Hatályos állapot
Közlönyállapot
2013.07.12. - 2013.07.12.
2013.07.13. - 2013.07.13.
2013.07.14. - 2013.08.26.
2013.08.27. - 2013.08.31.
2013.09.01. - 2013.09.30.
2013.10.01. - 2013.10.31.
2013.11.01. - 2013.11.29.
2013.11.30. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.02.19.
2014.02.20. - 2014.07.03.
2014.07.04. - 2014.09.29.
2014.09.30. - 2014.12.23.
2014.12.24. - 2014.12.30.
2014.12.31. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2016.06.08.
2016.06.09. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2017.07.31.
2017.08.01. - 2017.12.27.
2017.12.28. - 2017.12.30.
2017.12.31. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.06.30.
2018.07.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2013. évi CXXXV. törvény

a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról

PREAMBULUM
Szükséges a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, mivel a szektor tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes.
A Magyar Állam az állami vagyon terhére a 2007. évi CCVI. törvényben foglaltak alapján kormányhatározatban állapította meg a takarékszövetkezeti szektor átalakításához elvben minimálisan rendelkezésre álló összeget. A szektor átalakítására ténylegesen fordított összeg azonban a nemzetközi kötelezettségek miatt nem haladhatja meg azt az összeget, ami egy piaci befektetőnek is megfelelő ellenérték lenne hasonló helyzetben a Magyar Állam által a szektorban szerzett jogok és pozíció ellenértékeként.
Bár a Magyar Állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, azt a szektor átalakítására, professzionalizálására, és átszervezésére fordítja, és az így feljavított és megerősített szektorban pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja.

PREAMBULUM
Szükséges a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, mivel a szektor tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes.
A Magyar Állam az állami vagyon terhére a 2007. évi CCVI. törvényben foglaltak alapján kormányhatározatban állapította meg a takarékszövetkezeti szektor átalakításához elvben minimálisan rendelkezésre álló összeget. A szektor átalakítására ténylegesen fordított összeg azonban a nemzetközi kötelezettségek miatt nem haladhatja meg azt az összeget, ami egy piaci befektetőnek is megfelelő ellenérték lenne hasonló helyzetben a Magyar Állam által a szektorban szerzett jogok és pozíció ellenértékeként.
Bár a Magyar Állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, azt a szektor átalakítására, professzionalizálására, és átszervezésére fordítja, és az így feljavított és megerősített szektorban pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja.
A törvény célja a törvényben leírt részvénytársasági és szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézetek számára egységes és átlátható jogi keretek biztosítása, arra is tekintettel, hogy a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézetek működésére vonatkozó szabályok a jogszabályalkotást megelőzően több jogszabályban szétszórva, részben egymással ellentétes megfogalmazással, gyakran egymásnak ellentmondó módon kerültek szabályozásra.
A törvény személyi hatálya a törvényben meghatározott szövetkezeti hitelintézetekre, azaz a takarékszövetkezetekre, a hitelszövetkezetekre és a törvényben meghatározott olyan más hitelintézetekre terjed ki, amelyek a törvény hatálybalépését megelőzően bármikor szövetkezeti formában működtek és szövetkezetből alakultak a törvény hatálybalépése előtt részvénytársasággá, de takarékszövetkezeti kötődésüket nem veszítették el, amit az is jelez, hogy továbbra is takarékszövetkezeti érdekvédelmi szervezet tagjaként működtek.

PREAMBULUM
Szükséges a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, mivel a szektor tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes.
A Magyar Állam az állami vagyon terhére a 2007. évi CCVI. törvényben foglaltak alapján kormányhatározatban állapította meg a takarékszövetkezeti szektor átalakításához elvben minimálisan rendelkezésre álló összeget. A szektor átalakítására ténylegesen fordított összeg azonban a nemzetközi kötelezettségek miatt nem haladhatja meg azt az összeget, ami egy piaci befektetőnek is megfelelő ellenérték lenne hasonló helyzetben a Magyar Állam által a szektorban szerzett jogok és pozíció ellenértékeként.
Bár a Magyar Állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, azt a szektor átalakítására, professzionalizálására, és átszervezésére fordítja, és az így feljavított és megerősített szektorban pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja.
A törvény célja a törvényben leírt részvénytársasági és szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézetek számára egységes és átlátható jogi keretek biztosítása, arra is tekintettel, hogy a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézetek működésére vonatkozó szabályok a jogszabályalkotást megelőzően több jogszabályban szétszórva, részben egymással ellentétes megfogalmazással, gyakran egymásnak ellentmondó módon kerültek szabályozásra.
A törvény személyi hatálya az Integrációs Szervezetre, a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjára, a Központi Bankra, a törvényben meghatározott szövetkezeti hitelintézetekre, és a törvényben meghatározott olyan más hitelintézetekre – és ezek tulajdonosaira – terjed ki, amelyek a törvény hatálybalépését megelőzően bármikor szövetkezeti formában működtek és szövetkezetből alakultak a törvény hatálybalépése előtt részvénytársasággá, de takarékszövetkezeti kötődésüket nem veszítették el, amit az is jelez, hogy továbbra is takarékszövetkezeti érdekvédelmi szervezet tagjaként működtek.

1. §
(1) Fogalmak
A jelen törvény és a törvény mellékleteinek és a Takarékbank Zrt. elfogadandó alapszabályának alkalmazásában

