2005. évi CLXXXIII. törvény

SZÍNEZŐS

2005. évi CLXXXIII. törvény

a vasúti közlekedésről

Az Országgyűlés a nemzeti közlekedéspolitikában meghatározott elvek érvényesítése, a magyar vasúti közlekedésnek az egységesülő nemzetközi vasúti közlekedési rendszerbe illesztése, a vasút által végzett környezetkímélő közlekedési szolgáltatások iránti igények növekedésének elősegítése, valamint a vasúti közlekedés biztonságának növelése céljából a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. §

(1)

A törvény hatálya

a)	a Magyarország területén található vasúti rendszerekre, a belföldi vasúti közlekedésre és a belföldön végzett vasúti közlekedési tevékenységre, valamint az azzal összefüggő jogokra és kötelezettségekre,

b)	a Magyarország területén folytatott vasúti közlekedést irányító, működtető, illetve az abban részt vevő természetes személyekre és szervezetekre,

c)	az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokra és az ilyen szolgáltatást végző vasúti munkavállalókra,

d)	a trolibusz felsővezetékének engedélyezésére

a vasúti telekalakítás tekintetében - a 4. mellékletben szereplő vasúti pályák kivételével - a Magyarország területén található országos jelentőségű vasútvonalak, valamint az elővárosi pályahálózatba tartozó és kiemelt budapesti fejlesztésként megvalósuló városi pályahálózatba tartozó vasútvonalak vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó és azzal szomszédos ingatlanokra

terjed ki.

(2)

Nemzetközi szerződéssel összhangban e törvény rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni pályahálózat-működtető Magyarország területén kívül végzett vasúti pályahálózat működtetési tevékenységére, ha magyarországi kiinduló vagy célállomással rendelkező vasúti jármű közlekedése során Magyarország területén kívül eső pályahálózatot is igénybe vesz.

Értelmező rendelkezések

2. §

E törvény alkalmazásában

Általános fogalmak:

1.1.	engedélyező hatóság: a működési engedély kiadásáért felelős hatóság;

1.2.	kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozás;

1.3.	keresztfinanszírozás tilalma: az egyik vasúti tevékenységi területre kifizetett állami pénzeszközöknek vagy erről a vasúti tevékenységi területről származó bevételeknek más vasúti tevékenységi területre történő átirányításának tilalma;

1.4.	keskeny nyomtáv: a nyomtáv névleges mérete legalább 600 mm, de kisebb, mint 1435 mm;

1.5.	működési engedély: egy gazdálkodó szervezetnek az engedélyező hatóság által kiadott felhatalmazása, elismerve annak vasúti szolgáltatások nyújtására vasúti társaságként való alkalmasságát; az alkalmasság korlátozható a szállítási szolgáltatások bizonyos típusainak nyújtására;

1.6.	normál nyomtáv: az 1435 mm-es nyomtáv;

1.7.	nyomtáv: a vasúti pálya két sínszálának egymástól való távolsága a sínfejek belső oldalai között, a vágánytengelyre merőlegesen mérve;

1.8.	széles nyomtáv: a normál nyomtávnál szélesebb nyomtáv;

1.9.	térségi szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a szolgáltatással érintett pályahálózat hossza nem haladja meg a 400 kilométert, vagy amely legfeljebb három vármegyét érint;

1.10.

vasúti jármű: a vasúti pályán közlekedő vontató, vontatott vagy önjáró, saját kerekein a vasúti sínen közlekedő jármű. A vasúti pályán történő közlekedés esetén vasúti járműnek minősül a kétéltű jármű is az alkalmazott forgalmi szabályok, valamint a vasúti járművezetőre vonatkozó képzési feltételek szempontjából. A transzeurópai hagyományos és nagy sebességű vasúti rendszerben a vasúti jármű az Átjárhatósági Műszaki Előírások szerinti egy vagy több alrendszerből, vagy ezen alrendszerek egy vagy több részéből áll.

1.11.

vasút-villamos (tram-train): olyan vasúti jármű, amelyet a könnyű vasúti pályahálózaton és az országos vasúti pályahálózaton való kombinált használatra terveztek.

1.12.

vasúti műszaki bizottság: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelettel a vasúti műszaki előírások és szakmai állásfoglalások kidolgozására létrehozott szakértői testület;

1.13.

vasúti műszaki előírás: a vasúti műszaki bizottság által a közlekedési hatóság egyetértésével javaslatként előterjesztett, jogszabályban kihirdetett vagy jogszabály felhatalmazása alapján kiadott nemzeti szabály, nemzeti előírás vagy jogszabály felhatalmazása alapján a hatóság és a vasúti műszaki bizottság által térítés- és megkülönböztetésmentesen közzétett nemzeti ajánlás;

1.14.

nemzeti szabály: olyan vasúti műszaki előírás, amely az uniós vasúti rendszer magyarországi rendszerére vonatkozóan jogszabályban kihirdetett vagy jogszabály felhatalmazása alapján kiadott kötelező erejű, az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre, a vasúti társaságokra, pályahálózat-működtetőkre vagy harmadik felekre vonatkozó uniós vagy nemzetközi szabályoktól eltérő vasútbiztonsági vagy műszaki követelményeket tartalmaz;

1.15.

nemzeti előírás: olyan vasúti műszaki előírás, amely a magyar vasúti rendszernek az uniós vasúti rendszerhez nem tartozó részére vonatkozóan jogszabályban kihirdetett vagy jogszabály felhatalmazása alapján kiadott kötelező erejű, az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre, a vasúti társaságokra, pályahálózat-működtetőkre vagy harmadik felekre vonatkozó műszaki vagy biztonsági követelményeket határoz meg;

1.16.

nemzeti ajánlás: a vasúti műszaki bizottság által kiadott, nem kötelező erejű vélemény, amely meghatározza a megfelelés nemzeti szinten elfogadható módját, a nemzeti előírásoknak való megfelelés megállapításának különböző módjait, vagy a vasúti rendszer biztonságos üzemeltethetősége érdekében, a vasúti pályára és tartozékaira, a vasúti üzemi létesítményekre és az azokhoz kapcsolódó felvonókra, mozgólépcsőkre és mozgójárdákra, valamint a felszín alatti vasúti pályahálózat vasúti állomási épületeire vonatkozó elvárt rendszerintegritási követelményeket, a vasúti pálya és tartozékai, a vasúti üzemi létesítmények létesítése, átalakítása vagy korszerűsítése során az elvárt szintű rendszerintegritás érdekében teljesítendő feltételeket és eljárásokat;

1.17.

a megfelelés nemzeti szinten elfogadható módja: a vasúti műszaki bizottság által kiadott, nem kötelező erejű vélemény, amely meghatározza a nemzeti szabályoknak való megfelelés megállapításának különböző módjait;

1.18.

helyi jellegű szabály: olyan nemzeti szabály, amely a vasút-villamosra, vagy az uniós vasúti rendszer magyarországi rendszerére vonatkozóan a vasúti pályahálózat egy meghatározott szakaszára vonatkozik, és az uniós vasúti rendszer részét képező magyarországi rendszer egy pályaszakaszára adott esetben olyan előírást is tartalmaz, amely egy adott nemzeti szabályban megfogalmazott előírástól való eltérést határoz meg.

Vasúti tevékenységek, szolgáltatások:

Vasúti tevékenységek, szolgáltatások:
10a. tolatás: a vasúti állomáson, vasúti pályaudvaron, áruterminálon, ipari parkon, kikötőben, logisztikai központban, egyéb árukezelő telephelyen, valamint vasúti üzemi létesítményen belül a vasúti járműveknek emberi vagy gépi erővel történő helyváltoztatása, a vonatok szétrendezése, összeállítása, a vasúti járművek rakodóhelyre állítása és az onnan történő kihúzása;

Vasúti szervezetek:

Vasúti pályák, vasúti létesítmények, vasúti pályahálózatok:

Egyéb fogalmak:

Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak:

vasúti pálya: az 1. melléklet 1-6. pontjában felsorolt vasúti pályahálózat elem, valamint a vasúti alépítmény és felépítmény, az utasforgalom és áruszállítás részére rendelkezésre álló útvonalak, beleértve az utasperonokat, rakodóterületeket, beleértve az útvonalba eső az utasok mozgását biztosító szállító, mozgató berendezéseket, mozgólépcsőket, mozgójárdákat, lifteket, gyalogos alul- és felüljárókat, a mozgáskorlátozottak emelésére szolgáló speciális berendezéseket, továbbá a vasúti kocsik rakodását, mozgatását, javítását célzó, a vágányra, vágányba vagy a vágány alá- vagy fölé épített különleges berendezések, különösen rakodó- és ürítőberendezések, ürítőhidak, ürítőgaratok, töltő- és lefejtő berendezések, fordítókorongok, tolópadok, a vasúti járművek javításához, karbantartásához szükséges és egyéb járműmozgató berendezések, vágányfékek, daruk, darupályák, emelőberendezések, járműmérlegek, kocsibuktatók, szállítógépek és berendezések, diagnosztikai és egyéb berendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek; ahol

Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak:

2.1.	egyéb vasútvonal: az országos jelentőségű vasútvonalnak nem minősülő vasútvonal, beleértve az országos jelentőségű vasútvonalat és a saját célú vasúti pályahálózatot vagy iparvágányt összekötő vasúti pályát is;

2.2.	elővárosi vasúti pályahálózat: elővárosi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat;

2.3.

fejlesztési közreműködő: a Kormány rendeletében kijelölt olyan közvetett vagy közvetlen állami tulajdonú gazdasági társaság vagy szerv, amely a vasúti pályahálózat létesítését, fejlesztését, felújítását végzi, és nem minősül pályahálózat-működtetőnek, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége az e törvény szerinti vasútbiztonsági engedélyre;

2.4.	gazdasági társaság: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti gazdasági társaság;

2.5.

GSM-R fejlesztő: a fejlesztési közreműködő, valamint olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat részét képező, fejlett információs és kommunikációs technológiára alapozott GSM-R rendszerhálózat létesítését végzi, és nem minősül pályahálózat-működtetőnek, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége az e törvény szerinti vasútbiztonsági engedélyre;

2.6.	hálózat: a pályahálózat-működtető igazgatása alatt álló teljes vasúti pályahálózat;

2.7.	helyi vasúti pályahálózat: a helyi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat;

2.8.	iparvágány: a mezőgazdasági vagy ipari üzem és létesítmény, ipari park területén lévő nem állami tulajdonú vágány vagy vasútvonal, amely fő feladata a gazdasági tevékenységhez szükséges nyersanyag, félkész- és késztermék szállításához szükséges vasúti összeköttetés biztosítása;

2.9.	karbantartó létesítmény: a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: közlekedési hatóság) által a vasúti járművek javítását, karbantartását végző szervezetek (karbantartó műhelyek) engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet szerint engedélyezett vasúti műhely;

2.10.

kiszolgáló létesítmény: olyan létesítmény - a földterületet, épületet és berendezést is beleértve -, amelyet egészében vagy részben úgy alakítottak ki, hogy az lehetővé tegye a 2. melléklet 2-4. pontja szerinti szolgáltatás nyújtását;

2.10a.

vasúti műszaki vizsgálati központ: olyan kiszolgáló létesítmény - a földterületet, vasúti tesztpályát, építményeket is beleértve -, amelyben vasúti gördülőállomány, vasúti pálya tartozékai és vasúti berendezések műszaki vizsgálatára, tesztelésére valamint az ezekhez tartozó kutatás-fejlesztési tevékenység végzésére, és ezen tevékenységekhez kapcsolódóan a 2. melléklet 4. pontja szerinti szolgáltatások nyújtására kerül sor;

2.11.

közmű: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti közmű;

2.12.

különálló vasúti pályahálózat: olyan vasúti pályahálózat, amelyik

a)	nincs fizikai összeköttetésben semmilyen másik vasúti pályahálózattal, vagy

b)	fizikai összeköttetésben van más vasúti pályahálózattal, azonban az üzemszerű átjárhatóság nem áll fenn;

2.13.

országos jelentőségű vasútvonalak: az országos törzshálózati vasúti pályák és az országos vasúti mellékvonalak;

2.14.

országos törzshálózati vasúti pálya: a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint a 4. mellékletben meghatározott vasúti pálya;

2.15.

országos vasúti mellékvonal: az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott vasútvonal;

2.16.

országos vasúti pályahálózat: az országos jelentőségű vasútvonalak és az egyéb vasútvonalak;

2.17.

saját célú vasúti pályahálózat: az a nem állami tulajdonban levő vasúti pályahálózat, amelyet kizárólag a pályahálózat tulajdonosa használ saját áruszállítási műveletekre, továbbá az a pályahálózat, amely egynél több végfelhasználót szolgál vagy szolgálhat ki és nem minősül iparvágánynak;

2.18.

stratégiai jelentőséggel nem bíró vasúti pályahálózat: olyan vasúti pálya vagy pályahálózat, amelyet a Bizottság az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének (4) bekezdése szerinti vasúti infrastruktúrának minősített;

2.19.

tároló vágánycsoport: forgalombahozatali járműengedéllyel vagy üzembehelyezési engedéllyel rendelkező vasúti járművek két szerződés alapján történő járműmozgás közötti, legfeljebb egyéves időtartamra történő tárolására szolgáló vágányok;

2.20.

térségi vasúti pályahálózat: térségi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat;

2.21.

2.21.1.

vasúti alépítmény: a vasúti felépítmény terhelését elviselő és a talaj felé közvetítő mérnöki létesítmény. Az alépítmény része minden olyan szerkezet, amely a vasúti terhelés viselésében részt vesz, így különösen: töltések, bevágások, nyílásokat áthidaló mérnöki szerkezetek (hidak, átereszek, közúti vagy gyalogos aluljárók), a vasút pálya védelmére épített mérnöki szerkezetek, (alagutak, támfalak, bélésfalak, kőomlás ellen védő műtárgyak), vízelvezetést szolgáló szerkezetek (árkok, szivárgók), valamint a pálya és a környezet védelmét szolgáló szerkezetek (kerítések, tűzvédelmi sávok, hófogó rácsok, zajárnyékoló falak, védelmi céllal telepített növényzet);

2.21.2.

vasúti felépítmény: a vasúti vágány, amely magában foglalja valamennyi, a vasúti jármű kereke által közvetített terhelést viselő, illetve a jármű kerekének vezetését végző, azt elősegítő mérnöki szerkezetet, (beleértve a váltófűtő, sínkenő berendezéseket), valamint a vasúti ágyazat;

2.22.

vasúti pálya tartozéka: az 1. melléklet 7-9. pontjában felsorolt azon vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverei és szoftverei, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, ezek jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek, melyek a vasúti pálya jogszabályban meghatározott védősávval megnövelt területén belül helyezkednek el;

2.23.

vasúti pályahálózat: az 1. mellékletben felsorolt elemekből álló vasúti közlekedési hálózat;

2.24.

vasúti üzemi létesítmény: az 1. melléklet 7-9. pontjában felsorolt azon vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverei és szoftverei, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, ezek jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek, melyek a vasúti pálya jogszabályban meghatározott védősávval megnövelt területén kívül helyezkednek el, valamint az 1. melléklet 10. pontjában meghatározott vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti pályahálózat működtetéséhez, (ide értve a pályakapacitás-elosztás, díjbeszedés szükségleteit is) a vasúti üzem lebonyolításához, az utas- és áruforgalom biztosításához, a vasúti berendezések elhelyezéséhez szükséges épületek, építmények, mérnöki berendezések;

2.25.

városi vasúti pályahálózat: városi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges pályahálózat;

2.26.

vasút-villamos pályahálózat: az országos vasúti pályahálózat, a helyi, a városi és az elővárosi vasúti pályahálózat azon részeinek összessége, amelyen a vasút-villamos közlekedik, vagy vasút-villamossal szolgáltatást kívánnak végezni;

2.27.

a köz- és a magánszféra partnersége: közfeladatot ellátó szervek és a pályahálózat-működtetőjétől eltérő egy vagy több vállalkozás közötti, kötelező erejű megállapodás, amely alapján ezen vállalkozások részben vagy egészben kiépítik vagy finanszírozzák a vasúti infrastruktúrát, vagy megszerzik a pályahálózat-működtetői jogosultságokat egy előre meghatározott időtartamra;

2.28.

vasúti telekalakítás: az érintett ingatlannak, illetve amennyiben indokolt a szomszédos ingatlannak vasúti pályaüzemeltetési és pályahálózat működtetési feladatok ellátásához igazodó mértékű területkialakítása és az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként való feltüntetése érdekében történő bármely telekalakításra (telekmegosztás, telekegyesítés, telekcsoport újrafelosztás, telekhatár rendezés stb.) irányuló, e törvény szerint lefolytatandó eljárás;

2.28.1.

