Hatályos állapot
Közlönyállapot
1991.06.23. - 1991.07.22.
1991.07.23. - 1991.08.31.
1991.09.01. - 1992.06.30.
1992.07.01. - 1993.02.25.
1993.02.26. - 1993.04.14.
1993.04.15. - 1993.06.11.
1993.06.12. - 1993.08.31.
1993.09.01. - 1993.09.30.
1993.10.01. - 1993.12.31.
1994.01.01. - 1994.07.26.
1994.07.27. - 1994.08.31.
1994.09.01. - 1994.12.10.
1994.12.11. - 1995.06.29.
1995.06.30. - 1995.08.28.
1995.08.29. - 1995.11.29.
1995.11.30. - 1995.12.31.
1996.01.01. - 1996.06.29.
1996.06.30. - 1996.06.30.
1996.07.01. - 1996.07.31.
1996.08.01. - 1996.08.01.
1996.08.02. - 1996.08.31.
1996.09.01. - 1996.12.31.
1997.01.01. - 1997.10.31.
1997.11.01. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 1998.02.28.
1998.03.01. - 1998.06.30.
1998.07.01. - 2000.02.29.
2000.03.01. - 2000.08.15.
2000.08.16. - 2000.10.31.
2000.11.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.02.17.
2001.02.18. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2003.06.30.
2003.07.01. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.05.31.
2006.06.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2010.06.30.
2010.07.01. - 2010.08.31.
2010.09.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.07.31.
2011.08.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.07.05.
2012.07.06. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2016.01.04.
2016.01.05. - 2016.09.30.
2016.10.01. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2020.02.29.
2020.03.01. - 2021.07.01.
2021.07.02. - 2022.12.31.
2023.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1991. évi XX. törvény

a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről

E törvény célja, hogy
- megállapítsa a helyi önkormányzati feladat- és hatáskörbe, a helyi önkormányzat szervei államigazgatási feladat- és hatáskörébe, továbbá a köztársasági megbízott, valamint a centrális alárendeltségű állami szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket;
- törvényi szinten szabályozza az önkormányzati feladat- és hatáskört megállapító alacsonyabb szintű jogszabályi rendelkezéseket, törvénnyel új feladatokat és hatásköröket állapítson meg;
- elvégezze az indokolt anyagi és eljárásjogi, valamint szervezetirányítási korszerűsítéseket.

I. BELÜGYI IGAZGATÁS

Állampolgárság

Anyakönyvek, házasságkötési eljárás, névviselés

7. §   Az 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 3. §-a (2) bekezdésének bevezető részében a „megyei igazgatási osztály” szövegrész helyébe a „köztársasági megbízott” szövegrész; d) pontjában a „jogszabály” szó helyébe a „kormányrendelet” szó lép.

Népességnyilvántartás

Országgyűlési képviselők választása

Tűz elleni védekezés és polgári védelem

16. §
(1) Az 1973. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tűr.) 4. §-ának (1) bekezdésében „az állami” szövegrész helyébe „a hivatásos állami, a hivatásos önkormányzati, valamint” szövegrész; 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 6. §-ának bevezető részében az „állami tűzoltóság” szövegrész helyébe a „hivatásos önkormányzati tűzoltóság” szövegrész; 7. §-ának bevezető és záró soraiban, valamint a 13. §-ának (1) bekezdésében az „állami tűzoltóság” szövegrész helyébe a „hivatásos állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság” szövegrész; 11. §-ában „Az állami” szövegrész helyébe „A hivatásos állami tűzoltóparancsnokság, a hivatásos önkormányzati, valamint” szövegrész lép.
(2) A Tűr. 5. §-ának (2) bekezdésében a „területi szervei” megnevezés; 8. §-ának (1) bekezdése; 16. §-a és 18. §-ának (2) bekezdése a hatályát veszti.
17. §
(1) A köztársasági megbízott és a polgármester, a főpolgármester polgári védelmi feladatait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(1) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője és a polgármester, a főpolgármester polgári védelmi feladatait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(1) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője és a polgármester, a főpolgármester polgári védelmi feladatait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(1) A közigazgatási hivatal vezetője és a polgármester, a főpolgármester polgári védelmi feladatait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(1) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője és a polgármester, a főpolgármester polgári védelmi feladatait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője és a polgármester, a főpolgármester polgári védelmi feladatait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) A polgári védelem hivatásos állománya a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet hatálya alá tartozik. E jogszabály alkalmazása során a polgári védelem hivatásos állománya tekintetében az illetékes miniszter a belügyminiszter.

Kommunális igazgatás

18. §   A köztemetők létesítésével, bővítésével, fenntartásával, bezárásával, megszüntetésével, kiürítésével, újrahasználatba vételével, halotthamvasztó létesítésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat gondoskodik.
19. §   A kéményseprőipari tevékenység ellátásának biztosításáról külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően a megyei, megyei jogú városi és a fővárosi közgyűlés gondoskodik.
20. §   A települési folyékony hulladék leeresztő helyének kijelölésével, valamint a közcélú ártalmatlanító telep létesítésével kapcsolatos feladatokat a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat képviselőtestülete látja el, külön jogszabály rendelkezésének megfelelően.
21. §   A közterület tisztántartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátásáról a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat képviselőtestülete gondoskodik, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően.

Az államigazgatási eljárás általános szabályai

29. §   Az 1957. évi IV. törvény 2. §-ának (1) bekezdéséből a „szocialista” szövegrész; 2. §-ának (2) bekezdéséből a „szocialista együttélés szabályainak megtartását” szövegrész; 2. §-ának (3) bekezdése; 5. §-ának (2) bekezdése; 69. §-ának (2) bekezdése és 95. §-a a hatályát veszti.

A szabálysértés

36. §
(1) Az 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 37/A. §-a (2) bekezdésének a) pontjában „a tanács szakigazgatási szerve” szövegrész helyébe „a helyi önkormányzat képviselőtestülete hivatalának ügyintézője”; a 108. §-ának (3) bekezdésében, a 108/D. §-ának (2) bekezdésében, a 108/E. §-ának (2) bekezdésében, a 108/F. §-ának (2) bekezdésében, a 108/G. §-ának (2) bekezdésében, a 110. §-ának (3) bekezdésében, továbbá a 111. §-ának (3) bekezdésében „kereskedelmi felügyelőség” szövegrész helyébe „a fogyasztóvédelmi felügyelőség” szövegrész lép.
(2) Az Sztv. 30. §-a és 37. §-a a hatályát veszti.

II. FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÁS

39. §
(1) A települési önkormányzat képviselőtestülete hatáskörébe tartozik:
a) az újrahasznosításra alkalmassá tett állami tulajdonban lévő földnek a települési önkormányzat tulajdonába való ingyenes átvétele;
b) a körzet hatósági feladatokat ellátó állatorvosa kinevezésének és körzete kialakításának a települési önkormányzatok által történő véleményezése.
(2) A helyi önkormányzat képviselőtestülete hatáskörébe tartozik a települési megyei, fővárosi térképészeti határkiigazítás véleményezése, valamint a jogszabályban meghatározott körben a földrajzi nevek megállapítása, megváltoztatása.
(2) A helyi önkormányzat képviselőtestülete hatáskörébe tartozik a települési vármegyei, fővárosi térképészeti határkiigazítás véleményezése, valamint a jogszabályban meghatározott körben a földrajzi nevek megállapítása, megváltoztatása.

III. ÉPÍTÉSÜGYI IGAZGATÁS

43. §   A külön jogszabályban meghatározott jegyző ellátja az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat. Építésügyi feladat- és hatáskörét és a feladatellátás feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
40. §   A települési önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik:
a) a településen az állati hullák ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
b) a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy megsemmisítésével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról;
c) az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezéséről nyilvántartás és összeírás alapján;
d) a település belterületén - a külön jogszabályban meghatározott - növényvédelmi feladatok ellátásáról és ellenőrzéséről.
41. §
(1) A jegyző hatáskörébe tartozik a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek gyanúja esetén - a külön jogszabályban meghatározott - hatósági intézkedések megtétele.
42. §   Az 1987. évi I. törvény 53. §-a és az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. 38. §-ának (3) bekezdése a hatályát veszti.

III. HONVÉDELMI IGAZGATÁS

IV. IGAZSÁGÜGY

Polgári perrendtartás

44. §
(2) Az 1952. évi III. törvény 102. §-ának (1) bekezdésében és 309. §-ának (3) bekezdésében a „helyi tanács” szövegrész helyébe a „polgármesteri hivatal” szövegrész lép.

Házasság, család és gyámság

46. §
(1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló - többször módosított - 1952. évi IV. tv. (Csjt.) 2. §-ának (1) bekezdésében a „vagy a tanács végrehajtó bizottságának hivatalosan eljáró más kiküldöttje” szövegrész a hatályát veszti.
(2) A Csjt. 3. §-ának (2) bekezdésében és 8. §-ának (2) bekezdésében a „községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a városi, a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal” szövegrész helyébe a „jegyző” szó lép.
(3) A Csjt. 67. §-ának (1) bekezdésében a „városi - községekre is kiterjedően -, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága szociálpolitikai feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal” szövegrész helyébe a „jegyző” szó lép.
(4) A Csjt. 94. §-ának második mondatában az „államigazgatási szervek” szövegrész helyébe „államigazgatási feladatot ellátó szervek” szövegrész lép.

