagy azzal azonos megítélés alá eső személy [28. § (2) bekezdés],
a) magyar állampolgár, valamely tagállam állampolgára vagy azzal azonos megítélés alá eső személy,
b) a képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratát valamely tagállamban szerezte, és
c) Magyarországon szabályozott szakmát szándékozik gyakorolni, tekintet nélkül arra, hogy a szakmát önálló vállalkozóként vagy foglalkoztatottként kívánja-e gyakorolni, valamint hogy a szakma, illetve a kérelmező szabadfoglalkozású-e.
(2) A Második rész rendelkezéseit kell alkalmazni, ha
a) a kérelmező nem állampolgára valamely tagállamnak [25. § (2) bekezdés],
b) a kérelmező képzést tanúsító okiratát nem valamely tagállamban szerezte, vagy
c) a kérelmező az elismerést nem a szakma gyakorlása céljából kéri.
(2) A Második rész rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek közül valamelyik nem áll fenn.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott állampolgárok Magyarországon történő szakmagyakorlása tekintetében a Harmadik rész rendelkezésein túl alkalmazni kell a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi egyezményt kihirdető törvénynek a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó egyéb rendelkezéseit, valamint az ennek alapján a tárgykört szabályozó egyéb rendelkezéseket.
(3) Az európai közösségi jog hatálya alá tartozó elismerési ügyekben az eljáró hatóságok más EGT-állam hatóságaival a belső piaci információs rendszeren keresztül tartanak kapcsolatot. Az európai közösségi jog hatálya alá tartozó elismeréssel összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény nemzetközi jogsegélyre vonatkozó eljárási rendelkezéseit a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 40-41/A. §-ában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az európai uniós jog hatálya alá tartozó elismerési ügyekben az eljáró hatóságok más EGT-állam hatóságaival a belső piaci információs rendszeren keresztül tartanak kapcsolatot. Az európai uniós jog hatálya alá tartozó elismeréssel összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény nemzetközi jogsegélyre vonatkozó eljárási rendelkezéseit a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 40-41/A. §-ában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az európai uniós jog hatálya alá tartozó elismerési ügyekben az eljáró hatóságok más EGT-állam hatóságaival a belső piaci információs rendszeren keresztül tartanak kapcsolatot a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 40-41/A. §-ának megfelelően.

Az európai közösségi jog alá tartozó elismerés alapelvei

22. §
(1) Ha valamely szabályozott szakma gyakorlása Magyarországon képzettségi tanúsítvány, bizonyítvány, végbizonyítvány vagy oklevél birtoklásához kötött, a kérelmező szakképesítése vagy szakképzettsége a szabályozott szakma gyakorlásának engedélyezésére irányadó jogszabályok által előírt szakképesítéssel vagy szakképzettséggel akkor minősül egyenértékűnek, ha a kérelmező a küldő államban vagy származási országban jogosult a szakma gyakorlására.
(1) A Harmadik rész rendelkezéseinek alkalmazásával elismert külföldi szakmai képesítéssel rendelkező személy megkezdheti annak a szakmának a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett történő gyakorlását, amelyre a származási tagállamban felkészült, illetve amelynek gyakorlására a származási tagállamban jogosult. A szakmai képesítés Harmadik rész szerinti elismerése nem jelenti a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat végzettségi szintjének elismerését.
(1a) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően a szakma részleges gyakorlásának engedélyezésére a VII/A. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a bizonyítvány vagy oklevél elismerése esetén a kérelmező megfelel a bizonyítvány vagy az oklevél birtoklásán túlmenően jogszabályban előírt, a képesítésre, képzésre meghatározott további feltételeknek is.
(2) A Harmadik rész szerinti elismerés hatálya nem terjed ki a továbbtanulásra.
(3) Az eljáró hatóság eljárása során figyelembe veszi, hogy a kérelmező a küldő államban vagy származási országban a szabályozott szakma gyakorlására feljogosított, szakképzett személy.
(3) A kérelmező a szabályozott szakmát akkor gyakorolhatja, ha rendelkezik az adott szakma gyakorlásához Magyarországon szükséges nyelvismerettel.
(4) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kérelmező jogosult az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga közötti választásra.
(4) Az eljáró hatóság előírhatja a (3) bekezdés szerinti nyelvismeret ellenőrzését, ha a szakma gyakorlása a betegek biztonságára hatással van.
(5) Ha a szakma nem tartozik a (4) bekezdés hatálya alá, az eljáró hatóság a kérelmező nyelvismeretével kapcsolatos megalapozott kétség esetén írhatja elő a (3) bekezdés szerinti nyelvismeret ellenőrzését.
(6) Az eljáró hatóság a nyelvismeret (4) és (5) bekezdés szerinti ellenőrzését a szakmai képesítés elismerése vagy az európai szakmai kártya kiállítása után írhatja elő.
(7) Az eljáró hatóság a nyelvismeret ellenőrzése során figyelembe veszi az arányosság elvét, és az ellenőrzés a szakma gyakorlásához szükséges nyelvi ismeretekre terjedhet ki.

Az európai közösségi jog hatálya alá tartozó elismerés különös eljárási szabályai

22/A. §
(1) A Harmadik rész rendelkezéseit kell alkalmazni a szakma részleges gyakorlásának engedélyezésére és a szakmai gyakorlat elismerésére is, abban az esetben is, ha a szakmai gyakorlatot nem a származási tagállamban teljesítették.
(2) A Harmadik rész hatálya nem terjed ki a közjegyzőkre.

Az európai uniós jog hatálya alá tartozó elismerés különös eljárási szabályai

Valamely tagállamban kiállított okiratok felhasználása, az eskü és a fogadalom

23. §
(1) Ha az adott szakma gyakorlásának valamely körülmény igazolása a feltétele, így különösen a jó hírnév, a büntetlen előélet, vagy az, hogy a szakma gyakorlásától az adott személyt nem tiltották el, az eljáró hatóság ennek igazolását a kérelmező számára kötelezővé teszi. Az eljáró hatóság a szakma gyakorlásához előírt körülmény megfelelő bizonyítékaként fogadja el a hazai igazolásnak megfelelő olyan igazolást, amelyet a küldő állam vagy származási ország illetékes hatósága állított ki.
(1) Az eljárás megindítására irányuló, az eljáró hatósághoz benyújtandó kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell
a) az állampolgárságát igazoló közokirat másolatát,
b) az adott szakma gyakorlásának megkezdésére jogosító, képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratainak, szakmai alkalmassági bizonyítványainak, okleveleinek hiteles másolatait és hiteles fordításait,
c) a szakmai tapasztalatáról szóló igazolást és ennek hiteles fordítását, amennyiben a szakmai tapasztalat igazolását e törvény előírja, továbbá
d) az eljárási díj megfizetését tanúsító okiratot.
(2) Ha a küldő állam vagy származási ország illetékes hatósága nem írja elő az (1) bekezdés szerinti igazolást, akkor a kérelmező az igazolást olyan módon pótolja, hogy esküt, ilyen jogintézmény hiányában nyilatkozatot tesz a küldő állam vagy származási ország illetékes hatósága előtt. Az illetékes hatóság az eskü vagy nyilatkozat hitelességéről igazolást állít ki.
(2) A tagállam állampolgárával azonos megítélés alá eső kérelmezőnek - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - kérelméhez mellékelnie kell
a) a tartózkodási jogot igazoló okmány másolatát,
b) a kutatási célú tartózkodási vízum, illetve tartózkodási engedély másolatát,
b) a kutatási célú tartózkodási engedély másolatát,
c) a bevándorlási engedély, illetve a letelepedett jogállást igazoló okmány másolatát.
(3) Ha az eljáró hatóság a kérelmezőnek szellemi vagy fizikai állapotára vonatkozó egészségügyi igazolását ír elő, akkor elfogadja a küldő állam vagy származási ország által megkövetelt hasonló iratok bemutatását.
(3) Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező a szükséges mértékben szolgáltasson információt tanulmányairól azzal a céllal, hogy meg lehessen állapítani, van-e lényeges eltérés a kérelmező képzése és az előírt hazai képzés között. Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik ezekkel az információkkal, az eljáró hatóság megkeresi a származási tagállam információs szolgálatát, illetékes hatóságát vagy más illetékes testületét.
(3) Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező a szükséges mértékben szolgáltasson információt tanulmányairól azzal a céllal, hogy meg lehessen állapítani, van-e lényeges eltérés a kérelmező képzése és az előírt hazai képzés között. Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik ezekkel az információkkal, az eljáró hatóság megkeresi a származási tagállam segítségnyújtó központját, illetékes hatóságát vagy más illetékes testületét.
(4) Ha a küldő állam vagy származási ország nem írja elő a szakmát gyakorolni szándékozó személynek a (3) bekezdés szerinti követelmény teljesítését, az eljáró hatóság elfogadja a tagállam illetékes hatósága által kiállított, a Magyarországon előírthoz hasonló igazolást.
(4) E rész hatálya alá tartozó elismerési eljárásra irányuló kérelemnek minősül az európai szakmai kártya létrehozására irányuló kérelem is.
(5) Az eljáró hatóság elfogadja a kérelmező pénzügyi helyzetére vonatkozó, a küldő állam vagy származási ország pénzintézete által kiállított igazolást is.
(6) Ha valamely szabályozott szakmát Magyarországon csak megfelelő felelősségbiztosítással lehet gyakorolni, az eljáró hatóság ennek igazolásaként elfogadja a küldő állam vagy származási ország biztosítóintézetének az igazolását is, amennyiben a biztosítási szerződés a szerződési feltételek és a biztosítási összeg tekintetében a magyar jogszabályok által előírtaknak megfelelő.
(7) Az eljáró hatóság akkor köteles elfogadni a kérelmező igazolásait, ha a kérelmező azok hiteles másolatát és hiteles fordítását az eredeti okiratok kiállítását követő három hónapon belül nyújtja be az eljáró hatósághoz.
(8) Azon tagállamok állampolgárainak, akik olyan szabályozott szakma gyakorlását szándékozzák megkezdeni, amelyhez jogszabály eskü vagy ünnepélyes fogadalom letételét írja elő, és ezek letétele, tartalmuk miatt, kizárólag magyar állampolgártól várható el, az eljáró hatóság biztosítja, hogy az esküt vagy fogadalmat a kérelmező megfelelő formában tehesse le.

A hazai és a külföldi szakmai cím használata

24. §
(1) Ha a kérelmező teljesíti a szabályozott szakma gyakorlásának feltételeit, akkor az eljáró hatóság biztosítja számára azt a jogot, hogy használhassa Magyarországon a szakmának megfelelő magyar szakmai megnevezést, címet. A kérelmező a szabályozott szakmát magyar szakmai megnevezés, cím használatával gyakorolja.
(1) Ha a kérelem a VIII. Fejezet hatálya alá tartozik, a kérelmezőnek be kell benyújtania a szakmai tapasztalatát és annak időtartamát igazoló tagállami igazolást is.
(1) Ha a kérelem a VIII. Fejezet hatálya alá tartozik, a kérelmezőnek mellékelnie kell a szakmai tapasztalatát és annak időtartamát igazoló más tagállami igazolást is.
(2) Ha az eljáró hatóság a kérelmező állatorvos, általános orvos, fogorvos vagy jogász szakképzettségét ismeri el, a kérelmezőt a doktori cím használatára is feljogosítja.
(2) Ha a kérelem a IX. Fejezet hatálya alá tartozik, az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező nyújtson be olyan tagállami igazolást, amely azt tanúsítja, hogy a kérelmező képzés sikeres elvégzését tanúsító okirata a IX. Fejezet hatálya alá tartozik.
(2) Ha a kérelem a IX. Fejezet hatálya alá tartozik, az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező mellékeljen olyan más tagállami igazolást, amely azt tanúsítja, hogy a kérelmező képzés sikeres elvégzését tanúsító okirata a IX. Fejezet hatálya alá tartozik.
(3) Ha a kérelmező teljesíti a szabályozott szakma gyakorlásának feltételeit, akkor az eljáró hatóság biztosítja számára azt a jogot, hogy a megfelelő idegen nyelven használhassa a külföldi képzése során megszerzett, tudományos vagy szakmai címét, illetve annak rövidítését. Ha a kérelmező idegen nyelvű tudományos vagy szakmai címe, illetve annak rövidítése összetéveszthető valamely olyan magyar tudományos vagy szakmai címmel, illetve annak rövidítésével, amelynek megszerzése további hazai képzést igényel, de ilyen képzésben a kérelmező nem vett részt, akkor az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező idegen nyelvű tudományos vagy szakmai címét, illetve annak rövidítését az eljáró hatóság által meghatározott megfelelő formában használja.
(4) Az eljáró hatóság kikötheti, hogy a (3) bekezdés szerinti címet annak az intézménynek vagy vizsgáztató hatóságnak a neve kövesse, amely a címet odaítélte.
25. §   Az eljáró hatóság a kérelmezőt a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül tájékoztatja a kérelem kézhezvételéről.
25. §   Az eljáró hatóság a kérelmezőt a kérelem kézhezvételétől számított huszonkét munkanapon belül tájékoztatja a kérelem kézhezvételéről.
25. §   Az eljáró hatóság a kérelmezőt a kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül tájékoztatja a kérelem kézhezvételéről.

Valamely tagállamban kiállított okiratok felhasználása

26. §
(1) Ha az adott szakma gyakorlásának valamely körülmény igazolása a feltétele, az eljáró hatóság ennek igazolására a kérelmezőt felhívja. Az eljáró hatóság a szakma gyakorlásához előírt körülmény megfelelő igazolásaként fogadja el a származási tagállam illetékes hatósága által e körülményről kiállított igazolást, illetve - ha adott tagállamban az adott tényről ilyen hatósági igazolás nem állítható ki - a származási tagállamban arra feljogosított más hatóság vagy szakmai szervezet által hitelesként igazolt nyilatkozatot vagy - ha a származási tagállam jogrendje azt elismeri - esküt.
(1) Az eljáró hatóság a szakma gyakorlásához előírt körülmény megfelelő igazolásaként fogadja el a származási tagállam illetékes hatósága által e körülményről kiállított igazolást, illetve - ha adott tagállamban az adott tényről ilyen hatósági igazolás nem állítható ki - a származási tagállamban arra feljogosított más hatóság vagy szakmai szervezet által hitelesként igazolt nyilatkozatot vagy - ha a származási tagállam jogrendje azt elismeri - esküt.
(2) Ha az eljáró hatóság a kérelmező számára egészségi állapotára vonatkozó igazolás benyújtását írja elő, ennek a kérelmező a származási tagállamban ezek igazolására szolgáló iratok benyújtásával is eleget tehet.
(3) Ha a származási tagállam nem írja elő a szakmát gyakorolni szándékozó személynek a (2) bekezdés szerinti követelmény teljesítését, az eljáró hatóság elfogadja a származási tagállam illetékes hatósága által kiállított, a kérelmező egészségi állapotára vonatkozó, a Magyarországon előírt tartalmú igazolást.
(4) Az eljáró hatóság elfogadja a kérelmező pénzügyi helyzetére vonatkozó, a származási tagállam pénzintézete által kiállított igazolást is.
(4) Ha valamely szabályozott szakmát Magyarországon csak büntetlen előéletű személy gyakorolhat, a kérelmező ezt a körülményt igazolja.
(5) Ha valamely szabályozott szakmát Magyarországon csak megfelelő felelősségbiztosítással lehet gyakorolni, az eljáró hatóság ennek igazolásaként elfogadja a származási tagállam biztosítóintézetének az igazolását is, amennyiben az megfelel a magyar jogszabályok által előírtaknak.
(5) Ha valamely szabályozott szakmát Magyarországon csak megfelelő pénzügyi helyzet igazolása vagy megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezés esetén lehet gyakorolni, az eljáró hatóság ennek igazolásaként elfogadja a más tagállam biztosítóintézetének vagy hitelintézetének az igazolását is, ha az - felelősségbiztosítás esetén a fedezett kockázatok, a kockázatok fedezésére meghatározott összeg vagy annak felső határa, illetve a kockázatviselés esetleges korlátai alapján - a célja és a tartalma tekintetében megfelel a magyar jogszabályok által előírtaknak.
(6) Az e §-ban meghatározott igazolások hiteles fordítása és hiteles másolata az eredeti igazolások kiállítását követő három hónapon belül használható fel a Harmadik Rész szerinti eljárásban.
(7) Az eljáró hatóság, illetve az előzetes ellenőrzést végző hatóság a birtokába került információkat zártan kezeli.
(8) Az eljáró hatóság, illetve az előzetes ellenőrzést végző hatóság megalapozott kétség esetén a kérelmező képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratának és más tanúsítványainak hitelességét illetően megkeresést intézhet a származási tagállam illetékes hatóságához. Az eljáró hatóság, illetve az előzetes ellenőrzést végző hatóság abban az esetben is megkeresheti a származási tagállam illetékes hatóságát, ha az kétséges, hogy a kérelmező képzése megfelel-e a minimális képzési követelményeknek.
(9) Ha a képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratot valamely tagállamban állították ki, de a képzésre egészben vagy részben valamely más tagállamban került sor, az eljáró hatóság megkeresheti a származási tagállam illetékes hatóságát, amennyiben megalapozott kétség merül fel abban a tekintetben, hogy
a) a kihelyezett képzést folytató oktatási intézmény elismert oktatási intézménynek minősül-e a származási tagállamban,
b) a kihelyezett képzést folytató oktatási intézmény ugyanolyan képzést nyújt-e valamely más tagállamban, mint amilyet ez az oktatási intézmény a származási tagállamban nyújt,
c) a kihelyezett képzést folytató oktatási intézmény által kiállított, képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat ugyanazokat a szakmai jogosultságokat ruházza-e át, mint amelyeket a teljes egészében a származási tagállam területén folytatott képzés sikeres elvégzéséről kiállított okirat révén szerzett volna a kérelmező.
(10) Megalapozott kétség esetén az eljáró hatóság megkeresi a származási tagállam illetékes hatóságát annak tisztázása érdekében, hogy a kérelmezővel szemben a szakmagyakorlásával összefüggésben fegyelmi büntetést szabtak-e ki, hoztak-e rá nézve a büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős ítéletet, vagy hogy tudomást szerezzen bármely egyéb olyan körülményről, amely az e törvény alapján gyakorolt tevékenységek tekintetében következményekkel járhat.
(10) Megalapozott kétség esetén az eljáró hatóság megkeresi a származási tagállam illetékes hatóságát annak tisztázása érdekében, hogy a kérelmezővel szemben a szakmagyakorlásával összefüggésben fegyelmi büntetést szabtak-e ki, hoztak-e rá nézve a büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős ügydöntő határozatot, vagy hogy tudomást szerezzen bármely egyéb olyan körülményről, amely az e törvény alapján gyakorolt tevékenységek tekintetében következményekkel járhat.

A szakmai cím és a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat által tanúsított cím használata

27. §
(1) Ha a kérelmező teljesíti a szabályozott szakma gyakorlásának feltételeit, akkor az eljáró hatóság biztosítja számára azt a jogot, hogy használhassa Magyarországon a szakmának megfelelő magyar szakmai megnevezést, címet. A kérelmező a szabályozott szakmát magyar szakmai megnevezés, cím használatával gyakorolja.
(2) Állatorvos, általános orvos, fogorvos vagy jogász szakképzettség elismerése esetén az eljáró hatóság a kérelmezőt a doktori cím használatára is feljogosítja.
(3) Ha a kérelmező teljesíti a szabályozott szakma gyakorlásának feltételeit, akkor az eljáró hatóság biztosítja számára azt a jogot, hogy az adott idegen nyelven használhassa a külföldi képzése során megszerzett tudományos vagy szakmai címét, illetve annak rövidítését. Ha a kérelmező idegen nyelvű tudományos vagy szakmai címe, illetve annak rövidítése összetéveszthető valamely olyan magyar tudományos vagy szakmai címmel, illetve annak rövidítésével, amelynek megszerzése további hazai képzést igényel, de ilyen képzésben a kérelmező nem vett részt, akkor az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező idegen nyelvű tudományos vagy szakmai címét, illetve annak rövidítését az eljáró hatóság által meghatározott formában használja.
(4) Az eljáró hatóság kikötheti, hogy a (3) bekezdés szerinti címet annak az intézménynek vagy vizsgáztató hatóságnak a neve kövesse, amely a címet odaítélte.

Értelmező rendelkezések

25. §
(1) E rész alkalmazásában a következő fogalmak esetén az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni.
(2) Tagállamnak minősül az Európai Unió tagállama, továbbá az az állam, amely nemzetközi szerződés vagy jogszabály alapján az oklevelek és bizonyítványok kölcsönös elismerése tekintetében az Európai Unió tagállamaival azonos megítélés alá esik.
(2) Tagállamnak minősül az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
(3) Szabályozott szakmai tevékenységnek minősül az a tevékenység, amelynek a folytatása valamely tagállamban jogszabály alapján, közvetve vagy közvetlenül képzést tanúsító okirat birtoklásához kötött. Szabályozott szakmai tevékenységnek minősül különösen
a) az a szakmai vagy foglalkozási címmel folytatott tevékenység, amely esetén a cím jogszerű használata képesítést tanúsító okirat birtoklásához kötött;
b) az egészségüggyel kapcsolatos tevékenység, a külön szociális biztonsági, egészségügyi jogszabályokban meghatározott képesítési feltételek szerint; illetve
c) amelyet szövetség, kamara vagy más szervezet tagja, e tagságával összefüggésben folytat, amennyiben a szervezet
- alapvető célja az érintett szakmai terület magas színvonalának fejlesztése és fenntartása,
- ezen cél elérése érdekében - valamely tagállam által meghatározott formában - elismert,
- tagjai részére oklevelet vagy végbizonyítványt bocsát ki,
- biztosítja, hogy tagjai betartsák azon szakmai szabályokat, amelyeket előír, és
- foglalkozási vagy szakmai cím használatának jogával ruházza fel tagjait, vagy biztosítja tagjai részére az oklevélhez vagy a végbizonyítványhoz kapcsolódó előnyöket.
(4) Szabályozott szakmának minősül az a szakma, amelynek gyakorlása valamely tagállamban szabályozott szakmai tevékenység vagy tevékenységek folytatását is igényli.
(5) A tagállam állampolgárával azonos megítélés alá esik
a) a tagállam állampolgárának, valamint a magyar állampolgárnak a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező családtagja,
b) a kutatás céljából tartózkodási vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint
c) a letelepedett jogállású személy is.
26. §
(1) Oklevélnek minősül az a képzést tanúsító, illetve ezzel azonos hatályú okirat vagy ezek összessége,
a) amelyet valamely tagállam illetékes hatósága jogszerűen állított ki,
b) amely tanúsítja, hogy a kérelmező valamely felsőoktatási intézményben vagy azonos szintű intézményben sikeresen befejezte a legalább hároméves képzési idejű nappali, illetőleg ennek megfelelő képzési időtartamú nem nappali képzésű felsőfokú tanulmányait, és ha ez az adott tagállamban egyébként követelmény, a felsőfokú képzést követően előírt szakmai gyakorlatot is sikeresen teljesítette,
c) amely tanúsítja, hogy a kérelmező az adott tagállamban egy szabályozott szakma gyakorlásához előírt szakképesítéssel rendelkezik, és
d) amely tanúsítja, hogy a képzésre túlnyomórészt valamely tagállamban került sor.
(2) Oklevélnek minősül továbbá az a képzést tanúsító, illetve az ezzel azonos hatályú okirat vagy ezek összessége, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága abban a tagállamban vagy egy más tagállamban elfogadott képzés sikeres befejezését követően állított ki, és amelyet az adott tagállam illetékes hatósága valamely szabályozott szakma gyakorlása szempontjából az (1) bekezdés szerinti oklevéllel egyenértékűnek ismert el.
(3) Oklevéllel rendelkezőnek kell tekinteni a kérelmezőt akkor is, ha hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik abban a tagállamban, amely egy nem tagállamban szerzett oklevelét elismerte.
27. §
(1) Végbizonyítványnak minősül az a képzést tanúsító, illetve ezzel azonos hatályú okirat vagy ezek összessége,
a) amelyet egy tagállam illetékes hatósága jogszerűen állított ki;
b) amely tanúsítja, hogy a kérelmező sikeresen teljesített
- valamely három évesnél rövidebb, de legalább egyéves nappali képzést, vagy ennek megfelelő képzési időtartamú nem nappali képzést, amelynél felvételi követelmény az adott ország felsőoktatási képzésében való részvételhez megkövetelt középfokú képzés sikeres befejezése, és teljesítette a középfokú képzés utáni képzéshez előírt szakmai gyakorlatot, vagy
- külön jogszabályban meghatározott képzést;
c) amely tanúsítja, hogy a kérelmező az adott tagállamban egy szabályozott szakma gyakorlásához előírt szakképzettséggel rendelkezik; és
d) amely tanúsítja, hogy a képzésre túlnyomórészt valamely tagállamban, vagy valamely tagállam jogszabályainak megfelelő képzést nyújtó, nem tagállamban lévő oktatási intézményben került sor.
(2) Végbizonyítványnak minősül továbbá az a képzést tanúsító, illetve ezzel azonos hatályú okirat vagy ezek összessége, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága abban a tagállamban vagy egy más tagállamban elfogadott képzés sikeres befejezését követően állított ki, és amelyet az adott tagállam illetékes hatósága valamely szabályozott szakma gyakorlása szempontjából az (1) bekezdés szerinti végbizonyítvánnyal egyenértékűnek ismert el.
(3) Végbizonyítvánnyal rendelkezőnek kell tekinteni a kérelmezőt akkor is, ha hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik abban a tagállamban, amely egy nem tagállamban szerzett végbizonyítványát elismerte.
28. §
(1) Bizonyítványnak minősül az a képzést tanúsító, illetve az ezzel azonos hatályú okirat vagy ezek összessége,
a) amelyet egy tagállam illetékes hatósága jogszerűen állított ki;
b) amely tanúsítja, hogy
1. a kérelmező a középfokú képzés sikeres befejezése után
- valamely oktatási intézményben és/vagy a munkahelyén a 27. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó képzésben részt vett, és ha ez az adott tagállamban követelmény, az előírt gyakornoki időt vagy szakmai gyakorlatot is teljesítette, vagy
- teljesítette a középfokú képzéséhez járuló gyakornoki időt vagy szakmai gyakorlatot,
vagy
2. a kérelmező egy szakképesítés megszerzésére irányuló középfokú képzést követően
- valamely oktatási intézményben és/vagy a munkahelyén a 27. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó képzésben részt vett, és ha ez az adott tagállamban követelmény, az előírt gyakornoki időt vagy szakmai gyakorlatot is teljesítette, vagy
- teljesítette a középfokú képzéséhez járuló gyakornoki időt vagy szakmai gyakorlatot;
c) amely tanúsítja, hogy a kérelmező az adott tagállamban egy szabályozott szakma gyakorlásához előírt szakképesítéssel rendelkezik; és
d) amely tanúsítja, hogy a képzésre túlnyomórészt valamely tagállamban, vagy valamely tagállam jogszabályainak megfelelő képzést nyújtó, nem tagállamban lévő oktatási intézményben került sor.
(2) Bizonyítványnak minősül továbbá az a képzést tanúsító, illetve ezzel azonos hatályú okirat vagy ezek összessége, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága abban a tagállamban vagy egy más tagállamban elfogadott képzés sikeres befejezését követően állított ki, és amelyet az adott tagállam illetékes hatósága valamely szabályozott szakma gyakorlása szempontjából az (1) bekezdés szerinti bizonyítvánnyal egyenértékűnek ismert el.
(3) Bizonyítvánnyal rendelkezőnek kell tekinteni a kérelmezőt akkor is, ha kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik abban a tagállamban, amely egy nem tagállamban szerzett bizonyítványát elismerte.
28. §   E rész alkalmazásában a következő fogalmak esetén az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni.
(1) Tagállamnak minősül a Magyar Köztársaság kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogokat élvez.
(1) Tagállamnak minősül a Magyar Köztársaság kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szakképesítések elismerése vagy - a X. fejezet alkalmazásában - a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogokat élvez.
(1) Tagállamnak minősül Magyarország kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szakképesítések elismerése vagy - a X. fejezet alkalmazásában - a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogokat élvez.
(1) Tagállamnak minősül Magyarország kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szakképesítések, illetve szakképzettségek elismerése vagy - a X. fejezet alkalmazásában - a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogokat élvez.
(2) A tagállam állampolgárával azonos megítélés alá esik
a) a tagállam állampolgárának, valamint a magyar állampolgárnak külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező családtagja,
a) a valamely tagállam állampolgárának, valamint a magyar állampolgárnak külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező családtagja,
b) a kutatás céljából tartózkodási vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint
b) a kutatás céljából tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint
b) a kutatás céljából tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár,
c) a bevándorolt, illetve letelepedett jogállású személy is.
c) a bevándorolt, illetve letelepedett jogállású személy, valamint
d) a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgár.
d) a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából Magyarország vagy valamely tagállam által kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgár,
e) az összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár.
(3) Szabályozott szakmának minősül az olyan szakmai tevékenység vagy szakmai tevékenységek csoportja, amelynek a megkezdését, folytatását vagy meghatározott módon történő folytatását jogszabály, közvetlenül vagy közvetve, meghatározott szakmai képesítés birtoklásához köti, továbbá, amelyet külön jogszabály szabályozott szakmának minősít. A szakma meghatározott módon történő gyakorlásának minősül különösen az, ha jogszabály meghatározott szakmai cím használatát meghatározott képesítés birtoklásához köti.
(4) Az adott szabályozott szakma gyakorlásához Magyarországon előírt okirat megszerzéséhez vezető képzés és a kérelmező által elvégzett képzés közötti lényeges eltérésnek az minősül, ha a kérelmező a képesítési követelményekben meghatározott, és az adott szakma magyarországi gyakorlásához okvetlenül szükséges ismeretanyagot lényegesen rövidebb ideig vagy jelentősen eltérő tartalommal tanulta képzése során.
(4) Az adott szabályozott szakma gyakorlásához Magyarországon előírt okirat megszerzéséhez vezető képzés és a kérelmező által elvégzett képzés közötti lényeges eltérésnek az minősül, ha a kérelmező a képesítési követelményekben meghatározott, és az adott szakma magyarországi gyakorlásához okvetlenül szükséges tudást, képességet és készséget jelentősen eltérő tartalommal szerezte meg képzése során.
(5) Képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratnak minősül az az okirat, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága jogszerűen bocsátott ki olyan képzés sikeres elvégzéséről, amely túlnyomórészt valamely tagállam területén folyt. A harmadik ország által kibocsátott okirat akkor minősül képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratnak, ha birtokosa annak a tagállamnak a területén, amely a szóban forgó okiratot elismerte, hároméves, az említett tagállam által igazolt szakmai tapasztalatot szerzett.
(6) Képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratok - az alább meghatározott sorrend szerint - a következők (a sorrendben utóbb álló okirat az azt közvetlenül megelőzőnél egy szinttel magasabb szintű képzést tanúsít):
a) 1. szint
Képzettségi tanúsítványnak minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága jogszerűen bocsátott ki, és