érintett ingatlan: Magyarország területén található, országos jelentőségű vasútvonalak, valamint az elővárosi pályahálózatba tartozó és a kiemelt budapesti fejlesztésként megvalósuló városi pályahálózatba tartozó vasútvonalak vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó, az ingatlan-nyilvántartás szerint részben vagy egészben az állam tulajdonában álló ingatlan;

2.28.2.

szomszédos ingatlan: közvetlenül az érintett ingatlan telekhatára mellett fekvő ingatlan;

2.28.3.

visszamaradó ingatlan: a vasúti telekalakítási eljárás következtében kialakuló - vasúti pályát és azok tartozékait nem hordozó -, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre kerülő önálló ingatlan;

2.29.

vasúti tesztpálya: vasúti gördülőállomány, vasúti pálya és tartozékai, valamint a vasúti berendezések műszaki vizsgálatára, tesztelésére létesített különálló vasúti pályahálózat;

2.30.

kiemelt budapesti fejlesztés: a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 1. § 3. pontja szerinti kiemelt budapesti fejlesztés;

A vasúti pályahálózati kapacitás elosztásával és a díjképzéssel kapcsolatos fogalmak:

3.1.

díjbeszedés: a pályahálózat-működtető által biztosított teljesítésigazolási dokumentumok alapján a hálózat-hozzáférési díj, illetve annak összetevőiről szóló számlák, azzal egyenértékű bizonylatok - továbbá külső számviteli szolgáltató alkalmazása esetén a számlakiállítás alapjául szolgáló bizonylat - kiállítása a pályahálózat-működtető nevében, és a hálózat-hozzáférési díjnak a pályahálózat-működtetőnél történő befolyásának ellenőrzése;

3.2.	elosztás: a vasúti pályahálózat-kapacitás pályahálózat-működtető általi elosztása;

3.3.

ésszerű nyereség: a kiszolgáló létesítmények üzemeltetői esetében a saját tőke olyan megtérülési aránya, amely figyelembe veszi a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője által vállalt - többek között a bevételt érintő - kockázatot vagy annak hiányát, és amely összhangban van az érintett ágazatban az utolsó három évben mért átlagos mértékű nyereséggel;

3.4.	hálózat-hozzáférési díj: a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében nyújtott - a 2. mellékletben meghatározott - szolgáltatások igénybevétele ellenében fizetendő díj;

3.5.

hálózati üzletszabályzat: a díjképzési és kapacitáselosztási rendszerek általános szabályait, határidőit, eljárásait és kritériumait részletesen rögzítő dokumentum, amely tartalmazza a pályahálózat-kapacitásra történő alkalmazásához szükséges, az e törvényben és a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott információkat;

3.6.

hozzáférésre jogosult:

a)	a belföldön bejegyzett vasúti társaság,

b)	más EGT-tagállamban létrejött, a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság,

c)	külföldön létrejött vállalkozó vasúti társaság nemzetközi szerződés rendelkezése vagy viszonosság esetén,

d)	vállalkozó vasúti társaságok nemzetközi csoportosulása;

3.7.	kapacitásbővítési terv: a vasúti pályahálózat egy meghatározott szakaszának túlterhelt pályahálózattá való minősítéséhez vezető kapacitáshiány enyhítését célzó, meghatározott ütemterv szerint végrehajtandó intézkedés vagy intézkedések sorozata;

3.8.

kapacitásfoglalásra jogosult: az a közszolgáltatást nyújtó, vagy a pályahálózat-kapacitás megszerzésében kereskedelmi érdekeltséggel bíró nem hozzáférésre jogosult természetes vagy EGT-tagállamban bejegyzett jogi személy, továbbá szállíttató, szállítmányozó és kombinált fuvarozással foglalkozó szállító, aki a vasúti pályahálózat-működtetővel a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó keretszerződést köt;

3.9.	kapacitásigénylő: a kapacitásfoglalásra jogosult és a hozzáférésre jogosult;

3.10.

keretmegállapodás: az a polgári jogi szerződés, amely rögzíti a kapacitásigénylőnek és a pályahálózat-működtetőnek az egy üzemi menetrend érvényességénél hosszabb időtartamra elosztandó pályahálózat-kapacitással és a felszámítandó díjakkal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;

3.11.

menetvonal: egy vonat vagy vasúti gördülőállomány két pont között adott időtartam alatt (indulási és érkezési időpont között) történő közlekedtetéséhez szükséges pályahálózat-kapacitás;

3.12.

nagymértékben kihasználatlan pályaszakasz: az a pályaszakasz, amelynek kihasználtsága nem éri el a napi elméleti kapacitás 25%-át;

3.13.

összehangolási eljárás: a pályahálózat-működtetőnek és a kapacitásigénylőnek az az eljárása, amely során egyeztetik az egymással ütköző pályahálózat-kapacitási kérelmeket;

3.14.

pályahálózat-kapacitás: a vasúti pályahálózat egy szakaszára, egy adott időszakra kért menetvonalak beállítási lehetősége;

3.15.

pályafenntartási munkák: a vasúti pálya és tartozékai karbantartási, felújítási, fejlesztési és üzemeltetési munkái;

3.16.

túlterhelt pályahálózat: a pályahálózat olyan szakasza, amelynek tekintetében a pályahálózatkapacitás iránti igények adott időszakokban még az egyes kapacitáskérelmek összehangolását követően sem elégíthetők ki teljes mértékben;

3.17.

üzemi menetrend: az érvényessége idején a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatokban végbemenő összes tervezett vonatmozgást és vasúti gördülőállomány mozgást meghatározó adatokat tartalmazó előírás.

Vasúti tevékenységek, szolgáltatások:

4.1.	átmenő vasúti szolgáltatás: az Európai Unió területén keresztül történő vasúti áthaladás, amelynek során sem áruberakodás, sem árukirakodás, sem utasfelvétel, sem utasleszállás nem történik;

4.2.	elővárosi vasúti szolgáltatás: a főváros vagy megyei jogú város és annak legfeljebb 100 km-es vonzáskörzete - a határokon átnyúló vonzáskörzeteket is beleértve - között végzett vasúti szállítási szolgáltatás;

4.3.	helyi vasúti szolgáltatás: olyan elővárosi vasúti szolgáltatásnak nem minősülő vasúti szállítási szolgáltatás, amely fő célja a meghatározó részében egy település közigazgatási határán kívül fekvő, különálló vasúti pályahálózaton történő szállítási igények kielégítése;

4.4.	nemzetközi vasúti árufuvarozás: olyan vasúti árufuvarozás, amely során a vonat legalább egy EGT-tagállam határán áthalad; a vonatokat egyesíthetik vagy szétválaszthatják, és az egyes részeknek eltérhet a kiinduló- és végállomása, feltéve hogy minden kocsi áthalad legalább egy határon;

4.5.	nemzetközi személyszállítási szolgáltatás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi személyszállítási szolgáltatás;

4.6.	országos vasúti szolgáltatások: a városi, elővárosi, térségi és helyi vasúti szolgáltatásnak nem minősülő vasúti szolgáltatás;

4.7.	térségi vasúti szolgáltatások: olyan vasúti szállítási szolgáltatások, amelyek fő célja egy térség vasúti szállítási igényeinek a kielégítése, a határokon átnyúló térséget is beleértve;

4.8.	vasúti árufuvarozás: áru vasúti járművel harmadik személy részére szerződés alapján, díj ellenében végzett vasúti fuvarozása, ideértve a vasúti járművel végzett kombinált fuvarozást is;

4.9.	vasúti áruszállítás: áru vasúti járművel saját célból történő továbbítása;

4.10.

vasúti árutovábbítás: vasúti árufuvarozás, valamint a vasúti áruszállítás;

4.11.

vasúti pálya üzemeltetése: a vasúti pálya és tartozékai, valamint ezek működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos-állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete;

4.12.

vasúti pályahálózat működtetése

a)	a vasúti pályahálózat fejlesztése: hálózattervezés, pénzügyi és beruházástervezés, valamint a vasúti pályahálózat építése és korszerűsítése;

b)	a vasúti pályahálózat üzemeltetése: a menetvonalak elosztása, forgalomirányítás és a hálózat-hozzáférési díjak meghatározása és beszedése;

c)	a vasúti pályahálózat karbantartása: a meglévő vasúti pályahálózat állagának és kapacitásának megőrzését célzó munkák;

d)	a vasúti pályahálózat felújítása: a meglévő vasúti pályahálózaton belüli cserékre irányuló nagyobb munkák, amelyek nem változtatják meg annak összteljesítményét;

e)	a vasúti pályahálózat korszerűsítése: a vasúti pályahálózaton belüli módosításokra irányuló nagyobb munkák, amelyek javítják annak összteljesítményét;

f)	a vasúti pályahálózat megszüntetése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, továbbá

g)	az ellenőrző-irányító, biztosító- és a jelzőrendszer működtetése, továbbá vasúti pályahálózat használatával összefüggő - a 2. mellékletben meghatározott - szolgáltatások nyújtása;

4.13.

vasúti személyközlekedtetés: természetes személyek vasúti járművel, nem fő tevékenységként, saját célból, ellenszolgáltatás nélkül végzett szállítása;

4.14.

vasúti személyszállítás: a vasúti személyszállítási szolgáltatás és a vasúti személyközlekedtetés;

4.15.

vasúti személyszállítási szolgáltatás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti vasúti személyszállítási szolgáltatás;

4.17.

vállalkozó vasúti tevékenység: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti vasúti személyszállítási szolgáltatás, vasúti árufuvarozás és vontatási szolgáltatás;

4.18.

városi vasúti szolgáltatás: olyan vasúti szállítási szolgáltatások, amelyek fő célja egy város közigazgatási határán belüli vasúti szállítási igények kielégítése.

Vasúti szervezetek:

5.1.

döntéshozatali, jogi és szervezeti szempontból független pályahálózat-működtető: az az országos jelentőségű vasútvonalat működtető pályahálózat-működtető, amely megfelel a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételekről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek;

5.2.

vertikálisan integrált vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek esetében:

a)	a pályahálózat-működtető egy olyan vállalkozás irányítása alatt áll, amely egyben a pályahálózat-működtető hálózatán vasúti szolgáltatásokat nyújtó egy vagy több vállalkozó vasúti társaságot is irányít;

b)	a pályahálózat-működtető egy vagy több olyan vállalkozó vasúti társaság irányítása alatt áll, amely a pályahálózat-működtető hálózatán vasúti szolgáltatásokat nyújt;

c)	a pályahálózat-működtető hálózatán vasúti szolgáltatásokat nyújtó egy vagy több vállalkozó vasúti társaság a pályahálózat-működtető irányítása alatt áll; vagy

d)	a vállalkozás különálló részlegekből áll, magában foglal egy pályahálózat-működtetőt és egy vagy több, saját jogi személyiséggel nem rendelkező részleget, amelyek vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújtanak.

5.4.	kiszolgáló létesítmény üzemeltetője: olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki vagy amely egy vagy több kiszolgáló létesítmény üzemeltetéséért felel, vagy vállalkozó vasúti társaságok számára egy vagy több, a 2. melléklet 2-4. pontja szerinti szolgáltatást nyújt;

5.6.	nem független pályahálózat-működtető: az a pályahálózat-működtető, amely a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételekről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg;

5.7.	pályahálózat-működtető: olyan szervezet vagy társaság, amely egy hálózat vasúti infrastruktúrájának működtetését, karbantartását és felújítását biztosítja, valamint részt vesz annak fejlesztésében.

5.8.	vasúti társaság: a pályahálózat-működtető, a vállalkozó vasúti társaság, valamint a vasúti tevékenységet bejelentés alapján végző gazdálkodó szervezet;

5.9.

vállalkozó vasúti társaság: olyan, működési engedéllyel rendelkező gazdasági társaság, amelynek fő tevékenysége vasúti árufuvarozási vagy személyszállítási szolgáltatás nyújtása, azzal a megkötéssel, hogy e vállalkozásnak kell a vontatást biztosítania. Ideértendők a csak vontatást nyújtó társaságok is.

5.10.

vasúti műszaki vizsgálati központ üzemeltetője: olyan természetes személy vagy gazdasági társaság, amely egy vagy több vasúti műszaki vizsgálati központ üzemeltetéséért felel és vasúti vagy egyéb gazdálkodó szervezetek számára a 2. melléklet 4. pontja szerinti valamely szolgáltatást nyújt;

5.11.

vagyonműködtető: legalább többségi állami tulajdonú pályahálózat-működtető gazdasági társaság, mellyel az állam az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonműködtetési tevékenység érdekében vagyonműködtetési szerződést kötött;

A vasúti rendszer átjárhatóságával kapcsolatos fogalmak:

6.1.

Átjárhatósági Műszaki Előírás (ÁME): a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő azon előírások összessége, amelyek az alrendszerek közötti szükséges kölcsönös kapcsolat létrehozására és az uniós vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés és az uniós vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében az egyes alrendszerekre vagy azok részeire vonatkozó műszaki feltételeket és előírásokat szabályozza;

6.2.	kölcsönös átjárhatóság: egy vasúti rendszer azon képessége, amely lehetővé teszi az ezen előírt teljesítményt elérő vonatok biztonságos és zavartalan haladását;

6.4.

üzemszerű átjárhatóság: két vasúti pályahálózat olyan tulajdonsága, amely biztosítja a pályahálózatok közötti rendszeres vasúti közlekedés lehetőségét azáltal, hogy a két pályahálózat közötti fizikai összeköttetésen túl a két pályahálózat között a lényeges műszaki paraméterek - a nyomtáv, űrszelvény, tengelyterhelés, jelző- és biztosítóberendezések, az áramellátás módja és a vonatbefolyásoló berendezések -, valamint a vasúti járművekre érvényes műszaki előírások és a pályahálózatokra vonatkozó forgalmi szabályok tekintetében nincs eltérés, vagy - az áramellátás módja, a vonatbefolyásoló berendezések vagy a vasúti járműre érvényes műszaki szabályok és a pályahálózatokra vonatkozó eltérő forgalmi szabályok esetében - ez az eltérés mindkét hálózaton való közlekedésre alkalmas vasúti járművel megoldható.

6.6.	Előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projekt: bármely olyan projekt, amelynek a tervezési vagy kivitelezési szakasza már elérte azt a pontot, hogy a műszaki előírások módosítása veszélyeztethetné a tervezett projekt életképességét.

A vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos fogalmak:

7.1.	biztonsági jelentés: a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (2) és (4) bekezdésében, továbbá 32. cikkében előírt jelentés;

7.2.	biztonságirányítási rendszer: a pályahálózat-működtető vagy a vállalkozó vasúti társaság által az üzemeltetés biztonságos irányítására létrehozott irányítási rendszer, beleértve az azt működtető szervezeti egységet és az e szervezeti egység által meghozott intézkedések összességét;

7.3.

közös biztonsági célok: azok a minimális biztonsági szintek, amelyeket az uniós vasúti rendszer egészén és - amennyiben lehetséges - annak különböző részein (így különösen a hagyományos vasúti rendszeren, a nagysebességű vasúti rendszeren, a hosszú vasúti alagutakban vagy a kizárólag árufuvarozásra használt vonalakon) meg kell valósítani. A közös biztonsági célokat az utasokkal, a személyzettel - beleértve az alvállalkozók személyzetét is - a vasúti átjárók használóival és más személyekkel, valamint a vasúti létesítményeken tartózkodó illetéktelen személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokra, továbbá a társadalmi kockázatokra vonatkozóan a kockázatelfogadási feltétel vagy a kitűzött biztonsági szint fejez ki;

7.4.

közös biztonsági módszerek: a biztonsági szintek, a biztonsági célok megvalósítására és más, biztonsági követelmények teljesítésére vonatkozó értékelési eljárást meghatározó előírások összessége, amely a következőkre terjed ki:

a)	a kockázatelemzési és -értékelési módszerek,

b)	a biztonsági tanúsítványok és biztonsági engedélyek követelményeinek való megfelelés értékelésére szolgáló módszerek,

c)	a közlekedési hatóság által alkalmazandó felügyeleti módszerek, valamint a vállalkozó vasúti társaságok, a pályahálózat-működtetők és a karbantartásért felelős szervezetek által alkalmazandó nyomonkövetési módszerek,

d)	a vasúti üzemeltetők biztonsági szintjének és biztonsági teljesítményének nemzeti és uniós szintű értékelésére vonatkozó módszerek;

e)	a biztonsági célok megvalósításának nemzeti és uniós szintű értékelésére vonatkozó módszerek; és

f)	minden olyan módszer, amely a biztonságirányítási rendszereknek valamely, uniós szinten harmonizálásra szoruló folyamatára vonatkozik;

7.5.

könnyű vasút: olyan városi vagy elővárosi vasúti közlekedési rendszer, amely (az EN 15227:2011 alapján) C-III vagy C-IV törésbiztonsággal rendelkezik, és járműveinek szilárdsága legfeljebb 800 kN (hosszirányú nyomóerő a kapcsolási ponton); a könnyű vasúti rendszerek rendelkezhetnek saját pályatesttel, vagy pályatestük lehet a közúttal közös, és járműveik általában nem vesznek részt a távolsági személyszállítási vagy árufuvarozási forgalomban;

7.6.	berakodó: az a vállalkozás, amely a küldeménydarabos árut, a kiskonténert vagy a mobil tartányt a kocsira vagy a konténerbe rakja, valamint a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a kocsira rakja;

7.7.

kirakodó: a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a kocsiról eltávolító vállalkozás, vagy a küldeménydarabos árut, a kiskonténert vagy a mobil tartányt a kocsiról vagy a konténerből kirakodó vállalkozás, vagy az árukat tartálykocsiból, leszerelhető tartányból, mobil tartányból vagy tankkonténerből, battériás kocsiból vagy MEG-konténerből, valamint ömlesztettáru szállításához való vasúti kocsiból, nagykonténerből vagy kiskonténerből, vagy pedig ömlesztettáru-konténerből kirakó vállalkozás;

7.8.

töltő: az a vállalkozás, amely az árut tartányba - beleértve a tartálykocsit, vagy leszerelhető tartánnyal, mobil tartánnyal vagy tankkonténerrel rendelkező kocsit -, ömlesztettáru szállításához való vasúti kocsiba, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe, vagy battériás kocsiba vagy MEG-konténerbe tölti;

7.9.	lefejtő: az a vállalkozás, amely az árut tartányból - beleértve a tartálykocsit, leszerelhető tartánnyal rendelkező kocsit, mobil tartányt és tankkonténert -, ömlesztettáru szállításához való vasúti kocsiból, nagykonténerből vagy kiskonténerből, vagy battériás kocsiból vagy MEG-konténerből lefejti;

7.10.

ajánlatkérő: olyan közjogi vagy magánjogi szervezet, amely alrendszerek tervezését, kivitelezését, korszerűsítését, vagy felújítását rendeli meg;

7.11.

a tevékenység jellege: a tevékenységnek kizárólag a személyszállítással - a nagysebességű szolgáltatásokkal vagy azok nélkül -, az árufuvarozással - a veszélyes árukkal kapcsolatos szolgáltatásokkal vagy azok nélkül - vagy a tolatási szolgáltatásokkal jellemezhető típusa;

7.12.

a tevékenység mértéke: a tevékenységnek az utasszámmal vagy árumennyiséggel és a vasúti társaság becsült, a vasúti ágazatban dolgozó munkavállalók számában kifejezett méretével jellemezhető mértéke;

7.13.

szolgáltatási terület: az egységes biztonsági tanúsítvány szempontjából egy vagy több pályahálózat, amelyeken a vállalkozó vasúti társaság vállalkozó vasúti tevékenységet szándékozik folytatni.

7.4.

közös biztonsági módszerek: a biztonsági szintek, a biztonsági célok megvalósítása és más biztonsági követelmények teljesítése értékelésének szabályait meghatározó előírások, amelyek a következőkre terjednek ki:

a)	kockázatelemzési és értékelési módszerek,

b)	a biztonsági tanúsítványok és biztonsági engedélyek követelményeinek való megfelelés értékelésére szolgáló módszerek, és

annak ellenőrzésére szolgáló módszerek, hogy a nagy sebességű és hagyományos transzeurópai vasúti rendszer strukturális alrendszereinek üzemeltetése és karbantartása megfelel-e a rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek. Utóbbiak nem alkalmazhatóak akkor, ha az ÁME-k meghatározzák ezeket a követelményeket;

A vasúti munkavállalókra vonatkozó fogalmak:

8.1.	éjszakai idő: a közép-európai időzónában a huszonkét és hat óra közötti idő;

8.2.

mozdonyvezető: az a vasúti járművezető, aki az országos jelentőségű vasútvonalakon a szakképesítési előírásoknak megfelelően önállóan, felelős és biztonságos módon képes és jogosult vasúti járműveket - beleértve a mozdonyokat, tolatómozdonyokat, munkaszerelvényeket, karbantartó vasúti járműveket vagy vasúti pályahálózaton személy- és áruszállításra szolgáló vasúti járműveket - vezetni;

8.3.	lakóhelyen kívüli pihenőidő: napi pihenőidő, amely az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat ellátó utazó vasúti munkavállaló lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén nem vehető igénybe;

8.4.	országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatás: az országhatárokon átnyúló olyan szolgáltatás, amely végzéséhez a vasúti társaságnak legalább kettő európai uniós tagállam illetékes szervei által kiállított tanúsítvánnyal kell rendelkeznie;

8.5.	országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállaló: minden olyan utazó vasúti munkavállaló, aki a napi munkaidőn belül összesítve egy óránál hosszabb időre országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat végez;

8.6.	utazó vasúti munkavállaló: a vasúti társaságok azon munkavállalója, aki munkaköre alapján vonatszemélyzet tagja;

8.7.	vasúti járművezető: olyan utazó vasúti munkavállaló, akinek munkaköre szerinti feladata vasúti járművek működtetése, vezetése;

8.8.

vezetési idő: a munkaidő azon része, amely alatt a vasúti járművezető a vasúti járműért a munkaviszonya alapján felel, kivéve a vasúti jármű üzembe helyezésének és üzemen kívül helyezésének ideje, de beleértve az olyan beütemezett megszakításokat, amikor a vasúti járművezető a vasúti járműért továbbra is felelős;

8.9.	vonatkísérő: a vasúti járművezetőn kívül a vonaton utazó, szolgálatot teljesítő személyzet tagjai, akik hozzájárulnak a vonat, az utasok és a továbbított áruk biztonságához;

8.10.

vonatszemélyzet: a vasúti járművezető és a vonatkísérő.

Egyéb fogalmak:

9.1.	alternatív útvonal: az azonos kiindulási és célállomás közötti másik útvonal, ha a vállalkozó vasúti társaság az érintett árutovábbítás vagy személyszállítási szolgáltatás működtetése érdekében gazdasági és forgalmi szempontból helyettesíteni tudja egymással a két útvonalat;

9.2.	felszín alatti vasút: metró és a kéregvasút;

9.2a.

függővasút: olyan, személyszállításra vagy teherszállításra alkalmas közlekedési eszköz, amelynél a talajszint felett elhelyezett tartószerkezetre rögzített pályán személyeket vagy árukat szállító önjáró járműegységek függeszkedve mozognak;

9.3.	határforgalmi egyezmény: két vagy több tagállam között vagy tagállamok és harmadik országok között létrejött olyan megállapodás, amely célja a határokon átnyúló vasúti szolgáltatások nyújtásának az elősegítése;

9.4.	jelentős karbantartás: a transzeurópai nagy sebességű vasúti járművön végzett olyan munkálatok, amelyek nem tartoznak bele a mindennapos működés során rutinszerűen elvégzett karbantartásba, és szükségessé teszik a jármű szolgálatból való kivonását;

9.5.

működőképes alternatíva: kiszolgáló létesítmény rendelkezésre állása hiányában egy másik kiszolgáló létesítményhez való hozzáférés, amely gazdaságilag elfogadható a vállalkozó vasúti társaság számára, és lehetővé teszi számára az érintett árutovábbítási vagy személyszállítási szolgáltatás működtetését.

9.6.	trolibusz felsővezetéke: a trolibusz elektromos energiaellátását és forgalmának szabályozását biztosító közlekedési célú rendszer, különösen a munkavezetéket, föld- és légtápkábeleket, összekötő kábeleket, jelző- és biztosítóberendezéseket;

9.7.	veszélyhelyzet: kialakult vagy várható katasztrófa, rendkívüli esemény, súlyos káresemény.

10.

A különleges kötöttpályás közlekedéssel kapcsolatos fogalmak:

10.1.

hajtány: olyan, három- vagy többkerekű különleges könnyűszerkezetű kötöttpályás jármű, amelyet pályafelügyeleti, vagy turisztikai célra használnak és gépi vagy emberi erővel hajtanak meg;

10.2.

keskeny nyomtávolságú különleges kötöttpályás társaság: keskeny nyomtávú vasúti pályahálózaton legalább az alábbi tevékenységek egyikét végző szervezet:

a)	a keskeny nyomtávú vasúti pályahálózat működtetése,

b)	személyszállítási szolgáltatás turisztikai, vagy közszolgáltatási célból való nyújtása,

c)	áruszállítás végzése vagy árufuvarozási szolgáltatás nyújtása;

10.3.

különleges kötöttpálya: a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer működéséhez szükséges szerkezet és földterület, valamint az azt hordozó és fő mozgásirányát meghatározó tartószerkezet;

10.4.

különleges kötöttpályás közlekedési rendszer: a keskeny nyomtávolságú vasút, a múzeumvasút, és a turisztikai hajtány;

10.5.

különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység: a különleges kötött pályán a különleges kötöttpálya üzemeltetője vagy a tevékenység végzésére jogosult által díj ellenében végzett személyszállítás, vagy árufuvarozás, valamint kedvtelési vagy turisztikai célú közlekedési tevékenység, továbbá a saját maga részére végzett áruszállítás;

10.6.

különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetése: a különleges kötött pálya, valamint annak működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos-állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete;

10.7.

különleges kötöttpálya-hálózat működtetése: a keskeny nyomtávolságú és a múzeumvasút esetében

a)	a pályahálózat üzemeltetése (ide értve a vagyonkezelési, vagyonműködtetési tevékenységeket is) létesítése, felújítása, fejlesztése,

b)	a pályahálózat rendeltetésszerű használatának biztosítása és az ahhoz szükséges tevékenységek,

c)	a pályahálózat megszüntetése, és az ehhez közvetlenül kapcsolódó tevékenység, továbbá

d)	a forgalomirányítás, az ellenőrző-irányító, biztosító- és a jelzőrendszer működtetése;

10.8.

különleges kötöttpálya üzemeltetője: az a természetes személy vagy szervezet, aki, vagy amely a különleges kötöttpályás rendszer üzemeltetését végzi;

10.9.

különleges kötöttpályás üzemvezető: az a természetes személy, aki a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer a közlekedési hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat szerinti szabályos és biztonságos üzemeltetéséért, karbantartásáért, felülvizsgálatáért, valamint veszélyhelyzet esetén az utasok kimentéért felelős;

10.10.

múzeumvasút: a területén muzeális jellegű vasúti pályahálózatot működtető és muzeális jellegű vasúti járművekkel személyszállítási szolgáltatást nyújtó múzeum, muzeális intézmény, egyesület vagy a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vasúti társaság;

10.11.

turisztikai hajtány: olyan hajtány amely elsődleges rendeltetése szerint turisztikai célok kiszolgálására készült és ezen cél szerint üzemeltetik (turisztikai kézi- vagy gépi hajtány, turisztikai sínbicikli, lábhajtány);

10.12.

turisztikai kézi- vagy gépi hajtány: az a turisztikai célból - nem a vasúti pályafelügyelet ellátása vagy a vasútvonalak állapotának ellenőrzése céljából - üzemeltetett hajtány, amelyet a jármű vezetője, utasa kézi vagy gépi erővel hajt meg;

10.13.

turisztikai sínbicikli, lábhajtány: az a turisztikai célból - nem a vasúti pályafelügyelet ellátása vagy a vasútvonalak állapotának ellenőrzése céljából - üzemeltetett hajtány, amelyet a jármű vezetője, utasa a hajtáslánc részeként lábbal hajt meg.

ÁLLAMI FELADATOK

3. §

(1)	Az állam feladata az országos jelentőségű vasútvonalak tervezése, valamint az országos pályahálózat működtetése igénybevételének szabályozása.

A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata:

A miniszter feladata:

A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata:

(2)

Az országos jelentőségű vasútvonalak közé tartozó vasúti pályaszakasz, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény szerinti kiemelt jelentőségű egyéb vasúti pályaszakasz létesítése, felújítása, fejlesztése közérdekű és közcélú tevékenység.

(3)	A vasúti telekalakítási eljárás és az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátása közérdekű és közcélú tevékenység.

3/A. §

A Kormány feladata:

a)	a vasúti közlekedéspolitikára, valamint a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó - a környezet, továbbá az emberi egészség védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott - koncepció jóváhagyása,

b)	a vasúti közlekedéssel összefüggő nemzeti érdekek érvényesítése és kötelezettségek teljesítése nemzetközi kapcsolatokban, kétoldalú kormányközi megállapodások kötése a vasúti határforgalom általános feltételeiről,

c)	a vasúti pályahálózati (infrastruktúra) fejlesztési stratégia jóváhagyása,

d)	az országos vasúti mellékvonalak rendeletben történő megállapítása, valamint

e)	a honvédelemmel, a polgári védelemmel és a katasztrófaelhárítással összefüggő vasúti feladatok ellátása.

3/B. §

(1)

A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) készíti elő a vasúti közlekedéspolitikát és a vasúti fejlesztési koncepciót, a vasúti pályahálózati (infrastruktúra) fejlesztési stratégiát és szervezi ezek végrehajtását, az országos jelentőségű vasútvonalak fenntartására és üzemeltetésére gazdasági társaságokat alapít vagy jelöl ki.

(2)	A miniszter biztosítja a vasúti pályahálózat működtetését végző társaság, valamint a nem független pályahálózat-működtető alapvető feladatainak ellátását végző gazdasági társaság működését és megköti a pályahálózat-működtetési szerződéseket.

(3)

A miniszter felel a vasútbiztonság fenntartásáért és fejlesztéséért, továbbá a vasúti balesetek megelőzésének érdekében - figyelemmel a műszaki és tudományos fejlődésre - nyílt és megkülönböztetéstől mentes, rendszerszintű megközelítésű vasútbiztonsági szabályrendszer meghatározásáért és érvényesítéséért, valamint gondoskodik a vasúti közlekedés hatósági feladatainak ellátása útján a biztonsági jelentés közzétételéről és az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részére történő elküldéséről.

