Hatályos állapot
Közlönyállapot
1991.10.22. - 1991.12.31.
1992.01.01. - 1992.08.26.
1992.08.27. - 1992.09.01.
1992.09.02. - 1992.12.31.
1993.01.01. - 1993.08.19.
1993.08.20. - 1993.09.01.
1993.09.02. - 1993.12.05.
1993.12.06. - 1993.12.31.
1994.01.01. - 1994.01.21.
1994.01.22. - 1994.06.30.
1994.07.01. - 1994.11.16.
1994.11.17. - 1995.06.29.
1995.06.30. - 1995.07.29.
1995.07.30. - 1995.12.31.
1996.01.01. - 1996.04.30.
1996.05.01. - 1996.05.10.
1996.05.11. - 1996.07.24.
1996.07.25. - 1996.12.31.
1997.01.01. - 1997.08.05.
1997.08.06. - 1997.08.31.
1997.09.01. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 1998.06.15.
1998.06.16. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.07.04.
2001.07.05. - 2001.08.31.
2001.09.01. - 2001.12.21.
2001.12.22. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2002.09.24.
2002.09.25. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.06.18.
2003.06.19. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.03.12.
2004.03.13. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.05.10.
2004.05.11. - 2004.10.07.
2004.10.08. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.07.06.
2005.07.07. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.06.30.
2006.07.01. - 2006.07.31.
2006.08.01. - 2006.08.17.
2006.08.18. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.03.31.
2007.04.01. - 2007.06.15.
2007.06.16. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.07.06.
2007.07.07. - 2007.07.31.
2007.08.01. - 2007.08.31.
2007.09.01. - 2007.09.24.
2007.09.25. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2009.06.30.
2009.07.01. - 2009.08.31.
2009.09.01. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2009.12.10.
2009.12.11. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.01.01.
2010.01.02. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2010.06.28.
2010.06.29. - 2010.06.30.
2010.07.01. - 2010.12.30.
2010.12.31. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.06.28.
2011.06.29. - 2011.06.29.
2011.06.30. - 2011.08.03.
2011.08.04. - 2011.11.25.
2011.11.26. - 2011.12.21.
2011.12.22. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.02.29.
2012.03.01. - 2012.06.19.
2012.06.20. - 2012.06.26.
2012.06.27. - 2012.06.28.
2012.06.29. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.07.15.
2012.07.16. - 2012.07.23.
2012.07.24. - 2012.12.15.
2012.12.16. - 2012.12.30.
2012.12.31. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.01.01.
2013.01.02. - 2013.04.19.
2013.04.20. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.09.30.
2013.10.01. - 2013.11.29.
2013.11.30. - 2013.12.14.
2013.12.15. - 2013.12.30.
2013.12.31. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.03.31.
2014.04.01. - 2014.04.30.
2014.05.01. - 2014.07.15.
2014.07.16. - 2014.09.15.
2014.09.16. - 2014.11.25.
2014.11.26. - 2014.12.19.
2014.12.20. - 2014.12.29.
2014.12.30. - 2015.01.01.
2015.01.02. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.07.08.
2015.07.09. - 2015.11.13.
2015.11.14. - 2015.12.11.
2015.12.12. - 2016.11.25.
2016.11.26. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.06.30.
2017.07.01. - 2017.10.27.
2017.10.28. - 2017.12.27.
2017.12.28. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.06.30.
2018.07.01. - 2018.07.25.
2018.07.26. - 2018.12.31.
2019.01.01. - 2019.04.25.
2019.04.26. - 2019.12.31.
2020.01.01. - 2020.07.31.
2020.08.01. - 2020.12.31.
2021.01.01. - 2021.02.28.
2021.03.01. - 2021.03.27.
2021.03.28. - 2021.05.13.
2021.05.14. - 2021.06.30.
2021.07.01. - 2021.09.30.
2021.10.01. - 2021.11.30.
2021.12.01. - 2021.12.31.
2022.01.01. - 2022.01.01.
2022.01.02. - 2022.05.31.
2022.06.01. - 2022.06.30.
2022.07.01. - 2022.07.31.
2022.08.01. - 2022.09.30.
2022.10.01. - 2022.12.31.
2023.01.01. - 2023.01.01.
2023.01.02. - 2023.01.03.
2023.01.04. - 2023.06.30.
2023.07.01. - 2024.01.31.
2024.02.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1991. évi XLIX. törvény

a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról

a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról

Az Országgyűlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás útján való megszüntetése, valamint a fizetőképes, de tevékenységüket megszüntető gazdálkodó szervezetek végelszámolásának szabályozása és a hitelezői érdekek védelme érdekében a következő törvényt alkotja:

Az Országgyűlés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek adósságának csődeljárásban, hitelezőkkel való egyezségkötéssel történő rendezése, ha pedig ez nem lehetséges, a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek felszámolás útján való megszüntetése és a hitelezői érdekek védelme érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §   E törvény szabályozza a csődeljárást, a felszámolási eljárást és a végelszámolást.
1. §
(1) E törvény szabályozza a csődeljárást, a felszámolási eljárást és a végelszámolást.
(1) E törvény szabályozza a csődeljárást, a felszámolási eljárást.
(2) A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.
(2) A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.
(3) A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
(4) A végelszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen adós - a jogutód nélküli megszűnését elhatározva - a hitelezőit kielégíti.
(4) A végelszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen gazdálkodó szervezet - a jogutód nélküli megszűnését elhatározva - a hitelezőit kielégíti.
2. §
(1) E törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire terjed ki.
(2) E törvénynek a csődeljárásra vonatkozó rendelkezései a pénzintézetekre nem vonatkoznak, a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit pedig a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a csődeljárásra, a felszámolási eljárásra és a végelszámolásra vonatkozó rendelkezéseit a pénzintézetekre a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényben, a biztosító intézetekre pedig a biztosító intézetekről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) E törvény csődeljárásra vonatkozó rendelkezései az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra nem vonatkoznak. E törvénynek a csődeljárásra, a felszámolási eljárásra és a végelszámolásra vonatkozó rendelkezéseit a pénzintézetekre a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényben, a biztosító intézetekre a biztosító intézetekről szóló törvényben, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra pedig az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) E törvény csődeljárásra vonatkozó rendelkezései a biztosító részvénytársaságra, a biztosító szövetkezetre, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra nem vonatkoznak.
(2) E törvény csődeljárásra vonatkozó rendelkezései a biztosító részvénytársaságra, a biztosító szövetkezetre, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra, valamint a magánnyugdíjpénztárakra nem vonatkoznak.
(3) E törvénynek
a) a csődeljárásra, felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a pénzintézetekre a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényben;
a) a csődeljárásra, felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben; valamint a tőkepiacról szóló törvényben;
b) a felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a biztosító részvénytársaságokra és a biztosító szövetkezetekre a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra pedig az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
b) a felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a biztosító részvénytársaságokra és a biztosító szövetkezetekre a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben, a magánnyugdíjpénztárakra pedig a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
b) a felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a biztosító részvénytársaságokra és a biztosító szövetkezetekre a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben, a magánnyugdíjpénztárakra pedig a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben;
c) a felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az engedélyhez kötött villamosenergia-ipari tevékenységek jogosultjaira a villamos energiáról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
c) a felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az engedélyhez kötött villamosenergia-ipari tevékenységek jogosultjaira a villamos energiáról szóló törvényben;
d) a felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az engedélyhez kötött földgázipari tevékenységek jogosultjaira a földgázellátásról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) E törvénynek a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4a) E törvényt a biztosító egyesületekre akkor kell alkalmazni, ha a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény másképp nem rendelkezik.
(5) E törvénynek a csődeljárásra, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a sportegyesületekre is megfelelően alkalmazni kell.
(5) E törvénynek a csődeljárásra, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a sportegyesületekre és a sportszövetségekre is megfelelően alkalmazni kell.
(5) E törvénynek a csődeljárásra, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a sportegyesületekre is megfelelően alkalmazni kell.
(5) Az egyesületekre és az alapítványokra e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény másképpen nem rendelkezik.
3. §   E törvény alkalmazásában:
a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az önkormányzat vállalata, a víziközmű társulat kivételével a vízgazdálkodási társulat;
a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a víziközmű társulat kivételével a vízgazdálkodási társulat;
a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a víziközmű-társulat kivételével a vízgazdálkodási társulat, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár;
b) adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy - az egy éven belül esedékessé váló tartozásait - előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni;
b) adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni;
c) hitelező: mindenki, akinek a gazdálkodó szervezettel szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által nem vitatott, lejárt vagyoni követelése van. A csődeljárásban hitelező az is, akinek az eljárás közzétételétől számított egy éven belül lejáró vagyoni követelése van. A felszámolás kezdő időpontjától hitelező az is, akinek vitás követelése van;
c) hitelező: a csődeljárásban az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által nem vitatott, lejárt vagyoni követelése van, továbbá az is, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában [8. § (3) bekezdés] még le nem járt, de az adós által elismert vagyoni követelése van. A felszámolási, illetve a végelszámolási eljárásban hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben vagyoni követelése van;
d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, egyéb állami gazdálkodó szervnél az igazgató, szövetkezetnél az elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, valamint az önkormányzat vállalatánál az igazgató, vízgazdálkodási társulatnál az igazgató;
d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek);
d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács);
e) vagyon: mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít;
f) fizetésképtelen az az adós
1. amely az elismert tartozását a lejáratot követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy
2. amely a hitelező fizetési felszólítására a lejárt tartozást 30 napon belül nem egyenlítette ki anélkül, hogy azt érdemben vitatta vagy annak elfogadható okáról, akadályáról a hitelezőt tájékoztatta volna, vagy
3. amellyel szemben folytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
4. amely a csődeljárás során kötött egyezségben vállalt kötelezettségét nem teljesítette.
3. §
(1) E törvény alkalmazásában:
a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a víziközmű-társulat kivételével a vízgazdálkodási társulat, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár;
a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a víziközmű-társulat kivételével a vízgazdálkodási társulat, valamint az erdőbirtokossági társulat, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár;
a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a víziközmű-társulat kivételével a vízgazdálkodási társulat, valamint az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár;
a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a víziközmű-társulat kivételével a vízgazdálkodási társulat, valamint az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár. Gazdálkodó szervezeteknek minősül az egyesülés is;
a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár. Gazdálkodó szervezetnek minősül az egyesülés és a sportegyesület is;
a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár. Gazdálkodó szervezetnek minősül az egyesülés, a sportegyesület és a sportszövetség is;
a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár. Gazdálkodó szervezetnek minősül az egyesülés és a sportegyesület is;
a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, a végrehajtói iroda, a sportegyesület. Gazdálkodó szervezetnek minősül az Európai Unió más tagállamában bejegyzett jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján főeljárás vagy területi fizetésképtelenségi eljárás indítható;
a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, a végrehajtói iroda, a sportegyesület. Gazdálkodó szervezetnek minősül az Európai Unió más tagállamában bejegyzett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján főeljárás vagy területi fizetésképtelenségi eljárás indítható;
a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, a végrehajtói iroda, valamint a sportegyesület. Gazdálkodó szervezetnek minősül az Európai Unió más tagállamában bejegyzett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján főeljárás vagy területi fizetésképtelenségi eljárás indítható;
a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, a végrehajtói iroda, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;
a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, a végrehajtói iroda, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;
a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a végrehajtói iroda, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;
a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a végrehajtói iroda, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;
a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;
a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;
a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;
a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, egyesület, alapítvány, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;
a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi társulás, egyesület, alapítvány, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;
a) gazdálkodó szervezet:
aa) a magyarországi székhellyel rendelkező gazdasági társaság, közhasznú társaság, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, végrehajtói iroda, európai részvénytársaság, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), erdőbirtokossági társulat, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, egyéni cég, egyesülés - ideértve az európai gazdasági egyesülést is -, európai területi társulás, egyesület, alapítvány, valamint
aa) a magyarországi székhellyel rendelkező gazdasági társaság, közhasznú társaság, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, végrehajtói iroda, európai részvénytársaság, szövetkezet, lakásszövetkezet, valamint európai szövetkezet, vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), erdőbirtokossági társulat, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, egyéni cég, egyesülés - ideértve az európai gazdasági egyesülést is -, európai területi társulás, egyesület, alapítvány, valamint
ab) mindazon egyéb jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, a személyes joga alapján gazdasági társaság vagy más, gazdasági tevékenységet folytató szervezet, amelynek a fő érdekeltségeinek központja - a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2015/848 EU rendelet) alapján - az Európai Unió területén található, és az ellene indítható fizetésképtelenségi eljárás a 2015/848 EU rendelet hatálya alá esik;
b) adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni;
c) hitelező: a csődeljárásban az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által nem vitatott, lejárt vagyoni követelése van, továbbá az is, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában [8. § (3) bekezdés] még le nem járt, de az adós által elismert vagyoni követelése van. A felszámolási, illetve a végelszámolási eljárásban hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben vagyoni követelése van;
c) hitelező: a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csődeljárásban az is, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában még le nem járt, de az adós által elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. A végelszámolási eljárásban hitelező mindenki, akinek a gazdálkodó szervezettel szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. A felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette;
c) hitelező: a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csődeljárásban az is, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában még le nem járt, de az adós által elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. A felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette;
c) hitelező: a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csődeljárásban az is, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában még le nem járt, de elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van; a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van (ideértve a bankgaranciából, biztosítói garanciából vagy biztosító által kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényből származó, függő követeléseket is, amelyeknek beállta és esedékessége még bizonytalan), amennyiben az említett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba vette;
c) hitelező: a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csődeljárásban az is, akinek a csődeljárás iránti kérelem időpontjában még le nem járt, de elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van; a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van (ideértve a bankgaranciából, biztosítói garanciából vagy biztosító által kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényből származó, függő követeléseket is, amelyeknek beállta és esedékessége még bizonytalan), amennyiben az említett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba vette;
c) hitelező:
ca) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van,
ca) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, véglegessé vált és végrehajtható hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van,
cb) a csődeljárásban a ca) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben vitatott, vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;
cc) csődeljárásban a ca) és a cb) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben olyan jövőben lejáró, pénz- vagy pénzben kifejezett, létező vagyoni követelése van, amely szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen ered, és amely a hitelező által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz vagy előlegfizetéshez kapcsolódik, és ezt a hitelezői követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;
cd) a felszámolás kezdő időpontja után hitelező minden ki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette;
d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács);
d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető;
d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, sportegyesületnél az ügyintéző-képviseleti szerv;
d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, sportegyesületnél és sportszövetségnél az ügyintéző képviseleti szerv;
d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, sportegyesületnél az ügyintéző képviseleti szerv;
d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, végrehajtói irodánál az irodavezető vagy irodavezető hiányában a tartós helyettes, sportegyesületnél az ügyintéző képviseleti szerv, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nevében a hatóságok előtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljárt személy;
d) gazdálkodó szervezet vezetője: közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), ügyvédi irodánál, közjegyzői irodánál, szabadalmi ügyvivői irodánál az iroda vezetője, végrehajtói irodánál az irodavezető vagy irodavezető hiányában a tartós helyettes, szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, sportegyesületnél az ügyintéző képviseleti szerv, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nevében a hatóságok előtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljáró személy;
d) gazdálkodó szervezet vezetője: közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), egyéni cégnél a cégtulajdonos, ügyvédi irodánál, közjegyzői irodánál, szabadalmi ügyvivői irodánál az iroda vezetője, végrehajtói irodánál az irodavezető vagy irodavezető hiányában a tartós helyettes, szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, sportegyesületnél az ügyintéző képviseleti szerv, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nevében a hatóságok előtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljáró személy;
d) gazdálkodó szervezet vezetője: közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), egyéni cégnél a cégtulajdonos, ügyvédi irodánál, közjegyzői irodánál, szabadalmi ügyvivői irodánál az iroda vezetője, végrehajtói irodánál az irodavezető vagy irodavezető hiányában a tartós helyettes, szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, alapítvány, egyesület képviselője, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nevében a hatóságok előtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljáró személy;
d) gazdálkodó szervezet vezetője: cég esetében a bejegyzett vezető tisztségviselő (képviselő), ügyvédi irodánál, szabadalmi irodánál az iroda vezetője, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető vagy az igazgatótanács tagja, magánnyugdíjpénztárnál a képviselő, alapítványnál és egyesületnél a bejegyzett vezető tisztségviselő, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében a hatóságok előtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljáró személy;
e) vagyon: mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít;
e) gazdálkodó szervezet vagyona: amit a gazdálkodó szervezetre vonatkozó számviteli jogszabály befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít;
f) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.
g) függő követelés: bankgaranciából, biztosítói garanciából vagy biztosító által kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényből származó olyan követelés, amelynek beállta és esedékessége még bizonytalan.
h) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozó és az élettárs;
i) többségi befolyás: a Ptk. 8:2. §-a szerinti befolyás;
j) föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld;
j) föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld;
k) tanya: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott tanya;
k) tanya: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott tanya;
l) termőföld: a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott termőföld.
l) termőföld: a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott termőföld.
m) fizetésképtelenségi szakértő:
ma) a vagyonfelügyelő,
mb) a felszámoló (ideértve az ideiglenes vagyonfelügyelői, illetve a rendkívüli vagyonfelügyelői jogkörrel kirendelt felszámolót is), valamint
mc) a 2015/848 EU rendelet 2. cikk 5. pontjában és B mellékletében felsorolt olyan külföldi fizetésképtelenségi szakértő, aki ezt a megbízatását a külföldi bíróság vagy más - a másik tagállam joga szerint feljogosított személy - által történő kijelölés hiteles másolatával és annak szakfordító által elkészített magyar nyelvű fordításával igazolja;
n) fizetésképtelenségi főeljárás: a 2015/848 EU rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti fizetésképtelenségi eljárás;
o) fő érdekeltségek központja: az adós gazdálkodó szervezetre a 2015/848 EU rendelet 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott fogalom;
p) külföldi bíróság: a 2015/848 EU rendelet 2. cikk 6. pontjában felsorolt igazságügyi feladatokkal felruházott szerv;
q) külföldi hitelező: a 2015/848 EU rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott személy vagy szervezet;
r) magyarországi helyi hitelező: a 2015/848 EU rendelet 2. cikk 11. pontjában meghatározott olyan hitelező, akinek a követelése a másik EU tagállamban fő érdekeltségek központjával rendelkező gazdálkodó szervezet magyarországi telephelyének működéséből vagy azzal összefüggésben keletkezett, és a hitelező fő érdekeltségeinek központja Magyarországon van;
s) magyarországi telephely: a 2015/848 EU rendelet 2. cikk 10. pontjában meghatározott magyarországi működési hely, azzal, hogy a működési hely megállapításához szükséges körülményeket az adózás rendjéről szóló törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, az általános forgalmi adóról szóló törvény, illetve az adózási tárgyú nemzetközi egyezmények szerinti telephelyként történő minősítés is megalapozhatja;
t) területi fizetésképtelenségi eljárás:
ta) a 2015/848 EU rendelet 3. cikk (4) bekezdése szerinti területi fizetésképtelenségi eljárás, és
tb) a 2015/848 EU rendelet 3. cikk (3) bekezdése szerinti területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárás;
u) leányvállalat: ha e törvény másképpen nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74. §-a alapján létrehozott jogi személy.
v) szerkezetátalakítási eljárás: a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényben (a továbbiakban: Szát.) szabályozott polgári nemperes eljárás.
(2) Ahol e törvény valamely intézkedés haladéktalan megtételét vagy végzés haladéktalan meghozatalát írja elő, annak 3 munkanapon belül kell eleget tenni.
(2) A közhasznú társaságra e törvény alkalmazásakor a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó rendelkezések irányadók.
4. §
(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd vagy a felszámolási eljárás, illetőleg a végelszámolás közzétételének időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.
(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.
(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.
(2) A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát, tröszt esetében a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítő határozatát az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján adták ki.
(3) Nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá
a) az a társasági jog illetve vagyonrész, amely fölötti rendelkezési jog az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény alapján kötött vagyonkezelési vagy más szerződésen alapul;
a) az a vagyon, amelyet az adós állami vagyonkezelő szervezettel kötött szerződés alapján kezel;
b) az a termőföld és erdő vagyonrész, amelyről külön jogszabály másként rendelkezik, illetve a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő vizek és vízilétesítmények.
b) az állami tulajdonban álló erdő, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévő műemlék, továbbá a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő vizek és vízilétesítmények;
b) az állami tulajdonban álló erdő, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévő műemlék, továbbá a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona;
b) az állami tulajdonban álló erdő, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévő műemlék, továbbá a vízitársulatok tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona;
c) a kárpótlás céljára elkülönített termőföld és a külön törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület, ha ennek a tagok és alkalmazottak tulajdonba adásáról a szövetkezet közgyűlése az eljárás kezdő időpontjáig határozott, és a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas okiratokat is elkészítették;
c) a kárpótlás céljára elkülönített termőföld és a külön törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület;
d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel.
e) a 38. § (6) bekezdése szerinti esetben a jogosult követelésének kielégítésére szolgáló összeg.
f) az adós munkavállalójának munkabéréből - külön jogszabály rendelkezései szerint - levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj.
(3) Nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába:
a) a jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott nemzeti vagyonban lévő műemlék, valamint az olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló vagyon, amely tekintetében a gazdálkodó szervezet jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi jogokat, vagyonkezelői jogot vagy más, használatot biztosító jogot gyakorol, az említett vagyonkezelői jog és más, a használatot biztosító jog,
b) a vízitársulatok tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona;
c) a kárpótlás céljára elkülönített termőföld, a törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület;
c) a kárpótlás céljára elkülönített föld, a törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület;
c) a kárpótlás céljára elkülönített termőföld, a törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület;
c) a kárpótlás céljára elkülönített föld, a törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület;
d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel;
e) az adós munkavállalójának munkabéréből - külön jogszabály rendelkezései szerint - levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj,
f) a munkavállaló munkabéréből jogszabály rendelkezései szerint a csődeljárás elrendelésének időpontjában vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában már levont, de még be nem fizetett közteher,
g) a munkavállaló munkabéréből levont, de még ki nem fizetett tartásdíj és egyéb végrehajtás alá eső tartozás,
h) az adós birtokában lévő olyan vagyontárgy, amelyre az eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartotta, ide nem értve, ha azt már az adós a vételár kiegyenlítése előtt jogszerűen - beépítéssel, feldolgozással vagy átalakítással - új vagyontárgy létrehozására felhasználta, és ezzel a vagyontárgy az új dolog elválaszthatatlan részévé vált.
(4) A Kormány által a rendkívüli időszakra rögzített hadiipari kapacitások abban az esetben vonhatók be a felszámolási eljárásba, ha a Kormány az alapító (létesítő) szerv kezdeményezésére a rögzítést feloldja.
(4) A Kormány által a rendkívüli időszakra rögzített hadiipari készletek abban az esetben vonhatók be a felszámolási eljárásba, ha a Kormány az állami vagyonkezelő szervezet kezdeményezésére a rögzítést feloldja. A vagyonkezelő szervezet a felszámoló megkeresésére 30 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a rögzítés feloldását kezdeményezi-e. A rögzítés feloldásáról a vagyonkezelő szervezet kezdeményezésétől számított 60 napon belül a Kormány dönt. E törvény alkalmazásában hadiipari készlet alatt a hadiipari tevékenységhez szükséges tárgyi eszközöket és forgóeszközöket - ideértve a gyártási dokumentumokat is - kell érteni.
(4a) Nem tartozik a támogatás közvetítésével megbízott gazdálkodó szervezet vagyonába az államháztartási, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból elszámolási kötelezettséggel átvett olyan támogatási célú pénzeszköz, valamint az abból finanszírozott olyan támogatási célú
a) tulajdoni részesedést megtestesítő befektetés,
b) lízingszerződésből, hitelszerződésből, pénzkölcsön nyújtásából, kockázati tőke vagy más kockázatmegosztási eszközök nyújtásából származó, a támogatott harmadik személlyel szemben fennálló követelés,
c) értékpapír, illetve
d) befektetett eszköz,
amelyet az adósnak, mint a támogatás közvetítésével megbízott szervezetnek - a támogatás nyújtójával jogszabály alapján kötött szerződés alapján - a saját tulajdonú eszközeitől elkülönítetten kellett kezelnie.
(5) A védelem célját szolgáló állami tartalék nem része a gazdálkodó szervezet vagyonának.
4/A. §   A zálogjogosult - ideértve azt az esetet is, ha a zálogjogot óvadékként alapították - a zálogjog érvényesítésével összefüggő jogait a zálogkötelezettel szemben
a) csődeljárás esetén a csődeljárás kezdeményezésére vonatkozó értesítéstől, ilyen értesítés hiányában az ideiglenes fizetési haladék vagy a fizetési haladék közzétételétől,
b) felszámolási eljárás esetében
ba) a felszámolás elrendelése előtt a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére határidőt engedélyező végzés kézhezvételétől, vagy
bb) a rendkívüli moratórium közzétételétől,
bc) a ba), illetve a bb) alpont szerinti esetek hiányában a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől
nem gyakorolhatja, követeléseinek a zálogtárgyból (az óvadék tárgyából) való kielégítésére a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás keretében kerül sor.
4/B. §   A 4/A. §-ban foglaltakat kell alkalmazni a biztosítéki célú vételi jogra, illetve jog vagy követelés biztosítéki célú átruházására is, feltéve, hogy
a) az erre vonatkozó jogszerzési nyilatkozatot a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezték, vagy
b) a jogosult a vételi jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztette, és igazolni tudja, hogy a vételi jogot pénzbeli követelése teljesítésének biztosítékául szerződésben kötötte ki.
4/B. §   A 4/A. §-ban foglaltakat kell alkalmazni a biztosítéki célú vételi jogra, illetve jog vagy követelés biztosítéki célú átruházására is, feltéve, hogy
a) az erre vonatkozó jogszerzési nyilatkozatot a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezték, vagy
b) a jogosult a vételi jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztette, és igazolni tudja, hogy a vételi jogot pénzbeli követelése teljesítésének biztosítékául szerződésben kötötte ki.
5. §   Az adós, valamint a vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló a csődeljárás és a felszámolási eljárás egész tartama alatt - kérésükre - köteles tájékoztatni
a) a hitelezőket és a hitelezői választmány(oka)t a gazdálkodó szervezet vagyoni és pénzügyi helyzetéről;
b) a munkavállalókat és érdekképviseleti szerveiket az őket érintő intézkedésekről.
5. §
(1) Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló és a végelszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás alatt kérésükre 15 napon belül köteles tájékoztatni
a) a hitelezői választmányt, illetve ennek hiányában a hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezők csoportját az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről;
b) a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyve (Mt.) 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat), valamint a területileg illetékes munkaügyi központokat a munkavállalókat érintő kérdésekről.
(1) Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás alatt kérésükre 15 napon belül köteles tájékoztatni
a) a hitelezői választmányt, illetve ennek hiányában a hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezők csoportját az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről;
b) a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyve (Mt.) 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat), valamint a területileg illetékes munkaügyi központokat a munkavállalókat érintő kérdésekről.
b) a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyve (Mt.) 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat), valamint az állami foglalkoztatási szervet a munkavállalókat érintő kérdésekről.
(2) A hitelezők vagy csoportjaik érdekeik képviseletére hitelezői választmányt alakíthatnak. A választmány az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, a felszámolóval és a végelszámolóval való kapcsolat során.
(2) A hitelezők vagy csoportjaik érdekeik képviseletére hitelezői választmányt alakíthatnak. A választmány az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során.
(3) A választmány megalakításának módját, jogosultságait, működési rendjét a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik.
(3) Minden gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél a 39. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, illetve azt követően több választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik több hitelezőt tömörít. A választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a - 28. § (2) bekezdésének f) pontja, illetve a 68. § (1) bekezdése szerint - bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a bejelentett hitelezői követelések legalább egyharmadával. E hitelezők maguk közül háromtagú választmányt választanak. A választmány jogosultságait, képviseletét és működési rendjét a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik. A hitelező a választmány létrejöttét követően is csatlakozhat a választmányt létrehozó hitelezőkhöz, ha elfogadja a megállapodásban foglaltakat.
(4) A választmány a megalakításáról, tagjairól és jogairól a megalakulását követő 8 napon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót, illetve a végelszámolót.
(4) A választmány a megalakításáról, tagjairól és jogairól a megalakulását követő 8 napon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót.
5. §   Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás alatt kérésükre 8 munkanapon belül köteles tájékoztatni
a) a hitelezői választmányt, illetve ennek hiányában a bejelentett és elismert hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezőt (hitelezők csoportját) az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről,
a) a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt, illetve ezek hiányában bejelentett és elismert hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezőt (hitelezők csoportját) az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről,
b) a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat), valamint az állami foglalkoztatási szervet a munkavállalókat érintő kérdésekről.
b) a munkavállalókat, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 270. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az Mt. XX. fejezete szerinti üzemi tanácsot (üzemi megbízottat), valamint az állami foglalkoztatási szervet a munkavállalókat érintő kérdésekről.
5/A. §
(1) A hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátására hitelezői választmányt alakíthatnak, amely figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő és a felszámoló tevékenységét, és a választmányt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során, továbbá gyakorolja az e törvényben meghatározott jogköröket.
(2) Minden adós gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél több - az e törvény szerinti feltételeknek megfelelő - választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik több hitelezőt tömörít. A hitelezői választmány működtetéséhez később is csatlakozhatnak hitelezők.
(2) Minden adós gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél több - az e törvény szerinti feltételeknek megfelelő - választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik több hitelezőt tömörít. A hitelezői választmány működtetéséhez később is csatlakozhatnak hitelezők. A csatlakozást nem lehet megtagadni, amennyiben a csatlakozni kívánók az (5) bekezdés szerinti feltételeket vállalják.
(3) Csődeljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt a - 18. § (4)-(5) bekezdése szerint szavazati joggal rendelkező - hitelezők legalább egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a szavazatok több mint felével. Ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és ennek következtében az abban való részvételi arány már nem éri el az említett mértéket, a választmány az említett körülmény bekövetkeztétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha az említett határidő lejárta előtt kellő számú hitelező csatlakozott.
(4) Felszámolási eljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a 28. § (2) bekezdésének f) pontja szerint bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a felszámolási eljárásban egyezségkötésre jogosult hitelezői követelések legalább egyharmadával. Ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és ennek következtében az abban való részvételi arány már nem éri el az említett mértéket, a választmány az említett körülmény bekövetkeztétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha az említett határidő lejárta előtt kellő számú hitelező csatlakozott.
(5) A választmány jogosultságait, a választmányt működtető hitelezők képviseletét, működtetése forrásainak biztosítását, a költségek előlegezésének és elszámolásának szabályait a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik. A választmány legalább három-, de legfeljebb héttagú lehet, és a választmányt működtető hitelezők elnököt is választhatnak. A választmány a megalakításáról, a működtetésében részt vállaló hitelezőkről, a választmány jogairól, a működtetésében részt vevő hitelezők képviseletéről - az erről készített jegyzőkönyv és megállapodás csatolásával - a megalakulását követő 3 munkanapon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót. A választmány 5 munkanapon belül elfogadja az ügyrendjét. Az ügyrendben szabályozni kell a választmány döntéshozatalának eljárásrendjét és azt is, hogy a választmány döntéseihez, intézkedéseihez milyen módon kell kérni a választmányt működtető hitelezők véleményét.
(5) A választmány jogosultságait, a választmányt működtető hitelezők képviseletét, egymás közötti kapcsolattartásának formáit - ideértve az elektronikus kapcsolattartást is -, működtetése forrásainak biztosítását, a költségek előlegezésének és elszámolásának szabályait a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik. A választmány legalább három-, de legfeljebb héttagú lehet, és a választmányt működtető hitelezők elnököt is választhatnak. A választmány a megalakításáról, a működtetésében részt vállaló hitelezőkről, a választmány jogairól, a működtetésében részt vevő hitelezők képviseletéről - az erről készített jegyzőkönyv és megállapodás csatolásával - a megalakulását követő 3 munkanapon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót. A választmány 5 munkanapon belül elfogadja az ügyrendjét. Az ügyrendben szabályozni kell a választmány döntéshozatalának eljárásrendjét és azt is, hogy a választmány döntéseihez, intézkedéseihez milyen módon kell kérni a választmányt működtető hitelezők véleményét.
(6) A választmány megalakításakor és működtetésekor a szavazati jog az azt működtető hitelezőket a 18. § (4)-(5) bekezdésében, illetve a 44. § (1) bekezdésében meghatározott módon illeti meg. A döntéseket nyílt szavazással, szavazattöbbséggel hozzák.
(7) A választmány tagja nem lehet az adós vagy a 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti személy, illetve gazdálkodó szervezet esetén annak legalább többségi befolyással rendelkező tagja, vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, valamint az említettek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. §].
(7) A választmány tagja nem lehet az adós vagy a 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti személy, illetve gazdálkodó szervezet esetén annak legalább többségi befolyással rendelkező tagja, vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, valamint az említettek közeli hozzátartozója.
(8) A csődeljárás alatt létrehozott hitelezői választmány - a csődeljárást a 21/B. § szerint követő - felszámolási eljárásban tovább működhet. A választmánynak a hitelezők képviseletére szóló megbízatása megállapodással meghosszabbítható a csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős befejezését követő időszakra is, amennyiben az az eljárások során kötött egyezség végrehajtásának ellenőrzése, valamint a hitelezők érdekeinek védelme érdekében indokolt.
(8) A csődeljárás alatt létrehozott hitelezői választmány - a csődeljárást a 21/B. § szerint követő - felszámolási eljárásban tovább működhet, amennyiben megfelel a (4) bekezdés szerinti feltételeknek. A választmánynak a hitelezők képviseletére szóló megbízatása megállapodással meghosszabbítható a csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős befejezését követő időszakra is, amennyiben az az eljárások során kötött egyezség végrehajtásának ellenőrzése, valamint a hitelezők érdekeinek védelme érdekében indokolt.
(9) Hitelezői választmány helyett a hitelezők hitelezői képviselőt is választhatnak, amelynek megválasztására, jogosultságaira, költségeinek viselésére, a kizáró okokra, megbízásának tartalmára, megválasztásának bírósági bejelentésére, a megbízásához való csatlakozásra, megbízatásának megszűnésére, megbízatásának a felszámolási eljárásban történő meghosszabbítására az (1)-(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A hitelezői képviselő a megbízásáról szóló szerződés keretei között látja el az e törvényben meghatározott feladatokat.
(9) Hitelezői választmány helyett a hitelezők hitelezői képviselőt is választhatnak, amelynek megválasztására, a hitelezők és a hitelezői képviselő közötti kapcsolattartásra - ideértve az elektronikus kapcsolattartást is -, a hitelezői képviselő jogosultságaira, költségeinek viselésére, a kizáró okokra, megbízásának tartalmára, megválasztásának bírósági bejelentésére, a megbízásához való csatlakozásra, megbízatásának megszűnésére, megbízatásának a felszámolási eljárásban történő meghosszabbítására az (1)-(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A hitelezői képviselő a megbízásáról szóló szerződés keretei között látja el az e törvényben meghatározott feladatokat.
(10) Ha a csődeljárásban, illetve a felszámolási eljárásban egyetlen hitelező vesz részt, a hitelezőt a hitelezői képviselő jogai is megilletik.
5/B. §
(1) Ha a hitelezői választmány tagja vagy a hitelezői képviselő az elektronikus levélcímét az elektronikus kapcsolattartás céljából a csődeljárásban a vagyonfelügyelővel - felszámolási eljárásban a felszámolóbiztossal - közölte, a vagyonfelügyelő, illetve a felszámolóbiztos jogosult a tájékoztatását, egyéb jognyilatkozatát vagy iratot erre az elektronikus levélcímre megküldeni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a választmány tagja vagy a hitelezői képviselő is jogosult a jognyilatkozatát vagy egyéb iratot a vagyonfelügyelő, illetve a felszámolóbiztos elektronikus kapcsolattartás céljára megadott elektronikus levélcímére megküldeni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az elektronikus úton küldött tájékoztatást, nyilatkozatot, iratot a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 325. § (1) bekezdés f) pontja szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratként, vagy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 46. §-a szerinti elektronikus okirati formába átalakítva kell eljuttatni a címzetthez.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a hitelező az elektronikus kapcsolattartás céljából az elektronikus levélcímét az eljárásban résztvevőkkel közölte azzal, hogy az eljárásban résztvevők elektronikus úton erre az elektronikus levélcímre küldhetik a neki címzett tájékoztatást, nyilatkozatot, iratot.
6. §
(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe tartozó nemperes eljárás.
(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság), a végelszámolás pedig ezen bíróság, mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) hatáskörébe tartozó nemperes eljárás.
(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe tartozó nemperes eljárás.
(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozó, nemperes eljárás. Ez az illetékességi szabály irányadó akkor is, ha az adós az eljárás alatt, az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedéséig a székhelyét más cégbíróság illetékességi területére helyezi át. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket hivatalból el kell utasítani, vagy a már megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig az illetékes bírósághoz kell áttenni.
(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) törvényszék (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozó, nemperes eljárás. Ez az illetékességi szabály irányadó akkor is, ha az adós az eljárás alatt, az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedéséig a székhelyét más cégbíróság illetékességi területére helyezi át. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket hivatalból el kell utasítani, vagy a már megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig az illetékes bírósághoz kell áttenni.
(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott - székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és illetékességébe tartozó nemperes eljárás. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket hivatalból el kell utasítani vagy a már megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig az illetékes bírósághoz kell áttenni.
(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott - magyarországi székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozó nemperes eljárás. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket - kivéve, ha arra a bíróságnak területi fizetésképtelenségi eljárásként a 6/H. § szerint hatásköre és illetékessége van - a bíróság hivatalból elutasítja, a már megindult eljárásokat megszünteti, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig - ideértve az ilyen eljárást a 2015/848 EU rendelet 3. cikk (3) vagy (4) bekezdése alapján kezdeményező területi fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmeket is - haladéktalanul az e törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át.
(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott - magyarországi székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozó nemperes eljárás. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket - kivéve, ha arra a bíróságnak területi fizetésképtelenségi eljárásként a 6/H. § szerint hatásköre és illetékessége van - a bíróság visszautasítja, a már megindult eljárásokat hivatalból megszünteti, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig - ideértve az ilyen eljárást a 2015/848 EU rendelet 3. cikk (3) vagy (4) bekezdése alapján kezdeményező területi fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmeket is - haladéktalanul az e törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át.
(1a) Az adós székhelyének a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezése esetén a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerinti illetékes bíróság előtt kezdeményezhető csődeljárás, felszámolási eljárás. Amennyiben az adós ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről a bíróság még nem hozott elsőfokú végzést, az adós csődeljárás iránti kérelmet csak ennél a bíróságnál nyújthat be.
(1b) Az új székhely szerinti bíróság az (1a) bekezdés szerinti határidő leteltét követően benyújtott kérelmek esetén hivatalból tájékoztatást kér az (1a) bekezdés szerinti korábban illetékes bíróságtól arról, hogy az adós ellen van-e folyamatban felszámolási eljárás, amelyben még nem hozták meg a fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelő végzést.
(1c) Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elektronikus nyilvántartást vezet a jogerősen még el nem bírált csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmekről valamint a kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt eljárásokról. A nyilvántartásba az eljáró bíróságok elektronikus úton szolgáltatnak adatot. A nyilvántartásban a gazdálkodó szervezetek cégjegyzék száma (cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet esetén bírósági nyilvántartásba vételi száma) alapján lehet keresni. A nyilvántartás tartalmazza a gazdálkodó szervezet nevét, cégjegyzék számát (cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet esetén bírósági nyilvántartásba vételi számát) az eljárást kezdeményező kérelem vagy értesítés beérkezésének dátumát, ügyszámát, az eljárás fajtáját. A nyilvántartásból az eljáró bíróság értesítése alapján a gazdálkodó szervezetet törölni kell, ha a csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmet jogerősen elutasították, vagy ha a csődeljárást vagy a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedett. A nyilvántartás fennálló és törölt adataihoz a bíróság, a büntetőügyben eljáró ügyész, illetve nyomozó hatóság, valamint a közérdekvédelmi jogkörében eljáró ügyész elektronikus úton férhet hozzá, a kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt eljárásokról való tudomásszerzés céljából. A Hivatal a törölt adatokat archiválja, és öt évig őrzi meg.
(1c) Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elektronikus nyilvántartást vezet a jogerősen még el nem bírált csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmekről valamint a kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt eljárásokról. A nyilvántartásba az eljáró bíróságok elektronikus úton szolgáltatnak adatot. A nyilvántartásban a gazdálkodó szervezetek cégjegyzék száma (cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet esetén bírósági nyilvántartásba vételi száma) alapján lehet keresni. A nyilvántartás tartalmazza a gazdálkodó szervezet nevét, cégjegyzék számát (cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet esetén bírósági nyilvántartásba vételi számát) az eljárást kezdeményező kérelem vagy értesítés beérkezésének dátumát, ügyszámát, az eljárás fajtáját. A nyilvántartásból az eljáró bíróság értesítése alapján a gazdálkodó szervezetet törölni kell, ha a csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmet jogerősen elutasították, vagy ha a csődeljárást vagy a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedett. A nyilvántartás fennálló és törölt adataihoz a bíróság, a büntetőeljárásban eljáró ügyészség, illetve nyomozó hatóság, valamint a közérdekvédelmi jogkörében eljáró ügyész elektronikus úton férhet hozzá, a kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt eljárásokról való tudomásszerzés céljából. A Hivatal a törölt adatokat archiválja, és öt évig őrzi meg.
(1d) Az (1c) szerinti nyilvántartást vezető szervezettől bármely, az e törvény szerinti gazdálkodó szervezet - igazgatási szolgáltatási díj ellenében - igazolást kérhet arról, hogy nincs ellene benyújtva jogerősen még el nem bírált csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelem, továbbá nincs vele szemben kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt felszámolás.
(1e) A bíróság és a felszámoló szervezet az e törvényben meghatározott feladatai és intézkedései ellátásához a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartást kezelő szervtől
a) az adós vezető tisztségviselője, volt vezető tisztségviselője,
b) a felszámolóbiztos,
c) a természetes személy hitelezők,
d) az adós vagyonának értékesítése során az ajánlattevők, valamint
e) az adós követeléseinek érvényesítése érdekében a követelés természetes személy kötelezettje lakcímadataira és értesítési címére vonatkozóan térítésmentesen szolgáltatandó adatot igényelhet.
(1e) A bíróság és a felszámoló szervezet az e törvényben meghatározott feladatai és intézkedései ellátásához a polgárok személyi, lakcím adatait tartalmazó nyilvántartást kezelő szervtől
a) az adós vezető tisztségviselője, volt vezető tisztségviselője,
b) a felszámolóbiztos,
c) a természetes személy hitelezők,
d) az adós vagyonának értékesítése során az ajánlattevők, valamint
e) az adós követeléseinek érvényesítése érdekében a követelés természetes személy kötelezettje lakcímadataira és értesítési címére vonatkozóan térítésmentesen szolgáltatandó adatot igényelhet.
e) az adós követeléseinek érvényesítése érdekében a követelés természetes személy kötelezettje lakcímadataira vonatkozóan térítésmentesen szolgáltatandó adatot igényelhet.
(2) Azokban az eljárási kérdésekben, amelyeket e törvény nem szabályoz a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp) szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az eljárás félbeszakadásának és szünetelésének nincs helye.
(2) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy a csődeljárásban és a végelszámolási eljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak és szünetelésnek, a felszámolási eljárásban pedig félbeszakadásnak nincs helye.
(2) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet ellen megindított főeljárás vagy területi eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik.
(2) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendeletének hatálya alá tartozó és nem Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet [3. § (1) bekezdés a) pont] ellen megindított főeljárás vagy területi eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel.
(2) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendeletének hatálya alá tartozó és nem Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet [3. § (1) bekezdés a) pont] ellen megindított főeljárás vagy területi eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik kizárólagos illetékességgel.
(2) A 2015/848 EU rendelet hatálya alá tartozó, nem Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet ellen kezdeményezett fizetésképtelenségi főeljárás megindítására és lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(3) A gazdálkodó szervezet megszüntetésével járó felszámolási eljárás befejezéséről szóló jogerős végzést törvényességi óvás folytán nem lehet megváltoztatni, vagy hatályon kívül helyezni, a Legfelsőbb Bíróság csak a törvénysértést állapíthatja meg.
(3) Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek a gazdálkodó szervezet megszüntetésével járó felszámolási eljárás befejezéséről hozott jogerős határozat ellen.
(3) Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek
a) a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő [27. § (1) bekezdés], valamint
b) a felszámolási eljárás befejezéséről szóló [60. § (1)-(2) bekezdés]
jogerős határozat ellen.
(3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy - a 6/A. § esetén kívül - a csődeljárásban és a végelszámolási eljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak és szünetelésnek, a felszámolási eljárásban pedig félbeszakadásnak nincs helye.
(3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy - a 6/A. § esetén kívül - a csődeljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak és szünetelésnek, a felszámolási eljárásban pedig félbeszakadásnak nincs helye.
(3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy
a) a csődeljárásban
aa) felfüggesztésnek nincs helye,
aa) felfüggesztésnek - ide nem értve a 6/Q. § szerinti esetet - nincs helye,
ab) félbeszakadásnak és szünetelésnek nincs helye,
b) a felszámolási eljárásban
ba) nincs helye félbeszakadásnak,
bb) a vitatott igény elbírálására irányuló és a kifogás alapján indult eljárást kivéve nincs helye beavatkozásnak,
bc) az eljárás szünetelésének csak a 26. § (4) bekezdésben foglaltak esetén van helye,
bd) az eljárás felfüggesztésének fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozataláig, továbbá a 6/A. § (2) bekezdése szerinti esetben van helye.
bd) az eljárás felfüggesztésének a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozataláig, továbbá a 6/A. § (2) bekezdése, valamint a 38/A. § szerinti esetben van helye.
bd) az eljárás felfüggesztésének a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozataláig, továbbá a 6/A. § (2) bekezdése, a 6/Q. §, valamint a 38/A. § szerinti esetben van helye.
(3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy
a) a csődeljárásban
aa) felfüggesztésnek nincs helye;
ab) félbeszakadásnak és szünetelésnek nincs helye;
ac) a kifogás alapján indult eljárást kivéve nincs helye beavatkozásnak, és a beavatkozás vagy perbehívás bejelentésének legkésőbb a kifogás elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat meghozataláig van helye;
b) a felszámolási eljárásban
ba) nincs helye félbeszakadásnak;
bb) a vitatott igény elbírálására irányuló és a kifogás alapján indult eljárást kivéve nincs helye beavatkozásnak, és a beavatkozás vagy perbehívás bejelentésének legkésőbb a vitatott igény, illetve a kifogás elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat meghozataláig van helye;
bc) az eljárás szünetelésének csak kérelemre, a 26. § (4) bekezdésben foglaltak esetén van helye azzal, hogy három hónap szünetelés elteltével az eljárás megszűnik;
bd) az eljárás felfüggesztésének a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozataláig, továbbá a 6/A. § (1) és (2) bekezdése, a 38/A. § szerinti és a Pp. 126. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben van helye, azzal, hogy az eljárást felfüggesztő végzés elleni fellebbezésnek a 6/A. § (1) és (2) bekezdése, a 38/A. § szerinti és a Pp. 126. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben nincs helye;
c) bíróság által tárgyalás tartásának csak az e törvényben meghatározott esetekben van helye;
d) ha a fél vagy az eljárásban részt vevő egyéb személy nyilatkozatának beszerzése szükséges, a bíróság őket írásbeli nyilatkozattételre hívja fel vagy szükség esetén szóbeli meghallgatást tart;
e) a Pp. szerinti költségmentesség engedélyezésének nincs helye, a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog pedig nem terjed ki
ea) a csődeljárás és a felszámolási eljárás illetékére;
eb) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban benyújtott kifogás illetékére;
f) a jogi képviselet az elsőfokú eljárásban az e törvényben meghatározott esetekben kötelező;
g) közvetítői eljárásra történő kötelezésnek nincs helye;
h) magánszakértő alkalmazásának a vitatott hitelezői igény, illetve a kifogás elbírálásakor van helye;
i) a vitatott hitelezői igény elbírálása iránti eljárásban a félbeszakadás helyett az eljárás megszüntetésének nincs helye.
(3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy
a) a csődeljárásban
aa) felfüggesztésnek nincs helye;
ab) félbeszakadásnak és szünetelésnek nincs helye;
ac) a kifogás alapján indult eljárást kivéve nincs helye beavatkozásnak, és a beavatkozás vagy perbehívás bejelentésének legkésőbb a kifogás elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat meghozataláig van helye;
b) a felszámolási eljárásban
ba) nincs helye félbeszakadásnak;
bb) a vitatott igény elbírálására irányuló és a kifogás alapján indult eljárást kivéve nincs helye beavatkozásnak, és a beavatkozás vagy perbehívás bejelentésének legkésőbb a vitatott igény, illetve a kifogás elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat meghozataláig van helye;
bc) az eljárás szünetelésének csak kérelemre, a 26. § (4) bekezdésben foglaltak esetén van helye azzal, hogy három hónap szünetelés elteltével az eljárás megszűnik;
bd) az eljárás felfüggesztésének a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozataláig, továbbá a 6/A. § (1) és (2) bekezdése, a 38/A. § szerinti és a Pp. 126. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben van helye, azzal, hogy az eljárást felfüggesztő végzés elleni fellebbezésnek a 6/A. § (1) és (2) bekezdése, a 38/A. § szerinti és a Pp. 126. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben nincs helye;
bd) az eljárás felfüggesztésének a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozataláig, továbbá a Pp. 126. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben van helye, azzal, hogy az eljárást felfüggesztő végzés elleni fellebbezésnek a Pp. 126. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben nincs helye;
c) bíróság által tárgyalás tartásának csak az e törvényben meghatározott esetekben van helye;
d) ha a fél vagy az eljárásban részt vevő egyéb személy nyilatkozatának beszerzése szükséges, a bíróság őket írásbeli nyilatkozattételre hívja fel vagy szükség esetén szóbeli meghallgatást tart;
e) a Pp. szerinti költségmentesség engedélyezésének nincs helye, a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog pedig nem terjed ki
ea) a csődeljárás és a felszámolási eljárás illetékére;
eb) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban benyújtott kifogás illetékére;
f) a jogi képviselet az elsőfokú eljárásban az e törvényben meghatározott esetekben kötelező;
g) közvetítői eljárásra történő kötelezésnek nincs helye;
h) magánszakértő alkalmazásának a vitatott hitelezői igény, illetve a kifogás elbírálásakor van helye;
i) a vitatott hitelezői igény elbírálása iránti eljárásban a félbeszakadás helyett az eljárás megszüntetésének nincs helye.
(4) Az e törvényben szabályozott eljárásokban az adóst és a hitelező(ke)t kell félnek tekinteni.
(4) A csődeljárásban az adóst, a hitelezőt és a vagyonfelügyelőt, a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót, a végelszámolási eljárásban pedig a gazdálkodó szervezetet, a hitelezőt és a végelszámolót kell félnek tekinteni. Ha a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása miatt benyújtott kifogás elbírálása harmadik személy jogát is érinti, ő is félnek minősül.
(4) A csődeljárásban az adóst, a hitelezőt és a vagyonfelügyelőt, a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót, a végelszámolási eljárásban pedig a gazdálkodó szervezetet kell félnek tekinteni. Ha a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló, illetve a végelszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy által benyújtott kifogás (51. §) elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül.
(4) A csődeljárásban az adóst, a hitelezőt és a vagyonfelügyelőt, a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni. Ha a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy által benyújtott kifogás (51. §) elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül.
(4) A csődeljárásban az adóst, a hitelezőt és a vagyonfelügyelőt, a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót - ideértve az ideiglenes vagyonfelügyelőt és a rendkívüli vagyonfelügyelőt is - félnek kell tekinteni. Ha a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy által benyújtott kifogás (51. §) elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül.
(4a) A Pp. 410. §-a szerinti felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a fél a jogerős végzés közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése tárgyában 30 napon belül határoz.
(5) 2010. július 1-jétől a bíróság és a felek közötti írásbeli közlésekre a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni.
(5) 2011. január 1-jétől a bíróság és a felek közötti írásbeli közlésekre a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni.
(5) 2011. július 1-jétől a bíróság és a felek közötti írásbeli közlésekre a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni.
(5) 2011. december 5-étől a bíróság és a felek közötti írásbeli közlésekre a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni.
(5) 2012. június 30-ától a bíróság és a felek közötti írásbeli közlésekre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni.
(5) 2013. január 1-jétől a bíróság és a fél egymással a kapcsolatot a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton tartja. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni.
(5) 2014. július 1-jétől a bíróság és a fél egymással a kapcsolatot a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton tartja. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni.
(5) 2015. január 1-jétől a bíróság és a fél egymással a kapcsolatot a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton tartja. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni.
(5) 2015. január 1-jétől a bíróság és a fél egymással a kapcsolatot a Pp.-ben és az elektronikus ügyintézésről szóló jogszabályokban meghatározottak szerint, elektronikus úton tartja. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni.
(5a) Az (5) bekezdés szerint elektronikus kapcsolattartásra köteles fél az eljárási illetéket, a kifogás tételes illetékét és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton fizeti meg, a kérelem benyújtását megelőzően. Az illeték- és közzétételi költségtérítés-fizetési kötelezettség teljesítésének módját és az azzal összefüggő tájékoztatást az Országos Bírósági Hivatal a honlapján 2014. december 17-éig közzéteszi. A változtatásokra vonatkozó tájékoztatást azok bevezetése előtt legalább 8 nappal közzé kell tenni.
(5b) Ahol e törvény a fellebbezés elbírálására vonatkozó határidőt állapít meg, a határidő kezdőnapja a fellebbezés érdemi elbírálására alkalmas iratok másodfokú bírósághoz érkezésének napja.
(6) Az e törvényben szabályozott nemperes eljárásokban - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - első fokon önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár is eljárhat.
(7) Bíró hozza meg a következő határozatokat és jár el a következő eljárási cselekményeknél:
a) a csődeljárásban a csődeljárás elrendeléséről és megszüntetéséről szóló határozat, a vagyonfelügyelő felmentése tárgyában hozott határozat, az egyezség elbírálása tárgyában, illetve a csődeljárás befejezetté nyilvánítása tárgyában hozott határozat, valamint a felek által előterjesztett kifogás tárgyában hozott érdemi határozat;
b) a felszámolási eljárásban a felszámolást elrendelő határozat, kivéve, ha az eljárás a cégbíróság értesítése alapján indult;
b) a felszámolási eljárásban a felszámolást elrendelő végzés, kivéve, ha
ba) az eljárás a cégbíróság értesítése alapján vagy a végelszámoló kérelmére indult,
bb) az eljárás az adós kezdeményezésére indult, vagy
bc) az eljárás lefolytatása iránt a hitelező nyújtott be kérelmet, de az adós a hitelező követelését elismerte vagy nem vitatta;
c) a felszámolási eljárásban az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése tárgyában hozott határozat, valamint a felszámoló felmentése tárgyában hozott határozat;
d) felszámolási eljárásban az egyezségi tárgyalás megtartása és az egyezség elbírálása tárgyában hozott határozat;
e) a felszámolási eljárás 27. § (6) bekezdés és 45/A. § szerinti megszüntetése tárgyában hozott határozat;
f) felszámolási eljárásban a vitatott hitelezői igény és a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt benyújtott kifogás elbírálása tárgyában hozott érdemi határozat;
g) felszámolási eljárásban a közbenső mérleg jóváhagyása vagy elutasítása tárgyában hozott érdemi határozat;
h) a felszámolási zárómérleggel és a vagyonfelosztási javaslattal szemben előterjesztett kifogás tárgyában megtartott tárgyalás és a kifogás tárgyában hozott határozat;
i) a felszámolási eljárás befejezéséről szóló végzés, kivéve, ha a befejezésre egyszerűsített módon kerül sor olyan felszámolási ügyben, ahol a felszámolási eljárást kényszer-végelszámolás előzte meg;
i) a felszámolási eljárás befejezéséről szóló végzés, kivéve a 63/B. § (4) bekezdése alapján hozott határozatot azokban az esetekben, ha az adós gazdálkodó szervezet vezetője a 31. §-ban írt kötelezettségének nem tett eleget, és az adósnak nincs a hitelezők között felosztható vagyona;
j) a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek ellen indult csődeljárásban és indított felszámolási eljárásban az a)-i) pontban foglaltakon kívül is minden olyan határozat, amely ellen külön fellebbezésnek van helye;
j) a IV. fejezet alapján lefolytatott csődeljárásban és indított felszámolási eljárásban az a)-i) pontban foglaltakon kívül is minden olyan határozat, amely ellen külön fellebbezésnek van helye;
k) csődeljárásban és felszámolási eljárásban a bírságot kiszabó határozatok.
(8) A vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a rendkívüli vagyonfelügyelő, a felszámoló, valamint
a) az adós (az adós vezető tisztségviselője), illetve
b) a hitelező
közötti kapcsolattartás során a jognyilatkozatok megtétele írásban történik, az alakiság megsértésével tett jognyilatkozat hatálytalan.
(9) Ha az iratot a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a rendkívüli vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló postai úton küldi meg a hitelezőknek vagy az adós vezető tisztségviselőjének, azt a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint kell kézbesíteni.
(10) A Pp. 27. alcíme szerinti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet az e törvény 33/A. §-a szerinti perekben nem lehet benyújtani.
6/A. §
(1) Csődeljárás, felszámolási eljárás és végelszámolási eljárás nem indítható meg, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a cégbíróságot arról értesítette, hogy folyamatban lévő büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye.
(1) Csődeljárás és felszámolási eljárás nem indítható meg, ha a büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot [6. § (1) bekezdés] értesítette.
(1) Ha büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot [6. §] értesítette vagy arról a bíróságnak hivatalos tudomása van, a felszámolás elrendelhető. Ebben az esetben - azt követően, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezetője a 31. § szerinti kötelezettségeit teljesítette, és a hitelezői követeléseket bejelentették, továbbá akkor, ha az adós gazdálkodó szervezet vezetője a 31. § szerinti kötelezettségeit felhívás, illetve a 33. § szerinti jogkövetkezmények ellenére nem teljesítette - a felszámolási eljárást fel kell függeszteni.
(1) Ha büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyészség a bíróságot [6. §] értesítette vagy arról a bíróságnak hivatalos tudomása van, a felszámolás elrendelhető. Ebben az esetben - azt követően, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezetője a 31. § szerinti kötelezettségeit teljesítette, és a hitelezői követeléseket bejelentették, továbbá akkor, ha az adós gazdálkodó szervezet vezetője a 31. § szerinti kötelezettségeit felhívás, illetve a 33. § szerinti jogkövetkezmények ellenére nem teljesítette - a felszámolási eljárást fel kell függeszteni.
(2) A megindult csődeljárást, felszámolási eljárást és végelszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetőleg a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig fel kell függeszteni.
(2) A megindult csődeljárást, felszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetőleg a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig fel kell függeszteni.
(2) A felfüggesztés a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetve a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig tart. A felfüggesztés nem érinti a felszámoló kötelezettségeit és a 38. § (1)-(2) bekezdésben, valamint a 40. §-ban foglaltaknak az alkalmazását. A felfüggesztés időtartama alatt a kirendelt felszámoló jogait és kötelezettségeit az e §-ban meghatározott keretek között gyakorolhatja. A felfüggesztés időtartama alatt is elbírálhatja a bíróság a felszámoló jogszabálysértő intézkedései vagy mulasztásai ellen benyújtott kifogásokat.
(2) A felfüggesztés a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetve a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig tart. A felfüggesztés nem érinti a felszámoló kötelezettségeit és a 38. § (1) és (2) bekezdésben, valamint a 40. §-ban foglaltak alkalmazását, továbbá az 50. § (2) bekezdése szerinti esetekben a közbenső mérleg évenkénti elkészítésének kötelezettségét. A felfüggesztés időtartama alatt készített közbenső mérleg vagyonfelosztási javaslatot nem tartalmazhat. A felfüggesztés időtartama alatt a kirendelt felszámoló jogait és kötelezettségeit az e §-ban meghatározott keretek között gyakorolhatja. A felfüggesztés időtartama alatt is elbírálhatja a bíróság a felszámoló jogszabálysértő intézkedései vagy mulasztásai ellen benyújtott kifogásokat, és dönthet a közbenső mérleg jóváhagyása tárgyában. A jóváhagyott közbenső mérleg alapján a felszámoló részére kifizethető díj nettó összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
(3) Ha az (1)-(2) bekezdés rendelkezései a hitelezők követelésének teljesülését jelentősen késleltetné vagy veszélyeztetné, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti a csődeljárás és a felszámolási eljárás megindítását, illetőleg folytatását.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés a hitelezők követelésének teljesülését késleltetné vagy veszélyeztetné, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően pedig a bíróság - zár alá vétel elrendelése mellett - engedélyezheti a felszámolási eljárás folytatását.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés a hitelezők követelésének teljesülését késleltetné vagy veszélyeztetné, a vádemelésig az ügyész, azt követően pedig a bíróság - zár alá vétel elrendelése mellett - engedélyezheti a felszámolási eljárás folytatását.
(4) A felszámolási eljárás folytatásának engedélyezése iránti kérelmet a jogi személlyel szemben folytatott büntetőügyben eljáró bírósághoz, illetve ügyészhez a felszámoló nyújthat be. A kérelemhez a 31. § (1) bekezdés a) pontja szerinti záróleltárt, valamint éves beszámolót vagy a 46. § (2) bekezdése szerinti nyitó felszámolási mérleget kell mellékelni.
(5) Az engedély megadása esetén a felszámolási eljárás folytatható, azonban befejezésére csak a jogi személlyel szemben folytatott büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedését követően kerülhet sor.
(6) A zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy nem vonható be a vagyonfelosztásba. Ha a zár alá vett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értéke meghaladja a büntetőeljárásban a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 11. § (2) bekezdése alapján biztosítani kívánt összeget, a zár alá vétel korlátozása és a vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értékesítésének engedélyezése iránt a felszámoló kérelmet nyújthat be a vádirat benyújtásáig az ügyészhez, azt követően a büntetőügyben eljáró bírósághoz.
(6) A zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy nem vonható be a vagyonfelosztásba. Ha a zár alá vett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értéke meghaladja a büntetőeljárásban a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 11. § (2) bekezdése alapján biztosítani kívánt összeget, a zár alá vétel korlátozása és a vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értékesítésének engedélyezése iránt a felszámoló kérelmet nyújthat be a vádemelésig az ügyészhez, azt követően a büntetőügyben eljáró bírósághoz.
(7) Az értékesítés engedélyezése esetén a zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy nem értékesíthető olyan összeg alatt, mint amelynek biztosítására a zár alá vételt elrendelték. Az értékesítésből befolyt vételárból le kell vonni a zár alá vétellel biztosítani kívánt összeget, és azt annak a bíróságnak a letéti számlájára kell befizetni, amelynél a zár alá vételt foganatosító bírósági végrehajtó működik.
(8) A büntetőeljárás befejezését, illetve ha a büntetőügyben eljáró bíróság az adós gazdálkodó szervezettel szemben vagyonelkobzást rendelt el, annak végrehajtását követően - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a bíróság elrendeli a felszámolási eljárás folytatását. Amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság az adós gazdálkodó szervezettel szemben pénzbírságot szabott ki, illetve a bűnügyi költség megfizetésére kötelezte (a továbbiakban együtt: a büntetőeljárásban az állam javára fizetendő összeg), a felszámoló az ebből eredő követeléseket hitelezői igényként veszi nyilvántartásba, és elégíti ki a kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. §) szerint.
(9) Amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság jogerős határozatával az adós gazdálkodó szervezet teljes vagyonára vagyonelkobzást rendelt el, az adós gazdálkodó szervezetet az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján terhelő követelések kifizetése iránt a bíróság értesítését követően az államháztartásért felelős miniszter soron kívül intézkedik. Ez a kötelezettség az elkobzott vagyon mértékéig áll fenn. A felszámoló a kifizetés és az adós iratanyagának elhelyezésének megtörténtéről a bíróságot értesíti. A bíróság a felszámoló munkadíját az eljárás időtartama, a felszámoló által elvégzett tevékenység és az eljárás munkaterhe figyelembevételével állapítja meg. A felszámoló benyújtja a felszámolási zárómérleget. A bíróság ennek alapján dönt a felszámolási eljárás befejezéséről és az adós gazdálkodó szervezet megszüntetéséről. A végzést meg kell küldeni az államot a magánjogi jogviszonyokban képviselő szervezetnek is.
(9) Amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság jogerős ügydöntő határozatával az adós gazdálkodó szervezet teljes vagyonára vagyonelkobzást rendelt el, az adós gazdálkodó szervezetet az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján terhelő követelések kifizetése iránt a bíróság értesítését követően az államháztartásért felelős miniszter soron kívül intézkedik. Ez a kötelezettség az elkobzott vagyon mértékéig áll fenn. A felszámoló a kifizetés és az adós iratanyagának elhelyezésének megtörténtéről a bíróságot értesíti. A bíróság a felszámoló munkadíját az eljárás időtartama, a felszámoló által elvégzett tevékenység és az eljárás munkaterhe figyelembevételével állapítja meg. A felszámoló benyújtja a felszámolási zárómérleget. A bíróság ennek alapján dönt a felszámolási eljárás befejezéséről és az adós gazdálkodó szervezet megszüntetéséről. A végzést meg kell küldeni az államot a magánjogi jogviszonyokban képviselő szervezetnek is.

