2011. évi CXIII. törvény

SZÍNEZŐS

a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről

Az Országgyűlés Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében, az állampolgárok honvédelmi tudatának erősítése céljából,
a szomszédos és más országokkal való jogegyenlőség és egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása alapján,
más államok ellen irányuló erőszak alkalmazásától vagy az ezzel való fenyegetéstől tartózkodva,
az államok közötti viták békés megoldására törekedve, a háborút, mint a viták megoldásának eszközét elutasítva,
a független demokratikus jogállam működése követelményeinek, továbbá
az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában, a szövetségi és más nemzetközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően,
az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ
A HONVÉDELEM ALAPJAI

I. FEJEZET
A HONVÉDELMI KÉPESSÉG BIZTOSÍTÉKAI, A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HONVÉDELEMBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEK

1. §

(1)	A honvédelem nemzeti ügy.

(2)

Magyarország a nemzeti és szövetségi védelmi képességének fenntartásában és fejlesztésében a saját erejére: nemzetgazdaságának erőforrásaira, a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) felkészültségére és elszántságára, a rendvédelmi és más szervek közreműködésére, állampolgárainak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és fegyveres erőik együttműködésére és segítségnyújtására épít.

(3)	A honvédelemre való felkészülésben és a honvédelmi feladatok végrehajtásában e törvényben meghatározott keretek között a törvény alapján létrehozott jogalanyok és minden Magyarországon tartózkodó ember a szolgáltatások, az állampolgárok pedig a személyes szolgálat teljesítésével vesznek részt.

(4)

Az e törvényben meghatározott honvédelmi kötelezettségek, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti védelmi és biztonsági kötelezettségek honvédelmi érdekből történő teljesítése az érintettek számára békében nem okozhat aránytalan megterhelést vagy hátrányt.

(5)	Az állampolgárok honvédelmi feladatokra való felkészülése békében az önkéntes vállaláson alapszik, melyhez az állam biztosítja - különösen a honvédelmi nevelés keretein belül - a szükséges felkészítő ismeretek elsajátításának szervezett feltételeit.

(6)	Az e törvényben meghatározott honvédelmi feladatok ellátása a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározottak érvényesítésével valósul meg.

(6)	Az e törvényben meghatározott honvédelmi feladatok ellátása a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározottak érvényesítésével valósul meg.

1. A hadkötelezettség

2. §

(1)

A katonai szolgálati kötelezettség járulékos kötelezettségét képezi

a)	az adatszolgáltatási,

b)	a bejelentési,

c)	a megjelenési

kötelezettség (a katonai szolgálati kötelezettség és a járulékos kötelezettségek együtt: hadkötelezettség).

(2)	Törvény határozza meg a hadkötelezettséggel összefüggő adatszolgáltatási, bejelentési és megjelenési kötelezettségre, a nyilvántartásra és a sorozásra, valamint a honvédelmi célú adatkezelésre vonatkozó szabályokat.

2. A katonai szolgálati kötelezettség

3. §

A hadköteles katonai szolgálat honvédelmi szervezetnél, Magyarországon települő katonai szervezetnél, egészségügyi intézménynél, bírósági szervezetnél, bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezetnél, az ügyészi szervezetnél, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a miniszterelnök közvetlen irányítása alá tartozó szervnél, a minisztériumoknál, a kormányzati főhivataloknál, a központi hivataloknál, az autonóm államigazgatási szerveknél, az önálló szabályozó szerveknél, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a felsőoktatási intézményeknél, a honvédelmi vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló vállalkozásoknál, a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvény alapján létesült köztestületnél, továbbá a Honvédség tevékenységét elősegítő közhasznú szervezeteknél, egyesületeknél, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen teljesíthető.

3. A fegyveres és a fegyver nélküli katonai szolgálat

4. §

(1)

A fegyveres katonai szolgálat célja a nemzeti és szövetségi védelmi feladatok végrehajtása érdekében a hadkötelesek kiképzése, felkészítése a katonai feladatokra és a Honvédség védelmi képességének erősítése. A fegyver nélküli katonai szolgálat célja a Honvédség fegyverhasználat nélküli feladataiban történő közreműködés és az ehhez szükséges felkészítés.

(2)	A katonai szolgálat teljesítésére kötelezett (a továbbiakban: hadköteles) fegyver nélküli katonai szolgálatot csak az azt engedélyező végleges határozat alapján teljesíthet.

(3)

A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő a katonai szolgálat megkezdésekor a következő katonai esküt teszi le:
„Én, ...... esküszöm, hogy Magyarországot a törvények betartásával, a fegyver nélküli katonai szolgálat követelményeinek megfelelően híven szolgálom.”
(Az esküt tevő egyéni meggyőződése szerint)
„Isten engem úgy segéljen!”

(4)	A parancsnoknak törekednie kell arra, hogy a fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő katonát a fegyveres érintkezésből kivonja.

(5)	A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő katona a katonai szervezetek fegyveres tevékenységet nem igénylő beosztásaiban teljesít szolgálatot.

(6)	A fegyver nélküli katonai szolgálatot ellátó katonát e szolgálat ellátására kell kiképezni.

4. Behívás és bevonulás katonai szolgálatra

5. §

(1)	A behívásra tervezhető létszámot, a katonai szolgálat időtartamát, a katonai szolgálatra való behívás időpontjait a honvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg, a hadköteleseket fogadó katonai szervezeteket pedig a Magyar Honvédség parancsnoka jelöli ki.

(2)	A hadkötelesek behívása behívóparanccsal történik, amelyet a katonai igazgatásnak a hadköteles lakóhelye szerint illetékes területi szerve a behívottnak kézbesít.

(3)

A behívásra kerülőket a katonai igazgatásnak a hadköteles lakóhelye szerint illetékes területi szerve a Honvédség szervezeteinek igénye alapján választja ki a katonai szolgálatra alkalmas hadkötelesek közül. A fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésére engedélyt kapott hadköteles katonát a végleges határozatot követő 15 napon belül szolgálatra be kell hívni.

(4)

Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles,

a)	aki 18. életévét nem töltötte be, annak betöltéséig

b)	aki katonai szolgálatra alkalmatlan,

c)	aki saját háztartásában három vagy ennél több kiskorú vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermek eltartásáról gondoskodik. E rendelkezés alkalmazása szempontjából nevelt gyermek az, akit a hadköteles legalább egy éve tart el saját háztartásában,

d)	aki a vele közös háztartásban élő állandó ápolásra, vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát, élettársát egyedül ápolja, gondozza,

e)	aki a vele közös háztartásban élő kiskorú gyermekét egyedül tartja el,

akit országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, alpolgármesterként, főpolgármester-jelöltként, főpolgármester-helyettesként, társadalmi megbízatású polgármesterjelöltként és alpolgármesterként, megyei közgyűlés elnökjelöltjeként, megyei közgyűlés alelnökeként, nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek vagy megválasztottak, a jelöltsége vagy mandátuma, megbízatása fennállásáig,

g)	aki meghagyásban részesült,

aki honvédelmi szervezet, az Országgyűlési Őrségés a rendvédelmi szervek hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos állományú tagja, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja, vagy aki a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll,

i)	akinek közös háztartásban élő házastársa, élettársa katonai szolgálatot teljesít,

j)	aki a korábban hatályos szabályok szerint a polgári szolgálat időtartamát már teljesítette,

k)	aki az 50. életévét betöltötte, annak az évnek december 31-ét követően, amelyben ezt az életkort betölti, kivéve az l) pont hatálya alá tartozó hadköteles személyt,

l)	aki kiképzett tartalékos a hivatásos katonai szolgálat felső korhatárának betöltésétől.

m)	aki honvédelmi alkalmazott és a katonai szolgálat teljesítését törvény alapján önként vállalta,

n)	aki szolgálathalasztásban részesült, vagy a szolgálatát félbeszakították, a szolgálathalasztás idejének, illetve a félbeszakítás időtartamának lejártáig,

o)	aki fegyver nélküli katonai szolgálat iránti kérelmet nyújtott be, annak végleges elbírálásáig,

p)	aki gondnokolt személy gondnokául ki lett jelölve.

q)	aki cselekvőképességében részlegesen korlátozott, cselekvőképtelen, részére támogató került kirendelésre vagy ideiglenes gondnokság alatt áll.

5/A. §

A behívás előkészítése és tervezése során honvédelmi érdekből a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a katonai szolgálatra történő behívhatóság megállapításához szükséges mértékig kezeli a bűnügyi nyilvántartó szerv által rendelkezésére bocsátott, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvényben meghatározott személyes adatokat.

6. §

(1)	A hadköteles a katonai igazgatásnak a hadköteles lakóhelye szerint illetékes területi szerve által kiadott behívóparancsra, az abban megjelölt okirataival, meghatározott időpontban és helyre köteles a katonai szolgálat teljesítése céljából bevonulni.

(2)	A járóképes hadköteles a behívóparancsnak akkor is köteles eleget tenni, ha a katonai szolgálatra való bevonulását az időközben keletkezett múló fogyatékossága vagy megbetegedése nehezíti.

(3)	A hadköteles - járóképtelensége esetén - az akadályoztatását köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a katonai igazgatás hadköteles lakóhelye szerint illetékes területi szervének.

(4)	A bejelentéshez csatolni kell a kezelőorvos, vagy a hadkötelest gyógykezelésben részesítő intézet igazolását. Az igazolásnak tartalmaznia kell a gyógyulás várható időpontját is.

(5)

Bevonuláskor a hadköteles külföldre utazásra jogosító összes okmányát a bevonulás helyén a katonai igazgatásnak a hadköteles lakóhelye szerint illetékes területei szervének képviselője a fogadó katonai szervezet részére átadja. A katonai szolgálat teljesítése alatt az okmányokat az állományilletékes katonai szervezet őrzi. Az átvett okmányokat a leszereléssel egyidejűleg a leszerelt részére vissza kell adni.

(6)	A hadköteles katonai szolgálata akkor kezdődik, amikor őt a katonai igazgatásnak a hadköteles lakóhelye szerint illetékes területi szervétől a katonai szervezet képviselője átvette.

(7)	Az átvétel előtt a hadkötelest - kérésére - orvosi vizsgálatnak kell alávetni.

5. A katonai szolgálat félbeszakítása

7. §

(1)

Az állományilletékes parancsnok félbeszakítja azon hadköteles katona szolgálatát,

b)	akinek az 5. § (4) bekezdésének d) és e) pontja szerinti kötelezettségét a bevonulása után állapították meg, e kötelezettsége fennállásáig;

c)	akinek letartóztatását rendelték el.

(2)	A katonai szolgálatot legkésőbb az arra vonatkozó határozat kézhezvételétől számított 8. napon kell félbeszakítani.

(3)	A katonai szolgálat félbeszakítása iránti kérelemhez a félbeszakítás okát bizonyító okiratot csatolni kell.

(4)	A katonai szolgálatnak az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettség miatti félbeszakítását a katona vagy az eltartásra szoruló hozzátartozó kezdeményezheti az állományilletékes parancsnoknál.

(5)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti félbeszakítás a katonai büntetőeljárásban elrendelt letartóztatás esetén az ügyészség javaslatára mellőzhető.

(6)	Akinek a katonai szolgálatát félbeszakították, azt a szolgálatból el kell bocsátani. A félbeszakítás tartama a katonai szolgálat idejébe nem számít be.

(7)

A katonai igazgatásnak a hadköteles lakóhelye szerint illetékes területi szervének vezetője a katonai szolgálat félbeszakítását megszünteti, ha tudomására jut, hogy a félbeszakítás oka már nem áll fenn, vagy ha a családfenntartói okból adott kedvezmény esetén a hadköteles az 5. § (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti kötelezettségét önhibájából nem teljesíti.

6. Leszerelés a katonai szolgálatból

8. §

(1)	A katonai szolgálat időtartamának letöltése után a hadkötelest az állományilletékes parancsnok parancsban leszereli.

(2)

Az állományilletékes parancsnok saját hatáskörében, soron kívül leszereli a hadkötelest, ha

a)	megszületett a harmadik gyermeke és fennállnak az 5. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek a letöltött szolgálati időtől függetlenül, haladéktalanul,

b)	katonai szolgálatra való végleges alkalmatlanságát - szükséges gyógykezelést követően - állapították meg, a megállapítást követő 8 napon belül,

c)	szabadságvesztés büntetése végrehajtását a bíróság nem katonai büntetés-végrehajtási szervezetben rendelte el, amennyiben annak végrehajtása nem halasztható el, vagy

d)	az 5. § (4) bekezdés k) és l) közül a rá vonatkozó korhatárt elérte.

7. A fegyver nélküli katonai szolgálat engedélyezése

9. §

(1)	Fegyver nélküli katonai szolgálat engedélyezése iránti kérelmet a sorozásig lehet benyújtani. E határidő jogvesztő.

(2)	A kérelmet a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének a vezetőjéhez kell benyújtani. Az a hadköteles, akinek a fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésére irányuló kérelmét elutasították, újabb kérelmet nem nyújthat be.

10. §

(1)	A fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének a vezetője annak beérkezésétől számított 8 napon belül bírálja el.

(2)	A fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha a körülményekből a lelkiismereti okra való hivatkozás alaptalansága megállapítható.

(3)	A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából lelkiismereti oknak kell tekinteni minden olyan indokot, amely összefügg a kérelmező személyiségét meghatározó valamely lényeges vallási, erkölcsi vagy egyéb természetű meggyőződéssel.

(4)	A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének a határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

(5)	A hadköteles a fegyver nélküli katonai szolgálat iránti kérelmet elutasító határozatot a közlésétől számított öt napon belül közigazgatási perben támadhatja meg. A bíróság a keresetet harminc napon belül bírálja el.

8. A polgári védelmi kötelezettség

11. §

(1)	A polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek humanitárius feladatokat látnak el, fegyveres vagy súlyos erőszakos cselekmények elhárítására nem használhatók fel.

(2)	A fegyveres összeütközés miatt szükséges polgári védelmi feladatok ellátásának célja a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásának leküzdésére és a túlélés feltételeinek megteremtésére.

(3)

A fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok:

riasztás,

b)	kiürítés és befogadás,

c)	óvóhelyek létesítése, fenntartása, működtetése,

d)	elsötétítési rendszabályok kidolgozása, alkalmazása,

e)	a lakosság és a lakosság ellátásához szükséges nemzetgazdasági javak mentése,

f)	elsősegélynyújtás, lelki gondozás,

tűzoltás,

h)	veszélyes vagy szennyezett területek megjelölése,

i)	vegyi-és sugárfelderítés, -mentesítés, fertőtlenítés és hasonló óvintézkedések,

j)	szükségelszállásolás és ellátás,

k)	szükségintézkedések a hadműveletek által sújtott területek rendjének helyreállítására és fenntartására,

l)	a létfontosságú közművek működési feltételeinek gyors helyreállítása,

m)	a halottakkal kapcsolatos halaszthatatlan járvány- és közegészségügyi, továbbá kegyeleti és egyéb adminisztrációs feladatok ellátása,

n)	közreműködés a lakosság túléléséhez szükséges nélkülözhetetlen létesítmények működőképességének fenntartásában,

o)	a fenti feladatok végrehajtásához szükséges további kiegészítő tevékenységek, ideértve többek között a tervezést és szervezést.

(4)	Fegyveres összeütközésesek idején az e törvényben meghatározott polgári védelmi feladatok elsődlegességet élveznek minden más polgári védelmi feladattal szemben.

(5)	A törvényben meghatározott hivatásos katasztrófavédelmi szerveket, valamint polgári védelmi szervezeteket ki kell képezni, illetve fel kell készíteni a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok ellátására.

(6)

A fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokkal összefüggő felkészítésre, végrehajtásra, valamint készletképzésre vonatkozó részletes követelményeket a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

9. A honvédelmi munkakötelezettség

12. §

(1)	Az ország működőképességének fenntartása és helyreállítása érdekében a kötelezett tartós vagy időleges honvédelmi munkakötelezettség keretében, képességeinek és egészségi állapotának megfelelő fizikai vagy szellemi munkát teljesít a számára kijelölt munkahelyen.

(2)

Mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól:

a)	a várandós nő, a terhesség megállapításától kezdve,

b)	az anya, a gyermek 3 éves koráig,

c)	aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát, élettársát egyedül ápolja, gondozza,

d)	az az egyedül élő, aki kiskorú gyermeket tart el saját háztartásában,

e)	akit fontos közérdekből a kötelezettség alól külön eljárásban mentesítenek,

f)	a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi,

g)	a 65. életévét betöltött férfi és az 55. életévét betöltött nő.

(3)

A honvédelmi munkakötelezettség nem terjed ki a Honvédség tényleges állományú tagjaira, honvédelmi szervezet honvédelmi alkalmazottjaira, közalkalmazottjaira, munkavállalóira, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi jogviszonyban vagy munkaviszonyban állókra, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alatt álló köznevelési intézmény közalkalmazottjaira, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaira és munkavállalóira, rendvédelmi igazgatási alkalmazottaira, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottaira, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjaira, köztisztviselőire és munkavállalóira.

Mentes a szolgáltatás alól:

11. A honvédelemben közreműködő szervek

18. §

(1)

A rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség a jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön:

a)	ellátják a honvédelem érdekében meghatározott feladataikat,

b)	ellátják a részükre kijelölt személyek és létesítmények védelmét,

c)	támogatják a honvédelmi szervezeteket egyes feladatainak végrehajtásában,

d)	részt vesznek a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok ellátásában,

(2)

A honvédelemi felkészülés egyes feladatainak ellátásában részt vesznek:

b)	a központi államigazgatási szervek,

c)	a helyi önkormányzatok és az irányításuk alatt álló szervek,

d)	a bírósági és az ügyészi szervezet,

e)	az egészségügyi szolgáltatók és gyógyszerellátást végző szervek,

f)	az oktatási, kulturális, tudományos intézmények,

g)	a műsorszolgáltatók, a nemzeti hírügynökség, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,

h)	a közlekedési, szállítási, elektronikus hírközlési, informatikai szervek és a posta szervei,

i)	a Magyar Nemzeti Bank,

j)	a közellátást, illetve a közüzemi szolgáltatást végző szervek, továbbá

k)	minden olyan szerv, amely jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles.

