Hatályos állapot
Közlönyállapot
1991.11.26. - 1999.07.31.
1999.08.01. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2004.08.02.
2004.08.03. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.11.24.
2005.11.25. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.04.29.
2008.04.30. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.03.06.
2009.03.07. - 2009.06.30.
2009.07.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.03.16.
2010.03.17. - 2010.05.31.
2010.06.01. - 2010.12.30.
2010.12.31. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.06.30.
2011.07.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2013.08.14.
2013.08.15. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.06.30.
2014.07.01. - 2015.08.16.
2015.08.17. - 2015.09.21.
2015.09.22. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.12.31.
2019.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

13/1991. (XI. 26.) IM rendelet

a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 193. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

(A Ktv. 9. §-ához)

1. §
(1) A közjegyző a közjegyzői irodában foglalkoztatott ügyviteli alkalmazottat a munkaszerződés megkötésekor köteles titoktartásra kötelezni.
(1) A közjegyző a közjegyzői irodában foglalkoztatott közjegyzői irodai ügyintézőt és az egyéb irodai alkalmazottat a munkaszerződés megkötésekor köteles titoktartásra kötelezni.
(2) A munkaszerződés megkötése előtt az alkalmazottat a titoktartási kötelezettség lényegéről és megszegésének következményeiről részletesen tájékoztatni kell, és az erről szóló okiratot a munkaszerződés mellett meg kell őrizni. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a titoktartási kötelezettség a munkaviszony megszűnése után fennmarad.
(2) A munkaszerződés megkötése előtt az közjegyzői irodai ügyintézőt és az egyéb irodai alkalmazottat a titoktartási kötelezettség lényegéről és megszegésének következményeiről részletesen tájékoztatni kell, és az erről szóló okiratot a munkaszerződés mellett meg kell őrizni. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a titoktartási kötelezettség a munkaviszony megszűnése után fennmarad.
(3) E § a munkavégzésre irányuló megbízási szerződés alapján a közjegyzőnél tartósan vagy esetenként munkát végző megbízottra megfelelően irányadó.

(A Ktv. 10. §-ához)

2. §
(1) A közjegyző és az állandó helyettese köteles az illetékes területi közjegyzői kamara (a továbbiakban: területi kamara) elnökének felhívására működésének megkezdése előtt igazolni a felelősségbiztosítás megkötését.
(2) A felelősségbiztosítás folyamatos fenntartását a területi elnökség bármikor ellenőrizheti.

A KÖZJEGYZŐI SZOLGÁLAT KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

(A Ktv. 18. §-ához)

3. §
(1) A területi elnökség köteles a pályázati hirdetményt legkésőbb a pályázati határidő lejártát megelőző 15. napig közzétenni az Igazságügyi Közlönyben és egy országos napilapban. A hirdetményben a pályázati határidő utolsó napját naptár szerint kell meghatározni.
(1) A területi elnökség köteles a pályázati hirdetményt legkésőbb a pályázati határidő lejártát megelőző 15. napig közzétenni a Hivatalos Értesítőben és egy országos napilapban. A hirdetményben a pályázati határidő utolsó napját naptár szerint kell meghatározni.
(1) A területi elnökség a pályázati hirdetményt a pályázati határidő lejártát megelőző tizenötödik napig közzéteszi a Hivatalos Értesítőben és egy országos napilapban. A hirdetményben a pályázati határidő utolsó napját naptár szerint kell meghatározni. A hirdetményben fel kell tüntetni
a) a közjegyzői kinevezéshez szükséges törvényi feltételeket és a kinevezést kizáró okokat,
b) a pályázathoz mellékelendő iratok körét és a Ktv. 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában foglalt feltételek igazolásának módját, továbbá
c) a pályázat leadásának módját és a pályázati határidőt.
(1) A területi elnökség a pályázati hirdetményt a Hivatalos Értesítőben teszi közzé, valamint a hirdetmény Hivatalos Értesítőben történő közzétételét követő munkanaptól a pályázati határidő utolsó napjáig a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: országos kamara) honlapján is. A pályázat benyújtásának határideje a hirdetménynek a Hivatalos Értesítőben való közzétételét követő 30. nap. A hirdetményben fel kell tüntetni
a) a közjegyzői kinevezéshez szükséges törvényi feltételeket és a kinevezést kizáró okokat,
b) a pályázathoz mellékelendő iratok körét és a Ktv. 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában foglalt feltételek igazolásának módját, továbbá
c) a pályázat leadásának módját és a pályázati határidőt.
(2) A pályázatot ahhoz a területi elnökséghez kell benyújtani, amelyik azt közzétette. A pályázathoz mellékelni kell a Ktv. 17. §-ában foglalt kinevezési feltételek fennállását igazoló okiratok hiteles másolatát.
(2) A pályázatot ahhoz a területi elnökséghez kell benyújtani, amelyik azt közzétette. A pályázathoz mellékelni kell a kinevezési feltételek fennállását igazoló okiratok hiteles másolatát és az összeférhetetlenség kinevezés esetére vállalt megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatot (Ktv. 17. §).
(2) A pályázatot ahhoz a területi kamarai elnökséghez kell benyújtani, amelyik a pályázati hirdetményt közzétette. A pályázathoz mellékelni kell
a) a Ktv. 17. § (1) és (2) bekezdésében foglalt kinevezési feltételek fennállását igazoló okiratokat vagy azok hiteles másolatát,
b) az összeférhetetlenségnek a kinevezés esetére vállalt megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatot,
c) a köztartozás-mentesség igazolására szolgáló iratot,
d) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vállalását tartalmazó nyilatkozatot,
e) a pályázó részletes szakmai önéletrajzát, továbbá
f) közjegyzőhelyettes pályázó esetén az alkalmazó közjegyző értékelését.
g) a pályázat elbírálása során figyelembe venni kért tények és adatok fennállását igazoló okiratok eredeti példányát vagy hiteles másolatát.
(3) Ha a pályázó közjegyző vagy közjegyzőhelyettes, pályázatát, a működése szerint illetékes területi elnökségnél kell benyújtania, amely gondoskodik a továbbításáról.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl, a Ktv. 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában foglalt feltételek igazolása céljából kiállított hatósági bizonyítvánnyal összefüggésben a pályázathoz mellékelni kell
a) a hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását, vagy
b) ha a hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelmét a pályázó a területi kamara elnöksége adatigénylésének kezdeményezése útján terjeszti elő, a bűnügyi nyilvántartó szerv által teljesített adatszolgáltatás rendjéről, valamint a bűnügyi nyilvántartásokban kezelt adatok igazolására kiállított hatósági bizonyítvány kiadásának részletes eljárási rendjéről szóló 22/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 6. § (1)-(3) és (6) bekezdésében meghatározott adatokat és nyilatkozatokat.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl, ha a pályázó a Ktv. 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában foglalt feltételek igazolása céljából kiállítandó hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadása iránti kérelmét a területi kamara elnöksége adatigénylésének kezdeményezése útján terjeszti elő, a pályázathoz mellékelni kell a bűnügyi nyilvántartó szerv által teljesített adatszolgáltatás, valamint a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás rendjéről és a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 53/2012. (XII. 22.) KIM rendelet 6. § (3) bekezdésében meghatározott kérelmet, és a 9. § (1) bekezdés c) pontjára, a 11. § (1) bekezdés b) pontjára, valamint a 11. § (4) bekezdésére tekintettel megfizetésre került díj teljesítésének igazolását.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a pályázó hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a Ktv. 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a pályázó kérheti, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a területi kamara elnöksége részére - annak a közjegyzői kinevezés feltételeinek vizsgálata céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(4) A területi elnökség határozathozatala után beérkezett pályázatot az elbírálásnál figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A pályázati határidő utolsó napján postára adott és a személyes meghallgatás lezárultának időpontjáig beérkezett pályázatot határidőben beadottnak kell tekinteni.
(5) Ha a pályázó a területi kamara elnökségénél bűnügyi személyes adatainak igazolására adatigénylést kezdeményez, az adatigénylést haladéktalanul meg kell küldeni a bűnügyi nyilvántartó szervhez.
(6) Ha a közjegyzői álláshelyre más kamara illetékességi területén működő közjegyző vagy közjegyzőhelyettes nyújt be pályázatot, a pályázatot közzétevő területi elnökség az illetékes területi kamara elnökségének a pályázóra vonatkozó írásbeli véleményét beszerzi.
4. §
(1) A területi elnökség a pályázati határidő leteltétől számított 30 napon belül a pályázatokat elbírálja, kinevezési javaslatot készít, és azt felterjeszti az igazságügyminiszterhez.
(1) A területi elnökség a pályázati határidő leteltétől számított 30 napon belül a pályázatokat elbírálja, kinevezési javaslatot készít, és azt felterjeszti az igazságügyi és rendészeti miniszterhez.
(1) A területi elnökség a pályázati határidő leteltétől számított 30 napon belül a pályázatokat elbírálja, kinevezési javaslatot készít, és azt felterjeszti az igazságügyért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter).
(2) A pályázatok elbírálásánál figyelembe kell venni a pályázó alkalmasságát a közjegyzői állásra, így
a) gyakorlati ismereteit, különös tekintettel a közjegyzői hivatás gyakorlásához szükséges ismeretekre és képességekre;
b) szakmai és tudományos eredményeit, nyelvismeretét;
c) életvitelét, erkölcsi és anyagi megbízhatóságát.
(3) A területi kamara elnöksége véleményét a pályázat tartalma és mellékletei, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány adattartalma, a pályázó személyes meghallgatása, a kamarai nyilvántartásban szereplő adatok, valamint közjegyző és közjegyzőhelyettes esetén a pályázó működésének helye szerint illetékes területi kamara véleménye alapján alakítja ki.
(3) A területi kamara elnöksége véleményét a pályázat tartalma és mellékletei, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány adattartalma, a pályázó személyes meghallgatása, a kamarai nyilvántartásban szereplő adatok, valamint közjegyző és közjegyzőhelyettes esetén a pályázó működésének helye szerint illetékes területi kamara véleménye alapján alakítja ki.
5. §
(1) A kinevezési javaslatnak tartalmaznia kell:
a) valamennyi pályázó összesített adatát;
b) azt, hogy a pályázók közül a területi elnökség kiket tart alkalmasnak az állás betöltésére;
c) sorrendben annak a 3 alkalmas pályázónak a nevét, akinek kinevezésére a területi elnökség javaslatot tesz;
c) a pályázók pontozással kialakított kamarai értékelési rangsorát és e rangsorban első három helyen álló 3 alkalmas pályázónak a nevét, akinek kinevezésére a területi elnökség javaslatot tesz;
c) a pályázók pontozással kialakított kamarai értékelési rangsorát és e rangsorban legtöbb pontszámmal rendelkező három alkalmas pályázónak a nevét, akinek kinevezésére a területi elnökség javaslatot tesz;
d) a javaslat indokait.
(2) A területi elnökség a kinevezési javaslathoz csatolja:
a) a pályázat szabályszerű meghirdetését igazoló iratokat;
b) a beérkezett pályázatokat, mellékleteikkel;
c) ha a pályázó közjegyző vagy közjegyzőhelyettes, az illetékes területi elnökség által készített minősítésüket a pályázó alkalmasságáról, közjegyzői, közjegyzőhelyettesi gyakorlatának időtartamáról és eddigi munkájáról; a minősítést az 1. számú mellékletszerinti nyomtatványon kell közölni;
d) ha rendelkezésre áll, a korábbi munkáltató vagy a felügyeletet gyakorló szerv által készített minősítést (ajánlólevelet).
e) a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványokat.
e) a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványokat.
(3) A területi elnökség a kinevezési javaslatot és a hozzá csatolandó pályázati anyagokat az országos kamara részére küldi meg, amely azokat 30 napon belül formai szempontból ellenőrzi - szükség esetén felhívja a területi elnökséget a hiányzó iratok pótlására, az e rendeletnek megfelelő pályázati anyagok szolgáltatására -, és ezt követően küldi meg a miniszternek.
6. §   Az igazságügyminiszter a közjegyzői állást a területi elnökség által javasolt 3 jelölt egyikének kinevezésével tölti be.
6. §   Az igazságügyi és rendészeti miniszter a közjegyzői állást a területi elnökség által javasolt 3 jelölt egyikének kinevezésével tölti be.
6. §   A miniszter a közjegyzői állást a területi elnökség által javasolt 3 jelölt egyikének kinevezésével tölti be.
6. §   A miniszter a közjegyzői állást a területi elnökség által kinevezésre javasolt 3 jelölt egyikének kinevezésével tölti be. Ha e három jelölt közül valamelyik pályázó időközben már másik közjegyzői állásra kinevezést kapott, a kamarai értékelés során következő legmagasabb pontszámot kapott pályázó bekerül a kinevezhető jelöltek közé.
6/A. §   A pályázat elbírálása során - ide nem értve a Ktv. 17. § (3) bekezdésében foglalt kizáró okokat - csak a pályázat benyújtásakor már fennálló tények és adatok értékelhetőek.

(A Ktv. 21. §-ához)