a) „B” sorozatú elsőbbségi részvény: a Takarékbank Zrt. által a jelen törvény hatálybalépése előtt kibocsátott, dematerializált, speciális jogokat biztosító szavazatelsőbbségi részvény;
b) „C” sorozatú elsőbbségi részvény: a Takarékbank Zrt. által kibocsátandó új, névre szóló, dematerializált speciális jogokat biztosító szavazatelsőbbségi részvény, amelynek összesített névértéke a teljes sorozat tekintetében 320 000 forint, a 160 db részvény névértéke pedig egyenként 2000 forint;
c) Előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozat: a Gt. 255. § (3) bekezdés szerinti kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat, amely tartalmában e törvény rendelkezéseinek is megfelel.
d) Felügyelet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete;
d) Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank;
e) Folyamatban lévő engedélykérelemmel rendelkező hitelintézet: jelen törvény elfogadásáig a nem takarékszövetkezeti hitelintézetté alakulás iránt a Felügyeletnek kérelmet benyújtott szövetkezeti hitelintézet, amely 2013. december 31-ig a Felügyelet engedélye alapján nem takarékszövetkezeti hitelintézetté alakult és e törvény hatályba lépését követő 100 napon belül már nem tagja az Integrációs Szervezetnek illetve az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA intézményvédelmi alapok egyikének sem.
f) hitelezési mutatója rossz: nem teljesítő (90 napon túl késedelmes) hiteleinek aránya a teljes hitelállományhoz képest meghaladja a 10 százalékot);
g) HBA: Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja;
h) hitelezési mutatója romlik: nem teljesítő (90 napon túl késedelmes) hiteleinek aránya egy naptári negyedév alatt legalább 1 százalékponttal nőtt;
i) Integrációs Szervezet: a szövetkezeti hitelintézetek Integrációs Szervezete;
j) jegybankképes: olyan értékpapír, amelyet a Magyar Nemzeti Bank által a monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetként határoz meg;
k) jó nevű könyvvizsgáló: pártatlan és megkérdőjelezhetetlen szakmai hírnévvel rendelkező, könyvvizsgálattal illetőleg cégértékeléssel főtevékenységként foglalkozó, pénzintézetek könyvvizsgálatára jogosult, nemzetközileg is elismert szakmai reputációval rendelkező szervezet;
k) könyvvizsgáló: könyvvizsgálattal főtevékenységként foglalkozó, pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég;
l) kormánybiztos: az 1554/2012. (XII. 5.) számú kormányhatározatban a hazai illetve szövetkezeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos;
m) likvid eszköz-állomány: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú mellékletében ilyen néven meghatározott eszközök állománya;
m) likvid eszköz-állomány: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdés 80. pontjában ilyen néven meghatározott eszközök állománya;
n) likvid vagyon: a likvid eszközök összessége;
o) Magyar Posta: a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság és - függetlenül annak tulajdonosi körétől - minden olyan gazdasági társaság, amelyben e törvény hatálybalépése után - közvetlenül vagy közvetve - a Magyar Posta Zrt. tulajdont szerzett vagy tulajdonnal rendelkezik;
p) MFB: a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és - függetlenül annak tulajdonosi körétől - minden olyan gazdasági társaság, amelyben e törvény hatálybalépése után - közvetlenül vagy közvetve - a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tulajdont szerzett vagy tulajdonnal rendelkezik;
q) Önkéntes Takarékszövetkezeti intézményvédelmi alapok: az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (a továbbiakban: OTIVA), a Regionális Pénzintézetek Pénzügyi Alapja (a továbbiakban: REPIVA) és a Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA);
r) Sikertelen engedélykérelmet benyújtott hitelintézet: olyan Folyamatban lévő engedélykérelemmel rendelkező hitelintézet, amely 2013. december 31-ig nem szerzi meg a Felügyelet engedélyét, vagy amely nem tett eleget e törvény 19. § (11) bekezdésének 2. mondatába foglalt kötelezettségének illetve az a Folyamatban lévő engedélykérelemmel rendelkező hitelintézet, amelyik e törvény hatályba lépését követő 100 napon belül tagja az Integrációs Szervezetnek illetve az OTIVA-nak, a REPIVA-nak, a HBA-nak és a TAKIVA-nak;
s) szokásos üzletmenet: jelenti azokat az ügyleteket, amelyek összértékben a hitelintézetre vonatkozó nagy kockázat felét nem érik el;
t) szövetkezeti hitelintézet: a takarékszövetkezet, a hitelszövetkezet és minden olyan egyéb hitelintézet is, amelynek működését, vagy amelynek betéteit 2013. január 1-jén Önkéntes takarékszövetkezeti intézményvédelmi alapok valamelyike védte, ideértve a nem szövetkezeti hitelintézeteket is, de ide nem értve a Folyamatban lévő engedélykérelemmel rendelkező hitelintézetet;
u) Takarékbank Zrt.: a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság;
v) Tőkepozíciója rossz: a tőkemegfelelési mutatója nem éri el a Hpt.-ben meghatározott legkisebb mértéket;
v) Tőkepozíciója rossz: nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 92. cikkében meghatározott tőkekövetelményeknek;
w) Tőkepozíciója romlik: a tőkemegfelelési mutatója a tárgyhónapot megelőző három naptári hónap átlagában csökkent;
x) Törzsrészvény: a Takarékbank Zrt. által a jelen törvény hatálybalépése előtt kibocsátott, dematerializált, törzsrészvény;
y) válsághelyzetben van: egy szövetkezeti hitelintézet, amennyiben tőkepozíciói rosszak vagy romlanak, vagy hitelezési mutatói rosszak vagy romlanak vagy nem jogszabályszerűen vagy szabályzatainak megfelelően működik;
z) Vezető tisztségviselő: a Hpt 2. számú mellékletében „Vezető állású személyként” meghatározott személy.
z) Vezető tisztségviselő: a Hpt. 6. § (1) bekezdésének 122. pontjában „vezető állású személyként” meghatározott személy.
(1) E törvény és a Takarékbank Zrt. alapszabályának alkalmazásában
a) „B” sorozatú elsőbbségi részvény: a Takarékbank Zrt. által a jelen törvény hatálybalépése előtt kibocsátott, dematerializált, speciális jogokat biztosító szavazatelsőbbségi részvény;
b) „C” sorozatú elsőbbségi részvény: a Takarékbank Zrt. által kibocsátandó új, névre szóló, dematerializált speciális jogokat biztosító szavazatelsőbbségi részvény, amelynek összesített névértéke a teljes sorozat tekintetében 320 000 forint, a 160 db részvény névértéke pedig egyenként 2000 forint;
c) Előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozat: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:296. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat, amely tartalmában e törvény rendelkezéseinek is megfelel.
d) Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank;
e) Folyamatban lévő engedélykérelemmel rendelkező hitelintézet: jelen törvény elfogadásáig a nem takarékszövetkezeti hitelintézetté alakulás iránt a Felügyeletnek kérelmet benyújtott szövetkezeti hitelintézet, amely 2013. december 31-ig a Felügyelet engedélye alapján nem takarékszövetkezeti hitelintézetté alakult és e törvény hatályba lépését követő 100 napon belül már nem tagja az Integrációs Szervezetnek illetve az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA intézményvédelmi alapok egyikének sem.
f) hitelezési mutatója rossz: nem teljesítő (90 napon túl késedelmes) hiteleinek aránya a teljes hitelállományhoz képest meghaladja a 10 százalékot);
g) HBA: Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja;
h) hitelezési mutatója romlik: nem teljesítő (90 napon túl késedelmes) hiteleinek aránya egy naptári negyedév alatt legalább 1 százalékponttal nőtt;
i) Integrációs Szervezet: a szövetkezeti hitelintézetek Integrációs Szervezete;
j) jegybankképes: olyan értékpapír, amelyet a Magyar Nemzeti Bank által a monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetként határoz meg;
k) könyvvizsgáló: könyvvizsgálattal főtevékenységként foglalkozó, pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég;
l) kormánybiztos: az 1554/2012. (XII. 5.) számú kormányhatározatban a hazai illetve szövetkezeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos;
o) Magyar Posta: a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság és - függetlenül annak tulajdonosi körétől - minden olyan gazdasági társaság, amelyben e törvény hatálybalépése után - közvetlenül vagy közvetve - a Magyar Posta Zrt. tulajdont szerzett vagy tulajdonnal rendelkezik;
p) MFB: a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és - függetlenül annak tulajdonosi körétől - minden olyan gazdasági társaság, amelyben e törvény hatálybalépése után - közvetlenül vagy közvetve - a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tulajdont szerzett vagy tulajdonnal rendelkezik;
q) Önkéntes Takarékszövetkezeti intézményvédelmi alapok: az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (a továbbiakban: OTIVA), a Regionális Pénzintézetek Intézményvédelmi Alapja (a továbbiakban: REPIVA) és a Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA);
s) szokásos üzletmenet: jelenti azokat az ügyleteket, amelyek összértékben a hitelintézetre vonatkozó nagy kockázat felét nem érik el;
t) szövetkezeti hitelintézet: a takarékszövetkezet, a hitelszövetkezet és minden olyan egyéb hitelintézet is, amelynek működését vagy amelynek betéteit 2013. január 1-jén Önkéntes Takarékszövetkezeti intézményvédelmi alapok valamelyike védte, valamint az a hitelintézet is, amelyet a 3. § (2) bekezdésének megfelelően az Integrációs Szervezethez benyújtott csatlakozási kérelme alapján a Takarékbank Zrt. igazgatóságának előzetes egyetértése mellett felvettek az Integrációs Szervezetbe;
u) Takarékbank Zrt.: a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság;
v) Tőkepozíciója rossz: nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 92. cikkében meghatározott tőkekövetelményeknek;
w) Tőkepozíciója romlik: a tőkemegfelelési mutatója a tárgyhónapot megelőző három naptári hónap átlagában csökkent;
x) Törzsrészvény: a Takarékbank Zrt. által a jelen törvény hatálybalépése előtt kibocsátott, dematerializált, törzsrészvény;
y) válsághelyzetben van: egy szövetkezeti hitelintézet, amennyiben tőkepozíciói rosszak vagy romlanak, vagy hitelezési mutatói rosszak vagy romlanak vagy nem jogszabályszerűen vagy szabályzatainak megfelelően működik;
z) Vezető tisztségviselő: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdésének 122. pontjában „vezető állású személyként” meghatározott személy.
(1) E törvény alkalmazásában
a) egységes informatikai rendszer: az Integrációs Szervezet 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség mellett működő tagjai részére a Központi Bank irányításával, az Integrációs Szervezet prudenciális kontrollja mellett összeállított és fejlesztett, a Központi Adatfeldolgozó által üzemeltetett adatbázis és ahhoz kapcsolódó egyedi rendszerek együttese;
c) Előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozat: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:296. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat, amely tartalmában e törvény rendelkezéseinek is megfelel.
d) Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank;
f) hitelezési mutatója rossz: nem teljesítő (90 napon túl késedelmes) hiteleinek aránya a teljes hitelállományhoz képest meghaladja a 10 százalékot);
f) portfolió minősége rossz: a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló jogszabály szerinti nem teljesítő kitettségek aránya a teljes kitettségekhez képest meghaladja a 15 százalékot;
g) HBA: Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja;
h) hitelezési mutatója romlik: nem teljesítő (90 napon túl késedelmes) hiteleinek aránya egy naptári negyedév alatt legalább 1 százalékponttal nőtt;
h) portfolió minősége romlik: a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló jogszabály szerinti nem teljesítő kitettségek aránya a teljes kitettségekhez képest meghaladja a 10 százalékot és egy naptári negyedév alatt legalább 1 százalékponttal nőtt;
i) Integrációs Szervezet: a szövetkezeti hitelintézetek Integrációs Szervezete;
i) Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete vagy Integrációs Szervezet: a szövetkezeti hitelintézet tekintetében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete) 10. cikkében meghatározott központi szerv feladatait ellátó szervezet;
j) jegybankképes: olyan értékpapír, amelyet a Magyar Nemzeti Bank által a monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetként határoz meg;
k) könyvvizsgáló: könyvvizsgálattal főtevékenységként foglalkozó, pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég;
l) Központi Adatfeldolgozó: az egységes informatikai rendszer folyamatos és biztonságos üzemeltetését, valamint fejlesztését az Integrációs Szervezet 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség mellett működő tagjával kötött – a kiszervezésre vonatkozó szabályoknak is megfelelő – megállapodás alapján végző informatikai szolgáltató;