aa) olyan képzést tanúsít, amely nem minősül a 2., 3., 4. és 5. szint szerinti képzésnek,
ab) előzetes képzés nélkül letett vizsgát tanúsít,
ac) a szakmának valamely tagállamban három egymást követő éven át teljes munkaidőben történő gyakorlását vagy ezzel azonos időtartamban a kérelem benyújtását megelőző tíz év folyamán részmunkaidőben történő gyakorlását tanúsítja, vagy
ad) általános, illetve középiskolai végzettséget tanúsít.
b) 2. szint
ba) általános jellegű képzést tanúsít, és amelyet a 3. szint szerinti képzéstől eltérő szakmai jellegű képzés egészít ki, amennyiben ez előírás volt, feltéve, hogy a bizonyítvány azt is tanúsítja, hogy a bizonyítvány birtokosa a képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben ez előírás volt, vagy
bb) műszaki, illetve egyéb szakmai jellegű képzést tanúsít, és amelyet a 3. szint szerinti képzéstől eltérő szakmai jellegű képzés egészít ki, amennyiben ez előírás volt, feltéve, hogy a bizonyítvány azt is tanúsítja, hogy a bizonyítvány birtokosa a képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben ez előírás volt.
Bizonyítványnak minősül az a középfokú képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely
c) 3. szint
Végbizonyítványnak minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely

ca) a 4. és az 5. szint alá nem tartozó olyan legalább egyéves vagy azzal egyenértékű időtartamú részidős képzést tanúsít, amely megkezdésének előfeltétele a felsőoktatásban való továbbtanulásra jogosító középfokú végzettség megléte volt, vagy
cb) ezzel egyenértékű, a középfokú iskolai képzés második ciklusának befejezését, valamint az e középfokú végzettségre épülő képzés mellett adott esetben megkövetelt szakmai képzés elvégzését tanúsítja, vagy
cc) külön jogszabályban meghatározott képzést tanúsít.
cc) szabályozott oktatást és képzést tanúsít, vagy - a szabályozott szakmák esetében - a 2. szint szerintinél magasabb készséget nyújtó, a ca) alpontban meghatározott képzéssel egyenértékű képzési szintet biztosító, meghatározott szerkezetű szakképzést tanúsít, amennyiben a szóban forgó szakképzés hasonló szakmai követelményeknek felel meg, és a tanulót hasonló szintű feladatkörök hasonló szintű felelősséggel történő ellátására készíti fel, feltéve, hogy a szakmai képesítéshez csatolnak egy, a származási tagállam által kiállított, az előzőekben felsorolt körülményeket tanúsító igazolást.
d) 4. szint
Diplomának minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely tanúsítja, hogy birtokosa sikeresen elvégezte a középfokú végzettségre épülő, legalább három-, de legfeljebb négyéves vagy azzal egyenértékű időtartamú részidős képzést egyetemen, más felsőoktatási intézményben vagy azonos képzési szintet nyújtó egyéb intézményben, illetve amely azt is tanúsítja, hogy a diploma birtokosa a felsőfokú képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben ez előírás volt.
d) 4. szint
Diplomának minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely tanúsítja, hogy birtokosa sikeresen elvégezte a középfokú végzettségre épülő, legalább hároméves, de négy évnél rövidebb vagy azzal egyenértékű időtartamú részidős képzést egyetemen, más felsőoktatási intézményben vagy azonos képzési szintet nyújtó egyéb intézményben, illetve amely azt is tanúsítja, hogy a diploma birtokosa a felsőfokú képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen teljesítette, amennyiben ez előírás volt. A képzés időtartama a fenti időtartamon túlmenően ECTS-kreditben is megadható.
e) 5. szint
Oklevélnek minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely tanúsítja, hogy birtokosa négy évnél hosszabb vagy annak megfelelő időtartamú részidős felsőfokú képzést sikeresen elvégzett valamely egyetemen, más felsőoktatási intézményben vagy azonos képzési szintet nyújtó egyéb intézményben, illetve amely azt is tanúsítja, hogy az oklevél birtokosa a felsőfokú képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben ez előírás volt.
e) 5. szint
Oklevélnek minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely tanúsítja, hogy birtokosa legalább négyéves vagy annak megfelelő időtartamú részidős felsőfokú képzést sikeresen elvégzett valamely egyetemen, más felsőoktatási intézményben vagy azonos képzési szintet nyújtó egyéb intézményben, illetve amely azt is tanúsítja, hogy az oklevél birtokosa a felsőfokú képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben ez előírás volt. A képzés időtartama a fenti időtartamon túlmenően ECTS-kreditben is megadható.
(7) Képzés sikeres elvégzését tanúsító és azzal azonos szintű okiratnak minősül továbbá:
a) az az okirat vagy okiratok összessége, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága a tagállamban vagy egy más tagállamban elfogadott képzés sikeres befejezését követően állított ki, és amelyet az adott tagállam illetékes hatósága vagy jogszabálya valamely szabályozott szakma gyakorlása vagy a nem szabályozott szakma gyakorlására történő felkészítés szempontjából a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirattal egyenértékűnek ismert el, illetve
a) az az okirat vagy okiratok összessége, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága a tagállamban vagy egy más tagállamban elvégzett, iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli vagy más meghatározott szerkezetű teljes idejű vagy részidős képzés sikeres befejezését követően állított ki, és amelyet az adott tagállam illetékes hatósága vagy jogszabálya valamely szabályozott szakma gyakorlása vagy a nem szabályozott szakma gyakorlására történő felkészítés szempontjából a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirattal egyenértékűnek ismert el, illetve
b) az az okirat, amely önmagában már nem felelne meg a származási tagállamban a szabályozott szakma gyakorlására előírt követelményeknek, de az okirat birtokosa korábban szerzett jogai révén a szabályozott szakma gyakorlására jogosult. A képzés sikeres elvégzését tanúsító és a magasabb szintű okirattal egyenértékűnek minősül különösen az a korábban szerzett és alacsonyabb szintű okirat, amely a származási tagállamban valamely szabályozott szakma gyakorlását még abban az esetben is lehetővé teszi az okirat birtokosa számára, ha a származási tagállam utóbb magasabb szintű képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat birtokolásához kötötte a szabályozott szakma gyakorlását.
(8) Szakmai képesítésnek minősül a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, a képzettségi tanúsítvány és a szakmai tapasztalat.
(9) A kérelmező által gyakorolni kívánt hazai szabályozott szakma akkor egyezik meg azzal a szakmával, amelynek a gyakorlására a kérelmező felkészült a származási tagállamában, ha a szakmához tartozó szakmai tevékenységek összehasonlíthatóak.
(10) Származási tagállamnak az a tagállam minősül, amelyben a kérelmező szakmai képesítését megszerezte.
(11) Szabályozott képzésnek minősül az olyan képzés, amely, ha ez az adott tagállamban követelmény, gyakorlati képzéssel, gyakornoki idő vagy szakmai gyakorlat teljesítésével egészül ki, és
a) amelynek követelményeit valamely szakma gyakorlására való felkészítés céljából határozták meg, vagy
b) amelynek rendjét valamely tagállam jogszabályai vagy közigazgatási előírásai határozzák meg, vagy amelynek felügyelete, illetve jóváhagyása az erre kijelölt illetékes hatóság feladata.
(12) Szakmai tapasztalatnak minősül valamely szakmának valamely tagállamban történő tényleges és jogszerű gyakorlása.
(12) Szakmai tapasztalatnak minősül valamely szakmának valamely tagállamban teljes munkaidőben vagy annak időtartamával összességében megegyező tartamú részmunkaidőben tényleges és jogszerű gyakorlása.
(13) Alkalmazkodási időszaknak minősül valamely szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása az adott szakma képesített szakemberének felügyeletével. Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező a szakma gyakorlása mellett képzésben is vegyen részt. Az alkalmazkodási időszakot az eljáró hatóság által meghatározott módon értékelni kell.
(13) Alkalmazkodási időszaknak minősül valamely szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása az adott szakma képesített szakemberének felügyeletével. Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező a szakma gyakorlása mellett képzésben is vegyen részt. Az alkalmazkodási időszakot az eljáró hatóság által meghatározott módon értékelni kell. Alkalmazkodási időszakot szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével nem lehet teljesíteni.
(13) Alkalmazkodási időszaknak minősül valamely szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása az adott szakma képesített szakemberének felügyeletével. Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező a szakma gyakorlása mellett képzésben is vegyen részt. Az alkalmazkodási időszakot az eljáró hatóság által meghatározott módon értékelni kell. Alkalmazkodási időszakot szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével nem lehet teljesíteni. A felügyelet mellett folytatott gyakorlatát töltő személy magyarországi jogállását - különösen a tartózkodási jog, a kötelezettségek, a szociális jogok és az ellátások, juttatások és javadalmazás tekintetében - az eljáró hatóság az alkalmazandó közösségi joggal összhangban állapítja meg.
(14) Alkalmassági vizsgának minősül az olyan, magyar nyelvű elméleti, illetve gyakorlati vizsga, amelyet az eljáró hatóság abból a célból szervez vagy ismer el, hogy felmérje a kérelmező szakmai tudását, képességét és készségét a szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása szempontjából. Az eljáró hatóság összeállítja azoknak a tantárgyaknak a jegyzékét, amelyek részét képezik a Magyarországon előírt képesítés megszerzéséhez szükséges képzésnek, de a kérelmező képzésének nem voltak részei. Figyelemmel arra, hogy a kérelmező valamely tagállamban képesített szakember, a vizsga követelményei csak olyan ismeretek számonkérésére vonatkozhatnak, amelyek a tevékenység Magyarországon történő folytatásához elengedhetetlenek. Alkalmassági vizsgát szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével nem lehet teljesíteni. Az alkalmassági vizsga alkalmazásának részleteit, az alkalmassági vizsgára készülő kérelmező magyarországi jogállását az eljáró hatóság állapítja meg.
(14) Alkalmassági vizsgának minősül az olyan, magyar nyelvű elméleti, illetve gyakorlati vizsga, amelyet az eljáró hatóság abból a célból szervez, hogy felmérje a kérelmező szakmai tudását és képességét a szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása szempontjából. Az eljáró hatóság összeállítja azoknak a tantárgyaknak a jegyzékét, amelyek részét képezik a Magyarországon előírt képesítés megszerzéséhez szükséges képzésnek, de a kérelmező képzésének nem voltak részei. Figyelemmel arra, hogy a kérelmező valamely tagállamban képesített szakember, a vizsga követelményei csak olyan ismeretek számonkérésére vonatkozhatnak, amelyek a tevékenység Magyarországon történő folytatásához elengedhetetlenek.
(14) Alkalmassági vizsgának minősül az olyan, magyar nyelvű elméleti, illetve gyakorlati vizsga, amelyet az eljáró hatóság abból a célból szervez vagy ismer el, hogy felmérje a kérelmező szakmai tudását, képességét és készségét a szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása szempontjából. Az eljáró hatóság összeállítja azoknak a tantárgyaknak a jegyzékét, amelyek részét képezik a Magyarországon előírt képesítés megszerzéséhez szükséges képzésnek, de a kérelmező képzésének nem voltak részei. Figyelemmel arra, hogy a kérelmező valamely tagállamban képesített szakember, a vizsga követelményei csak olyan ismeretek számonkérésére vonatkozhatnak, amelyek a tevékenység Magyarországon történő folytatásához elengedhetetlenek. Alkalmassági vizsgát szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével nem lehet teljesíteni.
(15) Gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül
a) a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, az önálló telephelyű szervezeti egység vezetője,
b) a gazdálkodó szervezet tulajdonosa és az a) pont szerinti személy helyettese, ha jogai és kötelezettségei egyébként megfelelnek a képviselt személyének, és
c) az olyan kereskedelmi-műszaki jellegű munkakört betöltő személy, aki a gazdálkodó szervezet egy vagy több szervezeti egységét irányítja.
(16) Minimális képzési követelménynek minősül az európai közösségi jog által valamely képzésre megszabott képesítési előírás.
(16) Minimális képzési követelménynek minősül az európai uniós jog által valamely képzésre megszabott képesítési előírás.
(17) Hiteles fordításnak minősül a 7. § (4) bekezdésében foglaltak mellett az a magyar fordítás is, amely hitelesnek minősül valamely tagállam joga szerint.
(17) Hiteles fordításnak minősül a 7. § (4) bekezdésében foglaltak mellett az a magyar fordítás is, amely hitelesnek minősül valamely tagállam joga szerint. Hiteles másolatnak minősül a 7. § (6) bekezdésében foglaltak mellett az a másolat is, amely hitelesnek minősül valamely tagállam joga szerint.
(17) Szakmai gyakornoki időszaknak minősül annak a felügyelet alatt végzett szakmai gyakorlatnak az időtartama, amelynek teljesítése feltétel a szabályozott szakma gyakorlásának megkezdéséhez, és amelyre a képzést tanúsító okirat megszerzéséhez szükséges tanulmányok alatt vagy az után kerül sor.
(18) Önálló vállalkozó az, aki önállóan, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végez gazdasági tevékenységet.
(19) Letelepedés szerinti tagállam az a tagállam, ahol az önálló vállalkozó gazdasági tevékenységét ténylegesen és tartós, huzamos jelleggel, erre a célra szolgáló vagy rendszeresített létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, rögzített felszerelés vagy berendezés útján folytatja.
(20) Határon átnyúló szolgáltatásnyújtásnak minősül a tevékenységnek a Magyar Köztársaság területén letelepedés nélkül, átmeneti vagy alkalmi jelleggel történő folytatása.
(20) Határon átnyúló szolgáltatásnyújtásnak minősül a tevékenységnek Magyarország területén letelepedés nélkül, átmeneti vagy alkalmi jelleggel történő folytatása.
(21) Európai szakmai kártyának minősül az az elektronikus igazolás, amely tanúsítja, hogy a kérelmező megfelelt valamennyi feltételnek ahhoz, hogy képesítését valamely tagállamban elismerjék, vagy valamely tagállamban átmeneti vagy alkalmi jelleggel szolgáltatást nyújtson.
(22) Egész életen át tartó tanulásnak minősül minden olyan általános oktatás, szakoktatás és -képzés, iskolarendszeren kívüli oktatás és nem formális tanulás az élet bármely szakaszában, amely az ismeretek, képességek és készségek fejlesztésével jár. Az egész életen át tartó tanulás magában foglalhatja a szakmai etikai szabályok elsajátítását is.
(23) Közérdeken alapuló kényszerítő körülmények az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában ilyenként elismert körülmények.
(24) Az Európai Kreditátviteli Rendszer (ECTS) az Európai Felsőoktatási Térségben a felsőoktatásban használt kreditrendszer.
(25) Közös képzési keret valamely szakma gyakorlásához minimálisan szükséges szakmai tudás, képességek és készségek közös követelményrendszere.
(26) Közös alkalmassági vizsgának minősül az az egységesített alkalmassági vizsga, amelyet meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezők tehetnek le az azt bevezető tagállamokban.
(27) A szakma gyakorlásától eltiltó döntésnek minősül a szakma gyakorlásától, foglalkoztatástól, tevékenységtől eltiltó és a szakma gyakorlását, foglalkoztatást, tevékenységet korlátozó döntés.

VII. FEJEZET
A KÉPZÉS SIKERES ELVÉGZÉSÉT TANÚSÍTÓ OKIRATOK ELISMERÉSÉNEK ÁLTALÁNOS RENDSZERE

29. §   Képzettségi tanúsítványnak minősül az a képzést tanúsító, illetve az ezzel azonos hatályú okirat vagy ezek összessége,
a) amely valamely képzés sikeres befejezését tanúsítja, de nem minősül oklevélnek, végbizonyítványnak vagy bizonyítványnak, vagy
b) amelyet egy tagállam illetékes hatósága valamely szakma gyakorlásához az általa szükségesnek ítélt személyes képzettség, rátermettség vagy ismeret értékelése alapján anélkül bocsát ki, hogy ezt korábbi képzés igazolásától tenné függővé.
29. §
(1) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kérelmező akár önálló vállalkozóként, akár foglalkoztatottként, szakmai képesítés birtoklásához kötött szabályozott szakmát szándékozik gyakorolni Magyarországon, és az elismerés nem tartozik e törvény VIII., IX. vagy X. Fejezetének hatálya alá.
(1) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kérelmező akár önálló vállalkozóként, akár foglalkoztatottként, szakmai képesítés birtoklásához kötött szabályozott szakmát szándékozik gyakorolni Magyarországon, és az elismerés nem tartozik e törvény VIII. vagy IX. Fejezetének hatálya alá.
(2) Ha a VIII., IX. vagy X. Fejezet szabályai azért nem alkalmazhatók, mert a kérelmező szakmai képesítése nem felel meg az adott fejezetben foglalt feltételeknek, akkor az elismerésre e fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Ha a VIII. vagy IX. Fejezet szabályai azért nem alkalmazhatók, mert a kérelmező szakmai képesítése nem felel meg az adott fejezetben foglalt feltételeknek, akkor az elismerésre e fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) E Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni
a) a VIII. Fejezetben meghatározott tevékenységek esetében, ha a kérelmező nem felel meg a VIII. Fejezetben meghatározott követelményeknek,
b) az általános orvos, a szakorvos, az általános ápoló, a fogorvos, a fogszakorvos, az állatorvos, a szülésznő, a gyógyszerész és az okleveles építészmérnök esetében, ha a kérelmező tényleges és jogszerű szakmai gyakorlata az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban előírt követelményeknek nem felel meg,
c) az olyan okleveles építészmérnök esetében, aki nem rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott okleveles építészmérnöki oklevéllel,
d) a szakosított képesítése elismerése tekintetében az olyan általános orvos, ápoló, fogorvos, állatorvos, szülésznő, gyógyszerész és okleveles építészmérnök esetében, aki olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, amelynek a kiállítására az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott valamely szakmai cím megszerzéséhez vezető képzést követően került sor,
e) az olyan általános ápoló és szakápoló esetében, aki olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, amelynek kibocsátására az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott valamely szakmai cím megszerzéséhez vezető képzést követően került sor, feltéve, hogy a kérelmező képesítésének megfelelő szakmai tevékenységeket Magyarországon általános ápolói képzésben nem részesült szakápoló végzi,
f) az általános ápolói képzésben nem részesült szakápoló esetében, ha a kérelmező képesítésének megfelelő szakmai tevékenységet Magyarországon általános ápolók, általános ápolói képzésben nem részesült szakápolók, vagy olyan szakápolók végzik, akik olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek, amelynek kibocsátására az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott szakmai címek megszerzéséhez vezető képzést követően került sor, továbbá
g) ha a kérelmező harmadik országban szerzett képesítése a 28. § (5) bekezdésének hatálya alá tartozik.
30. §
(1) Szabályozott képzésnek minősül az olyan képzés, amely, ha ez az adott tagállamban követelmény, gyakorlati képzéssel, gyakornoki idő vagy szakmai gyakorlat teljesítésével egészül ki, és amelynek
a) követelményeit valamely szakma gyakorlására való felkészítés céljából határozták meg, vagy
b) amelynek rendjét valamely tagállam jogszabályai vagy közigazgatási előírásai határozzák meg, vagy amelynek felügyelete vagy jóváhagyása az erre a célra kijelölt illetékes hatóság feladata.
(1) Ha valamely szabályozott szakma gyakorlása Magyarországon szakmai képesítés birtoklásához kötött, a kérelmező szakképzettsége a szabályozott szakma gyakorlásának engedélyezésére vonatkozó jogszabályok által előírt szakképzettséggel akkor minősül egyenértékűnek, ha a kérelmező a Magyarországon előírt képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat szintjénél legfeljebb egy szinttel alacsonyabb szintű képzés sikeres elvégzését tanúsító olyan okirattal vagy képzettségi tanúsítvánnyal rendelkezik, amely feljogosítja ugyanazon szakma gyakorlására a származási tagállamban.
(1) Ha valamely szabályozott szakma gyakorlása Magyarországon szakmai képesítés birtoklásához kötött, a kérelmező szakképzettsége a szabályozott szakma gyakorlásának engedélyezésére vonatkozó jogszabályok által előírt szakképzettséggel akkor minősül egyenértékűnek, ha a kérelmező a képzés sikeres elvégzését tanúsító olyan okirattal vagy képzettségi tanúsítvánnyal rendelkezik, amely feljogosítja ugyanazon szakma gyakorlására a származási tagállamban.
(1) Ha valamely szabályozott szakma gyakorlása Magyarországon szakmai képesítés birtoklásához kötött, a kérelmező szakképesítése, illetve szakképzettsége a szabályozott szakma gyakorlásának engedélyezésére vonatkozó jogszabályok által előírt szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel akkor minősül egyenértékűnek, ha a kérelmező a képzés sikeres elvégzését tanúsító olyan okirattal vagy képzettségi tanúsítvánnyal rendelkezik, amely feljogosítja ugyanazon szakma gyakorlására a származási tagállamban.
(2) Szabályozott felsőoktatási képzésnek a szabályozott képzés minősül, ha arra valamely felsőoktatási intézményben vagy azonos szintű intézményben legalább hároméves képzési idejű nappali, illetőleg ennek megfelelő képzési időtartamú nem nappali képzésű felsőfokú oktatás keretében kerül sor.
(2) Az (1) bekezdés szerinti okiratnak tekintendő az olyan, a (3) bekezdésnek megfelelő képzettségi tanúsítvány vagy képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat is, amelyet egy olyan tagállam illetékes hatósága állított ki, amely az adott szakmát nem szabályozza, feltéve, hogy a kérelmező az adott szakmát valamely tagállamban a kérelem benyújtását megelőző tíz évben legalább két évig teljes munkaidőben gyakorolta.
(2) Az (1) bekezdés szerinti okiratnak tekintendő az olyan, a (3) bekezdésnek megfelelő képzettségi tanúsítvány vagy képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat is, amelyet egy olyan tagállam illetékes hatósága állított ki, amely az adott szakmát nem szabályozza, feltéve, hogy a kérelmező az adott szakmát valamely tagállamban a kérelem benyújtását megelőző tíz évben legalább egy évig teljes munkaidőben vagy ezzel egyenértékű részmunkaidőben gyakorolta.
(3) Szakmai gyakorlatnak minősül egy szakmának valamely tagállamban történő jogszerű gyakorlása.
(3) A képzettségi tanúsítvány vagy a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat akkor felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, ha
a) azt vagy azokat valamely tagállam illetékes hatósága jogszerűen állította ki,
a) azt vagy azokat valamely tagállam illetékes hatósága jogszerűen állította ki, és
b) a Magyarországon előírt képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat szintjénél legfeljebb egy szinttel alacsonyabb szintű képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratnak vagy képzettségi tanúsítványnak minősül, és
b) tanúsítja, hogy birtokosa felkészült az adott szakma gyakorlására.
c) tanúsítja, hogy birtokosa felkészült az adott szakma gyakorlására.
(4) Alkalmazkodási időszaknak minősül valamely szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása az adott szakma képesített szakemberének felügyeletével. Az alkalmazkodási időszak előírását megelőzően az eljáró hatóság megvizsgálja, hogy a kérelmező szakmai tapasztalata, valamint valamennyi, képzésről szóló okirata által tanúsított készsége és szakismerete teljesen vagy részben nem pótolja-e azt a készséget és szakismeretet, amelyet a szakma gyakorlásához szükséges, képzésről szóló hazai okirat tanúsít. Ha az eljáró hatóság alkalmazkodási időszak teljesítését írja elő, akkor a kérelmező előző mondat szerinti készségeit és szakismeretét is figyelembe veszi. Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező a szakma gyakorlása mellett képzésben is részt vegyen. Az alkalmazkodási időszakot az eljáró hatóság által meghatározott módon értékelni kell.
(4) A (2) bekezdés szerinti kétéves szakmai tapasztalat nem követelhető meg, ha a képzettségi tanúsítvány vagy képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat szabályozott képzést vagy külön jogszabályban meghatározott képzést tanúsít.
(4) A (2) bekezdés szerinti egyéves szakmai tapasztalat nem követelhető meg, ha a képzettségi tanúsítvány vagy képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat szabályozott képzést vagy külön jogszabályban meghatározott képzést tanúsít.
(5) Alkalmassági vizsgának minősül a kérelmező szakmai tudására vonatkozó olyan magyar nyelvű elméleti, illetve gyakorlati vizsga, amelyet az eljáró hatóság abból a célból szervez, hogy felmérje a kérelmező képességét a szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlására. Az alkalmassági vizsga előírását megelőzően az eljáró hatóság megvizsgálja, hogy a kérelmező szakmai tapasztalata, valamint valamennyi, képzésről szóló okirata által tanúsított készsége és szakismerete teljesen vagy részben nem pótolja-e azt a készséget és szakismeretet, amelyet a szakma gyakorlásához szükséges, képzésről szóló hazai okirat tanúsít. Ha az eljáró hatóság alkalmassági vizsga teljesítését írja elő, akkor a kérelmező előző mondat szerinti készségeit és szakismeretét is figyelembe veszi. Figyelemmel arra, hogy a kérelmező valamely tagállamban képesített szakember, a vizsga követelményei csak olyan ismeretek számonkérésére vonatkozhatnak, amelyek a tevékenység Magyarországon történő folytatása során elengedhetetlenek.
(5) Az eljáró hatóság elfogadja a származási tagállamnak a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat szintjéről szóló igazolását és a 28. § (6) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti igazolását.
(6) Gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül
a) a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, az önálló telephelyű szervezeti egység vezetője,
b) a gazdálkodó szervezet tulajdonosa és az a) pont szerinti személy helyettese, ha jogai és kötelezettségei egyébként megfelelnek a képviselt személynek, és
c) az olyan kereskedelmi-műszaki jellegű munkakört betöltő személy, aki a gazdálkodó szervezet egy vagy több szervezeti egységét irányítja.
(6) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően az eljáró hatóság elutasítja az elismerés iránti kérelmet, ha a szabályozott szakma gyakorlásához Magyarországon oklevél szükséges, a kérelmező pedig képzettségi tanúsítvánnyal rendelkezik.
31. §   E rész alkalmazásában állatorvosi, fogorvosi, gyógyszerész, építészmérnöki vagy orvosi oklevélnek, illetve ápolói és szülésznői bizonyítványnak minősül az az oklevél vagy bizonyítvány, amelyet külön jogszabály annak minősít.
31. §
(1) Az eljáró hatóság három évnél nem hosszabb alkalmazkodási időszakot vagy alkalmassági vizsgát írhat elő,
a) ha a kérelmező képzésének időtartama legalább egy évvel rövidebb az adott szabályozott szakma gyakorlásához Magyarországon előírt képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat megszerzéséhez szükséges időtartamnál,
b) ha a kérelmező képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratához vezető képzés lényegesen eltér az adott szabályozott szakma gyakorlásához Magyarországon előírt képzés sikeres elvégzését tanúsító okirathoz vezető képzéstől, vagy
c) ha Magyarországon a szabályozott szakma egy vagy több olyan szabályozott szakmai tevékenységet is magában foglal, amely abban a tagállamban, amelyben a képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratot vagy képzettségi tanúsítványt kiállították, nem része a szakmának, feltéve, hogy az adott szakmai tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeret megszerzése kifejezetten része a hazai képzésnek, a kérelmező képzésének azonban nem volt.
(1) Az eljáró hatóság három évnél nem hosszabb alkalmazkodási időszakot vagy alkalmassági vizsgát írhat elő,
a) ha a kérelmező által elvégzett képzés a Magyarországon szükséges képesítés megszerzéséhez vezető képzés tantárgyaitól lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magában, vagy
b) ha Magyarországon a szabályozott szakma egy vagy több olyan szabályozott szakmai tevékenységet is magában foglal, amely a kérelmező tagállamában az ennek megfelelő szakmában nem létezik, és a Magyarországon szükséges képzés lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magában a kérelmező képzettségi tanúsítványának vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratának megszerzéséhez vezető képzés tantárgyaitól.
(2) Az eljáró hatóság biztosítja, hogy a kérelmező választhasson az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga között.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól az eljáró hatóság külön jogszabályban meghatározott esetben térhet el. Az eljáró hatóság akkor is eltérhet a (2) bekezdésben foglaltaktól, ha olyan szakmáról van szó, amelynek gyakorlása megköveteli a magyar jog pontos ismeretét, és amelynek állandó és lényeges része a magyar jogra vonatkozó tanácsadás. Ebben az esetben az eljáró hatóság dönti el, hogy a kérelmezőt alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga teljesítésére kötelezi.
(3) Az eljáró hatóság akkor térhet el a (2) bekezdésben foglaltaktól, ha
a) olyan szakmáról van szó, amelynek gyakorlása megköveteli a magyar jog pontos ismeretét, és amelynek állandó és lényeges része a magyar jogra vonatkozó tanácsadás,
b) a kérelmező képzettségi tanúsítvánnyal rendelkezik, és a hazai szabályozott szakma gyakorlásához végbizonyítvány szükséges, vagy
c) a kérelmező bizonyítvánnyal rendelkezik, és a hazai szabályozott szakma gyakorlásához diploma vagy végbizonyítvány szükséges.
(4) Az eljáró hatóság az (1) bekezdés szerinti döntése során figyelembe veszi az arányosság elvét, így az alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga előírása előtt megvizsgálja, hogy a kérelmező valamely tagállamban vagy más államban szerzett szakmai tapasztalatából származó ismeretei részben vagy egészben nem pótolják-e a képzés során a tanulmányi követelmények lényeges eltérése miatt meg nem szerzett ismereteket. Ha az eljáró hatóság alkalmazkodási időszak teljesítését írja elő, figyelembe veszi a kérelmező előző mondat szerinti készségeit és szaktudását is.
(4) A (3) bekezdés hatálya alá tartozó esetben az eljáró hatóság dönti el, hogy a kérelmezőt alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga teljesítésére kötelezi-e.
(5) Az eljáró hatóság a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően alkalmazkodási időszak és alkalmassági vizsga együttes teljesítését írhatja elő, ha a kérelmező képzettségi tanúsítvánnyal rendelkezik, a hazai szabályozott szakma gyakorlásához azonban diploma szükséges.
(6) Az eljáró hatóság az (1) bekezdés szerinti döntése során figyelembe veszi az arányosság elvét, ennek érdekében az alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga előírása előtt megvizsgálja, hogy a lényeges eltérést részben vagy egészben nem küszöböli-e ki a kérelmező valamely tagállamban vagy más államban szerzett szakmai tapasztalata vagy az egész életen át tartó tanulás során szerzett és illetékes hatóság által igazolt tudása, képessége és készsége.
(7) Az alkalmazkodási időszakot vagy alkalmassági vizsgát előíró határozat indokoló részének tartalmaznia kell:
a) a hazai szabályozott szakma gyakorlásához szükséges képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat szintjét és a kérelmező képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratának szintjét, és
b) a 28. § (4) bekezdése szerint megállapított lényeges eltérést és annak indokát, hogy az a (6) bekezdés alapján miért nem küszöbölhető ki.
(8) Az eljáró hatóság az alkalmassági vizsgát úgy írja elő, hogy azt a kérelmező az alkalmassági vizsgát megállapító határozat közlésétől számított hat hónapon belül teljesíthesse.

