Hatályos állapot
Közlönyállapot
1999.06.21. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2003.04.08.
2003.04.09. - 2003.06.30.
2003.07.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2009.08.31.
2009.09.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.12.21.
2011.12.22. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.02.29.
2012.03.01. - 2012.04.14.
2012.04.15. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2015.01.21.
2015.01.22. - 2016.11.25.
2016.11.26. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.06.30.
2018.07.01. - 2018.12.31.
2019.01.01. - 2019.05.31.
2019.06.01. - 2020.01.31.
2020.02.01. - 2020.06.30.
2020.07.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1999. évi LXIII. törvény

a közterület-felügyeletről

Az Országgyűlés a közterületek rendjének és tisztaságának védelme, valamint annak rendjét megbontó jogsértések hatékonyabb megelőzése, megakadályozása, szankcionálása, az önkormányzati vagyon védelme, e feladatok ellátásához szükséges szervezeti keretek megteremtése, az ezekkel összefüggő közszolgálati feladatokat ellátó személyek jogállásának meghatározása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
A KÖZTERÜLET-FELÜGYELET JOGÁLLÁSA, SZERVEZETE ÉS FELADATA

1. §
(1) A közterületi rend és tisztaság védelméről a települési önkormányzat közterület-felügyelet, illetőleg közterület-felügyelő útján gondoskodhat.
(1) A közterületi rend és tisztaság védelméről, a tömegközlekedési eszközök használati rendjének fenntartásáról, az önkormányzati vagyon védelméről a települési önkormányzat közterület-felügyelet, illetőleg közterület-felügyelő útján gondoskodhat.
(1) A települési önkormányzat
a) a közterületi rend és tisztaság védelméről, a tömegközlekedési eszközök használati rendjének fenntartásáról, az önkormányzati vagyon védelméről közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő útján,
b) a várakozási közszolgáltatás nyújtásáról közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő útján is
gondoskodhat.
(2) Közterület-felügyeletet a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú városi közgyűlés, a fővárosban - a helyi önkormányzatokról szóló törvény keretei között - a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) hozhat létre a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal belső szervezeti egységeként vagy önálló költségvetési szervként közterület-felügyelet elnevezéssel. Közterület-felügyeletet több önkormányzat társulásos formában is működtethet.
(2) Közterület-felügyeletet a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú városi közgyűlés, a fővárosban - a helyi önkormányzatokról szóló törvény keretei között - a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) hozhat létre a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal belső szervezeti egységeként, önálló költségvetési szervként vagy költségvetési szerv belső szervezeti egységeként. Közterület-felügyeletet több önkormányzat társulásos formában is működtethet.
(2a) Az önkormányzat a közterület-felügyelet megalakítás előtt az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel.
(3) A közterület-felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) feladatait a polgármesteri, a főpolgármesteri (a továbbiakban: polgármesteri) hivatalban alkalmazott egy vagy több közterület-felügyelő (a továbbiakban: felügyelő) is elláthatja.
(4) A felügyelet feladata:
a) a közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése;
b) a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása;
c) közreműködés a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében;
d) közreműködés a közrend, a közbiztonság védelmében;
d) közreműködés a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában, a közbiztonság és a közrend védelmében;
e) közreműködés az önkormányzati vagyon védelmében;
f) közreműködés a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében;
g) közreműködés állat-egészségügyi és ebrendészeti feladatok ellátásában.
h) a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolvány jogszerű használatának és birtoklásának az ellenőrzése.
i) a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületen a közúti járművel történő várakozási közszolgáltatás (a továbbiakban: parkolás) biztosítása, valamint a parkolásért járó ellenérték megfizetésének ellenőrzése és a fizetés elmaradása esetére előírt jogkövetkezmények alkalmazása.
(5) A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy. A (4) bekezdés a)-b) pontban meghatározott feladatkörében eljáró felügyelő jogosult és köteles ellenőrizni, eljárást kezdeményezni vagy - kivételes esetben - az e törvényben meghatározott intézkedést megtenni.
(5) A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy. A felügyelő az e törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult és köteles a közterületen ellenőrizni a jogszabályban előírt kötelezettségek megtartását, jogszabálysértés esetén eljárást kezdeményezni vagy az e törvényben meghatározott intézkedést megtenni. A felügyelőnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására, valamint intézkedésére való jogosultságát a közterület-felügyelet szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott hatósági szolgálati igazolvány igazolja.
(5) A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy. A felügyelő az e törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult és köteles a közterületen ellenőrizni a jogszabályban előírt kötelezettségek megtartását, jogszabálysértés esetén eljárást kezdeményezni vagy az e törvényben meghatározott intézkedést megtenni. A felügyelőnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására, valamint intézkedésére való jogosultságát a közterület-felügyelet szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott szolgálati igazolvány igazolja.
(5) A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy. A felügyelő az e törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult és köteles a közterületen ellenőrizni a jogszabályban előírt kötelezettségek megtartását, jogszabálysértés esetén eljárást kezdeményezni vagy az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedést megtenni. A felügyelőnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására, valamint az intézkedésére való jogosultságát a rendőrség által kiadott szolgálati igazolvány igazolja.
(6) A felügyeletnek, illetőleg a felügyelet részéről eljáró felügyelőnek feladatot - a (4) bekezdés keretei között - törvény, kormányrendelet, az önkormányzat rendelete állapíthat meg. Az önkormányzat rendelete olyan feladatot állapíthat meg, melyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.
(6) A felügyeletnek, illetőleg a felügyelet részéről eljáró felügyelőnek feladatot - a (4) bekezdés keretei között - törvény, kormányrendelet, az önkormányzat rendelete állapíthat meg. Az önkormányzat rendelete olyan feladatot állapíthat meg, melyet törvény vagy kormányrendelet nem utal más szerv hatáskörébe.
(7) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában, illetőleg - a szabályzattal együtt elfogadott - hivatali ügyrendben határozhatja meg a felügyelet szervezeti formáját, a felügyelet, illetőleg a felügyelő feladatait.
(8) A felügyelő az e törvényben meghatározott feladatai ellátása során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 51. § (4) bekezdése szerinti önkormányzati rendeletben meghatározott helyszíni bírságot szabhat ki.
2. §
(1) A felügyelő köztisztviselő. Közszolgálati jogviszonyára, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1) A felügyelő köztisztviselő. Közszolgálati jogviszonyára, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1) A felügyelő köztisztviselő. Közszolgálati jogviszonyára, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Felügyelőként egészségileg és fizikailag alkalmas magyar állampolgár alkalmazható.
(3) A felügyelőnek - a Ktv.-ben meghatározottakon túl - vizsgát kell tennie e törvény és a végrehajtására kiadott rendelkezések ismeretéből.
(3) A felügyelőnek - a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározottakon túl - vizsgát kell tennie e törvény és a végrehajtására kiadott rendelkezések ismeretéből.
(3) A felügyelőnek - a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározottakon túl - vizsgát kell tennie e törvény és a végrehajtására kiadott rendelkezések ismeretéből.
(3) A felügyelőnek - a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározottakon túl - vizsgát kell tennie e törvény és a végrehajtására kiadott, valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott rendelkezések ismeretéből.
(4) A halászati őrre, az önkormányzati természetvédelmi őrre, a mezőőrre, az erdészeti szakszemélyzet tagjára és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagjára előírt képzettségi feltételek megléte esetén a feladatát ellátó közterület-felügyelő, amennyiben a munkaköréhez tartozó működési területek fekvése egybeesik, megbízható a halászati őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a mezőőr, az erdészeti szakszemélyzet tagja és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával.