A Polgári Törvénykönyv és végrehajtása

Büntetőeljárás

Kisajátítás

58. §
(1) Azokat az ügyeket, amelyekben elsőfokú határozatot még nem hoztak, a törvény hatálybalépését követő 8 napon belül át kell tenni az illetékes köztársasági megbízotthoz.
(2) A másodfokon érdemi határozattal el nem bírált ügyekben a másodfokú eljárást meg kell szüntetni, és az ügyfelet a megszüntető határozatban tájékoztatni kell arról, hogy az elsőfokú határozat felülvizsgálatát melyik bíróságtól kérheti. A kereset előterjesztésének határideje ezekben az ügyekben a másodfokú eljárást megszüntető határozat kézhezvételével kezdődik. Egyidejűleg az ügy iratait meg kell küldeni a köztársasági megbízottnak.

Állami vállalatok

59. §
(3) Az 1977. évi VI. törvény 7. §-ának (1) bekezdéséből az „és a tanács” szövegrész a hatályát veszti.

Egyéni vállalkozás

60. §
(4) Az 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Evt.) 7. § (2) és (3) bekezdésében, 13. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 14. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, (2) és (3) bekezdésében a „szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „jegyző”, a 13. §-ának (2) bekezdésében a „szakigazgatási szervnek” szövegrész helyébe a „jegyzőnek” szó lép.

A Büntető Törvénykönyv végrehajtása

62. §   Hatályát veszti az 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 31. §-ának b) pontjából a „valamint a fővárosi, illetve a megyei tanácsok elnökeinek” szövegrész.

Büntetésvégrehajtás

Bírósági végrehajtás

V. IPARI ÉS KERESKEDELMI IGAZGATÁS

65. §
(1) A fővárosi, a megyei és megyei jogú városi önkormányzat közgyűlése előzetesen véleményezi a területét érintő, külön jogszabályban meghatározott villamos energia korlátozás sorrendjének megállapítását.
(1) A fővárosi, a vármegyei és megyei jogú városi önkormányzat közgyűlése előzetesen véleményezi a területét érintő, külön jogszabályban meghatározott villamos energia korlátozás sorrendjének megállapítását.
(2) A fővárosi, a megyei és megyei jogú városi önkormányzat közgyűlése a területfejlesztési koncepció alapján elkészítteti területe külön jogszabályban meghatározott energiaellátási tanulmányát.
(2) A fővárosi, a vármegyei és megyei jogú városi önkormányzat közgyűlése a területfejlesztési koncepció alapján elkészítteti területe külön jogszabályban meghatározott energiaellátási tanulmányát.
(3) A települési önkormányzat képviselőtestülete (közgyűlése) gondoskodik a külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően a közvilágítási berendezés létesítéséről és üzemeltetéséről.
66. §   A fővárosi, a megyei önkormányzat közgyűlése
a) összehangolja - a kiemelt üdülőkörzetek kivételével - az idegenforgalom területi érdekeit az országos érdekekkel, gondoskodik az idegenforgalmi értékek feltárásáról, bemutatásáról, propagálásáról;
b) véleményt nyilvánít a kiemelt üdülőkörzetek fejlesztési koncepciójáról, programjáról;
c) összehangolja az idegenforgalom helyi fejlesztését, és elemzi a terület idegenforgalmának alakulását.
66. §   A fővárosi, a vármegyei önkormányzat közgyűlése
a) összehangolja - a kiemelt üdülőkörzetek kivételével - az idegenforgalom területi érdekeit az országos érdekekkel, gondoskodik az idegenforgalmi értékek feltárásáról, bemutatásáról, propagálásáról;
b) véleményt nyilvánít a kiemelt üdülőkörzetek fejlesztési koncepciójáról, programjáról;
c) összehangolja az idegenforgalom helyi fejlesztését, és elemzi a terület idegenforgalmának alakulását.
67. §   A helyi önkormányzat a piaci zavarok megelőzése céljából figyelemmel kíséri a piaci viszonyokat, intézkedést kezdeményez.
68. §   A külön jogszabályban meghatározott jegyző ellátja az üzletek működésével, nyitva tartásával és tevékenységének ellenőrzésével, valamint a telepengedélyezéssel és a telep létesítésének bejelentésével kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatokat. A feladat- és hatáskört és a feladatellátás feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
68. §
(1) A bányászatról szóló 1960. évi III. törvény (Bt.) 44. §-ában a „városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, valamint a járási, megyei, megyei városi kerületi hivatal” és a 46. §-ának (3) bekezdésében a „kisajátítási eljárás lefolytatására jogosult tanácsi szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „kisajátítási eljárás lefolytatására jogosult köztársasági megbízott” szövegrész lép.
(1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 38. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján - a bányavállalkozó kérelmére - megegyezés hiányában a bányaszolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a köztársasági megbízott állapítja meg. A köztársasági megbízott határozata ellen államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.
(1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 38. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján - a bányavállalkozó kérelmére - megegyezés hiányában a bányaszolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője állapítja meg. A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjének határozata ellen államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.
(2) A Bt. 38. §-ának (3) és (4) bekezdései alapján indult kisajátítási eljárást a köztársasági megbízott folytatja le.
(2) A Bt. 38. §-ának (3) és (4) bekezdései alapján indult kisajátítási eljárást a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője folytatja le.
(3) A Bt. 4. §-ában a „tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve”, a 41. §-ában a „fővárosi, megyei, megyei városi tanács végrehajtó bizottsága építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének” szövegrész helyébe „jegyző” lép.
(3) A Bt. 39. §-ának (2) bekezdése alapján kezdeményezett, a bányatelek határai közt fekvő építési telekre építési tilalom vagy korlátozás elrendeléséről az építésügyi hatóság dönt.
70. §   A gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény 11. §-ának (1) bekezdésében a „tanács végrehajtó bizottságának” szövegrész helyébe a „képviselőtestület”, a 16. §-ának (2) bekezdésében a „megyei, fővárosi, megyei városi tanács végrehajtó bizottság elnökének” szövegrész helyébe a „polgármesternek”, 18. §-ának (2) bekezdésében a „tanács végrehajtó bizottságához” és a „végrehajtó bizottság” szövegrész helyébe a „polgármesterhez”, illetőleg a „polgármester”, a 20. §-ának (1) bekezdésében a „tanács végrehajtó bizottságának” szövegrész helyébe a „polgármester” szövegrész, továbbá a 21. §-ának (2) bekezdésében a „tanács végrehajtó bizottságával” szövegrész helyébe a „jegyző” szövegrész lép.
71. §
(1) A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: főfelügyelőség) a fogyasztói érdekvédelem és a minőségvédelem biztosítása érdekében ellenőrzi a kereskedelmi tevékenység és a fogyasztási szolgáltatások gyakorlására vonatkozó, a minőségi előírások érvényesítését szolgáló jogszabályok, hatósági előírások megtartását, továbbá tájékoztatja a fogyasztókat megállapításairól - különösen az áruösszehasonlító vizsgálat eredményeiről - és elősegíti jogaik érvényesítését, valamint alkalmazza a külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeket.
(2) A főfelügyelőség, illetve a felügyelőségek együttműködnek az önkormányzati szervekkel, ellenőrzéseik tapasztalatairól tájékoztatják az érdekelt önkormányzatokat és felkérésükre vizsgálatot folytatnak.
72. §
(1) A főfelügyelőség az ipari és kereskedelmi miniszter irányítása és felügyelete alatt álló, országos hatáskörű önálló költségvetési szerv.
(2) A főfelügyelőség területi szervei a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek.
(3) A főfelügyelőség működésének és szervezetének részletes szabályait a Kormány állapítja meg.
73. §   A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 37. §-a a hatályát veszti.

VI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI IGAZGATÁS

Építésügy

83. §   Az 1964. évi III. törvény (a továbbiakban: Étv.) 9. §-ának (3) bekezdése; 13. §-a (1) bekezdésének első mondatában a „hatóság” szó; utolsó mondatában „az építésügyi miniszter által fontos népgazdasági érdekből külön” szövegrész; 35. §-a a hatályát veszti.

Környezet- és természetvédelem

85. §
(1) A települési önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörébe tartozik:
a) a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánítása;
b) a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról történő gondoskodás;
c) területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítása;
d) csendes övezet kialakításának elrendelése a zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény körül;
e) helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása;
f) védett kategóriába tartozó területeken alacsonyabb levegőtisztaság-védelmi követelmények megállapítása;
g) rendelettel rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv (füstköd riadóterv) megállapítása;
h) az avar és kerti hulladék égetésére, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok megállapítása;
i) az önkormányzati környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás.
(2) A polgármester (főpolgármester) környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörébe, illetőleg államigazgatási hatósági hatáskörébe tartozik:
a) a rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv (füstköd riadóterv) kidolgoztatása;
b) szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenységek korlátozása, felfüggesztése, illetőleg feloldása;
c) a légszennyezést okozó, szolgáltató és/vagy termelő tevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetőinek más energiahordozó és/vagy üzemmód használatára kötelezése, a tevékenységnek időleges korlátozása vagy felfüggesztése;
d) a védetté nyilvánítási eljárás megindításakor a védelemre tervezett természeti területet veszélyeztető tevékenység legfeljebb három hónapra történő megtiltása, és a tilalom legfeljebb 30 nappal történő meghosszabítása;
e) a helyi védelem alatt álló természeti értéket veszélyeztető tevékenység 30 napig terjedő időtartamra megtiltása, és a tilalom 30 nappal történő meghosszabítása;
f) a helyi védelem alatt álló természeti területen a jogszabályban előírtak teljesítésére történő kötelezése, valamint a közlekedés és a tartózkodás korlátozása.
(3) A jegyző környezet- és természetvédelmi feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3) A jegyző környezet- és természetvédelmi - különösen a parlagfű elleni közérdekű védekezéssel és a zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos - feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg.