A 2015/848 EU rendelet hatálya alá tartozó határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó sajátos rendelkezések

6/B. §
(1) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában megindított fizetésképtelenségi eljárás során kijelölt felszámoló kérheti, hogy a bíróság rendelje el a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölő határozat lényeges tartalmának a Cégközlönyben való közzétételét.
(2) A határozat lényeges tartalmához tartozik különösen:
a) az eljárást megindító bíróság megjelölése és címe,
b) az adós neve és székhelye, illetve a központi ügyvezetés helye,
c) annak megjelölése, hogy az eljárás főeljárás vagy területi eljárás,
d) a felszámoló neve és elérhetősége,
e) a hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló határidők,
f) a határidők tekintetében megállapított jogkövetkezmények,
g) a hitelezői igények elfogadására jogosult testület vagy hatóság megjelölése.
(3) A kérelemhez az eredeti okiraton túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is, valamint mellékelni kell a közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását.
(3) A kérelemhez az eredeti okiraton vagy hiteles másolatán túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is, valamint mellékelni kell a közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását.
(4) Ha az adósnak, aki ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában főeljárás indult, Magyarországon telephelye van, a főeljárásban kijelölt felszámoló köteles kérni a főeljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölő határozat lényeges tartalmának közzétételét. A felszámoló felel az ennek elmulasztásával okozott kárért.
(5) A közzétételnek tartalmaznia kell mindazt, ami a határozat lényeges tartalmának minősül.
6/B. §
(1) A 2015/848 EU rendelet alapján az Európai Unió más tagállamában megindított fizetésképtelenségi főeljárás során kijelölt külföldi fizetésképtelenségi szakértő, illetve a fizetésképtelenségi eljárásban a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adós kérheti, hogy a magyar bíróság rendelje el a külföldi fizetésképtelenségi főeljárást megindító határozat, illetve a külföldi fizetésképtelenségi szakértőt kijelölő határozat lényeges tartalmának közzétételét.
(2) A határozat lényeges tartalmához tartozik különösen:
a) az eljárást megindító külföldi bíróság megjelölése és címe,
b) az adós neve és székhelye, valamint az adós fő érdekeltségeinek központja, ha a külföldi bíróság megállapította, hogy ez nem esik egybe a székhellyel,
c) annak megjelölése, hogy az eljárás fizetésképtelenségi főeljárás vagy területi fizetésképtelenségi eljárás, ezeken belül reorganizációs vagy felszámolási típusú eljárás,
d) a külföldi fizetésképtelenségi szakértő neve és elérhetősége,
e) a hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló határidők,
f) a határidők tekintetében megállapított jogkövetkezmények, és
g) a hitelezői igények elfogadására jogosult testület vagy hatóság megjelölése, elérhetősége.
(3) A kérelemhez az eredeti okiraton vagy hiteles másolatán túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is, valamint mellékelni kell a közzététel költségtérítése megfizetésének igazolását.
(4) Ha az adós ellen a 2015/848 EU rendelet alapján az Európai Unió más tagállamában fizetésképtelenségi főeljárás indult, és Magyarországon telephelye van, a főeljárásban kijelölt külföldi fizetésképtelenségi szakértő, illetve a fizetésképtelenségi eljárásban a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adós köteles kérni a főeljárást megindító határozat, illetve a külföldi fizetésképtelenségi szakértőt kijelölő határozat lényeges tartalmának magyarországi közzétételét az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint. A külföldi fizetésképtelenségi szakértő, illetve a fizetésképtelenségi eljárásban a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adós felel a közzétételi kötelezettség késedelmével vagy elmulasztásával okozott kárért.
(5) Az (1) és (4) bekezdés szerinti közzététel a Cégközlönyben történik.
(6) Ha a fizetésképtelenségi főeljárás belföldön indult, a 2015/848 EU rendelet 28. cikke szerinti közzétételről csődeljárás esetén az adós, felszámolási eljárás esetén a felszámoló intézkedik. A közzétételi kötelezettség teljesítéséről a vagyonfelügyelőt egyidejűleg tájékoztatni kell.
6/C. §
(1) Ha az adós ellen az Európai Unió másik tagállamában a magyar bíróság határozatának meghozatalát megelőzően a 2015/848 EU rendelet alapján fizetésképtelenségi főeljárást indítottak, és azt joghatósági kifogással nem támadták meg, vagy a joghatósági kifogást a másik tagállam bírósága jogerősen elutasította, a magyar bíróság az ugyanazon adós ellen Magyarországon megindított fizetésképtelenségi főeljárást - csődeljárást vagy felszámolási eljárást - a 6/H. § szerint kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszékhez teszi át. A Fővárosi Törvényszék az áttevő bíróság által megindított fizetésképtelenségi főeljárást a 2015/848 EU rendelet 51. cikke szerint területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárássá alakítja át, feltéve, hogy az adós Magyarországon telephellyel rendelkezik. A Fővárosi Törvényszék a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárássá történő átalakításról szóló végzést haladéktalanul megküldi a fizetésképtelenségi főeljárást megindító tagállami bíróságnak és az eljárásban kirendelt külföldi fizetésképtelenségi szakértőnek. A végzésben rendelkezni kell arról, hogy a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárásra az e törvény II. vagy III. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni. A végzésnek a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárássá történő átalakítást kimondó rendelkezése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(2) Ha az adósnak Magyarországon nincs telephelye, az (1) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Fővárosi Törvényszék az eljárást hivatalból megszünteti, és a jogerős végzést haladéktalanul megküldi a fizetésképtelenségi főeljárást megindító külföldi bíróságnak és az eljárásban kirendelt külföldi fizetésképtelenségi szakértőnek. Az eljárás megszüntetése nem érinti az azt megelőzően az adós által a magyar jog alkalmazásával kötött jogügyletek érvényességét, illetve a harmadik személyek által jóhiszeműen szerzett jogokat és azokat a folyamatban lévő egyéb eljárásokat, amelyeket az adós indított vagy ellene indítottak.
(3) Ha a 2015/848 EU rendelet 51. cikke alapján a fizetésképtelenségi főeljárás fizetésképtelenségi szakértője a Fővárosi Törvényszéktől a már megindított területi fizetésképtelenségi eljárás olyan átalakítását kérelmezi, amelyre e törvény másik fejezetének szabályait kell alkalmazni, és ennek a kérelemnek a magyar bíróság helyt ad, a végzésben egyidejűleg hivatalból rendelkezik azoknak a végzéseknek a hatályon kívül helyezéséről vagy módosításáról, amelyeket még nem hajtottak végre, de végrehajtásuk ellentétes lenne a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárássá alakított eljárás szabályaival.
6/D. §
(1) Ha az adós ellen a 2015/848 EU rendelet alapján az Európai Unió más tagállamában indult fizetésképtelenségi főeljárás, és az adósnak Magyarországon ingatlan vagyona, egyéb, közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagyona vagy olyan telephelye van, amelyre vonatkozóan közhiteles nyilvántartásba jog vagy tény van bejegyezve, a főeljárás során kijelölt külföldi fizetésképtelenségi szakértőnek, illetve a fizetésképtelenségi főeljárásban a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adósnak - a szükséges adatok megadásával - kérnie kell, hogy a magyar bíróság rendelje el a fizetésképtelenségi főeljárást megindító határozat tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, illetve az egyéb közhiteles nyilvántartásba. A külföldi fizetésképtelenségi szakértő, illetve a fizetésképtelenségi eljárásban a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adós felel az e bekezdésben foglaltak elmulasztásával okozott kárért.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez az eredeti okiraton vagy hiteles másolatán túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokba történő bejegyzéssel összefüggő illetéket, igazgatási szolgáltatási díjat a külföldi kérelmező köteles a bíróságnál előzetesen letétbe helyezni.
(4) Ha a fizetésképtelenségi főeljárás belföldön indult, a 2015/848 EU rendelet 29. cikke szerinti bejegyeztetés iránt csődeljárás esetén az adós, felszámolási eljárás esetén pedig a felszámoló intézkedik. A bejegyeztetési kötelezettség teljesítéséről a vagyonfelügyelőt egyidejűleg tájékoztatni kell.
6/C. §
(1) Ha az adósnak, aki ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában főeljárás indult, Magyarországon ingatlan vagyona vagy egyéb, közhitelű nyilvántartásba bejegyzett vagyona vagy telephelye van, a főeljárás során kijelölt felszámoló köteles kérni, hogy a bíróság rendelje el a főeljárást megindító határozat tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, illetve egyéb közhitelű nyilvántartásba. A felszámoló felel az ennek elmulasztásával okozott kárért.
(2) A kérelemhez az eredeti okiraton túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is.
(2) A kérelemhez az eredeti okiraton vagy hiteles másolatán túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is.
6/D. §   A 6/B. és a 6/C. §-ok szerinti kérelmet a Fővárosi Bírósághoz kell benyújtani, amely nemperes eljárásban dönt a kérelemről a beérkezéstől számított legfeljebb 30 napon belül, a 6/B. § szerinti kérelem esetében az igények bejelentésére a közzéteendő határozatban előírt határidők figyelembevételével. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
6/D. §   A 6/B. és a 6/C. §-ok szerinti kérelmet a Fővárosi Törvényszékhez kell benyújtani, amely nemperes eljárásban dönt a kérelemről a beérkezéstől számított legfeljebb 30 napon belül, a 6/B. § szerinti kérelem esetében az igények bejelentésére a közzéteendő határozatban előírt határidők figyelembevételével. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
6/E. §
(1) A vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a rendkívüli vagyonfelügyelő, a felszámoló, valamint
a) az adós (az adós vezető tisztségviselője), illetve
b) a hitelező
közötti kapcsolattartás során a jognyilatkozatok megtétele írásban történik.
(2) Ha az iratot a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a rendkívüli vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló postai úton küldi meg a hitelezőknek vagy az adós vezető tisztségviselőjének, azt a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint kell kézbesíteni.
6/F. §   A 6/B-6/D. §-ok szerinti kérelmet a Fővárosi Törvényszékhez kell benyújtani, amely nemperes eljárásban dönt a kérelemről a beérkezéstől számított legfeljebb 30 napon belül, a 6/B. § szerinti kérelem esetében 8 napon belül. A kérelemnek helyt adó végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
6/G. §
(1) A csődeljárás vagy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemben vagy a korábban eljáró bíróság által küldött értesítésben meg kell jelölni a magyar bíróság joghatóságát megalapozó körülményeket, és hivatkozni kell arra, hogy az eljárást fizetésképtelenségi főeljárásként vagy területi fizetésképtelenségi eljárásként kezdeményezik. Az e törvény alapján - illetve a 2015/848 EU rendelet 6. cikkére alapozva - a csődeljáráshoz vagy felszámolási eljáráshoz kapcsolódóan kezdeményezett polgári eljárásokban a keresetlevélben kell megjelölni a magyar bíróság joghatóságát megalapozó körülményeket.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez, illetve keresetlevélhez csatolni kell azokat a dokumentumokat is, amelyekből a magyar bíróság joghatósága és annak jogalapja megállapítható.
(3) A bíróság a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás iránti kérelmet elutasítja, illetve a már megindított eljárást hivatalból megszünteti, ha az fizetésképtelenségi főeljárás megindítására irányul, de az adós ellen az Európai Unió más tagállamában fizetésképtelenségi főeljárás már megindult és folyamatban van, és a kérelmet benyújtó fél a bíróság tájékoztatását követően sem kéri a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindítását.
(3) A bíróság a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás iránti kérelmet visszautasítja, illetve a már megindított eljárást hivatalból megszünteti, ha az fizetésképtelenségi főeljárás megindítására irányul, de az adós ellen az Európai Unió más tagállamában fizetésképtelenségi főeljárás már megindult és folyamatban van, és a kérelmet benyújtó fél a bíróság tájékoztatását követően sem kéri a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindítását.
6/H. §   A Fővárosi Törvényszék hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel rendelkezik a 2015/848 EU rendelet hatálya alá tartozó olyan gazdálkodó szervezetek ellen területi fizetésképtelenségi eljárásként megindításra kerülő eljárások - területi reorganizációs típusú eljárás vagy területi felszámolási típusú eljárás - megindítására, lefolytatására, illetve másik típusú területi eljárássá történő átalakítására, amelyek fő érdekeltségeinek központja az Európai Unió másik tagállamában van.
6/I. §
(1) A Magyarországon indult felszámolási főeljárásban a 2015/848 EU rendelet 36. cikke szerinti, a másik tagállambeli hitelezők számára kibocsátásra kerülő kötelezettségvállaló nyilatkozat érvényességéhez a magyar bíróság előzetes jóváhagyása szükséges.
(2) A felszámoló a bírósághoz benyújtott kérelmében részletesen, pénzügyi adatokkal és dokumentumokkal alátámasztottan bemutatja a kötelezettségvállalással érintett másik tagállamban fellelhető vagyontárgyak körét, azok értékét, a vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó terveket, valamint a kötelezettségvállalással a hitelezők összessége érdekében képviselt célokat és a kötelezettségvállalás elmaradásával járó, valószínűsíthető hátrányokat. A tájékoztatásban ismertetni kell a kötelezettségvállalással érintett másik tagállamban ismert külföldi hitelezői követelések listáját, megjelölve azt is, hogy azokat e törvény alapján milyen szabályok szerint kell kifizetni, a felszámolási eljárásban hová kell besorolni az e törvényben meghatározott kielégítési sorrendben.
(3) A bíróság a kérelem elbírálása előtt a felszámolót, a hitelezői választmányt, illetve a hitelezők képviselőjét, valamint indokolt esetben a hitelezőket is meghallgathatja, vagy határidő tűzésével írásbeli nyilatkozat tételére hívja fel őket. A meghallgatás, illetve az írásbeli nyilatkozat megtételére vonatkozó határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt. A végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet 15 napon belül kell elbírálni.
(4) Ha a bíróság által előzetesen jóváhagyott kötelezettségvállaló nyilatkozatot az érintett másik tagállamban nem hagyták jóvá a hitelezők, a felszámolónak haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell őket a belföldi fizetésképtelenségi főeljárásba a 2015/848 EU rendelet 45. cikk (1) bekezdése alapján történő bejelentkezési lehetőségről és az ezzel összefüggő nyilvántartásbavételidíj-fizetési kötelezettségükről, azzal, hogy az igénybejelentési határidő kezdete a kötelezettségvállaló nyilatkozatról történő szavazás napja.
(5) Ha a bíróság által előzetesen jóváhagyott kötelezettségvállaló nyilatkozatot az érintett másik tagállamban jóváhagyták a hitelezők, a belföldi fizetésképtelenségi főeljárásban kifogást nyújthatnak be, ha a belföldi fizetésképtelenségi szakértő nem teljesíti a kötelezettségvállalásban foglaltakat.
6/J. §
(1) A 2015/848 EU rendelet szerinti, a külföldi fizetésképtelenségi szakértő által a magyarországi helyi hitelezők számára tett kötelezettségvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó jognyilatkozatot is, hogy a kötelezettségvállalás a főeljárás szerinti tagállami jog szerinti érvényességi feltételeknek megfelel.
(2) A külföldi fizetésképtelenségi szakértő a kötelezettségvállalással érintett belföldön fellelhető vagyontárgyakról, azok értékéről, valamint a vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó tervekről írásban, magyar nyelven tájékoztatja a magyarországi helyi hitelezőket, továbbá nyilatkozik arról, hogy a tájékoztatás teljes körű. A kötelezettségvállaló nyilatkozatban az ismert magyarországi helyi hitelezőket és azok követelését is fel kell sorolni. A magyarországi helyi hitelezők a kötelezettségvállaló nyilatkozat kiegészítését kérhetik a külföldi fizetésképtelenségi szakértőtől, ha az nem tartalmazza a 2015/848/ EU rendeletben vagy az e §-ban előírtakat, vagy ha az a rendelkezésükre álló információk szerint - a követelésükre vagy a kötelezettségvállalás alá eső vagyontárgyakra, illetve azok értékére vonatkozóan - hiányos vagy hibás adatokat tartalmaz.
(3) A külföldi fizetésképtelenségi szakértő tájékoztatást ad a magyarországi helyi hitelezők számára a kötelezettségvállalásának jóváhagyására vonatkozó szavazás lebonyolításával kapcsolatos tudnivalókról. A szavazást közjegyző jelenlétében kell lefolytatni. A közjegyző az eljárásáról jegyzőkönyvi tanúsítványt állít ki, amelyhez mellékeli a szavazás lebonyolításával kapcsolatos azon írásbeli tájékoztatást, amelyet a külföldi fizetésképtelenségi szakértő a közjegyző rendelkezésére bocsátott.
(4) A kötelezettségvállaló nyilatkozat jóváhagyását tartalmazó - a kötelezettségvállalás időpontjában ismert és nem vitatott - hitelezői követeléssel rendelkező magyarországi helyi hitelezők által tett nyilatkozatot magyar nyelven jegyzőkönyvi tanúsítványba kell foglalni. A jegyzőkönyvi tanúsítványba magyar nyelven bele kell foglalni a külföldi fizetésképtelenségi szakértőnek azokat a tájékoztatást magában foglaló, valamint a biztosítékokra vonatkozó nyilatkozatait is, amelyeket a kötelezettségvállalás jogi megalapozottságára és teljesítésére vonatkozóan tett.
(5) A jegyzőkönyvi tanúsítványt - kérelmére - a külföldi fizetésképtelenségi szakértő, valamint az a magyarországi helyi hitelező is aláírhatja, akinek a nyilatkozatát a jegyzőkönyvi tanúsítvány tartalmazza.
(6) A kötelezettségvállalás jóváhagyásakor a hitelezőket osztályokba kell sorolni. A hitelezői követelések hitelezői osztályba sorolására és a szavazati joguk kiszámítására és gyakorlására e törvénynek a csődegyezség megszavazására irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a követelések besorolására az adós nyilvántartásai alapján kerül sor, és a külföldi fizetésképtelenségi szakértő kötelezettségvállalásának jóváhagyásához mindegyik hitelezői osztályban a szavazatok többségének igenlő szavazata szükséges. A jóváhagyott kötelezettségvállalás hatálya a szavazásra jogosult, de azt meg nem szavazó vagy a szavazásra szabályosan értesített, de abban részt nem vevő magyarországi helyi hitelezőre is kiterjed, amennyiben nem határoz meg ránézve - az érintett hitelezői osztályra alkalmazandó szabályokhoz képest - hátrányosabb feltételeket. Az adós által vitatottnak minősülő követeléseket a kötelezettségvállalásnak feltételhez kötötten, és csak abban az esetben kell figyelembe vennie, ha a vitatott követelés jogosultja igazolja, hogy az adóssal szemben bírósági vagy közigazgatási úton érvényesíti az igényét, és ezt az eljárást megindította, illetve kezdeményezte.
(7) A jegyzőkönyvi tanúsítvány hiteles kiadmányának másolatát a külföldi fizetésképtelenségi szakértő megküldi a fizetésképtelenségi főeljárást lefolytató tagállami bíróságnak, a Fővárosi Törvényszéknek, valamint az ismert magyarországi helyi hitelezőknek.
(8) A magyarországi helyi hitelezők a külföldi fizetésképtelenségi szakértő kötelezettségvállalásával összefüggésben kérhetik, hogy a bíróság a külföldi fizetésképtelenségi szakértőt pénzügyi biztosíték adására kötelezze. A kérelmet a Fővárosi Törvényszékhez kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni, hogy a biztosíték nyújtására melyik hitelezői követeléssel összefüggésben kerüljön sor. A pénzügyi biztosíték formája a bíróság gazdasági hivatalában letéti számlára befizetendő pénzösszeg.
(9) A (8) bekezdés szerinti pénzügyi biztosíték nyújtásával összefüggő eljárás polgári nemperes eljárás. Bizonyítás felvételére akkor kerülhet sor, ha a kérelem a benyújtott dokumentumok alapján nem bírálható el. A pénzügyi biztosíték nyújtása tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.
6/K. §
(1) Ha a magyarországi helyi hitelezők a 2015/848 EU rendelet 38. cikke alapján területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárást kezdeményeztek, a 6/H. § szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság szakértőt rendelhet ki azoknak a közgazdasági szakkérdéseknek a megvizsgálására, amelyek
a) a másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindításának vagy felfüggesztésének megalapozottságával,
b) a fizetésképtelenségi főeljárás fizetésképtelenségi szakértője által benyújtott kérelmekkel,
c) a magyarországi helyi hitelezők érdekeinek védelme szempontjából lényeges körülmények vizsgálatával, vagy
d) a másik típusú - reorganizációs típusú területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárás helyett felszámolási típusú, illetve felszámolási típusú helyett reorganizációs típusú - területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételeivel
kapcsolatosak.
(2) A szakértő kirendelésével összefüggő költségeket és a szakértő díját a kérelmező előlegezi és viseli.
(3) Ha a másodlagos fizetésképtelenségi eljárás reorganizációs típusú eljárás, az eljárást kezdeményező kérelemnek tartalmaznia kell a 8. § szerinti adatokat és mellékleteket, és a kérelemhez csatolni kell a külföldi fizetésképtelenségi eljárást megindító, illetve a külföldi fizetésképtelenségi szakértőt kijelölő határozatot.
(4) Ha a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárás felszámolási típusú eljárás, az eljárást kezdeményező kérelemhez csatolni kell a külföldi fizetésképtelenségi főeljárást megindító, valamint a külföldi fizetésképtelenségi szakértőt kijelölő határozatot. A kérelemnek tartalmaznia kell az adósnak a kérelmezővel szemben fennálló tartozása jogcímét és a tartozás fennállását igazoló dokumentumokat is, kivéve, ha a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárást a másik tagállamban indított fizetésképtelenségi főeljárás fizetésképtelenségi szakértője - ilyen szakértő kijelölése hiányában a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adós - kéri.
(5) Ha a számviteli jogszabályok szerint az adósnak nem kell beszámolót készítenie, a 31. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2015/848 EU rendelet szerint Magyarországon indított területi fizetésképtelenségi eljárásban a felszámoló az adós nyilvántartásai, vagyonnyilvántartása, a telephelynek betudható bevételekről és kiadásokról készített könyvviteli zárlata és adatszolgáltatása alapján, illetve a 30. §-ban meghatározott módon állapítja meg a területi fizetésképtelenségi eljárásba vonható vagyont, és erről nyitó felszámolási mérleget készít. A 31. §-ban foglalt egyéb kötelezettségeket ebben az esetben is teljesíteni kell.
6/L. §   A bíróság előzetes jóváhagyása szükséges a 2015/848 EU rendelet 41. cikke szerinti együttműködési megállapodások megkötéséhez és módosításához, ha a megállapodás Magyarországon indult főeljárásban vagy területi fizetésképtelenségi eljárásban kirendelt belföldi fizetésképtelenségi szakértő és a külföldi fizetésképtelenségi szakértők között jön létre. A jóváhagyás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye. 6/M. § A belföldön megindított fizetésképtelenségi főeljárásban és területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárásban a külföldi hitelezői igények bejelentésére 2015/848 EU rendelet 55. cikke alapján kialakított egységes formanyomtatvány a Cégközlöny és az Országos Bírósági Hivatal honlapjáról is letölthető.
6/N. §
(1) A 2015/848 EU rendelet 24. cikke szerint Magyarországon felállításra kerülő tagállami fizetésképtelenségi nyilvántartás a nemzeti adatvagyon körébe tartozó központi nyilvántartás.
(2) Az (1) bekezdés szerinti fizetésképtelenségi nyilvántartás a 2015/848 EU rendelet hatálya alá tartozó, 2018. június 26-án és az azt követően Magyarországon megindított fizetésképtelenségi eljárások adatait tartalmazza.
(3) A fizetésképtelenségi nyilvántartás - a 2015/848 EU rendelet 24. cikkében felsorolt adatokon kívül - az alábbi adatokat tartalmazza, az eljáró bíróságok, illetve belföldi és külföldi fizetésképtelenségi szakértők elektronikus adatszolgáltatása alapján:
a) az adós vagyonával összefüggő megtámadási keresetek megindítása és befejezése, az eljáró bíróság neve és az ügy száma,
b) az adós vezetői, volt vezetői, az adós jogi személy tagjai, tulajdonosai ellen a hitelezők érdekeit sértő tevékenységük miatti felelősség megállapítása iránti keresetek megindítása és befejezése, az eljáró bíróság neve és az ügy száma,
c) ha az eljárás egyszerűsített felszámolásként került lefolytatásra, ennek ténye,
d) az adós és a vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elektronikus levélcíme.
d) az adós és a vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége.
(4) A fizetésképtelenségi nyilvántartás az adatokat kereshető formában, a bejegyzéstől számított 15 évig őrzi meg, ezt követően még öt évig archivált adatként kell megőrizni, majd azt követően haladéktalanul törölni kell.
(4) A fizetésképtelenségi nyilvántartás az adatokat kereshető formában, a fizetésképtelenségi nyilvántartással összefüggő utolsó bejegyzéstől számított 15 évig őrzi meg, ezt követően még öt évig archivált adatként kell megőrizni, majd azt követően haladéktalanul törölni kell.
6/O. §   A bíróság a felszámolás fizetésképtelenségi főeljárásként történő befejezéséről és az adós jogutód nélküli megszüntetéséről akkor hozhatja meg a végzést, ha az adós ellen nincs folyamatban a 1346/2000/EK tanácsi rendelet vagy a 2015/848 EU rendelet alapján más tagállamban külföldi fizetésképtelenségi eljárás.
6/P. §
(1) A 2015/848 EU rendelet V. fejezete szerinti, a cégcsoport tagjaival összefüggő fizetésképtelenségi eljárásokban a 2015/848 EU rendelet 56. és 58. cikke alapján megkötésre kerülő együttműködési megállapodások megkötéséhez és módosításához a belföldi fizetésképtelenségi szakértőknek előzetesen a bíróság jóváhagyását kell kérniük. A jóváhagyás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(2) A bíróság szakértőt rendelhet ki azoknak a közgazdasági szakkérdéseknek a megvizsgálására, amelyek
a) a külföldi fizetésképtelenségi szakértőnek a 2015/848 EU rendelet 60. cikkében, valamint
b) a belföldi fizetésképtelenségi szakértőnek a 2015/848 EU rendelet 61. cikkében meghatározott kérelme elbírálásához szükségesek.
(3) A bíróság a 2015/848 EU rendelet 61. cikke szerinti, a csoportos koordinációs eljárás iránti kérelmet elutasítja, ha más tagállamban már kezdeményeztek ilyen eljárást. Ha pedig ez a tény később jut a tudomására, az eljárást hivatalból megszünteti, és a kérelem elbírálásával összefüggő költségek megfizetésére az eljárást kezdeményező fizetésképtelenségi szakértőt kötelezi.
(3) A bíróság a 2015/848 EU rendelet 61. cikke szerinti, a csoportos koordinációs eljárás iránti kérelmet visszautasítja, ha más tagállamban már kezdeményeztek ilyen eljárást. Ha pedig ez a tény később jut a tudomására, az eljárást hivatalból megszünteti, és a kérelem elbírálásával összefüggő költségek megfizetésére az eljárást kezdeményező fizetésképtelenségi szakértőt kötelezi.
(4) Ha a 2015/848 EU rendelet 61. cikke szerinti csoportos koordinációs eljárás belföldön indul, az eljárás megindítására és lefolytatására polgári nemperes eljárásként kerül sor. Az eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amely a csoport belföldi tagjával szemben megindított csődeljárást vagy felszámolási eljárást lefolytatja.
(5) A csoportos koordinációs eljárás megindítását elrendelő bírósági határozat meghozatalát követően a vállalatcsoport belföldi tagjához kirendelt fizetésképtelenségi szakértő a 2015/848 EU rendelet 64. cikke szerinti kifogást a magyar bíróság tájékoztatását követően nyújthat be.
(6) A 2015/848 EU rendelet 66. cikke szerinti, a más tagállam joghatóságát megalapozó megállapodás megkötéséhez a magyar bíróság előzetes jóváhagyása szükséges.
6/Q. §
(1) A csődeljárást, illetve a felszámolást elrendelő jogerős végzés ellen a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül felülvizsgálati kérelmet lehet előterjeszteni arra való hivatkozással, hogy az eljárás elrendelésére a magyar bíróságnak nem volt joghatósága. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(2) A Kúria elrendelheti a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás felfüggesztését.
(3) Ha a Kúria elrendelte a csődeljárás felfüggesztését, egyezségi tárgyalás megtartására nem kerülhet sor. A csődeljárásban elrendelt fizetési haladék hatálya a felfüggesztés időtartama alatt is fennmarad, a 11. §-ban foglaltak a felfüggesztés időtartama alatt is irányadók. A vagyonfelügyelő a felfüggesztés időtartama alatt ellátja a 12-14. §-ban felsorolt feladatokat, tevékenységével összefüggésben a 15. § (3) bekezdése szerint kifogás benyújtásának és a kifogás elbírálásának is helye van. A kifogást elbíráló végzés ellen fellebbezés nyújtható be, amelyet 15 napon belül kell elbírálni.
(4) Ha a Kúria elrendelte a felszámolási eljárás felfüggesztését, a felszámolás elrendelésének jogi hatálya fennmarad, a 34-35. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell. A felszámoló a felfüggesztés időtartama alatt is ellátja az adós vagyonának az adós vezetőjétől történő átvételével, a felszámolási nyitó mérleg készítésével, valamint a hitelezői igények nyilvántartásba vételével összefüggő feladatokat. A felfüggesztés időtartama alatt a felszámoló az adós vagyonát nem adhatja bérbe, nem értékesítheti, ide nem értve a gyorsan romló vagy az olyan ingóságot, amelynél az értékesítés késedelme jelentős értékveszteséggel járna. Az értékesítésből származó bevételt a felszámoló elkülönítetten kezeli, azt a felszámolási költségekre sem használhatja fel.
(5) A Kúria a felülvizsgálattal megtámadott végzést 30 napon belül bírálja el.