VII. FEJEZET
A SZAKKÉPZETTSÉG ELISMERÉSÉNEK ÁLTALÁNOS RENDSZERE

Az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga mellőzése a közös követelményrendszer alapján

32. §
(1) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kérelmező akár önálló vállalkozóként, akár foglalkoztatottként, oklevél birtoklásához kötött szabályozott szakmát szándékozik gyakorolni Magyarországon.
(2) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók azokra az oklevelekre, amelyek elismeréséről e törvény IX. és X. fejezete rendelkezik. E fejezet rendelkezéseit kell azonban megfelelően alkalmazni abban az esetben, ha a szakma e törvény X. fejezetének a hatálya alá tartozik, azonban a kérelmező nem rendelkezik a 31. §-ban meghatározott oklevéllel vagy bizonyítvánnyal, valamint abban az esetben, ha a kérelmező nem tagállamban szerezte képzést tanúsító okiratát. Ezekben az esetekben az eljáró hatóság megvizsgálja, hogy a kérelmező szakmai tapasztalata, valamint valamennyi, képzésről kiállított okirata által tanúsított készsége és szakismerete teljesen vagy részben nem pótolja-e azt a szakmai gyakorlatot, amelyet a szakma gyakorlásához a hazai jogszabályok előírnak, vagy azt a készséget és szakismeretet, amely a szakma gyakorlásához előírt, képzésről szóló hazai okirat megszerzéséhez szükséges.

VII/A. FEJEZET
A SZAKMA RÉSZLEGES GYAKORLÁSA

32. §   Ha valamely Magyarországon szabályozott szakma külön jogszabályban meghatározott közös követelményrendszer hatálya alá tartozik, az eljáró hatóság nem írhatja elő alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga teljesítését.
32. §
(1) Az eljáró hatóság a kérelmező részére a szabályozott szakma részleges gyakorlását engedélyezi, ha
a) a kérelmező a származási tagállamban teljes körűen képesített szakember annak a szakmai tevékenységnek a gyakorlására, amelynek hazai gyakorlására irányuló, e fejezet szerinti kérelmet nyújtott be,
b) a származási tagállamban jogszerűen folytatott szakmai tevékenység és a hazai szabályozott szakma közötti lényeges eltérés miatt előírni szükséges alkalmassági vizsga vagy alkalmazkodási időszak teljesítése lényegében olyan terhet róna a kérelmezőre, mintha teljes egészében el kellene végeznie azt a hazai oktatási és képzési programot, amely a szabályozott szakma gyakorlásának feltétele, és
c) az adott szakmai tevékenység egyértelmű módon elkülöníthető a többi olyan szakmai tevékenységtől, amelyek a hazai szabályozott szakma részei.
(1) Az eljáró hatóság eseti alapon történő mérlegelés alapján a kérelmező részére a szabályozott szakma részleges gyakorlását engedélyezi, ha
a) a kérelmező a származási tagállamban teljes körűen képesített szakember annak a szakmai tevékenységnek a gyakorlására, amelynek hazai gyakorlására irányuló, e fejezet szerinti kérelmet nyújtott be,
b) a származási tagállamban jogszerűen folytatott szakmai tevékenység és a hazai szabályozott szakma közötti lényeges eltérés miatt előírni szükséges alkalmassági vizsga vagy alkalmazkodási időszak teljesítése lényegében olyan terhet róna a kérelmezőre, mintha teljes egészében el kellene végeznie azt a hazai oktatási és képzési programot, amely a szabályozott szakma gyakorlásának feltétele, és
c) az adott szakmai tevékenység egyértelmű módon elkülöníthető a többi olyan szakmai tevékenységtől, amelyek a hazai szabályozott szakma részei.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában az eljáró hatóság figyelembe veszi, hogy a szakmai tevékenység más tevékenységtől elkülönülten gyakorolható-e a származási tagállamban.
(3) A szakma részleges gyakorlására irányuló kérelmet az eljáró hatóság elutasíthatja, ha azt közérdeken alapuló kényszerítő körülmények indokolják, feltéve, hogy a megtagadó döntés a kívánt cél elérésére alkalmas.
(4) A szakma részleges gyakorlásának engedélyezésére egyebekben a VII. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően a X. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a szakma részleges gyakorlására, ha a szakmai tevékenység a 41. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, és a tevékenység gyakorlása átmeneti és alkalmi jelleggel történik.
(6) Ha a kérelmező számára a szakma részleges gyakorlását engedélyezték, a szakmai tevékenységet a származási tagállamban szerzett szakmai címével folytatja. Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező a szakmai tevékenységet a származási tagállamban használatos szakmai cím magyar fordításával folytassa. Ha a kérelmező részére a szakma részleges gyakorlását engedélyezték, a kérelmezőnek az általa nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét egyértelműen tájékoztatnia kell arról, hogy milyen szakmai tevékenységi körre kapott engedélyt.
(7) E fejezet rendelkezései nem alkalmazandók azokra a szakmákra és szakmai tevékenységekre, amelyek a VIII., IX. és a IX/A. Fejezet hatálya alá tartoznak.
(7) E fejezet rendelkezései nem alkalmazandók azokra a kérelmezőkre, akik jogosultak szakmai képesítésüknek a VIII., a IX. és a IX/A. Fejezet szerinti elismerésére.

VII/B. FEJEZET
A SZAKMAI GYAKORNOKI IDŐSZAK ELISMERÉSE

32/A. §
(1) Amennyiben a hazai szabályozott szakma gyakorlásához szakmai gyakornoki időszak teljesítése szükséges, az eljáró hatóság a valamely más tagállamban teljesített szakmai gyakornoki időszakot elismeri, a nem tagállamban teljesítettet pedig figyelembe veszi. Külön jogszabály meghatározhatja az elismerhető vagy figyelembe vehető szakmai gyakornoki időszak időtartamát és feltételeit.
(2) A szakmai gyakornoki időszak elismerése vagy figyelembevétele nem mentesít a jogszabály által előírt vizsga letétele alól.

Valamely tagállamban kiállított oklevél hazai oklevélként történő elismerése

VIII. FEJEZET
A SZAKMAI TAPASZTALAT ELISMERÉSE

33. §
(1) Ha valamely szabályozott szakma gyakorlása Magyarországon oklevél birtoklásához kötött, a kérelmező szakképzettsége a szabályozott szakma gyakorlásának engedélyezésére irányadó jogszabályok által előírt szakképzettséggel akkor minősül egyenértékűnek, ha a kérelmező
a) olyan oklevéllel rendelkezik, amely lehetővé teszi a szakma gyakorlását abban a tagállamban, amelyben az oklevelet szerezte, vagy
b) a kérelem benyújtását megelőző tíz év során két évig teljes munkaidőben vagy ennek megfelelő időtartamú részmunkaidőben egy olyan tagállamban gyakorolta szakmáját, amely nem nyilvánította szabályozottnak az adott szakmát, és a kérelmező olyan képzést tanúsító okirattal rendelkezik, amely az oklevél fogalmának egyébként megfelel, azonban nem jogosítja fel a kérelmezőt szabályozott szakma gyakorlására, továbbá tanúsítja, hogy a kérelmező az adott szakma gyakorlásához szükséges ismeretekkel rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratnak tekintendő az olyan képzést tanúsító okirat is, amelyet egy tagállam illetékes hatósága állított ki valamely tagállamban elfogadott képzés sikeres befejezését követően, és amelyet egy tagállam az (1) bekezdés szerinti képzést tanúsító okirattal egyenértékűnek ismert el, amennyiben az elismerésről a többi tagállamot és az Európai Bizottságot értesítette.
(3) Az eljáró hatóság nem hívhatja fel a kérelmezőt az (1) bekezdés b) pontja szerinti kétéves szakmai gyakorlat igazolására, ha a kérelmező képzést tanúsító okiratát szabályozott felsőfokú képzés keretében szerezte meg.
33. §   E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kérelmező akár önálló vállalkozóként, akár foglalkoztatottként külön jogszabályban meghatározott tevékenységet szándékozik folytatni Magyarországon.

Kompenzációs intézkedések

34. §
(1) Ha a kérelmező képzésének a 26. § (1) bekezdése szerint számított időtartama legalább egy évvel rövidebb, mint a Magyarországon előírt képzés időtartama, az eljáró hatóság az oklevél egyenértékűségének elismerését szakmai gyakorlat igazolásától teheti függővé.
(1) Ha a külön jogszabályban meghatározott tevékenység Magyarországon szabályozott szakmai tevékenység, a kérelmező a szabályozott szakmai tevékenység folytatására akkor jogosult, ha a tevékenységet valamely tagállamban
a) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként hat egymást követő éven keresztül folytatta,
b) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább hároméves, a tevékenység folytatására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,
b) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább hároméves, a tevékenység folytatására felkészítő, az adott tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,
c) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként négy egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább kétéves, a tevékenység folytatására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,
c) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként négy egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább kétéves, a tevékenység folytatására felkészítő, az adott tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,
d) önálló vállalkozóként három egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy foglalkoztatottként további öt éven keresztül folytatta az adott tevékenységet, vagy
e) gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként öt egymást követő éven keresztül folytatta, amely időtartamból legalább három éven keresztül egy vagy több szervezeti egység vezetőjeként műszaki munkakört töltött be, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább hároméves, a tevékenység folytatására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült.
e) gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként öt egymást követő éven keresztül folytatta, amely időtartamból legalább három éven keresztül egy vagy több szervezeti egység vezetőjeként műszaki munkakört töltött be, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább hároméves, a tevékenység folytatására felkészítő, az adott tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült.
(2) A szakmai gyakorlatnak az eljáró hatóság által előírt időtartama
a) nem haladhatja meg a kérelmező által teljesített képzés és a Magyarországon előírt képzés különbségének a kétszeresét, ha ez a felsőoktatási képzés időtartamának vagy a vizsgával záruló gyakornoki idő tartamának a különbségéből ered, illetve
b) nem haladhatja meg a kérelmező által teljesített képzés és a Magyarországon előírt képzés különbségét, ha ez a különbség olyan szakmai gyakorlatra vonatkozik, amelyet a kérelmező a szakma képesített szakemberének felügyeletével teljesített.
(2) A szabályozott szakmai tevékenység folytatását az (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott esetben az eljáró hatóság nem engedélyezi, ha a kérelmező a tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző tíz évben nem folytatta.
(3) A 26. § (2) bekezdése szerinti oklevelek esetén a képzés időtartama azonosnak tekintendő a 26. § (1) bekezdése szerinti, azonos jogokat tanúsító oklevél megszerzéséhez szükséges képzés időtartamával, figyelembe kell venni azonban a 33. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szakmai gyakorlatot is.
(3) Az (1) bekezdés e) pontja nem alkalmazható a fodrászatokban végzett tevékenységekre.
(4) Az eljáró hatóság legfeljebb négyéves szakmai gyakorlat igazolását írhatja elő.
35. §
(1) Az eljáró hatóság három évnél nem hosszabb alkalmazkodási időszakot vagy alkalmassági vizsgát írhat elő,
a) ha a kérelmező képzésének gyakorlati vagy elméleti része lényegesen eltér a szabályozott szakma gyakorlásához Magyarországon előírt oklevél megszerzéséhez szükséges képzéstől, vagy
b) a 33. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben, ha Magyarországon a szabályozott szakma egy vagy több olyan szabályozott szakmai tevékenységet is magában foglal, amelyek abban a tagállamban, ahol az oklevelet kiállították, nem részei a szabályozott szakmának, amennyiben a kifejezetten az adott szakmai tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeret megszerzése része a hazai képzésnek, a kérelmező képzésének azonban nem, vagy
c) a 33. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben, ha Magyarországon a szabályozott szakma egy vagy több olyan szabályozott szakmai tevékenységet is magában foglal, amelyek abban a tagállamban, ahol a képzést tanúsító okiratot kiállították, nem részei a szakmának, feltéve, hogy az adott szakmai tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeret megszerzése kifejezetten része a hazai képzésnek, a kérelmező képzésének azonban nem.
(1) Ha a külön jogszabályban meghatározott tevékenység Magyarországon szabályozott szakmai tevékenység, a kérelmező a szabályozott szakmai tevékenység folytatására akkor jogosult, ha a tevékenységet valamely tagállamban
a) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként öt egymást követő éven keresztül folytatta,
b) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább hároméves, a tevékenység folytatására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,
b) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább hároméves, a tevékenység folytatására felkészítő, az adott tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,
c) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként négy egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább kétéves, a tevékenység folytatására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,
c) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként négy egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább kétéves, a tevékenység folytatására felkészítő, az adott tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,
d) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy foglalkoztatottként további öt éven keresztül folytatta az adott tevékenységet,
e) foglalkoztatottként öt egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább hároméves, a tevékenység folytatására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült, vagy
e) foglalkoztatottként öt egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább hároméves, a tevékenység folytatására felkészítő, az adott tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült, vagy
f) foglalkoztatottként hat egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább kétéves, a tevékenység folytatására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült.
f) foglalkoztatottként hat egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább kétéves, a tevékenység folytatására felkészítő, az adott tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült.
(2) Az eljáró hatóságnak biztosítania kell, hogy a kérelmező választhasson az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga között.
(2) A szabályozott szakmai tevékenység folytatását az (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott esetben az eljáró hatóság nem engedélyezi, ha a kérelmező a tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző tíz évben nem folytatta.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól az eljáró hatóság akkor térhet el, ha olyan szakmáról van szó, amelynek gyakorlása megköveteli a magyar jog pontos ismeretét, és amelynek állandó és lényeges része a magyar jogra vonatkozó tanácsadás. Ebben az esetben az eljáró hatóság dönti el, hogy a kérelmezőt alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga teljesítésére kötelezi.
(4) Az eljáró hatóság a 34. § (1) bekezdése szerinti szakmai gyakorlatra történő felhívást és az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket egyidejűleg nem alkalmazhatja.

VIII. FEJEZET
A SZAKKÉPZETTSÉG ÉS SZAKKÉPESÍTÉS ELISMERÉSÉNEK KIEGÉSZÍTŐ RENDSZERE

36. §
(1) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kérelmező akár önálló vállalkozóként, akár foglalkoztatottként oklevél, végbizonyítvány, bizonyítvány vagy képzettségi tanúsítvány birtoklásához kötött, szabályozott szakmát szándékozik gyakorolni Magyarországon.
(1) Ha a külön jogszabályban meghatározott tevékenység Magyarországon szabályozott szakmai tevékenység, a kérelmező a szabályozott szakmai tevékenység folytatására akkor jogosult, ha a tevékenységet valamely tagállamban
a) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta,
b) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként két egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően a tevékenység folytatására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,
b) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként két egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően a tevékenység folytatására felkészítő, az adott tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,
c) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként két egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy foglalkoztatottként további három éven keresztül folytatta az adott tevékenységet, vagy
d) foglalkoztatottként három egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően a tevékenység folytatására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült.
d) foglalkoztatottként három egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően a tevékenység folytatására felkészítő, az adott tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült.
(2) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatóak a X. fejezet hatálya alá tartozó oklevelek, végbizonyítványok, bizonyítványok és képzettségi tanúsítványok, valamint a IX. fejezetben meghatározott tevékenységek esetén.
(2) A szabályozott szakmai tevékenység folytatását az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben az eljáró hatóság nem engedélyezi, ha a kérelmező a tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző tíz évben nem folytatta.

IX. FEJEZET
A KÉPZÉS SIKERES ELVÉGZÉSÉT TANÚSÍTÓ EGYES OKIRATOK FELTÉTEL NÉLKÜLI ELISMERÉSE

Valamely tagállamban kiállított oklevél vagy végbizonyítvány hazai oklevélként vagy végbizonyítványként történő elismerése

37. §
(1) A 33. §-ban meghatározott esetet kivéve, ha valamely szabályozott szakma gyakorlása Magyarországon oklevél vagy végbizonyítvány birtoklásához kötött, a kérelmező szakképzettsége vagy szakképesítése a szabályozott szakma gyakorlásának engedélyezésére irányadó jogszabályok által előírt szakképzettséggel vagy szakképesítéssel akkor minősül egyenértékűnek, ha
a) a kérelmező olyan oklevéllel vagy végbizonyítvánnyal rendelkezik, amely lehetővé teszi a szakma gyakorlását abban a tagállamban, amelyben az oklevelet vagy a végbizonyítványt szerezte; vagy
b) a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző tíz év során két évig teljes munkaidőben vagy ennek megfelelő időtartamú részmunkaidőben gyakorolta szakmáját egy olyan tagállamban, amely nem nyilvánította szabályozottnak az adott szakmát, továbbá a kérelmező olyan képzést tanúsító okirattal rendelkezik, amely tanúsítja, hogy a kérelmező az adott szakma gyakorlásához szükséges ismeretekkel rendelkezik, továbbá
- az oklevél vagy a végbizonyítvány fogalmának egyébként megfelel, azonban nem jogosítja fel a kérelmezőt szabályozott szakma gyakorlására, vagy
- külön jogszabályban meghatározott képzést tanúsít.
(1) Az eljáró hatóság e fejezet rendelkezései alapján a külön jogszabályokban meghatározott általános orvosi, szakorvosi, ápolói, szülésznői, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, gyógyszerészi, valamint okleveles építészmérnöki képzés elvégzését tanúsító, a minimális közös képzési követelményekkel összhangban kiállított okiratokat az adott szakma gyakorlásának megkezdése szempontjából a megfelelő hazai szakképzettséggel egyenértékűként feltétel nélkül ismeri el.
(1) Az eljáró hatóság e fejezet rendelkezései alapján a külön jogszabályokban meghatározott általános orvosi, szakorvosi, ápolói, szülésznői, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, gyógyszerészi, valamint okleveles építészmérnöki képzés elvégzését tanúsító, a minimális közös képzési követelményekkel összhangban kiállított okiratokat az adott szakma gyakorlásának megkezdése szempontjából a megfelelő hazai szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékűként feltétel nélkül ismeri el.
(2) Az eljáró hatóság, a 38. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével, nem hívhatja fel az (1) bekezdés b) pontja szerinti, kétéves szakmai gyakorlat bizonyítására a kérelmezőt, ha képzést tanúsító okiratát szabályozott képzés keretében szerezte meg.
(2) Ha külön jogszabály előírja, hogy
a) az (1) bekezdés szerinti okiratot meghatározott illetékes hatóságnak kell kiállítania, vagy
b) az (1) bekezdés szerinti okirat csak külön jogszabályban meghatározott igazolással együtt tartozik az (1) bekezdés hatálya alá,
az eljáró hatóság csak akkor ismeri el az (1) bekezdés szerint a képzés elvégzését tanúsító okiratot, ha a kérelmező képzés sikeres elvégzését tanúsító okirata e bekezdés a) vagy b) pontjának is megfelel.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratnak tekintendő az olyan képzést tanúsító okirat is, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága állított ki valamely tagállamban elfogadott képzés sikeres befejezését követően, és amelyet egy tagállam az (1) bekezdés szerinti képzést tanúsító okirattal egyenértékűnek ismert el, amennyiben az elismerésről a többi tagállamot és az Európai Bizottságot értesítette.
(4) Az eljáró hatóság az (1) bekezdés szerinti elismerést megtagadja, ha Magyarországon olyan szakképzettséget tanúsító oklevél a szabályozott szakma gyakorlásának a feltétele, amelynek jogszabályban előírt képesítési követelményei négy évnél hosszabb képzési időt határoznak meg.

IX/A. FEJEZET
KÖZÖS KÉPZÉSI KERET

37/A. §
(1) Ha az adott szakma Magyarországon szabályozott, az eljáró hatóság a közös képzési keret szerint kiállított képesítést az adott szakma gyakorlásának megkezdése szempontjából a megfelelő hazai szakmai képesítéssel egyenértékűként, feltétel nélkül ismeri el.
(2) Nem tartozik az (1) bekezdés szerinti feltétel nélküli elismerésre irányuló eljárás hatálya alá a külön jogszabályban meghatározott közös képzési keret alapján kiállított képesítés.

IX/B. FEJEZET
KÖZÖS ALKALMASSÁGI VIZSGA

37/B. §
(1) Az eljáró hatóság e fejezet rendelkezései alapján a külön jogszabályban meghatározott közös alkalmassági vizsgát letett kérelmezők képesítését az adott szakma gyakorlásának megkezdése szempontjából a megfelelő hazai szakmai képesítéssel egyenértékűként, feltétel nélkül ismeri el.
(2) Nem tartozik a feltétel nélküli elismerésre irányuló eljárás hatálya alá a külön jogszabályban meghatározott szakma.