(3)

A (2) bekezdésben felsorolt szervek az ott meghatározott feladataik végrehajtása keretében, működési területükön

a)	felkészülnek a jogszabályban meghatározott honvédelmi feladataik teljesítésére,

b)	folyamatosan biztosítják a honvédelmi célú működésük feltételeit, beleértve az ehhez szükséges tervezési és előkészületi tevékenységet is,

c)	gondoskodnak a lakosság fegyveres összeütközések idején történő védelméről, ellátásáról és a nélkülözhetetlen közüzemi szolgáltatások fenntartásáról,

d)	ellátják a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladataikat,

e)	közreműködnek a lakosság honvédelmi célú tájékoztatásában, szükség esetén a riasztásában,

(3a)

A honvédelemben közreműködő szerv a honvédelmi feladataira való felkészülés végrehajtása érdekében fogadja - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tájékoztatása mellett - a honvédelemért felelős miniszter által honvédelmi érdekű szolgálatteljesítés céljából kijelölt honvédelmi összekötőt, és biztosítja számára az adott szervnél azonos vagy hasonló munkakört betöltő foglalkoztatott részére meghatározott munkahelyi elhelyezési feltételeket.

(4)	Az egyesületek, a vallási közösségek és a karitatív szervezetek - önkéntes alapon - a védelmi igazgatás szervei által koordináltan vehetnek részt a honvédelmi feladatok ellátásában.

II. FEJEZET
A HONVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA

12. Az Országgyűlés

19. §

(1)	Az Országgyűlés állapítja meg a Honvédségnél rendszeresíthető beosztások számát.

(1)	Az Országgyűlés állapítja meg a Honvédségnél rendszeresíthető beosztások számát.

(2)	Az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága folyamatosan figyelemmel kíséri a Honvédség feladatainak megvalósítását, felkészültsége és felszereltsége színvonalát, a rendelkezésre bocsátott anyagi erőforrások felhasználását.

(3)	Az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága a Magyar Honvédség parancsnokának jelölt személyt kinevezése előtt meghallgatja, és alkalmasságáról véleményt nyilvánít.

13. A köztársasági elnök

20. §

(1)

A köztársasági elnök a honvédelemért felelős miniszter előterjesztésére

a)	jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét,

b)	kinevezi és felmenti a Magyar Honvédség parancsnokát,

c)	a honvédségi szervezetek részére okirattal csapatzászlót adományoz.

(2)	Az adományozó, vagy nevében képviselője a csapatzászlóra az átadás alkalmával zászlószalagot köt.

(3)	A köztársasági elnök a Honvédség működését érintő bármely ügyben tájékoztatást kérhet a Kormánytól.

(4)	A köztársasági elnök e § szerinti döntéseihez és intézkedéseihez ellenjegyzés nem szükséges.

14. A Kormány

21. §

(1)

A Kormány Magyarország védelmi felkészültségének biztosítása céljából

a)	meghatározza a honvédelemért felelős miniszter honvédelmi-ágazati irányítási, valamint a Honvédség irányításával kapcsolatos feladatait,

c)	összehangolja a katonai műveletek teljesítésével összefüggő kormányzati feladatokat,

d)	meghatározza a nemzetgazdaság honvédelmi célú felkészítésével kapcsolatos követelményeket, az ország védelmi célú tartalékait, hadiipari kapacitását, valamint az infrastruktúra honvédelmi célú felkészítésének, fejlesztésének és védelmének állami feladatait, dönt a gazdaság mozgósításáról,

e)	meghatározza és összehangolja a miniszterek és - az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek kivételével - a központi államigazgatási szervek, valamint a honvédelemben közreműködő egyéb szervek honvédelmi feladatait,

g)	gondoskodik Magyarország honvédelmi igazgatási szervei által folytatott döntés-előkészítés és döntéshozatal, valamint annak info-kommunikációs támogatásáról, az e feladatokkal összefüggő minősített információ biztonságos tárolásáról, továbbításáról,

i)	meghatározza a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi felkészítés feladatait,

j)	a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás keretein belül gondoskodik a honvédelmi nevelés programjának végrehajtásáról.

k)	meghatározza a NATO Állandó Védelmi Terveivel kapcsolatos feladatok előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat,

m)	meghatározza a Honvédség haditechnikai eszközeit és az ezekhez szükséges anyagi forrásokat,

n)	dönt a nemzetközi katonai parancsnokság magyarországi településéről.

o)	meghatározza a katonai kibertér műveleti erők védelmi, támadásmegelőzési és nemzetközi műveletekkel és felkészüléssel összefüggő feladatait, valamint - e törvény rendelkezései szerint - az ezekkel összefüggő kivételes döntéshozatal kereteit.

(2)

A Honvédség működésének irányítása körében a Kormány dönt különösen

a)	a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó szabályokról,

c)	az ország területének műveleti előkészítésére vonatkozó feladatokról, továbbá

d)	a Honvédség készenléte fokozásának elrendeléséről.

e)	a Honvédség adott időszakban feltölthető beosztásainak számáról.

(4)	A Kormány évente köteles a honvédelmi feladatok megvalósításáról, a Honvédség felkészítéséről, állapotáról és fejlesztéséről beszámolni az Országgyűlésnek.

(5)

A Kormány évente egyszer jelentést tesz az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó bizottságának és külügyekkel foglalkozó bizottságának

a)	a külföldi fegyveres erők magyarországi jogállását szabályozó nemzetközi szerződések végrehajtásáról és

b)	a Magyar Honvédség külföldön végrehajtott műveleteiről.

(6)	A Kormány elrendelheti a NATO Állandó Védelmi Terveivel kapcsolatos feladatok végrehajtását, és ezzel összefüggésben gyorsított döntéshozatali eljárás bevezetését.

14/A. Honvédelmi veszélyhelyzet

21/A. §

(1)

A Kormány a honvédelemért felelős miniszter javaslatára

a)	Magyarországgal szomszédos államban kialakult és katonai kezelést is igénylő és Magyarország biztonságát közvetlenül veszélyeztető veszélyhelyzet magyarországi hatásaira, vagy

b)	az Észak-atlanti Szerződés 4. vagy 5. cikkével összefüggő kötelezettségek teljesítésére való felkészülés érdekében honvédelmi veszélyhelyzetet hirdethet ki.

(2)	Nem lehet honvédelmi veszélyhelyzetet kihirdetni, valamint a kihirdetett honvédelmi veszélyhelyzetet haladéktalanul meg kell szüntetni, ha hadiállapotot vagy szükségállapotot hirdetnek ki.

(3)	A Kormány a honvédelmi veszélyhelyzetet legfeljebb hat hónapra rendeletben hirdeti ki. A Kormány a honvédelmi veszélyhelyzetet rendeletben akkor hosszabbíthatja meg, ha elrendelésének feltételei a meghosszabbítás időpontjában fennállnak.

(4)	A honvédelmi veszélyhelyzet kihirdetéséről és annak okairól a Kormány haladéktalanul köteles tájékoztatni a köztársasági elnököt, valamint az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságát.

(5)

A honvédelmi veszélyhelyzet meghosszabbítását megelőzően a Kormány beszámol az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságának a honvédelmi veszélyhelyzet keretében megtett intézkedésekről, valamint a honvédelmi veszélyhelyzet meghosszabbításának indokoltságáról. Ha az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó állandó bizottsága a beszámolót nem fogadja el, a Kormány a honvédelmi veszélyhelyzetet nem hosszabbíthatja meg.

(6)

Honvédelmi veszélyhelyzet idején a Kormány elrendelheti

a)	a honvédségi szervezetek készenlétének fokozását,

b)	a határrendészetért felelős miniszter javaslatára az államhatár ellenőrzésének szigorítását, valamint ebben a honvédségi szervezetek kijelölt állományának részvételét,

c)	az országvédelem szempontjából kiemelt jelentőségű létesítmények honvédségi - valamint a rendészetért felelős miniszter javaslatára rendőri - erőkkel történő őrzését és a már őrzés alatt álló létesítmények őrzésének fokozását,

d)	a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) és a honvédségi szervezetek felderítő, elhárító, valamint kibertér műveleti erői tevékenységének fokozását a fenyegetettség Magyarországra történő átterjedésének, illetve magyarországi felerősödésének megakadályozása érdekében.

(7)

A honvédelmi veszélyhelyzetre e törvényben meghatározott szabályokat a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti összehangolt védelmi tevékenységre vonatkozó szabályokkal együtt kell alkalmazni, ha a Kormány a honvédelmi veszélyhelyzet miatt összehangolt védelmi tevékenység elrendeléséről dönt.

(7)

15. A honvédelemért felelős miniszter

22. §

(1)

A honvédelemért felelős miniszter a Kormánynak az ország honvédelmi, és a válságkezelés katonai feladatai végrehajtásáért, valamint a Honvédség irányításáért felelős tagja. Felelős a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítéséért és központi közigazgatási feladatainak ellátásáért, továbbá a Honvédség rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű működését meghatározó döntések meghozataláért, e döntések végrehajtásának irányításáért. Gyakorolja az ezzel összefüggő azon jogokat, amelyeket az Alaptörvény, vagy törvény nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe.

(2)	A honvédelemért felelős miniszter ellátja a Kormány által meghatározott honvédelmi ágazati irányítási, és a Honvédség irányításával kapcsolatos feladatokat.

(3)

A honvédelemért felelős miniszter - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tájékoztatása mellett - összehangolja az e törvény szerinti polgári felkészültséggel kapcsolatos feladatok végrehajtását, a honvédelemben részt vevő szervek honvédelmi feladatokra történő felkészítését és felügyeli tevékenységüket.

(3a)

A (3) bekezdésben foglalt feladatok végrehajtása érdekében - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tájékoztatása mellett - a honvédelemért felelős miniszter a honvédelmi szervezet állományának bármely tagját mint honvédelmi összekötőt, a honvédelemben közreműködő szervhez honvédelmi érdekű szolgálatteljesítés céljából szolgálati feladat ellátására vezényelheti, illetve a honvédelmi összekötő szolgálatteljesítési helyét honvédelemben közreműködő szervnél határozhatja meg.

(4)

A honvédelemért felelős miniszter - kormányrendeletben meghatározott esetekben - gondoskodik a Honvédség személyi állományának kártalanításáról, amennyiben a jogszerűen okozott vagyoni kár legalább részben a személyi állomány Honvédséggel fennálló foglalkoztatási jogviszonyával függ össze. A kártalanítás módjára és mértékére a kártérítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az általános kártérítés és a sérelemdíj szabályai nem alkalmazhatóak.

(5)

A honvédelemért felelős miniszter a honvédelmi ágazat tekintetében biztosítja a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott feladatok ágazati végrehajtását, valamint gondoskodik a honvédelmi szervezetek hatékony együttműködéséről a védelmi és biztonsági feladatok ellátásban részt vevő szervek, szervezetek, különösen a védelmi és biztonsági igazgatás szervei tekintetében.

(5)

22/A. §

A honvédelemért felelős miniszter törvényben meghatározott esetekben hatósági jogköröket gyakorol a miniszteri rendeletben kijelölt honvédelmi érdekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságok tekintetében.

22/B. §

(1)	A kormányrendeletben kijelölt gazdasági társaságot kormányrendeletben foglaltak szerint, az ott meghatározott termékek és szolgáltatások tekintetében a honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, valamint egyéb állami fegyveres szervek részére ellátási kötelezettség terheli.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti termékek és szolgáltatások meghatározására az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 346. cikk (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel kerülhet sor.

16. A miniszter

23. §

(1)	A miniszter a jogszabály rendelkezésének megfelelően irányítja az alárendelt vagy felügyelete alá tartozó szervek és a feladatkörébe tartozó szakágazatok honvédelemmel kapcsolatos tevékenységét.

(2)

A miniszter az (1) bekezdésben foglaltak érdekében

a)	meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, valamint az irányítása alá tartozó szervek és a helyi védelmi igazgatási szervek együttműködésének rendjét,

a honvédelemért felelős miniszterrel együttműködve biztosítja a

ba)	haditechnikai eszközök és anyagok kutatásában, fejlesztésében, gyártásában, a szükséges hadiipari kapacitások biztosításában, beszerzésében, javításában, felújításában, rendszerből való kivonásában, megsemmisítésében,

bb)	légtér légi közlekedési és egyéb célú igénybevétele feltételeinek, valamint a polgári légiforgalmi szolgálatok és az illetékes katonai szervezetek közötti együttműködés szabályainak megállapításában,

bc)	katonai védelem szempontjából fontos létesítmények elhelyezésében, fenntartásában, továbbá az egészségügyi, a környezetvédelmi, a közlekedési, a hírközlési és informatikai hálózat, valamint a légi, meteorológiai, a vegyi és sugárfigyelő jelző- és riasztási rendszer működőképességének biztosításában

bd)	a hibrid fenyegetések elhárítása érdekében

meghatározott feladatokat,

c)	a hatáskörébe tartozó költségvetés keretében elkülönítetten tervezi a honvédelmi feladatok végrehajtásának költségeit.

(3)

A honvédelmi feladatok végrehajtására

a)	a miniszter a vezetése alatt álló minisztériumban,

b)	a honvédelemért felelős miniszter javaslatára, a tulajdonosi joggyakorló a Magyar Állam többségi befolyása mellett működő gazdasági társaságban

honvédelemmel foglalkozó szervezeti egységet jelöl ki, és ott biztosítja az ágazat honvédelmi feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

III/A. FEJEZET
A HONVÉDELEMBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEK HONVÉDELMI FELKÉSZÍTÉSSEL, ORSZÁGVÉDELEMMEL ÉS EGYES HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ADATKEZELÉSE

22/A. A honvédelmi adatkezelés szervei

34/A. §

A honvédelmi adatkezelés szervei

a)	a honvédelemben közreműködő szervek,

b)	a honvédelem területi és helyi igazgatási szervei,

c)	a polgármester,

d)	a befogadó nemzeti támogatás központi koordináló szerve,

e)	a védelemgazdaság központi tervező szerve, valamint

f)	a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve.

34/B. §

A honvédelmi adatkezelés szervei - hatáskörüknek és illetékességüknek megfelelően - együttműködnek egymással a befogadó nemzeti támogatás, a meghagyás teljesítésének tervezése, végrehajtásának irányítása, felügyelete és ellenőrzése, továbbá biztosításának előkészítése során.

22/B. A honvédelmi adatkezeléssel kapcsolatos nyilvántartások köre

34/C. §

A honvédelmi adatkezelés szervei a 18. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott honvédelmi felkészülés egyes, a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatai teljesítése céljából elektronikus nyilvántartás formájában

a)	kiértesítési és riasztási nyilvántartást,

b)	a polgármesterek, honvédelmi referensek közbiztonsági referensek, valamint a honvédelemben közreműködő helyi szervek kijelölt állományáról kiértesítési nyilvántartást,

c)	meghagyási nyilvántartást,

e)	befogadó nemzeti támogatás képesség katalógust, továbbá

vezetnek.

22/C. A honvédelmi adatkezelés szervei által foglalkoztatott kiértesítésével és a riasztásával kapcsolatos nyilvántartás

34/D. §

(1)

A honvédelmi felkészülés feladatai teljesítése érdekében a kiértesítés és a riasztás tervezése, gyakorlása és végrehajtása céljából a 34/A. § a)-c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szervnél honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatottak 2. melléklet szerinti adatait a honvédelmi adatkezelő szerv vezetője kezeli.

(2)

A 34/A. § a)-c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szervnél honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatott a 2. melléklet szerinti adataiban bekövetkezett változást 8 napon belül bejelenti a honvédelmi adatkezelő szerv vezetőjének. Az adatváltozást a honvédelmi adatkezelő szerv 8 napon belül átvezeti.

(3)	A 2. mellékletben meghatározott adatok az (1) bekezdésben meghatározott célból a honvédelmi adatkezelő szervnél honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatottaknak a honvédelmi adatkezelő szervvel fennálló foglalkoztatási jogviszonya megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők.

22/D. Adatszolgáltatás a kiértesítéssel és a riasztással kapcsolatos nyilvántartáshoz

34/E. §

A honvédelem területi, helyi és települési feladatainak végrehajtása érdekében a 34/D. §-ban meghatározott célból a 2. mellékletben meghatározott adatokról

a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke részére

aa)	a megyei, fővárosi védelmi bizottságnak a törvényben meghatározott tagja,

ab)	a megyei, fővárosi védelmi bizottságnak a Kormány rendeletében meghatározott állandó meghívottja,

ac)	a megyei, fővárosi védelmi bizottság illetékességi területén a honvédelemben közreműködő szerv vezetője,

ad)	a megyei, fővárosi védelmi bizottság illetékességi területén minden olyan szerv vezetője, amely szerv jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles,

ae)	a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke által a megyei, fővárosi védelmi bizottság munkacsoportjába kijelölt (beosztott) személy foglalkoztatója, valamint

af)	a megyei, fővárosi védelmi bizottság illetékességi területe szerinti helyi védelmi bizottság elnöke és titkára,

a helyi védelmi bizottság elnöke megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a helyi védelmi bizottság elnöke részére

ba)	a helyi védelmi bizottságnak a törvényben meghatározott tagja,

bb)	a helyi védelmi bizottságnak a Kormány rendeletében meghatározott állandó meghívottja,

bc)	a helyi védelmi bizottság illetékességi területén a honvédelemben közreműködő szerv vezetője,

bd)	a helyi védelmi bizottság illetékességi területén minden olyan szerv vezetője, amely szerv jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles,

be)	a helyi védelmi bizottság elnöke által a helyi védelmi bizottság munkacsoportjába kijelölt (beosztott) személy foglalkoztatója, valamint

bf)	a helyi védelmi bizottság illetékességi területe szerinti polgármester,

a polgármester megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a polgármester részére

ca)	a polgármester illetékességi területén a honvédelemben közreműködő szerv vezetője,

cb)	a polgármester illetékességi területén minden olyan szerv vezetője, amely szerv jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles, valamint

cc)	a polgármesteri hivatalnál, a közös önkormányzati hivatalnál honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatott vonatkozásában a jegyző.