II. FEJEZET
A FELÜGYELŐ INTÉZKEDÉSI JOGKÖRE

Általános szabályok

3. §   A felügyelő a feladatait az önkormányzat illetékességi területén közterületen látja el.
3. §   A felügyelő feladatait az önkormányzat illetékességi területén lévő közterületen, az önkormányzat intézményeinek, gazdasági szervezeteinek területén, valamint az önkormányzat tömegközlekedési feladatának ellátása során üzemeltetett tömegközlekedési eszköz szerződésszerű használatának ellenőrzése során látja el.
3. §   A felügyelő feladatait - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az önkormányzat illetékességi területén lévő közterületen, az önkormányzat intézményeinek, gazdasági szervezeteinek területén, valamint az önkormányzat tömegközlekedési feladatának ellátása során üzemeltetett tömegközlekedési eszköz szerződésszerű használatának ellenőrzése során látja el.
4. §
(1) A felügyelő a feladatát járőrszolgálat vagy őrszolgálat keretében országosan egységes egyenruhában teljesíti.
(2) A felügyelő szolgálata teljesítésekor egyenruhájára kitűzve viseli az országosan egységes, egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényt. A felügyelő - a helyi önkormányzat rendeleti szabályozása esetén - a település jelképét karjelzésként viseli.
5. §   A felügyelő intézkedés előtt köteles felügyelői minőségét szóban közölni, magát szolgálati igazolvánnyal és egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvénnyel igazolni. A szolgálati igazolvány tartalmazza a felügyelő arcfényképét, nevét, a munkáltató szerv megnevezését és címét, továbbá a felügyelői jelvény sorszámát.
5. §   A felügyelő az intézkedés megkezdése előtt - ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles felügyelői minőségét szóban közölni, magát hatósági szolgálati igazolvánnyal vagy egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvénnyel igazolni. A hatósági szolgálati igazolvány tartalmazza a felügyelő arcfényképét, nevét, a munkáltató szerv megnevezését és címét, továbbá a felügyelői jelvény sorszámát.
5. §   A felügyelő az intézkedés megkezdése előtt - ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles felügyelői minőségét szóban közölni, magát szolgálati igazolvánnyal vagy egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvénnyel igazolni. A szolgálati igazolvány tartalmazza a felügyelő arcfényképét, nevét, a munkáltató szerv megnevezését és címét, továbbá a felügyelői jelvény sorszámát.
6. §
(1) A felügyelet a képviselő-testület által meghatározottak szerint együttműködik a rendőrséggel, a polgári védelemmel, a vám- és pénzügyőrséggel, a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal (a továbbiakban: rendvédelmi szervek), határterületen a határőrséggel, az egyéb állami ellenőrző és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezettel, így különösen a polgárőrség helyi szervezetével, valamint a feladatai ellátásához segítséget nyújtó egyéb szervezettel.
(1) A felügyelet a képviselő-testület által meghatározottak szerint együttműködik a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, a vám- és pénzügyőrséggel, a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal (a továbbiakban: rendvédelmi szervek), az egyéb állami ellenőrző és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezettel, így különösen a polgárőrség helyi szervezetével, valamint a feladatai ellátásához segítséget nyújtó egyéb szervezettel.
(1) A felügyelet a képviselő-testület által meghatározottak szerint együttműködik a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, a vám- és pénzügyőrséggel, a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal (a továbbiakban: rendvédelmi szervek), az egyéb állami ellenőrző és önkormányzati szervekkel, egyesülettel, így különösen a polgárőrség helyi szervezetével, valamint a feladatai ellátásához segítséget nyújtó egyéb szervezettel.
(1) A felügyelet a képviselő-testület által meghatározottak szerint együttműködik a rendőrséggel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel (a továbbiakban: rendvédelmi szervek), a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, az egyéb állami ellenőrző és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezettel, így különösen a helyi polgárőr szervezettel, valamint a feladatai ellátásához segítséget nyújtó egyéb szervezettel.
(2) A rendvédelmi szervvel, a határőrséggel együtt eljáró felügyelő a rendvédelmi szerv, illetőleg a határőrség segítője.
(2) A rendvédelmi szervvel együtt eljáró felügyelő a rendvédelmi szerv segítője.
(2) A rendvédelmi szervvel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal együtt eljáró felügyelő a rendvédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal segítője.
(3) A felügyelet a rendőrséggel történő együttműködés keretében tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről a rendőrséget rendszeresen tájékoztatja. A tájékoztatás módját és tartalmát együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(3) A felügyelet a rendőrséggel történő együttműködés keretében tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről a rendőrséget rendszeresen tájékoztatja.
(4) Ha a rendőrség a felügyelet illetékességi területét érintő fokozott ellenőrzést hajt végre, a fokozott ellenőrzés ideje alatt - a rendőrség kérésére - a felügyelet a feladatainak végrehajtását és szolgálatának szervezését egyezteti a rendőrséggel.
7. §
(1) A felügyelő a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében rendszeres, illetőleg folyamatos hatósági ellenőrzést végez illetékességi területén.
(1) A felügyelő a jogszabályban meghatározott feladatait a felügyelet illetékességi területén látja el.
(2) A felügyelő az intézkedéssel érintett személyről, az intézkedés vagy az eljárás szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet, amely kizárólag az adott eljárásban, jogszabály előírásai szerint használható fel.
(2) A felügyelő az intézkedésével érintett személyről, az intézkedése vagy az eljárása szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet.
(3) Ha a kép- és hangfelvételen rögzített cselekmény miatt nem indult eljárás, a kép- és hangfelvételt legkésőbb a felvétel készítésétől számított hat hónap elteltével meg kell semmisíteni.
(3) A felügyelet közterületen, közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el, és felvételt készíthet. A képfelvevő elhelyezéséről, valamint a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a felügyelet előterjesztésére a képviselő-testület dönt.