VII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÁS

Helyi vízgazdálkodás

87. §
(1) A helyi önkormányzat képviselőtestülete gondoskodik:
a) a víziközmű társulati beruházásban megvalósult - szolgáltatásra alkalmas - lakossági, illetve települési szükségletet kielégítő vízmű és csatornamű, továbbá belterületi vízelvezető mű (a továbbiakban: víz- és csatornamű) szakszerű üzemeltetéséről. Ennek keretében dönt a közszolgáltatás biztosításának szervezeti (vállalati, intézményi stb.) formájáról;
b) a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról.
(2) Több települési önkormányzat szükségletét kielégítő - a megyei önkormányzat tulajdonában álló - közműves víz- és csatornaszolgáltatást ellátó vállalat esetén a körzeti jellegű közszolgáltatás biztosítása a megyei önkormányzat feladata.
88. §
(1) A köztársasági megbízott rendeli el az árvíz- és belvízvédekezéssel, valamint a helyi vízkárelhárítással kapcsolatos - külön jogszabályban meghatározott államigazgatási feladatok körében - a kiürítést, a visszatelepítést, továbbá közreműködik az ezzel kapcsolatos egyéb feladatok végrehajtásában.
(2) A polgármester (főpolgármester) az ár és belvízvédekezéssel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatáskörében:
a) közreműködik az ár- és belvízvédekezési területi bizottság jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásában;
b) gondoskodik a közerők, továbbá a védekezéshez szükséges anyagok, eszközök és felszerelések összeírásáról, nyilvántartásáról, szükség szerinti mozgósításáról, továbbá a közerők általános ellátásáról;
c) megtervezi a kiürítést, a mentést és a visszatelepítést, illetőleg ezek elrendelése esetén gondoskodik a végrehajtásról;
d) gondoskodik az élet- és vagyonbiztonság, valamint a mentés érdekében szükséges egyéb intézkedések megtételéről;
e) gondoskodik a védekezésben részt vevők egészségügyi ellátásáról, továbbá a kiürítés, a mentés és a visszatelepítés során a járványok megelőzésével és elhárításával kapcsolatos intézkedésekről, a területileg illetékes népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat közreműködésével;
f) megteszi az árvíz és belvíz által okozott, valamint a védekezéssel kapcsolatban keletkezett károkkal összefüggésben a helyreállításhoz szükséges intézkedéseket;
g) a közműves vízellátás körében - a képviselőtestület által jóváhagyott tervnek megfelelően - elrendeli a vízfogyasztás korlátozását.
89. §
(1) Az 1964. évi IV. törvény 37. §-ának (2) bekezdésében és 38. §-ában „a tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „jegyző” lép.
91. §
(1) A lakossági, települési szükségletek kielégítését szolgáló víz- és csatornaművek, valamint belterületi vízelvezetőművek önkormányzati tulajdonban állnak:
a) a kizárólag egy település szükségletét kielégítő víz- és csatornamű teljes egészében - a bel-, illetve külterületi elhelyezkedéstől függetlenül - a települési önkormányzat tulajdonában áll;
b) a két vagy több település szükségletét kielégítő kistérségi víz- és csatornaművek azon része, amely több település ellátását biztosítja - vagy abban szerepet játszik - az érintett települési önkormányzatok közös tulajdonában áll, függetlenül attól, hogy melyik település közigazgatási területén helyezkedik el. A tulajdonarányok az ellátási arányoknak felelnek meg;
c) a megye vagy szomszédos megyék településeinek szükségletét együttesen kielégítő regionális víz- és csatornaművek azon része, amely több település ellátását biztosítja, az érintett megyei önkormányzat(ok) közös tulajdonában áll. Több megye esetén a tulajdonarányok az ellátási arányoknak felelnek meg.
(1) A lakossági, települési szükségleteket kielégítő víz- és csatornaközművek, valamint a belterületi csapadékvízelvezető művek - a külön törvényben meghatározott vagyonátadási eljárás szerint - a Vagyonátadó Bizottság döntésével kerülnek helyi önkormányzati tulajdonba.
(2) Az (1) bekezdés szerinti víz- és csatornaműveknek az üzemeltetésre történő átadásig a beruházó köteles gondoskodni a tevékenysége keretébe tartó összes (pl. próbaüzem) feladat ellátásáról. Az átadást követően felmerülő szavatossági igényeket az üzemeltető érvényesíti.
(2) A Vagyonátadó Bizottság:
- a kizárólag egy települési önkormányzat szükségletét (települési ellátását) biztosító víz- és csatornaközművet - függetlenül annak bel- és külterületi elhelyezkedésétől - az érintett települési önkormányzat tulajdonába,
- a két vagy több helyi önkormányzat ellátását szolgáló víziközműveket - kivéve a nagyobb térség vízgazdálkodási alapellátását, regionális vízbiztosítását, szennyvízelvezetését, tisztítását szolgáló állami tulajdonban álló jelentős közcélú vízilétesítményeket - az Öt. 107. § (6) bekezdésének alkalmazásával - az érintett önkormányzatok tulajdonába adja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti víz- és csatornaműveknek az üzemeltetésre történő átadásig a beruházó köteles gondoskodni a tevékenysége keretébe tartozó összes (pl. próbaüzem) feladat ellátásáról. Az átadást követően felmerülő szavatossági igényeket az üzemeltető érvényesíti.

Közlekedés

92. §
(9) Ahol az 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Ktv.) „tanács”-ot, „tanácsi közút”-at vagy „tanácsi közúthálózat”-ot említ, azon „önkormányzatot”, „önkormányzati képviselőtestületet”, illetőleg „helyi közutat” vagy „helyi közúthálózatot” kell érteni.
(10) A közút kezelőjén a helyi közutak tekintetében
a) a Ktv. 15. §-ának (2) bekezdésében, 29. §-ának (3) bekezdésében, 31. §-ában, 34. §-ának (1), (2), (5) bekezdéseiben, 35. §-ában, 43. §-ának (1) bekezdésében és 45. §-ának (1) bekezdésében a helyi önkormányzat képviselőtestületét kell érteni;
b) a Ktv. 3. §-ának (2) bekezdésében, 7. §-ának (3) bekezdésében, 14. §-ának (1) bekezdésében, 34. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben, 36. §-ának (1) és (3) bekezdéseiben, 39. §-ában, 41. §-ának (2) bekezdésében és 42/A. §-ának (1) bekezdésében a jegyzőt (főjegyzőt) kell érteni.
c) Budapest Főváros Önkormányzata esetében a b) pontban foglaltaktól eltérően a fővárosi közgyűlést kell érteni. A fővárosi közgyűlés ezen bekezdésben foglalt feladatait az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság útján is elláthatja.

Vasutak, hajózás

94. §   A hatályát veszti:
a) a vasutakról szóló 1968. évi IV. törvény 12. §-a;
b) a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet 2. §-a.
95. §
(1) A közúti és vasúti közlekedéssel, továbbá a hajózással kapcsolatos - a helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatáskörébe nem tartozó - külön jogszabályban meghatározott közlekedési hatósági feladatokat a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter irányítása és felügyelete alatt működő egységes államigazgatási szerv (a továbbiakban: Közlekedési Főfelügyelet) látja el, központi és helyi szervei útján.
(2) A Közlekedési Főfelügyelet részletes feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg.