22/E. A polgármester, a közbiztonsági referens, valamint a honvédelemben közreműködő helyi és települési szerv által foglalkoztatott tartózkodási helyével kapcsolatos adatnyilvántartás

34/F. §

(1)

A honvédelem helyi és települési feladatainak végrehajtása érdekében a helyi védelmi bizottság egyedi határozata alapján történő kiértesítés tervezése, gyakorlása és végrehajtása céljából a helyi védelmi bizottság nyilvántartást vezet a helyi védelmi bizottság illetékességi területén a polgármesterek, a honvédelmi referensek, a közbiztonsági referensek, valamint a honvédelemben közreműködő helyi és települési szervek honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatottjainak 3. melléklet szerinti adatairól.

(2)

A 3. mellékletben meghatározott adatok az (1) bekezdésben meghatározott célból a polgármester, a honvédelmi referens, a közbiztonsági referens, valamint a honvédelemben közreműködő helyi és települési szervnél honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatott jogviszonyának a megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők.

22/F. Adatszolgáltatás a tartózkodási hellyel kapcsolatos nyilvántartáshoz

34/G. §

(1)

A 34/F. §-ban meghatározott adatkezelési cél megvalósulása érdekében a helyi védelmi bizottság részére, annak határozata alapján a 3. melléklet szerinti adatokról adatszolgáltatást teljesít a helyi védelmi bizottság illetékességi területén működő

a)	polgármester,

b)	közbiztonsági referens, továbbá

c)	honvédelemben közreműködő helyi és települési szerv vezetője.

(2)	Az (1) bekezdésben felsorolt adatszolgáltatásra kötelezettek a bejelentett adatok változásáról, a jogviszony megszűnéséről vagy megszüntetéséről 8 napon belül, a változási adatok megküldésével értesítik a helyi védelmi bizottságot.

(3)	Az (1) bekezdésben meghatározottak akadályoztatása esetén a helyi védelmi bizottság részére az adatszolgáltatást az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztatója, irányítási vagy felügyeleti jogkört gyakorlója teljesíti.

22/G. A honvédelmi adatkezelő szerv meghagyással kapcsolatos adatnyilvántartása

34/H. §

(1)	A 34/A. § a)-c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv az általa jogszabály alapján vagy egyedileg, határozattal meghagyásba bevont személy és szerv 4. melléklet szerinti adatairól a meghagyás tervezése, végrehajtása és ellenőrzése céljából közhiteles nyilvántartást vezet.

(2)	A 4. melléklet szerinti adatok a meghagyásba bevont személy és szerv vonatkozásában a meghagyás fennállásának időtartama alatt kezelhetők.

(3)

Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba betekintésre jogosult

a)	a honvédelemért felelős miniszter,

b)	a védelemgazdaság központi tervező szerve,

c)	a Magyar Honvédség parancsnoka és

d)	a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve.

34/I. §

A 34/A. § a)-c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv által jogszabály alapján vagy egyedileg, határozattal meghagyásba bevont személy és szerv a jogszabályban meghatározott meghagyási jegyzéket - a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül - megküldi a 34/A. § a)-c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv útján a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére.

34/J. §

(1)

A megyei, fővárosi védelmi bizottság által egyedileg, határozattal meghagyásba bevont személyről és szervről a meghagyás tervezése és végrehajtása céljából a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének megkeresése alapján az 5. mellékletben meghatározott körben adatot szolgáltat illetékességi területe szerint

a)	a helyi védelmi bizottság elnöke és

b)	a polgármester.

(2)	A helyi védelmi bizottság elnöke, valamint a polgármester megkeresése alapján az 5. mellékletben meghatározott körben adatot szolgáltat a honvédelmi feladatot ellátó vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésének végrehajtásába bevont személy, illetve szerv vezetője.

22/K. A honvédelmi adatkezelő szerv befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos nyilvántartása és adatszolgáltatása

34/O. §

(1)

A 34/A. § a)-c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv a befogadó nemzeti támogatás tervezése és végrehajtása céljából nyilvántartást vezet a befogadó állam által összeállított, a NATO-művelet érdekében felajánlható polgári és katonai képességeket tartalmazó adatokról (a továbbiakban: képesség katalógus).

(2)

A képesség katalógus a 9. melléklet szerinti adatkörben tartalmazza:

a)	Magyarország befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos ügyekben illetékes kapcsolattartó szervezeteit, azok elérhetőségét, a befogadó nemzeti támogatás nemzeti struktúráját, koordinációs és irányítási rendszerét,

b)	a fogadó létesítményeket: vasúti ki- és berakóállomásokat, folyami kikötőket, repülőtereket, határátkelőhelyeket,

c)	az egészségügyi ellátás biztosításához felajánlható képességeket, valamint

d)	a Honvédség, rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Országgyűlési Őrség befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos képességeit.

34/P. §

(1)

A befogadó nemzeti támogatással összefüggő adatokat a 9. melléklet szerinti adatkörben a honvédelemben közreműködő szerv - az irányítási, a felügyeleti, a tulajdonosi vagy résztulajdonosi jogkört gyakorló központi államigazgatási szerv útján - szolgáltatja a befogadó nemzeti támogatás központi koordináló szerve részére.

(2)

A 34/A. § a)-b) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv a befogadó nemzeti támogatásra vonatkozó igény gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség elrendelésével történő biztosításának tervezése érdekében - adatszolgáltatás céljából - megkereséssel fordulhat a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervéhez.

(3)	A 34/A. § a)-b) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv megkeresése esetén a hatáskörrel rendelkező igénybevételi hatóság a megkeresés tartalmának megfelelően egyszeri adatszolgáltatást írhat elő a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett részére.

(4)

A katonai igazgatás megkeresett illetékes területi szerve a megkereső, 34/A. § a)-b) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv részére - a megkeresés tartalmának megfelelően - adatot szolgáltat az egyszeri adatszolgáltatás alapján pontosított, nyilvántartásában szereplő, nemzeti igénybevételi célú kijelölés hatálya alatt nem álló technikai eszközökről, ingatlanokról és szolgáltatásokról.

(5)	Az adatszolgáltatást a védelmi igazgatás zártkörű informatikai rendszerén, elektronikus úton kell teljesíteni.

(6)	A 9. melléklet szerinti adatok a befogadó nemzeti támogatással összefüggő gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésére kötelezés időtartama alatt kezelhetők.

34/Q. §

(1)	A honvédelmi adatkezelő szervek a 22/G-22/K. alcímben meghatározott feladataikat hatósági jogkörben teljesítik.

(2)	A 22/G-22/K. alcímben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért ellenérték nem számítható fel.

22/L. Adattovábbítási nyilvántartás

34/R. §

(1)

Az e Fejezet szerinti nyilvántartásokból teljesített valamennyi adatszolgáltatásról az adattovábbítások jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartást (a továbbiakban: adattovábbítási nyilvántartás) vezet

a)	a szolgáltatott adatok körének,

b)	az adatigénylő nevének és címének,

c)	az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak és adatkezelési célnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá

d)	az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.

(2)

A természetes személyre vonatkozó adattovábbítás esetén az adattovábbítási nyilvántartás az érintett

a)	családi és utóneveit, valamint

b)	lakóhelyét vagy tartózkodási helyét is tartalmazza.

(3)

Az adattovábbítási nyilvántartásba térítésmentesen betekinthet

a)	az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a nyilvántartást vezető szerv irányításáért felelős szerv,

b)	az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság.

III/B. FEJEZET
HONVÉDELMI BÍRSÁG

34/S. §

(1)

A fővárosi és a megyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) honvédelmi bírságot szab ki,

a)	ha valaki a hadkötelezettség teljesítésével összefüggésben elrendelt orvosi vizsgálatnak nem veti alá magát,

b)	ha a hadköteles a katonai igazolványát vagy a behívó parancsát másra átruházza, más őrizetére bízza, biztosítékul adja vagy külföldre viszi, az arra jogosult személy felszólítására nem mutatja fel,

c)	ha valaki a talált katonai igazolványt vagy behívó parancsot a katonai igazgatás szervének vagy a rendőrségnek 5 napon belül nem szolgáltatja be,

(2)	A kormányhivatal a honvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos eljárást a honvédelmi adatkezelés szervének, a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének vagy a megyei, fővárosi védelmi bizottság honvédelmi elnökhelyettesének a kezdeményezése alapján folytatja le.

(3)	A honvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a (2) bekezdés alapján kezdeményezésre jogosult indítványára a kormányhivatalhoz történt megérkezésétől számított negyvenöt napon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg.

MÁSODIK RÉSZ
A HONVÉDSÉG

IV. FEJEZET
A HONVÉDSÉG JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI

35. §

(1)	A Honvédség polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő, békében az önkéntességen, hadiállapotban az önkéntességen és az általános hadkötelezettségen alapuló állami szervezet. Egyes szervei törvényben meghatározott katonai igazgatási feladatokat is ellátnak.

(2)	A Honvédség a feladatait a honvédelemben közreműködő más szervekkel együttműködve, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározottak szerint hajtja végre.

(2)	A Honvédség a feladatait a honvédelemben közreműködő más szervekkel együttműködve, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározottak szerint hajtja végre.

36. §

(1)

A Honvédség fegyverhasználati joggal látja el a következő feladatokat:

a)	a Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme,

b)	a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzése és védelme,

c)	a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek - különösen a kollektív védelmi, békefenntartó, válságkezelési és humanitárius feladatok - teljesítése,

d)	a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek, illetve a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme,

e)	egyes kijelölt létesítmények őrzése és védelme,

f)	részvétel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti védelmi és válságkezelési feladatokban,

g)	talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, és egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása.

a menedékjogról szóló törvény szerinti tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején közreműködés az államhatár őrzésében, az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtásában, valamint az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában.

- a hatályos nemzetközi normák betartásával - közreműködés a magyar állampolgárok életét, testi épségét Magyarország területén kívül közvetlenül fenyegető háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok esetén a bajba jutott magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában, az evakuálás végrehajtásában.

j)	honvédelmi veszélyhelyzet idején az államhatár ellenőrzésében való részvétel.

k)	a Kormány döntése alapján közreműködés különleges jogrend szerinti veszélyhelyzettel (a továbbiakban: veszélyhelyzet) és az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi válsághelyzettel (a továbbiakban: egészségügyi válsághelyzet) kapcsolatos feladatokban.

(2)

A Honvédség fegyverhasználati jog nélkül látja el a következő feladatokat:

a)	közreműködés a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában,

b)	katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatokban, a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek működtetésében való közreműködés,

c)	részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében,

d)	közreműködés a nemzetközi megállapodásban vagy jogszabályban meghatározott hadisírok, katonai és hősi emlékművek fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában és a kegyeleti tevékenységben,

e)	közreműködés az állami közfoglalkoztatás feladatainak végrehajtásában.

f)	az élet, az anyagi javak és objektumok oltalmazása érdekében az elektromágneses spektrumot kihasználó támadó, információszerző, felderítő eszközök elleni aktív elektromágneses műveletek végzése.

g)	a Magyarország biztonságát, honvédelmi érdekeit sértő, veszélyeztető, katonai jellegű kibertér műveletek, kibertérre ható cselekmények vagy kibertámadások elleni fellépés, illetve az ezekkel összefüggő szövetségesi, illetve nemzetközi együttműködési keretben megvalósuló feladatok.

h)	az (1) bekezdésben és a g) pontban meghatározott feladatokkal összefüggő műveletek előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges információs műveletek teljesítése.

h)	a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti feladatok katonai szakértelemmel és speciális eszközökkel történő támogatása.

(3)	Az (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatot a Honvédség térítés ellenében láthatja el.

37. §

(1)	A Honvédség közreműködése esetén meg kell határozni annak célját, időtartamát, a kirendelt erők feladatait, létszámát és eszközeit, fegyverzetét, továbbá földrajzilag körülírt területét. A kirendelt erők a Honvédség állományába tartozó kijelölt parancsnok vezetésével hajtják végre a feladatot.

(1a)	A 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti közreműködés során a Honvédség a rendőrség feladat- és hatáskörét nem vonhatja el.

(1b)	A 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti közreműködés során a katona kizárólag a menedékjogról szóló törvény szerinti tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet kihirdető kormányrendeletben meghatározott területen - e törvényben meghatározottak szerint - segítheti a rendőr feladatainak ellátását.

(1c)	A 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti közreműködés során a katona a veszélyhelyzettel és az egészségügyi válsághelyzettel érintett területen - e törvényben meghatározottak szerint - segítheti a veszélyhelyzet és az egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükséges feladatok ellátását.

(2)	A 36. § (1) bekezdés h) és k) pontja, valamint a 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közreműködői feladatukat az abban résztvevő honvédségi szervezetek katonai függelmi rendszerben, saját parancsnokaik vezetésével hajtják végre.

(3)

A 36. § (1) bekezdés h) és k) pontja szerinti közreműködői feladat során meg kell határozni az igénybevétel pontos célját, időtartamát, a kirendelt erők feladatait, létszámát és eszközeit, fegyverzetét, továbbá földrajzilag körülírt területét. A 36. § (1) bekezdés h) és k) pontjában és a 36. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítésére alárendelt honvédségi szervezeteitől legfeljebb 200 fő 21 napi időtartamot meg nem haladó igénybevételéről - a (3a) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Magyar Honvédség parancsnoka, az ezt meghaladó létszámú vagy időtartamú igénybevételről a honvédelemért felelős miniszter dönt. A 3000 főt meghaladó igénybevételről a honvédelemért felelős miniszter - a döntéssel egyidejűleg - az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó bizottságát tájékoztatja.

(3a)

Ha katasztrófa következtében szükséges élet- és vagyonmentés a védelmi igazgatási szervek, a rendvédelmi szervek vagy az állami mentőszolgálat igénye alapján a katonai erők azonnali közreműködését indokolja, legfeljebb 100 fő igénybevételéről a területileg illetékes honvédségi szervezet parancsnoka saját hatáskörben dönthet, amelyet szolgálati úton haladéktalanul jelent a Magyar Honvédség parancsnokának. Az azonnali igénybevétel mértéke és jellege nem veszélyeztetheti az adott honvédségi szervezet alaprendeltetés szerinti feladatellátásának maradéktalan biztosítását, a készenlét fenntartását, a hadrafoghatóság szintjét, időtartama pedig kizárólag a közvetlen életveszély és a jelentős anyagi kár bekövetkezte közvetlen veszélyének fennállásáig vagy a védekezésben részt vevő társszervek, szervezetek részére történő feladatátadásig tarthat. A Magyar Honvédség parancsnoka a (3) bekezdés szerinti jogkörében dönt az azonnali igénybevétel fenntartásának szükségességéről.

(3b)

A 36. § (1) bekezdés i) pontja szerinti közreműködői feladatról a rendészetért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter kezdeményezésére a Kormány dönt. A 36. § (1) bekezdés i) pontja szerinti közreműködői feladat akkor rendelhető el, ha a közreműködői feladat olyan külföldi helyszínen hajtható végre, amely tekintetében a Honvédség határátlépéssel járó csapatmozgását az erre jogosult engedélyezte, és a terrorizmust elhárító szerv alkalmazása nem elegendő. A 36. § (1) bekezdés i) pontja szerinti közreműködői feladat elrendelése során meg kell határozni az igénybevétel pontos célját, időtartamát, a kirendelt erők feladatait, létszámát és eszközeit, fegyverzetét, továbbá földrajzilag körülírt területét.

(4)	A Honvédség szállítóeszközei és műszaki munkagépei - a rendszeresített harcjárművek és a fegyverzet kivételével - kérelemre, a Magyar Honvédség parancsnoka engedélyével, megállapodás alapján, térítés ellenében, ideiglenesen átengedhetők.

(5)

A Honvédség szállítóeszközei, műszaki munkagépei, rendszeresített harc- és légijárművei, valamint fegyverzetének és más technikai eszközparkjának egyes elemei a honvédelemért felelős miniszter engedélyével, a Magyar Honvédség parancsnoka és a KNBSZ főigazgatója által meghatározottak szerint kerülnek biztosításra a KNBSZ számára

a)	a készenlét fokozása,

b)	a honvédelmi veszélyhelyzet, vagy

c)	a KNBSZ-nek a Honvédség felderítését támogató tevékenysége

d)	a Honvédség műveleteihez nyújtott katonai nemzetbiztonsági kibertér műveleti támogatása

esetén.

V. FEJEZET
A HONVÉDSÉG SZERVEZETE

23. A szervezeti felépítés

38. §

(1)	A Honvédség szervezeti felépítését a Magyar Honvédség Parancsnoksága és az alárendeltségébe tartozó valamennyi honvédségi szervezet összessége képezi.

(2)

A Honvédség szervezeteit a béke és békétől eltérő működési rendnek megfelelően úgy kell kialakítani, hogy azok képesek legyenek a Honvédség egésze, és annak egyes elemei tekintetében a meghatározott feladatok végrehajtására. A Honvédség szervezeti felépítésének meg kell felelnie a rendeltetés szerinti szervezeti hierarchia, haditechnikai eszközökkel és hadfelszereléssel való ellátás, hadrafoghatóság, létszám, állományarányok, beosztási, rendfokozati kategóriák, szabályozott működés, vezetés elveinek és követelményeinek.

(3)

A Honvédséget a Magyar Honvédség Parancsnoksága, a szárazföldi csapatok, a légierő csapatai, a logisztikai és támogató erők, valamint a Honvédség feladatainak végrehajtása érdekében egyéb szaktevékenységet folytató szervezetek alkotják. A szárazföldi csapatok és a légierő csapatai haderőnemet képeznek. A haderőnemek fegyvernemekből és szakcsapatokból tevődnek össze.

(7)

A Honvédség szervezeti felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Magyar Honvédség parancsnokának javaslata alapján a honvédelemért felelős miniszter engedélyezheti.

(8)

A (7) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény - a (7) bekezdésben meghatározott időtartamon belül - akkor engedélyezhető, ha az adat megismerése a Honvédség törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, valamint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdekeket nem veszélyezteti.

38/A. §

(1)	A Honvédséget a Magyar Honvédség parancsnoka vezeti, aki szolgálati elöljárója a Honvédség szervezeteiben szolgálatot teljesítő tényleges állomány tagjának.

