Hatályos állapot
Közlönyállapot
1983.04.20. - 1983.08.31.
1983.09.01. - 1986.02.12.
1986.02.13. - 1990.03.14.
1990.03.15. - 1990.07.26.
1990.07.27. - 1990.09.29.
1990.09.30. - 1991.07.17.
1991.07.18. - 1996.11.13.
1996.11.14. - 2003.06.15.
2003.06.16. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.12.31.
2018.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1983. évi 3. törvényerejű rendelet

a jogtanácsosi tevékenységről

Társadalmi életünkben a törvényesség fokozottabb érvényre juttatása, a népgazdaságban folyó jogi munka továbbfejlesztése, a gazdálkodó szervezetek jogi segítség iránti igényének teljesebb kielégítése, valamint a jogtanácsosi tevékenység egységes jogpolitikai irányítása érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §
(1) A jogtanácsos feladata, hogy a jog eszközével elősegítse az általa képviselt szervezetek működésének eredményességét, közreműködjön a törvényesség érvényre juttatásában, segítséget nyújtson a jogok érvényesítéséhez, valamint a kötelezettségek teljesítéséhez.
(2) A jogtanácsos a feladatának teljesítése érdekében - a jogszabályok keretei között - jogi képviseletet lát el, jogi tanácsot és tájékoztatást ad, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat készít, részt vesz a jogi munka megszervezésében.
(2) A jogtanácsos a feladatának teljesítése érdekében – a jogszabályok keretei között – jogi képviseletet lát el, jogi segítői tevékenységet végez, jogi tanácsot és tájékoztatást ad, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat készít, részt vesz a jogi munka megszervezésében.
(3) A jogtanácsos kötelessége az ügykörében tudomására jutott jogsértésekre a szervezet vezetőjének a figyelmét felhívni és azok megszüntetése érdekében javaslatot tenni.
(4) A jogtanácsos nem működhet közre abban, hogy a jogszabályok rendelkezéseit kijátsszák, vagy a joggal bármely módon visszaéljenek.
(5) A jogtanácsos - ha e törvényerejű rendelet eltérően nem rendelkezik - a (2) bekezdésben meghatározott tevékenység (a továbbiakban: jogi tevékenység) ellátására magánszemélytől megbízást nem fogadhat el. A jogtanácsos a büntető eljárásban védőként nem járhat el.
(6) A jogtanácsos - külön jogszabályban meghatározott - egyéb tevékenységre is jogosult.
2. §
(1) A jogtanácsos a jogi tevékenységet
a) gazdálkodó szervezetnél [Ptk. 685. § c) pont], állami költségvetési szervnél, szövetkezetek érdekképviseleti szervénél, társadalmi szervezetnél, egyesületnél, gazdasági munkaközösségnél, polgári jogi társaságnál, vagy egyéb szervezetnél (a továbbiakban együtt: szervezet) munkaviszonyban, vagy tagsági viszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony),
b) jogtanácsosi irodában,
c) jogtanácsosi munkaközösségben fejti ki.
(1) A jogtanácsos a jogi tevékenységet
a) gazdálkodó szervezetnél [Ptk. 685. § c) pont], állami költségvetési szervnél, szövetkezetek érdekképviseleti szervénél, társadalmi szervezetnél, egyesületnél, gazdasági munkaközösségnél, polgári jogi társaságnál, vagy egyéb szervezetnél (a továbbiakban együtt: szervezet) munkaviszonyban, vagy tagsági viszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony),
b) jogtanácsosi irodában,
fejti ki.
(1) A jogtanácsos a jogi tevékenységet
a) gazdálkodó szervezetnél [Ptk. 685. § c) pont], állami költségvetési szervnél, szövetkezetek érdekképviseleti szervénél, társadalmi szervezetnél, egyesületnél, gazdasági munkaközösségnél, polgári jogi társaságnál, vagy egyéb szervezetnél (a továbbiakban együtt: szervezet) munkaviszonyban, vagy tagsági viszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony),
fejti ki.
