2008. évi XL. törvény

SZÍNEZŐS

a földgázellátásról

Az Országgyűlés a hatékonyan működő földgáz-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, és az energiatakarékosság elvének a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű földgázellátása, a magyar gázpiacnak az Európai Közösség egységesülő gázenergia piacaiba történő integrációja, és a mindezek megvalósítását biztosító objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítása érdekében, az európai közösségi jogi követelményekre figyelemmel a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §

E törvény célja

a)	a földgázigények és a számításba vehető földgázforrások összhangjának megteremtése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű földgázellátásának biztosítása,

b)	a gazdaság versenyképességének segítése a hatékonyan működő földgáz-versenypiac kialakításán keresztül,

c)	a fenntartható fejlődés érdekében az energiahatékonyság, az ésszerű energiatakarékosság és a legkisebb költség elvének érvényesítése,

d)	az együttműködő földgázrendszerhez objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő hozzáférés biztosítása,

e)	a felhasználók érdekeinek hatékony védelme,

f)	a földgáz versenypiacra új szereplőként belépők - beleértve a hazai termelésű földgázforrásokat is - hatékony piaci megjelenésének elősegítése,

g)	a vezetékes gázellátásra vonatkozó európai közösségi jog átültetése és végrehajtása a magyar földgázpiacnak az Európai Unió egységesülő földgázpiacaiba történő integrációjának elősegítése,

h)	új hazai és nemzetközi szállító, elosztó és földgáztároló kapacitások létesítésének, fejlesztésének elősegítése, az együttműködő földgázrendszer hatékony és gazdaságos üzemeltetésének biztosítása, a hazai földgázforrások hasznosításának elősegítése,

i)	a földgázrendszer kapacitásainak kiegyensúlyozott és átlátható működtetési, felosztási, szolgáltatási, valamint fenntarthatósági szabályainak meghatározása.

A törvény alkalmazási köre

2. §

(1)

E törvény alkalmazási köre kiterjed

a)	a földgáz vezetéken történő szállítására, elosztására, tárolására, kereskedelmére, fogyasztására, felhasználására, elszámolására,

b)	az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatainak ellátására,

c)	a telephelyi szolgáltatásra,

d)	a célvezeték létesítésére, üzemeltetésére,

e)	az infrastruktúrafejlesztésre,

f)	az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték üzemeltetésére, az ilyen vezetéken történő kapacitásértékesítésre,

g)	a vezetékes PB-gáz szolgáltatásra,

h)	a PB-gáz tartályban vagy palackban történő forgalmazására és hatósági felügyeletére,

az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységeket végzőkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzőkre, az engedélyhez kötött földgázipari tevékenység iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végzőkre, az integrált földgázipari vállalkozásokra, a felhasználókra, a földgázipari vállalkozásokban részesedést, befolyást vagy irányítást szerezni kívánókra, amennyiben a tervezett jogügylet megvalósítását e törvény bejelentéshez vagy előzetes hivatali hozzájáruláshoz, jóváhagyáshoz köti, a szállítóvezeték tulajdonosára, a földgáz termelőire, továbbá az e törvény hatálya alá eső természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok közötti jogviszonyokra.

(2)	A földgáztermelőre és a földgázrendszer tulajdonosára vonatkozó rendelkezéseket a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(3)

Az együttműködő földgázrendszerrel fizikai kapcsolattal nem rendelkező elszigetelt szigetüzemű rendszert alkotó, termelővezetékről ellátott földgázelosztói rendszerre az együttműködő földgázrendszerre vonatkozó szabályokat - beleértve a rendszerüzemeltetés napi gázforgalmazással kapcsolatos feladatait is - megfelelően alkalmazni kell.

Értelmező rendelkezések

3. §

E törvény alkalmazásában:

Alapvető eszköz: a működési engedélyben felsorolt azon eszközök és vagyoni értékű jogok összessége, amelyek a földgázipari vállalkozás alaptevékenységének folytatását biztosítják.
1a. Bértárolás: Magyarország területére átszállítás céljából behozott földgáznak a tárolására nyújtott, nem belföldi felhasználás céljára igénybevett földgáztárolói szolgáltatás.
1b. Betáplálási-kiadási pont: a szállítási rendszerüzemeltető, a földgázelosztó, a földgáztárolói engedélyes, a felhasználó vagy a földgáztermelő földgázrendszere közötti fizikai vagy egyesített csatlakozási pont, valamint a rendszer-összekötési pont, ide nem értve az összekapcsolási pontot.

1c.	Adatcsere: a jogszabályban, valamint az Adatcsere Szabályzatban kötelezettségként előírt adatszolgáltatások egységes keretek között történő, diszkriminációmentes lebonyolítása az Adatcsere Szabályzatban rögzítettek szerint, a rendszerhasználati szerződések betartása mellett.

1d.	Adatcsere Szabályzat: az adatcsere működésére, folyamataira vonatkozó, Hivatal által jóváhagyott szabályzat.

2.	Célvezeték: a földgáztermelőhöz, határon túli földgázrendszerhez, a szállító-, elosztóvezetékhez vagy a tárolóhoz közvetlenül csatlakozó olyan földgázvezeték, amely kizárólag egy felhasználó egy felhasználási helyének ellátására szolgál.

Csatlakozási szerződés: a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó és a leendő felhasználó vagy a földgáztermelő között létrejött szerződés, amely biztosítja a felhasználó vagy a földgáztermelő szállító- vagy elosztóvezetékre történő csatlakozási jogát, az érintett csatlakozási ponton vásárolt kapacitás mértékét, valamint rögzíti a csatlakozás műszaki-gazdasági feltételeit.

4.	Csatlakozóvezeték: a felhasználási helyet magába foglaló ingatlan telekhatárától, mint elosztói kiadási ponttól a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték.

Egyablakos kapacitásértékesítő: az a földgázipari vállalkozás, amely a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott engedély és az üzemeltetővel kötött jóváhagyott megállapodás alapján az egyablakos kiszolgálású nemzetközi földgázszállító-vezetéken két vagy több szállítási rendszerüzemeltető kapacitását értékesíti.

Egyablakos kiszolgálású nemzetközi földgázszállító-vezeték: Magyarország és rajta kívül egy vagy több ország területét érintő - a hazai együttműködő földgázrendszernek részét nem képező - földgázszállító-vezeték, amelynek egy vagy több országot érintő szakaszára vonatkozóan egyetlen ügylettel lehet kapacitást lekötni.

Egybefüggő telephely: telephelyi szolgáltatás esetén a gázfelhasználó tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő egybefüggő ingatlan, ahol a csatlakozóvezeték, a felhasználói berendezés, a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, a gázmérőhely vagy a fogyasztói főcsap van. Egy telephely több felhasználási helyet is tartalmazhat eltérő felhasználó vagy rendszerhasználó esetén.

7a.	Egyedi alkalmazás: olyan szoftver, amelyet a földgázipari vállalkozás által meghatározott feltételek, elvárások és funkcionalitás alapján fejlesztettek ki.

8.	Egyetemes szolgáltatás: a jogosult felhasználók földgázellátására vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott szolgáltatások értékesítése.

9.	Egyetemes szolgáltatási szerződés: az egyetemes szolgáltatást igénybevevő felhasználó és az egyetemes szolgáltató között létrejött földgáz-kereskedelmi szerződés. 9a. Egyensúlyozó platform: a 312/2014/EU bizottsági rendelet 3. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom.

9b.	Egyensúlyozási elszámolás: az elszámolóház által a rendszerhasználók gáznapi kereskedelmi egyensúlytalansága következtében a 312/2014/EU bizottsági rendelet alapján a szállítási rendszerüzemeltető által végzett egyensúlyozási tevékenység pénzügyi elszámolása.

10.	Együttműködő földgázrendszer: a rendszer-összekötési pontokkal határolt, összekapcsolt szállítóvezeték, a szállítóvezetékhez kapcsolódó elosztóvezeték, a földgáztároló, valamint a részleges szigetüzem.

11.

Ellátás biztonsági szint: a földgázellátásnak a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott felkészülési feltételei, amelyek mértékéig a felhasználók földgázellátása rendkívüli intézkedések nélkül még biztosítható.
11a. Elosztóhálózat-használati szerződés: a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött szerződés, amely alapján a felhasználó az elosztóvezetéket a földgázelosztói csatlakozási szerződésben meghatározott vásárolt kapacitás mértékéig használhatja.

12.

Elosztóvezeték: az a csővezeték a tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz elosztása történik, és amelynek kezdőpontja a gázátadó állomás kiadási pontja, vagy a földgáztároló vagy a földgáztermelő üzem elosztói betáplálási pontja, végpontja pedig a felhasználási hely telekhatára mint elosztói kiadási pont, ahol a földgáz a felhasználó részére átadása kerül.

13.	Előre fizető mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a földgáz ellenértékének előzetes megfizetését követően biztosítja a földgáz vételezését. 13a. Elszámolási időszak: szerződésben megállapított, elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak.

14.	Elszámolási mérés: az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerint kialakított, rendszerüzemeltető által működtetett, a mérésügyi jogszabályok szerint mérésre alkalmas fogyasztásmérő berendezés adatainak rögzítése a földgázforgalom meghatározása érdekében.

14a.

Elszámolóház: központi szerződő fél vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezet (szakosított hitelintézet, illetve annak a teljesítés során közreműködő kapcsolt vállalkozása), amely a következők közül legalább az egyik tevékenységet végzi:

a)	egyensúlyozási elszámolás,

b)	kereskedési platformon kötött ügyletek anonim elszámolása,

c)	ügyletek klíringjével és garantálásával kapcsolatos szolgáltatások nyújtása.

15.	Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Hivatal által kiadott érvényes engedéllyel rendelkezik.

16.	Felhasználási hely: az az ingatlan, ahol a csatlakozóvezeték, a felhasználói berendezés, a gázmérőhely, a fogyasztói főcsap vagy a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó van, ide nem értve a közvetlen szállítóvezetéki felhasználó ellátását szolgáló gázátadó állomást.

17.	Felhasználó: aki földgázt vagy vezetéken keresztül PB-gázt saját felhasználás céljára vásárol.

18.	Felhasználói berendezés: a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége.

18a.	Feltöltési célérték: az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 28. pontjában meghatározott feltöltési célérték.

18b.	Feltöltési ütemterv: az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 27. pontjában meghatározott feltöltési ütemterv.

19.	Fogyasztói főcsap: a gázmérőnél lévő, ennek hiányában a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték közé beépített elzáró szerelvény, amely a csatlakozóvezeték tartozéka.

20.	Fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka.

21.	Fogyasztói vezeték: az a vezetékszakasz tartozékaival együtt, amely a gázmérőtől - ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól - a gázfogyasztó készülékig terjed.

22.

Fogyatékkal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét a földgázellátásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása közvetlenül veszélyezteti.
22a.

22a.	Föld alatti gáztároló: az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti föld alatti gáztároló.

23.

Földgáz: olyan természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati tevékenység során kerül a felszínre, valamint bármely, az e törvény szerint alkalmazott berendezésben környezetvédelmi és műszaki biztonsági szempontból megfelelő módon, biztonságosan felhasználható, ideértve a 26. pont szerinti gázfajtákat is.
23a. Földgázbányászati célú vezeték: a földgáztermelésben, -előkészítésben és -feldolgozásban használt kútbekötő-, mezőbeli gerinc- és mezők közötti technológiai csővezeték.

24.	Földgázelosztás: a földgáznak elosztóvezetéken történő továbbítása a felhasználóhoz.

24a.	Földgázellátási válsághelyzet: a korai előrejelzési szint, a riasztási szint és a vészhelyzeti szint.

25.	Földgáz-kereskedelem: a földgáz üzletszerű, ellenérték fejében, nem saját felhasználási célra történő vásárlása és értékesítése.

26.

Földgáz minőségű, biomasszából és egyéb nem bányászati forrásból származó gázok: olyan mesterségesen előállított gázkeverékek, amelyek a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott feltételek mellett, környezetvédelmi és műszaki-biztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatók (szállíthatók, eloszthatók és tárolhatók), a földgázzal keverhetők, és ez a keverék a földgázrendszerbe juttatáskor megfelel a földgáz minőségére vonatkozó a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott minőségi követelményeknek.

27.	Földgáz-nagykereskedelem: a III. Fejezet vonatkozásában az a tevékenység, amelynek során a földgázkereskedő a földgázt más földgázkereskedőnek értékesíti. 27a. Földgáz-kereskedelmi szerződés: a földgázkereskedő és a felhasználó között létrejött, földgáz adás-vételére irányuló szerződés.

28.	Földgáz-kiskereskedelem: e törvény III. Fejezete vonatkozásában az a tevékenység, amelynek során a földgázkereskedő a földgázt közvetlenül a felhasználónak adja el.

29.	Földgázipari tevékenység: e törvényben szabályozott engedély- vagy bejelentésköteles tevékenység.

30.

Földgázipari vállalkozás: az a földgázipari tevékenységet folytató természetes személy, aki az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államnak az állampolgára, továbbá olyan, az ezen államokban jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozás, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti gazdasági társaság, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény szerinti fióktelep, szövetkezet vagy európai részvénytársaság, amely földgázipari tevékenységet folytat.

31.	Földgáztárolás: a földgáz engedély alapján végzett tárolása.

32.	Földgáztároló: az a besajtoló és kitermelő technológiai létesítménnyel ellátott földalatti természetes földtani szerkezet, mesterségesen kialakított földalatti üreg, vagy a földfelszínen létesített építmény, amely földgáz tárolására alkalmas.

33.	Földgáztermelő: az a gazdálkodó szervezet, amely Magyarország területén földgázbányászati tevékenységet végez, vagy biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták előállítását üzletszerűen végzi.

34.	Földgázszállítás: a földgáznak szállítóvezetéken történő továbbítása. 34a. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.

35.	Gázátadó állomás: a szállítóvezeték alkotórészét képező létesítmény a szállítóvezeték kilépési pontján, ahol a szállítóvezetékről a gáz átadása, mérése és a szükséges nyomáscsökkentés történik.

36.	Gázév: a tárgyév október 1-jei gáznap kezdetétől a tárgyévet követő év szeptember 30-ai gáznap végéig terjedő időszak.

37.	Gázfogyasztó készülék: földgázzal, valamint PB-gázzal üzemeltetett készülék.

38.	Gáznap: a 2017/459 bizottsági rendelet 3. cikk 16. pontjában meghatározott fogalom.

39.	Határkeresztező gázvezeték: olyan szállítóvezeték, amely Magyarország államhatárát keresztezi.

40.	Hidraulikai egyensúly: az együttműködő földgázrendszer azon állapota, amikor minden ponton biztosított a működéshez szükséges nyomásérték.

40a.	Informatikai berendezés: a földgázipari vállalkozás tevékenységéhez szükséges adattároló eszköz, operációs rendszerek és alkalmazások futtatását, kiszolgálását ellátó adatfeldolgozó eszköz (szerver), valamint ilyen kiszolgálást felhasználó adatfeldolgozó eszköz (kliens).

40b.	Informatikai rendszer: az informatikai berendezések és szoftverek összessége egy adott földgázipari vállalkozáson belül.

40c.

Informatikai szolgáltatás: meglévő informatikai rendszerek működtetésére vagy hozzáférhetőségük biztosítására, új informatikai rendszerek létrehozására, fejlesztésére, illetve telepítésére irányuló szolgáltatás (rendszerintegráció és alkalmazásfejlesztés), továbbá informatikai tanácsadás és oktatás.

40d.	Informatikai támogatási szolgáltatás: a megvásárolt szoftverek, modulok legújabb verzióinak használata (termékkövetési szolgáltatás) és a szoftver működésével és kezelésével kapcsolatos terméktámogatás (támogatási szolgáltatás).

41.

Integrált földgázipari vállalkozás:

Vertikálisan integrált vállalkozás: olyan földgázipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amelyek irányítására közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és ahol a földgázipari vállalkozás vagy vállalkozáscsoport a földgázszállítás, a földgázelosztás vagy a földgáztárolás mellett egyidejűleg a földgáztermelés és a földgáz-kereskedelem közül legalább az egyik tevékenységet végzi, vagy arra engedéllyel rendelkezik. A vertikálisan integrált vállalkozás részének minősül az említett vállalkozás vagy vállalkozások csoportja felett közvetlen irányítást gyakorló személy vagy személyek is.

Horizontálisan integrált vállalkozás: olyan földgázipari vállalkozás, amely a földgáztermelést, vagy az e törvény szerinti engedély- vagy bejelentésköteles tevékenységek közül legalább az egyik tevékenységet végzi, valamint egyéb nem földgázipari tevékenységet is folytat.
41a. Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat.

42.	Kapacitás: a szállítóvezeték és az elosztóvezeték adott pontjának, a földgáztároló betáplálási-kiadási pontjának időegységre vonatkoztatott teljesítőképessége, valamint a földgáztároló tárolási képessége.

43.

Kapacitáslekötési platform: olyan, interneten keresztül elérhető elektronikus felület, amelyen a rendszerhasználó a betáplálási-kiadási pont szabad kapacitását kötheti le.
43a. Kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (2) bekezdés 7. pontja szerinti vállalkozás.

44.	Kereskedelmi egyensúly: az az egyensúlyi állapot, amikor adott gáznapon a rendszerhasználó által az együttműködő földgázrendszerbe betáplált és onnan vételezett földgáz mennyisége megegyezik. 44a. Kereskedési platform: a 312/2014/EU bizottsági rendelet 3. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom.

45.	Kiegyensúlyozó földgáz: adott gáznapon a rendszerhasználók által az együttműködő földgázrendszerbe beadott és a ténylegesen vételezett földgázmennyiségek közötti különbség kiegyenlítésére a szállítási rendszerüzemeltető által felhasznált földgázmennyiség.

45a.	Korai előrejelzési szint: a (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott válságszint.

46.	Korlátozás: az egyes korlátozási kategóriákba besorolt felhasználók gázfogyasztásának csökkentése vagy megszüntetése annak érdekében, hogy az együttműködő földgázrendszeren vagy annak egy részén a hidraulikai egyensúly fenntartható vagy helyreállítható legyen.

47.

Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol földgázt földgáz vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a lakóépületet, mint felhasználót a közös fogyasztás vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.

48.	Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülő ráfordítás.

49.

Lekötött kapacitás: a betáplálási-kiadási pont, valamint a földgáztároló technikai kapacitásának az a része, amelyet adott kapacitáslekötési időszakra a rendszerhasználó rendszerhasználati szerződéssel leköt.
49a. Másodlagos kapacitáskereskedelem: a lekötött, de fel nem használt kapacitás továbbértékesítése.

49b.	Nem piaci intézkedések: a (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet VIII. mellékletében meghatározott intézkedések.

50.

Nominálás: a betáplálási-kiadási ponton, valamint az összekapcsolási ponton betáplálni vagy vételezni tervezett földgázmennyiség gáznapra vagy gáznapon belüli időszakra történő megadása a lekötött kapacitásokra figyelemmel, a 312/2014/EU bizottsági rendeletben, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint.

50a.

Operatív irányítást ellátó személy: a szállítási rendszerüzemeltető vezető tisztségviselője, cégvezetője, valamint azon vezető állású munkavállalója, aki a szállítási rendszerüzemeltető irányításáért, ügyvezetéséért felelős, és operatív irányítást ellátó személyként a szállítási rendszerüzemeltető Hivatal által jóváhagyott megfelelési programjában szerepel.

50b.	Összekapcsolási pont: az együttműködő földgázrendszeren belül, különböző szállítási rendszerüzemeltetők által üzemeltetett szállítóvezetékek közötti üzemeltetési határ.

50c.

Piacműködtető: az érintett piac vonatkozásában olyan szabályrendszert működtető gazdálkodó szervezet, amely az érintett piacon biztosítja, hogy a piaci szereplők földgázra vonatkozó vételi és eladási szándéka találkozzon, szerződést eredményezzen, ideértve azt a tevékenységet, amikor egyben vételi vagy eladási szándékkal piaci szereplőként is megjelenik.

51.

Rendszerhasználati szerződés: a rendszerhasználó által a szállítási rendszerüzemeltetővel, a földgázelosztóval vagy a földgáztárolói engedélyessel az e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, a kapacitáslekötési platform szabályzatában, valamint a rendszerüzemeltető működési engedélyében és üzletszabályzatában meghatározott tevékenységek végzésére és szolgáltatások biztosítására kötött szerződés.

51a.

Rendszerhasználó: az a felhasználó, földgáztermelő, földgázkereskedő - beleértve a korlátozott földgázkereskedelmi engedélyest és az egyetemes szolgáltatót is -, illetve rendszerüzemeltető - beleértve a határkeresztező gázvezetéken földgázt átszállító külföldi székhelyű szállítási rendszerüzemeltetőt is -, aki rendszerhasználati szerződés alapján a földgázrendszer kapacitását leköti, vagy azt földgáz betáplálására vagy vételezésére igénybe veszi.

52.