(2)

A Magyar Honvédség parancsnoka vezetési jogkörében

a)	kidolgozza az ország fegyveres védelmének tervét és előterjeszti a honvédelmért felelős miniszternek; részt vesz a honvédelmi alapelvek kidolgozásában;

b)	meghatározza a Honvédség készenléte fokozásának rendjét;

c)	tervezi és vezeti a Honvédség kiegészítését, valamint a kiegészítéshez és mozgósításhoz szükséges ingatlanok és ingó dolgok igénybevételét;

d)	kidolgozza a Honvédség felkészítésének és kiképzésének rendjét, és biztosítja annak végrehajtását;

e)	kidolgozza és a honvédelmért felelős miniszternek felterjeszti a Honvédség szervezetére, felszerelésére, valamint az ország területének hadműveleti előkészítésére vonatkozó igényeket és terveket, és biztosítja azok végrehajtását;

f)	közreműködik a Honvédség feladatai teljesítése szempontjából fontos közlekedési és hírközlő hálózat, valamint a légi, sugárfigyelő-, jelző és riasztási rendszerek működőképességének biztosításában;

g)	a honvédelmért felelős miniszter rendelkezéseinek megfelelően szervezi és biztosítja a nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségek teljesítését;

h)	gyakorolja a jogszabály által megállapított munkáltatói hatásköröket;

i)	megszervezi és vezeti a Honvédség anyagi-technikai, közlekedési, pénzügyi és egészségügyi biztosítását, gondoskodik a személyi állomány megfelelő élet-, szolgálati és munkakörülményeiről;

j)	meghatározza a Honvédségben folyó tudományos munka követelményeit;

k)	gyakorolja a más jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben részére megállapított feladat- és hatásköröket, ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a honvédelmért felelős miniszter eseti jelleggel megbízza.

(3)	A Magyar Honvédség parancsnoka a honvédségi szervezetek költségvetési gazdálkodását az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései szerint irányítja.

(4)	A (3) bekezdés szerinti jogkör gyakorlásának részletszabályait az Áht. 109. § (1) bekezdés 28. pontja szerinti kormányrendelet határozza meg.

24. A Honvédség szervezeteinek létrehozása és megszüntetése

39. §

(1)	A honvédelmi szervezetek alapítására és megszüntetésére a honvédelemért felelős miniszter jogosult. A honvédelmi szervezeteket alapító okirattal kell létrehozni.

(2)	Honvédségi szervezet megszűnését vagy feladatrendszerének változását nem eredményező átszervezését - a 45. § (1a) bekezdésének hatálya alá tartozó honvédségi szervezetek kivételével - a Magyar Honvédség parancsnoka is elrendelheti.

(3)	A honvédségi szervezetek felépítését, béke- és hadilétszámát, rendszeresített technikai eszközeit az állománytáblában kell meghatározni.

(4)	A honvédelmi szervezetek - a Honvédség és KNBSZ kivételével - munkaköri jegyzék szerint épülnek fel.

(5)

A szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségeket teljesítő honvédségi szervezet válságkezelő és béketámogató műveletekben résztvevő szervezeti egysége egyes munkáltatói, költségvetési előirányzat-keretek feletti rendelkezési és kötelezettségvállalási jogkörök gyakorlása szempontjából - a honvédségi szervezet alapító okiratában - jogi személyiséggel ruházható fel.

(6)	A középszintű vezető szerv megnevezésének a parancsnoksági funkción kívül ki kell fejeznie a szaktevékenységet és a katonai szervezet jellegét.

VI. FEJEZET
A HONVÉDSÉG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA ÉS SZERVEZETEINEK ELHELYEZÉSE

25. A Honvédség személyi állománya

40. §

(1)

A Honvédség személyi állományában

a)	tényleges szolgálatot teljesítő katonák (a továbbiakban: tényleges állomány tagja),

a Honvédségnél foglalkoztatott

ba)	honvédelmi alkalmazottak, közalkalmazottak,

bb)	a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalók, valamint,

c)	a hadkötelezettség bevezetése után hadkötelesek lehetnek.

(1a)

A (8) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény - a (8) bekezdésben meghatározott időtartamon belül - akkor engedélyezhető, ha az adat megismerése a Honvédség törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, valamint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdekeket nem veszélyezteti.

(2)

A tényleges állomány tagjai békében önkéntes jelentkezés alapján teljesítenek katonai szolgálatot. A Honvédség folyamatos kiegészítése békében a hivatásos, szerződéses és az önkéntes tartalékos katonai szolgálatra vagy honvéd tisztjelölt és honvéd altiszt-jelölt jogviszony létesítésére toborzottak felvétele, hadiállapot idején a fentieken túl hadkötelesek behívása útján is történik.

(3)

A tényleges állomány tagja a katonai szolgálat megkezdésekor a következő esküt teszi le:
„Én ... esküszöm, hogy Magyarországot híven szolgálom, hűséges honvédje leszek. Magyarország függetlenségét, az állampolgárok jogait és szabadságát bátran, az Alaptörvény és a törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott honvédek és fegyverek erejével, életem árán is megvédem. Elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimet jogaik tiszteletben tartásával vezetem, róluk emberséggel és felelősséggel gondoskodom.”
(Az esküt tevő meggyőződése szerint:)
„Isten engem úgy segéljen!”

(4)

A Honvédségnél munkavállaló kizárólag közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörgyakorlással közvetlenül össze nem függő munkakörben foglalkoztatható. Nem Magyarországon települő honvédségi szervezet, valamint a nemzetközi szervezetek hivatalainál, parancsnokságain és katonai szervezeteiben Magyarország részére biztosított szolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt nem igénylő munkakörben honvédelmi alkalmazott, közalkalmazott is foglalkoztatható. A személyi állomány illetmény nélküli szabadságon tartózkodó tagja a tartós külföldi szolgálatra vagy tartós külszolgálatra vezényelt vagy kihelyezett házastársának külföldi szolgálata vagy külszolgálata idejére honvédelmi alkalmazott, közalkalmazott jogviszonyba történő kinevezéssel, adminisztratív- technikai feladatok ellátásában való közreműködés céljából is foglalkoztatható.

(5)	Május 21-e a Magyar Honvédelem Napja, a honvédelmi szervezeteknél munkaszüneti nap.

(7)	A fegyveres erők jogállására vonatkozó nemzetközi szerződések alkalmazása tekintetében a Honvédség polgári állományának minősül a honvédelmi szervezetnél kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személy.

(8)

A Honvédség személyi állományára vonatkozó - a Honvédség védelmi képességének, hadrafoghatóságának biztosításával összefüggő - adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Magyar Honvédség parancsnoka engedélyezheti.

40/A. §

A közszolgálat halottjává minősített kormánytisztviselővel vagy a honvédelmi szervezet saját halottjává minősített honvédelmi alkalmazottal, közalkalmazottal szemben a volt munkáltató által nyilvántartott követelést az elhunyt örököse kérelmére a honvédelemért felelős miniszter részben vagy egészben elengedheti. A kérelemben foglaltak mérlegelése során a miniszter az elhunyt életútjának, illetve a kérelmező szociális helyzetének figyelembevételével dönt. A kérelmet a miniszterhez történő felterjesztés céljából az elhunyt volt munkáltatójánál kell előterjeszteni.

26. A Honvédség tartalékos állománya

41. §

(1)	A Honvédség tartalékos rendszere önkéntesség és jogszabályi kötelezettség alapján szervezett tartalék elemekből áll.

(2)	A tartalékos állományba az önkéntes tartalékos, a kiképzett tartalékos, valamint a potenciális hadköteles tartozik.

(3)	A kiképzett tartalékosként, valamint a potenciális hadkötelesként nyilvántartott személy a hadkötelezettség bevezetését követően teljesíthet tényleges katonai szolgálatot.

(4)

A kiképzett tartalékos állományba a Honvédség állományából kikerült, korábban

a)	hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot,

b)	hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti szolgálatot vagy

c)	honvédelmi szervezetnél katonai alapkiképzést, alapfelkészítést, vagy annak valamely modulját

teljesített férfi tartozik.

(5)	Az önkéntes tartalékos önként vállalja, hogy törvényben meghatározott feltételrendszer szerint rendelkezésre áll, és behívását követően tényleges szolgálata teljesítésével közreműködik a Honvédség feladatai ellátásában.

(6)	Az önkéntes tartalékos rendszer békeidőszaki működését munkáltatói ösztönző-kompenzációs rendszer támogatja.

27. A Honvédség szervezeteinek elhelyezése

42. §

(1)

A Honvédség szervezeteinek elhelyezéséhez, és feladatai ellátásához rendelkezésre bocsátott ingatlanok állami tulajdonban, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében állnak. A honvédelmi érdek szempontjából kivételesen indokolt esetben a Honvédség szervezeteinek elhelyezése és feladatainak ellátása ideiglenesen más ingatlanhasználati jogviszony alapján is biztosítható. A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanok elsődleges rendeltetése a honvédelmi feladatok ellátásának biztosítása.

(1a)

A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanok tekintetében alkalmazandó közigazgatási hatósági, illetve közigazgatási egyeztetési eljárási szabályokat - törvény vagy kormányrendelet erre vonatkozó rendelkezése alapján - a nem a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló ingatlan vonatkozásában létesített ingatlanhasználati jogviszony hatálya alatt az ingatlanhasználati jogviszonnyal érintett ingatlanok esetében is alkalmazni kell.

(2)	A katonai szervezetek kijelölés alapján használatba kapják az ingatlanokat.

(3)

A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlannal határos, az államháztartás valamely alrendszerébe tartozó jogi személy vagy ennek többségi befolyásával működő a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő közterületi ingatlan honvédelmi érdekkel összefüggő, honvédségi szervezet általi, indokolt és szükséges mértékű használatát a honvédségi szervezet erre irányuló igénybejelentése alapján - a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban - ingyenesen kell biztosítani.

42/A. §

A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő ingatlanon vagy más állami vagyonnak minősülő ingatlanon Magyarországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében való tagságából eredő szövetségesi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben szövetséges fegyveres erő, nemzetközi szervezet vagy nemzetközi katonai parancsnokság javára szolgalom, vezetékjog, használati jog, valamint osztott tulajdon létesíthető.

42/B. §

(1)

A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium védelmi igazgatásért felelős szerve határozatban, az állam javára az országvédelmi és a szövetségesi kötelezettségek hatékony ellátása érdekében közérdekű használati jogot alapíthat az olyan ingatlanra,

a)	amelyen az ország védelmét vagy szövetségesi kötelezettségének teljesítését biztosító létesítmény építhető, telepíthető és üzemeltethető,

amelynek igénybevétele a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti és más rendészeti feladatok ellátásában jogszabály alapján részt vevők, illetve a szövetséges fegyveres erők részére elengedhetetlenül szükséges az országvédelmi és a szövetségesi kötelezettségek hatékony ellátása érdekében.

(2)	Nem alapítható közérdekű használati jog olyan ingatlanra, amelyet gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség alapján igénybevételre kijelöltek.

42/C. §

(1)	A közérdekű használati jog honvédelmi veszélyhelyzet, különleges jogrend idején alapítható.

(2)

A közérdekű használati jog akkor alapítható, ha

a)	a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség igénybevételével a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok nem biztosíthatók, illetve

b)	a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok biztosításának megfelelő, a Honvédség vagyonkezelésében lévő ingatlan nem áll rendelkezésre.

42/D. §

(1)

A közérdekű használati jog alapján az ingatlan tulajdonosa és használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles tűrni, hogy a közérdekű használati joggal terhelt ingatlanon

a)	az ország védelmét vagy szövetségesi kötelezettségének teljesítését biztosító létesítményt építsenek, telepítsenek és üzemeltessenek,

b)	a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti és más rendészeti feladatok ellátásában jogszabály alapján részt vevők, illetve a szövetséges fegyveres erők az ingatlant a 42/B. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célból igénybe vegyék.

(2)	A közérdekű használati jogot az (1) bekezdésben meghatározott szervek és személyek - kizárólag a 42/B. § (1) bekezdésben meghatározott célokból, a feladat ellátásához feltétlenül szükséges mértékben - gyakorolhatják.

42/E. §

(1)	A közérdekű használati jog alapítását, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését vagy annak törlését a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium védelmi igazgatásért felelős szerve határozattal rendeli el.

(2)

A közérdekű használati jogot meg kell szüntetni és az ingatlan-nyilvántartásból törölni kell, ha

a)	a honvédelmi veszélyhelyzet, a megelőző védelmi helyzet vagy a rendkívüli állapot megszűnik, illetve

b)	az ingatlanon a közérdekű használati jog fenntartása az e törvényben meghatározott alapítási feltételekre tekintettel már nem indokolt.

42/F. §

(1)

Az ingatlan tulajdonosát a 42/D. § szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A kártalanítás az ingatlan tulajdonosát

a)	a közérdekű használati jog alapítására tekintettel egyszeri jelleggel, valamint

b)	az ingatlan 42/D. § szerinti igénybevételével összefüggésben - figyelemmel az igénybevétel időtartamára, jellegére - kormányrendeletben meghatározott időszakonként

illeti meg.

(2)	A fővárosi és megyei kormányhivatal határozatban rendelkezik az ingatlan tulajdonosát megillető kártalanításról.

(3)	A kártalanítás összegét a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium téríti meg az ingatlan tulajdonosának.

(4)

Az ingatlan igénybevétele a kártalanítás összegének a tulajdonos részére történő megfizetése vagy bírósági letétbe helyezése után kezdhető meg, ha a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium a kártalanítás megfizetését a fővárosi és megyei kormányhivatal részére igazolta. Ha a kártalanítás ennek megfelelően megfizetésre került, a kártalanítás tárgyában hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárás nem képezi akadályát az ingatlan igénybevételének.

(5)	Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentős mértékben akadályozza vagy megszünteti, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.

42/G. §

(1)

A közérdekű használati joggal terhelt ingatlanon az országvédelem vagy a szövetségesi kötelezettségek teljesítése érdekében épített, telepített létesítmények állami tulajdonba kerülnek, amelyek tekintetében az építtetői, valamint a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium gyakorolja.

(2)	Az országvédelem vagy a szövetségesi kötelezettségek teljesítése érdekében épített létesítmény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű sajátos építményfajtának minősül.

VII. FEJEZET
A HONVÉDELMI SZERVEZET IRÁNYÍTÁSA ÉS VEZETÉSE

28. A Honvédség függelmi viszonyai

43. §

(1)	A katonák a szolgálatukat a Honvédségnél fennálló függelmi rendszerben teljesítik. E rendszerben az a katona, akinek joga és kötelessége más katonák tevékenységének irányítása, elöljáró vagy felettes, akire pedig ez a jogkör kiterjed, alárendelt.

(2)	Az elöljárói és felettesi, vagy alárendeltségi viszonyban az egyszemélyi felelős vezetés, parancsnoklás elve, a szolgálati és a szakmai elöljárói, és a hivatali és a szakmai felettesi irányítás és vezetés során érvényesül.

(3)	Az általános hatáskörű elöljáró, vagy felettes a szolgálati elöljáró, vagy a hivatali felettes, a neki alárendelt katonák a szolgálati, vagy hivatali alárendeltek. Szolgálati elöljáró az eseti szolgálati feladat teljesítésének irányítására, vezetésére kijelölt katona is.

(4)	A szolgálati elöljárót a Honvédség szervezeti rendszerében elfoglalt beosztásánál fogva a vezetése alá tartozó katonai szervezet tevékenységére és e szervezet személyi állományára vonatkozóan a jogszabályokban és a hatásköri szabályokban megállapított döntési jog illeti meg.

(5)

Az olyan elöljáró, vagy felettes, aki csak a saját szakterületén van felruházva rendelkezési jogkörrel, szakmai elöljáró, vagy szakmai felettes, akikre vonatkozóan rendelkezési jogkörrel rendelkezik - állományviszonyuktól függetlenül - szakmai alárendeltek. A különböző vezetési szinteken a szakmai elöljáró gondoskodik az elöljárói döntéseknek megfelelő szakmai feladatok végrehajtásáról. A szakmai elöljáró, vagy szakmai felettes vezetői jogosultságait hatásköri szabály, és a szolgálati elöljáró állapítja meg.

(6)

A Honvédség vezetése - a hadrend és az állománytáblák szerinti szervezeti alá-fölérendeltségi viszonyon, valamint a szolgálati elöljárók rendelkezésein alapuló - szolgálati út betartásával történik. A szolgálati út betartása - a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve - valamennyi elöljáró, felettes és alárendelt részére kötelező.

44. §

(1)	Több együtt tartózkodó katona közül a legmagasabb beosztású a rangidős. Azonos beosztás esetén a rangidős a magasabb rendfokozatú, ha a rendfokozatok is azonosak, akkor az, aki régebben viseli az adott rendfokozatot, ha pedig a rendfokozatot is azonos ideje viselik, az idősebb katona a rangidős.

(2)	Az egymással alárendeltségi viszonyban nem álló katonák közül a magasabb rendfokozatú a nála alacsonyabb rendfokozatúnak feljebbvalója.

(3)	A rendfokozat nélküli katona nem elöljárója és nem feljebbvalója azoknak a katonáknak, akik nála később kezdték meg a szolgálatot.

(4)

Külföldi katonai szolgálat esetén - a jogi személyiséggel rendelkező ideiglenes katonai szervezet kivételével - rangidős nemzeti képviselőt kell kijelölni az egy helyen tartózkodó katonák közül, aki a jogszabályban nevesített egyes jogkörökben gyakorolja az állományilletékes parancsnokot megillető jogköröket.

29. A honvédelmi szervezet irányítása és felső szintű vezetése

45. §

(1)

A honvédelemért felelős miniszternek a honvédelem és az egyes honvédelmi szervezetek irányításával összefüggő feladatait törvény, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet határozza meg. A honvédelemért felelős miniszter nevében e hatáskörök gyakorlása során e törvény, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény szerint más személy eljárhat.