l) Központi Adatfeldolgozó: az egységes informatikai rendszer folyamatos és biztonságos üzemeltetését, valamint fejlesztését az Integrációs Szervezet 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség mellett működő tagjával kötött, – az e törvényben meghatározottak figyelembevételével – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) kiszervezésre vonatkozó szabályainak megfelelő megállapodás alapján végző informatikai szolgáltató;
m) Központi Bank: az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 10. cikkében meghatározott jogi személy feladatait az Integrációs Szervezettel együttesen ellátó hitelintézet;
m) Központi Bank: a szövetkezeti hitelintézet tekintetében az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 10. cikkében meghatározott központi szerv feladatainak ellátásában e törvény felhatalmazása alapján közreműködő hitelintézet;
o) Magyar Posta: a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a tulajdonában álló gazdasági társaság (ideértve a legalább 20%-os tulajdoni részesedést és az ellenőrző befolyást);
p) MFB: a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a tulajdonában álló gazdasági társaság (ideértve a legalább 20%-os tulajdoni részesedést és az ellenőrző befolyást);
q) Önkéntes Takarékszövetkezeti intézményvédelmi alapok: az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (a továbbiakban: OTIVA), a Regionális Pénzintézetek Intézményvédelmi Alapja (a továbbiakban: REPIVA) és a Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA);
r) fő üzletág: a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Szan. tv.) meghatározott fogalom;
t) szövetkezeti hitelintézet: a takarékszövetkezet, a hitelszövetkezet és minden olyan egyéb hitelintézet is, amelynek működését vagy amelynek betéteit 2013. január 1-jén Önkéntes Takarékszövetkezeti intézményvédelmi alapok valamelyike védte, valamint az a hitelintézet is, amelyet a 3. § (2) bekezdésének megfelelően az Integrációs Szervezethez benyújtott csatlakozási kérelme alapján a Központi Bank igazgatóságának előzetes egyetértése, továbbá a Felügyelet előzetes jóváhagyását követően felvettek az Integrációs Szervezetbe;
v) Tőkepozíciója rossz: nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 92. cikkében meghatározott tőkekövetelményeknek;
v) tőkepozíciója rossz: nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 92. cikkében meghatározott tőkekövetelményeknek;
w) Tőkepozíciója romlik: a tőkemegfelelési mutatója a tárgyhónapot megelőző három naptári hónap átlagában csökkent;
w) tőkepozíciója romlik: a tőkemegfelelési mutatója az Integrációs Szervezet által a 17/C. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően előírt minimálisan tartandó szint 20 százalékkal növelt értékénél alacsonyabb és egy naptári negyedév alatt legalább 1 százalékponttal csökkent;
x) veszélyeztető magatartás: a szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank olyan – e törvény alapján kiadott irányelvben meghatározott – tevékenysége vagy mulasztása, amely a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti;
y) válsághelyzetben van: egy szövetkezeti hitelintézet, amennyiben tőkepozíciói rosszak vagy romlanak, vagy hitelezési mutatói rosszak vagy romlanak vagy nem jogszabályszerűen vagy szabályzatainak megfelelően működik;
y) válsághelyzet: az az állapot, amikor egy szövetkezeti hitelintézet
ya) tőkepozíciója vagy portfolió minősége rossz, vagy
yb) tőkepozíciója vagy portfolió minősége romlik;
y) válsághelyzet: az az állapot, amikor egy szövetkezeti hitelintézet
ya) tőkepozíciója rossz, vagy
yb) tőkepozíciója két egymást követő naptári negyedévben romlik;
z) Vezető tisztségviselő: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdésének 122. pontjában „vezető állású személyként” meghatározott személy.
z) Vezető tisztségviselő: a Hpt. 6. § (1) bekezdésének 122. pontjában „vezető állású személyként” meghatározott személy.
(2) A szövetkezeti hitelintézetek hosszú távú prudens működésének intézményi garantálása és a szövetkezeti hitelintézetek szavatoló tőkéjének biztosítása érdekében az e törvényben meghatározottak szerint létrejön a szövetkezeti hitelintézetek integrációja. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának szervei az Integrációs Szervezet és a Takarékbank Zrt. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi bankja a Takarékbank Zrt.
(2) A szövetkezeti hitelintézetek integrációja az 1/A. §-ban meghatározott célok elérése érdekében jön létre és működik. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának szervei az Integrációs Szervezet és a Takarékbank Zrt. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi bankja a Takarékbank Zrt.
(2) A szövetkezeti hitelintézetek integrációja az 1/A. §-ban meghatározott célok elérése érdekében jön létre és működik. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi szerve az Integrációs Szervezet.
(3) A szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet tagja és a Takarékbank Zrt. részvényének megszerzését követően a Takarékbank Zrt. részvényese. A Takarékbank Zrt. az Integrációs Szervezet tagja.
(3) A szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet tagja és a Központi Bank részvényének megszerzését követően a Központi Bank részvényese. A Központi Bank az Integrációs Szervezet tagja, az 575/2013/EU rendelet szerinti kapcsolt intézmény.
(3) A szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet tagja és a Központi Bank részvényének megszerzését követően a Központi Bank részvényese. A Központi Bank az Integrációs Szervezet tagja, az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete szerinti kapcsolt intézmény.
(4) A Takarékbank Zrt. köteles új, az MFB-n kívül az integráció tagjaira egységesen vonatkozó kockázatkezelési szabályzatát a törvény hatályba lépését követő 120 napon belül elfogadni. Az Integrációs Szervezet, a Takarékbank Zrt. és a szövetkezeti hitelintézet az új kockázatkezelési szabályzat Takarékbank Zrt. általi kibocsátását követő 30. nap után keletkezett kötelezettségeikért egyetemlegesen felelnek.
(4) Az Integrációs Szervezet, a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézet egyetemlegesen felelnek egymás valamennyi kötelezettségéért, függetlenül azok keletkezésének időpontjától.
(5) A szövetkezeti hitelintézetek integrációja az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK módosított irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról 3. cikk 1. bekezdése és 3. cikk 2. bekezdése szerint minősül a jelen törvény 1. § (4) bekezdése szerinti új kockázatkezelési szabályzat Takarékbank Zrt. általi kibocsátását követő 30. naptól és így mentesül a fenti irányelv 7. és 11. cikk (1) bekezdésének és az irányelv 9. és 10. cikkei, valamint az irányelv V. cím 2. fejezete 2., 3., 4., 5. és 6. szakaszának, valamint 3. fejezete rendelkezései (illetve az ezeket implementáló magyar jogszabályok rendelkezései) alól, mivel a magára a központi bankra vonatkozó említett rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül a központi bank és a vele kapcsolt szövetkezeti hitelintézetek által együttesen alkotott egységre azok a rendelkezések összevont alapon vonatkoznak. Az integráció megszűnése esetén illetve amennyiben bármilyen okból a szavatoló tőke egyes tagokhoz történő allokációjára lenne szükség, akkor a fenti összeg 50%-át a Takarékbank Zrt.-hez kell allokálni míg a fennmaradó 50%-át a Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek között szétosztja az integráció megszűnését megelőző utolsó lezárt és a könyvvizsgálói jelentéssel ellátott legutóbbi mérlegben szereplő saját tőke összege alapján.
(5) A szövetkezeti hitelintézetek integrációja az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK módosított irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról 3. cikk 1. bekezdése és 3. cikk 2. bekezdése szerint és az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelet 10. cikke szerint minősül a jelen törvény 1. § (4) bekezdése szerinti új kockázatkezelési szabályzat Takarékbank Zrt. általi kibocsátását követő 30. naptól és így mentesül a fenti irányelv 7. és 11. cikk (1) bekezdésének és az irányelv 9. és 10. cikkei, valamint az irányelv V. cím 2. fejezete 2., 3., 4., 5. és 6. szakaszának, valamint 3. fejezete rendelkezései (illetve az ezeket implementáló magyar jogszabályok rendelkezései) és a fenti rendelet második-nyolcadik részében meghatározott követelmények alkalmazása alól, mivel a magára a központi bankra vonatkozó említett rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül a központi bank és a vele kapcsolt szövetkezeti hitelintézetek által együttesen alkotott egységre azok a rendelkezések összevont alapon vonatkoznak. Az integráció megszűnése esetén illetve amennyiben bármilyen okból a szavatoló tőke egyes tagokhoz történő allokációjára lenne szükség, akkor a fenti összeg 50%-át a Takarékbank Zrt.-hez kell allokálni míg a fennmaradó 50%-át a Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek között szétosztja az integráció megszűnését megelőző utolsó lezárt és a könyvvizsgálói jelentéssel ellátott legutóbbi mérlegben szereplő saját tőke összege alapján.
(5) A szövetkezeti hitelintézetek integrációja az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelet 10. cikke szerint minősül, és így mentesül a fenti rendelet második-nyolcadik részében meghatározott követelmények alkalmazása alól, mivel a magára a központi szervre vonatkozó említett rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül a Központi Bank, az Integrációs Szervezet és a vele kapcsolt szövetkezeti hitelintézetek által együttesen alkotott egységre azok a rendelkezések összevont alapon vonatkoznak.
(5) A szövetkezeti hitelintézetek integrációja az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 10. cikke szerinti feltételek teljesülése esetén mentesül e rendelet második–nyolcadik részében meghatározott követelmények egyedi alkalmazása alól. A Központi Bank, az Integrációs Szervezet, valamint a szövetkezeti hitelintézetek a Hpt. szerinti összevont alapú felügyelet alatt állnak.
(5a) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 10. cikke alapján egyedileg mentesített intézmények egymás közötti egyesüléséhez, valamint azok egymás között megvalósuló, a Hpt. 17–17/A. §-a vagy a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 140–141. §-a szerinti állományátruházásához a Felügyelet engedélye nem szükséges.
(5b) A szövetkezeti hitelintézet, illetve a Központi Bank az (5a) bekezdés szerinti állományátruházását köteles előzetesen bejelenteni a Felügyelet felé, megjelölve az állományátruházás időpontját. Az (5a) bekezdés szerinti állományátruházás során a Hpt. állományátruházásra vonatkozó szabályainak alkalmazása tekintetében az állományátruházás bejelentésben megjelölt időpontját kell figyelembe venni az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontja helyett.
(5c) Az Integrációs Szervezet lekötött tartalékának összege, valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjának vagyona a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézet összevont szavatoló tőkéjébe beszámítandó az (5) bekezdésnek megfelelően.
(5d) Az Integrációs Szervezet és a Központi Bank e törvényben meghatározott feladatköreinek ellátása nem érinti a Felügyelet hatásköreinek gyakorlását.
(5e) Az Integrációs Szervezet és a Központi Bank a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjait – az e törvényben meghatározott szabályok szerint – irányítja, tevékenységüket összehangolja.
(6) A Takarékbank Zrt. és a szövetkezeti hitelintézetek a Hpt. értelmében összevont felügyelet alá tartoznak.
(6) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézményekre összeállított konszolidált adatszolgáltatási, nyilvánosságra hozatali és egyéb jogszabályi kötelezettségeket a Központi Bank teljesíti.
(7) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alkalmazása szempontjából együttesen kapcsolt vállalkozásnak minősülnek
a) az Integrációs Szervezet tagjai,
b) a Központi Adatfeldolgozó, feltéve, hogy abban az Integrációs Szervezet, vagy annak tagja a Hpt. szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezik, továbbá
c) azok a szervezetek, amelyben az Integrációs Szervezet, vagy annak tagja többségi befolyással rendelkezik.
1/A. §   E törvény célja:
a) az egyetemlegesség alapján működő vidék bankjának a létrehozása, amelynek egyes tagjai lehetőleg helyi magántulajdonosok és amely központi professzionális irányítással biztosítja a hatékony és méretgazdaságos működést,
b) a szövetkezeti hitelintézetek hosszú távú prudens működésének intézményi biztosítása,
c) a szövetkezeti hitelintézeti szektor professzionalizálása, modernizálása, versenyképessé szervezése,
d) a szövetkezeti hitelintézeti szektor kockázatkezelésének javítása,
e) a szövetkezeti hitelintézeti szektor integrált működésének, az ehhez szükséges infrastruktúrának a biztosítása,
f) az a)-e) pontban foglaltak megvalósítása érdekében a működési szabályzatok egységesítése,
g) a szövetkezeti hitelintézetek intézményvédelmének biztosítása,
h) a hitelintézetekre vonatkozó nemzetközi és európai követelményeknek, jogszabályoknak, szabványoknak, illetve szokványoknak történő megfelelés biztosítása.