a) gazdasági társaságnál, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepénél, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseleténél, európai részvénytársaságnál, egyesülésnél, európai gazdasági egyesülésnél, európai területi együttműködési csoportosulásnál, szövetkezetnél, lakásszövetkezetnél, európai szövetkezetnél, vízgazdálkodási társulatnál, erdőbirtokossági társulatnál, állami vállalatnál, egyes jogi személyek vállalatánál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, magánnyugdíjpénztárnál, egyéni cégnél, egyéni vállalkozónál, továbbá helyi önkormányzatnál, költségvetési szervnél, egyesületnél, köztestületnél, valamint alapítványnál (a továbbiakban együtt: szervezet) munkaviszonyban, vagy tagsági viszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony),
fejti ki.
(2) Ha a jogtanácsos megbízás alapján jár el, a megbízást - a tanácsadást kivéve - írásba kell foglalni.
3. §
(1) Jogtanácsos az lehet, akit a megyei (fővárosi) bíróság által vezetett jogtanácsosi névjegyzékbe bejegyeztek.
(1) Jogtanácsos az lehet, akit a törvényszék által vezetett jogtanácsosi névjegyzékbe bejegyeztek.
(2) A névjegyzékbe - kérelmére - be kell jegyezni azt a büntetlen és feddhetetlen előéletű magyar állampolgárt, aki egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik és külön jogszabály szerinti vizsgát tett. A magyar állampolgárság követelménye alól az igazságügyminiszter felmentést adhat.
(2) A névjegyzékbe - kérelmére - be kell jegyezni azt a büntetlen előéletű magyar állampolgárt, aki egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik és külön jogszabály szerinti vizsgát tett. A magyar állampolgárság követelménye alól az igazságügyminiszter felmentést adhat.
(2) A névjegyzékbe - kérelemre - be kell jegyezni azt, aki az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgára, büntetlen előéletű, egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik és külön jogszabály szerint magyar jogi szakvizsgát tett.
(2) A névjegyzékbe - kérelemre - be kell jegyezni azt, aki magyar állampolgár, illetve külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, büntetlen előéletű, egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, és külön jogszabály szerint magyar jogi szakvizsgát tett.
(3) A jogtanácsosi névjegyzékből törölni kell azt a jogtanácsost,
a) aki ezt kéri;
b) aki nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek;
c) akit a bíróság a jogtanácsosi foglalkozástól eltiltott;
d) aki meghalt.
(3) Az állampolgársági követelmény alól az igazságügyminiszter felmentést adhat.
(3) Az állampolgársági követelmény alól az igazságügyért felelős miniszter felmentést adhat.
(4) A bíróságnak a névjegyzékbe való bejegyzésre, illetőleg törlésre irányuló eljárására a polgári nemperes eljárás szabályait kell alkalmazni.
(4) A jogtanácsosi névjegyzékből törölni kell azt a jogtanácsost,
a) aki ezt kéri;
b) aki nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek;
c) akit a bíróság a jogtanácsosi foglalkozástól eltiltott;
d) aki meghalt.
(5) A bíróságnak a névjegyzékbe való bejegyzésre, illetőleg törlésre irányuló eljárására a polgári nemperes eljárás szabályait kell alkalmazni.
4. §   A jogtanácsos annál a bíróságnál vagy ügyészségnél, amelynél korábban bíró vagy ügyész volt, e foglalkozásának megszűnésétől számított két éven belül jogi képviselőként nem járhat el. E korlátozás alól az igazságügyminiszter, illetőleg a legfőbb ügyész felmentést adhat.
4. §   A jogtanácsos annál a bíróságnál vagy ügyészségnél, amelynél korábban bíró vagy ügyész volt, e foglalkozásának megszűnésétől számított két éven belül jogi képviselőként nem járhat el.