(1a)

A honvédelemért felelős miniszter egyes katonai szervezetek vagy azok speciális feladatokat ellátó szervezeti egységei esetében, a katonai szervezetek alapító okiratában meghatározottak szerint

a)	a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésére,

b)	a költségvetési szerv döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasításra,

c)	jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyására,

d)	egyedi utasítás kiadására feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, és

e)	jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezésre

az általa vezetett minisztériumnak a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 3. § (3) bekezdés c) pontja, (5) bekezdés c) pontja, és (7) bekezdése szerinti vezetőjét jelöli ki.

(2)

A honvédelemért felelős miniszter a honvédelmi szervezet törvényes működése érdekében gondoskodik a jogszabálysértések megszüntetéséről. E körben

a)	rendszeresen ellenőrzi a jogszabályok betartását,

b)	jogszabálysértő gyakorlat észlelése esetén törvényes eljárásra utasítja a jogszabálysértőt,

c)	megsemmisíti, vagy megváltoztatja a jogszabálysértő intézkedést és szakutasítást (a továbbiakban együtt: belső rendelkezés),

d)	megsemmisíti, vagy megváltoztatja az egyedi ügyben hozott jogszabálysértő döntéseket.

(3)

A (2) bekezdés c) pontja szerinti megsemmisítés vagy megváltoztatás a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában való közzététel napján lép hatályba, ha a belső rendelkezést a Honvéd Vezérkar főnöke, a Magyar Honvédség parancsnoka vagy a Honvéd Vezérkarhoz, a Magyar Honvédség Parancsnokságához tartozó elöljáró, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó honvédelmi szervezet vezetője vagy a KNBSZ főigazgatója adta ki. egyéb belső rendelkezés esetén a hatálybalépés időpontja a belső rendelkezés kiadója részére történő kézbesítés napja. Különösen fontos érdekből, ha ez a jogbiztonságot nem sérti, a megsemmisítés vagy megváltoztatás hatálybalépésének időpontja ettől eltérően is meghatározható.

(4)

A (2) bekezdés d) pontja szerinti döntés nem változtatható és nem semmisíthető meg, ha

a)	a döntést a bíróság érdemben elbírálta,

b)	a döntés megváltoztatása vagy megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene,

c)	a döntés meghozatalától, vagy véglegessé válásától számítva egy év eltelt,

d)	azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti.

(5)

A (4) bekezdés b) pontja szerinti döntést a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül meg kell semmisíteni, ha

a)	az ügy nem tartozott a döntéshozó hatáskörébe,

a döntéshozó vagy a döntés-előkészítésben közreműködött személy a kötelességét bűncselekményt megvalósító módon megszegte, és ez a döntést érdemben befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen határozat meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki.

(6)	Az (5) bekezdés alapján való megsemmisítésnek a döntés meghozatalától, vagy véglegessé válásától számított három éven belül lehet helye.

46. §

(1)

A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium az ország katonai védelemre való felkészítésének tervezéséért, szervezéséért, valamint a - honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium kivételével - a honvédelmi szervezet irányításáért felelős központi államigazgatási szerv.

(4)	A Magyar Honvédség Parancsnoksága a Honvédség felső szintű tervező-szervező és katonai tevékenységének vezető szerve.

(5)

A Magyar Honvédség parancsnoka betölti a Honvéd Vezérkar főnöki beosztást is. Vezeti a Magyar Honvédség Parancsnokságát, irányítja - a 45. § (1a) bekezdés hatálya alá tartozó honvédségi szervezetek kivételével - a honvédségi szervezeteket. A Magyar Honvédség parancsnoka a honvédségi szervezetek tekintetében hatáskörét részben átruházhatja. Kormányrendelet, valamint a honvédelemért felelős miniszter által megállapított hatáskör gyakorlásának keretei között felelős a hadrafoghatóságért, a Honvédség magas fokú fegyelméért, kiképzéséért és felkészítéséért.

29/A. A honvédelmi egészségügyi szolgáltató irányítására vonatkozó rendelkezések

46/A. §

(1)	A honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetőjét az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével a honvédelemért felelős miniszter nevezi ki, vagy bízza meg és vonja vissza magasabb vezetői megbízását.

(2)

A honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője törvényben meghatározott egyes jogköreit - a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon - az egyes irányítási és szakmai fenntartói feladatok koordinálása céljából a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egységen belül erre létrehozott, önálló, magasabb vezetői munkakört, vagy ennek megfelelő szolgálati beosztást betöltő személy részére átruházhatja, akit a honvédelemért felelős miniszter és az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője együttesen nevez ki, vagy bízza meg és vonja vissza magasabb vezetői megbízását.

(3)	A honvédelmi egészségügyi szolgáltató és az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv közötti kapcsolattartásra a honvédelemért felelős miniszter katonai összekötőt nevez ki.

30. A katonai szervezetek irányítása és vezetése

47. §

(1)	A haderőnemük, szaktevékenységük, vagy célszerűségi okok miatt a Honvédség hadrendje szerint közös parancsnokság szolgálati alárendeltségébe tartozó katonai szervezeteket a középszintű vezető szerv vagy más magasabb szintű parancsnokságok élén álló parancsnokok irányítják.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti parancsnokok irányítói hatáskörét a Magyar Honvédség parancsnoka határozza meg.

(3)

Egyes katonai szervezetek - ideértve az ideiglenes alkalmi kötelékeket is -, valamint egyéni beosztást betöltő katonák a szövetséges fegyveres erők közös parancsnoksága, más nemzetközi parancsnokság vagy szövetséges nemzeti fegyveres erő élén álló parancsnok műveleti irányítása és vezetése alá helyezhetők, az átvevő parancsnokságra vagy parancsnokra vonatkozó szabályok figyelembevételével.

(4)

A (3) bekezdésben meghatározottakat a kibertér műveleti feladatokat ellátó szervezetek, valamint egyéni beosztást betöltő katonák esetén oly módon kell alkalmazni, hogy az átadás idejére azok tevékenységét az átvevő parancsnokságra vagy parancsnokra vonatkozó szabályok határozzák meg az átvevő felelőssége mellett.

31. A parancsnok

48. §

(1)

A katonai szervezet élén a parancsnok, vezető (a továbbiakban együtt: parancsnok) áll, aki a jogszabályok és az elöljárók által meghatározott keretek között vezeti a katonai szervezetet. A parancsnok szolgálati hatásköre kiterjed az általa vezetett katonai szervezet működésének minden területére. A parancsnok a katonai szervezet szolgálati viszonyban álló állományának szolgálati elöljárója, a más jogviszonyban álló állományának felettese. A parancsnokot az arra hatáskörrel rendelkező elöljáró nevezi ki.

(2)

A parancsnok teljes felelősséggel tartozik a katonai szervezet hadrafoghatóságáért, a személyi állomány felkészítéséért és kiképzéséért, a működés biztosításáért, az állomány fegyelméért, a neki alárendelt katonai szervezet eredményes tevékenységéért, gazdálkodásáért, az elöljárók parancsainak végrehajtásáért és a törvényesség betartásáért.

(3)	A vezetés folyamatossága érdekében a parancsnokot távolléte esetén a szervezetszerű helyettes, annak hiánya vagy távolléte esetén az arra kijelölt személy helyettesíti.

32. A parancs és a parancsadás joga

49. §

(1)	A szolgálati elöljáró az alárendeltjeinek a hatáskörébe tartozó és jogszabályba nem ütköző parancsot adhat ki.

(3)	A szükséges mértékben megilleti a parancsadás joga a rangidőst is, ha több katona együttes szolgálati tevékenységet folytat, és közülük senki sincs parancsnokul kijelölve.

(4)	A katonai rendész járőr parancsnoka a rend fenntartása és helyreállítása érdekében - jogszabályban megállapított hatáskörében - a katona részére parancsot adhat.

(5)	A feljebbvaló az alacsonyabb rendfokozatú katonának a szükséges mértékben parancsot adhat, ha a katona bűncselekményt, fegyelemsértést vagy szabálysértést követ el.

50. §

(1)	A parancsot adó katona a parancsáért felelősséggel tartozik. A parancsadás jogával visszaélni tilos. A parancsot adónak biztosítania kell a parancs végrehajtásának feltételét és a végrehajtást a szükséges mértékben ellenőriznie kell.

(2)	A parancsnak összhangban kell lennie a jogszabályokkal, az egyéb rendelkezésekkel és az elöljárók parancsaival. A parancs nem irányulhat különösen az alárendelt indokolatlan zaklatására, emberi méltóságának megsértésére.

(3)

Tilos az olyan parancs kiadása, amely

a)	a törvényben foglalt kivétellel a katona életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné,

b)	bűncselekmény elkövetésére irányul,

c)	a katona magáncélú igénybevételét valósítaná meg.

(4)	A hivatali felettes egyedi utasítással érvényesíti az akaratát alárendeltjeivel szemben. Részükre kizárólag a hatáskörébe tartozó utasítást adhat ki. Utasítás kiadása a (3) bekezdésben meghatározott esetekben tilos.

51. §

(1)	A katona szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani a parancsot, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a katona a jogszabálysértő parancs végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles a parancsot adó figyelmét felhívni. Ha a parancsot adó a parancsát ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. Ha ezt követően továbbra is fenntartja, a jogszabálysértő parancs végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.

(3)	A felettes utasításának megtagadhatóságára és a végrehajtásért való felelősségre a parancsra vonatkozó az (1) és (2) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.

33. A belső rendelkezések

52. §

(1)

Intézkedésben állapíthatók meg a honvédelmi szervezet vezetéséhez kapcsolódó feladatok, valamint egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának eljárási szabályai, ideértve a honvédelmi szervezetek működési rendjének és a személyi állomány mindennapi tevékenységének általános rendezést igénylő kérdéseit is. Intézkedés kiadására - vezetési jogkörének és hatáskörének megfelelően - a szolgálati elöljáró és a hivatali felettes jogosult.

(2)

Szakutasításban állapíthatók meg a honvédelmi szervezetek szakmai feladatai ellátásának alapvető végrehajtási szabályai. Szakutasítás kiadására - a KNBSZ kivételével - valamennyi honvédelmi szervezetre kiterjedő hatállyal a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára kizárólag a honvédségi szervezetekre kiterjedő hatállyal a Magyar Honvédség parancsnoka és helyettese, szemlélője, csoportfőnöke, főnökei, továbbá a Magyar Honvédség egészségügyi főnöke és transzformációs főnöke jogosult.

(3)	Belső rendelkezés kiadására a jogosult távolléte vagy akadályoztatása esetén - ha a jogosult eltérően nem rendelkezik - a helyettese adhat ki belső rendelkezést. A belső rendelkezés nem lehet jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel ellentétes.

(4)

Azt a belső rendelkezést, amely a honvédségi szervezetek személyi állományának egészét érinti, vagy meghatározott feltétel bekövetkezése esetén érintheti - a minősített adatot tartalmazó kivételével - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A minősített adatot tartalmazó belső rendelkezés számát és címét kell közölni a hivatalos lapban.

(5)	A hivatalos lapban közzétett vagy a közölt belső rendelkezés jogszabálysértés miatti megsemmisítése esetén a megsemmisítést is közölni kell a hivatalos lapban.

(6)	A hivatalos lapban a Magyar Honvédség parancsnokának intézkedése szerint a szövetséges fegyveres erők közös parancsnokságai által kiadott parancsok és intézkedések is közzétehetők.

VIII. FEJEZET
A HONVÉDSÉG KÉSZENLÉTI ÉS SZOLGÁLATI RENDSZERE, AZ ŐRZÉS-VÉDELEM, A FEGYVER ÉS MÁS KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK HASZNÁLATA, A KATONAI JELKÉPEK ÉS JELZÉSEK

34. A Honvédség készenléti és szolgálati rendszere

53. §

(1)	A Honvédség rendeltetés szerinti feladatai végrehajtásához szükséges állapotának, hadiszervezetre való áttérésének és hadiállományra való feltöltésének, továbbá a haditechnikai eszközök alkalmazhatósági szintjének szervezett és fokozatos elérését a készenléti rendszer biztosítja.

(2)	A készenlét fenntartásának és fokozásának feltételeit békeidőszakban a veszélyeztetettséggel arányosan kell megteremteni.

(3)	A Honvédség irányítása és vezetése, a riasztás végrehajtása, a készenlét fokozásával kapcsolatos feladatok szervezett megkezdése, a bekövetkezett vagy várhatóan bekövetkező eseményekre való rugalmas reagálás biztosítása érdekében készenléti és ügyeleti szolgálati rendszer működik.

(4)

Az ország fegyveres védelmének és a szövetségi szintű védelem tervezéséhez és felülvizsgálatához, valamint a Honvédség műveleteinek tervezéséhez, irányításához és vezetéséhez szükséges döntések meghozatalának támogatása érdekében a Honvédség és a KNBSZ felderítő rendszert működtet. A felderítő rendszer útján a Honvédség és a KNBSZ információkat gyűjt a műveleti terület valamennyi összetevőjéről, valamint a honvédelmi feladatok tervezését és végrehajtását meghatározó körülményekről, jelenségekről. E körben a Honvédség és a KNBSZ törvényben meghatározottak szerint biometrikus adatokat is gyűjthet és kezelhet.

(5)

Magyarország honvédelmi érdekeinek védelme és biztosítása, a kapcsolódó szövetségesi kötelezettségek teljesítése, valamint az országvédelem kibertér műveleti erőkkel történő fenntartása és fokozása érdekében a Honvédség és a KNBSZ kibertér műveleti erői közvetlenül együttműködnek egymással. A kibertér műveleti képességek fejlesztését, valamint a kapcsolódó tervezési, biztonsági és szabályozási feladatokat a Honvédség a KNBSZ-től kapott információk felhasználásával és a KNBSZ szakmai támogatásával látja el. Ha a kibertér műveleti képességek fejlesztése, a kapcsolódó tervezési, biztonsági és szabályozási feladatok nemzetbiztonsági vonatkozással bírnak, a végrehajtásukhoz a KNBSZ főigazgatójának egyetértése szükséges.

35. Az őrzés-védelem és az objektumbiztonság

54. §

(1)

A honvédelmi szervezetek objektumait, létesítményeit, szállítmányait, javait fontosságuknak megfelelően őrizni, személyi állományát pedig védelmezni kell. A Honvédség által védendő, kijelölt létesítményeket a Honvédség kormányrendeletben meghatározottak szerint őrzi. Az őrzés katonai erővel, fegyveres biztonsági őrséggel, technikai rendszer telepítésével, őrkutyákkal, és ezek kombinált alkalmazásával biztosítható.

(2)

Az őrzés-védelmet szervezetszerű feladatként ellátó egységeket, valamint az eseti intézkedéssel vezényelt őröket őrzés-védelmi feladataik ellátására fel kell készíteni. Ennek keretében biztosítani kell a szükséges ismeretek készségszintű elsajátítását. Az őrzés-védelemre való felkészülést és a szolgálatteljesítést rendszeresen ellenőrizni kell.

(3)	A katonai őrség őrzés-védelmi feladatainak ellátásához biztosítani kell a szükséges állományt, fegyverzetet, technikai feltételeket, védőeszközöket, valamint a megfelelő szolgálati körülményeket.

(4)

A honvédelmi szervezet működésére szolgáló objektum objektumparancsnoka elrendelheti, hogy az objektum területére történő beléptetést, illetve az onnan történő kiléptetést végző őrzés-védelmi, ügyeleti szolgálati feladatot ellátó katona, fegyveres biztonsági őr az ellenőrzött területre történő belépést vagy az onnan történő kilépést megelőzően köteles legyen felhívni a be-, illetve kilépni szándékozó személyt a ruházata, valamint a magával hozott tárgyak, táskák, csomagok és a be-, illetve kilépéshez igénybe vett gépjármű bemutatására. Ha ennek az érintett nem tesz eleget, az ellenőrzött területre történő belépését a beléptetést végző szolgálati személy megtilthatja. Az őrzés-védelmi, ügyeleti szolgálati feladatot ellátó katona, fegyveres biztonsági őr csak a vele azonos nemű be- és kilépő személy ruházatát vizsgálhatja át. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.

35/A. A katonai rendészet

54/A. §

(1)

A katonai rendészet rendeltetése a katonai rend és fegyelem fenntartása, valamint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szerv és a Honvédség tevékenységének rendészeti biztosítása, továbbá az e törvényben meghatározott rendészeti feladatok ellátása.

(2)

A katonai rendészet feladata

a)	a Honvédség állományának ellenőrzése a katonai fegyelem megtartása érdekében,

b)	közreműködés a Honvédség feladatrendszerébe kapcsolódó közúti, vasúti, vízi és légi szállítások biztosításában,

c)	a Honvédség személyi állományát vagy gépjármű technikai eszközeit érintő közúti közlekedési balesetek helyszínelése,

d)	katonai rendészeti ellenőrző áteresztő pontok működtetése,

e)	a Honvédség tevékenységével összefüggő forgalomszabályozás,

f)	a Honvédség - Magyar Honvédség parancsnoka által meghatározott - rendezvényeinek rendészeti biztosítása; a rendezvényről a rendőrséggel előzetesen egyeztetni kell, ha az a honvédelmi szervezetek által használt objektum területén kívül kerül megrendezésre,

g)	a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium politikai felsővezetőinek, szakmai felsővezetőinek, a Magyar Honvédség parancsnoka és helyettesei, valamint kijelölt vendégeik személyi kísérése,

h)	a Honvédséget érintő érték-, pénzszállítások kísérésének fegyveres biztosítása,

i)	a gyakorlatok, lövészetek, kiképzések, tábori elhelyezési körletek rendészeti ellenőrzése és szükség szerinti biztosítása,

j)	a Honvédség személyi állományával szemben eljáró szervekkel való együttműködés,

k)	részvétel a Honvédség által kiemelten védendő létesítmények őrzés-védelmében,

l)	hazai és műveleti területen más országok katonai rendész, katonai rendőr állományával történő együttműködés és feladat ellátás, valamint

m)	a jogszabályban meghatározott további feladatok ellátása.