Rendszerirányítás: az együttműködő földgázrendszer e törvényben meghatározott irányítási és koordinációs feladatainak ellátása.
52a. Rendszerüzemeltető: a szállítási rendszerüzemeltető, a földgáztárolói engedélyes és a földgázelosztó.
52b. Részleges szigetüzem: olyan elosztóvezeték, amelybe földgáztermelői vezetékről és szállítóvezetékről együttesen biztosítható a földgáz fizikai betáplálása.
52c. Rendszer-összekötési pont: a 2017/459 bizottsági rendelet 3. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom.
52d. Rendszerösszekötő: olyan határkeresztező gázvezeték, amely kizárólag Magyarország együttműködő földgázrendszerét és más EU-tagállam földgázszállító hálózatát kapcsolja össze.

52e.	Riasztási szint: a (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott válságszint.

53.

Szabad kapacitás: a betáplálási-kiadási pont, valamint a földgáztároló technikai kapacitásának rendszerhasználati szerződéssel le nem kötött, rendszerhasználók számára rendelkezésre álló része.
53a. Szállítási rendszerüzemeltető: a földgázszállítást, a szállítóvezetékek üzemeltetését, karbantartását és fejlesztését végző engedélyes.
53b. Szállítási rendszerirányító: az együttműködő földgázrendszer e törvényben meghatározott képviseleti, irányítási és koordinációs feladatainak ellátására a Hivatal által kijelölt szállítási rendszerüzemeltető.

54.

Szállítóvezeték: az a csővezeték a tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz továbbítása történik, és amelynek kezdőpontja a rendszer-összekötési pont, összekapcsolási pont, vagy a földgáztároló vagy a földgáztermelő üzem szállítói betáplálási pontja, végpontja pedig a rendszer-összekötési pont, összekapcsolási pont, a gázátadó állomás szállítói kiadási pontja, a szállítóvezetékről közvetlenül ellátott felhasználó telekhatára vagy a földgáztároló szállítói kiadási pontja.
54a. Szállítóvezeték-létesítő: szállítási rendszerüzemeltetési engedéllyel nem rendelkező földgázipari vállalkozás, amely e törvény szerinti szállítóvezeték létesítési engedély alapján szállítóvezetéket létesíthet.

55.

Szervezett földgázpiac: a szervezett földgázpiaci engedélyes által működtetett, a regionális földgázforgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben a földgáz-kereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik.
55a. Szigetüzem: olyan elszigetelt földgáz vezetékrendszer, amely csak termelői rendszerhez csatlakozik és a földgáz fizikai betáplálása az együttműködő földgázrendszerről nem biztosítható.
55b. Tárolói év: a tárgyév április 1-jei gáznap kezdetétől a tárgyévet követő év március 31-ei gáznap végéig terjedő időszak.
55c. Technikai kapacitás: a rendszeregyensúly fenntartásának és a rendszerüzemeltetési követelményeknek a figyelembevételével meghatározott maximális, nem megszakítható kapacitás, amelyet a rendszerüzemeltető fel tud ajánlani a rendszerhasználónak.

56.	Telephelyi felhasználó: a telephelyi vezetéken földgázt vételező, a telephelyi szolgáltató által földgázzal ellátott felhasználó.

57.	Telephelyi szolgáltatás: a telephelyi vezeték üzemeltetése és a vezetékhez kapcsolódó telephelyi felhasználók ellátásának biztosítása.

58.	Telephelyi vezeték: az egybefüggő telephelyen belül lévő földgázt vételező fogyasztók vagy telephelyi felhasználók földgázellátását szolgáló vezeték.

59.	Település: a Magyarország Helységnévtárában (a továbbiakban: helységnévtár) meghatározott központi belterületi egység az adott településnél nevesített egyéb belterület, és a nevesített külterület kivételével.

60.	Településrész: a helységnévtárban nevesített egyéb belterület és külterület.

61.	Teljesítmény: a felhasználók időegységre eső gázfogyasztása, gázfelhasználása.

62.	Terület: a helységnévtárban külön nem nevesített, önálló helyrajzi számmal, számokkal azonosított földrészlet.

63.	Újranominálás: a gáznapra vagy gáznapon belül egy meghatározott időszakra vonatkozó nominálásnak a 312/2014/EU bizottsági rendeletben, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban rögzített eljárási rend szerint történő módosítása.

64.	Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat: az együttműködő földgázrendszer technikai működésére, valamint a kereskedelmi folyamatra vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat.

65.	Üzemzavar: az együttműködő földgázrendszer részét képező infrastruktúra működésében bekövetkező, a normál üzemmenettől eltérő, a földgáz termelését, tárolását, szállítását vagy elosztását veszélyeztető, korlátozó vagy ellehetetlenítő esemény.

66.	Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit, valamint a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott elemeket tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat.

67.

Vásárolt kapacitás: felhasználási helyen vagy szállítóvezetékhez közvetlenül csatlakozó felhasználó esetén a szállítórendszer érintett kiadási pontján a felhasználó, vagy földgázszállító vagy földgázelosztó rendszer betáplálási pontján a földgáztermelő által megvásárolt vagy egyéb jogcímen, igazolt módon megszerzett kapacitás.

68.	Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a földgázellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt.

68a.

Védett felhasználó:

a)	a lakossági fogyasztó,

b)	az alapvető szociális szolgáltató,

a távhőtermelő, a távhőszolgáltatásról szóló törvény (a továbbiakban: Tszt.) szerinti lakossági felhasználó vagy az alapvető szociális szolgáltató ellátása érdekében termelt, és kizárólag földgáz felhasználásával előállítható hő előállításához szükséges földgázkapacitás-igényének megfelelő földgáz mértékéig.

69.	Végső menedékes szolgáltatás: ideiglenes földgázellátás, amelyet a Hivatal által kijelölt földgázkereskedő biztosít azon egyetemes szolgáltatók vagy egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók részére, akiket földgázkereskedőjük valamilyen okból nem képes ellátni.

70.	Vezetékes PB-gáz szolgáltatás: a felhasználók részére PB-gáz csővezetéken keresztül történő elosztása és értékesítése.

70a.	Vészhelyzeti szint: a (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott válságszint.

71.

Lakossági PB-gáz fogyasztó: aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol tartályban forgalmazott PB-gázt vagy vezetékes PB-gázt, és az így vásárolt PB-gázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a felhasználót úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vásárol, és a vásárolt, tartályban forgalmazott vagy vezetékes PB-gázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.

72.	PB-gáz forgalmazó: aki PB-gáz forgalmazási tevékenység végzésére a műszaki-biztonsági hatóság által kiadott, hatályos engedéllyel rendelkezik, vagy a forgalmazási tevékenység folytatására irányuló szándékát a műszaki-biztonsági hatóságnak bejelentette.

73.

PB-gáz kiskereskedő: aki

a PB-gáz palackos PB-gáz értékesítőhelyen vagy üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítéséhez szükséges, a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló jogszabály szerinti bejelentést megtette, illetve a PB-gáz palackból turista használatú palackba történő átfejtés végzésére engedéllyel rendelkezik, vagy

b)	önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység keretében, a PB-gáz forgalmazóval fennálló szerződéses kapcsolat alapján a PB-gáz forgalmazó tulajdonában lévő palackos PB-gázt értékesít, és a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló jogszabály szerint a tevékenységét bejelentette.

74.	PB-gáz: propán-, butángázok és ezek elegyei.

75.

Alapvető szociális szolgáltató:

a)	az egészségügyről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltató,

b)	a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott szociális intézmény,

c)	a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv,

d)	a honvédelemről szóló törvényben meghatározott honvédelmi szervezet,

e)	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti intézmény

f)	a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti köznevelési intézmény, és a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézmény,

g)	a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási intézmény,

h)	a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti központi államigazgatási szerv, valamint

i)	a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti helyi önkormányzati szervek intézményei.

76.

Szolidaritási alapon védett felhasználó:

a)	a lakossági fogyasztó,

b)	a 75. pont a)-e) alpontja szerinti alapvető szociális szolgáltató,

a 68a. pont c) alpontja szerinti távhőtermelő a Tszt. szerinti lakossági felhasználó vagy a 75. pont a)-e) alpontja szerinti alapvető szociális szolgáltató ellátása érdekében termelt, és kizárólag földgáz felhasználásával előállítható hő előállításához szükséges földgázkapacitás-igényének megfelelő földgáz mértékéig.

77.	Uniós riasztás: az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti riasztás.

II. FEJEZET
FÖLDGÁZIPARI TEVÉKENYSÉGEK

Földgázszállítás

4. §

(1)	A földgázszállítási tevékenység gyakorlásához a szállítási rendszerüzemeltetőnek - a 121/I. § szerinti eset kivételével - rendelkeznie kell az általa üzemeltetett szállítóvezeték tulajdonjogával.

(2)

A szállítási rendszerüzemeltetőnek rendelkeznie kell a földgázszállítási tevékenység gyakorlásához, valamint az e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges eszközökkel és műszaki, tárgyi, személyi, valamint pénzügyi erőforrásokkal, így különösen:

a)	a működési területéhez tartozó mérő- és adatátviteli eszközökkel,

b)	saját szervezetén belül a mérő- és adatátviteli eszközök folyamatos üzemeltetését, felügyeletét ellátó, valamint a szállítóvezeték karbantartását és az üzemzavar elhárítását irányító szervezeti egységekkel,

c)	a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel és saját szervezetén belül a rendszerhasználókkal kapcsolatot tartó, a napi szállítási feladat teljesítését biztosító, folyamatosan működő műszaki irányító szolgálattal,

d)	saját alkalmazásában álló, a földgázszállítás gyakorlásához és a mindennapi vállalati feladatok ellátásához és a vállalat jogi, könyvvezetési és informatikai szolgáltatások biztosításához szükséges személyzettel,

e)	a 121/G. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő megfelelési ellenőrrel,

az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint kialakított, a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő adatkommunikációra alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja a kereskedési platformmal vagy az egyensúlyozó platformmal, valamint a szervezett földgázpiaci engedélyes adatforgalmi és informatikai rendszerével való együttműködést, valamint

g)	saját, a vertikálisan integrált vállalkozástól független informatikai berendezésekkel és biztonsági rendszerrel.

5. §

E törvény alkalmazásában a földgázszállítás gyakorlásába beletartozik különösen:

a)	a szállítóvezeték gazdaságos, biztonságos, megbízható és hatékony módon történő üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése, az ellátásbiztonság és a környezetvédelem szempontjaira is tekintettel,

b)	tartózkodása rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók csoportjai közötti, különösen a kapcsolt vállalkozások javára történő megkülönböztetéstől,

c)	a rendszerüzemeltetők és a rendszerhasználók megfelelő információval történő ellátása,

d)	a jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervben meghatározott határkeresztező kapacitás kiépítése az európai szállítási infrastruktúrához való kapcsolódáshoz,

e)	a szállítóvezetékhez való megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítása a rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók csoportjai számára,

f)	kapcsolattartás harmadik felekkel, a Hivatallal és az Európai Unió más tagállamainak energiapiaci szabályozó hatóságaival,

g)	a szállítási rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi díj beszedése,

h)	a regionális piacok kialakítása, illetve a liberalizációs folyamat megkönnyítése érdekében közös vállalkozások létrehozása, valamint a szervezett földgázpiac kialakításának elősegítése,

i)	a napi üzemvitelhez szükséges valamennyi vállalati szolgáltatás, így különösen a napi üzemvitelhez szükséges jogi, könyvvezetési és informatikai szolgáltatások biztosítása.

j)	a csatlakozó nemzetközi földgázrendszerek és a szállítóvezeték működésével összefüggő feladatok összehangolása.

6. §

A szállítási rendszerüzemeltető köteles úgy működni, hogy a földgázszállítási tevékenység megfelelő és hatékony gyakorlásához, valamint a szállítóvezeték üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges erőforrások a rendelkezésére álljanak.

7. §

A szállítási rendszerüzemeltető hidraulikai egyensúly fenntartására köteles az általa üzemeltetett szállítóvezeték rendszeren, amelyhez napi egyensúlyozási feladatait

a)	elsősorban a kereskedési platformról, annak hiányában az egyensúlyozó platformról vagy a szervezett földgázpiacról átvett gázmennyiségek felhasználásával,

b)	a saját rendelkezésében lévő, az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott egyensúlyozó eszközök felhasználásával,

c)	a rendszerhasználók által a nominálás során rendelkezésére bocsátott források felhasználásával,

d)	a rendszerhasználó újranominálásra kötelezésével, vagy

e)	korlátozással

8. §

(1)	A szállítási rendszerüzemeltető a 312/2014/EU bizottsági rendeletben előírtak szerint újranominálási lehetőséget biztosít a rendszerhasználók részére a betáplálási-kiadási vagy összekapcsolási ponton.

(2)	A szállítási rendszerüzemeltető köteles biztosítani a rendszerhasználók számára a szállítóvezetéki betáplálási-kiadási pontok szabad kapacitásának lekötését a kapacitáslekötési platformon az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat, valamint a kapacitáslekötési platform szabályzata szerint.

9. §

(1)	A szállítási rendszerüzemeltető rendszeregyensúlyozási tevékenységének végzéséhez szükséges földgáz adásvétele nem minősül az e törvény szerinti földgáz-kereskedelemnek.

(2)	A napi kiegyensúlyozási díjat a 312/2014/EU bizottsági rendeletben előírtak szerint meghatározott módszertan alapján kell kiszámítani. A módszertant a szállítási rendszerüzemeltető a Hivatal részére jóváhagyásra benyújtja.

(4)	A szállítási rendszerüzemeltető köteles az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott olyan nyilvántartást vezetni, amely biztosítja a kiegyensúlyozó intézkedéseihez kapcsolódó bevételeinek és kiadásainak átláthatóságát és ellenőrizhetőségét.

10. §

(1)

A szállítási rendszerüzemeltető olyan informatikai rendszert működtet, amely internetalapon, napon belüli operatív adatokkal folyamatosan biztosítja az együttműködő földgázrendszer hidraulikai egyensúlyának fenntartásához, valamint a nominálások, az újranominálások és az elszámolások lebonyolításához szükséges adatforgalmat. Az informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a szigetüzemhez vagy részleges szigetüzemhez csatlakozó termelésből származó földgázmennyiség napi forgalmazásával kapcsolatos gázforgalmi feladatok kezelésére is.

(2)

A szállítási rendszerüzemeltető köteles az (1) bekezdés szerint kialakított informatikai rendszer és az ott meghatározott követelményeknek való megfelelést, akkreditált tanúsító szervezet által kiállított, elfogadott hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítvánnyal igazolni. Az informatikai rendszer által biztosított üzleti folyamatok vonatkozásában a tanúsítvány a hatályos jogszabályok, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat, valamint a szállítási rendszerüzemeltető üzletszabályzata által megadott információbiztonsági és üzleti folyamatok működési megfelelősségét kell, hogy igazolja.

(3)

A szállítási rendszerüzemeltető kötelezett az információbiztonság irányítási rendszerére vonatkozóan az ISO/IEC 27001 számú szabvány vagy azzal egyenértékű más műszaki megoldás, és informatikai folyamataira vonatkozóan az ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszerszabvány vagy azzal egyenértékű más műszaki megoldás akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított bevezetésére és fenntartására.

(4)

A szállítási rendszerüzemeltető köteles az informatikai rendszerének újratanúsítását igénylő módosítása esetén a rendszer vagy rendszerrész alkalmazásba vétele előtt újratanúsítási eljárást kezdeményezni. Az új informatikai rendszer alkalmazására az új tanúsítvány és a Hivatal jóváhagyó határozata alapján van lehetőség.

(5)	A szállítási rendszerüzemeltető az (1) bekezdésben foglalt informatikai rendszerére vonatkozó érvényes tanúsítványokat köteles honlapján megjelentetni.

10/A. §

(1)

A szállítási rendszerüzemeltető részt vesz a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti Földgázpiaci Szállítási Rendszerüzemeltetők Európai Hálózatának (ENTSOG) és az egyéb nemzetközi szervezeteknek a munkájában, amely részvétel során köteles képviselni az országos igényeket és a jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervet.

(2)

A szállítási rendszerüzemeltető az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében

a)	a Hivatal felkérésére részt vesz a regionális vagy európai szinten szervezett és koordinált földgázszállítási kapacitáshiány-kezelési eljárásokban,

figyelembe veszi a rendszer-összekötési pontokon jelentkező kapacitáshiány kezelése során mind a hazai, mind a csatlakozó szállítóvezetékek állapotát és műszaki sajátosságait, valamint a többirányú, valós forrásbetáplálási lehetőségeket, továbbá a regionális és közösségi szintű hálózatokra vonatkozó jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervben foglaltakat, és

tájékoztatja a rendszerüzemeltetőket a földgázszállító rendszerek műszaki előírásainak változásairól annak érdekében, hogy a szállítóvezetékek, valamint a szállítóvezetékekhez kapcsolódó elosztóvezetékek tervezése, fejlesztése és üzemeltetése a gázhálózatok műszaki előírásaival és a regionális, valamint az egységes európai gázpiac működésével összhangban történjen.

(3)

Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében a szállítási rendszerüzemeltető a regionális vagy európai szinten szervezett és koordinált rendszer-összekötési pontokon megjelenő kapacitáshiány-kezelési eljárásokat, a szállító- és elosztóvezeték, valamint a földgáztároló együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodásokat a Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásokról a szállítási rendszerüzemeltető az energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatalt tájékoztatja.

10/B. §

A szállítási rendszerüzemeltető az általa kötött szállítóvezeték üzemeltetésére vonatkozó műszaki megállapodásokról tájékoztatja a Hivatalt.

Rendszerirányítás

11. §

(1)	Egy szállítási rendszerüzemeltetési engedéllyel rendelkező engedélyes esetén a szállítási rendszerüzemeltető látja el az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatait.

(2)

Több szállítási rendszerüzemeltetési engedéllyel rendelkező engedélyes esetén a Hivatal - a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - állapítja meg, hogy az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatainak ellátására, mely szállítási rendszerüzemeltető köteles.

12. §

A rendszerirányítási tevékenység körében a rendszerirányítást végző szállítási rendszerüzemeltető feladata:

a)	az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tervezetének elkészítése, és a Hivatalhoz jóváhagyásra történő beterjesztése,

az együttműködő földgázrendszer - az ésszerű keresletnek való hosszú távú megfelelés és az ellátásbiztonság garantálása érdekében szükséges - fejlesztéseinek összehangolása a szállítási rendszerüzemeltetők által a hozzájuk csatlakozó egyéb rendszerüzemeltetők javaslatainak figyelembevételével a 10 éves fejlesztési javaslat elkészítése és a Hivatalhoz való beterjesztése,

az együttműködő földgázrendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések megtervezése, a földgázelosztók által összeállított földgázelosztói szintű, valamint a szállítási rendszerüzemeltetők által összeállított, a közvetlen szállítóvezetéki felhasználókra vonatkozó korlátozási besorolások alapján az országos szintű korlátozási besorolás összeállítása és a Hivatalhoz jóváhagyásra történő beterjesztése,

d)	a vészhelyzeti szint vagy szolidaritási intézkedések miatt szükséges korlátozás elrendelése az együttműködő földgázrendszeren, valamint a jogszabály alapján előírt intézkedések irányítása,

f)	közreműködés az együttműködő földgázrendszer fejlesztése céljából szükséges pályázat előkészítésében.

Földgázelosztás

14. §

(1)	A földgázelosztási tevékenység gyakorlásához az engedélyesnek rendelkeznie kell az általa üzemeltetett elosztóvezeték többségi tulajdonával. A többségi tulajdon meghatározásánál a földgázelosztó által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyvszerinti értékét kell figyelembe venni.

(1a)

Elosztóvezeték az előírt műszaki-biztonsági, pénzügyi és gazdasági feltételek megtartása mellett, a Hivatal által kiadott működési engedély alapján, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint létesíthető. Az elosztóvezetéket csak az a földgázelosztó üzemeltetheti, akinek az a működési engedélyében szerepel.

(2)

A földgázelosztónak rendelkeznie kell továbbá mérő- és adatátviteli eszközökkel, a saját vagy a Hivatal jóváhagyásával kiszervezett tevékenységet végző személy szervezetén belül mindezek folyamatos üzemeltetését és felügyeletét ellátó szervezettel, valamint a saját szervezetén belül a karbantartást és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel, továbbá a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel és a saját szervezetén belül a rendszerhasználókkal kapcsolatot tartó, folyamatosan működő műszaki irányító szolgálattal.

(3)	A földgázelosztó és az elosztóvezeték - (1) bekezdés szerinti tulajdonosától különböző - tulajdonosa az üzemeltetni kívánt vezetékszakaszok működtetésére, karbantartására vonatkozóan üzemeltetési szerződést köt. Az üzemeltetési szerződés tartalmi elemeit külön jogszabály tartalmazza.

(4)

A földgázelosztónak rendelkeznie kell a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő adatkommunikációra alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja

a)	az adatcserét,

b)	az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint a szállítási rendszerüzemeltető részére a napi gázforgalmazás megbízható helyzetére vonatkozó adatszolgáltatást, és

c)	a szigetüzemhez vagy részleges szigetüzemhez csatlakozó termelésből eredő földgázmennyiség napi forgalmazásával kapcsolatos allokálások kezelését.

15. §

(1)	A földgázelosztó az együttműködő földgázrendszer fejlesztésének és üzemeltetésének biztosítása érdekében köteles a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel, a telephelyi szolgáltatókkal és a rendszerhasználókkal folyamatosan együttműködni.