7. §
(1) A közjegyző a hivatalba lépését megelőzően a területi elnökségnek jóváhagyás végett bemutatja bélyegzőjének lenyomatát, és bejelenti irodája címét. A területi elnökség ellenőrzi, hogy a közjegyző irodája a hivatás gyakorlására alkalmas-e.
(1) A közjegyző a hivatalba lépését megelőzően a területi elnökségnek bejelenti irodája címét, amely megállapítja, hogy a közjegyző irodája a hivatás gyakorlására alkalmas-e, és erről igazolást ad ki. Az iroda alkalmasságának megállapítása után a közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: országos kamara) elnökétől kéri az eskütétel időpontjának kitűzését.
(1) A közjegyző a hivatalba lépését megelőzően a területi elnökségnek bejelenti irodája címét, amely megállapítja, hogy a közjegyző irodája a hivatás gyakorlására alkalmas-e, és erről igazolást ad ki. Az iroda alkalmasságának megállapítása után a közjegyző az országos kamara elnökétől kéri az eskütétel időpontjának kitűzését.
(1) A közjegyzőnek a hivatása gyakorlására alkalmas irodával kell rendelkeznie, amelynek címét a hivatalba lépését megelőzően a területi elnökségnek bejelenti. Az iroda alkalmasságának megállapítása után a közjegyző az országos kamara elnökétől kéri az eskütétel időpontjának kitűzését.
(2) A közjegyző körbélyegzője közepén az állami címert, köriratként a közjegyző nevét, székhelyét és a „közjegyző” szót tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell:
a) a területi elnökségnek az iroda alkalmasságáról szóló igazolását,
b) a közjegyző aláírásmintáját 5-5 példányban,
c) szükség esetén az összeférhetetlenség megszüntetését igazoló okiratot [Ktv. 21. § (1) bekezdés],
d) a kötelező felelősségbiztosítás fennállásáról szóló igazolást.
(3) A bélyegző jóváhagyása és az iroda alkalmasságának megállapítása után a közjegyző kéri a területi kamara székhelye szerint illetékes Fővárosi Bíróság, illetőleg megyei bíróság (a továbbiakban: megyei bíróság) elnökétől az eskütétel időpontjának kitűzését.
(3) A bélyegző jóváhagyása és az iroda alkalmasságának megállapítása után a közjegyző kéri a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: országos kamara) elnökétől az eskütétel időpontjának kitűzését.
(3) A közjegyző hivatalba lépését megelőzően az országos kamara beszerzi a közjegyző hivatali bélyegzőjét az előállítására jogosult bélyegzőkészítőtől (a továbbiakban: bélyegzőkészítő).
(4) A kérelemhez csatolni kell:
a) a területi elnökségnek a bélyegző jóváhagyásáról és az iroda alkalmasságáról szóló igazolást;
b) a közjegyző bélyegzőlenyomatát és aláírásmintáját 5-5 példányban;
c) a kötelező felelősségbiztosítás fennállásáról szóló igazolást.
d) az összeférhetetlenség megszüntetését igazoló okiratot [Ktv. 21. § (1) bekezdés].
(4) A közjegyző hivatali bélyegzője [Ktv. 21/A. § (1) bekezdés] az országos kamara által készíttetett körbélyegző (a továbbiakban: bélyegző). A bélyegző közepén az állami címert, köriratként a közjegyző nevét, székhelyét, bélyegző sorszámát és egyedi azonosító jelét, valamint a „közjegyző” szót tartalmazza.
(5) A bélyegzőkészítő a bélyegzőt az elkészítését követően annak lenyomatával és az egyedi azonosító jel jegyzékével együtt megküldi az országos kamarának, amely a bélyegzőt a közjegyző részére átadja.
(6) A bélyegzőt megrongálódása, ellopása, elvesztése és megsemmisülése, továbbá a közjegyző szolgálatának megszűnése és névaláírásának megváltoztatása esetén érvényteleníteni kell, és a közjegyző részére - a szolgálatának megszűnését kivéve - új bélyegzőt kell készíttetni. Az új bélyegző sorszáma és egyedi azonosító jele nem lehet azonos az érvénytelen bélyegző sorszámával és egyedi azonosító jelével.
(6) A bélyegzőt megrongálódása, ellopása, elvesztése és megsemmisülése, továbbá a közjegyző szolgálatának megszűnése, a közjegyzői kinevezés érvénytelenségének megállapítása és a közjegyző névaláírásának megváltozása esetén érvényteleníteni kell, és a közjegyző részére - szolgálatának megszűnését és a kinevezés érvénytelenségének megállapítását kivéve - új bélyegzőt kell készíttetni. Az új bélyegző sorszáma és egyedi azonosító jele nem lehet azonos az érvénytelen bélyegző sorszámával és egyedi azonosító jelével.
(7) A Budapesten kívül működő közjegyző - az illetékességi területén - a székhelyén kívüli településen is tarthat fenn hivatali helyiséget.
7/A. §
(1) Az országos kamara által elfogadott minősített hitelesítésszolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató) által a közjegyző és a közjegyzőhelyettes (a továbbiakban e §-ban együtt: közjegyző) hivatalba lépését megelőzően a közjegyző hivatali elektronikus aláírása hitelesítése céljából kibocsátott tanúsítványt (a továbbiakban: minősített tanúsítvány) az országos kamara nyilvántartásba veszi és a területi kamara közreműködésével a közjegyzőnek átadja.
(2) Az országos kamara a Ktv. 55. §-ában meghatározott jogkörében eljárva iránymutatást adhat ki a minősített tanúsítvány közjegyző általi alkalmazásának rendjéről és a minősített tanúsítvány kibocsátásának és bevonásának részletes eljárási szabályairól.
(3) A Szolgáltató elfogadásáról szóló határozatot az országos kamara honlapján és a Közjegyzők Közlönyében közzé kell tenni.
(3) A Szolgáltató elfogadásáról szóló határozatot az országos kamara honlapján közzé kell tenni.
(4) A területi elnökség a tanúsítvány alkalmazásához való hozzájárulás visszavonását a közjegyző felfüggesztése, illetve szolgálatának megszűnése esetén az országos kamaránál kezdeményezi. A Szolgáltató köteles az országos kamara megkeresésére a hivatali elektronikus aláírást a minősített tanúsítvány visszavonásával együtt haladéktalanul érvényteleníteni.
(4) A területi elnökség a tanúsítvány alkalmazásához való hozzájárulás visszavonását a közjegyző felfüggesztése, szolgálatának megszűnése vagy a közjegyzői kinevezés érvénytelenségének megállapítása esetén az országos kamaránál kezdeményezi. A Szolgáltató köteles az országos kamara megkeresésére a hivatali elektronikus aláírást a minősített tanúsítvány visszavonásával együtt haladéktalanul érvényteleníteni.
(5) A közjegyző köteles a hivatali bélyegzőt és a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszközt oly módon őrizni, hogy rajta kívül ahhoz más személy ne férhessen hozzá.
(6) A hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszköz elvesztését vagy megsemmisülését a közjegyző köteles a területi kamara elnökének haladéktalanul jelenteni, aki arról értesíti az országos kamarát. A hivatali elektronikus aláírás érvénytelenítéséről az országos kamara megkeresésére a Szolgáltató gondoskodik. Az elvesztés vagy megsemmisülés, továbbá az érvénytelenítés tényét az országos kamara honlapján és a Közjegyzők Közlönyében közzé kell tenni.
(6) A bélyegző és a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszköz elvesztését, eltulajdonítását vagy megrongálódását és megsemmisülését a közjegyző köteles a területi kamara elnökének haladéktalanul bejelenteni, aki arról értesíti az országos kamarát.
(7) A használhatatlanná vált hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszközt a közjegyzői levéltár 10 évig őrzi, majd megsemmisíti.
(7) A bélyegző és a hivatali elektronikus aláírásról kibocsátott tanúsítvány érvénytelenségének tényét és kezdő napját be kell jegyezni az országos kamara nyilvántartásába és azt közzé kell tenni az országos kamara honlapján. Az országos kamara a közjegyző költségére a bélyegző, illetve a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszköz, valamint a hivatali elektronikus aláírásról kibocsátott tanúsítvány érvénytelenségének tényét az Igazságügyi Közlönyben és a Közjegyzők Közlönyében is közzéteszi. A hirdetményben fel kell tüntetni a bélyegző szövegét, sorszámát és a bélyegző, illetve a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszköz érvénytelenségének kezdő napját.
(7) A bélyegző és a hivatali elektronikus aláírásról kibocsátott tanúsítvány érvénytelenségének tényét és kezdő napját be kell jegyezni az országos kamara nyilvántartásába és azt közzé kell tenni az országos kamara honlapján. Az országos kamara a közjegyző költségére a bélyegző, illetve a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszköz, valamint a hivatali elektronikus aláírásról kibocsátott tanúsítvány érvénytelenségének tényét a Hivatalos Értesítőben és a Közjegyzők Közlönyében is közzéteszi. A hirdetményben fel kell tüntetni a bélyegző szövegét, sorszámát és a bélyegző, illetve a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszköz érvénytelenségének kezdő napját.
(7) A bélyegző és a hivatali elektronikus aláírásról kibocsátott tanúsítvány érvénytelenségének tényét és kezdő napját be kell jegyezni az országos kamara nyilvántartásába és azt közzé kell tenni az országos kamara honlapján. Az országos kamara a közjegyző költségére a bélyegző, a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszköz, valamint a hivatali elektronikus aláírásáról kibocsátott tanúsítvány érvénytelenségének tényét a Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A hirdetményben fel kell tüntetni a bélyegző szövegét, sorszámát és a bélyegző, valamint a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszköz érvénytelenségének kezdő napját.
(8) Az érvénytelen bélyegzőt és a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszközt a közjegyzői levéltár 10 évig őrzi, majd megsemmisíti.
8. §
(1) A közjegyző az esküt a megyei bíróság elnöke előtt teszi le.
(1) A közjegyző az esküt az országos kamara elnöke előtt teszi le.
(2) Az eskütételről a megyei bíróság elnöke okiratot készít, amely az eskü szövegét, valamint letételének és a közjegyzői működés megkezdésének időpontját tartalmazza. Az okiratot a közjegyző és a megyei bíróság elnöke aláírja.
(2) Az eskütételről az országos kamara elnöke okiratot készít, amely az eskü szövegét, valamint letételének és a közjegyzői működés megkezdésének időpontját tartalmazza. Az okiratot a közjegyző és az országos kamara elnöke aláírja.
(3) Az esküokirat és az aláírásminta 1-1 példányát a megyei bíróság elnöke megküldi az igazságügyminiszternek és a területi kamara elnökének.
(3) Az esküokirat és az aláírásminta 1-1 példányát az országos kamara elnöke megküldi az igazságügyminiszternek és a területi kamara elnökének.
(3) Az esküokirat és az aláírásminta 1-1 példányát az országos kamara elnöke küldi meg a területi kamarának. Az országos kamara elnöke az igazságügyminiszternek az esküokmányból egy példányt, az aláírásmintából két példányt küld meg.
(3) Az esküokirat, a bélyegzőlenyomat és az aláírásminta 1-1 példányát az országos kamara elnöke küldi meg a területi kamarának. Az országos kamara elnöke az igazságügyi és rendészeti miniszternek az esküokiratból egy példányt, az aláírásmintából és a bélyegző lenyomatából két-két példányt küld meg.
(3) Az esküokirat, a bélyegzőlenyomat és az aláírásminta 1-1 példányát az országos kamara elnöke küldi meg a területi kamarának. Az országos kamara elnöke a miniszternek az esküokiratból egy példányt, az aláírásmintából és a bélyegző lenyomatából két-két példányt küld meg.
(4) Ha a közjegyzői állást áthelyezés útján töltik be, a közjegyzőnek nem kell újból esküt tennie. Új bélyegzőjének lenyomatát és irodájának alkalmasságát az új székhelye szerint illetékes területi elnökség hagyja jóvá. Áthelyezés esetén a közjegyző működése megkezdésének napjáról - a közjegyző kérelmére - a megyei bíróság elnöke, ha több megyei bíróság érintett, elnökeik együttesen döntenek.
(4) Ha a közjegyzői állást áthelyezés útján töltik be, a közjegyzőnek nem kell újból esküt tennie. Új bélyegzőjének lenyomatát és irodájának alkalmasságát az új székhelye szerint illetékes területi elnökség hagyja jóvá, működése megkezdésének napjáról az országos kamara elnöke dönt.
(4) Ha a közjegyzői állást áthelyezés [Ktv. 20. § (2) és (3) bekezdése] útján töltik be, a közjegyzőnek nem kell újból esküt tennie. Irodájának alkalmasságát az új székhelye szerint illetékes területi elnökség hagyja jóvá, működése megkezdésének napjáról az országos kamara elnöke dönt. Ha a székhelyéül szolgáló település megváltozik, részére az országos kamara új bélyegzőt készíttet.
(4) Ha a közjegyzői állást áthelyezés [Ktv. 20. § (2)-(3) bekezdése] útján töltik be, a közjegyzőnek nem kell újból esküt tennie. Irodájának alkalmasságát az új székhelye szerint illetékes területi elnökség hagyja jóvá, működése megkezdésének napjáról az országos kamara elnöke dönt. Ha a székhelyéül szolgáló település megváltozik, részére az országos kamara új bélyegzőt készíttet.
(5) A közjegyző a megyei bíróság elnöke által kitűzött határnap előtt nem gyakorolhatja a hivatását.
(5) A közjegyző az országos kamara elnöke által kitűzött határnap előtt nem gyakorolhatja a hivatását.

(A Ktv. 22. §-ához)

8/A. §
(1) A Ktv. 22. §-ának j) pontjában foglalt esetben a területi kamara elnöksége felszólítja a közjegyzőt, közjegyzőhelyettest vagy közjegyzőjelöltet az összeférhetetlenség 30 napon belül történő megszüntetésére. Az összeférhetetlenség megszüntetése kérdésében a területi elnökség a szükséges okiratokat megvizsgálja, az érintett közjegyzőt, közjegyzőhelyettest, közjegyzőjelöltet meghallgatja. Ha a területi elnökség ezen eljárása eredményeképpen megállapítja, hogy az összeférhetetlenség továbbra is fennáll, azt - a beszerzett okiratok másolatának és a közjegyző nyilatkozatának megküldésével - az országos kamara útján haladéktalanul jelenti az igazságügyminiszternek, aki értesíti a területi elnökséget a szolgálat megszűnése kérdésében hozott döntéséről.
(1) A Ktv. 22. §-ának j) pontjában foglalt esetben a területi kamara elnöksége felszólítja a közjegyzőt, közjegyzőhelyettest vagy közjegyzőjelöltet az összeférhetetlenség 30 napon belül történő megszüntetésére. Az összeférhetetlenség megszüntetése kérdésében a területi elnökség a szükséges okiratokat megvizsgálja, az érintett közjegyzőt, közjegyzőhelyettest, közjegyzőjelöltet meghallgatja. Ha a területi elnökség ezen eljárása eredményeképpen megállapítja, hogy az összeférhetetlenség továbbra is fennáll, azt - a beszerzett okiratok másolatának és a közjegyző nyilatkozatának megküldésével - az országos kamara útján haladéktalanul jelenti az igazságügyi és rendészeti miniszternek, aki értesíti a területi elnökséget a szolgálat megszűnése kérdésében hozott döntéséről.
(1) A Ktv. 22. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a területi kamara elnöksége felszólítja a közjegyzőt, közjegyzőhelyettest vagy közjegyzőjelöltet az összeférhetetlenség 30 napon belül történő megszüntetésére. Az összeférhetetlenség megszüntetése kérdésében a területi elnökség a szükséges okiratokat megvizsgálja, az érintett közjegyzőt, közjegyzőhelyettest, közjegyzőjelöltet meghallgatja. Ha a területi elnökség ezen eljárása eredményeképpen megállapítja, hogy az összeférhetetlenség továbbra is fennáll, azt - a beszerzett okiratok másolatának és a közjegyző nyilatkozatának megküldésével - az országos kamara útján haladéktalanul jelenti az igazságügyi és rendészeti miniszternek, aki megállapítja a közjegyzői szolgálat megszűnését.
(1) A Ktv. 22. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a területi kamara elnöksége felszólítja a közjegyzőt, közjegyzőhelyettest vagy közjegyzőjelöltet az összeférhetetlenség 30 napon belül történő megszüntetésére. Az összeférhetetlenség megszüntetése kérdésében a területi elnökség a szükséges okiratokat megvizsgálja, az érintett közjegyzőt, közjegyzőhelyettest, közjegyzőjelöltet meghallgatja. Ha a területi elnökség ezen eljárása eredményeképpen megállapítja, hogy az összeférhetetlenség továbbra is fennáll, azt - a beszerzett okiratok másolatának és a közjegyző nyilatkozatának megküldésével - az országos kamara útján haladéktalanul jelenti a miniszternek, aki megállapítja a közjegyzői szolgálat megszűnését.
(2) Ha az igazságügyminiszter a Ktv. 22. §-ának j) pontjában foglaltakról szerez tudomást, erről értesíti a területi elnökséget, amely az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(2) Ha az igazságügyi és rendészeti miniszter a Ktv. 22. §-ának j) pontjában foglaltakról szerez tudomást, erről értesíti a területi elnökséget, amely az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(2) Ha az igazságügyi és rendészeti miniszter a Ktv. 22. § (3) bekezdés d) pontjában foglaltakról szerez tudomást, erről értesíti a területi elnökséget, amely az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(2) Ha a miniszter a Ktv. 22. § (3) bekezdés d) pontjában foglaltakról szerez tudomást, erről értesíti a területi elnökséget, amely az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(A Ktv. 24. §-ához)

9. §   Ha a közjegyző az állásáról lemondott, a közjegyzői működését mindaddig köteles folytatni, amíg a felmentéséről szóló okiratot kézhez nem vette.

KÖZJEGYZŐJELÖLT ÉS A KÖZJEGYZŐHELYETTES

(A Ktv. 25. §-ához)

10. §
(1) A területi kamara évente - a költségvetés elfogadásával együtt - dönt az új közjegyzőjelölti állások számáról.
(2) A területi elnökség határozata alapján a területi kamara elnöke az állások betöltésére pályázatot ír ki.
(3) A közjegyzőjelölt beosztása és annak megváltoztatása előtt a területi elnökség az érintett közjegyzőt és közjegyzőjelöltet meghallgatja.
(4) A közjegyzőjelölt szolgálata a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzés napján kezdődik.