54/B. §

(1)

A katonai rendész jogosult jogszabályban meghatározottak szerint

a)	forgalmat irányítani,

b)	szolgálati gépjárművet a közúton megállítani,

c)	szolgálati gépjárművel a közlekedési rendszabályok megtartását, a járműhasználat szabályszerűségét, az okmányokra és a felszerelésekre vonatkozó előírások megtartását, a jármű birtoklásának jogszerűségét, a jármű közlekedésbiztonsági állapotát és adatait a forgalomban ellenőrizni,

szolgálati gépjármű vezetőjét a rendszeresített eszközzel légzésminta - ha nála a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása, alkoholfogyasztás miatt bűncselekmény, szabálysértés, vagy a közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés gyanúja merül fel, az egészségügyi szolgálat igénybevételével vér-, vizelet- és műtétnek nem minősülő módon egyéb minta - adására kötelezni,

e)	helyszínt biztosítani,

f)	területzárást végrehajtani, és

g)	kényszerítő eszközt alkalmazni, személyi szabadságot korlátozó és nem korlátozó intézkedéseket tenni.

(2)

A katonai rendész a forgalomban való részvételt megtilthatja, ha a szolgálati gépjármű vagy vezetőjének állapota a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, továbbá a további jogellenes járműhasználat megakadályozása céljából a szolgálati gépjármű kulcsait elveheti, és a szolgálati gépjárművet más módon mozgásában korlátozhatja.

(3)

A katonai rendész jogosult a Honvédség személyi állományába nem tartozó, szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt felszólítani a szabálysértés abbahagyására. A felszólítás sikertelensége esetén haladéktalanul értesíti a legközelebbi rendőri szervet, annak kiérkezéséig a tettenért elkövetőt visszatarthatja.

(4)	A katonai rendész az (1) bekezdés a), e) és f) pontja szerinti esetekben a Honvédség személyi állományába nem tartozó személyekkel szemben is jogosult intézkedéseket foganatosítani.

(5)	A katonai rendész a katona által elkövetett vagy a katona sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén a nyomozó hatóság kiérkezéséig a helyszínt biztosítja, a katonát és a Honvédség személyi állományába nem tartozó tetten ért elkövetőt a helyszínen visszatartja.

54/C. §

(1)	A katonai rendész feladatait önállóan vagy a rendőrséggel, illetve a KNBSZ kijelölt állományával, a katonai ügyésszel vagy a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyésszel együttműködésben teljesíti.

(2)

A katonai rendészet erőit a KNBSZ főigazgatójának kezdeményezésére a Magyar Honvédség parancsnoka kirendelheti az 54/A. § (2) bekezdés d), e), f), és g) pontjai szerinti feladatok ellátására, amennyiben a KNBSZ által ellátott nemzetbiztonsági védelem alá eső személyek biztonságának szavatolása érdekében ez szükséges. A KNBSZ főigazgatójának kezdeményezésére történt kirendelés esetén a katonai rendészet a feladatait a KNBSZ kijelölt állományával együttműködve látja el.

35/B. A katona tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben való közreműködése

54/D. §

(1)

A 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti feladatra vezényelt katona - e törvény rendelkezéseitől eltérően -

a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 29-32. §-ában, 33. § (1) bekezdés a) és f) pontjában, 33. § (2) bekezdés a), b) és f) pontjában, 35-35/B. §-ában, 37. § a) és e) pontjában, továbbá 42. és 43. §-ában meghatározottak szerint jogosult intézkedni, illetve kényszerítő eszközt alkalmazni, valamint

b)	a jogszabályban meghatározott feladatának ellátása során a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti.

(2)	Ha a katona az (1) bekezdés szerinti rendőri intézkedés végrehajtásában közreműködik, eljárására az Rtv.-ben meghatározott szabályok az irányadóak. A katona intézkedésének a jogszerűségét az e törvényben meghatározottak szerint kell vizsgálni.

(3)

A 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti feladat

a)	végrehajtására vezényelt katonát nem terheli az e törvény szerinti fegyverhasználati kötelezettség,

végrehajtására vezényelt katona - ha más kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre vagy a használatára nincs lehetőség - bárkivel szemben testi sérülés okozására alkalmas, e törvényben meghatározottaktól eltérő, más kényszerítő eszközt is használhat, azonban annak használata nem irányulhat az emberi élet kioltására, és

c)	végrehajtása során nem minősül lőfegyverhasználatnak a gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, az elfogó háló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló egyéb kilövő eszközzel történő célba juttatása.

35/C. A katona veszélyhelyzetben és az egészségügyi válsághelyzetben való közreműködése

54/E. §

(1)

A 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatra vezényelt katona - e törvény rendelkezéseitől eltérően -

a)	az Rtv. 29-33. §-ában, 35-35/B. §-ában, 37. § a) és e) pontjában, továbbá 42. és 43. §-ában meghatározottak szerint jogosult intézkedni, illetve kényszerítő eszközt alkalmazni, valamint

b)	a jogszabályban meghatározott feladatának ellátása során a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti.

(2)	A katona intézkedésének a jogszerűségét az e törvényben meghatározottak szerint kell vizsgálni. A katona az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket a szükségesség és arányosság követelménye betartásával alkalmazhatja.

(3)

A 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladat

a)	végrehajtására vezényelt katonát nem terheli az e törvény szerinti fegyverhasználati kötelezettség,

c)	végrehajtása során nem minősül lőfegyverhasználatnak a gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, az elfogó háló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló egyéb kilövő eszközzel történő célba juttatása.

36. A katonai szervezetek fegyverhasználata

55. §

(1)

A katonai szervezetek fegyverhasználati joghoz kötött feladataik végrehajtására rendszeresített fegyverzetüket a törvényben, a nemzetközi szerződésekben, valamint a jogszabályoknak megfelelő elöljárói parancsokban meghatározottak szerint használják. Kötelékben a katona csak a kötelék parancsnokának parancsára használhatja fegyverét. A katonai szervezetek - a cél eléréséhez feltétlenül szükséges és arányos mértékben - törvényben meghatározott feltételek szerint más kényszerítő eszközt is alkalmazhatnak.

(2)	A katonai szervezetek e törvényben meghatározott feladatok végrehajtására való felkészülés érdekében a kiképzés során is használják, működtetik fegyverzetüket.

(3)	A honvédelemért felelős miniszter által kijelölt katonai szervezetek fegyveresen, fegyverhasználati joggal teljesítik a nemzetközi szerződésben foglalt katonai kötelezettségeket.

(4)

Ha a (3) bekezdés szerinti műveletet folytató többnemzeti katonai szervezet vagy a Honvédséggel együttműködő szövetséges fegyveres erő műveleti utasítása, harctevékenységi előírásokat tartalmazó dokumentuma és az ezek alapján kiadott parancsok szerint harctevékenységet kell végezni, a fegyverhasználat és más kényszerítő eszközök alkalmazása során ezen dokumentumoknak a hazai jogszabályokban nem szabályozott előírásait is érvényesíteni kell.

(5)	A fegyverhasználatot a harceszköz használatára vonatkozó szabályzatok szerint, az ellenállás leküzdéséhez szükséges és arányos erőt alkalmazva kell végezni.

37. A katona fegyverhasználata

56. §

(1)	A fegyverhasználat a legsúlyosabb kényszerítő eszköz alkalmazása, amelynek során a fegyveres szolgálatot teljesítő katona - saját elhatározásából vagy parancsra - szándékosan személyre irányított, célzott lövést ad le.

(1a)	A katona a 36. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása során is viselheti rendszeresített egyéni lőfegyverét, azonban azt csak jogos védelem vagy végszükség esetén használhatja.

(2)	Fegyveren az (1) bekezdés alkalmazásában a Honvédségnél rendszeresített egyéni lőfegyvert kell érteni. A lőfegyver használhatatlanná válása vagy hiánya esetén fegyvernek kell tekinteni a testi sérülés okozására vagy az élet kioltására alkalmas bármely más eszközt is.

(3)

A fegyveres szolgálatot teljesítő katona - ha más kényszerítő eszközt nem alkalmazhat, vagy az nem vezetett eredményre, és a szolgálati feladatának teljesítéséhez feltétlenül szükséges - a jogos védelem és a végszükség esetén kívül is jogosult és köteles fegyvert használni:

a)	fegyveres szolgálat ellátása során a maga vagy társa, az őrzött, védett személyek, létesítmények vagy tárgyak biztonságát veszélyeztető, bárki részéről elkövetett támadás vagy az őrzött objektumba, lezárt területre történő jogellenes behatolás megakadályozására,

b)	fogoly őrzésére, kísérésére irányuló szolgálatban, ha a fogva tartott vagy bárki az őrt megtámadja,

c)	a szolgálatban lévő katonai rendész a katona vagy a polgári személy általi támadás elhárítására, és a jogszerű intézkedéssel szembeni tettleges ellenállás leküzdésére.

d)	katonai futárszolgálati feladatok ellátása során, a maga vagy társa elleni, illetve a rábízott küldemény biztonságát veszélyeztető támadás elhárítására.

(4)

A támadás az a tevékenység, amely a támadó részéről közvetlenül:

a fegyveres szolgálatot teljesítő katona élete vagy testi épsége ellen irányul, vagy a katonát a szolgálata ellátására képtelen állapotba helyezi, vagy ilyen cselekményt megkísérel, veszélyezteti az őrzött, védett személyek, létesítmények vagy tárgyak biztonságát, vagy az őrzött objektumba, lezárt, védett és biztosított területre való jogellenes behatolásra,

b)	a fogoly kiszabadítására, az őrhely, az őrzött objektum, és tárgyak megrongálására, használhatatlanná tételére, megszerzésére, birtoklására vagy megsemmisítésére irányul.

57. §

(1)

Katonával szemben lőfegyver használható - ha más intézkedésre, kényszerítő eszköz alkalmazására nincs mód vagy az eredménytelen volt - az 56. §-ban meghatározottakon túl:

a)	lőfegyver, robbanóanyag, robbantó szerkezet vagy azt magában foglaló haditechnikai eszköz, és az élet kioltására vagy élő erő harcképtelenné tételére rendszeresített más anyag erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására,

b)	élet, a testi épség elleni bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal, robbantó szerkezettel való elkövetésének megakadályozására,

c)	szándékos emberölés elkövetésének megakadályozására vagy megszakítására,

d)	közveszélyokozás, terrorcselekmény elkövetésének megakadályozására vagy megszakítására,

e)	a fegyver és az élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló felszólítás eredménytelensége esetén, ha a magatartás annak ember elleni közvetlen felhasználására utal.

(2)

Az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott esetekben, továbbá, ha a lőfegyvert tömegben levő katonával szemben kell alkalmazni, a katona köteles a rendőrség segítségét kérni, kivéve, ha az eset összes körülményei folytán erre már nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, a katona vagy más személy életét, testi épségét veszélyezteti.

58. §

(1)

A fegyverhasználatot - kivéve, ha a műveletek jellege nem teszi lehetővé - meg kell előznie:

a)	felszólításnak cselekvésre vagy a kifogásolt jogellenes magatartás abbahagyására,

b)	más személy segítségül hívásának,

c)	lehetőség szerint más kényszerítő eszköz alkalmazásának,

d)	figyelmeztetésnek, hogy fegyverhasználat következik és

e)	figyelmeztető lövésnek.

(2)	A fegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán azokra már nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, az intézkedő katona vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.

(3)	Fegyverhasználat során kerülni kell az élet kioltását.

(4)

Nincs helye fegyverhasználatnak:

a)	ha annak indoka már megszűnt,

b)	megtorlásként,

c)	ha a támadás elhárítása tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető,

d)	ha olyan személy életét vagy testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn,

e)	magatehetetlen személlyel, valamint a konfliktusban részt nem vevő terhes nővel és gyermekkorúval szemben, ha e körülményekről az intézkedőnek tudomása van, vagy azok számára nyilvánvalóan felismerhetők,

f)	jogellenesen összegyűlt, vagy fegyvertelenül jogellenes magatartást tanúsító tömeg, katonai csoportosulás szétoszlatására,

g)	amikor a katona a Honvédség feladatait fegyverhasználati jog nélkül hajtja végre, kivéve a jogos védelem és végszükség esetét.

(5)	Tömegben, katonai csoportosulásban levő katona ellen fegyver használata kizárólag akkor jogszerű, ha vele szemben a fegyverhasználat feltételei fennállnak. A fegyverhasználatnak az egyes katona ellen kell irányulnia.

(6)

A tömegben, katonai csoportosulásban levő katonával szembeni fegyverhasználatot - a következő sorrendben - meg kell előznie:

a)	a tömeg vagy katonai csoportosulás szétoszlatására, vagy a jogellenes magatartás megszüntetésére irányuló felhívásnak,

b)	a tömeg vagy katonai csoportosulás szétoszlatására irányuló egyéb kényszerítő eszköz alkalmazásának, valamint

c)	az (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltaknak.

38. Az egyéb intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazása

58/A. §

A katonai rendész feladata ellátása során igazoltathatja azt a honvédelmi szervezetek által használt objektum területén vagy annak közvetlen környezetében tartózkodó - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálya alá nem tartozó - személyt, akinek a személyazonosságát a Honvédség rendeltetésszerű tevékenységének rendészeti biztosítása érdekében, az ott tartózkodása jogszerűségének tisztázása céljából kell megállapítani. A katonai rendész - ha lehetséges - az igazoltatás során együttműködik a rendőrséggel.

59. §

(1)	Katonával szemben az őr-, ügyeleti, rendészeti és fogolykísérő szolgálatot teljesítő katona, továbbá a szolgálati elöljáró, és parancsára alárendeltje egyéb kényszerítő eszközt is alkalmazhat.

(2)	Polgári személlyel szemben egyéb kényszerítő eszközt az őr-, ügyeleti, rendészeti és fogolykísérő szolgálatot teljesítő katona abban az esetben alkalmazhat, ha az őt megtámadja vagy szolgálati feladata teljesítésében egyéb módon akadályozza.

(3)	Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre vagy használatára nincs lehetőség, más eszköz is igénybe vehető, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának a feltételei fennállnak, és az alkalmas az intézkedéssel elérni kívánt cél megvalósítására.

(4)	Nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, vagy az intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható.

(5)

E törvény alkalmazásában a lőfegyveren kívüli kényszerítő eszközök a következők:

a)	testi kényszer,

b)	könnygázszóró készülék,

c)	elektromos sokkoló eszköz,

d)	gumibot, tonfa,

bilincs,

f)	szolgálati kutya.

60. §

(1)	A katona testi erővel a támadás elhárítására, valamely cselekvés kikényszerítésére vagy abbahagyására, valamint a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére testi kényszert alkalmazhat.

(2)	Ha a testi kényszer a célját nem érte el vagy alkalmazására nincs lehetőség, a cél elérésére könnygázszóró készülék, elektromos sokkoló eszköz vagy gumibot használható.

(3)

Bilincs alkalmazható a személyi szabadságában korlátozott vagy korlátozni szükséges katona, vagy polgári személy

a)	támadásának vagy ellenszegülésének megtörésére, valamint

b)	önkárosításának, szökésének, engedély nélküli eltávozásának, vagy ezek kísérletének megakadályozására.

(4)	A katona szájkosárral ellátott szolgálati kutyát - pórázon vagy anélkül - kényszerítő eszközként akkor alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak.

(5)	A katona szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat, ha intézkedésével szembeni tevőleges ellenállás leküzdéséhez szükséges.

(6)

A katona szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat

a)	súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására,

b)	személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására,

c)	az őrzött objektumok megtámadásának elhárítására, vagy illetéktelen behatolás megakadályozására.

39. A fegyver és más kényszerítő eszközök alkalmazásának közös szabályai

61. §

(1)

A fegyver és egyéb kényszerítő eszköz alkalmazása során megsérült személy részére, a szolgálat megszakítása nélkül, szükség esetén mások segítségül hívásával, segítséget kell nyújtani, és gondoskodni kell arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön.

(2)

A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul jelenteni kell, aki a kényszerítő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét köteles megvizsgálni, majd - a műveleti területen, valamint a 36. § (1) bekezdés h) és k) pontja szerinti feladat végrehajtása során végzett katonai tevékenység kivételével - álláspontjáról a kényszerítő eszköz alkalmazásától számított nyolc napon belül értesíti azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták. Ha a kényszerítő eszközt utasításra alkalmazták, a jelentés megtétele az utasítást adó elöljáró kötelezettsége, és annak jogszerűségéről a Honvéd Vezérkar főnöke foglal állást.

(3)	A kényszerítő eszköz jogszerűtlennek minősített használatáról a katonai ügyészt vagy a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyészt nyolc napon belül, ha pedig a kényszerítő eszköz használata testi sérülést vagy halált okozott, haladéktalanul értesíteni kell.

61/A. §

(1)

Műveleti területen végzett katonai tevékenység során a katona, amennyiben azt a műveletet folytató többnemzeti katonai szervezet vagy a Honvédséggel együttműködő szövetséges fegyveres erő műveleti utasítása, harctevékenységi előírásokat tartalmazó dokumentuma megengedi, az abban foglaltak szerint, a nemzetközi jog normáival összhangban testi sérülés okozására alkalmas kényszerítő eszközt is használhat, azonban annak használata nem irányulhat az emberi élet kioltására.

(2)	Az (1) bekezdés alkalmazása során nem minősül lőfegyverhasználatnak a gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, az elfogó háló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló egyéb kilövő eszközzel történő célba juttatása.

61/B. §

(1)	Akinek a Honvédség állományába tartozó személy VIII. fejezet szerinti intézkedése, annak elmulasztása vagy kényszerítő eszköz alkalmazása alapvető jogát sértette, illetve jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat a Magyar Honvédség parancsnokához.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy cselekvőképességében bármely ügycsoportban korlátozott nagykorú személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat.

(3)	A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető. Jogi képviselőként jogvédelemmel foglalkozó egyesület vagy alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója is eljárhat.

(4)	A panasz elbírálása közigazgatási hatósági eljárásban történik, a közigazgatási hatósági eljárás tárgyi költségmentes.

(5)	A panaszt az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt követő harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a beérkezéstől vagy - ha áttételre kerül sor - az áttételtől számított harminc napon belül kell elbírálni.

(6)	A panasz elbírálásáról hozott döntés közigazgatási perben támadható meg.

61/C. §

A 61/B. § szerinti jogról az érintettet az intézkedés során, vagy a kényszerítő eszköz alkalmazását követően megfelelően tájékoztatni kell.