(2)	A földgázelosztó rendszeregyensúlyozási tevékenységének végzéséhez és a korrekciós elszámoláshoz szükséges, valamint a saját felhasználás céljából beszerzett földgáz adásvétele nem minősül az e törvény szerinti földgáz-kereskedelemnek.

16. §

A földgázelosztó a felhasználó bekapcsolását, a földgázelosztási szolgáltatás megkezdését, vagy a földgázelosztási szolgáltatás folytatását megtagadhatja, ha:

(1)

A földgázelosztó a felhasználó bekapcsolását, a földgázelosztási szolgáltatás megkezdését megtagadhatja, vagy a földgázelosztási szolgáltatás folytatását felfüggesztheti, ha:

a)	a felhasználó a csatlakozóvezetéket, a felhasználói berendezést az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes módon használja,

b)	a felhasználó a nyomás alatti szállító- és elosztóvezetéket vagy a csatlakozóvezetéket megbontja, továbbá, amennyiben a felhasználó vagy a megbízásából eljáró, gázszerelőnek nem minősülő személy a fogyasztói vezetéket megbontja,

a felhasználó a csatlakozási vagy elosztóhálózat-használati szerződésben megállapított lényeges kötelezettségének a földgázelosztó írásbeli felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha

ca)	a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés működését befolyásolja,

cb)	a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés ellen őrzését, illetve a fogyasztásmérő berendezés leolvasását a földgázelosztó vagy megbízottja részére nem teszi lehetővé,

cc)	a szerződésben meghatározott felhasználási helyen kívüli területre vezet át földgázt,

cd)	a fogyasztáskorlátozási -, illetve megszakítható kapacitásra szerződött felhasználó esetén a megszakítási - rendelkezéseknek nem tett eleget,

d)	a felhasználót ellátó földgázkereskedő a földgázelosztónál - a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott esetekben, a földgázelosztó üzletszabályzatban meghatározott módon - kezdeményezi a földgázelosztás felfüggesztését,

a felhasználó a fogyasztásmérő berendezést szándékosan vagy gondatlanul megrongálja, a fogyasztásmérő berendezésen, vagy annak ki-és belépő pontján, a kerülővezeték elzáróján, vagy a csatlakozóvezeték egyéb pontjain elhelyezett zárópecsétet (plombát) eltávolítja, illetve ezek sérülését, hiányát a földgázelosztónak vagy a földgázkereskedőnek nem jelenti be,

f)	a felhasználó nem rendelkezik érvényes elosztóhálózat-használati és kapacitáslekötési szerződéssel, valamint érvényes földgáz-kereskedelmi szerződéssel,

g)	a felhasználót ellátó rendszerhasználó vagy a saját jogon eljáró felhasználó nem rendelkezik hatályos szállítói vagy elosztói rendszerhasználati szerződéssel, vagy

h)	a szállítási rendszerüzemeltető felfüggesztette a szállítói rendszerhasználati szerződések teljesítését a felhasználó vagy a felhasználót ellátó rendszerhasználó vonatkozásában.

(2)

A szolgáltatás nyújtása csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig függeszthető fel, annak megszűnését követően a felhasználó részére a földgázelosztási szolgáltatást a megszűnés tényéről való tudomásszerzéstől számított 2 munkanapon - lakossági fogyasztó esetében 24 órán - belül biztosítani kell.

(3)

A földgázelosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében a járásbírósághoz fordulhat, amennyiben a felhasználó akadályozza vagy meghiúsítja:

a)	a fogyasztásmérő berendezés leolvasását, ellenőrzését, cseréjét vagy leszerelését,

b)	szerződésszegés vagy szerződés nélküli vételezés esetén a földgázelosztási szolgáltatásból történő felfüggesztést,

c)	a felhasználói berendezés ellenőrzését.

(3a)

A földgázelosztó akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás biztosítása iránti nemperes eljárást, ha

a)	a felhasználót a felhasználási helyre történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább két alkalommal írásban felhívta, és

b)	az adott felhasználási helyre történő bejutási kísérlete sikertelen volt.

(4)

A járásbíróság

a)	a fogyasztásmérő berendezés leolvasásának, ellenőrzésének, cseréjének vagy leszerelésének,

b)	a földgázelosztási szolgáltatásból történő felfüggesztéshez szükséges intézkedéseknek, vagy

c)	a felhasználói berendezés ellenőrzésének

a tűrésére és együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg.

(5)	A nemperes eljárásban bírósági titkár első fokon önállóan eljárhat.

(6)	A nemperes eljárásban a bíróság elsődlegesen a rendelkezésre álló iratok és adatok alapján dönt.

(7)	A bíróság - ha a döntéséhez szükséges - a feleket meghallgathatja és a felek indítványára további bizonyítást rendelhet el.

(8)	A polgári nemperes eljárásban nincs helye perújításnak és felülvizsgálatnak.

(9)

A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény - a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel -, továbbá a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései megfelelően irányadók.

17. §

(1)

A földgázelosztó az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartja az elosztóvezetékről vételező felhasználási helyek azonosítóit, fogyasztásmérő berendezése adatait, mérési és elszámolási adatait, valamint kapacitás adatait, amelyeket a felhasználási helyen vételező felhasználó vagy az általa megnevezett földgázkereskedő kérésére köteles átadni.

(2)	A felhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező földgázkereskedő részére a földgázelosztó köteles a felhasználó mérési adatait átadni.

(3)

A felhasználó személyében történő változás esetén a földgázelosztó jegyzőkönyvben rögzíti a fogyasztásmérő berendezés állását, valamint a mérőberendezés és a zárópecsétek (plomba) szemrevételezéssel megállapított állapotát. A jegyzőkönyv egy-egy példányát átadja, postai úton megküldi vagy - a 63/B. §-ban meghatározott esetben - elektronikusan kézbesíti az új felhasználónak, a felhasználót ellátó földgázkereskedőnek, valamint a korábbi felhasználónak annak ezirányú kérése esetén.

18. §

A szállítóvezetékről közvetlenül ellátott felhasználó részére a földgázelosztói feladatokat - ideértve az ellátást biztosító vezeték üzemeltetését - a szállítási rendszerüzemeltető biztosítja a felhasználási hely telekhatáráig.

19. §

A földgázelosztói szolgáltatással kapcsolatos részletes előírásokat külön jogszabály és a földgázelosztási szabályzat határozza meg.

19/A. §

Az elosztóhálózat-használati szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint a jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg.

19/B. §

(1)

Az adatcsere kötelezően alkalmazandó

a)	a földgázelosztó,

b)	a földgázkereskedő - kivéve a korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyes -, valamint

c)	az egyetemes szolgáltató

között.

(2)	Az adatcsere alkalmazása nem kötelező azon (1) bekezdés szerinti engedélyesek között, amelyeknél a földgázelosztó és a földgázkereskedő közös informatikai rendszerben kezeli tevékenységét.

(3)	Ha az engedélyes nem tesz eleget az adatcserével kapcsolatos kötelezettségnek, a Hivatal a 119. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

19/C. §

(1)	Az Adatcsere Bizottság által kidolgozott vagy módosított, az Adatcsere-ellenőrzési Testület által elfogadott Adatcsere Szabályzatot a 100 000 vagy annál több rácsatlakozott felhasználó ellátását biztosító földgázelosztók nyújtják be jóváhagyásra a Hivatalhoz.

(2)

Az Adatcsere Szabályzatot és annak módosításait a Hivatal hagyja jóvá. A Hivatal a jóváhagyást megtagadja vagy feltételhez köti, ha az Adatcsere Szabályzat jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a díjszabályozásban foglalt elvek vagy szabályok érvényesülését, vagy egyes rendszerhasználókkal szemben hátrányos megkülönböztetés alkalmazását teszi lehetővé.

(3)	Az Adatcsere Szabályzatot és annak módosításait a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt a földgázelosztó a honlapján - a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveggel - közzéteszi.

Telephelyi szolgáltatás

20. §

(1)

A telephelyi vezetéken földgázt értékesítő gazdálkodó szervezetek jogosultak a Hivatalhoz a 2005. augusztus 1-jét megelőzően általuk létesített vagy üzemeltetett telephelyi vezeték működtetésére vonatkozó telephelyi szolgáltatói engedély iránti kérelmet benyújtani. Ha az érintett gazdálkodó szervezetek nem élnek e jogosultságukkal, a Hivatal a telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező fogyasztó kérelmére, vagy ha a telephelyi vezetéken földgázt értékesítő gazdálkodó szervezet nem tartja be az (1b) bekezdés rendelkezéseit, hivatalból telephelyi szolgáltatói engedély iránti kérelem benyújtására kötelezheti a telephelyi vezeték tulajdonosát.

(1a)

Ha a telephelyi vezetéken földgázt értékesítő gazdálkodó szervezet vagy a telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező fogyasztó az (1) bekezdés szerint nem nyújt be kérelmet a Hivatalhoz vagy a Hivatal a kérelmet elutasítja, a földgázt értékesítő gazdálkodó szervezet kizárólag a földgázelosztó hozzájárulásával végezheti tevékenységét.

(1b)	A telephelyi vezetéken földgázt értékesítő gazdálkodó szervezet méltányos, költségalapú térítés ellenében biztosíthatja a földgáz továbbadását a vételező fogyasztó igénye esetén a fizetendő díjaira vonatkozó részletes tájékoztatása mellett.

(1c)	A telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező fogyasztó nem minősül felhasználónak.

(2)	A telephelyi szolgáltató a tevékenységét kizárólag a telephelyi felhasználók részére végzi.

(3)

A telephelyi szolgáltatási tevékenység keretében a telephelyi szolgáltató a telephelyi felhasználók részére köteles az általa üzemeltetett telephelyi vezetékhez való hozzáférést biztosítani, vezetékes szolgáltatást nyújtani, valamint a telephelyi felhasználó igénye esetén a vele kötött szerződés alapján földgázt értékesíteni.

(4)

A telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező fogyasztók és telephelyi felhasználók jogosultak a szállító- vagy az elosztóvezetékhez történő csatlakozást kérni. Ebben az esetben a telephelyi vezetéken földgázt értékesítő gazdálkodó szervezet a csatlakozásig köteles a telephelyi vezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítani, valamint a csatlakozás érdekében a szállítási rendszerüzemeltetővel vagy a földgázelosztóval együttműködni.

(5)

A telephelyi szolgáltató köteles:

a)	az általa üzemeltetett vezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi és műszaki követelmények figyelembevételével fenntartani és üzemeltetni,

b)	a karbantartási, javítási és felújítási munkákat időben elvégezni,

c)	a vezetékhez való hozzáférést és a vezetékes szolgáltatást az üzletszabályzatában közzétett méltányos, költségalapú térítés ellenében biztosítani.

21. §

(1)	A telephelyi vezeték létesítésére és üzemeltetésére, a csatlakozóvezetékekre és a felhasználói berendezésekre vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

22. §

A telephelyi szolgáltatónak a feladatai ellátásához rendelkeznie kell telephelyi vezeték hálózattal, adatforgalmi és informatikai rendszerrel, mérő és adatátviteli eszközökkel, továbbá saját szervezetén belül a telephelyi vezeték folyamatos üzemeltetését és felügyeletét ellátó, a karbantartást, valamint az üzemzavar elhárítását irányító szervezettel. Az adatforgalmi és informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a telephelyi szolgáltató tevékenységeire vonatkozó információk - a 125. §-nak megfelelő - közzétételére, az engedélyesek és telephelyi felhasználók előírt adatszolgáltatásainak fogadására, továbbá a telephelyi felhasználókkal való szerződéskötésre.

23. §

A telephelyi szolgáltató köteles azzal a rendszerüzemeltetővel együttműködni, akinek a rendszeréhez a telephelyi vezeték közvetlenül csatlakozik. Az együttműködés részletes feltételeit az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.

24. §

A telephelyi szolgáltató a telephelyi vezetékről vételező felhasználási helyeket és azok jellemző adatait köteles nyilvántartani.

25. §

A telephelyi szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

Földgáztárolás

26. §

(1)

Az engedélyesnek a földgáztárolói tevékenység gyakorlásához rendelkeznie kell az általa üzemeltetett földgáztárolók többségi tulajdonával, vagy a földgáztárolókra vonatkozó vagyonkezelői joggal. A többségi tulajdon meghatározásánál a földgáztároló engedélyes által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyvszerinti értékét kell figyelembe venni.

(1a)

Földgáztároló az előírt műszaki-biztonsági, pénzügyi és gazdasági feltételek megtartása mellett a Hivatal által kiadott működési engedély alapján, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint létesíthető. A földgáztárolót csak az a földgáztároló engedélyes üzemeltetheti, akinek az a működési engedélyében szerepel.

(2)

A földgáztároló engedélyesnek rendelkeznie kell továbbá saját méréssel, vagy a csatlakozó rendszerüzemeltető által biztosított hiteles méréssel, adatátviteli eszközökkel, saját szervezetén belül mindezek folyamatos üzemeltetését és felügyeletét ellátó, a karbantartást és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel, valamint műszaki irányító szolgálattal.

(3)

A földgáztároló engedélyesnek rendelkeznie kell az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint kialakított, a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő adatkommunikációra alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja a szállítási rendszerüzemeltető részére a napi gázforgalmazás megbízható helyzetére vonatkozó adatszolgáltatást.

27. §

A földgáztároló engedélyes a rendszerhasználó által szerződéses biztosítékként felajánlott mobil földgázkészlet értékesítését az üzletszabályzatban meghatározott módon, a Hivatal által jóváhagyott eljárás szerint végezheti. A felajánlott mobil földgázkészlet értékesítése nem minősül e törvény szerinti földgáz-kereskedelemnek.

27/A. §

(1)

A földgáztároló engedélyes köteles tárolói évre, továbbá jogosult tárolói éven belüli kapacitáslekötési időszakra a földgáztároló mobilkapacitását, valamint be- és kitárolási kapacitását csomagként és egyedileg az üzletszabályzatában rögzített módon meghirdetni és biztosítani a rendszerhasználó számára a meghirdetett szolgáltatások közötti szabad termékválasztást.

(2)

Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban előírt kapacitáslekötési időszakban a földgáztárolói szabad kapacitásokat értékesítésre - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - fel kell ajánlani. Új kapacitások esetében gázév közben is a kapacitáslekötési időszakban alkalmazott szabályok szerint kell eljárni.

(3)	A (2) bekezdés szerinti kötelezettség nem vonatkozik a biztonsági földgázkészletezést végző engedélyesnek azon földgáztárolói szabad kapacitásaira, amelyekre vonatkozóan jogszabály alapján hosszú távú tárolási kötelezettsége van.

(4)

Földgáztárolóban elhelyezett, a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvényben (a továbbiakban: Fbkt.) meghatározott biztonsági készlethez szükséges kapacitásokat a földgáztároló engedélyes külön jogszabályban meghatározott versenytárgyalási feltételek szerint biztosítja. Földgázellátási válsághelyzet esetén a biztonsági földgázkészlet kitárolását a miniszter által elrendelt módon, a földgáztároló engedélyes üzletszabályzatában rögzített feltételek szerint kell végezni. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a rendelkezésre álló kapacitásait - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - másodlagos kereskedelem keretében értékesítheti.

(5)

A földgáznak az együttműködő földgázrendszeren történő átszállítása során a szállíttatót és a bértároltatót a hazai felhasználókkal azonos bánásmódban kell részesíteni, és megilletik őket a szállított, vagy a tárolt földgázkészlet felhasználásával kapcsolatos nemzetközi megállapodások és európai uniós jogszabályok által biztosított garanciák.

Kereskedelem

28. §

(1)	Földgáz-kereskedelmet, működési engedélye alapján földgázkereskedő végezhet.

(1a)	Lekötött kapacitáson vagy másodlagos kapacitáskereskedelem keretében átvett kapacitáson harmadik személy javára lebonyolított rendszerhasználat - a (2) bekezdés szerinti eset kivételével - földgáz-kereskedelemnek minősül.

(2)

Aki az együttműködő földgázrendszer szabad kapacitásait földgáz Magyarország területén történő átszállítására vagy bértárolására használja, földgáz-kereskedelmi engedély vagy korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély megszerzésére nem köteles. Átszállítás esetén igazolni kell a szállítási rendszerüzemeltető felé, hogy a szállítás átszállításnak minősül, bértárolás esetén pedig a földgáztárolói engedélyes felé, hogy a tárolás bértárolásnak minősül. Az igazolás részletszabályait az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza. Az átszállíttatóra és a bértároltatóra a rendszerhasználóra vonatkozó előírások alkalmazandók.

(2a)	A közvámraktárként üzemeltetett földgáztárolóban elhelyezett földgáz tulajdonjoga szabadon átruházható, ahhoz nem szükséges földgáz-kereskedelmi engedély vagy korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély.

(2b)	A közvámraktárként üzemeltetett földgáztárolóban történt földgáztulajdon-átruházásokról és a közvámraktári földgázkészlet-változásokról a földgáztárolói engedélyes köteles a Hivatalt haladéktalanul tájékoztatni.

(3)

Földgáz-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt kaphat

a)	az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég, Ptk. szerinti gazdasági társaság, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény szerinti fióktelep, a szövetkezet, az európai részvénytársaság, továbbá

az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államnak állampolgára, aki ezen országok egyikében földgázkereskedelmi tevékenységet folytat, vagy az ezen államokban jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozás, amely ezen országok egyikében földgázkereskedelmi tevékenységet folytat, ha megfelel az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt feltételeknek, a feltételek fennállását hitelt érdemlően igazolja, valamint Magyarországon történő elérhetőségét a 63. § (1) bekezdése szerint folyamatosan biztosítja. Az elérhetőség kézbesítési megbízott útján is biztosítható.

(4)

Korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyt kaphat az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államnak az állampolgára, aki ezen országok egyikében földgáz-kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy az ezen államokban jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozás, amely ezen országok egyikében földgáz-kereskedelmi tevékenységet folytat abban az esetben, ha

a)	Magyarország területén történő elérhetőségét kézbesítési megbízott útján biztosítja, valamint

b)	megfelel az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételeknek, és azt hitelt érdemlően igazolja.

(4a)

Korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély megszerzésére jogosult a (4) bekezdésben foglaltakon felül a belföldön nyilvántartásba vett Ptk. szerinti gazdasági társaság, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég, továbbá a szövetkezet, az európai részvénytársaság, amely megfelel az e törvény és a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.

(5)	A korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyes a szervezett földgázpiacon történő értékesítés kivételével a felhasználó részére földgázt nem értékesíthet.

(6)

A korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyesre a földgázkereskedőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a 28/A-31/C. §-ban, a 62. § (2) bekezdés a) pontjában, a 63. § (1) bekezdésében, a 113. §-ban foglaltak kivételével. A (4) bekezdés szerinti engedélyes mentesül a 122-123. §-ban foglalt szabályok alól.

28/A. §

(1)	A földgázkereskedő a földgáz-kereskedelmi szerződés alapján köteles a felhasználók ellátásához szükséges földgázmennyiséget beszerezni, annak a felhasználási helyre való eljuttatásához szükséges kapacitásokat lekötni, és a szerződésben meghatározott mennyiséget a felhasználók részére értékesíteni.

(2)	Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó és a földgázkereskedő között létrejött földgáz-kereskedelmi szerződésnek legalább a 36. § (1) bekezdés a), d)-h), k), n) és p) pontjai szerinti lényeges tartalmi elemeket kell tartalmaznia.

(3)

Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztó fizetési kötelezettségének teljesítésével 30 napot meghaladó késedelembe esett, a földgázkereskedő kezdeményezheti a földgázelosztónál a felhasználási hely kikapcsolását. A kikapcsolásra és az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetésre vonatkozó értesítést tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon kell az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztóval közölni.

(3a)	Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó kikapcsolásának és visszakapcsolásának kezdeményezésére vonatkozó szabályokat a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza.

(3b)	A kikapcsolás felhasználónak felróható elmaradásából vagy késedelméből eredő földgázfogyasztás, valamint rendszerhasználat ellenértékét a kikapcsolásig a felhasználó köteles megfizetni.

(4)	A földgázkereskedő köteles a felhasználó elosztóhálózat-használati és földgáz-kereskedelmi szerződéseinek megbízottként történő összevont kezelésére, ha a felhasználó ezt kéri.

(5)	A földgázkereskedő és a földgázelosztó a (4) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése érdekében az üzletszabályzatukban meghatározott feltételek szerint megállapodást kötnek.

(6)	A földgázkereskedő és a felhasználó közötti földgáz-kereskedelmi szerződésből, valamint a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött elosztóhálózat-használati szerződésből eredő polgári jogi igények három év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik.

29. §

(2)	Földgázkereskedő egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat akkor láthat el, ha az erre vonatkozó részletes feltételrendszert az üzletszabályzata tartalmazza.

(3)

A földgázkereskedő a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a földgázelosztónál:

a)	a lakossági fogyasztó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett,

b)	a lakossági fogyasztó által, fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetén azok a lakossági fogyasztóval nem vezettek eredményre,

a földgázkereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági fogyasztót legalább kétszer értesítette, és az értesítésben a lakossági fogyasztó figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat az e törvény és a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján megillető kedvezményekre, valamint az előre fizető mérő felszerelésének a lehetőségére.

(3a)

A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a lakossági fogyasztó értesítése írásban történik azzal, hogy a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas egyéb módon történik.