(4) A képfelvevőt a felügyelet üzemelteti és kezeli. A felügyelet a képfelvevők elhelyezéséről és a képfelvevők által megfigyelt közterületről tájékoztatja a rendőrséget, valamint ezeket az adatokat a felügyeletet működtető önkormányzat polgármesteri hivatalának honlapján közzéteszi.
(5) A képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről.
(5a) A felügyelet jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval. A (3) bekezdésben meghatározott felvételt - amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak - a felügyelet a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti.
(6) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel a rögzítés helyszínén
a) elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult eljárásban,
b) elkövetett jogsértés miatt indított közigazgatási hatósági eljárásban,
c) végzett felügyelői intézkedés jogszerűségének megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárásban, továbbá
d) a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében indított eljárásban
használható fel.
(6a) A (3) bekezdésben meghatározott felvétel
a) a terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából,
b) a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából,
c) a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából, illetve
d) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében is felhasználható.
(7) A felügyelet
a) a (2) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő harminc nap elteltével,
b) a (3) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő öt munkanap elteltével
b) a (3) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő nyolc nap elteltével
b) a (3) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő harminc nap elteltével
haladéktalanul törli.
(8) A felügyelő a feladatkörébe tartozó eljárást a felvétel rögzítésétől számított két munkanapon belül köteles megindítani, vagy kezdeményezni az eljárásra jogosult szervnél vagy hatóságnál a hatáskörébe tartozó eljárás megindítását. Ha a felügyelő kezdeményezésére az eljárásra jogosult szerv vagy hatóság az eljárását megindította, és erről a felügyelőt a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül tájékoztatta, a felügyelő a rögzített felvételt az eljárásra jogosult szerv vagy hatóság részére történő továbbításáig kezelheti azzal, hogy az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg a harminc napot.
(9) Ha a felvételen szereplő személy a (6) bekezdés d) pontja szerint jogainak érvényesítésére eljárást indított, részére az adatkezelési határidőn belül benyújtott kérelemre a felvételt továbbítani kell.
(10) Ha a rögzített felvételt a felügyelő az eljárásra jogosult szerv, hatóság megkeresésére vagy a felvételen szereplő személy kérelmére továbbította, a felvételt a továbbítással egyidejűleg törölni kell.
7/A. §
(1) A felügyelet a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja. A felügyeletnek biztosítani kell továbbá, hogy a felvételen szereplő személy - a felvétel törlésének időpontjáig - megtekinthesse a róla készült felvételt.
(2) A rögzített felvételt a felügyelő a 7. § (6) bekezdésében foglalt felhasználási célból - bizonyítási eszközként - a büntető vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv megkeresésére továbbíthatja. A megkeresésben meg kell jelölni az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt.
(2) A rögzített felvételt a felügyelő a 7. § (6) bekezdésében foglalt felhasználási célból - bizonyítási eszközként - a szabálysértési eljárásra jogosult szerv, illetve büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv megkeresésére vagy adatkérésére továbbíthatja. A megkeresésben vagy adatkérésben meg kell jelölni az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt.
(3) Közigazgatási hatósági eljárásban az eljáró hatóság megkeresésére - belföldi jogsegély keretében - a (2) bekezdés szerint rögzített felvétel továbbítható, ha a megkereső hatóság a megkeresésben az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt megjelöli.
(3) Közigazgatási hatósági eljárásban az eljáró hatóság megkeresésére a (2) bekezdés szerint rögzített felvétel továbbítható, ha a megkereső hatóság a megkeresésben az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt megjelöli.
(3a) A rögzített felvételt a felügyelő a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére megkeresésük esetén továbbítja a 7. § (6a) bekezdésében meghatározott célból.
(4) A rögzített felvétel továbbítására irányuló megkeresést meg kell tagadni akkor is, ha a felvétel a megkeresésben meghatározott tény bizonyítására alkalmatlan.
(5) Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétellel rögzített esemény, cselekmény vagy intézkedés érinti, a 7. § (6) bekezdésében meghatározott célból kérheti, hogy a felvételt a felügyelet annak továbbításáig, de legfeljebb a kérelem benyújtását követő harminc napig ne törölje.
(6) A rögzített felvételen szereplő személy részére az adattovábbításról adott tájékoztatás költségmentes.
8. §
(1) Ha a települési önkormányzatnál közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő nem működik, a 7. § (3) bekezdésében meghatározott képfelvevőt a jegyző, vagy a képviselő-testület által kijelölt, a települési önkormányzat alkalmazásában álló köztisztviselő is üzemeltetheti és kezelheti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a képfelvevő kihelyezésére, üzemeltetésére, az adatkezelésre, a felvétel felhasználására és továbbítására, valamint a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval való együttműködésre a 7. § és a 7/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
8. §
(1) A felügyelő köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a feladatkörébe tartozó jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására, amely a feladatkörébe tartozó ügyben beavatkozást tesz szükségessé.
(2) A felügyelő intézkedése nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.
(3) Több lehetséges intézkedés közül azt kell választani, amely az intézkedéssel érintettre a legkevesebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
(4) A felügyelő köteles a hozzáfordulóknak a tőle elvárható segítséget, illetve felvilágosítást megadni.
9. §   A felügyelő eljárása során a diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint azok személyzetének kiváltságait és mentességeit, továbbá más, törvényben megállapított mentességeket köteles tiszteletben tartani.