I. FEJEZET
AZ INTEGRÁCIÓS SZERVEZET

1. Az Integrációs Szervezet létrejötte, jogállása

2. §
(1) E törvény hatályba lépésének napján létrejön a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (a továbbiakban: Integrációs Szervezet).
(1) E törvény hatályba lépésének napján létrejön az Integrációs Szervezet.
(2) Az Integrációs Szervezet jogi személy.
(3) Az Integrációs Szervezet székhelye Budapest.
(4) Az Integrációs Szervezet kötelező intézményvédelmi szervezet.
(4) Az Integrációs Szervezet kötelező intézményvédelmi szervezet, az e törvényben rögzített feladatain túl más gazdasági tevékenységet nem végez. Az Integrációs Szervezet az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 10. cikke szerinti, a befektetések irányításával kapcsolatos tevékenységét kizárólag e törvény rendelkezéseinek végrehajtása érdekében gyakorolja, amely nem minősül üzletszerű gazdasági tevékenységnek.
(5) Az Integrációs Szervezet igazgatósága fogadja el az Integrációs Szervezet első alapszabályát az e törvény mellékletének megfelelő tartalommal a jelen törvény hatályba lépését követő tíz napon belül. Az Integrációs Szervezet alapszabálya az elfogadásának napjától hatályos. Az Integrációs Szervezet igazgatósága e törvény keretei között és céljainak megvalósítása érdekében jogosult módosítani is az Integrációs Szervezet első alapszabályát, amíg az Integrációs Szervezet első közgyűlése össze nem ül. Az Integrációs Szervezet e törvényben meghatározott első alapszabálya addig marad hatályban, amíg azt az Integrációs Szervezet közgyűlése a 7. § (1) bekezdés a) pont szerinti jogkörével élve hatályon kívül nem helyezi, és új alapszabályt nem fogad el.
(5) Az Integrációs Szervezet alapszabályát az Integrációs Szervezet közgyűlése fogadja el a 20/A. § (8) bekezdése alapján.
(5) Az Integrációs Szervezet alapszabályát az Integrációs Szervezet közgyűlése fogadja el a.
(5) Az Integrációs Szervezet alapszabályát az Integrációs Szervezet közgyűlése fogdja el .
(6) Az Integrációs Szervezet működésével kapcsolatos adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdés e) pontja szerint minősülnek.
(7) Az Integrációs Szervezetre a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. Az Integrációs Szervezet tagja

3. §
(1) Az Integrációs Szervezet tagja a szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt. valamint az MFB.
(1) Az Integrációs Szervezet tagja a szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt., valamint az MFB és az Integrációs Szervezet tagjai közé felvett személy vagy szervezet.
(1) Az Integrációs Szervezet tagja a szövetkezeti hitelintézet, a Központi Bank valamint az MFB és az Integrációs Szervezet tagjai közé felvett személy vagy szervezet.
(2) A szövetkezeti hitelintézet működési engedélye kiadásának feltétele, hogy az a Felügyelet felé igazolja, hogy:
a) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 255. § (3) bekezdése szerinti előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett a Takarékbank Zrt. felé egy darab, kétezer forint névértékű „C” sorozatú elsőbbségi részvény átvételére, és
b) a jelen törvénynek megfelelő, a Takarékbank Zrt. által előzetesen elfogadott mintának megfelelő alapszabályt vagy alapító okiratot fogadott el, és
c) a 19. § (4) bekezdésében írt szövetkezeti hitelintézetek kivételével megfelelő formában nyilatkozott csatlakozási szándékáról az Integrációs Szervezet felé és azt az Integrációs Szervezet visszaigazolta.
(2) Az Integrációs Szervezet azt veheti fel tagjai közé, aki
a) a Ptk. alapján előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett a Takarékbank Zrt. felé egy darab, kétezer forint névértékű „C” sorozatú elsőbbségi részvény átvételére,
a) a Ptk. alapján előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett a Központi Bank felé egy darab, az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott névértékű, fajtájú és sorozatú a Központi Bank által kibocsátott részvény átvételére,
b) az e törvénynek megfelelő, a Takarékbank Zrt. igazgatósága által előzetesen elfogadott mintának megfelelő alapszabályt vagy alapító okiratot fogadott el, és
b) az e törvénynek megfelelő, a Központi Bank igazgatósága által előzetesen elfogadott mintának megfelelő alapszabályt vagy alapító okiratot fogadott el, és
c) a 19. § (4) bekezdésében meghatározott szövetkezeti hitelintézetek kivételével e törvényben előírt formában nyilatkozott csatlakozási szándékáról az Integrációs Szervezet felé, a Takarékbank Zrt. igazgatósága előzetesen egyetért a jelentkező tagként történő felvételével, az Integrációs Szervezet tagfelvételi szabályzatának megfelel és a kérelmet az Integrációs Szervezet igazgatósága határozatban visszaigazolta.
c) a 19. § (4) bekezdésében meghatározott szövetkezeti hitelintézetek kivételével e törvényben előírt formában nyilatkozott csatlakozási szándékáról az Integrációs Szervezet felé, a Központi Bank igazgatósága előzetesen egyetértett a jelentkező tagként történő felvételével, továbbá a Felügyelet előzetes hozzájárulását adta a tagfelvételhez, valamint a jelentkező az Integrációs Szervezet tagfelvételi szabályzatának megfelel és a kérelmet az Integrációs Szervezet igazgatósága határozatban visszaigazolta.
(2) Az Integrációs Szervezet igazgatósága azt veheti fel az Integrációs Szervezet tagjai közé, aki
a) előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett a Központi Bank felé legalább egy darab, az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott névértékű, fajtájú és sorozatú, a Központi Bank által kibocsátott részvény átvételére,
b) az Integrációs Szervezet igazgatósága által előzetesen elfogadott mintának megfelelő alapszabályt vagy alapító okiratot fogadott el,
c) az Integrációs Szervezet által előírt formában nyilatkozott csatlakozási szándékáról az Integrációs Szervezet felé,
d) tagként történő felvételével a Központi Bank igazgatósága előzetesen egyetértett, és a Felügyelet előzetes hozzájárulását adta a tagfelvételhez, valamint
e) az Integrációs Szervezet tagfelvételi szabályzatának megfelel.
(2) Az Integrációs Szervezet közgyűlése azt veheti fel az Integrációs Szervezet tagjai közé, aki
a) előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett a Központi Bank felé legalább egy darab, az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott névértékű, fajtájú és sorozatú, a Központi Bank által kibocsátott részvény átvételére,
b) az Integrációs Szervezet igazgatósága által előzetesen elfogadott mintának megfelelő alapszabályt vagy alapító okiratot fogadott el,
c) az Integrációs Szervezet által előírt formában nyilatkozott csatlakozási szándékáról az Integrációs Szervezet felé,
d) tagként történő felvételével a Központi Bank igazgatósága előzetesen egyetértett, és a Felügyelet előzetes hozzájárulását adta a tagfelvételhez, valamint
e) az Integrációs Szervezet tagfelvételi szabályzatának megfelel.
(3) A szövetkezeti hitelintézet működési engedélye fenntartásának feltétele, hogy a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezeti tagságát folyamatosan fenntartja és a szövetkezeti hitelintézet a Központi Bank legalább egy darab – az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott névértékű, fajtájú és sorozatú – részvényének tulajdonosa.
(4) Az Integrációs Szervezet igazgatósága az Integrációs Szervezethez csatlakozó intézményt átmeneti időtartamra, de legfeljebb két hónapra mentesítheti a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség alól.
(3) A szövetkezeti hitelintézet működési engedélye fenntartásának feltétele, hogy a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezeti tagságát folyamatosan fenntartja és a Takarékbank Zrt. egy darab, kétezer forint névértékű „C” sorozatú elsőbbségi részvényével tulajdonosa.
(3) A szövetkezeti hitelintézet működési engedélye fenntartásának feltétele, hogy a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezeti tagságát folyamatosan fenntartja és a Központi Bank egy darab az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott névértékű, fajtájú és sorozatú részvényének tulajdonosa.