(3b)

Ha a (3) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettség nem vagy nem kizárólag számlatartozásból ered, a földgázkereskedő a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolását a nem számlatartozásból eredő fizetési kötelezettség vonatkozásában akkor kezdeményezheti, ha annak polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás útján történő érvényesítését igazolható módon megindította.

(4)

A lakossági fogyasztó kikapcsolására nem kerülhet sor:

a)	munkaszüneti napon,

b)	ünnepnapon,

c)	munkaszüneti napot vagy ünnepnapot közvetlenül megelőző munkanapon,

d)	külön jogszabályban meghatározott pihenőnapon.

(5)

Ha a földgázellátásból kikapcsolt felhasználó rendezi valamennyi lejárt tartozását és a 106. § (3) bekezdése szerinti határozatban és a 106/A. § (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott külön díjat (a továbbiakban: külön díj) is megfizeti, a földgázkereskedő annak tudomására jutását követően legkésőbb 24 órán belül köteles kezdeményezni a felhasználónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását, e kötelezettség elmulasztása a földgázkereskedő részéről súlyos szerződésszegésnek minősül.

(6)	Az engedélyes a (3) és az (5) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles 24 órán belül eleget tenni.

29/A. §

A földgázkereskedő köteles a felhasználók ellátására vonatkozóan részletes tervet készíteni, amely igazolja, hogy a földgázkereskedő által a felhasználók részére szerződésben vállalt ellátási szint figyelembevételével megállapított gázévenkénti fogyasztásnak megfelelő források a földgázkereskedő számára rendelkezésre állnak (a továbbiakban: forrásterv). A forrástervnek tartalmaznia kell az felhasználók ellátásához szükséges forrásszerződések mennyiségi feltételeit, továbbá az engedélyben meghatározottak szerint legalább havi vagy annál gyakoribb bontásban a források finanszírozhatóságát igazoló adatokat. A forrástervet a Hivatal jogosult ellenőrizni.

29/B. §

(1)

A földgázkereskedő a fizetési késedelem miatti földgázellátásból történő kikapcsolást a Tszt. szerinti olyan távhőtermelő engedélyessel szemben, amely lakossági felhasználókat vagy külön kezelt intézményeket is ellátó távhőszolgáltató számára értékesít távhőt, illetve távhőszolgáltató engedélyesként lakossági felhasználókat vagy külön kezelt intézményeket is ellát távhőszolgáltatással, kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén kezdeményezheti a földgázelosztónál

a)	a távhőtermelő fizetési kötelezettségével 90 napot meghaladó késedelembe esett,

b)	a földgázkereskedő a tartozásról a távhőtermelő engedélyest legalább kétszer értesítette, és

c)	a fizetési haladék adásáról vagy részletfizetésről szóló egyeztetés nem vezetett eredményre.

(2)

Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a távhőtermelő engedélyes első értesítése postai vagy elektronikus úton, második értesítése tértivevényes levélben vagy a távhőtermelő engedélyes általi átvétel igazolására alkalmas egyéb módon történik. Az első és második értesítés elküldése között legalább 15 napnak el kell telnie.

(3)

Ha a földgázellátásból kikapcsolt távhőtermelő engedélyes rendezi valamennyi lejárt tartozását és a 106. § (3) bekezdése szerinti határozatban meghatározott egyéb költségeket is megfizeti, a földgázkereskedő legkésőbb a lejárt tartozások és költségek megfizetésétől számított 24 órán belül köteles kezdeményezni a távhőtermelő engedélyes ellátásba történő ismételt bekapcsolását, e kötelezettség elmulasztása a földgázkereskedő részéről súlyos szerződésszegésnek minősül. A földgázelosztó a földgázkereskedő bekapcsolásra irányuló kezdeményezéséről való tudomásszerzéstől számított 24 órán belül biztosítja a földgázelosztási szolgáltatást.

(4)

A földgázelosztóval szemben fennálló (1) bekezdés szerinti fizetési késedelem esetén a földgázelosztási szolgáltatásból történő kikapcsolásra az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a földgázelosztónak a lejárt tartozás megfizetésétől számított 24 órán belül biztosítania kell a földgázelosztási szolgáltatást.

31. §

Ha a földgázkereskedő nem egyetemes szolgáltatás keretében lakossági fogyasztót is ellát, a 36. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a lakossági fogyasztóval megkötésre kerülő földgáz-kereskedelmi szerződés vonatkozásában, azzal, hogy a szerződés földgázkereskedő általi egyoldalú módosítása közzétételének és az árváltozás bejelentésének módjára és határidejére a kereskedő üzletszabályzatában rögzített előírások az irányadók.

Kereskedőváltás

31/A. §

(1)

Ha a felhasználó földgázkereskedőt kíván váltani, annak lebonyolítását az engedélyesek térítésmentesen végzik, és azzal összefüggésben az engedélyes a felhasználónak, valamint a földgázkereskedők egymásnak díjat nem számíthatnak fel. A kereskedőváltás lebonyolítása céljából a felhasználó megbízása alapján az a földgázkereskedő is eljárhat, akivel a felhasználó az új földgáz-kereskedelmi szerződést megköti.

(2)	A felhasználó a földgáz-kereskedelmi szerződését az abban meghatározott feltételek szerint - a (3) bekezdésre figyelemmel - írásban felmondhatja. A felhasználó földgáz-kereskedelmi szerződésének kereskedőváltás miatti felmondása az elosztóhálózat-használati szerződés hatályát nem érinti.

(3)	Az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő felhasználó a határozatlan időtartamra kötött egyetemes szolgáltatási szerződést 30 napos felmondási idővel, írásban mondhatja fel.

(4)

Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó felmondási jogát időben korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis. A felhasználó és a földgázkereskedő az e törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendeletben, valamint a földgázkereskedő üzletszabályzatában rögzített feltételek betartásával a felmondás feltételeiben megállapodhat, ha az nem befolyásolja az érintett rendszerüzemeltető e törvényben és a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségei teljesítését.

31/B. §

(1)

A földgázkereskedő köteles a felhasználó és - ha a felhasználó megbízásából az új földgázkereskedő jár el - az új földgázkereskedő részére a felmondás kézhezvételtől számított 5 napon belül írásban értesítést küldeni

a)	a felmondás visszaigazolásáról a felhasználási hely egyedi azonosító számának és a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontja feltüntetésével, és a 72. § (6) bekezdése szerinti igazolásokat átadni, vagy

b)	a felmondás benyújtásakor nem teljesített szerződéses feltételekről.

(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a földgázkereskedő a feltételek teljesítése érdekében határidőt biztosít. A felhasználó felmondása a megjelölt szerződési feltételek teljesülésével hatályosul.

(3)

Ha a felhasználó önállóan jár el, köteles az (1) bekezdés a) pontja szerinti értesítést a korábbi kereskedő által kibocsátott utolsó számla másolatával együtt a kézhezvételt követően az új földgázkereskedőnek megfelelő időben eljuttatni a földgázkereskedő (4) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítése érdekében.

(4)

A korábbi földgázkereskedő az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolással egyidejűleg köteles az érintett rendszerüzemeltetőnél bejelenteni az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a kereskedőváltást és a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját. Az új földgázkereskedő az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolás kézhezvételét követően haladéktalanul, de a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját legalább 21 nappal megelőzően az érintett rendszerüzemeltetőnél bejelenti az új földgáz-kereskedelmi szerződés hatálybalépésének időpontját, továbbá a felhasználási hely egyedi azonosító számának alkalmazásával kezdeményezi a rendszerhasználati szerződés megkötését vagy módosítását. A rendszerüzemeltető köteles a kereskedőváltással kapcsolatos rendszerhasználati szerződések megkötését vagy módosítását legkésőbb a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját megelőző 4. napig elvégezni, és a kapacitásadatokról a szállítórendszeri kapacitások átadás-átvételének határideje előtti munkanapig a rendszerhasználó részére tájékoztatást nyújtani, amely határidőről a szállítási rendszerüzemeltető értesíti a rendszerhasználókat és földgázelosztókat.

(5)

Kereskedőváltás esetén az érintett földgázkereskedők az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint egyeztetnek a rendszerüzemeltetőkkel a felhasználó ellátása érdekében lekötött gázátadó állomási és elosztói kiadási ponti kapacitások földgázkereskedők közötti átadásának részletes feltételeiről. Az engedélyesek kötelesek az egyeztetéseket úgy lefolytatni, hogy a kereskedőváltás az igénybejelentéstől számított legkésőbb 30 napon belül megtörténjen. Az egyeztetések eredménytelensége esetén a felhasználó a Hivatalhoz fordulhat, és kezdeményezheti a kapacitásátadásról történő döntést. A Hivatal 15 napon belül dönt a kapacitáslekötésekről.

31/C. §

(1)

Az érintett rendszerüzemeltető köteles a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a kereskedőváltással kapcsolatban meghatározott feladatait a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontjáig teljesíteni. A földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésétől számított 20 napon belül a korábbi földgázkereskedő a felhasználóval és az új földgázkereskedővel egyeztetve köteles végszámlát kibocsátani. A kereskedőváltással érintett földgázkereskedők és a felhasználó kötelesek egymással és az érintett rendszerüzemeltetőkkel együttműködni.

(2)

A határozott időre kötött földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnése esetén - ha a felhasználó a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének napját követő napi hatállyal másik földgázkereskedővel szerződést köt - akkor a kereskedőváltásnak a határozott idejű szerződés megszűnését követő nappal történő végrehajtása érdekében az új szerződés megkötését legalább a határozott idejű szerződés megszűnését 30 nappal megelőzően köteles a földgázkereskedőnek bejelenteni. Ebben az esetben a 31/A. § (1) és (4) bekezdése, a 31/B. § (1) bekezdés a) pontja, (3) és (4) bekezdése, valamint a 31/C. § (1) bekezdése szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a 31/B. § (1) bekezdés a) pontjában a felmondás visszaigazolása alatt az e bekezdés szerinti bejelentést kell érteni.

(3)

Ha a felhasználó a (2) bekezdés szerinti határidőt elmulasztja, a földgázkereskedő és a rendszerüzemeltető - a 31/A-31/C. § szerinti határidők betartása esetén - nem felel azért, hogy a kereskedőváltás a határozott idejű földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnését követő nappal nem kerül végrehajtásra.

(4)

Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztó földgáz-kereskedelmi szerződése megszűnését követően ismét egyetemes szolgáltatást kíván igénybe venni, az egyetemes szolgáltató jogosult a felhasználótól a földgázkereskedő arra vonatkozó igazolását kérni, hogy a földgáz-kereskedelmi szerződése nem a nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg. A földgázkereskedő köteles az igazolást - a feltételek fennállása esetén - az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztó kérésére kiállítani.

(5)

Ha a földgázkereskedő megtagadta az igazolás kiadását, mert az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztóval kötött szerződés nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg, az egyetemes szolgáltató jogosult az egyetemes szolgáltatási szerződés megkötésének feltételeként pénzügyi biztosítékot kérni, amelynek összegét a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza.

(6)

Ha az egyetemes szolgáltatási szerződés megszűnése esetén a felhasználó a szerződésből eredő elszámolási és fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget, és a felhasználó azonos felhasználási helyen ismételten egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését kezdeményezi, az egyetemes szolgáltató jogosult az új egyetemes szolgáltatási szerződés megkötését a korábbi jogviszony alapján fennálló, el nem évült követelésből származó elszámolási és fizetési kötelezettség teljesítéséhez kötni.

Egyetemes szolgáltatás

32. §

(1)

Egyetemes szolgáltatást a működési engedélyben meghatározott szolgáltatási területen az egyetemes szolgáltatói engedélyes végezhet. Az egyetemes szolgáltató olyan földgázkereskedő, amely az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat - igényük esetén - egyetemes szolgáltatással látja el. Egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a lakossági fogyasztó és a 20 m3/óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező egyéb felhasználó, valamint az önkormányzati bérlakásban élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig a helyi önkormányzat.

(2)	Ha e törvény ettől eltérően nem rendelkezik, az egyetemes szolgáltatót az e törvényben és a külön jogszabályban a földgázkereskedőre vonatkozóan meghatározott jogok illetik és kötelezettségek terhelik.

33. §

(1)

Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt a Hivatal az engedély iránti kérelemben megjelölt szolgáltatási területre adja ki, ha a kérelmező az e törvényben, és a külön jogszabályokban foglalt feltételeket teljesíti. Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek kiadása során a Hivatal biztosítja, hogy a földgázellátásba bekapcsolt valamennyi település, településrész, terület egyetemes szolgáltatással lefedett legyen.

(2)

Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó működési engedély az ország egész területére vagy annak meghatározott területi egységére, határozatlan időre adható ki. Jelen bekezdés alkalmazása szempontjából a legkisebb területi egységet külön jogszabály határozza meg. Egy területi egységre több egyetemes szolgáltatói engedély is kiadható.

34. §

(1)

Az egyetemes szolgáltatót a működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területen lévő egyetemes szolgáltatást igénylő jogosultak tekintetében - az e törvény szerinti feltételekkel - egyetemes szolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyetemes szolgáltató köteles az új felhasználók esetében a szerződéskötési szándék bejelentésétől számított 30 napon belül az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóval a szerződést megkötni, és a szerződésben meghatározott időponttól a szolgáltatás nyújtását megkezdeni, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó már csatlakozott a szállító- vagy az elosztóvezetékhez és a felhasználó átadta a kapacitás lekötésének a jogát az egyetemes szolgáltatónak.

(2)	Az egyetemes szolgáltatási szerződés alapján az egyetemes szolgáltató köteles az (1) bekezdésben meghatározott időponttól kezdődően az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak folyamatosan földgázt értékesíteni, a felhasználó pedig ennek ellenértékét rendszeresen megfizetni.

35. §

Az egyetemes szolgáltató által kötött egyetemes szolgáltatási szerződés alapján az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozik:

a)	a külön jogszabályban meghatározott típusú termékcsomagok és árszabások alapján biztosított földgázellátás,

36. §

(1)

Az egyetemes szolgáltatási szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)	a szerződő felek megnevezése, természetes személy esetén a nevének, a születési helyének és idejének, az anyja nevének, a lakcímének, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának, adószámának feltüntetésével,

b)	a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja,

a nyújtott szolgáltatások megnevezése, azoknak a jogszabályban foglalt rendelkezésekkel összhangban felajánlott minőségi színvonala, valamint az ettől eltérő színvonalú szolgáltatás jogkövetkezménye, ideértve az arra való hivatkozást is, hogy az eltérő színvonalú szolgáltatás miatt fizetendő kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól,

d)	a szolgáltatásnak a szerződés megkötésekor érvényes ára,

e)	a számlázási és fizetési mód, a leolvasási, az elszámolási és a számlázási időszakok,

f)	a szerződés időtartama,

g)	a szerződés meghosszabbításának, megszüntetésének, felmondásának feltételei,

h)	a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei, különös tekintettel a szolgáltatásból való kikapcsolás részletes feltételeire,

a lakossági fogyasztó, illetve egyéb felhasználók panaszai benyújtásának és ügyintézésének lehetőségéről, módjáról és határidejéről való tájékoztatás, valamint a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott, a fogyasztói jogvita egyezségen alapuló rendezésének megkísérlésére, továbbá ennek eredménytelensége esetén az ügy eldöntésére irányuló eljárások kezdeményezésének módja és feltételei, továbbá

j)	a külön díj ellenében végzett szolgáltatások megnevezése és feltételei,

k)	annak a földgázelosztónak a megnevezése, székhelye, amelynek rendszeréhez a felhasználó közvetve vagy közvetlenül csatlakozik,

l)	arra vonatkozó megbízás, hogy a földgázkereskedő a rendszerüzemeltetőkkel a szükséges rendszerhasználati, valamint - a felhasználó erre vonatkozó szándéka esetén - az elosztóhálózat-használati szerződéseket megkösse,

m)	az egyetemes szolgáltató ügyfélszolgálati irodájának és az adott területre működési engedéllyel rendelkező földgázelosztó ügyfélszolgálati irodájának elérhetősége,

n)	a felhasználási hely és a csatlakozási pont megjelölése,

o)	a szolgáltatott földgáz minőségi jellemzői,

p)	a vásárolt és a lekötött kapacitás mértéke,

q)	a szerződött szolgáltatásért fizetendő díj meghatározásának módja.

(2)

Az egyetemes szolgáltató köteles az egyetemes szolgáltatási szerződés üzletszabályzatban meghatározott, általa egyoldalúan változtatható feltételeinek várható módosítása esetén, azok hatálybalépése előtt legalább 30 nappal

b)	a módosítást az ügyfélszolgálati irodákban és honlapján közzétenni,

c)	az érintett felhasználókat a tervezett módosítás tartalmáról, valamint a szerződés felmondásának lehetőségéről írásban értesíteni.

38. §

(3)	Az egyetemes szolgáltatási szerződés létrejöttének és megszűnésének módját, a szerződésszegés és a szerződés nélküli vételezés eseteit és jogkövetkezményeit a Kormány rendeletben, és - ezzel összhangban - az engedélyes az üzletszabályzatában határozza meg.

(4)	Az egyetemes szolgáltatási szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint a jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg.

39. §

Az egyetemes szolgáltatás megkezdésének és a tevékenység folytatásának feltétele, hogy az engedélyes rendelkezzen vagy a 141/A. § vagy 141/J. § szerinti forrásszerződéssel vagy legalább a következő 3 gázévre a szolgáltatási területén lévő - általa ellátott - egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátás biztonsági szintje figyelembevételével megállapított adott gázévi gázfogyasztásnak megfelelő, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékű, kereskedelmi szerződésben lekötött földgázforrással vagy forrásopcióval, földgáztárolói földgázkészlettel. Az egyetemes szolgáltatók kötelesek a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a Hivatal felé igazolni a források rendelkezésre állását.

40. §

Az egyetemes szolgáltatást nyújtani szándékozó részére a földgázelosztó az engedélykérelem benyújtását megelőzően és kizárólag ebből a célból, a 39. §-ban előírtak teljesítéséhez köteles a gázforgalomról adatot, információt biztosítani.

Végső menedékes szolgáltatás

41. §

(1)

Ha a felhasználókat ellátó földgázkereskedő gazdasági-pénzügyi helyzetének, földgázbeszerzésének vagy rendszerhasználatának ellehetetlenülése következtében a felhasználók földgázzal történő ellátása veszélybe kerül, az érintett felhasználók földgázellátását a végső menedékes földgázkereskedő kijelöléséig - a végső menedékes szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - a biztonsági földgázkészletből kell biztosítani.

(1a)	Az (1) bekezdés szerinti kijelölést követően a végső menedékes földgázkereskedő biztosítja a Tszt. 20. § (1a) bekezdésében foglaltak alapján a távhőtermelők kivételével a felhasználók földgázellátását.

(2)	A kijelölés legfeljebb kormányrendeletben meghatározott időtartamra hatályos, azonban a kijelölés az időtartam lejártát megelőzően hatályát veszti, ha a kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülnek.

(2a)	A földgázkereskedő engedélye felfüggesztéséről szóló határozatát és a végső menedékes kijelöléséről szóló határozatát a Hivatal írásban és közhírré tétel útján közli.

(3)

A végső menedékes kijelölését követően a Hivatal a korábbi földgázkereskedő engedélyét visszavonja a földgáz végső menedékes szolgáltatásról és a földgázkereskedő működésének lehetetlenülése esetén a felhasználók földgázellátását veszélyeztető helyzet fennállása következtében alkalmazandó eljárásról szóló kormányrendeletben szabályozott esetben.

42. §

Annak érdekében, hogy a végső menedékes szolgáltatás időben biztosítható legyen, a Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a földgázkereskedők földgázpiaci tevékenységét. A földgázkereskedők kötelesek az ehhez szükséges - a Hivatal által előírt - adatokat szolgáltatni.

43. §

A végső menedékes szolgáltatásra vonatkozó részletes rendelkezéseket, a kijelölést, a végső menedékes szolgáltatási szerződés tartalmát, megszűnésének eseteit, valamint a kijelölési eljárás szabályait a Kormány - a csődeljárásról és felszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) rendelkezéseivel összhangban - rendeletben szabályozza.

44. §

A végső menedékes kereskedő tevékenységére - eltérő rendelkezés hiányában - az egyetemes szolgáltatásra és a kereskedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

45. §

(1)	A végső menedékes szolgáltatás jogintézményének alkalmazhatósága érdekében a földgázkereskedők esetében a Csődtv.-t az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)

A földgázkereskedő vezetője a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg, illetve a hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás esetén a bíróság által küldött értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt.

(3)	A bíróság a földgázkereskedő adóssal szembeni felszámolási eljárásnak a Csődtv. 22. §-ának (2) bekezdése szerinti hivatalból történő megindítása esetén az eljárás megindításával egyidejűleg tájékoztatja a Hivatalt.

(4)	A bíróság a földgázkereskedő adós felszámolásának elrendeléséről a Csődtv. 29. §-ában felsoroltakon kívül a Hivatalt is értesíti.