40. A légierőre vonatkozó különös fegyverhasználati szabályok

62. §

(1)

A Magyarország légterének oltalmazásában részt vevő szövetségi és magyar légvédelmi készenléti erők feladatköre a légteret megsértő, vagy jogosulatlanul igénybe vevő, az azonosítatlan, ismeretlen szándékkal repülést végző vagy ott ellenséges tevékenységet folytató, repülési szabályt sértő, továbbá a bajbajutott légi járművekre terjed ki.

(2)	A szövetség által meghatározott NATO felelősségi körzet légterének oltalmazásában részt vevő, NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti erők a stratégiai parancsnok alárendeltségében, a NATO regionális illetékes parancsnokának irányítása alatt teljesítik szolgálatukat.

(3)

A Magyarország légterének oltalmazásában részt vevő magyar és szövetséges légvédelmi készenléti erők fegyvereivel figyelmeztető vagy megsemmisítő tűz nyitható az ország légterében tartózkodó légi járműre, ha az

a)	fedélzeti fegyverzetét alkalmazza, vagy

b)	más módon fegyverrel vagy eszközzel az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos, erőszakos cselekményt követ el, illetve katasztrófát idéz elő, vagy

c)	egyértelműen arra lehet következtetni, hogy az a) vagy a b) pont szerinti cselekmény elkövetésére törekszik, és a légvédelmi készenléti erők felszólításának szándékosan nem tesz eleget.

(4)	Az (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a felszólítás, és a figyelmeztető tűz mellőzhető, ha az eset összes körülményei folytán arra már nincs idő, és a késedelem az élet- és vagyonbiztonság sérelmével járna.

(5)	A NATO műveleti alárendeltségében levő magyar vagy a szövetséges légvédelmi készenléti erői magyar légtérben történő figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancs végrehajtására csak a Honvédség légierő ügyeletes parancsnokának megerősítésével kerülhet sor.

(6)	A magyar vagy külföldi légtérben nemzeti alárendeltségű magyar légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancsot a Honvédség légierő ügyeletes parancsnoka adhat.

(6a)

A magyar légtérben nemzeti alárendeltségű szövetséges légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancsot a Honvédség légierő ügyeletes parancsnoka adhat, vagy a parancs végrehajtására csak a Honvédség légierő ügyeletes parancsnokának megerősítésével kerülhet sor.

(7)	Az elfogást végrehajtó repülőgép vezetője az ellene irányuló közvetlen támadás elhárítása érdekében - azonnali jelentési kötelezettség mellett - saját elhatározása alapján tüzet nyithat.

(8)	A (3)-(7) bekezdés szerinti eseményekről haladéktalanul jelentést kell tenni a honvédelemért felelős miniszternek, aki tájékoztatja a miniszterelnököt. Az eseményről és a megtett intézkedésekről a Kormány az Országgyűlést és a köztársasági elnököt haladéktalanul tájékoztatja.

40/A. A katonai kibertér műveletekre vonatkozó különös szabályok

62/A. §

(1)

A Honvédség katonai kibertér műveleti erői jogszabályban meghatározottak szerint folyamatosan ellátják

a honvédelmi szervezetek - ide nem értve a KNBSZ-t - és az e törvény szerinti katonai feladatok - ideértve az ezekre való felkészülést és a gyakorlatokat - kibertérből érkező fenyegetésekkel és támadásokkal szembeni védelmét, az arra történő felkészülést és - a külön jogszabályban meghatározott elektronikus információbiztonsági feladatokra figyelemmel - a kapcsolódó biztonsági feladatokat,

b)	az a) pont szerinti feladatokkal összefüggésben a folyamatban lévő, kibertérből érkező támadás megszakításához szükséges intézkedések végrehajtását, vagy annak kezdeményezését, valamint

c)	külön döntés szerint a Magyarország biztonságát, honvédelmi érdekeit, vagy szövetségesi kötelezettségeit sértő vagy fenyegető rendszerekkel szembeni katonai kibertér műveleti fellépést.

(2)

Az (1) bekezdés a) pontja szerinti katonai feladatok ellátásának védelme kapcsán felmerülő részfeladatokat a Magyar Honvédség parancsnoka határozza meg. Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti feladatok szakmai koordinációjáért - a kapcsolódó közjogi döntések keretei között - a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt kibervédelmi ügyeletes parancsnok felel.

(3)

Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedéseket a Honvédség kibertér műveleti erői önállóan hajtják végre, akkor

a)	az intézkedések végrehajtását a (2) bekezdés szerinti parancsnok, vagy annak helyettese, szükség esetén elöljáró parancsnok rendelheti el,

b)	az alkalmazott intézkedésnek a folyamatban lévő támadással arányosnak kell lennie és törekedni kell arra, hogy az a támadás megszakításán túli eredményre, sérelemre ne vezessen,

c)	a szükséges intézkedések végrehajtásáról azonnal tájékoztatni kell a honvédelemért felelős minisztert, a Magyar Honvédség parancsnokát, valamint a KNBSZ kibertér műveleti szakfeladatokra kijelölt szervezeti egységét,

d)	a támadás megszakítását követően meg kell vizsgálni a védelem fokozásához szükséges további intézkedések körét, illetve az ország védelmével összefüggő további döntések szükségességét a Magyar Honvédség parancsnokának történő egyidejű jelentéssel.

(4)	A (3) bekezdés c) pontja szerinti értesítés esetén a KNBSZ kibertér műveleti szakfeladatokra kijelölt szervezeti egysége azonnal értesíti Magyarország jogszabályban kijelölt kibervédelmi szervezeteit.

(5)

Külföldről érkező jelentős támadás esetén a foganatba vett intézkedésekről és azok okairól - katonadiplomáciai úton, a külpolitikáért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett - értesíteni kell a támadók helye szerinti államot - érintettség esetén a NATO-t, az Európai Uniót, és a két- vagy többoldalú megállapodás alapján együttműködő feleket -, vagy kezdeményezni kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságoknál a támadók felelősségre vonásához szükséges eljárásokat.

(6)

Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fellépésre az ott meghatározottak nemzetbiztonsági információkkal megerősített fennállása esetén - a kapcsolódó közjogi döntések keretei között -,

a)	szövetségi kötelezettség teljesítésének keretében,

b)	nemzetközi művelettel összefüggésben, vagy

c)	honvédelmi veszélyhelyzet idején

a kibervédelmi ügyeletes parancsnok döntése alapján van lehetőség.

(6a)

Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fellépésre az ott meghatározottak nemzetbiztonsági információkkal megerősített fennállása esetén - a kapcsolódó közjogi döntések keretei között -

a)	különleges jogrendben, valamint

b)	a (6) bekezdéstől eltérő egyéb esetben a Kormány döntése alapján van lehetőség.

(7)

Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fellépés keretében megvalósuló cselekmények, intézkedések tekintetében

a)	törekedni kell az okozott sérelemmel, vagy közvetlen fenyegetéssel arányos fellépésre,

b)	biztosítani kell az összhangot a kapcsolódó műveleti, nemzetbiztonsági, diplomáciai érdekekkel és törekvésekkel,

c)	olyan eljárásokat kell alkalmazni, amelyek a kibertéren keresztül tudják garantálni a sérelmek jövőbeni megismétlődésének megakadályozását, vagy a közvetlen fenyegetés beteljesülését, és

d)	figyelembe kell venni az alkalmazott módszerek és eljárások katonai szükségességét.

(8)	A (6) bekezdésben meghatározott döntéshozatal rendjét a Kormány a 21. § (1) bekezdés o) pontjára figyelemmel határozza meg, különösen az elrendeléshez szükséges jelentések és információk körének, valamint a döntéshozatal folyamatának és jogosultjainak meghatározásával.

(9)	Az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátáshoz szükséges műveleti információkat a Honvédség kibertér műveleti erői a kibertérre irányuló önálló felderítő tevékenység, valamint a katonai egységes felderítő rendszer útján szerzik be.

(10)

Az (1) bekezdés szerinti feladatok tervezése és végrehajtása érdekében az állami szervek és a 18. § (2) bekezdésében felsorolt állami szervnek nem minősülő, honvédelemben közreműködő szervek együttműködnek, a kapcsolódó szolgáltatási tevékenységet folytató gazdasági társaságok együttműködhetnek a Honvédség katonai kibertér műveleti erőivel.

62/B. §

A katonai kibertér műveleti erők ügyelnek arra, hogy eljárásuk vagy intézkedésük lehetőség szerint minél kisebb zavarkeltéssel és károkozással járjon. Ha a 62/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti fenyegetés vagy támadás elhárítása, vagy megszakítása érdekében tett intézkedések során vagy azzal összefüggésben a katonai kibertér műveleti erők kárt okoznak, de az intézkedés elmulasztása feltehetően sokkal súlyosabb következménnyel járt volna, az így okozott károkért a katonai kibertér műveleti erőket nem terheli felelősség, kivéve, ha azokat szándékosan vagy súlyos gondatlanságból eredően okozták.

41. A katonai jelképek és jelzések

63. §

(1)	Katonai jelképek: a Honvédség főparancsnokának lobogója, a csapatzászló, a zászlószalag, a hadilobogó, az árbocszalag, a történelmi zászlósor és a felségjel.

(1a)	A Honvédség főparancsnokának lobogója a köztársasági elnök által használt címert a csapatzászló elemeivel ötvözi.

(2)	A csapatzászlóra elismerésként ünnepélyes alkalmakkor a honvédelemért felelős miniszter vagy a Magyar Honvédség parancsnoka zászlószalagot köthet.

(3)	A Honvédség hadihajói az állami felségjog jelzésére hadilobogót használnak. A hadihajók árbocjelvénye az árbocszalag, a rangidős parancsnoki lengő és a miniszteri lengő.

(4)	A történelmi zászlósor a magyar történelem kiemelkedő hadieseményeinek, valamint állandó hadseregeinek zászlóiból áll. A történelmi zászlósor nemzeti ünnepek állami rendezvényein, és kiemelkedő katonai rendezvényen katonai tiszteletadással vonultatható fel.

(5)	A Honvédség szárazföldi, légi és vízi járművei, katonai járművek - a hadviselés szabályaira vonatkozó nemzetközi egyezményeknek megfelelően - a nemzeti hovatartozásuk jelzésére jelvényt, felségjelet viselnek.

(6)	A személyi állomány, a csapatok és a járművek megkülönböztetésére jelzéseket kell alkalmazni. Ezek a katonai egyenruha, a katonai rendfokozati jelzés, a csapatkarjelzés és csapatjelvény, a Honvédség meghatározott közúti, légi és vízi járműveinek jelzései, valamint az összefoglaló honvéd elnevezés.

(7)

A tényleges állomány tagjai beosztásukhoz és feladataik végrehajtásához egyenruhát viselnek, a nyugállományúak a honvédelem érdekében végzett tevékenységük során egyenruhát viselhetnek. Egyenruha viselése miniszteri rendeletben meghatározottak szerint engedélyezhető a szolgálaton kívüli állománynak, továbbá a rendelkezésre állása időszakában az önkéntes tartalékosnak és műveleti területen a rendvédelmi szerv tagjának, ha a Honvédség érdekében végeznek tevékenységet. Az önkéntes tartalékos a rendelkezésre állása időszakában a szerződésében meghatározott esetben is viselhet egyenruhát. A Kit. 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti politikai szolgálati jogviszonyban álló politikai felsővezető, valamint a szakmai felsővezető műveleti területen egyenruhát viselhet. Más személyek részére a Honvédségnél rendszeresített egyenruha, vagy azzal összetéveszthető ruházat viselete tilos.

(7a)	Az arra jogosult az öltözködésre vonatkozó szabályok betartásával kizárólag a Honvédségnél rendszeresített egyenruhát viselhet. Miniszteri rendeletben meghatározott esetekben az egyenruha viselése megtiltható, előzetes írásbeli engedélyhez köthető, megvonható, valamint egészségi okból korlátozható.

(8)

A Honvédség tényleges állományú tagjának rendfokozatát az egyenruhán elhelyezett rendfokozati jelzések fejezik ki. A honvéd tisztjelöltek és a honvéd altiszt-jelöltek egyenruhájukon rendfokozat helyett évfolyamjelzést viselnek. Az önkéntes tartalékos a szerződésben meghatározottak szerint rendfokozatot visel. Rendszeresített rendfokozat viselésére kizárólag a tényleges állomány tagja, a rendvédelmi szervek állománya, valamint - a rá vonatkozó korlátozásokkal - e szervezetek nyugállományú tagja és az önkéntes tartalékos jogosult. Amennyiben a szolgálaton kívüli állomány tagjának egyenruha viselete engedélyezett, legutolsó rendfokozatát az egyenruhán elhelyezett rendfokozati jelzések fejezik ki. Az arra jogosult a rendfokozatát vagy az évfolyamjelzését neve feltüntetése után használja. A rendfokozatát az önkéntes tartalékos az önkéntes tartalékos állományra, a nyugállomány tagja a nyugállományra, a szolgálaton kívüli állomány tagja a szolgálaton kívüli állományra utaló megjelöléssel használhatja. A név és a rendfokozat között a képzettségére utaló jelző nem használható.

(9)	A csapatkarjelzés a Honvédség tényleges állományú tagja karjelzés szerinti honvédelmi szervezethez való tartozásának és korábbi honvédelmi szervezetének megkülönböztető jele.

(10)	A honvédelemért felelős miniszter miniszteri rendeletben meghatározottak szerint engedélyezi a miniszteri rendeletben meghatározott, a Honvédséghez köthető megjelölések használatát.

HARMADIK RÉSZ

A Honvédség tényleges katonai és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok rendeletben - a békeidőszakban irányadó szabályoktól eltérően - állapíthatók meg. Rendelet alapján:

A Honvédség tényleges katonai, honvédelmi alkalmazotti és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok rendeletben - a békeidőszakban irányadó szabályoktól eltérően - állapíthatók meg. Rendelet alapján:

A Honvédség tényleges katonai, honvédelmi alkalmazotti és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottainak adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályok rendeletben - a békeidőszakban irányadó szabályoktól eltérően - állapíthatók meg. Rendelet alapján:

A Kormány az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdésének alkalmazása körében elrendelheti

NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

X. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

47/A. A NATO Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárási szabályok

79/A. §

(1)

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályairól és az eljáró szervezetről szóló kormányrendeletben szabályozott szakmai és gazdasági alkalmasságra vonatkozó értékelési eljárás során az értékelés iránt benyújtott kérelem megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül a honvédelemért felelős miniszter - ha a kérelem hiányos - hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.

(2)	A hiánypótlásra vonatkozó felhívásban meg kell jelölni a kérelem hiányosságait és a hiánypótlási határidőt, amely harminc napnál hosszabb nem lehet.

(3)	A honvédelemért felelős miniszter a gazdálkodó szervezet szakmai és gazdasági alkalmasságáról negyvenöt napos ügyintézési határidőn belül dönt.

47/B. A honvédelmi szakkérdést érintő közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó sajátos szabályok

79/B. §

Ha törvény vagy kormányrendelet alapján elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban szakhatóságként a miniszter jár el, törvény vagy kormányrendelet a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban szakhatóságot nem jelöl ki és a fellebbezés érinti a miniszter szakhatósági állásfoglalását, a másodfokú döntést hozó hatóság megkeresi a minisztert és a miniszter véleményét a döntése során figyelembe veszi.

47/C. Kártérítésre kötelezés mellőzése

79/C. §

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) alapján a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség alól mentes gépjárművek körének és nyilvántartásának szabályairól, az e gépjárművek által okozott károk megtérítését és rendezését végző szervek kijelöléséről, működéséről, valamint a mentesített gépjárművek igazolóeszközzel történő ellátásáról szóló HM rendelet szerint mentesített gépjárművel harmadik személynek, valamint a mentesített gépjárműben okozott kár esetén a gépjármű vezetőjétől kizárólag a Gfbt. 34. § (1) bekezdés a)-d), f) és g) pontja szerinti esetben követelheti a munkáltató a kifizetett kártérítési összeg és a mentesített gépjárműben okozott kár megtérítését.

47/D. A honvédelmi szervezetek jogi képviselete

79/D. §

A honvédelemért felelős miniszter a honvédelmi szervezetek bíróság, közjegyző, ügyészség, nyomozó hatóság vagy más hatóság előtti képviseletének ellátására a jogszabály szerint arra jogosult személynek általános vagy eseti meghatalmazást adhat.

47/E. A Honvédség zártcélú hírközlő hálózata

79/E. §

(1)	A Honvédség irányítási és vezetési feladatai érdekében állandó és tábori telepítésű zártcélú hírközlő hálózatot üzemeltet.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti zártcélú hírközlő hálózat működtetéséről és fejlesztéséről a Magyar Honvédség parancsnoka (a Honvéd Vezérkar főnöke) gondoskodik.

47/F. Kártérítési igényről történő lemondás

79/F. §

A honvédelemért felelős miniszter az általa vezetett minisztériumot vagy a Honvédséget valamely állam fegyveres erejével szemben megillető kártérítési igényéről nemzetközi szerződés, nemzetközi megállapodás vagy viszonossági nyilatkozat alapján, az abban foglalt mértékig lemondhat.