(4)

A miniszter - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - gondoskodik az országos jelentőségű vasútvonalakat magában foglaló vasúti pályahálózat működtetése hálózat-hozzáférési díjból eredő bevétellel és a pályahálózat-működtető egyéb üzleti tevékenységéből vagy az ilyen vasúti pályahálózatot működtető vertikálisan integrált vállalkozás egyéb pályahálózat-működtető üzleti tevékenységéből eredő bevétellel nem fedezett - indokoltnak elismert - költségeinek a központi költségvetésből történő megtérítéséről a vasúti pályahálózat-működtetésére kötött szerződés alapján.

(5)	A miniszter értesíti a transzeurópai hagyományos és nagy sebességű vasúti rendszerekre vonatkozó, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő átjárhatósági műszaki előírásokban szabályozott esetekben a Bizottságot.

(6)

A miniszter korlátozhatja a nem az Európai Unió tagja harmadik ország vonatkozásában a vasúti pályahálózathoz való hozzáférési jogot a harmadik országból, illetve annak irányába olyan hálózatokon végzett szolgáltatások esetében, amelyek nyomtávolsága eltér a pályahálózat-működtető által működtetett vasúti hálózat általánosan alkalmazott nyomtávolságától, ha versenytorzulás jelentkezik az állam és az adott harmadik ország közötti, határokon átnyúló vasúti közlekedésben. A miniszter a korlátozás bevezetésére vonatkozó határozattervezetet benyújtja a Bizottságnak, és konzultál a többi tagállammal.

(7)

A miniszter látja el - az általa kijelölt szervezet útján - a vasúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatokat, valamint az átjárhatósági rendszerelemek és kapcsolódási pontok rendszerszintű együttműködésének átfogó ellenőrzését, a vonatkozó európai uniós előírásoknak való teljes körű adminisztrációs megfelelésének biztosítását. A kijelölt szervezet számára - a jogszabályban meghatározott forrásból a miniszter által vezetett minisztérium igazgatása terhére - a miniszter döntése alapján támogatás is nyújtható.

(8)	Országos jelentőségű vasútvonalat működtető független pályahálózat-működtető esetében a 67/P. § (3) bekezdésében foglalt feladatokat a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (a továbbiakban: VPSZ) látja el a díjbeszedés kivételével, amelyet a független pályahálózat-működtető is elláthat.

(9)

Koncessziós pályázatot

a)	az állam kizárólagos tulajdonát képező, országos jelentőségű vasútvonal - illetve azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik fejlesztésére, illetve működtetésére kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter;

b)	az önkormányzat törzsvagyonának részét képező és használatában lévő vasúti pályák fejlesztésére, illetve működtetésére az önkormányzat képviselő-testülete

írja ki.

(10)

A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a)	a koncessziós társaság alaptőkéjének a létesítéshez vagy fejlesztéshez szükséges tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;

b)	a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

c)	a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás).

(11)

A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult a koncesszió tárgyához tartozó kiszolgáló létesítmények, műszaki létesítmények, továbbá pihenőhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy üzemeltetésére is.

(12)

A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt, a koncessziós szerződés alapján, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett vasúti pályahálózat használóitól nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat esetén hálózat-hozzáférési díjat szed, nem nyílt hozzáférésű pályahálózat esetén a vasúti pályahálózat használatáért díjat szedhet.

(13)	A koncessziós szerződés egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - külön pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható.

A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

3/C. §

(1)	A vasúti pályahálózat fejlesztési stratégia (a továbbiakban: fejlesztési stratégia) kizárólag az országos jelentőségű vasútvonalakra terjed ki, legalább ötéves időtartamra készül és meghosszabbítható.

(2)

A fejlesztési stratégia figyelembe veszi az Európai Unió (a továbbiakban: Unió) általános érdekeit, az uniós tagsággal nem rendelkező, Magyarországgal szomszédos országokkal való együttműködés szükségességét, a honvédelmi érdeket, a vasúti pályahálózat karbantartása, felújítása és fejlesztése tekintetében a jövőbeli mobilitási igényeket és azt, hogy a vasúti pályahálózat karbantartása, felújítása és fejlesztése a vasúti rendszer fenntartható finanszírozása elvének alapulvételével történjen.

(3)	A miniszter a fejlesztési stratégia előkészítése során a pályahálózat-működtetőkkel és a vállalkozó vasúti társaságokkal egyeztet.

(4)	Az egyeztetés keretében a fejlesztési stratégia tervezetét a Kormány honlapján, legalább tizenöt napra teszi közzé. A beérkezett véleményeket a tervezet véglegesítése során a miniszter figyelembe veheti.

(5)	A fejlesztési stratégia legalább ötéves időtartamra készül és meghosszabbítható.

A VASÚTI KÖZLEKEDÉS IGAZGATÁSÁNAK SZERVEZETE

4. §

(1)	A vasúti közlekedéssel összefüggő igazgatási és hatósági tevékenységet a közlekedési igazgatási szervezet látja el.

(2)

A közlekedési igazgatási szervezet részei:

a)	a vasúti igazgatási szerv,

b)	a közlekedési hatóság.

(3)	A 2012/34/EU irányelv szerinti engedélyező hatóság és igazgatási szervezet Magyarországon a vasúti igazgatási szerv.

(4)	Az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti nemzeti biztonsági hatóság és az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentő hatóság Magyarországon a közlekedési hatóság.

(5)

A vasúti közlekedés igazgatásának szervezete jogi, szervezeti és döntéshozatali szempontból a pályahálózat- működtetőktől, a VPSZ-től, a kapacitásfoglalásra jogosultaktól, továbbá a vállalkozó vasúti társaságoktól függetlenül működik és rendelkezik a tevékenységének ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

(6)	Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl a vasúti igazgatási szerv a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződések odaítélésében részt vevő állami, önkormányzati szervektől függetlenül működik.

(7)	Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl a közlekedési hatóság a megfelelőségértékelő szervezetektől, az ajánlatkérőtől és bármely, közszolgáltatásra vonatkozó közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezettől függetlenül működik.

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAI

5. §

A települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat), valamint önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet:

(1)

A települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat), valamint az önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet:

a városi és helyi vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó - az országos és a térségi vasúti közlekedéssel, valamint az épített és természeti környezet védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott - koncepciók készítése, valamint azok végrehajtásának megszervezése,

b)	az önkormányzat tulajdonában és használatában lévő vasúti pályák fejlesztése, működtetése,

c)	városi és helyi vasúti társaság alapítása.

(2)

Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 14. §-ában foglaltakra tekintettel, a miniszter kezdeményezésére a környezetvédelmi engedélyben meghatározott és kormányrendeletben kijelölt vasúti nyomvonalakat az érintett települési, a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatoknak a településrendezési terveikben figyelembe kell venniük és a vasúti nyomvonalakat kijelölő kormányrendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a településszerkezeti tervükben, illetve a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a Kormány biztosítja az önkormányzatok számára.

II. FEJEZET
A VASÚTI TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK FELTÉTELEI

MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY

6. §

(1)	E törvény alapján a vasúti személyszállítás, az árutovábbítás, a vontatási szolgáltatás hatósági működési engedélyhez (a továbbiakban: működési engedély) kötött tevékenység. A működési engedély önmagában a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz való hozzáférésre nem jogosít.

(2)	A működési engedélyt a vasúti igazgatási szerv a belföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet részére adja ki.

(3)	A Magyarországon kiadott működési engedéllyel egy tekintet alá esik a valamely más EGT-tagállamban a 2012/34/EU irányelv alapján kiadott működési engedély.

(4)	A vasúti igazgatási szerv a kiadott működési engedélyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5)	A működési engedély határozatlan időtartamra szól.

7. §

(1)	Országos vasúti tevékenység végzésére vonatkozó működési engedély - a 6. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz való hozzáférésre jogosít.

(2)

Helyi, városi, elővárosi, térségi vállalkozó vasúti tevékenységre vonatkozó működési engedélyben meg kell határozni azt a vasúti pályahálózatot - továbbá ha a vasúti tevékenységet vasút-villamossal végzik, az országos vasúti pályahálózat azon részét - amelyen az adott vállalkozó vasúti tevékenység végezhető.

(3)	A működési engedélyben meghatározott vasúti pályahálózaton kívüli vasúti pályahálózatot a vasúti társaság a működési engedélyében meghatározott legközelebbi vasúti csomópontig a pályahálózat-működtető előzetes hozzájárulásával veheti igénybe.

8. §

(1)

A működési engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen

a)	az üzleti jó hírnévvel,

b)	országos működési engedély, valamint a vasúti személyszállítási tevékenység vasút-villamossal országos vasúti pályahálózat igénybevételével történő végzése esetén - a (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a pénzügyi teljesítőképességgel,

c)	a szakmai alkalmassággal,

d)	a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal

kapcsolatos, a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló rendeletben meghatározott követelményeknek.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállásának igazolása érdekében a működési engedély iránti kérelmet előterjesztő gazdálkodó szervezet köteles a vasúti igazgatási szerv részére a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló rendeletben meghatározott információkat rendelkezésre bocsátani.

(3)

Az országos vasúti személyszállítási működési engedéllyel rendelkező, továbbá a vasúti személyszállítási tevékenységet vasút-villamossal országos vasúti pályahálózat igénybevételével végző vasúti társaságnak a pénzügyi teljesítőképességét csak a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéssel nem fedezett tevékenységre vonatkozóan kell igazolnia.

9. §

(1)	Üzleti jó hírnévvel nem rendelkezik az a kérelmező, amelynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti vezető tisztségviselője (a továbbiakban: vezető) büntetett előéletű.

9/A. §

(1)

A vasúti társaság a működési engedély iránti kérelmet jóváhagyó határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül köteles megkezdeni a működési engedélyben meghatározott tevékenységét. E határidő elmulasztása vagy a tevékenység végzésének hat hónapot meghaladó szüneteltetése esetén a vasúti igazgatási szerv a feltételek fennállásának felülvizsgálatát rendelheti el, továbbá indokolt esetben a működési engedélyt felfüggesztheti. A tevékenység megkezdésére irányadó határidő a vasúti társaságnak a működési engedély iránti kérelmet jóváhagyó határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül benyújtott kérelmére a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló rendeletben meghatározott esetekben egy alkalommal legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható. Ha a vasúti társaság e meghosszabbított határidő lejártáig sem kezdi meg a működési engedélyben szereplő tevékenységet, a vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt felfüggeszti.

(2)

A vasúti társaság köteles a működési engedély feltételeivel kapcsolatos minden változásról annak bekövetkezését követően legfeljebb nyolc napon belül tájékoztatni a vasúti igazgatási szervet, ideértve különösen a csőd- és felszámolási eljárás megindításáról szóló tájékoztatást. A tájékoztatást követő tíz napon belül a működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság köteles kérelmezni működési engedélyének módosítását.

(3)	A vasúti igazgatási szerv elrendeli a működési engedély felülvizsgálatát a vasúti társaság jogi helyzetére befolyást gyakorló változás, így különösen más vasúti társasággal vagy kiszolgáló létesítmény üzemeltetővel való egyesülése esetén.

(4)

A vasúti társaság tevékenysége jelentős mértékű megváltoztatását megelőzően köteles a működési engedély módosítását kérelmezni. A tevékenység jelentős mértékű megváltoztatásának minősül, ha tevékenységét más vállalkozó vasúti tevékenységgel bővíti, vagy korábbi tevékenységével felhagy és helyette más vasúti tevékenységet kíván folytatni - ide nem értve az (5) bekezdés szerinti esetet.

(5)	A vasúti társaság köteles bejelenteni a vasúti igazgatási szervnek, ha működési engedélyköteles tevékenységét szüneteltetni kívánja.

9/B. §

(1)

Ha a vasúti igazgatási szerv a vasúti társaság bejelentése alapján vagy hatósági ellenőrzése során megállapítja, hogy a vasúti társaság

a)	nem teljesíti a működési engedély kiadásának valamely feltételét,

b)	a vasúti közlekedési tevékenységét az engedélyben foglaltaktól eltérően gyakorolja, vagy

c)	e tevékenységét szünetelteti

a működési engedélyt hivatalból felfüggeszti.

(2)	A vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt a vasúti társaság indokolt kérelmére felfüggesztheti.

(3)	A felfüggesztés hatálya alatt vasúti közlekedési tevékenység nem végezhető.

(4)	A felfüggesztést elrendelő határozat visszavonásának akkor van helye, ha a vasúti társaság igazolta, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt vagy bejelenti, hogy a felfüggesztett tevékenységet tovább kívánja folytatni.

(5)

A vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt visszavonja

a)	a vasúti társaság kérelmére,

b)	ha a vasúti társaság a felfüggesztés elrendelésének alapjául szolgáló körülményt hat hónapon belül nem hárítja el,

c)	ha a vasúti társaság a pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos feltételnek a 9/C. § (2) bekezdése szerint nem felel meg, valamint

ha az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság csődeljárás iránti kérelmet terjesztett elő vagy a felszámolását a bíróság jogerős végzéssel elrendelte, és erre tekintettel a vasúti igazgatási szerv a működési engedély pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos feltételének hiányát állapította meg.

9/C. §

(1)

A pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos valamely követelmény nem teljesítése esetén a működési engedély felfüggesztése vagy visszavonása mellett az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság részére, annak átszervezése idejére legfeljebb hat hónapos határozott időtartamra - a (2) bekezdésben meghatározottak alapján - ideiglenes működési engedély adható, ha a vasúti társaság további működése a vasúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.

(2)

Ha a vasúti társaság pénzügyi teljesítőképessége kevesebb, mint tizenkettő, de több mint hat hónapra igazolt, a vasúti igazgatási szerv ideiglenes működési engedélyt adhat ki. Ha a vasúti társaság tevékenységére vonatkozóan a pénzügyi teljesítőképessége kevesebb, mint hat hónapra igazolt, a vasúti igazgatási szerv ideiglenes működési engedély kiadása nélkül az engedélyt visszavonja.

(3)

Az (1) bekezdés értelmezése szempontjából, ha a vasúti társaság felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal vagy egységes biztonsági tanúsítvánnyal nem rendelkezik, akkor úgy kell tekinteni, hogy a vasúti társaság működése a vasúti közlekedés biztonságát veszélyezteti.

(4)

Ha a vasúti igazgatási szerv olyan információról szerez tudomást, amely alapján alappal feltételezheti, hogy a más EGT-tagállamban a kiadott működési engedélyt szerzett vállalkozó vasúti társaság nem teljesíti a működési engedély kiadásának valamely feltételét, a vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt kiállító külföldi hatóságot haladéktalanul értesíti.

9/D. §

A vasúti igazgatási szerv haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió Vasúti Ügynökségét (a továbbiakban: Ügynökség) az országos vállalkozó vasúti működési engedély vagy ideiglenes működési engedély kiadásáról, módosításáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról.

9/E. §

(1)	A vasúti igazgatási szerv a működési engedély kiadása feltételeinek fennállását évente - felügyeleti díj ellenében - ellenőrzi.

(2)

Az éves felügyeleti díj mértéke:

a)	országos vállalkozó vasúti társaság esetén 1 363 000 forint,

b)	elővárosi, vállalkozó vasúti társaság esetén 136 000 forint,

c)	térségi, vállalkozó vasúti társaság esetén 14 000 forint,

d)	helyi, városi, vállalkozó vasúti társaság esetén 14 000 forint.

BEJELENTÉSSEL VÉGEZHETŐ VASÚTI TEVÉKENYSÉGEK

9/F. §

(1)	A működési engedélyhez nem kötött vasúti tevékenység és a pályahálózat-működtetés a vasúti igazgatási szerv részére történő bejelentés mellett végezhető.

(2)

A működési engedély megszerzésére nem kötelezett vasúti társaság, valamint a pályahálózat-működtető a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasságával kapcsolatos, a vasúti tevékenység megkezdésének és folytatásának bejelentéséről szóló rendeletben meghatározott követelményeknek eleget kell tennie. Az alkalmasságot a vasúti igazgatási szerv - a vasúti tevékenység megkezdésének és folytatásának bejelentéséről szóló rendeletben meghatározottak szerint - vizsgálja.