(A Ktv. 27. §-ához)

11. §   A területi kamara névjegyzékébe közjegyzőhelyettesként való felvétel iránti kérelmet a területi elnökséghez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a törvényben írt feltételeket igazoló okiratok eredeti példányát vagy hiteles másolatát. A területi elnökség megvizsgálja az okiratokat, meghallgatja a kérelmezőt és az őt foglalkoztatni kívánó közjegyzőt, és ezt követően határoz a felvétel iránti kérelméről.
11. §
(1) A területi kamara névjegyzékébe közjegyzőjelöltként vagy közjegyzőhelyettesként való felvétel iránti kérelmet a területi elnökséghez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a Ktv.-ben írt feltételeket igazoló okiratok eredeti példányát vagy hiteles másolatát, továbbá a kérelmező azon nyilatkozatát, mely szerint vállalja, hogy a névjegyzékbe történő bejegyzés időpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenséget megszünteti.
(1) A közjegyzőjelöltként történő névjegyzékbe vétel iránti eljárásban a kérelmezőnek a 3. § (3) bekezdésében foglaltakat, valamint a Ktv. 26. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat vagy azok hiteles másolatait kell csatolnia.
(2) A területi elnökség megkeresi az igazságügyminisztert a bűnügyi nyilvántartásnak a kérelmezőre vonatkozó - a Ktv. 17. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakon kívüli - adatainak vizsgálata céljából. Az igazságügyminiszter a nyilvántartás adatai alapján értesíti a területi elnökséget a kérelmező nyilvántartásba vételéhez való hozzájárulásról vagy annak elutasításáról.
(2) A területi elnökség megkeresi az igazságügyi és rendészeti minisztert a bűnügyi nyilvántartásnak a kérelmezőre vonatkozó - a Ktv. 17. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakon kívüli - adatainak vizsgálata céljából. Az igazságügyi és rendészeti miniszter a nyilvántartás adatai alapján értesíti a területi elnökséget a kérelmező nyilvántartásba vételéhez való hozzájárulásról vagy annak elutasításáról.
(2) A közjegyzőjelöltként és közjegyzőhelyettesként történő névjegyzékbe vételi eljárásban a területi elnökség megkeresi az igazságügyi és rendészeti minisztert a bűnügyi nyilvántartásnak a kérelmezőre vonatkozó - a Ktv. 17. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakon kívüli - adatainak vizsgálata céljából. Az igazságügyi és rendészeti miniszter a nyilvántartás adatai alapján értesíti a területi elnökséget a kérelmező nyilvántartásba vételéhez való hozzájárulásról vagy annak elutasításáról.
(2) A közjegyzőhelyettesként történő névjegyzékbe vétel iránti eljárásban a kérelmezőnek a 3. § (3) bekezdésében foglaltakat, valamint a Ktv. 27. §-ában foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat vagy azok hiteles másolatait kell csatolnia.
(3) A területi elnökség megvizsgálja a kérelmező által benyújtott okiratokat, meghallgatja a kérelmezőt, valamint az őt foglalkoztatni kívánó közjegyzőt és az igazságügyminiszter (2) bekezdés szerinti nyilatkozatának beszerzését követően határoz a felvétel iránti kérelemről.
(3) A területi elnökség megvizsgálja a kérelmező által benyújtott okiratokat, meghallgatja a kérelmezőt, valamint az őt foglalkoztatni kívánó közjegyzőt és az igazságügyi és rendészeti miniszter (2) bekezdés szerinti nyilatkozatának beszerzését követően határoz a felvétel iránti kérelemről.
(3) A területi elnökség megvizsgálja a kérelmező által benyújtott okiratokat, a Ktv. 17. § (3) bekezdésének d) és e) pontjában foglal feltételek vizsgálata céljából meghallgathatja a kérelmezőt, valamint az őt foglalkoztatni kívánó közjegyzőt és az igazságügyi és rendészeti miniszter (2) bekezdés szerinti nyilatkozatának beszerzését követően határoz a felvétel iránti kérelemről.
(3) A területi kamara elnöksége a kérelmező által benyújtott okiratok, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány adattartalma, a kamarai nyilvántartás adatai, a kérelmező és az őt foglalkoztatni kívánó közjegyző személyes meghallgatása alapján határoz a felvételi kérelemről.
(3) A területi kamara elnöksége a kérelmező által benyújtott okiratok, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány adattartalma, a kamarai nyilvántartás adatai, a kérelmező és az őt foglalkoztatni kívánó közjegyző személyes meghallgatása alapján határoz a felvételi kérelemről.
12. §   A közjegyzőhelyettessel vagy közjegyzőjelölttel szemben a nyilvántartásba vételt követően keletkezett összeférhetetlenség esetén a területi kamara elnöksége a 8/A. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazza azzal, hogy az összeférhetetlenség további fennállásának megállapítása esetén törli a közjegyzőhelyettest vagy közjegyzőjelöltet a nyilvántartásból.
12. §
(1) A területi elnökség a közjegyzőhelyettest a kamarai névjegyzékből törli, ha
a) a közjegyzőhelyettesnek a közjegyzőnél fennálló munkaviszonya megszűnt;
b) a közjegyzőhelyettes a magyar állampolgárságát elvesztette;
c) a közjegyzőhelyettest a közügyektől, illetőleg a közjegyzőhelyettesi foglalkozástól a bíróság jogerős ítélettel eltiltotta;
d) a közjegyzőhelyettest cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezték;
e) a közjegyző működésének vizsgálata során a területi elnökség megállapította, hogy a közjegyzőhelyettes foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályoknak.
(1) A területi elnökség a közjegyzőjelöltet, illetve a közjegyzőhelyettest törli a kamarai névjegyzékből, ha
a) a közjegyzőnél fennálló munkaviszonya megszűnt,
b) magyar állampolgárságát vagy választójogát elveszítette,
c) jogi képesítéshez kötött foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerős ítélettel eltiltotta,
d) szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztés vagy közérdekű munka büntetésre, gondatlan bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el,
e) a hivatás gyakorlására érdemtelenné vagy alkalmatlanná nyilvánították,
f) a névjegyzékbe történő bejegyzés időpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenséget nem szüntette meg, illetőleg, ha a bejegyzést követően vele kapcsolatban összeférhetetlenségi ok keletkezett,
g) a területi elnökség megállapítja, hogy a névjegyzékbe való felvétel jogszabályi feltételei - a Ktv. 17. §-a (3) bekezdésének d)-e) pontja kivételével - már a bejegyzéskor sem álltak fenn,
h) a közjegyző működésének vizsgálata során a területi elnökség megállapítja, hogy foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályoknak vagy az országos kamara iránymutatásának.
(2) A közjegyző és a közjegyzőhelyettes az (1) bekezdés a)-d) pontjában írt körülményeket köteles haladéktalanul bejelenteni a területi elnökségnek.
(2) A közjegyző, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes az (1) bekezdés a)-g) pontjaiban írt körülményeket köteles haladéktalanul bejelenteni a területi elnökségnek.
(3) A területi kamara névjegyzékéből való törlés előtt a közjegyzőt és a közjegyzőhelyettest meg kell hallgatni.
12/A. §
(1) A területi elnökségnek a közjegyzőjelölt, illetve a közjegyzőhelyettes névjegyzékbe vételét megtagadó, valamint a névjegyzékből való törlést elrendelő határozata ellen az érintett közjegyzőjelölt, közjegyzőhelyettes, és az őt foglalkoztató közjegyző a határozat kézbesítésétől számított 15 nap alatt jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő az országos kamara elnökségéhez.
(2) Az országos kamara elnöksége a jogorvoslati kérelmet elutasítja, ha az elkésett vagy nem a jogosulttól származik, egyébként az ügy érdemében dönt.
13. §
(1) A területi kamara elnöke ellenőrzi a közjegyzőjelöltek és a közjegyzőhelyettesek foglalkoztatását és gyakorlati képzését.
(1) A területi kamara elnöke szakmai ellenőrzési jogkörében vizsgálja a közjegyzőjelöltek és a közjegyzőhelyettesek foglalkoztatását és gyakorlati képzését.
(2) A közjegyzőjelölt beosztásának megváltoztatásakor a közjegyzőjelöltet foglalkoztató közjegyző minősítést készít, amelyet a területi kamara elnöke a területi kamara véleményével kiegészíthet.
(2) A területi kamara elnöke minősíti a közjegyzőhelyettest, ha közjegyzői állásra pályázik.
(3) A területi kamara elnöke minősíti a közjegyzőhelyettest, ha közjegyzői állásra pályázik.
(3) A területi elnökség a közjegyzőhelyettest szolgálati érdekből átmenetileg más közjegyző mellé oszthatja be, illetőleg a közjegyző akadályoztatása esetén vagy megüresedett közjegyzői állás helyettesítésére rendelheti ki. A közjegyzőhelyettes részére a helyettesítés időtartamára az őt foglalkoztató közjegyző fizetés nélküli szabadságot engedélyez.

A KÖZJEGYZŐI IRODA

(A Ktv. 30-31/F. §-ához)

13/A. §
(1) A területi kamara nyilvántartást vezet a közjegyzői irodákról. A közjegyzői irodának az alapítási engedély megadása iránti és a területi kamara nyilvántartásába való felvétel iránti kérelmét a területi elnökséghez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a Ktv.-ben írt feltételeket igazoló okiratok eredeti példányát vagy hiteles másolatát. Ha a kérelem nem felel meg a törvény előírásainak, illetve a kérelmező az iratokat nem, vagy hiányosan csatolta, a területi elnökség 15 napos határidő kitűzésével a kérelmezőt felhívja a hiányok pótlására.
(2) A közjegyzői irodák nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a) a közjegyzői iroda neve,
b) a közjegyzői iroda székhelye,
c) a közjegyzői iroda tagjainak adatai (név, születési hely és idő, anyja neve, székhelye),
d) az alapítási engedély megadásának időpontja,
e) a cégjegyzékbe történő bejegyzés időpontja, cégjegyzékszám,
f) a nyilvántartásba történő bejegyzés időpontja,
g) a nyilvántartásból történő törlés időpontja.
(3) Az alapítási engedély megadása iránti eljárásban a területi elnökség a Ktv. 31/B. §-a (5) bekezdésének d) pontjában foglalt esetben megkeresi az igazságügyminisztert a bűnügyi nyilvántartás kérelmezőre vonatkozó adatainak vizsgálata céljából. Az igazságügyminiszter a nyilvántartás adatai alapján értesíti a területi elnökséget a kérelmező tagsághoz való hozzájárulásáról vagy annak elutasításáról.
(3) Az alapítási engedély megadása iránti eljárásban a területi elnökség a Ktv. 31/B. §-a (5) bekezdésének d) pontjában foglalt esetben megkeresi az igazságügyi és rendészeti minisztert a bűnügyi nyilvántartás kérelmezőre vonatkozó adatainak vizsgálata céljából. Az igazságügyi és rendészeti miniszter a nyilvántartás adatai alapján értesíti a területi elnökséget a kérelmező tagsághoz való hozzájárulásáról vagy annak elutasításáról.
(4) Ha a területi elnökség a közjegyzői irodát a kamarai nyilvántartásból törölte, a kamarai nyilvántartásban a törölt adatoknak a törlés időpontjától számított 40 évig megállapíthatónak kell maradniuk.
(4) Ha a területi elnökség a közjegyzői irodát a kamarai nyilvántartásból törölte, a kamarai nyilvántartásban a törölt adatoknak a törlés időpontjától számított 50 évig megállapíthatónak kell maradniuk.
(5) A területi elnökségnek a közjegyzői iroda alapítási engedély megadása iránti kérelmét és a nyilvántartásba vételét megtagadó, valamint a névjegyzékből való törlést elrendelő határozata ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 nap alatt jogorvoslati kérelem terjeszthető elő a Ktv. 62. §-ában foglaltak szerint.
13/A. §   A nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy a közjegyzői irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti eljárásban a 3. § (3) bekezdésében foglaltakat, valamint a Ktv. 31/B. § (5) bekezdés a) és c) pontjában foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat vagy azok hiteles másolatait kérelméhez csatolja.

A KÖZJEGYZŐ HELYETTESÍTÉSE

(A Ktv. 32. §-ához)

14. §
(1) A területi elnökség a közjegyző részére összesen évi 60 munkanapot meg nem haladó távollétet engedélyezhet. Az engedélyt függővé lehet tenni a helyettes kirendelésétől.
(2) Évi 60 munkanapot meghaladó távollétet az igazságügyminiszter engedélyezhet különösen fontos okból.
(2) Évi 60 munkanapot meghaladó távollétet az országos kamara elnöke különösen fontos okból engedélyezhet.
(3) Ha a közjegyző az engedélyezett távollét időtartamát túllépi, őt a területi kamara elnöke visszatérésre és munkájának folytatására szólítja fel.
15. §
(1) Ha a közjegyző 5 egymást követő munkanapot meghaladó időtartamra szolgálati helyétől távol kíván maradni, ezt az ok és az időpont megjelölésével jóváhagyás végett köteles előzetesen bejelenteni a területi elnökségnek. Ha a közjegyzőnek nincs a tárgyévre kirendelt állandó helyettese, a bejelentésben a helyettes személyét is meg kell jelölnie.
(2) Ha a közjegyző baleset, betegség vagy más ok miatt nem képes munkáját elvégezni, az akadályoztatásáról értesítenie kell a területi elnökséget.
(2) Ha a közjegyző baleset, betegség, vagy más, önhibáján kívüli ok miatt nem képes munkáját elvégezni, távolmaradását engedélyezni nem kell, de az akadályoztatásáról értesítenie kell a területi elnökséget.
16. §
(1) Ha a közjegyző helyettesítése bármely okból szükségessé vált, a területi kamara elnöke köteles azt írásban soron kívül bejelenteni a megyei bíróság elnökének.
(1) Ha a közjegyző helyettesítése bármely okból szükségessé válik, a területi elnökség a helyettes kirendeléséről soron kívül intézkedik.
(2) A bejelentésben a területi kamara elnöke javaslatot tesz a helyettes személyére és a helyettesítés időtartamára. A bejelentéshez csatolni kell a közjegyző kérelmét, a helyettesre is vonatkozó felelősségbiztosítás fennállásáról szóló okiratot, és meg kell jelölni a helyettesítés okát.
(2) A területi elnökség kijelöli a helyettes személyét és meghatározza a helyettesítés időtartamát. Az intézkedésnél első sorban a közjegyző kérelmére kell tekintettel lenni.
(3) Állandó helyettes kirendelésének kérése esetén csatolni kell a kirendelni javasolt személy hozzájárulásáról szóló nyilatkozatot is.
(3) Tartós helyettes kirendelése esetén be kell szerezni a kirendelni javasolt személy hozzájárulásáról szóló nyilatkozatot is.
(4) Közjegyzőhelyettest, nyugalmazott közjegyzőt vagy nyugalmazott bírót akkor lehet helyettesként kirendelni, ha egyébként a közjegyzői kinevezés feltételeinek megfelel.

(A Ktv. 33. §-ához)

17. §   Állandó helyettesítés esetén - minden egyes helyettesítés megkezdése előtt 8 nappal - a közjegyző és a kirendelt állandó helyettes közösen bejelenti a helyettesítést a területi kamara elnökének és a kirendelő megyei bírósági elnöknek. E bejelentésben meg kell jelölni a helyettesítés okát és időtartamát.
17. §   Állandó helyettesítés esetén - minden egyes helyettesítés megkezdése előtt 8 nappal - a közjegyző és a kirendelt állandó helyettes közösen bejelenti a helyettesítést a területi kamara elnökének. E bejelentésben meg kell jelölni a helyettesítés okát és időtartamát.

(A Ktv. 36. §-ához)

18. §
(1) A megyei bíróság elnöke a helyettesítésről szóló kirendelő okiratban meghatározza azt a napot, amelyen a helyettes a működését megkezdi, illetőleg azt az évet, amelyre az állandó helyettest kirendelte. Az okirat másolatát meg kell küldeni a területi kamarának és a helyettesített közjegyzőnek.
(1) A területi kamara elnöke a helyettesítésről szóló kirendelő okiratban meghatározza azt a napot, amelyen a helyettes működését megkezdi, illetőleg azt az évet, amelyre az állandó helyettest kirendelte. Az okirat másolatát meg kell küldeni a helyettesnek és a helyettesített közjegyzőnek.
(2) Ismételt kirendelés esetén a Ktv. 36. §-ának (2) bekezdése szerinti eskütétel és aláírásminta bemutatása mellőzhető.

(A Ktv. 37. §-ához)

19. §
(1) A helyettes a közjegyző valamennyi folyamatban levő ügyében jogosult intézkedni, és köteles a közjegyző nyilvántartásait vezetni. Ha a helyettes nem közjegyző, annak a közjegyzőnek a bélyegzőjét használja, akit helyettesít.
(2) A helyettesítés megkezdésének és befejezésének időpontját a közjegyző nyilvántartásaiban fel kell tüntetni.
(3) A tartós helyettes a helyettesítés befejezését követően - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - jegyzőkönyvvel átadja a helyettesített közjegyzőnek vagy az új közjegyzőnek
a) a közjegyzői irodában található, a helyettesítéssel összefüggő papír alapú iratokat és
b) a közjegyzői nyilvántartásokat tartalmazó adatbázisokat.
(4) A tartós helyettes a helyettesítés befejezését követően az öt évnél régebben keletkezett közjegyzői okiratokat a közjegyzői levéltár részére adja át.
(4) A helyettesítés befejezésével a tartós helyettes által átvett és készített okiratok, a Ktv. hatálya alá nem tartozó közjegyzői nemperes eljárás során keletkezett iratok (a továbbiakban: nemperes iratok) és azok nyilvántartásai közül a Ktv. 166. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott irat, nyilvántartás, bélyegző és egyéb eszköz átadására
a) a Ktv. 34. § a) pontja szerinti helyettesítés esetén a közjegyzői szolgálat megszűnésekor alkalmazandó szabályok,
b) a Ktv. 34. § b) és c) pontjai szerinti helyettesítés esetén a hivatalban lévő közjegyző iratainak levéltárba történő átadására vonatkozó szabályok
megfelelően irányadók.