Jogtanácsosi tevékenység munkaviszonyban

5. §
(1) A munkaviszonyban álló jogtanácsos az 1. §-ban meghatározott feladatokon túlmenően a szervezet működésének elősegítése érdekében:
a) részt vesz a gazdasági és egyéb döntések, intézkedések, határozatok jogi szempontból történő előkészítésében és végrehajtásában;
b) közreműködik a szervezet szerződéseinek előkészítésében, megkötésében, a szerződésekből származó és az egyéb igények érvényesítésében, valamint a szervezet jogaira és kötelezettségeire kiható egyéb megállapodások előkészítésében;
c) részt vesz a szervezet belső szabályzatainak kidolgozásában;
d) ellát minden olyan egyéb jogi ügyet, amely a feladatkörébe tartozik.
(2) A jogtanácsos a tevékenységéért felelősséggel tartozik; véleményeltérés esetén jogosult az álláspontját írásba foglalni.
(3) A jogtanácsos jogosult részt venni a gazdálkodó szervezet vezető testületeinek az olyan ülésein, amelyeken a feladatkörébe tartozó kérdéseket tárgyalnak. Ezekre az ülésekre a jogtanácsost meg kell hívni.
6. §   A jogtanácsos, több jogtanácsos esetén a vezető jogtanácsos, a szervezet vezetőjének közvetlen felügyelete alatt végzi tevékenységét.
7. §
(1) A jogtanácsos külön meghatalmazás nélkül, a munkaviszonya alapján képviseli a szervezetet.
(2) A jogtanácsos a szervezet dolgozójának képviseletét is elláthatja azokban a munkaviszonnyal összefüggő ügyekben, amelyekben a szervezet és a dolgozó között nincs érdekellentét, és a képviselet ellátásához a szervezet vezetője előzetesen hozzájárult. A jogtanácsos ilyen esetben a képviselt személy meghatalmazása alapján jár el.
(3) A jogi segítő szervezet jogtanácsosa – az 1. § (5) bekezdésben foglaltak betartása mellett – a jogi segítségnyújtási tevékenységet olyan ügyekben végezheti, amelyekben a jogi segítő szervezet és a fél között nincs érdekellentét, és a fél részére történő jogi segítség nyújtására a jogi segítő szervezettől utasítást kapott. A jogtanácsos ilyen esetben a támogatást engedélyező határozat alapján jár el.
(3) A jogtanácsos más szervezettől jogi tevékenység ellátására vonatkozó megbízást csak jogszabályban meghatározott esetben fogadhat el.
(4) A szövetkezetek jogi ügyeinek az ellátásáról, vagy ennek megszervezéséről - a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok keretei között - a szövetkezetek illetékes érdekképviseleti szervei is gondoskodhatnak.
(5) A jogtanácsos nem járhat el jogi képviselőként olyan szervezettel szemben, amellyel munkaviszonyban áll.

Jogtanácsosi iroda

8. §
(1) Jogtanácsosi irodát vállalat alapítására jogosult szervezet, vagy közösen több gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] hozhat létre. A jogtanácsosi iroda jogi személy.
(2) A jogtanácsosi iroda a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szervezetekkel kapcsolatos jogi tevékenységet látja el.
(3) A jogtanácsosi iroda keretében dolgozó jogtanácsos munkaviszonyban áll.