(3)

Ha a vasúti igazgatási szerv megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerint vasúti társaság, valamint a pályahálózat- működtető a kárfedezeti képességgel kapcsolatos feltételnek nem felel meg, a vasúti igazgatási szerv a megfelelés igazolásáig, de legfeljebb hat hónapra a tevékenység folytatását megtiltja. Ha a vasúti társaság, valamint a pályahálózat-működtető a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet megtiltó határozat véglegessé válását követő hat hónapon belül igazolja, a vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatásának megtiltását megszünteti. Ha a vasúti társaság, valamint a pályahálózat-működtető a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet megtiltó határozat véglegessé válását követő hat hónapon belül nem igazolja, a vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatását megtiltja és a közhiteles nyilvántartásból a vasúti társaságot vagy a pályahálózat-működtetőt törli.

MŰSZAKI ENGEDÉLY

E törvény alapján műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki engedély) szükséges

10. §

(1)

Műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki engedély) szükséges

jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vasúti pálya és tartozékai, a vasúti üzemi létesítmények és az azokhoz kapcsolódó felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák, valamint a felszín alatti vasúti pályahálózat vasúti állomási épületei - ideértve a trolibusz felsővezetékét is -

1.1.	tekintetében feltétfüzet alkalmazásához,

1.2.	engedélyezési feltételeinek előzetes vizsgálatához (elvi építési engedély),

1.3.	építéséhez,

1.4.	átalakításához, korszerűsítéséhez,

1.5.	használatbavételéhez,

1.6.	ideiglenes használatbavételéhez,

1.7.	fennmaradásához,

1.8.	megszüntetéséhez, bontásához,

1.9.	üzemszünetéhez,

1.10.

tekintetében az építési engedélyben foglaltaktól való eltéréshez;

jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vasúti jármű

2.1.	forgalomba hozatalához,

2.2.	típusának engedélyezéséhez,

2.3.	elvi előzetes típusa engedélyezéséhez,

2.4.	előzetes típusa engedélyezéséhez,

2.5.	üzembe helyezéséhez,

2.6.	átalakításához,

2.7.	honosításához,

2.8.	különleges menete engedélyezéséhez;

3.	a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények forgalomba hozatalához és üzemben tartásához, valamint átalakításához;

4.	a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények vizsgálatát végző személyek és szervezetek tevékenységéhez; valamint

az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a járművek karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszerére vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról, valamint a 445/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 16-i (EU) 2019/779 bizottsági végrehajtási rendelet hatálya alá nem tartozó, a vasúti járművek, vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezései - a futómű, a fék, a kocsiszekrény és a vonatbefolyásoló berendezés - javítását, karbantartását és időszakos vizsgálatát végző személyek és szervezetek tevékenységéhez.

(2)	A műszaki engedélyt a közlekedési hatóság - az (1) bekezdés 1. és 2. pontja esetén az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben, az (1) bekezdés 3-5. pontja esetén e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint - adja ki.

(3)

Ha a (2) bekezdés szerinti jogszabály nem zárja ki, az (1) bekezdés 1. és 2. pontjában felsorolt engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező a jogszabályban meghatározottak szerint igazolja, hogy az építéssel, átalakítással vagy korszerűsítéssel érintett vasúti alrendszer vagy alrendszerek vasúti rendszerbe illesztése teljesíti az elvárt szintű rendszerintegritást. E feltétel teljesülését a közlekedési hatóság egyedi kockázatértékelési alapú rendszerintegritási vizsgálat során értékeli. Nincs szükség egyedi kockázatértékelési alapú vizsgálatra azon szempontok tekintetében, amelyekre vonatkozóan a kérelmező a (2) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározottak szerint igazolja, hogy a 2. § 1. pont 1.16. alpontja szerinti nemzeti ajánlásokban meghatározott előírásoknak megfelelően járt el.

(4)	Jogszabály a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülésének igazolására megfelelőségértékelő szervezet által kiállított tanúsítványt írhat elő.

A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSE

III. FEJEZET
A VASÚTI INFRASTRUKTÚRA MŰKÖDTETÉSE

11. §

(1)	Az országos törzshálózati vasúti pálya működtetésének jogosultságát - a 4. mellékletben meghatározott vasúti pályák kivételével - a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg.

(2)	A 4. mellékletben meghatározott vasúti pályák működtetését olyan gazdasági társaság is végezheti, amelyben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik.

(3)	Az országos vasúti mellékvonalakat magába foglaló vasúti pályahálózat - amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy tartozéka nem része - működtetését a Kormány által kijelölt gazdasági társaság végezheti.

(4)	Az egyéb vasútvonal működtetését bármely gazdasági társaság végezheti.

(5)	A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat használatáért fizetendő hálózat-hozzáférési díj az azt működtető pályahálózat-működtetőt illeti, aki köteles hálózat-hozzáférési díjból keletkező bevételét a nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére fordítani.

(6)

Az országos pályahálózat-működtető és a fejlesztési közreműködő éves üzleti tervének tartalmaznia kell a beruházási és pénzügyi tervet. Az üzleti tervnek biztosítania kell az országos jelentőségű vasútvonalak optimális és hatékony használatát és fejlesztését, valamint a pénzügyi és egyéb eszközöket e célok eléréséhez.

(7)	Az állam közvetlen vagy közvetett tulajdonába lévő vagy irányítása alá tartozó pályahálózat-működtető a díjképzési és a vasúti pályakapacitás-elosztási keretek betartásán túl felelős saját üzemeltetéséért, adminisztrációjáért és belső ellenőrzéséért.

(8)

A pályahálózat-működtető felel az általa működtetett vasúti pályahálózat működtetéséért, üzemeltetésért, ezen belül a karbantartásáért és a felújításáért, valamint pályaműködtetési szerződésben vagy a fejlesztés finanszírozását biztosító támogatási szerződésben meghatározott feltételek szerinti fejlesztésért.

(9)

A pályahálózat-működtető - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. § (6) bekezdésének figyelembevételével - kiszervezheti egyes feladatait másik szervezethez, amennyiben az nem vállalkozó vasúti társaság, nem irányít vállalkozó vasúti társaságot, illetve azt nem ellenőrzi vállalkozó vasúti társaság, feltéve, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség és nem sérül az üzleti szempontból érzékeny információk titkossága.

(10)	Amennyiben a pályahálózat-működtető a (9) bekezdés szerint kiszervezi egyes feladatait, a kiszervezett feladatok vonatkozásában is megtartja az e feladatok ellátása feletti felügyeleti jogkört, és a végső felelősség is a pályahálózat-működtetőt terheli a kiszervezett feladatok ellátásáért.

(11)	A nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezésével összhangban pályahálózat-működtetőnek minősül minden 3/B. § (9) bekezdése szerinti koncessziós pályázatot elnyert jogi személy is. ezen jogi személyek tekintetében az (1)-(3) bekezdésben rögzített korlátozások nem alkalmazhatóak.

11/A. §

(1)

A pályahálózat-működtető felügyelőbizottságának és igazgatóságának tagjai, illetve a nekik közvetlenül alárendelt vezetők a pályahálózat-működtető alapvető feladatainak ellátása során megkülönböztetéstől mentes módon és pártatlanul kötelesek eljárni. Ennek biztosítása érdekében - az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel - ugyanazon személyek nem lehetnek egyidejűleg:

a)	pályahálózat-működtető és valamely vállalkozó vasúti társaság igazgatóságának tagjai;

b)	a pályahálózat-működtetőnél az alapvető feladatokkal kapcsolatos döntéshozatallal megbízott személyek és egyben valamely vállalkozó vasúti társaság igazgatóságának tagjai;

c)	ha a pályahálózat-működtetőnél felügyelőbizottság működik, úgy a pályahálózat-működtető és valamely vállalkozó vasúti társaság felügyelőbizottságának tagjai;

d)	vertikálisan integrált vállalkozás részét alkotó olyan felügyelőbizottság tagjai, amely a vállalkozó vasúti társaság és a pályahálózat-működtető felett egyaránt ellenőrzést gyakorol, továbbá ezen pályahálózat-működtető igazgatóságának tagjai.

(1a)	Olyan pályahálózat-működtető esetében, amelynél a 67/P. § (3) bekezdésében foglalt feladatokat a VPSZ látja el, az (1) bekezdés c) és d) pontjait nem kell alkalmazni.

(2)

Vertikálisan integrált vállalkozások esetében a pályahálózat-működtető igazgatóságának tagjai és az alapvető feladatokkal kapcsolatos döntéshozatallal megbízott személyek nem részesülhetnek teljesítményalapú díjazásban a vertikálisan integrált vállalkozás más jogi személyétől, és nem kaphatnak olyan juttatásokat, amelyek vállalkozó vasúti társaság pénzügyi teljesítményéhez kapcsolódnak.

(3)

Ha a vertikálisan integrált vállalkozáson belüli szervezetek közös információs rendszereket használnak, az alapvető feladatokhoz kapcsolódó üzleti titkokhoz való hozzáférést a pályahálózat-működtető erre felhatalmazott személyzetére kell korlátozni. Érzékeny információk nem adhatók át a vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozó más szervezetnek.

(4)

A vertikálisan integrált vállalkozás keretében működő pályahálózat-működtető abban az esetben tekinthető független pályahálózat-működtetőnek, amennyiben megfelel a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételekről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek.

11/B. §

(1)

A pályahálózat-működtető a forgalomirányítási és a karbantartás-tervezési feladatait pártatlanul, átlátható és megkülönböztetésmentes módon köteles ellátni, amelynek érdekében biztosítja, hogy a forgalomirányítási és karbantartás-tervezési feladatokkal kapcsolatos döntésekért felelős személyekkel kapcsolatban ne álljon fenn a 11/A. §-ban meghatározott összeférhetetlenség.

(2)	A pályahálózat-működtető a forgalomirányítás terén biztosítja, hogy a vállalkozó vasúti társaságokat érintő hálózati üzemzavar esetén a vállalkozó vasúti társaságok kellő időben és teljeskörűen hozzáférhessenek minden releváns információhoz.

(3)	Amennyiben a pályahálózat-működtető hálózati üzemzavar esetén, az ezzel összefüggő adatokon és információkon felül további hozzáférést biztosít a forgalomirányítási eljárásokhoz, ezt a vállalkozó vasúti társaságok számára átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell lehetővé tennie.

(4)	A pályahálózat-működtető megkülönböztetésmentes módon ütemezi a karbantartási munkákat.

(5)	A pályahálózat-működtető konzultál a kapacitásigénylőkkel a vasúti infrastruktúra nagyobb karbantartási, illetve felújítási munkáinak hosszú távú tervezéséről, és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a kapacitásigénylők által a tárgyban felvetett aggályokat.

11/C. §

(1)	A pályahálózat-működtető biztosítja pénzügyi-gazdasági tevékenysége átláthatóságát.

(2a)	A vertikálisan integrált vállalkozáson belül valamely vállalkozó vasúti társaság és a pályahálózat-működtető felett egyaránt ellenőrzést gyakorló vállalkozás részére a pályahálózat-működtető a (2) bekezdés szerinti osztalékot nem fizethet.

(2)

A pályahálózat-működtető a pályahálózat-működtetői tevékenységéből származó bevételeket - beleértve a költségvetésből, illetve európai uniós forrásból erre a célra nyújtott támogatást is - kizárólag a pályaműködtetési tevékenység finanszírozására használhatja fel, ideértve adósságszolgálatának teljesítését is, azonban - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Ptk.-ban meghatározott szabályok szerint osztalékot fizethet a tulajdonosainak.

(3)	A pályahálózat-működtetők sem közvetlenül, sem közvetve nem nyújthatnak kölcsönt vállalkozó vasúti társaságoknak.

(4)	Vállalkozó vasúti társaságok sem közvetlenül, sem közvetve nem nyújthatnak kölcsönt pályahálózat-működtetőknek.

(5)	Vertikálisan integrált vállalkozáson belül jogi személyek csak piaci kamattal és az érintett szervezet egyéni kockázati profiljának megfelelő feltételek mellett nyújthatnak, folyósíthatnak és törleszthetnek egymásnak kölcsönt.

(6)

Vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozó jogi személy csak szerződéses alapon nyújthat szolgáltatást a pályahálózat-működtetőnek, a szolgáltatásért fizetett díjat pedig vagy piaci áron vagy olyan áron kell megállapítani, amely tükrözi az előállítási költségeket és egy észszerű mértékű haszonkulcsot.

(7)	A pályahálózat-működtető tartozásait egyértelműen el kell választani a vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozó egyéb jogi személyek tartozásaitól. Ezeket a tartozásokat külön kell törleszteni.

(8)

A pályahálózat-működtető és a vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozó egyéb jogi személyek könyvelését oly módon kell vezetni, amely biztosítja a pénzügyi-gazdasági átláthatósággal kapcsolatos követelmények teljesítését, és lehetővé teszi a vállalkozáson belül elkülönítetten vezetett számviteli nyilvántartást.

(9)	A vertikálisan integrált vállalkozásokon belül a pályahálózat-működtetőnek részletes nyilvántartást kell vezetnie a vállalkozáshoz tartozó más jogi személyekhez fűződő kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatairól.

11/D. §

(1)	Az országos vasúti pályahálózat-működtető, a vállalkozó vasúti társaságok és a kapacitásfoglalásra jogosultak legalább évente egyszeri gyakorisággal koordinációs tevékenységet folytatnak, amely koordinációs tevékenységben a vasúti igazgatási szerv megfigyelőként jogosult részt venni.

(2)

A koordináció kiterjed:

a)	a pályahálózat-kapacitás karbantartására és fejlesztésére vonatkozó kérelmezői igényekre,

b)	a vasúti pályahálózat működtetésére kötött szerződésekben foglalt felhasználó-központú teljesítménycélok, valamint az e szerződésben meghatározott teljesítményösztönzők tartalmára és végrehajtására,

c)	a hálózati üzletszabályzat tartalmára és alkalmazására,

d)	az intermodalitás és a kölcsönös átjárhatóság kérdéseire, és

e)	minden olyan egyéb kérdésre, amely a vasúti pályahálózathoz való hozzáférésnek, a vasúti pályahálózat használatának feltételeire, illetve a pályahálózat-működtető szolgáltatásainak minőségére vonatkozik.

(3)	A pályahálózat-működtető az (1) bekezdésben meghatározott felekkel konzultálva koordinációs iránymutatásokat dolgoz ki és tesz közzé honlapján.

(4)	A pályahálózat-működtetőnek koordinációs tevékenységéről évente legalább egy ízben összefoglaló dokumentumot kell honlapján közzétennie.

(5)	A koordinációban való részvétel nem érinti sem a vállalkozó vasúti társaságok, sem a kapacitásfoglalásra jogosultak azon jogát, hogy a pályavasúti szolgáltatásokkal összefüggésben jogorvoslati kérelemmel forduljanak a vasúti igazgatási szervhez.

(6)

A koordinációban való részvétel nem érinti a vasúti igazgatási szerv XIV. Fejezetben meghatározott hatáskörét. 11/E. § Az országos pályahálózat-működtetők

a)	az uniós vasúti pályahálózat fejlesztése,

b)	az egységes európai vasúti térség kialakításának, pályaműködtetési szolgáltatások egységes rendszere kialakításának és fenntartásának támogatása,

c)	a teljesítmény nyomon követése és mutatókkal történő értékelése,

d)	a fejlesztési és szolgáltatási tapasztalatok megosztása,

e)	a piac működésének nyomon követése,

f)	a határokon átnyúló szűk keresztmetszetek kezelése,

g)	a több hálózatra kiterjedő kapacitáselosztással és díjképzési rendszerekkel kapcsolatos együttműködés kialakítása érdekében együttműködnek.