X. FEJEZET
A SZABAD SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS

X. FEJEZET
A HATÁRON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS SZABADSÁGA

Kompenzációs intézkedések

38. §
(1) Ha a kérelmező képzésének a 37. § (1) bekezdése szerint számított időtartama legalább egy évvel rövidebb, mint a Magyarországon előírt képzés időtartama, az eljáró hatóság az oklevél vagy végbizonyítvány egyenértékűségének elismerését szakmai gyakorlat igazolásától teheti függővé.
(1) E fejezet rendelkezéseinek megfelelően a valamely más tagállamban (a továbbiakban: letelepedés szerinti tagállam) jogszerűen letelepedett szolgáltatásnyújtó jogosult Magyarországon is az ugyanazon szakma körébe tartozó szolgáltatást nyújtani.
(1) A valamely más tagállamban letelepedett, ott meghatározott szakma gyakorlásával járó szolgáltatási tevékenységet jogszerűen folytató személy határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége keretében e fejezet rendelkezéseinek megfelelően jogosult a Magyar Köztársaság területén az ugyanazon szakma gyakorlásával járó szolgáltatási tevékenységet folytatni, és e tevékenysége - az e fejezetben meghatározott esetek kivételével - a szakmai képesítésre vonatkozó jogszabályi követelmények alapján nem korlátozható.
(1) A valamely más tagállamban letelepedett, ott meghatározott szakma gyakorlásával járó szolgáltatási tevékenységet jogszerűen folytató személy határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége keretében e fejezet rendelkezéseinek megfelelően jogosult Magyarország területén az ugyanazon szakma gyakorlásával járó szolgáltatási tevékenységet folytatni, és e tevékenysége - az e fejezetben meghatározott esetek kivételével - a szakmai képesítésre vonatkozó jogszabályi követelmények alapján nem korlátozható.
(2) A szakmai gyakorlatnak az eljáró hatóság által előírt időtartama
a) nem haladhatja meg a kérelmező által teljesített képzés és a Magyarországon előírt képzés különbségének kétszeresét, ha ez a képzés időtartamának vagy a vizsgával záruló gyakornoki idő tartamának a különbségéből ered; illetve
b) nem haladhatja meg a kérelmező által teljesített képzés és a Magyarországon előírt képzés különbségét, ha ez a különbség olyan szakmai gyakorlatra vonatkozik, amelyet a kérelmező a szakma képesített szakemberének felügyeletével teljesített.
(2) Ha a szolgáltatásnyújtás a szolgáltatásnyújtó helyváltoztatásával jár, a szolgáltatásnyújtó akkor jogosult Magyarországon is az ugyanazon szakma körébe tartozó szolgáltatást nyújtani,
a) ha a letelepedés szerinti tagállamban is jogosult az adott szabályozott szakma gyakorlására, vagy
b) ha a letelepedés szerinti tagállamban az adott szakma nem szabályozott szakma, úgy a szolgáltatásnyújtást megelőző tíz év folyamán legalább két évig folytatta a tevékenységet.
(2) Ha a letelepedés szerinti tagállamban az adott szakma nem szabályozott szakma, az (1) bekezdés szerinti jog csak azt a szolgáltatásnyújtót illeti meg, aki a letelepedés szerinti tagállamban a szolgáltatásnyújtást megelőző tíz év folyamán legalább két évig folytatta a tevékenységet.
(2) Ha a letelepedés szerinti tagállamban az adott szakma nem szabályozott szakma, az (1) bekezdés szerinti jog csak azt a szolgáltatásnyújtót illeti meg, aki a letelepedés szerinti tagállamban a szolgáltatásnyújtást megelőző tíz év folyamán legalább egy évig folytatta a tevékenységet.
(2) Ha valamely tagállamban az adott szakma nem szabályozott szakma, az (1) bekezdés szerinti jog csak azt a szolgáltatásnyújtót illeti meg, aki valamely tagállamban a szolgáltatásnyújtást megelőző tíz év folyamán legalább egy évig folytatta a tevékenységet.
(3) A 27. § (2) bekezdése szerinti végbizonyítványok esetén a képzés időtartama azonosnak tekintendő a 27. § (1) bekezdése szerinti, azonos jogokat tanúsító végbizonyítvány megszerzéséhez szükséges képzés időtartamával, figyelembe kell venni azonban a 37. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szakmai gyakorlatot is.
(3) A (2) bekezdés szerinti kétéves szakmai tapasztalat nem követelhető meg a szolgáltatásnyújtótól, ha a szakma szabályozott szakmának vagy a szakma gyakorlására felkészítő képzés szabályozott képzésnek minősül.
(3) A (2) bekezdés szerinti kétéves szakmai tapasztalat akkor sem követelhető meg a szolgáltatásnyújtótól, ha a letelepedés szerinti tagállamban a szakma gyakorlására felkészítő képzés szabályozott képzésnek minősül.
(3) A (2) bekezdés szerinti egyéves szakmai tapasztalat akkor sem követelhető meg a szolgáltatásnyújtótól, ha a letelepedés szerinti tagállamban a szakma gyakorlására felkészítő képzés szabályozott képzésnek minősül.
(3) A (2) bekezdés szerinti egyéves szakmai tapasztalat akkor sem követelhető meg a szolgáltatásnyújtótól, ha valamely tagállamban a szakma gyakorlására felkészítő képzés szabályozott képzésnek minősül.
(4) Az eljáró hatóság legfeljebb négyéves szakmai gyakorlat igazolását írhatja elő.
(4) A szolgáltatásnyújtó akkor élhet a szabad szolgáltatásnyújtás jogával, ha a szolgáltatásnyújtó Magyarországra a szakma átmeneti és alkalmi jellegű gyakorlása céljából érkezik. A szolgáltatásnyújtás átmeneti és alkalmi jellegét esetenként kell megállapítani, elsősorban a szolgáltatás időtartamát, gyakoriságát, rendszerességét és folytonosságát véve figyelembe.
(4) Az (1) bekezdés szerint folytatott szolgáltatási tevékenységre alkalmazni kell a Magyar Köztársaság területén letelepedett szolgáltatásnyújtók tevékenységére alkalmazandó, a szakmai képesítéssel közvetlenül összefüggő, így különösen a szakmához tartozó tevékenységi kör meghatározására, a szakmai címek használatára, a szolgáltatást igénybe vevők biztonságával és érdekeinek védelemével közvetlenül és kifejezetten összefüggő súlyos mulasztások esetén irányadó fegyelmi rendelkezésekre vonatkozó jogszabályi, közigazgatási és szakmai magatartási szabályokat.
(4) Az (1) bekezdés szerint folytatott szolgáltatási tevékenységre alkalmazni kell Magyarország területén letelepedett szolgáltatásnyújtók tevékenységére alkalmazandó, a szakmai képesítéssel közvetlenül összefüggő, így különösen a szakmához tartozó tevékenységi kör meghatározására, a szakmai címek használatára, a szolgáltatást igénybe vevők biztonságával és érdekeinek védelemével közvetlenül és kifejezetten összefüggő súlyos mulasztások esetén irányadó fegyelmi rendelkezésekre vonatkozó jogszabályi, közigazgatási és szakmai magatartási szabályokat.
(5) A szolgáltatásnyújtó akkor élhet a szabad szolgáltatásnyújtás jogával, ha Magyarországra a szakma átmeneti és alkalmi jellegű gyakorlása céljából érkezik. A szolgáltatásnyújtás átmeneti és alkalmi jellegét esetenként kell megállapítani, különösen a szolgáltatásnyújtás időtartamát, gyakoriságát, rendszerességét és folytonosságát véve figyelembe.
(5) Az eljáró hatóság nem hívhatja fel a kérelmezőt szakmai gyakorlat igazolására, ha a kérelmező olyan végbizonyítvánnyal vagy oklevéllel rendelkezik, amely külön jogszabályban meghatározott képzést tanúsít.
(5) Ha a szolgáltatásnyújtás a szolgáltatásnyújtó Magyarországon való tartózkodásával jár, akkor a szolgáltatásnyújtásra a szakmai képesítéshez közvetlenül kapcsolódó hazai szakmai jogi, közigazgatási és szakmai magatartási szabályokat kell alkalmazni. A szakmához tartozó tevékenységi kör meghatározása, a szakmai címek használata, a fogyasztóbiztonsággal és a fogyasztóvédelemmel közvetlenül és konkrétan összefüggő súlyos mulasztásokra vonatkozó fegyelmi rendelkezések tekintetében szintén a magyar jogszabályokat és etikai szabályokat kell alkalmazni.
(6) Az eljáró hatóság három évnél nem hosszabb alkalmazkodási időszakot vagy alkalmassági vizsgát írhat elő, ha
a) a kérelmező képzésének gyakorlati vagy elméleti része lényegesen eltér a szabályozott szakma gyakorlásához Magyarországon előírt oklevél vagy végbizonyítvány megszerzéséhez szükséges képzéstől,
b) a 37. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben, ha Magyarországon a szabályozott szakma egy vagy több olyan szabályozott szakmai tevékenységet is magában foglal, amelyek abban a tagállamban, ahol az oklevelet vagy végbizonyítványt kiállították, nem részei a szabályozott szakmának, amennyiben az adott szakmai tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeret megszerzése része a hazai képzésnek, a kérelmező képzésének azonban nem, vagy
c) a 37. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben, ha Magyarországon a szabályozott szakma egy vagy több olyan szabályozott szakmai tevékenységet is magában foglal, amelyek abban a tagállamban, ahol a képzést tanúsító okiratot kiállították, nem részei a szakmának, feltéve, hogy az adott szakmai tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeret megszerzése része a hazai képzésnek, a kérelmező képzésének azonban nem.
(7) Az eljáró hatóságnak biztosítania kell, hogy a kérelmező választhasson az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga között.
(8) A (7) bekezdésben foglaltaktól az eljáró hatóság akkor térhet el, ha olyan szakmáról van szó, amelynek gyakorlása megköveteli a magyar jog pontos ismeretét, és amelynek állandó és lényeges része a magyar jogra vonatkozó tanácsadás. Ebben az esetben az eljáró hatóság dönthet, hogy a kérelmezőt alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga teljesítésére kötelezi.
(9) Az eljáró hatóság az (1) bekezdés szerinti szakmai gyakorlatra történő felhívást és a (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket egyidejűleg nem alkalmazhatja.

A szolgáltatásnyújtó mentességei

Valamely tagállamban kiállított bizonyítvány hazai végbizonyítványként történő elismerése

39. §
(1) Ha valamely szabályozott szakma gyakorlása Magyarországon végbizonyítvány birtoklásához kötött, a kérelmező szakképesítése a szabályozott szakma gyakorlásának engedélyezésére irányadó jogszabályok által előírt szakképzettséggel akkor minősül egyenértékűnek, ha
a) a kérelmező olyan bizonyítvánnyal rendelkezik, amely lehetővé teszi a szakma gyakorlását abban a tagállamban, amelyben a bizonyítványt szerezte, vagy
b) a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző tíz év során két évig teljes munkaidőben vagy ennek megfelelő időtartamú részmunkaidőben gyakorolta szakmáját egy olyan tagállamban, amely nem nyilvánította szabályozottnak az adott szakmát, továbbá a kérelmező olyan képzést tanúsító okirattal rendelkezik, amely a bizonyítvány fogalmának egyébként megfelel, azonban nem jogosítja fel a kérelmezőt szabályozott szakma gyakorlására, és tanúsítja, hogy a kérelmező az adott szakma gyakorlásához szükséges ismeretekkel rendelkezik.
(1) A szolgáltatásnyújtó mentesül az alábbi, más jogszabály által előírt követelmények teljesítése alól:
a) valamely szakmai szervezet vagy testület engedélyének beszerzése, szakmai szervezet vagy testület általi nyilvántartásba vétel vagy szakmai szervezetben vagy testületben tagság betöltése. A hatályos hazai fegyelmi rendelkezések alkalmazásának megkönnyítése érdekében jogszabály előírhatja a szolgáltatásnyújtónak szakmai szervezet vagy testület általi automatikus és ideiglenes nyilvántartásba vételét vagy tagságát, feltéve, hogy az ilyen nyilvántartásba vétel, illetve tagság nem késlelteti és nem nehezíti a szolgáltatás nyújtását, valamint nem ró további költséget a szolgáltatásnyújtóra;
b) társadalombiztosítási szervnél történő nyilvántartásba vétel a biztosított személyek javára végzett tevékenységekre vonatkozó elszámolás céljából.
(1) A 38. § szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó a Magyar Köztársaság területén folytatott, határon átnyúló szolgáltatásnyújtása tekintetében mentesül az alábbi, más jogszabály által előírt követelmények teljesítése alól:
a) valamely szakmai szervezet vagy testület engedélyének beszerzése, szakmai szervezet vagy testület általi nyilvántartásba vétel, vagy szakmai szervezetben vagy testületben tagság betöltése,
b) társadalombiztosítási szervnél történő nyilvántartásba vétel a biztosított személyek javára végzett tevékenységekre vonatkozó elszámolás céljából.
(1) A 38. § szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó Magyarország területén folytatott, határon átnyúló szolgáltatásnyújtása tekintetében mentesül az alábbi, más jogszabály által előírt követelmények teljesítése alól:
a) valamely szakmai szervezet vagy testület engedélyének beszerzése, szakmai szervezet vagy testület általi nyilvántartásba vétel, vagy szakmai szervezetben vagy testületben tagság betöltése,
b) társadalombiztosítási szervnél történő nyilvántartásba vétel a biztosított személyek javára végzett tevékenységekre vonatkozó elszámolás céljából.
(2) Az eljáró hatóság nem hívhatja fel a kérelmezőt az (1) bekezdés b) pontja szerinti kétéves szakmai gyakorlat igazolására, ha a kérelmező képzést tanúsító okiratát szabályozott képzés keretében szerezte meg.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szolgáltatásnyújtó a 40. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételével, illetve annak megújításával, illetve a 40. § (2) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott, a nyilatkozattal együtt benyújtandó egyéb iratoknak az eljáró hatóság részére történő eljuttatásával eleget tesz az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előírásoknak.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére, illetve folytatására való jogosultságot szabályozó törvény a 38. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezések érvényesítése céljából a szolgáltatásnyújtónak valamely szakmai szervezet vagy testület általi ideiglenes nyilvántartásba vételét, vagy ilyen szervezet vagy testület tagjai közé való ideiglenes felvételét kötelezővé teheti.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére, illetve folytatására való jogosultságot szabályozó törvény a 38. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezések érvényesítése céljából a szolgáltatásnyújtónak valamely szakmai szervezet vagy testület általi ideiglenes nyilvántartásba vételét, vagy ilyen szervezet vagy testület tagjai közé való ideiglenes felvételét kötelezővé teheti, feltéve, hogy az ilyen nyilvántartásba vétel vagy ideiglenes felvétel nem késlelteti és semmilyen módon nem nehezíti a szolgáltatás nyújtását, valamint nem ró további kötelezettséget a szolgáltatásnyújtóra. Az elismerésért felelős vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság a szolgáltatásnyújtó 40. § (1) bekezdése szerinti bejelentése és a szolgáltatásnyújtó bejelentéséhez csatolandó iratok egy példányát az előzetes ellenőrzés és a IX. Fejezet hatálya alá tartozó szakmák esetében megküldi az érintett szakmai szervezetnek vagy testületnek. A bejelentés megküldése az érintett szakmai szervezet vagy testület automatikus, ideiglenes nyilvántartásba vételének, illetve szakmai szervezeti vagy testületi tagságnak minősül.
(3) A szolgáltatásnyújtó előzetesen, illetve sürgős esetben utólag tájékoztatja az (1) bekezdés b) pontja szerinti társadalombiztosítási szervet az általa nyújtott szolgáltatásokról.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a szolgáltatásnyújtót a 40. § szerinti hiánytalan bejelentés alapján bármilyen további előzetes vizsgálat nélkül nyilvántartásba kell venni, illetve fel kell venni a szakmai szervezet vagy testület tagjai közé. A nyilvántartásba vétel, illetve a tagsági jogviszony a szolgáltatásnyújtás megkezdésének, illetve folytatásának nem feltétele.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja nem érinti a szolgáltatásnyújtó azon kötelezettségét, hogy az általa folytatott szolgáltatási tevékenységről annak megkezdése előtt vagy sürgős esetben utólag tájékoztassa az illetékes társadalombiztosítási szervet.

A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás bejelentése, a külföldi és a hazai szakmai cím használata, a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének ellenőrzése

A szolgáltatásnyújtó helyváltoztatása esetén benyújtandó nyilatkozat, a külföldi és a hazai szakmai cím használata, a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének ellenőrzése

Kompenzációs intézkedések

40. §
(1) Az eljáró hatóság három évnél nem hosszabb alkalmazkodási időszakot vagy alkalmassági vizsgát írhat elő.
(1) Ha a szolgáltatásnyújtás Magyarországon történő tartózkodással jár, jogszabály előírhatja, hogy a szolgáltatásnyújtó a szolgáltatásnyújtását megelőzően írásban nyilatkozatot tegyen.
(1) A 38. § szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó a Magyar Köztársaság területén való, határon átnyúló, a Kormány rendeletében meghatározott szolgáltatási tevékenység folytatására irányuló szándékát annak első alkalommal való megkezdése előtt köteles bejelenteni az adott szabályozott szakma tekintetében az elismerésért felelős hatóságnak, illetve a 41. § szerinti előzetes ellenőrzést végző hatóságnak.
(1) A 38. § szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó Magyarország területén való, határon átnyúló, a Kormány rendeletében meghatározott szolgáltatási tevékenység folytatására irányuló szándékát annak első alkalommal való megkezdése előtt köteles bejelenteni az adott szabályozott szakma tekintetében az elismerésért felelős hatóságnak, illetve a 41. § szerinti előzetes ellenőrzést végző hatóságnak.
(1) A 38. § szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó Magyarország területén való, határon átnyúló, a Kormány rendeletében meghatározott szolgáltatási tevékenység folytatására irányuló szándékát annak első alkalommal való megkezdése előtt köteles bejelenteni az adott szabályozott szakma tekintetében az elismerésért felelős hatóságnak, illetve a 41. § szerinti előzetes ellenőrzést végző hatóságnak. A szolgáltatásnyújtó a bejelentést követően Magyarország egész területén jogosulttá válik a szolgáltatásnyújtásra.
(2) Az eljáró hatóságnak biztosítania kell, hogy a kérelmező választhasson az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga között.
(2) Külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni a szolgáltatásnyújtó nyilatkozatának tartalma, a nyilatkozat esetleges megújítása, valamint a nyilatkozattal együtt benyújtandó iratok tekintetében; a szolgáltatásnyújtó azonban az előírt nyilatkozatot bármilyen formában megteheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmát, a bejelentés esetleges megújítása szabályait, valamint a bejelentéssel együtt benyújtandó iratokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3) A szolgáltatásnyújtó tevékenységét - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - idegen nyelvű szakmai címének használatával folytatja. Ha a szolgáltatásnyújtó szakmai címe összetéveszthető valamely magyar szakmai címmel, a szolgáltatásnyújtó a tevékenységét úgy folytatja, hogy a külföldi szakmai címet odaítélő intézmény vagy vizsgáztató hatóság nevének feltüntetésével használja a külföldi szakmai címet. Ha a szolgáltatásnyújtó letelepedés szerinti tagállamában az adott szakmához nem tartozik szakmai cím, a szolgáltatásnyújtó tevékenységét a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirata által tanúsított idegen nyelvű címet használva folytatja.
(3) A szolgáltatásnyújtó a tevékenysége e fejezet szerinti folytatásakor - a (4) bekezdésben és a 41. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel - a letelepedése szerinti tagállamban az adott szakmához tartozó szakmai címét köteles használni, a letelepedés szerinti tagállam hivatalos nyelvén. Ha a szolgáltatásnyújtó szakmai címe összetéveszthető valamely magyar szakmai címmel, a szolgáltatásnyújtó a tevékenységét úgy folytathatja, hogy a külföldi szakmai címet odaítélő intézmény vagy vizsgáztató hatóság nevének feltüntetésével használja a külföldi szakmai címet. Ha a szolgáltatásnyújtó letelepedése szerinti tagállamban az adott szakmához nem tartozik szakmai cím, a szolgáltatásnyújtó a tevékenységét a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirata által tanúsított idegen nyelvű cím használatával folytathatja.
(4) A szolgáltatásnyújtó a megfelelő hazai szakmai címet használva folytatja tevékenységét, ha az a IX. Fejezet hatálya alá tartozik.
(4) A szolgáltatásnyújtó a megfelelő hazai szakmai címet használva folytathatja tevékenységét, ha az a IX. Fejezet hatálya alá tartozik.

Valamely tagállamban kiállított oklevél, végbizonyítvány és bizonyítvány hazai bizonyítványként történő elismerése

41. §
(1) Ha valamely szabályozott szakma gyakorlása Magyarországon bizonyítvány birtoklásához kötött, a kérelmező szakképesítése a szabályozott szakma gyakorlásának engedélyezésére irányadó jogszabályok által előírt szakképzettséggel akkor minősül egyenértékűnek, ha
a) a kérelmező olyan oklevéllel, végbizonyítvánnyal vagy bizonyítvánnyal rendelkezik, amely lehetővé teszi a szakma gyakorlását abban a tagállamban, ahol azt szerezte,
b) a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző tíz év során két évig teljes munkaidőben vagy ennek megfelelő időtartamú részmunkaidőben gyakorolta szakmáját egy olyan tagállamban, amely nem nyilvánította szabályozottnak az adott szakmát, továbbá a kérelmező olyan képzettséget tanúsító okirattal rendelkezik, amely az oklevél, végbizonyítvány vagy bizonyítvány fogalmának egyébként megfelel, azonban nem jogosítja fel a kérelmezőt szabályozott szakma gyakorlására, és tanúsítja, hogy a kérelmező az adott szakma gyakorlásához szükséges ismeretekkel rendelkezik, vagy
c) a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző tíz év során három egymást követő évben teljes munkaidőben, vagy ennek megfelelő időtartamú részmunkaidőben gyakorolta szakmáját egy olyan tagállamban, amely nem nyilvánította szabályozottnak az adott szakmát.
(1) Az olyan népegészségügyi vagy közbiztonsági vonatkozású szabályozott szakmák esetében, amelyek nem a IX. Fejezet hatálya alá tartoznak, jogszabály előírhatja a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének az első szolgáltatásnyújtást megelőző ellenőrzését. Az előzetes ellenőrzés csak arra irányulhat, hogy megakadályozza a szolgáltatás igénybe vevője egészségének, illetve biztonságának a szolgáltatásnyújtó nem megfelelő szakmai felkészültségéből származó súlyos károsodását, illetve sérelmét, feltéve, hogy az ellenőrzés nem lépi túl a céljának eléréséhez szükséges mértéket.
(1) A szolgáltatásnyújtó a Kormány rendeletében meghatározott, népegészségügyi vagy a szolgáltatás igénybe vevőjének vagy más személyeknek az életét, testi épségét érintő kockázatokat magában hordozó szabályozott szakma gyakorlását - ide nem értve a IX. Fejezet hatálya alá tartozó szabályozott szakmát - csak azt követően kezdheti meg, hogy azt az előzetes ellenőrzést végző hatóság a 40. § szerinti bejelentés alapján a Magyar Köztársaság területén való, határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége első alkalommal való megkezdése előtt a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének ellenőrzését követően engedélyezi (előzetes ellenőrzés). Az előzetes ellenőrzés során a hatóság csak azt vizsgálhatja - a feltétlenül szükséges mértékben -, hogy a szolgáltatásnyújtó szakmai felkészültsége megfelelő-e annak elkerülésére, hogy a szolgáltatás igénybe vevője vagy más személy életét, testi épségét súlyos károsodás vagy sérelem érje.
(1) A szolgáltatásnyújtó a Kormány rendeletében meghatározott, népegészségügyi vagy a szolgáltatás igénybe vevőjének vagy más személyeknek az életét, testi épségét érintő kockázatokat magában hordozó szabályozott szakma gyakorlását - ide nem értve a IX. Fejezet hatálya alá tartozó szabályozott szakmát - csak azt követően kezdheti meg, hogy azt az előzetes ellenőrzést végző hatóság a 40. § szerinti bejelentés alapján Magyarország területén való, határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége első alkalommal való megkezdése előtt a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének ellenőrzését követően engedélyezi (előzetes ellenőrzés). Az előzetes ellenőrzés során a hatóság csak azt vizsgálhatja - a feltétlenül szükséges mértékben -, hogy a szolgáltatásnyújtó szakmai felkészültsége megfelelő-e annak elkerülésére, hogy a szolgáltatás igénybe vevője vagy más személy életét, testi épségét súlyos károsodás vagy sérelem érje.
(1) A szolgáltatásnyújtó a Kormány rendeletében meghatározott, népegészségügyi vagy a szolgáltatás igénybe vevőjének vagy más személyeknek az életét, testi épségét érintő kockázatokat magában hordozó szabályozott szakma gyakorlását - ide nem értve a VIII., a IX. és a IX/A. Fejezet hatálya alá tartozó szabályozott szakmát - csak azt követően kezdheti meg, hogy azt az előzetes ellenőrzést végző hatóság a 40. § szerinti bejelentés alapján Magyarország területén való, határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége első alkalommal való megkezdése előtt a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének ellenőrzését követően engedélyezi (előzetes ellenőrzés). Az előzetes ellenőrzés során a hatóság csak azt vizsgálhatja - a feltétlenül szükséges mértékben -, hogy a szolgáltatásnyújtó szakmai felkészültsége megfelelő-e annak elkerülésére, hogy a szolgáltatás igénybe vevője vagy más személy életét, testi épségét súlyos károsodás vagy sérelem érje.
(1) A szolgáltatásnyújtó a Kormány rendeletében meghatározott, közegészségügyi vagy közbiztonsági vonatkozású szakma gyakorlását - ide nem értve a VIII., a IX. és a IX/A. Fejezet hatálya alá tartozó szabályozott szakmát - csak azt követően kezdheti meg, hogy azt az előzetes ellenőrzést végző hatóság a 40. § szerinti bejelentés alapján Magyarország területén való, határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége első alkalommal való megkezdése előtt az ellenőrzés mellőzésével vagy a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének ellenőrzését követően engedélyezi (előzetes ellenőrzés). Az előzetes ellenőrzés célja az, hogy megakadályozza a szolgáltatás igénybe vevője egészségének vagy biztonságának - a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének hiánya miatti - súlyos károsodását vagy sérelmét.
(2) Az eljáró hatóság nem hívhatja fel a kérelmezőt az (1) bekezdés b) pontja szerinti, kétéves szakmai gyakorlat igazolására, ha a kérelmező képzést tanúsító okirata szabályozott képzés keretében szerezte meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előzetes ellenőrzést végző eljáró hatóság a nyilatkozat és a nyilatkozattal együtt benyújtandó iratok beérkezését követő harminc napon belül határozatban dönt. Ha az eljáró hatóság a megadott határidőn belül nem hozza meg döntését, a szolgáltatásnyújtást engedélyezettnek kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előzetes ellenőrzést végző eljáró hatóság a bejelentés és a bejelentéssel együtt benyújtandó iratok beérkezését követő egy hónapon belül dönt.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratnak tekintendő az olyan képzést tanúsító okirat is, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága állított ki valamely tagállamban elfogadott képzés sikeres befejezését követően, és amelyet egy tagállam egyenértékűnek ismert el, amennyiben az elismerésről a többi tagállamot és az Európai Bizottságot értesítette.
(3) Az előzetes ellenőrzést végző hatóság határozatában
a) eltekinthet az előzetes ellenőrzéstől,
b) a szolgáltatásnyújtást engedélyezi,
c) a szolgáltatásnyújtást az (5) bekezdés szerinti feltétellel engedélyezi, vagy
d) a szolgáltatás nyújtását megtiltja, ha az engedély megadásának jogszabályi feltételei hiányoznak.
(3) Az előzetes ellenőrzést végző hatóság
a) a szolgáltatásnyújtást a képesítés előzetes ellenőrzése nélkül engedélyezi, ha azonos képesítés előzetes ellenőrzése alapján az adott szakma folytatását korábban már az (5) bekezdés szerinti feltétel kikötése nélkül engedélyezte,
a) a szolgáltatásnyújtást a képesítés külön ellenőrzése nélkül engedélyezi,
b) a szolgáltatásnyújtást engedélyezi,
b) a szolgáltatásnyújtást előzetes ellenőrzést követően engedélyezi,
b) a szolgáltatásnyújtást előzetes ellenőrzést követően engedélyezi, vagy,
c) a szolgáltatásnyújtást az (5) bekezdés szerinti feltétellel engedélyezi, vagy
c) a szolgáltatásnyújtás engedélyezését alkalmassági vizsga sikeres teljesítéséhez köti, vagy
c) a szolgáltatásnyújtás engedélyezését alkalmassági vizsga sikeres teljesítéséhez köti,
d) a szolgáltatás nyújtását megtiltja, ha az engedély megadásának jogszabályi feltételei hiányoznak.
(4) Indokolt esetben az előzetes ellenőrzést végző hatóság vezetője az eljárási határidőt harminc nappal meghosszabbíthatja.
(4) Indokolt esetben az előzetes ellenőrzést végző hatóság vezetője a (2) bekezdés szerinti határidőt a határozat meghozatalára rendelkezésre álló határidőn belül egy hónappal meghosszabbíthatja.
(4) Az előzetes ellenőrzést végző hatóság a döntését egy hónapon belül hozza meg. Ha az előzetes ellenőrzést végző hatóság a döntését egy hónapon belül nem tudja meghozni, erről a bejelentés megtételét követő egy hónapon belül tájékoztatja a szolgáltatásnyújtót a döntés meghozatalát gátló körülmény megjelölésével. Az előzetes ellenőrzést végző hatóság a tájékoztatást követő egy hónapon belül az eljárás felfüggesztése mellett intézkedik a gátló körülmény megszüntetéséről. Az előzetes ellenőrzést végző hatóság a (3) bekezdés szerinti döntését a gátló körülmény megszűnésétől számított két hónapon belül meghozza.
(5) Amennyiben lényeges eltérés van a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítése és a hazai jogszabály által előírt szakmai képesítés között, és ez az eltérés olyan mértékű, hogy az veszélyt jelent a közegészségre vagy a közbiztonságra, az előzetes ellenőrzést végző hatóság előírhatja a szolgáltatásnyújtó részére, hogy - elsősorban alkalmassági vizsga letételével - bizonyítsa, hogy a hiányzó ismereteket vagy szaktudást más módon megszerezte.
(5) Amennyiben lényeges eltérés van a szolgáltató szakmai képesítése és a hazai jogszabály által előírt szakmai képesítés között, és ez az eltérés olyan mértékű, hogy az veszélyt jelent a szolgáltatás igénybe vevője vagy más személy életére, testi épségére nézve, az előzetes ellenőrzést végző hatóság előírhatja, hogy a szolgáltatásnyújtó csak azt követően folytathatja tevékenységét, hogy - elsősorban alkalmassági vizsga letételével - igazolta, hogy a hiányzó ismereteket vagy szaktudást más módon megszerezte.
(5) Amennyiben lényeges eltérés van a szolgáltató szakmai képesítése és a hazai jogszabály által előírt szakmai képesítés között, és ez az eltérés olyan mértékű, hogy az veszélyt jelent a szolgáltatás igénybe vevője vagy más személy életére, testi épségére nézve, valamint e lényeges eltérést nem küszöböli ki a szolgáltató szakmai tapasztalata vagy az egész életen át tartó tanulás során szerzett és illetékes hatóság által igazolt tudása, képessége és készsége, az előzetes ellenőrzést végző hatóság előírja, hogy a szolgáltatásnyújtó csak azt követően kezdheti meg tevékenységét, hogy - alkalmassági vizsga letételével - igazolja, hogy a hiányzó tudást, képességet vagy készséget megszerezte.
(6) Az előzetes ellenőrzést végző hatóság a szolgáltatás nyújtását a (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti határozat meghozatalától, illetve a c) pont szerinti feltétel bekövetkeztétől számított harminc napon belül engedélyezi.
(6) Az előzetes ellenőrzést végző hatóság az (5) bekezdés szerinti feltétel teljesítésének körülményeit úgy állapítja meg, hogy a feltétel sikeres teljesítése esetében a szolgáltatásnyújtó tevékenységét a szolgáltatásnyújtást feltétellel engedélyező döntés meghozatalától számított egy hónapon belül megkezdhesse.
(6) Az előzetes ellenőrzést végző hatóság a döntését az (5) bekezdés szerinti alkalmassági vizsga teljesítése alapján hozza meg, és az (5) bekezdés szerinti feltétel teljesítésének körülményeit úgy állapítja meg, hogy a feltétel sikeres teljesítése esetén a szolgáltatásnyújtó a tevékenységét a (3) bekezdés c) pontja szerinti döntés meghozatalától számított egy hónapon belül megkezdhesse.
(7) Ha az előzetes ellenőrzést végző hatóság ellenőrizte a külföldi szakmai képesítést, a szolgáltatásnyújtó a megfelelő hazai szakmai cím használatával folytatja tevékenységét.
(7) Ha az előzetes ellenőrzést végző hatóság ellenőrizte a külföldi szakmai képesítést, a szolgáltatásnyújtó a megfelelő hazai szakmai cím használatával folytathatja a tevékenységét.
(8) Ha az előzetes ellenőrzést végző hatóság a (2) vagy (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozza meg a döntését, a szolgáltatásnyújtást engedélyezettnek kell tekinteni.
(8) Ha az előzetes ellenőrzést végző hatóság a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozza meg a döntését, a szolgáltatásnyújtást engedélyezettnek kell tekinteni.
(9) Az előzetes ellenőrzést végző hatóság internetes honlapján közzéteszi azoknak a képesítéseknek a felsorolását, amelyek esetében az (3) bekezdés a) pontja szerint eltekint az előzetes ellenőrzéstől.