3. Az Integrációs Szervezet vagyona

4. §
(1) Az Integrációs Szervezet induló vagyona az MFB által rendelkezésre bocsátott hozzájárulás, valamint az 5. § alapján jogutódlással szerzett vagyon.
(1) Az Integrációs Szervezet vagyona a számviteli szabályok alapján figyelembe vett saját tőke, amelynek részét képezi különösen a tagok – közvetlenül az Integrációs Szervezet részére rendelkezésre bocsátott – vagyoni hozzájárulása, az Önkéntes Takarékszövetkezeti intézményvédelmi alapok és a HBA jogutódlásával átadásra került vagyon, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja által rendelkezésre bocsátott vagyon, valamint az Integrációs Szervezet gazdálkodásának eredménye.
(2) Az Integrációs Szervezet vagyonához rendelkezésre bocsátott hozzájárulás összege a 11/F. § (9) bekezdésében meghatározott esetben fizethető vissza a vagyoni hozzájárulást rendelkezésre bocsátó tagnak.
(3) Az Integrációs Szervezet tagja – az MFB kivételével – évente tagdíjat fizet az Integrációs Szervezetnek. A tagdíj éves összegét az Integrációs Szervezet közgyűlése állapítja meg, amelynek mértéke nem lehet alacsonyabb, mint a tag kockázattal súlyozott kitettségének 0,1%-a. A tagdíj megfizetésének rendjére vonatkozó részletes szabályokat az Integrációs Szervezet igazgatóságának a felhatalmazása alapján az ügyvezetés is meghatározhatja azzal, hogy az éves tagdíjat a tagdíjfizetésre kötelezettnek negyedévente kell megfizetnie.
(2) Az MFB hozzájárulásának mértéke 1 000 000 000 Ft, azaz egymilliárd forint, amelyet az MFB a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül szolgáltat illetve a törvény hatálybalépését követő 150 napon belül a 20. § (1) szerint az Integrációs Szervezet rendelkezésére bocsátandó összeg.
(2) Az MFB hozzájárulásának mértéke 1 000 000 000 Ft, azaz egymilliárd forint, amelyet az MFB a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül szolgáltat illetve a törvény hatálybalépését követő 150 napon belül az Integrációs Szervezet rendelkezésére bocsátandó összeg.
(3) Az Integrációs Szervezet tagja - az MFB kivételével - évente tagdíjat fizet az Integrációs Szervezetnek. A tagdíj éves mértéke a tag kockázattal súlyozott kitettségének 0,1%-a. A tagdíj megfizetésének rendjét az Integrációs Szervezet igazgatósága szabályzatban határozza meg azzal, hogy az éves tagdíjat a szövetkezeti hitelintézetnek négy egyenlő részletben negyedévente kell megfizetnie.
(3) Az Integrációs Szervezet tagja - az MFB kivételével - évente tagdíjat fizet az Integrációs Szervezetnek. A tagdíj éves mértéke a tag kockázattal súlyozott kitettségének 0,1%-a. A tagdíj megfizetésének rendjét az Integrációs Szervezet igazgatósága szabályzatban határozza meg azzal, hogy az éves tagdíjat a szövetkezeti hitelintézetnek negyedévente kell megfizetnie.
(4) Az Integrációs Szervezet eszközeinek évi átlagos értéke az év egy napján sem lehet kevesebb a szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank Zrt. összesített eszközei értékének 3 százalékánál. Amennyiben az Integrációs Szervezet eszközeinek évi átlagos értéke az előírt határ alá csökkenne, az Integrációs Szervezet igazgatósága dönt az Integrációs Szervezet eszközeinek a feltöltéséről.
(4) Az Integrációs Szervezet eszközeinek évi átlagos értéke az év egy napján sem lehet kevesebb a szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank összesített eszközei értékének 3 százalékánál. Amennyiben az Integrációs Szervezet eszközeinek évi átlagos értéke az előírt határ alá csökkenne, az Integrációs Szervezet igazgatósága dönt az Integrációs Szervezet eszközeinek a feltöltéséről.
(4) Az Integrációs Szervezetnek legalább olyan értékű eszközökkel kell rendelkeznie, amelyek meghaladják a szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank összesített eszközei értékének 3 százalékát.
(4a) A (4) bekezdésben meghatározottaknak történő megfelelést az Integrációs Szervezet havi rendszerességgel ellenőrzi. Ha a havi záró állományi adatok alapján megállapítható, hogy az Integrációs Szervezet eszközeinek értéke a (4) bekezdésben meghatározott érték alá csökken, az Integrációs Szervezet igazgatósága 15 napon belül dönt az Integrációs Szervezet eszközeinek a feltöltéséről.
(5) Az Integrációs Szervezet pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(5) Az Integrációs Szervezet pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel. Az Integrációs Szervezet tagjainak tagsági jogviszonyukra tekintettel és annak arányában az aktuális évi hozam terhére kifizetést teljesíthet az üzleti tervében meghatározott mértékben a vagyon hozadékából.
(5) Az Integrációs Szervezet pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(6) Az Integrációs Szervezet pénzeszközeit a Takarékbank Zrt.-ben helyezi el.
(6) Az Integrációs Szervezet pénzeszközeit a Takarékbank Zrt.-ben vagy annak 100%-os tulajdonában álló leányvállalatainál helyezi el.
(6) Az Integrációs Szervezet pénzeszközeit a Központi Bankban vagy annak 100%-os tulajdonában álló leányvállalatainál helyezi el.
(7) Az Integrációs Szervezet saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági nyereségadó, helyi adó, tranzakciós illeték és egyéb illeték fizetésére nem köteles.
(7) Az Integrációs Szervezet és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Alapja saját vagyona, bevételei, jövedelme és ügyletei után társasági nyereségadó, általános forgalmi adó helyi adó, tranzakciós illeték és egyéb illeték fizetésére nem köteles.
(8) Az Integrációs Szervezet saját tőkéje nem osztható fel, kivéve az Integrációs Szervezet megszűnésekor.
(8) Az Integrációs Szervezet saját tőkéje csak az Integrációs Szervezet megszűnése esetén osztható fel, és abból csak a (2) bekezdésben meghatározott esetben teljesíthető visszafizetés.
(9) Az Integrációs Szervezet saját finanszírozására kötvény kibocsátására jogosult.