A KÖZJEGYZŐI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI

(A Ktv. 49. §-ához)

20. §
(1) A területi kamara a közjegyzőt, a közjegyzőhelyettest (a továbbiakban együtt: közjegyző) és a közjegyzőjelöltet igazolvánnyal látja el. A közjegyző és a közjegyzőjelölt igazolványa ID/1 méretű, laminált műanyag kártya, mely külön jogszabály szerinti biztonsági okmányként kerül kiadásra.
(2) Az igazolvány a közjegyzők és közjegyzőjelöltek nyilvántartásából az alábbi adatokat tartalmazza:
a) nevét; amennyiben az nevétől eltér, születési nevét,
b) születési helyét, idejét,
c) anyja nevét,
d) a területi kamarai tagságot,
e) az igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi idejét,
f) a közjegyző - közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt esetén az alkalmazó közjegyző - külön jogszabályban meghatározott székhelyét.
(2) Az igazolvány a közjegyzők és a közjegyzőjelöltek nyilvántartásából az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a természetes személyazonosító adatokat,
b) a területi kamarai tagságot,
c) az igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi idejét,
d) a közjegyző - közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt esetén az alkalmazó közjegyző - külön jogszabályban meghatározott székhelyét.
(3) Az országos kamara ellátja a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló kormányrendeletben a biztonsági okmány kibocsátója részére előírt feladatokat, és nyilvántartást vezet a kiállított igazolványokról.
(4) A területi kamara
a) ha új igazolvány kiadásának alapjául szolgáló körülmény bekövetkezéséről tudomást szerez hivatalból, egyébként kérelem alapján gondoskodik az igazolvány bevonásáról és új igazolvány kiadásáról,
b) a kiállított igazolványt a személyazonosság és az átvétel igazolása mellett az érintettnek átadja,
c) intézkedik az érvénytelen igazolvány sorszámának és az érvénytelenség tényének az Igazságügyi Közlönyben és az országos kamara honlapján történő közzététele iránt.
c) intézkedik az érvénytelen igazolvány sorszámának és az érvénytelenség tényének a Hivatalos Értesítőben és az országos kamara honlapján történő közzététele iránt.
(5) Az igazolványt hivatalból vagy írásbeli kérelemre kell kiadni. Az igazolvány kiadása iránti kérelemhez adatváltozás esetén mellékelni kell a megváltozott adatot igazoló eredeti okiratot vagy annak hiteles másolatát, kivéve, ha az adat a területi kamara rendelkezésére áll.
(6) Az igazolványt a közjegyző és a közjegyzőjelölt köteles megőrizni és eljárása során magánál tartani. Az igazolvány másra át nem ruházható, letétbe nem helyezhető, biztosítékul nem adható és nem fogadható el.
20. §
(1) A területi elnökség a területén működő közjegyzőkről, közjegyzőjelöltekről és közjegyzőhelyettesekről külön-külön nyilvántartást vezet.
(2) A közjegyzők névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:
a) családi és utónév;
b) születési hely, év, hó, nap, anyja neve;
c) székhely, körzet;
d) az állam- és jogtudományi egyetemi oklevél kelte, minősítése;
e) a jogi szakvizsga kelte, minősítése;
f) a kinevezést megelőző joggyakorlat;
g) a kinevezési javaslathoz készített minősítés adatai;
h) a közjegyzői kinevezés napja;
i) az eskütétel napja;
j) a hivatalba lépés időpontja;
k) az áthelyezés időpontja;
l) a közjegyzői szolgálat megszűnésének időpontja, módja;
m) rendelkezés a közjegyzői iratokról (a közjegyzői irattárba helyezés napja);
n) a hivatalvizsgálatok időpontja;
o) a fegyelmi büntetések.
(3) A közjegyzők távollétéről külön nyilvántartást kell vezetni, és abban fel kell tüntetni a kirendelt helyettes nevét, a helyettesítés kezdő és befejező napját.
(4) A közjegyzőjelöltek, illetőleg a közjegyzőhelyettesek névjegyzékében a (2) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakon kívül fel kell tüntetni a következőket:
a) a joggyakorlat teljesítésének helye, ideje, az esetleges megszakítására vonatkozó adatok;
b) az első helyettesi kirendelés, az eskütétel időpontja;
c) a minősítés eredménye;
d) a fegyelmi büntetések;
e) a szolgálat megszűnésének időpontja és módja.
(5) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: országos kamara) az iránymutatásban más adatok nyilvántartását is elrendelheti.
21. §
(1) A területi kamara a közjegyző részére a 2. számú mellékletszerinti „Közjegyzői igazolvány”-t, a közjegyzőjelölt részére a 3. számú melléklet szerinti „Közjegyzőjelölti igazolvány”-t, a közjegyzőhelyettes részére a 4. számú melléklet szerinti „Közjegyzőhelyettesi igazolvány”-t (a továbbiakban együtt: igazolvány) ad ki.
(1) Az igazolvány érvénytelenné válik, ha a közjegyzői szolgálat megszűnik, vagy a közjegyzőhelyettest és a közjegyzőjelöltet törlik a névjegyzékből, továbbá ha az igazolvány megrongálódott, elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült (a továbbiakban együtt: érvénytelenség). Az érvénytelen igazolványt vissza kell vonni.
(1) Az igazolvány érvénytelenné válik, ha a közjegyzői szolgálat megszűnik, a miniszter a közjegyzői kinevezés érvénytelenségét állapítja meg, vagy a közjegyzőhelyettest és a közjegyzőjelöltet törlik a névjegyzékből, továbbá ha az igazolvány megrongálódott, elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült (a továbbiakban együtt: érvénytelenség). Az érvénytelen igazolványt vissza kell vonni.
(2) Az országos kamara elnökének igazolványát az igazságügyminiszter, a területi kamara elnökének igazolványát az országos kamara elnöke, a többi igazolványt a területi kamara elnöke írja alá.
(2) A közjegyző és a közjegyzőjelölt köteles az igazolvány megrongálódását, elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését és az igazolványban feltüntetett adatokban bekövetkezett változás tényét haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül bejelenteni a területi kamarának, és ezzel egyidejűleg új igazolvány kiállítását kérni.
(3) A közjegyző, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes köteles az igazolványt megőrizni és a hivatalos eljárása során magánál tartani; az igazolvány elvesztését haladéktalanul jelentenie kell a területi kamara elnökének.
(3) Az igazolványt be kell vonni, ha visszavonták, az igazolvány adataiban változás következett be, vagy ha az igazolvány elveszett, az eltulajdonított igazolvány előkerült. A bevont igazolványt az országos kamara szabályzatában foglaltak szerint meg kell semmisíteni.
(4) A területi kamara elnöke gondoskodik az igazolvány kicseréléséről, ha adataiban változás történt, illetőleg az igazolványt bevonja, ha a közjegyző, a közjegyzőjelölt, a közjegyzőhelyettes szolgálata megszűnt.
(5) A kiadott igazolványokról a területi elnökség nyilvántartást vezet.

(A Ktv. 55. §-ához)

22. §
(1) A közjegyző a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig köteles a tárgyhónapban elintézett közjegyzői ügyekről - az 5. számú mellékletszerinti nyomtatvány kitöltésével - statisztikai jelentést készíteni és azt aláírásával ellátva a területi kamarához benyújtani.
(1) A közjegyző - az 5. számú melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig köteles a tárgyhónapban elintézett közjegyzői ügyekről - kivéve a fizetési meghagyásos ügyeket, a fizetési meghagyások alapján a végrehajtás elrendelése iránti és biztosítási intézkedés elrendelése iránti ügyeket - statisztikai jelentést készíteni és azt aláírásával ellátva a területi kamarához benyújtani.
(1) A közjegyző a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig köteles a tárgyhónapban elintézett közjegyzői ügyekről - kivéve a fizetési meghagyásos ügyeket, a fizetési meghagyások alapján a végrehajtás elrendelése iránti és biztosítási intézkedés elrendelése iránti ügyeket - az 5. számú melléklet szerinti adattartalommal statisztikai jelentést készíteni és azt a 28. § szerinti nyilvántartás útján elektronikusan megküldeni az országos kamarának.
(1) Az országos kamara a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig köteles a tárgyhónapban elintézett közjegyzői ügyekről - kivéve a fizetési meghagyásos ügyeket, a fizetési meghagyások alapján a végrehajtás elrendelése iránti és biztosítási intézkedés elrendelése iránti ügyeket - az 5. számú melléklet szerinti adattartalommal országos statisztikai összesítést készíteni.
(2) Az országos kamara az összesítést a miniszter által vezetett minisztériumhoz és a Központi Statisztikai Hivatalhoz továbbítja.
(2) A területi kamara a közjegyzők által benyújtott jelentéseket összesíti, és az összesítést a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig felterjeszti az országos kamarához, amely az országos összesítést az Igazságügyi Minisztériumhoz és a Központi Statisztikai Hivatalhoz továbbítja.
(2) A területi kamara a közjegyzők által benyújtott jelentéseket összesíti, és az összesítést a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig felterjeszti az országos kamarához, amely az országos összesítést az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz és a Központi Statisztikai Hivatalhoz továbbítja.
(2) A területi kamara a közjegyzők által benyújtott jelentéseket összesíti, és az összesítést a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig felterjeszti az országos kamarához, amely az országos összesítést a miniszter által vezetett minisztériumhoz és a Központi Statisztikai Hivatalhoz továbbítja.
(2) Az országos kamara az országos összesítést a miniszter által vezetett minisztériumhoz és a Központi Statisztikai Hivatalhoz továbbítja.

HITELES KIADMÁNY, MÁSOLAT KÉSZÍTÉSE KÖZJEGYZŐI OKIRATRÓL, VÉGZÉSRŐL

(A Ktv. 148-157. §-ához)

22/A. §
(1) A közjegyző az általa készített okirat vagy végzés - ideértve a kizárólag elektronikus úton készített közjegyzői okiratot is - elektronikus hiteles kiadmányáról elektronikus vagy papír alapú hiteles kiadmányt adhat ki. A közjegyző más közjegyző által készített papír alapú okiratról vagy végzésről papír alapú vagy elektronikus hiteles másolatot, az elektronikus hiteles kiadmányról papír alapú hiteles másolatot adhat ki.
(2) A közjegyzői levéltárban elhelyezett okiratról vagy végzésről a levéltáros a hiteles másolatot elektronikus vagy papír alapú formában adhatja ki.
(2) A közjegyzői levéltárban elhelyezett okiratról, végzésről vagy egyéb nemperes iratról a levéltáros a hiteles másolatot elektronikus vagy papír alapú formában adhatja ki.
22/B. §
(1) A közjegyző az elektronikus levéltárban történő elhelyezéskor vagy azt megelőzően készített elektronikus hiteles kiadmányt - hitelesítési záradék nélkül - hivatali elektronikus aláírásával látja el. Ugyanígy kell eljárni az elektronikus letéti tárban elhelyezett okiratról elektronikus hiteles másolat készítése esetén.
(2) Ha a közjegyző az elektronikus okiratról papír alapú hiteles másolatot, kiadmányt készít, úgy azt hitelesítési záradékkal, aláírásával és hivatali bélyegzőjének lenyomatával látja el.
(3) Az elektronikus levéltárban és a letéti tárban tárolt elektronikus okiratról papír alapú hiteles kiadmány, másolat elkészítése esetén a közjegyző ellenőrzi az elektronikus okirat és a papír alapú hiteles kiadmány, másolat képi és tartalmi egyezőségét.
(4) Az elektronikus hiteles kiadmány és elektronikus hiteles másolat készítése előtt meg kell győződni arról, hogy az adott okiraton történtek-e javítások.
(5) A 22/A. §-ban és e §-ban nem szabályozott, papír alapú okiratról elektronikus úton készített hiteles másolatot hitelesítési záradékkal és a közjegyző hivatali elektronikus aláírásával kell ellátni.
22/C. §   A 22/A. §-ban és a 22/B. §-ban szabályozott elektronikus hiteles másolat kérelemre történő kiadását a hitelesítések nyilvántartó könyvébe kell bevezetni. Az elektronikus hiteles kiadmány kiadását a közjegyzői ügyek nyilvántartásában annál az ügynél kell feltüntetni, amelyben az adott okirat készült.
22/C. §   A 22/A. §-ban és a 22/B. §-ban szabályozott elektronikus hiteles másolat kérelemre történő kiadását az országos kamara által jóváhagyott számítógépes nyilvántartásba (a továbbiakban: hitelesítések nyilvántartó könyve) kell bevezetni. Az elektronikus hiteles kiadmány kiadását a közjegyzői ügyek nyilvántartásában annál az ügynél kell feltüntetni, amelyben az adott okirat készült.

AZ ELEKTRONIKUS LETÉTI TÁR VEZETÉSE

(A Ktv. 171/A. §-ához)

22/D. §
(1) Az elektronikus letéti tárban legfeljebb A/4-es méretű okirat hiteles másolata helyezhető el.
(2) A/4-esnél nagyobb méretű okirat esetén annak kicsinyített másolatát kell a letétbe helyezés céljából a közjegyző részére átadni. Ilyenkor az okirat tartalmának a letéti tárban elhelyezett hiteles másolatból egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.
(3) Az elektronikus letéti tárba helyezés érdekében a közjegyző a kérelemben megjelölt okiratról elektronikus másolatot készít, melyet az országos kamara által rendelkezésre bocsátott számítógépes program segítségével elhelyez az elektronikus letéti tárban.
(4) Ha a közjegyző a letéti tárban történő elhelyezést az erre irányuló kérelem benyújtását követően azonnal nem tudja teljesíteni, az okiratot átveszi és a letevő fél részére erről elismervényt ad ki. Ilyenkor a letéti tárban történő elhelyezést legkésőbb az okirat átvételét követő munkanapon el kell végezni.

KÖZJEGYZŐI LEVÉLTÁR

(A Ktv. 167. §-ához)

23. §
(1) A közjegyzői levéltárban megüresedett állásra az országos kamara elnöke pályázatot ír ki, amelyet az Igazságügyi Közlönyben is meg kell hirdetni.
(1) A közjegyzői levéltárban megüresedett állásra az országos kamara elnöke pályázatot ír ki, amelyet a Hivatalos Értesítőben is meg kell hirdetni.
(1) Az országos kamara a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a levéltár irányítását, felügyeletét ellátó, valamint a levéltárban foglalkoztatott személyek feletti munkáltatói jogokat gyakorló kamarai tisztségviselőt vagy kamarai szervet.
(2) A pályázati eljárásra, a kinevezési javaslat elkészítésére, felterjesztésére és elbírálására a közjegyzői állásra benyújtott pályázatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A levéltár az éves munkáját az országos kamara elnöke által a megelőző év december 15. napjáig jóváhagyott éves munkaterv alapján végzi. A levéltár éves munkájáról a következő év január 31. napjáig beszámolót készít, amelyet jóváhagyásra terjeszt fel az országos kamara elnökéhez.