Kompenzációs intézkedések

A szolgáltatás igénybe vevőjének tájékoztatása

42. §
(1) Az eljáró hatóság a 41. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetén előírhat két évnél nem hosszabb alkalmazkodási időszakot vagy alkalmassági vizsgát, ha
a) a kérelmező képzésének gyakorlati vagy elméleti része lényegesen eltér a szabályozott szakma gyakorlásához Magyarországon előírt bizonyítvány megszerzéséhez szükséges képzéstől, vagy
b) a szabályozott szakma Magyarországon egy vagy több olyan szakmai tevékenységet is magában foglal, amelyek abban a tagállamban, amelyben a képzést tanúsító okiratot kiállították, nem részei a szakmának, feltéve, hogy az adott szakmai tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeret megszerzése része a hazai képzésnek, a kérelmező képzésének azonban nem.
(2) Az eljáró hatóságnak biztosítania kell, hogy a kérelmező választhasson az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga között.
(3) Ha a kérelmező szaktudásának az elismerése a 41. § (1) bekezdésének c) pontja alapján történt, és a kérelmező nem rendelkezik oklevéllel, végbizonyítvánnyal, bizonyítvánnyal vagy a 41. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti, képzést tanúsító okirattal, az eljáró hatóság két évnél nem hosszabb alkalmazkodási időszakot vagy alkalmassági vizsgát írhat elő.
(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben az eljáró hatóság dönthet, hogy a kérelmezőt alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga teljesítésére kötelezi.
42. §   Ha a szolgáltatásnyújtás a letelepedés szerinti tagállam szakmai címének vagy a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat által tanúsított címnek a használatával történik, a magyar és az európai közösségi jogban foglalt egyéb tájékoztatási követelmények teljesítésén kívül a szolgáltatásnyújtó a szolgáltatás igénybe vevőjét tájékoztatja a következő adatokról is:
a) ha a szolgáltatásnyújtó szerepel cégnyilvántartásban vagy hasonló nyilvános jegyzékben, annak a nyilvántartásnak a neve, amelybe bejegyezték, a bejegyzés száma vagy az adott nyilvántartásban szereplő azonosító,
b) ha a szolgáltatásnyújtó tevékenysége a letelepedés szerinti tagállamban engedélyköteles, az illetékes felügyeleti hatóság neve és címe,
c) annak a szakmai szövetségnek vagy hasonló testületnek a megnevezése, amely a szolgáltatásnyújtót nyilvántartásba vette,
d) a szolgáltatásnyújtó szakmai címe, vagy ha a letelepedés szerinti tagállamban nem létezik ilyen cím, a szolgáltatásnyújtó képzés sikeres elvégzését tanúsító okirata által tanúsított címe és annak a tagállamnak a megnevezése, amelyben azt megszerezte,
e) ha a szolgáltatásnyújtó hozzáadottértékadó-köteles tevékenységet folytat, az Európai Tanácsnak a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló irányelve 22. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hozzáadottértékadó-azonosítószám és
f) a szolgáltatásnyújtónak a szakmai felelősségére vonatkozó biztosítási fedezettel, valamint egyéb, egyéni vagy kollektív védelemmel kapcsolatos adatai.
42. §   Ha a szolgáltatásnyújtás a letelepedés szerinti tagállam szakmai címének vagy a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat által tanúsított címnek a használatával történik, a magyar és az európai uniós jogban foglalt egyéb tájékoztatási követelmények teljesítésén kívül a szolgáltatásnyújtó a szolgáltatás igénybe vevőjét tájékoztatja a következő adatokról is:
a) ha a szolgáltatásnyújtó szerepel cégnyilvántartásban vagy hasonló nyilvános jegyzékben, annak a nyilvántartásnak a neve, amelybe bejegyezték, a bejegyzés száma vagy az adott nyilvántartásban szereplő azonosító,
b) ha a szolgáltatásnyújtó tevékenysége a letelepedés szerinti tagállamban engedélyköteles, az illetékes felügyeleti hatóság neve és címe,
c) annak a szakmai szövetségnek vagy hasonló testületnek a megnevezése, amely a szolgáltatásnyújtót nyilvántartásba vette,
d) a szolgáltatásnyújtó szakmai címe, vagy ha a letelepedés szerinti tagállamban nem létezik ilyen cím, a szolgáltatásnyújtó képzés sikeres elvégzését tanúsító okirata által tanúsított címe és annak a tagállamnak a megnevezése, amelyben azt megszerezte,
e) ha a szolgáltatásnyújtó hozzáadottértékadó-köteles tevékenységet folytat, az Európai Tanácsnak a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló irányelve 22. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hozzáadottértékadó-azonosítószám és
f) a szolgáltatásnyújtónak a szakmai felelősségére vonatkozó biztosítási fedezettel, valamint egyéb, egyéni vagy kollektív védelemmel kapcsolatos adatai.

X/A. FEJEZET
A MÉRGEZŐ TERMÉKEK KERESKEDELEMÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

Valamely tagállamban kiállított okiratok hazai képzettségi tanúsítványként történő elismerése

43. §
(1) Ha valamely szabályozott szakma gyakorlása Magyarországon képzettségi tanúsítvány birtoklásához kötött, a kérelmező szakképesítése a szabályozott szakma gyakorlásának engedélyezésére irányadó jogszabályok által előírt szakképesítéssel egyenértékűnek minősül, ha a kérelmező rendelkezik
a) olyan képzettségi tanúsítvánnyal, amelyet valamely tagállamban előírnak a szakma gyakorlásához, és ezt a képzettségi tanúsítványt abban a tagállamban állították ki, vagy
b) valamely tagállamban szerzett, képzést tanúsító okirattal,
feltéve, hogy ezen okiratok biztosítják, hogy a hazai előírások szempontjából, így különösen az egészségügyi, közbiztonsági, környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi előírások szempontjából egyenértékűek a Magyarországon előírt képzettségi tanúsítvánnyal.
(2) Ha a kérelmező nem rendelkezik az (1) bekezdés szerinti okiratokkal, akkor esetében a tevékenység megkezdésének engedélyezésére alkalmazandó magyar szabályokat kell alkalmazni.

A végzettségi szint elismerése

44. §   Ha valamely szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlásának az a feltétele, hogy a kérelmező általános iskolai vagy középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkezzék, a kérelmező végzettségi szintje a szabályozott szakma gyakorlásának engedélyezésére irányadó jogszabályok által előírt végzettségi szinttel akkor minősül egyenértékűnek, ha valamely tagállamban kiállított, a megfelelő végzettségi szintet tanúsító bizonyítvánnyal rendelkezik.

IX. FEJEZET
A SZAKMAI GYAKORLATON ALAPULÓ ELISMERÉS

45. §   E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kérelmező akár önálló vállalkozóként, akár foglalkoztatottként külön jogszabályban meghatározott tevékenységet szándékozik gyakorolni Magyarországon.
45. §   E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni - az 53/A. §-ban foglalt eltérésekkel -, ha a kérelmező akár önálló vállalkozóként, akár foglalkoztatottként külön jogszabályban meghatározott tevékenységet szándékozik gyakorolni Magyarországon.
46. §
(1) Ha a külön jogszabályban meghatározott tevékenység Magyarországon szabályozott szakmai tevékenységnek minősül, az eljáró hatóság összehasonlítja a szabályozott szakmai tevékenység gyakorlásához Magyarországon előírt követelményeket a kérelmező képzést tanúsító okirata által igazolt szaktudással.
(2) Ha a kérelmező képzést tanúsító okirata által igazolt szaktudása a Magyarországon szabályozott szakmai tevékenység gyakorlásának engedélyezésére irányadó jogszabályok által előírt képzésnek és ismereteknek megfelelő, az eljáró hatóság engedélyezi a kérelmező számára a szabályozott szakmai tevékenység gyakorlását.
(3) Ha a kérelmező képzést tanúsító okirata által igazolt szaktudása a Magyarországon szabályozott szakmai tevékenység gyakorlásának engedélyezésére irányadó jogszabályok által előírt követelmények között lényeges a különbség, az eljáró hatóság a szabályozott szakmai tevékenység gyakorlásának engedélyezéséhez három évnél nem hosszabb alkalmazkodási időszakot vagy alkalmassági vizsgát írhat elő.
(4) Az eljáró hatóságnak biztosítania kell, hogy a kérelmező választhasson az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga között.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól az eljáró hatóság akkor térhet el, ha a kérelmező önálló vállalkozóként vagy más gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként szándékozik az adott szabályozott szakmai tevékenységet gyakorolni, és olyan szakmai tevékenységről van szó, amelynek gyakorlása kifejezetten a magyar jog ismeretét követeli meg. Ebben az esetben az eljáró hatóság a kérelmező ez irányú kérelmének meghallgatása után maga dönthet, hogy a kérelmezőt alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga teljesítésére kötelezi.
(6) A kérelmezőt megilleti a választás joga aközött, hogy képzést tanúsító okiratának e § szerinti vagy szakmai gyakorlatának a 47-52. §-ok szerinti elismerését kérelmezze.
47. §
(1) Ha a külön jogszabályban meghatározott tevékenység Magyarországon szabályozott szakmai tevékenység, a kérelmező a szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására akkor jogosult, ha a tevékenységet valamely tagállamban
a) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként hat egymást követő éven keresztül folytatta,
b) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta, és a kérelmező bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább hároméves, a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,
c) önálló vállalkozóként három egymást követő éven keresztül folytatta, és a kérelmező bizonyítja, hogy foglalkoztatottként további öt éven keresztül folytatta az adott tevékenységet, vagy
d) gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként öt egymást követő éven keresztül folytatta, amely időtartamból legalább három éven keresztül egy vagy több szervezeti egység vezetőjeként műszaki munkakört töltött be, és a kérelmező bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább hároméves, a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült.
(2) A szabályozott szakmai tevékenység gyakorlását az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben az eljáró hatóság nem engedélyezi, ha a kérelmező a tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző tíz évben nem folytatta.
48. §
(1) Ha a külön jogszabályban meghatározott tevékenység Magyarországon szabályozott szakmai tevékenység, a kérelmező a szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására akkor jogosult, ha a tevékenységet valamely tagállamban
a) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként hat egymást követő éven keresztül folytatta,
b) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta, és a kérelmező bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább hároméves, a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,
c) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként négy egymást követő éven keresztül folytatta, és a kérelmező bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább kétéves, a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,
d) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta, és a kérelmező bizonyítja, hogy foglalkoztatottként további öt éven keresztül folytatta az adott tevékenységet,
e) foglalkoztatottként öt egymást követő éven keresztül folytatta, és a kérelmező bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább hároméves, a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült, vagy
f) foglalkoztatottként hat egymást követő éven keresztül folytatta, és a kérelmező bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább kétéves, a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült.
(2) A szabályozott szakmai tevékenység gyakorlását az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott esetben az eljáró hatóság nem engedélyezi, ha a kérelmező a tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző tíz évben nem folytatta.
49. §
(1) Ha a külön jogszabályban meghatározott tevékenység Magyarországon szabályozott szakmai tevékenység, a kérelmező a szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására akkor jogosult, ha a tevékenységet valamely tagállamban
a) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként hat egymást követő éven keresztül folytatta,
b) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta, és a kérelmező bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább hároméves, a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,
c) önálló vállalkozóként három egymást követő éven keresztül folytatta, és a kérelmező bizonyítja, hogy foglalkoztatottként további öt éven keresztül folytatta az adott tevékenységet.
(2) A szabályozott szakmai tevékenység gyakorlását az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben az eljáró hatóság nem engedélyezi, ha a kérelmező a tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző tíz évben nem folytatta.
50. §   Ha a külön jogszabályban meghatározott tevékenység Magyarországon szabályozott szakmai tevékenység, a kérelmező a szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására akkor jogosult, ha a tevékenységet valamely tagállamban
a) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként öt egymást követő éven keresztül folytatta,
b) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként két egymást követő éven keresztül folytatta, és a kérelmező bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább hároméves, a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,
c) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta, és a kérelmező bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább kétéves, a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,
d) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként két egymást követő éven keresztül folytatta, és a kérelmező bizonyítja, hogy foglalkoztatottként további három éven keresztül folytatta az adott tevékenységet,
e) foglalkoztatottként három egymást követő éven keresztül folytatta, és a kérelmező bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább kétéves, a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült.
51. §
(1) Ha a külön jogszabályban meghatározott tevékenység Magyarországon szabályozott szakmai tevékenység, a kérelmező a szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására akkor jogosult, ha a tevékenységet valamely tagállamban önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezetőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta, és a tevékenységet nem szüneteltette a kérelem benyújtását megelőző két évben.
(2) Ha a külön jogszabályban meghatározott tevékenység Magyarországon szabályozott szakmai tevékenység, a kérelmező a szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására akkor jogosult, ha
a) a tevékenységet valamely tagállamban önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezetőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta, és
b) a tevékenységet nem szüneteltette a kérelem benyújtását megelőző két évben, amennyiben a tevékenység kétéves szüneteltetése esetén a magyar jogszabályok szerint nincs mód a tevékenység folytatására.
52. §
(1) Ha a külön jogszabályban meghatározott tevékenység Magyarországon szabályozott szakmai tevékenység, a kérelmező a szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására akkor jogosult, ha a tevékenységet valamely tagállamban
a) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta,
b) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként két egymást követő éven keresztül folytatta, és a kérelmező bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,
c) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként két egymást követő éven keresztül folytatta, és a kérelmező bizonyítja, hogy foglalkoztatottként további három éven keresztül folytatta az adott tevékenységet,
d) foglalkoztatottként három egymást követő éven keresztül folytatta, és a kérelmező bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült.
(2) A szabályozott szakmai tevékenység gyakorlását az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben az eljáró hatóság nem engedélyezi, ha a kérelmező a tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző tíz évben nem folytatta.
53. §
(1) Ha a kérelmező rendelkezik valamely tagállam által elismert, két évet elérő, de három évnél rövidebb képzést tanúsító okirattal, az e fejezetben a képzés időtartamára megszabott időtartamú képzéssel rendelkezőnek kell tekinteni akkor is, ha a képzése időtartama rövidebb, mint amilyet ez a fejezet előír, azonban az előírtnál olyan arányban hosszabb időtartamú szakmai gyakorlattal rendelkezik, mint amilyen arányban a kérelmező képzése az előírt képzésnél rövidebb.
(2) Ha valamely tagállam joga szerint alapított gazdálkodó szervezet szándékozik a külön jogszabályban meghatározott, Magyarországon szabályozottnak minősülő szakmai tevékenységet folytatni, akkor esetében az e fejezet rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
53/A. §
(1) A (2)-(9) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kérelmező
a) mérgező termékek kereskedelmével vagy forgalmazásával kíván foglalkozni Magyarországon, és szakmai tevékenysége külön jogszabály hatálya alá tartozik, vagy
b) a 45-53. § hatálya alá tartozó, külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenysége mérgező termékek felhasználását igényli.
b) a VIII. Fejezet hatálya alá tartozó, külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenysége mérgező termékek felhasználását igényli.
(2) Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység Magyarországon szabályozott szakmai tevékenység, a kérelmező a szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására akkor jogosult, ha a tevékenységet valamely tagállamban
a) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként öt egymást követő éven keresztül folytatta,
b) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként két egymást követő éven keresztül folytatta, feltéve, hogy rendelkezik olyan igazolással, amely tanúsítja, hogy mérgező termékek kereskedelmére és forgalmazására jogosult valamely tagállamban,
c) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert képzésben részesült,
c) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően a tevékenység gyakorlására felkészítő, az adott tagállam által elismert képzésben részesült,
d) foglalkoztatottként három egymást követő éven keresztül folytatta, feltéve, hogy rendelkezik olyan igazolással, amely tanúsítja, hogy mérgező termékek kereskedelmére és forgalmazására jogosult valamely tagállamban, vagy
e) foglalkoztatottként négy egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert képzésben részesült.
e) foglalkoztatottként négy egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően a tevékenység gyakorlására felkészítő, az adott tagállam által elismert képzésben részesült.
(3) A (2) bekezdés rendelkezései kizárólag azon becsomagolt mérgező termékek kereskedelmére és forgalmazására vonatkoznak, amelyeket eredeti csomagolásukban szándékoznak a fogyasztókhoz eljuttatni.
(4) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység Magyarországon szabályozott szakmai tevékenység, a kérelmező a szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására akkor jogosult, ha a tevékenységet valamely tagállamban
a) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként hat egymást követő éven keresztül folytatta,
b) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta, feltéve, hogy rendelkezik olyan igazolással, amely tanúsítja, hogy mérgező termékek felhasználására jogosult valamely tagállamban,
c) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként négy egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert képzésben részesült,
d) foglalkoztatottként négy egymást követő éven keresztül folytatta, feltéve, hogy rendelkezik olyan igazolással, amely tanúsítja, hogy mérgező termékek felhasználására jogosult valamely tagállamban, vagy
e) foglalkoztatottként öt egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert képzésben részesült.
(5) A (4) bekezdés a), c) és e) pontjai nem alkalmazhatók, ha a kérelmező külön jogszabályban meghatározott, nagyon mérgező termékeket, illetve irtószereket kíván felhasználni.
(6) A (4) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott esetben, ha a kérelmező külön jogszabályban meghatározott, nagyon mérgező termékeket, illetve irtószereket kíván felhasználni, akkor a kérelmező kizárólag abban az esetben jogosult a nagyon mérgező termékek, illetve irtószerek magyarországi felhasználására, ha a kérelmező igazolása azt is tanúsítja, hogy mely nagyon mérgező termék vagy termékek, illetve irtószer vagy irtószerek felhasználására jogosult valamely tagállamban.
(7) A (2) bekezdés a) pontja, a (4) bekezdés a) pontja és a (6) bekezdés szerinti esetben a kérelmező akkor folytatta tevékenységét az előírt időtartamig, ha tevékenységét a kérelem benyújtásakor is folytatja, vagy ha tevékenységét megszüntette, akkor a tevékenység megszüntetésétől a kérelem benyújtásáig nem telt el két évnél hosszabb időtartam.
(8) Ha a kérelmező azon igazolásából, amely tanúsítja, hogy mérgező termékek kereskedelmére és forgalmazására jogosult valamely tagállamban, vagy a kérelmező által a tevékenység megkezdését megelőzően elvégzett, a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által elismert képzése alapján megállapítható, hogy
a) a kérelmező csak meghatározott mérgező termékek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására jogosult, illetve a képzés a kérelmezőt csak meghatározott mérgező termékek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására készítette fel, vagy
b) a kérelmező meghatározott mérgező termékek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására nem jogosult, illetve a képzés a kérelmezőt meghatározott mérgező termékek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására nem készítette fel,
akkor az eljáró hatóság az igazolásban foglalt korlátozásoknak megfelelően korlátozza azon mérgező termékek körét, amelyek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására a kérelmező jogosult Magyarországon.
(8) Ha a kérelmező azon igazolásából, amely tanúsítja, hogy mérgező termékek kereskedelmére és forgalmazására jogosult valamely tagállamban, vagy a kérelmező által a tevékenység megkezdését megelőzően elvégzett, a tevékenység gyakorlására felkészítő, az adott tagállam által elismert képzése alapján megállapítható, hogy
a) a kérelmező csak meghatározott mérgező termékek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására jogosult, illetve a képzés a kérelmezőt csak meghatározott mérgező termékek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására készítette fel, vagy
b) a kérelmező meghatározott mérgező termékek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására nem jogosult, illetve a képzés a kérelmezőt meghatározott mérgező termékek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására nem készítette fel,
akkor az eljáró hatóság az igazolásban foglalt korlátozásoknak megfelelően korlátozza azon mérgező termékek körét, amelyek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására a kérelmező jogosult Magyarországon.
(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a (8) bekezdésben meghatározott mérgező anyagokkal megegyező aktív hatóanyagokat tartalmazó, valamint az emberi, állati vagy növényi egészségre nézve a (8) bekezdésben meghatározott mérgező termékekével megegyező, közvetlen vagy közvetett kockázatot jelentő mérgező termékek esetében.

X/B. FEJEZET
KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

54. §
(1) Az a hazai eljáró hatóság, amelynek a határon átnyúló szolgáltatási tevékenységet a szolgáltatásnyújtónak be kell jelentenie, megalapozott kétség esetén megkeresheti a származási tagállam illetékes hatóságát határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetében, tájékoztatást kérve a szolgáltatásnyújtó letelepedésének jogszerűségére és megfelelő szakmagyakorlására vonatkozóan. A nemzetközi jogsegélykérés azzal a céllal is történhet, hogy az eljáró hatóság információt szerezzen arról, hogy a határon átnyúló szolgáltatást nyújtóval szemben nem szabtak-e ki a szakmagyakorlásával összefüggésben fegyelmi büntetést, vagy nem hoztak-e a büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős ítéletet, amennyiben a megkeresett hatóság rendelkezik ezekről információval.
(1) Az a hazai eljáró hatóság, amelynek a határon átnyúló szolgáltatási tevékenységet a szolgáltatásnyújtónak be kell jelentenie, megalapozott kétség esetén megkeresheti a származási tagállam illetékes hatóságát határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetében, tájékoztatást kérve a szolgáltatásnyújtó letelepedésének jogszerűségére és megfelelő szakmagyakorlására vonatkozóan. A megkeresés azzal a céllal is történhet, hogy az eljáró hatóság információt szerezzen arról, hogy a határon átnyúló szolgáltatást nyújtóval szemben nem szabtak-e ki a szakmagyakorlásával összefüggésben fegyelmi büntetést, vagy nem hoztak-e a büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős ítéletet, amennyiben a megkeresett hatóság rendelkezik ezekről információval.
(1) Az a hazai eljáró hatóság, amelynek a határon átnyúló szolgáltatási tevékenységet a szolgáltatásnyújtónak be kell jelentenie, megalapozott kétség esetén megkeresheti a származási tagállam illetékes hatóságát határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetében, tájékoztatást kérve a szolgáltatásnyújtó letelepedésének jogszerűségére és megfelelő szakmagyakorlására vonatkozóan. A megkeresés azzal a céllal is történhet, hogy az eljáró hatóság információt szerezzen arról, hogy a határon átnyúló szolgáltatást nyújtóval szemben nem szabtak-e ki a szakmagyakorlásával összefüggésben fegyelmi büntetést, vagy nem hoztak-e a büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős ügydöntő határozatot, amennyiben a megkeresett hatóság rendelkezik ezekről információval.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések mellett az előzetes ellenőrzést végző hatóság a nemzetközi jogsegélykérés keretében a közegészségre vagy a közbiztonságra nézve veszélyt jelentő lényeges eltérések felmérése céljából tájékoztatást kérhet a szolgáltatásnyújtó által elvégzett képzés tartalmáról.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések mellett az előzetes ellenőrzést végző hatóság a megkeresés keretében a közegészségre vagy a közbiztonságra nézve veszélyt jelentő lényeges eltérések felmérése céljából tájékoztatást kérhet a szolgáltatásnyújtó által elvégzett képzés tartalmáról.
(3) A hazai eljáró hatóság a fogadó tagállam illetékes hatóságának az (1) és (2) bekezdés szerinti megkeresésére az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tájékoztatást nyújt. Ha az adott szakma Magyarországon nem szabályozott, a fogadó tagállam illetékes hatóságának megkeresésére a hazai információs szolgálat nyújt tájékoztatást.
(4) Az illetékes hatóságok beszerzik mindazon információt, amely a szolgáltatás igénybe vevőjének a szolgáltatásnyújtó ellen benyújtott panaszai elbírálásához szükséges. A szolgáltatás igénybe vevőjével a panasz elbírálásának eredményét közölni kell.
55. §
(1) A külön jogszabályban meghatározott, riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság tájékoztatja a többi tagállam illetékes hatóságát azon személyről, akit a hazai hatóság vagy bíróság a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel gyakorolható szakma gyakorlásától eltiltott, vagy akinek a szakmagyakorlási jogát felfüggesztette.
(2) A riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság a szakma gyakorlásától eltiltó vagy a szakmagyakorlási jogot felfüggesztő döntés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, a döntés közlésétől számított három napon belül a belső piaci információs rendszeren keresztül tájékoztatást ad a többi tagállam illetékes hatóságának a döntésről.
(2) A riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság a szakma gyakorlásától eltiltó vagy a szakmagyakorlási jogot felfüggesztő döntés jogerőre emelkedésétől illetve véglegessé válásától, vagy ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül illetve azonnal végrehajtható, a döntés közlésétől számított három napon belül a belső piaci információs rendszeren keresztül tájékoztatást ad a többi tagállam illetékes hatóságának a döntésről.
(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás a következő adatokat tartalmazza:
a) azon személy természetes személyazonosító adatait és állampolgárságát, akit a szakma gyakorlásától eltiltottak vagy akinek szakmagyakorlási jogát felfüggesztették,
b) a döntés hatálya alá tartozó szakma vagy szakmai tevékenység megnevezését,
c) a felfüggesztő vagy eltiltó döntést meghozó hazai hatóság vagy bíróság adatait és
d) a felfüggesztés vagy eltiltás időbeli hatályát.
(4) A külön jogszabályban kijelölt hatóság azon személy természetes személyazonosító adatait, akiről bíróság megállapította, hogy e törvény szerinti elismerési eljárás során közokirat-hamisítás bűncselekményét követte el, a belső piaci információs rendszeren keresztül a közokirat-hamisítást megállapító ítélet jogerőre emelkedésétől számított három napon belül megküldi a többi tagállam illetékes hatóságának.
(4) A külön jogszabályban kijelölt hatóság azon személy természetes személyazonosító adatait, akiről bíróság megállapította, hogy e törvény szerinti elismerési eljárás során közokirat-hamisítás bűncselekményét követte el, a belső piaci információs rendszeren keresztül a közokirat-hamisítást megállapító ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül megküldi a többi tagállam illetékes hatóságának.
(5) A riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság a (3) bekezdés szerinti adatok megadásával a belső piaci információs rendszeren keresztül a többi tagállam illetékes hatóságát haladéktalanul tájékoztatja arról, ha a szakma gyakorlásától eltiltó vagy a szakmagyakorlási jogot felfüggesztő döntés időtartama letelt, vagy ha a felfüggesztő döntés időtartama megváltozott.
(6) Az ebben a szakaszban szabályozott riasztás ellen a 11. § szerinti hatósághoz fellebbezés nyújtható be. A határozatot a riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság a (3) bekezdés szerinti tartalommal és a riasztásról szóló tájékoztatás megadásával megegyező időpontban írásban közli azzal a személlyel, akit a szakma gyakorlásától eltiltottak vagy akinek a szakmagyakorlási jogát felfüggesztették. A fellebbezés tényéről a riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság a fellebbezés kézhezvételét követő három napon belül tájékoztatást ad a belső piaci információs rendszeren keresztül a többi tagállam illetékes hatóságának.
(7) A riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság a szakma gyakorlásától eltiltó vagy a szakmagyakorlást felfüggesztő döntés visszavonásának hatálybalépését vagy az ilyen döntés időbeli hatályának leteltét követő három napon belül az (1) bekezdés szerint nyújtott tájékoztatást visszavonja.
(6) Az ebben a szakaszban szabályozott riasztás fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatnak minősül. A határozatot a riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság a (3) bekezdés szerinti tartalommal és a riasztásról szóló tájékoztatás megadásával megegyező időpontban írásban közli azzal a személlyel, akit a szakma gyakorlásától eltiltottak, vagy akinek a szakmagyakorlási jogát felfüggesztették. A fellebbezés tényéről a riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság a fellebbezés kézhezvételét követő három napon belül tájékoztatást ad a belső piaci információs rendszeren keresztül a többi tagállam illetékes hatóságának.
56. §
(1) A riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság az 55. § szerinti feladatai ellátása céljából a riasztási mechanizmusban érintett személy alábbi adatait kezeli:
a) családi és utónevét,
b) születési családi és utónevét,
c) anyja születési családi és utónevét,
d) születési helyét és idejét,
e) a szakma gyakorlásától eltiltás, valamint a felfüggesztés tényét, megnevezését, leteltének várható napját,
f) a közokirat-hamisítással érintett okirat adatait, és
g) a döntést meghozó hatóság vagy bíróság adatait.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság
a) a szakma gyakorlásától eltiltás, felfüggesztés leteltéig, de legfeljebb a riasztási mechanizmus szerinti bejelentésig,
b) a közokirat-hamisítás bejelentéséig kezeli.
(3) A riasztási mechanizmusban közreműködő hatóság jogosult az általa az (1) bekezdés szerint kezelt, a büntetőeljárásban kiszabott foglalkozástól eltiltás várható leteltének napjára vonatkozó adat ellenőrzése céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerből való adatigénylésre.

