Hatályos állapot
Közlönyállapot
1992.12.31. - 1993.03.18.
1993.03.19. - 1993.10.14.
1993.10.15. - 1994.04.04.
1994.04.05. - 1994.11.24.
1994.11.25. - 1995.06.02.
1995.06.03. - 1995.07.21.
1995.07.22. - 1995.12.09.
1995.12.10. - 1997.03.19.
1997.03.20. - 1997.12.09.
1997.12.10. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 1998.11.10.
1998.11.11. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.06.20.
1999.06.21. - 1999.12.28.
1999.12.29. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.01.02.
2000.01.03. - 2000.12.19.
2000.12.20. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.06.08.
2001.06.09. - 2001.12.06.
2001.12.07. - 2002.03.31.
2002.04.01. - 2002.12.09.
2002.12.10. - 2002.12.19.
2002.12.20. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.06.29.
2003.06.30. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.06.01.
2004.06.02. - 2004.12.09.
2004.12.10. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.07.05.
2005.07.06. - 2005.08.31.
2005.09.01. - 2006.02.16.
2006.02.17. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.12.08.
2007.12.09. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2009.06.30.
2009.07.01. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.04.27.
2012.04.28. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.12.31.
2013.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1992. évi LXXXIX. törvény

a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről

Az Országgyűlés az önkormányzatok beruházási feladataihoz nyújtandó címzett és céltámogatásokról a központi pénzeszközök hatékony és ellenőrizhető felhasználásának igényével, az önkormányzatok fejlesztési tevékenysége stabilitásának megteremtése érdekében az alábbi törvényt alkotja:

Az Országgyűlés az önkormányzatok beruházási feladataihoz nyújtandó címzett és céltámogatásokról, valamint a szociális feladatokat ellátó nem állami fenntartók beruházási feladataihoz nyújtandó címzett támogatásokról a központi pénzeszközök hatékony és ellenőrizhető felhasználásának igényével, az önkormányzatok, valamint a szociális ellátásban közreműködő nem állami fenntartók fejlesztési tevékenysége stabilitásának megteremtése érdekében az alábbi törvényt alkotja:

I. FEJEZET
CÍMZETT TÁMOGATÁSOK

I. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK CÍMZETT TÁMOGATÁSA

1. §
(1) Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek a kiemelt fontosságú - a kórházfejlesztés kivételével céltámogatási körben nem támogatott - vízgazdálkodási, egészségügyi, oktatási és kulturális önkormányzati feladatok ellátását szolgáló beruházások, rekonstrukciók megvalósítására és létesítmények megvásárlására (a továbbiakban: beruházás), költséghatár nélkül.
(1) Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek a kiemelt fontosságú - a céltámogatási körben nem támogatható - vízgazdálkodási, egészségügyi, szociális, oktatási és kulturális önkormányzati feladatok ellátását szolgáló beruházások megvalósítására.
(1) Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek - a céltámogatási körben nem támogatható - vízgazdálkodási, egészségügyi, szociális, közoktatási és kulturális önkormányzati térségi, vagy jogszabály által elfogadott országos, illetve törvényben meghatározott fővárosi, megyei szakmai fejlesztési programba foglalt önkormányzati feladatok ellátását szolgáló, kiemelt fontosságú, 200 millió forint feletti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósítására.
(1) Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek:
a) a céltámogatási körben nem támogatható vízgazdálkodási, regionális hulladékégető létesítésére vonatkozó, egészségügyi fekvőbeteg-ellátási célú, szociális, közoktatási és kulturális önkormányzati térségi, vagy jogszabály által elfogadott országos, illetve törvényben meghatározott fővárosi, megyei szakmai fejlesztési programba foglalt önkormányzati feladatok ellátását szolgáló, kiemelt fontosságú, 200 millió forint feletti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósítására, továbbá
a) a céltámogatási körben nem támogatható vízgazdálkodási, egészségügyi fekvő- és járóbeteg-szakellátási célú, szociális, közoktatási és kulturális önkormányzati térségi, vagy jogszabály által elfogadott országos, illetve törvényben meghatározott fővárosi, megyei szakmai fejlesztési programba foglalt önkormányzati feladatok ellátását szolgáló, kiemelt fontosságú, 250 millió forint feletti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósítására, továbbá
b) szennyvízelvezetést és -tisztítást, valamint térségi szilárdhulladék kezelő rendszer létesítését szolgáló 1 milliárd forint feletti összköltségű beruházások megvalósítására. E beruházások esetében a központi támogatás maximális mértéke - a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével - megegyezik a 2. számú mellékletben meghatározott mértékkel. A szennyvíz beruházások esetében a céltámogatási igénykielégítés külön jogszabályban megállapított sorrendjét kell figyelembe venni. A címzett támogatásokról szóló döntés során előnyben kell részesíteni azon beruházásokat, amelyekre EU támogatás (ISPA, PHARE) iránti igényt nyújtottak be és azzal az érintett szakminisztérium egyetért, illetve amelyek EU támogatási igényéről kedvező döntés született. A címzett támogatás lehívása csak akkor kezdhető meg, amikor az EU támogatás jóváhagyásáról az önkormányzat hivatalosan értesült. Amennyiben az önkormányzat EU támogatási igénye elutasításra került, úgy erről az önkormányzat haladéktalanul értesíti a Belügyminisztériumot, aki intézkedik a jóváhagyott címzett támogatási előirányzat elvonásáról. Az elvonással felszabaduló előirányzat a címzett és céltámogatás adott évi előirányzatát növeli.
b) szennyvízelvezetést és -tisztítást, valamint térségi szilárdhulladék kezelő rendszer létesítését szolgáló 1 milliárd forint feletti összköltségű beruházások megvalósítására. E beruházások esetében a központi támogatás maximális mértéke - a 6. és 7. §-ban foglaltak figyelembevételével - megegyezik a céltámogatásokra vonatkozó támogatási mértékkel. A szennyvíz beruházások esetében a céltámogatási igénykielégítés külön jogszabályban megállapított sorrendjét kell figyelembe venni. A címzett támogatásokról szóló döntés során előnyben kell részesíteni azon beruházásokat, amelyekre EU támogatás (ISPA, PHARE) iránti igényt nyújtottak be és azzal az érintett szakminisztérium egyetért, illetve amelyek EU támogatási igényéről kedvező döntés született. A címzett támogatás lehívása csak akkor kezdhető meg, amikor az EU támogatás jóváhagyásáról az önkormányzat hivatalosan értesült. Amennyiben az önkormányzat EU támogatási igénye elutasításra került, úgy erről az önkormányzat haladéktalanul értesíti a Belügyminisztériumot, aki intézkedik a jóváhagyott címzett támogatási előirányzat elvonásáról. Az elvonással felszabaduló előirányzat a címzett és céltámogatás adott évi előirányzatát növeli.
b) szennyvízelvezetést és -tisztítást, valamint térségi szilárdhulladék-kezelő rendszer létesítését szolgáló 1 milliárd forint feletti összköltségű beruházások megvalósítására. E beruházások esetében a központi támogatás maximális mértéke - a 6. §-ban és 7. §-ban foglaltak figyelembevételével - megegyezik a céltámogatásokra vonatkozó támogatási mértékkel. A szennyvízberuházások esetében a céltámogatási igénykielégítés külön jogszabályban megállapított sorrendjét kell figyelembe venni.
b) a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló 1 milliárd forint feletti összköltségű beruházások megvalósítására, azzal, hogy e beruházások esetében
ba) a központi támogatás maximális mértéke - a 6. és a 7. §-ban foglaltak figyelembevételével - megegyezik a céltámogatásokra vonatkozó támogatási mértékkel, illetve
bb) a címzett támogatási igények kielégítési sorrendjének megállapítása során a törvény 6. számú mellékletének I. pontjában meghatározott, a céltámogatásra vonatkozó igénykielégítési szempontok sorrendjét kell figyelembe venni.
(2) A válsághelyzetek problémáinak kezelésére az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő körben is adható támogatás.
(3) Az önkormányzatnak a beruházási koncepcióját a szakminisztérium szakmai programjával egyeztetni kell.
(3) Az önkormányzatnak a beruházási koncepcióját egyeztetni kell a szakminisztérium szakmai programjával. A címzett támogatás iránti önkormányzati igényt a szakminisztérium véleményezi.
(3) Az önkormányzatnak a beruházási koncepcióját egyeztetnie kell a szakminisztérium szakmai fejlesztési programjával. A szakminisztérium a címzett támogatás iránti önkormányzati igényt megalapozó beruházási koncepciót - a Regionális Fejlesztési Tanácsoknak az egészségügyi beruházások esetén a Regionális Egészségügyi Tanácsokkal, a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló beruházások esetében a Területi Vízgazdálkodási Tanácsokkal egyeztetett javaslatai figyelembevételével - véleményezi.
(3) Az önkormányzatnak a beruházási koncepcióját - amelyet csak a 3. § (1) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett lehet benyújtani - egyeztetnie kell a szakminisztérium szakmai fejlesztési programjával. A szakminisztérium a címzett támogatás iránti önkormányzati igényt megalapozó beruházási koncepciót - a Regionális Fejlesztési Tanácsoknak az egészségügyi beruházások esetén a Regionális Egészségügyi Tanácsokkal, a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló beruházások esetében a Területi Vízgazdálkodási Tanácsokkal egyeztetett javaslatai figyelembevételével - véleményezi.
(3) Az önkormányzatnak a beruházási koncepcióját - amelyet csak a 3. § (1) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett lehet benyújtani - egyeztetnie kell a szakminisztérium szakmai fejlesztési programjával. A szakminisztérium a címzett támogatás iránti önkormányzati igényt megalapozó beruházási koncepciót - az érintett megyei önkormányzatoknak, a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzatnak az egészségügyi beruházások esetén a Regionális Egészségügyi Tanácsokkal, a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló beruházások esetében a Területi Vízgazdálkodási Tanácsokkal egyeztetett javaslatai figyelembevételével - véleményezi.
(3) Az önkormányzatnak a beruházási koncepcióját - amelyet csak a 3. § (1) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett lehet benyújtani - egyeztetnie kell a szakminisztérium szakmai fejlesztési programjával. A szakminisztérium a címzett támogatás iránti önkormányzati igényt megalapozó beruházási koncepciót - az érintett megyei önkormányzatoknak, a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzatnak az egészségügyi beruházások esetén a kijelölt térségi egészségszervezésért felelős államigazgatási szervvel, a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló beruházások esetében a Területi Vízgazdálkodási Tanácsokkal egyeztetett javaslatai figyelembevételével - véleményezi.
(4) A helyi önkormányzat által benyújtott címzett támogatási igény összegét a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása előtt - a rendelkezésre álló előirányzat mértékétől függően - a Belügyminisztérium és a szakminisztérium kezdeményezésére az önkormányzat módosítja. Egyebekben az igénybejelentés nem módosítható.
(4) A helyi önkormányzat által benyújtott címzett támogatási igénybejelentést a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása előtt - a rendelkezésre álló előirányzat mértékétől függően, valamint a szakmai követelményeknek megfelelően - a Belügyminisztérium és a szakminisztérium kezdeményezésére az önkormányzat módosítja.
(4) A helyi önkormányzat által benyújtott címzett támogatási igénybejelentést a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása előtt - a rendelkezésre álló előirányzat mértékétől függően, valamint a szakmai követelményeknek megfelelően - a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal és a szakminisztérium kezdeményezésére az önkormányzat módosítja.
(4) A helyi önkormányzat által benyújtott címzett támogatási igénybejelentést a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása előtt - a rendelkezésre álló előirányzat mértékétől függően, valamint a szakmai követelményeknek megfelelően - a területfejlesztésért és területrendezésért felelős országos hatáskörű hivatal és a szakminisztérium kezdeményezésére az önkormányzat módosítja.
(4) A helyi önkormányzat által benyújtott címzett támogatási igénybejelentést a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása előtt - a rendelkezésre álló előirányzat mértékétől függően, valamint a szakmai követelményeknek megfelelően - a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv és a szakminisztérium kezdeményezésére az önkormányzat módosítja.
(4) A helyi önkormányzat által benyújtott címzett támogatási igénybejelentést a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása előtt - a rendelkezésre álló előirányzat mértékétől függően, valamint a szakmai követelményeknek megfelelően - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter kezdeményezésére az önkormányzat módosítja.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott beruházások esetében a beruházás összköltségének legalább 15%-át, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, vagy az országos átlagot is jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken a helyi önkormányzatoknak, továbbá a megyei önkormányzatoknak a beruházási összköltség 10%-át, a mindkét szempontból egyidejűleg hátrányosan érintett önkormányzatoknak pedig a beruházási összköltség 5%-át kell biztosítaniuk saját forrásként.
1/A. §
(1) A megyei területfejlesztési tanácsoknak a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 13. § (3) bekezdése szerinti döntési jogosultsága kiterjed az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű önkormányzati céljellegű decentralizált támogatások felhasználására.
(2) A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok vonatkozásában az (1) bekezdésben meghatározott támogatás felhasználásával kapcsolatos döntési hatáskört a Fővárosi Közgyűlés gyakorolja.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás
a) a területfejlesztési tanácsok részére normatívan elosztott,
b) a költségvetési törvény szerint felhasználható vis maior tartalék
részre tagozódik.
Az a) pontban foglalt előirányzatnak az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó összegét a következők szerint, normatív módon kell megállapítani és a költségvetési törvény kihirdetését követő tizenöt napon belül a belügyminiszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter együttes közleményében közzé kell tenni. Az éves előirányzat 40%-át a megye, illetve a főváros előző évi január 1-jei lakosságszáma, további 40%-át az érintett megyében, illetve a fővárosban a helyi önkormányzatokat a költségvetési törvény alapján a tárgyévben a lakóhely szerint megillető személyi jövedelemadónak az országos átlagtól való elmaradása, 20%-át a helyi önkormányzatok előző év augusztus 31-ei száma arányában kell megosztani. Az előirányzat személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó 40%-os része elosztásának alapját az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó átengedett részének országos átlagától való önkormányzatonkénti lemaradásnak a település, a fővárosi kerület állandó lakosságszámával súlyozott és megyei, fővárosi szinten halmozott összege képezi. E számításnál a tárgyévet megelőző második év január 1-jei állandó népességszámot kell figyelembe venni. Az (1)-(2) bekezdésekben jogosult szervek a céljellegű decentralizált támogatás tárgyévi előirányzatának legfeljebb 40%-áig vállalhatnak kötelezettséget a további évekre, de a következő évi kötelezettségvállalás 30%-nál magasabb nem lehet.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás
a) a területfejlesztési tanácsok részére normatívan elosztott,
b) a költségvetési törvény szerint felhasználható vis maior tartalék
részre tagozódik.
Az a) pontban foglalt előirányzatnak az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó összegét a következők szerint, normatív módon kell megállapítani és a költségvetési törvény kihirdetését követő tizenöt napon belül a belügyminiszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter együttes közleményében közzé kell tenni. Az éves előirányzat 40%-át a megye, illetve a főváros előző évi január 1-jei lakosságszáma, további 40%-át az érintett megyében, illetve a fővárosban a helyi önkormányzatokat a költségvetési törvény alapján a tárgyévben a lakóhely szerint megillető személyi jövedelemadónak az országos átlagtól való elmaradása, 20%-át a helyi önkormányzatok előző év augusztus 31-ei száma arányában kell megosztani. Az előirányzat személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó 40%-os része elosztásának alapját az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó átengedett részének országos átlagától való önkormányzatonkénti lemaradásnak a település, a fővárosi kerület állandó lakosságszámával súlyozott és megyei, fővárosi szinten halmozott összege képezi. E számításnál a tárgyévet megelőző második év január 1-jei állandó népességszámot kell figyelembe venni. Az (1)-(2) bekezdésekben jogosult szervek a céljellegű decentralizált támogatás tárgyévi előirányzatának legfeljebb 40%-áig vállalhatnak kötelezettséget a további évekre, de a következő évi kötelezettségvállalás 30%-nál magasabb nem lehet.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás
a) a területfejlesztési tanácsok részére normatívan elosztott,
b) a költségvetési törvény szerint felhasználható vis maior tartalék
részre tagozódik.
Az a) pontban foglalt előirányzatnak az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó összegét a következők szerint, normatív módon kell megállapítani és a költségvetési törvény kihirdetését követő tizenöt napon belül a belügyminiszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a pénzügyminiszter együttes közleményében közzé kell tenni. Az éves előirányzat 40%-át a megye, illetve a főváros előző évi január 1-jei lakosságszáma, további 40%-át az érintett megyében, illetve a fővárosban a helyi önkormányzatokat a költségvetési törvény alapján a tárgyévben a lakóhely szerint megillető személyi jövedelemadónak az országos átlagtól való elmaradása, 20%-át a helyi önkormányzatok előző év augusztus 31-ei száma arányában kell megosztani. Az előirányzat személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó 40%-os része elosztásának alapját az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó átengedett részének országos átlagától való önkormányzatonkénti lemaradásnak a település, a fővárosi kerület állandó lakosságszámával súlyozott és megyei, fővárosi szinten halmozott összege képezi. E számításnál a tárgyévet megelőző második év január 1-jei állandó népességszámot kell figyelembe venni. Az (1)-(2) bekezdésekben jogosult szervek a céljellegű decentralizált támogatás tárgyévi előirányzatának legfeljebb 40%-áig vállalhatnak kötelezettséget a további évekre, de a következő évi kötelezettségvállalás 30%-nál magasabb nem lehet.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás
a) a területfejlesztési tanácsok részére normatívan elosztott,
b) a költségvetési törvény szerint felhasználható vis maior tartalék
részre tagozódik.
Az a) pontban foglalt előirányzatnak az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó összegét a következők szerint, normatív módon kell megállapítani és a költségvetési törvény kihirdetését követő tizenöt napon belül a belügyminiszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a pénzügyminiszter együttes közleményében közzé kell tenni. Az éves előirányzat 40%-át a megye, illetve a főváros előző évi január 1-jei lakosságszáma, további 40%-át az érintett megyében, illetve a fővárosban a helyi önkormányzatokat a költségvetési törvény alapján a tárgyévben a lakóhely szerint megillető személyi jövedelemadónak az országos átlagtól való elmaradása, 20%-át a helyi önkormányzatok előző év augusztus 31-ei száma arányában kell megosztani. Az előirányzat személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó 40%-os része elosztásának alapját az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó átengedett részének országos átlagától való önkormányzatonkénti lemaradásnak a település, a fővárosi kerület állandó lakosságszámával súlyozott és megyei, fővárosi szinten halmozott összege képezi. E számításnál a tárgyévet megelőző második év január 1-jei állandó népességszámot kell figyelembe venni. Az (1)-(2) bekezdésekben jogosult szervek a céljellegű decentralizált támogatás tárgyévi előirányzatának legfeljebb 40%-áig vállalhatnak kötelezettséget a további évekre, de a következő évi kötelezettségvállalás 30%-nál magasabb nem lehet.
A b) pontban foglalt előirányzatból a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az a) pont szerinti éves előirányzatuknak legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti vagy más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről a Pénzügyminisztériummal történő egyeztetést követően - a vis maior felhasználás felülvizsgálatával - a belügyminiszter dönt.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás
a) a területfejlesztési tanácsok részére normatívan elosztott,
b) a költségvetési törvény szerint felhasználható vis maior tartalék
részre tagozódik.
Az a) pontban foglalt előirányzatnak az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó összegét a következők szerint, normatív módon kell megállapítani és a költségvetési törvény kihirdetését követő tizenöt napon belül a belügyminiszter, a a területfejlesztésért felelős miniszter és a pénzügyminiszter együttes közleményében közzé kell tenni. Az éves előirányzat 40%-át a megye, illetve a főváros előző évi január 1-jei lakosságszáma, további 40%-át az érintett megyében, illetve a fővárosban a helyi önkormányzatokat a költségvetési törvény alapján a tárgyévben a lakóhely szerint megillető személyi jövedelemadónak az országos átlagtól való elmaradása, 20%-át a helyi önkormányzatok előző év augusztus 31-ei száma arányában kell megosztani. Az előirányzat személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó 40%-os része elosztásának alapját az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó átengedett részének országos átlagától való önkormányzatonkénti lemaradásnak a település, a fővárosi kerület állandó lakosságszámával súlyozott és megyei, fővárosi szinten halmozott összege képezi. E számításnál a tárgyévet megelőző második év január 1-jei állandó népességszámot kell figyelembe venni. Az (1)-(2) bekezdésekben jogosult szervek a céljellegű decentralizált támogatás tárgyévi előirányzatának legfeljebb 40%-áig vállalhatnak kötelezettséget a további évekre, de a következő évi kötelezettségvállalás 30%-nál magasabb nem lehet.
A b) pontban foglalt előirányzatból a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az a) pont szerinti éves előirányzatuknak legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti vagy más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről a Pénzügyminisztériummal történő egyeztetést követően - a vis maior felhasználás felülvizsgálatával - a belügyminiszter dönt.
(4) A megyei területfejlesztési tanácsok, továbbá a Fővárosi Közgyűlés a terület-, illetve városfejlesztési koncepciók figyelembevételével, saját hatáskörben kialakított feltételrendszer szerint, pályázati rendszer keretében döntenek az (1) bekezdésben meghatározott támogatás alábbi célokra történő felhasználásáról:
a) a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó felhalmozási kiadások támogatása;
b) a helyi önkormányzatok előre nem látható természeti vagy más károkból adódó - vis maior - többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatása.
(4) A megyei területfejlesztési tanácsok, továbbá a Fővárosi Közgyűlés a terület-, illetve városfejlesztési koncepciók figyelembevételével, saját hatáskörben kialakított feltételrendszer szerint, pályázati rendszer keretében döntenek az (1) bekezdésben meghatározott támogatásnak helyi önkormányzatok részére történő odaítéléséről, valamint az alábbi célokra történő felhasználásáról:
a) a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó, önkormányzati tulajdonra vonatkozó felhalmozási kiadások támogatása; felhalmozási támogatás a címzett és céltámogatással folyamatban lévő beruházásokra is nyújtható;
b) a helyi önkormányzatok előre nem látható természeti vagy más károkból adódó - vis maior - többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatása.
(5) A (4) bekezdés a) pont szerinti támogatásról az érintett szakminisztérium véleményének figyelembevételével kell dönteni.
(5) Katasztrófahelyzet esetén a katasztrófa sújtotta megyékben a megyei területfejlesztési tanács, és a Fővárosi Közgyűlés a (4) bekezdés b) pontja szerinti, még rendelkezésre álló támogatási keretét köteles a katasztrófahelyzet enyhítésére fordítani. Amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget, az egyéb célra történő döntések támogatásának folyósítását a katasztrófahelyzet idejére a belügyminiszter felfüggesztheti.
2. §   A címzett támogatás mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek az önkormányzati saját forrásból nem fedezett része.
3. §
(1) A következő évi költségvetésben az április 14-ig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések vehetők figyelembe.
(1) Az előző év november 14-éig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések javasolhatók címzett támogatásra. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő.
(1) Az előző év december 15-éig - országgyűlési képviselő-választás évét követően február 12-éig - benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések javasolhatók címzett támogatásra. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő.
(1) Az előző év december 15-éig - országgyűlési képviselő-választás évében és az azt követő évben február 28-ig - benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések javasolhatók címzett támogatásra. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő.
(1) A tárgyévet megelőző év december 15-éig - az országgyűlési képviselő-választás évében és az azt követő évben tárgyév február 28-ig - benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések javasolhatóak címzett támogatásra, kivéve, ha az Országgyűlés a tárgyévet megelőző évben döntött arról, hogy a tárgyévben nem indítható címzett támogatással beruházás. A határidő elmulasztása a tárgyévi igény tekintetében jogvesztő.
(2) Az 1993. évi igények benyújtásának határideje 1993. május 14.
(2) Az 1993. és 1994. évi igények benyújtásának határideje 1993. május 14.
(2) Amennyiben az előirányzatot az Országgyűlés a tárgyévet megelőző évben jóváhagyta, a tárgyévben indításra tervezett beruházásokra beadott beruházási koncepciók alapján benyújtható a címzett támogatásról szóló törvényjavaslat. Címzett támogatásban csak azon beruházások részesülhetnek, amelyek az (1) bekezdés szerinti határidőre a feltételeknek megfelelő igénybejelentést nyújtanak be. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő.
(3) Az Országgyűlés - a Kormány javaslata alapján - egy alkalommal dönt a beruházás teljes időszakára a címzett támogatásról, a külön jogszabályban szereplő beruházási adatlapon feltüntetett éves támogatási ütemeknek megfelelően.
(3) Ha az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti határidőig nem nyújt be a feltételeknek megfelelő igénybejelentést, a Belügyminisztériumnak intézkednie kell a jóváhagyott címzett támogatási előirányzat elvonásáról. Az elvonással felszabaduló előirányzat a címzett és céltámogatás adott évi előirányzatát növeli.
(3) Ha az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti határidőig nem nyújt be a feltételeknek megfelelő igénybejelentést, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalnak intézkednie kell a jóváhagyott címzett támogatási előirányzat elvonásáról. Az elvonással felszabaduló előirányzat a címzett és céltámogatás adott évi előirányzatát növeli.
(3) Ha az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti határidőig nem nyújt be a feltételeknek megfelelő igénybejelentést, a területfejlesztésért és területrendezésért felelős országos hatáskörű hivatalnak intézkednie kell a jóváhagyott címzett támogatási előirányzat elvonásáról. Az elvonással felszabaduló előirányzat a címzett és céltámogatás adott évi előirányzatát növeli.
(3) Ha az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti határidőig nem nyújt be a feltételeknek megfelelő igénybejelentést, a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szervnek intézkednie kell a jóváhagyott címzett támogatási előirányzat elvonásáról. Az elvonással felszabaduló előirányzat a címzett és céltámogatás adott évi előirányzatát növeli.
(3) Ha az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti határidőig nem nyújt be a feltételeknek megfelelő igénybejelentést, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek intézkednie kell a jóváhagyott címzett támogatási előirányzat elvonásáról. Az elvonással felszabaduló előirányzat a címzett és céltámogatás adott évi előirányzatát növeli.
(4) A Kormány javaslata külön-külön tartalmazza a támogatásra, illetve az elutasításra javasolt igények sorszámát, az önkormányzat és az igény megnevezését, a beruházás összköltségét, ezen belül a saját forrás, illetve az igényelt támogatás összegét.
(4) Az Országgyűlés - a Kormány javaslata alapján - egy alkalommal dönt a beruházás teljes időszakára a címzett támogatásról, a külön jogszabályban szereplő beruházási adatlapon feltüntetett éves támogatási ütemeknek megfelelően.
(5) A támogatásra javasolt igények mellett fel kell tüntetni az igényelt támogatás ütemezését is.
(5) A Kormány javaslata külön-külön tartalmazza a támogatásra, illetve az elutasításra javasolt igények sorszámát, az önkormányzat és az igény megnevezését, a beruházás összköltségét, ezen belül a saját forrás, illetve az igényelt támogatás összegét.
(6) Az elutasított javaslatok között különbséget kell tenni aszerint, hogy az elutasítást
a) a jogszabályi feltételek, vagy
b) a költségvetési fedezet
hiánya indokolja.
(6) A támogatásra javasolt igények mellett fel kell tüntetni az igényelt támogatás ütemezését is.
(7) Törvényi változásból eredően a támogatásban részesülő beruházással ellátandó feladat jelentős változása miatt a folyamatban lévő beruházással kapcsolatos eredeti döntés módosításáról törvényben kell gondoskodni. A feladatváltozást kezdeményező kérelmet a támogatás címzettje évente január 30-áig nyújthatja be a Belügyminisztériumhoz. A feladatváltozásról egyedi mérlegelés alapján dönt az Országgyűlés, az új címzett támogatásról szóló törvény keretében.
(7) Törvényi változásból eredően a támogatásban részesülő beruházással ellátandó feladat jelentős változása miatt a folyamatban lévő beruházással kapcsolatos eredeti döntés módosításáról törvényben kell gondoskodni. A feladatváltozást kezdeményező kérelmet a támogatás címzettjei évente január 30-áig nyújthatják be a Belügyminisztériumhoz. A feladatváltozásról egyedi mérlegelés alapján dönt az Országgyűlés.
(7) Jogszabályi változásból eredően a támogatásban részesülő beruházással ellátandó feladat jelentős változása miatt a folyamatban lévő beruházással kapcsolatos eredeti döntés módosításáról törvényben kell gondoskodni. A feladatváltozást kezdeményező kérelmet a támogatás címzettjei évente január 15-ig nyújthatják be a Belügyminisztériumhoz. A feladatváltozásról egyedi mérlegelés alapján dönt az Országgyűlés.
(7) Az elutasított javaslatok között különbséget kell tenni aszerint, hogy az elutasítást
a) a jogszabályi feltételek, vagy
b) a költségvetési fedezet
hiánya indokolja.
(8) Jogszabályi változásból eredően a támogatásban részesülő beruházással ellátandó feladat jelentős változása miatt a folyamatban lévő beruházással kapcsolatos eredeti döntés módosításáról törvényben kell gondoskodni. A feladatváltozást kezdeményező kérelmet a támogatás címzettjei évente január 15-ig nyújthatják be a Belügyminisztériumhoz. A feladatváltozásról egyedi mérlegelés alapján dönt az Országgyűlés.
(8) Jogszabályi változásból eredően a támogatásban részesülő beruházással ellátandó feladat jelentős változása miatt a folyamatban lévő beruházással kapcsolatos eredeti döntés módosításáról törvényben kell gondoskodni. A feladatváltozást kezdeményező kérelmet a támogatás címzettjei évente január 15-ig nyújthatják be a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalhoz. A feladatváltozásról egyedi mérlegelés alapján dönt az Országgyűlés.
(8) Jogszabályi változásból eredően a támogatásban részesülő beruházással ellátandó feladat jelentős változása miatt a folyamatban lévő beruházással kapcsolatos eredeti döntés módosításáról törvényben kell gondoskodni. A feladatváltozást kezdeményező kérelmet a támogatás címzettjei évente január 15-ig nyújthatják be a területfejlesztésért és területrendezésért felelős országos hatáskörű hivatalhoz. A feladatváltozásról egyedi mérlegelés alapján dönt az Országgyűlés.
(9) Különös méltánylást érdemlő egyedi esetekben az Országgyűlés a 19. § (5) bekezdésében szabályozott egyes feltételek teljesítése alól átmeneti vagy végleges felmentést adhat, és a felmentés megadását feltételekhez is kötheti.