II. FEJEZET
A CSŐDELJÁRÁS

A csődeljárás megindítása

II. FEJEZET
CSŐDELJÁRÁS

Csődeljárás megindítása, fizetési haladék

7. §
(1) Az adós (3. § b) pont) csődöt jelenthet be.
(1) A gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. A kérelem benyújtásáról az adós értesíti a bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet.
(1) A gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be.
(1) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be.
(1) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be, az adós részéről a jogi képviselet kötelező.
(1) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be; a kérelem benyújtása tekintetében az adós részéről a jogi képviselet kötelező.
(2) Az adós a korábbi csődeljárás közzétételétől számított 3 éven belül újabb csődöt - ideértve a csőd kötelező bejelentésének esetét is - nem jelenthet be.
(2) A csődeljárás iránti kérelemnek a bírósághoz való érkezésétől számított két éven belül az adós újabb kérelmet nem nyújthat be, ha a korábban lefolytatott eljárás során már fizetési haladékban részesült. Ha az adós e törvény hatálybalépése előtt csődöt jelentett be, a kétéves határidőt a csődeljárás közzétételének időpontjától kell számítani.
(2) Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be, amíg a korábbi csődeljárás megindításának időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre nem került.
(2) Az adós gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: adós) nem nyújthat be csődeljárás iránti kérelmet, ha ellene csődeljárás van folyamatban, vagy felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be ellene, és a felszámolás elrendeléséről már meghozták az elsőfokú végzést.
(2) Az adós gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: adós) nem nyújthat be csődeljárás iránti kérelmet, ha
a) szerkezetátalakítási eljárása van folyamatban,
b) a szerkezetátalakítási eljárás során a bíróság által jóváhagyott - hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal jóváhagyott - szerkezetátalakítási terv végrehajtásának időtartama még nem zárult le,
c) a csődeljárási kérelem benyújtását megelőzően olyan szerkezetátalakítási eljárás volt folyamatban, amelyben az adós moratóriumot kapott, és a
szerkezetátalakítás meghiúsulásától számított egy év még nem telt el,
d) ellene csődeljárás van folyamatban, vagy
e) felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be ellene, és a felszámolás elrendeléséről már meghozták az elsőfokú végzést.
(3) Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be,
a) amíg a korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre nem került, és
b) a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el, vagy
c) a korábbi csődeljárás iránti kérelmét a bíróság a 9. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból elutasította, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.
d) amíg a szerkezetátalakítási tervben a terv végrehajtására meghatározott időtartam le nem telt.
(4) A hitelező akkor nyújthat be az adós elleni csődeljárás iránti kérelmet, ha az adóssal szemben a 27. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti követeléssel rendelkezik, azonban felszámolási eljárás helyett csődeljárásban kívánja az igényét érvényesíteni.
(5) A csődeljárás iránti (1) és (4) bekezdés szerinti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2010. július 1-jétől - ide nem értve a természetes személyek kérelmeit - kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.
(5) A csődeljárás iránti (1) és (4) bekezdés szerinti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2011. január 1-jétől - ide nem értve a természetes személyek kérelmeit - kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.
(5) A csődeljárás iránti (1) és (4) bekezdés szerinti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2011. július 1-jétől - ide nem értve a természetes személyek kérelmeit - kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.
(5) A csődeljárás iránti (1) és (4) bekezdés szerinti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2011. december 5-étől - ide nem értve a természetes személyek kérelmeit - kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.
(5) A csődeljárás iránti (1) és (4) bekezdés szerinti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2012. június 30-ától - ide nem értve a természetes személyek kérelmeit - kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.
(5) A csődeljárás iránti (1) bekezdés szerinti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2012. június 30-ától - ide nem értve a természetes személyek kérelmeit - kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.
(5) A csődeljárás iránti (1) bekezdés szerinti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2013. január 1-jétől - ide nem értve a természetes személyek kérelmeit - kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.
(5) A csődeljárás iránti (1) bekezdés szerinti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2013. január 1-jétől kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.
(5) A csődeljárás iránti (1) bekezdés szerinti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2014. július 1-jétől kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.
(5) A csődeljárás iránti (1) bekezdés szerinti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2015. január 1-jétől kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.
8. §
(1) A csődöt a gazdálkodó szervezet vezetője jelenti be.
(1) A 7. § szerinti kérelem benyújtásához
a) a vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése vagy küldöttgyűlés vezetésével működő állami vállalatnál az általános vezetést ellátó testület;
b) szövetkezetnél a közgyűlés;
c) közkereseti társaságnál és betéti társaságnál a tagság, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanács, korlátolt felelősségű társaságnál és vízgazdálkodási társulatnál a taggyűlés, részvénytársaságnál a közgyűlés;
d) államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalatnál, trösztnél és egyéb állami gazdálkodó szervnél az alapítói jogokat gyakorló szerv;
e) egyes jogi személyek vállalatánál és a leányvállalatnál a létesítő szerv;
f) tröszti vállalatnál a tröszt
előzetes egyetértése szükséges. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.
(1) A 7. § szerinti kérelem benyújtásához - ha azt az adós nyújtja be - az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése szükséges. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.
(1) A 7. § szerinti kérelem benyújtásához - ha azt az adós nyújtja be - az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése szükséges. Egyéni cég esetében a kérelmet a cégtulajdonos saját döntése alapján nyújthatja be. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.
(1) A 7. § szerinti kérelem benyújtásához az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése szükséges. Egyéni cég esetében a kérelmet a cégtulajdonos saját döntése alapján nyújthatja be. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.
(2) A csőd bejelentéséhez
a) a vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése vagy küldöttgyűlés vezetésével működő állami vállalatnál az általános vezetést ellátó testület;
b) szövetkezetnél a közgyűlés;
c) közkereseti társaságnál és betéti társaságnál a tagság, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanács, korlátolt felelősségű társaságnál és vízgazdálkodási társulatnál a taggyűlés, részvénytársaságnál a közgyűlés;
d) államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalatnál, trösztnél és egyéb állami gazdálkodó szervnél az alapító szerv;
e) az egyes jogi személyek vállalatánál és a leányvállalatnál a létesítő szerv;
f) tröszti vállalatnál a tröszt;
g) önkormányzati vállalatnál a tulajdonos önkormányzat;
előzetes egyetértése és a gazdálkodó szervezetnél működő munkavállalói érdekképviseleti szervek előzetes tájékoztatása szükséges.
(2) A csődeljárás iránti kérelemhez az (1) bekezdésben felsorolt szervek előzetes egyetértésének megadását bizonyító okiratot, három hónapnál nem régebbi mérleget (egyszerűsített mérleget) és az adós adószámát, valamint a hitelezők névsorát, a hitelek összegét és lejáratok időpontját, illetve a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot mellékelni kell. Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy a kérelem benyújtását megelőző két éven belül részesült-e fizetési haladékban.
(2) A csődeljárás iránti kérelemhez az (1) bekezdésben felsorolt szervek előzetes egyetértésének megadását bizonyító okiratot, három hónapnál nem régebbi mérleget (egyszerűsített mérleget) és az adós adószámát, valamint a hitelezők névsorát, a hitelek összegét és lejáratok időpontját, illetve a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot mellékelni kell. Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy a kérelem benyújtásáig az esetleges korábbi csődeljárás megindításának időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre került.
(2) Az adós által benyújtott csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kell
a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,
b) az (1) bekezdésben említett legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okiratot,
c) három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót vagy közbenső mérleget és az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad,
d) az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a c) pont szerinti beszámoló vagy közbenső mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek,
e) ha az adós a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, az ezzel összefüggő szerződéseket,
f) az adós hitelezőinek névsorát, a hitelek összegét és lejáratuk időpontját, valamint azt, hogy az adós mely követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított [12. § (3) bekezdés] és a nem biztosított hitelezői igények,
g) a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének befizetését igazoló okiratot,
h) az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy az adós mely pénzügyi intézménynél vezet számlát, a számlaszámok megnevezésével,
h) az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy az adós mely pénzforgalmi szolgáltatónál vezet pénzforgalmi számlát, a számlaszámok megnevezésével,
i) az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg értesíti a számlavezetőket a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról oly módon, hogy a számlavezetők erről az ideiglenes fizetési haladék 9. § (1) bekezdés szerinti közzétételét megelőző munkanapon 15 óráig hitelt érdemlő módon tudomást szerezzenek, továbbá nem kezdeményez olyan fizetési műveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest,
i) az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg értesíti a pénzforgalmi szolgáltató számlavezetőket a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról oly módon, hogy a számlavezetők erről az ideiglenes fizetési haladék 9. § (1) bekezdés szerinti közzétételét megelőző munkanapon 15 óráig hitelt érdemlő módon tudomást szerezzenek, továbbá nem kezdeményez olyan fizetési műveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest,
j) az adós vagyoni helyzetét bemutató, az adós vezetője által aláírt, külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó adatlapot.
(2) A csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kell
a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,
b) az (1) bekezdésben említett legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okiratot, a munkavállalók tájékoztatásáról szóló dokumentumot,
c) három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót vagy közbenső mérleget és az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad,
d) az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a c) pont szerinti beszámoló vagy közbenső mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek,
e) ha az adós a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, az ezzel összefüggő szerződéseket,
e) ha az adós a Ptk. szerinti elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, az ezzel összefüggő szerződéseket,
f) az adós hitelezőinek névsorát, az adós tartozásainak felsorolását, azok esedékességét, valamint azt, hogy az adós mely hitelezői követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított [12. § (3) bekezdés] és a nem biztosított hitelezői igények, az adós által vállalt, a számvitelről szóló törvény szerinti függő kötelezettségek, továbbá az adóssal szemben fennálló függő követelések ismertetését,
g) a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének befizetését igazoló okiratot,
g) az illeték, továbbá a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolást,
h) az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy az adós mely pénzforgalmi szolgáltatónál vezet pénzforgalmi számlát, a számlaszámok megnevezésével, továbbá hogy mely befektetési szolgáltatónál rendelkezik értékpapírszámlával,
i) az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg értesíti a pénzforgalmi szolgáltató számlavezetőket a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról oly módon, hogy a számlavezetők erről az ideiglenes fizetési haladék 9. § (1) bekezdés szerinti közzétételét megelőző munkanapon 15 óráig hitelt érdemlő módon tudomást szerezzenek, továbbá hogy nem kezdeményez olyan fizetési műveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest,
j) az adós vagyoni helyzetét bemutató, az adós vezetője által aláírt, külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó adatlapot.
(3) A (2) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt szervezeteknél a testületi döntéshez szükséges szavazás módjára a gazdálkodó szervezet megszűnésére vonatkozó szabályok az irányadók.
(3) A csődeljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen az adós kérelme a bírósághoz érkezett.
(3) Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy
a) ha volt ellene korábban elrendelt csődeljárás, akkor az esetleges korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igények kielégítésre kerültek-e, és a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év eltelt-e,
a) ha volt ellene korábban elrendelt csődeljárás, akkor az esetleges korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igények kielégítésre kerültek-e, a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év eltelt-e,
b) van-e tudomása ellene felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról, vagy fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozataláról,
b) van-e tudomása ellene felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról, vagy fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozataláról, és ha igen, ezt az eljárást melyik bíróság előtt kezdeményezték,
c) volt-e olyan korábbi csődeljárás iránti kérelme, amelyet a bíróság a 9. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból elutasított, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.
c) volt-e olyan korábbi csődeljárás iránti kérelme, amelyet a bíróság a 9. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból elutasított, ha az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el, és ha igen, ezt melyik bíróság előtt kezdeményezte.
d) kezdeményezett-e vagy kezdeményeztek-e ellene külföldön a 2015/848 EU rendelet hatálya alá eső fizetésképtelenségi eljárást,
e) kezdeményezett-e belföldön csődeljárást, reorganizációs eljárást,
f) kezdeményezett-e vagy kezdeményeztek-e ellene belföldön felszámolási eljárást,
g) van-e ellene folyamatban belföldön vagy külföldön hatósági vagy bírósági végrehajtási eljárás, zálogjoggal terhelt vagyontárgyára vezetett bíróságon kívüli értékesítés,
h) döntött-e szerkezetátalakítási eljárás vagy reorganizációs eljárás megindításáról, és ha igen, az eljárás folyamatban van-e, valamint
i) ha korábban indított szerkezetátalakítási eljárást vagy reorganizációs eljárást, és a bíróság a szerkezetátalakítási tervet, illetve a reorganizációs tervet jóváhagyta, annak végrehajtására meghatározott időtartam letelt-e.
(4) A csőd bejelentéséhez a gazdálkodó szervezet köteles mellékelni a pénzügyi helyzetéről szóló kimutatást.
(4) Ha a csődeljárás kezdő időpontjával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság a kérelem elbírálását a csődeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.
(4) A hitelező által benyújtott csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve a kérelemhez csatolni kell
a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát,
b) nyilatkozatot az adóssal szemben a 27. § (2) bekezdése szerinti követelés fennállásáról, és az ezzel összefüggő nyilatkozatokat, okiratokat,
c) nyilatkozatot arról, hogy amennyiben a követelés kiegyenlítésre kerül, azt haladéktalanul bejelenti a bíróságnak,
d) az adós (3) bekezdés szerinti, továbbá arról szóló nyilatkozatát, hogy a csődeljárás megindítását nem ellenzi, és erre vonatkozóan a 8. § (1) bekezdés szerinti legfőbb szerv előzetes egyetértését megszerezte,
e) az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a hitelező csődeljárás iránti kérelme benyújtásával egyidejűleg értesíti számlavezetőit a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, továbbá nem kezdeményez olyan fizetési műveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest,
f) a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének befizetését igazoló okiratot.
(4) Az adós köteles tájékoztatást adni a csődeljárás iránti kérelme benyújtásáról mindazon bíróságnak, amely előtt tudomása szerint felszámolási eljárás iránti kérelmet adtak be ellene.
(5) A (2) bekezdés i) pontja és a (4) bekezdés e) pontja szerinti bejelentést követően a számlavezető a bejelentést banktitokként kezeli, az adós számlájával szemben nem érvényesítheti az adóssal fennálló jogviszonyán alapuló követeléseket, továbbá nem tehet más olyan intézkedést sem, ami őt vagy más hitelezőt előnyös helyzetbe hozza a többi hitelezőhöz képest.
(5) A (2) bekezdés i) pontja és a (4) bekezdés e) pontja szerinti bejelentést követően a pénzforgalmi szolgáltató számlavezető a bejelentést banktitokként, illetve fizetési titokként kezeli, az adós számlájával szemben nem érvényesítheti az adóssal fennálló jogviszonyán alapuló követeléseket, továbbá nem tehet más olyan intézkedést sem, ami őt vagy más hitelezőt előnyös helyzetbe hozza a többi hitelezőhöz képest.
(5) A (2) bekezdés i) pontja szerinti bejelentést követően a pénzforgalmi szolgáltató számlavezető a bejelentést banktitokként, illetve fizetési titokként kezeli, az adós számlájával szemben nem érvényesítheti az adóssal fennálló jogviszonyán alapuló követeléseket, továbbá nem tehet más olyan intézkedést sem, ami őt vagy más hitelezőt előnyösebb helyzetbe hozza a többi hitelezőhöz képest.
9. §   A gazdálkodó szervezet vezetője 8 napon belül - hacsak a 23. § szabályai szerint a felszámolási eljárás lefolytatását nem kéri - köteles a csődöt bejelenteni, a 8. §-ban meghatározott vezető testület vagy alapító (létesítő) szerv és a gazdálkodó szervezetnél működő munkavállalói érdekképviseleti szervek egyidejű értesítése - részvénytársaságnál vagy korlátolt felelősségű társaságnál a közgyűlés vagy taggyűlés egyidejű összehívása - mellett, ha a gazdálkodó szervezet bármely tartozását (tartozásait) az esedékességet követő 90 napon belül nem tudta kiegyenlíteni. A bejelentés elmulasztásáért a polgári jog általános szabályai szerint felel.
9. §
(1) Az adós a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 15 napon belül - tárgyalást tart, amelyre a kérelem benyújtásával egyidejűleg a 8. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok megküldésével az ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény útján hívja meg. A hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontját követő 3 napon belül két országos napilapban kell közzétenni.
(1) Az adós a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül - tárgyalást tart, amelyre a kérelem benyújtásával egyidejűleg a 8. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok megküldésével az ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény útján hívja meg. A hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontját követő 3 napon belül két országos napilapban kell közzétenni.
(1) Az adós kérelme alapján a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben történő közzétételéről. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. Az ideiglenes fizetési haladék a közzétételtől illeti meg az adóst. Az ideiglenes fizetési haladékra a 11. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(1) Az adós kérelme alapján - ha a kérelem azonnali elutasítására nem kerül sor - a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben történő közzétételéről. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. Az ideiglenes fizetési haladék a közzétételtől illeti meg az adóst. Az ideiglenes fizetési haladékra a 11. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(1) Az adós kérelme alapján - ha a kérelem azonnali visszautasítására nem kerül sor - a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben történő közzétételéről. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. Az ideiglenes fizetési haladék a közzétételtől illeti meg az adóst. Az ideiglenes fizetési haladékra a 11. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) az adós nevét és székhelyét;
b) a csődeljárás kezdő időpontját;
c) a tárgyalás helyét és idejét;
d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a 8. § (2) bekezdésében felsorolt iratokat a hitelezők a tárgyalás időpontjáig hol tekinthetik meg.
(2) A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja [10. § (1) bekezdés]. Az adós ettől az időponttól a cégnevét a csődeljárás alatt („cs. a.”) toldattal használhatja.
(3) A tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz.
(3) A tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. A kért fizetési haladék - az adós választása szerint - legalább 60, legfeljebb 120 napra szólhat.
(3) Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig [10. § (1) bekezdés] felfüggeszti. Ha az adós ellen a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, ezt a felszámolási eljárást a bíróság a csődeljárás elrendeléséig [10. § (1) bekezdés] felfüggeszti.
(3) Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig [10. § (1) bekezdés], illetőleg a csődeljárás iránti kérelem elutasításáig felfüggeszti.
(3a) Ha az adós ellen a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően a székhelye szerinti bíróságon felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, ennek a kérelemnek az elbírálását a bíróság a csődeljárás elrendeléséig [10. § (1) bekezdés], illetőleg a csődeljárás iránti kérelem elutasításáig felfüggeszti.
(4) Az egyetértést megadottnak kell tekinteni, ha a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint a fele, és a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint egynegyede egyetért a fizetési haladék igénybevételével, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri az adós által a 8. § (2) bekezdésében meghatározott mérlegben (egyszerűsített mérlegben) szereplő összes hitelezői követelés kétharmadát.
(4) A bíróság az (1) bekezdést követő intézkedést követően haladéktalanul, de legkésőbb az adós által benyújtott kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)-(3) bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 5 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza. A bíróság az adós által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasítja, ha
a) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 5 munkanapon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő,
b) nincs meg a 8. § (1) bekezdésében említett legfőbb szerv előzetes egyetértése,
c) a 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti követelés kielégítése még nem történt meg,
d) a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el,
e) az adós ellen más bíróság előtt csődeljárás van folyamatban,
f) az adós ellen felszámolási eljárás indult, és a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről már végzést hoztak,
g) a csődeljárás iránti kérelmet megelőző egy éven belül az adós már adott be ilyen kérelmet, amelyet e bekezdés alapján a bíróság hivatalból elutasított, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el, vagy
h) az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a 6/B. § szerinti főeljárás megindításáról szóló határozat került közzétételre a Cégközlönyben.
(4) A bíróság az (1) bekezdést követő intézkedést követően haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)-(3) bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 5 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza. A bíróság az adós által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasítja, ha
a) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 5 munkanapon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő,
b) nincs meg a 8. § (1) bekezdésében említett legfőbb szerv előzetes egyetértése,
c) a 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti követelés kielégítése még nem történt meg,
d) a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el,
e) az adós ellen más bíróság előtt csődeljárás van folyamatban,
f) az adós ellen felszámolási eljárás indult, és a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről már végzést hoztak,
g) a csődeljárás iránti kérelmet megelőző egy éven belül az adós már adott be ilyen kérelmet, amelyet e bekezdés alapján a bíróság hivatalból elutasított, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el, vagy
h) az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a 6/B. § szerinti főeljárás megindításáról szóló határozat került közzétételre a Cégközlönyben.
(4) A bíróság az (1) bekezdést követő intézkedést követően haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)-(3) bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 5 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza. A bíróság az adós által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasítja, ha
a) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 5 munkanapon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő,
b) nincs meg a 8. § (1) bekezdésében említett legfőbb szerv előzetes egyetértése,
c) a 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti követelés kielégítése még nem történt meg,
d) a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el,
e) az adós ellen belföldön más bíróság előtt csődeljárás van folyamatban,
f) az adós ellen felszámolási eljárás indult, és a felszámolás elrendeléséről már végzést hoztak, vagy
g) a csődeljárás iránti kérelmet megelőző egy éven belül az adós már adott be ilyen kérelmet, amelyet e bekezdés alapján a bíróság hivatalból elutasított, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.
(4) A bíróság az (1) bekezdést követő intézkedést követően a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)-(3) bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 5 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza. A bíróság az adós által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet visszautasítja, ha
a) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 5 munkanapon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő,
b) nincs meg a 8. § (1) bekezdésében említett legfőbb szerv előzetes egyetértése,
c) a 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti követelés kielégítése még nem történt meg,
d) a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el,
e) az adós ellen belföldön más bíróság előtt csődeljárás van folyamatban,
f) az adós ellen felszámolási eljárás indult, és a felszámolás elrendeléséről már végzést hoztak,vagy
g) a csődeljárás iránti kérelmet megelőző egy éven belül az adós már adott be ilyen kérelmet, amelyet e bekezdés alapján a bíróság visszautasított, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.
(4) A bíróság az (1) bekezdést követő intézkedést követően a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)-(3) bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 8 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza. A bíróság az adós által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet visszautasítja, ha
a) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 5 munkanapon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő,
a) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 munkanapon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő,
b) nincs meg a 8. § (1) bekezdésében említett legfőbb szerv előzetes egyetértése,
c) a 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti követelés kielégítése még nem történt meg,
d) a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el,
e) az adós ellen belföldön más bíróság előtt csődeljárás van folyamatban,
f) az adós ellen felszámolási eljárás indult, és a felszámolás elrendeléséről már végzést hoztak,vagy
g) a csődeljárás iránti kérelmet megelőző egy éven belül az adós már adott be ilyen kérelmet, amelyet e bekezdés alapján a bíróság visszautasított, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.
h) az adós szerkezetátalakítási eljárást vagy reorganizációs eljárást indított, vagy
i) az adós korábban olyan szerkezetátalakítási eljárást vagy reorganizációs eljárást indított, amellyel összefüggésben a szerkezetátalakítási tervet, illetve a reorganizációs tervet a bíróság jogerősen jóváhagyta, de az annak végrehajtására meghatározott időtartam még nem telt el.
(4a) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem joghatásai fennmaradnak, ha az adós a (4) bekezdés szerinti végzés közlésétől számított 15 napon belül a csődeljárás elrendelése iránti kérelmet szabályszerűen újra előterjeszti. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kérelem újbóli előterjesztését a végzés elleni fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.
(5) A 12. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt követeléseket a hitelezői egyetértéshez szükséges arány számítása során figyelmen kívül kell hagyni. A fizetési haladékhoz való hozzájárulással egyidejűleg - a (4) bekezdés szerinti szavazati arány alkalmazásával - meg kell határozni azt az összeget is, amelyre vonatkozó kötelezettségvállaláshoz és annak pénzügyi teljesítéséhez az adósnak be kell szereznie a vagyonfelügyelő hozzájárulását.
(5) A csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzésnek tartalmaznia kell az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a bíróság nevét és az ügy számát, továbbá a csődeljárás iránti kérelem elutasításának okát, valamint azt, hogy az ideiglenes fizetési haladék a jogerős végzés közzétételével megszűnik. A csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzés elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül kell elbírálni.
(5) A csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzésnek tartalmaznia kell az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a bíróság nevét és az ügy számát, továbbá a csődeljárás iránti kérelem elutasításának okát, valamint - ha az ideiglenes fizetési haladék közzétételre került - azt, hogy az ideiglenes fizetési haladék a jogerős végzés közzétételével megszűnik. A csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzés elleni fellebbezés benyújtásának határideje 5 nap. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül kell elbírálni.
(5) A csődeljárás iránti kérelmet visszautasító végzésnek tartalmaznia kell az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a bíróság nevét és az ügy számát, továbbá a csődeljárás iránti kérelem visszautasításának okát, valamint - ha az ideiglenes fizetési haladék közzétételre került - azt, hogy az ideiglenes fizetési haladék a jogerős végzés közzétételével megszűnik. A csődeljárás iránti kérelmet visszautasító végzés elleni fellebbezés határideje 8 nap. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 15 napon belül kell elbírálni.
(6) A tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők névsorát. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson megjelent hitelezők által választott két személy hitelesíti. Ha a hitelezők a fizetési haladékhoz a (4) bekezdés szerinti módon hozzájárulnak, a részt vevő felek cégszerű aláírással ellátott hozzájáruló nyilatkozatai, illetve a tárgyaláson részt vevőknek a megállapodás aláírására szóló cégszerű meghatalmazása a jegyzőkönyv mellékletét képezik.
(6) A hitelező által benyújtott kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül a bíróság megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 8. § (4) bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 5 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza. Ha a kérelem a hiánypótlás ellenére sem felel meg a feltételeknek, a bíróság a hitelező csődeljárás iránti kérelmét 5 munkanapon belül elutasítja. Ha a kérelem az említett követelményeknek megfelel, a bíróság azt 5 munkanapon belül megküldi az adósnak, azzal, hogy a kézhezvételtől számított 15 napon belül csatolja a 8. § (2) bekezdésének b)-f) pontjában felsorolt iratokat, és nyilatkozzon arról, hogy
a) a követelést elismeri-e,
b) van-e ellene csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban, felszámolási eljárás folyamatban léte esetén a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről hoztak-e végzést,
c) volt-e ellene korábban csődeljárás folyamatban, ha igen, csatolja az erre vonatkozó adatokat, és nyilatkozzon arról is, hogy a korábbi csődeljárás megindításának időpontjában fennállt és az annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre került-e,
d) volt-e olyan korábbi csődeljárás iránti kérelme, amelyet a bíróság a (4) bekezdésben foglaltak szerint hivatalból elutasított, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.
(7) Ha az adós a (6) bekezdés szerint megküldött hitelezői kérelemben meghatározott követelést nem vitatja, és eleget tesz a (6) bekezdés szerinti iratcsatolási, illetve nyilatkozattételi kötelezettségének, a bíróság a határidő lejártát követő 8 munkanapon belül hozza meg a 10. § szerinti végzést. A követelést nem lehet vitatni, ha az a 27. § (2)-(3) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel.
(8) Ha az adós a követelés fennállását vitatja, vagy igazolja, hogy a követelést kiegyenlítette, vagy a (6) bekezdés szerinti iratcsatolási kötelezettségének nem tesz eleget, a bíróság az adós említett nyilatkozatának és dokumentumainak beérkezésétől, illetve a (6) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltétől számított 8 munkanapon belül hivatalból elutasítja a hitelező csődeljárás iránti kérelmét.
(9) A bíróság megszünteti a csődeljárást akkor is, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtása előtt az adós felszámolását elrendelő végzést hoztak, vagy az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a 6/B. § szerinti főeljárás megindításáról szóló határozat került közzétételre a Cégközlönyben.
(9) A bíróság megszünteti a csődeljárást, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a csődeljárás iránti kérelmet a (4) bekezdés b)-h) pontja szerinti okból hivatalból el kellett volna utasítani. A vagyonfelügyelő díját a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan állapítja meg.
(9) A bíróság hivatalból megszünteti a csődeljárást, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a csődeljárás iránti kérelmet a (4) bekezdés b)-g) pontja szerinti okból hivatalból el kellett volna utasítani. A csődeljárás megszüntetése esetén a vagyonfelügyelő díját a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan állapítja meg.
(9) A bíróság hivatalból megszünteti a csődeljárást, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a csődeljárás iránti kérelmet a (4) bekezdés b)-g) pontja szerinti okból vissza kellett volna utasítani. Az eljárást megszüntető végzés ellen fellebbezésnek van helye. A csődeljárás megszüntetése esetén a vagyonfelügyelő díját a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan állapítja meg.
(10) A bíróság mind az adós, mind a hitelezői kérelem benyújtóját 200 000 forinttól 800 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja, és az eljárás költségeiben marasztalhatja, ha a csődeljárás iránti kérelemben vagy a csatolt dokumentumokban valótlan adatot közölt, valótlan dokumentumokat csatolt, az adós a 8. § (2) bekezdés i) pontja szerinti értesítési kötelezettségét elmulasztja, a hitelező pedig a 8. § (4) bekezdésének b) és c) pontja szerinti bejelentési vagy nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja. A bírság megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezetnek - a 8. § (4) bekezdés b)-c) pontja szerinti kötelezettséggel összefüggésben kiszabott bírság esetén pedig a hitelezőnek - a többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagja (egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás) kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.
(10) A bíróság mind az adós, mind a hitelezői kérelem benyújtóját 200 000 forinttól 800 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja, és az eljárás költségeiben marasztalhatja, ha a csődeljárás iránti kérelemben vagy a csatolt dokumentumokban valótlan adatot közölt, valótlan dokumentumokat csatolt, az adós a 8. § (2) bekezdés i) pontja szerinti értesítési kötelezettségét elmulasztja, a hitelező pedig a 8. § (4) bekezdésének b) és c) pontja szerinti bejelentési vagy nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja. A bírság megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezetnek - a 8. § (4) bekezdés b)-c) pontja szerinti kötelezettséggel összefüggésben kiszabott bírság esetén pedig a hitelezőnek - a többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagja (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás) kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.
(10) A bíróság az adósi kérelem benyújtóját 100 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedő bírsággal sújtja, és az eljárás költségeiben marasztalhatja, ha a csődeljárás iránti kérelemben vagy a csatolt dokumentumokban valótlan adatot közölt, valótlan tartalmú dokumentumokat csatolt, továbbá ha a 8. § (2) bekezdés i) pontja szerinti értesítési kötelezettségét elmulasztja. A kötelezettség teljesítésére és a bírság kiszabására figyelmeztető végzést, valamint a bírságot kiszabó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás idején az említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg külföldi székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.
(10) A bíróság az adósi kérelem benyújtóját 100 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedő bírsággal sújtja, és az eljárás költségeiben marasztalhatja, ha a csődeljárás iránti kérelemben vagy a csatolt dokumentumokban valótlan adatot közölt, valótlan tartalmú dokumentumokat csatolt, továbbá ha a 8. § (2) bekezdés i) pontja szerinti értesítési kötelezettségét elmulasztja. A kötelezettség teljesítésére és a bírság kiszabására figyelmeztető végzést, valamint a bírságot kiszabó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás idején az említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg külföldi székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.
10. §
(1) Ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, és ezt követően haladéktalanul intézkedik az erről szóló végzésnek - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben való közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A bíróság hivatalból, a csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
(1) Ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, és ezt követően haladéktalanul intézkedik az erről szóló végzésnek - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben való közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A bíróság hivatalból, a csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(1) Ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, 15 napon belül végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, és ezt követően haladéktalanul intézkedik az erről szóló végzésnek - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben való közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A bíróság hivatalból, a csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(1) Ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, 15 napon belül végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, és ezt követően haladéktalanul intézkedik az erről szóló végzésnek - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben való közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A bíróság hivatalból, a csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A végzés ellen - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - jogorvoslatnak nincs helye.
(1) Ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, 15 napon belül végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről és a vagyonfelügyelő kirendeléséről a 27/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával, és ezt követően haladéktalanul intézkedik a végzés Cégközlönyben történő közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A bíróság végzése ellen - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - jogorvoslatnak nincs helye.
(2) A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell
a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,
b) a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét, székhelyét,
b) a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét, székhelyét, elektronikus levelezési címét,
c) a bíróság nevét és az ügy számát,
d) a csődeljárás kezdő időpontját,
d) utalást arra, hogy a csődeljárás kezdő időpontja a végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napja,
e) azt, hogy a végzés közzétételétől az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában, amely a közzétételtől számított 90 nap elteltét követő első munkanapon 0 órakor jár le,
e) azt, hogy a végzés közzétételétől az adóst fizetési moratórium illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, vagy az azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában,
f) a hitelezőknek szóló felhívást arra, hogy fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül - a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 3 munkanapon belül - jelentsék be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek.
f) a hitelezőknek szóló felhívást arra, hogy fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül - a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 8 munkanapon belül - jelentsék be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek, a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjat ezzel egyidejűleg fizessék be a vagyonfelügyelő 12. § (1) bekezdés szerint közzétett pénzforgalmi bankszámlájára,