4. Az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA megszűnése

5. §   Az e törvény hatályba lépését követő 90. napon megszűnik az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA, jogutódjuk az Integrációs Szervezet a 16. § rendelkezéseiben foglaltak szerint.
5. §   Az e törvény hatályba lépését követő 90. napon megszűnik az OTIVA, a HBA és a TAKIVA, jogutódjuk az Integrációs Szervezet a 16. § rendelkezéseiben foglaltak szerint.
5. §   Az e törvény hatályba lépését követő 90. napon megszűnik az OTIVA, a HBA és a TAKIVA, jogutódjuk az Integrációs Szervezet .
5/A. §   Az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követő 90. napon megszűnik a REPIVA, jogutódja az Integrációs Szervezet a 16. §-ban meghatározottak szerint.

5. Az Integrációs Szervezet szervezete

5.1. A közgyűlés

6. §
(1) Az Integrációs Szervezet közgyűlése a tagok összességéből áll.
(2) A közgyűlés legalább évente egy alkalommal ülésezik, üléseit az Integrációs Szervezet igazgatósága hívja össze.
(2) A közgyűlés legalább évente egy alkalommal ülésezik, üléseit az Integrációs Szervezet igazgatósága hívja össze. A közgyűlés összehívásáról szóló, a napirendi pontokat is tartalmazó meghívót valamennyi tagnak a közgyűlés napját megelőzően legalább 15 nappal meg kell küldeni.
(3) A közgyűlésen minden tag az Integrációs Szervezet részére teljesített vagyoni hozzájárulása arányában rendelkezik szavazati joggal a (4) és az (5) bekezdésekben foglaltakra is tekintettel.
(3) A 8. § (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével a közgyűlésen minden tag az Integrációs Szervezet részére teljesített vagyoni hozzájárulása arányában rendelkezik szavazati joggal a (4) és az (5) bekezdésekben foglaltakra is tekintettel.
(3) A közgyűlés határozatait a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozza meg. A közgyűlésen az MFB-t az Integrációs Szervezeti tagságára tekintettel a szavazatok 51 százaléka illeti meg, az MFB-t megillető szavazatokon felül fennmaradó szavazatok az Integrációs Szervezet további tagjait egymás között egyenlő arányban illetik meg.
(4) A (3) bekezdés tekintetében a szövetkezeti hitelintézet OTIVA, REPIVA, TAKIVA illetve HBA javára teljesített vagyoni hozzájárulását úgy kell tekinteni, hogy azt a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet javára teljesítette.
(5) A (3) bekezdés tekintetében a Magyar Állam OTIVA, REPIVA, TAKIVA illetve a HBA javára teljesített vagyoni hozzájárulását az MFB által teljesített vagyoni hozzájárulásnak kell tekinteni.

5.2. A közgyűlés hatásköre

7. §
(1) A Integrációs Szervezet közgyűlésének a hatáskörébe tartozik
a) a 2. § (5) bekezdésben írt eseten kívül az Integrációs Szervezet alapszabályának elfogadása, ill. módosítása,
b) az Integrációs Szervezet igazgatósága tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
c) az Integrációs Szervezet felügyelő bizottsága tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
d) az Integrációs Szervezet költségvetésének elfogadása,
e) az Integrációs Szervezet éves beszámolójának és költségvetési beszámolójának elfogadása.
7. §   Az Integrációs Szervezet közgyűlésének hatáskörét az Integrációs Szervezet alapszabálya határozza meg.
7. §
(1) Az Integrációs Szervezet közgyűlésének hatáskörébe tartozik:
a) az Integrációs Szervezet alapszabályának megállapítása, elfogadása és módosítása;
b) az igazgatósági tagok megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
c) a felügyelő bizottsági tagok megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az Integrációs Szervezet költségvetésének elfogadása;
d) az Integrációs Szervezet éves tervének elfogadása;
e) az Integrációs Szervezet éves beszámolójának és költségvetési beszámolójának elfogadása.
e) az Integrációs Szervezet éves beszámolójának elfogadása.
f) az Integrációs Szervezet könyvvizsgálójának megválasztása, visszahívása és díjazásának elfogadása.
g) az Integrációs Szervezet tagja által fizetendő tagdíj mértékének megállapítása;
h) döntés az Integrációs Szervezetbe tagként történő felvételről.
(2) Az Integrációs Szervezet alapszabálya az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, további hatásköröket állapíthat meg az Integrációs Szervezet közgyűlésének.

5.3. Az igazgatóság

8. §
(1) Az Integrációs Szervezetet 3 főből álló igazgatóság vezeti. Az igazgatóság tagjai közül legalább 2 fő legalább 3 éven keresztül hitelintézet vezérigazgatója, illetve igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának a tagja volt. Az igazgatóság határozatképes, ha két tagja jelen van, egyebekben ügyrendjét maga állapítja meg.
(2) Az Integrációs Szervezet igazgatósága tagjává nem választható, aki a megválasztás időpontjában vagy az azt megelőző egy éven belül munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt a Felügyelettel.
8. §
(1) Az Integrációs Szervezet irányítását az igazgatóság látja el. Az igazgatóság legalább 3, legfeljebb 5 tagból áll. Az Integrációs Szervezettel munkaviszonyban álló igazgatósági tagok száma nem haladhatja meg a tagok számának a felét.
(1) Az Integrációs Szervezet stratégiai irányítását az igazgatóság látja el. Az igazgatóság legalább 5, legfeljebb 7 tagból áll. Az Integrációs Szervezettel munkaviszonyban álló igazgatósági tagok száma nem haladhatja meg a tagok számának a felét.
(2) Az igazgatóság 3 tagjának – 7 főből álló igazgatóság esetén 4 tagjának – a megválasztásához, és az így megválasztott tag visszahívásához az Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézeti tagjai több mint felének egyetértő szavazata szükséges.
(2) Az igazgatóság 2 tagjának – 5 főből álló igazgatóság esetén 3 tagjának – a megválasztásához, és az így megválasztott tag visszahívásához az Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézeti tagjai több mint felének egyetértő szavazata szükséges.
(3) Az igazgatóság határozatképes, ha a tagok többsége jelen van. Az igazgatóság tagjai közül elnököt választ. Az igazgatóság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az igazgatóság ügyrendjét maga állapítja meg.
(4) Az Integrációs Szervezet igazgatósága tagjává nem választható, akivel szemben a Hpt. 137. § (4) és (5) bekezdésében foglalt valamely kizáró ok fennáll.
(4) Az Integrációs Szervezet igazgatósága tagjává az választható meg, aki
a) megfelel a Hpt. 155. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek, és
b) a pénzügyi vagy a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik, valamint
c) esetében a Hpt. 137. § (4) és (5) bekezdésében foglalt valamely kizáró ok nem áll fenn.
(4a) Az Integrációs Szervezettel munkaviszonyban nem álló igazgatósági taggá nem választható meg, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója az Integrációs Szervezet tagjánál vezető állást tölt be, vagy érdekeltséggel rendelkezik, így különösen, ha tulajdonosi, kötelmi jogviszonyban áll az Integrációs Szervezet bármely tagjával, vagy attól bármilyen formában bevételre vagy díjazásra tesz szert vagy tart igényt.
(5) Az Integrációs Szervezet igazgatósági tagja
a) nem vehet részt az Integrációs Szervezet által történő döntés előkészítésében és meghozatalában, ha annál a tagnál, amelyre a döntés vonatkozik, saját maga vagy közeli hozzátartozója vezető állást tölt be, illetve érdekeltséggel rendelkezik, így különösen, ha tulajdonosi, kötelmi jogviszonyban áll a szövetkezeti hitelintézettel, vagy attól bármilyen formában bevételre vagy díjazásra tesz szert vagy tart igényt;
a) nem vehet részt az Integrációs Szervezet által történő egyedi döntés előkészítésében és meghozatalában, ha annál a tagnál, amelyre az egyedi döntés vonatkozik, saját maga vagy közeli hozzátartozója vezető állást tölt be, illetve érdekeltséggel rendelkezik, így különösen, ha tulajdonosi, kötelmi jogviszonyban áll a szövetkezeti hitelintézettel, vagy attól bármilyen formában bevételre vagy díjazásra tesz szert vagy tart igényt;
b) nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen, illetve közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik;
b) nem vehet részt olyan egyedi döntés előkészítésében és olyan egyedi döntés meghozatalában, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen, illetve közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik;
c) nem vállalhat szerződésből eredő kötelezettséget az Integrációs Szervezettel, kivéve, ha a szerződés megkötéséhez az igazgatóság előzetesen egyhangúlag hozzájárult.
(6) Az Integrációs Szervezet igazgatósági tagja haladéktalanul bejelenti az Integrációs Szervezet igazgatóságának, ha
a) pénzügyi intézménynél igazgatósági taggá, felügyelőbizottsági taggá, vezető tisztségviselővé választják, vagy ilyen tisztségét megszünteti;
b) vállalkozásban befolyásoló részesedést szerez, vagy az ilyen befolyását megszünteti;
c) ellene a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetve külföldön vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt az illetékes hatóság vádat emelt.
c) ellene a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyészség vádat emelt, illetve külföldön vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt az illetékes hatóság vádat emelt.
(7) A (6) bekezdés szerinti bejelentésről az Integrációs Szervezet igazgatósága a közgyűlést annak soron következő ülésén tájékoztatja.