II. FEJEZET
CÉLTÁMOGATÁSOK

II. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK CÉLTÁMOGATÁSA

4. §
(1) Céltámogatás az e törvény mellékletében hároméves időtartamra meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő beruházások megvalósításához igényelhető.
(1) Céltámogatás az e törvény mellékleteiben meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő beruházások megvalósításához igényelhető.
(1) Céltámogatás az e törvény mellékleteiben meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő önkormányzati beruházások megvalósításához igényelhető.
(1) Céltámogatás az e törvény mellékleteiben meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő, 1 milliárd forint, illetve az 1 milliárd forint alatti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósításához igényelhető.
(1) A céltámogatás az e törvény mellékletében meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő, 50 millió forint, illetve az alatti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósításához igényelhető.
(2) Céltámogatás nyújtása 1995. évtől a szakminisztériumok által kidolgozott, évenként felülvizsgált fajlagos költségek alapján történik, kivéve a működő egészségügyi intézmények gép-műszer beszerzését.
(2) Céltámogatás nyújtása a szakminisztériumok által kidolgozott, évenként felülvizsgált fajlagos költségek alapján történik, kivéve a működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) orvosi gép-műszer beszerzéseit.
(2) Céltámogatás nyújtása a szakminisztériumok által kidolgozott, évenként felülvizsgált fajlagos költségek alapján történik, kivéve a működő kórházak és szakrendelők orvosi gép-műszer beszerzéseit.
(2) A céltámogatás nyújtása - az igények a törvény 6. számú melléklete szerinti rangsorolását követően - a megvalósíthatósági tanulmány alapján meghatározott szakmai, műszaki és pénzügyi szempontból legkedvezőbb változat szerinti költség alapján történik.
(2) A céltámogatás nyújtása - az igények a törvény 8. számú melléklete szerinti rangsorolását követően - a megvalósíthatósági tanulmány alapján meghatározott szakmai, műszaki és pénzügyi szempontból legkedvezőbb változat szerinti költség alapján történik.
(3) 1993-1995. évekre az (1) bekezdésben említett támogatási célokat és az igénybejelentés feltételeit a törvény melléklete tartalmazza.
4/A. §
(1) A céltámogatás nyújtásáról - társult települések esetén a székhely település szerinti illetékességgel - a Regionális Fejlesztési Tanács dönt, az ágazati minisztériumokkal történt szakmai egyeztetést követően.
(1) A céltámogatás nyújtásáról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt, az egészségügyért felelős miniszterrel történt szakmai egyeztetést követően.
(2) A Regionális Fejlesztési Tanácsok a céltámogatás nyújtásáról szóló döntéshozatal során megkérik a régiókban működő szakmai szervezetek:
a) a Regionális Egészségügyi Tanács és
b) a Területi Vízgazdálkodási Tanács
(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a céltámogatás nyújtásáról szóló döntése előtt véleményezésre hívja fel - társult települések esetén a székhely-település szerinti illetékességgel - a régióban működő Regionális Egészségügyi Tanácsot is.
5. §   A beruházás befejezéséig a támogatás aránya nem változtatható.
6. §   A céltámogatás maximális mértékét e törvény melléklete határozza meg. Amennyiben az önkormányzat a beruházás megvalósításához más állami támogatásban, illetőleg EU támogatásban is részesült, úgy - az EU támogatásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában - a beruházás összköltségének legalább 15%-át az önkormányzat(ok)nak a saját költségvetése terhére (tényleges saját forrás), illetőleg lakossági hozzájárulásból kell biztosítani. A területfejlesztés külön kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett térségeiben, vagy a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken a saját erő mértéke 10%.
6. §   A céltámogatás maximális mértékét e törvény melléklete határozza meg. Amennyiben az önkormányzat a beruházás megvalósításához egyéb állami támogatásban is részesült, úgy a beruházás összköltségének legalább 15%-át az önkormányzat(ok)nak a saját költségvetése terhére (tényleges saját forrás), illetőleg lakossági hozzájárulásból kell biztosítani. A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott hátrányosabb helyzetű kistérségek esetében legalább 10%, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek és a területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb kistérségekhez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű települések esetében legalább 5% a saját erő mértéke.
6. §   A céltámogatási igények rangsorolásának szempontjait és maximális mértékét a törvény 6. számú melléklete határozza meg. Amennyiben az önkormányzat a beruházás megvalósításához egyéb támogatásban is részesül, úgy a beruházás összköltségének legalább 15%-át az önkormányzat(ok)nak a saját költségvetése terhére (tényleges saját forrás), illetőleg lakossági hozzájárulásból kell biztosítania. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott vagy az országos átlagot is jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken a helyi önkormányzatoknak a beruházási összköltség 10%-át, a mindkét szempontból egyidejűleg hátrányosan érintett önkormányzatoknak pedig a beruházási összköltség 5%-át kell biztosítaniuk saját forrásként.
6. §   A céltámogatási igények rangsorolásának szempontjait és maximális mértékét a törvény 8. számú melléklete határozza meg. Amennyiben a helyi önkormányzat a beruházás megvalósításához egyéb támogatásban is részesül, úgy a beruházás összköltségének legalább 15%-át a helyi önkormányzatnak saját költségvetése terhére (tényleges saját forrás) kell biztosítania. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott vagy az országos átlagot is jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken a helyi önkormányzatnak a beruházási összköltség 10%-át, a mindkét szempontból egyidejűleg hátrányosan érintett helyi önkormányzatnak pedig a beruházási összköltség 5%-át kell biztosítania saját forrásként.
6. §
(1) A céltámogatással megvalósuló beruházásokhoz az elkülönített állami pénzalapokból is igényelhető támogatás.
(2) A társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott, valamint az országos átlag kétszeresét meghaladó munkanélküliségi arányú és külön jogszabályban felsorolt települések - szükség szerint - a saját forrás egy részét a Céltámogatási Kiegészítő Keretből megpályázhatják. A keret összegét az Országgyűlés - önálló előirányzatként - a költségvetési törvényben határozza meg. A keretet a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kezeli.
(2) A társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott és külön jogszabályban felsorolt települések - szükség szerint - a saját forrás egy részét a Céltámogatási Kiegészítő Keretből megpályázhatják. A keret összegét az Országgyűlés - önálló előirányzatként - a költségvetési törvényben határozza meg. A keretet a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kezeli.
7. §
(1) Települési önkormányzatok közös beruházása esetén a céltámogatás a törvényben meghatározott mérték 10% ponttal - az 1000 fő alatti állandó lakosú községek önkormányzatai számára 20% ponttal - emelt összege.
(1) Települési önkormányzatok közös beruházása esetén a céltámogatás az e törvényben meghatározott mérték 10% ponttal emelt összege.
(2) Az igényelt állami támogatások a céltámogatással együtt a beruházási összköltség 100%-át nem haladhatják meg.
(2) A kizárólag közös beruházásként megvalósítható térségi szilárd hulladék lerakótelep építése, valamint a 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai által közös megvalósításra tervezett szennyvíztisztító telep építése, illetve települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése esetén is megilleti a települési önkormányzatokat az (1) bekezdésben megfogalmazott emelt támogatási összeg.
(2) A közös beruházásként megvalósítható 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai által tervezett szennyvíztisztító telep építése, illetve települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése esetén is megilleti a települési önkormányzatokat az (1) bekezdésben megfogalmazott emelt támogatási összeg.
8. §
(1) A feltételeknek megfelelő céltámogatási igények kielégítésére fordítható pénzügyi fedezetet az éves költségvetési törvény határozza meg.
(1) A Regionális Fejlesztési Tanácsok által a feltételeknek megfelelő céltámogatási igények kielégítésére fordítható előirányzat összegét az éves költségvetési törvény határozza meg.
(1) A támogatási feltételeknek megfelelő céltámogatási igények kielégítésére fordítható előirányzat összegét az éves költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetés helyzetétől függően az új induló céltámogatási igényekre vonatkozóan az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben szűkítheti a célok körét, módosíthatja a támogatási arányokat, illetőleg felfüggesztheti a céltámogatási rendszer működését.
(3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor - a Kormány javaslatára - az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben rangsorolja a támogatandó célokat. Az éves támogatási keret felosztása a rangsorolt és még kielégíthető utolsó célnál a jogosulttá váló önkormányzatok állandó népességszám szerinti növekvő sorrendjében történik. A ki nem elégített igények fedezetéről a következő évi költségvetési törvényben kell gondoskodni.
(3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor - a Kormány javaslatára - az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben - a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljainál vízgazdálkodási szempontokra alapozva - rangsorolja a támogatandó célokat. Az éves támogatási keret felosztásakor a jogosultságot meghatározó szabályt a rangsorolt és csak részben kielégíthető utolsó célnál e törvény 2. számú melléklete határozza meg. Az adott évben ki nem elégíthető igények érvényüket veszítik.
(3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor - a Kormány javaslatára - az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben - a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljainál vízgazdálkodási szempontokra alapozva - rangsorolja a támogatandó célokat. Az éves támogatási keret felosztásakor a jogosultságot meghatározó szabályt a rangsorolt és csak részben kielégíthető utolsó célnál e törvény 2. és 3. számú melléklete határozza meg. Az adott évben ki nem elégíthető igények érvényüket veszítik.
(3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasza követelményeinek teljesítésében közreműködő iskolák - ezen feladat ellátására szolgáló - életveszélyessé vált tantermeinek kiváltására benyújtott jogos igények teljes körű kielégítését követően fennmaradó támogatási lehetőség a következők szerint oszlik meg az egyes támogatási célok között: a települési szilárd hulladék lerakótelep építésére 15%, a működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) gép-műszer beszerzéseire 15%, a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira együttesen 70%. A települési szilárd hulladék lerakótelep építésére, illetve a működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) gép-műszer beszerzéseire felhasználható előirányzat maradványa a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira használható fel. Az egyes céloknál az igénykielégítési sorrendet e törvény mellékletei határozzák meg.
(3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor az éves céltámogatási lehetőség a következők szerint oszlik meg az egyes támogatási célok között: a térségi szilárd hulladékkezelő rendszer építésére 15%, a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire 15%, a pincerendszerek és természetes partfalak veszély-elhárítási munkálataira 15%, a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira együttesen 55%. A térségi szilárdhulladék kezelő rendszer építésére, a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire, illetve a pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálataira felhasználható előirányzat maradványa a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira használható fel. Az egyes céloknál a további igénykielégítési sorrendet e törvény mellékletei határozzák meg.
(3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor az éves céltámogatási lehetőség a következők szerint oszlik meg az egyes támogatási célok között: a térségi szilárdhulladék-kezelő rendszer építésére 15%, a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire 15%, a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira együttesen 70%. A térségi szilárdhulladék-kezelő rendszer építésére, illetve a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire felhasználható előirányzat maradványa a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira használható fel. Az egyes céloknál a további igénykielégítési sorrendet e törvény mellékletei határozzák meg.
(3) Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor az éves céltámogatás összege a következő arányban oszlik meg az egyes támogatási célok között:
a) a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire legfeljebb 20%,
b) a szennyvízelvezetés és -tisztításra legalább 80%.
(4) A következő évi költségvetésben a március 14-ig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentéseket kell figyelembe venni.
(4) Az adott év február 2-áig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések részesíthetők céltámogatásban. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő. Az igénybejelentés a benyújtás határidejét követően nem módosítható.
(4) Az adott év január 15-éig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések részesíthetők céltámogatásban. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő. Az igénybejelentés a benyújtás határidejét követően nem módosítható.
(4) Az adott év április 1-jéig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések részesíthetők céltámogatásban. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő. Az igénybejelentés a benyújtás határidejét követően nem módosítható.
(5) Az 1993. évi igények benyújtásának határideje 1993. április 14.
(5) Az 1993. és 1994. évi igények benyújtásának határideje 1993. április 23.
(5) Az önkormányzatok által az indítás évében igényelhető céltámogatás nem lehet kevesebb az összes támogatás 30%-ánál. Az indítás évét követő évben a céltámogatás összege nem lehet több az összes támogatás 50%-ánál.
(5) Az egészségügyi ágazatban a gép- és műszerbeszerzés esetén a céltámogatás egy évre igényelhető.
(6) A céltámogatási igények döntés-előkészítése során a Regionális Fejlesztési Tanácsok a beruházások pénzügyi (át)ütemezését kezdeményezhetik - az e § (5) bekezdésében előírtak figyelembevételével - a támogatást igénylő önkormányzatoknál, amennyiben az a Regionális Fejlesztési Tanácsok döntési jogkörébe utalt céltámogatási keret maradéktalan felhasználása érdekében szükséges.
8/A. §
(1) A Kormány a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvénynek az 1996. évtől támogatható célok körét és az igénybejelentés feltételeit tartalmazó módosítására a törvényjavaslatot 1994. szeptember 1-jéig nyújtsa be az Országgyűléshez.
(2) A helyi önkormányzatok az 1996. évi - támogatás szempontjából új induló - céltámogatási igényeiket az (1) bekezdés alapján alkotott törvényben meghatározott időponttól jelenthetik be.
9. §   A céltámogatások jegyzékét - a beruházás teljes időszakára vonatkozóan egy alkalommal a külön jogszabályban szereplő beruházási adatlapon feltüntetett éves támogatási ütemekkel - a Kormány teszi közzé.
9. §
(1) Az adott évi címzett és céltámogatási előirányzatból céltámogatásban részesülő önkormányzatok jegyzékét - a beruházás teljes időszakára vonatkozóan - a külön jogszabályban szereplő beruházási adatlapon feltüntetett éves támogatási ütemekkel a Kormány teszi közzé.
(1) Az adott évi céltámogatás előirányzatából támogatásban részesülő önkormányzatok jegyzékét - a beruházás teljes időszakára vonatkozóan - a külön jogszabályban szereplő beruházási adatlapon feltüntetett éves támogatási ütemekkel a Regionális Fejlesztési Tanácsok minden év május 31-éig nyilvánosságra hozzák az Önkormányzatok Közlönyében.
(1) Az adott évi céltámogatás előirányzatából támogatásban részesülő önkormányzatok jegyzékét - a külön jogszabály szerinti beruházási adatlapon - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a támogatási összeg szerinti bontásban minden év május 31-éig nyilvánosságra hozza a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben.
(2) Az adott év június 30-áig lemondással, visszafizetéssel és elvonással felszabaduló címzett és céltámogatás az adott évi előirányzatból ki nem elégíthető, de a feltételeknek megfelelő - a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott -, az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igények kielégítésére fordítható. Erről a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium kiegészítő jegyzéket tesz közzé. A kiegészítő jegyzék közzétételét követően az adott évben ki nem elégített igények érvényüket veszítik.
(2) A tárgyév év június 30-áig lemondással, visszafizetéssel és elvonással felszabaduló címzett és céltámogatás, valamint az előző év december 31-éig a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására és a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára fel nem használt összeg a tárgyévi előirányzatból ki nem elégíthető, de a feltételeknek megfelelő - a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott -, az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igények kielégítésére fordítható. Erről a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium kiegészítő jegyzéket tesz közzé. Ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90%-át nem haladja meg, akkor a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások első évi ütemére nyújt fedezetet. Ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90%-át meghaladja, az e fölöttieknél a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások évenkénti céltámogatásainak teljes fedezete a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg.
A kiegészítő jegyzék közzétételét követően a tárgyévben ki nem elégített igények érvényüket veszítik. A tárgyév július 1-jétől lemondással, a 14. § (7) és (9) bekezdés szerinti elvonással, valamint a 14. § (8) bekezdés, a 16. § (2)-(3) és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat szükség szerint felhasználható a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékra.
(2) A tárgyév június 30-áig lemondással, visszafizetéssel és elvonással felszabaduló címzett és céltámogatás, valamint az előző év december 31-éig a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására és a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára fel nem használt összeg az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások - e törvény 3. § (7) bekezdése szerinti - többletköltségeire, a tárgyévi előirányzatból ki nem elégíthető, de a feltételeknek megfelelő - a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott -, az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igények kielégítésére fordítható. Ez utóbbiról a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium kiegészítő jegyzéket tesz közzé. Ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90%-át nem haladja meg, akkor a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások első évi ütemére nyújt fedezetet. Ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90%-át meghaladja, az e fölöttieknél a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások évenkénti céltámogatásainak teljes fedezete a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg. A kiegészítő jegyzék közzétételét követően a tárgyévben ki nem elégített igények érvényüket veszítik. A tárgyév július 1-jétől lemondással, a 14. § (7) és (9) bekezdése szerinti elvonással, valamint a 14. § (8) bekezdése, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat szükség szerint felhasználható a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékra.
(2) A tárgyév június 30-áig lemondással, visszafizetéssel és elvonással felszabaduló címzett és céltámogatás, valamint az előző év december 31-éig a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására és a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára fel nem használt összeg az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások - e törvény 3. § (7) bekezdése szerinti - többletköltségeire, a tárgyévi előirányzatból ki nem elégíthető, de a feltételeknek megfelelő - a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott -, az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igények kielégítésére fordítható. Ez utóbbiról a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium kiegészítő jegyzéket tesz közzé. Ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90%-át nem haladja meg, akkor a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások első évi ütemére nyújt fedezetet. Ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90%-át meghaladja, az e fölöttieknél a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások évenkénti céltámogatásainak teljes fedezete a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg. A kiegészítő jegyzék közzétételét követően a tárgyévben ki nem elégített igények érvényüket veszítik. A tárgyév július 1-jétől lemondással, a 14. § (7) és (9) bekezdése szerinti elvonással, valamint a 14. § (8) bekezdése, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat szükség szerint felhasználható a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékra. Ez utóbbi szabályt kell alkalmazni a céltámogatás kiegészítő jegyzékében fel nem osztott összegre.
(2) A tárgyév június 30-áig lemondással, visszafizetéssel és elvonással felszabaduló címzett és céltámogatás, valamint az előző év december 31-éig a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására és a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára fel nem használt összeg az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások - e törvény 3. § (7) bekezdése szerinti - többletköltségeire, a tárgyévi előirányzatból ki nem elégíthető, de a feltételeknek megfelelő - a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott - céltámogatási igények kielégítésére fordítható. A tárgyév június 30-áig felszabaduló összegnek a címzett támogatással folyamatban lévő beruházásokra, illetve az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igények kielégítésére történő megosztásáról a Kormány dönt.
(2) A tárgyév június 30-áig lemondással, visszafizetéssel és elvonással felszabaduló címzett és céltámogatás, valamint az előző év december 31-éig a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására és a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára fel nem használt összeg az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások - a törvény 3. § (8) bekezdése szerinti többletköltségeire, a tárgyévi előirányzatból ki nem elégíthető, de a feltételeknek megfelelő - szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint az egészségügyi gép-műszer beszerzés beruházási céljaira benyújtott - céltámogatási igények kielégítésére fordítható.
(3) Amennyiben kiegészítő jegyzék közzétételére nem kerül sor, úgy a tárgyévben ki nem elégített igények a kiegészítő jegyzék közzétételére előírt határidővel érvényüket veszítik.
(3) A szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott, az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igények kielégítéséről a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium kiegészítő jegyzéket tesz közzé az alábbi feltételek szerint:
a) ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90%-át nem haladja meg, akkor a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások első évi ütemére nyújt fedezetet,
b) ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90%-át meghaladja, úgy kiegészítő jegyzék közzétételére oly módon kerülhet sor, hogy a következő év terhelése nem haladhatja meg a tárgyévi előirányzat 100%-át. Ez esetben a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások évenkénti céltámogatásainak teljes fedezete a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg,
c) a kiegészítő jegyzék közzétételét követően a tárgyévben ki nem elégített igények érvényüket veszítik.
(3) A szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott, az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igények kielégítéséről a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal és a Pénzügyminisztérium kiegészítő jegyzéket tesz közzé az alábbi feltételek szerint:
a) ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90%-át nem haladja meg, akkor a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások első évi ütemére nyújt fedezetet,
b) ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90%-át meghaladja, úgy kiegészítő jegyzék közzétételére oly módon kerülhet sor, hogy a következő év terhelése nem haladhatja meg a tárgyévi előirányzat 100%-át. Ez esetben a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások évenkénti céltámogatásainak teljes fedezete a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg,
c) a kiegészítő jegyzék közzétételét követően a tárgyévben ki nem elégített igények érvényüket veszítik.
(3) A szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott, valamint az egészségügyi gép-műszer beszerzést célzó céltámogatási igények kielégítéséről a Regionális Fejlesztési Tanácsok kiegészítő jegyzéket tehetnek közzé. A kiegészítő jegyzék közzétételét követően a tárgyévben ki nem elégített igények érvényüket vesztik.
(4) A tárgyév július 1-jétől lemondással, a 14. § (7) és (9) bekezdése szerinti elvonással, valamint a 14. § (8) bekezdése, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat szükség szerint felhasználható a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékra. Ez utóbbi szabályt kell alkalmazni a céltámogatás kiegészítő jegyzékében fel nem osztott összegre.
(4) A tárgyév július 1-jétől lemondással, a 14. § (7) bekezdése szerinti elvonással, valamint a 14. § (8) bekezdése, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat szükség szerint felhasználható a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékra. Ez utóbbi szabályt kell alkalmazni a céltámogatás kiegészítő jegyzékében fel nem osztott összegre.