11/F. §

A pályahálózat-működtetők alapvető feladatai körébe tartozik a menetvonalak elosztásával kapcsolatos döntéshozatal, ideértve az egyes menetvonalak meghatározását, rendelkezésre állásuknak vizsgálatát és elosztásukat, továbbá a hálózat-hozzáférési díjakkal kapcsolatos döntéshozatal, ideértve a díjak meghatározását és beszedését is, összhangban a díjszabási és kapacitáselosztási rendszerrel.

A PÁLYAHÁLÓZAT-MŰKÖDTETŐ ÜZLETI TERVE

12. §

(1)	A 3/C. §-ban meghatározott stratégia, valamint a 29/A. §-ban meghatározott finanszírozás - különösen az azokban biztosított állami támogatás mértékének - figyelembevételével a pályahálózat-működtető az adott üzleti évre szóló beruházási és pénzügyi programot tartalmazó üzleti tervet készít.

(2)	Az üzleti terv elősegíti a pályahálózat optimális és hatékony használatát, rendelkezésre bocsátásának és fejlesztésének biztosítását, lehetővé teszi a pénzügyi egyensúly elérését, és biztosítja az ehhez szükséges eszközöket.

(3)

A pályahálózat-működtető az üzleti terv tervezetének a pályahálózathoz való hozzáféréssel, a pályahálózat használatával, rendelkezésre bocsátásával és fejlesztésével foglalkozó részeit - az üzleti terv elfogadására összehívott közgyűlés napját legalább harminc nappal megelőzően - a honlapján közzéteszi. A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül a közzétételt követő tizenöt napon belül bárki véleményt nyilváníthat a közzétett tervezetről. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni. A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(4)	A beérkezett vélemények alapján a pályahálózat-működtető az üzleti terv tervezetét felülvizsgálja és szükség szerint módosítja.

(5)	Az elutasított vélemények esetében a pályahálózat-működtető az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a honlapon közzétesz.

13. §

(1)	A pályahálózat-működtető a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét - visszaigazolás küldése céljából - legkésőbb az üzleti terv elfogadásától számított egy hónapig kezeli.

(2)	A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az (1) bekezdésben foglalt adatkezelések tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni.

(3)	A pályahálózat-működtető legalább két hónapig köteles közétenni a tervezeteket.

A KISZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ SZABÁLYOK

IV. FEJEZET
A KISZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEK

14. §

(1)

Kiszolgáló létesítmény üzemeltetője lehet

a)	pályahálózat-működtető,

b)	vállalkozó vasúti társaság,

c)	olyan gazdálkodó szervezet, amely nem minősül sem pályahálózat-működtetőnek, sem vállalkozó vasúti társaságnak,

d)	természetes személy

(2)	Azon kiszolgáló létesítményeken, amelyeken a pályahálózat-működtető alapszolgáltatást nyújt (minimális szolgáltatási csomag), a 2. melléklet 2. pontjában szereplő szolgáltatásokhoz való hozzáférést a pályahálózat- működtető biztosítja.

(3)	A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői a 2. melléklet 2-4. pontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtják.

(3a)	A vasúti műszaki vizsgálati központok üzemeltetői a 2. melléklet 4. Mellékszolgáltatások pontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtják.

(4)	Ha a (3) vagy a (3a) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokat a pályahálózat-működtető nyújtja, rá a pályahálózat-működtetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5)	Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a pályahálózat-működtető, vagy a pályahálózat-működtető közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, a 15. §-ban meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(6)	A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői e tevékenységük megkezdését az azt követő öt napon belül a vasúti igazgatási szervnek kötelesek bejelenteni.

(7)	A kiszolgáló létesítmény használati díjait a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője részére kell megfizetni. A díjakat a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a kiszolgáló létesítmény üzemeltetésének finanszírozására használja fel.

(8)	A vasúti műszaki vizsgálati központ vonatkozásában a IX. Fejezet szerinti a vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó szabályaitól jogszabályban eltérő rendelkezés állapítható meg.

15. §

(1)

E § alkalmazásában gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaság az a vállalkozó vasúti társaság, amely egy kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjeként a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben meghatározott gazdasági erőfölényben van legalább egy olyan vasúti áru- vagy személyszállítási piacon, amely piac szereplői az adott kiszolgáló létesítmény által nyújtott szolgáltatásokat is igénybe veszik.

(2)

Ha a 2. melléklet 2. pont a)-d), g) és i) alpontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó kiszolgáló létesítmény üzemeltetője egy erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, akkor a vállalkozó vasúti társaság gazdasági társaságot vagy a vállalkozó vasúti társaságon belül külön szervezeti egységet hoz létre a kiszolgáló létesítmény üzemeltetésére, amelynek független működését biztosítani kell olyan módon, hogy

a)	vezetője a vállalkozó vasúti társaság vezető tisztségviselőjének közvetlen irányítása alá tartozik, és a b) pont szerinti ügykörben nem utasítható, és

szervezeti egység tekintetében külön szervezeti és működési szabályzatot kell készíteni, amelyet a vállalkozó vasúti társaság legfőbb döntéshozó szerve hagy jóvá. A szervezeti és működési szabályzatban a szolgáltatások nyújtásának feltételeit úgy kell meghatározni, hogy valamennyi vállalkozó vasúti társaság számára a létesítményekhez a létesítményen belül található vasúti pályahálózathoz, valamint az ezen létesítményekben nyújtott szolgáltatásokhoz való megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosítva legyen.

(3)

Ha a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó kiszolgáló létesítmény üzemeltetője gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, akkor

a)	a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaságnak a kiszolgáló létesítmény üzemeltetése tekintetében a vállalkozó vasúti tevékenységétől elkülönítve,

b)	a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjének a vasúti tevékenységét a más, e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységétől elkülönítve,

a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló rendeletben meghatározottak szerint kell vezetnie számviteli nyilvántartásait.

(4)

A 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó kiszolgáló létesítmény - vagy ha egy vagy több szolgáltatás nyújtása a vasúti kiszolgáló létesítmény egy részén is lehetséges, akkor a vasúti létesítmény ezen részének - üzemeltetését a kiszolgáló létesítmény tulajdonosa bérbeadás vagy lízing céljára meghirdeti, ha

a)	a kiszolgáló létesítményt legalább két egymást követő évben nem használták, és

b)	legalább két vállalkozó vasúti társaság a szolgáltatások igénybevétele iránt ajánlatot tett a kiszolgáló létesítmény tulajdonosa részére és csatolták az igény megalapozottságát bizonyító okiratokat.

(5)	A (4) bekezdésben meghatározott bérletre vagy lízingbevételre ajánlattal kapcsolatban a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjét nem terheli szerződéskötési és birtokbaadási kötelezettség.

(6)	A (4) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője bizonyítja, hogy a kiszolgáló létesítmény használata folyamatban lévő átalakítás miatt nem lehetséges.

18. §

(1)

A 3/A. § c) pont, a 3/B. § (1) bekezdés, a 3/C. §, a 12. §, a 13. §, a 15. § (4) bekezdés, a 19. §, a 20. §, a 21. §, a 28. § (2) bekezdés a) pont, a 29/A. §, a 29/B. §, a 49. §, a 67. §, a 67/P-67/W. §, a 69. § 9., 11., 19. és 20. pont rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem kell alkalmazni arra a vállalkozó vasúti társaságra, amely városi, elővárosi vagy térségi vasúti szolgáltatásokat nyújt

a)	különálló helyi és térségi vasúti pályahálózaton, valamint

b)	városi vagy elővárosi vasúti szolgáltatások számára fenntartott vasúti pályahálózaton.

(2)

Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, ha a vállalkozó vasúti társaság olyan vállalkozás vagy jogi személy közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, amely a városi, elővárosi vagy térségi szolgáltatásoktól eltérő vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújt, arra alkalmazni kell a 19. és a 20. §-t. A vállalkozó vasúti társaság és azon vállalkozás vagy jogi személy közötti kapcsolatra tekintettel, amelynek a vállalkozó vasúti társaság a közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, e vállalkozó vasúti társaságra a 21. §-t is alkalmazni kell.

(3)

E törvény 6-9/E. §, valamint 69. § 1. pont rendelkezéseit nem kell alkalmazni:

a)	a XIV/A. fejezetben meghatározott, kizárólag különálló helyi és térségi vasúti pályahálózaton személyszállítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozó vasúti társaságra;

b)	a XIV/A. fejezetben meghatározott, kizárólag városi és elővárosi személyszállítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozó vasúti társaságra;

c)	a XIV/A. fejezetben meghatározott, kizárólag térségi vasúti árufuvarozási szolgáltatást nyújtó vállalkozó vasúti társaságra; valamint

d)	arra a vasúti társaságra, amely kizárólag iparvágányon, saját célú vasúti pályahálózaton végez árutovábbítást.

(4)

A 3. §, a 3/A. § a)-c) pont, a 3/B. §, a 3/C. §, a 11. § (5) és (8) bekezdés, a 11/A-11/C. §, a 12. §, a 13. §, a 14. § (7) bekezdés, a 28. § (2) és (4) bekezdés, a 29. § (1)-(2), (4) és (5) bekezdés, a 29/A. §, a 31. § (2) bekezdés a) és b) pont, a 31. § (3) bekezdés, az 51/A. §, az 52-67/M. §, a 67/O. § (1)-(4) bekezdés, a 67/P-67/W. §, a 69. § 11-13., 15. és 17. pont rendelkezéseit nem kell alkalmazni:

a)	a vasúti személyszállítási szolgáltatások számára fenntartott különálló helyi és térségi vasúti pályahálózatra;

b)	a kizárólag városi és elővárosi vasúti személyszállítás számára fenntartott pályahálózatra;

c)	a kizárólag egyetlen, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozó vasúti társaság által térségi vasúti árutovábbításra használt térségi pályahálózatra, amíg újabb kapacitásfoglalásra jogosult nem igényel kapacitást a vasúti pályahálózaton; valamint

d)	az iparvágányra és a saját célú vasúti pályahálózatra.

V. FEJEZET
A HELYI KÖZFORGALMÚ VASÚTI KÖZLEKEDÉS

VI. FEJEZET
VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOKRA ALKALMAZHATÓ MENTESSÉGEK

VII. FEJEZET
VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK

A VÁLLALKOZÓ VASÚTI TÁRSASÁGOK ÉS A PÁLYAHÁLÓZAT-MŰKÖDTETŐK FÜGGETLENSÉGÉNEK ÁLTALÁNOS ALAPELVEI

19. §

(1)

Az irányítás, az adminisztráció és az üzemeltetési, gazdasági és könyvelési ügyekre kiterjedő belső ellenőrzés tekintetében a magyar állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alá tartozó vállalkozó vasúti társaságok gazdasági társaságokként működnek, ennek megfelelően független státusszal és elsősorban a magyar államtól elkülönített vagyonnal, továbbá a költségvetéstől eltérő üzleti tervvel és pénzügyi-számviteli nyilvántartásokkal rendelkeznek.

(2)	A pályahálózat-működtető az e törvény által kialakított díjképzés és kapacitáselosztási keretek és további feltételek betartása mellett felelős saját működési rendszeréért, üzemeltetési feltételei biztosításáért, adminisztrációjáért és belső ellenőrzéséért.

A VÁLLALKOZÓ VASÚTI TÁRSASÁGOK KERESKEDELMI ELVEK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MŰKÖDTETÉSE

20. §

(1)	Annak érdekében, hogy hatékony és megfelelő szolgáltatásokat nyújthassanak a szolgáltatás megkívánt minőségéhez szükséges lehető legalacsonyabb árakon, a vállalkozó vasúti társaságok tevékenységeiket a piaci viszonyok szerint végzik, és e tevékenységeiket vezető testületeik hatáskörében kezelhetik.

(2)	A vállalkozó vasúti társaságokat a gazdasági társaságokra alkalmazandó elvek szerint kell igazgatni, a tulajdonosi viszonyoktól függetlenül. Ez érvényes a közszolgáltatások nyújtására vonatkozó, az állam által előírt kötelezettségeikre, valamint a megkötött közszolgáltatási szerződéseikre is.

(3)

A vállalkozó vasúti társaságok meghatározzák saját üzleti terveiket, beleértve saját finanszírozási és befektetési programjaikat is. A tervek célja a társaságok pénzügyi egyensúlyának megteremtése és az egyéb műszaki, kereskedelmi és pénzügyi igazgatási célok elérése. A tervekben fel kell tüntetni a fenti célok elérésének eszközeit is.

(4)

A Kormány által elfogadott általános közlekedéspolitika alapján, figyelembe véve a nemzeti terveket és szerződéseket, beleértve a beruházási és pénzügyi terveket is, a vállalkozó vasúti társaságok szabadon

a)	alakíthatják ki belső szervezetüket az alapvető funkciók függetlensége, a hálózat-hozzáférési díjak kialakítására, megállapítására és beszedésére, valamint a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztására vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül,

b)	szabályozhatják a szolgáltatások nyújtását és értékesítését, valamint meghatározhatják ezek árát,

c)	hozhatnak döntést a személyzetről, az eszközökről és a saját beszerzésekről,

d)	terjeszthetik ki piaci részesedésüket, új technológiákat és új szolgáltatásokat fejleszthetnek ki, és elfogadhatnak bármilyen innovatív igazgatási technikát,

e)	indíthatnak új tevékenységeket a vasúti üzletághoz kapcsolódó területeken.

(5)	A (4) bekezdésben foglaltak nem érintik az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit.

(6)

A (3) bekezdésben foglaltak mellett a magyar állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alá tartozó vállalkozó vasúti társaságok tulajdonosai számára biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy előírják azt, hogy - a magántulajdonban lévő részvénytársaságok részvényesei számára a Ptk. szerint biztosított előjoghoz hasonlóan előzetes jóváhagyásuk szükséges a jelentős üzleti döntésekhez. E § rendelkezései nem sérthetik a felügyelőbizottság tagjainak kinevezése tekintetében biztosított hatásköröket.

SZÁMVITELI ELKÜLÖNÍTÉS

21. §

(1)

Az országos működési engedéllyel rendelkező vertikálisan integrált vállalkozás a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló rendeletben meghatározottak szerint elkülönítve vezeti számviteli nyilvántartásait, valamint külön mérleget és eredménykimutatást készít és tesz közzé az alábbi tevékenységei tekintetében:

a)	a vasúti pályahálózat működtetése,

b)	a vasúti személyszállítás,

c)	a vasúti árufuvarozás,

d)	a vontatás.

(2)	A vasúti pályahálózat működtetése és a vertikálisan integrált vállalkozás egyéb tevékenységei között a keresztfinanszírozás tilalma érvényesül.

(3)	A vertikálisan integrált vállalkozás a számviteli elkülönítésre vonatkozó kötelezettségének teljesítését a vasúti igazgatási szerv részére évente - a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló rendeletben meghatározott módon - igazolni köteles.

(4)

A személyszállítási szolgáltatások, a vasúti vontatási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységekért fizetett állami pénzeszközöket, mint közszolgáltatásért kapott összegeket elkülönítve, az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkével összhangban kell kimutatni az elszámolásokban, és azok nem használhatóak fel más közlekedési szolgáltatások nyújtásához vagy egyéb üzleti tevékenységekre.

(5)

Az (1) és (4) bekezdésben meghatározott különböző tevékenységi területek könyvelését úgy kell végezni, hogy az nyomon követhetővé tegye a keresztfinanszírozás tilalmának betartását, valamint a hálózat-hozzáférési díjakból származó jövedelmek és az egyéb üzleti tevékenységekből származó bevételek felhasználását.

VÁLLALKOZÓ VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK

22. §

Vállalkozó vasúti szolgáltatás a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott vasúti személyszállítási szolgáltatás, a vasúti árufuvarozási szolgáltatás és a vontatási szolgáltatás.

VASÚTI ÁRUFUVAROZÁSI SZOLGÁLTATÁS

23. §

(1)

A vasúti árufuvarozásra kötött szerződésekre a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a fuvarozási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben, valamint a vasúti árufuvarozási szerződésekre vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2)	A vasúti árufuvarozás részletes feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

VONTATÁSI SZOLGÁLTATÁS

24. §

A kizárólag vontatási működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság saját eszközeivel vagy szerződés útján biztosított vontató járművekkel nyújthat vontatási szolgáltatást más vállalkozó vasúti társaságoknak.