KÖZJEGYZŐI IRATTÁR

(A Ktv. 168. §-ához)

23. §
(1) A közjegyzői irattárban megüresedett állásra a területi kamara elnöke pályázatot ír ki. A közjegyzői irattárosnak és helyettesének állását az Igazságügyi Közlönyben is meg kell hirdetni.
(2) A pályázatok elbírálása során a közjegyzői állásra benyújtott pályázatra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy a kinevezési javaslatot a területi kamara elnöke a közjegyzői irattár székhelye szerint illetékes Fővárosi Bíróság, illetőleg megyei bíróság elnökének küldi meg.
(3) A Fővárosi Bíróság, illetőleg a megyei bíróság elnöke az irattárosra és helyettesére vonatkozó kinevezési javaslatot véleményezi, és felterjeszti az igazságügyminiszterhez, az irattárban dolgozó más személyt pedig maga nevezi ki.
23/A. §   A közjegyzői levéltárban őrzött okiratról kiadmány, másolat, kivonat, bizonyítvány, értesítés kiadása iránt a közjegyzőnél előterjesztett kérelmet a közjegyző továbbítja a közjegyzői levéltárnak. A kérelem oly módon is előterjeszthető, hogy a kiállított okiratot a levéltár a közjegyzőnek küldje meg, aki gondoskodik az irat kérelmező részére történő átadásáról.
23/A. §
(1) Az országos kamara a levéltár szervezeti egységeként öt területi telephelyet (a továbbiakban: területi levéltár) működtet, melyek illetékessége a területi kamarák illetékességi területéhez igazodik.
(2) A területi levéltár kezeli
a) az érintett területi kamara illetékességi területén működő közjegyzők levéltári anyagait,
b) az érintett területi kamara levéltári anyagait.
(3) Az országos kamara levéltári anyagait a Budapesti Közjegyzői Kamara levéltári anyagának kezelését végző területi levéltár kezeli.
(4) A levéltár vezetője az országos kamara elnöke által - a kultúráért felelős miniszter véleményének kikérése mellett - kinevezett főlevéltáros.
(5) Az országos kamara elnöke által kinevezett levéltárosok a területi levéltárakban, a főlevéltáros szakmai irányítása alatt dolgoznak.

KÖZJEGYZŐ OKIRAT-SZERKESZTÉSI ELJÁRÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

(A Ktv. 172. §-ához)

23/B. §
(1) A közjegyző okirat-szerkesztési eljárására irányuló kérelmet írásban a 6. számú melléklet szerinti formanyomtatványon vagy szóban jegyzőkönyvbe mondva kell előterjeszteni. A Ktv. 124. § a) és c) pontja szerinti esetekben a kérelem szóban akként is előterjeszthető, hogy azt a közjegyző az okirat-szerkesztési eljárás során elkészített közjegyzői okiratba foglalja.
(2) Az írásbeli kérelmet legalább egyszerű magánokiratként papír alapon, továbbá faxon vagy elektronikus úton lehet előterjeszteni.
(3) A közjegyző okirat-szerkesztési eljárására irányulóan - a felek számától függetlenül - eljárásonként egy kérelmet kell benyújtani, melyet elegendő csak az egyik kérelmezőnek vagy képviselőjének aláírnia.
(4) A közjegyző a képviseleti jog fennállását a közjegyzői okirat elkészítése alkalmával vizsgálja. Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, a meghatalmazást legkésőbb a közjegyzői okirat elkészítésének megkezdéséig kell a közjegyző rendelkezésére bocsátani.
(5) A közjegyző a kérelmet a kérelem alapján szerkesztett okirattal együtt archiválja és ahhoz fűzve tárolja.
(6) A 6. számú melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésére vonatkozóan az országos kamara a honlapján kitöltési útmutatót tesz közzé.

Átmeneti rendelkezések
(a ktv. 178. §-ához)

24. §   A Ktv. 178. § (5) bekezdése alapján kinevezett közjegyző
a) eskütételének napját a megyei bíróság elnöke 1991. december hó 31. napját megelőző időpontra köteles kitűzni; az eskü letételének nem feltétele az iroda alkalmasságáról szóló területi elnökségi igazolás;
b) kérelmére működését 1992. április 1-jéig a bíróság épületében a Ktv. hatálybalépésének napján munkavégzésre kijelölt helyiségekben külön bérleti szerződés nélkül folytathatja;
c) az iroda alkalmasságáról szóló területi elnökségi igazolást 1992. március 31-ig köteles a megyei bíróság elnökének bemutatni.
25. §
(1) A Ktv. 178. §-ának (5) bekezdése alapján kinevezett közjegyző 1992. január 31-ig köteles átadni
a) a közjegyzői ügykönyvben nyilvántartott és őrizetében lévő okiratokat, az ezekről vezetett nyilvántartásokat (ügykönyvet, névmutatókönyvet), valamint az „állami közjegyző” vagy „közjegyző” felirattal ellátott bélyegzőt a közjegyzői irattár részére;
b) az 1992. január 1. előtt befejezett és további intézkedést nem igénylő, valamint az 1992. január 1-jétől hatáskörébe nem tartozó folyamatban lévő nemperes ügyek iratait és az ezekből vezetett nyilvántartásokat (közjegyzői lajstromot, tárgyalási naplót, névmutatókönyvet) a helyi bíróság részére.
(2) A Ktv. hatálybalépése előtt készült, az (1) bekezdés alapján átvett okiratot, nyilvántartást és bélyegzőt a közjegyzői irattárban kell elhelyezni. Őrzésükről mindaddig itt kell gondoskodni, amíg levéltári elhelyezésükre nem kerül sor.

(A Ktv. 180. §-ához)

26. §   A Közjegyzői irattár létrehozásáig az irattári feladatokat a megyei bíróság látja el, az irattár vezetését a megyei bíróság elnöke által megbízott bíró vagy bírósági titkár végzi.

KÖZJEGYZŐI ÜGYVITELI SZABÁLYOK

(A Ktv. 183. §-ához)

Általános ügyviteli szabályok

27. §
(1) A közjegyző köteles feltüntetni a hivatalos eljárása során keletkezett iratokon, a levélborítékon az állami címert, a közjegyző nevét, székhelyét, irodájának címét és telefonszámát.
(2) A közjegyző köteles gondoskodni arról, hogy illetéktelen személy a bélyegzőjéhez és irataihoz ne férhessen hozzá, ennek érdekében köteles azokat elzárva tartani.
(3) Ha a bélyegző elveszett, a közjegyző ezt haladéktalanul köteles jelenteni a területi kamara elnökének, aki gondoskodik ennek az Igazságügyi Közlönyben történő közzétételéről. A közjegyző új bélyegzőjének az eltűnttől jelentősen különböznie kell, az új bélyegző jóváhagyására a területi elnökség jogosult. Egyébként a bélyegzőnek és a közjegyző névaláírásának megváltoztatását a területi elnökség csak fontos okból engedélyezheti.
(3) A közjegyző névaláírásának megváltoztatását a területi elnökség csak fontos okból engedélyezheti.
(4) Ha a közjegyző szolgálata megszűnt, őt áthelyezték, az elveszett bélyegző előkerült, vagy a közjegyző a bélyegző megváltoztatására engedélyt kapott, az addig használt, illetőleg előkerült bélyegzőt a közjegyzői irattárban kell elhelyezni. Az elhelyezés előtt a bélyegzőt olyan bevágással kell érvényteleníteni, amely az azonosíthatóságát nem akadályozza meg.
(4) Ha a közjegyző szolgálata megszűnt, őt áthelyezték, a miniszter a közjegyzői kinevezés érvénytelenségét állapította meg, az elveszett bélyegző előkerült, vagy a közjegyző a bélyegző megváltoztatására engedélyt kapott, az addig használt, illetőleg előkerült bélyegzőt a közjegyzői irattárban kell elhelyezni. Az elhelyezés előtt a bélyegzőt olyan bevágással kell érvényteleníteni, amely az azonosíthatóságát nem akadályozza meg.
(5) A hitelesítési ügyeket kivéve a közjegyzői ügy száma: a közjegyző egyedi azonosításra alkalmas azonosító száma, törve az ügy érkezés szerinti számával és az érkezés évszámával, továbbá az egyes intézkedések, utóiratok sorszámával. Az utóiratok sorszámát követően az ügyszámot végzések esetében „L” jelzéssel, minden más esetben „O” jelzéssel kell ellátni.
(6) Hitelesítési ügyekben a közjegyzői ügy száma: a közjegyző egyedi azonosításra alkalmas azonosító száma, törve az ügy érkezés szerinti számával és az érkezés évszámával, továbbá a „H” jelzéssel és a hitelesítések nyilvántartó könyve sorszámával.
(7) A nyilvántartásban az ügyek számozása évenként 1-gyel kezdődik, és az ügyek érkezésének megfelelően folyamatosan növekszik. A közjegyző egyedi azonosító számát az országos kamara állapítja meg.
(8) A Ktv. 122. §-a szerinti adatellenőrzés során a közjegyző a nyilvántartásokban szereplő adatok beszerzése érdekében a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) által működtetett, a Kormányzati Portálon elérhető, a bírósági végrehajtók, az ügyvédek és a közjegyzők adatigénylését támogató informatikai keretrendszer (a továbbiakban: JÜB-rendszer) alkalmazásával kitöltött elektronikus adatlap megküldésével keresi meg a Hivatalt. A JÜB-rendszerben a megkeresésre adott választ tartalmazó elektronikus okirat közokiratnak minősül.
(8) A Ktv. 122. §-a és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/F. § (3) bekezdése szerinti adatellenőrzés során a közjegyző a nyilvántartásokban szereplő adatok beszerzése érdekében a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) által működtetett, a Kormányzati Portálon elérhető, a bírósági végrehajtók, az ügyvédek és a közjegyzők adatigénylését támogató informatikai keretrendszer (a továbbiakban: JÜB-rendszer) alkalmazásával kitöltött elektronikus adatlap megküldésével keresi meg a Hivatalt. A JÜB-rendszerben a megkeresésre adott választ tartalmazó elektronikus okirat közokiratnak minősül.
(8) A Ktv. 122. §-a és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/F. § (3) bekezdése szerinti adatellenőrzés során a közjegyző a nyilvántartásokban szereplő adatok beszerzése érdekében a Belügyminisztérium által működtetett, a Kormányzati Portálon elérhető, a bírósági végrehajtók, az ügyvédek és a közjegyzők adatigénylését támogató informatikai keretrendszer (a továbbiakban: JÜB-rendszer) alkalmazásával kitöltött elektronikus adatlap megküldésével keresi meg a Hivatalt. A JÜB-rendszerben a megkeresésre adott választ tartalmazó elektronikus okirat közokiratnak minősül.
(8) A Ktv. 122. §-a és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/F. § (3) bekezdése szerinti adatellenőrzés során a közjegyző a nyilvántartásokban szereplő adatok beszerzése érdekében a Belügyminisztérium által működtetett, a Kormányzati Portálon elérhető, a bírósági végrehajtók, az ügyvédek és a közjegyzők adatigénylését támogató informatikai keretrendszer (a továbbiakban: JÜB-rendszer) alkalmazásával kitöltött elektronikus adatlap megküldésével keresi meg a Belügyminisztériumot. A JÜB-rendszerben a megkeresésre adott választ tartalmazó elektronikus okirat közokiratnak minősül.
(9) Ha a közjegyzői okiratkészítés előtt vagy az utólagos ellenőrzés alapján, a Ktv. 122. § (6) bekezdése szerint a közreműködés megtagadásának van helye, a közjegyző a korábban iktatott ügyszámon - törve a következő sorszámmal - a közreműködés megtagadására vonatkozó végzést hoz.
(10) A (9) bekezdésben foglalt esetekben a közjegyző a közjegyzői ügyek nyilvántartásának megjegyzés rovatában a „meghiúsult” jelzést tünteti fel.
27/A. §
(1) Ha a közjegyző a közjegyzői okiratot elektronikus úton készíti el, és jogszabály a mellékletnek, a kérelemnek, a meghatalmazásnak vagy egyéb iratnak a közjegyzői okirathoz való fűzését írja elő, a közjegyző
a) ha a közjegyzői okirathoz fűzendő irat elektronikus iratként áll rendelkezésre, az elektronikus iratot,
b) ha a közjegyzői okirathoz fűzendő irat papíralapú iratként áll rendelkezésre,
ba) a kérelem, az egyszerű másolatban rendelkezésre álló okirat valamint képfelvétel esetén ezek egyszerű elektronikus másolatát,
bb) a ba) pontban meghatározottakon kívüli egyéb irat esetén annak a közjegyző által készített hiteles elektronikus másolatát
az elektronikus közjegyzői okirattal egy elektronikus tároló-dokumentumban egyesíti oly módon, hogy az elektronikus tároló-dokumentumot hivatali elektronikus aláírásával látja el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a közjegyzői okirathoz fűzendő elektronikus irat, illetve a papíralapú irat elektronikus másolatának mérete nem teszi lehetővé, hogy az elektronikus közjegyzői okirattal egy elektronikus tároló-dokumentumban kerüljön egyesítésre, a közjegyzői okirathoz fűzendő iratot a közjegyző adathordozón helyezi el, amit iratkezelési szempontból az elektronikus közjegyzői okirattal egységes okiratnak kell tekinteni.

Közjegyzői ügyek nyilvántartása

Ügykönyv

28. §
(1) A közjegyző köteles ügykönyvet vezetni, amelybe érkezési sorrendben be kell jegyezni az általa intézett olyan közjegyzői ügyet, amelynek nyilvántartására jogszabály más nyilvántartás vezetését nem írja elő.
(1) A közjegyző köteles ügykönyvet vezetni, amelybe érkezési sorrendben be kell jegyezni az általa készített közjegyzői okiratot, és olyan közjegyzői tanúsítványt, amelyet a 29. §-ában meghatározott nyilvántartásba nem kell felvenni.
(1) A közjegyző köteles a közjegyzői ügyekről nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) vezetni, amelybe érkezési sorrendben bejegyzi az általa készített közjegyzői okiratot, és olyan közjegyzői tanúsítványt, amelyet a 29. § (1) bekezdésében szabályozott nyilvántartásba nem kell felvenni.
(2) Az ügykönyvnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) az ügy száma;
b) az érkezés időpontja;
c) a fél (felek) neve, lakóhelye;
d) az ügy tárgya és - ha megállapítható - az értéke;
e) megjegyzés.
f) annak feltüntetése, hogy az ügyhöz a 30. § szerinti bizalmi őrzés kapcsolódik, a bizalmi őrzés értékének megjelölésével.
(2) A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) az ügyszámot,
b) az érkezés időpontját,
c) a fél nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét,
d) az ügy tárgyát és - ha megállapítható - az értékét,
e) annak feltüntetését, hogy az ügyhöz a 30. § szerinti bizalmi őrzés kapcsolódik, a bizalmi őrzés értékének megjelölésével.
(3) Az ügykönyvet javítások nélkül kell vezetni, az egyes ügyszámok között nem maradhat üres sor.
(3) A nyilvántartás a (2) bekezdésben meghatározott adatokon felül megjegyzés rovatot is tartalmaz.
(4) Ha az ügykönyv betelt, a közjegyző azt az utolsó bejegyzés alatt aláírásával és bélyegzőlenyomatával ellátva lezárja, majd átadja a területi kamara elnökének. A területi kamara elnöke az ügykönyv megvizsgálása után szükség esetén intézkedik az esetleges javítás, pótlás iránt, majd aláírásával ellátva az ügykönyvet visszaadja a közjegyzőnek.
(4) A nyilvántartásba be kell jegyezni azokat az adatokat is, amelyek kezelésére a közjegyzőt külön jogszabályok kötelezik.
(5) Ha a fél cég vagy egyéb szervezet, a nyilvántartásban a (2) bekezdés c) pontjában foglalt adatok helyett a cég, szervezet elnevezését és székhelyét kell feltüntetni.
(6) A hitelesítési ügyeket kivéve a közjegyző ügyszáma a következő: a közjegyző székhelyének az országos kamara által megállapított azonosító száma, törve „Ü” betűjelzéssel, törve az ügy érkezés szerinti számával, törve az érkezés évszámával, valamint a sorszámmal.
(7) A közjegyzői ügyben érkezett utóiratot az eredeti ügy száma alatt kell kezelni. A nyilvántartásban az ügyek számozása évenként 1-gyel kezdődik, és az ügyek érkezésének megfelelően folyamatosan növekszik.
(8) A személyazonosság ellenőrzéséhez szükséges elektronikus megkeresésben az ügyszámot fel kell tüntetni.
(9) Az egyes intézkedések, utóiratok folyamatos sorszámot kapnak, melyet az ügyszámhoz törtvonallal kapcsolva, arab számjeggyel kell feltüntetni. Az első sorszámot a kezdő irat kapja, a soron következő iratok eggyel magasabb sorszámot kapnak.
(10) A tartós helyettes a helyettesítés időtartamában a helyettesített közjegyző ügyszámát használva a helyettesített közjegyző nyilvántartását köteles folyamatosan vezetni. A nyilvántartás megjegyzés rovatában a helyettesítés tényét az ügyszámnál fel kell tüntetni.
(11) A közjegyző a nyilvántartást elektronizált formában vezeti.
(11) A közjegyző a nyilvántartást elektronizált formában vezeti.