VIII. MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI IGAZGATÁS

Nevelés, oktatás

96. §
(1) A községi, a városi, megyei jogú városi és a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai, valamint az alapfokú iskolai és diákotthoni ellátásról.
(2) A községi, a városi, megyei jogú városi és a fővárosi kerületi önkormányzat a nemzetiségi és az etnikai kisebbségek által lakott településen a nemzetiségi óvodai, alapfokú iskolai és diákotthoni ellátást is köteles biztosítani.
(3) A községi, a városi, megyei jogú városi és a fővárosi kerületi önkormányzat dönt az önkormányzati óvodák és általános iskolák szolgáltatásai igénybevételével kapcsolatos kérdésekben.
97. §   Ha a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni
a) a középfokú iskolai és diákotthoni ellátásról, továbbá a nemzetiségi nyelvű középiskolai oktatásról;
b) a felnőttek alap- és középfokú oktatásáról;
c) az alapfokú művészetoktatásról;
d) az általános iskolai tanulmányok befejezését követően tovább nem tanulók tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges feltételekről;
e) a beilleszkedési és tanulási zavarokkal küzdő kiskorúak oktatása segítségével, az alap- és középfokú iskolai tanulók képesség-, tehetség-, továbbá a személyiségvizsgálatával és -fejlesztésével, pedagógiai tanácsadással kapcsolatos szolgáltatásokról.
98. §
(1) A fővárosi, megyei önkormányzat köteles gondoskodni
a) az egészségügyi intézményben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek alapfokú oktatásáról;
b) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetőleg oktatható fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, alapfokú iskolai és diákotthoni ellátásáról, továbbá a fogyatékosság megállapításához szükséges szakértői tevékenységről;
c) a középfokú iskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenységről;
d) pedagógiai szolgáltatásokról.
(2) A közoktatási feladatok zavartalan biztosítása érdekében a fővárosi és megyei önkormányzat a főváros, megye területén működő önkormányzatoknál együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi a közoktatással összefüggő - körzeti jellegű - szolgáltatások megszervezésére, így különösen
a) a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok ellátására (beiratkozás, áthelyezés, a gyermekek, tanulók személyiségével és fejlettségével összefüggő vizsgálatok stb.), a nemzetiséghez tartozó tanulók és a fogyatékos tanulók iskolai ellátásának megoldására;
b) a középfokú iskolai felvételi ügyekkel kapcsolatos kérdések rendezésére, sajátos középfokú iskolai feladatok megoldására;
c) a körzeti szolgáltatást ellátó intézmény (fogyatékosok oktatását ellátó általános iskola és diákotthon, beszédjavító intézet stb.) működési (felvételi) körzetének megállapítására.
99. §   Az ágazati szakmai követelmények érvényesülésének ellenőrzését, a feladatellátás eredményességének mérését, ellenőrzését, továbbá a közoktatás irányítás szakmai-szervezési feladatait, a művelődési és közoktatási miniszter az e célra létesített és általa irányított szakmai-szolgáltató intézmény közreműködésével látja el.
100. §
(1) A helyi önkormányzat feladatait a meglévő intézményeinek fenntartásával, új intézménylétesítéssel és fenntartással, társulásban való részvétellel vagy más megállapodás alapján látja el.
(2) A helyi önkormányzat a kötelező feladatot ellátó intézményét akkor szüntetheti meg, szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is azonos színvonalon gondoskodik. Az önkormányzat a döntése meghozatala előtt a szakmai-szolgálatató intézmény véleményét beszerzi.
(3) A képviselőtestület és a közgyűlés az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával összefüggő döntése előtt a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke a tervezett intézkedést az intézmény dolgozói közösségével és a szolgáltatást igénybevevők képviselőivel köteles megvitatni. A véleményekről az önkormányzat képviselőtestületét, közgyűlését a döntés meghozatala előtt tájékoztatni kell.
105. §
(1) Az 1985. évi I. törvény (Ot.) 21., 21/A., 49/A., 68/A. §-aiban és a 165. §-ának a) pontjában „a tanácsok” szó helyébe „a helyi önkormányzatok” szó lép.
(2) Az Ot. 43. §-ának (4) bekezdésében a „tanács által fenntartott óvoda esetében az óvoda helyi irányítását ellátó szakigazgatási szervhez, illetőleg községi tanács által fenntartott óvoda esetében a fenntartó tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének vezetőjéhez” szöveg helyébe az „önkormányzat által fenntartott óvoda esetében a fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez, főjegyzőjéhez” szöveg, továbbá a „tanácsi szakigazgatási szerve” szövegrész helyébe „jegyző” lép.
(3) Az Ot. 51. §-ának (1) és 54. §-ának (1) bekezdésében „az iskola helyi irányítását ellátó tanácsi szakigazgatási szerv” szövegrész, valamint az 51. §-ának (2) bekezdésében „a lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve” helyébe „a lakóhely szerint illetékes jegyző” lép.
(4) Az Ot. 71. §-ának (2) bekezdésében „a tanács által fenntartott iskola esetében az iskola helyi irányítását ellátó tanácsi szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe „az önkormányzat által fenntartott iskola esetében a fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője” szövegrész, továbbá a „nem tanácsi iskola” szövegrész helyébe a „nem önkormányzat által fenntartott iskola” szövegrész, és a „hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „hatósági ellenőrzését ellátó jegyző” lép.
(5) Az Ot. 89. §-ában a „tanács által fenntartott iskola helyi irányítását ellátó tanácsi szakigazgatási szerv, nem tanácsi iskola” szövegrész helyébe az „önkormányzat által fenntartott iskola esetében a fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője, nem önkormányzat által fenntartott iskola” szövegrész, továbbá „az iskola hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe „az iskola hatósági ellenőrzését ellátó jegyző” lép.
(6) Az Ot. 133. §-ának (1) bekezdésében „az iskola helyi irányítását ellátó tanácsi szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe „az intézményt fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője” lép.
(7) Az Ot. 145. §-ának (3) bekezdésében „a tanács által fenntartott zeneiskola esetében az iskola helyi irányítását ellátó tanácsi szakigazgatási szerv, nem tanácsi iskola esetén pedig” szövegrész helyébe „az önkormányzat által fenntartott zenei iskola esetében a fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője, nem önkormányzat által fenntartott iskola esetében pedig” szövegrész, továbbá az „intézmény hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „intézmény hatósági ellenőrzését ellátó jegyző” lép.
(8) Az Ot. 153. §-ának (1) bekezdésében a „tanács által fenntartott diákotthon esetében a helyi irányítást ellátó tanácsi szakigazgatási szervhez” szövegrész helyébe az „önkormányzat által fenntartott diákotthon esetében a fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez, főjegyzőjéhez” szövegrész, továbbá a „hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „hatósági ellenőrzését ellátó jegyzőhöz” lép.
(9) Az Ot. 154. §-ának (5) bekezdésében az „iskola helyi irányítását, illetőleg hatósági ellenőrzését ellátó tanácsi szakigazgatási szervhez” szövegrész helyébe „az iskolát fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez, főjegyzőjéhez, illetve a hatósági ellenőrzését ellátó jegyzőhöz” lép.
106. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közoktatással kapcsolatos államigazgatási feladatok tekintetében a köztársasági megbízottnak hatásköröket állapítson meg.
(2) Felhatalmazást kap a művelődési és közoktatási miniszter, hogy a szakmai-szolgáltató intézmény feladatait, feladatellátásának rendjét, az intézmény létesítésének feltételeit, működését, vezetője megbízásával kapcsolatos szakmai és eljárási követelményeket szabályozza.

Közművelődési, közgyűjteményi, művészeti tevékenység, testnevelés és sport

107. §   A település önkormányzata a lakosság művelődése érdekében köteles biztosítani a közművelődési tevékenység és szolgáltatások közösségi színteréül szolgáló helyet.
108. §
(1) A helyi önkormányzat a felnőtt lakosságnak, az ifjúságnak és a nemzetiségeknek általános nyilvános könyvtári szolgáltatást köteles biztosítani.
(2) A főváros, a megye önkormányzata köteles biztosítani
a) a természet és a társadalom - így az önkormányzat területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek - muzeális emlékeinek gyűjtését, őrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását,