Jogtanácsosi munkaközösség

9. §
(1) Jogtanácsosi munkaközösséget (a továbbiakban: munkaközösség) legalább három jogtanácsos alakíthat. A munkaközösségi jogi személy, amely a szervezeti és működési szabályzata (a továbbiakban: szabályzat) szerint működik és a bevételeiből gazdálkodik.
(2) A munkaközösség akkor jön létre, ha a szabályzatát az Igazságügyi Minisztérium jóváhagyja.
(3) A munkaközösség működése felett az Igazságügyi Minisztérium törvényességi felügyeletet gyakorol. E jogkörében hatályon kívül helyezi a munkaközösség jogellenes, a közérdeket veszélyeztető, vagy a tagok jogait jelentősen sértő határozatát.
10. §
(1) A munkaközösség megbízás alapján jár el.
(2) A munkaközösség a gazdasági munkaközösség, a polgári jogi társaság és a szakcsoport tagjának, a kisiparosnak, a magánkereskedőnek, valamint a más vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélynek az ezzel összefüggő ügyében is eljárhat.
(3) A munkaközösség tagját és alkalmazottját titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tény vonatkozásában, amelyről a feladata teljesítése során szerzett tudomást. A megbízó e kötelezettség alól felmentést adhat.
11. §
(1) A munkaközösség testületi szerve a taggyűlés, amely a tagok összességéből áll.
(2) A taggyűlés hatáskörébe tartozik:
a) a szabályzat megállapítása és módosítása;
b) a munkaközösség egyesüléséről, szétválásáról vagy megszűnéséről való döntés;
c) a munkaközösség vezetőjének megválasztása, felmentése, illetőleg visszahívása, a vezető beszámoltatása a tevékenységéről;
d) a tag felvétele és a tagsági viszony megszüntetése;
e) a fegyelmi eljárás lefolytatása;
f) a munkaközösség költségvetésének a megállapítása és a gazdálkodás eredményének a felhasználásáról való döntés.
(3) A taggyűlés jogosult a munkaközösséget érintő bármely kérdésben dönteni.
(4) A munkaközösség élén a taggyűlés által választott vezető áll.
12. §   A munkaközösség megszűnik:
a) egyesüléssel;
b) szétválással;
c) ha a tagok száma háromnál kevesebbre csökken és hat hónap alatt sem emelkedik legalább háromra;
d) ha a megszűnését kimondja;
e) ha a munkaközösséget - annak súlyosan jogellenes vagy ismétlődően a szabályzattal ellentétes működése miatt - az Igazságügyi Minisztérium feloszlatja.
13. §
(1) A munkaközösségbe tagot a taggyűlés vesz fel. A munkaközösség tagja tudományos, művészi, irodalmi és oktatói munka kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat.
(2) A tagsági viszony megszűnik:
a) a munkaközösségből való kilépéssel;
b) a jogtanácsosi névjegyzékből való törléssel;
c) a munkaközösségből való kizárással;
d) a munkaközösség megszűnésével.
(3) A tagsági viszony megszüntethető, ha a tag öregségi nyugdíjra jogosulttá válik, vagy a feladatának ellátására alkalmatlan. A tagsági viszony alkalmatlanság címén való megszüntetése esetén a tag a határozat ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a bírósághoz fordulhat.
(4) A munkaközösség tagjai országgyűlési képviselői megbízatásának ideje alatt tagsági viszonyát szüneteltetheti.
(4) A munkaközösség tagja országgyűlési képviselői és polgármesteri megbízatásának ideje alatt tagsági viszonyát szüneteltetheti.
14. §
(1) A munkaközösségnek az a tagja, aki az e tevékenységéből eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelmi vétséget követ el. A fegyelmi eljárást a fegyelmi vétség elkövetésétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén egy éven túl is, de legkésőbb a büntető eljárás befejezésétől számított három hónapon belül lehet megindítani.
(2) Fegyelmi eljárást az igazságügyminiszter is kezdeményezhet; ebben az esetben az eljárás megindítása kötelező.
(3) Fegyelmi büntetések:
a) megrovás;
b) szigorú megrovás;
c) pénzbírság;
d) a munkaközösségből való kizárás.
(4) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen a tag a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a bírósághoz fordulhat.
15. §   A munkaközösség a megbízással kapcsolatban a megbízónak okozott kárért, illetőleg a tag a munkaközösségnek okozott kárért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel.

Jogi előadó

16. §
(1) Jogi előadóként az a büntetlen és feddhetetlen előéletű magyar állampolgár foglalkoztatható, aki egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik. A magyar állampolgárság követelménye alól az igazságügyminiszter felmentést adhat.
(1) Jogi előadóként az a büntetlen előéletű magyar állampolgár foglalkoztatható, aki egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik. A magyar állampolgárság követelménye alól az igazságügyminiszter felmentést adhat.
(1) Jogi előadóként az foglalkoztatható, aki az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgára, büntetlen előéletű és egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik. Az állampolgársági követelmény alól az igazságügyminiszter felmentést adhat.
(1) Jogi előadóként az foglalkoztatható, aki az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgára, büntetlen előéletű és egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik. Az állampolgársági követelmény alól az igazságügyért felelős miniszter felmentést adhat.
(1) Jogi előadóként az foglalkoztatható, aki magyar állampolgár, illetve külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, büntetlen előéletű és egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik. Az állampolgársági követelmény alól az igazságügyért felelős miniszter felmentést adhat.
(2) A jogi előadó munkaviszonyban áll. A munkaközösségben dolgozó jogi előadó a munkaközösség alkalmazottja.
(3) A jogi előadó feladata - a jogtanácsos irányítása és ellenőrzése mellett - a jogtanácsosi feladatok ellátásához szükséges szakmai ismeretek elsajátítása és a jogtanácsos munkájának segítése. A jogi előadóra a jogtanácsosra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Jogtanácsosok és a jogi előadók szakmai érdekképviselete