g) utalást a követelésbejelentési határidő elmulasztásának jogkövetkezményeire.
g) utalást arra, hogy a követelésbejelentési határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, és utalást a követelésbejelentési határidő elmulasztásának jogkövetkezményeire.
(3) A hitelező által kezdeményezett csődeljárásban a csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló - (2) bekezdés szerinti - bírósági végzés közzétételének napja.
(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti fizetési haladék a közzétételt követő 90 napot követő első munkanapon 0 órakor megszűnik, kivéve, ha a bíróság a fizetési haladék meghosszabbításáról szóló, a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett, a 18. § (11) bekezdés szerinti jegyzőkönyvi határozat alapján végzést hoz, és intézkedik annak közzétételéről a Cégközlönyben, hogy a jegyzőkönyvben foglalt határidőig a fizetési haladék meghosszabbításra kerül. Ha a fizetési haladék megszűnik, a bíróság a vagyonfelügyelő értesítése alapján, az ennek beérkezését követő 8 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti végzést a csődeljárás megszüntetéséről.
(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti fizetési haladék a közzétételt követő 120. napot követő második munkanap 0 óráig tart, kivéve, ha a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett, 18. § (11) bekezdés szerinti jegyzőkönyvi határozat alapján a bíróság végzést hoz a fizetési haladék meghosszabbításáról, és egyben intézkedik annak közzétételéről is a Cégközlönyben, hogy a jegyzőkönyvben foglalt határidőig a fizetési haladék meghosszabbításra kerül. Ha a fizetési haladék meghosszabbítására nem kerül sor, a bíróság a vagyonfelügyelő értesítése alapján, az ennek beérkezését követő 5 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti végzést a csődeljárás megszüntetéséről és a fizetési haladéknak a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig történő meghosszabbításáról.
(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti fizetési haladék a közzétételt követő 180. napot követő második munkanap 0 óráig tart, kivéve, ha a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett, 18. § (11) bekezdés szerinti jegyzőkönyvi határozat alapján a bíróság végzést hoz a fizetési haladék meghosszabbításáról, és egyben intézkedik annak közzétételéről is a Cégközlönyben, hogy a jegyzőkönyvben foglalt határidőig a fizetési haladék meghosszabbításra kerül. Ha a fizetési haladék meghosszabbítására nem kerül sor, a bíróság a vagyonfelügyelő értesítése alapján, az ennek beérkezését követő 5 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti végzést a csődeljárás megszüntetéséről és a fizetési haladéknak a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig történő meghosszabbításáról.
(5) A csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a 9. § (3) bekezdése szerinti, továbbá a csődeljárás elrendelését követően benyújtott felszámolás iránti kérelmeket a bíróság soron kívül, hivatalból elutasítja vagy megszünteti.
(5) A csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a 9. § (3) és (3a) bekezdése szerinti felszámolási eljárásokat a bíróság soron kívül, hivatalból megszünteti, a csődeljárás elrendelését követően benyújtott felszámolás iránti kérelmeket pedig elutasítja.
11. §
(1) Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék (a továbbiakban együtt: fizetési haladék) célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, annak időtartama alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja. A fizetési haladék
a) a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló és kezdő időpontja után keletkezett munkabérkövetelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő személyi jövedelemadó-előleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő járulék, végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés, szakképzési hozzájárulási kötelezettség, szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a villamosenergia- és földgázellátásért fizetendő díjak (beleértve a rendszerhasználati díjakat is), valamint minden egyéb, szolgáltatási kötelezettség alapján járó vagy külön jogszabályban meghatározott közműdíj, a pénzügyi intézmény által felszámított számlavezetési díj, a vagyonfelügyelőnek a 16. § (3) bekezdése alapján felszámított, de a nyilvántartási díjból meg nem térülő díja és költségei, valamint
a) a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló és kezdő időpontja után keletkezett munkabérkövetelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő személyi jövedelemadó-előleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő járulék, végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés, szakképzési hozzájárulási kötelezettség, szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a villamosenergia- és földgázellátásért fizetendő díjak (beleértve a rendszerhasználati díjakat is), valamint minden egyéb, szolgáltatási kötelezettség alapján járó vagy külön jogszabályban meghatározott közműdíj, a pénzforgalmi szolgáltató által felszámított számlavezetési díj, a vagyonfelügyelőnek a 16. § (3) bekezdése alapján felszámított, de a nyilvántartási díjból meg nem térülő díja és költségei, valamint
a) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és kezdő időpontja után keletkezett munkabér-követelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő adók és más közterhek, (ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), a végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés, a szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a villamosenergia- és földgázellátásért fizetendő díjak (beleértve a rendszerhasználati díjakat is), valamint minden egyéb, szolgáltatási kötelezettség alapján járó vagy külön jogszabályban meghatározott közműdíj, a pénzforgalmi szolgáltató által felszámított számlavezetési díj, a vagyonfelügyelőnek a 16. § (3) bekezdése alapján felszámított, de a nyilvántartási díjból meg nem térülő díja és költségei, valamint
a) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és az azt követően keletkezett munkabér-követelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő adók és más közterhek (ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), a végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, sérelemdíj és bányászati keresetkiegészítés, a szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a villamosenergia- és földgázellátásért fizetendő díjak (beleértve a rendszerhasználati díjakat is), valamint minden egyéb, szolgáltatási kötelezettség alapján járó vagy jogszabályban meghatározott közműdíj, a pénzforgalmi szolgáltató által felszámított számlavezetési díj, a vagyonfelügyelőnek a 16. § (3) bekezdése alapján felszámított, de a nyilvántartási díjból meg nem térülő díja és költségei, valamint
a) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és az azt követően keletkezett munkabér-követelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő adók és más közterhek (ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), a végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, sérelemdíj és bányászati keresetkiegészítés, a szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a villamosenergia- és földgázellátásért fizetendő díjak (beleértve a rendszerhasználati díjakat is), valamint minden egyéb, szolgáltatási kötelezettség alapján járó vagy jogszabályban meghatározott közműdíj, a vagyonfelügyelőnek a 16. § (3) bekezdése alapján felszámított, de a nyilvántartási díjból meg nem térülő díja és költségei, valamint
b) a csődeljárás kezdő időpontja után az adósra a számlában áthárított vagy az adós ügyletei során keletkezett általános forgalmi adó, jövedékiadó- és termékdíj-fizetési kötelezettség,
b) a csődeljárás kezdő időpontja után az adósra a számlában áthárított vagy az adós ügyletei során keletkezett általános forgalmi adó, jövedékiadó- és termékdíj-fizetési kötelezettség, továbbá
c) az adós számlájára történt téves átutalás visszatérítésének
c) az adós számlájára tévesen címzett átutalás visszatérítésének,
d) a (2) bekezdés g) pontja szerinti, a gazdasági tevékenység folytatásához a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével vállalt fizetési kötelezettségek
kifizetése alól nem mentesít.
(2) A fizetési haladék időtartama alatt
a) az adóssal szemben beszámításnak helye nincs, de az adós által indított, folyamatban lévő peres eljárásokban a csődeljárás kezdő időpontjáig előterjesztett beszámítási kifogás elbírálható,
a) az adóssal szemben beszámításnak helye nincs, de az adós által indított, folyamatban lévő peres eljárásokban a csődeljárás kezdő időpontjáig előterjesztett beszámítás elbírálható,
b) az adós számláinak terhére azonnali beszedési megbízás nem teljesíthető, az adóssal szemben nem lehet azonnali beszedési megbízást benyújtani,
b) az adós számláinak terhére - az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével - fizetési megbízás nem teljesíthető, az adóssal szemben nem lehet fizetési megbízást benyújtani,
c) az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása - az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével - szünetel,
c) az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása - az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével - szünetel, és végrehajtásuk elrendelésének nincs helye,
d) az adós vagyonával szemben követelésen alapuló zálogjog alapján, valamint zálogtárgyból, óvadék tárgyából - kivéve a (3) bekezdésben meghatározott szervezetek közötti óvadéki megállapodást - nem lehet kielégítést szerezni, továbbá az adóssal szemben a csődeljárás kezdő időpontja előtt kikötött biztosítékot (ideértve a biztosítéki célú vételi jogot is) nem lehet érvényesíteni, a biztosítéki célú tulajdonátruházás esetén pedig az adós csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzése mellett adhatja ki a hitelező tulajdonjoga ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez szükséges okiratot, ingóság esetén pedig csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzése mellett adhatja át a biztosíték tárgyát a hitelezőnek,
d) az adós vagyonával szemben zálogjog alapján - kivéve a (3) bekezdésben meghatározott szervezetek közötti óvadéki megállapodást - nem lehet kielégítést keresni, továbbá az adóssal szemben a csődeljárás kezdő időpontja előtt kikötött biztosítékot nem lehet érvényesíteni,
e) az adós - az (1) bekezdésben meghatározott követelések kivételével - a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti, a hitelező pedig - ide nem értve a (3) bekezdés szerinti óvadék tárgyából történő kielégítést - nem érvényesíthet vele szemben ilyen kifizetéseket célzó igényeket,
e) az adós - az (1) és (3) bekezdésben meghatározott követelések kivételével - a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti, a hitelező pedig - ide nem értve a (3) bekezdés szerinti óvadék tárgyából történő kielégítést - nem érvényesíthet vele szemben ilyen kifizetéseket célzó igényeket,
f) az adós új kötelezettséget csak akkor vállalhat, ha ahhoz a vagyonfelügyelő hozzájárult,
g) az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők,
g) az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők, ideértve az adós gazdasági tevékenységének folytatásához szükséges kötelezettségek teljesítését is,
h) az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós a fizetési haladék időtartama alatt tartozását nem egyenlíti ki.
h) az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós csődeljárást kezdeményezett vagy a fizetési haladék időtartama alatt nem egyenlíti ki az ideiglenes fizetési haladék előtt keletkezett tartozásait.
(3) A fizetési haladék nem érinti az óvadék érvényesíthetőségét, ha mind az óvadéki jogosult, mind pedig az óvadéki kötelezett
a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. számú mellékletében, illetve az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvének 1. cikk a) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerint közszektorbeli intézmény, vagy
b) a Magyar Nemzeti Bank, más EGT-állam központi bankja, az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Fizetések Bankja, a Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény,
c) EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, ideértve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006. június 14-i 2006/48/EK az európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkét átültető EGT-állam jogszabályaiban meghatározott szervezeteket is,
d) EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás (az Európai Parlament és Tanács 2004/39/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti befektetési vállalkozás),
e) EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozás (az Európai Parlament és Tanács 2006/48/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti pénzügyi vállalkozás),
f) EGT-államban székhellyel rendelkező biztosító (a Tanács 92/49/EGK irányelvét, és a Tanács 2002/83/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti biztosító),
g) EGT-államban székhellyel rendelkező, a Tanács 85/611/EGK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (a továbbiakban: ÁÉKBV),
h) ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás, vagy
i) EGT-államban székhellyel rendelkező [az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvének 1. cikk d) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerinti] központi szerződő fél, elszámolóházi, központi értéktári tevékenység folytatására jogosult szervezet.
(3) A fizetési haladék nem érinti a csődeljárás kezdő időpontját megelőzően kikötött óvadék, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének 107. pontjában meghatározott pozíciólezáró nettósításra vonatkozó keretmegállapodás érvényesíthetőségét, ha az egyik fél vagy mindkét fél
a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. számú mellékletében, illetve az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvének 1. cikk a) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerint közszektorbeli intézmény, vagy
b) a Magyar Nemzeti Bank, más EGT-állam központi bankja, az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Fizetések Bankja, a Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény,
c) EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, ideértve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006. június 14-i 2006/48/EK az európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkét átültető EGT-állam jogszabályaiban meghatározott szervezeteket is,
d) EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás (az Európai Parlament és Tanács 2004/39/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti befektetési vállalkozás),
e) EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozás (az Európai Parlament és Tanács 2006/48/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti pénzügyi vállalkozás),
f) EGT-államban székhellyel rendelkező biztosító (a Tanács 92/49/EGK irányelvét, és a Tanács 2002/83/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti biztosító),
g) EGT-államban székhellyel rendelkező, a Tanács 85/611/EGK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (a továbbiakban: ÁÉKBV),
h) ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás, vagy
i) EGT-államban székhellyel rendelkező [az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvének 1. cikk d) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerinti] központi szerződő fél, elszámolóházi, központi értéktári tevékenység folytatására jogosult szervezet.
(3) A fizetési haladék nem érinti a csődeljárás kezdő időpontját megelőzően kikötött óvadék, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 107. pontjában meghatározott pozíciólezáró nettósításra vonatkozó keretmegállapodás érvényesíthetőségét, ha az egyik fél vagy mindkét fél
a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. számú mellékletében, illetve az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvének 1. cikk (2) bekezdésének a) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerinti közszektorbeli intézmény, vagy
a) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, illetve az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvének 1. cikk (2) bekezdésének a) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerinti közszektorbeli intézmény, vagy
b) a Magyar Nemzeti Bank, más EGT-állam központi bankja, az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Fizetések Bankja, a Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény,
b) a Magyar Nemzeti Bank, más EGT-állam központi bankja, az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Fizetések Bankja, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény,
c) EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, ideértve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/48/EK irányelvének 2. cikkét átültető EGT-állam jogszabályaiban meghatározott szervezeteket is,
c) EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, ideértve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) 2. cikkét átültető EGT-állam jogszabályaiban meghatározott szervezeteket is,
d) EGT-államban székhellyel rendelkező, az Európai Parlament és Tanács 2004/39/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti befektetési vállalkozás,
e) EGT-államban székhellyel rendelkező, az Európai Parlament és Tanács 2006/48/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti pénzügyi vállalkozás,
e) EGT-államban székhellyel rendelkező, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető EGT-állam jogszabályai szerinti pénzügyi vállalkozás,
f) EGT-államban székhellyel rendelkező, a Tanács 92/49/EGK irányelvét, és a Tanács 2002/83/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti biztosító,
g) EGT-államban székhellyel rendelkező, a Tanács 85/611/EGK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (a továbbiakban: ÁÉKBV),
h) ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás, vagy
i) EGT-államban székhellyel rendelkező, az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvének 1. cikk (2) bekezdésének d) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerinti központi szerződő fél, elszámolóházi, központi értéktári tevékenység folytatására jogosult szervezet.
(3a) Az (1) és (3) bekezdés szerinti jogcímek alapján történő kifizetéseknél a pénzforgalmi megbízások esetén nyilatkozni kell arról, hogy a fizetési megbízás az említett körbe tartozik.
(4) A fizetési haladék nem szünteti meg az adós és a hitelező közötti jogviszonyokból eredő jogokat és kötelezettségeket, de annak időtartama alatt a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése csak az e törvényben meghatározott eltérésekkel lehetséges. A fizetési haladék időtartama alatt az adós pénzfizetési kötelezettsége nemteljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények - az (1) bekezdésben foglaltak kivételével - nem állnak be.
(4) A fizetési haladék nem szünteti meg az adós és a hitelező közötti jogviszonyokból eredő jogokat és kötelezettségeket, de annak időtartama alatt a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése csak az e törvényben meghatározott eltérésekkel lehetséges. A fizetési haladék időtartama alatt az adós pénzfizetési kötelezettsége nemteljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények - az (1) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem állnak be.
(5) A fizetési haladék tartama alatt a hitelezői követelések - ha a hitelező és az adós közötti szerződés másként nem rendelkezik - kamatoznak.
(5) A 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőben bejelentett hitelezői követelés a fizetési haladék időtartama alatt - ha a hitelező és az adós közötti szerződés másként nem rendelkezik - kamatozik.
(6) A fizetési haladék időtartamával az adóssal szemben a külön jogszabályok szerinti, vagyoni igények érvényesítésére, ilyen igényekkel összefüggésben keresetindításra meghatározott határidők meghosszabbodnak.
(6) A fizetési haladék időtartamával az adóssal szemben a külön jogszabályok szerinti, vagyoni igények érvényesítésére, ilyen igényekkel összefüggésben keresetindításra meghatározott határidők meghosszabbodnak, amennyiben a hitelező az igényét a 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőben bejelentette.
(7) A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét pénzbírsággal sújtja, ha a (2) bekezdés e) pontjába ütközően kifizetést teljesít, vagy lehetővé teszi, hogy a hitelezők a (2) bekezdésbe ütköző módon érvényesítsék követeléseiket. A pénzbírság összege a kifizetett összeg 10%-a. A bírság megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja (részvényese) kezesként felel.
(7) A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét pénzbírsággal sújtja, ha a (2) bekezdés e) pontjába ütközően kifizetést teljesít, vagy lehetővé teszi, hogy a hitelezők a (2) bekezdésbe ütköző módon érvényesítsék követeléseiket. A pénzbírság összege a kifizetett összeg 10%-a. A bírság megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja (részvényese) - egyéni cég esetén a tag - kezesként felel.
(7) A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét pénzbírsággal sújtja, ha a (2) bekezdés e) pontjába ütközően kifizetést teljesít, vagy lehetővé teszi, hogy a hitelezők a (2) bekezdésbe ütköző módon érvényesítsék követeléseiket. A pénzbírság összege a kifizetett összeg 10%-a. A kötelezettség teljesítésére és a bírság kiszabására figyelmeztető végzést, valamint a bírságot kiszabó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás idején az említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.
(7) A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét pénzbírsággal sújtja, ha a (2) bekezdés e) pontjába ütközően kifizetést teljesít, vagy lehetővé teszi, hogy a hitelezők a (2) bekezdésbe ütköző módon érvényesítsék követeléseiket. A pénzbírság összege a kifizetett összeg 10%-a. A kötelezettség teljesítésére és a bírság kiszabására figyelmeztető végzést, valamint a bírságot kiszabó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás idején az említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.
(8) A bíróság a (7) bekezdésben meghatározott esetben hivatalból elrendelheti, hogy a vagyonfelügyelőt együttes cégjegyzési és a bankszámlák feletti együttes rendelkezési jog illesse meg.
(8) A bíróság a (7) bekezdésben meghatározott esetben hivatalból elrendelheti, hogy a vagyonfelügyelőt együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog illesse meg.
(8) A bíróság a (7) bekezdésben meghatározott esetben hivatalból elrendelheti, hogy a vagyonfelügyelőt együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog illesse meg. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
12. §
(1) Az adós a hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti, és a hitelezőket országos napilapban, továbbá (ha ilyennel rendelkezik) a honlapján is felhívja követeléseiknek a 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőn belül történő bejelentésére és a követeléseiket megalapozó okiratok csatolására, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor. A 11. § (1) bekezdése szerinti követeléseket nem kell bejelenteni. A követelés nyilvántartásba vételének feltétele az is, hogy a hitelező annak 1%-át - de legalább 5000 forintot és legfeljebb 100 000 forintot - nyilvántartásba-vételi díjként - befizessen a vagyonfelügyelő bankszámlájára, aki az így beérkezett összeget elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag számlával igazolt költségeinek megtérítésére és díjának kiegyenlítésére használhatja fel. Az összeg említett célokra való felhasználásáról a hitelezői gyűlésnek (választmánynak) a vagyonfelügyelő elszámol. Amennyiben a hitelezők által fizetett nyilvántartási díj az említett kiadásokat nem fedezi, annak előlegezésére és viselésére az adós köteles.
(1) Az adós a hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti, és a hitelezőket országos napilapban, továbbá (ha ilyennel rendelkezik) a honlapján is felhívja követeléseiknek a 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőn belül történő bejelentésére és a követeléseiket megalapozó okiratok csatolására, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor. A 11. § (1) bekezdése szerinti követeléseket nem kell bejelenteni. A követelés nyilvántartásba vételének feltétele az is, hogy a hitelező annak 1%-át - de legalább 5000 forintot és legfeljebb 100 000 forintot - nyilvántartásba-vételi díjként - befizessen a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára, aki az így beérkezett összeget elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag számlával igazolt költségeinek megtérítésére és díjának kiegyenlítésére használhatja fel. Az összeg említett célokra való felhasználásáról a hitelezői gyűlésnek (választmánynak) a vagyonfelügyelő elszámol. Amennyiben a hitelezők által fizetett nyilvántartási díj az említett kiadásokat nem fedezi, annak előlegezésére és viselésére az adós köteles.
(1) Az adós a hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti, és a hitelezőket országos napilapban, továbbá (ha ilyennel rendelkezik) a honlapján is felhívja követeléseiknek a 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőn belül történő bejelentésére és egyben a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díj megfizetésére, valamint a követeléseiket megalapozó okiratok csatolására, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor. A 11. § (1) bekezdése szerinti követeléseket nem kell bejelenteni. A követelés nyilvántartásba vételének feltétele az is, hogy a hitelező annak 1%-át - de legalább 5000 forintot és legfeljebb 100 000 forintot - nyilvántartásba-vételi díjként - befizessen a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára, aki az így beérkezett összeget elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag számlával igazolt költségeinek megtérítésére és díjának kiegyenlítésére használhatja fel. Az összeg említett célokra való felhasználásáról a hitelezői gyűlésnek (választmánynak) a vagyonfelügyelő elszámol. Amennyiben a hitelezők által fizetett nyilvántartási díj az említett kiadásokat nem fedezi, annak előlegezésére és viselésére az adós köteles.
(1) Az adós a hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti, és a hitelezőket országos napilapban, továbbá (ha ilyennel rendelkezik) a honlapján is felhívja követeléseiknek a 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőn belül történő bejelentésére, és egyben a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjnak a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára történő megfizetésére, valamint a követeléseiket megalapozó okiratok csatolására, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor. A 11. § (1) bekezdése szerinti követeléseket, a 3. § (1) bekezdés g) pont szerinti függő követeléseket, továbbá - a folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokban, közigazgatási hatósági eljárásokban az adóssal szemben támasztott igényeket kivéve - az adós számviteli törvény szerinti függő kötelezettségeivel összefüggő azon igényeket, amelyekkel összefüggésben jövőbeli eseménytől függ, hogy keletkezik az adós számára fizetési kötelezettség, még nem kell bejelenteni. A követelés nyilvántartásba vételének feltétele az is, hogy a hitelező annak 1%-át, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 100 000 forintot nyilvántartásba-vételi díjként befizessen a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára, aki az így beérkezett összeget elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag számlával igazolt költségeinek megtérítésére és díjának kiegyenlítésére használhatja fel. Az összeg említett célokra való felhasználásáról a vagyonfelügyelő elszámol a hitelezői választmánynak, hitelezői képviselőnek, ezek hiányában a bíróságnak. Amennyiben a hitelezők által fizetett nyilvántartási díj az említett kiadásokat nem fedezi, annak előlegezésére és viselésére az adós köteles. A külföldi székhelyű, illetve külföldi lakóhellyel rendelkezőket a vagyonfelügyelő kézbesítési megbízott igénybevételére hívja fel.
(1) Az adós a hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti, és a hitelezőket országos napilapban, továbbá (ha ilyennel rendelkezik) a honlapján is felhívja követeléseiknek a 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőn belül történő bejelentésére, és egyben a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjnak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) által kirendelt vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára történő megfizetésére, valamint a követeléseiket megalapozó okiratok csatolására, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor. A 11. § (1) bekezdése szerinti követeléseket, a 3. § (1) bekezdés g) pont szerinti függő követeléseket, továbbá - a folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokban, közigazgatási hatósági eljárásokban az adóssal szemben támasztott igényeket kivéve - az adós számviteli törvény szerinti függő kötelezettségeivel összefüggő azon igényeket, amelyekkel összefüggésben jövőbeli eseménytől függ, hogy keletkezik az adós számára fizetési kötelezettség, még nem kell bejelenteni. A követelés nyilvántartásba vételének feltétele az is, hogy a hitelező annak 1%-át, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 100 000 forintot nyilvántartásba-vételi díjként befizessen a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára, aki az így beérkezett összeget elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag számlával igazolt költségeinek megtérítésére és díjának kiegyenlítésére használhatja fel. Az összeg említett célokra való felhasználásáról a vagyonfelügyelő elszámol a hitelezői választmánynak, hitelezői képviselőnek, ezek hiányában a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)nak. Amennyiben a hitelezők által fizetett nyilvántartási díj az említett kiadásokat nem fedezi, annak előlegezésére és viselésére az adós köteles. A külföldi székhelyű, illetve külföldi lakóhellyel rendelkezőket a vagyonfelügyelő kézbesítési megbízott igénybevételére hívja fel.
(1a) Az adós köteles az (1) bekezdés szerinti közzétételben, illetve értesítésben a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlaszámát is közölni.
(2) A vagyonfelügyelő - az adós bevonásával - külön-külön nyilvántartásba veszi a követeléseket a következőképpen:
a) a 11. § (1) bekezdés szerinti követelések,
b) a 10. § (2) bekezdés f) pontja szerinti határidőben bejelentett, az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba-vételi díj megfizetésével bejelentett követelések, ezen belül külön-külön
ba) az elismert vagy nem vitatott (ezen belül a biztosított és a nem biztosított követelések),
bb) a vitatott követelések (függetlenül attól, hogy azokkal összefüggésben bíróság vagy hatóság előtt van-e jogérvényesítés folyamatban),
bc) azok a követelések, amelyek jogosultja olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkezik, vagy olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja,
bd) azok a követelések, amelyek az adós által a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően kevesebb mint 180 nappal megelőző tartozásátvállalásából erednek, vagy amelyek jogosultja olyan hitelező, aki mint szerződéses engedményezővel szemben - a csődeljárás iránti kérelem benyújtását kevesebb mint 180 nappal megelőzően kötött engedményezési szerződésből eredően - érvényesít az adóssal szemben a Ptk. 330. §-a szerinti kezesi felelősségből eredő igényt, a kötelezett teljesítésének elmaradására tekintettel.
b) a 10. § (2) bekezdés f) pontja szerinti határidőben bejelentett, az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba-vételi díj megfizetésével bejelentett, biztosított és nem biztosított követelések, ezen belül külön-külön
ba) az elismert vagy nem vitatott követelések,
bb) a vitatott követelések (függetlenül attól, hogy azokkal összefüggésben bíróság vagy hatóság előtt van-e jogérvényesítés folyamatban),
bc) azok a követelések, amelyek jogosultja olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkezik, vagy olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja,
bc) azok a követelések, amelyek jogosultja olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkezik, vagy olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt a Ptk. szerinti elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja,
bd) azok a követelések, amelyek az adós által a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően kevesebb mint 180 nappal megelőző tartozásátvállalásából erednek, vagy amelyek jogosultja olyan hitelező, aki mint szerződéses engedményezővel szemben - a csődeljárás iránti kérelem benyújtását kevesebb mint 180 nappal megelőzően kötött engedményezési szerződésből eredően - érvényesít az adóssal szemben a Ptk. 330. §-a szerinti kezesi felelősségből eredő igényt, a kötelezett teljesítésének elmaradására tekintettel.
bd) azok a követelések, amelyek az adós által a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően kevesebb mint 180 nappal megelőző tartozásátvállalásából erednek, vagy amelyek jogosultja olyan hitelező, aki mint szerződéses engedményezővel szemben - a csődeljárás iránti kérelem benyújtását kevesebb mint 180 nappal megelőzően kötött engedményezési szerződésből eredően - érvényesít az adóssal szemben kezesi felelősségből eredő igényt, a kötelezett teljesítésének elmaradására tekintettel.
(3) A (2) bekezdés ba) pontja szerinti biztosított követelések, amelyekre zálogjogot, óvadékot vagy biztosítéki célú vételi jogot kötöttek ki, továbbá amelyre vonatkozóan a végrehajtási jog van bejegyezve.
(3) A (2) bekezdés ba) alpontja szerinti biztosított követelések - azok kiegyenlítéséig -, amelyekre zálogjogot, óvadékot vagy biztosítéki célú vételi jogot kötöttek ki, továbbá amelyre vonatkozóan a végrehajtási jog van bejegyezve.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti biztosított az a követelés - a biztosítékul szolgáló vagyontárgy értéke erejéig - amely kifizetésének biztosítására az adós mint zálogkötelezett vagyontárgyán vagy vagyonán zálogjogot alapítottak, az adós mint kötelezett által nyújtott óvadékot, biztosítéki célú vételi jogot, biztosítéki célú engedményezést kötöttek ki, továbbá, amely érvényesítése érdekében az adós vagyontárgyán végrehajtási jog van bejegyezve, vagy a végrehajtás során az adós vagyontárgyát lefoglalták.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerint biztosított az a követelés - a biztosítékul szolgáló vagyontárgy értéke erejéig -, amely kifizetésének biztosítására az adós mint zálogkötelezett vagyontárgyán zálogjogot, óvadékot alapítottak, továbbá, amelynek érvényesítése érdekében az adós vagyontárgyán végrehajtási jog van bejegyezve vagy a végrehajtás során az adós vagyontárgyát lefoglalták.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerint biztosított
a) a biztosítékul szolgáló vagyontárgy értéke erejéig az a követelés, amely kifizetésének biztosítására
aa) az adós, mint zálogkötelezett vagyontárgyán a csődeljárás kezdeményezését megelőzően zálogjogot, alzálogjogot alapítottak - zálogjogosulti bizományos kijelölése esetén akkor is, ha e követelés nem vagy nemcsak a zálogjoggal rendelkező zálogjogosulti bizományost illeti meg -,
ab) az adós vagyontárgyán a csődeljárás kezdeményezését megelőzően óvadékot alapítottak,
ac) az adós vagyontárgyán a csődeljárás kezdeményezését megelőzően biztosítéki célból vételi jogot alapítottak, vagy az adóst megillető jognak vagy követelésnek biztosítéki célból történő átruházását kötötték ki, és az erre vonatkozó jogszerzési nyilatkozatot bejegyezték a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, vagy a vételi jogot ingatlan- nyilvántartásba bejegyezték és a jogosult igazolni tudja, hogy a vételi jogot valamely követelése teljesítésének biztosítékául kötötte ki,
b) az a követelés, amelynek érvényesítése érdekében az adós vagyontárgyán a csődeljárás kezdeményezését megelőzően végrehajtási jogot jegyeztek be, vagy végrehajtás során az adós vagyontárgyát lefoglalták.
(4) Egy követelés a (2) bekezdés szerinti több kategóriába is besorolható. Nem lehet vitatott követelésként nyilvántartásba venni a közokiratba foglalt hitelezői követeléseket [Pp. 195. §]. A követelés nem vitatottként történő besorolása nem minősül tartozáselismerésnek.
(4) A követelés részei a (2) bekezdés különböző kategóriáiba is besorolhatók. A követelés vagy követelésrész nem vitatottként történő besorolása nem minősül tartozáselismerésnek. Nem lehet vitatott követelésként nyilvántartásba venni a közokiratba foglalt hitelezői követelést [Pp. 195. §], ide nem értve, ha annak megfizetése részben vagy egészben már megtörtént.
(4) A követelés részei a (2) bekezdés különböző kategóriáiba is besorolhatók. A követelés vagy követelésrész nem vitatottként történő besorolása nem minősül tartozáselismerésnek. Nem lehet vitatott követelésként nyilvántartásba venni a közokiratba [Pp. 323. §] foglalt hitelezői követelést, ide nem értve, ha annak megfizetése részben vagy egészben már megtörtént.
(5) Az adóst és a hitelezőket a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegéről haladéktalanul értesíteni kell, és legalább 5 munkanapos határidőt kell számukra biztosítani arra, hogy arra vonatkozóan észrevételt tehessenek. Az észrevétel tárgyában a vagyonfelügyelő dönt, és erről haladéktalanul köteles értesíteni a hitelezőt és az adóst, akik az erről történt tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül nyújthatnak be kifogást a bírósághoz a vagyonfelügyelő besorolásra vonatkozó intézkedése ellen, ideértve azt is, ha a vagyonfelügyelő nem a hitelező által bejelentett összegben veszi nyilvántartásba a követelést. A bíróság a kifogás elbírálása tárgyában soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül határoz. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A bíróság végzése következtében nem vitatottként nyilvántartásba vett követelés nem minősül az adós általi tartozáselismerésnek, a hitelezővel szembeni igényérvényesítést nem zárja ki, a vitatottként nyilvántartásba vett követelés vagy a hitelezői bejelentéshez képest kisebb összegben nyilvántartásba vett követelés pedig nem képezi akadályát az adóssal szembeni későbbi igényérvényesítés iránti eljárás megindításának. A bíróság a kifogás tárgyában hozott végzésében elrendeli, hogy a vitatott követelés (a követelés vitatott része) vonatkozásában az adós olyan mértékű tartalékot köteles képezni a csődegyezség során, mint ami a hitelezőt akkor illetné meg, ha követelése nem vitatottként kerülne besorolásra, amennyiben a követelés jogosultja igényét peres úton érvényesíti az adóssal szemben, és ezt a perindítást a vagyonfelügyelőnél igazolja.
(5) Az adóst és a hitelezőket a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegéről haladéktalanul értesíteni kell, és legalább 5 munkanapos határidőt kell számukra biztosítani, hogy arra vonatkozóan észrevételt tehessenek. Az észrevétel tárgyában a vagyonfelügyelő három munkanapon belül dönt, és erről haladéktalanul köteles értesíteni a hitelezőt és az adóst, akik az erről történt tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül nyújthatnak be kifogást a bírósághoz a vagyonfelügyelő besorolásra vonatkozó intézkedése ellen, ideértve azt is, ha a vagyonfelügyelő nem a hitelező által bejelentett összegben veszi nyilvántartásba a követelést. A bíróság a kifogás elbírálása tárgyában soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül határoz. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A bíróság végzése következtében nem vitatottként nyilvántartásba vett követelés nem minősül az adós általi tartozáselismerésnek, a hitelezővel szembeni igényérvényesítést nem zárja ki.
(5) Az adóst és a hitelezőket a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegéről haladéktalanul értesíteni kell, és legalább 5 munkanapos határidőt kell számukra biztosítani, hogy arra vonatkozóan észrevételt tehessenek. Az észrevétel tárgyában a vagyonfelügyelő három munkanapon belül dönt, és erről haladéktalanul köteles értesíteni a hitelezőt és az adóst, akik az erről történt tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül nyújthatnak be kifogást a bírósághoz a vagyonfelügyelő besorolásra vonatkozó intézkedése ellen, ideértve azt is, ha a vagyonfelügyelő nem a hitelező által bejelentett összegben veszi nyilvántartásba a követelést. A bíróság a kifogás elbírálása tárgyában soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül határoz. A végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróság végzése következtében nem vitatottként nyilvántartásba vett követelés nem minősül az adós általi tartozáselismerésnek, a hitelezővel szembeni igényérvényesítést nem zárja ki.
(6) A vitatott követelés (a követelés vitatott része) vonatkozásában az adósnak - a vagyonfelügyelő jóváhagyásával - olyan mértékű tartalékot kell képeznie a csődegyezség során, mint ami a hitelezőt akkor illetné meg, ha követelése nem vitatottként kerülne besorolásra. Ennek feltétele, hogy a követelés jogosultja igényét bírósági úton vagy közigazgatási határozattal érvényesítse az adóssal szemben (ideértve a már folyamatban lévő eljárásokat is), és ezt a vagyonfelügyelőnél igazolja. Tartalékképzés helyett az adós a vagyonfelügyelő jóváhagyásával - olyan biztosítékot is nyújthat - a 13. § (5) bekezdésének figyelembevételével - amely a követelés esedékessé válása esetén a hitelező igényének rendezését biztosítja.
(6) A vitatott követelés (a követelés vitatott része) vonatkozásában az adósnak - a vagyonfelügyelő jóváhagyásával - olyan mértékű tartalékot kell képeznie a csődegyezség során, mint ami a hitelezőt akkor illetné meg, ha követelése nem vitatottként kerülne besorolásra. Ennek feltétele, hogy
a) a követelés jogosultja igényét bírósági úton vagy közigazgatási határozattal érvényesítse az adóssal szemben (ideértve a már folyamatban lévő eljárásokat is), és ezt a vagyonfelügyelőnél igazolja, vagy
b) abban az esetben, ha a követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták, annak eredményeként a követelés összegét az adós a végrehajtói letéti számlára befizette, és a befizetésről szóló igazolást a vagyonfelügyelőnek bemutatta.
(7) Tartalékképzés helyett az adós a vagyonfelügyelő jóváhagyásával olyan biztosítékot is nyújthat - a 13. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - amely a követelés esedékessé válása esetén a hitelező igényének rendezését biztosítja.