I. FEJEZET

II. FEJEZET

III. FEJEZET
A CÍMZETT ÉS CÉLTÁMOGATÁS FINANSZÍROZÁSA ÉS ELSZÁMOLTATÁSA

III. FEJEZET
A CÍMZETT ÉS CÉLTÁMOGATÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI, FINANSZÍROZÁSA ÉS ELSZÁMOLTATÁSA

III. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK CÍMZETT ÉS CÉLTÁMOGATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI, FINANSZÍROZÁSA ÉS ELSZÁMOLTATÁSA

10. §   Címzett és céltámogatás a cél szerinti alapfunkció ellátását szolgáló beruházásra igényelhető.
10. §
(1) Címzett és céltámogatás (a továbbiakban: központi támogatás) a cél szerinti alapfunkció ellátását szolgáló, műszaki-pénzügyi-gazdasági szempontból előkészített, önkormányzati feladat hatékony ellátásához szükséges beruházáshoz igényelhető.
(1) Címzett és céltámogatás (a továbbiakban: központi támogatás) a cél szerinti alapfunkció ellátását szolgáló műszaki-pénzügyi-gazdasági szempontból előkészített, a településrendezési tervekkel összhangban lévő önkormányzati feladat hatékony ellátásához szükséges beruházáshoz igényelhető.
(2) A központi támogatás csak az alapfunkció ellátására alkalmas és önállóan üzembe helyezhető beruházáshoz nyújtható.
(3) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz az egyéb állami pénzforrásból és az elkülönített állami pénzalapokból (a továbbiakban: egyéb állami támogatás) is pályázható támogatás.
(3) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz az egyéb állami, valamint decentralizált állami pénzforrásból, az állami célelőirányzatokból (a továbbiakban: egyéb állami támogatás) is pályázható támogatás. A céltámogatási igény benyújtásához csatolni kell az egyéb állami támogatások rendelkezésre bocsátásáról szóló ígérvényeket, valamint hitelfelvételi szándék esetén, a hitelintézet hitelfedezeti igazolását. A központi támogatással megvalósuló beruházások az EU támogatások (pl. PHARE, ISPA) társfinanszírozásában is figyelembe vehetők.
(3) a) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz az egyéb állami, valamint decentralizált állami pénzforrásból, az állami célelőirányzatokból (a továbbiakban: egyéb állami támogatás) is pályázható támogatás. A céltámogatási igény benyújtásához csatolni kell az egyéb állami támogatások rendelkezésre bocsátásáról szóló ígérvényeket, valamint hitelfelvételi szándék esetén, a hitelintézet hitelfedezeti igazolását.
b) Hitelfelvételi szándék esetén az önkormányzat a hitelintézethez benyújtandó hitelfedezeti igazolás iránti kérelméhez köteles csatolni a képviselő-testület döntését arról, hogy a kérelem legalább a hitelfelvétel évére és az azt követő két évre vonatkozóan megfelel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. §-ában foglaltaknak.
c) A központi támogatással megvalósuló beruházások az EU támogatások (PHARE, ISPA, SAPARD) társfinanszírozásában is figyelembe vehetők.
c) Az európai uniós támogatással megvalósuló beruházások központi támogatásban nem részesülhetnek.
(4) Az egyéb állami támogatások a központi támogatással együtt nem haladhatják meg a beruházási összköltség 100%-át.
(5) A központi támogatással megvalósuló beruházáshoz az egyéb állami támogatásokból és a központi támogatásból ugyanazon jogerős, érvényes, hatósági (építésre jogosító) engedélyek, azokhoz tartozó tervdokumentáció és beruházási költség alapján igényelhető támogatás.
(6) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz - címzett támogatási igényeknél a beruházási koncepció részeként - megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni. Központi támogatás csak a megvalósíthatósági tanulmány szakmai értékelése által összességében legelőnyösebb megoldásra adható.
(7) Amennyiben az önkormányzat a beruházás megvalósítása során a kivitelezést végző szervezettel kötött szerződés alapján - közterület-használati díj, földterület-, épület-, irodatechnikai berendezés-, felvonulási terület bérlet, adás-vétel stb. jogcímen -, vagy alvállalkozói munkavégzés alapján bevételhez jut, úgy az e bevétel összegére jutó arányos központi támogatást vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe.
11. §   Címzett és céltámogatásban (a továbbiakban: központi támogatás) még nem részesült, folyamatban lévő beruházáshoz támogatás csak a támogatás juttatásának évétől kezdődően, a még hátralévő beruházási összegre igényelhető.
11. §
(1) Címzett és céltámogatásban (a továbbiakban: központi támogatás) még nem részesült, folyamatban lévő beruházáshoz központi támogatás a még hátralévő beruházási összeghez igényelhető.
(1) A központi támogatásban még nem részesült, folyamatban lévő beruházáshoz központi támogatás a még hátralévő beruházási költséghez igényelhető.
(1) A központi támogatás a támogatási igény benyújtása előtt meg nem kezdett beruházáshoz igényelhető.
(2) A központi támogatás a jogosultság kihirdetését követően teljesítendő kifizetésekhez vehető igénybe.
(2) A központi támogatás a jogosultság kihirdetését követően teljesítendő kifizetésekhez vehető igénybe. Kivéve a 17. § (4) bekezdésében meghatározott kifizetéseket.
(3) A közbeszerzési eljárás meghirdetése során az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban nem térhet el a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától.
(4) A kivitelezést a támogatási jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni. A közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatásáról, illetőleg a kivitelezés megkezdéséről a Belügyminisztériumot - a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat, vagy a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) útján - nyolc munkanapon belül értesíteni kell.
(4) A kivitelezést a támogatási jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.
(4) A kivitelezést - a 12/A. §-ban foglaltak kivételével - a támogatási jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.
(4) A kivitelezést - a 12/A. §-ban, valamint a 21/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a támogatási jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.
(4) A kivitelezést a támogatási jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.
(5) A belügyminiszter a 11. § (4) bekezdése szerinti határidőt a közbeszerzési eljárás elhúzódása esetén - kérelemre - legfeljebb a határidő lejártát követő évi új induló céltámogatásokról szóló első kormányközlemény közzétételének határidejét megelőző 30. napig meghosszabbíthatja.
(5) A területfejlesztésért felelős miniszter a 11. § (4) bekezdése szerinti határidőt a közbeszerzési eljárás elhúzódása esetén - kérelemre - legfeljebb a határidő lejártát követő évi új induló céltámogatásokról szóló első kormányközlemény közzétételének határidejét megelőző 30. napig meghosszabbíthatja.
(5) Címzett támogatás esetében a területfejlesztésért felelős miniszter, céltámogatás esetében a Regionális Fejlesztési Tanács a 11. § (4) bekezdése szerinti határidőt a közbeszerzési eljárás elhúzódása esetén - kérelemre - legfeljebb a határidő lejártát követő év április 30. napjáig meghosszabbíthatja.
(5) Címzett támogatás esetében a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter, céltámogatás esetében a Regionális Fejlesztési Tanács a 11. § (4) bekezdése szerinti határidőt a közbeszerzési eljárás elhúzódása esetén - kérelemre - legfeljebb a határidő lejártát követő év április 30. napjáig meghosszabbíthatja.
(5) Címzett és céltámogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a 11. § (4) bekezdése szerinti határidőt a közbeszerzési eljárás elhúzódása esetén - kérelemre - legfeljebb a határidő lejártát követő év április 30. napjáig meghosszabbíthatja.
(6) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság az önkormányzat ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad, és a jogerős bírósági döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását jogszerűnek minősíti, úgy a Belügyminisztérium a fel nem használt címzett vagy céltámogatás előirányzatát elvonja, az esetlegesen felhasznált támogatást pedig az önkormányzatnak az Áht. 64/B. § (2) bekezdés szerint számított kamattal növelten a bíróság döntésétől számított 8 napon belül vissza kell fizetnie a központi költségvetésnek.
(6) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság az önkormányzat ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad, és a jogerős bírósági döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását jogszerűnek minősíti, úgy a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal a fel nem használt címzett vagy céltámogatás előirányzatát elvonja, az esetlegesen felhasznált támogatást pedig az önkormányzatnak az Áht. 64/B. § (2) bekezdés szerint számított kamattal növelten a bíróság döntésétől számított 8 napon belül vissza kell fizetnie a központi költségvetésnek.
(6) Közbeszerzési eljárás elmulasztása, továbbá a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződések semmisségének jogerős bírósági döntés általi megállapításának esetében
a) a területfejlesztésért felelős miniszter a központi támogatás folyósításának megszüntetését kezdeményezi a Magyar Államkincstárnál, továbbá elvonja a fel nem használt támogatás előirányzatát,
a) a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter a központi támogatás folyósításának megszüntetését kezdeményezi a kincstárnál, továbbá elvonja a fel nem használt támogatás előirányzatát,
a) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a központi támogatás folyósításának megszüntetését kezdeményezi a kincstárnál, továbbá elvonja a fel nem használt támogatás előirányzatát,
b) az önkormányzat köteles a felhasznált támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal növelten visszafizetni a központi költségvetésbe a jogerős bírósági döntést követő 8 napon belül.
(7) A finanszírozási szerződés a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően köthető meg.
11/A. §
(1) Amennyiben az önkormányzat címzett vagy céltámogatásban részesül, köteles megfelelő képesítéssel rendelkező műszaki ellenőrt biztosítani e törvény 23. §-a g) pontjának 1. alpontja szerinti 1%-os lebonyolítási díj terhére.
(2) Az önkormányzat központi támogatásra akkor jogosult, ha az igénylés szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul.
12. §
(1) Az egyes években a központi támogatás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a jóváhagyott összeghatárig vehető igénybe.
(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az év végén az Állami Fejlesztési Intézet a központi költségvetésből lehívja. Ezt az önkormányzat a következő évben, illetőleg a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel.
(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következő évben, illetőleg a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel.
(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következő évben, illetőleg - a 12/A. §-ban foglaltak kivételével - a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel.
(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következő évben, illetőleg - a 12/A. §-ban, a 14. § (10) bekezdésében, valamint a 21/B. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel.
(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következő évben, illetőleg - a 14. § (13) bekezdésében foglaltak kivételével - a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel.
(3) A központi támogatással megkezdett, de be nem fejezett beruházás esetén - függetlenül a központi támogatás felhasználásának mértékétől - az önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz nem nyújthat be új központi támogatási igényt.
12/A. §   Az EU támogatásban részesülő önkormányzatok beruházásainál a beruházás megkezdésére, illetve a beruházás tervezett befejezésére vonatkozó határidők az EU támogatás feltételei szerint módosulnak.
13. §   A központi támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a címzett és céltámogatás felhasználásáról a beruházás befejezését követő évben - a finanszírozó pénzintézet bevonásával - el kell számolnia.
13. §   A központi támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a címzett és céltámogatás előirányzatának felhasználásáról a beruházás befejezését követő év végéig - a finanszírozó pénzintézet és a TÁKISZ bevonásával - el kell számolnia. Az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania.
13. §   A központi támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a címzett és céltámogatás előirányzatának felhasználásáról a befejezést követő hat hónapon belül - a finanszírozó pénzintézet és a TÁKISZ bevonásával - el kell számolnia. Az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania.
13. §   A központi támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a címzett és céltámogatás előirányzatának felhasználásáról a befejezést követő hat hónapon belül - a finanszírozó pénzintézet és a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának bevonásával - el kell számolnia. Az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania.
13. §   A központi támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a címzett és céltámogatás előirányzatának felhasználásáról a befejezést követő hat hónapon belül - a finanszírozó pénzintézet és a kincstár bevonásával - el kell számolnia. Az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania.
13. §   A központi támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a címzett és céltámogatás előirányzatának felhasználásáról a befejezést követő hat hónapon belül - a kincstár bevonásával - el kell számolnia. Az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania.
13/A. §   Szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében az önkormányzatnak az üzemeltetési engedélyezési eljárás során, de legkésőbb az üzembe helyezést követő egy éven belül az engedélyező hatóság igazolása alapján a Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatósága útján - címzett támogatás esetében a területfejlesztésért felelős miniszter, céltámogatás esetén pedig a Regionális Fejlesztési Tanácsok felé - igazolnia kell a 80%-os bekötési arány megvalósulását.
13/A. §   Szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében az önkormányzatnak az üzemeltetési engedélyezési eljárás során, de legkésőbb az üzembe helyezést követő egy éven belül az engedélyező hatóság igazolása alapján a kincstár útján - címzett támogatás esetében a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter, céltámogatás esetén pedig a Regionális Fejlesztési Tanácsok felé - igazolnia kell a 80%-os bekötési arány megvalósulását.
13/A. §   Szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében az önkormányzatnak az üzemeltetési engedélyezési eljárás során, de legkésőbb az üzembe helyezést követő egy éven belül az engedélyező hatóság igazolása alapján a kincstár útján, címzett és céltámogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter felé igazolnia kell a 80%-os bekötési arány megvalósulását.
14. §
(1) Az önkormányzat a központi támogatás felhasználására a jogosultságát elveszíti, ha a kivitelezést a támogatás első évében nem kezdi meg. Az így felszabaduló központi támogatás az adott évben az önkormányzatok részére meghatározott, az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok támogatását növeli.
(1) Az önkormányzat a központi támogatás felhasználására a jogosultságát elveszíti, ha a kivitelezést a támogatás első évében nem kezdi meg.
(1) Ha az önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz címzett és céltámogatásban is részesül, az egyik támogatásra való jogosultságát elveszíti. Az önkormányzat a központi támogatásra való jogosultságot elveszíti, ha
a) a közbeszerzési eljárás során az önkormányzat a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban eltér a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától,
b) a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatásáról, illetőleg a kivitelezés kezdéséről az értesítést nyolc munkanapon belül nem küldi meg,
c) a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül nem kezdi meg a kivitelezést,
d) a központi támogatást a beruházás tervezett befejezését követő év végéig nem használta fel.
(1) Ha az önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz címzett és céltámogatásban is részesül, az egyik támogatásra való jogosultságát elveszíti és választása szerint az egyik támogatásról haladéktalanul le kell mondania. Az önkormányzat a központi támogatásra való jogosultságot elveszíti, ha
a) a közbeszerzési eljárás során az önkormányzat a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban eltér a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától,
b) a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül - a 21/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - nem kezdi meg a kivitelezést,
b) a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül - a 11. § (5) bekezdése, a 12/A. § és a 21/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - nem kezdi meg a kivitelezést,
b) a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül - a 11. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével - nem kezdi meg a kivitelezést,
c) a központi támogatás a beruházás tervezett befejezését követő év végéig - a 21/B. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - nem használta fel.
c) a központi támogatást a beruházás tervezett befejezését követő év végéig nem használta fel.
(2) A központi támogatással megkezdett, de be nem fejezett beruházás esetén a támogatás további részéről lemondó önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz nem nyújthat be új céltámogatási igényt.
(2) Az 1993. évben induló új beruházások címzett támogatásának felhasználási jogosultságát az önkormányzat nem veszíti el, ha a kivitelezést legkésőbb 1994-ben elkezdi.
(2) Szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében az üzemeltetési engedélyezési eljárás során, de legkésőbb az üzembe helyezést követő egy év múlva a kérelmezőnek a Belügyminisztérium részére - az engedélyező hatóság igazolása alapján - bizonylatolni kell a 60%-os bekötési arány meglétét. E feltétel teljesítésének hiányában a céltámogatás alapját képező vízjogi létesítési engedélyben szereplő bekötő vezetékek hosszára igénybe vett központi támogatásnak a hiányzó bekötésekre eső részét haladéktalanul vissza kell fizetni a központi költségvetésbe.
(2) Szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében az üzemeltetési engedélyezési eljárás során, de legkésőbb az üzembe helyezést követő egy év múlva a kérelmezőnek a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal részére - az engedélyező hatóság igazolása alapján - bizonylatolni kell a 60%-os bekötési arány meglétét. E feltétel teljesítésének hiányában a céltámogatás alapját képező vízjogi létesítési engedélyben szereplő bekötő vezetékek hosszára igénybe vett központi támogatásnak a hiányzó bekötésekre eső részét haladéktalanul vissza kell fizetni a központi költségvetésbe.
(3) A központi támogatással megkezdett, de be nem fejezett beruházás esetén a támogatás további részéről lemondó önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz nem nyújthat be új céltámogatási igényt.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, valamint, ha az önkormányzat a központi támogatásban részesülő beruházás megvalósításától eláll, vagy a központi támogatást a beruházáshoz csak részben használta fel, a felszabaduló központi támogatásról le kell mondania. A lemondásról - a képviselő-testületi határozat megküldésével - a Belügyminisztériumot haladéktalanul értesíteni kell.
(3) Ha az önkormányzat ugyanazon (műszaki tartalmú) beruházáshoz címzett és céltámogatásban is részesül, választása szerint az egyik támogatásról haladéktalanul le kell mondania.
(4) A központi támogatással megkezdett, de be nem fejezett beruházás esetén - függetlenül a központi támogatás felhasználásának mértékétől - az önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz nem nyújthat be új céltámogatási igényt.
(4) Ha az önkormányzat
a) a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban eltér a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedélytől,
b) a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatásáról, illetőleg a kivitelezés megkezdéséről nem küldi meg nyolc munkanapon belül az értesítést,
c) a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül nem kezdi meg a kivitelezést,
c) a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül - a 11. § (5) bekezdése, a 12/A. § és a 21/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - nem kezdi meg a kivitelezést,
c) a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül - a 11. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével - nem kezdi meg a kivitelezést,
d) a központi támogatásban részesülő beruházás megvalósításától eláll,
e) a központi támogatást a befejezett beruházáshoz csak részben használta fel,
f) a központi támogatást a beruházás tervezett befejezését követő év végéig nem használta fel,
akkor a fel nem használt előirányzatról haladéktalanul le kell mondania.
(5) Ha az önkormányzat
a) nem az igénybejelentésben megjelölt önkormányzati feladatra használta fel, nem a cél szerinti alapfunkcióhoz vette igénybe a központi támogatást,
b) a törvényben rögzített arányt meghaladó támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott,
c) a (2) bekezdésben szereplő határidőre a szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében a 60%-os bekötési arány meglétét nem tudja igazolni,
c) a szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében a 80%-os bekötési arány megvalósulását nem igazolja a 13/A. §-ban meghatározott határidőben, úgy a központi támogatás alapját képező vízjogi létesítési engedélyben szereplő bekötő vezetékek hosszára igénybe vett központi támogatásnak a hiányzó bekötésekre eső része tekintetében,
akkor a jogtalanul felhasznált központi támogatásról haladéktalanul le kell mondania.
(6) A lemondásról - képviselő-testületi határozat, közös beruházásnál képviselő-testületi határozatok megküldésével - a döntést követő nyolc munkanapon belül értesíteni kell a TÁKISZ útján a Belügyminisztériumot.
(6) A lemondásról és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről - a képviselő-testületi határozatok és az átutalási megbízás másolatának megküldésével - a döntést és a visszafizetést követő nyolc munkanapon belül értesíteni kell a TÁKISZ útján a Belügyminisztériumot. A jelzett határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64. §-ának (6) bekezdése szerinti - a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó - kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.
(6) A lemondásról és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről - a képviselő-testületi határozatok és az átutalási megbízás másolatának megküldésével - a döntést és a visszafizetést követő nyolc munkanapon belül értesíteni kell a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága útján a Belügyminisztériumot. A jelzett határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64. §-ának (6) bekezdése szerinti - a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó - kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.
(6) A lemondásról és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről - a képviselő-testületi határozatok és az átutalási megbízás másolatának megküldésével - a döntést és a visszafizetést követő nyolc munkanapon belül értesíteni kell a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága útján a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalt. A jelzett határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64. §-ának (6) bekezdése szerinti - a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó - kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.
(6) A lemondásról és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről - a képviselő-testületi határozatok és az átutalási megbízás másolatának megküldésével - a döntést és a visszafizetést követő nyolc munkanapon belül az önkormányzatnak értesítenie kell a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága útján: címzett támogatás esetében a területfejlesztésért felelős minisztert, céltámogatás esetén a Regionális Fejlesztési Tanácsot. A jelzett határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti - a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó - kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.
(6) A lemondásról és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről - a képviselő-testületi határozatok és az átutalási megbízás másolatának megküldésével - a döntést és a visszafizetést követő nyolc munkanapon belül az önkormányzatnak értesítenie kell a kincstár útján: címzett támogatás esetében a területfejlesztésért és területrendezésért felelős minisztert, céltámogatás esetén a Regionális Fejlesztési Tanácsot. A jelzett határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti - a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó - kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.