a) a természet és a társadalom - így az önkormányzat területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek - kulturális javainak gyűjtését, őrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását,
b) a területén működő, illetőleg működött települési önkormányzati szervek és nem központi állami szervek, valamint saját történeti értékű iratai, továbbá az egyéb helyi jellegű levéltári anyag átvételét, gyűjtését és őrzését, feldolgozását és kutathatóságát.
(3) A főváros, valamint a megye önkormányzata az (1) bekezdésben megállapított feladatok ellátására könyvtárat, a (2) bekezdésben megállapított feladatok ellátására pedig múzeumi szervezetet, illetőleg levéltárat működtet.
109. §
(1) Művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról a település önkormányzatának képviselőtestülete, Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlése dönt, és gondoskodik fenntartásáról és felújításáról.
(1) Művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról a település önkormányzatának képviselőtestülete, Budapesten fővárosi tulajdonú közterület vagy épület esetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése, a kerületi önkormányzat tulajdonában álló közterület vagy épület esetében a kerületi önkormányzat képviselőtestülete dönt, és gondoskodik fenntartásáról és felújításáról.
(2) A döntéshez a műalkotás művészi értékére vonatkozóan szakvéleményt kell beszerezni. A fővárosban szobor, illetve emlékmű elhelyezéséhez, áthelyezéséhez vagy lebontásához az érintett kerületi önkormányzat egyetértése szükséges.
(2) A döntéshez a műalkotás művészi értékére vonatkozóan szakvéleményt kell beszerezni.
(3) Nem önkormányzati tulajdonú épületen lévő művészeti alkotásokat az illetékes önkormányzat képviselőtestülete - szakvélemény kikérésével - védeni köteles, új elhelyezés esetén véleményezési joga van.
110. §   A település önkormányzata köteles meghatározni a helyi testnevelési és sportfeladatokat, illetőleg fejlesztési célkitűzéseket.
111. §
(1) A közművelődési, közgyűjteményi és művészeti tevékenységekkel, valamint a testneveléssel és a sporttal kapcsolatos helyi irányítási, ellenőrzési feladatokat a képviselőtestület, illetőleg a közgyűlés látja el.
(1) A közművelődési, közgyűjteményi és művészeti tevékenységekkel kapcsolatos helyi irányítási, ellenőrzési feladatokat a képviselőtestület, illetőleg a közgyűlés látja el.
(2) A képviselőtestület, illetőleg a közgyűlés az önkormányzati közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, testnevelési, valamint sportintézmények, egyéb szervezetek tekintetében a fenntartással és működtetéssel kapcsolatos feladatokat lát el.
(2) A képviselőtestület, illetőleg a közgyűlés az önkormányzati közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, egyéb szervezetek tekintetében a fenntartással és működtetéssel kapcsolatos feladatokat lát el.
112. §   A könyvtárt fenntartó helyi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése egyetértési jogot gyakorol a nemzetiségi alapkönyvtár kijelölése tekintetében.
113. §   A megyei és fővárosi közgyűlés jóváhagyja a megyei, fővárosi múzeumi szervezet éves munkatervét és költségvetési előirányzatát.
113. §   A fenntartó és a fővárosi közgyűlés jóváhagyja a megyei, fővárosi múzeumi szervezet éves munkatervét és költségvetési előirányzatát.
113. §   A fenntartó és a fővárosi közgyűlés jóváhagyja a vármegyei, fővárosi múzeumi szervezet éves munkatervét és költségvetési előirányzatát.
114. §   A helyi önkormányzat ellátja az önkormányzati múzeum fenntartásával kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat, gyakorolja tulajdonosi jogait és teljesíti kötelezettségeit.
115. §   A helyi önkormányzat egyetértési jogot gyakorol a megszűnt múzeuma anyagának elhelyezésére szolgáló más közgyűjtemény kijelölésével kapcsolatban.
116. §   A helyi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése jóváhagyja az önkormányzati levéltár munkatervét, illetőleg beszámolóját.
117. §   A helyi önkormányzat ellátja az önkormányzati levéltár fenntartásával kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat, gyakorolja tulajdonosi jogait és ellátja kötelezettségeit.
118. §   A helyi önkormányzat a külön jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol az önkormányzati levéltári anyag végleges átadásával kapcsolatban, illetve egyetértési jogot gyakorol a megszűnő önkormányzati levéltár anyagának elhelyezésével kapcsolatban.
119. §   A helyi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése a külön jogszabályban meghatározottak szerint határoz az önkormányzat által fenntartott közművelődési, közgyűjteményi és művészeti intézmények elnevezéséről.
120. §   A helyi önkormányzat a tulajdonában levő muzeális emlék, illetőleg levéltári anyag tekintetében a vagyon feletti rendelkezési jogát a külön jogszabályoknak a rendelkezési jog korlátozására irányuló szabályai szerint gyakorolhatja.
120. §   A helyi önkormányzat a tulajdonában levő kulturális javak, illetőleg levéltári anyag tekintetében a vagyon feletti rendelkezési jogát a külön jogszabályoknak a rendelkezési jog korlátozására irányuló szabályai szerint gyakorolhatja.
121. §   A települési önkormányzat és a megye önkormányzatának önként vállalt feladata lehet különösen
a) a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társaséletre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása;
b) a művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződéseinek támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása és a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése;
c) a testnevelés, a diáksport, a szabadidősport, a verseny- és élsport, a természetjárás, valamint a turizmus feltételei biztosításának, továbbá a lakosság testedzési igényei kielégítése érdekében a sportlétesítmények építésének, fenntartásának és fejlesztésének támogatása.
121. §   A települési önkormányzat és a vármegye önkormányzatának önként vállalt feladata lehet különösen
a) a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társaséletre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása;
b) a művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződéseinek támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása és a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése;
c) a testnevelés, a diáksport, a szabadidősport, a verseny- és élsport, a természetjárás, valamint a turizmus feltételei biztosításának, továbbá a lakosság testedzési igényei kielégítése érdekében a sportlétesítmények építésének, fenntartásának és fejlesztésének támogatása.
126. §   A muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. törvényerejű rendelet 17. §-a (2) bekezdésének második fordulatában az „a községi szakigazgatási szervnek, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének, megyei városi kerületi hivatalnak (a továbbiakban: művelődésügyi szerv)” szövegrész helyébe „a lelőhely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének”, 17. §-a (2) bekezdésének harmadik fordulatában az „a művelődésügyi szervnek” szövegrész helyébe a „jegyzőnek” és 17. §-ának (3) bekezdésében az „A művelődésügyi szerv” szövegrész helyébe a „A jegyző” szövegrész kerül.
127. §   A hatályát veszti:
a) A Ktv. 31-32. §-a és 36. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata;
b) a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. törvényerejű rendelet 9. §-ának (2) bekezdése;
c) az 1976. évi 15. törvényerejű rendelet (Kötvr.) 17. §-ának b) pontjában a „vagy - megállapodás alapján - a helyi tanács” szövegrész, 19. §-ának (2) bekezdése, 20. §-ában a „lakóhelyi közművelődési könyvtár és az iskolai könyvtár felügyeletét az illetékes tanácsi szerv, a” szövegrész.
128. §
(1) A testneveléssel és sporttal kapcsolatos, a helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatáskörébe nem tartozó - külön jogszabályban meghatározott - állami feladatokat, továbbá a társadalmi szervezetként működő területi és helyi sportszervezetekkel összefüggő szolgáltatási feladatokat a Sporttörvény hatályba lépéséig, de legkésőbb 1992. december 31-ig az Országos Testnevelési és Sporthivatal irányítása és felügyelete alatt működő állami szervezet (a továbbiakban: sportigazgatóság) látja el.
(2) A sportigazgatóság részletes feladat- és hatáskörét a művelődési és közoktatási miniszter rendeletben állapítja meg.
(4) Az 1989. évi 9. törvényerejű rendelet (Stvr.) 18. §-ának (1) bekezdésében az „a tanácsok végrehajtó bizottságának sportfeladatot ellátó szakigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „megyei (fővárosi) sportigazgatóság” szövegrész lép.