Vagyonfelügyelő

13. §
(1) A vagyonfelügyelő kijelölésére, a kijelölés visszautasítására, a vagyonfelügyelői tevékenységgel való összeférhetetlenség eseteire, annak jogkövetkezményeire, továbbá a vagyonfelügyelő felmentésére [ide nem értve a 27/A. § (8) bekezdés szerinti felmentést] a felszámolóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(1) A vagyonfelügyelő kirendelésére, a kirendelés visszautasítására, a vagyonfelügyelői tevékenységgel való összeférhetetlenség eseteire, annak jogkövetkezményeire, továbbá a vagyonfelügyelő felmentésére [ide nem értve a 27/A. § (8) bekezdés szerinti felmentést] a felszámolóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az adós gazdálkodó szervezet vezetői, továbbá a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve, tulajdonosai jogkörüket csak a vagyonfelügyelő részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét 500 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja, ha a vagyonfelügyelővel szemben az e törvényben előírt együttműködési kötelezettségét nem teljesíti. A bírság ismételten is kiszabható.
(2) Az adós gazdálkodó szervezet vezetői, továbbá a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve, tulajdonosai jogkörüket csak a vagyonfelügyelő részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírsággal sújtja, ha a vagyonfelügyelővel szemben az e törvényben előírt együttműködési kötelezettségét nem teljesíti. A bírság ismételten is kiszabható.
(3) A vagyonfelügyelő - a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával, és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében - figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében
a) áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, az adós eszközeit, kötelezettségeit, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőitől, a legfőbb szervtől, a felügyelőbizottsági tagoktól, a könyvvizsgálótól - a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti elismert vállalatcsoport esetén az uralkodó tagtól - felvilágosítást kérhet, és erről a hitelezőket az 5. §-ban foglaltaknak megfelelően tájékoztatja,
a) áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, az adós eszközeit, kötelezettségeit, szerződéseit, pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőitől, a legfőbb szervtől, a felügyelőbizottsági tagoktól, a könyvvizsgálótól - a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti elismert vállalatcsoport esetén az uralkodó tagtól - felvilágosítást kérhet, és erről a hitelezőket az 5. §-ban foglaltaknak megfelelően tájékoztatja,
a) áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, az adós eszközeit, kötelezettségeit, szerződéseit, pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőitől, a legfőbb szervtől, a felügyelőbizottsági tagoktól, a könyvvizsgálótól - a Ptk. szerinti elismert vállalatcsoport esetén az uralkodó tagtól - felvilágosítást kérhet, és erről a hitelezőket az 5. §-ban foglaltaknak megfelelően tájékoztatja,
b) az adós közreműködésével ellátja a követelések nyilvántartásba-vételével, besorolásával kapcsolatos feladatokat [12. § (2)-(4) bekezdés, 14. § (1) bekezdés],
c) jóváhagyja, ellenjegyzi az adósnak a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait, az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével,
d) felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére, és ellenőrzi annak végrehajtását, ennek elmulasztása esetén ezt jelzi a legfőbb szervnek, a felügyelőbizottságnak és a könyvvizsgálónak,
e) megtámadhatja azokat a jognyilatkozatokat vagy szerződéseket, amelyeket az adós a c) pontban megkövetelt jóváhagyása vagy ellenjegyzése nélkül tett, illetve kötött, kezdeményezi vagy megindítja a 11. § (2) bekezdésének e) pontjába ütközően - jogellenesen teljesített vagy jogellenes igényérvényesítésből származó - kifizetések visszakövetelésére irányuló eljárásokat,
e) megtámadhatja azokat a jognyilatkozatokat vagy szerződéseket, amelyeket az adós a c) pontban megkövetelt jóváhagyása vagy ellenjegyzése nélkül tett, illetve kötött, kezdeményezi vagy megindítja a 11. § (2) bekezdésének e) pontjába ütközően - jogellenesen teljesített vagy jogellenes igényérvényesítésből származó - kifizetések visszakövetelésére, az eredeti állapot helyreállítására irányuló eljárásokat,
f) az adós közreműködésével ellátja a 14. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat,
g) a 11. § (8) bekezdése, a 17. § (1) bekezdése, továbbá a 18. § (10) bekezdése szerinti esetekben együttes cégjegyzési és a bankszámlák feletti együttes rendelkezési jog illeti meg,
g) a 11. § (8) bekezdése, a 17. § (1) bekezdése, továbbá a 18. § (10) bekezdése szerinti esetekben együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog illeti meg,
h) ellátja a fizetésihaladék-meghosszabbítás kezdeményezésének feladatait [18. § (11) bekezdés].
(4) A (3) bekezdés e) pontjában említett jogügyletek eredményes megtámadása esetén a Ptk. érvénytelen szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A (3) bekezdés e) pontjában említett jogügyletek vagy jognyilatkozatok eredményes megtámadása esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
(5) A vagyonfelügyelő hagyja jóvá az adós új kötelezettségvállalásait. Ennek során azonban csak olyan kötelezettségvállalásokhoz, illetve kifizetésekhez járulhat hozzá, amelyek az adós célszerű - veszteséget mérséklő - működéséhez, valamint az egyezség előkészítéséhez szükségesek, és ezen kötelezettségeire vonatkozó biztosítékot csak akkor vállalhat, ha ahhoz hozzájárulnak a szavazati joggal [18. § (4)-(5) bekezdés] bíró hitelezők követeléseinek többségét képviselő hitelezők.
(6) A vagyonfelügyelőnek haladéktalanul be kell jelentenie az adós számláit vezető pénzügyi intézménynek a (3) bekezdés c) és g) pontjaiban, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott jogosítványait és hitelt érdemlő módon igazolt aláírását.
(6) A vagyonfelügyelőnek haladéktalanul be kell jelentenie az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak a (3) bekezdés c) és g) pontjaiban, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott jogosítványait és hitelt érdemlő módon igazolt aláírását.
14. §
(1) A vagyonfelügyelő az adós bevonásával besorolja a 12. § (2)-(4) bekezdés szerint nyilvántartásba vett követeléseket a hitelezőkkel folytatandó, egyezségkötést célzó tárgyalások előkészítése céljából. Követeléseik nyilvántartásba vételéről és besorolásáról a vagyonfelügyelő a hitelezőket haladéktalanul tájékoztatja. A hitelezői követelések elismert összege és besorolása a többi hitelező számára is megismerhető.
(2) A vagyonfelügyelő részt vesz a fizetőképesség helyreállítását, illetve megőrzését célzó program és egyezségi javaslat hitelezőkkel való elfogadtatását célzó tárgyalásokon, annak jegyzőkönyveit ellenjegyzi, és a csődegyezség bírósági jóváhagyásra való bemutatásakor nyilatkozik arról, hogy az megfelel-e a 20. §-ban és a 21/A. § (3) bekezdésben foglaltaknak.
15. §
(1) A vagyonfelügyelő működése során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel.
(1) A vagyonfelügyelő működése során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel. A vagyonfelügyelő elvárható gondosságának körébe tartozik az is, hogy amennyiben a csődeljárás előtt az adós vezető tisztségviselője részéről a hitelezők érdekeit sértő vagyonkimentés történt, akkor erről értesíti az adós legfőbb szervét, felügyelő bizottságát, könyvvizsgálóját, és kezdeményezi, hogy azok a szükséges intézkedéseket tegyék meg, kezdeményezzék, illetve indítsák meg a jogügyletek megtámadására irányuló eljárásokat is. A tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn azon személyekkel szemben, akik a jogellenes cselekményeket elkövették. A vagyonfelügyelő minderről tájékoztatja a hitelezői választmányt, illetve a hitelezői képviselőt is. A vagyonfelügyelő a tudomására jutott jogszabálysértő cselekményt - ha az elkövető személye ismert, akkor annak megjelölésével - köteles a bíróságnak és a más eljárások lefolytatására illetékes szervezeteknek írásban bejelenteni.
(2) A vagyonfelügyelő a bíróság vagy a hitelezői gyűlés (hitelezői választmány) felhívására, 8 munkanapon belül köteles saját tevékenységéről és az adós vagyoni helyzetéről beszámolni.
(2) A vagyonfelügyelő a bíróság, a hitelezői választmány, a hitelezői képviselő felhívására, 8 munkanapon belül köteles saját tevékenységéről, az adós vagyoni, pénzügyi helyzetéről beszámolni.
(3) A vagyonfelügyelő jogszabálysértő vagy a hitelezők, illetve más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett személy vagy szervezet, továbbá a hitelezői választmány - a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül - a csődeljárást lefolytató bíróságnál kifogással élhet. A bíróság a kifogás elbírálásáról soron kívül, de legfeljebb 5 munkanapon belül dönt. Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a vagyonfelügyelő intézkedését megsemmisíti, vagy kötelezi a megfelelő intézkedés megtételére, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság eljárására az 51. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a kifogás elbírálása tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
(3) A vagyonfelügyelő jogszabálysértő vagy a hitelezők, illetve más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett személy vagy szervezet, továbbá a hitelezői választmány, hitelezői képviselő - a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül - a csődeljárást lefolytató bíróságnál kifogással élhet. A bíróság a kifogás elbírálásáról soron kívül, de legfeljebb 5 munkanapon belül dönt. Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a vagyonfelügyelő intézkedését megsemmisíti, vagy kötelezi a megfelelő intézkedés megtételére, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság eljárására az 51. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a kifogás elbírálása tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
(3) A vagyonfelügyelő jogszabálysértő vagy a hitelezők, illetve más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett személy vagy szervezet, továbbá a hitelezői választmány, hitelezői képviselő - a tudomásszerzéstől számított 8 munkanapon belül - a csődeljárást lefolytató bíróságnál kifogással élhet. A bíróság a kifogás elbírálásáról soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül dönt. Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a vagyonfelügyelő intézkedését megsemmisíti, vagy kötelezi a megfelelő intézkedés megtételére, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság eljárására az 51. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a kifogás elbírálása tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
(3) A vagyonfelügyelő jogszabálysértő vagy a hitelezők, illetve más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett személy vagy szervezet, továbbá a hitelezői választmány, hitelezői képviselő - a tudomásszerzéstől számított 8 munkanapon belül - a csődeljárást lefolytató bíróságnál kifogással élhet. A bíróság a kifogás elbírálásáról soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül dönt. Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a vagyonfelügyelő intézkedését megsemmisíti, vagy kötelezi a megfelelő intézkedés megtételére, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság eljárására az 51. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a kifogás elbírálása tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet 15 napon belül kell elbírálni.
16. §
(1) A vagyonfelügyelői tisztség
a) a csődeljárás jogerős megszüntetésével vagy befejezetté nyilvánításával,
b) a felfüggesztett felszámolási eljárás folytatása vagy a 21/B. § szerint elrendelt felszámolás esetében a felszámoló kirendelésével
b) a 21/B. § szerint elrendelt felszámolás esetében a felszámoló kirendelésével
szűnik meg.
(2) A vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit a 12. § (1) bekezdése szerinti hitelezői nyilvántartási díjakból kell fedezni. A vagyonfelügyelő a költségeit azok felmerülésekor, számla ellenében számolhatja el. Amennyiben a nyilvántartási díjak már nem nyújtanak fedezetet, akkor a vagyonfelügyelő díjának és költségtérítésének kifizetésére az adós köteles, melynek megfizetéséért az adós - legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező - tulajdonosa kezesként felel. A vagyonfelügyelő az eljárás során költségeit folyamatosan és tételesen köteles külön nyilvántartani, és azzal a hitelezői választmánynak, az adósnak és a bíróságnak elszámolni.
(2) A vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit a 12. § (1) bekezdése szerinti hitelezői nyilvántartási díjakból kell fedezni. A vagyonfelügyelő a költségeit azok felmerülésekor, számla ellenében számolhatja el. Amennyiben a nyilvántartási díjak már nem nyújtanak fedezetet, akkor a vagyonfelügyelő díjának és költségtérítésének kifizetésére az adós köteles, melynek megfizetéséért az adós - legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező - tulajdonosa (egyéni cég esetén a tag) kezesként felel. A vagyonfelügyelő az eljárás során költségeit folyamatosan és tételesen köteles külön nyilvántartani, és azzal a hitelezői választmánynak, az adósnak és a bíróságnak elszámolni.
(2) A vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit a 12. § (1) bekezdése szerinti hitelezői nyilvántartási díjakból kell fedezni. A vagyonfelügyelő a költségeit azok felmerülésekor, számla ellenében számolhatja el. Amennyiben a nyilvántartási díjak már nem nyújtanak fedezetet, akkor a vagyonfelügyelő díjának és költségtérítésének kifizetésére az adós köteles, melynek megfizetéséért az adós - legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező - tulajdonosa (egyéni cég esetén a tag) kezesként felel. A vagyonfelügyelő az eljárás során költségeit folyamatosan és tételesen köteles külön nyilvántartani, és azzal a hitelezői választmánynak, hitelezői képviselőnek, az adósnak és a bíróságnak elszámolni.
(3) A vagyonfelügyelő díjának mértéke a 8. § (2) bekezdésének c) pontja vagy a 9. § (6) bekezdése alapján csatolt, a vagyonfelügyelő által ellenőrzött és írásban véleményezett mérlegben szereplő eszközök könyvszerinti értékének alapulvételével:
a) 100 000 000 forintig 2%-a, de legalább 500 000 forint,
b) 100 000 001 forinttól - 500 000 000 forintig 1,5%,
c) 500 000 001 forinttól - 1 000 000 000 forintig 1%,
d) 1 000 000 001 forint felett 0,5%.
(3) A vagyonfelügyelő díjának mértéke a 8. § (2) bekezdésének c) pontja alapján csatolt, a vagyonfelügyelő által ellenőrzött és írásban véleményezett mérlegben szereplő eszközök könyvszerinti értékének alapulvételével:
a) 100 000 000 forint alatti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a, de legalább 250 000 forint,
b) 100 000 001 forint - 500 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén a 100 000 000 forint 2%-a és az efeletti rész 1,25%-a,
c) 500 000 001 forint - 1 000 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén az 500 000 001 forint 1,25%-a és az efeletti rész 0,75%-a,
d) 1 000 000 001 forint feletti könyv szerinti érték esetén az 1 000 000 001 forint 0,75%-a és az efeletti rész 0,25%-a.
(4) Az egyezség jóváhagyása esetén a vagyonfelügyelőt a (3) bekezdés szerinti díj további 25%-a, de legalább 500 000 forint illeti meg.
(4) Az egyezség jóváhagyása esetén a vagyonfelügyelőt a (3) bekezdés szerinti díj további 15%-a, de legalább 300 000 forint illeti meg.
(5) Az összeg a díjat terhelő általános forgalmi adót nem tartalmazza. A díjat és a vagyonfelügyelő költségelszámolását a bíróság az eljárást megszüntető, az eljárást befejezetté nyilvánító, illetve - a felszámolási eljárás folytatásakor - a felszámoló kirendelését tartalmazó végzésében állapítja meg, illetve hagyja jóvá.
(5) A (3)-(4) bekezdés szerint kiszámított összeg a díjat terhelő általános forgalmi adót nem tartalmazza. A díjat és a vagyonfelügyelő költségelszámolását a bíróság az eljárást megszüntető, vagy az eljárást befejezetté nyilvánító végzésében állapítja meg, illetve hagyja jóvá. A bíróság a (3)-(4) bekezdésben meghatározottaknál alacsonyabb díjmértéket is megállapíthat, a csődeljárás időtartama, a vagyonfelügyelő által elvégzett tevékenység és az adott eljárás munkaterhe figyelembevételével.

Egyezségi tárgyalás a hitelezőkkel, a fizetési haladék meghosszabbítása

17. §
(1) Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 45 napon belüli időpontra - összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a 8. § (2) bekezdésében és (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott okiratok megküldésével a vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, a további hitelezőket pedig hirdetmény útján hívja meg. A tárgyalás időpontját úgy kell kitűzni, hogy a vagyonfelügyelő a 18. § (11) bekezdés szerinti - a fizetésihaladék-meghosszabbítás közzételének kezdeményezésével kapcsolatos - feladatainak eleget tudjon tenni. A tárgyalás időpontjáról a 8. § (1) bekezdés szerinti testületet is értesíteni kell. A meghívót és mellékleteit legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni, a hirdetményt pedig a fizetési haladék közzétételétől számított 8 munkanapon belül két országos napilapban kell közzétenni, és az adós gazdálkodó szervezet honlapján is (ha van honlapja) közzé kell tenni. Ennek elmulasztása esetén a bíróság - bármely hitelező vagy a vagyonfelügyelő kérelmére - a 9. § (10) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, és elrendeli, hogy a vagyonfelügyelőt az adós gazdálkodó szervezetben együttes cégjegyzési és a bankszámlák felett együttes rendelkezési jog illesse meg.
(1) Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 45 napon belüli időpontra - összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a 8. § (2) bekezdésében és (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott okiratok megküldésével a vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, a további hitelezőket pedig hirdetmény útján hívja meg. A tárgyalás időpontját úgy kell kitűzni, hogy a vagyonfelügyelő a 18. § (11) bekezdés szerinti - a fizetésihaladék-meghosszabbítás közzételének kezdeményezésével kapcsolatos - feladatainak eleget tudjon tenni. A tárgyalás időpontjáról a 8. § (1) bekezdés szerinti testületet is értesíteni kell. A meghívót és mellékleteit legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni, a hirdetményt pedig a fizetési haladék közzétételétől számított 8 munkanapon belül két országos napilapban kell közzétenni, és az adós gazdálkodó szervezet honlapján is (ha van honlapja) közzé kell tenni. Ennek elmulasztása esetén a bíróság - bármely hitelező vagy a vagyonfelügyelő kérelmére - a 9. § (10) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, és elrendeli, hogy a vagyonfelügyelőt az adós gazdálkodó szervezetben együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák felett együttes rendelkezési jog illesse meg.
(1) Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belüli időpontra - összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a 8. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok, továbbá a fizetőképesség helyreállítását és az adósságok rendezését célzó program, és egy előzetes egyezségi javaslat megküldésével a vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, az esetleges ismeretlen hitelezőket pedig hirdetmény útján hívja meg, a külföldi székhelyű, illetve külföldi lakóhellyel rendelkezőket kézbesítési megbízott igénybevételére hívja fel. A tárgyalás időpontját úgy kell kitűzni, hogy a vagyonfelügyelő a 18. § (11) bekezdés szerinti - a fizetésihaladék-meghosszabbítás közzétételének kezdeményezésével kapcsolatos - feladatainak eleget tudjon tenni. A tárgyalás időpontjáról a 8. § (1) bekezdés szerinti testületet is értesíteni kell. A meghívót és mellékleteit legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottaknak eljuttatni, a hirdetményt pedig a fizetési haladék közzétételétől számított 8 munkanapon belül két országos napilapban kell közzétenni, és az adós gazdálkodó szervezet honlapján is (ha van honlapja) közzé kell tenni. Ennek elmulasztása esetén a bíróság - bármely hitelező vagy a vagyonfelügyelő kérelmére - a 9. § (10) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, és elrendeli, hogy a vagyonfelügyelőt az adós gazdálkodó szervezetben együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák felett együttes rendelkezési jog illesse meg.
(1) Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belüli időpontra - összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a 8. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok, továbbá a fizetőképesség helyreállítását és az adósságok rendezését célzó program, és egy előzetes egyezségi javaslat megküldésével a vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, az esetleges ismeretlen hitelezőket pedig hirdetmény útján hívja meg, a külföldi székhelyű, illetve külföldi lakóhellyel rendelkezőket kézbesítési megbízott igénybevételére hívja fel. A tárgyalás időpontját úgy kell kitűzni, hogy a vagyonfelügyelő a 18. § (11) bekezdés szerinti - a fizetésihaladék-meghosszabbítás közzétételének kezdeményezésével kapcsolatos - feladatainak eleget tudjon tenni. A tárgyalás időpontjáról a 8. § (1) bekezdés szerinti testületet is értesíteni kell. A meghívót és mellékleteit legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottaknak eljuttatni, a hirdetményt pedig a fizetési haladék közzétételétől számított 8 munkanapon belül két országos napilapban kell közzétenni, és az adós gazdálkodó szervezet honlapján is (ha van honlapja) közzé kell tenni. Ennek elmulasztása esetén a bíróság - bármely hitelező vagy a vagyonfelügyelő kérelmére - a 9. § (10) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, és elrendeli, hogy a vagyonfelügyelőt az adós gazdálkodó szervezetben együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák felett együttes rendelkezési jog illesse meg.
(2) A hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) az adós nevét és székhelyét, cégjegyzékszámát,
b) a csődeljárás kezdő időpontját,
c) a tárgyalás helyét és idejét,
d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a 8. § (2) bekezdésében és (4) bekezdésének b) pontjában felsorolt iratokat a hitelezők a tárgyalás előtt hol tekinthetik meg.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az adós nevét és székhelyét, cégjegyzékszámát,
b) a csődeljárás kezdő időpontját,
c) a tárgyalás helyét és idejét,
d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a 8. § (2) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésében felsorolt iratokat a hitelezők a tárgyalás előtt hol tekinthetik meg.
(3) Az egyezségi tárgyalásra az adós - a vagyonfelügyelő bevonásával - köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az adós az egyezség létrehozásához a legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosa - elismert vagy tényleges vállalatcsoport esetén az uralkodó tag és a többi tag -, továbbá az adósnál működő érdekképviseleti szervek és az üzemi tanács közreműködését is kérheti. Az egyezségi javaslat megismerhetőségét a hitelezők számára a tárgyalás időpontját 5 munkanappal megelőzően biztosítani kell.
10. §   A gazdálkodó szervezet vezetője a csőd bejelentéséről, azzal egyidejűleg köteles a bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet értesíteni.
10. §
(1) Az adós a tárgyalás eredményét a tárgyalás megtartását követő három napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni. A hitelezői egyetértést bizonyító okiratokat a bejelentéshez mellékelni kell.
(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően dönt az eljárás megszüntetéséről vagy a fizetési haladékot tartalmazó végzés meghozataláról.
(3) A bíróság az eljárást megszünteti, ha
a) a csődeljárás iránti kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be;
b) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 8 napon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő;
c) nincs meg a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek előzetes egyetértése;
d) a 7. § (2) bekezdése szerinti kétéves határidő még nem telt el;
d) a 7. § (2) bekezdése szerinti követelés kielégítése még nem történt meg;
e) ha az adós a fizetési haladék megadásához szükséges hitelezői egyetértést nem kapta meg, vagy a tárgyalás eredményének bejelentésére előírt határidőn belül bejelentést nem tesz.
(4) Amennyiben az adós ellen indult felszámolási eljárást a bíróság a 8. § (4) bekezdése alapján felfüggesztette, a csődeljárás megszüntetésével egyidejűleg elrendeli a felszámolási eljárás folytatását.
(5) Ha a bíróság az eljárást a (3) bekezdés c) és d) pontja alapján szünteti meg, a gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben a 33. § (1) bekezdésében foglaltak szerint járhat el.
11. §
(1) A bíróság a bejelentés alapján a csődeljárás megindításáról - a bejelentéstől számított 15 napon belül - végzéssel határoz, és elrendeli a végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. A csődeljárás a közzététel napján kezdődik.
(1) A bíróság 15 napon belül intézkedik a csődeljárás megszüntetéséről szóló végzésnek, illetve a fizetési haladékot tartalmazó végzésnek a Cégközlönyben való közzétételéről.
(2) A közzétételnek tartalmaznia kell:
a) a bíróság nevét és az ügy számát;
b) a csődeljárás alatt álló gazdálkodó szervezetnek, valamint a leányvállalatainak, szakcsoportjainak, felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségeinek és az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján létesített tröszt vállalatainak és azok esetleges jogelődjeinek a nevét és székhelyét, ha a jogutódlás az eljárás közzétételét megelőző 2 éven belül következett be;
c) a csődeljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontját.
(2) A csődeljárás megszüntetéséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell
a) a bíróság nevét és az ügy számát;
b) az adósnak, valamint a leányvállalatainak, a felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségeknek, illetve az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján létesített tröszt vállalatainak a nevét és székhelyét, valamint az adószámát. Ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd nevét, székhelyét és adószámát is fel kell tüntetni;
c) a csődeljárás megszüntetésének okát [10. § (3) bekezdés].
(3) A bíróság a csődeljárás megindítását megtagadja, ha
a) a bejelentést nem az arra jogosult tette;
b) a 8. § (2) bekezdésében felsorolt szerv egyetértése hiányzik;
c) a hiánypótlásra visszaadott bejelentést a bejelentő 8 napon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan tette meg;
d) az adós a 7. § (2) bekezdésében megjelölt határidőn belül újabb csődöt jelentett be.
(3) A fizetési haladékot tartalmazó, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell
a) a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat;
b) a csődeljárás kezdő időpontját;
c) a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét és székhelyét (14. §);
d) azt, hogy a végzés közzétételétől számított 90 napig az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában.
d) azt, hogy a végzés közzétételétől mely napig illeti meg az adóst fizetési haladék (moratórium) a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában.
(4) A csődeljárás megindítását megtagadó végzés ellen a közléstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye.
12. §
(1) A csődeljárás közzétételét követő 90 napig az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben esedékessé vált pénzkövetelések vonatkozásában.
(1) A fizetési haladék
a) a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló és kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló munkabér és a bérjellegű egyéb juttatások, az ezeket terhelő személyi jövedelemadó előleg, egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő járulék, végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés, szakképzési hozzájárulási kötelezettség, szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási kötelezettség alapján járó víz- és csatornadíj, illetve a vagyonfelügyelőnek a 17. § (2) bekezdése alapján felszámított költségei, továbbá
a) a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló és kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló munkabér és a bérjellegű egyéb juttatások, az ezeket terhelő személyi jövedelemadó előleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, a foglalkoztatás elősegítésére és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő járulék, végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés, szakképzési hozzájárulási kötelezettség, szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási kötelezettség alapján járó víz- és csatornadíj, illetve a vagyonfelügyelőnek a 17. § (2) bekezdése alapján felszámított költségei; továbbá
a) a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló és kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló munkabér és a bérjellegű egyéb juttatások, az ezeket terhelő személyi jövedelemadó előleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is), társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, a foglalkoztatás elősegítésére és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő járulék, végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés, szakképzési hozzájárulási kötelezettség, szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási kötelezettség alapján járó víz- és csatornadíj, illetve a vagyonfelügyelőnek a 17. § (2) bekezdése alapján felszámított költségei; továbbá
b) a csődeljárás kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló esedékes általános forgalmi adó kifizetése alól nem mentesít.
(2) A fizetési haladék a munkabér (munkadíj), az egyéb bérjellegű juttatások, a végkielégítés, a tartásdíj, az életjáradék, a kártérítési járadék, és a bányászati keresetkiegészítés kifizetésére nem terjed ki.
(2) A fizetési haladék tartama alatt a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem állnak be.
(3) Az adós és a hitelezők együttes kérelmére a bíróság a fizetési haladék (moratórium) időtartamát 30 nappal meghosszabbíthatja.
(3) A fizetési haladék tartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása - az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével - szünetel.
(4) A fizetési haladék tartama alatt a hitelezői követelések - ha a szerződés másként nem rendelkezik - kamatoznak.
(5) A fizetési haladék tartama alatt az adós - a 12. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelések kivételével - a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti.
13. §
(1) A fizetési haladék tartama alatt a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem állnak be.
(1) Az adós és a 9. § (4) bekezdésében meghatározott arányt képviselő hitelezők kérelmére a bíróság a fizetési haladék időtartamát legfeljebb 60 nappal meghosszabbítja. A kérelmet a fizetési haladék lejárta előtt kell a bírósághoz benyújtani.
(2) A fizetési haladék tartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása - a 12. § (2) bekezdésében foglalt követelések kivételével - szünetel.
(2) A fizetési haladék meghosszabbításáról rendelkező végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzést - a 11. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a Cégközlönyben haladéktalanul közzé kell tenni.
(3) A fizetési haladék tartama alatt a hitelezői követelések - ha a szerződés másként nem rendelkezik - kamatoznak. A kamat szerződéses kamat és - a lejáratot (esedékességet) követően - késedelmi kamat és késedelmi pótlék lehet.