NEGYEDIK RÉSZ
A HAZAI BIZONYÍTVÁNYOKRÓL, OKLEVELEKRŐL ÉS A HAZAI SZAKMAI GYAKORLATRÓL SZÓLÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, AZ EURÓPAI SZAKMAI KÁRTYA, A TÁJÉKOZTATÁS, A RÉSZTANULMÁNYOK BESZÁMÍTÁSA, AZ ELJÁRÁS DÍJA ÉS A ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

NEGYEDIK RÉSZ
A HAZAI BIZONYÍTVÁNYOKRÓL, OKLEVELEKRŐL ÉS A HAZAI SZAKMAI GYAKORLATRÓL SZÓLÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, AZ EURÓPAI SZAKMAI KÁRTYA, A SZAKMÁK ÚJ SZABÁLYOZÁSÁNAK ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ ARÁNYOSSÁGI ÉRTÉKELÉS SZABÁLYAI, A TÁJÉKOZTATÁS, A RÉSZTANULMÁNYOK BESZÁMÍTÁSA, AZ ELJÁRÁS DÍJA ÉS A ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

X. FEJEZET
A SZAKKÉPZETTSÉG ÉS A SZAKKÉPESÍTÉS FELTÉTEL NÉLKÜLI ELISMERÉSE

A szakképzettség és a szakképesítés feltétel nélküli elismerésének általános szabályai

54. §   E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kérelmező állatorvosi, fogorvosi, gyógyszerészi, építészmérnöki, orvosi, ápolói vagy szülésznői oklevél, illetve bizonyítvány birtoklásához kötött szakmát szándékozik gyakorolni Magyarországon.

A Magyarországon gazdasági céllal letelepedni szándékozó kérelmező esetén alkalmazandó általános szabályok

55. §
(1) A kérelmezőnek kérelméhez be kell nyújtania
b) oklevelének vagy bizonyítványának hiteles másolatát és hiteles fordítását, és
c) annak igazolását, hogy az eljárásért fizetendő díjat megfizette.
(2) Ha az elismerési eljárás során megalapozott kétség merül fel, az eljáró hatóság a küldő állam vagy származási ország illetékes hatóságától megerősítést kérhet a kérelmező képzést tanúsító okiratainak hitelességéről, valamint arról a körülményről, hogy a kérelmező valóban részt vett a benyújtott okiratai által tanúsított képzésben.
(3) A kérelmezőnek nem kell kérelméhez csatolnia a 7. és a 8. §-ban meghatározott további okiratokat.
(4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az eljáró hatóság előírhatja annak igazolását, hogy a kérelmező a szakma gyakorlásához szükséges magyar jogszabályokról és etikai szabályokról, valamint a szakma gyakorlásához szükséges magyar nyelvi ismeretek megszerzésének lehetőségéről szóló tájékoztatást megkapta.

A Magyarországon gazdasági céllal letelepedni nem szándékozó kérelmező esetén alkalmazandó általános szabályok

56. §
(1) Ha a szakma gyakorlására jogosult személy nem szándékozik gazdasági céllal letelepedni Magyarországon, azonban Magyarországon is gyakorolni szándékozik a szakmát, akkor a szakma gyakorlásának megkezdése előtt tevékenységét, és annak ismertetését be kell jelentenie az eljáró hatóságnak, ha a szakma gyakorlása Magyarországon történő tartózkodással jár együtt. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kérelmező a bejelentéssel jogosulttá válik a szakma gyakorlására.
(2) A szakma gyakorlására jogosult személy az eljáró hatóság részére akkor köteles bejelentést tenni a Magyarországot érintő tevékenységről és annak ismertetéséről, ha az Magyarországon történő tartózkodással jár. Ha a bejelentésre az eset természete miatt a tevékenység megkezdése előtt nincs mód, akkor a bejelentést a lehető legrövidebb időn belül pótolni kell.
(3) A szakma gyakorlására jogosult személy köteles az eljáró hatóság részére a bejelentés mellett benyújtani
a) azon okiratának hiteles másolatát és hiteles fordítását, amely tanúsítja, hogy abban a tagállamban, amelyben letelepedett, az adott szakmát jogszerűen gyakorolja,
b) oklevelének vagy bizonyítványának hiteles másolatát és hiteles fordítását,
c) ha a szakma gyakorlására jogosult fogorvosi, orvosi, ápolói vagy szülésznői tevékenységet kíván végezni, annak hitelt érdemlő igazolását, hogy a korábbi, rendszeresen végzett egészségügyi szolgáltatásának helye szerinti utolsó, ennek hiányában az állampolgársága szerint illetékes állam jogszabályai alapján nem áll az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró vagy korlátozó büntetés, illetőleg büntetőjogi intézkedés hatálya alatt, és
d) annak igazolását, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges egészségügyi alkalmassági feltételeknek megfelel, ha ezt külön jogszabály előírja.
(4) Az eljáró hatóság akkor köteles elfogadni a (3) bekezdés szerinti okiratot, ha azt a szakma gyakorlására jogosult személy az okirat kiállítását követő tizenkét hónapon belül nyújtja be.
(5) Ha a szakma gyakorlására jogosult személy a szakmát rendszeresen szándékozik gyakorolni Magyarországon, akkor ezt a bejelentésében feltünteti. Ezt követően a szakma gyakorlásával járó tevékenység tényleges folytatásáról szóló ismertetést meg kell küldenie az illetékes hatóságnak, de a (3) bekezdés szerinti okiratokat nem kell ismételten benyújtania mindaddig, amíg azok a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelnek.
(5) Ha a szakma gyakorlására jogosult személy a szakmát rendszeresen szándékozik gyakorolni Magyarországon, akkor ezt a bejelentésében feltünteti. Ezt követően a szakma gyakorlásával járó tevékenység tényleges folytatásáról szóló ismertetést meg kell küldenie az eljáró hatóságnak, de a (3) bekezdés szerinti okiratokat nem kell ismételten benyújtania mindaddig, amíg azok a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelnek.
(6) A szakma gyakorlására jogosult személy használhatja a megfelelő hazai szakmai címet is (24. §).
(7) A szakma gyakorlására jogosult személy köteles a magyar jogszabályok és a magyar etikai szabályok szerint gyakorolni a szakmát.
(8) Az eljáró hatóság megtiltja a tevékenység hazai folytatását, ha az adott személy az e törvényben meghatározott feltételeknek nem felel meg.
(9) Ha a szakma gyakorlására jogosult személy fogorvosi, orvosi, ápolói vagy szülésznői tevékenységet kíván végezni, akkor az (1) bekezdés szerinti, az e § hatálya alá tartozó tevékenységre vonatkozó bejelentésében foglalt adatokról az eljáró hatóság - nyilvántartás céljából - tájékoztatja az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt.
(9) Ha a szakma gyakorlására jogosult személy fogorvosi, orvosi, ápolói vagy szülésznői tevékenységet kíván végezni, akkor az (1) bekezdés szerinti, az e § hatálya alá tartozó tevékenységre vonatkozó bejelentésében foglalt adatokról az eljáró hatóság - nyilvántartás céljából - tájékoztatja az egészségügyi államigazgatási szervet.

Az állatorvos szakma gyakorlásával kapcsolatos különös szabályok

57. §
(1) Ha a kérelmező Magyarországon szándékozik letelepedni, az eljáró hatóság értesíti az oklevél elismeréséről a Magyar Állatorvosi Kamara területi szervezetét, amely a kérelmezőt külön jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén kamarai tagként bejegyzi.
(2) Ha a kérelmező nem szándékozik letelepedni Magyarországon, de Magyarországon vagy Magyarországon is gyakorolni szándékozik a szakmát, akkor annak ismertetéséről a bejelentést a Magyar Állatorvosi Kamarának is megküldi.
(3) Ha az eljáró hatóság megtiltja a tevékenység hazai folytatását, határozatáról a Magyar Állatorvosi Kamarát is értesíti.

Az orvos és a fogorvos szakma gyakorlásával kapcsolatos különös szabályok

58. §
(1) Ha a kérelmező Magyarországon szándékozik letelepedni, az eljáró hatóság tájékoztatja az oklevél elismeréséről a Magyar Orvosi Kamara helyi szervét. A Magyar Orvosi Kamara a kérelmezőt külön jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén kamarai tagként bejegyzi.
(2) Ha a kérelmező nem szándékozik letelepedni Magyarországon, de Magyarországon is gyakorolni szándékozik a szakmát, akkor az annak ismertetéséről szóló bejelentést az eljáró hatóság a Magyar Orvosi Kamarának is megküldi.
(3) Ha a külön jogszabály szerint illetékes hatóság megtiltja a tevékenység hazai folytatását, határozatáról a Magyar Orvosi Kamarát is értesíti.
(3) Ha a külön jogszabály szerinti hatóság megtiltja a tevékenység hazai folytatását, határozatáról a Magyar Orvosi Kamarát is értesíti.

A gyógyszerész szakma gyakorlásával kapcsolatos különös szabályok

59. §
(1) Az eljáró hatóság az oklevél elismerése esetén értesíti erről a Magyar Gyógyszerész Kamara területi szervezetét, amely a kérelmező kamarai tagként való bejegyzésre irányuló eljárást lefolytatja.
(2) Gyógyszerészi tevékenység esetén nem alkalmazhatók a Magyarországon letelepedni nem szándékozó kérelmező esetén e törvény alapján irányadó szabályok.

Az egészségügyi szakdolgozói szakma gyakorlásával kapcsolatos különös szabályok

59/A. §
(1) Ha a kérelmező Magyarországon szándékozik letelepedni, az eljáró hatóság tájékoztatja az oklevél elismeréséről a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarát. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara a kérelmezőt külön jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén kamarai tagként bejegyzi.
(2) Ha a kérelmező nem szándékozik letelepedni Magyarországon, de Magyarországon is gyakorolni szándékozik a szakmát, akkor az annak ismertetéséről szóló bejelentést az eljáró hatóság a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának is megküldi.
(3) Ha a külön jogszabály szerint illetékes hatóság megtiltja a tevékenység hazai folytatását, határozatáról a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarát is értesíti.
(3) Ha a külön jogszabály szerinti hatóság megtiltja a tevékenység hazai folytatását, határozatáról a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarát is értesíti.

Az építészmérnöki oklevél elismerésével és a szakma gyakorlásával kapcsolatos különös szabályok

60. §
(1) Az eljáró hatóság az oklevél elismerése iránti kérelem teljesítéséről szóló jogerős határozatát a tevékenység gyakorlásához szükséges névjegyzékbe vétel céljából 15 napon belül megküldi a névjegyzékbe vételről külön jogszabályban meghatározottak szerint hatáskörrel rendelkező
a) illetékes területi építész kamarának - ha a kérelmező Magyarországon gazdasági céllal szándékozik letelepedni -, amely a névjegyzékbe vételről a kérelmező kamarai felvételét követően dönt, vagy
b) a Budapesti Építész Kamarának - ha a kérelmező nem szándékozik gazdasági céllal letelepedni Magyarországon, de Magyarországon is gyakorolni kívánja a szakmát -, amely a névjegyzékbe vételről a kérelmező által kötelezően bejelentett tevékenység ismertetése, és a külön jogszabályban meghatározott feltételek vizsgálata alapján dönt.
(2) A kérelmező a tevékenységét névjegyzékbe történő felvételét követően kezdheti meg.

NEGYEDIK RÉSZ
A HAZAI BIZONYÍTVÁNYOKRÓL, OKLEVELEKRŐL ÉS A HAZAI SZAKMAI GYAKORLATRÓL SZÓLÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, A TÁJÉKOZTATÁS, A RÉSZTANULMÁNYOK BESZÁMÍTÁSA, AZ ELJÁRÁS DÍJA ÉS A ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XI. FEJEZET
A HAZAI BIZONYÍTVÁNYOKRÓL, OKLEVELEKRŐL ÉS A HAZAI SZAKMAI GYAKORLATRÓL SZÓLÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY

XI. FEJEZET
A HAZAI BIZONYÍTVÁNYOKRÓL, OKLEVELEKRŐL ÉS A HAZAI SZAKMAI GYAKORLATRÓL SZÓLÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY ÉS A MÁS EGT-ÁLLAMI HATÓSÁGOK ÁLTALI MEGKERESÉSEK TELJESÍTÉSE

60/A. §
(1) Az eljáró hatóság kérelemre a hazai bizonyítványról vagy oklevélről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány azt igazolja, hogy a bizonyítványt vagy az oklevelet hazai oktatási intézmény állította ki, továbbá igazolja a bizonyítvány vagy az oklevél által tanúsított végzettségi szintet, szakképesítést vagy szakképzettséget. Ha a bizonyítvány vagy oklevél továbbtanulásra, továbbtanulásra történő jelentkezésre vagy szabályozott szakma gyakorlására is feljogosít, akkor a hatósági bizonyítvány ezeket a körülményeket is igazolja. Ha a szabályozott szakmához tartozó szakmai tevékenység részben azonos vagy összetéveszthető egy másik szabályozott szakmához tartozó szakmai tevékenységgel, az eljáró hatóság megállapíthatja, hogy az oklevél vagy a bizonyítvány mely szabályozott szakma vagy mely szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására nem jogosít Magyarországon.
(1) Az eljáró hatóság kérelemre a hazai bizonyítványról vagy oklevélről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány azt igazolja, hogy a bizonyítványt vagy az oklevelet hazai oktatási intézmény állította ki, továbbá igazolja a bizonyítvány vagy az oklevél által tanúsított végzettségi szintet, szakképesítést vagy szakképzettséget. A hatósági bizonyítvány továbbá igazolja, hogy a kiállításához alapul szolgáló okirat vagy okiratok hitelesek. Ha a bizonyítvány vagy oklevél továbbtanulásra, továbbtanulásra történő jelentkezésre vagy szabályozott szakma gyakorlására is feljogosít, akkor a hatósági bizonyítvány ezeket a körülményeket is igazolja. Ha a szabályozott szakmához tartozó szakmai tevékenység részben azonos vagy összetéveszthető egy másik szabályozott szakmához tartozó szakmai tevékenységgel, az eljáró hatóság megállapíthatja, hogy az oklevél vagy a bizonyítvány mely szabályozott szakma vagy mely szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására nem jogosít Magyarországon.
(2) A kérelmezőnek a bizonyítványa vagy az oklevele hatósági bizonyítvánnyal történő igazolására irányuló kérelméhez mellékelnie kell a bizonyítványa vagy oklevele hiteles másolatát, az eljáró hatóság azonban a bizonyítvány vagy oklevél nem hiteles másolatát is elfogadhatja.
(2) A kérelmezőnek a bizonyítványa vagy az oklevele hatósági bizonyítvánnyal történő igazolására irányuló kérelméhez mellékelnie kell a bizonyítványa vagy oklevele másolatát.
60/B. §
(1) Az eljáró hatóság kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy a kérelmező valamely szabályozott szakmát Magyarországon ténylegesen és jogszerűen gyakorolt, illetve amennyiben ezt a szakmát gazdálkodó szervezet vezetőjeként [30. § (6) bekezdés] vagy egyéni vállalkozóként gyakorolta, akkor erről a körülményről is.
(1) Az eljáró hatóság kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy a kérelmező valamely szabályozott szakmát Magyarországon ténylegesen és jogszerűen gyakorolt, illetve amennyiben ezt a szakmát gazdálkodó szervezet vezetőjeként [28. § (15) bekezdés] vagy egyéni vállalkozóként gyakorolta, akkor erről a körülményről is.
(2) A kérelmezőnek a szabályozott szakma gyakorlásának hatósági bizonyítvánnyal történő igazolására irányuló kérelméhez mellékelnie kell:
a) a kérelmező tényleges és jogszerű szakmagyakorlásáról szóló munkáltatói, jegyzői vagy kamarai nyilatkozatot,
b) a kérelmező egyéni vállalkozói igazolványának másolatát vagy munkaszerződését.
b) a kérelmező egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséről az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározott igazolásának másolatát vagy munkaszerződését.
(3) Amennyiben a kérelmező a szabályozott szakmát gazdálkodó szervezet vezetőjeként gyakorolta, kérelméhez a (2) bekezdésben meghatározott iratokon túlmenően mellékelnie kell:
a) a kérelmező munkáltatójának szervezeti felépítését bemutató iratot,
b) a kérelmező által vezetett szervezet vagy szervezeti egység munkavállalóinak munkaszerződését.
60/C. §
(1) A 4. § (5) bekezdésében meghatározott eljáró hatóság kérelemre a hazai bizonyítványról vagy oklevélről hatósági bizonyítványban igazolja, hogy a bizonyítvány vagy az oklevél szakmai és vizsgakövetelményei, illetve képesítési követelményei összhangban állnak az európai közösségi jog által meghatározott minimális képzési követelményekkel.
(1) A Kormány által kijelölt eljáró hatóság kérelemre a hazai bizonyítványról vagy oklevélről hatósági bizonyítványban igazolja, hogy a bizonyítvány vagy az oklevél szakmai és vizsgakövetelményei, illetve képesítési követelményei összhangban állnak az európai közösségi jog által meghatározott minimális képzési követelményekkel.
(1) A Kormány által kijelölt eljáró hatóság kérelemre a hazai bizonyítványról vagy oklevélről hatósági bizonyítványban igazolja, hogy a bizonyítvány vagy az oklevél szakmai és vizsgakövetelményei, illetve képesítési követelményei összhangban állnak az európai uniós jog által meghatározott minimális képzési követelményekkel.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott hatósági bizonyítvány kiállítása azért nem lehetséges, mert a bizonyítvány vagy az oklevél szakmai és vizsgakövetelményei, illetve képesítési követelményei nem állnak összhangban az európai közösségi jog által meghatározott minimális képzési követelményekkel, akkor a 4. § (5) bekezdésében meghatározott eljáró hatóság a kérelmező hazai szakma gyakorlatáról kérelemre a 60/B. § rendelkezései szerint hatósági bizonyítványt állít ki.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott hatósági bizonyítvány kiállítása azért nem lehetséges, mert a bizonyítvány vagy az oklevél szakmai és vizsgakövetelményei, illetve képesítési követelményei nem állnak összhangban az európai közösségi jog által meghatározott minimális képzési követelményekkel, akkor a Kormány által kijelölt eljáró hatóság a kérelmező hazai szakma gyakorlatáról kérelemre a 60/B. § rendelkezései szerint hatósági bizonyítványt állít ki.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott hatósági bizonyítvány kiállítása azért nem lehetséges, mert a bizonyítvány vagy az oklevél szakmai és vizsgakövetelményei, illetve képesítési követelményei nem állnak összhangban az európai uniós jog által meghatározott minimális képzési követelményekkel, akkor a Kormány által kijelölt eljáró hatóság a kérelmező hazai szakma gyakorlatáról kérelemre a 60/B. § rendelkezései szerint hatósági bizonyítványt állít ki.
60/D. §
(1) Az eljáró hatóság az Európai Unió más tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségben részes más állam (a továbbiakban: EGT-állam) illetékes hatósága általi megkeresésben foglalt kérdések megválaszolása érdekében jogosult a másik EGT-állam illetékes hatósága által közölt, az előtte folyó eljárásban az adott szakma gyakorlása feltételeinek fennállását igazoló adatok ellenőrzésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés érdekében az eljáró hatóság jogosult a bűnügyi nyilvántartó szervtől arra a tényre vonatkozó adatot igényelni, hogy a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában kezel-e a más EGT-állam illetékes hatósága által közölt adatokkal egyező adatokat, és jogosult ezt az adatot az ellenőrzés időtartamáig kezelni.
(3) Az eljáró hatóság az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés érdekében jogosult más hatóságtól arra vonatkozó tényadatot igényelni, hogy az általa vezetett nyilvántartásokban kezel-e a más EGT-állam illetékes hatósága által közölt adatokkal egyező adatokat, és jogosult ezt az adatot az ellenőrzés időtartamáig kezelni a következők tekintetében:
a) engedélyhez vagy más feltételhez kötött tevékenység folytatása esetén az érintett személy rendelkezik-e a szükséges engedéllyel, feltételekkel, vagy
b) a kérelmező nem áll-e az adott szakma gyakorlását megtiltó vagy az adott szakma gyakorlását meghatározott ideig vagy mértékben korlátozó jogerős hatósági határozat vagy jogszabályban kötelezően előírt valamely szervezethez tartozás esetén az ilyen szervezet által kiszabott jogerős fegyelmi büntetés hatálya alatt.
b) a kérelmező nem áll-e az adott szakma gyakorlását megtiltó vagy az adott szakma gyakorlását meghatározott ideig vagy mértékben korlátozó végleges hatósági határozat vagy jogszabályban kötelezően előírt valamely szervezethez tartozás esetén az ilyen szervezet által kiszabott végleges fegyelmi büntetés hatálya alatt.
(4) Az eljáró hatóság a (2) és a (3) bekezdés alapján, valamint a szakmai tevékenység ellenőrzése céljából általa kezelt más adatokból levont következtetéseiről és az ezeket megalapozó adatokról a másik EGT-állam illetékes hatóságát a megkeresésben feltett kérdésekre válaszolva, az ahhoz szükséges körben és mértékben tájékoztatja.
(5) Az eljáró hatóság az e §-ban meghatározott adatokat más célra nem használhatja fel, adatállományban nem rögzítheti és más szervnek nem továbbíthatja.
(6) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) hatálya alá tartozó tevékenységek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti megkeresések tekintetében a Szolgtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

XI/A. FEJEZET
AZ EURÓPAI SZAKMAI KÁRTYA

60/E. §
(1) Az eljáró hatóság kérelemre a külön jogszabályban meghatározott szakmák esetében európai szakmai kártyát hoz létre a belső piaci információs rendszerben, ha a kérelmező olyan határon átnyúló szolgáltatást kíván nyújtani egy másik tagállamban, amelyben a szolgáltatás nem tartozik előzetes ellenőrzés alá. A létrehozott európai szakmai kártya a 40. § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek minősül. A határon átnyúló szolgáltatás végzője mentesül a bejelentés megtételétől számított 18 hónapig az újabb bejelentés megtételének kötelezettsége alól.
(2) A kérelmező kérheti a szakmai képesítése elismerését a Harmadik rész szabályai szerint abban esetben is, ha az adott szakma esetében az európai szakmai kártyát bevezették. A kérelmező kérheti az európai szakmai kártya helyett a XI. Fejezet szerinti hatósági bizonyítvány kiállítását.
(3) Ha a kérelmező az európai szakmai kártya létrehozását azért kéri az eljáró hatóságtól, hogy szakmai képesítését egy másik tagállam elismerje, vagy ott előzetes ellenőrzés alá tartozó határon átnyúló szolgáltatást nyújtson, az eljáró hatóság az európai szakmai kártya létrehozásában közreműködik.
(4) Ha az európai szakmai kártya létrehozásának a célja az, hogy a kérelmező szakmai képesítését az eljáró hatóság elismerje, az európai szakmai kártya nem mentesít a szakma gyakorlásához külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi vagy ellenőrzési követelmények teljesítése alól.
60/F. §
(1) A kérelmező az európai szakmai kártya létrehozására irányuló kérelmét az Európai Bizottság által létrehozott honlapon keresztül nyújtja be.
(2) Az eljáró hatóság a kérelem benyújtásától számított hét napon belül értesíti a kérelmezőt az eljárás megindításáról és szükség esetén hiánypótlásra hívja fel.
(3) Az eljáró hatóság igazolja, hogy a kérelmező Magyarországon a szakma gyakorlására jogosult, és az európai szakmai kártya létrehozásához szükséges okiratai hitelesek.
60/G. §
(1) Ha az eljáró hatóság olyan európai szakmai kártyát hozott létre, amely tanúsítja, hogy a kérelmező olyan határon átnyúló szolgáltatásra jogosult, amely nem tartozik előzetes ellenőrzés alá, az eljáró hatóság az európai szakmai kártya létrehozásának tényét a kérelemben megjelölt tagállam illetékes hatóságával és a kérelmezővel közli.
(2) A kérelmező kérheti, hogy az eljáró hatóság az eredeti kérelemben megjelölt tagállamon vagy tagállamokon túl az európai szakmai kártya hatályát további tagállamra vagy tagállamokra is terjessze ki. A kérelmező kérheti az eljáró hatóságtól az európai szakmai kártyája 18 hónapos időbeli hatályának a meghosszabbítását.
(3) A kérelmező a (2) bekezdés szerinti esetben az adataiban bekövetkezett változásokat az eljáró hatóságnak bejelenti.
(4) Az eljáró hatóság a (2) bekezdés szerinti esetben a döntését közli a kérelemben megjelölt tagállam illetékes hatóságával és a kérelmezővel.
(5) A kérelmező az európai szakmai kártyával addig gyakorolhatja a szakmát Magyarországon, amíg a belső piaci információs rendszerben lévő okiratok és adatok alapján a származási tagállamban jogosult a szakma gyakorlására.
60/H. §
(1) Ha a kérelmező azért kéri az európai szakmai kártya létrehozásában az eljáró hatóság közreműködését, hogy szakmai képesítését a külföldi illetékes hatóság elismerje, vagy mert azzal előzetes ellenőrzés alá tartozó határon átnyúló szolgáltatást kíván nyújtani, az eljáró hatóság igazolja, hogy a kérelmező Magyarországon a szakma gyakorlására jogosult, és az európai szakmai kártya létrehozásához szükséges okirata hiteles, a kérelmet pedig haladéktalanul továbbítja a fogadó tagállam illetékes hatóságának, és erről a kérelmezőt értesíti. Ha a fogadó tagállam illetékes hatósága a kérelmet megalapozó dokumentum hiteles másolatát kéri, az eljáró hatóság a megkeresésnek két héten belül eleget tesz.
(2) Ha a kérelmező külföldi illetékes hatóságtól európai szakmai kártya igénybevételével kéri a képesítése VIII-IX/B. Fejezet szerinti elismerését, az eljáró hatóság hozza létre az európai szakmai kártyát.
(3) Ha a kérelmező európai szakmai kártya igénybevételével kéri külföldi képesítésének a VII. Fejezet szerinti elismerését, vagy előzetes ellenőrzés alá tartozó szolgáltatást kíván nyújtani Magyarországon, az eljáró hatóság vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság hozza létre az európai szakmai kártyát.
(4) Az eljáró hatóság vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott esetben, megalapozott kétség esetén további tájékoztatást kérhet a származási tagállam illetékes hatóságától. Az eljáró hatóság megalapozott kétség esetén a kérelmet megalapozó dokumentum vagy dokumentumok hiteles másolatát is kérheti a származási tagállam illetékes hatóságától. Ha az eljáró hatóság vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság az e bekezdés szerinti tájékoztatást vagy hiteles másolatot sem a származási tagállam illetékes hatóságától, sem a kérelmezőtől nem kapja meg, az európai szakmai kártya létrehozását elutasítja.
(5) Ha az eljáró hatóság nem hozza meg döntését vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság nem szervezi meg a szakmai vizsgát a 9. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül, az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, és az európai szakmai kártyát létrehozottnak kell tekinteni.
60/I. §
(1) Az eljáró hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján gondoskodik az európai szakmai kártya létrehozásához szükséges adatok naprakészen tartásáról a kérelmező szakmagyakorlásával kapcsolatos fegyelmi vagy büntetőszankciót illetően. Az eljáró hatóság az adatokban bekövetkezett változásokról tájékoztatja a kérelmezőt és a fogadó tagállam illetékes hatóságait. A tájékoztatás nem érinti az 55. § szerinti riasztási mechanizmusra vonatkozó előírások teljesítését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás a következő adatokat tartalmazza:
a) azon személy természetes személyazonosító adatait és állampolgárságát, akit a szakma gyakorlásától eltiltottak, vagy akinek szakmagyakorlási jogát felfüggesztették,
b) a döntés hatálya alá tartozó szakma vagy szakmai tevékenység megnevezését,
c) a felfüggesztő vagy eltiltó döntést meghozó hazai hatóság vagy bíróság adatait és
d) a felfüggesztés vagy eltiltás időbeli hatályát.
(3) Az európai szakmai kártya birtokosa kérheti az eljáró hatóságtól a belső piaci információs rendszerben tárolt adatainak kijavítását, kiegészítését, törlését vagy zárolását.
(4) Az eljáró hatóság a kérelmezőt a (3) bekezdés szerinti jogáról az európai szakmai kártya létrehozásakor és ezt követően kétévente tájékoztatja.
(5) Ha az európai szakmai kártya birtokosa kéri a belső piaci információs rendszerben tárolt adatainak törlését, az eljáró hatóság vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság az európai szakmai kártya létrehozására irányuló korábbi döntését írásba foglalja.
(6) Az európai szakmai kártyát létrehozó eljáró hatóság harmadik személyek részére tanúsítja annak hitelességét és érvényességét.
(7) Az európai szakmai kártyát létrehozó eljáró hatóság az európai szakmai kártya birtokosát - annak kérésére - tájékoztatja a belső piaci információs rendszerben tárolt adatairól.