IX. NÉPJÓLÉTI IGAZGATÁS

Az önkormányzatok kötelező egészségügyi, szociális alap- és többletfeladatai

129. §
(1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás keretében gondoskodik a körzeti egészségügyi (általános, gyermek-, fogorvosi) és a védőnői ellátásról.
(2) A települési önkormányzat a szociális alapellátás keretében biztosítja:
a) a külön jogszabályban foglalt feltételek szerint a szociális helyzetéből eredően ráutalt személyek pénzbeli és természetbeni ellátását, a rendszeres és rendkívüli szociális segélyezést, a mozgássérültek üzemanyag támogatását, az ápolási díj megállapítását, a szociális étkeztetést, a házi szociális gondozást és az idősekről való klubszerű gondoskodást;
b) a kiskorú veszélyeztetettségének megelőzését, illetve a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, testi, lelki egészségének, családban történő fejlődésének elősegítését;
c) a nevelési-oktatási intézményekben család- és ifjúságvédelmi megbízottak alkalmazásához szükséges feltételek megteremtését;
d) a szülei munkavégzése, betegsége, egyéb indokolt távolléte miatt ellátatlan gyermekek napközbeni foglalkoztatását és ellátását;
e) a családok külön jogszabályban meghatározott szociális és mentálhigiénés ellátását és a családi rendszer működési zavarainak megelőzését (komplex családgondozás);
f) a veszélyeztetett kiskorúak külön jogszabályban meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátását, így: rendkívüli gyermekvédelmi segélyezést, a rendszeres nevelési segélyezést, általános iskolás korúak tankönyv- és tanszerellátásának támogatását, a gyermekintézmények étkezési térítési díjkedvezményeit;
g) az e célra elkülönített költségvetési pénzalapból (céltámogatás) a hajléktalanokról való gondoskodást.
(3) A települési önkormányzat a közegészségügyi feladatok körében biztosítja a közterületek tisztaságát és a település rágcsálómentességét.
130. §   A megyei, fővárosi önkormányzat feladata:
a) az intézeti elhelyezett, intézeti és állami nevelt, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátást más okból igénylő kiskorúak oktatásának, gondozásának, nevelésének, valamint
a) az intézeti elhelyezett, intézeti és állami nevelt, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátást más okból igénylő kiskorúak oktatásának, gondozásának, nevelésének biztosítása.
b) az idősek, betegek, súlyos fogyatékosok szakosított szociális intézményben való ellátásának biztosítása.
131. §
(1) Amennyiben a 129. §-ban megjelölt feladatok ellátása a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott módon nem biztosítható, az alapellátást biztosító intézménnyel rendelkező települési önkormányzat az ilyen intézményi tulajdonnal vagy tulajdonrésszel nem rendelkező önkormányzat kérésére az ellátást nem tagadhatja meg, ha a többletfeladat ellátásához szükséges feltételek adottak vagy megteremthetők, és a működőképesség fenntartásával vagy a szükséges létesítéssel, bővítéssel kapcsolatos anyagi fedezetet az intézményi tulajdonnal nem rendelkező önkormányzat az ellátott feladattal arányosan biztosítja.
(2) A települési képviselőtestületek között a 129. §-ban meghatározott alapellátás biztosítása tárgyában felmerülő vitás kérdésekben a bíróság dönt. Az eljárásra kizárólag a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság az illetékes.
132. §
(1) A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő egészségügyi intézmények (járó- és fekvőbeteg ellátó és gondozó), szociális intézmények (szociális otthonok és intézetek, családsegítő központok, idősek gondozási központjai), gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények és szolgálatok, ellátási területe és az ellátási kötelezettségének terjedelme - ha az önkormányzatok eltérően nem állapodtak meg - azonos az Ötv. hatálybalépésekor fennállott ellátási területével és ellátási kötelezettségének terjedelmével.
(1) A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő egészségügyi intézmények (járó- és fekvőbeteg ellátó és gondozó), gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények és szolgálatok, ellátási területe és az ellátási kötelezettségének terjedelme - ha az önkormányzatok eltérően nem állapodtak meg - azonos az Ötv. hatálybalépésekor fennállott ellátási területével és ellátási kötelezettségének terjedelmével.
(1) A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények és szolgálatok, ellátási területe és az ellátási kötelezettségének terjedelme - ha az önkormányzatok eltérően nem állapodtak meg - azonos az Ötv. hatálybalépésekor fennállott ellátási területével és ellátási kötelezettségének terjedelmével.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás alapján az eddigi ellátó intézmény ellátási területe és kötelezettsége csak a megállapodást követő év január 1-jétől csökkenthető. A megállapodásról az ellátást biztosító önkormányzatot és intézményt, valamint a feladat pénzellátását biztosító szervet legkésőbb szeptember 1-jéig kell tájékoztatni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás alapján az eddigi ellátó intézmény ellátási területe és kötelezettsége csak a megállapodást követő év január 1-jétől csökkenthető. A megállapodásról az ellátást biztosító önkormányzatot és intézményt, valamint - amennyiben a feladat pénzellátását nem az önkormányzat biztosítja - a pénzellátást biztosító szervet legkésőbb szeptember 1-jéig kell tájékoztatni.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a 129. §-ban foglalt alapellátás biztosítása kérdésében is, ha az önkormányzatok között vita van és a bíróság még nem döntött.
(4) A helyi önkormányzat - a 131. §-ban foglaltak alkalmazásával - a tulajdonában lévő járó- és fekvőbeteg-szakellátást, -gondozást nyújtó egészségügyi intézmények útján a társadalombiztosítási finanszírozás mértékéig gondoskodik
a) a megbetegedések azonosításához, gyógykezeléséhez és rehabilitációjához szükséges, továbbá a betegségek megelőzését szolgáló, életkorhoz kötött, illetve a települési környezeti egészségkárosító hatások megelőzéséhez szükséges, a háziorvosi kompetenciát meghaladó járóbeteg-szakellátásról és ennek keretébe tartozó szűrővizsgálatokról;
b) a bőr-, nemi-, tüdő-, továbbá alkohológiai és pszichiátriai betegek gondozásáról;
c) a járóbeteg-szakellátás keretében nem gyógykezelhető betegek fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásáról.
133. §   A helyi önkormányzat képviselőtestületének (közgyűlésének) szociális és egészségügyi feladata és hatásköre:
a) évente megállapítja a tulajdonában lévő gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben fizetendő élelmezési térítési díjak csökkentését, illetve elengedését lehetővé tevő előirányzatot;
b) dönt a külföldi állampolgárok betegellátási díjának mérsékléséről, elengedéséről;
c) évente megállapítja a tulajdonában lévő gyermek- és ifjúsági intézményekben fizetendő élelmezési térítési díjak csökkentését, illetve elengedését lehetővé tevő előirányzatot;
d) kormányrendeletben foglalt keretek között évente megállapítja a tulajdonában lévő szociális intézményekben fizetendő térítési díjak felső határát;
e) kinevezi - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az orvosigazgatót, a gazdasági igazgatót és az ápolási igazgatót.
134. §   A megyei, fővárosi közgyűlés szociális és egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatai:
a) kijelöli egyes módszertani feladatok ellátására valamely egyesített szociális intézményt vagy időskorúak szociális otthonát és jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát;
b) meghatározza az intézeti elhelyezett, intézeti, illetve állami nevelt életkezdő fiatal támogatásának módját. Erről, valamint a megyében, fővárosban igénybe vehető kedvezményes lakáshoz jutás feltételeiről évenként tájékoztatja a megyei (fővárosi) gyermek- és ifjúságvédő intézetet;
c) biztosítja az intézeti elhelyezett, intézeti és állami nevelt, illetőleg az állami gondozásban nem részesülő, de egészségügyi, illetőleg szociális okok miatt rászoruló 3 éven aluli gyermekek csecsemőotthoni elhelyezését;
d) a nevelőotthonokban folyó nevelő-oktató munka szaktanácsadói (szakfelügyelői) tevékenysége ellátása érdekében egyetértési jogot gyakorol a területi szaktanácsadás szervezése és működése kérdésében.
135. §   A települési képviselőtestület szociális, egészségügyi, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi feladatai:
a) megállapítja, módosítja és megszünteti a rendszeres szociális segélyt, illetve a vakok rendszeres segélyét;
b) elrendeli a jogtalanul felvett, illetve a tartás elmulasztása miatt kifizetett segély visszafizetését, erre indokolt esetben részletfizetést engedélyez;
c) indokolt esetben mentesítést ad a jogtalanul felvett és a tartás elmulasztása miatt adott rendszeres szociális segély (vakok rendszeres szociális segélye) visszafizetési kötelezettsége alól;
d) engedélyezi a jogszabályban meghatározott értékhatárnál magasabb összegű rendszeres segély folyósítását;
e) kétévenként felülvizsgálja a segélyezettek és tartásra kötelezett hozzátartozóik szociális helyzetét; kiegészítheti segéllyel a tsz-tagok munkaképtelenségi, öregségi vagy özvegyi járadékát;
f) dönt az esetenkénti szociális segély, a temetési segély, valamint az elemi károsultak segélye odaítéléséről, továbbá engedélyezi a köztemetést. Indokolt esetben méltányosságból elrendelheti a jogszabályban meghatározott mértéknél magasabb összegű esetenkénti segély folyósítását;
g) ellátja a lakbér megfizetésének támogatásával összefüggő feladatokat;
h) megállapítja, módosítja és megszünteti a központi szociális segélyt;
i) dönt a gondozási központba és az idősek klubjába történő felvétel iránti kérelemről és megállapítja a térítési díjat;
j) megállapítja az ápolási díjra jogosultságot s a díj összegét; az ápolási kötelezettség teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri és a jogosultság fennállását évente felülvizsgálja; követelheti a jogtalanul felvett díj visszafizetését;
k) elbírálja az üzemanyagköltség-hozzájárulás iránti kérelmet;
l) megállapítja az orvosi körzet területét, több községre is kiterjedő körzet esetén a körzet székhelyét, továbbá kialakítja az egy-egy városban, fővárosi kerületben működő körzeti egészségügyi szolgálatokból a körzetcsoportokat;
m) dönt az önkormányzati bölcsődébe történő felvételről;
n) a köztársasági megbízott kezdeményezésére kijelölhet a területén lévő bölcsődék közül továbbképzési és meghatározott módszertani feladatok ellátására egy arra alkalmas bölcsődét;
n) a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjének kezdeményezésére kijelölhet a területén lévő bölcsődék közül továbbképzési és meghatározott módszertani feladatok ellátására egy arra alkalmas bölcsődét;
o) megállapítja a társadalmi gondozók, valamint az idősek klubjában orvosi munkát végző díjazását;
p) segélyt állapít meg védő- és óvóintézkedésként;
r) kétévenként felülvizsgálja a rendszeres nevelési segélyre való jogosultság feltételeit;
s) kötelezi a jogtalanul felvett segély visszafizetésére a törvényes képviselőt vagy a segélyezettet, ha a rendszeres nevelési segély folyósításához szükséges feltételek megváltozásának bejelentését elmulasztják;
t) megállapítja méltányosságból a közgyógyellátásra való jogosultságot.
136. §   A települési önkormányzat képviselőtestülete dönt a gyógyiszap és gyógyforrástermék kitermeléséről, kezeléséről, az elismert ásvány, illetőleg gyógyvíz, a gyógyiszap és a gyógyforrástermék palackozásáról, csomagolásáról, valamint forgalomba hozataláról, illetve engedélyezi e tevékenységeket.
136. §   A települési önkormányzat képviselőtestülete dönt a gyógyiszap és gyógyforrástermék kitermeléséről, kezeléséről, az elismert gyógyvíz, a gyógyiszap és a gyógyforrástermék palackozásáról, csomagolásáról, valamint forgalomba hozataláról, illetve engedélyezi e tevékenységeket.
137. §   Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint gyámügyi igazgatásban a polgármester, főpolgármester államigazgatási hatósági hatásköreit, a köztársasági megbízott államigazgatási feladat- és hatásköreit rendeletben határozza meg.