48. Értelmező rendelkezések

E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásában

80. §

E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásában

1.	alkalmazás: a fegyveres erő rendeltetésszerű, a fegyveres konfliktusok jogának hatálya alá tartozó harctevékenysége,

állomásozás: az átvonuláshoz szükséges időt, illetve a gyakorlat és hozzá kapcsolódó államhatár-átlépés időtartamát meghaladó, a Honvédség esetében tartós külföldi, külföldi fegyveres erők esetében tartós magyarországi, elsősorban a katonai jelenlétre irányuló tervezett jelenlét, amelynek fő célja, hogy konkrét művelet, gyakorlat vagy más tevékenység nélkül is folyamatos jelenlétet biztosítson. Állomásozásnak tekintendő a fegyveres erők olyan rendszeresen ismétlődő tevékenységéből eredő, nem feltétlenül ugyanazon alakulatok elsősorban a katonai jelenlétre irányuló tartós jelenléte is, mellyel a Honvédség külföldi vagy külföldi fegyveres erő magyarországi jelenléte állandónak vagy folyamatosnak tekintendő,

befogadó nemzeti támogatás: Magyarország, a honvédelmi szerv és a honvédelemben közreműködő szervek által békeidőszakban, hadiállapot, szükségállapot esetén a szövetséges fegyveres erőknek vagy más külföldi fegyveres erőknek Magyarország területén tartózkodásuk vagy azon történő átvonulásuk során nyújtott, egyoldalúan vállalt vagy nemzetközi szerződéseken és azok végrehajtási megállapodásain alapuló polgári és katonai támogatás,

4.	békefenntartás: a Honvédség nem alkalmazás körébe tartozó, a szemben álló felek hozzájárulásával történő tevékenysége, amelynek célja a felek megállapodása végrehajtásának elősegítése, valamint közreműködés a lakosság biztonságos életfeltételeinek helyreállításában,

7.	gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet,

határátlépéssel járó csapatmozgás: a honvédségi szervezeteknek az államhatár átlépésével járó olyan külföldi tevékenysége vagy tartózkodása, külföldi fegyveres erő esetén az államhatár átlépésével járó magyarországi tevékenysége vagy tartózkodása, vagy Magyarországon történő átutazása, amely a csapatmozgásban részt vevő katonai erő tevékenységének céljára, időtartamára, természetére vagy létszámára, eszközeire, felszerelésére, fegyverzetére tekintettel közjogi engedélyezést igényel,

Honvédség fegyverzete: a Honvédségnél rendszeresített valamennyi lőfegyver és minden olyan egyéb harceszköz - tekintet nélkül műszaki jellemzőire és alkalmazási módjára -, amely alkalmas a szemben álló erők és eszközök leküzdésére, ide nem értve a kibertérben végrehajtott műveletekhez szükséges technikai eszközöket és eljárásokat,

11a.

honvédelmi egészségügyi szolgáltató: a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint egészségügyi szolgáltatónak minősülő honvédelmi szervezet, amely a Kormány rendeletében meghatározott megyei intézmény kategóriával azonos besorolású egészségügyi intézmény,

11b.	honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység: a honvédelmi egészségügyi szolgáltató alapító okiratában meghatározott, közfinanszírozott területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szervezeti egység,

12.

honvédelmi igazgatás: a védelmi igazgatás részét képező feladat- és szervezetrendszer, amelynek keretében az ország védelmére létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek, továbbá a honvédelemben közreműködő más szervek ellátják az 1. § (3) bekezdésében meghatározottak honvédelemre való felkészítésével, az országvédelemmel és a honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,

12a.

honvédelmi összekötő: a honvédelemben közreműködő szerv honvédelmi felkészülési és védekezési szakmai feladatait támogató, e feladat ellátására a honvédelemért felelős miniszter által - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tájékoztatása mellett - kijelölt, a honvédelemért felelő miniszter által az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott végzettséggel rendelkező személy,

13.	honvédelmi szervezet: a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet, a Honvédség, valamint a KNBSZ,

14.	honvédségi szervezet: a Magyar Honvédség Parancsnoksága, valamint alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek,

15.	honvéd: rendfokozatára tekintet nélkül a Honvédség tényleges állományú tagja,

16.

honvédelmi érdek: Magyarország biztonságát, katonai védelmi képességét meghatározó módon befolyásoló körülmények összessége, ideértve különösen a törvényes rend védelméhez, a függetlenség elleni támadó szándékú törekvések, a szuverenitást és területi integritást sértő vagy veszélyeztető törekvések elhárításához, a szövetségesi kötelezettségek teljesítéséhez, a szövetségi és honi védelmi infrastruktúra működésének, fejlesztésének biztosításához fűződő érdekeket,

16a.	honvédelmi referens: a polgármester honvédelmi felkészülési és védekezési szakmai feladataiban közreműködő, e feladat ellátására a polgármester által kijelölt, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott végzettséggel rendelkező személy,

17.

humanitárius művelet: a fogadó ország beleegyezésével vagy erre jogosult nemzetközi szervezet felhatalmazásával a Honvédség érdemi közreműködésével folytatott segítő tevékenység, amely a fegyveres konfliktus, a természeti vagy civilizációs katasztrófa által okozott olyan helyzet elhárítására és következményeinek csökkentésére irányul, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, alapvető ellátását, a természeti környezetet súlyos mértékben veszélyezteti, károsítja,

17a.

Honvédséghez köthető megjelölések: miniszteri rendeletben megállapított

a)	szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat is;

b)	ábra, kép;

c)	sík- vagy térbeli alakzat,

d)	szín, színösszetétel, fényjel, hologram;

hang;

f)	mozgást megjelenítő megjelölés;

g)	pozíciómegjelölés;

h)	multimédia-megjelölés;

i)	mintázat; valamint

j)	az a)-i) pontban szereplő megjelölés kombinációja,

18.	igénybevevő: a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott honvédelemben közreműködő szervek és a honvédségi szervezet,

18a.	információs művelet: a műveleti területen lévő személyek és azok csoportjai információs ellátottságának módosítására, valamint a Honvédség erőinek és műveleteinek kedvező információs környezet kialakítására irányuló szervezett és rendszerszerűen felépített tevékenységek összessége.

19.	külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység: a Honvédség részvétele a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett területen, a polgári lakosok élete, testi épsége, egészsége, az életfenntartáshoz szükséges alapvető javak biztosítása érdekében,

20.

katonai igazgatás: a közigazgatási szervek jogilag szabályozott és a honvédelmi igazgatás részét képező olyan tevékenysége, amely a haza fegyveres védelme feltételeinek megteremtése és megvalósítása érdekében a jogalanyok honvédelmi kötelezettségeinek és önként vállalt honvédelmi feladatainak tervezésére, valamint a kötelezettségek és a vállalt feladatok végrehajtására irányul,

20a.

korlátozott elérésű terület: a honvédelmi szervezetek működésére szolgáló olyan helyszín, amelyre a belépés meghatározott feltételek megléte esetén engedélyezhető, amely feltételeknek való megfelelést a belépési jogosultság ellenőrzésére kijelölt személy esetileg vizsgálja; ilyen terület:

a)	a minősített adat tárolására, feldolgozására kijelölt biztonsági terület;

b)	a védett körlet, amely az ország honvédelme szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró és különlegesnek minősülő haditechnikai eszköz, így különösen fegyver, fegyverrendszer, részegység vagy más technikai eszköz elhelyezésére szolgáló területrész, épületrész, helyiség;

a zárt körlet, amely a pénztár, az ügyintézői forgalomtól elhatárolt ügyviteli helyiség, irattár és a híradó-informatikai rendszer üzemelését biztosító helyiség, valamint a fegyverszoba és minden további olyan, funkciója alapján korlátozott belépést indokoló helyiség, amelyet az objektumparancsnok helyi szabályozásban kijelöl;

a szelektív zóna, amely a zavartalan feladatellátás biztosítása - így különösen a műveletvezetési, a különleges jogrendhez kapcsolódó védelmi igazgatási, tervezési, a stratégiai szintű döntéselőkészítési feladatok ellátásának biztosítása - céljából a honvédelmi szervezet működésére szolgáló területen belül külön beléptetőponttal elhatárolt olyan terület − helyiség, helyiségcsoport, folyosó, épületrész, épület −, amelyre a belépési jogosultság a zónában elhelyezett személyi állomány részére biztosított, más személyek részére a szelektív zóna felügyeletére kijelölt vezető engedélyezéséhez kötött;

e)	az előzetes regisztrációhoz kötött rendezvény, értekezlet helyszínéül szolgáló helyiség;

f)	az a)-e) pont szerinti területnek nem minősülő olyan terület, amelyre a belépés ellenőrzött, illetve amelyre történő belépéshez külön engedély szükséges,

21.	meghagyás: munkakörhöz kapcsolódóan és névre szólóan végrehajtott eljárás, amely során jogszabály vagy hatósági határozat alapján meghagyásba bevont szerv által kijelölt személyek a meghagyási névjegyzékbe kerülnek, és akiket ez alapján behívásra ideiglenesen nem tervezhető kategóriába sorolnak,

22.	műveleti terület: a műveleti tervben meghatározott és kijelölt földrajzi terület és a felette levő légtér, továbbá a kibertér,

23.	NATO Biztonsági Beruházási Programja: azon katonai célú beruházások, fejlesztések összessége, amelyeket a NATO védelmi képességének megőrzése vagy fokozása érdekében tervez és - a jogszabályban meghatározott bírságok kivételével - közterhektől mentesen valósít meg,

25.	NATO Állandó Védelmi Tervek: az Észak-atlanti Tanács által előzetesen jóváhagyott műveleti tervek, melyek végrehajtásáról a tagállamok a gyorsított döntéshozatali eljárásrend alapján hoznak döntést,

26.	ország területéről induló külföldi alkalmazás: külföldi fegyveres erők olyan alkalmazása, amelynek indítása az ország területéről befogadó nemzeti támogatás mellett, nem az átvonulás technikai részcselekményeként történik,

27.	potenciális hadköteles: hadkötelezettség fennállásán kívüli időszakban a hadköteles, aki nem tartozik a kiképzett tartalékos állományba,

29.

szövetséges fegyveres erők: a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió szerződései szerint a Magyarországgal szövetséges államok fegyveres erői, valamint az e nemzetközi szerződések alapján, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Európai Unió által vagy jóváhagyásával létrehozott közös katonai szervezetek,

30.	szövetségi légtér: több szövetséges állam légterét békében is átfedő, védelmi célú, légtér-szuverenitási felségjog- érvényesítési terület,

49. Felhatalmazó rendelkezések

81. §

(1)

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a)	a honvédelemért felelős miniszternek a honvédelem ágazati irányításával, valamint a Honvédség irányításával kapcsolatos feladatait,

b)	a NATO Állandó Védelmi Terveivel kapcsolatos feladatok végrehajtásának rendjét, és az ezekkel összefüggő gyorsított nemzeti döntéshozatali eljárást.

c)	légitámadás esetére a légiriasztási rendszer szabályait,

d)	az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek kivételével a központi államigazgatási szervek honvédelmi tevékenységét, az azzal kapcsolatos irányítási és vezetési rendet, valamint honvédelmi igazgatási feladat- és hatáskörét,

a magyarországi székhelyű, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezeteknek a NATO Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultsága feltételeit, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályait és az eljáró szervezetet, valamint a NATO vonatkozó szabályanyagának figyelembevételével a Magyarország területén kivitelezendő Biztonsági Beruházási Programok megvalósításában közreműködő belföldi és külföldi székhelyű, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetek kiválasztásának módját,

h)	befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatait,

j)	a Honvédség feladatainak ellátásával összefüggő nemzetközi kártérítési ügyekkel kapcsolatos eljárás részletes szabályait,

k)	a hadkötelezettség teljesítésével összefüggő egyes költségek megtérítésének és a díjazások folyósításának szabályait,

l)	a Honvédség által védendő létesítmények, valamint a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzésére vonatkozó szabályokat,

n)	az önkéntes tartalékos rendszer munkáltatói ösztönző-kompenzációs elemének részletes szabályait,

o)	a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokra történő felkészítés követelményeit,

p)	a tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásával összefüggő szabályokat,

q)	a szövetségi és honi védelmi infrastruktúra működésének biztosítása, fejlesztése érdekében a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületei kijelölésének eljárási szabályait és az eljáró hatóságot.

r)	a határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésére vonatkozó kormányzati feladatokat, a Kormány hatáskörébe tartozó határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésével kapcsolatos részletes eljárási szabályokat,

s)	a Honvédség személyi állományának kártalanítására vonatkozó esetköröket, valamint a kártalanítással kapcsolatos további feladatokat.

u)	a meghagyással kapcsolatos eljárásnak és a meghagyásba bevont szervek besorolásának a szabályait,

w)	a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek azonosításának, kijelölésének és védelmének szabályait,

y)	a honvédelmi veszélyhelyzet kihirdetését és meghosszabbítását,

(1a)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a Honvédség veszélyhelyzettel és egészségügyi válsághelyzettel összefüggő feladatokban történő közreműködésének tartalmát.

(1b)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az e törvényben meghatározott kibertér műveleti feladatokban közreműködő szervezeteket, valamint e feladatok végrehajtásának rendjét.

(2)

Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a)	a hadkötelesek katonai szolgálatra behívásának, katonai szolgálatának és leszerelésének rendjét,

b)	a fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésének engedélyezéséhez szükséges formanyomtatványokat,

c)	a katonai futárszolgálat feladatait,

d)	a katonai rendészeti tevékenységet, az intézkedések végrehajtásának eljárási szabályait, módját, a kényszerítő eszközök alkalmazásának szabályait, a kényszerítő eszközök alkalmazása kivizsgálásának eljárási szabályait,

e)	honvédelmi szervezetek jogi képviseletének és jogi képviselete felügyeletének rendjét,

a honvédségi munkavállalók munkabérének folyósítását, jutalmazását, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumi kormánytisztviselőknek, és kormányzati ügykezelők a honvédségi munkavállalóknak és közeli hozzátartozóiknak nyújtható juttatások, költségtérítések rendszerét és feltételeit, továbbá a nyújtott üdültetés, pihentetés, szociális és a kegyeleti gondoskodás, az étkezési, valamint a lakhatási támogatások és költségtérítések körét, a jogosultság feltételeit és rendjét, továbbá az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő és a külföldi képzésben részt vevő honvédségi munkavállalók, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumi kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők részére nyújtható juttatások, költségtérítések megállapításának, kifizetésének és elszámolásának rendjét,

g)	a NATO-NYEU központi nyilvántartó, a NATO-NYEU központi rejtjel elosztó hatóság működési rendjét, valamint a nyilvántartó rendszer működéséhez szükséges általános követelményeket és eljárásokat,

a meg nem térülő károk leírással vagy törléssel történő rendezésének és nyilvántartásának sajátos szabályait, a kártérítési eljárás munkáltatói jogkört gyakorló általi megszüntetésére, a kár leírására és a törlésére vonatkozó munkáltatói jogkörök vezetési szintektől és a kár összegétől függő differenciált módon történő megállapítására vonatkozó szabályokat,

i)	az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a Honvédség munkakörei, beosztásai betöltésével összefüggésben az alkalmassági vizsgálatra, annak elrendelésére, véleményezésére vonatkozó szabályokat, valamint az eljárás rendjét,

k)	a behívásra tervezhető létszámot, a katonai szolgálat időtartamát, a katonai szolgálatra való behívás időpontját,

l)	az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével a hadkötelesek katonai szolgálatra való alkalmassága elbírálásának, felülvizsgálatának rendjét,

m)	a külföldi katonai szolgálat esetén a rangidős nemzeti képviselőt megillető jogköröket,

n)	a szövetségi és honi védelmi infrastruktúra működésének biztosítása, fejlesztése érdekében a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületei megállapításának szakmai szabályait,

o)	a katonai jelképek tartalmi elemeit, leírását, az adományozásukra és használatukra vonatkozó szabályokat.

p)	az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a katonai hatóságok eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatás díj mértékét és a díjfizetés szabályait.

q)	a lő- és gyakorlóterek biztonságos használatához szükséges korlátozások elrendelésének és az e körben felmerülő károk megtérítésének részletes szabályait.

az egyenruha, a katonai rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, az évfolyamjelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, továbbá az egyenruha és a rendfokozat viselésének korlátozását, előzetes engedélyhez kötését, tilalmát, az egyenruha-viseléssel és annak megvonásával kapcsolatos jogkört gyakorló szervezetet, az egyenruha viselésének megvonására vonatkozó eljárás rendjét.

t)	a Honvédségnél rendszeresített egyéni lőfegyverek szolgálati feladatellátással összefüggő tárolásának és viselésének szabályait,

v)	a Honvédséghez köthető megjelöléseket és azok használata engedélyezésének szabályait.

u)	a honvédelmi szervezetek működésére szolgáló, korlátozott elérésű területekre történő beléptetés eljárási szabályait, az engedélyezésre jogosult személyek kijelölésének rendjét,

(2a)

Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a Honvédség által a Köztársasági Elnöki Hivatalnál foglalkoztatottak részére nyújtható, üdültetési és pihentetési szolgáltatások fajtáit, azok feltételeit és rendjét, továbbá a Honvédség személyi állományába nem tartozó személyeknek szolgálati érdekkel összefüggésben nyújtható költségtérítések fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés rendjét,

b)	a nyugállományú katonák és a honvédelmi szervezettől nyugdíjba vonult honvédelmi alkalmazottak, közalkalmazottak, segítését célul kitűző civil szervezetek természetbeni támogatásával összefüggő szabályokat.

(2b)	Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben jelölje ki azokat a honvédelmi érdekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságokat, amelyek tekintetében a 22/A. §-ban meghatározott jogköröket gyakorolja.

(3)

Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben

a)	határozzák meg ágazatuk honvédelmi, valamint a befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos feladatait,

b)	a feladat- és hatáskörüket érintően honvédelemben közreműködő szerveket jelöljenek ki, részükre honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködés kötelezettségét állapítsák meg,

c)	határozzák meg az országos jelentőségű termelési, ellátási szolgáltatások, az infrastrukturális hálózatok előkészítésének és igénybevételének anyagi jogi szabályait.

d)	jelöljék ki ágazatukban az irányítási, felügyeleti vagy tulajdonosi, résztulajdonosi jogkörük gyakorlásában érintett szervezetek közül a meghagyásba bevonható szerveket, valamint határozzák meg meghagyással kapcsolatos feladataikat.

(4)

Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokkal összefüggő felkészítésre, végrehajtásra, valamint készletképzésre vonatkozó részletes követelményeket rendeletben állapítsa meg.

50. Hatályba léptető rendelkezések

82. §

(1)	Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.

51. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

83. §

E törvény

a)	I-V. Fejezete - a III/A. és III/B. Fejezetek, valamint a 38. § (7) és (8) bekezdése kivételével -, VII. és VIII. Fejezete , 48. alcíme, 49. alcíme, 52. alcíme az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, 52. cikk (5) bekezdése és 54. cikk (8) bekezdése,

b)	42/A. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

52. Átmeneti rendelkezések

84. §

A 22. § (4) bekezdését a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXXXIII. törvény hatálybalépésekor el nem évült követelésekre is alkalmazni kell.

53. Módosító rendelkezések