(5)

A felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47. §-ának (1) bekezdésében meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a földgázkereskedő adós felhasználókkal kötött földgáz kereskedelmi szerződései, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződések tekintetében. A felhasználókkal kötött földgáz kereskedelmi szerződések, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződések felmondására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6)

A felszámoló a földgázkereskedő adós vagyonának a Csődtv. 48. §-a szerinti nem pénzbeli betétként történő rendelkezésre bocsátására, valamint a Csődtv. 49. §-a szerinti értékesítésére vonatkozó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben az nem veszélyezteti a felhasználók földgáz ellátását vagy az ahhoz szükséges eszközrendszer és földgázmennyiség rendelkezésre állását.

(7)	A földgázt értékesítő engedélyes adós egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött földgáz-értékesítési szerződéseinek teljesítéséhez szükséges szerződésekből eredő költségek a Csődtv. értelmében az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségnek tekintendők.

Szervezett földgázpiac

46. §

(2)

A szervezett földgázpiacon a kereskedési platform vagy egyensúlyozó platform azon tagja köthet ügyletet, aki

a)	megfelel a szervezett földgázpiaci szabályzatban előírt feltételeknek, és

az ügyletkötési tevékenység megkezdését megelőzően szerződést kötött

ba)	a szervezett földgázpiaci engedélyessel a kereskedésben történő részvételre, és

bb)	az elszámolást végző szervezettel az ügyletek elszámolására.

(3)

A szervezett földgázpiacon a kereskedésben résztvevők száma nem korlátozható. Ha a kereskedésben részt venni kívánó piaci szereplő a jogszabályban, az ÜKSZ-ben és a szervezett földgázpiaci szabályzatban előírt feltételeket teljesíti, a szervezett földgázpiaci engedélyes a részvételre irányuló szerződéskötést nem tagadhatja meg.

47. §

(1)	A szervezett földgázpiaci engedélyes az adásvételek lebonyolítását elektronikus felületen folyamatosan biztosító kereskedési rendszert üzemeltet, amelyhez a 46. § (2) bekezdés szerinti résztvevők jogosultak hozzáférni.

(2)

A szervezett földgázpiacot működtető engedélyes köteles az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését biztosítani. A működés feltételeit, valamint az adás-vételi ügyletben résztvevők jogait és kötelezettségeit külön jogszabály tartalmazza. A szervezett földgázpiaci tevékenységnek a piaci szereplők számára átláthatónak és diszkriminációmentesnek kell lennie.

48. §

(1)	A szervezett földgázpiacot működtető részvénytársaságban egy részvényes tulajdoni hányada vagy szavazatainak száma - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének vagy a leadható szavazatok számának 10%-át.

(2)	A szervezett földgázpiacot működtető részvénytársaságban az e törvény szerinti engedélyes tulajdoni hányadainak vagy szavazatainak (3) bekezdés szerint számított összege nem érheti el a társaság alaptőkéjének vagy a leadható szavazatok számának 50%-át.

(3)

Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott hányad számítása során a részvényes tulajdoni hányadának vagy szavazati arányának a részvényes és kapcsolt vállalkozásai tulajdoni hányadainak vagy szavazatainak összegét kell tekinteni. Tulajdoni hányad a tulajdonolt részvények névértéke összegének a társaság alaptőkéjéhez viszonyított százalékos formában kifejezett aránya.

(4)

Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat a rendszerirányítást végző szállítási rendszerüzemeltetőre és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXVI. törvény szerinti átviteli rendszerirányítóra|20130101]2007. évi LXXXVI. törvény[/link] szerinti átviteli rendszerirányítóra és annak Sztv. szerinti leányvállalatára nem kell alkalmazni.

48/A. §

(1)	A szervezett földgázpiaci engedélyes - az ÜKSZ rendelkezéseivel összhangban - szervezett földgázpiaci szabályzatot készít, és jóváhagyásra benyújtja a Hivatalhoz.

(2)	A szervezett földgázpiaci engedélyes kötelező adatszolgáltatására és az adatok, információk közzétételére vonatkozó szabályokat a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet, valamint a működési engedély tartalmazza.

(3)

A szervezett földgázpiaci engedélyes vagy a szervezett földgázpiaci engedélyesnek szolgáltatást nyújtó harmadik személy e törvény szerinti földgáz-kereskedelmi, földgáztárolási, földgázelosztási, egyablakos kapacitásértékesítői tevékenységet, valamint a harmadik személy e törvény szerinti szervezett földgázpiac működtetési tevékenységet nem folytathat.

48/B. §

A szervezett földgázpiacon kizárólag a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 7. cikk (2) bekezdése szerinti azonnali ügylet köthető.

49. §

Vészhelyzeti szint elrendelése esetén, legfeljebb annak időtartamára a Hivatal jogosult a szervezett földgázpiacon folyó kereskedést felfüggeszteni.

Vezetékes PB-gáz szolgáltatás

50. §

(1)	A vezetékes PB-gáz szolgáltató a működési engedélyében meghatározott településeken, településrészeken, területeken a PB-gázzal a vele szerződést kötő felhasználók részére gázelosztási szolgáltatást és gázértékesítést végez.

(2)	A vezetékes PB-gáz szolgáltatót a vele szerződést kötő felhasználók tekintetében ellátási kötelezettség terheli.

51. §

(1)

A vezetékes PB-gáz szolgáltatási tevékenység gyakorlásához a gázszolgáltatónak rendelkeznie kell az elosztóvezeték hálózat többségi tulajdonával - amely esetben a gázszolgáltató által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyvszerinti értékét kell figyelembe venni - vagy érvényes üzemeltetési szerződéssel.

(2)	A vezetékes PB-gáz szolgáltatónak rendelkeznie kell adatforgalmi és információs rendszerrel, mérő- és adatátviteli eszközökkel, az elosztóvezetékek folyamatos felügyeletét ellátó, valamint a karbantartást és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel.

52. §

A PB-gáz szolgáltató

a)	elosztási tevékenységére a földgázelosztásra,

b)	értékesítési tevékenységére a földgáz-kereskedelemre,

c)	ügyfélszolgálatai tekintetében a földgázkereskedőre

vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az e törvényben és végrehajtási rendeletében foglaltak szerint.

Egyablakos kapacitásértékesítés

53. §

(1)	Az egyablakos kapacitásértékesítő a működési engedélyében meghatározottak szerint jogosult az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezetéken kapacitást értékesíteni.

(2)	Az együttműködő földgázrendszerhez csatlakozó egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték üzemeltetője köteles betartani a földgázellátási válsághelyzet kezelésére vonatkozó szabályokat és utasításokat.

54. §

(1)	Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyarország államhatárán belüli szakaszán az együttműködő földgázrendszerrel való kapcsolódási pontjainak technikai és szabad kapacitását a kapcsolódó rendszerüzemeltetővel közösen kell meghatározni.

(1a)

Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték és az együttműködő földgázrendszer kapcsolódási pontjait a két rendszer közötti rendszer-összekötési pontnak kell tekinteni. A lekötött, de fel nem használt kapacitás értékesítésére a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak irányadók.

(2)

Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyarország államhatárán belüli szakaszának tulajdonosa Magyarország államhatárán belüli vezetékszakasz kapacitását kizárólag az egyablakos kapacitás értékesítő részére adhatja el vagy adhatja át, az e tárgyban a Hivatal által, a 85. § alapján kiadott felmentésben foglaltaknak megfelelően. Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyarország államhatárán belüli szakaszán lévő kapacitásra a felmentésében meghatározott mértékig nem vonatkoznak az e törvényben szabályozott hozzáférési, árszabályozási és árfelügyeleti szabályok.

(3)	Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték és az együttműködő földgázrendszer kapcsolódása esetén az egyablakos kapacitásértékesítő és a csatlakozó rendszerüzemeltetők kötelesek együttműködési szerződést kötni.

A Hivatal az 55. § (1) bekezdése szerinti piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a hatékony és a fenntartható verseny előmozdítása, valamint a felhasználói érdekek védelme érvényesítéséhez szükséges mértékben

III. FEJEZET
A FÖLDGÁZPIACI VERSENY ELŐSEGÍTÉSE

A földgázpiacok nyomon követése

55. §

(1)	A Hivatal a hatékony és fenntartható verseny előmozdítása és fenntartása érdekében nyomon követi a földgázpiacokat.

(2)

A nyomon követés keretében a Hivatal elemzi a rendelkezésére álló adatokat, továbbá jogosult

a)	adatot, információt, tájékoztatást kérni az engedélyestől, az engedélyes alkalmazásában álló személyektől;

b)	betekinteni az engedélyes birtokában lévő iratokba, azokról másolatot, kivonatot készíteni;

c)	helyszíni vizsgálatot folytatni az engedélyesnél;

d)	olyan, engedélyesnek nem minősülő vállalkozástól adatot, tájékoztatást kérni, amelynél a piacok nyomon követéséhez szükséges adat megtalálható.

(3)	Ha a (2) bekezdés alapján megkeresett engedélyes vagy engedélyesnek nem minősülő vállalkozás nem működik együtt a Hivatallal, a Hivatal az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható.

Jelentős piaci erő eljárás

56. §

(1)

A Hivatal jelentős piaci erő eljárást folytat le, ha olyan körülmény jut a tudomására, amely arra utal, hogy a verseny valamely piacon azért nem kellően hatékony, mert az adott piacon egy vagy több piaci szereplő olyan piaci erőfölénnyel bír, vagy a piaci folyamatok alapján a jövőben olyan piaci erőfölénnyel bírhat, amely alkalmas a versenyt akadályozó, korlátozó vagy torzító magatartás kifejtésére.

(2)

A Hivatal a lefolytatott jelentős piaci erő eljárás alapján a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesre vagy az érintett piac egészére tekintettel az általa azonosított piacműködtetőre olyan indokolt és arányos mértékű kötelezettséget szab ki, amely előmozdítja a hatékony verseny kialakulását és fenntartását. Ilyen kötelezettség lehet különösen:

a)	nyilvános és átlátható módon történő értékesítésnek;

b)	árkorlát alkalmazásának;

c)	költségalapú árképzésnek;

d)	ajánlatadási kötelezettségnek;

e)	megkülönböztetésmentes szerződési feltételek alkalmazásának előírása.

(3)	A Hivatal a jelentős piaci erő eljárásokban együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal.

(4)	Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a Gazdasági Versenyhivatal jogszabályban meghatározott hatásköreit.

57. §

(1)	Ha a Hivatal megállapítja a jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megsértését, akkor az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki, és szükség esetén felszólítja az engedélyest a jogszerű állapot helyreállítására.

(2)	Ha a kötelezett a kötelezettségét a bírság kiszabása ellenére továbbra sem teljesíti, a bírság ismételten kiszabható.

(3)	Ha a bírság ismételt kiszabása ellenére sem teljesíti a kötelezett a kötelezettségét, akkor a Hivatal visszavonhatja az engedélyét.

(4)	Nem indítható eljárás jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megszegésének megállapítására, ha a kötelezettség megszegésétől számított öt év eltelt.

III/A. FEJEZET
A NAGYKERESKEDELMI ENERGIAPIACOK INTEGRITÁSÁVAL ÉS ÁTLÁTHATÓSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

Általános szabályok

61/B. §

(1)

E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nagykereskedelmi energiatermékkel összefüggő, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott cselekményre, amely

a)	Magyarország területén valósul meg, vagy

b)	külföldön valósul meg, de hatása Magyarország területén érvényesülhet.

(2)

Az e fejezetben használt fogalmakat a 3. §, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok, európai uniós jogi rendelkezések és a 2019/942/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (a továbbiakban: ACER) által kiadott kötelező erejű rendelkezések szerint kell értelmezni.

(3)	Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a XII. Fejezet szerinti eljárásokat.

61/C. §

(1)	A Hivatal a 61/F. § szerinti ellenőrzési eljárás és a 61/G-61/I. § szerinti nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3-5., 8-9. és 15. cikke szerinti kötelezettség teljesítését.

(2)	A Hivatal az (1) bekezdés szerinti eljárás során jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

(3)

A Hivatal - a 61/B. § (1) bekezdésében meghatározott cselekmény ellenőrzési vagy nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás során történő vizsgálata, valamint a 61/B. § (1) bekezdésében meghatározott cselekménnyel összefüggő vagy ezt megalapozó cselekmények vizsgálata céljából - jogosult az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti védett adat megismerésére és és kezeli a cselekménnyel közvetlenül összefüggő személyes adatokat.

(4)	A Hivatal a személyes adatot az (5) bekezdésben meghatározott időtartam elteltéig, az eljárás megindítása esetén az eljárást lezáró határozat véglegessé válásától számított 5 évig kezeli.

(5)	A Hivatal e fejezetben szabályozott eljárása a tilalom megszegésétől, illetve a kötelezettség elmulasztásától számított 5 éven belül indítható meg.

61/D. §

(1)

Ha az e fejezetben szabályozott eljárás során a Hivatal azt állapítja meg, hogy az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kötelezett az előírásoknak nem vagy nem megfelelően tesz eleget, és

az előírásoknak való megfelelés utólag biztosítható, akkor

aa)	a jogkövetkezményre való utalás mellett felszólítja az előírások betartására, és

ab)	ha az aa) pont szerinti felszólításnak a kötelezett határidőben nem tett eleget, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki, vagy

b)	az előírásoknak való megfelelés utólag nem biztosítható, akkor a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki.

(2)	Bírság kiszabása során a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A bennfentes információkra vonatkozó közzétételi kötelezettség

61/E. §

(1)

Az a piaci szereplő, amelyet az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatal vesz nyilvántartásba, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségének a bennfentes információ - szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett - honlapra (a továbbiakban: közzétételi honlap) történő feltöltésével tesz eleget.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti piaci szereplő a közzétételi kötelezettségét az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (4)-(7) bekezdésére figyelemmel teljesíti.

(3)	A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a Hivatal részére a közzétételi honlaphoz folyamatos hozzáférést biztosít.

(4)	Az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése tekintetében az (1)-(2) bekezdés alkalmazandó.

(5)	A Hivatal az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (4) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségének a bennfentes információ szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett honlapra történő feltöltésével tesz eleget.

(6)	A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a közzétett bennfentes információ tartalmáért nem felel.

(7)	A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a közzétett bennfentes információ módosítására nem jogosult.

(8)	A bennfentes információ közzétételének részletszabályait miniszteri rendelet határozza meg.

(9)	A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a bennfentes információ közzétételére szolgáló honlap (a továbbiakban: közzétételi honlap) működtetése érdekében szabályzatot készít. A szabályzatot a Hivatal hagyja jóvá.

(10)

A (9) bekezdés szerinti szabályzat legalább

a)	a kidolgozásának, egyeztetésének, módosításának rendjét;

b)	a közzétételi honlap igénybevételéhez szükséges regisztráció rendjét;

az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatalnál történő nyilvántartásba vételre kötelezett piaci szereplő által a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes részére fizetendő, a közzétételi honlap fejlesztésével és működtetésével kapcsolatban felmerült költségeknek megfelelő mértékű hozzájárulás legmagasabb összegét és megfizetésének módját;

d)	a közzétételi honlap működtetése során alkalmazandó, adatkezelésre, adatbiztonságra vonatkozó rendelkezéseket;

e)	a közzétételi honlappal kapcsolatos műszaki, funkcionális követelményeket

tartalmazza.

Az ellenőrzési eljárás

61/F. §

(1)

A Hivatal ellenőrzi az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

a)	3. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerinti jelentéstételi kötelezettség,

b)	8. cikk (1)-(4) bekezdése szerinti, nagykereskedelmi energiapiacokon megvalósuló ügyletekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettség,

c)	8. cikk (5) bekezdése szerinti információ-szolgáltatási kötelezettség,

d)	9. cikk (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétel,

e)	15. cikke szerinti értesítési kötelezettség, valamint a piaci visszaélések azonosítására vonatkozó eredményes intézkedések és eljárások kialakítására és fenntartására vonatkozó kötelezettség és

f)	4. cikk (2) bekezdés szerinti információátadási kötelezettség

teljesítését.

(2)	Ha a Hivatal az ellenőrzési eljárás hatálya alá tartozó előírás megsértését a 61/G-61/I. § szerinti nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárása során észleli, az eljárás lefolytatására és az alkalmazható intézkedésekre az ellenőrzési eljárás szabályai irányadóak.

(3)	Ha az ellenőrzési eljárás hatálya alá tartozó a kötelezettségét a bírság kiszabása ellenére továbbra sem teljesíti, a bírság ismételten kiszabható. Bírság ismételt kiszabása esetén a 61/D. § (2) bekezdése alkalmazandó.

(4)

A piaci szereplő vagy a nevében eljáró, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (4) bekezdés b)-f) pontja szerinti személy vagy hatóság az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (1) bekezdésében foglalt, a nagykereskedelmi energiapiacokon megvalósuló ügyletekkel kapcsolatos információkat a Hivatal részére is megküldi.

A nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás

61/G. §

(1)

A Hivatal nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálja az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

a)	3. cikke szerinti bennfentes kereskedelemre vonatkozó tilalom,

b)	4. cikke szerinti bennfentes információ közzétételére vonatkozó kötelezettség, és

c)	5. cikke szerinti, a piaci manipulációra és a piaci manipuláció megkísérlésére vonatkozó tilalom

megsértését.

(2)

A Hivatal a 61/B. § (1) bekezdése szerinti cselekmények vizsgálata céljából kezeli az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó,

a)	a számlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával,

b)	az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és a hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával

kapcsolatos adatokat.

(3)

A Hivatal feladatának ellátása érdekében kezeli a (2) bekezdés alapján felmerült, a nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás szempontjából valószínűsíthetően további bizonyítékokkal rendelkező természetes személy beazonosításához szükséges személyes adatokat, így családi és utónevét, születési nevét és lakcímét.

(4)	A (2)-(3) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Hivatal köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges.

(5)	A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Hivatal a (4) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.

(6)	A Hivatalnak az elektronikusan vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő, a nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges lekérdezése tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

61/H. §

Ha a Hivatal a 61/G. § (1) bekezdése szerinti tilalmak megsértését ellenőrzési eljárás során észleli, az eljárás lefolytatására és az alkalmazható intézkedésekre a nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás szabályai irányadóak.

61/I. §

Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 61/G. § (1) bekezdése szerinti tilalmak megsértése is megvalósult, a Hivatal valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat.

III/B. FEJEZET
ENERGETIKAI INNOVÁCIÓK TÁMOGATÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

Energetikai szabályozási tesztkörnyezet

61/J. §

(1)

A Hivatal energetikai szabályozási tesztkörnyezetet működtethet, amelynek célja, hogy ösztönözze és támogassa olyan energetikai innovációs teljesítmények elterjedését, piacra lépését, amelyek elősegíthetik a földgáz- infrastruktúra fenntarthatóságának, költséghatékony működtetésének, a fogyasztói igények megfelelő ellátásának vagy az ellátásbiztonság növelését, továbbá a hidrogén betáplálását a működő földgáz-infrastruktúrába, valamint a tiszta hidrogénhálózatoknak a működő földgáz-infrastruktúrán alapuló fejlesztését, fejlődését.

(2)	E fejezet alkalmazásában energetikai innovációs teljesítmény bármely olyan műszakilag és üzletileg megalapozott termék, szolgáltatás, technológia, üzleti modell vagy más újítás létrehozása, vagy hazai átvétele, ami Magyarországon még nem terjedt el.

(3)

Az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételre irányuló kérelmet a Hivatal határozatban bírálja el az e törvény és a Hivatal elnöke által kiadott rendeletben meghatározott szabályok alapján. A Hivatal az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételt akkor engedélyezi, ha a kérelemben foglalt innovációs teljesítmény megfelel az (1) bekezdésben és - a (4) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel - a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott feltételeknek, továbbá nem veszélyezteti a földgázellátás biztonságát.

(4)

A (3) bekezdés szerinti engedélyezés tekintetében a határozat tartalmazza

a)	a Hivatal elnökének rendeletében, valamint a Hivatal által jóváhagyott szabályzatokban előírt egyes rendelkezésektől való - a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott - eltérés engedélyezését, az eltérés időbeli, tárgyi és területi hatályát, valamint

b)	a kérelmező azon kötelezettségét, hogy a Hivatal elnökének rendeletében és a Hivatal által jóváhagyott szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak alapján, a határozatban foglalt eltérésekkel tegyen eleget.

(5)	Az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételt a Hivatal legfeljebb 36 hónapra engedélyezi, ami kérelemre, indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb további 36 hónappal meghosszabbítható, ha a (3) bekezdésben foglalt feltételek továbbra is fennállnak.

(6)

Az engedélyt a Hivatal visszavonja, ha megállapítja, hogy

a)	az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben résztvevő megsértette a (3) bekezdés szerinti határozatban foglaltakat vagy

b)	a (3) bekezdésben foglalt feltételek már nem állnak fenn.

(7)	Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a 142. §-ban szabályozott mintaprojekteket.

IV. FEJEZET
FELHASZNÁLÓK, FOGYASZTÓVÉDELEM

A felhasználók jogai, felhasználói panaszok

62. §

(1)

Minden felhasználó jogosult az e törvényben, külön jogszabályban, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, az üzletszabályzatokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban előírt minőségben, átlátható, összehasonlítható, ésszerű, a felhasználó által igénybe vett földgázfogyasztáshoz igazodó pénzügyi és műszaki feltételek szerint csatlakozási szerződés alapján szállító- és elosztóvezetékhez csatlakozni, ha a felhasználó vállalja a csatlakozásra és a rendszerhasználatra külön jogszabályban előírt műszaki-gazdasági feltételeket.