(6) Az önkormányzatnak a lemondásról, és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről - a képviselő-testületi határozatok és az átutalási megbízás másolatának megküldésével - a döntést és a visszafizetést követő nyolc munkanapon belül értesítenie kell a kincstár útján címzett és céltámogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős minisztert. A határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti - a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó - kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.
(6) Az önkormányzatnak a lemondásról, és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről - a képviselő-testületi határozatok és az átutalási megbízás másolatának megküldésével - a döntést és a visszafizetést követő nyolc munkanapon belül értesítenie kell a kincstár útján címzett és céltámogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős minisztert. A határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 59. §-a szerinti - a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó - kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.
(7) Ha az önkormányzat a 13. §-ban, valamint a 14. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat nem teljesíti határidőre, akkor a fel nem használt előirányzat elvonásra kerül.
(7) Ha az önkormányzat a 13. §-ban, valamint a 14. § (4) bekezdésében foglaltakat nem teljesíti határidőre, akkor a fel nem használt előirányzat elvonásra kerül.
(7) Ha az önkormányzat a 13. §-ban, valamint a (4) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti határidőre, a fel nem használt támogatást a helyi önkormányzatokért felelős miniszter elvonja.
(8) Ha az önkormányzat a 14. § (3), (5) bekezdésében foglalt esetekben a központi támogatást jogtalanul használta fel, akkor év közben haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a jogtalanul felhasznált támogatást visszafizetni, és az éves költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatot fizetni a központi költségvetés javára.
(8) Ha az önkormányzat a 14. § (3), (5) bekezdésében foglalt esetekben a központi támogatást jogtalanul használta fel, akkor év közben haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a jogtalanul felhasznált támogatást visszafizetni, és az Áht. szerinti kamatot fizetni a központi költségvetés javára.
(8) Ha az önkormányzat a 14. § (5) bekezdésében foglalt esetekben a központi támogatást jogtalanul használta fel, akkor év közben haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a jogtalanul felhasznált támogatást visszafizetni, és az Áht. szerinti kamatot fizetni a központi költségvetés javára.
(8) Ha az önkormányzat az (5) bekezdésben foglalt esetekben a központi támogatást jogtalanul használta fel, akkor tíz napon belül köteles a jogtalanul felhasznált támogatást visszafizetni, és az Áht. szerinti kamatot fizetni a központi költségvetés javára.
(9) Az 1991. és 1992. évben odaítélt, de az 1993. évi L. törvény hatálya alá nem tartozó, az 1991. évben vagy 1992. évben, illetve ezen két év alatt befejezésre tervezett beruházásokhoz a fel nem használt és le nem mondott központi támogatás előirányzatának ugyanazon beruházáshoz történő felhasználási, illetőleg lemondási határideje 1998. április 30. Ha az önkormányzat a fel nem használt központi támogatásról a jelzett határidőig nem mond le, akkor a fel nem használt előirányzat elvonásra kerül.
(10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából az adott év június 30-áig lemondással, illetve a (7) és (9) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. § (2)-(3) és 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat felhasználható a 9. § (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények kielégítésére. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kiegészítő jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére nyolc munkanapon belül nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidő elmulasztása jogvesztő. A céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium évente augusztus 31-éig teszi közzé. A kiegészítő jegyzékben szereplő beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel későbbre módosul. Egyebekben a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok. Az adott év július 1-jétől lemondással, a (7) és (9) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. § (2)-(3) és 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatását, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékának előirányzatát növeli.
(10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából az adott év június 30-áig lemondással, illetve a (7) és (9) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat felhasználható a 9. § (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények kielégítésére. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kiegészítő jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére nyolc munkanapon belül nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidő elmulasztása jogvesztő. A céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium évente szeptember 30-áig teszi közzé. A kiegészítő jegyzékben szereplő beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel későbbre módosul. Egyebekben a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok. Az adott év július 1-jétől lemondással, a (7) és (9) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatását, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékának előirányzatát növeli.
(10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából az adott év június 30-áig lemondással, illetve a (7) és (9) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat felhasználható a 9. § (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények kielégítésére. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kiegészítő jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére nyolc munkanapon belül nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidő elmulasztása jogvesztő. A céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium évente szeptember 30-áig teszi közzé. A kiegészítő jegyzékben szereplő beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel későbbre módosul. Egyebekben a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok.
(10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából az adott év június 30-áig lemondással, illetve a (7) és (9) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá - a 21/C. §-ban foglaltak kivételével - az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat felhasználható a 9. § (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények kielégítésére. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kiegészítő jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére nyolc munkanapon belül nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidő elmulasztása jogvesztő. A céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium évente szeptember 30-áig teszi közzé. A kiegészítő jegyzékben szereplő beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel későbbre módosul. Egyebekben a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok.
(10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából az adott év június 30-áig lemondással, illetve a (7) és (9) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá - a 21/C. §-ban foglaltak kivételével - az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat felhasználható az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások - e törvény 3. § (7) bekezdése szerinti - többletköltségeire, valamint a 9. § (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények kielégítésére. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kiegészítő jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére nyolc munkanapon belül nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidő elmulasztása jogvesztő. A céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium évente szeptember 30-áig teszi közzé. A kiegészítő jegyzékben szereplő beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel későbbre módosul. Egyebekben a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok.
(10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából az adott év június 30-áig lemondással, illetve a (7) és (9) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá - a 21/C. §-ban foglaltak kivételével - az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat felhasználható az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások - e törvény 3. § (7) bekezdése szerinti - többletköltségeire, valamint a 9. § (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények kielégítésére. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kiegészítő jegyzékbe kerülhetnek, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal megkeresésére nyolc munkanapon belül nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidő elmulasztása jogvesztő. A céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal és a Pénzügyminisztérium évente szeptember 30-áig teszi közzé. A kiegészítő jegyzékben szereplő beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel későbbre módosul. Egyebekben a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok.
(10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából az adott év június 30-áig lemondással, illetve a (7) és (9) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá - a 21/C. §-ban foglaltak kivételével - az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat felhasználható az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások a törvény 3. § (8) bekezdése szerinti többletköltségeire, valamint a 9. § (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények kielégítésére.
(10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából az adott év június 30-áig lemondással, illetve a (7) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat felhasználható az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások a törvény 3. § (8) bekezdése szerinti többletköltségeire, valamint a 9. § (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények kielégítésére.
(11) Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kiegészítő jegyzékbe kerülhetnek, a területileg illetékes Regionális Fejlesztési Tanács megkeresésére nyolc munkanapon belül nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(12) A céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét a Regionális Fejlesztési Tanácsok évente szeptember 15-éig teszik közzé az Önkormányzatok Közlönyében.
(13) A kiegészítő jegyzékben szereplő beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel későbbre módosul. Egyebekben, a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok.
(13) A 2007. évet megelőzően kiegészítő jegyzékben jóváhagyott céltámogatással megvalósuló beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel későbbre módosul. Egyebekben, a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok.
(14) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2005. évi XCVII. törvény 1. §-ában foglaltakra tekintettel a helyi önkormányzatok a címzett és céltámogatással megvalósuló beruházásaiknál a 2006. január 1-jéig még fel nem használt központi támogatásnak az általános forgalmi adó csökkentésének megfelelő részét
a) a beruházás megvalósítása során felmerülő előre nem látható, műszakilag indokolt többletköltségek fedezetére használhatják fel a támogatási arány módosítása nélkül,
b) a többletköltségekre történő felhasználást a területfejlesztésért felelős miniszter engedélyezi.
b) a többletköltségekre történő felhasználást a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter engedélyezi.
(15) Ha jogszabályváltozás vagy az önkormányzati feladatellátást érintő egyéb központi vagy hatósági intézkedés miatt a központi támogatással folyamatban lévő beruházás műszaki tartalmának megváltoztatása szükséges, illetve ha a beruházás befejezése előre nem látható okok miatt elhúzódik, úgy az önkormányzat kérheti a beruházás műszaki tartalmának, pénzügyi ütemezésének módosítását. A kérelmekről, valamint ha szükséges, az ezzel összefüggő központi támogatás maradványa felhasználásának engedélyezéséről a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter dönt.
(15) Ha jogszabályváltozás vagy az önkormányzati feladatellátást érintő egyéb központi vagy hatósági intézkedés miatt a központi támogatással folyamatban lévő beruházás műszaki tartalmának megváltoztatása szükséges, illetve ha a beruházás befejezése előre nem látható okok miatt elhúzódik, úgy az önkormányzat kérheti a beruházás műszaki tartalmának, pénzügyi ütemezésének módosítását. A kérelmekről, valamint ha szükséges, az ezzel összefüggő központi támogatás maradványa felhasználásának engedélyezéséről a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.
15. §   A központi támogatás címzettje a beruházás megvalósítása időszakában nem változhat.
15. §   A központi támogatás címzettje a beruházás megvalósításának időszakában nem változhat. Kivéve a helyi önkormányzatok közös beruházásának azon esetét, amikor a társult önkormányzatok által megállapodásban a beruházás finanszírozásával összefüggő feladatok ellátására felhatalmazott, valamint a központi támogatás alapdokumentumaiban a támogatás címzettjeként meghatározott önkormányzat - a kivitelezés kezdését megelőzően - eláll ezen feladatainak további teljesítésétől és azt a társult önkormányzatok közül egy másik megállapodásban vállalja.
16. §
(1) A beruházás műszaki tartalmának változtatásából, az ár- és árfolyamváltozásból, valamint a kivitelezés átütemezéséből származó többletköltség miatt az önkormányzatot a beruházás elfogadott összköltségéhez képest további központi támogatás nem illeti meg.
(2) Közösen elkezdett beruházás finanszírozásából való kiválás esetén - ha a beruházást egy települési önkormányzat folytatja és fejezi be - a többlet-céltámogatást a központi költségvetésbe vissza kell fizetni. A felmerülő többletköltségekre egyik támogatási forma esetében sem jár többlet központi támogatás.
(2) Közösen elkezdett beruházásból való kiválás esetén céltámogatásnál - ha a beruházást egy települési önkormányzat folytatja és fejezi be - a képviselő-testületi döntést követő nyolc munkanapon belül a többlet céltámogatásról le kell mondani, és ezzel egyidejűleg a már felhasznált többlettámogatást vissza kell fizetni. A jelzett határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az éves költségvetési törvényben a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.
(2) Közösen elkezdett beruházásból való kiválás esetén céltámogatásnál - ha a beruházást egy települési önkormányzat folytatja és fejezi be - a képviselő-testületi döntést követő nyolc munkanapon belül a többlet céltámogatásról le kell mondani, és ezzel egyidejűleg a már felhasznált többlettámogatást vissza kell fizetni. A jelzett határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az Áht.-ben meghatározott a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.
(3) Az önkormányzat jogosult a beruházását terhelő, előzetesen felszámított, de le nem vonható ÁFÁ-hoz az arányos központi támogatásra. Amennyiben a beruházás folyamán vagy annak befejezését követően - bármilyen okból - az előzetesen felszámított ÁFA levonhatóvá válik, az ÁFA levonására való jogosultság napjától számított nyolc munkanapon belül az önkormányzatnak intézkednie kell az ÁFÁ-hoz tartozó arányos központi támogatásról történő lemondásról és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről. A jelzett határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az éves költségvetési törvényben a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.
(3) Az önkormányzat jogosult a beruházását terhelő, előzetesen felszámított, de le nem vonható áfához az arányos központi támogatásra.
(4) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény szerint adólevonási jog figyelembevételével született döntésnek minősül a 2003. december 31. napját megelőzően áfával növelten kapott címzett vagy céltámogatásra jutó áráról történő lemondás. E lemondás a beruházás befejezéséig érvényes. Amennyiben 2003. december 31-éig az előzetesen felszámított áfa levonhatóvá vált és az áfalevonásra való jogosultság napjától számított nyolc munkanapon belül az önkormányzat nem intézkedett az áfához tartozó arányos központi támogatásról történő lemondásról és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről, akkor az önkormányzatok a felhasznált támogatást az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerint számított kamattal növelten vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe.
17. §
(1) A beruházó önkormányzatnak finanszírozási szerződést kell kötnie
- címzett támogatás esetén az Állami Fejlesztési Intézettel,
- céltámogatás esetén az önkormányzat számlavezető bankjával.
(1) A központi költségvetésből az önkormányzatot megillető központi támogatást a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) folyósítja a Belügyminisztérium utalványozása alapján, az önkormányzat számlavezető bankján keresztül.
(1) A központi költségvetésből az önkormányzatot megillető központi támogatást a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) folyósítja a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal utalványozása alapján, az önkormányzat számlavezető bankján keresztül.
(1) A központi költségvetésből az önkormányzatot megillető központi támogatást a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) folyósítja a területfejlesztésért és területrendezésért felelős országos hatáskörű hivatal utalványozása alapján, az önkormányzat számlavezető bankján keresztül.
(1) A központi költségvetésből az önkormányzatot megillető központi támogatást a kincstár folyósítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium utalványozása alapján, az önkormányzat számlavezető bankján keresztül.
(1) A központi költségvetésből az önkormányzatot megillető központi támogatást a kincstár folyósítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium utalványozása alapján, az önkormányzat számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóján keresztül.
(1) A központi költségvetésből az önkormányzatot megillető központi támogatást a kincstár folyósítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium utalványozása alapján.
(2) A számlavezető bank a céltámogatást a központi költségvetésből az Állami Fejlesztési Intézeten keresztül hívja le.
(2) A beruházó önkormányzatnak finanszírozási szerződést kell kötnie címzett támogatás esetén a Kincstárral, céltámogatás esetén az önkormányzat számlavezető bankjával.
(2) A beruházó önkormányzatnak finanszírozási szerződést kell kötnie címzett támogatás esetén a kincstárral, céltámogatás esetén az önkormányzat számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójával.
(2) A beruházó önkormányzatnak finanszírozási szerződést kell kötnie a kincstárral.
(3) Az Állami Fejlesztési Intézet vagy a számlavezető bank (a továbbiakban együtt: pénzintézet) a központi támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával. Fővállalkozói előleg központi támogatásból nem adható.
(3) Az Állami Fejlesztési Intézet vagy a számlavezető bank (a továbbiakban együtt: pénzintézet) a központi támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával.
(3) A számlavezető bank a céltámogatást a Kincstártól hívja le.
(3) A számlavezető pénzforgalmi szolgáltató a céltámogatást a kincstártól hívja le.
(3) A kincstár a központi támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló, ki nem egyenlített számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával.
(4) A finanszírozási szerződésnek felhatalmazást kell tartalmaznia az önkormányzat részéről arra, hogy a pénzintézet az arányos központi támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor leemeli az önkormányzat számlájáról.
(4) A Kincstár vagy a számlavezető bank (a továbbiakban együtt: pénzintézet) a központi támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló, ki nem egyenlített számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával. A finanszírozási szerződésnek felhatalmazást kell tartalmaznia az önkormányzat részéről arra, hogy a pénzintézet az arányos központi támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor leemeli a központi támogatás címzettjének megnevezett önkormányzat számlájáról. A megvalósíthatósági tanulmány, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó és a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedélyhez tartozó tervdokumentáció egyszeri költségét igazoló, kifizetett számla alapján a pénzintézet a központi támogatás kihirdetése után megkötött finanszírozási szerződés alapján átutalja a központi támogatást a támogatási arányok betartásával az önkormányzat számlájára.
(4) A Kincstár vagy a számlavezető bank (a továbbiakban együtt: pénzintézet) a központi támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló, ki nem egyenlített számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával. A finanszírozási szerződésnek felhatalmazást kell tartalmaznia az önkormányzat részéről arra, hogy a pénzintézet az arányos központi támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor leemeli a központi támogatás címzettjének megnevezett önkormányzat számlájáról.
(4) A pénzforgalmi szolgáltató a központi támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló, ki nem egyenlített számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával. A finanszírozási szerződésnek felhatalmazást kell tartalmaznia az önkormányzat részéről arra, hogy a pénzforgalmi szolgáltató az arányos központi támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor leemeli a központi támogatás címzettjének megnevezett önkormányzat számlájáról.
(4) A címzett vagy céltámogatás folyósítása kiegyenlített számla esetében akkor lehetséges, ha a támogatás címzettje
a) a megvalósíthatósági tanulmány, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó és a címzett vagy céltámogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedélyhez tartozó tervdokumentáció egyszeri költségét igazoló kifizetett számlát nyújt be, vagy
b) lehívta az adott évben rendelkezésére álló összes címzett vagy céltámogatást, és a beruházás folytatása érdekében további számlákat fizet ki, amelyeket a következő év(ek)ben, számára arra az év(ek)re jóváhagyott címzett vagy céltámogatási keret terhére nyújt be a kincstárhoz.
(5) A központi támogatással megvalósuló beruházások pénzügyi adatairól a pénzintézet az éves költségvetéshez és a zárszámadáshoz kapcsolódóan, szükség szerint a belügyminiszter és a pénzügyminiszter részére tájékoztatást ad.
(5) A központi támogatással megvalósuló beruházások pénzügyi adatairól a pénzintézet az éves költségvetéshez és a zárszámadáshoz kapcsolódóan, szükség szerint a területfejlesztésért felelős miniszter és a pénzügyminiszter részére tájékoztatást ad.
(5) A címzett vagy céltámogatás folyósítása kiegyenlített számla esetében akkor lehetséges, ha a támogatás címzettje
a) a megvalósíthatósági tanulmány, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó és a címzett vagy céltámogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedélyhez tartozó tervdokumentáció egyszeri költségét igazoló kifizetett számlát nyújt be, vagy
b) lehívta az adott évben rendelkezésére álló összes címzett vagy céltámogatást, és a beruházás folytatása érdekében további számlákat fizet ki, amelyeket a következő év(ek)ben, számára arra az év(ek)re jóváhagyott címzett vagy céltámogatási keret terhére nyújt be a pénzintézettel megkötött finanszírozási szerződés alapján.
(5) A központi támogatással megvalósuló beruházások pénzügyi adatairól a kincstár az éves költségvetéshez és a zárszámadáshoz kapcsolódóan a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter részére tájékoztatást ad.
(6) A központi támogatással megvalósuló beruházások pénzügyi adatairól a pénzintézet az éves költségvetéshez és a zárszámadáshoz kapcsolódóan, szükség szerint a Regionális Fejlesztési Tanácsok, a területfejlesztésért felelős miniszter és a pénzügyminiszter részére tájékoztatást ad.
(6) A központi támogatással megvalósuló beruházások pénzügyi adatairól a pénzintézet az éves költségvetéshez és a zárszámadáshoz kapcsolódóan, szükség szerint a Regionális Fejlesztési Tanácsok, a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter részére tájékoztatást ad.
(6) A központi támogatással megvalósuló beruházások pénzügyi adatairól a pénzforgalmi szolgáltató az éves költségvetéshez és a zárszámadáshoz kapcsolódóan, szükség szerint a Regionális Fejlesztési Tanácsok, a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter részére tájékoztatást ad.