17. §
(1) A jogtanácsosok és a jogi előadók szakmai érdekképviseletét a Magyar Jogász Szövetség látja el. Ennek során
a) gondoskodik a jogtanácsosi hivatás gyakorlásával kapcsolatos jogok védelméről és kötelezettségek teljesítéséről;
b) állást foglal és javaslatot tesz a jogtanácsosokra és a jogi előadókra vonatkozó kérdésekben; véleményt nyilvánít a jogtanácsosokat és a jogi előadókat érintő jogszabálytervezetekre; figyelemmel kíséri a jogtanácsosi tevékenység erkölcsi és anyagi megbecsülésének alakulását;
c) közreműködik a jogtanácsosok és a jogi előadók szakmai és politikai továbbképzésében; szervezi a jogi előadók szakvizsgára való felkészítését;
d) az igazságügyminiszternek javaslatot tesz az Országos Jogtanácsosi Bizottságba tag kijelölésére.
(2) A Magyar Jogász Szövetség a feladatai ellátása érdekében együttműködik az illetékes állami és társadalmi szervekkel.

A jogtanácsosi tevékenység állami felügyelete és irányítása

18. §   A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) iránymutatásokkal, ajánlásokkal segíti a felügyelete alá tartozó szervezetek jogi munkáját; elősegíti és támogatja a jogtanácsosok és a jogi előadók szakmai képzését és továbbképzését.
19. §
(1) Az igazságügyminiszter gondoskodik a jogtanácsosi tevékenység jogpolitikai és módszertani irányításának felső szintű összehangolásáról; ennek érdekében együttműködik más miniszterekkel, országos hatáskörű és országos érdekképviseleti szervek vezetőivel.
(1) Az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik a jogtanácsosi tevékenység jogpolitikai és módszertani irányításának felső szintű összehangolásáról; ennek érdekében együttműködik más miniszterekkel, országos hatáskörű és országos érdekképviseleti szervek vezetőivel.
(2) Az igazságügyminiszter a jogtanácsosi tevékenység jogpolitikai és módszertani irányításának összehangolása érdekében iránymutatást és ajánlást adhat ki.
(2) Az igazságügyért felelős miniszter a jogtanácsosi tevékenység jogpolitikai és módszertani irányításának összehangolása érdekében iránymutatást és ajánlást adhat ki.
20. §
(1) Az igazságügyminisztert a feladatai ellátásában az Országos Jogtanácsosi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) segíti.
(2) A Bizottság javaslattevő, véleményező és tanácsadó testület; elnöke az igazságügyminiszter.
(3) A Bizottság tagjai az igazságügyminiszter, valamint az érdekelt miniszterek és országos hatáskörű, továbbá országos érdekképviseleti szervek vezetői által kijelölt személyek.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. §
(1) Jogtanácsos az 1984. évi december hó 31. napját követően csak a jogtanácsosi névjegyzékbe bejegyzett személy lehet.
(2) Aki a korábbi jogszabályok szerint jogtanácsosi munkakör betöltésére jogosult volt, azt - kérelmére - az e törvényerejű rendeletben meghatározott feltételek hiányában is be kell jegyezni a jogtanácsosi névjegyzékbe.
22. §
(1) Ez a törvényerejű rendelet az 1983. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a jogtanácsosokról szóló 17/1971. (IV. 28.) Korm. rendelet a hatályát veszti.
(1) Ez a törvényerejű rendelet az 1983. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy az e törvényerejű rendelet végrehajtásához szükséges részletes szabályokat - ideértve a munkaközösség által felszámítható díjakra vonatkozó szabályokat is - megállapítsa.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az e törvényerejű rendelet végrehajtásához szükséges részletes szabályokat - ideértve a munkaközösség által felszámítható díjakra vonatkozó szabályokat is - megállapítsa.
(3) A külkereskedelmi tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a jogtanácsosi tevékenység ellátásának további szervezeti és szakmai képesítési feltételeit a külkereskedelmi miniszter állapítja meg.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

23. §   Ez a törvényerejű rendelet az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.
  • A jogszabály 1983. április 20-án jelent meg a Magyar Közlöny 17. számában.
  • hatályba lépett 1983. szeptember 1-jén.
  • A jogszabály hatályát vesztette 2018. január 1-jén.
A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1986. február 13-án lépett hatályba.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2003. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2003. június 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. június 16-án lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1990. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1996. november 14-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1996. november 14-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. június 16-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. június 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. június 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. június 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. június 16-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.