ORSZÁGOS VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS ÉS ÁRUFUVAROZÁS, VALAMINT VONTATÁSI SZOLGÁLTATÁS

24/A. §

(1)	Az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság - a XII. Fejezetben meghatározott feltételek teljesítése esetén - valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat használatára jogosult.

(2)	Határon átmenő árutovábbítási tevékenység végzésére az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság a vonatkozó nemzetközi szerződések rendelkezései szerint jogosult.

A MAGYAR ÁLLAM ÉS A VASÚTI TÁRSASÁGOK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSEK

VIII. FEJEZET
VASÚTI ÁGAZATI SZERZŐDÉSEK

25. §

(1)

A magyar állam a pályahálózat-működtetővel az állami tulajdonban lévő vasúti pályahálózatok vagyonkezelésére vagyonkezelési szerződést vagy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység (a továbbiakban: vagyonműködtetés) érdekében - a legalább többségi állami tulajdonú pályahálózat-működtető gazdasági társasággal - vagyonműködtetési szerződést köt.

(1a)	A vasúti pályahálózatra vonatkozó, (1) bekezdés szerinti vagyonkezelési, vagyonműködtetési tevékenység közfeladatnak minősül.

(2)	A magyar állam az országos jelentőségű vasútvonalak, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi vagy elővárosi vasúti pályahálózat működtetésére szerződést (a továbbiakban: pályahálózat-működtetési szerződés) köt.

(3)

A magyar állam a pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság részére szerződésben a (2) bekezdésben meghatározott vasúti pályahálózatok, valamint - az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. és 108. cikkeivel összhangban - a kombinált forgalom fejlesztéséhez, a vasúti foglalkoztatásra, képzésre és szerkezetátalakításra egyedi támogatást nyújthat.

(4)	A pályahálózat-működtetővel a (2) és a (3) bekezdés szerinti szerződéseket - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a magyar állam nevében a miniszter köti meg.

(5)	Az e fejezetben foglaltakat az önkormányzat és a városi, elővárosi és helyi vasúti társaság közötti szerződésre megfelelően alkalmazni kell.

VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS

26. §

(1)

A magyar állam tulajdonában lévő vasúti pályahálózat vagyonkezelésére

a)	pályahálózat-működtető,

b)	a vertikálisan integrált vállalkozás,

c)	központi költségvetési szerv vagy

d)	az állam 100%-os tulajdonába tartozó más nem pályahálózat-működtető vagyonkezelő gazdasági társaság [a c) és d) pont a továbbiakban együtt: nem pályaműködtető vagyonkezelő.]

a vagyonkezelési szerződést - a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével - a magyar állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) köti meg.

(3)

A magyar állam nevében - e törvényben foglalt kivétellel - az MNV Zrt. jogosult megkötni a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi vagyonelemnek az állam tulajdonába kerülésére vonatkozó szerződéseket és vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi vagyonelem vagyonkezelésbe adására vonatkozó szerződéseket.

(4)	Az állam tulajdonába kerülő és a már állami tulajdonban lévő, a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges vagyonelem tekintetében az állam nevében a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja.

(5)

Állami tulajdonba kerülés esetén a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges vagyonelemekre vonatkozó szerződéses jogviszonyokban az állam a korábbi tulajdonos jogutódjának minősül. Az ezen vagyonelemekre korábban kötött szerződések az abban rögzített feltételek szerint továbbra is hatályban maradnak, a felek külön rendelkezése nélkül.

27. §

(1)

A nem pályaműködtető vagyonkezelő az MNV Zrt.-vel megkötött vagyonkezelési szerződés alapján a pályahálózat hasznosítási jogát a pályahálózat-működtetőnek - a hasznosítási jog átengedésére, fejlesztési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására vonatkozó szerződés keretében ingyenesen átengedi. A nem pályaműködtető vagyonkezelő a vagyonkezelt vagyonra vonatkozó indokolt költségeit és ráfordításait a pályahálózat-működtetőre átháríthatja.

(2)

A nem pályaműködtető vagyonkezelő és az MNV Zrt. közötti vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell a vagyonkezelés keretében átadásra kerülő vagyon rendezésével és a nyilvántartások egységesítésével összefüggésben alkalmazandó eljárásokat, ideértve az egyes vagyoni kimutatások között fellelt eltérések rendezésével és átvezetésével összefüggésben alkalmazandó szabályokat is.

(3)

A legalább többségi állami tulajdonú országos pályahálózat-működtető a Kormány egyedi döntése vagy a közigazgatási szerv megkeresése alapján köteles biztosítani a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló létesítményben (pályaudvar, vasútállomás) közigazgatási szervek számára az ügyintézést nyújtó szervezet elhelyezését, annak akadálymentes megközelítését, az állomás és a távközlési hálózat használatát és üzemeltetését. Az ügyintézés helyszínét biztosító helyiségek igénybevételével és használatával kapcsolatos szabályokról, valamint a helyiség üzemeltetésével kapcsolatos költségek viseléséről az érintett országos pályahálózat-működtető és az érintett közigazgatási szerv szerződésben rendelkezik.

A vasúti közszolgáltatási szerződés tartalmazza:

A vasúti közszolgáltatási szerződés az 1370/2007/EK rendelet 4. cikkében foglaltakon túlmenően tartalmazza:

A vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés az 1370/2007/EK rendelet 4. cikkében foglaltakon túlmenően tartalmazza:

A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSÉRE KÖTÖTT SZERZŐDÉS

28. §

(1)

Az állam képviseletében eljáró miniszter nevében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 21. § (1a) bekezdésében meghatározott országos közlekedésszervező - a miniszter jóváhagyásával és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - legalább ötéves szerződésben kötelezettséget vállal az országos jelentőségű vasútvonalakat tartalmazó vasúti pályahálózat működtetését végző pályahálózat- működtetőnek a pályahálózat működtetésével kapcsolatban felmerült, és a hálózat-hozzáférési díjból, valamint a vasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből nem fedezett, indokoltnak elismert költségei megtérítésére (a továbbiakban: pályaműködtetési szerződés).

(2)

A pályaműködtetési szerződés feltételeit úgy kell meghatározni, hogy

a szokásos üzleti feltételek mellett, ötéves időszakon belül a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetését végző pályahálózat-működtető eredménykimutatásában a hálózathozzáférési díjakból származó bevétel, az egyéb üzleti tevékenységekből származó eredmény, a magánforrásokból származó vissza nem térítendő támogatás és az állami finanszírozás - ideértve az állami előlegfizetéseket is - legalább egyensúlyban legyen a nyílt hozzáférésű pályahálózathoz kapcsolódó kiadásokkal, beleértve a pályahálózat működtetéséhez szükséges felújítások kiadásait is,

b)	a pályahálózat-működtetőt - a vasúti közlekedés biztonságának és a szolgáltatások minőségének fenntartása és javítása mellett - a működtetés költségeinek, illetve a hálózat-hozzáférési díjak csökkentésére ösztönözze,

c)	azok a 3. mellékletben meghatározott feltételeknek megfeleljenek.

d)	a pályaműködtető számára minőségi szint előírásokat, valamint az azok teljesítéséhez kapcsolódó ösztönző rendszert tartalmazzon.

(3)	A pályaműködtetési szerződést naptári évenként - a benne foglaltak teljesítésének értékelésével - felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.

(4)	A felek a szerződés teljes időtartamára szóló érvénnyel előzetesen megállapodnak a szerződés feltételeiben és a pályahálózat-működtető számára finanszírozást biztosító fizetési konstrukcióban.

(5)

A pályaműködtetési szerződésben kell meghatározni az országos jelentőségű vasútvonalakkal kapcsolatos egyéb központi költségvetési támogatás jogcímét és mértékét is. A jogcím lehet:

a)	a vasúti pálya és tartozékai létesítése, fejlesztése, felújítása, megszüntetése,

b)	közlekedéspolitikai célú beruházások,

c)	környezetvédelmi fejlesztés,

d)	kutatás-fejlesztés.

(6)

A pályaműködtetési szerződésnek tartalmaznia kell:

a)	a költségvetési támogatás mértékét,

b)	a támogatás folyósításának jogcímét, ezen belül a vasúti pályára vonatkozóan a vasúti pálya és tartozékai fejlesztésének és felújításának fő irányait és pénzügyi forrásait,

c)	a támogatás folyósításának módját és ütemezését,

d)	a támogatás felhasználásának célját,

e)	az (1) bekezdés szerint megtérítendő indokoltnak elismert költség meghatározásának módját,

f)	a szerződéstől eltérő teljesítés jogkövetkezményeit,

g)	a támogatás felhasználásával való elszámolás és a felhasználás ellenőrzésének szabályait, valamint

h)	a 3. mellékletben meghatározott feltételeket.

29. §

(1)	A pályahálózat-működtető üzleti tervének összhangban kell lennie a pályaműködtetési szerződéssel.

(2)

A pályahálózat-működtető az (1) bekezdésben meghatározott szerződés végleges tervezetét a honlapján közzéteszi. A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül a közzétételt követő tizenöt napon belül bárki véleményt nyilváníthat a közzétett tervezetről. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni.

(3)	A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott szerződést a megkötését követő harminc napon belül a pályahálózat-működtető a honlapján közzéteszi.

(5)

A pályahálózat-működtető a tulajdonában és üzemeltetésében lévő eszközökről nyilvántartást készít, amely alapján felmérhető az ezen eszközök javításához vagy cseréjéhez szükséges finanszírozás nagysága. A nyilvántartásban rögzíteni kell a pályahálózat felújítására és korszerűsítésére fordított kiadások részleteit is.

(6)

A vasúti pályaműködtető által üzemeltetett, az utazóközönség számára nyitva álló helyiségben vagy épületben talált dolog értékesítése helyett - ha az értékesítés annak várható költségei és bevételei miatt nem észszerű - a vasúti pályaműködtető a talált dolgot felhasználhatja, vagy közérdekű célra felajánlhatja, illetve ilyen célra fordíthatja.

29/A. §

A magyar állam a pályahálózat-működtetőnek - az EUMSZ 93., 107. és 108. cikkének tiszteletben tartásával - a pályahálózat-működtetői feladatokkal, a pályahálózat méretével és a pénzügyi szükségletekkel összhangban lévő finanszírozást biztosíthat elsősorban új beruházások fedezése céljából. E beruházásokat a közvetlen állami finanszírozástól eltérő eszközök révén is finanszírozzák. Az ilyen finanszírozás esetén a pályahálózat-működtető pénzügyi egyensúlyára vonatkozó rendelkezéseket be kell tartani.

HATÁRFORGALMI EGYEZMÉNYEK

29/B. §

(1)	A határforgalmi egyezmények nem tartalmazhatnak olyan rendelkezéseket, amelyek a vállalkozó vasúti társaságok közötti hátrányos megkülönböztetésre vezetnek, vagy amelyek korlátozzák a vállalkozó vasúti társaságoknak a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos szabadságát.

(2)

A nem tagállam szomszédos állam esetében a hatályos határforgalmi egyezmény módosítására vagy új határforgalmi egyezmény megkötésére irányuló tárgyalás megkezdése, valamint a módosítás vagy az új határforgalmi egyezmény aláírása előtt a miniszter - az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás sérelme nélkül - értesíti a Bizottságot.

(3)

Ha a (2) bekezdés szerinti értesítés Bizottsághoz történő érkezését követő két hónapon belül a Bizottság arról értesíti Magyarországot, hogy a tárgyalások veszélyeztethetik az érintett harmadik országokkal folyamatban lévő uniós tárgyalások céljait, vagy azok előreláthatóan az uniós joggal összeegyeztethetetlen megállapodáshoz vezetnek, akkor a tárgyalásokat haladéktalanul be kell fejezni.

(4)	A miniszter a tárgyalásokról, azok eredményéről az egyes tárgyalási szakaszokat követően tájékoztatja a Bizottságot. A miniszter felkérheti a Bizottságot, hogy megfigyelők útján vegyen részt a tárgyalásokon.

(5)

Ha a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján felhatalmazza Magyarországot, hogy ideiglenesen harmadik országokkal új vagy felülvizsgált határforgalmi egyezményeket alkalmazzon vagy ilyen megállapodásokat kössön, akkor a határforgalmi egyezménynek összhangban kell lennie az uniós joggal, és nem veszélyezteti az Unió közlekedéspolitikája tárgyát és célját.

AZ EUROFIMA FINANSZÍROZÁS

29/C. §

(1)

A magyar állam kezesként felel a közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak, vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére szolgáló, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott finanszírozásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért, ha a Kormány nyilvános határozatában jóváhagyja a vasúti társaság forrásbevonását.

(2)	Az állami kezességért fizetendő, az uniós állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt az uniós állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességvállalási díj mértékét a Kormány állapítja meg az (1) bekezdés szerinti nyilvános határozatában.

(3)

Az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság az állami kezesség mellett az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott gördülőállomány-finanszírozás esetében további fedezet előírására, valamint a hitelcél teljesítésének vizsgálatára nem köteles.

(4)	Az (1) bekezdés szerinti állami kezesség melletti forrásbevonás éves keretét a költségvetési törvényben kell meghatározni.

IX. FEJEZET
A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGA

NEMZETI VASÚTBIZTONSÁGI SZABÁLYOK

NEMZETI SZABÁLYOK, NEMZETI ELŐÍRÁSOK ÉS NEMZETI AJÁNLÁSOK

30. §

(1)

A nemzeti szabályok és a nemzeti előírások

a)	jogszabályban,

b)	a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a közlekedési hatóság által közzétett vasúti műszaki előírásokban kerülnek meghatározásra.

(2)

A vasútbiztonságot érintően a Bizottságnak és az Ügynökségnek bejelentett nemzeti szabályoknak meg kell felelniük az alábbi együttes feltételeknek:

a következő tárgykörök valamelyikére vonatkoznak

aa)	a meglévő nemzeti biztonsági célokra és biztonsági módszerekre vonatkozó szabályok;

ab)	a vasúti társaságok biztonságirányítási rendszereinek követelményeire és biztonsági tanúsítására vonatkozó szabályok;

ac)	a vasúti hálózatra vonatkozó közös üzemeltetési szabályok, amelyek még nem tartoznak az átjárhatósági műszaki előírások hatálya alá, beleértve a forgalomirányító és jelző-rendszerre vonatkozó szabályokat is;

ad)	a kiegészítő belső üzemeltetési szabályokra vonatkozó követelményeket meghatározó szabályok, amelyeket a pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok határoznak meg;

ae)	a biztonság szempontjából elengedhetetlen feladatokat ellátó személyzetre vonatkozó szabályok, ideértve a felvételi követelményeket, az orvosi alkalmasságot, a szakképzést és engedélyezést, amennyiben azokat nem szabályozzák az átjárhatósági műszaki előírások;

af)	a balesetek és a váratlan események kivizsgálására vonatkozó szabályok;

b)	megfelelnek az európai uniós jogszabályoknak, különös tekintettel az ÁME-kre, a közös biztonsági célokra és a közös biztonsági módszerekre; és

c)	nem vezetnek önkényes megkülönböztetéshez vagy a tagállamok közötti vasúti árufuvarozás és személyszállítás burkolt korlátozásához.

(3)

A vasútbiztonságot érintően abban az esetben fogadható el új nemzeti szabály:

a)	ha bizonyos meglévő biztonsági módszerekre vonatkozó szabályokra nem terjed ki a közös biztonsági módszerek hatálya;

b)	ha a vasúti hálózatra vonatkozó üzemeltetési szabályok még nem tartoznak az ÁME-k hatálya alá;

c)	sürgős megelőző intézkedésként, különösen balesetet vagy váratlan eseményt követően;

d)	ha egy korábban már bejelentett szabályt felül kell vizsgálni; vagy

e)	ha a biztonság szempontjából elengedhetetlen feladatokat ellátó személyzetre vonatkozó szabályok - ideértve a felvételi követelményeket, a fizikai és pszichológiai alkalmasságot és a szakképzést - még nem tartoznak az ÁME-k sem a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá.