(2)

A felhasználó a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint jogosult:

a)	a földgázkereskedőtől,

b)	a földgáztermelőtől - saját termelése mértékéig -,

c)	a szervezett földgáz piacon,

d)	a földgáz határon keresztül történő beszállítása útján saját fogyasztására földgázt vásárolni.

(3)	A felhasználási helyet a vásárolt kapacitás mindaddig megilleti, amíg a felhasználási hely tulajdonosa arról írásban le nem mond. A vásárolt kapacitás feletti rendelkezés joga a felhasználási hely átruházásával átszáll az új tulajdonosra.

(4)	A vásárolt kapacitás tulajdonosa az igénybe nem vett vásárolt kapacitás mértékéig a kapacitáslekötési jogot írásbeli szerződéssel az adott felhasználási helyen más felhasználónak az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint átadhatja.

63. §

(1)	A földgázkereskedő - a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására, orvoslására és tájékoztatására köteles a kapcsolattartást szóbeli és írásbeli ügyintézés keretében biztosítani.

(2)

Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint ügyfélszolgálatot is működtet állandó ügyfélszolgálati irodaként vagy ügyfélszolgálati fiókirodaként (a továbbiakban együtt: ügyfélszolgálat). Az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet és a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza.

(3)

Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő legalább egy ügyfélszolgálatot működtet abban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti régióban (a továbbiakban: régió), ahol az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 15 000-et. Abban a régióban, amelyben a földgázkereskedő által ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 45 000-et, ott a földgázkereskedő legalább két ügyfélszolgálatot működtet, különböző településeken.

(4)	Az egyetemes szolgáltató által működtetett ügyfélszolgálati irodákra a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt rendelkezések az e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazandók.

(5)

Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében - az (1) és (2) bekezdésben és a 63/A. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl - járásonként legalább egy ügyfélszolgálatot működtet. Ha a járásnak csak egy része tartozik az egyetemes szolgáltató működési területéhez, akkor az egyetemes szolgáltató jogosult az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az ügyfélszolgálatot összevontan működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok típusát, minimális számát, az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza. Az egyetemes szolgáltató e kötelezettségének olyan, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben is eleget tehet, amelyet más szolgáltatóval, közszolgáltatóval vagy közfeladatot ellátó jogi személlyel együttműködve tart fenn.

(6)

A földgázelosztó köteles az ügyfélszolgálatok működtetésére telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben azzal, hogy állandó ügyfélszolgálati irodát kell létesítenie a működési engedélyében meghatározott működési területén található minden vármegyeszékhelyen és megyei jogú városban vagy - ha működési területén ilyen város nincs - a legtöbb felhasználóval rendelkező településen.

(7)

Ha a felhasználó elosztóhálózat-használati szerződését a földgázkereskedő a 28/A. § (4) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli,

a)	az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó kereskedő az (1)-(2) bekezdésben meghatározott ügyfélszolgálatokon,

b)	a kizárólag egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználókat ellátó kereskedő az általa meghatározott kapcsolattartási módokon

biztosítja az elosztóhálózat-használattal kapcsolatos ügyintézést is.

63/A. §

(1)

A felhasználói kapcsolattartás szervezetének működési rendjét a kereskedő, továbbá az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő úgy köteles megállapítani, és működése feltételeiről úgy köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a felhasználók jogainak megfelelő érvényesítését. Ezen kötelezettség keretein belül az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő köteles

a)	állandó ügyfélszolgálati irodáját a hét legalább egy napján 20 óráig, a fiókirodáit a hét legalább egy napján 18 óráig nyitva tartani, és

b)	elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a felhasználók számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.

(2)	A felhasználót megilleti az a jog, hogy fogyasztási adataira vonatkozóan a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint térítésmentesen tájékoztatást kapjon az őt ellátó földgázkereskedőtől.

(3)

Az Európai Bizottság által létrehozott, a felhasználói jogokról tájékoztatást nyújtó energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság szükség szerint frissíti a Hivatallal együttműködve. A fogyasztóvédelmi hatóság az energiafogyasztói ellenőrző listát megküldi a földgázkereskedőnek, aki azt honlapján és az ügyfélszolgálati irodában közzéteszi.

63/B. §

(1)

Az engedélyes - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - akkor jogosult a felhasználóval vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentőjével a kapcsolatot elektronikusan tartani, ha azt a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője kéri, vagy ahhoz hozzájárult. Ha a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője az elektronikus kapcsolattartáshoz hozzájárult, az e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője és az engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.

(2)

Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az engedélyes és a felhasználó jogviszonyának vonatkozásában előírt írásbeliség követelményének bármely olyan módon eleget lehet tenni, amellyel a jognyilatkozat változatlan formában és tartalommal megjeleníthető, továbbá a nyilatkozattevő személye és a nyilatkozat megtételének időpontja egyértelműen azonosítható. E követelménynek megfelel az engedélyes által biztosított informatikai felületen rögzített kommunikáció is.

(3)

Ha az írásbeliség követelményének előírása ellenére az írásba foglalás elmaradt, a fél az írásbeliség hiányára nem hivatkozhat, ha

a)	az írásba foglalás elmaradása neki felróható, vagy

b)	a teljesítés elfogadása közvetlenül vagy ráutaló magatartással megtörtént.

(4)	A (3) bekezdés szerinti esetben a felek közötti jogviszony a jogviszonyra irányadó jogszabályok és az engedélyes üzletszabályzata szerinti tartalommal jön létre.

(5)	Az engedélyes az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt, az ügyfélszolgálatán teljesítendő közzétételi, tájékoztatási kötelezettségét elektronikus eszköz útján is teljesítheti.

(6)

A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Tkmtv.) szerinti adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz csatlakozott földgázkereskedő, illetve egyetemes szolgáltató köteles a felhasználó vagy a fizető adatai változásának felhasználó általi bejelentését az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján is fogadni és kezelni. Ha a felhasználó elosztóhálózat-használati szerződését a földgázkereskedő, illetve egyetemes szolgáltató a 28/A. § (4) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, akkor a felhasználó változott adatait továbbítja az érintett földgázelosztónak.

(7)	Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználó rendelkezése alapján átadja a földgázkereskedőnek, illetve egyetemes szolgáltatónak a Tkmtv. 15. § (2) bekezdés a) pontja, b) pont bc)-be) alpontja, valamint 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat.

(8)

A földgázkereskedő, illetve egyetemes szolgáltató a felhasználónak az adatváltozás-kezelési szolgáltatásra történő regisztrációja során a Tkmtv. 15. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja alapján, az adatváltozás- kezelési szolgáltatótól átvett adatait az adatok átvételét követő 60 napon belül összeveti az általa nyilvántartott, a felhasználóra, illetve a fizetőre vonatkozó adatokkal, és eltérés esetén gondoskodik azoknak az átvett adatok szerinti tartalommal történő helyesbítéséről.

63/C. §

(1)	A Hivatal határozatban az engedélyesek tevékenységének minimális minőségi követelményeire és elvárt színvonalára vonatkozó minőségi mutatókat állapít meg.

(2)

A minőségi mutatók köre az alábbiakra terjed ki:

a)	az ellátás megbízhatósága,

b)	az ellátás folyamatossága,

c)	üzembiztonság,

d)	a felhasználókkal történő kapcsolattartás,

e)	földgázminőség mérhető és ellenőrizhető jellemzői, valamint

f)	az egyes engedélyesek által végzett alaptevékenységhez kapcsolódó egyéb jellemző szolgáltatások ellátásának minősége.

(3)

A Hivatal jogosult a felhasználók teljes körére vonatkozó, valamint az egyedi felhasználókkal szemben teljesítendő követelményeket külön-külön, továbbá a követelmények elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókat meghatározni. Az egyedi felhasználókkal szemben teljesítendő követelmények elmulasztása esetére a Hivatal jogosult automatikus, a felhasználó igényérvényesítése hiányában is teljesítendő szankciók meghatározására.

(4)

Az (1) bekezdés szerinti határozat tartalmazza

a)	az engedélyesek adatszolgáltatásának kötelező határidejét, valamint az adatok tartalmára és megbízhatóságára vonatkozó követelményeket,

b)	a követelmények be nem tartása esetén alkalmazható jogkövetkezményeket,

c)	a szankcionálható és a nem szankcionálható mutatókat.

(5)	Az egyedi felhasználókat érintő mutatók be nem tartása az érintett felhasználókkal szemben szerződésszegésnek minősül, amelynek jogkövetkezményét a Hivatal állapítja meg.

Eljárás a felhasználókkal szembeni jogsértésekkel kapcsolatban

64. §

(1)

Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a földgázellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó, jogszabályban és az engedélyesek üzletszabályzatában foglalt rendelkezések, lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén - a Hivatal a 127. § m) pontja szerinti hatáskörének tiszteletben tartása mellett - a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(2)

A 36. § (2) bekezdésében, valamint a 104. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult. A hatóság eljárására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénybeni meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(3a)

A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglalt jogkövetkezményeken kívül - jogsértés megállapítása esetén - az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:

a)	az engedélyes üzletszabályzatában foglaltak betartására kötelezés,

b)	az engedélyes olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása vagy a jogkövetkezmény alkalmazásának és érvényesítésének megtiltása, és

c)	amennyiben a felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.

(3b)

A 64. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a lakossági fogyasztók elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a földgázellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén is a Hivatal jár el, ha azok szerződés nélküli vételezéssel, szabálytalan vételezéssel vagy ezek jogkövetkezményeivel is kapcsolatosak.

(4)	A felhasználóknak az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszai ügyében - az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Hivatal jár el. A Hivatal az eljárása során a (3a) bekezdés, valamint a 119. § szerinti jogkövetkezményeket együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

(5)	A felhasználó köteles panaszával - a hatósági eljárást megelőzően - igazolható módon az engedélyeshez fordulni.

(6)

A panaszeljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(7)

Ha a panaszeljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltak egésze vagy annak egy része tekintetében

a)	a Hivatal előtt az engedélyessel szemben a kérelemben foglaltak kapcsán már hivatalból hatósági eljárás volt vagy van folyamatban, vagy

b)	a Hivatal a kérelem szerinti engedélyes magatartását - a kérelemben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett - már elbírálta,

a Hivatal a kérelmet ezekre nézve visszautasíthatja, az eljárást megszüntetheti, egyben a korábbi eljárásban hozott döntésének ügyszámáról és a döntés tartalmáról az ügyfelet tájékoztatja.

(8)

A Hivatal a panaszeljárásában - ha az a felhasználók jogi vagy vagyoni érdekeinek védelme érdekében indokolt - a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését. A Hivatal e végzését soron kívül hozza meg.

A földgázellátásból történő kikapcsolás alóli mentesség

64/A. §

(1)

Kormányrendeletben meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, köznevelési vagy szakképző intézmény (a továbbiakban: közintézményi felhasználó) kezdeményezheti a földgázkereskedőnél és a földgázelosztónál a földgázellátásból fizetési késedelem miatt történő kikapcsolás alóli mentesség (a továbbiakban: moratórium) biztosítását.

(2)	A moratórium a közintézményi felhasználó kezdeményezése szerinti időszakra, de legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjed ki.

(3)	Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, a földgázkereskedő és a földgázelosztó köteles a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében meghatározott időszakra biztosítani.

(4)

Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott kötelezettségeknek eleget tesz, a közintézményi felhasználó fizetési késedelem miatti földgázellátásból történő kikapcsolása a moratórium alatt nem kezdeményezhető, amely azonban nem érinti a földgázkereskedő és a földgázelosztó azon jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesíthesse.

(5)	A közintézményi felhasználó akkor kezdeményezheti ismételten a moratórium biztosítását, ha a korábbi fizetési késedelemből eredő fizetési és a korábbi moratóriumból származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

(6)

A moratóriumot biztosító földgázkereskedő és földgázelosztó a moratórium következtében felmerülő költségét nem háríthatja át más felhasználókra. E költségek a földgázkereskedő és a földgázelosztó által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatók be, illetve külön nem számlázhatók ki. E költségek terhét - a közintézményi felhasználó számára teljesített, a közintézményi felhasználó által fizetendő termékértékesítés, szolgáltatás díja és kamata kivételével - a földgázkereskedő és a földgázelosztó viseli.

(7)

Ha a közintézményi felhasználó a moratórium biztosítását e törvénynek és az (1) bekezdésben meghatározott kormányrendeletnek megfelelően kezdeményezte, a földgázkereskedő és a földgázelosztó a közintézményi felhasználóval kötött szerződést fizetési késedelemre történő hivatkozással nem mondhatja fel.

(8)	Moratórium esetén a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználónak a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 6:419. §-a szerint egyszerű kezesként felel.

(9)	A moratórium részletes feltételeit, a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

Védendő fogyasztók

65. §

(1)

A lakossági fogyasztók köréből a védendő fogyasztók a védelemre jogosító, külön jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő fogyasztóként részesülhetnek a földgázkereskedő és a földgázelosztók által nyújtott, külön jogszabályban meghatározott bánásmódban és kedvezményben.

(2)

A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illethetik meg:

a)	részletfizetés,

b)	fizetési haladék,

c)	előre fizető mérő.

(3)

A szociálisan rászoruló fogyasztók körét, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolásának módját, valamint a részletfizetés, a fizetési haladék, az előre fizető mérőhöz jutás, az előre fizető mérő felszerelése kötelező felajánlásának, és az egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

(4)	A fogyatékkal élő fogyasztókat különösen a méréssel, a leolvasással, a számlázással és a díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni. A különleges bánásmódra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(5)

A szociálisan rászoruló fogyasztó fizetési késedelem esetén a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket veheti igénybe. Ha szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési lehetőség, illetve a kapott fizetési haladékellenére sem rendezi a tartozását, vagy a részletfizetésről, illetve halasztott fizetésről szóló megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a további vételezést a földgázkereskedő előre fizető mérő felszereléséhez kötheti. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó az előre fizető mérő felszerelésébe nem egyezik bele, illetve annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, az ellátásból a 29. § (3)-(4) bekezdésének megfelelően kikapcsolható. Az előre fizető mérő használatával vételezett földgáz ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a szociálisan rászoruló fogyasztó a földgáz-kereskedelmi szerződése alapján, az előre fizető mérő hiányában fizetne.

(6)	Az a lakossági fogyasztó, aki a (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak egyaránt megfelel, egyidejűleg jogosult igénybe venni a (2) és (4)-(5) bekezdés szerinti kedvezményeket.

(7)

Az (5) bekezdés szerinti esetben az előre fizető mérő felszerelésének, és a fogyasztásmérő berendezés bekötéséhez szükséges mérőhely-átalakítás költsége a földgázelosztót terheli. Az előre fizető mérő feltöltési rendszerének üzemeltetéséhez és a feltöltés biztosításához kapcsolódó költségek a földgázkereskedőt terhelik. Az előre fizető mérő tulajdonjogára a fogyasztásmérőre vonatkozó általános szabályok irányadók.

(8)

Az előre fizető mérő feltöltése a szociálisan rászoruló fogyasztó feladata. A feltöltést a felhasználási hely megjelölésével a szociálisan rászoruló fogyasztó javára más is teljesítheti. A feltöltés elmaradása vagy a feltöltött összeg elhasználása miatti szolgáltatási szünet nem minősül az engedélyes által történő kikapcsolásnak.

66. §

(1)

Az érintett engedélyes a kedvezmények biztosítása érdekében a működési területén, az egyes felhasználási helyeken vételező védendő fogyasztókról nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a lakossági fogyasztó a kedvezmények melyik körére [65. § (2) és (4)-(5) bekezdés] jogosult és ezek közül melyek igénybevételét kérte.

(2)	A védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv - a védendő fogyasztó kérelmére - igazolást ad ki arról, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő fogyasztó részesül az adott ellátásban.

(3)	Az ellátást megállapító szerv az igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási helyen történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

(4)

A nyilvántartásba történő felvételt az érintett engedélyes ügyfélszolgálatán a lakossági fogyasztónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölnie, hogy milyen e törvényben, valamint 65. § (3) és (4) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott különleges bánásmód vagy kedvezmény illeti meg és azok közül melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására szolgáló - a (2) bekezdésben valamint a 65. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott - iratokat. A nyilvántartásba történt felvételről a lakossági fogyasztót 5 munkanapon belül írásban tájékoztatni kell.

(5)

A nyilvántartásban kizárólag az érintett védendő fogyasztó neve, felhasználási helyének címe, ügyfél azonosítója, a 65. § (3) vagy (4) bekezdésére történő utalás, a 65. § (2) és (4)-(5) bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, a védendő fogyasztó által igénybe vehető kedvezmények szerepelnek.

(6)

A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó köteles minden év március 31-ig a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában - szakorvosi véleményen alapuló, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti igazolás alapján - nem várható jelentős javulás. A védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 65. § (2) vagy a (4) és (5) bekezdésében foglalt kedvezményekre.

V. FEJEZET
CSATLAKOZÁS, HOZZÁFÉRÉS, KAPACITÁSLEKÖTÉS

A szállító- és az elosztóvezetékhez való csatlakozás

67. §

(1)

A szállítási rendszerüzemeltető a szállítóvezetékre vonatkozóan, a földgázelosztó a működési területén köteles a földgázellátásba történő bekapcsolás iránti igényt teljesíteni, kivéve, ha

a)	a csatlakozásnak műszaki akadálya van,

b)	a csatlakozás jogszabályba ütközik,

c)	a felhasználói igénnyel jelentkező a 108. § (1) bekezdésében meghatározott csatlakozási díj megfizetését, valamint a csatlakozás külön jogszabályban meghatározott feltételeit nem vállalja,

d)	az igény kielégítését külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély hiánya akadályozza,

e)	a csatlakozó rendszerüzemeltető nem rendelkezik a szükséges kapacitásokkal és a felhasználói igénnyel jelentkező nem vállalja a csatlakozó rendszeren a kapacitások biztosításának a feltételeit.

(2)

A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó a szállító-, illetőleg az elosztóvezetékekhez való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra a szállító-, illetőleg az elosztóvezeték műszaki jellemzőire tekintettel megtagadhatja. Ha a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó az (1) bekezdés a) pontjára való hivatkozással tagadta meg a csatlakozást, meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható.

(3)

Ha a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó elutasítja a szállító-, illetőleg az elosztóvezetékhez való csatlakozás iránti igényt, az igénybejelentő kérelmére a Hivatal dönt a csatlakozás kérdésében, és kötelezheti az érintett rendszerüzemeltetőt a csatlakozási kérelem teljesítésére, ha a felhasználó vállalja a Hivatal határozatában meghatározott mértékű csatlakozási díj megfizetését.

(4)	A rendszerüzemeltetők felelősek azért, hogy az általuk üzemeltetett szállító- és elosztóvezeték közép-, illetve hosszú távon alkalmas legyen a csatlakozási szerződésekben, és más rendszerüzemeltetőknek adott kapacitásnyilatkozatban meghatározott igények kielégítésére.

(5)	A szállítóvezetékhez való csatlakozás feltételeit a földgázrendszerre történő csatlakozásról szóló jogszabály, valamint azzal összhangban az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat, valamint a szállítási rendszerüzemeltető üzletszabályzata tartalmazza.

68. §

A felhasználók együttműködő földgázrendszerre történő csatlakozásának műszaki-gazdasági feltételeit a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell megvizsgálni. A felhasználó vásárolt kapacitását, a vásárolt kapacitás igénybevételének feltételeit a felhasználó és az érintett rendszerüzemeltető a csatlakozási szerződésben köteles rögzíteni.

69. §

Abban az esetben, ha a felhasználó az elosztóvezetékhez csatlakozik, a földgázelosztó köteles a szállítási rendszerüzemeltetőnél eljárni a szükséges földgáz szállítási kapacitás biztosítása érdekében. A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó csatlakozással kapcsolatos együttműködésének szabályait és részletes feltételeit külön jogszabály határozza meg.

70. §

A bányászattal felszínre hozott földgázt, a földgáz minőségű biogáz és egyéb gázfajtákat előállító termelőknek a szállító- és az elosztóvezetékekhez történő csatlakozását kiemelten kell kezelni. A szállító- és az elosztóvezetékekhez való csatlakozás feltételeit, a betáplált gázok minőségi követelményeit, az átvételre és a mérésre vonatkozó előírásokat e törvény, valamint külön jogszabály rendelkezései határozzák meg.

70/B. §

A vásárolt kapacitás az adott felhasználási helyen lévő csatlakozási ponthoz kapcsolódó, a felhasználási hely vagy csatlakozási pont mindenkori tulajdonosát megillető vagyoni értékkel bíró jog. Ha a tulajdonos személye az adott felhasználási helyen megváltozik, illetve a felhasználási hely vagy a csatlakozási pont átruházásra kerül, a rendelkezésre álló vásárolt kapacitás, valamint a kapacitás lekötésének joga átszáll az új tulajdonosra.

Kapacitáslekötés és az együttműködő földgázrendszerhez való hozzáférés

71. §

(1)	A rendszerhasználó a szállítóvezetéki betáplálási-kiadási pontok szabad kapacitását a kapacitáslekötési platformon kötheti le a kapacitáslekötési platform szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint.