A vagyonfelügyelő

Vagyonfelügyelet

14. §
(1) A bíróság a hitelező(k) kérelmére és költségére - a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül - a gazdálkodó szervezethez vagyonfelügyelőt rendel ki. A vagyonfelügyelőt kirendelő végzés ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
(1) A bíróság a fizetési haladékról szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. Az összeférhetetlenségre és a kijelölés visszautasítására a felszámolóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A vagyonfelügyelő
a) ellenőrzi a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és erről a hitelezőt, a bíróságot és a szükséges mértékben az érdekképviseleti szerveket tájékoztatja;
b) felügyeletet gyakorol a gazdálkodó szervezet vagyona felett, annak érdekében
- megtámadhatja a gazdálkodó szervezetnek a csőd bejelentését megelőző egy éven belül és a bejelentést követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya a gazdálkodó szervezet vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetőleg a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy harmadik személy javára feltűnő nagy értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet;
- felhívhatja a gazdálkodó szervezetet követelésének érvényesítésére,
c) a bíróságtól biztosítási intézkedések (Vht. 108. §) elrendelését kérheti, ha a gazdálkodó szervezet a hitelező követeléseinek teljesítését veszélyezteti.
(2) Az adós gazdálkodó szervezet vezetői a hatáskörüket csak a vagyonfelügyelő részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában említett megtámadást írásban közölni kell a gazdálkodó szervezettel és a harmadik személlyel. Ha az utóbbi 15 napon belül nem nyilatkozik vagy a követelést vitatja, a vagyonfelügyelő haladéktalanul az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhat. Ha a harmadik személy jóhiszemű volt, a bíróság a marasztalást részben vagy egészben mellőzheti, vagy annak összegét csökkentheti.
(3) A vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében
a) áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőitől felvilágosítást kérhet, és erről a hitelezőket az 5. §-ban foglaltaknak megfelelően tájékoztatja;
b) a bíróságtól biztosítási intézkedések (Vht. 108. §) elrendelését kérheti, ha az adós a hitelezők követeléseinek teljesítését veszélyezteti;
c) a 12. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével jóváhagyja az adósnak a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait, ha azok a fizetési haladékkal egyetértő hitelezők által meghatározott összeget meghaladják;
d) felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére, és ellenőrzi annak végrehajtását;
e) keresettel megtámadhatja az adósnak a csődeljárás kezdő napját megelőző egy éven belül és az eljárás kezdetét követően megkötött szerződését vagy jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetőleg a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy harmadik személy javára feltűnően nagy értékkülönbséggel megkötött visszterhes jogügylet.
(4) A vagyonfelügyelői tisztség - ha a felek másként nem rendelkeznek - a csődeljárás befejezetté nyilvánításával [19. § (2) bekezdés] vagy a felszámoló kirendelésével szűnik meg.
(4) A vagyonfelügyelő csak olyan kifizetéseket hagyhat jóvá, amelyek az adós célszerű működéséhez szükségesek.
(5) A vagyonfelügyelő kijelölésére, a felszámoló kijelölésére vonatkozó szabályok az irányadók, díjának mértékét pedig a bíróság a felszámoló díjának összegét (59. §) alapul véve állapítja meg.
(5) A vagyonfelügyelő működése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel.
15. §
(1) A vagyonfelügyelő részt vesz a fizetőképesség helyreállítását, illetve megőrzését célzó program és egyezségi javaslat megtárgyalásán.
(2) A vagyonfelügyelő jóváhagyja a csődeljárásban kötött egyezséget, amennyiben az megfelel a 19. § (4) bekezdésben foglaltaknak. E rendelkezés mellőzésével kötött egyezség semmis.
16. §
(1) A vagyonfelügyelő a bíróság felhívására a bíróság által megadott határidőn belül és módon köteles saját tevékenységéről és az adós vagyoni helyzetéről beszámolni.
(2) A vagyonfelügyelő jogszabálysértő vagy a felek, illetve más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett, a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a csődeljárást lefolytató bíróságnál kifogással élhet.
(3) Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a vagyonfelügyelő intézkedését megsemmisíti, vagy kötelezi a megfelelő intézkedés megtételére, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.
(4) A bíróság eljárására az 51. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a kifogást elbíráló végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
17. §
(1) A vagyonfelügyelői tisztség a csődeljárás megszüntetésével (befejezetté nyilvánításával), a felfüggesztett felszámolási eljárás folytatása esetében pedig a felszámoló kirendelésével szűnik meg.
(2) A vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit az adós viseli. A vagyonfelügyelő költségeit felmerülésekor számla ellenében ki kell fizetni. A vagyonfelügyelő díjának mértéke a 8. § (2) bekezdése szerinti mérlegben (egyszerűsített mérlegben) meghatározott eszközök könyvszerinti értékének 1,5%-a. A díjat a bíróság az eljárást megszüntető, az eljárást befejezetté nyilvánító, illetve a felszámoló kirendelését tartalmazó végzésében állapítja meg.
(2) A vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit az adós viseli. A vagyonfelügyelő költségeit felmerülésekor számla ellenében ki kell fizetni. A vagyonfelügyelő díjának mértéke a 8. § (2) bekezdése szerinti mérlegben (egyszerűsített mérlegben) meghatározott eszközök könyvszerinti értékének 1%-a. A díjat a bíróság az eljárást megszüntető, az eljárást befejezetté nyilvánító, illetve a felszámoló kirendelését tartalmazó végzésében állapítja meg.
18. §
(1) Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. A képviselőknek e minőségüket - erre irányuló külön felhívás nélkül is - a vagyonfelügyelő számára is igazolniuk kell. A hitelezők - az 5/A. §-ban meghatározott szabályok szerint - választmány alakításáról is dönthetnek.
(1) Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. A képviselőknek e minőségüket - erre irányuló külön felhívás nélkül is - a vagyonfelügyelő számára is igazolniuk kell. A hitelezők - az 5/A. §-ban meghatározott szabályok szerint - választmány alakításáról vagy hitelezői képviselő megbízásáról is dönthetnek. Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők szavazással döntenek.
(2) A tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők névsorát, követelésük besorolását, a hitelezőket az egyes hitelezői osztályokban megillető szavazatok számát, a szavazások eredményét, a hitelezőknek az egyezségi javaslatra vonatkozó észrevételeit, az adós azokra adott válaszait. A hitelezői döntéseket nyílt szavazással kell meghozni. A tárgyaláson részt vevők cégszerű meghatalmazása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson megjelent hitelezők által választott két személy és a vagyonfelügyelő hitelesíti.
(3) A hitelezők bármelyik egyezségi tárgyaláson kinyilváníthatják, hogy az egyezségi javaslatot nem támogatják, a csődegyezség megkötéséhez nem adják meg a 20. § (1) bekezdésében meghatározott arányban a hozzájárulást. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását nem vállalja, akkor a tárgyalást lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását a hitelezők által megszabott határidőben vállalja, akkor a hitelezőkkel a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható. A meghívót és mellékleteit - ideértve az átdolgozott egyezségi javaslatot is - legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni.
(3a) Ha az egyezségi javaslatot az első tárgyalást követő bármelyik tárgyalás eredményeként a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályban a szavazati joggal rendelkező hitelezőknek az (5) bekezdés szerinti szavazatszámítás alapján kevesebb mint egynegyede támogatja, a (3) bekezdéstől eltérően az adós az egyezségi javaslat átdolgozására nem jogosult. Ebben az esetben az adós az egyezségi tárgyalásokat lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek.
(3b) Az egyezségi tárgyalások lezárásakor a vagyonfelügyelőnek fel kell hívnia a figyelmet arra, ha - a nyilvántartásba vett hitelezők számára tekintettel - a bíróság végzésének kézbesítésére a Cégközlönyben hirdetményi úton kerül majd sor, és tájékoztatást kell adni az ezzel összefüggő tudnivalókról is.
(3c) Ha az adós az egyezségi tárgyalás lezárásával összefüggő kötelezettségeit megszegi, a vagyonfelügyelő köteles a bíróság számára erről bejelentést tenni. Az adós kötelezettségszegése, késedelme vagy mulasztása esetén a bíróság az adóssal szemben a 21/A. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A bíróság a (3), a (3a) bekezdés szerinti jegyzőkönyv beérkezését követő 8 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti döntést a csődeljárás megszüntetéséről.
(3) Az első tárgyaláson a hitelezők kinyilváníthatják, hogy az egyezségi javaslatot nem támogatják. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását nem vállalja, akkor a tárgyalást lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását vállalja, akkor a hitelezőkkel a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható. Ha bármelyik tárgyalás eredményeként a hitelezők kinyilvánítják, hogy a csődegyezség megkötéséhez nem adják meg a 20. §-ban meghatározott arányban a hozzájárulást, az adós a tárgyalásokat lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek. Amennyiben az adós ezzel késlekedik, a vagyonfelügyelő köteles a bíróság számára a bejelentést megtenni. A bejelentés késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság a 21/A. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A bíróság az említett jegyzőkönyv beérkezését követő 8 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti döntést a csődeljárás megszüntetéséről és a fizetési haladék megszűnéséről.
(3) Az első tárgyaláson a hitelezők kinyilváníthatják, hogy az egyezségi javaslatot nem támogatják. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását nem vállalja, akkor a tárgyalást lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását a hitelezők által megszabott határidőben vállalja, akkor a hitelezőkkel a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható. A meghívót és mellékleteit (ideértve az átdolgozott egyezségi javaslatot is) legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni. Ha bármelyik tárgyalás eredményeként a hitelezők kinyilvánítják, hogy a csődegyezség megkötéséhez nem adják meg a 20. §-ban meghatározott arányban a hozzájárulást, az adós a tárgyalásokat lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek. A vagyonfelügyelőnek fel kell hívnia a figyelmet arra, ha - a nyilvántartásba vett hitelezők számára tekintettel - a bíróság végzésének kézbesítésére a Cégközlönyben hirdetményi úton kerül majd sor, és tájékoztatást kell adni az ezzel összefüggő tudnivalókról is. Amennyiben az adós az e bekezdés szerinti teendőkkel késlekedik, a vagyonfelügyelő köteles a bíróság számára a bejelentést megtenni a tárgyalások sikertelenségéről. A bejelentés késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság az adóssal szemben a 21/A. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A bíróság az említett jegyzőkönyv beérkezését követő 8 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti döntést a csődeljárás megszüntetéséről.
(4) Az egyezségi tárgyaláson szavazati joggal rendelkezik az a hitelező,
a) aki a 10. § (2) bekezdés f) pontja szerinti határidőben bejelentette hitelezői igényét, és
b) a nyilvántartásba-vételi díjat megfizette, valamint
c) követelése elismert vagy nem vitatott követelésként került nyilvántartásba.
(5) A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 100 000 forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett szavazat után egy szavazat illeti meg. A 100 000 forint alatti követelések hitelezői is egy szavazattal rendelkeznek. A 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti hitelezők szavazatát az említett számítási módnál negyedakkora mértékben kell figyelembe venni.
(5) A szabályszerű meghívás ellenére személyesen vagy képviselője útján részt nem vevő hitelezőt a nemmel szavazók közé kell számítani. A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 50 000 forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett követelés után egy egész szavazat illeti meg, töredékszavazat érvényesítésének nincs helye. Az 50 000 forint alatti követelések hitelezői is egy szavazattal rendelkeznek. A szavazatszámítást nem befolyásolja a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően 180 napon belül, vagy a csődeljárás iránti követelés benyújtását követően a hitelezői követelés más hitelezőre történő engedményezése. A fizetési haladék időtartama alatt keletkezett kamatkövetelést a szavazatszámításnál nem kell figyelembe venni. E bekezdés alkalmazásában a követelés nyilvántartásba vételéért fizetett díjat is hitelezői követelésként kell számításba venni. A 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti hitelezők szavazatát az említett számítási módnál negyedakkora mértékben kell figyelembe venni, ide nem értve a 12. § (2) bekezdés bc) pontja szerinti azon hitelezőt, amely a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő mértékű reorganizációs célú hitelnyújtással összefüggő részedés-szerzés révén válik az adós többségi befolyással rendelkező tulajdonosává, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, és az adósnak a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő reorganizációs célú kölcsönt vagy hitelt nyújt.
(5) A szabályszerű meghívás ellenére személyesen vagy képviselője útján részt nem vevő hitelezőt a nemmel szavazók közé kell számítani. A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 50 000 forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett követelés után egy egész szavazat illeti meg, töredékszavazat érvényesítésének nincs helye. Az 50 000 forint alatti követelések hitelezői is egy szavazattal rendelkeznek. A szavazatszámítást nem befolyásolja a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően 180 napon belül, vagy a csődeljárás iránti követelés benyújtását követően a hitelezői követelés más hitelezőre történő engedményezése. A fizetési haladék időtartama alatt keletkezett kamatkövetelést a szavazatszámításnál nem kell figyelembe venni. E bekezdés alkalmazásában a követelés nyilvántartásba vételéért fizetett díjat is hitelezői követelésként kell számításba venni. A 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti hitelezők szavazatát az említett számítási módnál negyedakkora mértékben kell figyelembe venni, ide nem értve a 12. § (2) bekezdés bc) pontja szerinti azon hitelezőt, amely a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő mértékű reorganizációs célú hitelnyújtással összefüggő részedés-szerzés révén válik az adós többségi befolyással rendelkező tulajdonosává, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt a Ptk. szerinti elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, és az adósnak a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő reorganizációs célú kölcsönt vagy hitelt nyújt.
(5) A szabályszerű meghívás ellenére személyesen vagy képviselője útján részt nem vevő hitelezőt a nemmel szavazók közé kell számítani. A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 50 000 forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett követelés után egy egész szavazat illeti meg, töredékszavazat érvényesítésének nincs helye. Az 50 000 forint alatti követelések hitelezői egy szavazattal rendelkeznek. A szavazatszámítást nem befolyásolja a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően 180 napon belül, vagy a csődeljárás iránti kérelem benyújtását követően a hitelezői követelés más hitelezőre történő engedményezése. A fizetési haladék időtartama alatt keletkezett kamatkövetelést a szavazatszámításnál nem kell figyelembe venni. E bekezdés alkalmazásában a követelés nyilvántartásba vételéért fizetett díjat is hitelezői követelésként kell számításba venni. A 12. § (2) bekezdés bc) és bd) pontja szerinti hitelezők szavazatát az említett számítási módnál negyedakkora mértékben kell figyelembe venni, ide nem értve a 12. § (2) bekezdés bc) pontja szerinti azon hitelezőt, amely a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő mértékű, az adós pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó hitelnyújtással összefüggő részedés-szerzés révén válik az adós többségi befolyással rendelkező tulajdonosává, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt a Ptk. szerinti elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, és az adósnak a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő mértékű, az adós pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó kölcsönt vagy hitelt nyújt.
(6) A bíróság 12. § (5) bekezdés szerinti végzése következtében nem vitatottként nyilvántartásba vett követelésnek az adós részéről történő későbbi visszakövetelhetőségére hivatkozva utóbb nem lehet a szavazati jog gyakorlásának jogszerűségét kétségbe vonni.
(7) A hitelezőkkel folytatott tárgyaláson az adós kérheti a hitelezők egyetértését a fizetési haladék meghosszabbításához is oly módon, hogy a fizetési haladék teljes időtartama a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napot.
(8) A fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 180 napig hosszabbítható meg, ha az adós a kérelemhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől [(4)-(5) bekezdés], a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan a szavazatok többségét külön-külön megkapta.
(8) A fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 240 napig hosszabbítható meg, ha az adós a kérelemhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől [(4)-(5) bekezdés], a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan az igenlő szavazatok többségét külön-külön megkapta.
(9) Az adóst a fizetési haladék meghosszabbításakor a fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 365 napig illeti meg, ha ehhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől [(4)-(5) bekezdés] a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan a szavazatok kétharmadát külön-külön megkapta.
(10) A hitelezők (8)-(9) bekezdés szerinti többsége a fizetési haladék időtartamának meghosszabbítását ahhoz kötheti, hogy az adós a vagyonfelügyelő számára együttes cégjegyzési jogot, illetve a bankszámlák feletti együttes rendelkezési jogot biztosítson. Amennyiben az adós ezt a hozzájárulását visszavonja, a vagyonfelügyelő értesítése alapján a bíróság a fizetési haladékot megszüntető végzést hoz, és az erről szóló végzést a Cégközlönyben haladéktalanul közzéteszi, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon.
(10) A hitelezők (8)-(9) bekezdés szerinti többsége a fizetési haladék időtartamának meghosszabbítását ahhoz kötheti, hogy az adós a vagyonfelügyelő számára együttes cégjegyzési jogot, illetve a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jogot biztosítson. Amennyiben az adós ezt a hozzájárulását visszavonja, a vagyonfelügyelő értesítése alapján a bíróság a fizetési haladékot megszüntető végzést hoz, és az erről szóló végzést a Cégközlönyben haladéktalanul közzéteszi, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon.
(11) A vagyonfelügyelő a fizetési haladék meghosszabbításának jóváhagyásáról szóló jegyzőkönyvi határozat általa ellenjegyzett példányát, a közzétételi kérelmet, a hitelezői követelésekről a 12. § (2)-(4) bekezdése alkalmazásával készített nyilvántartást, a hitelezőkkel folytatott tárgyalás (tárgyalások) jegyzőkönyveit, a hitelezők cégszerű aláírással ellátott nyilatkozatait a fizetési haladék meghosszabbítására vonatkozó hozzájárulásukról megküldi a bíróságnak, legkésőbb a 10. § (4) bekezdésében meghatározott 90 napos határidő leteltét megelőző 8. munkanapon. A bíróság a fizetési haladék meghosszabbításáról 5 munkanapon belül dönt. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul intézkedik a fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételéről oly módon, hogy a közzététel még a 10. § (4) bekezdés szerinti 90 napos határidő letelte előtt megtörténjen. A közzétételre a Cégközlöny honlapján kerül sor, napi feltöltéssel.
(11) A vagyonfelügyelő a fizetési haladék meghosszabbításának jóváhagyásáról szóló jegyzőkönyvi határozat általa ellenjegyzett példányát, a közzétételi kérelmet, a hitelezői követelésekről a 12. § (2)-(4) bekezdése alkalmazásával készített nyilvántartást, a hitelezőkkel folytatott tárgyalás (tárgyalások) jegyzőkönyveit, a hitelezők nyilatkozatait a fizetési haladék meghosszabbítására vonatkozó hozzájárulásukról megküldi a bíróságnak, legkésőbb a 10. § (4) bekezdésében meghatározott 120 napos határidő, illetve a meghosszabbított fizetési haladék határidejének leteltét megelőző 15. munkanapon. A bíróság a fizetési haladék meghosszabbításáról 5 munkanapon belül dönt. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul intézkedik a fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételéről oly módon, hogy a közzététel még a fizetési haladék letelte előtt megtörténjen. A közzétételre a Cégközlöny honlapján kerül sor, napi feltöltéssel.
(11) A vagyonfelügyelő a fizetési haladék meghosszabbításának jóváhagyásáról szóló jegyzőkönyvi határozat általa ellenjegyzett példányát, a közzétételi kérelmet, a hitelezői követelésekről a 12. § (2)-(4) bekezdése alkalmazásával készített nyilvántartást, a hitelezőkkel folytatott tárgyalás (tárgyalások) jegyzőkönyveit, a hitelezők nyilatkozatait a fizetési haladék meghosszabbítására vonatkozó hozzájárulásukról megküldi a bíróságnak, legkésőbb a 10. § (4) bekezdésében meghatározott 180 napos határidő, illetve a meghosszabbított fizetési haladék határidejének leteltét megelőző 15. munkanapon. A bíróság a fizetési haladék meghosszabbításáról 5 munkanapon belül dönt. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul intézkedik a fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételéről oly módon, hogy a közzététel még a fizetési haladék letelte előtt megtörténjen. A közzétételre a Cégközlöny honlapján kerül sor, napi feltöltéssel.
(12) A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló közzétételi kérelemnek tartalmaznia kell
a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,
b) a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő nevét, székhelyét,
c) a bíróság nevét és az ügy számát,
d) a csődeljárás kezdő időpontját,
e) azt, hogy az adóst meddig illeti meg a meghosszabbított fizetési haladék (moratórium) a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában.
(12) A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló közzétett végzésnek tartalmaznia kell
a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,
b) a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő nevét, székhelyét,
c) a bíróság nevét és az ügy számát,
d) a csődeljárás kezdő időpontját,
e) azt, hogy az adóst meddig illeti meg a meghosszabbított fizetési haladék (moratórium) a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában.
(13) A fizetési haladék meghosszabbítása esetén a 11. §-ban foglaltakat továbbra is alkalmazni kell.
(14) A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló, a (12) bekezdés szerinti közzétételi kérelmet az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzügyi intézményeknek is haladéktalanul bemutatni.
(14) A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló, a (12) bekezdés szerinti közzétételi kérelmet az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak is haladéktalanul bemutatni.
(14) A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló, a (12) bekezdés szerinti végzést az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak is haladéktalanul bemutatni.

Egyezség a csődeljárásban

15. §
(1) Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni.
(2) Az eljárás kezdetét követő 60 napon belül az adósnak egyezségi tárgyalást kell kitűznie, amelyre az egyezségi javaslat, valamint a fizetőképesség helyreállítását eredményező program kézbesítésével a hitelezőket meg kell hívnia.
(3) Az adós az egyezség létrehozása érdekében az érdekképviseleti szervek közreműködését kérheti.
(4) Az adós az egyezségi tárgyalás megkezdésének időpontját - a tárgyalást legalább 8 nappal megelőzően - két országos napilapban is köteles közzétenni.
16. §
(1) A hitelezők vagy csoportjaik érdekeik képviseletére hitelezői választmányt, választmányokat (a továbbiakban: választmány) alakíthatnak.
(2) A választmány megalakításának módját, jogosultságát, működési rendjét a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik.
(3) A választmány egyezséget csak a megállapodásban résztvevő hitelezők nevében és akkor köthet, illetőleg kötelezettséget csupán ugyanezen hitelezők terhére és akkor vállalhat, ha a megállapodás ezt kifejezetten tartalmazza.
(4) A választmány megalakításáról, tagjairól és a (3) bekezdés szerinti jogosultságáról a megalakulást követő 8 napon belül tartozik értesíteni az adóst, valamint a vagyonfelügyelőt.
17. §
(1) Az egyezség megkötéséhez a tárgyaláson megjelent valamennyi hitelező jóváhagyása szükséges. Az egyezség keretében az adós tartozásait hitelezői vagy harmadik személyek átvállalhatják, az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek, illetve kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak.
(2) Az egyezségi tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és megjelent hitelezők névsorát. A jegyzőkönyvet az egyezségi tárgyaláson megjelent hitelezők által választott két személy hitelesíti.
18. §
(1) Az egyezségnek tartalmaznia kell különösen
a) a hitelezők által elfogadott programot, a végrehajtás és ellenőrzés módját, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre,
b) a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követelései elengedését vagy átvállalását, illetőleg mindazt, amit az adós és a hitelezők (a továbbiakban együtt: felek) az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak.
(2) Az egyezséget a felek, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik írják alá.
(3) A hitelezők az egyezség megtartásának ellenőrzésével megbízhatják a vagyonfelügyelőt, egy vagy több hitelezőt illetve kívülálló személyt jelölhetnek ki.
(4) Az egyezség megtartásának ellenőrzésével megbízott, illetve kijelölt jogait és hatáskörét az egyezségben írásba kell foglalni.
18. §
(1) Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni.
(2) A fizetési haladék tartama alatt az adósnak egyezségi tárgyalást kell tartania, amelyre az egyezségi javaslat és a fizetőképesség helyreállítását (megőrzését) célzó program kézbesítésével az ismert hitelezőit és a vagyonfelügyelőt meghívja. A 20. § (2) bekezdésében meghatározott vagyon esetében az egyezségi tárgyalásra az Állami Vagyonügynökséget, illetve az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságot is meg kell hívni. A meghívót és mellékleteit legalább 15 nappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni.
(2) A fizetési haladék tartama alatt az adósnak egyezségi tárgyalást kell tartania, amelyre az egyezségi javaslat és a fizetőképesség helyreállítását (megőrzését) célzó program kézbesítésével az ismert hitelezőit és a vagyonfelügyelőt meghívja. A meghívót és mellékleteit legalább 15 nappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni.
(3) Az adós az egyezség létrehozása érdekében az érdekképviseleti szervek közreműködését kérheti.
(4) Az adós az egyezségi tárgyalás megkezdésének helyét és időpontját - a tárgyalást legalább 15 nappal megelőzően - két országos napilapban is köteles közzétenni.
(5) Ha a tárgyalás nem vezet eredményre, a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható.
19. §
(1) A felek között létrejött egyezséget az adós - az egyezségi megállapodás és a társasági jegyzőkönyv megküldésével - a megkötéstől számított 3 napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak. Ennek elmulasztása esetén 50 000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtható.
(1) Az egyezségi tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelyre a 9. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(1) Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját is.
(1) Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség időtartamát és végrehajtása ellenőrzésének módját is.
(1) Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós pénzügyi egyensúlyát helyreállító és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség időtartamát és végrehajtása ellenőrzésének módját is.
(2) Ha az egyezség e törvényben foglalt feltételeknek megfelel, a bíróság - a bejelentéstől számított 15 napon belül - az eljárást végzéssel befejezettnek nyilvánítja, ellenkező esetben az eljárás befejezetté nyilvánítását megtagadja.
(2) Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. A képviselőknek e minőségüket - erre irányuló külön felhívás nélkül is - igazolniuk kell. Az egyezséghez való hozzájárulás írásban is megadható.
(2) Az egyezség megkötésénél való szavazati jogra a 18. § (4)-(5) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazandóak.
(3) A végzés ellen a közléstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye.
(3) A hitelezői választmány egyezséget csak a választmányról szóló megállapodásban részt vevő hitelezők nevében és akkor köthet, illetve kötelezettséget csak ugyanezen hitelezők terhére és akkor vállalhat, ha a megállapodás ezt kifejezetten tartalmazza.
(4) A bíróság elrendeli az eljárást befejezetté nyilvánító jogerős végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét.
(4) Egyezség akkor köthető, ha ahhoz a követelésekből a 9. § (4) bekezdésében meghatározott arányban részesedő hitelezők hozzájárulnak. A 126/1992. (VIII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott tartós állami tulajdonra vonatkozó aránytól az egyezségben el lehet térni.
(4) Egyezség akkor köthető, ha ahhoz a követelésekből a 9. § (4) bekezdésében meghatározott arányban részesedő hitelezők hozzájárulnak.
(5) A (4) bekezdés szerint megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Az egyezség e hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre megállapított. A csődegyezség hatálya alatt, a csődegyezség részét képező követelések tekintetében felszámolási eljárást csak a 27. § (2) bekezdésének c) pontja esetében lehet kezdeményezni.
(6) Az egyezség keretében az adós tartozásait hitelezői vagy harmadik személyek átvállalhatják, az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek, illetve kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak.
20. §   Az a hitelező, aki az egyezségi tárgyaláson nem jelent meg, a végzés közzétételét követő 90 napig az adóssal szemben nem kezdeményezhet felszámolási eljárást.
20. §
(1) Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen
a) a hitelezők által elfogadott programot, a végrehajtás és ellenőrzés módját;
b) a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit az adós és a hitelezők az adós fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése érdekében szükségesnek tartanak.
(1) Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a 18. § (4)-(5) bekezdése szerint szavazati joggal rendelkező hitelezőktől - a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt - a szavazatok többségét külön-külön megkapta.
(1a) Az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan és kirívóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya méltánytalanul alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál kirívóan alacsonyabb arányban vagy méltánytalanul hátrányosabb feltételekkel kerül kielégítésre.
(2) Az egyezséget a felek, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik aláírják, és azt a vagyonfelügyelő - ha a tárgyaláson nem vesz részt, legfeljebb 3 napon belül - jóváhagyja. Ha az egyezség tárgya olyan vagyon, amelynek elidegenítéséhez az 1992. évi LIV. törvény 22. §-a értelmében az Állami Vagyonügynökség, illetve az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság jóváhagyása szükséges, a jóváhagyás megtagadása esetén az 1992. évi LIV. törvény hatálya alá tartozó vagyon tekintetében az egyezség nem jön létre. Ha az Állami Vagyonügynökség, illetve az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság a tárgyaláson nem jelenik meg, a jóváhagyását megadottnak kell tekinteni.
(2) Az egyezséget a felek, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik aláírják, és azt a vagyonfelügyelő - ha a tárgyaláson nem vesz részt, legfeljebb 3 napon belül - jóváhagyja.
(2) A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt, továbbá kiterjed azon hitelezőkre is, amelyek vitatott követelésére tekintettel a bíróság a 12. § (5) bekezdésében tartalék képzését rendelte el (kényszeregyezség). Az egyezség azonban az említett hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre az adott hitelezői osztályban, továbbá a 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti hitelezői körben megállapított. A 12. § (5) bekezdés alapján a vitatott követelésekre (követelésrészekre) vonatkozóan képzett tartalék terhére a vitatott követelés jogosultjának akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha a vitatott követelés jogosultja az adós ellen keresetet indított, és a bírósági eljárás jogerősen lezárult, amelyben a hitelező követelésének jogalapját és összegét a bíróság megállapította.
(2) A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt, továbbá kiterjed azon hitelezőkre is, amelyek vitatott követelésére tartalékot kellett képezni, vagy tartalékképzés helyett biztosítékot kellett számára nyújtani (kényszeregyezség). Az egyezség azonban az említett hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre az adott hitelezői osztályban, továbbá a 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti hitelezői körben megállapított. A vitatott követelésekre (követelésrészekre) vonatkozóan képzett tartalék terhére a vitatott követelés jogosultjának akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha a vitatott követelés jogosultja az adós ellen keresetet indított, és a bírósági eljárás jogerősen lezárult, amelyben a hitelező követelésének jogalapját és összegét a bíróság megállapította, vagy pedig a hitelező közigazgatási úton érvényesítette igényét az adóssal szemben.
(3) A 10. § (2) bekezdése szerinti határidő elmulasztása esetén a hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, az egyezség hatálya nem terjed ki rá. A bejelentési határidő elmulasztása miatt nyilvántartásba nem vett hitelezői igény jogosultja az adós ellen követelését nem érvényesítheti, azonban a más által kezdeményezett felszámolási eljárásban a még el nem évült követelését bejelentheti. Ebben az esetben a 35. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 35. § (2) bekezdés b) pontja szerinti késedelmi kamatot, késedelmi pótlékot, továbbá a pótlék és bírság jellegű követelést a felszámolási eljárásban sem lehet érvényesíteni.
21. §
(1) Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen
a) az egyezségkötésben részt vett hitelezők felsorolását, hitelezői osztályát, nyilvántartásba vett elismert vagy nem vitatott követelésük összegét, szavazati jogaik számát,
b) a hitelezők által elfogadott adósságrendezési és újjászervezési programot, a végrehajtás és ellenőrzés módját,
c) a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit az adós és a hitelezők az adósságállomány rendezése, az adós fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése érdekében szükségesnek tartanak,
d) valamennyi hitelező (képviselője) nevét és postacímét, hitelezői választmány esetén azt is megjelölve, hogy melyik hitelezőket képviselik.
d) valamennyi hitelező (annak képviselője, kézbesítési megbízottja) nevét és postacímét, hitelezői választmány, hitelezői képviselő esetén azt is megjelölve, hogy melyik hitelezőket képviselik.
(2) Az egyezséget a felek, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik aláírják, és azt a vagyonfelügyelő - továbbá ha van hitelezői választmány, akkor a választmány is - ellenjegyzi.
21. §
(1) Ha az adós és a hitelezők között nem jött létre egyezség, ezt az adós az ok megjelölésével, a meghiúsulástól számított 3 napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak. A bejelentés elmulasztása esetén a bíróság az adóst 50 000 Ft-ig terjedő bírsággal sújthatja.
(1) Az egyezségi tárgyalás eredményét legkésőbb a fizetési haladék lejártát követő 3 napon belül köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást is köteles mellékelni. E kötelezettség elmulasztása esetén 50 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) A bejelentést követő - vagy ha bejelentés nem történt, a fizetési haladék (moratórium) lejártát követő - 15 napon belül a bíróság végzéssel hivatalból megindítja a felszámolási eljárást.
(2) Ha a felek között az egyezség nem jött létre, illetve azt nem hagyták jóvá, vagy nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság az eljárást megszünteti. Ebben az esetben az adós ellen a 8. § (4) bekezdése alapján felfüggesztett felszámolási eljárás folytatását rendeli el.
(3) A fizetési haladék (moratórium) a 19. § (4) bekezdésében meghatározott közzététel, illetve a 21. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentés időpontjában megszűnik akkor is, ha a 12. §-ban meghatározott időtartam még nem telt le.
(3) Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel a csődeljárást befejezetté nyilvánítja.

Csődeljárás befejezetté nyilvánítása vagy megszüntetése

21/A. §
(1) Az egyezségi tárgyalás eredményét [18. § (3) bekezdés, 19-20. §] 5 munkanapon belül, - meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig legkésőbb annak lejártát 45 nappal megelőzően - köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást is köteles mellékelni. E kötelezettség késedelme vagy elmulasztása esetén 500 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(1) Az egyezségi tárgyalás eredményét [18. § (3) bekezdés, 19-20. §] 5 munkanapon belül - meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig legkésőbb annak lejártát 45 nappal megelőzően - köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást, továbbá a 19-21. §-ban szereplő feltételek teljesülését igazoló jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat is köteles mellékelni. E kötelezettség késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja.
(1) Az egyezségi tárgyalás eredményét [18. § (3) és (3a) bekezdés, 19-20. §] 5 munkanapon belül - meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig legkésőbb annak lejártát 45 nappal megelőzően - köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást, továbbá a 19-21. §-ban szereplő feltételek teljesülését igazoló jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat is köteles mellékelni. E kötelezettség késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja.
(2) A bíróság az egyezség jóváhagyása tárgyában az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül dönt. Az egyezség jóváhagyására irányuló kérelmet egy alkalommal 3 munkanapos határidővel hiánypótlásra visszaadhatja. A hiánypótlási határidő elmulasztása jogvesztő.
(3) A bíróság az egyezséget akkor hagyja jóvá, ha ahhoz csatolják a 19-21. §-ban szereplő feltételek teljesülését igazoló jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat. Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja.
(3) Ha az egyezség megfelel a jogszabályokban foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen perújításnak nincs helye.
(3) Ha az egyezség megfelel a jogszabályokban foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Az egyezséget jóváhagyó és a csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés elleni fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni. Az egyezséget jóváhagyó és csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés ellen perújításnak nincs helye.
(4) Amennyiben az adós ellen az ideiglenes moratórium előtt végrehajtást rendeltek el, a csődeljárás befejezetté nyilvánítása esetén az adós ellen folyamatban lévő, pénzkövetelések végrehajtása iránti eljárások a csődegyezségben foglaltak teljesítéséig, a csődegyezségben foglalt teljesítési határidő leteltéig szünetelnek, kivéve a 11. § (1) bekezdés szerinti követeléseket. A végrehajtási eljárás folytatását a csődeljárásba bejelentkezett hitelező kérheti. A végrehajtás a hitelezőt a csődegyezség alapján megillető összegre folytatódik.
21/B. §   Ha az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően a III. fejezet szerinti felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását. A vagyonfelügyelő megbízatása - az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó jogosítványokkal és díjazással [24/A. §] - a felszámoló tevékenységének megkezdéséig meghosszabbodik, az adós továbbá a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot. A vagyonfelügyelőt ezen időszakra megillető díj előlegezésére az adós köteles, ennek megfizetéséért az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosa kezesként felel.
21/B. §   Ha az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően a III. fejezet szerinti felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását. A vagyonfelügyelő megbízatása - az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó jogosítványokkal és díjazással [24/A. §] - a felszámoló tevékenységének megkezdéséig meghosszabbodik, az adós továbbá a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot. A vagyonfelügyelőt ezen időszakra megillető díj előlegezésére az adós köteles, ennek megfizetéséért az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosa (egyéni cég esetén a tag) kezesként felel.
21/B. §   Ha az egyezség nem jött létre, vagy a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően a III. fejezet szerinti felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását. A csődeljárást megszüntető végzésben a bíróság a fizetési haladékot meghosszabbítja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig. A vagyonfelügyelő megbízatása - az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó jogosítványokkal és díjazással [24/A. §] - a felszámoló tevékenységének megkezdéséig meghosszabbodik, az adós továbbá a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot. A vagyonfelügyelőt ezen időszakra megillető díj előlegezésére az adós köteles. A díj előlegezéséről szóló végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amelyek az említett mértékű részesedéssel rendelkeznek. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a megtérítési kötelezettség teljesítéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel.
21/B. §   Ha az egyezség nem jött létre, vagy a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően a III. fejezet szerinti felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását. A csődeljárást megszüntető végzésben a bíróság a fizetési haladékot meghosszabbítja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig. A vagyonfelügyelő kirendelése - az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó jogosítványokkal és díjazással [24/A. §] - a felszámoló tevékenységének megkezdéséig meghosszabbodik, az adós továbbá a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot. A vagyonfelügyelőt ezen időszakra megillető díj előlegezésére az adós köteles. A díj előlegezéséről szóló végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amelyek az említett mértékű részesedéssel rendelkeznek. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a megtérítési kötelezettség teljesítéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel.
21/C. §   A 21/A. és 21/B. § szerinti végzések elleni fellebbezést 3 munkanapon belül kell benyújtani, és azt a bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírálja el. A végzéseket azok jogerőre emelkedésekor haladéktalanul közzé kell tenni a Cégközlönyben, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon, és gondoskodni kell arról, hogy a cégjegyzékben a „cs. a.” toldat törlésre kerüljön. A közzététel időpontjában a fizetési haladék megszűnik. A végzést az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzügyi intézménynek haladéktalanul bemutatni.
21/C. §   A 21/A. és 21/B. § szerinti végzések elleni fellebbezést 3 munkanapon belül kell benyújtani, és azt a bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírálja el. A végzéseket azok jogerőre emelkedésekor haladéktalanul közzé kell tenni a Cégközlönyben, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon, és gondoskodni kell arról, hogy a cégjegyzékben a „cs. a.” toldat törlésre kerüljön. A közzététel időpontjában a fizetési haladék megszűnik. A végzést az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak haladéktalanul bemutatni.
21/C. §
(1) A 21/A. § (2) bekezdés és a 21/B. § szerinti végzéseket a bíróság a Cégközlönyben hirdetményi úton kézbesíti, amennyiben a nyilvántartásba vett hitelezők száma több mint 100.
(2) A hirdetményi úton történő kézbesítéskor a végzést a Cégközlöny honlapján kell közzétenni. A közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. A hirdetményi úton történő kézbesítéskor a végzés rendelkező részét a bíróság hirdetőtábláján is közzé kell tenni, és postai úton meg kell küldeni az adósnak, a vagyonfelügyelőnek és a hitelezői választmánynak, illetve a hitelezői képviselőnek. A végzés rendelkező részét a Cégközlöny honlapján két alkalommal, 2 napos időközökkel kell közzétenni, és a második közzététel napján kell kézbesítettnek tekinteni. A közzététel tartalmazza, hogy a végzés teljes szövege a bíróságon átvehető, továbbá hogy a végzés ellen benyújtott esetleges fellebbezéseket a kézbesítést követő 3 munkanapon belül lehet a bíróságon megtekinteni, és a kézbesítést követő 5 munkanapon belül lehet rá észrevételt benyújtani.
(2) A hirdetményi úton történő kézbesítéskor a végzést a Cégközlöny honlapján kell közzétenni. A közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. A hirdetményi úton történő kézbesítéskor a végzés rendelkező részét a bíróság hirdetőtábláján is közzé kell tenni, és postai úton meg kell küldeni az adósnak, a vagyonfelügyelőnek és a hitelezői választmánynak, illetve a hitelezői képviselőnek. A végzés rendelkező részét a Cégközlöny honlapján két alkalommal, 2 napos időközökkel kell közzétenni, és a második közzététel napján kell kézbesítettnek tekinteni. A közzététel tartalmazza, hogy a végzés teljes szövege a bíróságon átvehető, továbbá hogy a végzés ellen benyújtott esetleges fellebbezéseket a fellebbezés bírósághoz érkezését követő 3 munkanapon belül lehet a bíróságon megtekinteni, és a fellebbezés bírósághoz érkezését követő 5 munkanapon belül lehet rá észrevételt benyújtani.
(3) A végzés elleni fellebbezést a kézbesítéstől (hirdetményi úton történő kézbesítés esetén a második közzétételtől) számított 8 munkanapon belül kell benyújtani, ez a határidő jogvesztő. A fellebbezést a bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírálja el. A végzéseket azok jogerőre emelkedésekor haladéktalanul közzé kell tenni a Cégközlönyben, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon. A végzést elektronikus úton a cégbíróság részére haladéktalanul meg kell küldeni. A cégbíróság a cégjegyzékben a „cs. a.” toldat törléséről haladéktalanul gondoskodik. A 21/A. § (3) bekezdése szerinti esetben az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés közzététele időpontjában szűnik meg a fizetési haladék. A végzést az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak haladéktalanul bemutatni.