Adatkezelés

10. §
(1) A felügyelet az 1. §-ban szabályozott feladatkörében, feladatainak ellátásához személyes adatot kezelhet. A felügyelet a feladatkörébe tartozó iratokból az eljáró szerv részére személyes adatot csak törvényben meghatározott célból és adatkörben továbbíthat a hatósági eljárással érintett személyre vonatkozóan.
(1) A felügyelet az igazoltatás során feljelentés megtétele, a 22. §-ban meghatározott feladatok ellátása, valamint szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás megindítása céljából az igazoltatott személy
a) természetes személyazonosító adatait,
b) lakó- vagy tartózkodási helyének, ennek hiányában szálláshelyének adatait (a továbbiakban együtt: lakcím) kezeli.
(2) A felügyelet az érintett természetes személy azonosító adatait (családi és utónév, nők esetében leánykori családi és utónév is, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, külföldiek esetében állampolgárság), lakcímét (lakóhelyének és tartózkodási helyének adatai), valamint az üggyel összefügő adatokat kezeli.
(2) A felügyelet jogosult az elszállított, a kerékbilinccsel rögzített, valamint a feltartóztatott jármű tulajdonosának (üzemben tartójának) megállapítása céljából a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott adatot - térítés nélkül - átvenni az országos járműnyilvántartásból. Az ilyen módon szerzett adatokat az eredeti céltól eltérően a felügyelet nem használhatja fel.
(3) A helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek esetében a felügyelet vagy felügyelő a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát
a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig,
b) a díjfizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a Kkt. 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás jogerős befejezéséig
kezelheti.
11. §
(1) Az igazoltatott személy azonosító adatait és lakcímét - a 12. §-ban foglaltak kivételével - a felügyelet két évig kezelheti.
(2) A felügyelet jogosult további intézkedés céljából a kerékbilinccsel rögzített, valamint a feltartóztatott jármű tulajdonosának (üzemeltetőjének) személyazonosító adatait és lakcímét - térítés nélkül - átvenni az országos járműnyilvántartásból. Az ilyen módon szerzett adatokat az eredeti céltól eltérően a felügyelet nem használhatja fel.
(3) A felügyelet két évig kezeli a kerékbilinccsel rögzített, továbbá a feltartóztatott jármű adatait és a tulajdonos (üzemeltető) személyazonosító adatait, lakcímét.
11. §   Az igazoltatás során rögzített, valamint a 10. § (2) bekezdésben meghatározott személyes adatok az adatfelvételt, valamint az adatátvételt követő öt napig kezelhetők.
12. §   A felügyelet feladatkörébe tartozó szabálysértési és államigazgatási eljárásokkal összefüggő személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadók.
12. §   A felügyelet feladatkörébe tartozó szabálysértési és közigazgatási hatósági eljárásokkal összefüggő személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadók.
13. §
(1) A Belügyminisztérium központi nyilvántartást vezet a felügyelőkről és a számukra kiadott felügyelői szolgálati igazolványról, valamint az egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényről. A központi nyilvántartás tartalmazza a felügyelő családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét, a munkáltató szerv megnevezését és címét, továbbá a szolgálati igazolvány és a felügyelői jelvény sorszámát.
(1) A Kormány által kijelölt szerv központi nyilvántartást vezet a felügyelőkről és a számukra kiadott felügyelői szolgálati igazolványról, valamint az egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényről. A központi nyilvántartás tartalmazza a felügyelő családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét, a munkáltató szerv megnevezését és címét, továbbá a szolgálati igazolvány és a felügyelői jelvény sorszámát.
(1) A felügyelő részére a hatósági szolgálati igazolványt, valamint a felügyelői jelvényt a miniszter a jegyző, illetve az önálló költségvetési szervként alapított felügyelet vezetőjének kezdeményezésére az okmányiroda útján, hivatalból állítja ki.
(1) A felügyelő részére a hatósági szolgálati igazolványt, valamint a felügyelői jelvényt a miniszter a jegyző, valamint az önálló költségvetési szervként vagy költségvetési szerv belső szervezeti egységeként létrehozott felügyelet esetén a költségvetési szerv vezetője kezdeményezésére az okmányiroda útján, hivatalból állítja ki.
(1) A felügyelő részére a szolgálati igazolványt, valamint a felügyelői jelvényt a miniszter a jegyző, valamint az önálló költségvetési szervként vagy költségvetési szerv belső szervezeti egységeként létrehozott felügyelet esetén a költségvetési szerv vezetője kezdeményezésére az okmányiroda útján, hivatalból állítja ki.
(2) A felügyelő neve, a munkáltató szerv megnevezése és címe közérdekű adat, ezeket az adatokat a felügyelő előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.
(2) A jegyző, illetve az önálló költségvetési szervként alapított felügyelet vezetője haladéktalanul értesíti a minisztert arról, ha a felügyelő hatósági szolgálati igazolványának visszavonására okot adó körülmény bekövetkezett.
(2) A jegyző, valamint az önálló költségvetési szervként vagy költségvetési szerv belső szervezeti egységeként létrehozott felügyelet esetén a költségvetési szerv vezetője haladéktalanul értesíti a minisztert arról, ha a felügyelő hatósági szolgálati igazolványának visszavonására okot adó körülmény bekövetkezett.
(2) A jegyző, valamint az önálló költségvetési szervként vagy költségvetési szerv belső szervezeti egységeként létrehozott felügyelet esetén a költségvetési szerv vezetője haladéktalanul értesíti a minisztert arról, ha a felügyelő szolgálati igazolványának visszavonására okot adó körülmény bekövetkezett.
(3) A miniszter haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tíz munkanapon belül a hatósági szolgálati igazolványt határozattal visszavonja, ha
a) a felügyelő közszolgálati jogviszonya megszűnt,
b) a hatósági szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak.
(3) A miniszter haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül a hatósági szolgálati igazolványt határozattal visszavonja, ha
a) a felügyelő közszolgálati jogviszonya megszűnt,
b) a hatósági szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak.
(3) A miniszter haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül a szolgálati igazolványt határozattal visszavonja, ha
a) a felügyelő közszolgálati jogviszonya megszűnt,
b) a szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak.
13. §   A felügyelő szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
13/A. §
(1) A miniszter a felügyelőkről, a számukra kiadott hatósági szolgálati igazolványról, valamint az egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényről - a hatósági szolgálati igazolványok hitelességének és a felügyelők azonosításának céljából - nyilvántartást vezet.
(1) A miniszter a felügyelőkről, a számukra kiadott szolgálati igazolványról, valamint az egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényről - a szolgálati igazolványok hitelességének és a felügyelők azonosításának céljából - nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) a felügyelő
aa) nevét,
ab) születési helyét és idejét,
ac) lakcímét,
b) a munkáltató szerv megnevezését és címét,
c) a hatósági szolgálati igazolvány és a felügyelői jelvény sorszámát.
c) a szolgálati igazolvány és a felügyelői jelvény sorszámát.
(3) A nyilvántartásból adattovábbításra irányuló kérelmet teljesíteni nem lehet.
(4) A miniszter a nyilvántartásban szereplő adatokat a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásáig kezeli a nyilvántartásban.
(4) A miniszter a nyilvántartásban szereplő adatokat a szolgálati igazolvány visszavonásáig kezeli a nyilvántartásban.
(5) A felügyelő neve, a munkáltató szerv megnevezése és címe közérdekből nyilvános adat, amelyet a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.