XI/B. FEJEZET
A SZAKMÁK ÚJ SZABÁLYOZÁSÁNAK ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ ARÁNYOSSÁGI ÉRTÉKELÉS SZABÁLYAI

60/J. §E fejezet alkalmazásában:) 0/J. §E fejezet alkalmazásában:
1. Fenntartott tevékenységek: egy szakma szabályozásának olyan formája, amelynek esetében egy szakmai tevékenység vagy szakmai tevékenységekhez való hozzáférés egy szabályozott szakma meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező tagjai számára van fenntartva, beleértve azt az esetet is, amikor a tevékenység megosztott más szabályozott szakmákkal;
2. Védett szakmai cím: egy szakma szabályozásának olyan formája, amelynek esetében a cím - valamely szakma vagy szakmák csoportjának gyakorlása során való - használatának feltétele egy meghatározott szakmai képesítés megléte, és amelynek esetében az adott cím nem megfelelő használata szankciókat von maga után.
60/K. §
(1) A 28. § (3) bekezdésében meghatározott szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó új jogszabályi rendelkezések bevezetését, illetve a meglévő rendelkezések módosítását megelőzően az e fejezetben meghatározott szabályokkal összhangban a jogszabály előkészítője arányossági értékelést végez.
(1) A 28. § (3) bekezdésében meghatározott szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó új rendelkezéseki rendelkezések bevezetését, illetve a meglévő rendelkezések módosítását megelőzően az e fejezetben meghatározott szabályokkal összhangban a rendelkezések előkészítője arányossági értékelést végez.
(2) Az (1) bekezdésben említett értékelés mértékének arányban kell állnia a rendelkezés jellegével, tartalmával és hatásával.
(3) Az (1) bekezdésben említett bármely rendelkezéshez a jogszabály előkészítője az arányosság elvével való összhang megítélését lehetővé tevő részletes indokolást készít.
(3) Az (1) bekezdésben említett bármely rendelkezéshez a rendelkezések előkészítője az arányosság elvével való összhang megítélését lehetővé tevő részletes indokolást készít.
(4) A jogszabály előkészítője minőségi és - amennyiben ez lehetséges és releváns - mennyiségi elemekkel támasztja alá azokat az okokat, amelyek alapján eldönthető, hogy az (1) bekezdésben említett rendelkezés indokolt és arányos.
(4) A rendelkezések előkészítője minőségi és - amennyiben ez lehetséges és releváns - mennyiségi elemekkel támasztja alá azokat az okokat, amelyek alapján eldönthető, hogy az (1) bekezdésben említett rendelkezés indokolt és arányos.
(5) A jogszabály előkészítője az (1) bekezdésben említett értékelést objektív és független módon végzi el.
(5) A rendelkezések előkészítője az (1) bekezdésben említett értékelést objektív és független módon végzi el.
(6) A jogszabály előkészítője figyelemmel kíséri a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó, új vagy módosított jogszabályi rendelkezések megfelelését az arányosság elvének azok elfogadását követően, tekintettel az érintett rendelkezések elfogadása óta bekövetkezett bármely fejleményre.
(6) A rendelkezések előkészítője figyelemmel kíséri a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó, új vagy módosított rendelkezéseki rendelkezések megfelelését az arányosság elvének azok elfogadását követően, tekintettel az érintett rendelkezések elfogadása óta bekövetkezett bármely fejleményre.
60/L. §   A 60/K. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések se közvetlenül, se közvetetten nem tartalmazhatnak állampolgárság vagy lakóhely alapján történő megkülönböztetést.
60/M. §
(1) A jogszabály előkészítője biztosítja, hogy a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó azon jogszabályi rendelkezések, amelyeket bevezetni tervez, és a hatályos rendelkezések általa szándékolt módosításai közérdekű célok alapján indokoltak legyenek.
(1) A rendelkezések előkészítője biztosítja, hogy a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó azon rendelkezéseki rendelkezések, amelyeket bevezetni tervez, és a hatályos rendelkezések általa szándékolt módosításai közérdekű célok alapján indokoltak legyenek.
(2) A jogszabály előkészítője mérlegeli, hogy az (1) bekezdésben említett rendelkezések objektív módon indokoltak-e a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy vagy a közérdeken alapuló kényszerítő körülmények alapján.
(2) A rendelkezések előkészítője mérlegeli, hogy az (1) bekezdésben említett rendelkezések objektív módon indokoltak-e a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy vagy a közérdeken alapuló kényszerítő körülmények alapján.
(3) A tisztán gazdasági jellegű indokok, illetve a tisztán adminisztratív okok nem minősülnek olyan közérdeken alapuló kényszerítő körülménynek, amely indokolná a szabályozott szakmákhoz való hozzáférésnek, illetve azok gyakorlásának a korlátozását.
60/N. §
(1) Az 1. § (6) bekezdésében szereplő rendelkezések elfogadása előtt a jogalkotónak a következőket kell mérlegelnie:
a) a kitűzött közérdekű célokhoz kapcsolódó kockázatok jellege;
b) a meglévő egyedi vagy általános jellegű előírások nem elegendők-e a kitűzött cél elérésére;
c) a rendelkezés alkalmas-e a kitűzött cél elérésére, valóban koherensen és szisztematikus módon tükrözi-e e célt, és így hasonló módon kezeli-e az azonosított kockázatokat, mint az összehasonlítható tevékenységek esetén;
d) az intézkedés által a személyek és a szolgáltatások Európai Unión belüli szabad mozgására, a fogyasztók választási lehetőségeire és a nyújtott szolgáltatás minőségére gyakorolt hatások;
e) kevésbé korlátozó eszközök használatának lehetősége a közérdekű cél elérése érdekében; és
f) az új vagy módosított rendelkezések hatása a szakmához való hozzáférést vagy annak gyakorlását korlátozó egyéb rendelkezésekkel együtt.
(1) Az 1. § (6) bekezdésében szereplő rendelkezések elfogadása előtt a rendelkezések előkészítőjének a következőket kell mérlegelnie:
a) a kitűzött közérdekű célokhoz kapcsolódó kockázatok jellege;
b) a meglévő egyedi vagy általános jellegű előírások nem elegendők-e a kitűzött cél elérésére;
c) a rendelkezés alkalmas-e a kitűzött cél elérésére, valóban koherensen és szisztematikus módon tükrözi-e e célt, és így hasonló módon kezeli-e az azonosított kockázatokat, mint az összehasonlítható tevékenységek esetén;
d) az intézkedés által a személyek és a szolgáltatások Európai Unión belüli szabad mozgására, a fogyasztók választási lehetőségeire és a nyújtott szolgáltatás minőségére gyakorolt hatások;
e) kevésbé korlátozó eszközök használatának lehetősége a közérdekű cél elérése érdekében; és
f) az új vagy módosított rendelkezések hatása a szakmához való hozzáférést vagy annak gyakorlását korlátozó egyéb rendelkezésekkel együtt.
(2) A jogalkotó az alábbi elemeket is mérlegeli, ha azok a bevezetendő vagy a módosított rendelkezés jellege és tartalma szempontjából relevánsak:
a) a kapcsolat a szakma által felölelt vagy annak fenntartott tevékenységek köre és a szükséges szakmai képesítés között;
b) a kapcsolat a szóban forgó feladatok komplexitása és a feladatot végrehajtó személyek meghatározott szakmai képesítéssel való rendelkezésének szükségessége között;
c) a szakmai képesítés más módokon való megszerzésének lehetősége;
d) az, hogy a csak bizonyos szakembereknek fenntartott tevékenységek megoszthatók-e vagy sem más szakemberekkel, és miért;
e) az autonómia mértéke egy szabályozott szakma gyakorlása során, valamint a szervezeti és felügyeleti szabályok hatása a kitűzött cél megvalósítására; és
f) a tudományos és technológiai fejlődés, amely ténylegesen csökkentheti vagy növelheti a szakemberek és a fogyasztók közötti információs aszimmetriát.
(2) A rendelkezések előkészítője az alábbi elemeket is mérlegeli, ha azok a bevezetendő vagy a módosított rendelkezés jellege és tartalma szempontjából relevánsak:
a) a kapcsolat a szakma által felölelt vagy annak fenntartott tevékenységek köre és a szükséges szakmai képesítés között;
b) a kapcsolat a szóban forgó feladatok komplexitása és a feladatot végrehajtó személyek meghatározott szakmai képesítéssel való rendelkezésének szükségessége között;
c) a szakmai képesítés más módokon való megszerzésének lehetősége;
d) az, hogy a csak bizonyos szakembereknek fenntartott tevékenységek megoszthatók-e vagy sem más szakemberekkel, és miért;
e) az autonómia mértéke egy szabályozott szakma gyakorlása során, valamint a szervezeti és felügyeleti szabályok hatása a kitűzött cél megvalósítására; és
f) a tudományos és technológiai fejlődés, amely ténylegesen csökkentheti vagy növelheti a szakemberek és a fogyasztók közötti információs aszimmetriát.
(3) Az (1) bekezdés f) pontjának alkalmazása során a jogalkotó
a) értékeli az új vagy módosított rendelkezés által a követelmények közül eggyel vagy többel együttesen kifejtett hatásokat, valamint
b) vizsgálja
ba) a fenntartott tevékenységeket és a védett szakmai címet;
bb) a folyamatos szakmai fejlődésre vonatkozó kötelezettséget;
bc) a szakma megszervezésére, a szakmai etikára és a felügyeletre vonatkozó szabályokat;
bd) a kötelező szakmai szervezeti vagy testületi tagságot, illetve a regisztrációs vagy engedélyezési rendszereket, különösen akkor, ha ezek a követelmények egy meghatározott szakmai képesítés birtoklását is előírják;
be) a mennyiségi korlátozásokat, különösen a tevékenységek gyakorlására feljogosító engedélyek számát korlátozó, vagy az egy meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező alkalmazottak, vezetők, illetve képviselők minimális vagy maximális számát rögzítő követelményeket;
bf) a meghatározott jogi formára vonatkozó követelményeket, vagy egy vállalatban való tulajdonosi részesedésre, illetve annak vezetésére vonatkozó követelményeket, amennyiben ezek a követelmények közvetlenül kapcsolódnak a szabályozott szakma gyakorlásához;
bg) a területi korlátozásokat, ideértve azt is, amikor a szakmát területileg eltérő módon szabályozzák;
bh) a szabályozott szakma közösen vagy partnerségben való gyakorlását korlátozó követelményeket, valamint az összeférhetetlenségi szabályokat;
bi) a biztosítási fedezetre vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos egyéb egyéni vagy kollektív védelem formájára vonatkozó követelményeket;
bj) a nyelvismereti követelményeket, amennyiben ez a szakma gyakorlásához szükséges;
bk) a rögzített minimális és maximális díjszabási követelményeket;
bl) a reklámozásra vonatkozó követelményeket.
(3) Az (1) bekezdés f) pontjának alkalmazása során a rendelkezések előkészítője
a) értékeli az új vagy módosított rendelkezés által a követelmények közül eggyel vagy többel együttesen kifejtett hatásokat, valamint
b) vizsgálja
ba) a fenntartott tevékenységeket és a védett szakmai címet;
bb) a folyamatos szakmai fejlődésre vonatkozó kötelezettséget;
bc) a szakma megszervezésére, a szakmai etikára és a felügyeletre vonatkozó szabályokat;
bd) a kötelező szakmai szervezeti vagy testületi tagságot, illetve a regisztrációs vagy engedélyezési rendszereket, különösen akkor, ha ezek a követelmények egy meghatározott szakmai képesítés birtoklását is előírják;
be) a mennyiségi korlátozásokat, különösen a tevékenységek gyakorlására feljogosító engedélyek számát korlátozó, vagy az egy meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező alkalmazottak, vezetők, illetve képviselők minimális vagy maximális számát rögzítő követelményeket;
bf) a meghatározott jogi formára vonatkozó követelményeket, vagy egy vállalatban való tulajdonosi részesedésre, illetve annak vezetésére vonatkozó követelményeket, amennyiben ezek a követelmények közvetlenül kapcsolódnak a szabályozott szakma gyakorlásához;
bg) a területi korlátozásokat, ideértve azt is, amikor a szakmát területileg eltérő módon szabályozzák;
bh) a szabályozott szakma közösen vagy partnerségben való gyakorlását korlátozó követelményeket, valamint az összeférhetetlenségi szabályokat;
bi) a biztosítási fedezetre vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos egyéb egyéni vagy kollektív védelem formájára vonatkozó követelményeket;
bj) a nyelvismereti követelményeket, amennyiben ez a szakma gyakorlásához szükséges;
bk) a rögzített minimális és maximális díjszabási követelményeket;
bl) a reklámozásra vonatkozó követelményeket.
(4) Új követelmények bevezetése, illetve a meglévő követelmények módosítása előtt a jogalkotó biztosítja, hogy az e törvényben foglaltak szerinti, a szolgáltatások ideiglenes vagy alkalmi nyújtásával kapcsolatos sajátos követelmények megfeleljenek az arányosság elvének.
(4) Új követelmények bevezetése, illetve a meglévő követelmények módosítása előtt a rendelkezések előkészítője biztosítja, hogy az e törvényben foglaltak szerinti, a szolgáltatások ideiglenes vagy alkalmi nyújtásával kapcsolatos sajátos követelmények megfeleljenek az arányosság elvének.
(5) A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az európai uniós jognak megfelelően alkalmazott, a hatályos foglalkoztatási szabályok és feltételek betartását célzó intézkedésekre.
(6) Amennyiben az (1)-(5) bekezdésben szereplő rendelkezések az egészségügyi szakmák szabályozását érintik és betegbiztonsági vonatkozással bírnak, a jogalkotó figyelembe veszi az emberi egészség magas szintű védelmének célját.
(6) Amennyiben az (1)-(5) bekezdésben szereplő rendelkezések az egészségügyi szakmák szabályozását érintik és betegbiztonsági vonatkozással bírnak, a rendelkezések előkészítője figyelembe veszi az emberi egészség magas szintű védelmének célját.

XII. FEJEZET
TÁJÉKOZTATÁS

HARMADIK RÉSZ

VI-X. FEJEZET

NEGYEDIK RÉSZ
A TÁJÉKOZTATÁS, A RÉSZTANULMÁNYOK BESZÁMÍTÁSA, AZ ELJÁRÁS DÍJA ÉS A ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XI. FEJEZET
TÁJÉKOZTATÁS

61. §
(1) A kérelmező vagy hozzájárulásával más személy a külföldön megszerzett bizonyítványának vagy oklevelének tartalmáról az Oktatási Minisztériumtól tájékoztatást kérhet.
(1) A kérelmező vagy hozzájárulásával más személy a külföldön megszerzett bizonyítványának vagy oklevelének tartalmáról a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságtól tájékoztatást kérhet.
(2) A tájékoztatásnak jogi hatálya nincs, a bizonyítvány vagy oklevél birtokosát vagy más személyt a tájékoztatásban foglaltak nem kötik.

XII. FEJEZET
A RÉSZTANULMÁNYOK BESZÁMÍTÁSA

XIII. FEJEZET
A RÉSZTANULMÁNYOK BESZÁMÍTÁSA

62. §
(1) Külföldön folytatott, nem befejezett alap-, közép- vagy felsőfokú iskolai (rész-) tanulmányok beszámítása a külföldi oktatási intézmény jogállásának, a tanulmányi idő és a tanulmányi követelmények figyelembevételével, valamint a hazai és a külföldi tanulmányi kötelezettségek összehasonlítása alapján történik.
(2) A résztanulmányok beszámítására irányuló kérelemhez csatolni kell a 7. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti okiratokat és azok hiteles fordítását. Az oktatási intézmény nem hiteles fordítást is elfogadhat.
(3) Az oktatási intézmény a résztanulmányok beszámításának feltételéül különbözeti vizsgák teljesítését szabhatja meg.
(4) Az oktatási intézmény akkor számíthat be külföldön folytatott résztanulmányokat, ha a kérelmező külföldön elismert intézményben folytatta tanulmányait.
(5) A közoktatási intézmény a résztanulmányok beszámításáról értesíti az Oktatási Minisztériumot is.
63. §   Nemzetközi szerződés vagy annak alapján kötött intézményközi megállapodás a résztanulmányok ajánlott vagy kötelező beszámítását is előírhatja.

XIII. FEJEZET
AZ ELJÁRÁS DÍJA

XIV. FEJEZET
AZ ELJÁRÁS DÍJA

64. §
(1) A kérelmezőnek az e törvény I., II. és XI. fejezete szerinti eljárásért a kérelem benyújtásakor hatályos, jogszabályban megszabott kötelező legkisebb munkabér egyötödének megfelelő összeget (a továbbiakban: eljárási díjat) kell fizetnie az eljáró hatóság számlájára.
(1) Az alkalmassági és a szakmai vizsga lebonyolításáért az oktatási intézmény a kérelmező által fizetendő költségtérítést szabhat meg, amely azonban nem haladhatja meg - a tárgyak számától függetlenül - a 150 000 forintot.
(2) Nem kell a kérelmezőnek eljárási díjat fizetnie, ha az európai szakmai kártya birtokosaként a belső piaci információs rendszerben tárolt adatainak kijavítását, kiegészítését, törlését vagy zárolását kéri az eljáró hatóságtól.
(3) Nem kell a kérelmezőnek eljárási díjat fizetnie, ha a bizonyítványa vagy oklevele elismerését felsőoktatási intézményben történő továbbtanulási céllal kérelmezi.
(1) A kérelmezőnek az e törvény I., II. és XI. fejezete szerinti eljárásért, továbbá a magyar oklevélről vagy bizonyítványról szóló igazolás kiállításáért a kérelem benyújtásakor irányadó, jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér egynegyedének megfelelő összeget (a továbbiakban: eljárási díj) kell fizetnie az eljáró hatóság számlájára.
(1) A kérelmezőnek az e törvény I., II., XI. és XII. Fejezete szerinti eljárásért a kérelem benyújtásakor hatályos, jogszabályban megszabott kötelező legkisebb munkabér egynegyedének megfelelő összeget (a továbbiakban: eljárási díj) kell befizetnie az eljáró hatóság számlájára.
(2) Az e törvény II. fejezete szerinti eljárásért, ha továbbtanulási céllal történik, az eljáró hatóság a kérelmező által fizetendő díjat szabhat meg, amely azonban nem haladhatja meg az eljárási díjat.
(3) Az e törvény III., IV. és V. fejezete, valamint Harmadik része szerinti eljárásért az eljárási díj háromszorosát kell befizetni az eljáró hatóság számlájára.
(3) Az e törvény III., IV. és V. fejezete, valamint Harmadik része szerinti eljárásért az eljárási díj háromszorosát kell befizetni az eljáró hatóság számlájára. Mentes azonban az eljárási díj alól az e törvény X. Fejezete szerinti bejelentés, még abban az esetben is, ha a szolgáltatásnyújtás előzetes ellenőrzés alá tartozik.
(3a) A kérelmezőnek a XI/A. Fejezet szerinti eljárásért a kérelem benyújtásakor hatályos, jogszabályban megszabott kötelező legkisebb munkabér egyharmadának megfelelő összeget kell befizetnie az eljáró hatóság számlájára.
(4) A szakmai vizsga és az alkalmassági vizsga lebonyolításáért az oktatási intézmény a kérelmező által fizetendő díjat szabhat meg, amely azonban nem haladhatja meg az eljárási díj tízszeresét.
(4) A szakmai vizsga lebonyolításáért az oktatási intézmény a kérelmező által fizetendő díjat szabhat meg, amely azonban nem haladhatja meg az eljárási díj tízszeresét.
(5) A külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban nemzetközi szerződéssel vagy jogszabály által a magyar általános iskolai, szakképesítő vagy érettségi bizonyítvánnyal egyenértékűnek elismert bizonyítvány egyenértékűségéről szóló igazolás kiállításáért az eljárási díj felét kell az eljáró hatóság számlájára befizetni.
(5) A külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban nemzetközi szerződéssel vagy jogszabály által a magyar általános iskolai, szakképesítő vagy érettségi bizonyítvánnyal egyenértékűnek elismert bizonyítvány egyenértékűségéről szóló hatósági bizonyítvány kiállításáért az eljárási díj felét kell az eljáró hatóság számlájára befizetni.
(5) A külföldi oktatási intézményben szerzett és Magyarországon nemzetközi szerződéssel vagy jogszabály által a magyar általános iskolai, szakképesítő vagy érettségi bizonyítvánnyal egyenértékűnek elismert bizonyítvány egyenértékűségéről szóló hatósági bizonyítvány kiállításáért az eljárási díj felét kell az eljáró hatóság számlájára befizetni.
(6) Az e §-ban szabályozott díjat a kérelmező részére vissza kell téríteni, ha kérelmét a határozat meghozatala vagy az igazolás kiállítása előtt visszavonja.
(6) Az e §-ban szabályozott díjat a kérelmező részére vissza kell téríteni, ha kérelmét a határozat meghozatala vagy a hatósági bizonyítvány kiállítása előtt visszavonja.
(7) Ha a kérelmező kérelmét olyan módon módosítja, hogy az eljárásért eltérő összegű díjat kell fizetni, mint az eredeti kérelme alapján indult eljárásért, akkor a kérelmezőnek az eljárási díjat ki kell egészítenie a módosított kérelemnek megfelelő eljárási díjra, vagy a különbözetet a kérelmező részére vissza kell téríteni.
(8) Nem kell díjat fizetni a kérelmezőnek, ha résztanulmányai beszámítását kéri, vagy ha a IX. fejezet szerint nem szándékozik Magyarországon letelepedni.
(8) Nem kell díjat fizetni a kérelmezőnek, ha résztanulmányai beszámítását kéri, vagy ha a X. fejezet szerint nem szándékozik Magyarországon letelepedni.
(8) Nem kell díjat fizetni a kérelmezőnek, ha résztanulmányai beszámítását kéri.
(8a) Nem kell a kérelmezőnek eljárási díjat fizetnie, ha az európai szakmai kártya birtokosaként a belső piaci információs rendszerben tárolt adatainak kijavítását, kiegészítését, törlését vagy zárolását kéri az eljáró hatóságtól.
(9) Az alkalmassági vizsga lebonyolítója a kérelmező által fizetendő díjat állapíthat meg. A díj nem haladhatja meg az alkalmassági vizsga lebonyolításával kapcsolatban felmerülő tényleges költségeket.
(10) Ha a nem tagállami állampolgár kérelmező az eljárásban költségmentesség iránti igényt terjeszt elő, az eljáró hatóság a kérelem megalapozottságának elbírálása céljából - a kérelmező egyidejű tájékoztatása mellett - kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok továbbítását igényelheti a központi idegenrendészeti nyilvántartásból.
(10) Ha a nem tagállami állampolgár kérelmező - ide nem értve a magyar állampolgárt, valamint a tagállami állampolgárral azonos megítélés alá eső személyeket - az eljárásban költségmentesség iránti igényt terjeszt elő, az eljáró hatóság a kérelem megalapozottságának elbírálása céljából - a kérelmező egyidejű tájékoztatása mellett - kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok továbbítását igényelheti a központi idegenrendészeti nyilvántartásból.

XV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XIV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