IV. FEJEZET
VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

IV. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK CÍMZETT ÉS CÉLTÁMOGATÁSÁRA VONATKOZÓ VEGYES RENDELKEZÉSEK

18. §   A központi támogatással közösen megvalósított beruházás esetében a keletkezett vagyon megosztásában a felek megállapodása az irányadó. Ennek hiányában pénzügyi hozzájárulásuk arányában oszlik meg az állami támogatásnak megfelelő tulajdoni hányad.
19. §
(1) A központi támogatással keletkezett vagyonnak a beruházás befejezésének évét követő tíz éven belül nem helyi önkormányzat részére történő elidegenítése, vagy a beruházási céltól eltérő hasznosítása esetén a központi támogatást vissza kell fizetni az állami költségvetésbe.
(1) A központi támogatást az önkormányzatnak vissza kell fizetni az állami költségvetésbe, ha a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont - kivéve a víziközmű-beruházások üzemeltetői vagyonrészét - a beruházás időtartama alatt vagy az azt követő tíz éven belül nem helyi önkormányzat részére elidegeníti - ide nem értve a (2) bekezdésben foglaltakat -, illetve a beruházási céltól eltérően hasznosítja.
(1) A központi támogatást az önkormányzatnak vissza kell fizetnie az állami költségvetésbe, ha a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont - kivéve a víziközmű-beruházások üzemeltetői vagyonrészét - a beruházás időtartama alatt vagy az azt követő tíz éven belül nem helyi önkormányzat részére elidegeníti - ide nem értve a (2) bekezdésben foglaltakat -, illetve az igénybejelentésben megjelölt beruházási céltól eltérően hasznosítja, kivéve, ha az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél eredeti funkciója az önkormányzati feladatellátás ésszerűsítése miatt megszűnik, vagy megszűnt, de a létesítmény más, a támogatás címzettje számára előírt kötelező feladat ellátását szolgálja.
(1) A központi támogatást az önkormányzatnak vissza kell fizetnie az állami költségvetésbe, ha a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont - kivéve a víziközmű-beruházások üzemeltetői vagyonrészét - a beruházás időtartama alatt, vagy az azt követő tíz éven belül nem helyi önkormányzat részére elidegeníti - ide nem értve a (2) bekezdésben foglaltakat -, megterheli, illetve az igénybejelentésben megjelölt beruházási céltól eltérően hasznosítja, kivéve, ha az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél eredeti funkciója az önkormányzati feladatellátás ésszerűsítése miatt megszűnik, vagy megszűnt, de a létesítmény más, a támogatás címzettje számára előírt kötelező feladat ellátását szolgálja.
(2) Az (1) bekezdésben említett kötelezettség biztosítására a központi támogatással megvalósuló, illetőleg támogatással beszerzett ingatlant a központi támogatás mértékéig és a megvalósítástól, illetve a beszerzést követő 10 évig a magyar állam javára jelzálog terheli. A jelzálog ingatlannyilvántartásba történő bejegyeztetéséről az önkormányzat gondoskodik.
(2) A központi támogatással megvalósuló közműberuházások - amelyet az önkormányzat tárgyi eszközként aktivált - csak olyan gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonába kerülhetnek, amelyet kizárólag az érintett önkormányzat, illetőleg önkormányzatok, vagy kizárólag önkormányzatok és az állam alapítottak.
(2) A központi támogatással megvalósult létesítmény - amelyet az önkormányzat tárgyi eszközként aktivált - csak olyan gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonába kerülhet, amelyet kizárólag az érintett önkormányzat, illetőleg önkormányzatok, vagy kizárólag önkormányzatok és az állam alapítottak, és a beruházás befejezésének évét követő tíz évig a gazdasági vagy közhasznú társaságnak többségi tulajdonosa(i) az alapító(k).
(2) Amennyiben az önkormányzat az igénybejelentést megelőző tíz évben értékesítette a kötelező feladat ellátását szolgáló vagyonát, úgy ugyanazon feladattal összefüggésben e törvény szerinti támogatásban csak akkor részesülhet, amennyiben az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok tették szükségessé, és az elidegenítésből befolyt vételárat, vagy annak megfelelő összeget az önkormányzat saját forrásként biztosítja az ugyanazon kötelező önkormányzati feladat ellátására létesítendő beruházás során.
(3) Az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél eredeti funkciójának megszűnése esetén a létesítmény más, kötelező feladatra irányuló hasznosítása érdekében a támogatás címzettje január 30-áig nyújthat be kérelmet a Belügyminisztériumhoz. A kérelmekről egyedi mérlegelés alapján dönt az Országgyűlés, az új címzett támogatásokról szóló törvényben.
(3) A központi támogatással megvalósult létesítmény - amelyet az önkormányzat tárgyi eszközként aktivált csak olyan gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonába kerülhet, amelyet kizárólag az érintett önkormányzat, illetőleg önkormányzatok, vagy kizárólag önkormányzatok és az állam, vagy az önkormányzat és a kizárólagosan a tulajdonában lévő gazdasági társaság alapítottak, és a beruházás befejezésének évét követő tíz évig a gazdasági vagy közhasznú társaságnak többségi tulajdonosa(i) az alapító(k).
(3) A központi támogatással megvalósult létesítmény - amelyet az önkormányzat tárgyi eszközként aktivált csak olyan gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonába kerülhet, amelyet kizárólag az érintett önkormányzat, illetőleg önkormányzatok, vagy kizárólag önkormányzatok és/vagy az állam, vagy az önkormányzat és a kizárólagosan a tulajdonában lévő gazdasági társaság alapítottak, és a beruházás befejezésének évét követő tíz évig a gazdasági vagy közhasznú társaságnak többségi tulajdonosa(i) az alapító(k).
(3) A központi támogatással megvalósult létesítmény, amelyet az önkormányzat tárgyi eszközként aktivált, csak olyan gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonába kerülhet, amelyet kizárólag az érintett önkormányzat, illetőleg önkormányzatok, vagy kizárólag önkormányzatok és/vagy az állam, vagy az önkormányzat és a kizárólagosan a tulajdonában lévő gazdasági társaság alapítottak, és a beruházás befejezésének évét követő tíz évig a gazdasági vagy közhasznú társaságnak többségi tulajdonosa(i) az alapító(k) és amennyiben a tulajdonba adást külön jogszabály nem tiltja.
(3) A központi támogatással megvalósult létesítmény - amelyet az önkormányzat tárgyi eszközként aktivált csak olyan gazdasági társaság tulajdonába kerülhet, amelyet kizárólag az érintett önkormányzat, illetőleg önkormányzatok, vagy kizárólag önkormányzatok és/vagy az állam, vagy az önkormányzat és a kizárólagosan a tulajdonában lévő gazdasági társaság alapítottak, és a beruházás befejezésének évét követő tíz évig a gazdasági társaságnak többségi tulajdonosa(i) az alapító(k).
(4) Az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél eredeti funkciójának megszűnése esetén a létesítmény más kötelező feladatra irányuló hasznosítása érdekében a támogatás címzettje január 15-éig nyújthat be kérelmet a Belügyminisztériumhoz. A kérelmekről egyedi mérlegelés alapján dönt az Országgyűlés, az új címzett támogatásokról szóló törvényben.
(4) Az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél eredeti funkciójának megszűnése esetén a létesítmény más kötelező feladatra irányuló hasznosítása érdekében a támogatás címzettje január 15-éig nyújthat be kérelmet a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalhoz. A kérelmekről egyedi mérlegelés alapján dönt az Országgyűlés, az új címzett támogatásokról szóló törvényben.
(4) Az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél eredeti funkciójának megszűnése esetén a létesítmény más kötelező feladatra irányuló hasznosítása érdekében a támogatás címzettje január 15-éig nyújthat be kérelmet a területfejlesztésért és területrendezésért felelős országos hatáskörű hivatalhoz. A kérelmekről egyedi mérlegelés alapján dönt az Országgyűlés, az új címzett támogatásokról szóló törvényben.
(5) A központi támogatással megvalósult beruházást az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő teher-, per- és igénymentes ingatlanon lehet megvalósítani.
(5) A központi támogatással létrejövő beruházást kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő teher-, per- és igénymentes ingatlanon lehet megvalósítani (kivéve a pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatait, valamint a szennyvízcsatorna-hálózat építését).
(5) A központi támogatással létrejövő beruházást kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő teher-, per- és igénymentes ingatlanon lehet megvalósítani (kivéve a szennyvízcsatorna-hálózat építését).
(5) A központi támogatással létrejövő beruházást kizárólagos önkormányzati - vízgazdálkodási beruházások esetében állami vagy önkormányzati - tulajdonban lévő teher-, per- és igénymentes ingatlanon lehet megvalósítani (kivéve a szennyvízcsatorna-hálózat építését).
(5) A központi támogatással létrejövő beruházást kizárólagos önkormányzati - vízgazdálkodási beruházások esetében állami vagy önkormányzati - tulajdonban lévő teher-, per- és igénymentes ingatlanon lehet megvalósítani. Kivéve a csapadékvíz-elvezető és szennyvízcsatorna-hálózat építését.
(6) Az 1992. év előtt támogatásban részesült fejlesztések esetében az (1) bekezdés szerinti beruházási céltól eltérő hasznosítást kérelmezni kell. Az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél megszűnése esetén a létesítmény más kötelező feladatra irányuló hasznosíthatósága érdekében a támogatás címzettje 2010. június 30-ig kérelmet nyújthat be a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez. A miniszter a kérelmekről egyedi mérlegelés alapján dönt.
(6) Az 1992. év előtt támogatásban részesült fejlesztések esetében az (1) bekezdés szerinti beruházási céltól eltérő hasznosítást kérelmezni kell. Az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél megszűnése esetén a létesítmény más kötelező feladatra irányuló hasznosíthatósága érdekében a támogatás címzettje 2010. június 30-ig kérelmet nyújthat be a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kérelmekről egyedi mérlegelés alapján dönt.
(1a) Mentesül az (1) bekezdésben meghatározott tízéves elidegenítési tilalom alól a helyi önkormányzat, amennyiben a támogatás igénybevételével keletkezett vagyon átadására a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények, valamint a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek az átvételéről szóló törvény alapján került sor.
(1a) Mentesül az (1) bekezdésben meghatározott tízéves elidegenítési tilalom alól a helyi önkormányzat, amennyiben a támogatás igénybevételével keletkezett vagyon átadására a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény, valamint a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény alapján került sor.
(1a) Mentesül az (1) bekezdésben meghatározott tízéves elidegenítési tilalom alól a helyi önkormányzat, amennyiben a támogatás igénybevételével keletkezett vagyon állam részére történő átadására törvény alapján, az önkormányzati feladatok állam általi átvételéhez kapcsolódó vagyonátszállással került sor.
20. §
(1) A központi támogatással megvalósított létesítmények és fejlesztések működtetéséről az önkormányzat - egészségügyi beruházás esetén a társadalombiztosítással közösen - gondoskodik.
(1) A központi támogatással megvalósított létesítmények és fejlesztések működtetéséről az önkormányzat - egészségügyi beruházás esetén az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral közösen - gondoskodik.
(1) A központi támogatással megvalósított létesítmények és fejlesztések működtetéséről az önkormányzat - egészségügyi beruházás esetén az Egészségbiztosítási Alap kezelője - gondoskodik.
(2) Közös beruházással megvalósított létesítmény működtetéséről a felek megállapodnak.
(2) Egészségügyi beruházás esetén be kell szerezni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár előzetes nyilatkozatát a működtetés finanszírozásának vállalásáról.
(2) Egészségügyi beruházás esetén a Népjóléti Minisztérium megállapodik az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével a működtetés finanszírozásának vállalásáról.
(2) Egészségügyi beruházás esetén az Egészségügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium megállapodik az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével a működtetés finanszírozásának vállalásáról.
(2) Egészségügyi beruházás esetén az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium megállapodik az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével a működtetés finanszírozásának vállalásáról.
(2) Egészségügyi beruházás esetén az Egészségügyi Minisztérium és a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal megállapodik az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével a működtetés finanszírozásának vállalásáról.
(2) Egészségügyi beruházás esetén az egészségügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a területfejlesztésért felelős miniszter megállapodik az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével a működtetés finanszírozásának vállalásáról.
(2) Egészségügyi beruházás esetén az egészségbiztosításért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter megállapodik az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével a működtetés finanszírozásának vállalásáról.
(2) Egészségügyi beruházás esetén az egészségbiztosításért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megállapodik az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével a működtetés finanszírozásának vállalásáról.
(3) Közös beruházással megvalósított létesítmény működtetéséről a felek megállapodnak.
21. §
(1) E törvény rendelkezéseit az 1993. évi címzett és céltámogatási javaslatok kialakításánál kell első ízben alkalmazni.
(1) E törvény 1993. március 19-én lép hatályba. Rendelkezéseit az 1993. évi címzett- és céltámogatási javaslatok kialakításánál kell első ízben alkalmazni.
(2) E törvény 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés 1993. január 1-jétől lép hatályba.
(2) 2011-2012. években az Országgyűlés új induló beruházásokhoz nem nyújt címzett támogatást.
21/A. §
(1) Az 1998. évi címzett támogatási igények benyújtásának határideje 1997. november 14.
(2) Az 1998. évi céltámogatási igények benyújtásának határideje 1998. február 2.
21/B. §   A központi támogatásban 1998. évben első ízben részesült beruházásoknál a kivitelezés megkezdésére huszonnégy hónap áll az önkormányzatok rendelkezésére. E beruházások tervezett befejezéséhez és a végelszámolásukhoz kötődő feladatok és határidők egy évvel későbbre tolódnak. A határidő változások miatt az önkormányzatokat további központi támogatás nem illeti meg.
21/B. §
(1) A központi támogatásban 1998. és 1999. évben első ízben részesült beruházásoknál a kivitelezés megkezdésére huszonnégy hónap áll az önkormányzatok rendelkezésére.
(2) Az 1999. január 1-jén központi támogatással folyamatban lévő és 1999. december 31-ével a központi támogatás igénybevételi jogosultságot elvesztő beruházások, valamint az (1) bekezdés szerinti beruházások tervezett befejezéséhez és a végelszámolásukhoz kötődő feladatok és határidők egy évvel későbbre tolódnak. A határidő változások miatt az önkormányzatokat további központi támogatás nem illeti meg.
21/C. §   A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény szerint az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján jogtalanul igénybe vett címzett és céltámogatás önkormányzatok által visszafizetett összegének az 1999. évi céltámogatás második fordulójára fel nem osztott maradványa a belterületi vízrendezésre benyújtott és a jogszabályi feltételeknek megfelelő 2000. évi címzett támogatási igénybejelentések támogatására használható fel úgy, hogy az a címzett támogatás összes évi ütemére fedezetet nyújtson.
21/D. §
(1) 2000. évben a 14. § (10) bekezdése szerint felszabaduló előirányzatból:
a) 520 millió forint a címzett támogatással folyamatban lévő beruházások e törvény 3. § (7) bekezdése szerinti többletköltségeire,
b) 3008 millió forint - egyszeri rendkívüli intézkedésként - a céltámogatással folyamatban lévő beruházások befejezésére fordítható. Az előirányzat e célra 2001. évben használható fel.
(2) 2001. évben a 14. § (10) bekezdése szerint felszabaduló előirányzat - egyszeri rendkívüli intézkedésként - a céltámogatással folyamatban lévő beruházások befejezésére fordítható a 21/D. § (4)-(7) bekezdésében foglaltak szerint.
(3) 2000., illetve 2001. évben a 9. § (2) bekezdés szerinti kiegészítő jegyzék közzétételére nem kerül sor.
(4) A 21/D. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerinti előirányzat felhasználására irányuló eljárás a Belügyminisztérium kezdeményezésére indul. Az előirányzat felhasználásáról - a Belügyminisztérium, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselőiből álló tárcaközi bizottság a 21/D. § (5) bekezdésében meghatározott szakmai szempontok szerint kialakított támogatási javaslata alapján - a belügyminiszter dönt.
(4) A 21/D. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerinti előirányzat felhasználására irányuló eljárás a Belügyminisztérium kezdeményezésére indul. Az előirányzat felhasználásáról - a Belügyminisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselőiből álló tárcaközi bizottság a 21/D. § (5) bekezdésében meghatározott szakmai szempontok szerint kialakított támogatási javaslata alapján - a belügyminiszter dönt.
(4) A 21/D. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerinti előirányzat felhasználására irányuló eljárás a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal kezdeményezésére indul. Az előirányzat felhasználásáról - a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselőiből álló tárcaközi bizottság a 21/D. § (5) bekezdésében meghatározott szakmai szempontok szerint kialakított támogatási javaslata alapján - a területfejlesztésért felelős miniszter dönt.
(4) A 21/D. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerinti előirányzat felhasználására irányuló eljárás a területfejlesztésért és területrendezésért felelős országos hatáskörű hivatal kezdeményezésére indul. Az előirányzat felhasználásáról - a területfejlesztésért és területrendezésért felelős országos hatáskörű hivatal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselőiből álló tárcaközi bizottság a 21/D. § (5) bekezdésében meghatározott szakmai szempontok szerint kialakított támogatási javaslata alapján - a területfejlesztésért felelős miniszter dönt.
(5) A tárcaközi bizottság azon megkezdett beruházások támogatására tehet javaslatot, amelyek
a) készültsége - a pénzügyi teljesítés alapján - 2000. december 31-én a 20%-ot meghaladja,
b) esetében az önkormányzat megtett mindent a beruházás befejezéséhez szükséges saját forrás biztosítására,
c) megvalósítása és üzemeltetése megfelel a gazdaságosság követelményeinek.
(6) A címzett és céltámogatással folyamatban lévő beruházások befejezéséhez nyújtott egyszeri rendkívüli támogatásra az önkormányzat abban az esetben jogosult, ha hozzájárul ahhoz, hogy a felhasználás törvényességét és a megvalósítás eredményességét a belügyminiszter által kirendelt biztos ellenőrizze, illetve a beruházással kapcsolatosan az önkormányzat számlavezető pénzintézetéhez benyújtott számlákat ellenjegyezze. A többlettámogatás csak az üzembe helyezéshez elengedhetetlenül szükséges munkálatok elvégzéséhez nyújtható. A céltámogatással folyamatban lévő és 2000. december 31-ével a központi támogatás igénybevételi jogosultságot elvesztő szennyvíz, folyékony hulladék, szilárd hulladék beruházások tervezett befejezéséhez és a végelszámolásukhoz kötődő feladatok és határidők egy évvel későbbre tolódnak.
(6) A címzett és céltámogatással folyamatban lévő beruházások befejezéséhez nyújtott egyszeri rendkívüli támogatásra az önkormányzat abban az esetben jogosult, ha hozzájárul ahhoz, hogy a felhasználás törvényességét és a megvalósítás eredményességét a területfejlesztésért felelős miniszter által kirendelt biztos ellenőrizze, illetve a beruházással kapcsolatosan az önkormányzat számlavezető pénzintézetéhez benyújtott számlákat ellenjegyezze. A többlettámogatás csak az üzembe helyezéshez elengedhetetlenül szükséges munkálatok elvégzéséhez nyújtható. A céltámogatással folyamatban lévő és 2000. december 31-ével a központi támogatás igénybevételi jogosultságot elvesztő szennyvíz, folyékony hulladék, szilárd hulladék beruházások tervezett befejezéséhez és a végelszámolásukhoz kötődő feladatok és határidők egy évvel későbbre tolódnak.
(7) Az önkormányzat a központi támogatásra való jogosultságot elveszíti, ha a tárcaközi bizottság javaslata alapján a címzett és céltámogatással folyamatban lévő beruházások befejezéséhez nyújtott egyszeri rendkívüli támogatás esetében a 21/D. § (5)-(6) bekezdésében foglalt - a támogatás elnyeréséhez szükséges - feltételeket nem teljesíti, illetve a támogatást nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően használja fel.
21/E. §   A címzett és céltámogatások biztosításának kormányzati előkészítése és összehangolása során a területfejlesztésért felelős miniszter - a belügyminiszternek az önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő feladataira tekintettel - együttműködik a belügyminiszterrel.
21/E. §   Az EU támogatással társfinanszírozás keretében megvalósuló beruházások esetén a 13. §-ban, valamint a 17. §-ban foglaltakat az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök támogatásaira vonatkozó külön jogszabály(ok)ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