A felügyelői intézkedések

14. §   A felügyelő felvilágosítást kérhet attól, akiről alaposan feltehető, hogy a felügyelői feladat ellátásához érdemi tájékoztatást tud adni. A válaszadás idejéig a kérdezett személy feltartóztatható.
14. §   A felügyelő felvilágosítást kérhet attól, akiről alaposan feltehető, hogy a felügyelői feladat ellátásához érdemi tájékoztatást tud adni.
15. §
(1) A felügyelő feljelentés megtétele vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az érintettet személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja. A személyazonosság igazolására alkalmas minden olyan hatósági igazolvány, amely tartalmazza az érintett nevét, születési helyét és idejét, az állampolgárságát, valamint az arcfényképét és a saját kezű aláírását. A felügyelő az általa ismert vagy más jelenlévő, ismert személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
(2) Az igazoltatás - az igazoltatás okának egyidejű közlésével - csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. A személyazonosság megállapításáig az érintett feltartóztatható.
(3) Azt a személyt, aki személyazonosságát nem igazolja, annak megállapítására a legközelebbi rendőri szervhez a felügyelő előállíthatja. Ellenszegülés esetén az előállításhoz a Rendőrségről szóló törvény (a továbbiakban: Rtv.) szerint a rendőrség segítségét kell kérni. A rendőrség megérkezéséig a felügyelő az érintett személyt feltartóztatja.
(3) Azt a személyt, aki személyazonosságát nem igazolja, annak megállapítására a legközelebbi rendőri szervhez a felügyelő előállíthatja. Ellenszegülés esetén az előállításhoz a Rendőrségről szóló törvény szerint a rendőrség segítségét kell kérni. A rendőrség megérkezéséig a felügyelő az érintett személyt feltartóztatja.
15. §   A felügyelő a jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése során vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.
15. §   A felügyelő - az 1. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott feladata kivételével - a jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése során vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.
15. §   A felügyelő - az 1. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott feladata kivételével - a jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése során vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az e törvényben, továbbá az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.
16. §   A szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz az eljárás azonnali lefolytatása érdekében a felügyelő előállíthatja. Az elkövető ellenszegülése esetén a 15. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.
16. §   A felügyelő a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt igazoltatja, és az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz az eljárás azonnali lefolytatása érdekében előállíthatja. Az elkövető ellenszegülése esetén a 15. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.
17. §   A felügyelő a szabálysértés elkövetőjét - a cselekmény súlyától függően - jogosult a jogszabályban meghatározott esetekben helyszíni bírsággal sújtani.
17/A. §   A felügyelő a feladatkörébe tartozó, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben (a továbbiakban: Kkt.) meghatározott közlekedési szabályszegés esetén jogosult a Kkt. 20. § (4a) és a (4b) bekezdésében meghatározott közigazgatási bírságot alkalmazni.
17/A. §   A felügyelő a feladatkörébe tartozó, a Kkt.-ban meghatározott közlekedési szabályszegés esetén jogosult a Kkt. 20. § (4a) és a (4b) bekezdésében meghatározott közigazgatási bírságot alkalmazni.
18. §   A felügyelő azt a dolgot, amelynek elkobzását a szabálysértésekről szóló törvény lehetővé, illetőleg kötelezővé teszi, átvételi elismervény ellenében visszatarthatja, illetőleg visszatartja és az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatóságnak adja át.
19. §   A felügyelő az intézkedéssel egyidejűleg köteles felhívni az elkövetőt a szabálysértés azonnali vagy ésszerű határidőn belüli megszüntetésére. A közterület használatára vonatkozó jogerős határozatban, tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásban foglaltak megszegése vagy elmulasztása esetén a felügyelő köteles felhívni a kötelezettet az előírások betartására.
19. §   A közterület használatára vonatkozó jogerős határozatban, tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásban foglaltak megszegése vagy elmulasztása esetén a felügyelő köteles felhívni a kötelezettet az előírások betartására.
19. §   A közterület használatára vonatkozó végleges határozatban, tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásban foglaltak megszegése vagy elmulasztása esetén a felügyelő köteles felhívni a kötelezettet az előírások betartására.
20. §
(1) Ha a közterületen szabálytalanul elhelyezett, illetve a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó jármű balesetveszélyt nem jelent és a forgalmat nem akadályozza, rögzítésére - a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig - a felügyelő az önkormányzat rendelete alapján kerékbilincset alkalmazhat.
(1) A felügyelő - az üzemben tartó értesítése mellett - elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti.
(2) A jármű rögzítésekor a felügyelőnek a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos önkormányzati rendelet szabályai szerint kell eljárnia. A járműhasználat jogszerű akadályozása folytán keletkezett kárért a felügyelőt, illetve a felügyelőséget nem terheli kártalanítási kötelezettség. A kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármű tulajdonosát (üzemben tartóját, használóját) terheli.
(2) A felügyelő a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművön, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, értesítést helyez el, amely tartalmazza a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményre történő figyelmeztetést.
(3) Ha a baleset folytán megsérült vagy elhagyott jármű elszállítása indokolt, a felügyelő intézkedés végett megkeresi az illetékes rendőri szervet, közlekedési hatóságot vagy az út kezelőjét.
(3) A (2) bekezdés szerinti értesítés elhelyezésétől számított 30 napot követően a felügyelő az érintett járművet elszállítással eltávolíthatja.
(3) A (2) bekezdés szerinti értesítés elhelyezésétől számított 10 napot követően a felügyelő az érintett járművet elszállítással eltávolíthatja.
(4) A felügyelő - a helyi közút kezelőjének megbízásából - a helyi közútról eltávolíttathatja a hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművet, amely közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt.
(4) A felügyelet a jármű elszállításáról az intézkedéssel egyidejűleg értesíti a rendőrséget. A felügyelet az (1) bekezdés alapján elszállított jármű forgalmi rendszámát - tájékoztatás céljából - a felügyeletet működtető önkormányzat polgármesteri hivatalának honlapján közzéteszi. Az önálló költségvetési szervként alapított felügyelet az (1) bekezdés alapján elszállított jármű forgalmi rendszámát saját honlapján is közzéteszi.