(4)

A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelmények végrehajtására vonatkozóan a Bizottság és az Ügynökség részére bejelentett nemzeti szabály és az ennek való megfelelés nemzeti szinten elfogadható módja a következő esetekre vonatkozhat:

a)	olyan esetre, amelynél az ÁME-k nem térnek ki vagy nem térnek ki maradéktalanul az alapvető követelményeknek megfelelő aspektusokra, beleértve a nyitott kérdéseket is,

b)	olyan esetre, amelynél egy vagy több ÁME valamely része vagy egésze tekintetében az alkalmazás alóli mentesülés bejelentése megtörtént,

c)	olyan különleges esetre, amelynél a vonatkozó ÁME-ben nem szereplő műszaki szabályok alkalmazása válik szükségessé,

d)	olyan esetre, amelynél olyan meglévő rendszerek meghatározására alkalmazott nemzeti szabály alkalmazása válik szükségessé, amelynek célja, hogy értékelje a járműnek a hálózattal való műszaki összeegyeztethetőségét,

e)	az ÁME-k hatályán kívül eső hálózatok és járművek esetére,

f)	olyan esetre, amelynél sürgős ideiglenes megelőző intézkedésekre van szükség, különösen balesetet követően.

(5)

A (4) bekezdésben foglalt eseteken túl a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelmények végrehajtására és az ennek való megfelelés nemzeti szinten elfogadható módjára vonatkozó új nemzeti szabályt a következő esetben lehet meghatározni:

a)	ha egy ÁME nem felel meg maradéktalanul az alapvető követelményeknek, vagy

b)	sürgős megelőző intézkedésként, különösen balesetet vagy váratlan eseményt követően.

(6)

A (7)-(8) bekezdésben meghatározott eset kivételével

a)	új nemzeti szabály bevezetése esetén,

b)	a nemzeti szabály módosításakor,

c)	az ÁME alkalmazása alóli mentesülés iránti kérelem benyújtásával egy időben, vagy

d)	ha az érintett ÁME közzététele vagy felülvizsgálata nyomán a nemzeti szabályt hatályon kívül kell helyezni

a közlekedési hatóság a nemzeti szabály vagy annak hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezés tervezetét - vasúti műszaki bizottság által kiadott vasúti műszaki előírás esetében a közlekedési hatóság 80. § (1) bekezdés g) pontja szerinti vizsgálatát követően - az Ügynökség által működtetett informatikai rendszer útján megküldi a Bizottságnak és az Ügynökségnek, és ismerteti bevezetésének vagy hatályon kívül helyezésének indokait.

(7)	Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a közlekedési hatóság a már kihirdetett nemzeti szabályt küldi meg az Ügynökség által működtetett informatikai rendszer útján a Bizottságnak és az Ügynökségnek, és ismerteti a bevezetésének indokait.

(8)	Ha a vasút-villamosra vonatkozóan nincs hatályban átjárhatósági műszaki előírás, a rá vonatkozó nemzeti szabályokat úgy kell megalkotni, hogy biztosítsák a vasút-villamosnak a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló rendeletben meghatározott alapvető követelményeknek történő megfelelését.

(9)	A helyi jellegű szabályt és korlátozást megállapító, az infrastruktúra-nyilvántartásban feltüntetésre került nemzeti szabály esetében a (6)-(7) bekezdést nem kell alkalmazni.

(10)	Ha az Ügynökség az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke szerinti vizsgálata után a kihirdetett nemzeti szabály módosítását vagy hatályon kívül helyezését kéri, a közlekedési hatóság haladéktalanul intézkedik a nemzeti szabály módosítása vagy hatályon kívül helyezése iránt.

(11)

Az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke szerinti vizsgálata során az Ügynökség és a Bizottság által elfogadott és ezt követően kihirdetett új nemzeti szabályt a közlekedési hatóság az Ügynökség által működtetett informatikai rendszer útján megküldi a Bizottságnak és az Ügynökségnek.

(12)

A jogszabályokban - valamint az uniós vasúti rendszer részét képező vasúti pályahálózatot működtető vagy azon közlekedő vasúti társaság esetén az egyéb nemzeti szabályokban - meghatározott keretek között a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő vasúti társasági előírásokat a vasúti társaság biztonsági szabályzatban állapítja meg. A biztonsági szabályzatot a közlekedési hatóság hagyja jóvá.

(13)

A bejelentett nemzeti szabályokra nem vonatkozik az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló kormányrendelet szerinti értesítési eljárás.

30/A. §

(1)

A vasúti jármű tervezése, gyártása, átalakítása, típusvizsgálata, üzembe helyezését és forgalomba adását megelőző vizsgálata, üzembe helyezése, forgalomba helyezése, karbantartása, üzemeltetése, valamint használata során betartandó műszaki követelményekre vonatkozó szabályok a vasúti jármű tervezésének, gyártásának, átalakításának, valamint használata során betartandó műszaki és üzemeltetési követelményeknek részletes műszaki szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

(2)

A vasúti pálya és tartozékai tervezése, építése, kivitelezése, üzembe helyezését megelőző vizsgálata, üzembe helyezése, karbantartása, fenntartásával kapcsolatos vizsgálata, valamint üzemeltetése során betartandó műszaki követelményekre vonatkozó szabályok a vasúti pálya és tartozékai tervezése, építése, kivitelezése, üzembe helyezését megelőző vizsgálata, üzembe helyezése, karbantartása, fenntartásával kapcsolatos vizsgálata, valamint üzemeltetése során betartandó műszaki követelmények szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

(3)

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott vasúti munkavállalók képzése, oktatása, vizsgáztatása során alkalmazható szimulációs eszközök tervezésére, vizsgálatára, alkalmazhatóságára, üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó műszaki követelményeket a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott vasúti munkavállalók képzése, oktatása, vizsgáztatása során alkalmazható szimulációs eszközök tervezése, vizsgálata, alkalmazhatósága, üzemeltetése, karbantartása vonatkozó műszaki követelmények szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

(4)

A vasúti forgalom lebonyolításával összefüggő alapvető szabályokat, a forgalomban részt vevő vonatok terhelésére, összeállítására, megfékezettségére, a kötelezően elvégzendő vizsgálatokra vonatkozó szabályokat a vasúti forgalom lebonyolításával összefüggő alapvető szabályokról, a forgalomban részt vevő vonatok terhelésének, összeállításának, megfékezettségének, a kötelezően elvégzendő vizsgálatoknak a szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

(5)

A (4) bekezdés szerinti vasúti műszaki előírásokban meghatározott tárgykörökben és keretek között a vasúti forgalom operatív lebonyolításával összefüggő folyamatokat a vasúti pályahálózat működtetője biztonságirányítási rendszerébe illeszkedő szabályzatokban (a továbbiakban: hálózati forgalmi szabályzatok) állapítja meg. A hálózati forgalmi szabályzatokat a pályahálózat-működtető a közlekedési hatóságnak megküldi.

(6)

A vasúti rendszer, a vasúti alrendszer és rendszerelem bevezetésével, módosításával és üzemeltetésével kapcsolatos kockázati besorolások rangsorolására, a kockázatértékelés módszertanára, a biztonságintegritás szintjére vonatkozó nemzeti értékek meghatározására és a rendelkezésre állással kapcsolatos követelményeket a vasúti rendszer, a vasúti alrendszer és rendszerelem bevezetésével, módosításával és üzemeltetésével kapcsolatos kockázati besorolások rangsorolására, a kockázatértékelés módszertanára, a biztonságintegritás szintjére vonatkozó nemzeti értékek meghatározására és a rendelkezésre állással kapcsolatos követelmények műszaki szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

(7)

Az utasok biztonságát szolgáló védelmi rendszerek tervezésére, karbantartására és üzemeltetésére vonatkozó követelményeket az utasok biztonságát szolgáló védelmi rendszerek tervezésére, karbantartására és üzemeltetésére vonatkozó követelmények műszaki szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁVAL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

31. §

(1)

A vasúti pályahálózat működtetője a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékait, a vasúti üzemi létesítményeket, a vállalkozó vasúti társaság az általa üzemben tartott vasúti járműveket köteles üzembiztos állapotban tartani. A vasúti pályahálózat működtetője, valamint a vasúti pályahálózatot használó vállalkozó vasúti társaságok és a fejlesztési közreműködő a vasúti közlekedés biztonságának fenntartása érdekében együttműködésre kötelesek.

(1a)

A karbantartásért felelős szervezetek, a gyártók, a fejlesztési közreműködők, a karbantartási szolgáltatók, az üzembentartók, a szolgáltatók, az ajánlatkérők, a fuvarozók, a feladók, a címzettek, a berakodók, a kirakodók, a töltők és a lefejtők

a)	egymással és más szereplőkkel együttműködve intézkedéseket tesznek a tevékenységük során feltárt kockázatok kezelésére,

biztosítják, hogy az általuk szállított alrendszerek, tartozékok és berendezések, valamint az általuk nyújtott szolgáltatások megfeleljenek az előírt követelményeknek és használati feltételeknek annak érdekében, hogy az érintett vállalkozó vasúti társaság és a pályahálózat-működtető biztonságosan tudja üzemeltetni azokat.

(1b)

A vállalkozó vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők

a)	egymással és más szereplőkkel együttműködve megteszik a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket,

b)	a biztonságirányítási rendszereikben figyelembe veszik a vasúti piaci szereplők és a harmadik felek tevékenységével összefüggő kockázatokat,

c)	szerződésben állapodnak meg az (1a) bekezdésben megjelölt vasúti piaci szereplőkkel, hogy azok kockázatkezelési intézkedéseket hajtsanak végre, és

d)	gondoskodnak arról, hogy az alvállalkozóik kockázatkezelési intézkedéseket hajtsanak végre a közös biztonsági módszerek alkalmazása révén.

(1c)

Ha a vállalkozó vasúti társaság, a pályahálózat-működtető, vagy az (1a) bekezdésben említett valamely szereplő a műszaki berendezéseknek - beleértve azok szerkezeti alrendszereit is - a hiányosságával, nem megfelelő kivitelezésével vagy üzemzavarával összefüggésben biztonsági kockázatot észlel, vagy ilyen kockázatról kap tájékoztatást, a hatáskörén belül:

a)	megteszi a szükséges korrekciós intézkedéseket az észlelt biztonsági kockázat kezelésére,

b)	e kockázatokról értesíti a többi érintett felet annak érdekében, hogy azok megtehessenek minden olyan korrekciós intézkedést, amely a vasúti rendszer biztonsági teljesítményének folyamatos fenntartásához szükséges.

(1d)

Ha az (1a) bekezdésben meghatározott szervezetek részéről az (1a)-(1c) bekezdésekben meghatározott kockázatelemzés elvégzése vagy kockázatkezelési intézkedés végrehajtása szükséges, ezeket a kijelölő hatóság engedélyével rendelkező kockázatértékelő szervezet értékeli. A kockázatkezelési intézkedés csak a kockázatértékelő szervezet jóváhagyása után hajtható végre.

(1e)

A vasúti járműveknek a vállalkozó vasúti társaságok közötti cseréje esetén minden érintett megosztja a többi érintettel a működés biztonsága szempontjából lényeges információkat, így különösen az érintett jármű állapotára és üzemi előzményeire, a nyomonkövethetőség céljából a karbantartási nyilvántartás egyes elemeire, a rakodási műveletek nyomonkövethetőségére és a fuvarlevelekre vonatkozóan.

(2)

A vasúti közlekedés biztonsága érdekében

a)	a pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a veszélyhelyzet esetén köteles a veszélyhelyzetre az érintetteket figyelmeztetni,

b)	a vasúti pályahálózat működtetője - a veszélyhelyzet megszűnéséig - jogosult a veszélyeztetett vasúti pályának, illetve pályaszakasznak a lezárására, továbbá az adott pályaszakaszra kiadott menetvonalak visszavonására, a közúti átjárót érintő lezárás esetén a közút kezelőjének értesítése mellett,

c)	a vasút területét igénybe vevő, illetve a vasút területén tartózkodó személyeknek az ott érvényben lévő biztonsági rendelkezéseket és szabályokat meg kell tartaniuk.

(3)

A pályahálózat-működtető a vasúti közlekedés műszaki hiba vagy baleset miatti zavara esetén köteles minden szükséges intézkedést megtenni a zavar előtti állapot visszaállítása érdekében. E célból vészhelyzeti tervet kell kidolgoznia, amelyben felsorolja a zavar esetén értesítendő szerveket. A határokon átnyúló közlekedést potenciálisan befolyásoló zavar esetén a pályahálózat-működtetőnek minden lényeges információt meg kell osztania azokkal a pályahálózat-működtetőkkel, amelyek hálózatát és közlekedését az adott zavar érintheti. Az érintett pályahálózat-működtetőknek együtt kell működniük a határokon átnyúló forgalom helyreállítása céljából.

(4)

A vasutat keresztező vagy megközelítő út, vezeték, légijármű leszálló-pálya, illetve egyéb építmény (pl. közvilágítás, reklám, közúti jelzőlámpák) létesítéséhez, átalakításához vagy megszüntetéséhez, a terep szintjét megváltoztató földmunka és fásítás, illetve bányászati tevékenység végzéséhez - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a vasúti pályahálózat működtetőjének hozzájárulása is szükséges.

(5)	A vasúti társaság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör betöltésére a jogszabály által előírt képesítéssel és szaktudással rendelkező személyt köteles alkalmazni.

(6)

A bejelentett szervezet részt vesz a Bizottság által létrehozott bejelentett szervezetek ágazati csoportjában. A pálya menti vagy a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek tekintetében bejelentett szervezet ezen kívül részt vesz az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikkében említett munkacsoport tevékenységében és követi a munkacsoport tevékenysége nyomán kidolgozott iránymutatásokat.

(7)	A bejelentett szervezet az Ügynökség részre megküldi az alrendszerek EK-hitelesítési tanúsítványait, valamint a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek EK-megfelelőségi tanúsítványait és EK-alkalmazhatósági tanúsítványait.

(8)

Az ÁME-vel érintetten megvalósuló és előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projektekről

a)	a vasúti társaság,

b)	a fejlesztési közreműködő, valamint

c)	a GSM-R fejlesztő az ÁME hatálybalépését követő 30 napon belül írásban tájékoztatja a közlekedési hatóságot.

BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

32. §

(1)	A pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően köteles biztonságirányítási rendszert létrehozni.

(2)	A pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos biztosításához szükséges üzemi követelményeket, valamint a biztonsági intézkedéseket belső szabályzatában határozza meg.

(3)	A pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a biztonságirányítási rendszer működéséről - külön jogszabályban meghatározottak szerint - évente biztonsági jelentést nyújt be a közlekedési hatósághoz.

BIZTONSÁGI SZERVEZET

32/A. §

(1)

A vasúti közlekedés biztonsága érdekében a vasúti társaság vezetője közvetlen irányításában biztonsági szervezetet tart fenn. A vasúti társaság a biztonsági szervezet működtetésére más vasúti társasággal szerződést köthet. A biztonsági szervezettel rendelkező vasúti társaságok a biztonsági szervezetük feladatainak hatékony ellátása érdekében együttműködési szerződést köthetnek.

(2)	Az országos vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság a biztonsági szervezetet maga működteti.

(3)	A vasúti társaság a biztonsági szervezet feladatait a biztonságirányítási rendszerben látja el. Egységes biztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély megszerzésére nem kötelezett vasúti társaság esetében a biztonsági szervezet feladatait a vasútüzem-vezető is elláthatja.

(4)

Amennyiben a biztonsági szervezet a biztonságirányítási rendszer részét képezi,