Hitelesítések nyilvántartó könyve

29. §
(1) A Ktv. 137-140. és 146. §-a szerint záradék formájában kiállított tanúsítványokat a hitelesítések nyilvántartó könyvébe kell felvenni.
(1) A közjegyző a Ktv. rendelkezései szerint záradék formájában kiállított tanúsítványokat a területi kamara által rendszeresített és jóváhagyott papír alapú nyilvántartó könyvbe vagy az országos kamara által jóváhagyott számítógépes nyilvántartásba (a továbbiakban együtt: hitelesítések nyilvántartó könyve) jegyzi be. A hitelesítések nyilvántartó könyvében kell feltüntetni az elektronikus letéti tárban történő elhelyezést, az elhelyezés meghosszabbítását, törlését és a letéti tárból papír alapú vagy elektronikus másolat kiadását is.
(1) A közjegyző a Ktv. rendelkezései szerint záradék formájában kiállított tanúsítványokat a hitelesítések nyilvántartó könyvébe jegyzi be. A hitelesítések nyilvántartó könyvében kell feltüntetni az elektronikus letéti tárban történő elhelyezést, az elhelyezés meghosszabbítását, törlését és a letéti tárból papír alapú vagy elektronikus másolat kiadását is.
(2) A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmazni:
a) évente újra kezdődő folyamatos ügyszám;
b) a fél (felek) neve, lakóhelye;
c) az ügy tárgya;
d) az ügy elintézésének módja és ideje, ezen belül:
- a másolat hitelesítésének,
- a fordítás készítésének és hitelesítésének,
- a névaláírás hitelesítésének,
- az okirat felmutatásának,
- a közhitelességű nyilvántartás adatai tanúsításának kelte;
e) a személyazonosság megállapításának módja,
f) megjegyzés.
(2) A közjegyző a papír alapú és számítógépes nyilvántartási formákat párhuzamosan nem alkalmazhatja.
(3) A névaláírás hitelesítésekor a fél aláírását a megjegyzés rovat tartalmazza.
(3) Hitelesítési ügyekben a közjegyzői ügy száma: a közjegyző székhelyének azonosító száma, törve „H” betűjelzéssel, törve az ügy érkezés szerinti számával, és törve az érkezés évszámával.
(4) A nyilvántartás minden oldalán fel kell tüntetni az évszámot. A nyilvántartás különálló lapokból is állhat, ezeket azonban a tárgyévet követő év március 31-ig be kell kötni. A lezárására és bemutatására a 28. § (4) bekezdése irányadó.
(4) A hitelesítések nyilvántartó könyve a következő adatokat tartalmazza:
a) az évente újra kezdődő folyamatos ügyszámot,
b) az ügyintézés időpontját,
c) a fél nevét, lakóhelyét vagy elérhetőségét,
d) az ügy tárgyát,
e) a személyazonosság megállapításának módját, kivéve a (7) bekezdés a) és b) pontjában foglalt eseteket.
(5) Az (1) bekezdésben felsorolt tanúsítványokat akkor is be kell jegyezni a hitelesítések nyilvántartó könyvébe, ha a tanúsítás elektronikus úton történt.
(5) A hitelesítések nyilvántartó könyve a (4) bekezdésben meghatározott adatokon felül megjegyzés rovatot is tartalmaz.
(6) A hitelesítések nyilvántartó könyvébe be kell jegyezni azokat az adatokat is, amelyek kezelésére a közjegyzőt külön jogszabályok kötelezik.
(7) A hitelesítések nyilvántartó könyvében az ügy tárgyát a következők szerint kell feltüntetni:
a) másolat hitelesítés,
b) közhitelességű nyilvántartás adatainak tanúsítása,
c) névaláírás hitelesítés,
d) okirat felmutatása,
e) fordítás hitelesítés,
f) jogi jelentőségű tény tanúsítása,
g) elektronikus letéti tárban történő elhelyezés, az elhelyezés meghosszabbítása, törlése, a letéti tárból papír alapú vagy elektronikus másolat kiadása.
(8) A névaláírás hitelesítésekor az ügyfél aláírását a megjegyzés rovat tartalmazza. A névaláírás hitelesítési ügyekben az okmány ellenőrzés sikertelenségét vagy a hitelesítés más okból történő elmaradását a hitelesítések nyilvántartó könyvének a megjegyzés rovatába „meghiúsult” bejegyzéssel kell feltüntetni.
(8) A névaláírás hitelesítésekor az ügyfél aláírását kinyomtatott űrlap (aláíró lap) tartalmazza, amelyen fel kell tüntetni legalább az ügyszámot, az ügyfél családi és utónevét, valamint az ügyfél aláírását. A névaláírás hitelesítési ügyekben az okmányellenőrzés sikertelenségét vagy a hitelesítés más okból történő elmaradását a hitelesítések nyilvántartó könyvének a megjegyzés rovatába „meghiúsult” bejegyzéssel kell feltüntetni.
29/A. §
(1) A hitelesítések nyilvántartó könyvében az ügyek 1-es ügyszámmal kezdődnek és az ügyek érkezésének megfelelően folyamatosan növekednek.
(2) A papír alapú nyilvántartó könyv minden oldalán fel kell tüntetni az évszámot és betelte esetén új nyilvántartó könyvet kell nyitni, melyben a korábbi könyvben szereplő ügyek számozását folytatni kell.
(2) A névaláírás hitelesítésnél az ügyfél által aláírt, kinyomtatott aláíró lapot a névaláírást követően meg kell őrizni.
(2) A névaláírás hitelesítésnél - a Ktv. 139. § (5)-(6) bekezdése szerinti eset kivételével - az ügyfél által aláírt, kinyomtatott aláíró lapot a névaláírást követően meg kell őrizni.
(3) A közjegyző köteles a papír alapú nyilvántartó könyvet megnyitás céljából összefűzve, folyamatos oldalszámmal ellátva, a területi elnökség rendelkezésére bocsátani.
(3) A folyamatos oldalszámozással ellátott kinyomtatott űrlapokat a tárgyévet követő év március hó 31-ig kell összefűzni.
(4) A papír alapú nyilvántartó könyvet a területi elnökség nyitja meg. A területi elnökség tagja nyilvántartásba veszi, hogy a közjegyző részére milyen sorszámú nyilvántartó könyv megnyitására került sor.
(4) A közjegyző az összefűzött űrlapokat az utolsó bejegyzés alatt aláírásával és hivatali bélyegző lenyomatával ellátva lezárja.
(5) Az elektronikus úton vezetett nyilvántartó könyv esetén névaláírás hitelesítésnél az ügyfél a program által elkészített, kinyomtatott űrlapot vagy az ahhoz csatolt külön lapot írja alá. A névaláírást követően a kinyomtatott űrlapot, az aláírást tartalmazó lapot a papír alapú nyilvántartó könyvekre vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni.
(6) A folyamatos oldalszámozással ellátott hitelesítések nyilvántartó könyvét a tárgyévet követő év március hó 31-ig kell összefűzni.
(7) A közjegyző a hitelesítések nyilvántartó könyvét, miután betelt vagy összefűzésre került, az utolsó bejegyzés alatt aláírásával és hivatali bélyegző lenyomatával ellátva lezárja.
(8) A hitelesítések nyilvántartó könyvét annak beteltét követően át kell adni a területi kamara elnökségének. A területi kamara elnökségének tagja a könyv megvizsgálása után szükség esetén intézkedik az esetleges javítás, pótlás iránt, majd aláírásával ellátva a könyvet visszaadja a közjegyzőnek. Ezt követően a hitelesítések nyilvántartó könyvét a közjegyző köteles elzártan kezelni.
29/B. §
(1) Okirat elektronikus hiteles másolatának elektronikus letéti tárban történő elhelyezése, az elhelyezés meghosszabbítása, törlése esetén a hitelesítések nyilvántartó könyvének a 29. § (4) bekezdésében foglalt adatokon túl tartalmaznia kell a következő adatokat is:
a) az okirat megnevezését,
b) a letétbe helyezés, a meghosszabbítás vagy törlés időpontját és
c) a letétbe helyezés időtartamát.
(2) Ha a fél cég vagy egyéb szervezet, a hitelesítések nyilvántartó könyvében a 29. § (4) bekezdés c) pontjában foglalt adatok helyett a cég, szervezet elnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, adószámát és elérhetőségét kell feltüntetni.

Ügyvitel a bizalmi őrzési ügyekben

30. §
(1) A bizalmi őrzési megbízás alapján a közjegyző az őrizetébe vett értékeket (készpénzt, érmét, ékszert, más értéktárgyat, értékpapírt) a saját vagyonától elkülönítetten köteles kezelni.
(1) A bizalmi őrzési megbízás alapján a közjegyző az őrizetébe vett értékeket (készpénz, konvertibilis fizetőeszközt, érmét, ékszert, más értéktárgyat, értékpapírt) a saját vagyonától elkülönítetten köteles kezelni.
(1) A bizalmi őrzésre irányuló kérelem alapján a közjegyző az őrizetébe vett értékeket (készpénz, konvertibilis fizetőeszközt, érmét, ékszert, más értéktárgyat, értékpapírt) a saját vagyonától elkülönítetten köteles kezelni.
(1) A bizalmi őrzésre irányuló kérelem alapján a közjegyző az őrizetébe vett értékeket (készpénzt, konvertibilis fizetőeszközt, érmét, ékszert, más értéktárgyat, értékpapírt) a saját vagyonától elkülönítetten köteles kezelni.
(2) Az értékekről pénztárkönyvet, pénztárnaplót és betűsoros névmutatót kell vezetni úgy, hogy azokba utólagos bejegyzésre ne legyen lehetőség, az esetleges javítást a közjegyző aláírásával és bélyegzőlenyomatával kell ellátni.
(3) Az 5000 Ft-ot meghaladó összegű készpénzt pénzintézetnél e célra létesített számlán kell elhelyezni. Az ennél kisebb pénzösszeget, továbbá az értéktárgyat és értékpapírt a közjegyző a saját páncélszekrényében vagy pénzintézettől bérelt széfben őrizheti. Az őrzés helyét és módját a közjegyzői iratokban fel kell tüntetni.
(3) A tízezer forintot meghaladó összegű készpénzt hitelintézetnél e célra ügyenként külön létesített számlán (a továbbiakban: bizalmi őrzési számla) kell elhelyezni. Az ennél kisebb pénzösszeget, továbbá az értéktárgyat és értékpapírt a közjegyző a saját páncélszekrényében vagy pénzintézettől bérelt széfben őrizheti. Az őrzés helyét és módját a közjegyzői iratokban fel kell tüntetni.
(3) A tízezer forintot meghaladó összegű készpénzt hitelintézetnél e célra ügyenként külön létesített számlán (a továbbiakban: bizalmi őrzési számla) kell elhelyezni. Az ennél kisebb pénzösszeget, továbbá az értéktárgyat és értékpapírt a közjegyző a saját páncélszekrényében vagy hitelintézettől bérelt széfben őrizheti. Az őrzés helyét és módját a közjegyzői iratokban fel kell tüntetni.
(4) A közjegyző felhívásra bármikor köteles igazolni, hogy a bizalmi őrzésre átvett értékek megvannak, és őrzésük biztonságos.
(4) A közjegyző az ügyfél vagy a területi elnökség felhívására bizonylatokkal köteles igazolni, hogy a bizalmi őrzésre átvett értékek megvannak, őrzésük biztonságos, megfelel a jogszabályoknak és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatásának.
(4) A közjegyző az ügyfél vagy a területi elnökség felhívására bizonylatokkal köteles igazolni, hogy a bizalmi őrzésre átvett értékek megvannak, őrzésük biztonságos, megfelel a jogszabályoknak és az országos kamara iránymutatásának.
(5) A közjegyző szolgálata megszűnésének időpontjától, valamint a felfüggesztés ideje alatt [Ktv. 72. § (1) bekezdés e) pont, 104. §] a bizalmi őrzésben lévő tárgyakkal, értékekkel és a bizalmi őrzési számlával nem rendelkezhet.
(5) A közjegyző szolgálata megszűnésének vagy a közjegyzői kinevezés érvénytelensége megállapításának időpontjától, valamint a felfüggesztés ideje alatt [Ktv. 72. § (1) bekezdés e) pont, 104. §] a bizalmi őrzésben lévő tárgyakkal, értékekkel és a bizalmi őrzési számlával nem rendelkezhet.
(6) A bizalmi őrzési számla nem tartozik a közjegyző hagyatékához, a közjegyző halála esetén a számla feletti rendelkezési jog és a számlakövetelés nem száll át a közjegyző jogutódjára.
(7) Az (5)-(6) bekezdésben foglalt esetekben a bizalmi őrzési számla és a bizalmi őrzésben lévő tárgyak feletti rendelkezési jog a közjegyző állására kirendelt vagy kinevezett közjegyzőt illeti meg, és őt terheli a bizalmi őrzésből következő valamennyi kötelezettség.

Pénztárkönyv és pénztárnapló

31. §
(1) A pénztárkönyvet és a pénztárnaplót folyamatos oldalszámozással ellátott könyv formájában kell vezetni. A pénztárkönyv és a pénztárnapló kivételesen kartoték formájában is vezethető, ilyenkor a kartonokat a folyamatban lévő és a már befejezett bizalmi őrzési ügyek szerint elkülönítve kell őrizni. A megnyitott kartotékot sorszámmal kell ellátni. A felhasznált sorszámokról sorszámkönyvet kell vezetni.
(1) A pénztárkönyvet és a pénztárnaplót a területi elnökség által jóváhagyott és az országos kamara által a közjegyzők rendelkezésére bocsátott számítógépes nyilvántartás útján kell vezetni. Az országos kamara olyan számítógépes nyilvántartást bocsát a közjegyzők rendelkezésére, amely a titoktartási szabályok megtartását biztosítja.
(2) A pénztárkönyv és a pénztárnapló helyett a területi elnökség a számítógépes nyilvántartás használatát is engedélyezheti, ha a titoktartási szabályok megtarthatók. A számítógépes nyilvántartás esetén a havi és éves zárás kinyomtatott lapjait elkülönítve kell őrizni.
(2) A havi és éves zárás esetén a záróadatokat a számítógépes nyilvántartásból való nyomtatással, papír alapon is meg kell őrizni.
32. §   A pénztárkönyv és a pénztárnapló a következő adatokat tartalmazza:
a) tételszám;
b) a tétel bevezetésének időpontja;
c) a fél (felek) neve, lakóhelye, az ügylet tárgya, utalással az okirat ügyszámára;
d) a bevételek és kiadások összege, a készpénz, a számlakönyvelés és az értéktárgyak szerinti bontásban;
e) megjegyzés.
33. §
(1) A pénztárkönyvben a bevételeket és a kiadásokat a bejegyzések sorrendjében ügyenként elkülönítve kell átvezetni.
(2) A megjegyzés rovatot az adott tétel átvételének elismertetésére is fel lehet használni, ilyen esetben az átvevő e rovatban aláírásával igazolja az átvételt.
(3) A még elintézetlen ügyeket havonta csak akkor kell lezárni, ha az adott hónapban az adataikban változás történt.
(4) Ha a közjegyző az ügyet elintézve, a pénztárkönyvben az utolsó bejegyzés után kettős vonalat húz, és a befejezést a fél neve mellett piros vonallal jelzi. A naptári év végén a pénztárkönyvet le kell zárni, és a még elintézetlen ügyeket, továbbá az egyenleget át kell vinni a következő évre az új pénztárkönyvbe.
(4) Ha a közjegyző az ügyet elintézte, ezt a pénztárkönyvben jelzi. A naptári év végén a pénztárkönyvet le kell zárni, és a még elintézetlen ügyeket, továbbá az egyenleget a számítógépes nyilvántartásban át kell vinni a következő évre.
34. §
(1) A pénztárnapló folyamatos sorszám szerint időrendben és elkülönítve tartalmazza a készpénz, értékpapír vagy értéktárgy tekintetében a tárgyévi valamennyi bevételt és kiadást. A tételszámot a közjegyzői szolgálat megkezdésekor vagy a naptári év kezdetén 1-gyel kell kezdeni, és az év végéig folytatni kell, kivéve ha a közjegyző szolgálata előbb megszűnik.
(1) A pénztárnapló folyamatos sorszám szerint időrendben és elkülönítve tartalmazza a készpénz, értékpapír vagy értéktárgy tekintetében a tárgyévi valamennyi bevételt és kiadást. A tételszámot a közjegyzői szolgálat megkezdésekor vagy a naptári év kezdetén 1-gyel kell kezdeni, és az év végéig folytatni kell, kivéve, ha a közjegyző szolgálat előbb megszűnik, vagy a miniszter a közjegyzői kinevezés érvénytelenségét állapítja meg.
(2) Az értéktárgyak esetében az azonosítás szempontjából lényeges ismertető jegyeket is fel kell tüntetni. Értékként a névértéket vagy a becsértéket kell megjelölni; ha egyik sem állapítható meg, az értékrovatba 0 Ft-ot kell írni.
(3) Megjegyzésként a pénztárkönyvnek azt az oldalszámát kell feltüntetni, ahol az adott tétel szerepel.
(4) A pénztárnaplót minden hó végével le kell zárni, és az így kapott egyenleg összegét a következő hónapra át kell vinni.