(2)	A rendszerhasználó a földgáztároló szabad kapacitását a földgáztárolói engedélyes informatikai platformján kötheti le a földgáztárolói engedélyes üzletszabályzatában meghatározott eljárásrend szerint.

(3)	A rendszerhasználó a földgázelosztó rendszeren a felhasználási hely kapacitását kötheti le a földgázelosztó engedélyes üzletszabályzatában rögzített eljárásrend szerint.

(4)	A szabad kapacitások lekötésének rendszerüzemeltetőkre vonatkozóan egységesített szabályait az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.

(5)	A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó szabad kapacitásait gázévre, gázév negyedévére, hónapjára, napjára és gáznapon belül a gáznap hátralevő részére vonatkozóan, egész órában meghatározott időtartamokra ajánlja fel lekötésre.

(5a)	A földgázszállító rendszeren egy adott kapacitástermék vonatkozásában a kapacitástermék minősége a teljes használati időszak alatt vagy kizárólag nem megszakítható, vagy kizárólag megszakítható lehet.

(6)	Megszakítható kapacitás nem kínálható fel a felkínált nem megszakítható kapacitás terhére. A szállítási rendszerüzemeltető nem különíthet el nem megszakítható kapacitásként felkínálható kapacitást megszakítható kapacitásként való felkínálás céljából.

(7)	A földgáztárolói engedélyes szabad kapacitásait tárolói évre és tárolói éven belüli, üzletszabályzatában meghatározott időszakra ajánlja fel lekötésre.

(8)

A rendszer-összekötési pont, valamint a szállítóvezeték és a földgáztároló csatlakozási pontján a szállítói betáplálási-kiadási pont kapacitástermékeit a 2017/459 bizottsági rendeletben meghatározott aukciós naptár szerint vagy ha a 2017/459 bizottsági rendelet ettől eltérő időpontot megenged, a Hivatal által jóváhagyott kapacitásallokációs időpontban, az egyéb betáplálási-kiadási pontok és a tároló szabad kapacitásait az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendeletben rögzített időpontokban kell lekötésre felajánlani.

(9)	A határkeresztező gázvezetéknek valamely szomszédos nem EU-tagállam földgázszállító rendszeréhez kapcsolódó betáplálási-kiadási pontjára a rendszer-összekötési pontra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, figyelemmel a 2017/459 bizottsági rendelet előírásaira.

(10)	Valamely szomszédos nem EU-tagállam földgázszállító rendszeréhez kapcsolódó határkeresztező gázvezeték betáplálási-kiadási pontja vonatkozásában a Hivatal elnöke rendeletben állapíthatja meg a rendszer-összekötési pontra vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályok alkalmazását.

72. §

(1)	A rendszerüzemeltető a rendszerhasználó részére a rendszerhez való hozzáférést a kapacitáslekötéssel érintett időszakra rendszerhasználati szerződés alapján biztosítja.

(2)

A rendszerhasználó a rendszerhasználati szerződés megkötését követően jogosult a betáplálási-kiadási pont vagy a földgáztároló lekötött kapacitásait, valamint az összekapcsolási pont technikai kapacitásait a rendszerhasználati szerződésben foglaltak szerint igénybe venni. A rendszerhasználó köteles a lekötött kapacitás után a Hivatal határozatában meghatározott rendszerhasználati díjat megfizetni.

(2a)	A szállítási rendszerüzemeltetővel rendszerhasználati szerződést kötő rendszerhasználó az egyensúlyozási elszámolás tárgyában a szállítási rendszerüzemeltetővel szerződéses kapcsolatban álló elszámolóházzal - az elszámolóház által meghatározott feltételek szerint - szerződést köt.

(3)

Elosztóvezetékhez csatlakozó felhasználó részére az adott felhasználási helyen legfeljebb a felhasználási hely vásárolt kapacitásának mértékéig köthető le kapacitás. A szállítóvezetékhez csatlakozó felhasználó részére az érintett gázátadó állomáson mint kiadási ponton legfeljebb a felhasználási hely vásárolt kapacitásának mértékéig köthető le kapacitás.

(4)

Ha a felhasználási hely vásárolt kapacitását vagy annak egy részét a rendszerhasználó a megelőző két egymást követő gázévben a gázátadó állomáson mint kiadási ponton vagy a felhasználási helyen mint az elosztó rendszer kiadási pontján nem kötötte le, és nem áll rendelkezésre szabad kapacitás, akkor a vásárolt, de le nem kötött kapacitás igénybevételére legkorábban - rendszerüzemeltetővel kötött eltérő megállapodás hiányában - az igénybejelentéstől számított második gázév első gáznapjától kerülhet sor. A rendszerhasználó igénybejelentését az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint - az adott felhasználóra vonatkozóan - a kapcsolódó rendszerüzemeltető tartja nyilván. A kapcsolódó rendszerüzemeltető az igénybejelentést a szállítási rendszerüzemeltetővel egyezteti.

(5)	A felhasználási hely vásárolt kapacitását és a rendszerhasználó által lekötött kapacitást az a rendszerüzemeltető köteles nyilvántartani, amelynek szállító- vagy elosztóvezetékéhez a felhasználó csatlakozott és amelyen a rendszerhasználó kapacitást kötött le.

(6)

A felhasználó kérésére a vásárolt kapacitásról, a lekötött kapacitásról, a felhasználói profilba történő besorolásról, továbbá a felhasználási hely - e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott - jellemző adatairól a felhasználó csatlakozását biztosító rendszerüzemeltető köteles igazolást kiadni.

(7)

A saját jogon eljáró felhasználó a betáplálási-kiadási ponton a saját földgáz felhasználása mértékéig kapacitást köthet le. Ha a felhasználó ezen kapacitáslekötési jogát átadta a földgázkereskedő részére, akkor a felhasználó rend szerhasználati szerződés megkötésére, valamint a betáplálási-kiadási ponton kapacitás lekötésére nem jogosult.

(8)

Ha a felhasználót földgázkereskedő látja el, a felhasználó a földgáz-kereskedelmi szerződésben a szerződés időtartamára köteles átengedni a felhasználási helyre vonatkozó felhasználói kapacitáslekötési jogát a földgázkereskedő részére, legfeljebb a vásárolt kapacitás (3) és (4) bekezdés szerinti mértékéig. Ha a felhasználó több földgázkereskedővel köt földgáz-kereskedelmi szerződést, a földgázkereskedőknek átengedett kapacitások együttes összege nem haladhatja meg a vásárolt kapacitások (3) és (4) bekezdés szerinti mértékét.

(9)	Ha a felhasználó földgáz-kereskedelmi szerződése a gázév zárónapján szűnik meg, a felhasználó ettől kezdődően rendelkezhet a kapacitáslekötési jogával, ha a gázév közben szűnik meg, akkor e naptól rendelkezhet a lekötött kapacitásával.

(10)	Ha a felhasználó felhagy a földgázfelhasználó tevékenységével, akkor a földgázkereskedő legkésőbb a felmondás kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles az érintett rendszerüzemeltetőt tájékoztatni a felhasználóval kötött földgáz-kereskedelmi szerződésének megszűnéséről.

(11)

Ha a Hivatal elnökének rendelete szerinti kapacitásdíjas felhasználó felhagy földgázfelhasználói tevékenységével, akkor köteles a földgázkereskedő részére a szerződéses időszak végéig a kereskedelmi szerződésben rögzített lekötött kapacitásoknak megfelelő rendszerhasználati díjakat egy összegben megfizetni. A földgázkereskedő köteles a rendszerhasználati díjakat a lekötési időszakból hátralévő időszakra vonatkozóan megfizetni a rendszerüzemeltető részére.

(12)

A (11) bekezdés szerinti kapacitásdíjas felhasználó esetében az érintett rendszerüzemeltető jogosult a bejelentés tudomásulvételét és a rendszerhasználati szerződés módosítását megtagadni, ha a földgázkereskedő nem biztosítja a kapacitáslekötés szerződéses időszak végéig fennmaradó díjainak megfizetését.

(13)	A rendszerhasználó felhasználói kapacitáslekötési jog megszerzése nélkül jogosult lekötni - a gázátadó állomáson mint kiadási ponton és a felhasználási helyen kívül - a betáplálási-kiadási pontok és a földgáztároló szabad kapacitásait.

(14)

A rendszerhasználó felhasználói kapacitáslekötési jog megszerzése nélkül jogosult a rendszer-összekötési ponton kapacitást lekötni a kapacitáslekötési platformon keresztül a 2017/459 bizottsági rendeletben megfogalmazott előírások szerint az e törvényben és az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendeletben, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban foglaltak betartásával. A rendszer-összekötési pont tekintetében a 2017/459 bizottsági rendelet szerinti kapacitásaukción a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott kiinduló ár alkalmazandó.

(15)

Az összekapcsolási pont nem minősül betáplálási-kiadási pontnak, azon kapacitás nem köthető le. Az összekapcsolási pontra vonatkozóan a szállítási rendszerüzemeltetők egymással együttműködési megállapodásban szabályozzák a feladataikat és vállalnak kötelezettséget a földgázellátás megfelelő és folyamatos biztosítására, amelynek részletszabályait e törvény és az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendelet, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.

(16)

A földgáztermelő

a)	a hazai termelésű földgáz földgázkereskedő részére történő értékesítése, valamint a kitermelt földgáz Magyarország területéről történő kivitele, és

b)	amennyiben a földgázkereskedőre vonatkozóan, e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek - a tevékenység folytatáshoz szükséges külön engedély kiváltására vonatkozó kötelezettség kivételével - megfelel, a kitermelt földgáz értékesítése

érdekében, a kitermelés mértékéig jogosult kapacitást lekötni, amelyre a kapacitáslekötés és a rendszerhez való hozzáférés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(17)	A (16) bekezdés b) pont szerinti esetben a földgázkereskedőre vonatkozó kötelezettségek földgáztermelő általi betartását a Hivatal a földgázkereskedőkre vonatkozó szabályok szerint ellenőrzi.

73. §

(1)

A rendszerhasználó a betáplálási-kiadási ponton, a földgáztárolóban rendszerhasználati szerződéssel lekötött kapacitását - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - másodlagos kapacitáskereskedelemben továbbértékesítheti. A létrejött másodlagos kapacitáskereskedelmi tranzakcióról az érintett rendszerhasználó köteles az érintett rendszerüzemeltetőt értesíteni. A továbbértékesítés szabályait az e törvény és az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendelet, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.

(2)

A 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti szerződéses szűkület esetén a szállítási rendszerüzemeltető köteles, a földgáztárolói engedélyes jogosult a betáplálási- kiadási ponton rendszerhasználati szerződéssel lekötött, de nominálással le nem fedett kapacitásokat a következő gáznapra, valamint gáznapon belül a fennmaradó időszakra megszakítható kapacitásként értékesítésre felajánlani - az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon - a rendszerhasználó számára. E rendelkezés nem alkalmazható a biztonsági készletezés céljából lekötött kapacitásokra.

(3)

A rendszerhasználó által tovább nem értékesített kapacitás rendszerüzemeltető általi, kapacitáslekötési platformon történő értékesítésének az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, valamint kapacitáslekötési platform szabályzatban meghatározott rendjét a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete figyelembevételével kell kialakítani.

74. §

(1)

A rendszerhasználó az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendeletben, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott nominálási és allokációs szabályok szerint köteles eljárni. A rendszerhasználó által a betáplálási-kiadási ponton és a földgáztárolóban lekötött kapacitás mértékéig a rendszerüzemeltető köteles a nominálási és az allokációs szabályok szerint a rendszerhez való hozzáférést biztosítani a lekötött kapacitással rendelkező rendszerhasználók részére.

(2)

A földgáztárolói verseny elősegítése érdekében az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel a Hivatal a földgáztárolói engedélyes számára a 103. § (2) bekezdése szerinti legmagasabb hatósági áron történő szabályozott hozzáférés-biztosítási kötelezettség alól felmentést adhat. A földgáztároló engedélyes a tárgyalásos földgáztárolói hozzáférés biztosítása során a felmentés rendelkezései, valamint az üzletszabályzatában meghatározott eljárásrend és feltételek szerint köteles együttműködni a rendszerhez való hozzáférést igénylő rendszerhasználóval.

75. §

A szabad kapacitás közzétételének szabályait az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendelet, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.

76. §

(1)	A rendszerüzemeltető a lekötött kapacitást a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak szerint - a (2) és (3) bekezdések szerinti kivétellel - rendszerhasználati díj ellenében rendelkezésre bocsátja.

(2)	Kapacitáslekötési platformon történő kapacitáslekötés esetén a rendszerhasználati díj a kiinduló ár. Kapacitáslekötési platformon történő kapacitáslekötés esetén a lekötött kapacitást az aukciós felárral növelt díj ellenében kell rendelkezésre bocsátani.

(3)	Aukció útján történt földgáztárolói kapacitáslekötés esetén a lekötött kapacitást aukciós díj ellenében kell rendelkezésre bocsátani.

(4)	A rendszerhez való hozzáférés feltételei nem sérthetik az egyenlő bánásmód követelményét, nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, továbbá nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és minőségét.

(5)

A rendszerüzemeltetők kötelesek az üzemeltetésükben álló földgázrendszerek betáplálási-kiadási pontjain rendelkezésre álló szabad kapacitásról - az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban és a kapacitáslekötési platform szabályzatában meghatározott gázforgalmazási feltételek figyelembevételével - egymással egyeztetni és az egyeztetett szabad kapacitásokat közzétenni.

77. §

(1)

A rendszerüzemeltető az üzemeltetésében lévő szállító-, elosztóvezeték vagy földgáztároló esetében a kapacitáslekötést kizárólag akkor tagadhatja meg, ha

a)	a rendszerhasználó nem biztosította az e törvényben, más jogszabályban vagy az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban előírt feltételeket és garanciákat, vagy

b)	a hozzáférés biztosítása veszélyeztetné az életet vagy a vagyonbiztonságot.

(2)

A rendszerüzemeltető az üzemeltetésében lévő szállító-, elosztóvezetékhez vagy a földgáztárolóhoz való hozzáférést kizárólag akkor függesztheti fel, ha

a)	a szállítási rendszerirányító korlátozó intézkedést rendel el,

b)	a rendszerbe betáplálni kívánt földgáz minősége az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban foglalt követelményeknek nem felelne meg,

c)	a rendszer-összekötési ponton a kapcsolódó rendszerüzemeltető megtagadta a földgáz átvételét,

d)	a rendszerhasználó nem biztosítja folyamatosan az e törvényben, más jogszabályban, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, valamint a rendszerüzemeltető üzletszabályzatában előírt feltételeket és garanciákat,

e)	a rendszerhasználó nem fizette meg a rendszerhasználati díjat, a pótdíjat vagy az egyéb szerződéses díjat,

f)	a hozzáférés teljesítése veszélyeztetné az életet vagy a vagyonbiztonságot,

g)	a rendszerhasználó a felhasználó szerződésszegése miatt az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon azt kérte, vagy

h)	a rendszerhasználó nem adott szerződéses biztosítékot vagy a szerződéses biztosítékot nem töltötte fel.

(3)	A rendszerhez való hozzáférés megtagadását vagy felfüggesztését a rendszerüzemeltető köteles indokolni.

(4)	A rendszerüzemeltető a hozzáférés megtagadását 3 munkanapon belül köteles a Hivatalnak bejelenteni. A Hivatal a bejelentést a kézhezvételtől számított 15 napon belül kivizsgálja és dönt a hozzáférés megtagadásának jogszerűségéről.

(5)	A rendszerhez való hozzáférés felfüggesztését a (2) bekezdés g) pontja szerinti esetben a felhasználó is bejelentheti a Hivatalnak. A bejelentéssel kapcsolatban a Hivatal a (4) bekezdés szerint jár el.

(6)

Ha a rendszerhez való hozzáférés megtagadása vagy felfüggesztése jogszerűtlen volt, a Hivatal az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza, egyben kötelezi a rendszerüzemeltetőt a hozzáférés lehető legrövidebb időn belül történő biztosítására. A hozzáférést jogszabályban meghatározottak szerint vissza kell állítani abban az esetben is, ha a megtagadás vagy felfüggesztés feltételei már nem állnak fenn.

77/A. §

Ha a felhasználási helyen a Tszt. szerinti engedélyes működési engedélyét a Hivatal visszavonja, és a Tszt. szerinti új engedélyest jelöl ki, a rendszerüzemeltető - a felhasználási hely korábbi rendszerhasználati és földgáz-kereskedelmi szerződésében szabályozott jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesülésétől függetlenül - a kijelölés napjától köteles biztosítani a hozzáférést a Tszt. szerinti kijelölt engedélyes vagy az őt ellátó földgázkereskedő részére.

78. §

(1)

A rendszerüzemeltető és a telephelyi szolgáltató a szükséges legkisebb felhasználói körben és a legkisebb időtartamban a földgázszállítást, a földgázelosztást, illetve a tárolást más műszaki megoldás hiányában szüneteltetheti a rendszer karbantartása, átalakítása, felújítása, fejlesztése, cseréje és új felhasználó bekapcsolása esetén. A szolgáltatás szüneteltetésének részletes szabályait külön jogszabály és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.

(2)

A szüneteltetés kezdő időpontját és előrelátható időtartamát, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseket az üzletszabályzatban rögzített módon, de legalább 15 nappal - tervszerű megelőző karbantartás esetén legalább 3 hónappal, szállítási rendszerüzemeltető karbantartási, felújítási és fejlesztési feladatai esetén legalább 42 nappal - korábban a felhasználókkal és az érintett engedélyesekkel közölni kell. Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat meghatározott felhasználói körben előzetes egyeztetési kötelezettséget írhat elő. A rendszerhasználókkal és a felhasználókkal történő előzetes egyeztetés szabályait az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.

(3)

A be nem jelentett vagy késedelmesen bejelentett szünetelés, valamint a bejelentett szüneteltetés indokolatlan túllépése esetén a rendszerüzemeltető a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a Hivatal határozatában meghatározott pótdíj megfizetésére köteles. Ha a rendszerüzemeltető a szüneteltetés előzetes bejelentésével késedelembe esik, a rendszerhasználók jogosultak az időpontot elutasítani. Ebben az esetben az érintett felek a szüneteltetés időpontjának meghatározása érdekében kötelesek ismételten egyeztetni. A szünetelés túllépése indokoltságát a Hivatal jogosult elbírálni.

(4)	A (3) bekezdés szerinti pótdíjon felül a rendszerhasználó jogosult az igazolt kárainak megtérítését is követelni.

78/A. §

A földgázbányászati célú vezetékek szabad kapacitásaihoz való hozzáférést a vezeték üzemeltetője megkülönböztetés-mentesen köteles a rendszerhasználóknak biztosítani, kivéve, ha az igénybevétel során kötelezően alkalmazandó műszaki és biztonsági előírások ezt nem teszik lehetővé, illetve eltérően rendelkeznek. A műszaki és biztonsági előírások tekintetében a Bt. vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.

79. §

A betáplálási-kiadási pontokhoz való hozzáférésre vonatkozó részletes rendelkezéseket - beleértve a 76. § (5) bekezdésben foglaltakat, valamint a kapacitáshiány esetén irányadó szabályokat is - külön jogszabály és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.

VI. FEJEZET
A SZÁLLÍTÓ- ÉS AZ ELOSZTÓVEZETÉK, VALAMINT A FÖLDGÁZTÁROLÓ LÉTESÍTÉSE, ÜZEMELTETÉSE

Infrastruktúra fejlesztés

81. §

(1)	Az együttműködő földgázrendszer kapacitásának rendszeres felülvizsgálatát és fejlesztésének tervezését a szállítási rendszerirányító koordinálásával a rendszerüzemeltetők összehangoltan elvégzik.

(2)

A fejlesztések tervezéséhez - a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint - a szállítási rendszerirányító az országos földgázellátásra vonatkozóan adatbázist hoz létre, és az adatbázis adatait rendszeresen frissíti. A rendszerüzemeltetők és a rendszerhasználók az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott időpontokban és módon kötelesek az adatbázis frissítésében közreműködni. Az adatbázis kialakításánál figyelembe kell venni az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben a szállítási rendszerüzemeltetőre előírt adatokat és a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontokat, valamint legalább tartalmaznia kell az alábbiakat:

a)	a szállítóvezetékek - beleértve a gázátadó állomásokat is - műszaki adatbázisát,

b)	a szállító- és az elosztóvezetékekre vonatkozó - gázátadó állomásonkénti - fogyasztás adatokat,

c)	a felhasználói igények 10 gázévre vonatkozó becsült adatait az adott gázévtől kezdődő 10 éves időszakra éves, gázátadó állomásonkénti bontásban, valamint a tizedik gázévre vonatkozó tervezett fogyasztási adatokat gázátadó állomásonkénti bontásban,

d)	a földgáztermelésre, valamint a rendszer-összekötési pontokra vonatkozó földgázforgalmi adatokat,

e)	a szállító- és elosztóvezetékek, valamint a földgáztárolók jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervét,

f)	a regionális és a közösségi szintű hálózatokra vonatkozó 10 éves fejlesztési terveket,

g)	a fejlesztések pénzügyi-gazdasági tervezéséhez szükséges adatokat.

(3)	Az adatbázis felépítését a Hivatal a szállítási rendszerirányítóval történő egyeztetést követően hagyja jóvá. Az adatbázis nem tartalmazhat személyes vagy bizalmas üzleti adatot.