5.3. Az igazgatóság hatásköre

9. §   Az Integrációs Szervezet képviseletében igazgatósága gyakorolja az Integrációs Szervezet e törvényben meghatározott hatásköreit, az Integrációs Szervezet közgyűlésének hatáskörébe tartozó döntések kivételével.
9. §
(1) Az igazgatóság ellátja azokat az Integrációs Szervezet részére meghatározott feladatokat is, amelyeket e törvény nem rendel az Integrációs Szervezet közgyűlésének, illetve ügyvezetésének hatáskörébe.
(2) Az igazgatóság feladata:
a) a közgyűlés elé terjeszti az Integrációs Szervezet éves költségvetési tervét, továbbá az Integrációs Szervezet előző évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót;
a) a közgyűlés elé terjeszti az Integrációs Szervezet Integrációs Szervezet éves beszámolóját és éves tervét;
b) jóváhagyja az Integrációs Szervezet szervezeti és működési szabályzatát;
c) felügyeli az ügyvezetés tevékenységét;
d) megvitat minden olyan kérdést, amelyet az ügyvezetés számára előterjeszt;
e) megválasztja az ügyvezetőket és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat;
f) dönt a csatlakozni kívánó szervezet Integrációs Szervezetbe való felvételéről;
g) elfogadja az Integrációs Szervezet feladatkörébe tartozó utasításokat, szabályzatokat és irányelveket;
h) jóváhagyja a csoportszintű helyreállítási tervet;
i) jóváhagyja a szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatos éves ellenőrzési tervet;
j) dönt a 11/B. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedésekről.
(3) Az Integrációs Szervezet alapszabálya a (2) bekezdésben meghatározottakon túl további hatásköröket állapíthat meg az Integrációs Szervezet igazgatóságának.
(4) Az igazgatóság az ügyrendjében meghatározottak szerint a (2) bekezdés g), h) és j) pontjában meghatározott döntések – ide nem értve a 11/B. § (2) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott döntést – tekintetében, egyes döntések vonatkozásában vagy teljes körűen, a döntés meghozatalát az ügyvezetésre ruházhatja át.
9/A. §   Az Integrációs Szervezet igazgatóságának elnöke és tagjai felelősek azért, hogy az Integrációs Szervezet hatásköreit az e törvényben foglalt előírásoknak megfelelően gyakorolja.

5.4. A felügyelő bizottság

10. §
(1) Az Integrációs Szervezet működését 3 tagú felügyelő bizottság ellenőrzi.
(2) A felügyelő bizottság tagjává nem választható, aki a megválasztás időpontjában vagy az azt megelőző egy éven belül munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt a Felügyelettel.
(2) A felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik:
a) az Integrációs Szervezet éves beszámolójának, költségvetési tervének és költségvetési beszámolójának előzetes, a közgyűlés döntése előtti véleményezése;
a) az Integrációs Szervezet éves beszámolójának és éves tervének előzetes, a közgyűlés döntése előtti véleményezése;
b) az igazgatóság rendszeres, félévenkénti beszámoltatása az Integrációs Szervezet tevékenységéről, gazdálkodásáról, pénzügyi helyzetéről, beleértve a magyar állam által rendelkezésre bocsátott eszközök felhasználásának szabályosságára vonatkozó beszámoltatást is;
b) az igazgatóság és az ügyvezetés rendszeres, félévenkénti beszámoltatása az Integrációs Szervezet tevékenységéről, gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről, beleértve az 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség mellett működő tagtól eltérő személy által rendelkezésre bocsátott vagyon felhasználásának szabályosságára vonatkozó beszámoltatást is;
c) az Integrációs Szervezet belső ellenőrzésének irányítása;
d) az Integrációs Szervezet válságkezelési, intézményvédelmi feladatai ellátásának ellenőrzése;
e) az éves ellenőrzési terv módosításának kezdeményezése;f) a kockázatok csökkentése érdekében javaslatok megfogalmazása az igazgatóság részére a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai, következtetései, továbbá az ellenőrzések nyomon követésének eredményei alapján;
g) javaslattétel a közgyűlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására;
h) az e törvényben a hatáskörébe utalt feladatok ellátása.
(3) Az Integrációs Szervezet felügyelőbizottsági tagjává nem választható, akivel szemben a Hpt. 137. § (4) bekezdésében foglalt valamely kizáró ok fennáll.
(4) Az Integrációs Szervezet alapszabálya a (2) bekezdésben meghatározottakon túl, további hatásköröket állapíthat meg az Integrációs Szervezet felügyelőbizottságának.

5.5. Az ügyvezetés

10/A. §
(1) Az ügyvezetés az Integrációs Szervezet munkaszervezetének irányítására kijelölt, képviseleti joggal rendelkező, az Integrációs Szervezet igazgatósága által megválasztott, az Integrációs Szervezettel munkaviszonyban álló ügyvezetőből vagy ügyvezetőkből áll.
(1) Az ügyvezetés az Integrációs Szervezet igazgatósági tagjai közül megválasztott, az Integrációs Szervezet vezetésére kijelölt, képviseleti joggal rendelkező, az Integrációs Szervezettel munkaviszonyban álló ügyvezetőkből áll.
(2) Az Integrációs Szervezet ügyvezetőjének megválaszthatóságára, összeférhetetlenségére, valamint a személyét érintő bejelentési kötelezettségre a 8. § (4) bekezdésében, továbbá az (5) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az Integrációs Szervezet ügyvezetőjének megválaszthatóságára, összeférhetetlenségére, valamint a személyét érintő bejelentési kötelezettségre a 8. § (4)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Ha az Integrációs Szervezet igazgatóságának a tagja egyben ügyvezetőként is alkalmazásban áll, az igazgatósági tagságának a megszüntetésével az ügyvezetői munkaviszonya is megszűnik.
(4) Az ügyvezetés maga állapítja meg az eljárásrendjét és a tagjai közötti feladatmegosztást.
(5) Az ügyvezetés feladata:
a) az Integrációs Szervezet szokásos ügymenetének vitele és az igazgatóság vagy közgyűlés hatáskörébe nem tartozó rendkívüli helyzetek kezelése;
a) az Integrációs Szervezet szokásos ügymenetének vitele és a rendkívüli helyzetek kezelése;
b) az igazgatóság, valamint a közgyűlés által előírt feladatok végrehajtása;
c) az Integrációs Szervezet operatív feladatainak meghatározása és ezek teljesítésének folyamatos felügyelete;
d) azon döntések meghozatala, amelyek biztosítják a kockázati tényezők megfelelő szinten tartását, a belső kontroll mechanizmusok, szabályozási és felügyeleti rendszer alkalmasságát a kockázati tényezők kezelésére, valamint a jogi megfelelést;
e) az Integrációs Szervezet szervezeti működésének átláthatóságával és a szervezeti információk nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos feladatok ellátása;
f) az Integrációs Szervezet működésének folyamatos figyelemmel kísérése és hatékonysági szempontú elemzése;
g) az Integrációs Szervezet igazgatósága és felügyelőbizottsága megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Integrációs Szervezettel kapcsolatos kérdésekre;
i) az e törvényben hatáskörébe utalt feladatok ellátása.
i) az e törvényben meghatározott feladatok ellátása, és az igazgatóság által a feladatkörébe utalt döntések meghozatala.
(6) Az Integrációs Szervezet alapszabálya az (5) bekezdésben meghatározottakon túl további hatásköröket állapíthat meg az Integrációs Szervezet ügyvezetésének.