III. FEJEZET
A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS

A felszámolási eljárás megindítása

22. §
(1) A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén
a) az eredménytelen csődeljárást követően a bíróságnak a 21. § (2) bekezdése szerint meghozott végzése alapján, vagy
b) az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére vagy
c) a cégbíróság értesítése alapján [1989. évi 23. tvr. 22. § (1) bekezdés]
c) a cégbíróság értesítése alapján, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította
folytatható le.
(1) A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén
b) az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére vagy
c) a cégbíróság értesítése alapján (pl. ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította, vagy a hivatalbóli törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezte) folytatható le. A c) pontban meghatározott esetekben a felszámolás elrendelésére a 25-26. §-ban foglaltak mellőzésével kerül sor.
(1) A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén
a) a 21/B. § szerinti esetben hivatalból,
b) az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére vagy
c) a cégbíróság értesítése alapján (így, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította, vagy a hivatalbóli törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezte),
c) a cégbíróság értesítése alapján (így, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította, vagy a törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezte),
c) a cégbíróság értesítése alapján, ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdeményezte,
d) a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre)
folytatható le.
(2) Ha a felszámolási eljárás megindítása iránt hitelezői kérelem és az adós csődbejelentése folytán indult eljárás a bíróság előtt egyidejűleg van folyamatban, a bíróság - ha annak kizáró oka [7. § (2) bekezdés] nincs - az adósnak a hitelezői kérelem benyújtásáról való értesítéséig a csődeljárás megindítását teszi közzé.
(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott esetekben a felszámolás elrendelésére a 25-26. §-ban foglaltak mellőzésével kerül sor.
(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott esetekben a felszámolás elrendelésére a 25-26. §-ban foglaltak mellőzésével kerül sor és a bíróság a felszámolást hivatalból rendeli el. A felszámolást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(2) Az (1) bekezdés a) és c)-d) pontjában meghatározott esetekben a felszámolás elrendelésére a 25-26. §-ban foglaltak mellőzésével kerül sor és a bíróság a felszámolást hivatalból rendeli el. A felszámolást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a jogi képviselet kötelező.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a kérelem benyújtása tekintetében a kérelmező részéről a jogi képviselet kötelező.
(4) Az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján indult felszámolási eljárásban a csődeljárást lefolytató bíróság, illetőleg a megszüntetésre irányuló eljárást, kényszer-végelszámolási eljárást, kényszertörlési eljárást lefolytató cégbíróság szerinti törvényszék illetékes.
23. §
(1) Ha felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a 8. §-ban foglaltak az irányadók. A kérelemben az adósnak nyilatkoznia kell arról, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot [26. § (3) bekezdés].
(1) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a 8. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adósnak a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is.
(1) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a 8. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adósnak a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzügyi intézmény nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is.
(1) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a 8. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adósnak a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltató nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is.
(1) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a 8. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adósnak a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltató nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is. Amennyiben az adós gazdálkodó szervezetben a magyar állam szükségképpeni törvényes öröklés útján részesedést örökölt, ezt a kérelemben be kell jelentenie.
(1) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a 8. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adósnak a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltató nevét és az ott vezetett számlák számlaszámát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számlaszámát is, nyilatkoznia kell továbbá arról, ha vagyonára zár alá vételt, vagyonelkobzást rendeltek el, vele szemben pénzbírságot szabtak ki vagy bűnügyi költség viselésére kötelezték. Ha az adós gazdálkodó szervezetben a magyar állam szükségképpeni törvényes öröklés útján részesedést örökölt, ezt az adósnak a kérelemben be kell jelentenie.
(2) Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni.
(2) Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével a 7. § (3) bekezdése miatt nem tud, vagy pedig nem kíván élni.
(3) Az adós felszámolási eljárást köteles kérni, ha a 9. § szerinti csődeljárásra azért nincs lehetőség, mert 3 éven belül csődeljárás már folyt ellene.
(4) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a kérelem benyújtásáról, azzal egyidejűleg a bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet köteles értesíteni.
24. §
(1) Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat csatolni kell.
(1) Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat - a 27. § (2) bekezdés a) pontja esetén az adós írásbeli felszólításának igazolását is - csatolni kell.
(1) Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemhez - ha ez rendelkezésre áll - csatolni kell az adós utoljára közzétett éves (egyszerűsített éves) beszámolóját, valamint a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat - a 27. § (2) bekezdés a) pontja esetén az adós írásbeli felszólításának igazolását is - csatolni kell.
(2) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról - a kérelem egy példányának megküldésével - haladéktalanul értesíti az adóst.
(3) Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a követelést elismeri-e. Ha a követelést elismeri, úgy további 3 napon belül az adós köteles a bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet és koncesszió esetén a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról tájékoztatni. Ha a követelést nem ismeri el vagy nem nyilatkozik, úgy a bíróság a kérelmet megvizsgálja és annak eredményétől függően a fizetésképtelenség tényét vagy annak hiányát állapítja meg.
(3) Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha a kérelemben foglaltakat elismeri, úgy további 3 napon belül az adós köteles a bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet és koncesszió esetén a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról tájékoztatni. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.
(3) Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot [26. § (3) bek.], illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is -, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.
(3) Az adós köteles a bíróság értesítésének kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós e határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Ha az adós arra hivatkozik, hogy a hitelező felszólításának kézhezvételét követően a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőn belül és módon írásban vitatta a hitelező követelését, köteles az ezt igazoló iratokat nyilatkozatához csatolni. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot [26. § (3) bekezdés], illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is -, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról.
(3) Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot [26. § (3) bek.], illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is -, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.
(3) Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot [26. § (3) bek.], illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzügyi intézmény nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is -, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.
(3) Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a 26. § (3) bekezdésében meghatározott fizetési haladékot a tartozása kiegyenlítésére, továbbá az adósnak be kell jelentenie a bíróságnak a számláit vezető valamennyi pénzügyi intézmény nevét és az ott vezetett számlák számlaszámát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számlaszámát is -, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, ha a vagyonára büntetőeljárásban zár alá vételt, vagyonelkobzást rendeltek el, vele szemben pénzbírságot szabtak ki vagy bűnügyi költség viselésére kötelezték.
24/A. §
(1) A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. A bíróság a kérelem elbírálása előtt az adóst meghallgathatja.
(1) A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. A bíróság a kérelem elbírálása előtt az adóst meghallgathatja. Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésére a 27/A. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(1) A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság a 27/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. A bíróság a kérelem elbírálása előtt az adóst meghallgathatja. Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésére a 27/A. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A bíróság haladéktalanul kirendeli az ideiglenes vagyonfelügyelőt - és erről a feleket rövid úton értesíti -, feltéve, hogy a kérelmet előterjesztő hitelező
a) valószínűsíti, hogy követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és
b) a követelésének létrejöttét, nagyságát és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, továbbá
c) az ideiglenes vagyonfelügyelő díját - jogi személyiség nélküli adós esetén 150 ezer forintot, jogi személyiséggel rendelkező adós esetén 300 ezer forintot, amely díjak az általános forgalmi adó összegét is tartalmazzák - előlegezi és a kérelem benyújtásával egyidejűleg bírósági letétbe helyezi.
c) az ideiglenes vagyonfelügyelő díját - jogi személyiség nélküli adós esetén 200 000 forintot, jogi személyiséggel rendelkező adós esetén 400 000 forintot, amely díjak az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák - előlegezi, és a kérelem benyújtásával egyidejűleg bírósági letétbe helyezi; ha a felszámolási eljárást közvetlenül csődeljárás előzte meg, és a bíróság hivatalból rendeli el a felszámolást, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelőt jelöli ki ideiglenes vagyonfelügyelőnek, és ebben az esetben az ideiglenes vagyonfelügyelő díját az 57. § (2) bekezdés h) pontja szerinti felszámolási költségként kell elszámolni.
c) az ideiglenes vagyonfelügyelő díját - jogi személyiség nélküli adós esetén 200 000 forintot, jogi személyiséggel rendelkező adós esetén 400 000 forintot, amely díjak az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák - előlegezi, és a kérelem benyújtásával egyidejűleg bírósági letétbe helyezi.
(2a) Ha a felszámolást a bíróság nem rendeli el, az ideiglenes vagyonfelügyelő díját a hitelező viseli. A felszámolás elrendelése esetén a bíróság hivatalból rendelkezik a letétbe helyezett összeg visszautalásáról, ebben az esetben az ideiglenes vagyonfelügyelő díját az 57. § (2) bekezdés i) pontja szerinti felszámolási költségként kell elszámolni és kifizetni.
(2b) Ha a felszámolási eljárást közvetlenül csődeljárás előzte meg, és a bíróság - a 21/B. §-ban foglaltak szerint - hivatalból rendeli el a felszámolást, egyidejűleg a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelőt rendeli ki ideiglenes vagyonfelügyelőnek, az ideiglenes vagyonfelügyelő díjának előlegezésére a 21/B. §-ban foglaltakat, a díj kifizetésére és elszámolására vonatkozóan az 57. § (2) bekezdés h) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Az ideiglenes vagyonfelügyelő a végzés kézhezvételét követő napon köteles bejelenteni, ha vele szemben a 27/A. §-ban foglalt kizárási ok áll fenn. Ennek hiányában a kézhezvételt követő napon az ideiglenes vagyonfelügyelő megkezdi tevékenységét, ennek keretében felveszi a kapcsolatot az adós vezetőivel, tájékozódik az adós vagyoni-pénzügyi helyzetéről. Az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(3) Az ideiglenes vagyonfelügyelő a végzés kézhezvételét követő munkanapon köteles bejelenteni, ha vele szemben a 27/A. §-ban foglalt kizárási ok áll fenn. Ennek hiányában a kézhezvételt követő munkanapon köteles megkezdeni a tevékenységét, ennek keretében felveszi a kapcsolatot az adós vezetőivel, tájékozódik az adós vagyoni-pénzügyi helyzetéről. Az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(3) Az ideiglenes vagyonfelügyelő a végzés kézhezvételét követő munkanapon köteles bejelenteni, ha vele szemben a 27/A. §-ban foglalt kizárási ok áll fenn. Ennek hiányában a kézhezvételt követő munkanapon köteles megkezdeni a tevékenységét, ennek keretében felveszi a kapcsolatot az adós vezetőivel, tájékozódik az adós vagyoni-pénzügyi helyzetéről. Az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő, felmentő, a kirendelést megszüntető és e kérelmeket el- vagy visszautasító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, a kirendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(4) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője - az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének megkezdését követően - a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban csak az ideiglenes vagyonfelügyelő előzetes hozzájárulásával köthet szerződést, vagy tehet más jognyilatkozatot, ideértve a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is. A képviseleti jog e korlátozása harmadik személyekkel szemben nem hatályos. Az ideiglenes vagyonfelügyelő meghatározhatja azokat a rendes gazdálkodás körébe tartozó ügyleteket, amelyek tekintetében az őt megillető jogkört nem kívánja gyakorolni.
(4) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője - az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének megkezdését követően - a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban csak az ideiglenes vagyonfelügyelő hozzájárulásával köthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerződést, tehet más jognyilatkozatot, ideértve a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is. A képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben nem hatályos.
(4) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője - az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének megkezdését követően - a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban csak az ideiglenes vagyonfelügyelő jóváhagyásával, ellenjegyzésével köthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerződést, tehet más jognyilatkozatot, ideértve a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is. Ha az ideiglenes vagyonfelügyelő a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásában eljárt vagyonfelügyelő, és a csődeljárásban együttes cégjegyzési, illetve a bankszámlák feletti együttes rendelkezési jog illette meg, ugyanez irányadó az ideiglenes vagyonfelügyelői működés alatt is.
(4) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője - az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének megkezdését követően - a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban csak az ideiglenes vagyonfelügyelő jóváhagyásával, ellenjegyzésével köthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerződést, tehet más jognyilatkozatot, ideértve a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is. Ha az ideiglenes vagyonfelügyelő a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásában eljárt vagyonfelügyelő, és a csődeljárásban együttes cégjegyzési, illetve a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog illette meg, ugyanez irányadó az ideiglenes vagyonfelügyelői működés alatt is.
(5) Az ideiglenes vagyonfelügyelő csak akkor tagadhatja meg hozzájárulását a gazdálkodó szervezet vezetője által kötendő szerződéshez vagy más jognyilatkozathoz, ha annak tárgya a 40. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiba és a (2) bekezdésébe tartozó jogügylet.
(5) Az adós és az ideiglenes vagyonfelügyelő haladéktalanul köteles bejelenteni az adós számláit vezető pénzügyi intézménynek az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését tartalmazó végzést és hitelt érdemlő aláírását.
(5) Az adós és az ideiglenes vagyonfelügyelő haladéktalanul köteles bejelenteni az adós számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatónak az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését tartalmazó végzést és hitelt érdemlő aláírását.
(5) Az adós és az ideiglenes vagyonfelügyelő haladéktalanul köteles bemutatni az adós számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatónak az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését tartalmazó végzést, az ideiglenes vagyonfelügyelő hitelt érdemlő aláírását, és azt, hogy mely összegű fizetési megbízásokhoz szükséges a vagyonfelügyelő ellenjegyzése.
(6) Az ideiglenes vagyonfelügyelő jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása esetén az 51. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) Az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. Ennek keretében betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát, iratait, valamint bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőjétől felvilágosítást kérhet, illetve az adós helyiségeibe beléphet. Az ideiglenes vagyonfelügyelő az ily módon tudomására jutott információkról csak a bíróságot tájékoztathatja.
(7) Az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. Ennek keretében betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát, iratait, valamint bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőjétől felvilágosítást kérhet, illetve az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) az ideiglenes vagyonfelügyelő felhívására köteles haladéktalanul felnyitni. Az ideiglenes vagyonfelügyelő az ily módon tudomására jutott információkról csak a bíróságot tájékoztathatja. Haladéktalanul köteles tájékoztatni a bíróságot - a kirendelésének időtartama alatt létrejött - olyan adósi szerződésről vagy más jognyilatkozatról, amelynek tárgya a 40. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiba és (2) bekezdésébe tartozó jogügylet.
(7) Az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. Ennek keretében betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát, iratait, valamint pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőjétől felvilágosítást kérhet, illetve az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) az ideiglenes vagyonfelügyelő felhívására köteles haladéktalanul felnyitni. Az ideiglenes vagyonfelügyelő az ily módon tudomására jutott információkról csak a bíróságot tájékoztathatja. Haladéktalanul köteles tájékoztatni a bíróságot - a kirendelésének időtartama alatt létrejött - olyan adósi szerződésről vagy más jognyilatkozatról, amelynek tárgya a 40. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiba és (2) bekezdésébe tartozó jogügylet.
(7) Az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. Ennek keretében betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát, iratait, valamint pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőjétől felvilágosítást kérhet, illetve az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) az ideiglenes vagyonfelügyelő felhívására köteles haladéktalanul felnyitni, a vagyontárgy meglétéről és hollétéről tájékoztatást adni. Az ideiglenes vagyonfelügyelő az ily módon tudomására jutott információkról csak a bíróságot tájékoztathatja. Haladéktalanul köteles tájékoztatni a bíróságot a tudomására jutott olyan adósi szerződésről vagy más jognyilatkozatról, amelynek tárgya a 40. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiba és (2) bekezdésébe tartozó jogügylet, és felhívja az adóst a hitelezők érdekeit figyelembe vevő intézkedések megtételére.
(8) Az adós cég vezetői kötelesek együttműködni az ideiglenes vagyonfelügyelővel, részére minden olyan segítséget megadni, amely feladatának elvégzéséhez szükséges. Ha az adós cég vezetői együttműködési kötelezettségüket súlyosan vagy ismétlődően megsértik - így különösen legalább két alkalommal a vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül kötnek szerződést vagy tesznek más jognyilatkozatot -, az ideiglenes vagyonfelügyelő kérelmére a bíróság - a fizetésképtelenségre tekintet nélkül - soron kívül dönt a felszámolás elrendeléséről. A bíróság felszámolást elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(9) A bíróság - hivatalból vagy kérelemre - tájékoztatást kérhet az ideiglenes vagyonfelügyelőtől annak tevékenységéről, továbbá a gazdálkodó szerv vezetőjétől az adós helyzetéről, valamint egyes ügyleteiről, ideértve az ezzel kapcsolatos okiratoknak a bíróság rendelkezésére bocsátását is.
(10) Az ideiglenes vagyonfelügyelő megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart.
(10) Az ideiglenes vagyonfelügyelő megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart. A bíróság azonban - a hitelező előzetes egyetértése mellett - az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését végzéssel megszünteti, amennyiben az adós megfelelő biztosíték nyújtásával igazolja, hogy a hitelező követelésének kielégítése nincs veszélyben. Amennyiben a hitelező alapos indok nélkül tagadja meg hozzájárulását, a bíróság hitelezői egyetértés hiányában is jogosult a végzés meghozatalára. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(10) Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése a felszámolás kezdő időpontjáig, vagy a felszámolási eljárás 27. § (6) bekezdés szerinti megszüntetéséig tart. A bíróság azonban - a vagyonfelügyelő eljárását kérő hitelező előzetes egyetértése mellett - az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését végzéssel ezt megelőzően is megszünteti, amennyiben az adós megfelelő biztosíték nyújtásával igazolja, hogy a hitelező követelésének kielégítése nincs veszélyben, és nincs az adós ellen olyan másik felszámolási eljárás folyamatban, amelyben ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését kérték.
(10) Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése a felszámolás kezdő időpontjáig, vagy a felszámolási eljárás 27. § (6) bekezdés szerinti megszüntetéséig tart. A bíróság azonban - a vagyonfelügyelő eljárását kérő hitelező előzetes egyetértése mellett - az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését végzéssel ezt megelőzően is megszünteti, amennyiben az adós megfelelő biztosíték nyújtásával igazolja, hogy a hitelező követelésének kielégítése nincs veszélyben, és nincs az adós ellen olyan másik felszámolási eljárás folyamatban, amelyben ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését kérték. Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését megszüntető jogerős végzést az ideiglenes vagyonfelügyelő köteles a kézhezvételt követő munkanapon bemutatni az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak.
(11) Az ideiglenes vagyonfelügyelő díját a felszámolás elrendelése esetén a felszámolást elrendelő végzésben a bíróság állapítja meg, amelyet az adós visel. A felszámolási eljárás megszüntetése esetén az ideiglenes vagyonfelügyelő díját, az ideiglenes vagyonfelügyelő eljárását kérő hitelező viseli. Ha a hitelező az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését alaptalanul kérte, köteles a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint megtéríteni azt a kárt is, amely az adóst az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése következtében érte.
(11) Az ideiglenes vagyonfelügyelő díját a felszámolás elrendelése esetén a felszámolást elrendelő végzésben a bíróság állapítja meg, amelyet az adós visel. A felszámolási eljárás megszüntetése esetén az ideiglenes vagyonfelügyelő díját az ideiglenes vagyonfelügyelő eljárását kérő hitelező viseli. Ha az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésének megszüntetésére azért nem került sor, mert a vagyonfelügyelő kirendelését ugyanazon adós ellen indított más felszámolási eljárásban is kérte hitelező, a bíróság az ideiglenes vagyonfelügyelő díjának viselésére részben kötelezi az ideiglenes vagyonfelügyelő eljárását kérő hitelezőt. Ha a hitelező az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését alaptalanul kérte, köteles a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint megtéríteni azt a kárt is, amely az adóst az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése következtében érte.
(12) Az ideiglenes vagyonfelügyelő eljárására megfelelően alkalmazni kell a 27/A. § (7) bekezdését, valamint az 54. § első és második mondatát is.
(12) Az ideiglenes vagyonfelügyelőre megfelelően alkalmazni kell a 27/A. § (7) bekezdését, valamint az 54. §-ban foglaltakat is.
25. §
(1) A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha
a) azt nem az arra jogosult terjesztette elő;
b) azt a moratórium időszakában, vagy nem a 20. §-ban előírt határidő megtartásával terjesztették elő;
b) azt a moratórium időszakában terjesztették elő;
c) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el;
d) az adós a kérelmező és a 8. § (2) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik;
d) az adós a kérelmező és a 8. § (1) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik;
e) a 22. § (2) bekezdése szerint a csődeljárás megindítását kell közzétenni.
e) az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján fizetésképtelenségi főeljárás indult és a kérelem szintén főeljárás megindítására irányul.
f) a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy a fizetési felszólítás kézhezvételétől számítva még nem telt el 15 nap;
f) a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg;
g) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidő a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el.
(1) A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasítja, ha
a) azt nem az arra jogosult terjesztette elő;
b) azt a moratórium időszakában terjesztették elő;
c) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el;
d) az adós a kérelmező és a 8. § (1) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik;
e) az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján fizetésképtelenségi főeljárás indult és a kérelem szintén főeljárás megindítására irányul;
f) a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy az nem tartalmazza a 27. § (2c) bekezdés szerinti tartalmi elemeket;
g) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidő a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el.
h) a 27. § (2b) bekezdése szerinti feltétel nem teljesül.
i) a 6. § (5) bekezdése értelmében elektronikus kapcsolattartásra köteles kérelmező az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolást nem csatolta.
(1) A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, visszautasítja, ha
a) azt nem az arra jogosult terjesztette elő;
b) azt a moratórium időszakában terjesztették elő;
c) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el;
d) az adós a kérelmező és a 8. § (1) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik;
e) a felszámolás elrendelését a 27. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjára hivatkozással kérte a hitelező, de az adós a Szát. alapján egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium (a továbbiakban: Szát. moratórium), vagy a reorganizációs eljárás szabályai szerinti moratórium (a továbbiakban: reorganizációs moratórium) hatálya alatt áll, és a kérelmet olyan hitelező nyújtotta be, akire a Szát. moratórium, illetve a reorganizációs moratórium hatálya kiterjed;
e) az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján fizetésképtelenségi főeljárás indult és a kérelem szintén főeljárás megindítására irányul;
f) a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy az nem tartalmazza a 27. § (2c) bekezdés szerinti tartalmi elemeket;
f) a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy az nem tartalmazza a 27. § (3) bekezdés szerinti tartalmi elemeket;
g) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidő a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el.
h) a 27. § (2b) bekezdése szerinti feltétel nem teljesül.
i) a 6. § (5) bekezdése értelmében elektronikus kapcsolattartásra köteles kérelmező az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolást nem csatolta.
(2) Az elutasító végzés ellen a közléstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye.
(2) Ha az Európai Unió más tagállamában a bíróság határozatának meghozatalát megelőzően a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján főeljárást indítottak, a bíróság az ugyanazon adós ellen Magyarországon megindított főeljárást területi eljárássá alakítja át, feltéve, hogy az adós Magyarországon telephellyel rendelkezik. A bíróság erről a főeljárást megindító bíróságot tájékoztatja.
(3) Ha az Európai Unió más tagállamában a bíróság határozatának meghozatalát megelőzően a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján főeljárást indítottak és az adós nem rendelkezik Magyarországon telephellyel, a bíróság az eljárást megszünteti. A bíróság erről a főeljárást megindító bíróságot tájékoztatja. A megszüntetést megelőzően beállt joghatások, így különösen a felszámoló által kötött jogügyletek alapján fennálló jogok és kötelezettségek azonban fennmaradnak, abban az esetben is, ha azok az Európai Unió más tagállamában folyamatban lévő eljárás joghatásaival ellentétesek.
26. §
(1) A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét.
(2) Az adós a felszámolási eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles bejelenteni, amennyiben az adós gazdálkodó szervezetben a magyar állam szükségképpeni törvényes öröklés útján részesedést örökölt.
(2a) Ha a felszámolás elrendelését a 27. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjára hivatkozással kérték, de az adós igazolja, hogy szerkezetátalakítást indított, és a bíróság ennek során Szát. moratóriumot rendelt el vagy a Szát. moratórium elrendelése iránt a kérelmet még a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően nyújtották be, de arról a bíróság még nem hozott határozatot, továbbá az adós nyilatkozik arról, hogy a Szát. alapján a szerkezetátalakítás meghiúsulására vezető ok még nem következett be, a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását - az adós szerkezetátalakításban érintett hitelező kérelmére - felfüggeszti.
(2b) A bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását hivatalból folytatja, ha a Szát. moratóriumot a bíróság jogerős határozattal nem rendelte el vagy a Szát. moratórium időtartama lejárt, kivéve, ha az adós igazolja, hogy a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelmet a bírósághoz benyújtotta, és ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet olyan hitelező nyújtotta be, aki a szerkezetátalakítással nem érintett hitelezőnek minősül, az adós kötelezettséget vállal arra, hogy ezzel a hitelezővel 45 napon belül megállapodik a lejárt esedékességű tartozása megfizetéséről.
(2c) A (2b) bekezdés szerinti esetben a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálására irányuló eljárást hivatalból folytatja akkor is, ha a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását a bíróság jogerősen elutasította vagy az adós nem igazolja, hogy a szerkezetátalakítással nem érintett hitelezővel megállapodott a lejárt esedékességű tartozása megfizetéséről.
(2d) A (2b) vagy (2c) bekezdés szerinti esetben sem kell folytatni a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását, ha a Szát. moratórium lejáratát követően az eljárás szünetelésére vonatkozó kérelmet adtak be, vagy ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet visszavonták.
(2) Ha a felszámolási eljárást megelőző csődeljárást az adós fizetésképtelenségre hivatkozással kérte, vagy a csődöt a 9. §-ban foglaltak alapján jelentette be, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.
(3) A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet.
(3) A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. A tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.
(3) A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet, kivéve, ha a felszámolási eljárás megindítását közvetlenül csődeljárás előzte meg, amelynek során az adós 30 napnál hosszabb fizetési haladékot vett igénybe. A tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.
(3) A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet, kivéve, ha a felszámolási eljárás megindítását a 21/B. § szerint csődeljárás előzte meg. A tartozás kiegyenlítése - az adós ilyen tartalmú nyilatkozata hiányában - nem minősül tartozáselismerésnek, a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.
(3a) A felszámolási eljárás iránti kérelemtől az ellenérdekű fél hozzájárulása nélkül el lehet állni a felszámolás kezdő időpontjáig. Az eljárás megszüntetéséről az a bíróság rendelkezik, amely előtt az eljárás az elállás bejelentésekor folyamatban van.
(3a) A felszámolási eljárás iránti kérelemtől az ellenérdekű fél hozzájárulása nélkül el lehet állni a felszámolás kezdő időpontjáig. Az eljárás megszüntetéséről az a bíróság rendelkezik, amely előtt az eljárás az elállás bejelentésekor folyamatban van. Az eljárást megszüntető végzésben rendelkezni kell az eljárásban hozott, a felszámolást elrendelő, illetve az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő korábbi végzések hatályon kívül helyezéséről is.
(3b) A bíróság a 22. § (1) bekezdés b) pontja szerint, a hitelező kérelmére indult eljárásokban a hitelező hozzájárulása nélkül megszünteti az eljárást, ha az adós a felszámolás kezdő időpontjáig igazolja, hogy a felszámolást elrendelő jogerős végzés alapjául szolgáló teljes követelést (tőke, kamatok, a hitelező eljárással felmerült költségei) megfizette a hitelezőnek. Az eljárás megszüntetéséről az a bíróság intézkedik, amelynél az igazolás benyújtásakor az eljárás folyamatban van. Az eljárást megszüntető végzésben a (3a) bekezdés szerinti tartalmi elemekről is rendelkezni kell.
(4) Szünetelésnek kizárólag az adós és a 9. § (4) bekezdésében meghatározott arányú hitelezők együttes kérelmére, a felszámolás elrendeléséről szóló végzés meghozataláig van helye.
(4) Szünetelésnek kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezők együttes kérelmére, a felszámolás elrendeléséről szóló végzés meghozataláig van helye.
(4) Szünetelésnek kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezők együttes kérelmére, a felszámolás elrendeléséről szóló végzés jogerőre emelkedéséig van helye.
(5) Az adós a - felszámolást elrendelő első fokú végzés kézhezvételét követően, a végzés jogerőre emelkedéséig - köteles legalább 100 000 forint céltartalékot képezni a felszámolási költségek, így különösen
a) a vagyonára vonatkozó dokumentumok, közhiteles nyilvántartásból beszerzendő adatok összegyűjtésével,
b) a fizetési és értékpapír számláinak vezetésével és annak forgalmával,
c) az iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével,
d) a vagyontárgyainak őrzésével, állagmegóvásával
kapcsolatos kiadások fedezetére.
(5) Az adós - a felszámolást elrendelő első fokú végzés kézhezvételét követően, a végzés jogerőre emelkedéséig - köteles legalább 100 000 forint, a c) pontban foglalt költségekkel arányos mértékű céltartalékot képezni a felszámolási költségek, így különösen
a) a vagyonára vonatkozó dokumentumok, közhiteles nyilvántartásból beszerzendő adatok összegyűjtésével,
b) a fizetési és értékpapír számláinak vezetésével és annak forgalmával,
c) az iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével,
d) a vagyontárgyainak őrzésével, állagmegóvásával
kapcsolatos kiadások fedezetére.
(5) Az adós - a felszámolást elrendelő elsőfokú végzés kézhezvételét követően, a végzés jogerőre emelkedéséig - köteles céltartalékot képezni
a) a 27. § (1a) bekezdés szerinti költségekre, valamint
b) az iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével, számláinak vezetésével összefüggő díjakkal, valamint a vagyontárgyai őrzésével, állagmegóvásával kapcsolatos legszükségesebb kiadások fedezetére.
(6) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott költségekre a becsült költségekkel arányos, de legalább 150 000 forintot kell tartalékolni.
(7) Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott tartalékolási kötelezettség teljesítéséért az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja - egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás - készfizető kezesként köteles helytállni.
27. §
(1) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapíthatja meg, ha
a) a 3. § f) pontjában foglaltak valamelyikét valósnak találja, és
b) az adós kérelmére a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére engedélyezett - legfeljebb 30 napos - határidő eredménytelenül telt el.
(1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja a végzés jogerőre emelkedésének napja, de a hitelezői igények bejelentése tekintetében a felszámolást elrendelő végzés közzétételének napja minősül kezdő időpontnak (28. §).
(1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja (28. §).
(1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja (28. §).
(1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolást elrendelő végzés ellen külön fellebbezésnek van helye; felülvizsgálatnak nincs helye. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja (28. §).
(1a) A bíróság a felszámolás elrendeléséről szóló határozatában a határozat meghozataláig felmerült eljárási illeték, közzétételi költségtérítés, valamint a hitelező jogi képviselőjének munkadíja és készkiadásai megfizetésére kötelezi az adóst. A felszámoló ezt a követelést külön bejelentés nélkül nyilvántartásba veszi, és a felszámolás kezdő időpontjában esedékes felszámolási költségként elszámolva fizeti ki.
(2) A bíróság a fizetésképtelenség tényét vagy annak hiányát a felszámolás iránti kérelem beérkezését, vagy a 21. § (2) bekezdése alapján meghozott végzést követő 60 napon belül végzéssel állapítja meg.
(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
a) nem vitatott tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy
a) nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy
a) korábban nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő - a felszámolási eljárás kezdeményezésére vonatkozó figyelmeztetést is tartalmazó - fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolással alátámasztott írásbeli nyilatkozatával nem vitatta és nem egyenlítette ki, vagy
a) szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, vagy
a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, vagy
a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
b) a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
b) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
b) az adós a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
c) a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.
c) a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
d) a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.
d) az adós a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy
d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy
d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezségben, reorganizációs eljárásban a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben, szerkezetátalakításban a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben foglaltak ellenére nem teljesítette, vagy
e) a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3) vagy 21/B. §], vagy
e) a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy
e) a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3), (3a) és (3c) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy
f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.
f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.
(2a) Nem kezdeményezhető az adós felszámolása olyan hitelezői követelés miatt, amelyet a csődeljárásban a hitelező a 10. § (2) bekezdése szerinti határidőben nem jelentett be.
(2b) A (2) bekezdés a)-b) pontja esetében akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 200 000 forintot.
(2c) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben akkor lehet az adós vitatását megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét, és a fizetési felszólításnak tartalmaznia kell legalább a követelés jogcímét, összegét, megfizetésének határidejét. A fizetési felszólításban meg kell határozni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését.
(2c) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben akkor lehet az adós vitatását megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét. Az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás adós általi megfizetése nem minősül tartozáselismerésnek, és a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.
(3) A végzés ellen a közléstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye.
(3) Az adós fizetésképtelensége a (2) bekezdésben meghatározott esetekben sem állapítható meg, ha a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére a 26. § (3) bekezdése alapján engedélyezett határidő még nem telt el.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat postán küldték, azt a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetében pedig - ellenkező bizonyításig - a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat postán küldték, azt a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetében pedig - ellenkező bizonyításig - a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat postán küldték, azokat a tértivevény különszolgáltatással feladott postai könyvelt küldemény átvétele esetén a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, más könyvelt küldemény esetében pedig - ellenkező bizonyításig - a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben a fizetési felszólításban meg kell jelölni az adós tartozásának jogcímét, összegét és a teljesítési határidőt, továbbá meg kell határozni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését. Ha a fizetési felszólítást a hitelező postán kívánja eljuttatni az adósnak, azt tértivevény különszolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként kell elküldenie. A küldeményt a feladástól számított tizenötödik munkanapon akkor is a címzett által kézhezvettnek kell tekinteni, ha
a) a postai kézbesítési szabályok szerint a kézbesítés akadályozott,
b) a küldemény átvételét a címzett megtagadta, vagy
c) a postai szolgáltató által rendelkezésére tartott küldeményért a címzett nem jelentkezett.
(4) Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti.
(4) Az adós fizetésképtelensége a (2) bekezdésben meghatározott esetekben sem állapítható meg, ha a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére a 26. § (3) bekezdése alapján engedélyezett határidő még nem telt el.
(5) Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti.
(5) A bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapítja akkor is, ha az adós vagy a végelszámoló a felszámolási eljárás iránti kérelmében úgy nyilatkozik, hogy az adós fizetésképtelen, tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni.
(5) A (2) bekezdés a) pontja esetén az adós a hitelező követelésének beszámítással történő teljesítésére akkor hivatkozhat, ha
a) közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyítja, hogy követelése fennáll, és a hitelezői fizetési felszólítás kézhezvételét megelőzően keletkezett, azonban csak a hitelezői követelés vitatására nyitva álló határidőt követően vált esedékessé, vagy
b) közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyítja, hogy a hitelezővel szembeni követelésének fennállásáról vagy lejáratáról a fizetési felszólítás kézhezvételét követően szerzett tudomást, vagy
c) a beszámítani kért követelést a hitelező elismeri.
(5a) Az (5) bekezdés szerinti esetben a bíróság a felszámolási eljárást soron kívül megszünteti.
(6) Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti.
(7) Nem kérelmezheti az adós felszámolását és nem jelenthet be hitelezői igényt a felszámolási eljárásban az olyan követelés jogosultja, amely követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták, és annak eredményeként a követelés összegét a végrehajtói letéti számlára befizették.
(8) Ha a (7) bekezdés szerinti kérelmet terjesztettek elő, az eljárást a bíróság az adós kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti. A felfüggesztés a zár alá vétel büntetőeljárásban történő feloldásáról vagy a büntető ügyben a zár alá vétellel biztosított követelés megfizetése tárgyában hozott jogerős bírósági határozat alapján kiállított végrehajtható okirat bíróság részére történő megküldéséig tart.
(8) Ha a (7) bekezdés szerinti kérelmet terjesztettek elő, az eljárást a bíróság az adós kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti. A felfüggesztés a zár alá vétel büntetőeljárásban történő feloldásáról vagy a büntetőügyben a zár alá vétellel biztosított követelés megfizetése tárgyában hozott jogerős ügydöntő határozat alapján kiállított végrehajtható okirat bíróság részére történő megküldéséig tart.