X. PÉNZÜGYI IGAZGATÁS

138. §
(1) A képviselőtestület gazdálkodási feladata és hatásköre:
a) meghatározza a helyi önkormányzat gazdasági programját;
b) megalkotja a helyi önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletet, illetve az ahhoz kapcsolódó egyéb rendeleteket;
c) dönt az általános- és céltartalékok felhasználásáról;
d) rendeletet alkot az önkormányzat költségvetésének módosításáról;
e) dönt az általa meghatározott értékhatár feletti hitelfelvételről, kötvénykibocsátásról;
f) dönt a helyi önkormányzati költségvetési szervek, illetve vállalatok alapításáról, átszervezéséről és megszüntetéséről;
g) meghatározott időszakonként áttekinti az általa alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait;
h) dönt a címzett, illetve céltámogatások igényléséről;
i) dönt a kormányzati terület- és településfejlesztési célokat szolgáló eszközök igénybevételéről és az ehhez kapcsolódó helyi feladatokról;
j) elfogadja az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályait;
k) elfogadja a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadás), ennek keretében elfogadja a normatív költségvetési hozzájárulásoknak a költségvetési törvény előírása szerinti elszámolását;
l) megalkotja az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet;
m) dönt a menetrend szerinti személyszállítás (autóbusz, villamos, fogaskerekű, trolibusz, metró, földalatti) és a helyi érdekű vasút díjairól, figyelemmel a szociálpolitikai jellegű utazási kedvezményekről szóló jogszabályi rendelkezésekre;
n) dönt a helyi önkormányzat tulajdonában levő lakások béréről, az 1989. január 1. előtt keletkezett és az ártörvény hatálybalépésekor fennálló bérleti jogviszony keretében hasznosított, egyéb tulajdonban lévő lakások béréről és a nem fegyveres testület kezelésében lévő ingatlanon létesített fegyveres testületi szolgálati lakások béréről;
o) dönt az önkormányzati tulajdonban lévő lakások értékesítési feltételeiről;
p) dönt mindazoknak a közösségi szolgáltatásoknak a támogatásáról, amelyeket nem helyi önkormányzati költségvetési szervek útján végeztet;
r) dönt a költségvetési szerv alapításáról, annak gazdálkodási jogköréről, alaptevékenység keretében ellátandó feladatáról és kiegészítő vállalkozási tevékenységéről.
(2) A képviselőtestület adóügyi feladata és hatásköre:
a) megállapítja - a jogszabály keretei között - közművesítési fokonként a telekadó tételeket;
b) mellőzheti a telekadó tételek megállapítását a nem fejlődő települések (településrészek) esetében;
c) megállapítja a magánszemélyek földadójának tételeit az országos adótételek alsó és felső határa között;
d) a magánszemélyek földadójának tételeit az átlagosnál kedvezőbb gazdasági adottságok esetén az országos adótételek felső határánál legfeljebb 30%-kal magasabb mértékben határozza meg;
e) elemi kár mértékének megállapítására kárbecslő bizottságot hoz létre;
f) meghatározza a házadóban az alapadót növelő és csökkentő tényezőket, valamint az övezeti besorolást;
g) megállapítja a nem lakás céljára szolgáló építmények adójában az övezeti besorolást, valamint az alapadót növelő és csökkentő körülményeket.
h) megállapítja - a gépjárműadóról szóló törvény keretei között - a belföldi gépjárműadó tételeit.
(3) A települési önkormányzat képviselőtestülete:
a) helyi adókat vezethet be;
b) meghatározza a helyi adó illetékességi területén történő bevezetésének időpontját és időtartamát határozott vagy határozatlan időre;
c) megállapítja - a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő-képességéhez igazodóan a helyi adókról szóló törvényben meghatározott felső (adómaximum) határokra figyelemmel - a működési területén bevezetett helyi adók mértékét;
d) döntése szerint bővíti a helyi adókról szóló törvényben megfogalmazott mentességi és kedvezményi szabályokat;
e) meghatározza - a helyi adókról és az adózás rendjéről szóló törvények keretei között - illetékességi területén a helyi adózás részletes szabályait;
e) meghatározza - a helyi adókról, az adóigazgatási rendtartásról és az adózás rendjéről szóló törvények keretei között - illetékességi területén a helyi adózás részletes szabályait;
f) építmény- és telekadó bevezetése esetén meghatározza az adóalap megállapításának módját;
g) a jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást;
h) tájékoztatja a lakosságot a helyi adókból származó bevételek összegéről;
i) dönt a helyi adókkal kapcsolatos méltányossági kérelmek ügyében hozott határozatok ellen irányuló fellebbezésekben.
139. §
(1) A polgármester gazdálkodási feladata és hatásköre:
a) a képviselőtestület elé terjeszti a gazdaság programtervezetét, a költségvetési koncepciót, a költségvetési rendelet, illetve az azt megalapozó egyéb rendeletek tervezetét;
a) a képviselőtestület elé terjeszti a gazdaság programtervezetét, a költségvetési rendelet, illetve az azt megalapozó egyéb rendeletek tervezetét;
b) gondoskodik a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról;
c) tájékoztatja a képviselőtestületet az önkormányzat évközi gazdálkodásáról, a költségvetési előirányzatok alakulásáról, a költségvetés egyensúlyi helyzetéről;
d) a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat, erre más személyt is felhatalmazhat;
e) a képviselőtestület elé terjeszti az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadást);
f) szükség esetén a képviselőtestület elé terjeszti az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet tervezetét.
(2) A polgármester
a) a helyi önkormányzat öröklés, illetve a vagyonról történő lemondás esetén dönt az öröklés, illetve a vagyon elfogadásáról, elfogadás esetén intézkedik annak átvételéről;
b) az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedést hozhat, amelyről a képviselőtestület legközelebbi ülésén be kell számolnia.
b) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedést hozhat, amelyről a képviselőtestület legközelebbi ülésén be kell számolnia.
140. §
(1) A jegyző gazdálkodási feladata és hatásköre:
a) elkészíti a helyi önkormányzat gazdasági programtervezeteit, a költségvetéséről szóló koncepciót, majd a költségvetési törvény elfogadása után a költségvetési rendelet, illetve az ahhoz kapcsolódó, azt megalapozó rendeletek tervezetét;
a) elkészíti a helyi önkormányzat gazdasági programtervezeteit, majd a költségvetési törvény elfogadása után a költségvetési rendelet, illetve az ahhoz kapcsolódó, azt megalapozó rendeletek tervezetét;
b) a helyi önkormányzat elfogadott költségvetéséről információt szolgáltat a központi költségvetés számára;
c) kialakítja a saját, valamint intézményei számviteli rendjét a költségvetési szervekre vonatkozó előírások alapján;
d) az államháztartás igényeinek megfelelően havi, féléves, háromnegyedéves és éves információt szolgáltat;
e) ellátja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügy-gazdasági ellenőrzését;
f) ellátja a polgármesteri hivatal, mint költségvetési szerv operatív gazdálkodási feladatai irányítását a képviselőtestület felhatalmazása alapján;
g) az önkormányzat költségvetési rendeletének megfelelően gondoskodik a költségvetési szervek pénzellátásáról;
h) elkészíti az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadást), s ennek keretében elszámol a normatív költségvetési hozzájárulásokkal;
h) elkészíti az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadást), s ennek keretében elszámol a feladatalapú támogatásokkal;
i) szükség esetén előkészíti az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelettervezetét;
j) részt vesz az önkormányzatot érintő térségi fejlesztési programok megalapozásában, véleményezésében, koordinálja a programok végrehajtásának helyi feladatait, információt szolgáltat azok megvalósításáról;
k) a kötelezettségvállalást ellenjegyzi, erre más személyt is felhatalmazhat.
(2) A jegyző adóügyi feladata és hatásköre:
a) biztosítja a hatáskörébe utalt a helyi és a központi adójogszabályok területén való érvényesítését;
b) előkészíti a központi adójogszabályokból eredő helyi képviselőtestületi rendeletalkotást, így a - képviselőtestület döntése alapján bevezetendő - helyi adórendeletet;
c) biztosítja a helyi adókról szóló törvény, illetve a képviselőtestület adózással kapcsolatos rendeleteinek végrehajtását;
d) külön jogszabály rendelkezése alapján, az ügyfél kérelmére vagy hatóság megkeresésére kiállítja, illetőleg megküldi az adó- és értékbizonyítványt;
e) intézi a hatáskörébe tartozó központi adókkal, valamint a helyi adókkal összefüggő bejelentéseket, kérelmeket, teljesíti a hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos megkereséseket, megkeresésre környezettanulmányt készít;
f) előkészíti a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó méltányossági ügyeket;
g) határozati és egyéb intézkedése elleni fellebbezéseket - ha döntését saját hatáskörében nem módosítja, vagy nem vonja vissza - felterjeszti az elbírálásra jogosult szervhez;
h) az önkormányzat gazdálkodásának megalapozásához bevételi javaslatokat dolgoz ki;
i) tájékoztatja a település lakosságát és a gazdálkodó szervezeteket adókötelezettségük teljesítésének elősegítése érdekében az adójogszabályok előírásairól;
j) ellenőrzi az adójogszabályok érvényesülését, az adókötelezettség teljesítését, valamint az adó befizetések és elszámolások helyességét;
k) működési területén ellátja a hatáskörébe tartozó adók kivetésével, közlésével, nyilvántartásával, beszedésével, behajtásával, kezelésével, elszámolásával, ellenőrzésével és az információ-szolgáltatással kapcsolatos feladatokat;
l) az adókötelezettség megállapítása érdekében adatokat gyűjt, tájékoztatást kér, helyszíni szemlét tart;
m) az adójogszabályokban meghatározott esetekben elvégzi az adókivetést;
n) felhívja az adóalanyokat az adókötelezettség időben történő teljesítésére;
o) megindítja az adóbehajtási eljárást a jogerősen megállapított és a késedelmi pótlék mentes fizetési határidőben nem teljesített adótartozásokra, illetőleg a szabályszerűen behajtásra kimutatott más köztartozásokra;
p) adóbehajtás során érvényesíti az egyetemlegesség szabályait, külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén gondoskodik az adótartozás jelzálogjogi biztosításáról;
r) jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén behajthatatlanság címén vagy a behajtáshoz való jog elévülése miatt törli a köztartozást, illetőleg megkeresi eziránt a behajtást kérő szervet. A behajthatatlanság címén törölt adótartozást újból előírja, ha az - a behajtáshoz való jog elévülésén belül - végrehajthatóvá válik;
s) vezeti a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat, kimutatásokat és az információszolgáltatás meghatározott rendje keretében adatokat, beszámolókat készít és továbbít.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott adóügyi feladatok ellátásához szükséges első fokú hatósági jogkörben a település jegyzője jár el.
141. §
(1) Illetékügyben a megye székhelye szerinti városi önkormányzat jegyzője, Pest megyében a köztársasági megbízott által kijelölt város jegyzője, a fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzője jár el. Első fokú illetékhatósági feladatait a megye székhelye szerinti - Pest megyében a kijelölt - városban Megyei Illetékhivatal, a fővárosban Fővárosi Illetékhivatal elnevezéssel látja el.
(1) Illetékügyben a megye székhelye szerinti városi önkormányzat jegyzője, Pest megyében a megyei, közigazgatási hivatal vezetője által kijelölt város jegyzője, a fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzője jár el. Első fokú illetékhatósági feladatait a megye székhelye szerinti - Pest megyében a kijelölt - városban Megyei Illetékhivatal, a fővárosban Fővárosi Illetékhivatal elnevezéssel látja el.
(2) Az illetékhivatal hatáskörét - ha az illetéktörvény kivételes illetékességet nem állapít meg - a megye, a megyei jogú város, illetőleg a főváros közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel gyakorolja.
(3) Ha a megyeszékhely város megyei jogú, a jegyző illetékügyben hatósági jogkörét nem ruházhatja át a kerületi hivatal vezetőjére.
(4) Az illetékhivatal első fokú illetékügyi határozata elleni jogorvoslati kérelem elbírálása az illetékhivatal székhelye szerint illetékes köztársasági megbízott hatáskörébe tartozik.
(4) Az illetékhivatal első fokú illetékügyi határozata elleni jogorvoslati kérelem elbírálása az illetékhivatal székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője hatáskörébe tartozik.
142. §   A jegyző illetékügyi feladata és hatásköre:
a) külön törvényben meghatározott illetékességgel ellátja a hatáskörébe utalt illetékekkel, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyes igazgatási és bírósági szolgáltatások díjának kezelésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével és behajtásával kapcsolatos első fokú illetékhatósági feladatokat;
b) intézi a hatáskörbe tartozó illetékekkel kapcsolatos bejelentéseket, kérelmeket, ide értve a méltányossági tárgyú ügyek elsőfokú intézését is;
c) megindítja és lefolytatja a behajtási eljárást a jogerősen megállapított és esedékessé vált illetéktartozásokra;
d) határozatai és egyéb intézkedései elleni fellebbezéseket - ha a döntést saját hatáskörben nem módosítja - felterjeszti az elbírálásra jogosult köztársasági megbízotthoz;
d) határozatai és egyéb intézkedései elleni fellebbezéseket - ha a döntést saját hatáskörben nem módosítja - felterjeszti az elbírálásra jogosult megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjéhez;
e) az illetéktartozások, valamint az ezekre történő befizetések nyilvántartásával kapcsolatban ellátja a külön jogszabályban előírt, illetőleg az elektronikus adatfeldolgozáshoz a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott szervezési leírásokban, dokumentációkban és számítógépes programokban meghatározott feladatokat;
f) a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén behajthatatlanság címén, vagy a behajtáshoz való jog elévülése miatt törli az illetéktartozást;
g) illetékességi területén első fokon intéz minden olyan illetékkel kapcsolatos ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe;
h) az illetéktörvényben megállapított illetékkötelezettség teljesítését, valamint az illetékbélyeggel, vagy illetékbevételi számlára pénzzel fizetendő díjak megfizetését rendszeresen ellenőrzi azoknál a magán- és jogi személyeknél, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknél, amelyek illeték vagy díjköteles ügyekkel foglalkoznak.

Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

143. §
(1) A nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló 1985. évi 23. törvényerejű rendelet (Éar.) 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában, 5. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontjában és 7. §-ának (2) bekezdésében a „helyi tanács” szövegrész helyébe a „községi, városi és fővárosi kerületi önkormányzat képviselőtestülete” lép.
(2) Ahol az Éar. adóhatóságot említ, ott a jegyzőt kell érteni.
144. §   A házadóról szóló 1986. évi 25. törvényerejű rendelet 6. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában 6. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontjában és 8. §-ának (2) bekezdésében a „helyi tanács” szövegrész helyébe a „községi, városi és fővárosi kerületi önkormányzat képviselőtestülete” lép.

Vegyes és záró rendelkezések

145. §
(1) E törvényben meghatározott kötelező közszolgáltatást szolgáló - az Ötv. 107. § (2) bekezdés alapján önkormányzati tulajdonba került - vagyont (vagyonrészt) a közszolgáltatásra kötelezett önkormányzat részére a vagyon eredeti rendeltetésének megfelelő használatra kell átadni, ha a tulajdonos önkormányzat a törvényben más önkormányzat részére kötelezően előírt közszolgáltatást önként nem vállalja.
(2) Ha a körzeti közszolgáltatást nyújtó - az Ötv. 107. § alapján önkormányzati tulajdonba került - intézmény tulajdonosa a körzeti feladat ellátását nem vállalja, az intézmény vagyonát köteles használatra a feladat ellátására vállalkozó önkormányzatnak, illetve más szervnek átadni.
(3) Az Ötv. 107. § alapján önkormányzati tulajdonban lévő azt a vagyont (vagyonrészt), amely nem saját részére törvényben meghatározott feladat, vagy nem a polgármester, a jegyző vagy a képviselőtestület hivatala ügyintézője számára törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat, hatáskör gyakorlását szolgálja - ha az más szerv jogszabályban előírt feladatának ellátásához szükséges - a miniszter vagy a köztársasági megbízott kezdeményezésére a feladatot ellátó szerv használatába kell átadni.
(3) Az Ötv. 107. § alapján önkormányzati tulajdonban lévő azt a vagyont (vagyonrészt), amely nem saját részére törvényben meghatározott feladat, vagy nem a polgármester, a jegyző vagy a képviselőtestület hivatala ügyintézője számára törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat, hatáskör gyakorlását szolgálja - ha az más szerv jogszabályban előírt feladatának ellátásához szükséges - a miniszter vagy a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezésére a feladatot ellátó szerv használatába kell átadni.
(3) Az Ötv. 107. § alapján önkormányzati tulajdonban lévő azt a vagyont (vagyonrészt), amely nem saját részére törvényben meghatározott feladat, vagy nem a polgármester, a jegyző vagy a képviselőtestület hivatala ügyintézője számára törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat, hatáskör gyakorlását szolgálja - ha az más szerv jogszabályban előírt feladatának ellátásához szükséges - a miniszter vagy a közigazgatási hivatal kezdeményezésére a feladatot ellátó szerv használatába kell átadni.
(3) Az Ötv. 107. § alapján önkormányzati tulajdonban lévő azt a vagyont (vagyonrészt), amely nem saját részére törvényben meghatározott feladat, vagy nem a polgármester, a jegyző vagy a képviselőtestület hivatala ügyintézője számára törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat, hatáskör gyakorlását szolgálja - ha az más szerv jogszabályban előírt feladatának ellátásához szükséges - a miniszter vagy a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve kezdeményezésére a feladatot ellátó szerv használatába kell átadni.
(3) Az Ötv. 107. § alapján önkormányzati tulajdonban lévő azt a vagyont (vagyonrészt), amely nem saját részére törvényben meghatározott feladat, vagy nem a polgármester, a jegyző vagy a képviselőtestület hivatala ügyintézője számára törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat, hatáskör gyakorlását szolgálja - ha az más szerv jogszabályban előírt feladatának ellátásához szükséges - a miniszter vagy a közigazgatási hivatal kezdeményezésére a feladatot ellátó szerv használatába kell átadni.
(3) Az Ötv. 107. § alapján önkormányzati tulajdonban lévő azt a vagyont (vagyonrészt), amely nem saját részére törvényben meghatározott feladat, vagy nem a polgármester, a jegyző vagy a képviselőtestület hivatala ügyintézője számára törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat, hatáskör gyakorlását szolgálja - ha az más szerv jogszabályban előírt feladatának ellátásához szükséges - a miniszter vagy a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve kezdeményezésére a feladatot ellátó szerv használatába kell átadni.
(3) Az Ötv. 107. § alapján önkormányzati tulajdonban lévő azt a vagyont (vagyonrészt), amely nem saját részére törvényben meghatározott feladat, vagy nem a polgármester, a jegyző vagy a képviselőtestület hivatala ügyintézője számára törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat, hatáskör gyakorlását szolgálja - ha az más szerv jogszabályban előírt feladatának ellátásához szükséges - a miniszter vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére a feladatot ellátó szerv használatába kell átadni.
(3) Az Ötv. 107. § alapján önkormányzati tulajdonban lévő azt a vagyont (vagyonrészt), amely nem saját részére törvényben meghatározott feladat, vagy nem a polgármester, a jegyző számára törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat, hatáskör gyakorlását szolgálja - ha az más szerv jogszabályban előírt feladatának ellátásához szükséges - a miniszter vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére a feladatot ellátó szerv használatába kell átadni.
(3) Az Ötv. 107. § alapján önkormányzati tulajdonban lévő azt a vagyont (vagyonrészt), amely nem saját részére törvényben meghatározott feladat, vagy nem a polgármester, a jegyző számára törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat, hatáskör gyakorlását szolgálja - ha az más szerv jogszabályban előírt feladatának ellátásához szükséges - a miniszter vagy a fővárosi és vármegyei kormányhivatal kezdeményezésére a feladatot ellátó szerv használatába kell átadni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésen alapuló használat térítésmentes.
(5) Az ingatlan vagyonnak és az Ötv. 107. § (1) bekezdésének d) pontjában említett intézmények ingó vagyonának használatra való átadásáról - vita esetén - a megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottság dönt.
(5) Az ingatlan vagyonnak és az Ötv. 107. § (1) bekezdésének d) pontjában említett intézmények ingó vagyonának használatra való átadásáról - vita esetén - a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve dönt.
(5) Az ingatlan vagyonnak és az Ötv. 107. § (1) bekezdésének d) pontjában említett intézmények ingó vagyonának használatra való átadásáról - vita esetén - a fővárosi és megyei kormányhivatal dönt.
(5) Az ingatlan vagyonnak és az Ötv. 107. § (1) bekezdésének d) pontjában említett intézmények ingó vagyonának használatra való átadásáról - vita esetén - a fővárosi és vármegyei kormányhivatal dönt.
146. §   Ahol jogszabály a „községi, nagyközségi” megjelölést használt, azon egységesen a „község” megjelölést kell érteni.
147. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány és a miniszterek, hogy az e törvény alapján szükséges jogszabálymódosításokat elvégezzék. A Kormány és a miniszterek a részükre biztosított felhatalmazás alapján kiadásra kerülő jogszabályokat legkésőbb e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül alkossák meg.
148. §   Az önkormányzati képviselő-testület hatósági feladatokat ellátó szervei, feladataik ellátása céljából - külön törvény rendelkezései szerint - közvetlenül hozzáférnek a személy- és lakcímnyilvántartás rendszeréhez.
  • A jogszabály 1991. június 23-án jelent meg a Magyar Közlöny 68. számában.
  • hatályba lépett 1991. július 23-án.
A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1996. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2020. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. augusztus 16-án lett hatályon kívül helyezve. 1996. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. augusztus 16-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1996. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. június 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. június 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. február 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. február 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. február 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. február 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. február 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. február 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. február 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. február 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. február 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. február 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1991. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1991. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1991. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1996. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. augusztus 2-án lépett hatályba.A bekezdés 1996. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. augusztus 2-án lépett hatályba.A szakasz 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2023. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 1996. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. augusztus 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1993. február 26-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1993. február 26-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1993. február 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1993. február 26-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1993. február 26-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. február 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. június 30-án lépett hatályba.A bekezdés 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. június 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1996. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 1996. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 1996. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 1996. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 1993. február 26-án lett hatályon kívül helyezve. 1995. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1993. február 26-án lett hatályon kívül helyezve. 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1993. február 26-án lett hatályon kívül helyezve. 1993. február 26-án lett hatályon kívül helyezve. 1993. február 26-án lett hatályon kívül helyezve. 1993. február 26-án lett hatályon kívül helyezve. 1993. február 26-án lett hatályon kívül helyezve. 1993. február 26-án lett hatályon kívül helyezve. 1998. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1993. február 26-án lett hatályon kívül helyezve. 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1993. február 26-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1996. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1998. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1995. november 30-án lépett hatályba. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 2-án lépett hatályba. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2021. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 2-án lépett hatályba. 2021. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2021. július 2-án lépett hatályba. 2021. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.