Névmutató

35. §
(1) A közjegyző az ügykönyvbe, a közjegyzői lajstromba, valamint a pénztárkönyvbe bevezetett ügyekről külön-külön betűrendes névmutatót vezet. A névmutató a fél (felek) nevét és az ügy számát tartalmazza.
(1) A közjegyző a nyilvántartásba, valamint a pénztárkönyvbe bevezetett ügyekről külön-külön betűrendes névmutatót vezet. A névmutató a fél (felek) nevét és az ügy számát tartalmazza.
(1) A közjegyző a nyilvántartásba, valamint a pénztárkönyvbe bevezetett ügyekről elektronikus úton külön-külön betűrendes névmutatót vezet. A névmutató a fél (felek) nevét és az ügy számát tartalmazza.
(2) A bizalmi őrzési ügyekről vezetett névmutatóban a pénztárkönyv oldalszámát is fel kell tüntetni.
(2) A közjegyző köteles az elintézetlen bizalmi őrzési ügyeket minden hónap utolsó napjával ellenőrizni és rögzíteni, hogy a pénztárkönyv és a pénztárnapló havi egyenlegének összege megegyezik-e. Az ellenőrzés során készült számítást meg kell őrizni.
(3) A közjegyző köteles az elintézetlen bizalmi őrzési ügyeket minden hónap utolsó napjával ellenőrizni és írásban rögzíteni, hogy a pénztárkönyv és a pénztárnapló havi egyenlegének összege megegyezik-e. Az ellenőrzés során készült számítást meg kell őrizni.

Az elektronikus iratok őrzése és selejtezése

36. §
(1) Az elektronikus dokumentumokat és az azokra vonatkozó nyilvántartásokat oly módon kell őrizni, hogy az kizárja a jogosulatlan hozzáférés, módosítás lehetőségét.
(2) Az elektronikus dokumentumot tartalmazó adathordozót zártan, külső behatásoktól védetten kell tárolni.
(3) A nem selejtezhető adatok megőrzését az adathordozó állapota által indokolt időközönként, átmásolás útján kell biztosítani.

Az archiválás ügyviteli szabályai

36/A. §   Ha a tartós helyettes vagy ha a közjegyző az általa készített okiratokat nem archiválta, a területi kamara erre kijelölt tagja a mulasztás észlelésétől számított 60 napon belül köteles az archiválási feladatokat elvégezni.

Váltóóváskönyv

36. §   A váltóóvások elintézése során a közjegyző váltóóváskönyvet használhat. Ennek hiányában a váltóóvásokat elkülönítve, a kérelmező neve szerint betűsoros rendben kell őrizni.

Egyéb rendelkezések

37. §
(1) Az ügykönyvet, a hitelesítések nyilvántartó könyvét, a pénztárkönyvet és pénztárnaplót a területi kamara záradékolva ellenérték fejében bocsátja a közjegyző rendelkezésére. A záradék tartalmazza a kiadott ügykönyv (nyilvántartókönyv stb.) oldalainak számát. A záradékot a területi kamara elnöke aláírja, és a területi kamara bélyegzőjével látja el.
(1) A közjegyzői ügyek nyilvántartásának és a hitelesítések nyilvántartó könyvének elektronikus formában történő vezetéséhez szükséges programot az országos kamara bocsátja a közjegyző rendelkezésére, míg a pénztárkönyvet, a pénztárnaplót és a papír alapú hitelesítések nyilvántartó könyvét a területi kamara záradékolja. A záradék tartalmazza a kiadott nyilvántartó könyv oldalainak számát. A záradékot az elnökség egy tagja aláírja, és a területi kamara bélyegzőjével látja el.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokat a Ktv. hatálybalépése után első alkalommal a megyei bíróság elnöke látja el.
38. §   A jogszabály, illetőleg a területi elnökség e rendeletben foglaltakon túlmenően más (adó-, munkaügyi stb.) nyilvántartások vezetését is kötelezővé teheti.
39. §   A közjegyző a hagyatéki és a hatáskörébe tartozó egyéb nemperes ügyek kezelése és nyilvántartása céljából a bírósági ügyviteli szabályok szerinti nyilvántartásokat köteles vezetni.
39/A. §   A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elrendelheti a 28. § szerinti ügykönyv és a 35. § (1) bekezdés szerinti ügykönyvi névmutató Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál - az igazságügyminiszter által jóváhagyott módon és számítógépes program használatával - történő központi vezetését.
39/A. §   A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elrendelheti a 28. § szerinti ügykönyv és a 35. § (1) bekezdés szerinti ügykönyvi névmutató Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál - az igazságügyi és rendészeti miniszter által jóváhagyott módon és számítógépes program használatával - történő központi vezetését.
39/A. §   A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elrendelheti a 28. § szerinti nyilvántartás és a 35. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartási névmutató Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál - az igazságügyi és rendészeti miniszter által jóváhagyott módon és számítógépes program használatával - történő központi vezetését.
39/A. §   A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elrendelheti a 28. § szerinti nyilvántartás és a 35. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartási névmutató Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál - a miniszter által jóváhagyott módon és számítógépes program használatával - történő központi vezetését.

Hatálybalépés

40. §   Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
41. §
(1) E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 20/2013. (VIII. 7.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Módr. hatálybalépését követően indult pályázati eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendeletnek a Módr.-rel megállapított 5. § (1) bekezdés c) pontját, 5. § (3) bekezdését és 6. §-át a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő pályázati eljárásokban is alkalmazni kell. Ha a Módr. hatálybalépésekor még le nem zárt pályázati eljárásban a területi elnökség már elkészítette a kinevezési javaslatot, a pályázati iratokat részére a Módr. hatálybalépését követő 15 napon belül vissza kell küldeni annak érdekében, hogy a kinevezési javaslatot - a korábbi kinevezési javaslat alapját képező kamarai értékelés alapján - a Módr.-rel megállapított 5. § (1) bekezdés c) pontja és 5. § (3) bekezdése alapján készítse el és terjessze fel a miniszternek.
(3) E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2013. (XII. 23.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított rendelkezéseit a Módr1. hatályba lépését követően kiírt pályázatokra kell alkalmazni.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 13/1991. (XI. 26.) IM RENDELETHEZ

............................................… Közjegyzői Kamara

    a pályázó neve: anyja neve:
 
A pályázó
születési hely: idő év nap
I. személyi
adatai
jelenlegi foglalkozása: , munkahelye:
    lakóhelye:
 
A pályázó
az állam- és jogtudományi egyetemi oklevél kelte: minősítése:
  iskolai
végzett-
a jogi szakvizsga időpontja: , az oklevél száma: , minősítése:
II. ségére
vonatkozó
a nyelvvizsga bizonyítvány(ok) száma: , kelte: , a nyelv(ek) megjelölése, minősítése:
  adatok tudományos fokozat, egyéb
    a gyakorlat időtartama

III.

A Ktv.
17. §-a
szerinti
gyakorlat
adatai
a) közjegyzőhelyettesi:
b) bírói:
c) ügyészi:
d) jogtanácsosi:
e) korábbi közjegyzői


IV.
Eddigi
pályájának
rövid
minősítése
  A minősítés összegezése:
kiváló

megfelelő
* A választ alá kell húzni.

2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 13/1991. (XI. 26.) IM RENDELETHEZ

Szám:
A 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet alapján tanúsítom, hogy az igazolvány tulajdonosa
..............................................................................
.............................................................székhelyre
az igazságügyminiszter által kinevezett közjegyző
Az igazolvány a személyi igazolvánnyal együtt, visszavonásáig érvényes.


...................................................  
(a kiállítás helye és ideje)  
 
P.H.
   
  ...................................................................
  a területi közjegyzői kamara elnöke

3. SZÁMÚ MELLÉKLET A 13/1991. (XI. 26.) IM RENDELETHEZ

Szám:
A 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet alapján tanúsítom, hogy az igazolvány tulajdonosa
..............................................................................
.............................................................székhelyre
az igazságügyminiszter által kinevezett közjegyző
Az igazolvány a személyi igazolvánnyal együtt, visszavonásáig érvényes.


...................................................  
(a kiállítás helye és ideje)  
 
P.H.
   
  ...................................................................
  a területi közjegyzői kamara elnöke

4. SZÁMÚ MELLÉKLET A 13/1991. (XI. 26.) IM RENDELETHEZ

Szám:
A 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet alapján tanúsítom, hogy az igazolvány tulajdonosa
..............................................................................
.............................................................székhelyre
kinevezett, ...................................................... közjegyző mellett
működő közjegyzőhelyettes
Az igazolvány a személyi igazolvánnyal együtt, visszavonásáig érvényes.


...................................................  
(a kiállítás helye és ideje)  
 
P.H.
   
  ...................................................................
  a területi közjegyzői kamara elnöke

2-4. SZÁMÚ MELLÉKLET A 13/1991. (XI. 26.) IM RENDELETHEZ

5. SZÁMÚ MELLÉKLET A 13/1991. (XI. 26.) IM RENDELETHEZ

STATISZTIKAI JELENTÉS

A közjegyző
neve:
székhelye:


STATISZTIKAI JELENTÉS
A ....... év ............ hónapjában elintézett ügyekről

1. Közjegyzői okiratok
1.1. Ügyleti okiratok száma:  
1.2. Tanúsítványok száma:  
1.3. Közjegyzői okirat készítés során közreműködés megtagadása:  
1.4. Meghiúsult közjegyzői okiratok száma:  
Közjegyzői okiratok száma összesen:  
1.1 Ügyleti okiratok száma:  
1.2 Jegyzőkönyvi tanúsítványok száma:  
Közjegyzői okiratok száma összesen:  
Közjegyzői okiratkészítés során közreműködés megtagadása:  
Meghiúsult közjegyzői okiratok száma:  
2. Záradéki tanúsítványok
2.1. Másolat hitelesítése:  
2.2. Névaláírás hitelesítése:  
2.3. Közhitelességű nyilvántartás tanúsítása:  
2.4. Okirat felmutatása:  
2.5. Elektronikus letéti tár:  
2.6. Fordítás hitelesítése:  
2.7. Meghiúsult záradéki tanúsítványok száma:  
Záradéki tanúsítványok száma összesen:  
2.1. Másolat hitelesítése:  
2.2. Névaláírás hitelesítése:  
2.3. Közhitelességű nyilvántartás tanúsítása:  
2.4. Okirat felmutatása:  
2.5. Elektronikus letéti tár:  
2.6. Fordítás hitelesítése:  
2.7. Jogi jelentőségű tény tanúsítása:  
Záradéki tanúsítványok száma összesen:  
Meghiúsult záradéki tanúsítványok száma:  
3. Közjegyzői nemperes ügyek
  1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Az ügyek száma, megoszlása az eljárás időtartama szerint

Hagyatéki ügyek
Értékpapír-, és okirat semmissé nyilvánítási ügy Zálogjogi nyilván-
tartással összefüggő ügy

Szakértői kirendelés

Előzetes bizonyítás
Bejegyzett élettársi kapcsolat megszün-
tetése


Összesen
Előző hónapról folyamatban
maradt
             
Érkezett              
Befejezett              
Folyamatban 1 éven túli              
maradt 2 éven túli              
  5 éven túli              
Az adott hónapban érkezett fellebbezések száma ügytípusonként              
Fel nem Visszavonás              
terjesztett fellebbezések Elutasítás              
A másodfokú Helybenhagyás              
bíróságról visszaérkezett ügyekben hozott Hat. kívül helyezés, új eljárás              
határozatok: Megváltoztatás              
Záradéki tanúsítványok készítése során közjegyzői közreműködés megtagadása:              
A befejezett ügyekben az eljárás időtartama

0-3 hónap              
3-6 hónap              
6-12 hónap              
1 év felett              
2 év felett              
Kelt, .............. év ............... hó ........... nap.
..............................................
közjegyző


1. Hagyatéki ügy 2. Értékpapír- és okirat semmissé nyilvánítási ügy 3. Zálogjogi nyilvántartással összefüggő ügy 4. Gépjármű zálognyilvántartás 5. Szakértői kirendelés 6. Előzetes bizonyítás 7. Bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése 8. Záradéki tanúsítványok készítése során közreműködés megtagadása 9/a. Élettársi kapcsolat fennállásával kapcsolatos nyilvántartási ügy 9/b. Élettársi kapcsolat fenn nem állásával kapcsolatos nyilvántartási ügy 10. Összesen
Az ügyek száma, megoszlása az eljárás időtartama szerint 1 2 3 4 5 6 7 8 9/a 9/b 10
Előző hónapról folyamatban maradt               --      
Érkezett               --      
Befejezett               --      
  Összesen               --      
Folyamatban 1 éven túli               --      
maradt 2 éven túli                      
  5 éven túli                      
Jogerőre emelkedett                      
Az adott hónapban érkezett fellebbezések száma                      
Felterjesztett                      
Fel nem terjesztett Intézkedést igénylő                      
fellebbezések Visszavonás                      
  Elutasítás                      

A másodfokú
Helyben-
hagyás
                     
bíróságról visszaérkezett ügyekben hozott Hat. kívül helyezés,
új eljárás
                     
határozatok Megváltoz-
tatás
                     
A befejezett ügyekben az eljárás időtartama
0-3                      
3-6                 --    
6-12                 --    
1 év felett                 --    
2 év felett                 --    
                         
Kelt, ................., ...... év ............ hó ..... nap.
             