(4)	A rendszerüzemeltetők az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban egységesített műszaki-gazdasági tervezési módszereket kötelesek alkalmazni.

(5)	A földgázellátás elvárt ellátás-biztonsági szintjét külön jogszabály határozza meg.

(6)	A (2) bekezdésben előírt adatbázis elkészítéséhez és vezetéséhez a rendszerüzemeltetők és a földgázkereskedők a külön jogszabályban meghatározottak szerint a rendszerirányító részére adatot szolgáltatnak.

82. §

(1)	A rendszerüzemeltető évente a saját szállító- és elosztóvezetékeire, valamint a tárolóira vonatkozóan - a 81. § (2)-(4) bekezdésében, valamint a (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti előírások figyelembevételével - kapacitás-felülvizsgálatot végez.

(2)	A kapacitás-felülvizsgálat alapján a rendszerüzemeltető a szállítási rendszerirányító részére 10 éves fejlesztési javaslatot tesz.

(3)	A szállítási rendszerüzemeltető a (2) bekezdés szerinti fejlesztési javaslata kétirányú kapacitás kialakítására, kapacitásbővítésre vonatkozó javaslatot vagy ez alóli mentességi kérelmet tartalmaz.

(4)	A rendszerüzemeltető a (2) bekezdés szerinti fejlesztési javaslatot évente köteles felülvizsgálni és szükség esetén kiegészíteni az elmúlt időszakra vonatkozó teljesülés és a jövőbeni teljesíthetőség mutatóival, valamint a várható igényekkel.

(5)

A szállítási rendszerirányító a többi rendszerüzemeltetővel együttműködve a szállítóvezetékek - beleértve a gázátadó állomásokat is -, az elosztóvezetékek, valamint a földgáztárolók kapacitás-felülvizsgálatának eredményeit és a fejlesztési javaslatokat összehangolja, az összehangolt javaslatot honlapján nyilvános szakmai konzultációra bocsátja, és a Hivatal részére elbírálásra és jóváhagyásra benyújtja. A fejlesztési javaslatban a szállítási rendszerirányító javaslatot tesz a kétirányú kapacitásbővítésre, vagy abban ez alóli mentesítésre vonatkozó kérelmet terjeszt elő. Véleményeltérés esetén a szállítási rendszerirányító az eltérő véleményeket is köteles benyújtani a Hivatalhoz. A Hivatal a vizsgálat során - szükség esetén - nyilvános egyeztetést tart a rendszerhasználókkal a fejlesztési javaslatról és annak eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, illetve határkeresztező kapacitás beruházások esetén egyeztet az érintett ország hatóságaival a költségmegosztásról és a beruházás műszaki-gazdasági feltételrendszeréről.

83. §

(1)

A Hivatal rendszerfelügyeleti hatáskörében - szükség szerint szakértők bevonásával - ellenőrzi a szállítási rendszerirányító által beterjesztett kapacitásfelülvizsgálat eredményét, továbbá a 10 éves fejlesztési javaslatot, amelynek keretében vizsgálja az előző 10 éves fejlesztési tervvel, valamint a 2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel, különösen annak 5. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal való összhangját. Ha a 10 éves fejlesztési javaslat nem áll összhangban a hazai vagy a közösségi energiapolitikában meghatározott ellátásbiztonsági célokkal, vagy az hátrányosan érinti a nemzetgazdaságot, jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a Hivatal a Kormány tájékoztatása mellett, határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezi a szállítási rendszerirányítót a javaslat módosítására.

(1a)	A Hivatal a 10 éves fejlesztési javaslat (1) bekezdés szerinti vizsgálata és a javasolt projektek beruházási költségszintjének felülvizsgálata során az általa kiadott módszertan alapján jár el. A Hivatal a végleges módszertani útmutatót honlapján közzéteszi.

(1b)	A Hivatal az (1a) bekezdés szerinti módszertani útmutatót évente felülvizsgálja és a felülvizsgált módszertani útmutatót egységes szerkezetben honlapján december 31-ig közzéteszi.

(2)

Az ellenőrzés során a Hivatal vizsgálja a 10 éves fejlesztési javaslat összhangját a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti közösségi szintű 10 éves hálózatfejlesztési tervvel. Ha kétség merül fel az összhang meglétével kapcsolatban, a Hivatal köteles egyeztetni az ACER-rel. Ha a 10 éves fejlesztési javaslat nem áll összhangban a közösségi szintű 10 éves hálózatfejlesztési tervvel, jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a Hivatal határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezheti a szállítási rendszerirányítót a terv módosítására. Ha a Hivatal a szállítási rendszerirányítót a kétirányú kapacitásbővítésre vonatkozóan a terv módosítására kötelezi, a szállítási rendszerirányító felszólítására a szállítási rendszerüzemeltető köteles a kétirányú kapacitásbővítésre vonatkozó javaslatát vagy mentesség iránti kérelmét átdolgozni.

(3)

A Hivatal a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti szempontrendszer alapján jóváhagyja a 10 éves fejlesztési tervet és rögzíti az elfogadásának feltételeit. A Hivatal határozatának tartalmaznia kell az egyes beruházásokra vonatkozó műszaki tartalmat, a határidőket, az országok között várhatóan létrejövő költségmegosztást, a Hivatal által indítványozott módosításokat, az egyes beruházásoknak, valamint azok összességének a hazai ellátásbiztonságra gyakorolt hatását. A Hivatal határozatának tartalmaznia kell továbbá a következő három évben megvalósításra javasolt beruházásokat, valamint az előző 10 éves fejlesztési tervben jóváhagyott beruházások esetleges módosításait.

(4)

A rendszerüzemeltető az adott beruházások megvalósításának megkezdését megelőzően köteles a működési engedélye módosítását kérni. A rendszerüzemeltető csak a jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervben szereplő fejlesztéseket kérelmezheti. A beruházás csak a jóváhagyott engedélymódosítás birtokában kezdhető meg.

(5)

Ha a 72. § (4) bekezdése szerinti kapacitás-igénybevételi korlát miatt olyan, előre nem tervezett rendszerhasználói kapacitásigény jelentkezik, amely a szállítórendszer tekintetében kizárólag gázátadó állomás bővítését vagy átalakítását igényli, akkor az a 10 éves fejlesztési tervben történő szerepeltetése nélkül is megvalósítható.

83/A. §

(1)

Ha a rendszerüzemeltető a jóváhagyott fejlesztési tervben meghatározott ütemezés szerint a beruházásokat határidőre nem végzi el, a Hivatal - a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint - az indokolt fejlesztések elvégzésére, valamint új földgáztároló létrehozására pályázatot írhat ki.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább 6 hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.

(3)	A rendszerüzemeltető köteles tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és köteles a fejlesztővel együttműködni.

(4)

A Hivatal a pályázat eredményétől függően a rendszerüzemeltetőt kötelezheti az alábbiak közül egy vagy több lehetőség elfogadására:

a)	az érintett beruházás harmadik fél általi finanszírozása,

b)	az érintett beruházás harmadik fél általi kivitelezése,

c)	az érintett új eszközök általa történő megépítése,

d)	a 119/A. § (3) bekezdése szerint kijelölt rendszerüzemeltető esetén az érintett új eszközök általa történő üzemeltetése.

(5)

A szállítási rendszerirányító köteles biztosítani a beruházók számára a beruházás megvalósításához szükséges információkat, meghatározni az új eszközöknek az együttműködő földgázrendszerhez történő hozzákapcsolásának feltételeit és köteles mindent megtenni a beruházás megvalósításának megkönnyítése érdekében.

(6)	A beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi megállapodásokhoz a Hivatal jóváhagyása szükséges.

84. §

(1)

A felhasználó földgázellátás iránti igényének kielégítése érdekében a Hivatal előzetes hozzájárulásával célvezeték létesíthető. A Hivatal a célvezeték létesítéséhez előzetes hozzájárulást adhat, ha nincs szabad vásárolható kapacitás az együttműködő földgázrendszeren, és a felhasználó eleget tesz a külön jogszabályban előírt feltételeknek, valamint a célvezeték létesítése és üzemben tartása rendszerszinten gazdaságosabb megoldást jelent, mint a szállító- vagy az elosztóvezetékek fejlesztése.

(2)	Az együttműködő földgázrendszerhez csatlakozó célvezeték üzemeltetője földgázellátási válsághelyzet esetén köteles betartani az ezen események kezelésére és megszüntetésére vonatkozó szabályokat és utasításokat.

(3)	A célvezeték üzemeltetőjének a célvezetékhez kapcsolódó szállító- vagy elosztóvezetékre vonatkozóan együttműködési szabályokat kell kialakítania.

(4)	A célvezeték kezdőpontja a napi gázforgalmazás szempontjából felhasználási helynek minősül.

85. §

(1)

Az a külföldi vagy belföldi gazdálkodó szervezet, amely új határkeresztező földgázvezetéket, cseppfolyós földgáz tárolására szolgáló létesítményt vagy földgáztárolót (a továbbiakban: új infrastruktúra) kíván létrehozni, vagy az új infrastruktúra kapacitását egyablakos rendszerben kívánja értékesíteni, a Hivatalnál kérelmezheti az új infrastruktúra egészére vagy annak egy részére vonatkozóan - határozott időre - az együttműködő földgáz-rendszerben alkalmazott díj-megállapítási szabályok, valamint a hozzáférési kötelezettségek, továbbá a - 120. § kivételével az e törvény XIII. fejezete szerinti - szétválasztási követelmények teljesítése alóli teljes vagy részbeni mentességet a következő feltételek mellett:

a)	az új infrastruktúra a földgázellátásban kialakuló versenyt és a földgázellátás biztonságát, valamint az együttműködő földgázrendszer hatékony működését növeli,

b)	az új infrastruktúra létesítésével kapcsolatos pénzügyi-gazdasági kockázatok olyan mértékűek, hogy a beruházás a mentesség biztosítása nélkül nem valósulna meg,

c)	az új infrastruktúra tulajdonosa olyan gazdálkodó szervezet, amely nem rendelkezik azon hálózatok működtetésére vonatkozó engedéllyel, amelyhez az új infrastruktúra kapcsolódik,

d)	az új infrastruktúra igénybevétele díj ellenében történik,

e)	a mentesség megadása nincs hátrányos hatással a versenyre a beruházással érintett releváns piacokon, az együttműködő földgázrendszer hatékony működésére, annak az érintett szállítóvezetéknek vagy földgáztárolónak a hatékony működésére vagy az Európai Unión belüli földgázellátás biztonságára.

(1a)

A Hivatal a mentességről szóló kérelmet megvizsgálja és a határozata meghozatala előtt az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett

konzultál

aa)	azon Európai Unió más tagállamának energiapiaci szabályozó hatóságként kijelölt külföldi szabályozó hatóságával (a továbbiakban: külföldi szabályozó hatóság), amelynek piacait az új infrastruktúra érinteni fogja, és

ab)	harmadik ország megfelelő hatóságával, ha az új infrastruktúra az Európai Unió területén csatlakozik az uniós hálózatra és harmadik országból indul ki vagy ér véget, valamint

b)	új határkeresztező gázvezeték létesítése esetén - amennyiben Magyarország területén csatlakozik első alkalommal tagállami földgázhálózatra - konzultálhat az érintett harmadik ország megfelelő hatóságávaló a mentességre vonatkozó szabályok alkalmazása tekintetében.

(1b)	Ha a konzultációra felkért (1a) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pontja szerinti, harmadik ország hatósága a Hivatal által megadott határidőn, de legfeljebb három hónapon belül nem válaszol, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és az eljárást folytatja.

(2)

A Hivatal eljárása során az (1) bekezdésben foglaltakon túl a következő szempontokat veszi figyelembe:

a)	a mentesség megadásának hatása a földgáz árakra,

b)	a mentességet indokló pénzügyi információk megalapozottsága,

c)	a mentesség megadásának várható hatása a versenyre, és a földgázpiac hatékonyságának növekedésére,

d)	a mentesség megadásának hatása a földgázellátás forrásainak bővítésére.

(3)	A mentesség iránti kérelemhez csatolni kell mindazon adatokat és elemzéseket, amelyek a kérelmet - az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott szempontok figyelembevételével - megalapozzák.

(4)

A Hivatal a mentesség megadásáról vagy elutasításáról határozatot hoz, amelyet - az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett - az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak. Ha az Európai Bizottság a mentesség megadása feltételeinek módosítását kéri, vagy azzal nem ért egyet, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és módosítja határozatát.

(5)

Ha a Hivatal a mentesség megadását indokoltnak tartja, a (4) bekezdés szerinti határozat tartalmazza:

a)	azokat az indokokat, amelyek alapján a Hivatal megalapozottnak tartja a mentesség megadását, beleértve a mentességet igazoló pénzügyi információkat,

b)	elemzést arról, hogy a mentesség megadása milyen hatást gyakorol a versenyre és a földgáz belső piacának hatékony működésére,

c)	részletes indoklást a mentesség javasolt időtartamára és arra vonatkozóan, hogy a mentesség az új infrastruktúra mely részeire terjedjen ki,

d)	az új infrastruktúra létesítésével érintett országok hatóságaival folytatott konzultáció eredményének bemutatását,

e)	elemzést az új infrastruktúrának az együttműködő földgázrendszerre és a földgázellátás forrásainak bővítésére gyakorolt hatásáról,

f)	az új infrastruktúrához való hozzáférési és kapacitásallokációs szabályokat.

(6)

Ha az Európai Bizottság a (4) bekezdés szerinti határozattal egyetért, vagy arra az értesítés kézhezvételétől számított 2 hónapon belül észrevételt nem tesz, további kiegészítő információt nem kér, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti. Ha az Európai Bizottság kiegészítő információt kér, az eljárási határidő 2 hónappal meghosszabbodik.

(7)	A meglévő szállítóvezeték kapacitásbővítései, illetve a meglévő szállítóvezeték és tároló azon fejlesztései esetén, amelyek lehetővé teszik a földgázellátási források kiterjesztését, az új infrastruktúra-fejlesztésre és a mentességre vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

(8)	A mentességet kapott szállítóvezetékek és a földgáztárolók eszközértéke a mentesség időtartama alatt a rendszerhasználati díjak megállapításakor - a (6) bekezdés szerinti határozatra tekintettel - nem vehető figyelembe.

A szállító- és az elosztóvezetékek, valamint a tárolók üzemeltetése

86. §

(1)

A rendszerüzemeltető - a szállító- és az elosztóvezetékek, valamint a tárolók együttműködése és az ahhoz való hozzáférés biztosítása érdekében - köteles az általa üzemeltetett szállító- és elosztóvezeték, valamint a tároló biztonságos, hatékony, zavartalan működtetéséről, karbantartásáról, fejlesztéséről, üzemeltetéséről a Hivatal által megállapított üzembiztonsági és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével gondoskodni, a tevékenységét átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének betartása mellett végezni. Az engedélyesek tevékenységére és a kapacitáslekötésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

(2)	Az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében a rendszerüzemeltetők kötelesek egymással és a rendszerhasználókkal folyamatosan együttműködni. Az együttműködés részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály határozza meg.

(3)	A földgáz szagosítására vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.

(4)	Üzemzavar esetén a rendszerüzemeltető a hiba megszüntetése iránt haladéktalanul intézkedik, ennek érdekében jogosult a szükséges intézkedéseket és az üzemzavar elhárításához szükséges cselekményeket külön engedély nélkül megtenni.

(5)

Az üzemzavarról a rendszerüzemeltető a felhasználók ellátásában résztvevő rendszerhasználókat - az üzletszabályzatban meghatározott módon - haladéktalanul értesíti és folyamatosan tájékoztatja. A rendszerhasználónak nem minősülő felhasználót az ellátását biztosító rendszerhasználó tájékoztatja
az üzletszabályzatában meghatározott módon.

(6)

Ha a csatlakozóvezetéken a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó üzemzavart észlel, vagy az egyéb módon tudomására jut, haladéktalanul értesíti a felhasználót és gondoskodik az üzemzavar elhárításáról. Ennek keretében jogosult a gázellátást mindaddig szüneteltetni, amíg az üzemzavar fennáll. A gázmentesítési és gáz alá helyezési munkákat csak a szállítási rendszerüzemeltető, a földgázelosztó vagy megbízottja végezheti el.

(7)	Az üzemzavar elhárítását követően a rendszerüzemeltető az érintett rendszerelem működését a lehető legrövidebb időn belül helyreállítja.

(8)	A rendszerüzemeltető az üzemzavar haladéktalan elhárítására alkalmas készenléti szolgálatot biztosít.

87. §

(1)

A rendszerüzemeltetőnek olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel kell rendelkeznie, amely közvetlen kapcsolaton alapuló információközvetítő eszköz útján, megfelelő időben biztosítja az együttműködő földgázrendszer egyensúlyáért felelős engedélyesek részére az együttműködő földgázrendszer irányításához szükséges megbízható adatokat.

(2)

Az adatforgalmi és informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a rendszerüzemeltető tevékenységeire vonatkozó információk általános és személyre szabott - a 125. §-nak megfelelő - közzétételére, az engedélyesek és rendszerhasználók előírt adatszolgáltatásainak fogadására, továbbá a rendszerhasználókkal való szerződéskötésre.

(3)	Az adatforgalmi és informatikai rendszerek együttműködtethetőségéhez szükséges követelményeket az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban kell meghatározni.

(4)	A rendszerüzemeltető köteles az adatforgalmi és informatikai rendszert folyamatosan működtetni.

A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés létesítése és üzemben tartása

88. §

(1)	A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés létesítése az ingatlantulajdonos kötelezettsége. Az elkészült csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés az ingatlantulajdonos tulajdonát képezi. A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés üzemeltetése a felhasználó kötelezettsége.

(2)

A csatlakozóvezeték- és a felhasználóiberendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenység folytatására irányuló szándékot a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint be kell jelenteni a Magyar Mérnöki Kamarához (a továbbiakban: MMK). A tevékenységet az folytathatja, aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A bejelentés alapján az MMK a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki a jogosult számára. A jogosultságot a földgázelosztónál és az ingatlantulajdonosnál vagy a felhasználónál a létesítés előtt igazolni kell.

(3)

A bejelentett és jogosult gázszerelőkről és gázkészülék-javítókról (a továbbiakban: gázszerelő) az MMK által vezetett nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a gázszerelő nevét, születésének helyét és időpontját, a gázszerelő képesítésének megnevezését, az általa végezhető tevékenységek meghatározását, valamint az igazolvány számát.

(3a)	Az MMK törli a gázszerelőt a nyilvántartásból, ha a gázszerelő megsértette a gázszerelésre vonatkozó - jogszabályban előírt - szakmai szabályokat és ezt az műszaki-biztonsági hatóság végleges döntésével megállapította.

(4)	A nyilvántartást vezető hatóság a gázszerelők jegyzékét honlapján közzéteszi, mely tartalmazza a gázszerelő nevét és igazolvány számát. A gázszerelő hozzájárulása esetén a jegyzékben feltüntetésre kerül a gázszerelő értesítési címe, telefonszáma, faxszáma, elektronikus postacíme.

(5)	A gázszerelő a nyilvántartásból törlésre kerül, ha a tevékenysége megszűnt, ha nem tesz eleget a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, illetve a gázszerelő ezt kéri.

89. §

(1)

A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés kiviteli tervét a gázfogyasztó készülékcsere kivételével - a kivitelezés megkezdése előtt - műszaki- biztonsági szempontok szerinti felülvizsgálatra be kell nyújtani a földgázelosztóhoz. A felülvizsgálathoz szükséges engedélyek rendelkezésre állása esetén a földgázelosztó a felülvizsgálatot 8 munkanapon belül köteles elvégezni. A felülvizsgálat díjmentes.

(1a)

A 108. § (7) bekezdése alapján díjmentes csatlakozásra jogosult igénybejelentő esetében, ha a földgázelosztó az igénybejelentést követő, az (1) bekezdésben foglalt határidő lejártát követő napig nem nyilatkozik, a kiviteli terv alkalmasságát megállapító nyilatkozat megadottnak tekintendő és a csatlakozóvezeték, illetve az ahhoz szükséges felhasználói berendezés a benyújtott kiviteli terv alapján kivitelezhető.

(1b)

A földgázelosztó - az igénybejelentő egyidejű tájékoztatása mellett - az (1a) bekezdés szerinti kivitelezés megtiltását kérelmezheti a műszaki biztonsági hatóságnál, ha a terv kivitelezésre alkalmatlan. A műszaki biztonsági hatóság a kérelem alapján dönt

a)	a tervek kivitelezésre alkalmassága tárgyában, illetve

b)	szükség szerint meghatározza azokat a műszaki biztonsági feltételeket, amelyek teljesülése esetén a terv kivitelezésre alkalmassága biztosítható.

(1c)	Az (1b) bekezdés szerinti eljárás az (1a) bekezdésben foglalt joghatás beálltától számított 20 napon belül kezdeményezhető. A határidő jogvesztő. A műszaki biztonsági hatóság az ügyben húsz napon belül dönt.

(2)

Ha a földgázelosztó a nyilatkozatával a tervet kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, az ingatlan tulajdonosa a műszaki-biztonsági hatóságtól kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. A kivitelezésre való alkalmasság megállapítására indított eljárásra külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 8 mun