65. §
(1) Ez a törvény - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2002. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény Harmadik Része (21-60. §), 71. § és 72. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi egyezményt kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(3) E törvény 70. §-ának (1) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba.
66. §
(1) E törvény rendelkezéseit először a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.
(2) Az eljáró hatóság nem kötelezheti szakmai vizsga letételére a kérelmezőt, ha magyar illetékes szervek által adományozott ösztöndíjjal külföldön szerezte oklevelét, amennyiben
a) oklevelét 1995. május 1-je előtt szerezte, vagy
b) tanulmányait 1995. május 1-je előtt kezdte meg és 2000. május 1-jét megelőzően fejezte be.
(2) Az eljáró hatóság nem kötelezheti szakmai vizsga letételére a kérelmezőt, ha a hatáskörrel rendelkező magyar szervek által adományozott ösztöndíjjal külföldön szerezte oklevelét, amennyiben
a) oklevelét 1995. május 1-je előtt szerezte, vagy
b) tanulmányait 1995. május 1-je előtt kezdte meg és 2000. május 1-jét megelőzően fejezte be.
67. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben közzétegye a szabályozott szakmák megnevezését és a szakmákat szabályozó jogszabály előkészítéséért felelős minisztériumok megnevezését.
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős szervet rendeletben kijelölje.
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért, valamint a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítvány kiállításáért felelős szervet vagy szerveket, az előzetes ellenőrzést végző hatóságot vagy hatóságokat, valamint a 4/A. §-ban meghatározott információs szolgálatot vagy szolgálatokat rendeletben kijelölje, továbbá rendeletben állapítsa meg azon szolgáltatásnyújtások körét, amelyek esetében a szolgáltatásnyújtó a szolgáltatásnyújtást megelőzően írásbeli nyilatkozattételére kötelezett.
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért, valamint a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítvány kiállításáért felelős szervet vagy szerveket, az előzetes ellenőrzést végző hatóságot vagy hatóságokat, valamint a 4/A. §-ban meghatározott információs szolgálatot vagy szolgálatokat rendeletben kijelölje, továbbá rendeletben állapítsa meg azon szabályozott szakmák körét, amelyek esetében a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatást nyújtó a szolgáltatásnyújtást megelőzően bejelentésre kötelezett, illetve amelyek előzetes ellenőrzés alá esnek, valamint az ilyen bejelentések személyes adatot nem tartalmazó kötelező adattartalmát, a bejelentés megújításának szabályait, valamint a bejelentéssel együtt benyújtandó iratok körét.
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért, valamint a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítvány kiállításáért felelős szervet vagy szerveket, az előzetes ellenőrzést végző hatóságot vagy hatóságokat, valamint a 4/A. §-ban meghatározott információs szolgálatot vagy szolgálatokat rendeletben kijelölje, továbbá rendeletben állapítsa meg azon szabályozott szakmák körét, amelyek esetében Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatást nyújtó a szolgáltatásnyújtást megelőzően bejelentésre kötelezett, illetve amelyek előzetes ellenőrzés alá esnek, valamint az ilyen bejelentések személyes adatot nem tartalmazó kötelező adattartalmát, a bejelentés megújításának szabályait, valamint a bejelentéssel együtt benyújtandó iratok körét.
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) jelölje ki a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért, a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítvány kiállításáért felelős szervet vagy szerveket, az előzetes ellenőrzést végző hatóságot vagy hatóságokat, a 4/A. §-ban meghatározott segítségnyújtó központot, a riasztási mechanizmusban közreműködő hatóságokat és az európai szakmai kártya létrehozásáért felelős hatóságokat, továbbá
a) jelölje ki a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért, a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítvány kiállításáért felelős szervet vagy szerveket, az előzetes ellenőrzést végző hatóságot vagy hatóságokat, a 4/A. §-ban meghatározott segítségnyújtó központot, a riasztási mechanizmusban közreműködő hatóságokat és az európai szakmai kártya létrehozásáért felelős hatóságokat,
b) állapítsa meg azon szabályozott szakmák körét, amelyek esetében a Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatást nyújtó a szolgáltatásnyújtást megelőzően bejelentésre kötelezett, illetve azon szakmák körét, amelyek előzetes ellenőrzés alá esnek, továbbá az ilyen bejelentések személyes adatot nem tartalmazó kötelező adattartalmát, a bejelentés megújításának szabályait, a bejelentéssel együtt benyújtandó dokumentumok körét, továbbá a riasztási mechanizmus alá tartozó képesítéseket, valamint közzétegye azon szakmák felsorolását, amelyek esetében az európai szakmai kártyát bevezették.
b) állapítsa meg azon szabályozott szakmák körét, amelyek esetében a Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatást nyújtó a szolgáltatásnyújtást megelőzően bejelentésre kötelezett, illetve azon szakmák körét, amelyek előzetes ellenőrzés alá esnek, továbbá az ilyen bejelentések személyes adatot nem tartalmazó kötelező adattartalmát, a bejelentés megújításának szabályait, a bejelentéssel együtt benyújtandó dokumentumok körét, továbbá a riasztási mechanizmus alá tartozó képesítéseket, valamint közzétegye azon szakmák felsorolását, amelyek esetében az európai szakmai kártyát bevezették, továbbá
b) állapítsa meg azon szabályozott szakmák körét, amelyek esetében a Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatást nyújtó a szolgáltatásnyújtást megelőzően bejelentésre kötelezett, illetve azon szakmák körét, amelyek előzetes ellenőrzés alá esnek, továbbá az ilyen bejelentések személyes adatot nem tartalmazó kötelező adattartalmát, a bejelentés megújításának szabályait, a bejelentéssel együtt benyújtandó dokumentumok körét, továbbá a riasztási mechanizmus alá tartozó képesítéseket, valamint közzétegye azon szakmák felsorolását, amelyek esetében az európai szakmai kártyát bevezették,
c) határozza meg az elismerési és honosítási eljárásban a kérelemmel benyújtandó dokumentumok körét, e dokumentumok hiteles fordítására és hiteles másolatára vonatkozó szabályokat, a külföldön kiállított okiratok felhasználására, a nemzetközi jogsegélyre vonatkozó szabályokat,
d) közzétegye az 53/A. § (1) bekezdése szerinti szakmai tevékenységek felsorolását, kijelölje azt a hatóságot, amelynek feladatkörébe tartozik a Magyarországon folytatott, mérgező termékek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására vonatkozó szakmai gyakorlatról vagy jogosultságról szóló igazolás kiállítása, megállapítsa a mérgező termékekkel kapcsolatos szakmai tevékenységek szakmai gyakorlaton alapuló elismerésének részletes eljárási szabályait.
e) állapítsa meg a 6. § (4) bekezdésében meghatározott foglalkoztatók érdekkörében felmerült elismerési ügyekre az e törvényben foglaltaktól eltérő rendelkezéseket, valamint az általuk foglalkoztatottak tevékenységére vonatkozó szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap az oktatási miniszter, hogy rendeletben közzétegye
a) azon szabályozott szakmák megnevezését, amelyek esetén az eljáró hatóság maga dönthet arról, hogy a kérelmezőnek alkalmassági vizsgát vagy alkalmazkodási időszakot kell teljesítenie,
b) az Európai Közösségek Tanácsa 92/51/EGK irányelve „A” mellékletének szövegét,
c) e törvény 27. § (1) bekezdésének b) pontja, 37. § (1) bekezdésének b) pontja és 38. § (5) bekezdése alapján az Európai Közösségek Tanácsa 92/51/EGK irányelve „C” és „D” mellékletének szövegét,
d) e törvény IX. fejezete (45-53. §-a) alapján az Európai Közösségek Tanácsa 1999/42/EK irányelve „A” mellékletének szövegét.
(2) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben közzétegye
a) azon szabályozott szakmák megnevezését, amelyek esetén az eljáró hatóság maga dönthet arról, hogy a kérelmezőnek alkalmassági vizsgát vagy alkalmazkodási időszakot kell teljesítenie,
c) e törvény 27. § (1) bekezdésének b) pontja, 37. § (1) bekezdésének b) pontja és 38. § (5) bekezdése alapján az Európai Közösségek Tanácsa 92/51/EGK irányelve „C” és „D” mellékletének szövegét,
d) e törvény IX. fejezete (45-53. §-a) alapján az Európai Közösségek Tanácsa 1999/42/EK irányelve „A” mellékletének szövegét.
(2) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki
a) a végbizonyítvánnyal egyenértékű képzések felsorolását,
a) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséhez és honosításához, az oklevelekről és bizonyítványokról szóló hatósági bizonyítványok kiállításához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint a díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,
b) azon hazai szakmai képesítések felsorolását, amelyek esetében az eljáró hatóság maga dönthet arról, hogy a kérelmezőnek alkalmassági vizsgát vagy alkalmazkodási időszakot kell-e teljesítenie,
c) a közös követelményrendszer hatálya alá tartozó szakmák felsorolását,
c) a közös képzési keret hatálya alá tartozó szakmák, valamint azon szakmák felsorolását, amelyek esetében közös alkalmassági vizsgát lehet tenni,
d) a 34. §-ban, a 35. §-ban és a 36. §-ban meghatározott, a szakmai tapasztalat elismerésének szabályai alá tartozó egyes szakmai tevékenységek felsorolását,
e) a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó nyilatkozatának kötelező tartalmát, a nyilatkozat megújításának szabályait, valamint a nyilatkozattal együtt benyújtandó iratok körét,
e) a közös képzési keret hatálya alá tartozó azon szakmák felsorolását, amelyek nem esnek a feltétel nélküli elismerésre irányuló eljárás hatálya alá,
f) azon szervezetek felsorolását, amely tagjai által gyakorolt szakmák az európai közösségi jog alapján szabályozott szakmáknak minősülnek.
f) azon szervezetek felsorolását, amely tagjai által gyakorolt szakmák az európai uniós jog alapján szabályozott szakmáknak minősülnek,
g) azon szakmák felsorolását, amelyek esetében közös alkalmassági vizsgát lehet tenni, de nem tartoznak a feltétel nélküli elismerésre irányuló eljárás hatálya alá.
(2) Felhatalmazást kap a felsőoktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki
a) a végbizonyítvánnyal egyenértékű képzések felsorolását,
a) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséhez és honosításához, az oklevelekről és bizonyítványokról szóló hatósági bizonyítványok kiállításához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint a díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,
b) azon hazai szakmai képesítések felsorolását, amelyek esetében az eljáró hatóság maga dönthet arról, hogy a kérelmezőnek alkalmassági vizsgát vagy alkalmazkodási időszakot kell-e teljesítenie,
c) a közös követelményrendszer hatálya alá tartozó szakmák felsorolását,
c) a közös képzési keret hatálya alá tartozó szakmák, valamint azon szakmák felsorolását, amelyek esetében közös alkalmassági vizsgát lehet tenni,
d) a 34. §-ban, a 35. §-ban és a 36. §-ban meghatározott, a szakmai tapasztalat elismerésének szabályai alá tartozó egyes szakmai tevékenységek felsorolását,
e) a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó nyilatkozatának kötelező tartalmát, a nyilatkozat megújításának szabályait, valamint a nyilatkozattal együtt benyújtandó iratok körét,
e) a közös képzési keret hatálya alá tartozó azon szakmák felsorolását, amelyek nem esnek a feltétel nélküli elismerésre irányuló eljárás hatálya alá,
f) azon szervezetek felsorolását, amely tagjai által gyakorolt szakmák az európai közösségi jog alapján szabályozott szakmáknak minősülnek.
f) azon szervezetek felsorolását, amely tagjai által gyakorolt szakmák az európai uniós jog alapján szabályozott szakmáknak minősülnek,
g) azon szakmák felsorolását, amelyek esetében közös alkalmassági vizsgát lehet tenni, de nem tartoznak a feltétel nélküli elismerésre irányuló eljárás hatálya alá.
(3) E törvény 31. §-a alapján felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy rendeletben közzétegye azon bizonyítványok és oklevelek megnevezését, amelyek a következő európai közösségi irányelvek hatálya alá tartoznak:
a) a Tanács 77/452/EGK irányelve,
b) a Tanács 93/16/EGK irányelve,
c) a Tanács 78/686/EGK irányelve,
d) a Tanács 85/433/EGK irányelve,
e) a Tanács 80/154/EGK irányelve.
(3) E törvény 31. §-a alapján felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben közzétegye azon bizonyítványok és oklevelek megnevezését, amelyek a következő európai közösségi irányelvek hatálya alá tartoznak:
a) a Tanács 77/452/EGK irányelve,
b) a Tanács 93/16/EGK irányelve,
c) a Tanács 78/686/EGK irányelve,
d) a Tanács 85/433/EGK irányelve,
e) a Tanács 80/154/EGK irányelve.
(3) Felhatalmazást kap
a) az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki a képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratok feltétel nélküli elismerésének szabályai alá tartozó általános orvosi, szakorvosi, ápolói, szülésznői, fogorvosi, fogszakorvosi és gyógyszerészi oklevelek és bizonyítványok megnevezését, az ezen okiratok birtokosaival azonos jogállású személyek körét, valamint rendeletben állapítsa meg az elismerési eljárás részletes szabályait,
b) az állategészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki az állatorvosi oklevelek megnevezését, az ezen okiratok birtokosaival azonos jogállású személyek körét, valamint rendeletben állapítsa meg az elismerési eljárás részletes szabályait,
b) az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki az állatorvosi oklevelek megnevezését, az ezen okiratok birtokosaival azonos jogállású személyek körét, valamint rendeletben állapítsa meg az elismerési eljárás részletes szabályait,
c) az építésügyért felelős miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki az okleveles építészmérnöki oklevelek megnevezését, az előző okirat birtokosaival azonos jogállás alá tartozó személyek körét, valamint rendeletben állapítsa meg az elismerési eljárás részletes szabályait.
c) az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki az okleveles építészmérnöki oklevelek megnevezését, az előző okirat birtokosaival azonos jogállás alá tartozó személyek körét, valamint rendeletben állapítsa meg az elismerési eljárás részletes szabályait.
(4) E törvény 31. §-a alapján felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben közzétegye azon oklevelek megnevezését, amelyek a következő európai közösségi irányelvek hatálya alá tartoznak:
a) a Tanács 78/1026/EGK irányelve,
b) a Tanács 85/384/EGK irányelve.
(4) E törvény 31. §-a alapján felhatalmazást kap
a) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben közzétegye azon oklevelek megnevezését, amelyek a Tanács 78/1026/EGK irányelvének hatálya alá tartoznak;
a) az állategészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben közzétegye azon oklevelek megnevezését, amelyek a Tanács 78/1026/EGK irányelvének hatálya alá tartoznak;
b) a belügyminiszter, hogy rendeletben közzétegye azon oklevelek megnevezését, amelyek a Tanács 85/384/EGK irányelvének hatálya alá tartoznak.
b) az építésügyért felelős miniszter, hogy rendeletben közzétegye azon oklevelek megnevezését, amelyek a Tanács 85/384/EGK irányelvének hatálya alá tartoznak.
(4) A hatáskörébe tartozó szabályozott szakmák esetében felhatalmazást kap a miniszter, hogy meghatározza az elismerhető vagy figyelembe vehető szakmai gyakornoki időszak időtartamát és az elismerés vagy figyelembevétel feltételeit.
(4) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy rendeletben állapítsák meg a szabályozási feladatkörükbe tartozó szabályozott szakmák tekintetében az elismerhető vagy figyelembe vehető szakmai gyakornoki időszak megszervezésére és idejére vonatkozó feltételeket, ideértve a szakmai gyakornoki időszakot felügyelő személy szerepére vonatkozó iránymutatást is.
(5) Az oktatási miniszter - a 4. § (5) bekezdésében meghatározott minisztériumok közreműködésével - elkészíti és a Magyar Közlönyben rendszeresen közzéteszi a szabályozott szakmák megnevezését és a szakmákat szabályozó jogszabály előkészítéséért felelős minisztériumok megnevezését tartalmazó jegyzéket, továbbá gondoskodik annak Interneten való hozzáférhetőségéről. A szabályozott szakmára vonatkozó jogszabály módosulása esetén az érintett minisztérium kezdeményezi az Oktatási Minisztériumnál a jegyzék módosítását.
(5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, a növényegészségügyért felelős miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy az 53/A. § (5) bekezdése szerinti nagyon mérgező termékek, illetve irtószerek felsorolását együttes rendeletben közzétegyék.
(5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy az 53/A. § (5) bekezdése szerinti nagyon mérgező termékek, illetve irtószerek felsorolását együttes rendeletben közzétegyék.
(5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben meghatározza az 53/A. § (5) bekezdése szerinti nagyon mérgező termékek, illetve irtószerek körét.
(6) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, a növényegészségügyért felelős miniszter, hogy hatáskörében - a nagyon mérgező termékek vonatkozásában a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben -
a) rendeletben közzétegye az 53/A. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti szakmai tevékenységek felsorolását,
b) kijelölje azt a hatóságot, amelynek feladatkörébe tartozik a Magyarországon folytatott, mérgező termékek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására vonatkozó szakmai gyakorlatról vagy jogosultságról szóló igazolás kiállítása,
c) megállapítsa a mérgező termékekkel kapcsolatos szakmai tevékenységek szakmai gyakorlaton alapuló elismerésének részletes eljárási szabályait.
(6) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, hogy hatáskörében - a nagyon mérgező termékek vonatkozásában a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben -
a) rendeletben közzétegye az 53/A. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti szakmai tevékenységek felsorolását,
b) kijelölje azt a hatóságot, amelynek feladatkörébe tartozik a Magyarországon folytatott, mérgező termékek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására vonatkozó szakmai gyakorlatról vagy jogosultságról szóló igazolás kiállítása,
c) megállapítsa a mérgező termékekkel kapcsolatos szakmai tevékenységek szakmai gyakorlaton alapuló elismerésének részletes eljárási szabályait.
(7) Az oktatási miniszter - a 4. § (5) bekezdésében meghatározott minisztériumok közreműködésével - elkészíti és a Magyar Közlönyben rendszeresen közzéteszi a szabályozott szakmák megnevezését és a szakmákat szabályozó jogszabály előkészítéséért felelős minisztériumok megnevezését tartalmazó jegyzéket, továbbá gondoskodik annak Interneten való hozzáférhetőségéről. A szabályozott szakmára vonatkozó jogszabály módosulása esetén az érintett minisztérium kezdeményezi az Oktatási Minisztériumnál a jegyzék módosítását.
(7) Az oktatásért felelős miniszter - az érintett miniszterek közreműködésével - elkészíti és a Magyar Közlönyben rendszeresen közzéteszi a szabályozott szakmák megnevezését és a szakmákat szabályozó jogszabály előkészítéséért felelős miniszterek megnevezését tartalmazó jegyzéket, továbbá gondoskodik annak Interneten való hozzáférhetőségéről. A szabályozott szakmára vonatkozó jogszabály módosulása esetén az érintett miniszter kezdeményezi az oktatásért felelős miniszternél a jegyzék módosítását.
(7) Az oktatásért felelős miniszter - az érintett miniszterek közreműködésével - elkészíti és a Magyar Közlönyben rendszeresen közzéteszi a szabályozott szakmák megnevezését és a szakmákat szabályozó jogszabály előkészítéséért felelős miniszterek megnevezését tartalmazó jegyzéket, továbbá gondoskodik annak interneten való hozzáférhetőségéről. A szabályozott szakmára vonatkozó jogszabály módosulása esetén az érintett miniszter kezdeményezi az oktatásért felelős miniszternél a jegyzék módosítását. A miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot a hatáskörébe tartozó szabályozott szakmákról, a szabályozott szakmákhoz tartozó szabályozott szakmai tevékenységekről, a szakma szabályozottságának indokairól, valamint az előzetes ellenőrzés alá tartozó szakmákról és ennek indokairól.
(7) Az iparügyekért felelős miniszter - az érintett miniszterek közreműködésével - elkészíti és a Magyar Közlönyben rendszeresen közzéteszi a szabályozott szakmák megnevezését és a szakmákat szabályozó jogszabály előkészítéséért felelős miniszterek megnevezését tartalmazó jegyzéket, továbbá gondoskodik annak interneten való hozzáférhetőségéről. A szabályozott szakmára vonatkozó jogszabály módosulása esetén az érintett miniszter kezdeményezi az oktatásért felelős miniszternél a jegyzék módosítását. A miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot a hatáskörébe tartozó szabályozott szakmákról, a szabályozott szakmákhoz tartozó szabályozott szakmai tevékenységekről, a szakma szabályozottságának indokairól, valamint az előzetes ellenőrzés alá tartozó szakmákról és ennek indokairól.
(7) Az iparügyekért felelős miniszter - az érintett miniszterek közreműködésével - elkészíti és a Magyar Közlönyben rendszeresen közzéteszi a szabályozott szakmák megnevezését és a szakmákat szabályozó jogszabály előkészítéséért felelős miniszterek megnevezését tartalmazó jegyzéket, továbbá gondoskodik annak interneten való hozzáférhetőségéről. A szabályozott szakmára vonatkozó jogszabály módosulása esetén az érintett miniszter kezdeményezi az iparügyekért felelős miniszternél a jegyzék módosítását. A miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot a hatáskörébe tartozó szabályozott szakmákról, a szabályozott szakmákhoz tartozó szabályozott szakmai tevékenységekről, a szakma szabályozottságának indokairól, valamint az előzetes ellenőrzés alá tartozó szakmákról és ennek indokairól.
(8) Az eljáró hatóság a honlapján közzéteszi és naprakészen tartja a határon átnyúló szolgáltatásnyújtó bejelentésére és előzetes ellenőrzésére, a szakmai képesítések elismerésére, a kérelemmel együtt benyújtandó okiratokra, a nyelvismeretre, az eljárás határidejére, az eljárás díjára, valamint a jogorvoslatra vonatkozó részletes tájékoztatását.
68. §   Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi CV. törvény 76. §-ával megállapított 28. § (2) bekezdést a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
68/A. §   E törvénynek az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított 67. § (7) bekezdésében meghatározott tájékoztatást első alkalommal 2016. január 18-ig kell az Európai Bizottságnak megadni.
68/B. §   Ha a bíróság, illetve az ügyész az eljárása során megállapítja, hogy a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény 121. § (1) bekezdés d) pontja alapján a közigazgatási határozat megsemmisítésének van helye, akkor a bűncselekmény elkövetését megállapító jogerős bírósági ítéletről vagy ügyészi határozatról a közigazgatási határozatot meghozó eljáró hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.
68/B. §   Ha a bíróság, illetve az ügyész az eljárása során megállapítja, hogy az Ákr. 123. § (1) bekezdés d) és e) pontja alapján a közigazgatási határozat megsemmisítésének van helye, a bűncselekmény elkövetését megállapító jogerős bírósági ítéletről vagy ügyészi határozatról a közigazgatási határozatot meghozó eljáró hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.
68/B. §   Ha a bíróság, illetve az ügyész az eljárása során megállapítja, hogy az Ákr. 123. § (1) bekezdés d) és e) pontja alapján a közigazgatási határozat megsemmisítésének van helye, a bíróság a jogerős ügydöntő határozatról, illetve az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztésről szóló határozatról a közigazgatási határozatot meghozó eljáró hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.
68/C. §   E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
68. §
(1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 4. § (1) bekezdésének c) pontja,
b) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 94. § (1) bekezdésének k) pontja, 112. §-a, továbbá a módosításáról szóló 1996. évi LXII. törvény 83. §-a, és az 1998. évi LXXXVI. törvény 29. § (3) bekezdéséből a „112. §-ának (3) bekezdésében” szövegrész,
c) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 72. § i) pontja, 105-109. §-ai, 110. § (3) bekezdése, továbbá a módosításáról szóló 1996. évi LXI. törvény 76-79. §-ai, 80. § (2) bekezdése és a 2000. évi XCVII. törvény 18. §-a,
d) a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett fokozatok, oklevelek és diplomák elismeréséről és honosításáról szóló 47/1995. (IV. 27.) Korm. rendelet, továbbá a módosításáról szóló 276/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet és a 175/2000. (X. 30.) Korm. rendelet,
e) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésének d) pontja, (5) bekezdése, (7)-(8) bekezdéseiből, 11. § (2) bekezdésének a), b) és c) pontjaiból a „honosító” szövegrész és 56. §-a, továbbá a módosításáról szóló 16/2000. (II. 11.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdésének a) pontjából „az R. 56. §-ában a „Művelődési és Közoktatási Minisztérium” szöveg helyébe az „Oktatási Minisztérium” szöveg, illetve annak megfelelően ragozott formája” szövegrész,
f) a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi felsőfokú tanulmányainak egyes kérdéseiről szóló 157/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet 6. §-a,
g) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 37. §-ának (1)-(2) és (4)-(6) bekezdései és (9) bekezdése, továbbá a módosításáról szóló 8/2000. (V. 24.) OM rendelet 30. § (2) bekezdéséből a „37. §-ának (4) bekezdésében, a”, és „; az R. 37. §-ának (9) bekezdésében a „művelődési és közoktatási miniszter” szöveg helyébe az „oktatási miniszter” szöveg” szövegrészek,
h) a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet Nemzetközi rendelkezések, külföldön szerzett szakképesítés honosítása címének szövegéből a „külföldön szerzett szakképesítés honosítása” szövegrész, 40. §-a, 41. § (1) bekezdéséből „a 9. számú záradékot a külföldön szerzett szakmai bizonyítványra” szövegrész és a 3. számú melléklet 9. pontja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmek esetén továbbra is alkalmazni kell.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

69. §   Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 3. §-a alapján az Európai Közösségek Tanácsának a képzést tanúsító okiratok kölcsönös elismerésére vonatkozó következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 89/48/EGK irányelve a legalább hároméves felsőoktatási képzésben szerzett oklevelek kölcsönös elismerésének általános rendszeréről,
b) a Tanács 92/51/EGK irányelve a szakmai képzés elismerésének második, a 89/48/EGK irányelvet kiegészítő általános rendszeréről,
c) a Tanács 99/42/EK irányelve a liberalizált és az átmeneti irányelvek szabályozása alá eső foglalkozásokhoz kapcsolódó, szakmai képzésben megszerezhető bizonyítványok elismerésének szabályairól,
d) a Tanács 77/452/EGK irányelve az általános ápolók bizonyítványainak kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket; valamint a Tanács 77/453/EGK irányelve a tagállamok az ápolók tevékenységére vonatkozó jogszabályainak az összehangolásáról,
e) a Tanács 93/16/EGK irányelve az orvosok szabad mozgásáról és az oklevelek kölcsönös elismeréséről,
f) a Tanács 78/686/EGK irányelve a fogszakorvosi oklevelek kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket; valamint a Tanács 78/687/EGK irányelve a tagállamok a fogorvosok tevékenységére vonatkozó jogszabályainak az összehangolásáról,
g) a Tanács 80/154/EGK irányelve a szülésznői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket; valamint a Tanács 80/155/EGK irányelve a tagállamok a szülésznők tevékenységére vonatkozó jogszabályainak az összehangolásáról,
h) a Tanács 85/432/EGK irányelve a tagállamok meghatározott gyógyszerészi tevékenységekre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról; valamint a Tanács 85/433/EGK irányelve a gyógyszerész oklevelek kölcsönös elismeréséről, beleértve a gyógyszerészeti tevékenység gyakorlása céljából történő letelepedést elősegítő intézkedéseket,
i) a Tanács 85/384/EGK irányelve az építészek okleveleinek kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket,
j) a Tanács 78/1026/EGK irányelve az állatorvosi oklevelek kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket,
k) a Tanács 81/1057/EGK irányelve az orvosok, általános ápolók, fogorvosok és állatorvosok okleveleinek, végbizonyítványainak és bizonyítványainak kölcsönös elismeréséről szóló 75/362/EGK, 77/452/EGK, 78/686/EGK és 78/1026/EGK irányelvek kiegészítéséről.
l) az Európai Parlament és a Tanács 2001/19/EK irányelve a szakképesítések elismerésének általános rendszeréről szóló 89/48/EGK és 92/51/EGK tanácsi irányelv, valamint az általános ápolói, a fogorvosi, az állatorvosi, a szülésznői, az építészmérnöki, a gyógyszerészi és az orvosi hivatásról szóló 77/452/EGK, 77/453/EGK, 78/686/EGK, 78/687/EGK, 78/1026/EGK, 78/1027/EGK, 80/154/EGK, 80/155/EGK, 85/384/EGK, 85/432/EGK, 85/433/EGK és 93/16/EGK tanácsi irányelv módosításáról.
69. §   Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 89/48/EGK irányelve a legalább hároméves felsőoktatási képzésben szerzett oklevelek kölcsönös elismerésének általános rendszeréről,
a) a Tanács 74/556/EGK irányelve a toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerű használatával, beleértve a közvetítők tevékenységeit is, kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról,
b) a Tanács 92/51/EGK irányelve a szakmai képzés elismerésének második, a 89/48/EGK irányelvet kiegészítő általános rendszeréről,
b) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés c) pont és 21. cikk,
c) a Tanács 99/42/EK irányelve a liberalizált és az átmeneti irányelvek szabályozása alá eső foglalkozásokhoz kapcsolódó, szakmai képzésben megszerezhető bizonyítványok elismerésének szabályairól,
c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk,
d) a Tanács 77/452/EGK irányelve az általános ápolók bizonyítványainak kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket; valamint a Tanács 77/453/EGK irányelve a tagállamok ápolók tevékenységére vonatkozó jogszabályainak az összehangolásáról,
d) az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve a szakmai képesítések elismeréséről, 1-20. cikk és 50-55. cikk, 57-64. cikk,
e) a Tanács 93/16/EGK irányelve az orvosok szabad mozgásáról és az oklevelek kölcsönös elismeréséről,
e) a Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról, 12. cikk a) pont.
e) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
f) a Tanács 78/686/EGK irányelve a fogszakorvosi oklevelek kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket; valamint a Tanács 78/687/EGK irányelve a tagállamok fogorvosok tevékenységére vonatkozó jogszabályainak az összehangolásáról,
f) A Tanács 2009/50/EK irányelve (2009. május 25.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről, 14. cikk (1) bekezdés d) pont.
f) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv,
g) a Tanács 80/154/EGK irányelve a szülésznői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket; valamint a Tanács 80/155/EGK irányelve a tagállamok szülésznők tevékenységére vonatkozó jogszabályainak az összehangolásáról,
g) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 12. cikk (1) bekezdés d) pont,
h) a Tanács 85/432/EGK irányelve a tagállamok meghatározott gyógyszerészi tevékenységekre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról; valamint a Tanács 85/433/EGK irányelve a gyógyszerész oklevelek kölcsönös elismeréséről, beleértve a gyógyszerészeti tevékenység gyakorlása céljából történő letelepedést elősegítő intézkedéseket,
h) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 28. cikk.
i) a Tanács 85/384/EGK irányelve az építészek okleveleinek kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket,
i) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2013. november 20-i 2013/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.
j) a Tanács 78/1026/EGK irányelve az állatorvosi oklevelek kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket,
j) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelve,
k) a Tanács 81/1057/EGK irányelve az orvosok, általános ápolók, fogorvosok és állatorvosok okleveleinek, végbizonyítványainak és bizonyítványainak kölcsönös elismeréséről szóló 75/362/EGK, 77/452/EGK, 78/686/EGK és 78/1026/EGK irányelvek kiegészítéséről,
k) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-i 2014/66/EU parlamenti és tanácsi irányelve.
l) a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/958 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
l) az Európai Parlament és a Tanács 2001/19/EK irányelve a szakképesítések elismerésének általános rendszeréről szóló 89/48/EGK és 92/51/EGK tanácsi irányelv, valamint az általános ápolói, a fogorvosi, az állatorvosi, a szülésznői, az építészmérnöki, a gyógyszerészi és az orvosi hivatásról szóló 77/452/EGK, 77/453/EGK, 78/686/EGK, 78/687/EGK, 78/1026/EGK, 78/1027/EGK, 80/154/EGK, 80/155/EGK, 85/384/EGK, 85/432/EGK, 85/433/EGK és 93/16/EGK tanácsi irányelv módosításáról,
m) a Tanács 74/556/EGK irányelve a toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerű használatával, beleértve a közvetítők tevékenységeit is, kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról.
n) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés c) pont és 21. cikk,
o) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikke,
p) a Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról, 12. cikk a) pont.
  • A jogszabály 2001. december 24-én jelent meg a Magyar Közlöny 153. számában.
  • hatályba lépett 2002. január 1-jén.
A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. december 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2006. december 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. december 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. december 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2023. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2003. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. november 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2003. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. november 19-én lesz hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. november 19-én fog hatályba lépni.A bekezdés 2023. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2023. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. december 13-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. december 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. december 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. május 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. május 25-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2003. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2003. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. május 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. május 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. május 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. május 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. május 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. május 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. május 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. május 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. május 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. május 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. május 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. május 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. november 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. november 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. november 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. november 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. november 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 21-én lépett hatályba. 2009. november 21-én lépett hatályba. 2009. november 21-én lépett hatályba.A szakasz 2009. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. november 21-én lépett hatályba. 2009. november 21-én lépett hatályba. 2009. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. november 21-én lépett hatályba. 2009. november 21-én lépett hatályba.A szövegrész 2009. november 21-én lépett hatályba. 2009. november 21-én lépett hatályba. 2009. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. november 21-én lépett hatályba. 2009. november 21-én lépett hatályba. 2009. november 21-én lépett hatályba. 2009. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. november 21-én lépett hatályba. 2009. november 21-én lépett hatályba. 2009. november 21-én lépett hatályba. 2009. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. május 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 6-án lépett hatályba. 2013. július 6-án lépett hatályba. 2013. július 6-án lépett hatályba.A szakasz 2022. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2022. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2022. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2022. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2022. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. november 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. november 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. november 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 21-én lépett hatályba. 2009. november 21-én lépett hatályba. 2009. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. június 29-én lépett hatályba.A szövegrész 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. december 20-án lépett hatályba.A szakasz 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2012. május 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 6-án lépett hatályba. 2009. november 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. május 31-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2022. december 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. november 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. május 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. május 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. május 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2023. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. november 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2023. november 19-én lesz hatályon kívül helyezve. 2023. november 19-én fog hatályba lépni. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. október 20-án lépett hatályba.A szakasz 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. október 20-án lépett hatályba.A szakasz 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2004. május 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2011. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2023. november 19-én lesz hatályon kívül helyezve. 2023. november 19-én fog hatályba lépni. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. november 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. október 20-án lépett hatályba.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 28-án lépett hatályba. 2019. december 28-án lépett hatályba. 2019. december 28-án lépett hatályba. 2019. december 28-án lépett hatályba. 2019. december 28-án lépett hatályba. 2019. december 28-án lépett hatályba. 2019. december 28-án lépett hatályba. 2019. december 28-án lépett hatályba.A szakasz 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 28-án lépett hatályba. 2019. december 28-án lépett hatályba. 2019. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lépett hatályba.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2007. október 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 28-án lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. december 28-án lépett hatályba. 2019. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lépett hatályba.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. december 13-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. december 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. december 13-án lépett hatályba. 2006. december 13-án lépett hatályba. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. december 13-án lépett hatályba. 2006. december 13-án lépett hatályba. 2006. december 13-án lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2006. december 13-án lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. december 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. december 13-án lépett hatályba. 2006. december 13-án lépett hatályba. 2006. december 13-án lépett hatályba. 2006. december 13-án lépett hatályba. 2006. december 13-án lépett hatályba. 2006. december 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. december 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. december 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2006. december 13-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. december 13-án lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2020. július 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. július 30-án lépett hatályba.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2010. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. október 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lépett hatályba. 2005. november 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lépett hatályba. 2005. november 1-jén lépett hatályba. 2005. november 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. október 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2020. július 30-án lépett hatályba. 2020. július 30-án lépett hatályba. 2020. július 30-án lépett hatályba. 2020. július 30-án lépett hatályba.A szakasz 2020. július 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. december 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. december 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. december 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. december 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. december 27-én lépett hatályba.A szakasz 2020. július 30-án lépett hatályba.A szakasz 2020. július 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. december 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. december 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 30-án lépett hatályba.A szakasz 2020. július 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba. 2022. december 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. december 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2022. december 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. december 27-én lépett hatályba.A szövegrész 2005. november 1-jén lépett hatályba.