             
            ................................
            közjegyző
Közjegyzői tevékenység a Ktv. 1. § (2) bek. alapján
1. Az ügykönyvbe bejegyzett ügyek száma:
2. A hitelesítések nyilvántartásába bejegyzett ügyek száma:
Összesen (1 + 2 adatok):
Közjegyzői tevékenységek a Ktv. 1. § (3) bek. alapján
A közjegyzői lajstromba bejegyzett ügyek
  1 2 3
Az ügyek száma,
megoszlása az eljárás időtartama szerint
Hagyatéki
ügyek
Egyéb nemperes
ügyek
Összesen
Érkezett:      
Befejezett:      
Folyamatban maradt:      
       
A befejezett ügyekben az eljárás időtartama×*
0-3 hónap      
3-6 hónap      
6-12 hónap      
1 év felett      
2 év felett      
Kelt, ….............év …........................hó …........napján

  ..................................................................
  közjegyző
* A kezdőirat beérkezésétől a befejezésig eltelt idő.
  A határértékek az alacsonyabb kategóriában vannak feltüntetve.
a ....... év ............... hónapjában elintézett ügyekről

1. Közjegyzői okiratok
1.1. Ügyleti okiratok száma:  
1.2. Jegyzőkönyvi tanúsítványok száma:  
Közjegyzői okiratok száma összesen:  
Közjegyzői okiratkészítés során közreműködés megtagadása:  
Meghiúsult közjegyzői okiratok száma:  
1.1. Ügyleti okiratok száma:  
1.2. Jegyzőkönyvi tanúsítványok száma:  
Közjegyzői okiratok száma összesen:  
Közjegyzői okiratkészítés során közreműködés megtagadása:  
Meghiúsult közjegyzői okiratok száma:  
1.1. Ügyleti okiratok száma:  
1.2. Jegyzőkönyvi tanúsítványok száma:  
Közjegyzői okiratok száma összesen:  
Közjegyzői okiratkészítés során közreműködés megtagadása:  
1. Hagyatéki ügyek, 2. Értékpapír-, és okirat semmissé nyilvánítási ügy, 3. Zálogjogi nyilvántartással összefüggő ügy 4. Szakértői kirendelés 5. Előzetes bizonyítás 6. Bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése 7. Záradéki tanúsítványok készítése során közreműködés megtagadása 8. Gépjármű zálognyilvántartás 9/a. Élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzése 9/b. Élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat bejegyzése 9/c. Gyermek nevéről szóló utólagos nyilatkozat bejegyzése 10. Összesen
Az ügyek száma, megoszlása az eljárás időtartama szerint 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
                  a b c  
Előző hónapról folyamatban maradt                        
Érkezett                        
Befejezett                        
  Összesen                        
  1 éven túli                        
Folyamatban maradt 2 éven túli                        
  5 éven túli                        
Jogerőre emelkedett                        
Az adott hónapban érkezett fellebbezések száma                        
Felterjesztett                        
Fel nem terjesztett fellebbezések Intézkedést igénylő                        
  Visszavonás                        
  Elutasítás                        
  Helybenhagyás                        
A másodfokú bíróságról visszaérkezett ügyekben hozott határozatok: Hat. kívül helyezés, új eljárás                        
  Megváltoztatás                        
Meghiúsult ügyek száma                        
A befejezett ügyekben az eljárás időtartama*
0-3 hónap                          
3-6 hónap                          
6-12 hónap                          
1 év felett                          
2 év felett                          
* A kezdőirat érkezésétől a befejezésig eltelt idő. A határértékek az alacsonyabb kategóriában vannak feltüntetve.
1. Hagyatéki ügy
2. Záradéki tanúsítványok
2.1. Másolat hitelesítése:  
2.2. Névaláírás hitelesítése:  
2.3. Közhitelességű nyilvántartás tanúsítása:  
2.4. Okirat felmutatása:  
2.5. Elektronikus letéti tár:  
2.6. Fordítás hitelesítése:  
2.7. Jogi jelentőségű tény tanúsítása:  
Záradéki tanúsítványok száma összesen:  
Meghiúsult záradéki tanúsítványok száma:  
2.1. Másolat hitelesítése:  
2.2. Névaláírás hitelesítése:  
2.3. Közhitelességű nyilvántartás tanúsítása:  
2.4. Okirat felmutatása:  
2.5. Elektronikus letéti tár:  
2.6. Fordítás hitelesítése:  
2.7. Jogi jelentőségű tény tanúsítása:  
Záradéki tanúsítványok száma összesen:  
Meghiúsult záradéki tanúsítványok száma:  
2.1. Másolat hitelesítése:  
2.2. Névaláírás hitelesítése:  
2.3. Közhitelességű nyilvántartás tanúsítása:  
2.4. Okirat felmutatása:  
2.5. Elektronikus letéti tár:  
2.6. Fordítás hitelesítése:  
2.7. Jogi jelentőségű tény tanúsítása:  
Záradéki tanúsítványok száma összesen:  
2. Értékpapír- és okirat semmissé nyilvánítási ügy
3. Közjegyzői nemperes ügyek - kivéve a végrehajtás elrendelése iránti ügyek
3. Közjegyzői nemperes ügyek - kivéve a végrehajtás elrendelése iránti ügyek
1. Hagyatéki ügy
2. Értékpapír és okirat semmissé nyilvánítási ügy
3. Zálogjogi nyilvántartással összefüggő ügy
4. Szakértői kirendelés
5. Előzetes bizonyítás
6. Bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése
7. Záradéki tanúsítványok készítése során közreműködés megtagadása
8. Gépjármű zálognyilvántartás
9/a. Élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzése
9/b. Élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat bejegyzése
10. Európai fizetési meghagyásos ügy
11. Hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódjának megállapítására irányuló nemperes eljárás
12. A házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzésére és a bejegyzett vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzésére irányuló nemperes eljárás
13. Közjegyzői letéti eljárás
14. Közjegyző előtti egyezségi eljárás
15. Összesen
Az ügyek száma, megoszlása az eljárás időtartama szerint 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
                  a b            
Előző hónapról folyamatban maradt                                
Érkezett                                
Befejezett                                
Folyamatban maradt Összesen                                
  1 éven túli                                
  2 éven túli                                
  5 éven túli                                
Jogerőre emelkedett nemperes ügyek/végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyásos ügyek száma                                
Az adott hónapban érkezett fellebbezések száma                                
Felterjesztett                                
Fel nem terjesztett fellebbezések Intézkedést igénylő                                
  Visszavonás                                
  Elutasítás                                
A másodfokú bíróságról
visszaérkezett ügyekben hozott határozatok:
Helybenhagyás                                
  Hat. kívül helyezés, új eljárás                                
  Megváltoztatás                                
Az európai fizetési meghagyásos ügyekben érkezett ellentmondások száma                                
A befejezett ügyekben az eljárás 0-3 hónap                                
  3-6 hónap                                
  6-12 hónap                                
  1 év felett                                
  2 év felett                                
3. Zálogjogi nyilvántartással összefüggő ügy
1. Hagyatéki ügyek, 2. Értékpapír-, és okirat semmissé nyilvánítási ügy, 3. Zálogjogi nyilvántartással összefüggő ügy 4. Szakértői kirendelés 5. Előzetes bizonyítás 6. Bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése 7. Záradéki tanúsítványok készítése során közreműködés megtagadása 8. Gépjármű zálognyilvántartás 9/a. Élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzése 9/b. Élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat bejegyzése 9/c. Gyermek nevéről szóló utólagos nyilatkozat bejegyzése, 10. Végrehajtás elrendelése a közjegyző által jóváhagyott egyezség és közjegyzői okirat alapján 11. Összesen
Az ügyek száma, megoszlása az eljárás időtartama szerint 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
                  a b c    
Előző hónapról folyamatban maradt                          
Érkezett                          
Befejezett                          
  Összesen                          
Folyamatban maradt 1 éven túli                          
  2 éven túli                          
  5 éven túli                          
Jogerőre emelkedett                          
Az adott hónapban érkezett fellebbezések száma                          
Felterjesztett                          
  Intézkedést igénylő                          
Fel nem terjesztett fellebbezések Visszavonás                          
  Elutasítás                          
  Helybenhagyás                          
A másodfokú bíróságról visszaérkezett ügyekben hozott határozatok: Hat. kívül helyezés, új eljárás                          
  Megváltoztatás                          
Meghiúsult ügyek száma                          
A befejezett ügyekben az eljárás időtartama *
0-3 hónap                          
3-6 hónap                          
6-12 hónap                          
1 év felett                          
2 év felett                          
* A kezdőirat érkezésétől a befejezésig eltelt idő. A határértékek az alacsonyabb kategóriában vannak feltüntetve.
4. Adatszolgáltató adatai
közjegyző neve:
székhelye:
Kelt, .................., ....... év ......... hó .... nap.
...................................
közjegyző
4. Végrehajtás elrendelése iránti ügyek (kivéve fizetési meghagyásos ügyek és fizetési meghagyás alapján végrehajtás elrendelése és biztosítási intézkedés elrendelése iránti ügyek)
Az eljárás tárgya Pénzkövetelés Meghatározott cselekmény Összesen
Előző hónapról folyamatban maradt ügyek száma      
Az érkezett ügyek száma ebből új ügyként érkezett        
    újra megindult        
    összesen        
A befejezett ügyek száma befejezés módja végrehajtási lap        
    végrehajtási záradék        
    megtagadás        
    elutasítás        
    megszüntetés        
    egyéb        
    összesen        
Az ügyekből megyei bírósági végrehajtónak átadva      
  önálló bírósági        
A hónap végén folyamatban maradt ügyek száma  
A főkövetelés összege az érkezett végrehajtási kérelmekben összesen (Ft)*  
A főkövetelés összege az elrendelt végrehajtási ügyekben (Ft)*  
A főkövetelés összege a megyei végrehajtónak átadott ügyekben (Ft)*  
A pénzkövetelés összege az önálló végrehajtónak átadott ügyekben (Ft)*  
* Azokban az esetekben, amelyeknél egyidejűleg vannak folyamatban az egyetemleges felelős adóstársak elleni végrehajtások, a pénzkövetelést csak egy alkalommal kell feltüntetni.
közjegyző neve:
székhelye:
Kelt, ..................., ......... év ............. hó .... nap.
....................................
közjegyző


Az eljárás tárgya Pénzkövetelés Meghatározott cselekmény Összesen
Előző hónapról folyamatban maradt ügyek száma      
Az érkezett ügyek ebből új ügyként érkezett      
száma   újra megindult      
  összesen      
  ebből európai fizetési meghagyás végrehajtás elrendelése iránti ügyek      
A befejezett ügyek befejezés módja végrehajtási lap      
száma   végrehajtási záradék      
    megtagadás      
    elutasítás      
    megszüntetés      
    egyéb (pl. tanúsítvány európai fizetési meghagyásos ügyekben)      
  összesen      
A hónap végén folyamatban maradt ügyek száma      
Az ügyekből megyei bírósági végrehajtónak átadva      
  önálló bírósági        
A főkövetelés összege az érkezett végrehajtási kérelmekben összesen (Ft)*  
A főkövetelés összege az elrendelt végrehajtási ügyekben (Ft)*  
A főkövetelés összege a megyei bírósági végrehajtónak átadott ügyekben (Ft)*  
A főkövetelés összege az önálló bírósági végrehajtónak átadott ügyekben (Ft)*  
   
* Azokban az esetekben, amelyeknél egyidejűleg vannak folyamatban az egyetemleges felelős adóstársak elleni végrehajtások, a pénzkövetelést csak egy alkalommal kell feltüntetni.
Az ügyekből törvényszéki végrehajtónak átadva      
A főkövetelés összege a törvényszéki végrehajtónak átadott ügyekben (Ft)*  
4. Szakértői kirendelés
5. Előzetes bizonyítás
5. Európai öröklési bizonyítványok
Kiállított európai öröklési bizonyítványok száma:  
   

6. SZÁMÚ MELLÉKLET A 13/1991. (XI. 26.) IM RENDELETHEZ

Közjegyző okirat-szerkesztési eljárására irányuló kérelem

Kérem az alábbi okirat(ok) szerkesztésére irányuló eljárás lefolytatását.

1. A kérelmező természetes személy neve:  
    születési helye, ideje:  
    anyja neve:  
    jogállása:  
    idézési címe:  
    telefonszáma:*  
  jogi személy vagy cégneve (neve):  
  más szervezet cégjegyzékszáma, nyilvántartási száma:  
    jogállása:  
    székhelye:  
    telefonszáma:*  
2. Képviselő eljárása esetén neve:  
  idézési címe:  
  telefonszáma:*  
  nyilatkozat arról, hogy az ügyben érvényes és hatályos meghatalmazással rendelkezik vagy képviseleti jogosultsága az ügyben jogszabály alapján fennáll, és képviseleti joga a kérelem benyújtására is kiterjed**  
3. Az eljáró közjegyző neve:  
  címe:  
4. A jogügylet tárgya  
5. Ügyérték megjelölése  
6. A jogügylet egyoldalú**  
  két- vagy többoldalú**  
7. Elkészítendő okirat(ok)  
   
   
   
8. Az elkészítendő okirat(ok)
nyelve
 
9. Az okirat elkészítésének
kért határideje
év nap
10. A kérelemhez csatolt mellékletek  
   
   
   
11. Keltezés Helye Ideje év nap
Nyilatkozom, hogy a kérelmet megegyező tartalommal más közjegyzőhöz nem nyújtottam be.
Hozzájárulok, hogy személyes adataimat és az okirat elkészítéséhez rendelkezésre bocsátott adatokat az eljáró közjegyző kezelje.
Tudomásul veszem, hogy okirat-szerkesztési eljárásért a közjegyzői díjszabásról szóló külön jogszabály szerinti díjat kell fizetni, abban az esetben is, ha a közjegyző eljárása a közjegyzőn kívül álló okból hiúsul meg.
Tudomásul veszem, hogy a közjegyzőt a közjegyzőkről szóló törvény alapján eljárási kötelezettség terheli és közreműködését csak a törvényben meghatározott okból tagadhatja meg.
...........................................
Aláírás
* Kitöltése nem kötelező.
** A választ jelölje X-szel.


6. Bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése
7. Záradéki tanúsítványok készítése során közreműködés megtagadása
8. Gépjármű zálognyilvántartás
9/a. Élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzése
9/b. Élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat bejegyzése
10. Európai fizetési meghagyásos ügy
11. Összesen
Az ügyek száma, megoszlása 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
az eljárás időtartama szerint                 a b    
Előző hónapról folyamatban maradt                        
Érkezett                        
Befejezett                        
  Összesen                        
Folyamatban maradt 1 éven túli                        
  2 éven túli                        
  5 éven túli                        
Jogerőre emelkedett nemperes ügyek/végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyásos ügyek száma                        
Az adott hónapban érkezett fellebbezések száma                        
Felterjesztett                        
Fel nem terjesztett Intézkedést igénylő                        
fellebbezések Visszavonás                        
  Elutasítás                        
A másodfokú Helybenhagyás                        
bíróságról visszaérkezett Hat. kívül helyezés, új eljárás                        
ügyekben hozott határozatok: Megváltoztatás                        
Meghiúsult ügyek száma                        
Az európai fizetési meghagyásos ügyekben érkezett ellentmondások száma                        
A befejezett 0-3 hónap                        
ügyekben 3-6 hónap                        
az eljárás 6-12 hónap                        
  1 év felett                        
  2 év felett                        
                           
* A kezdőirat érkezésétől a befejezésig eltelt idő. A határértékek az alacsonyabb kategóriában vannak feltüntetve.
11. Hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódjának megállapítására irányuló nemperes eljárás
12. A házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzésére és a bejegyzett vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzésére irányuló nemperes eljárás
13/a. közjegyzői letétbevételi kérelem záradékolása
13/b. közjegyzői letét kiutalásáról szóló határozat
14. Összesen
Az ügyek száma, megoszlása 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
az eljárás időtartama szerint                 a b    
Előző hónapról folyamatban maradt                        
Érkezett                        
Befejezett                        
  Összesen                        
Folyamatban maradt 1 éven túli                        
  2 éven túli                        
  5 éven túli                        
Jogerőre emelkedett nemperes ügyek/végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyásos ügyek száma                        
Az adott hónapban érkezett fellebbezések száma                        
Felterjesztett                        
Fel nem terjesztett Intézkedést igénylő                        
fellebbezések Visszavonás                        
  Elutasítás                        
A másodfokú Helybenhagyás                        
bíróságról visszaérkezett Hat. kívül helyezés, új eljárás                        
ügyekben hozott határozatok: Megváltoztatás                        
Meghiúsult ügyek száma                        
Az európai fizetési meghagyásos ügyekben érkezett ellentmondások száma                        
A befejezett 0-3 hónap                        
ügyekben 3-6 hónap                        
az eljárás 6-12 hónap                        
  1 év felett                        
  2 év felett                        
                           
* A kezdőirat érkezésétől a befejezésig eltelt idő. A határértékek az alacsonyabb kategóriában vannak feltüntetve.
Az ügyek száma, megoszlása 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
az eljárás időtartama szerint                 a b       a b  
Előző hónapról folyamatban maradt                                
Érkezett                                
Befejezett                                
Folyamatban maradt Összesen                                
  1 éven túli                                
  2 éven túli                                
  5 éven túli                                
Jogerőre emelkedett nemperes ügyek/végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyásos ügyek száma                                
Az adott hónapban érkezett fellebbezések száma                                
Felterjesztett                                
Fel nem terjesztett fellebbezések Intézkedést igénylő                                
  Visszavonás                                
  Elutasítás                                
A másodfokú bíróságról Helybenhagyás                                
visszaérkezett Hat. kívül helyezés, új eljárás                                
ügyekben hozott határozatok: Megváltoztatás                                
Meghiúsult ügyek száma                                
Az európai fizetési meghagyásos ügyekben érkezett ellentmondások száma                                
A befejezett 0-3 hónap                                
ügyekben az eljárás 3-6 hónap                                
  6-12 hónap                                
  1 év felett                                
  2 év felett                                
* A kezdőirat érkezésétől a befejezésig eltelt idő. A határértékek az alacsonyabb kategóriában vannak feltüntetve.
Az ügyek száma, megoszlása az eljárás 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
időtartama szerint                 a b     a b    
Előző hónapról folyamatban maradt                                
Érkezett                                
Befejezett                                
Folyamatban maradt Összesen                                
  1 éven túli                                
  2 éven túli                                
  5 éven túli                                
Jogerőre emelkedett nemperes ügyek/ végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyásos ügyek száma                                
Az adott hónapban érkezett fellebbezések száma                                
Felterjesztett                                
Fel nem terjesztett Intézkedést igénylő