(4) A felügyelet a jármű elszállításáról az intézkedéssel egyidejűleg értesíti a rendőrséget. A felügyelet az (1) bekezdés alapján elszállított jármű forgalmi rendszámát - tájékoztatás céljából - a felügyeletet működtető önkormányzat polgármesteri hivatalának honlapján közzéteszi. Az önálló költségvetési szervként vagy költségvetési szerv belső szervezeti egységeként létrehozott felügyelet az (1) bekezdés alapján elszállított jármű forgalmi rendszámát a költségvetési szerv saját honlapján is közzéteszi.
(5) Ha a tulajdonos (üzemben tartó) nem állapítható meg, vagy a felszólítás ellenére az elszállított járművet az elszállítástól számított hat hónapon belül nem veszi birtokba, a felügyelet a járművet értékesítheti vagy más módon hasznosíthatja. Ha az elszállított jármű tulajdonosa a jármű értékesítését követő hat hónapon belül jelentkezik, részére az értékesítésből befolyt, a tárolási költséggel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.
(6) Ha a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó, a kiemelten védett, védett vagy korlátozott várakozási övezetben érvényes engedély nélkül elhelyezett, illetve a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű balesetveszélyt nem jelent, és a forgalmat nem akadályozza, rögzítésére - a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig - a felügyelő kerékbilincset alkalmazhat.
(7) A felügyelet a kerékbilincs fel- és leszereléséhez, a jármű elszállításához, továbbá az intézkedéssel érintett jármű tárolásához, őrzéséhez és értékesítéséhez - szerződés alapján - közreműködőt vehet igénybe.
(8) Az elszállítás és a kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármű üzemben tartóját terheli. A járműhasználat jogszerű akadályozása folytán keletkezett kárért a felügyelőt, illetve a felügyeletet nem terheli kártalanítási kötelezettség.
(9) A jármű elszállítása során, az abban keletkezett vagyoni kárért a felügyeletet kártalanítási felelősség terheli.
21. §   A felügyelő a helyi közúton jogosult feltartóztatni a köztisztasági szabályokat megszegő, továbbá a táblával jelzett behajtási tilalmat vagy korlátozást megszegő járművet.
21. §   A felügyelő a helyi közúton jogosult megállítani, illetve feltartóztatni a köztisztasági szabályokat, továbbá a közúti közlekedésről szóló 1/1975. (II. 5.) KpM-BM együttes rendelet 40-41. §-ában, valamint más megállásra, várakozásra vagy táblával jelzett behajtási tilalomra vagy korlátozásra vonatkozó szabályokat megszegő járműveket.
22. §   A felügyelő a vagyonvédelmi feladatainak ellátása során az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő területet (épületet, építményt stb.) - a képviselő-testület rendelkezésére - lezárja, megakadályozza, hogy oda illetéktelen személy belépjen és az illetéktelenül ott tartózkodókat eltávolítja.
22. §
(1) A felügyelő a vagyonvédelmi feladatainak ellátása során - a képviselő-testület rendelkezésére - az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő vagyont (épületet, építményt, járművet vagy más dolgot) véd, őriz, illetve közbiztonsági szempontból ellenőriz.
(1) A felügyelő a vagyonvédelmi feladatainak ellátása során - a képviselő-testület rendelkezésére - az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő vagyont (épületet, építményt, tömegközlekedési eszközt, járművet vagy más dolgot) véd, őriz, illetve közbiztonsági szempontból ellenőriz.
(2) A felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátása során az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő területet, épületet vagy építményt lezárhatja, az oda illetéktelenül belépni kívánó személyt igazoltathatja, belépését megakadályozhatja, valamint az illetéktelenül ott tartózkodókat igazoltathatja és eltávolíthatja.
23. §
(1) A felügyelő eljárására - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ügy jellegétől függően az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, illetőleg a szabálysértésekről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1) A felügyelő eljárására az ügy jellegétől függően a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló, illetőleg a szabálysértésekről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1) A felügyelő eljárására az ügy jellegétől függően a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló, illetőleg a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1) A felügyelő eljárására az ügy jellegétől függően az általános közigazgatási rendtartásról szóló, illetőleg a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az e törvényben szabályozott felügyelői intézkedések miatti jogorvoslatra az államigazgatási eljárás, illetőleg a szabálysértési eljárás szabályai az irányadók.
(2) Az e törvényben szabályozott felügyelői intézkedések miatti jogorvoslatra a közigazgatási hatósági eljárás, illetőleg a szabálysértési eljárás szabályai az irányadók.
(3) Ha a felügyelői intézkedést követően a (2) bekezdésben említett eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A panaszt az intézkedés napjától számított 8 napon belül a jegyzőhöz kell benyújtani.
(3) Ha a felügyelői intézkedést követően közigazgatási hatósági vagy szabálysértési jogorvoslati eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A panasz elbírálása a rendőrség hatáskörébe tartozik.
(3) Ha a felügyelői intézkedést követően közigazgatási hatósági vagy szabálysértési jogorvoslati eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A panasz elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(4) A 15. § szerinti közterület-felügyelői intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Ha az e törvény szerinti felügyelői intézkedést követően közigazgatási hatósági vagy szabálysértési eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A panasz előterjesztésére és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A jegyző a panasz tárgyában a beérkezéstől számított 8 napon belül az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint határozattal dönt. A határozat ellen a panaszos a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjénél fellebbezéssel élhet.
(4) A jegyző a panasz tárgyában a beérkezéstől számított 8 napon belül az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint határozattal dönt.
(4) A panasz elbírálására irányuló eljárásban a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető.
(5) A rendőrséghez a panaszt a felügyelői intézkedéstől vagy annak elmulasztásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon, de legkésőbb az intézkedéstől vagy annak elmulasztásától számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.
(5) A rendőrséghez a panaszt a felügyelői intézkedéstől vagy annak elmulasztásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb az intézkedéstől vagy annak elmulasztásától számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.
(6) A rendőrség a panaszról a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - dönt.
(6) A rendőrség a panaszról a megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - dönt.