V. FEJEZET
A SZOCIÁLIS FELADATOKAT ELLÁTÓ NEM ÁLLAMI FENNTARTÓK CÍMZETT TÁMOGATÁSA

21/F. §
(1) A szociális feladatokat ellátó egyházi jogi személyek, egyesületek, alapítványok, közalapítványok, országos kisebbségi önkormányzatok és közhasznú társaságok (a továbbiakban: nem állami fenntartó) címzett támogatást igényelhetnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. § (2) bekezdésében megjelölt szociális szakellátási célt szolgáló és 200 millió forint feletti beruházási összköltségű beruházások megvalósítására.
(1) A szociális feladatokat ellátó egyházi jogi személyek, egyesületek, alapítványok, közalapítványok, országos kisebbségi önkormányzatok és közhasznú társaságok (a továbbiakban: nem állami fenntartó) címzett támogatást igényelhetnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. § (2) bekezdésében megjelölt szociális szakellátási célt szolgáló és 250 millió forint feletti beruházási összköltségű beruházások megvalósítására.
(1) A szociális feladatokat ellátó egyházi jogi személyek, egyesületek, alapítványok, közalapítványok, országos kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: nem állami fenntartó) címzett támogatást igényelhetnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. § (2) bekezdésében megjelölt szociális szakellátási célt szolgáló és 250 millió forint feletti beruházási összköltségű beruházások megvalósítására.
(1) A szociális feladatokat ellátó egyházi jogi személyek, egyesületek, alapítványok, közalapítványok, országos nemzetiségi önkormányzatok (a továbbiakban: nem állami fenntartó) címzett támogatást igényelhetnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. § (2) bekezdésében megjelölt szociális szakellátási célt szolgáló és 250 millió forint feletti beruházási összköltségű beruházások megvalósítására.
(2) a) A nem állami fenntartó címzett támogatást csak akkor igényelhet, ha maga vagy egyházi fenntartó esetén az erre feljogosított szerve az állammal vagy a kormánnyal megállapodást kötött szociális feladatok átvállalására, illetve ha a beruházással érintett intézmény működtetésére a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzattal érvényes ellátási szerződéssel rendelkezik.
b) A címzett támogatás mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek a nem állami fenntartó saját forrásából nem fedezett része.
c) Címzett támogatás a támogatási igény benyújtása előtt meg nem kezdett beruházáshoz igényelhető.
d) A címzett támogatással megvalósítandó beruházást a beruházó kizárólagos tulajdonában vagy/és önkormányzati, állami tulajdonban lévő teher-, per- és igénymentes ingatlanon lehet megvalósítani.
e) Címzett támogatás csak a településrendezési tervekkel összhangban lévő beruházáshoz igényelhető.
f) A nem állami fenntartó címzett támogatásra akkor jogosult, ha az igénylés szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának a Szociális és Családügyi Minisztérium, továbbá a külön jogszabály alapján költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzésére hivatott szervek részéről történő ellenőrzéséhez hozzájárul.
f) A nem állami fenntartó címzett támogatásra akkor jogosult, ha az igénylés szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, továbbá a külön jogszabály alapján költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzésére hivatott szervek részéről történő ellenőrzéséhez hozzájárul.
f) A nem állami fenntartó címzett támogatásra akkor jogosult, ha az igénylés szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, továbbá a külön jogszabály alapján költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzésére hivatott szervek részéről történő ellenőrzéséhez hozzájárul.
(2) A nem állami fenntartó címzett támogatást csak akkor igényelhet, ha maga vagy egyházi fenntartó esetén az erre feljogosított szerve az állammal vagy a Kormánnyal megállapodást kötött szociális feladatok átvállalására, illetve, ha a beruházással érintett intézmény működtetésére a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzattal érvényes ellátási szerződéssel rendelkezik. A címzett támogatás
a) mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek a nem állami fenntartó saját forrásából nem fedezett része,
b) a támogatási igény benyújtása előtt meg nem kezdett beruházáshoz igényelhető,
c) csak a településrendezési tervekkel összhangban lévő beruházáshoz igényelhető, valamint
d) a címzett támogatással megvalósítandó beruházást a beruházó kizárólagos tulajdonában vagy/és önkormányzati, állami tulajdonban lévő teher-, per- és igénymentes ingatlanon lehet megvalósítani, továbbá
e) a nem állami fenntartó címzett támogatásra akkor jogosult, ha az igénylés szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, továbbá a külön jogszabály alapján költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzésére hivatott szervek részéről történő ellenőrzéséhez hozzájárul.
e) a nem állami fenntartó címzett támogatásra akkor jogosult, ha az igénylés szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, továbbá a külön jogszabály alapján költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzésére hivatott szervek részéről történő ellenőrzéséhez hozzájárul.
e) a nem állami fenntartó címzett támogatásra akkor jogosult, ha az igénylés szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, továbbá a külön jogszabály alapján költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzésére hivatott szervek részéről történő ellenőrzéséhez hozzájárul.
(3) A nem állami fenntartó a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására vonatkozó külön jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően és határidőben beruházási koncepciót nyújt be a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz.
(3) A nem állami fenntartó a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására vonatkozó külön jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően és határidőben beruházási koncepciót nyújt be az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz.
(3) A nem állami fenntartó a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására vonatkozó külön jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően és határidőben beruházási koncepciót nyújt be az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz.
(3) A nem állami fenntartó a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására vonatkozó külön jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően és határidőben beruházási koncepciót nyújt be a szociál- és családpolitikáért felelős miniszterhez.
(3) A nem állami fenntartó a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására vonatkozó külön jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően és határidőben beruházási koncepciót nyújt be a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterhez.
(4) A Szociális és Családügyi Minisztérium véleményezi a nem állami fenntartó beruházási koncepcióját, majd a helyi önkormányzatok beruházási koncepciójával egyidejűleg - a külön jogszabályban meghatározott határidőben - szakmai véleménnyel ellátott, az önkormányzati és nem állami fenntartókra vonatkozóan külön-külön rangsorolt javaslatot küld a Belügyminisztériumnak.
(4) Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium véleményezi a nem állami fenntartó beruházási koncepcióját, majd a helyi önkormányzatok beruházási koncepciójával egyidejűleg - a külön jogszabályban meghatározott határidőben - szakmai véleménnyel ellátott, az önkormányzati és nem állami fenntartókra vonatkozóan külön-külön rangsorolt javaslatot küld a Belügyminisztériumnak.
(4) Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium véleményezi a nem állami fenntartó beruházási koncepcióját, majd a helyi önkormányzatok beruházási koncepciójával egyidejűleg - a külön jogszabályban meghatározott határidőben - szakmai véleménnyel ellátott, az önkormányzati és nem állami fenntartókra vonatkozóan külön-külön rangsorolt javaslatot küld a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalnak.
(4) Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium véleményezi a nem állami fenntartó beruházási koncepcióját, majd a helyi önkormányzatok beruházási koncepciójával egyidejűleg - a külön jogszabályban meghatározott határidőben - szakmai véleménnyel ellátott, az önkormányzati és nem állami fenntartókra vonatkozóan külön-külön rangsorolt javaslatot küld a területfejlesztésért és területrendezésért felelős országos hatáskörű hivatalnak.
(4) A szociál- és családpolitikáért felelős miniszter véleményezi a nem állami fenntartó beruházási koncepcióját, majd a helyi önkormányzatok beruházási koncepciójával egyidejűleg - a külön jogszabályban meghatározott határidőben - szakmai véleménnyel ellátott, az önkormányzati és nem állami fenntartókra vonatkozóan külön-külön rangsorolt javaslatot küld a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szervnek.
(4) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter véleményezi a nem állami fenntartó beruházási koncepcióját, majd a helyi önkormányzatok beruházási koncepciójával egyidejűleg - a külön jogszabályban meghatározott határidőben - szakmai véleménnyel ellátott, az önkormányzati és nem állami fenntartókra vonatkozóan külön-külön rangsorolt javaslatot küld a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szervnek.
(5) A Kormány a belügyminiszter előterjesztése alapján a külön jogszabályban meghatározott határidőben - a helyi önkormányzatok címzett támogatásával egyidejűleg - állást foglal a címzett támogatásra javasolt és nem javasolt nem állami fenntartó által megvalósítandó szociális beruházásokról.
(5) A Kormány a területfejlesztésért felelős miniszter előterjesztése alapján a külön jogszabályban meghatározott határidőben - a helyi önkormányzatok címzett támogatásával egyidejűleg - állást foglal a címzett támogatásra javasolt és nem javasolt nem állami fenntartó által megvalósítandó szociális beruházásokról.
(5) A Kormány a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter előterjesztése alapján a külön jogszabályban meghatározott határidőben - a helyi önkormányzatok címzett támogatásával egyidejűleg - állást foglal a címzett támogatásra javasolt és nem javasolt nem állami fenntartó által megvalósítandó szociális beruházásokról.
(5) A Kormány a területfejlesztésért felelős miniszter előterjesztése alapján a külön jogszabályban meghatározott határidőben - a helyi önkormányzatok címzett támogatásával egyidejűleg - állást foglal a címzett támogatásra javasolt és nem javasolt nem állami fenntartó által megvalósítandó szociális beruházásokról.
(6) A nem állami fenntartó által a törvény 3. § (1) bekezdésében előírt határidőben benyújtott, a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő igénybejelentések javasolhatók címzett támogatásra. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő.
(7) A nem állami fenntartó által benyújtott címzett támogatási igénybejelentést a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása előtt - a rendelkezésre álló előirányzat mértékétől függően, valamint a szakmai követelményeknek megfelelően - a Szociális és Családügyi Minisztérium kezdeményezésére a nem állami fenntartó módosítja.
(7) A nem állami fenntartó által benyújtott címzett támogatási igénybejelentést a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása előtt - a rendelkezésre álló előirányzat mértékétől függően, valamint a szakmai követelményeknek megfelelően - az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium kezdeményezésére a nem állami fenntartó módosítja.
(7) A nem állami fenntartó által benyújtott címzett támogatási igénybejelentést a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása előtt - a rendelkezésre álló előirányzat mértékétől függően, valamint a szakmai követelményeknek megfelelően - az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium kezdeményezésére a nem állami fenntartó módosítja.
(7) A nem állami fenntartó által benyújtott címzett támogatási igénybejelentést a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása előtt - a rendelkezésre álló előirányzat mértékétől függően, valamint a szakmai követelményeknek megfelelően - a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter kezdeményezésére a nem állami fenntartó módosítja.
(7) A nem állami fenntartó által benyújtott címzett támogatási igénybejelentést a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása előtt - a rendelkezésre álló előirányzat mértékétől függően, valamint a szakmai követelményeknek megfelelően - a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter kezdeményezésére a nem állami fenntartó módosítja.
(8) A nem állami fenntartó szociális beruházásának címzett támogatásáról - a helyi önkormányzatok címzett támogatásával egyidejűleg - az Országgyűlés dönt.
(9) A nem állami fenntartók által megvalósítandó szociális beruházások címzett támogatásának fedezetét az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetében határozza meg.
(9) A nem állami fenntartók által megvalósítandó szociális beruházások címzett támogatásának fedezetét az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetében határozza meg.
(9) A nem állami fenntartók által megvalósítandó szociális beruházások címzett támogatásának fedezetét az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezetében határozza meg.
(9) A nem állami fenntartók által megvalósítandó szociális beruházások címzett támogatásának fedezetét az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben határozza meg.
(10) a) A nem állami fenntartónak jóváhagyott címzett támogatást a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) folyósítja a Szociális és Családügyi Minisztérium utalványozása alapján, a nem állami fenntartó számlavezető bankján keresztül.
b) A nem állami fenntartónak finanszírozási szerződést kell kötnie a Kincstárral.
c) A Kincstár a címzett támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló, ki nem egyenlített számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával. A finanszírozási szerződésnek felhatalmazást kell tartalmaznia a nem állami fenntartó részéről arra, hogy a pénzintézet az arányos címzett támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor leemeli a nem állami fenntartó számlájáról.
d) A beruházás műszaki tartalmának változtatásából, az ár- és árfolyamváltozásból, valamint a kivitelezés átütemezéséből származó többletköltség miatt a nem állami fenntartót a beruházás elfogadott összköltségéhez képest további központi támogatás nem illeti meg.
e) A címzett támogatást a nem állami fenntartónak vissza kell fizetnie az állami költségvetésbe, ha a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont nem helyi önkormányzat részére elidegeníti, megterheli, illetve az igénybejelentésben megjelölt beruházási céltól eltérően hasznosítja.
f) A címzett támogatás igénybevétele során a 11. § (2)-(4), a 12. § (1), valamint a 16. § (3) bekezdésében foglaltakat a nem állami fenntartónak is alkalmazni kell.
g) A nem állami fenntartó a 14. § (1) bekezdésében foglaltak esetén elveszíti a címzett támogatásra való jogosultságot, a 14. § (4) bekezdésében és (5) bekezdés a)-b) pontjában foglaltak esetén le kell mondania a címzett támogatásról. Amennyiben a nem állami fenntartó a lemondási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve a jogtalanul felhasznált címzett támogatást nem fizeti vissza, úgy a 14. § (6) bekezdése szerinti kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.
h) A nem állami fenntartónak a címzett támogatás előirányzatának felhasználásáról a beruházás befejezését követő hat hónapon belül - a finanszírozó pénzintézet bevonásával - a Szociális és Családügyi Minisztériumnak el kell számolnia, az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania.
(10) a) A nem állami fenntartónak jóváhagyott címzett támogatást a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) folyósítja az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium utalványozása alapján, a nem állami fenntartó számlavezető bankján keresztül.
b) A nem állami fenntartónak finanszírozási szerződést kell kötnie a Kincstárral.
c) A Kincstár a címzett támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló, ki nem egyenlített számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával. A finanszírozási szerződésnek felhatalmazást kell tartalmaznia a nem állami fenntartó részéről arra, hogy a pénzintézet az arányos címzett támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor leemeli a nem állami fenntartó számlájáról.
d) A beruházás műszaki tartalmának változtatásából, az ár- és árfolyamváltozásból, valamint a kivitelezés átütemezéséből származó többletköltség miatt a nem állami fenntartót a beruházás elfogadott összköltségéhez képest további központi támogatás nem illeti meg.
e) A címzett támogatást a nem állami fenntartónak vissza kell fizetnie az állami költségvetésbe, ha a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont nem helyi önkormányzat részére elidegeníti, megterheli, illetve az igénybejelentésben megjelölt beruházási céltól eltérően hasznosítja.
f) A címzett támogatás igénybevétele során a 11. § (2)-(4), a 12. § (1), valamint a 16. § (3) bekezdésében foglaltakat a nem állami fenntartónak is alkalmazni kell.
g) A nem állami fenntartó a 14. § (1) bekezdésében foglaltak esetén elveszíti a címzett támogatásra való jogosultságot, a 14. § (4) bekezdésében és (5) bekezdés a)-b) pontjában foglaltak esetén le kell mondania a címzett támogatásról. Amennyiben a nem állami fenntartó a lemondási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve a jogtalanul felhasznált címzett támogatást nem fizeti vissza, úgy a 14. § (6) bekezdése szerinti kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.
h) A nem állami fenntartónak a címzett támogatás előirányzatának felhasználásáról a beruházás befejezését követő hat hónapon belül - a finanszírozó pénzintézet bevonásával - az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak el kell számolnia, az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania.
(10) a) A nem állami fenntartónak jóváhagyott címzett támogatást a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) folyósítja az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium utalványozása alapján, a nem állami fenntartó számlavezető bankján keresztül.
b) A nem állami fenntartónak finanszírozási szerződést kell kötnie a Kincstárral.
c) A Kincstár a címzett támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló, ki nem egyenlített számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával. A finanszírozási szerződésnek felhatalmazást kell tartalmaznia a nem állami fenntartó részéről arra, hogy a pénzintézet az arányos címzett támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor leemeli a nem állami fenntartó számlájáról.
d) A beruházás műszaki tartalmának változtatásából, az ár- és árfolyamváltozásból, valamint a kivitelezés átütemezéséből származó többletköltség miatt a nem állami fenntartót a beruházás elfogadott összköltségéhez képest további központi támogatás nem illeti meg.
e) A címzett támogatást a nem állami fenntartónak vissza kell fizetnie az állami költségvetésbe, ha a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont nem helyi önkormányzat részére elidegeníti, megterheli, illetve az igénybejelentésben megjelölt beruházási céltól eltérően hasznosítja.
f) A címzett támogatás igénybevétele során a 11. § (2)-(4), a 12. § (1), valamint a 16. § (3) bekezdésében foglaltakat a nem állami fenntartónak is alkalmazni kell.
g) A nem állami fenntartó a 14. § (1) bekezdésében foglaltak esetén elveszíti a címzett támogatásra való jogosultságot, a 14. § (4) bekezdésében és (5) bekezdés a)-b) pontjában foglaltak esetén le kell mondania a címzett támogatásról. Amennyiben a nem állami fenntartó a lemondási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve a jogtalanul felhasznált címzett támogatást nem fizeti vissza, úgy a 14. § (6) bekezdése szerinti kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.
h) A nem állami fenntartónak a címzett támogatás előirányzatának felhasználásáról a beruházás befejezését követő hat hónapon belül - a finanszírozó pénzintézet bevonásával - az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumnak el kell számolnia, az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania.
(10) A nem állami fenntartónak jóváhagyott címzett támogatás folyósítása, felhasználása és elszámolása az alábbiak szerint történik:
a) a nem állami fenntartónak jóváhagyott címzett támogatást a Kincstár folyósítja az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium utalványozása alapján, a nem állami fenntartó számlavezető bankján keresztül;
a) a nem állami fenntartónak jóváhagyott címzett támogatást a kincstár folyósítja a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter utalványozása alapján, a nem állami fenntartó számlavezető bankján keresztül;
a) a nem állami fenntartónak jóváhagyott címzett támogatást a kincstár folyósítja a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter utalványozása alapján, a nem állami fenntartó számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóján keresztül;
a) a nem állami fenntartónak jóváhagyott címzett támogatást a kincstár folyósítja a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter utalványozása alapján, a nem állami fenntartó számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóján keresztül;
b) a nem állami fenntartónak finanszírozási szerződést kell kötnie a Kincstárral;
c) a Kincstár a címzett támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló, ki nem egyenlített számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával. A finanszírozási szerződésnek felhatalmazást kell tartalmaznia a nem állami fenntartó részéről arra, hogy a pénzintézet az arányos címzett támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor leemeli a nem állami fenntartó számlájáról;
c) a kincstár a címzett támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló, ki nem egyenlített számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával. A finanszírozási szerződésnek felhatalmazást kell tartalmaznia a nem állami fenntartó részéről arra, hogy a pénzforgalmi szolgáltató az arányos címzett támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor leemeli a nem állami fenntartó számlájáról;
d) a beruházás műszaki tartalmának változtatásából, az ár- és árfolyamváltozásból, valamint a kivitelezés átütemezéséből származó többletköltség miatt a nem állami fenntartót a beruházás elfogadott összköltségéhez képest további központi támogatás nem illeti meg;
e) a címzett támogatást a nem állami fenntartónak vissza kell fizetnie az állami költségvetésbe, ha a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont nem helyi önkormányzat részére elidegeníti, megterheli, illetve az igénybejelentésben megjelölt beruházási céltól eltérően hasznosítja;
f) a címzett támogatás igénybevétele során a 11. § (2)-(4), a 12. § (1), valamint a 16. § (3) bekezdésében foglaltakat a nem állami fenntartónak is alkalmazni kell;
g) a nem állami fenntartó a 14. § (1) bekezdésében foglaltak esetén elveszíti a címzett támogatásra való jogosultságot, a 14. § (4) bekezdésében és (5) bekezdés a)-b) pontjában foglaltak esetén le kell mondania a címzett támogatásról. Amennyiben a nem állami fenntartó a lemondási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve a jogtalanul felhasznált címzett támogatást nem fizeti vissza, úgy a 14. § (6) bekezdése szerinti kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára;
h) a nem állami fenntartónak a címzett támogatás előirányzatának felhasználásáról a beruházás befejezését követő hat hónapon belül - a finanszírozó pénzintézet bevonásával - az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumnak el kell számolnia, az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania.
h) a nem állami fenntartónak a címzett támogatás előirányzatának felhasználásáról a beruházás befejezését követő hat hónapon belül - a finanszírozó pénzintézet bevonásával - szociál- és családpolitikáért felelős miniszternek el kell számolnia, az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania.
h) a nem állami fenntartónak a címzett támogatás előirányzatának felhasználásáról a beruházás befejezését követő hat hónapon belül - a finanszírozó pénzintézet bevonásával - szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszternek el kell számolnia, az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania.

VI. FEJEZET
ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

22. §   A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a címzett és céltámogatás igénybejelentésének, döntéselőkészítésének és elszámolásának rendjét, továbbá a Területi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálat és a Fővárosi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálat (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) ezekkel kapcsolatos feladatait rendeletben szabályozza.
22. §   A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy:
a) a címzett és céltámogatás, valamint a céljellegű decentralizált támogatás igénybejelentésének, döntés-előkészítésének és elszámolásának rendjét, a Kincstár finanszírozási, elszámolási és ellenőrzési feladatait, továbbá a TÁKISZ feladatait,
a) a címzett és céltámogatás igénybejelentésének, döntés-előkészítésének és elszámolásának rendjét, a kincstár finanszírozási, elszámolási és ellenőrzési feladatait,
b) az országos fejlesztési programokat,
b) a megvalósíthatósági tanulmány tartalmát és értékelésének rendjét
c) a megvalósíthatósági tanulmány tartalmát és értékelésének rendjét
rendeletben szabályozza.
23. §   E törvény alkalmazásában:
a) Kivitelezés kezdése: az építési napló megnyitásának időpontja.
a) Kivitelezés kezdése: az építési napló megnyitásának időpontja; egészségügyi gép-műszer beszerzésénél a megrendelés elküldésének időpontja.
a) Kivitelezés kezdése: az építési napló megnyitásának időpontja; egészségügyi gép-műszer beszerzésénél a szerződéskötés időpontja.
b) Alapfunkció: az önkormányzati feladat ellátását szolgáló létesítmény építésügyi, illetve ágazati szabványok által kötelezően előírt szakmai-műszaki tartalma.
c) Saját forrás: központi támogatás szempontjából a támogatáson kívüli teljes összeg, függetlenül attól, hogy milyen jogcímen jutott hozzá az önkormányzat (átvétel, hitel, kötvény, elkülönített állami pénzalapok stb.).
c) Saját forrás: a támogatást igénylő önkormányzat és a társult önkormányzatok éves költségvetésében a támogatott beruházás megvalósítására jóváhagyott előirányzata. Saját forrásként nem vehetők figyelembe a központi, az egyéb állami és nemzetközi forrásokból származó támogatások.
c) Saját forrás: a támogatást igénylő önkormányzat és a társult önkormányzatok éves költségvetésében a támogatott beruházás megvalósítására jóváhagyott előirányzata (tényleges saját forrás), továbbá saját forrásként vehetők figyelembe az egyéb állami és nemzetközi forrásokból származó, dokumentumokkal igazolt támogatások, továbbá a lakossági hozzájárulás.
c) Saját forrás: a támogatást igénylő önkormányzat és a társult önkormányzatok éves költségvetésében a támogatott beruházás megvalósítására jóváhagyott előirányzata (tényleges saját forrás), továbbá a lakossági hozzájárulás, valamint az egyéb állami és nemzetközi forrásokból származó dokumentumokkal igazolt támogatások, amelyek mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek a cél- és címzett támogatásból és az önkormányzat tényleges saját forrásából nem fedezett része.
d) Állandó népesség: az önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező polgárok száma.
e) Belterület:
Központi belterület: az a belterületi település, amelynek területén az igazgatási szervek és általában az ellátó intézmények többsége található.
Egyéb belterület: a központi belterülettel földrajzilag általában nem összefüggő város-, illetve községrész(ek), amely(ek)nek fejlesztése a belterületre érvényes szabályok szerint történik.
f) Külterületi lakott hely: a város, község közigazgatási határa, valamint a belterületek határai közötti településrészek.
g) Beruházási költség: a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény és a 179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a beruházás fogalmához kötődő, a központi támogatás szempontjából elismerhető ráfordítás.
g) Beruházási költség: a számvitelről szóló - többször módosított - 1991. évi XVIII. törvény szerint a beruházás fogalmához kötődő, a központi támogatás szempontjából elismerhető ráfordítás.
g) Beruházási költség: az m) pont szerinti beruházás fogalmához, valamint az alapfunkcióhoz közvetlenül kapcsolódó költségek a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerint. A központi támogatás szempontjából nem vehető figyelembe
1. a beruházás lebonyolítását, megvalósítását segítő jogi, gazdasági tevékenység (a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatási Jegyzék SZJ 74.1 szerinti besorolás) díjából a beruházási összköltség 0,7%-át meghaladó része,
2. fővállalkozótól, alvállalkozótól, valamint a leendő üzemeltetőtől felvett kölcsön összege után megállapított kamatnak a felvétel napján érvényes jegybanki alapkamatot meghaladó része.
g) Beruházási költség: az m) pont szerinti beruházás fogalmához, valamint az alapfunkcióhoz közvetlenül kapcsolódó költségek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint. A központi támogatás szempontjából nem vehető figyelembe
1. a beruházás lebonyolítását, megvalósítását segítő jogi, gazdasági tevékenység (a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatási Jegyzék SZJ 74.1 szerinti besorolás) díjából a beruházási összköltség 1%-át meghaladó része,
1. a beruházás lebonyolítását, megvalósítását segítő jogi, gazdasági és műszaki ellenőrzési tevékenység (a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatási Jegyzék SZJ 74.1, valamint 74.20.40 szerinti besorolás) díjából a beruházási összköltség 1%-át meghaladó része,
2. fővállalkozótól, alvállalkozótól, valamint a leendő üzemeltetőtől felvett kölcsön összege után megállapított kamatnak a felvétel napján érvényes jegybanki alapkamatot meghaladó része.
h) Beruházási összköltség: a beruházási költség vissza nem igényelhető ÁFÁ-val növelt összege.
h) Beruházási összköltség: a beruházási költség előzetesen felszámított, le nem vonható ÁFÁ-val növelt összege.
i) Vízhálózat-építés részének tekintendő: a vízkezelési technológiához nem tartozó tárolótérfogat építése.
j) Szennyvíztisztító telep: a közcsatorna-hálózaton keresztül összegyűjtött és a szennyvizek, illetve települési folyékony hulladék kezelésére szolgáló műtárgy vagy műtárgyak sorozata, valamint a hozzátartozó kiszolgáló létesítmények összessége.
k) Főgyűjtő szennyvízcsatorna: a szennyvízgyűjtő területről szennyvíztisztító telepre vezető legtöbb szennyvízmennyiséget szállító szennyvízcsatorna szakasz.
l) Közös beruházás: önkormányzatok közös finanszírozásával megvalósított és közösen használt létesítmény, gép-műszer. A közműves vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás beruházása - az előbbieken túl - akkor tekinthető közösnek, ha a településeket ellátó rendszerek között műszaki kapcsolat van. Közös beruházásban részt vevő önkormányzatoknak külön-külön meg kell felelniük az igénybevétel feltételeinek.
m) Beruházás: a felújítási munka kivételével a számviteli törvényben, illetve a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet szerint meghatározott tevékenység.
n) Térségi szilárd hulladék lerakótelep: olyan - meghatározott műszaki követelményeket kielégítő - műtárgyak, valamint a hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények összessége, amely több település szilárd hulladékának ártalmatlanítását szolgálja. A beruházást legalább két települési önkormányzatnak közösen kell megvalósítania.
o) Csatornahálózat: közcsatorna-hálózat (szennyvíz törzshálózat és szennyvíz bekötővezeték együttesen).
p) Önkormányzati térségi feladat ellátására szolgáló beruházás: szolgáltatásai a megye vagy körzeti jelleggel több település lakói által vehetők igénybe.
r) Ivóvízhálózat: ivóvíz-közműhálózat (ivóvíz törzshálózat és ivóvíz bekötővezetékek együttesen)
s) Műszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházás: szennyvízelvezetés és/vagy szennyvíztisztítás céljára megvalósult beruházás, melynek vízjogi létesítési engedélyében tervezett beruházásként szerepel azon önkormányzat(ok) szennyvízelvezetés vagy szennyvíztisztítás célú beruházása is, mely forráshiány vagy egyéb ok miatt nem kezdődött el, illetve a megvalósult mű önállóan nem helyezhető üzembe, valamint azok a beruházások, melyeknél a hatóságok 1999. november 1-jét megelőzően kötelezték az önkormányzato(ka)t záros határidőn belül megvalósításra, illetve intézményi vagy ipari műre csatlakoztatottak, és azok megszűnése vagy tulajdonváltása miatt nem üzemeltethetők.
t) Szennyvízközmű beruházás: szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna hálózat együttes megvalósítása.
u) Regionális hulladék égetőmű: kizárólag települési szilárd hulladék ártalmatlanítására szolgáló égetőmű, melynek megvalósítására címzett támogatás akkor igényelhető, ha az égetőmű szolgáltatását igénybe vevő települések állandó népessége meghaladja a 300 000 főt.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1992. ÉVI LXXXIX. TÖRVÉNYHEZ