27/A. §
(1) A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót. Felszámolónak a felszámolást esetleg megelőző csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő is kijelölhető.
(1) A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót. Felszámolónak a felszámolást esetleg megelőző csődeljárásban kijelölt vagyonfelügyelő is kijelölhető. A bíróság a felszámoló kijelölésével egyidejűleg rendelkezik arról, hogy a kijelölt felszámoló a felszámolás kezdő időpontjáig ideiglenes vagyonfelügyelőként jár el, ha a hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolást elrendelő végzés meghozataláig ezt kezdeményezi, valamint a felszámoló 24/A. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti díjat előlegezi, és bírósági letétbe helyezi. A felszámolást elrendelő jogerős végzés közzététele esetén a felszámoló díját az adós viseli.
(1) A bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével - a külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint - haladéktalanul kijelöli a felszámolót. A kijelölésnél nem járhat el a felszámolási eljárást lefolytató bíró. Az eljáró felszámoló kijelölése átlátható módszertan szerint és olyan elvek alapján történhet, amelyek biztosítják az adós gazdálkodó szervezet sajátosságaihoz igazodó szakértelmet, az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges kapacitásokat, a felszámolók arányos munkaterhelését, és - az eljárás költségeinek csökkentése érdekében - figyelembe veszik a felszámoló, valamint az adós gazdálkodó szervezet székhelyének, fióktelepeinek földrajzi elhelyezkedését is. A felszámoló kijelöléséről szóló végzés indokolásában és a 28. § szerinti közzétételben fel kell tüntetni, ha a bíróság nem az elektronikus kiválasztás által javasolt felszámolót jelöli ki, és meg kell jelölni az eltérés indokait is. Felszámolóként az a gazdálkodó szervezet jelölhető ki, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében. A felszámolói névjegyzék 27/C. § (4) bekezdés szerinti adatai nyilvánosak.
(1) A bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével - a külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint - haladéktalanul kirendeli a felszámolót. Az eljáró felszámoló kijelölése átlátható módszertan szerint és olyan elvek alapján történhet, amelyek biztosítják az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges kapacitásokat, a felszámolók arányos munkaterhelését, és - az eljárás költségeinek csökkentése érdekében - figyelembe veszik a felszámoló, valamint az adós gazdálkodó szervezet földrajzi elhelyezkedését. A felszámoló kirendeléséről szóló végzés indokolásában és a 28. § szerinti közzétételben fel kell tüntetni azt a tényt, ha a bíróság nem az elektronikus kiválasztás által javasolt felszámolót rendeli ki, és meg kell jelölni az elektronikus rendszer által javasolt felszámolót is azzal, hogy a bíróságnak részletesen indokolnia kell az eltérés alapjául szolgáló indokokat, így különösen, hogy az általa kirendelt felszámoló rendelkezik az adós sajátosságaihoz szükséges szakértelemmel és megfelelő kapacitással. Felszámolóként - a IV. fejezetben foglaltak kivételével - az a gazdálkodó szervezet rendelhető ki, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében. A felszámolói névjegyzék 27/C. § (4) bekezdés szerinti adatai nyilvánosak.
(1) A bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével - a külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint - haladéktalanul kirendeli a felszámoló szervezetet (a továbbiakban: felszámoló). Az eljáró felszámoló kirendelése átlátható, ellenőrizhető módszertan szerint és olyan elvek alapján történhet, amelyek biztosítják az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges felszámolói kapacitásokat, a felszámolók arányos munkaterhelését, és - az eljárás költségeinek csökkentése érdekében - figyelembe veszik a felszámoló, valamint az adós gazdálkodó szervezet földrajzi elhelyezkedését. Felszámolóként - a IV. fejezetben foglaltak kivételével - az a gazdálkodó szervezet rendelhető ki, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében. A felszámolói névjegyzék 27/C. § (4) bekezdés szerinti adatai nyilvánosak.
(1) A bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével - a külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint - haladéktalanul kirendeli a felszámoló szervezetet (a továbbiakban: felszámoló). Az eljáró felszámoló kirendelése átlátható, ellenőrizhető módszertan szerint és olyan elvek alapján történhet, amelyek biztosítják az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges felszámolói kapacitásokat, a felszámolók arányos munkaterhelését, és - az eljárás költségeinek csökkentése érdekében - figyelembe veszik a felszámoló, valamint az adós gazdálkodó szervezet földrajzi elhelyezkedését. Felszámolóként - a IV. fejezetben foglaltak kivételével - az a gazdálkodó szervezet rendelhető ki, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében.
(1) A bíróság a Hatóság által működtetett elektronikus, véletlenszerű kiválasztás elvét alkalmazó informatikai rendszer segítségével - jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint - haladéktalanul kirendeli a felszámoló szervezetet (a továbbiakban: felszámoló). Az eljáró felszámoló kirendelése átlátható, ellenőrizhető módszertan szerint és olyan elvek alapján történhet, amelyek biztosítják az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges felszámolói kapacitásokat, a felszámolók arányos munkaterhelését, és - az eljárás költségeinek csökkentése érdekében - figyelembe veszik a felszámoló, valamint az adós gazdálkodó szervezet földrajzi elhelyezkedését. Felszámolóként - a IV. Fejezetben foglaltak, valamint azon felszámoló kivételével, amelyet törvény pénzügyi szervezetek felszámolására vagy végelszámolására kijelöl - az a gazdálkodó szervezet rendelhető ki, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében.
(2) A felszámolóként kirendelhetők körét a Hatóság elnöke rendelettel állapítja meg. Felszámoló csak olyan szervezet lehet, amelynek tagja (részvényese) megismerhető, továbbá amelyben közvetlen vagy közvetett részesedéssel nem rendelkezik olyan tag (részvényes), amely az adózási szempontból nem együttműködő államok listájának közzétételéről szóló rendeletben meghatározott államban rendelkezik adóügyi illetőséggel, vagy amelyben - ide nem értve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államot - jogszabály nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték legfeljebb 10 százalék. A Hatóság a felszámolók névjegyzékébe való felvételre nyilvános pályázatot ír ki.
(2) A felszámolóként kijelölhetők körét a Kormány rendelettel állapítja meg. A Kormány a felszámolók névjegyzékébe való felvételre nyilvános pályázatot ír ki.
(2) A felszámolóként kijelölhetők körét a Kormány rendelettel állapítja meg. Felszámoló csak olyan szervezet lehet, amelynek tagja (részvényese) megismerhető, továbbá amelyben közvetlen vagy közvetett részesedéssel nem rendelkezik olyan tag (részvényes), amely olyan államban - ide nem értve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban illetőséggel rendelkező államot - rendelkezik adóügyi illetőséggel, amelyben jogszabály nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 10 százalék. A Kormány a felszámolók névjegyzékébe való felvételre nyilvános pályázatot ír ki.
(2) A felszámolóként kirendelhetők körét a Kormány rendelettel állapítja meg. Felszámoló csak olyan szervezet lehet, amelynek tagja (részvényese) megismerhető, továbbá amelyben közvetlen vagy közvetett részesedéssel nem rendelkezik olyan tag (részvényes), amely olyan államban - ide nem értve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban illetőséggel rendelkező államot - rendelkezik adóügyi illetőséggel, amelyben jogszabály nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 10 százalék. A Kormány a felszámolók névjegyzékébe való felvételre nyilvános pályázatot ír ki.
(2a) Ha az adós gazdálkodó szervezetben a magyar állam szükségképpeni törvényes öröklés útján részesedést örökölt, az állam öröklését követően indult
eljárásokban vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként és felszámolóként a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló jár el, a 66. § (4), (7) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával.
(3) Nem jelölhető ki felszámolónak az, aki - maga vagy, akinek alapítója (létesítője, tagja, részvényese) - az adós hitelezője, vagy az adósnál tulajdonosi jogosultsággal rendelkezik. A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn.
(3) A nem természetes személy felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el.
(3) A felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el. Felszámolóbiztosnak csak szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy nevezhető ki.
(3) A bíróság a felszámoló kijelölésével egyidejűleg rendelkezik arról, hogy a kijelölt felszámoló a felszámolás kezdő időpontjáig ideiglenes vagyonfelügyelőként jár el, ha a hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolást elrendelő végzés meghozataláig ezt kezdeményezi, valamint a felszámoló 24/A. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti díját előlegezi, bírósági letétbe helyezi. A felszámolást elrendelő jogerős végzés közzététele esetén a felszámoló díját az adós viseli. A felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki büntetlen előéletű, nem áll közügyektől vagy foglalkozásának gyakorlásától eltiltás hatálya alatt. Felszámolóbiztosnak csak szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy nevezhető ki. A felszámolóbiztos a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el.
(3) A bíróság a felszámoló kijelölésével egyidejűleg rendelkezik arról, hogy a kijelölt felszámoló a felszámolás kezdő időpontjáig ideiglenes vagyonfelügyelőként jár el, ha a hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolást elrendelő végzés meghozataláig ezt kezdeményezi, valamint a felszámoló 24/A. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti díját előlegezi, bírósági letétbe helyezi. A felszámolást elrendelő jogerős végzés közzététele esetén a felszámoló díját az adós viseli. A felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki büntetlen előéletű, nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Felszámolóbiztosnak csak szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy nevezhető ki. A felszámolóbiztos a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el.
(3) A felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost jelöl ki, aki büntetlen előéletű, nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, nem áll fel vele szemben a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi, illetve kizáró ok, és megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek. Felszámolóbiztosnak csak a 27/C. § (1) bekezdésében említett felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező olyan személy jelölhető ki, aki legalább egy év időtartamú, felszámoló szervezetnél töltött szakmai gyakorlatot tud igazolni. A kijelölést megelőzően a felszámoló számára nyilatkozatot kell tenni arról, hogy nem esik kizáró ok alá, továbbá az adott eljárásban a személyével összefüggésben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok. A kijelölt felszámolóbiztos a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el.
(4) A felszámoló a kijelölést csak a (3) bekezdésben említett esetekben utasíthatja vissza.
(4) Nem jelölhető ki felszámolónak az, aki maga vagy akinek tulajdonosa az adós tulajdonosa vagy hitelezője, továbbá ezek vezető tisztségviselője vagy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]. E szabályokat a felszámolóbiztosra is megfelelően alkalmazni kell.
(4) E törvény alkalmazásában a felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okok:
a) Nem jelölhető ki felszámolónak az a gazdasági társaság,
aa) amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője,
aa) amely az adós tulajdonosa , hitelezője vagy az adós vagyonának nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelője,
ab) amelynek tulajdonosa az adósnak is tulajdonosa vagy hitelezője,
ab) amelynek tulajdonosa az adósnak is tulajdonosa , hitelezője vagy az adós vagyonának nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelője,
ac) amelynek vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik az adós szervezetben vagy összeférhetetlen tevékenységet [27/B. § (3) bekezdés a) pont] folytató más szervezetben.
ac) amelynek vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik az adós szervezetben vagy összeférhetetlen tevékenységet [27/C. § (3) bekezdés a) pont] folytató más szervezetben.
ac) amelynek vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója többségi befolyással rendelkezik az adós szervezetben vagy összeférhetetlen tevékenységet [27/C. § (3) bekezdés a) pont] folytató más szervezetben.
ad) amely a felszámolás elrendelése előtt az adós által indított szerkezetátalakításban szerkezetátalakítási szakértőként közreműködött (ide nem értve a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló szervezetet), és a szerkezetátalakítási szakértőként történő kijelölése, megbízása megszűnésétől két év még nem telt el,
b) Nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak az a személy,
ba) aki az adós tulajdonosa vagy hitelezője,
ba) aki az adós tulajdonosa vagy hitelezője (ide nem értve, ha a hitelezői követelés a végelszámolót vagy felszámolót, vagyonfelügyelőt, ideiglenes vagyonfelügyelőt megillető díj, költségtérítés),
bb) aki a ba) pontban jelölt személynek közeli hozzátartozója,
bc) akinek a közeli hozzátartozója az adós tulajdonosa vagy hitelezője,
bd) aki olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője, amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője,
be) aki a bd) pontban jelölt vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója,
bf) aki maga, vagy akinek közeli hozzátartozója összeférhetetlen tevékenységet folytató más jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban tag, részvényes vagy vezető tisztségviselő.
bg) aki három éven belül az adós foglalkoztatottja volt, vagy - a rendes gazdálkodás körébe eső ügyleteken kívül - az adóssal üzleti kapcsolatban állt.
bh) aki az adósnál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti felügyeleti biztosi tevékenységet látott, vagy lát el,
bh) aki az adósnál a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti felügyeleti biztosi tevékenységet látott, vagy lát el,
bi) akit a felszámoló nem jelentett be a felszámolói nyilvántartást vezető szervnek.
b) Nem jelölhető ki felszámolóbiztosnak az a személy,
ba) aki az adós vagy az adós kizárólagos vagy többségi részesedésével rendelkező gazdasági társaság tulajdonosa vagy hitelezője (ide nem értve, ha a hitelezői követelés a végelszámolót vagy felszámolót, vagyonfelügyelőt, ideiglenes vagyonfelügyelőt megillető díj, költségtérítés),
bb) aki a ba) pontban jelölt személynek közeli hozzátartozója,
bc) akinek a közeli hozzátartozója az adós tulajdonosa vagy hitelezője,
bd) aki olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője, amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője,
be) aki a bd) pontban jelölt vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója,
bf) aki maga, vagy akinek közeli hozzátartozója összeférhetetlen tevékenységet folytató más jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban tag, részvényes vagy vezető tisztségviselő,
bg) aki három éven belül az adós foglalkoztatottja volt, vagy - a rendes gazdálkodás körébe eső ügyleteken kívül - az adóssal üzleti kapcsolatban állt,
bh) aki az adósnál a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti felügyeleti biztosi tevékenységet látott, vagy lát el,
bi) akit a felszámoló a felszámolás elrendelését megelőzően - felmentett felszámolóbiztos helyett kijelölt új felszámolóbiztos esetén pedig a felszámolóbiztos kijelölését megelőzően - nem jelentett be a felszámolói névjegyzéket vezető szervnek,
bi) aki a felszámolás elrendelésének - felmentett felszámolóbiztos helyett kijelölt új felszámolóbiztos esetén pedig a kijelölésnek - az időpontjában a felszámoló szervezet által foglalkoztatott felszámolóbiztosként nincs bejegyezve a felszámolók névjegyzékébe vagy a (6a) bekezdés szerinti hatósági nyilvántartásba vagy a 66. § (6) bekezdése alapján vezetett hatósági nyilvántartásba,
bj) aki többségi részesedéssel rendelkezik olyan - Európai Gazdasági Térségen kívüli államban bejegyzett - gazdasági társaságban vagy más vállalkozásban, amely államban jogszabály nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 10 százalék,
bj) aki többségi részesedéssel rendelkezik olyan gazdasági társaságban vagy más vállalkozásban, amely vállalkozás olyan államban van bejegyezve vagy van adóügyi illetékessége, amely állam az adózási szempontból nem együttműködő államok listájának közzétételéről szóló rendeletben meghatározott állam, vagy amelyben - ide nem értve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államot - jogszabály nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték legfeljebb 10 százalék,
bk) akit a felszámolók névjegyzékét vezető szerv - a bíróság (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatása alapján, a jogszabálysértésre tekintettel - nyilvántartásba vett, a nyilvántartásba vételtől számított 3 évig.
bl) aki a felszámolás elrendelése előtt két éven belül az adós által indított szerkezetátalakításban szerkezetátalakítási szakértőként közreműködött.
bk) akit a Hatóság - a bíróság (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatása alapján, a jogszabálysértésre tekintettel - nyilvántartásba vett, a nyilvántartásba vételtől számított 3 évig.
(5) A kijelölt felszámoló a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. A felszámoló csak az őt kirendelő bíróság előzetes engedélyével vehet igénybe teljesítési segédet, kivéve, ha a teljesítési segéd feladatának ellátásához különleges szakértelem szükséges.
(5) A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétől - illetve, ha a kizárási ok később következik be, annak bekövetkeztétől - számított 8 napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kijelölést csak ebben az esetben utasíthatja vissza. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolói névjegyzékből való törlését. A felszámoló a jogerős végzés kézhezvételét követő harminc napon belül köteles a kijelölt felszámolóbiztos nevét és lakóhelyét bejelenteni a cégbíróságnak. A felszámolót kijelölő rendelkezés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(5) A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétől - illetve, ha a kizárási ok később következik be, annak bekövetkeztétől - számított 8 napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kijelölést csak ebben az esetben utasíthatja vissza. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolói névjegyzékből való törlését. A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a kijelölt felszámolóbiztos nevét és lakóhelyét bejelenteni a bíróságnak. A felszámolót kijelölő rendelkezés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(5) A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétől -, illetve, ha a kizárási ok később következik be, annak bekövetkeztétől - számított 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kijelölést csak ebben az esetben utasíthatja vissza. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolói névjegyzékből való törlését. A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles a kijelölt felszámolóbiztos nevét és lakóhelyét bejelenteni a bíróságnak. A felszámolót kijelölő rendelkezés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
(5) A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétől -, illetve, ha a kizárási ok később következik be, annak bekövetkeztétől - számított öt munkanapon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kijelölést csak ebben az esetben utasíthatja vissza. A felszámolót kijelölő rendelkezés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolói névjegyzékből való törlését. A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles a kinevezett felszámolóbiztos nevét és levelezési címét bejelenteni a bíróságnak. A felszámoló azt is köteles bejelenteni a bíróságnak, ha a felszámolóbiztos munkaviszonya, megbízási jogviszonya vagy - tagsági jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes közreműködésre jogosító megbízatása - megszűnt, külön megjelölve, ha erre a 27/B. § (5) bekezdésében meghatározott okból került sor. Ebben az esetben a felszámoló öt munkanapon belül köteles az új felszámolóbiztos nevét és levelezési címét bejelenteni.
(5) A felszámoló a kirendelését tartalmazó végzés kézhezvételétől - vagy ha a kizárási ok később következik be, annak bekövetkeztétől - számított öt munkanapon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kirendelést kizárási ok esetén, továbbá akkor utasíthatja vissza, ha az adós székhelye kívül esik a felszámolónak a felszámolói névjegyzékbe bejegyzett működési területével. A felszámolót kirendelő végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolói névjegyzékből való törlését. A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles a kinevezett felszámolóbiztos nevét és levelezési címét bejelenteni a bíróságnak. A felszámoló azt is köteles bejelenteni a bíróságnak és a felszámolók névjegyzékét vezető szervnek, ha a felszámolóbiztos munkaviszonya, megbízási jogviszonya vagy - tagsági jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes közreműködésre jogosító megbízatása - megszűnt, külön megjelölve, ha erre a 27/B. § (5) bekezdésében meghatározott okból került sor. Ebben az esetben a felszámoló öt munkanapon belül köteles az új felszámolóbiztos nevét és levelezési címét bejelenteni.
(5) A felszámoló a kirendelését tartalmazó végzés kézhezvételétől - vagy ha a kizárási ok később következik be, annak bekövetkeztétől - számított két munkanapon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kirendelést kizárási ok esetén, továbbá akkor utasíthatja vissza, ha az adós székhelye kívül esik a felszámolónak a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett működési területén. A felszámolót kirendelő végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolók névjegyzékéből való törlését.
(5) A felszámoló a kirendelését tartalmazó végzés kézhezvételétől - vagy ha a kizárási ok később következik be, annak bekövetkeztétől - számított öt munkanapon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kirendelést kizárási ok esetén, továbbá akkor utasíthatja vissza, ha az adós székhelye kívül esik a felszámolónak a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett működési területén. A felszámolót kirendelő végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolók névjegyzékéből való törlését.
(5a) A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles az általa kijelölt felszámolóbiztos nevét, lakóhelyét vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címét, születési idejét, adóazonosító jelét, valamint anyja születési nevét bejelenteni a bíróságnak, és csatolja a felszámolóbiztos azon nyilatkozatát, hogy személyével összefüggésben nem áll fenn kizáró vagy összeférhetetlenségi ok, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy ha ilyen ok később bekövetkezik, azt haladéktalanul bejelenti a felszámolónak, és kezdeményezi a felszámolótól a kijelölése visszavonását. A felszámoló köteles bejelenteni a bíróságnak és a felszámolók névjegyzékét vezető szervnek, ha a felszámolóbiztossal szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy pedig a felszámolóbiztos munkaviszonya, megbízási jogviszonya, vagy - tagsági jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes közreműködésre jogosító megbízatása - megszűnt, vagy a kijelölését visszavonta, külön megjelölve azt, ha erre a 27/B. § (5) bekezdésében meghatározott okból került sor. A felszámoló két munkanapon belül köteles az új felszámolóbiztos nevét, lakóhelyét vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címét, születési idejét, adóazonosító jelét, valamint anyja születési nevét bejelenteni.
(5a) A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles az általa kijelölt felszámolóbiztos nevét, lakóhelyét vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címét, születési idejét, adóazonosító jelét, valamint anyja születési nevét bejelenteni a bíróságnak, és csatolja a felszámolóbiztos azon nyilatkozatát, hogy személyével összefüggésben nem áll fenn kizáró vagy összeférhetetlenségi ok, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy ha ilyen ok később bekövetkezik, azt haladéktalanul bejelenti a felszámolónak, és kezdeményezi a felszámolótól a kijelölése visszavonását. A felszámoló köteles bejelenteni a bíróságnak és a felszámolók névjegyzékét vezető szervnek, ha a felszámolóbiztossal szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy pedig a felszámolóbiztos munkaviszonya, megbízási jogviszonya, vagy - tagsági jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes közreműködésre jogosító megbízatása - megszűnt, vagy a kijelölését visszavonta, külön megjelölve azt, ha erre a 27/B. § (5) bekezdésében meghatározott okból került sor. A felszámoló öt munkanapon belül köteles az új felszámolóbiztos nevét, lakóhelyét vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címét, születési idejét, adóazonosító jelét, valamint anyja születési nevét bejelenteni.
(5a) A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles a 27/C. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti pénzforgalmi számlájára vonatkozó adatot, valamint az általa kijelölt felszámolóbiztos nevét, lakóhelyét vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címét, születési idejét, adóazonosító jelét, valamint anyja születési nevét bejelenteni a bíróságnak, és csatolja a felszámolóbiztos azon nyilatkozatát, hogy személyével összefüggésben nem áll fenn kizáró vagy összeférhetetlenségi ok, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy ha ilyen ok később bekövetkezik, azt haladéktalanul bejelenti a felszámolónak, és kezdeményezi a felszámolótól a kijelölése visszavonását. A felszámoló köteles bejelenteni a bíróságnak és a felszámolók névjegyzékét vezető szervnek, ha a felszámolóbiztossal szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy pedig a felszámolóbiztos munkaviszonya, megbízási jogviszonya, vagy - tagsági jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes közreműködésre jogosító megbízatása - megszűnt, vagy a kijelölését visszavonta, külön megjelölve azt, ha erre a 27/B. § (5) bekezdésében meghatározott okból került sor. A felszámoló öt munkanapon belül köteles a 27/C. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti pénzforgalmi számlájára vonatkozó adatot, valamint az új felszámolóbiztos nevét, lakóhelyét vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címét, születési idejét, adóazonosító jelét, valamint anyja születési nevét bejelenteni.
(5a) A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles az általa kijelölt felszámolóbiztos nevét, lakóhelyét vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címét, születési idejét, adóazonosító jelét, valamint anyja születési nevét bejelenteni a bíróságnak, és csatolja a felszámolóbiztos azon nyilatkozatát, hogy személyével összefüggésben nem áll fenn kizáró vagy összeférhetetlenségi ok, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy ha ilyen ok később bekövetkezik, azt haladéktalanul bejelenti a felszámolónak, és kezdeményezi a felszámolótól a kijelölése visszavonását. A felszámoló köteles bejelenteni a bíróságnak és a Hatóságnak, ha a felszámolóbiztossal szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy pedig a felszámolóbiztos munkaviszonya, megbízási jogviszonya, vagy - tagsági jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes közreműködésre jogosító megbízatása - megszűnt, vagy a kijelölését visszavonta, külön megjelölve azt, ha erre a 27/B. § (5) bekezdésében meghatározott okból került sor. A felszámoló öt munkanapon belül köteles az új felszámolóbiztos nevét, lakóhelyét vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címét, születési idejét, adóazonosító jelét, valamint anyja születési nevét bejelenteni.
(5a) A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül bejelenti a 27/C. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti pénzforgalmi számlájára vonatkozó adatot, valamint az általa kijelölt felszámolóbiztos nevét, anyja születési nevét, nyilvántartási számát, fizetésképtelenségi szakértői igazolvány számát, valamint elektronikus levelezési címét a bíróságnak, és csatolja a felszámolóbiztos azon nyilatkozatát, hogy személyével összefüggésben nem áll fenn kizáró vagy összeférhetetlenségi ok, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy ha ilyen ok később bekövetkezik, azt haladéktalanul bejelenti a felszámolónak, és kezdeményezi a felszámolótól a kijelölése visszavonását. A felszámoló bejelenti a bíróságnak és a Hatóságnak, ha a felszámolóbiztossal szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy pedig a felszámolóbiztos munkaviszonya, megbízási jogviszonya, vagy - tagsági jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes közreműködésre jogosító megbízatása - megszűnt, vagy a kijelölését visszavonta, külön megjelölve azt, ha erre a 27/B. § (5) bekezdésében meghatározott okból került sor. A felszámoló öt munkanapon belül bejelenti az új felszámolóbiztos nevét, anyja születési nevét, nyilvántartási számát, fizetésképtelenségi szakértői igazolvány számát, valamint elektronikus levelezési címét.
(6) Ha a kijelölést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval - illetve a felszámolóbiztossal - szemben kizárási ok áll fenn, vagy a felszámolót a felszámolói névjegyzékből törölték, illetve a felszámoló szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás indult, vagy a természetes személy felszámoló munkáját egészségi ok miatt nem tudja elvégezni, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti.
(6) Ha a kijelölést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval - illetve a felszámolóbiztossal - szemben kizárási ok áll fenn, vagy a felszámolót a felszámolói névjegyzékből törölték, illetve a felszámoló szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás indult, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti.
(6) Ha a kijelölést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval - illetve a felszámolóbiztossal - szemben kizárási ok áll fenn, vagy a felszámolót a felszámolói névjegyzékből törölték, illetve a felszámoló szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás indult, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti. A névjegyzékből való törlésről a nyilvántartó szerv haladéktalanul értesítést küld minden ítélőtáblának, megyei bíróságnak, illetve a Fővárosi Bíróságnak.
(6) Ha a kijelölést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval - illetve a felszámolóbiztossal - szemben kizárási ok áll fenn, vagy a felszámolót a felszámolói névjegyzékből törölték, illetve a felszámoló szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás indult, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti. A névjegyzékből való törlésről a nyilvántartó szerv haladéktalanul értesítést küld minden ítélőtáblának és törvényszéknek.
(6) Ha a kirendelést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval vagy a felszámolóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, illetve a felszámolót a felszámolók névjegyzékéből törölték, vagy a felszámoló szervezet ellen felszámolás, kényszer-törlési eljárás indult, vagy végelszámolás alatt áll, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti. A névjegyzékből való törlést a nyilvántartó szerv jogszabályban meghatározott módon közzéteszi, továbbá elektronikus úton, haladéktalanul értesítést küld minden ítélőtáblának, törvényszéknek. Nem kell felmenteni a folyamatban lévő eljárásban azt a vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, amely megfelelt a (2) bekezdés szerinti feltételeknek, de a pályázati keretszám miatt kikerült a felszámolók névjegyzékéből, a 27. § (2) bekezdés e) pontja alapján elrendelt felszámolási eljárásban azonban már nem rendelhető ki felszámolónak az a vagyonfelügyelő, aki időközben a pályázati eljárást követően kikerült a felszámolók névjegyzékéből. Az így eljáró felszámoló feletti hatósági ellenőrzést továbbra is a felszámolók névjegyzékét vezető szerv végzi.
(6) Ha a kirendelést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval vagy a felszámolóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, illetve a felszámolót a felszámolók névjegyzékéből törölték, vagy a felszámoló szervezet ellen felszámolás, kényszer-törlési eljárás indult, vagy végelszámolás alatt áll, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti. A névjegyzékből való törlést a nyilvántartó szerv jogszabályban meghatározott módon közzéteszi, továbbá elektronikus úton, haladéktalanul értesítést küld minden ítélőtáblának, törvényszéknek.
(6) Ha a kirendelést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval vagy a felszámolóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, illetve a felszámolót a felszámolók névjegyzékéből törölték, vagy a felszámoló szervezet ellen felszámolás, kényszer-törlési eljárás indult, vagy végelszámolás alatt áll, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti. A névjegyzékből való törlést a Hatóság jogszabályban meghatározott módon közzéteszi, továbbá elektronikus úton, haladéktalanul értesítést küld minden ítélőtáblának, törvényszéknek.
(6a) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, nem kell felmenteni a folyamatban lévő eljárásban azt a vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, amely megfelelt a (2) bekezdés szerinti feltételeknek, de a pályázati keretszám miatt nem került be a felszámolók névjegyzékébe. Az e bekezdés hatálya alá tartozó felszámolókról a felszámolók névjegyzékét vezető szerv közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, ugyanolyan adattartalommal, mint a névjegyzékbe felvett felszámolókról, továbbá ellátja a szakmai beszámoltatásukkal és hatósági ellenőrzésükkel összefüggő feladatokat is. Ezekre a felszámolókra és az e törvényben meghatározott végzettséggel, képesítéssel, szakképesítéssel rendelkező tagjaikra foglalkoztatottaikra (ide értve az általuk kinevezett felszámolóbiztosokat is) az e törvényben és a felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott követelmények irányadók. A nyilvántartó szerv a 27/C. § (5) bekezdésben foglaltak esetén az e bekezdés szerinti felszámoló szervezetet az ott meghatározott mértékű bírsággal sújthatja. Ha az e bekezdésben említett felszámolókat súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés miatt a csődeljárásban vagy felszámolás eljárásban eljáró bíróság egy naptári éven belül legalább két ügyben vagy két éven belül legalább három ügyben felmentette, akkor - a nyilvántartást vezető szerv értesítése alapján - a többi folyamatban lévő eljárásból is az eljáró bíróság által felmentésre kerülnek. A felmentésről szóló végzést a névjegyzéket vezető szerv értesítésének kézhezvételétől számított 15 napon belül kell meghozni. Törölni kell a hatósági nyilvántartásból az e bekezdés hatálya alá tartozó felszámolót, ha valamennyi folyamatban lévő csődeljárás, felszámolási eljárásjogerősen lezárult. Az erről szóló adatot a felszámolónak kell bejelentenie a névjegyzéket vezető szervnek, a jogerős végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül. Az adatszolgáltatás késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén a bíróság a felszámoló vezetőjére 50 000 Ft-tól 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(6a) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, nem kell felmenteni a folyamatban lévő eljárásban azt a vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, amely megfelelt a (2) bekezdés szerinti feltételeknek, de a pályázati keretszám miatt nem került be a felszámolók névjegyzékébe. Az e bekezdés hatálya alá tartozó felszámolókról a felszámolók névjegyzékét vezető szerv közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, ugyanolyan adattartalommal, mint a névjegyzékbe felvett felszámolókról, továbbá ellátja a szakmai beszámoltatásukkal és hatósági ellenőrzésükkel összefüggő feladatokat is. Ezekre a felszámolókra és az e törvényben meghatározott végzettséggel, képesítéssel, szakképesítéssel rendelkező tagjaikra, foglalkoztatottjaikra (ide értve az általuk kinevezett felszámolóbiztosokat is) az e törvényben és a felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott követelmények irányadók.
(6a) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, nem kell felmenteni a folyamatban lévő eljárásban azt a vagyonfelügyelőt, ideiglenes vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, amely megfelelt a (2) bekezdés szerinti feltételeknek, de a pályázati keretszám miatt nem került be a felszámolók névjegyzékébe. Az e bekezdés hatálya alá tartozó felszámolókról a felszámolók névjegyzékét vezető szerv közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, ugyanolyan adattartalommal, mint a névjegyzékbe felvett felszámolókról, továbbá ellátja a szakmai beszámoltatásukkal és hatósági ellenőrzésükkel összefüggő feladatokat is. Ezekre a felszámolókra és az e törvényben meghatározott végzettséggel, képesítéssel, szakképesítéssel rendelkező tagjaikra, foglalkoztatottjaikra (ideértve az általuk kinevezett felszámolóbiztosokat is) az e törvényben és a felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott követelmények irányadók azzal, hogy a 27/C. § (1) bekezdésében meghatározott szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyként, valamint a 27/C. § (2) bekezdés g) pontjában felsorolt képesítéssel rendelkezők közül elegendő egy-egy személyt foglalkoztatni munkaviszonyban vagy társadalombiztosítási jogviszonyt keletkeztető szerződéssel.
(6a) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, nem kell felmenteni a folyamatban lévő eljárásban azt a vagyonfelügyelőt, ideiglenes vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, amely megfelelt a (2) bekezdés szerinti feltételeknek, de a pályázati keretszám miatt nem került be a felszámolók névjegyzékébe. Az e bekezdés hatálya alá tartozó felszámolókról a Hatóság közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, ugyanolyan adattartalommal, mint a névjegyzékbe felvett felszámolókról, továbbá ellátja a szakmai beszámoltatásukkal és hatósági ellenőrzésükkel összefüggő feladatokat is. Ezekre a felszámolókra és az e törvényben meghatározott végzettséggel, képesítéssel, szakképesítéssel rendelkező tagjaikra, foglalkoztatottjaikra (ideértve az általuk kinevezett felszámolóbiztosokat is) az e törvényben és a felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott követelmények irányadók azzal, hogy a 27/C. § (1) bekezdésében meghatározott szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyként, valamint a 27/C. § (2) bekezdés g) pontjában felsorolt képesítéssel rendelkezők közül elegendő egy-egy személyt foglalkoztatni munkaviszonyban vagy társadalombiztosítási jogviszonyt keletkeztető szerződéssel.
(6a) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, nem kell felmenteni a folyamatban lévő eljárásban azt a vagyonfelügyelőt, ideiglenes vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, amely megfelelt a (2) bekezdés szerinti feltételeknek, de a pályázati keretszám miatt nem került be a felszámolók névjegyzékébe. Az e bekezdés hatálya alá tartozó felszámolókról a Hatóság közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, ugyanolyan adattartalommal, mint a névjegyzékbe felvett felszámolókról, továbbá ellátja a szakmai beszámoltatásukkal és hatósági ellenőrzésükkel összefüggő feladatokat is. Ezekre a felszámolókra és az e törvényben meghatározott végzettséggel, képesítéssel, szakképesítéssel rendelkező tagjaikra, foglalkoztatottjaikra (ideértve az általuk kinevezett felszámolóbiztosokat is) az e törvényben és a Hatóság elnökének a felszámolók névjegyzékéről szóló rendeletében meghatározott követelmények irányadók azzal, hogy a 27/C. § (1) bekezdésében meghatározott szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyként, valamint a 27/C. § (2) bekezdés g) pontjában felsorolt képesítéssel rendelkezők közül elegendő egy-egy személyt foglalkoztatni munkaviszonyban vagy társadalombiztosítási jogviszonyt keletkeztető szerződéssel.
(6b) A nyilvántartó szerv a 27/C. § (5) bekezdésében foglaltak esetén a (6a) bekezdés szerinti felszámoló szervezetet az ott meghatározott mértékű bírsággal sújtja. Ha a (6a) bekezdés hatálya alá tartozó felszámoló szervezetet súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés miatt a csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban eljáró bíróság egy éven belül legalább két ügyben vagy két éven belül legalább három ügyben felmentette, továbbá ha csődeljárásban, felszámolási eljárásban vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában eljáró bíróság a (6a) bekezdés hatálya alá tartozó felszámoló szervezetet két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírsággal sújtotta, akkor - a felszámolók névjegyzékét vezető szerv értesítése alapján - a felszámoló szervezetet az eljáró bíróság a többi folyamatban lévő eljárásból is felmenti. A felmentésről szóló végzést a névjegyzéket vezető szerv értesítésének kézhezvételétől számított 15 napon belül kell meghozni.
(6b) Ha a (6a) bekezdés hatálya alá tartozó felszámoló szervezetet jogszabálysértés vagy mulasztás miatt a csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban eljáró bíróság egy éven belül legalább két ügyben vagy két éven belül legalább három ügyben jogerősen felmentette, vagy ha a csődeljárásban, felszámolási eljárásban vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában eljáró bíróság a (6a) bekezdés hatálya alá tartozó felszámoló szervezetet két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírsággal sújtotta, akkor - a felszámoló szervezet hatósági nyilvántartását vezető szerv értesítése alapján - a felszámoló szervezetet az eljáró bíróság a többi folyamatban lévő eljárásból is felmenti. A felmentésről szóló végzést a felszámoló szervezet hatósági nyilvántartását vezető szerv értesítésének kézhezvételétől számított 15 napon belül kell meghozni.
(6b) Ha a (6a) bekezdés hatálya alá tartozó felszámoló szervezetet jogszabálysértés vagy mulasztás miatt a csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban eljáró bíróság egy éven belül legalább két ügyben vagy két éven belül legalább három ügyben jogerősen felmentette, vagy ha a csődeljárásban, felszámolási eljárásban vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában eljáró bíróság a (6a) bekezdés hatálya alá tartozó felszámoló szervezetet két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírsággal sújtotta, akkor - a Hatóság értesítése alapján - a felszámoló szervezetet az eljáró bíróság a többi folyamatban lévő eljárásból is felmenti. A felmentésről szóló végzést a Hatóság értesítésének kézhezvételétől számított 15 napon belül kell meghozni.
(6c) Törölni kell a hatósági nyilvántartásból a (6a) bekezdés hatálya alá tartozó felszámolót, ha valamennyi folyamatban lévő csődeljárás, felszámolási eljárás jogerősen lezárult. Ennek tényét a felszámolónak kell bejelentenie a névjegyzéket vezető szervnek, a jogerős végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül. Az adatszolgáltatás késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén a bíróság a felszámoló vezetőjére 50 000 Ft-tól 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(6c) Törölni kell a hatósági nyilvántartásból a (6a) bekezdés hatálya alá tartozó felszámolót, ha valamennyi folyamatban lévő csődeljárás, felszámolási eljárás jogerősen lezárult. Ennek tényét a felszámolónak kell bejelentenie a Hatóságnak, a jogerős végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül. Az adatszolgáltatás késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén a bíróság a felszámoló vezetőjére 50 000 Ft-tól 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(7) A (6) bekezdésben foglaltak szerint jár el a bíróság - erre irányuló kifogás hiányában is - ha az eljárás adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat.
(7) A bíróság - erre irányuló kifogás hiányában is - felmenti a felszámolót, ha az eljárás adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat. A végzésben a bíróság új felszámolót is kijelöl. A felszámoló felmentését ezekre az okokra hivatkozva a hitelezői választmány (választmány hiányában a hitelezők képviselője) is indítványozhatja. A bíróság a kérelem tárgyában annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül dönt, és felmentésről rendelkező végzés meghozatala esetén egyidejűleg új felszámolót jelöl ki.
(7) A bíróság - erre irányuló kifogás hiányában is - felmenti a felszámolót, ha az eljárás adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat. A végzésben a bíróság új felszámolót is kirendel. A felszámoló felmentését erre az okra hivatkozva a hitelezői választmány (választmány hiányában a hitelezői képviselő) is indítványozhatja. A bíróság a kérelem tárgyába