III. FEJEZET
A FELÜGYELŐ ÁLTAL HASZNÁLHATÓ KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK

III. FEJEZET
A FELADAT VÉGREHAJTÁSÁNAK ESZKÖZEI

24. §
(1) A felügyelő:
a) a jogszerű intézkedésével szembeni ellenállás megtörése érdekében testi erőt, könnygázszóró palackot,
b) az önmaga vagy más személy elleni támadás megakadályozására, illetőleg vagyonvédelemre szájkosárral ellátott - pórázon lévő vagy póráz nélküli - szolgálati kutyát alkalmazhat.
(1) A felügyelő:
a) a jogszerű intézkedésével szembeni ellenállás megtörése érdekében testi erőt, könnygázszóró palackot,
b) súlyos sérüléssel fenyegető, vagy a személye ellen intézett támadás, illetőleg az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására, valamint vagyonvédelemre testi erőt, könnygázszóró palackot, valamint szájkosárral ellátott szolgálati kutyát (a továbbiakban együtt: kényszerítő eszköz)
alkalmazhat.
(2) A testi erő, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya alkalmazására - ha az eset körülményei lehetővé teszik - az érintettet előzetesen figyelmeztetni kell.
(2) A kényszerítő eszköz alkalmazására - ha az eset körülményei lehetővé teszik - az érintettet előzetesen figyelmeztetni kell.
(3) Amennyiben a testi erő, a könnygázszóró palack vagy a szolgálati kutya alkalmazása következtében a jogszerű intézkedéssel szembeszegülő személy megsérül, a felügyelő - a tőle elvárható módon - köteles gondoskodni a sérült személy elsősegélyben részesítéséről, szükség esetén annak orvosi ellátásáról.
(3) Ha a kényszerítő eszköz alkalmazása következtében a jogszerű intézkedéssel szembeszegülő személy megsérül, a felügyelő - a tőle elvárható módon - köteles gondoskodni a sérült személy elsősegélyben részesítéséről, szükség esetén annak orvosi ellátásáról.
25. §   Szolgálati kutya - a törvényben meghatározott esetben is - csak akkor alkalmazható, ha a képviselő-testület annak igénybevételét rendeletben szabályozta.
26. §
(1) A testi erő, a könnygázszóró palack és a szolgálati kutya alkalmazását az intézkedést követően haladéktalanul - legkésőbb az alkalmazást követő munkanapon - jelenteni kell a jegyző útján a felügyelet működési helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak.
(1) A kényszerítő eszköz alkalmazását az intézkedést követően haladéktalanul - legkésőbb az alkalmazást követő munkanapon - jelenteni kell a jegyző útján a rendőrségnek.
(2) A testi erő, a könnygázszóró palack és a szolgálati kutya alkalmazásának a jogszerűségét a felügyelet működési helye szerint illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.
(2) Akinek a felügyelő intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez. A panasz előterjesztésére, valamint elbírálására a 23. § (3)-(6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
26. §   Akinek a felügyelő intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez. A panasz előterjesztésére, valamint elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
26/A. §
(1) A felügyelői könnygázszóró palack típusa megegyezik a rendőrségnél rendszeresített típussal.
(2) A felügyelet könnygázszóró palackot - térítés ellenében - a rendőrségtől igényelhet.
26/B. §   A felügyelő kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és az intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható.

IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező és átmeneti rendelkezések

27. §   E törvény alkalmazása során
a) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat;
b) közterületi rend: a közterület rendeltetésszerű használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályok megtartása;
c) feltartóztatás: a felügyelőnek az a tevékenysége, amelynek során azt a személyt, aki a személyazonosságának igazolását megtagadja, vagy az igazolásra történő felszólításnak nem engedelmeskedik, továbbá, akitől felvilágosítást kér a felvilágosítás megadásának idejére, valamint a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt, illetőleg a feltartóztatott jármű vezetőjét az intézkedés idejére vagy a további intézkedés megtételéig a helyszín elhagyásában korlátozza, vagy a helyszín elhagyásában megakadályozza;
c) feltartóztatás: a felügyelőnek az a tevékenysége, amelynek során azt a személyt, aki a személyazonosságának igazolását megtagadja, vagy az igazolásra történő felszólításnak nem engedelmeskedik, valamint a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt, illetőleg a feltartóztatott jármű vezetőjét az intézkedés idejére vagy a további intézkedés megtételéig a helyszín elhagyásában korlátozza, vagy a helyszín elhagyásában megakadályozza;
d) felügyelet alatt felügyelőt kell érteni azon a településen, ahol az 1. § (3) bekezdése szerint nem szerveztek felügyeletet és annak feladatait felügyelő látja el.
e) a felügyelet illetékességi területe: a fenntartó önkormányzat, társulás illetékességi területén lévő közterület, az önkormányzat intézményeinek, gazdasági szervezeteinek területe, az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő, illetve tömegközlekedési feladatának ellátása során üzemeltetett vagyontárgy.
28. §
(1) A felügyelet részére megállapított államigazgatási feladatokat és hatásköröket e törvény hatálybalépésétől a felügyelő látja el.
(2) A 3/1983. (I. 29.) MT rendelet és a 16/1984. (III. 18.) MT rendelet szerint létrehozott felügyelet jogutódja a felügyeletet alapító képviselő-testület polgármesteri hivatala.
(3) 2000. január 1-jéig a már működő felügyeletet a törvénynek megfelelően át kell szervezni, a közalkalmazott felügyelők foglalkoztatási jogviszonyát közös megegyezés esetén közszolgálati jogviszonnyá kell átalakítani. Az érintetteket e törvény hatálybalépéséig - a közszolgálati idő és iskolai végzettség alapján - a Ktv. szerint be kell sorolni.
(4) E törvény hatálybalépésekor felügyelői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a középfokú iskolai végzettség hiánya miatt nem szüntethető meg, ha
a) az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig kevesebb, mint öt év van hátra, vagy
b) középfokú oktatási intézményben - a törvény hatálybalépését követő tanévben - megkezdi tanulmányait és az előírt időben a képesítést (végzettséget) megszerzi.