MELLÉKLET AZ 1992. ÉVI LXXXIX. TÖRVÉNYHEZ

Támogatandó célok
1993-1995. évekre

Sorszám Támogatandó cél Igénybevétel feltételei
     
I. Vízgazdálkodás 1. Az ivóvízellátással és szennyvízcsatornázással kapcsolatos támogatás kizárólag állandó lakosság ellátására igényelhető.
    2. Nem igényelhető támogatás az üzemeltető feladatát képező, saját forrásból finanszírozandó fenntartási és rekonstrukciós munkákhoz.
I.1. Közkifolyós ivóvízellátás  
I.1.1. Belterületen Támogatást igényelhet minden olyan települési önkormányzat, amelynek:
    a) állandó népessége a közigazgatási területén az 1000 főt nem haladja meg;
    b) központi vagy egyéb belterület közterületén nincs legalább egy olyan közkút, illetve vízvételi hely, amely az ANTSZ vizsgálata alapján megfelel az ivóvízszabvány megfelelő és tűrhető minősítésének;
    c) a tervezett vízellátási forma közkifolyós;
    d) a központi vagy egyéb belterület összlakosságára kiterjed.
    A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatás mértéke: 90%.
I.1.2. Külterületen Támogatást igényelhet minden olyan települési önkormányzat, amelynek:
    a) az állandó népessége a közigazgatási területén az 1000 főt nem haladja meg;
    b) ellátni tervezett külterületén az állandó népessége a 100 főt meghaladja;
    c) ellátni tervezett külterület közterületén nincs legalább egy olyan közkút, illetve vízvételi hely, amely az ANTSZ vizsgálata alapján megfelel az ivóvízszabvány megfelelő és tűrhető minősítésének;
    d) a tervezett vízvételezési forma közkifolyós, melynek beruházási költségéből a kút kiépítési és üzembe helyezési, valamint legfeljebb 3 db közkifolyó létesítési költsége támogatható.
    A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatás mértéke: 90%.
I.2. Ivóvízbázis-fejlesztés Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat.
I.2.1. Ivóvíztermelő művek kiépítése, beleértve a vízkutatás és feltárást  
I.2.2. Más tulajdonában lévő ivóvíztermelő műre történő csatlakozás, illetve tulajdonjogának egyszeri megszerzése

Támogatás mértéke: 40%.
I.3. Ivóvízhálózat-építés Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat.
I.3.1. Községek ivóvízhálózatának építése A támogatás mértéke: 40%.
I.3.2. Városok ivóvízhálózatának építése A támogatás mértéke: 30%.
I.4. Ivóvízkezelési eljárás Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, ahol a szolgáltatott víz minősége ANTSZ vizsgálata alapján nem felel meg az ivóvízszabvány követelményeinek.
    A támogatás mértéke: 50%.
I.5. Szennyvíztisztítás  
     
I.5.1. Szennyvíztisztító telep építése Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat a megyei jogú városok önkormányzatainak és a Budapest Főváros Önkormányzat kivételével. Azoknak a helyi önkormányzatoknak - amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba - igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztítók által kibocsátott szennyvizek nem haladják meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagok határértékeit.
    A támogatás mértéke: 50%.
I.5.2. Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelepe Támogatást igényelhet minden községi önkormányzat, ha:
    a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított;
    b) a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető.
    A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatás mértéke: 50%.
I.6. Szennyvízcsatorna-hálózat Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat.
I.6.1. Községekben szennyvízcsatorna-hálózat építése A támogatás mértéke: 50%.
I.6.2. Városokban főgyűjtő szennyvízcsatorna építése A támogatás mértéke: 50%.
I.6.3. Városokban szennyvízcsatorna-hálózat építése (főgyűjtő szennyvízcsatorna nélkül) A támogatás mértéke: 30%.
II. Oktatás  
II.1. Maximum 288 m2 küzdőterű általános és középfokú iskolai tornaterem-építés Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat az általa ellátott feladat feltételeinek javításához.
    A Művelődési és Közoktatási Minisztérium az Országos Sporthivatallal együttműködve az 1993. évi állami költségvetési törvényjavaslat kidolgozásáig meghatározza a létesítmény alapterületének nagyságára jutó fajlagos költséget, amihez mérten a támogatás nyújtható.
    Az ezt meghaladó költség és a 288 m2-nél nagyobb alapterület összes költsége az önkormányzatot terheli.
    A támogatás mértéke: 40%.
II.2. Nemzetiségi oktatás céljait szolgáló általános iskolai tanterem-építés Támogatást igényelhetnek a nemzetiségi oktatást ellátó helyi önkormányzatok.
    A támogatás mértéke: 40%.
II.3. Általános iskola 1-4. osztályának helyben történő oktatásához tanterem-építés A támogatást azok a települési önkormányzatok igényelhetik, amelyek székhelyükön nem tartanak fenn önálló általános iskolát vagy 1-4. osztályos tagiskolát.
    A támogatás mértéke: 40%.
II.4. Alap- és középfokú diákotthoni ellátás férőhely létesítéssel összefüggő beruházás Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat az általa ellátott feladatok feltételeinek megteremtéséhez.
    A támogatás mértéke: 40%.
II.5. Életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat - építésügyi szakértői jogosultsággal rendelkező, illetőleg igazságügyi műszaki szakértő véleménye alapján - az I. fokú építésügyi hatóság által életveszélyessé nyilvánított tantermek kiváltásához.
    A támogatás mértéke: 50%.
III. Egészségügyi és szociális ellátás  
III.1. Működő egészségügyi intézmények gép-műszer beszerzése Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 100 ezer Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéshez.
     
    A támogatás mértéke: 40%.
III.2. Szociális otthoni férőhely létesítése Támogatást igényelhetnek azok a helyi önkormányzatok, amelyek szükségletüknek megfelelő, de legalább 10 férőhely feletti szociális otthont létesítenek.
    A támogatás mértéke: 40%.
III.3. Kórházrekonstrukció Támogatást igényelhet minden olyan helyi önkormányzat, ahol a beruházás tervezett összköltsége 30 millió forint felett van.
    A támogatás mértéke: 50%.

2. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1992. ÉVI LXXXIX. TÖRVÉNYHEZ

Támogatható célok 1996. évre

Sorszám Támogatható cél Igénybevétel feltételei
I. Vízgazdálkodás 1. Az ivóvízellátással, szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető.
    2. Nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, valamint az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz.
I.1. Ivóvízminőség javítása
Új vízbázis létesítésével, meglévő vízbázis bekapcsolásával vagy vízkezelési technológia alkalmazásával*		 Támogatást igényelhet minden olyan helyi önkormányzat, ahol a szolgáltatott víz minősége az ÁNTSZ-vizsgálat alapján egyes komponensekben nem felel meg az érvényben lévő ivóvízszabályban előírt tűrhető határértékeknek.
    A támogatás mértéke: 40%.
     
I.2. Szennyvízelvezetés és tisztítás.  
  Megjegyzés: Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, a I.2.1., I.2.2. és I.2.3. célokra benyújtott igényre, akkor a következő prioritási csoportok növekvő sorszáma, és ezen belül - az igénybenyújtás határidejét megelőző év január 1-jei KSH adat alapján - a biológiai és kémiai szempontból nem az előírásoknak megfelelően tisztított szennyvíz-mennyiség csökkenő mértéke szerint történik az igények sorrendjének megállapítása.  
  I. Sérülékeny környezetű vízbázisok területén lévő települések.  
  I/1. Fokozottan érzékeny, üzemelő vízbázisok területén lévő települések (karszt, parti szűrésű, jelentős talajvíz).  
  I/2. Fokozottan érzékeny vízkészletek területén lévő települések (nyílt karszt, Szigetköz térsége, felszíni ivóvíztározók, Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó).  
  I/3. Kijelölt távlati vízbázisok területén lévő települések.  
  I/4. Kevésbé érzékeny üzemelő vízbázisok területén lévő települések (rétegvizek).  
  I/5. Egyéb sérülékeny régiók területén lévő települések.  
  II. Tartósan magas talajvízállású vízellátási területeken levő települések.  
  III. Nem ivóvíz felhasználást szolgáló tavak, tározók, holtágak védelmi területén lévő települések.  
  IV. Egyéb területeken lévő települések.  
     
I.2.1. Szennyvíztisztító telep építése Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti, állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással - közös, vízügyi hatóság által engedélyezett beruházáshoz - igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. Azoknak a helyi önkormányzatoknak - amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba - igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket. A támogatás mértéke: 40%.
I.2.2. Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztító telep építése Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti, állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással - közös, vízügyi hatóság által engedélyezett beruházáshoz - igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti.
    További feltételek:
    a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított,
    b) a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható, és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető.
    A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatás mértéke: 40%.
     
I.2.3. Szennyvízcsatorna-hálózat építése Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához.
    A támogatás mértéke: 30%.
     
II. Oktatás  
     
II.1. Nemzetiségi oktatás céljait szolgáló általános iskolai tanteremépítés* Támogatást igényelhetnek a nemzetiségi oktatást ellátó helyi önkormányzatok.
    A támogatás mértéke: 30%.
     
II.2. Életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása* Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat - építésügyi szakértői jogosultsággal rendelkező, illetőleg igazságügyi műszaki szakértő véleménye alapján - az I. fokú építési hatóság által életveszélyessé nyilvánított tantermek kiváltásához.
    A támogatás mértéke: 40%.
II.3. Általános iskolai tanteremfejlesztés* Támogatást igényelhetnek az e célra társult községi önkormányzatok, amennyiben a tankötelezettség a községekben együttesen meglévő iskolai tantermekben nem teljesíthető, és a társulási megállapodás legalább ötéves időtartamra vonatkozik.
    A támogatás mértéke: 30%.
     
III. Egészségügy  
     
  Működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) gép-műszer beszerzései** Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára:
    - fogászat,
    - hagyományos röntgen-diagnosztika,
    - kórházi központi klinikai laboratóriumok,
    - anaesthesiológiai és intenzív therápia,
    - sterilizálás és fertőtlenítés.
    A támogatás mértéke: 30%.
     
IV. Építőipar  
     
  Szociális alapon juttatandó bérlakás építése A támogatás mértékét és az igénybevétel feltételeit külön törvény állapítja meg.
     
V. Hulladékgazdálkodás  
     
  Települési szilárdhulladék-lerakó építése** Támogatást igényelhetnek térségi szilárdhulladék-lerakó létesítéséhez azok a települési önkormányzatok, ahol húsz kilométeres körzetben nincs a műszaki követelményeknek megfelelő fogadóképes lerakó, vagy a településeken az állandó népesség együttesen meghaladja a 10 000 főt, továbbá:
    a) olyan hulladéklerakóval rendelkeznek, amely(ek) legalább egyike sérülékeny vízbázist veszélyeztet (vagyis az I.2. pontban a I. prioritási csoportban felsorolt települések közé tartozik), vagy
    b) ahol a meglévő lerakó az emberi egészségre ártalmas és felszámolását hatósági felszólítás írja elő.
    A támogatás mértéke: 30%.”
 

Megjegyzés:

* Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, benyújtott önkormányzati igényre, akkor az igények kielégítése az önkormányzatok állandó népességszám szerinti növekvő sorrendjében történik.
** Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, benyújtott önkormányzati igényre, akkor az igények kielégítése az önkormányzatok állandó népességszám szerinti csökkenő sorrendjében történik.

3. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1992. ÉVI LXXXIX. TÖRVÉNYHEZ

Támogatható célok 1997. évre

Támogatható célok 1997-1998. évekre

Sor-
szám		 Támogatható cél   Igénybevétel feltételei
         
I. Vízgazdálkodás   1. A szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető.
      2. Nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, valamint az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz.
         
  Szennyvízelvezetés és -tisztítás      
  Megjegyzés: Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, az I.1., I.2. és I.3. célokra benyújtott igényre, akkor a következő prioritási csoportok növekvő sorszáma és ezen belül - az igénybenyújtás határidejét megelőző év január 1-jei KSH adat alapján - a biológiai és kémiai szempontból nem az előírásoknak megfelelően tisztított szennyvízmennyiség csökkenő mértéke szerint történik az igények sorrendjének megállapítása.      
  I. Sérülékeny környezetű vízbázisok területén lévő települések.      
  I/1. Fokozottan érzékeny, üzemelő vízbázisok területén lévő települések (karszt, parti szűrésű, jelentős talajvíz).      
  I/2. Fokozottan érzékeny vízkészletek területén lévő települések (nyílt karszt, Szigetköz térsége, felszíni ivóvíztározók, Balaton, Velencei-tó, Fertő tó).      
  I/3. Kijelölt távlati vízbázisok területén lévő települések.      
  I/4. Kevésbé érzékeny üzemelő vízbázisok területén lévő települések (rétegvizek).      
  I/5. Egyéb sérülékeny régiók területén lévő települések.      
  II. Tartósan magas talajvízállású vízellátási területeken lévő települések.      
  III. Nem ivóvíz-felhasználást szolgáló tavak, tározók, holtágak védelmi területén lévő települések.      
  IV. Egyéb területeken lévő települések.      
         
I.1. Szennyvíztisztító telep építése   Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással - közös, vízügyi hatóság által engedélyezett beruházáshoz - igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. Azoknak a helyi önkormányzatoknak, amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatornahálózatba, igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket.
      A támogatás mértéke: 40%.
         
I.2. Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztító telep építése   Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással - közös, vízügyi hatóság által engedélyezett beruházáshoz - igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti.
      További feltételek:
      a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított;
      b) a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható, és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető.
      A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatás mértéke: 40%.
       
I.3. Szennyvízcsatorna-hálózat építése   Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához. A támogatás mértéke: 30%.
         
II. Oktatás      
         
  Életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása
Megjegyzés: Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, benyújtott, önkormányzati igényre, akkor az igények kielégítése az önkormányzatok állandó népességszám szerinti növekvő sorrendjében történik.		     Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat - építésügyi szakértői jogosultsággal rendelkező, illetőleg igazságügyi műszaki szakértő véleménye alapján - az I. fokú építési hatóság által életveszélyessé nyilvánított tantermek kiváltásához.
A támogatás mértéke: 40%.
         
III. Egészségügy      
         
  Működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) gép-műszer beszerzései Megjegyzés: Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, benyújtott önkormányzati igényre, akkor az igények kielégítése az önkormányzatok állandó népességszám szerinti csökkenő sorrendjében történik.   Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára:
- fogászat,
- hagyományos röntgen-diagnosztika,
- kórházi központi klinikai laboratóriumok,
- anaesthesiológiai és intenzív therápia,
      - sterilizálás és fertőtlenítés.
      A támogatás mértéke: 30%.
         
IV. Hulladékgazdálkodás      
         
  Települési szilárd hulladék lerakó építése Megjegyzés: Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, benyújtott önkormányzati igényre, akkor az igények kielégítése az önkormányzatok állandó népességszám szerinti csökkenő sorrendjében történik.   Támogatást igényelhetnek térségi szilárd hulladék lerakó létesítéséhez azok a települési önkormányzatok, ahol húsz kilométeres körzetben nincs a műszaki követelményeknek megfelelő fogadóképes lerakó, vagy a településeken az állandó népesség együttesen meghaladja a 10 000 főt, továbbá
      a) olyan hulladéklerakóval rendelkeznek, amely(ek) legalább egyike sérülékeny vízbázist veszélyeztet (vagyis az I. Vízgazdálkodás pontban az I. prioritási csoportban felsorolt települések közé tartozik), vagy
      b) ahol a meglévő lerakó az emberi egészségre ártalmas és felszámolását hatósági felszólítás írja elő.
      A támogatás mértéke: 30%.

4. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1992. ÉVI LXXXIX. TÖRVÉNYHEZ

Támogatható célok 1999-2001. évekre

  Sor-
szám		 Támogatható cél     Igénybevétel feltételei
         
I. Vízgazdálkodás     1. A szennyvíz-elvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető.
I. Vízgazdálkodás     1. A szennyvíz-elvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető. A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú ingatlanig igényelhető a törzshálózat és szennyvízbekötő-vezeték építéséhez, közbeeső, üdülő céljára hasznosított ingatlan bekötő vezetékével együtt.
        2. Nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, valamint az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz.
  Szennyvíz-elvezetés és -tisztítás      
  Szennyvízelvezetés és -tisztítás      
  Az igénykielégítés sorrendje:      
  Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, a I.1., I.2. és I.3. célokra benyújtott igény kielégítésére, akkor a következő prioritási csoportok növekvő sorszáma, valamint a prioritási csoportokon belül az állandó népesség - a beruházás megvalósítására társult önkormányzatoknál az összes állandó népesség - csökkenő mértéke szerint történik az igények sorrendjének megállapítása.      
  1. Az ivóvízbázis-védelmi célprogramba bevont üzemelő és távlati karszt-, talaj- és parti szűrésű vízbázisok, valamint az ivóvíztározók védőterületén lévő önkormányzatok, függetlenül az állandó népesség számától.      
  2. Az ivóvízbázis-védelmi célprogramba bevont üzemelő és távlati rétegvízbázisok, valamint a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területekhez tartozó, 2000 főnél nagyobb állandó népességű önkormányzatok.      
  3. Egyéb 10 000 főnél nagyobb állandó népességű önkormányzatok.      
  4. Minden 2000-10 000 fő állandó népességű önkormányzat, amely tartósan magas talajvízállású területen, a Balaton vízgyűjtő területén, valamint a Velencei-tó, Fertő tó, Tisza-tó, Ráckevei-Soroksári Duna parti sávjában helyezkedik el.      
  5. Egyéb 2000-10 000 fő állandó népességű önkormányzatok.      
  6. Az ivóvízbázis-védelmi célprogramba bevont üzemelő és távlati rétegvízbázisok, valamint a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területekhez tartozó 2000 fő állandó népességnél kisebb önkormányzatok.      
  7. Minden olyan 2000 fő állandó népességnél kisebb önkormányzat, amely tartósan magas vízállású területen, a Balaton vízgyűjtő területén, valamint a Velencei-tó, Fertő tó, Tisza-tó, Ráckevei-Soroksári Duna parti sávjában helyezkedik el.      
  8. Egyéb 2000 fő állandó népességnél kisebb önkormányzatok.      
  Az 1-8. pontban az önkormányzat besorolása a támogatás első évét megelőző évben a KÖNYV által hivatalosan közölt népességszám alapján történik.      
  Az igények rangsorolásánál az adott évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembehelyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházásokat együttesen kell figyelembe venni.      
  Közös beruházásnál az igények sorrendjének megállapítása a legkedvezőbb prioritási csoportba tartozó társult önkormányzat figyelembevételével történik.      
  Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, a I.1., I.2. és I.3. célokra benyújtott igény kielégítésére, akkor a műszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházások támogatását követően az igénykielégítés sorrendjét az ivóvízbázis-védelmi célprogram figyelembevételével a Kormány rendeletben teszi közzé. Az adott évi céltámogatási jogosultság megállapítása az előző év december 31-én hatályos lista alapján történik. Az igények rangsorolásánál az adott évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházásokat, valamint az állami főműre csatlakozó önkormányzati beruházásokat együttesen kell figyelembe venni. Közös beruházásnál az igények sorrendjének megállapítása a legkedvezőbb prioritási csoportba tartozó társult önkormányzat figyelembevételével történik.     2. Nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, valamint az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz.
I.1. Szennyvíztisztító telep építése     Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja. Azoknak a helyi önkormányzatoknak - amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba - igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket.
        A támogatási arány: 50%
I.2. Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése     Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi, vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja.
        További feltételek:
        a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított;
        b) a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető.
        A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatási arány: 50%.
I.3. Szennyvízcsatorna-hálózat építése     Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízközcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához.
        Egy önkormányzat e célra annyi igényt nyújthat be, ahány közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni.
        Az igényhez csatolni kell az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az érintett területre vonatkozóan az ingatlantulajdonosok legalább 60%-a vállalta a bekötést.
        A támogatási arány 5000 fő feletti állandó népességű település esetében: 40%
        A támogatási arány 5000 fő alatti állandó népességű település esetében: 50%
        Más önkormányzat vagy állam tulajdonában lévő - érvényes üzemeltetési vízjogi engedéllyel rendelkező - szennyvíztisztító műre való csatlakozás esetén a támogatási arány 10%-ponttal növekszik.
         
        Más önkormányzat, vagy állam tulajdonában lévő - érvényes üzemeltetési vízjogi engedéllyel rendelkező - szennyvíztisztító műre, vagy folyamatban lévő állami főmű építéséhez való csatlakozás esetén a támogatási arány 10%-ponttal növekszik.
II. Oktatás      
  Az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasza követelményeinek teljesítésében közreműködő iskolák - ezen feladat ellátására szolgáló - életveszélyessé vált tantermeinek kiváltása.     Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat - építésügyi szakértői jogosultsággal rendelkező, illetőleg igazságügyi műszaki szakértő véleménye alapján - az I. fokú építési hatóság által életveszélyessé nyilvánított tantermek kiváltásához.
        A támogatási arány: 50%
III. Egészségügy      
  Működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) gép-műszer beszerzései      
  Az igénykielégítés sorrendje:      
  Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, benyújtott önkormányzati igény kielégítésére, akkor az igények kielégítése elsőként
a települési önkormányzatok állandó népességszám		     Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára:
  szerinti csökkenő sorrendjében történik. Ha települési és megyei önkormányzat közös beruházást valósít meg, akkor a települési önkormányzat népességét kell figyelembe venni. Ezt követően a megyei önkormányzatok igényeinek kielégítése a megye egy lakosára számított GDP összegének növekvő sorrendjében történik.     - fogászat,
- hagyományos röntgen-diagnosztika,
- kórházi központi klinikai laboratóriumok,
- anaesthesiológiai és intenzív therápia,
- sterilizálás és fertőtlenítés.
A támogatási arány: 40%
IV. Hulladékgazdálkodás      
  Települési szilárd hulladék lerakótelep építése      
  Az igénykielégítés sorrendje:      
  Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, benyújtott önkormányzati igény kielégítésére, akkor a beruházás megvalósítására társult önkormányzatok összes állandó népességének csökkenő mértéke szerint történik az igények sorrendjének megállapítása.     Támogatást igényelhetnek térségi szilárd hulladék lerakó létesítéséhez az erre a célra társult települési önkormányzatok, ahol húsz kilométeres körzetben nincs a műszaki követelményeknek megfelelő fogadóképes lerakó, vagy a településeken az állandó népesség együttesen meghaladja a 20 000 főt, továbbá
        a) olyan hulladéklerakóval rendelkeznek, amely(ek) legalább egyike sérülékeny vízbázist veszélyeztet (vagyis a I. Vízgazdálkodás pontban az 1. prioritási csoportban felsorolt települések közé tartozik), vagy
        b) ahol a meglévő lerakó az emberi egészségre ártalmas és felszámolását hatósági felszólítás írja elő.
        A támogatási arány: 40%.

5. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1992. ÉVI LXXXIX. TÖRVÉNYHEZ

Támogatható célok 2002-2004. évekre

  Sor-
szám		 Támogatható cél Igénybevétel feltételei
  I. Szennyvízelvezetés és -tisztítás 1. A szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető. A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú ingatlanig igényelhető a törzshálózat és szennyvízbekötő-vezeték építéséhez, közbeeső, üdülő céljára hasznosított ingatlan bekötő vezetékével együtt.
    Az igénykielégítés sorrendje: Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, a I.1., I.2., I.3. és I.4. Célokra benyújtott igény kielégítésére, akkor a műszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházások támogatását követően az igénykielégítés sorrendjét az ivóvízbázis védelmi célprogram figyelembevételével a Kormány rendeletben teszi közzé. 2. Nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz, valamint a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat kapacitásnövelő átalakításához.
    Az adott évi céltámogatási jogosultság megállapítása az előző év december 31-én hatályos lista alapján történik. 3. Nem igényelhet támogatást az az önkormányzat, ahol a bekötések száma a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat 1 kilométerére vonatkozóan a városokban az 50, a községekben a 30 bekötést nem éri el.
    Az igények rangsorolásánál az állami főműre csatlakozó önkormányzati beruházásokat együttesen kell figyelembe venni. Közös beruházásnál az igények sorrendjének megállapítása a legkedvezőbb prioritási csoportba tartozó társult önkormányzat figyelembevételével történik, ha a legkedvezőbb prioritási csoportba tartozó társult önkormányzat állandó lakosainak száma meghaladja a 2000 főt. Ha a legkedvezőbb prioritási csoportba tartozó társult önkormányzat állandó lakosainak száma 2000 főnél kevesebb, úgy az igény sorrendjének megállapítása a legnagyobb népességű önkormányzat figyelembevételével történik.  
  I.1. Szennyvízközmű beruházás: A szennyvíztisztító-telep, valamint a szennyvízcsatorna-hálózat együttes megvalósítása szennyvízközmű beruházásnak minősül. Az önkormányzat a szennyvízközmű beruházásra vonatkozó igényét egy igénybejelentésben nyújtja be. Az I.2. és I.3. célok esetében az önkormányzat csak akkor nyújthat be igényt, amennyiben az a meglévő szennyvíztisztító-telep kapacitásának növelésére irányul. Az I.4. célra csak akkor nyújtható be igény, amennyiben - a meglévő tisztítótelep jobb kihasználása céljából - a csatornahálózat bővítését tervezi az önkormányzat.  
  I.2. Szennyvíztisztító-telep építése Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végző szervezet javaslatával alátámasztja. Azoknak a helyi önkormányzatoknak - amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba - igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító-telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket. A támogatási arány: 50%
  I.3. Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végző szervezet javaslatával alátámasztja.
      További feltételek:
      a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított;
      b) a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető.
      A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatási arány: 50%.
  I.4. Szennyvízcsatorna-hálózat építése Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához.
      Egy önkormányzat e célra annyi igényt nyújthat be, ahány közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni.
      Az igényhez csatolni kell az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az érintett területre vonatkozóan a tervezett szennyvízcsatorna-hálózat 1 kilométerére nézve az ingatlantulajdonosok 60%-a, de városban legalább 50, községben legalább 30 ingatlantulajdonos vállalta, hogy legkésőbb az üzembe helyezést követő 1 éven belül rácsatlakozik a szennyvízcsatorna hálózatra.
      A támogatási arány 5000 fő feletti állandó népességű település esetében: 40%.
      A támogatási arány 5000 fő alatti állandó népességű település esetében: 50%.
      Más önkormányzat vagy állam tulajdonában lévő - érvényes üzemeltetési vízjogi engedéllyel rendelkező - szennyvíztisztító műre, vagy folyamatban lévő állami főmű építéséhez való csatlakozás esetén a támogatási arány 10%-ponttal növekszik.
  II. Egészségügy Működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzései
Az igénykielégítés sorrendje:
Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, benyújtott önkormányzati igény kielégítésére, akkor az igények kielégítése elsőként a települési önkormányzatok állandó népességszám szerinti csökkenő sorrendjében történik. Ha települési és megyei önkormányzat közös beruházást valósít meg, akkor a települési önkormányzat népességét kell figyelembe venni. Ezt követően a megyei önkormányzat igényeinek kielégítése a megye egy lakosára számított GDP összegének növekvő sorrendjében történik.		 Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értékben felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára:
- hagyományos röntgen-diagnosztika,
- kórházi központi klinikai laboratóriumok,
- anaesthesiológiai és intenzív terápia,
- sterilizálás és fertőtlenítés.
A támogatási arány: 40%
  III.
III.1.		 Hulladékgazdálkodás
Térségi szilárd hulladék kezelő rendszer építése
Az igénykielégítés sorrendje:
Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, benyújtott önkormányzati igény kielégítésére, akkor a beruházás megvalósítására társult önkormányzatok összes állandó népességének csökkenő mértéke szerint történik az igények sorrendjének megállapítása.		 Támogatást igényelhetnek térségi szilárd hulladék kezelő rendszer létesítéséhez az erre a célra társult települési önkormányzatok, ahol 30 kilométeres körzetben nincs a műszaki követelményeknek megfelelő fogadóképes lerakó, vagy a településeken az állandó népesség együttesen meghaladja a 100 000 főt, továbbá
a) olyan hulladéklerakóval rendelkeznek, amely(ek) legalább egyike sérülékeny vízbázist veszélyeztet, vagy
      b) ahol a meglévő lerakó az emberi egészségre ártalmas és felszámolását hatósági felszólítás írja elő.
      A támogatási arány: 40%.
  IV. Pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatai A támogatási arány, ha
- a település lakosságszáma 2000 fő alatti, 80%
      - a település lakosságszáma 2000-10 000 fő, 60%
      - a település lakosságszáma 10 000 fő feletti, 40%.
      A támogatási igény benyújtásának feltételeit és az igénykielégítés sorrendjét a Kormány rendeletben teszi közzé.
  IV.1. Pincék, pincerendszerek
Közterületen lévő (belterületi közutak, közparkok és közmű vezetékek), valamint a közintézmények alatti (állami, önkormányzati tulajdonú) pinceingatlanok veszélyelhárítása		 Támogatást igényelhetnek a települési önkormányzatok műszaki tervekkel és költségszámításokkal alátámasztott (a közutak és a közművek szükségszerű helyreállítását is szolgáló) olyan beszakadt vagy omlásveszélyes pincék hatástalanítási feladataihoz, amelyek elvégeztetése nélkülözhetetlen a település működőképességének fenntartásához. Az igénybejelentéseket a Belügyminisztérium által irányított szakértői bizottság értékeli veszélyeztetettségi kategóriába sorolás alapján.
      Veszélyességi kategóriák:
      Azonnali beavatkozást igénylő közvetlen közintézményi és közterületi veszélyelhárítás.
      Ideiglenes intézkedésekkel (útelzárás, forgalomterelés, vízelvezetés, épületmegtámasztás stb.) rövid időre a közvetlen élet- és balesetveszély elhárítása.
      A földfelszín és a létesítmények mozgására utaló jelek (úthorpadások, partfalomlás, épületrepedések stb.) esetén a beavatkozást igénylő közterületi és közintézményi veszélyelhárítás.
  IV.2. Természetes partfalak
Természetes partfalak által veszélyeztetett közterületek (belterületi közutak, közparkok és közművezetékek), valamint (állami, önkormányzati tulajdonú) közintézmények veszélyelhárítása		 Támogatást igényelhetnek azok a települési önkormányzatok, ahol a természetes partfalak mozgása a település működését különösen veszélyezteti. A támogatás szempontjából természetes partfal a földfelszín olyan - természetes úton kialakult - szintkülönbség-változása, ami meghaladja a 3 métert és felületének legalább 2/3-ad részében 60%-nál meredekebb. Az igénybejelentéseket a Belügyminisztérium által irányított szakértői bizottság értékeli veszélyeztetettségi kategóriába sorolás alapján.
      Veszélyességi kategóriák:
      Azonnali beavatkozást igénylő közvetlen közintézményi és közterületi veszélyelhárítás.
      Ideiglenes intézkedésekkel (útlezárás, forgalomterelés, vízelvezetés, épületmegtámasztás stb.) rövid időre a közvetlen élet- és balesetveszély elhárítása.
      A földfelszín mozgására utaló jelek esetén a beavatkozást igénylő közterületi és közintézményi veszélyelhárítás.
  IV.    

6. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1992. ÉVI LXXXIX. TÖRVÉNYHEZ

Támogatható célok 2005-2006. évekre

Támogatható célok 2005-2007. évekre

Sor-
szám		 Támogatható cél Igénybevétel feltételei
I. Szennyvízelvezetés és -tisztítás 1. A szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető. A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú ingatlanig igényelhető a törzshálózat és szennyvízbekötő-vezeték építéséhez, közbeeső, üdülő céljára hasznosított ingatlan bekötő vezetékével együtt.
  A Regionális Fejlesztési Tanácsok a benyújtott céltámogatási igényeket az alábbi szempontok alapján rangsorolják:

1. A tervezett fejlesztés a műszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházásnak minősíthető-e.		 2. Nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz, valamint a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat kapacitásnövelő átalakításához.
  2. A beruházás megvalósítása a Nemzeti Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program teljesítéséhez szükséges-e. Ezen belül is előnyben kell részesíteni:
2.1. a 10 000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területen fekvő települést vagy agglomerációt,
2.2. a 15 000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomeráció területét,
2.3. a 10 000-15 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomeráció területét,
2.4. a 2000-10 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomeráció területét. Az azonos kategóriába eső igények esetében a szennyező anyag csökkenésének mértéke szerinti sorrendet is fel kell állítani.		 .
  2. A beruházás megvalósítása a Nemzeti Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program teljesítéséhez szükséges-e. Ezen belül is előnyben kell részesíteni:
2.1. a 10 000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területen fekvő települést vagy agglomerációt,
2.2. a 15 000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomeráció területét,
2.3. a 10 000-15 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomeráció területét,
2.4. a 2000-10 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomeráció területét. Az azonos kategóriába eső igények esetében a szennyező anyag csökkenésének mértéke szerinti sorrendet is fel kell állítani,
2.5. a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése programmal érintett települések, vagy azok társulásai függetlenül a terhelés mértékétől.
2.6. a 2.1, 2.2, 2.3, 2.4 alpontok alapján felállított sorrendtől el lehet térni a 2.5 alpont figyelembevételével, továbbá ha az adott régióban rendelkezésre álló költségvetési előirányzat több mint háromszorosát elérik a benyújtott igények. A rangsor kialakítása során törekedni kell a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat maradéktalan felhasználására.		 .
  3. Az igénykielégítés során előnyben kell részesíteni azokat a beruházásokat, amelyeknél a megvalósíthatósági tanulmány alapján kiválasztott megoldás beruházási összköltsége és az üzemeltetési költségei a legelőnyösebbek. Figyelembe lehet venni - az egy ingatlanra jutó beruházási költség összegét, továbbá a talajviszonyokból és az úthelyreállításból adódó magasabb költségek szükségességét. 3. Nem igényelhet támogatást az az önkormányzat, ahol a bekötések száma a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat 1 kilométerére vonatkozóan a városokban az 50, a községekben a 30 bekötést nem éri el.
I.1. Szennyvízközmű beruházás: A szennyvíztisztító-telep, valamint a szennyvízcsatorna-hálózat együttes megvalósítása szennyvízközmű beruházásnak minősül. Az önkormányzat a szennyvízközmű beruházásra vonatkozó igényét egy igénybejelentésben nyújtja be. Az I.2. és I.3. célok esetében az önkormányzat csak akkor nyújthat be igényt, amennyiben az a meglévő szennyvíztisztító-telep kapacitásának növelésére irányul. Az I.4. célra csak akkor nyújtható be igény, amennyiben - a meglévő tisztítótelep jobb kihasználása céljából - a csatornahálózat bővítését tervezi az önkormányzat.  
I.2. Szennyvíztisztító-telep építése Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végző szervezet javaslatával alátámasztja.
    Azoknak a helyi önkormányzatoknak - amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba - igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító-telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket. A támogatási arány: 50%
I.3. Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végző szervezet javaslatával alátámasztja.
    További feltételek:
a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított;
b) a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető.
A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatási arány: 40%.
I.4. Szennyvízcsatorna-hálózat építése Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához. Egy önkormányzat e célra annyi igényt nyújthat be, ahány közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni. Az igényhez csatolni kell az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az érintett területre vonatkozóan a tervezett szennyvízcsatorna-hálózat 1 kilométerére nézve az ingatlantulajdonosok 80%-a, de városban legalább 50, községben legalább 30 ingatlantulajdonos vállalta, hogy legkésőbb az üzembe helyezést követő 1 éven belül rácsatlakozik a szennyvízcsatorna hálózatra.
A támogatási arány 15 000 fő feletti állandó népességű település esetében: 40%.
A támogatási arány 2000 fő fölötti és 15 000 fő alatti állandó népességű település esetében: 50%.
Más önkormányzat vagy állam tulajdonában lévő érvényes üzemeltetési vízjogi engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító műre, vagy folyamatban lévő állami főmű építéséhez való csatlakozás esetén a támogatási arány 10%-ponttal növekszik.
I.4. Szennyvízcsatorna-hálózat építése Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához.
Egy önkormányzat e célra annyi igényt nyújthat be, ahány közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni.
Az igényhez csatolni kell az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az érintett területre vonatkozóan a tervezett szennyvízcsatorna-hálózat 1 kilométerére nézve az ingatlantulajdonosok 80%-a, de városban legalább 50, községben legalább 30 ingatlantulajdonos vállalta, hogy legkésőbb az üzembe helyezést követő 1 éven belül rácsatlakozik a szennyvízcsatorna-hálózatra.
A támogatási arány 15 000 fő feletti állandó népességű település esetében: 40%.
A támogatási arány 15 000 fő alatti állandó népességű település esetében: 50%.
Más önkormányzat vagy állam tulajdonában lévő érvényes üzemeltetési vízjogi engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító műre, vagy folyamatban lévő állami főmű építéséhez való csatlakozás esetén a támogatási arány 10%-ponttal növekszik.
II. Egészségügy - Működő Kórházak és szakrendelők
gép-műszer beszerzései		 Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára:
  A Regionális Fejlesztési Tanácsok a céltámogatási igényeket az alábbi szempontok szerint rangsorolják: - képalkotó-diagnosztika, kivéve CT és MRI berendezések;
- aneszteziológiai-intenzív terápiás-sürgősségi eszközök.
  1. Az ellátásban részesülők társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen élnek-e.  
  2. Az érintett kórházak az egészségügyi ellátásban betöltött progresszivitási szintjük szerint hol helyezkednek el.  
  3. Az érintett egészségügyi intézmény által ellátottak száma magas-e. Ezen belül: - azon önkormányzatok esetében, amelyek több kórház fenntartói teendőit látják el, külön kell vizsgálni az egyes kórházak által ellátottak számát.  
  4. Előnyben kell részesíteni azon műszerigényeket, amelyek nélkülözhetetlenek a működéshez szükséges minimumfeltételek teljesítéséhez. A támogatási arány: 40%
  4. Előnyben kell részesíteni azon műszerigényeket, amelyek nélkülözhetetlenek a működéshez szükséges minimumfeltételek teljesítéséhez. A támogatási arány: legfeljebb 75%.

7. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1992. ÉVI LXXXIX. TÖRVÉNYHEZ

Támogatható cél 2008-2009. évekre

Sorszám Támogatható cél Igénybevétel feltételei
I. Egészségügy - Működő kórházak és szakrendelők gépműszer beszerzései Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára:
  A Regionális Fejlesztési Tanácsok a céltámogatási igényeket az alábbi szempontok szerint rangsorolják: - aneszteziológiai-intenzív terápiás-sürgősségi eszközök;
  Az érintett megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzat a céltámogatási igényeket az alábbi szempontok szerint rangsorolják: - aneszteziológiai-intenzív terápiás-sürgősségi eszközök;
  1. Az ellátásban részesülők társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen élnek-e.  
  2. Az érintett kórházak az egészségügyi ellátásban betöltött progresszivitási szintjük szerint hol helyezkednek el.  
  3. Az érintett egészségügyi intézmény által ellátottak száma magas-e. Ezen belül: - azon önkormányzatok esetében, amelyek több kórház fenntartói teendőit látják el, külön kell vizsgálni az egyes kórházak által ellátottak számát.  
  4. Előnyben kell részesíteni azon műszerigényeket, amelyek nélkülözhetetlenek a működéshez szükséges minimumfeltételek teljesítéséhez. A támogatási arány: legfeljebb 75%.

8. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1992. ÉVI LXXXIX. TÖRVÉNYHEZ

Támogatható cél 2010-2012. évekre

Sor-
szám		 Támogatható cél Igénybevétel feltételei
I. Egészségügy - Működő kórházak és szakrendelők gépműszer beszerzései Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli, és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára:
  A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a céltámogatási igényeket az alábbi szempontok szerint rangsorolja: - aneszteziológiai-intenzív terápiás-sürgősségi eszközök;
  1. Az ellátásban részesülők társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen élnek-e.  
  2. Az érintett kórházak az egészségügyi ellátásban betöltött progresszivitási szintjük szerint hol helyezkednek el.  
  3. Az érintett egészségügyi intézmény által ellátottak száma magas-e. Ezen belül: - azon önkormányzatok esetében, amelyek több kórház fenntartói teendőit látják el, külön kell vizsgálni az egyes kórházak által ellátottak számát.  
  4. Előnyben kell részesíteni azon műszerigényeket, amelyek nélkülözhetetlenek a működéshez szükséges minimumfeltételek teljesítéséhez. A támogatási arány: legfeljebb 75%.
  3. Az érintett egészségügyi intézmény által ellátottak száma magas-e. Ezen belül: - azon önkormányzatok esetében, amelyek több kórház fenntartói teendőit látják el, külön kell vizsgálni az egyes kórházak által ellátottak számát.  
  2. Az érintett kórházak az egészségügyi ellátásban betöltött progresszivitási szintjük szerint hol helyezkednek el.  
  1. Az ellátásban részesülők társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen élnek-e. - onkológiai ellátást biztosító sugárterápiás eszközök, gépek.
  A Regionális Fejlesztési Tanácsok a céltámogatási igényeket az alábbi szempontok szerint rangsorolják: - képalkotó-diagnosztika, kivéve CT és MRI berendezések;
- aneszteziológiai-intenzív terápiás-sürgősségi eszközök;
  Az érintett megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzat a céltámogatási igényeket az alábbi szempontok szerint rangsorolják: - képalkotó-diagnosztika, kivéve CT és MRI berendezések;
- aneszteziológiai-intenzív terápiás-sürgősségi eszközök;
II. Egészségügy - Működő Kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzései Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára:
    Az igényhez csatolni kell az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az érintett területre vonatkozóan a tervezett szennyvízcsatorna-hálózat 1 kilométerére nézve az ingatlantulajdonosok 80%-a, de városban legalább 50, községben legalább 30 ingatlantulajdonos vállalta, hogy legkésőbb az üzembe helyezést követő 1 éven belül rácsatlakozik a szennyvízcsatorna-hálózatra. A támogatási arány 75%.
    Egy önkormányzat e célra annyi igényt nyújthat be, ahány közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni.
I.4. Szennyvízcsatorna-hálózat építése Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához.
    A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatási arány: 75%.
    b) a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető.
    a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított;
    További feltételek:
I.3. Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végző szervezet javaslatával alátámasztja.
    Azoknak a helyi önkormányzatoknak - amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba - igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító-telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket. A támogatási arány: 75%.
I.2. Szennyvíztisztító-telep építése Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végző szervezet javaslatával alátámasztja.
I.1. Szennyvízközmű beruházás: A szennyvíztisztító-telep, valamint a szennyvízcsatorna-hálózat együttes megvalósítása szennyvízközmű beruházásnak minősül. Az önkormányzat a szennyvízközmű beruházásra vonatkozó igényét egy igénybejelentésben nyújtja be. Az I.2. és I.3. célok esetében az önkormányzat csak akkor nyújthat be igényt, amennyiben az a meglévő szennyvíztisztító-telep kapacitásának növelésére irányul. Az I.4. célra csak akkor nyújtható be igény, amennyiben - a meglévő tisztítótelep jobb kihasználása céljából - a csatornahálózat bővítését tervezi az önkormányzat.  
  3. Az igénykielégítés során előnyben kell részesíteni azokat a beruházásokat, amelyeknél a megvalósíthatósági tanulmány alapján kiválasztott megoldás beruházási összköltsége és az üzemeltetési költségei a legelőnyösebbek. Figyelembe lehet venni - az egy ingatlanra jutó beruházási költség összegét, továbbá a talajviszonyokból és az úthelyreállításból adódó magasabb költségek szükségességét. 3. Nem igényelhet támogatást az az önkormányzat, ahol a bekötések száma a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat 1 kilométerére vonatkozóan a városokban az 50, a községekben a 30 bekötést nem éri el.
  2.6. a 2.1., 2.2., 2.3., 2.4. alpontok alapján felállított sorrendtől el lehet térni a 2.5. alpont figyelembevételével, továbbá ha az adott régióban rendelkezésre álló költségvetési előirányzat több mint háromszorosát elérik a benyújtott igények. A rangsor kialakítása során törekedni kell a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat maradéktalan felhasználására.  
  2.5. a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése programmal érintett települések, vagy azok társulásai függetlenül a terhelés mértékétől,  
  2.4. a 2000-10 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomeráció területét. Az azonos kategóriába eső igények esetében a szennyező anyag csökkenésének mértéke szerinti sorrendet is fel kell állítani,  
  2.3. a 10 000-15 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomeráció területét,  
  2.2. a 15 000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvíz-kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomeráció területét,  
  2.1. a 10 000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízki-bocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területen fekvő települést vagy agglomerációt,  
  2. A beruházás megvalósítása a Nemzeti Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program teljesítéséhez szükséges-e. Ezen belül is előnyben kell részesíteni:  
  1. A tervezett fejlesztés a műszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházásnak minősíthető-e.  
  A Regionális Fejlesztési Tanácsok a benyújtott céltámogatási igényeket az alábbi szempontok alapján rangsorolják: 2. Nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz, valamint a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat kapacitásnövelő átalakításához.
  Az érintett megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzat a benyújtott céltámogatási igényeket az alábbi szempontok alapján rangsorolják: 2. Nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz, valamint a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat kapacitásnövelő átalakításához.
I. Szennyvízelvezetés és -tisztítás 1. A szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető. A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú ingatlanig igényelhető a törzshálózat és szennyvízbekötő-vezeték építéséhez, közbeeső, üdülő céljára hasznosított ingatlan bekötő vezetékével együtt.
Sor-
szám		 Támogatható cél Igénybevétel feltételei

1-8. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ 1992. ÉVI LXXXIX. TÖRVÉNYHEZ

  • A jogszabály 1992. december 31-én jelent meg a Magyar Közlöny 136. számában.
  • hatályba lépett 1992. december 31-én.
A szövegrész 2002. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2002. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. november 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. március 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. december 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. december 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. december 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. december 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2001. december 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. december 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. június 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. június 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. november 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. március 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. június 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1994. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1994. november 25-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 10-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. december 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. február 17-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2005. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. február 17-én lépett hatályba.A szakasz 2001. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. december 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. február 17-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 10-én lépett hatályba.A szakasz 2004. június 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. július 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lépett hatályba. 2001. január 1-jén lépett hatályba. 2002. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. február 17-én lépett hatályba. 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. február 17-én lépett hatályba.A bekezdés 1993. október 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lépett hatályba. 1997. december 10-én lépett hatályba. 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. december 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. február 17-én lépett hatályba. 1997. december 10-én lépett hatályba. 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 10-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 10-én lépett hatályba. 1997. december 10-én lépett hatályba. 1997. december 10-én lépett hatályba. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. november 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1999. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. december 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1994. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1994. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1994. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1994. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lépett hatályba.A bekezdés 1994. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1994. november 25-én lépett hatályba.A bekezdés 1993. március 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1993. március 19-én lépett hatályba.A bekezdés 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1999. december 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. június 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2002. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2005. január 1-jén lépett hatályba. 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. november 1-jén lépett hatályba. 2005. január 1-jén lépett hatályba. 2005. január 1-jén lépett hatályba. 2005. január 1-jén lépett hatályba. 2005. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2002. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. december 10-én lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1994. november 25-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 10-én lépett hatályba. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. február 17-én lépett hatályba. 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lépett hatályba. 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. február 17-én lépett hatályba. 2001. január 1-jén lépett hatályba. 1997. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 10-én lépett hatályba. 1994. november 25-én lépett hatályba. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. december 10-én lépett hatályba. 1997. december 10-én lépett hatályba. 1999. december 29-én lépett hatályba. 2000. január 1-jén lépett hatályba. 2001. január 1-jén lépett hatályba. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1994. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1997. március 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1999. december 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. február 17-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.