Felhatalmazó rendelkezések

28/A. §   Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos eljárásra alkalmazandó közigazgatási hatósági eljárási szabályok kiegészítő és eltérő szabályait rendeletben állapítsa meg.
28/A. §   Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 13. § (1) bekezdése szerinti szervet vagy szerveket rendeletben jelölje ki.
29. §   Felhatalmazást kap
a) az egészségügyi miniszter és a belügyminiszter arra, hogy állapítsa meg a felügyelők egészségi és fizikai alkalmassági követelményeit;
a) az egészségügyért felelős miniszter és a közterület-felügyelet szabályozásáért felelős miniszter arra, hogy állapítsa meg a felügyelők egészségi és fizikai alkalmassági követelményeit;
a) az egészségügyért felelős miniszter és a miniszter arra, hogy állapítsa meg a felügyelők egészségi és fizikai alkalmassági követelményeit;
a) az egészségügyért felelős miniszter és a közterület-felügyelet szabályozásáért felelős miniszter arra, hogy állapítsa meg a felügyelők egészségi és fizikai alkalmassági követelményeit;
b) a belügyminiszter arra, hogy állapítsa meg a helyszíni bírságolási eljárással kapcsolatos szabályokat, a felügyelői intézkedések, továbbá a testi erő, könnygázszóró palack, szolgálati kutya alkalmazásának, illetőleg rendszeresítésének részletes eljárási szabályait, az egyenruhára vonatkozó szabályokat, a szolgálati igazolvánnyal, a felügyelői jelvénnyel és a felügyelőkkel kapcsolatos központi nyilvántartás vezetésének, illetve a szolgálati igazolvány rendszeresítésének szabályait, valamint a felügyelők szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerét.
b) a közterület-felügyelet szabályozásáért felelős miniszter arra, hogy állapítsa meg a helyszíni bírságolási eljárással kapcsolatos szabályokat, a felügyelői intézkedések, továbbá a testi erő, könnygázszóró palack, szolgálati kutya alkalmazásának, illetőleg rendszeresítésének részletes eljárási szabályait, az egyenruhára vonatkozó szabályokat, a szolgálati igazolvánnyal, a felügyelői jelvénnyel és a felügyelőkkel kapcsolatos központi nyilvántartás vezetésének, illetve a szolgálati igazolvány rendszeresítésének szabályait, valamint a felügyelők szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerét.
b) a miniszter, hogy rendeletben szabályozza
ba) a kerékbilincs alkalmazásával, a járművek elszállításával, valamint az ezen intézkedések során felmerült költségekkel kapcsolatos szabályokat;
bb) a felügyelői intézkedések, továbbá a testi erő, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya alkalmazásának eljárási szabályait, a könnygázszóró palack igénylésének rendjét, átvételének, illetve visszavételének szabályait, a térítés módját;
bc) az egyenruhára vonatkozó szabályokat;
bd) a hatósági szolgálati igazolvány kiállítására, a felügyelői jelvénnyel és a felügyelőkkel kapcsolatos nyilvántartás vezetésének eljárási szabályait;
bd) a szolgálati igazolvány kiállítására, a felügyelői jelvénnyel és a felügyelőkkel kapcsolatos nyilvántartás vezetésének eljárási szabályait;
be) a felügyelők szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerét;
bf) a közterület-felügyelet által üzemeltetett képfelvevő technikai követelményeit.
b) a közterület-felügyelet szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza
ba) a kerékbilincs alkalmazásával, a járművek elszállításával, valamint az ezen intézkedések során felmerült költségekkel kapcsolatos szabályokat;
bb) a felügyelői intézkedések, továbbá a testi erő, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya alkalmazásának eljárási szabályait, a könnygázszóró palack igénylésének rendjét, átvételének, illetve visszavételének szabályait, a térítés módját;
bc) az egyenruhára vonatkozó szabályokat;
bd) a hatósági szolgálati igazolvány kiállítására, a felügyelői jelvénnyel és a felügyelőkkel kapcsolatos nyilvántartás vezetésének eljárási szabályait;
bd) a szolgálati igazolvány kiállítására, a felügyelői jelvénnyel és a felügyelőkkel kapcsolatos nyilvántartás vezetésének eljárási szabályait;
be) a felügyelők szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerét;
bf) a közterület-felügyelet által üzemeltetett képfelvevő technikai követelményeit.

Hatálybalépés

30. §
(1) E törvény 2000. január 1. napján, a (4)-(5) bekezdés a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a fővárosi közterület-felügyeletről szóló 3/1983. (I. 29.) MT rendelet,
b) a közterület-felügyeletről szóló 16/1984. (III. 18.) MT rendelet.
(5) A Kjt. az e törvény 1. számú mellékletébe foglalt új, 4. számú melléklettel egészül ki.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1999. ÉVI LXIII. TÖRVÉNYHEZ

  • A jogszabály 1999. június 21-én jelent meg a Magyar Közlöny 54. számában.
  • hatályba lépett 2000. január 1-jén.
A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 22-én lépett hatályba. 2015. január 22-én lépett hatályba. 2015. január 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. június 1-jén lépett hatályba. 2019. június 1-jén lépett hatályba. 2019. június 1-jén lépett hatályba. 2019. június 1-jén lépett hatályba. 2019. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. február 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. február 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 22-én lépett hatályba. 2015. január 22-én lépett hatályba. 2015. január 22-én lépett hatályba.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. április 9-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. április 9-én lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 22-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 22-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 22-én lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. november 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. november 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. április 15-én lépett hatályba.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. április 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2003. április 9-én lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.