6. Az Integrációs Szervezet feladatai, viszonya tagjaival

11. §
(1) Az Integrációs Szervezet igazgatósága az Integrációs Szervezet MFB-n kívüli tagjaira kötelező szabályzatot fogad el
a) a számviteli rendről;
b) a belső ellenőrzés rendjéről;
c) a vezető tisztségviselők alkalmasságának szabályairól és az alkalmasság ellenőrzésének módjáról;
d) a szövetkezeti hitelintézet számára nyújtható pénzügyi segítségnyújtás szabályairól;
e) az Integrációs Szervezet eszközeinek a 4. § (4) bekezdése szerinti eszközeinek feltöltésére vonatkozó szabályokról.
f) a jogszabályokon és egyéb kötelező szabályokon felüli addicionális egyedi tőkekövetelményekre vonatkozó szabályokról;
g) az egységes informatikai rendszer kialakításáról.
(1) Az Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézeti integráció egységes működése és irányítása, továbbá a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérése érdekében az Integrációs Szervezet tagjaira vonatkozóan – az MFB kivételével – kötelező szabályzatot fogad el:
a) a számviteli rendről;
b) a belső ellenőrzés rendjéről;
c) a vezető tisztségviselők alkalmasságának szabályairól és az alkalmasság ellenőrzésének módjáról;
d) a 11/A. §-ban meghatározott ellenőrzés szabályairól;
e) a pénzügyi segítségnyújtás szabályairól;
f) a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjaira vonatkozó egyedi válságkezelésről (a továbbiakban: egyedi válságkezelési terv);
g) az Integrációs Szervezet eszközeinek feltöltésére vonatkozó szabályokról;
h) a jogszabályokon és egyéb kötelező szabályokon felüli addicionális egyedi tőkekövetelményekre vonatkozó szabályokról;
i) a titok- és adatvédelemről, bennfentes információk védelméről;
j) a megfelelőség biztosításával kapcsolatos szabályokról;
k) a szövetkezeti hitelintézetet terhelő, a jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapuló Felügyelet irányába történő adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség Integrációs Szervezet közreműködésével történő teljesítésének eseteiről és részletes szabályairól, valamint
l) minden olyan kérdésben, amelyben szabályzat alkotására e törvény vagy az Integrációs Szervezet alapszabálya felhatalmazza.
(1a) Az Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézetek kockázatvállalásainak korlátozásáról szabályzatot alkot. A szabályzatban meghatározott esetekben a kockázatvállalás érvényességéhez a Központi Bank előzetes hozzájárulása szükséges. A Központi Bank kockázatvállalások jóváhagyásáról döntő ülésén az Integrációs Szervezet képviselője jogosult tanácskozási joggal részt venni.
(1b) Az Integrációs Szervezet igazgatósága meghatározza a szövetkezeti hitelintézeti integráció prudens és biztonságos működését szolgáló irányelveket, valamint a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézetek e törvényben meghatározott integrációs célok elérését biztosító tevékenységének keretrendszerét (a továbbiakban együtt: irányelvek).
(1c) Az Integrációs Szervezet igazgatósága irányelvekben rögzíti különösen
a) a veszélyeztető magatartás megállapításának alapjául szolgáló tevékenységek és mulasztások körét;
b) a 11/A. §-ban meghatározott ellenőrzés módszertanára vonatkozó szabályokat;
c) az egyedi tőkekövetelmény megkövetelésére vonatkozó szabályokat;
d) a jelentős összegű beszerzések jóváhagyására vonatkozó szabályokat;
e) az átalakulásra, az egyesülésre és a szétválásra vonatkozó integrációs célokat és alapelveket;
f) a tőkecsökkenéssel járó részjegy vagy vagyoni hozzájárulás visszaváltásának engedélyezésére vonatkozó szabályokat.
(1d) Az irányelvekben rögzítettekkel a szabályzatok tartalma nem lehet ellentétes.
(1e) Az Integrációs Szervezet a jogszabályoknak, az általa meghatározott irányelveknek, a kiadott szabályzatoknak, valamint a korábbi utasításoknak megfelelő működés érdekében utasítást ad a szövetkezeti hitelintézetnek és a Központi Banknak, melyek az utasításnak kötelesek eleget tenni. Az utasítást indokolni kell, és abban meg kell jelölni a teljesítés határidejét. Az Integrációs Szervezet az utasítást – az utasítás címzettjének történő megküldésével egyidejűleg – köteles továbbítani a Felügyelet részére.
(1a) Az Integrációs Szervezet meghatározza a szövetkezeti hitelintézeti integráció prudens és biztonságos működését garantáló irányelveket, a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézetek e törvényben meghatározott integrációs célok elérését biztosító tevékenységének keretrendszerét (továbbiakban: irányelvek). Az irányelvekben rögzíteni szükséges a szövetkezeti hitelintézetek tekintetében ellátott egyedi intézményi ellenőrzések gyakorlása, módszertana, az egyedi tőkekövetelmény megkövetelése, többlettőke követelmény meghatározása szabályait is.
(2) A Takarékbank Zrt. igazgatóságának kezdeményezésére az Integrációs Szervezet igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet felvételéről az Integrációs Szervezetbe illetve kizárásáról az Integrációs Szervezetből.
(2) A Központi Bank igazgatóságának kezdeményezésére az Integrációs Szervezet igazgatósága a Felügyelet előzetes hozzájárulásával dönt a szövetkezeti hitelintézet felvételéről az Integrációs Szervezetbe, illetve kizárásáról az Integrációs Szervezetből.
(2) Az Integrációs Szervezet egyedi alapon is nyomon követi a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességének és tőkeellátottságának alakulását.
(3) Az Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagja – ideértve a Központi Bankot is – vonatkozásában egyedi válságkezelési tervet készít, amely meghatározza az Integrációs Szervezet által alkalmazandó intézkedéseket a szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank azonnali és folyamatos fizetőképességét veszélyeztető helyzet kialakulása esetén. Az egyedi válságkezelési tervnek összhangban kell lennie a csoportszintű helyreállítási tervvel. Az Integrációs Szervezet az egyedi válságkezelési tervet megküldi a Felügyeletnek.
(3) Az Integrációs Szervezet nyomon követi a Takarékbank Zrt. és a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességének és tőkeellátottságának alakulását egyedi alapon is.
(3) Az Integrációs Szervezet nyomon követi a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességének és tőkeellátottságának alakulását egyedi alapon is. Az Integrációs Szervezet ellenőrzi a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Bank tevékenységét. Az Integrációs Szervezet a jogszabályoknak, az általa meghatározott irányelveknek, a kiadott szabályzatoknak, valamint a korábbi utasításoknak megfelelő működés érdekében utasítást ad a szövetkezeti hitelintézetnek és a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Banknak, melyek az utasításnak kötelesek eleget tenni. Az utasítást indokolni kell, és abban meg kell jelölni a teljesítés határidejét. Az Integrációs Szervezet az utasítást az utasítás címzettjének történő megküldésével egyidejűleg köteles továbbítani a Felügyelet részére.
(3a) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank nem tesz eleget az utasításnak vagy nem a jogszabályoknak, a szabályzatoknak vagy az Integrációs Szervezet által meghatározott irányelveknek megfelelően működik:
a) az Integrációs Szervezet dönt a szövetkezeti hitelintézet, illetve a Központi Bank vezető tisztségviselői megbízatásának a felfüggesztéséről legfeljebb 180 napra, mely felfüggesztést legfeljebb további 180 napra meghosszabbíthat;
b) a Központi Bank igazgatósága kezdeményezése alapján vagy saját kezdeményezéséből az Integrációs Szervezet igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezeti tagságának felfüggesztéséről vagy - indokolt esetben - a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizárásáról.
A megbízatásában felfüggesztett vezető tisztségviselő a felfüggesztés időtartama alatt a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselője felfüggesztésével egyidejűleg az Integrációs Szervezet igazgatósága köteles a felfüggesztés időtartamára a szövetkezeti hitelintézetnél vezető tisztségviselőt megbízni.
(3b) Az Integrációs Szervezet dönt a szövetkezeti hitelintézet, illetve a Központi Bank vezető tisztségviselője vagy vezető tisztségviselői megbízatása felfüggesztésének a megszüntetéséről, továbbá az Integrációs Szervezeti tagság felfüggesztésének a megszüntetéséről, amennyiben a tagintézmény az utasításnak eleget tesz, illetve helyreállította a jogszabályoknak, a szabályzatoknak, az irányelveknek és az utasításoknak megfelelő működését.
(3c) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet vagy a szövetkezeti hitelintézetek egy csoportja az Integrációs Szervezet szerint válsághelyzetben van, akkor
a) a Központi Bank igazgatóságának kezdeményezése alapján vagy saját kezdeményezésből az Integrációs Szervezet dönthet a szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselői megbízatásának a felfüggesztéséről legfeljebb 180 napra, mely felfüggesztést legfeljebb további 180 napra meghosszabbíthat, vagy - különösen indokolt esetben - dönthet megbízatásuk megszüntetéséről, illetve átmeneti időre vezető tisztségviselő vagy tisztségviselők megbízásáról;
b) a Központi Bank igazgatóságának kezdeményezése alapján vagy saját kezdeményezéséből az Integrációs Szervezet igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezeti tagságának a felfüggesztéséről, vagy - indokolt esetben - a Központi Bank kezdeményezése alapján a Felügyelet előzetes hozzájárulását követően dönt a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizárásáról.
(3d) A szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez az Integrációs Szervezet előzetes hozzájárulása szükséges.
(3e) A 15. § (11) és (19) bekezdéseiben, a 17/J. § (2) bekezdésében, a 17/K. § (1) bekezdésében, a 17/Q. § (3) és (6) bekezdésében, a 17/S. § (1) bekezdésében és a 19. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott a Központi Bank jóváhagyás, hozzájárulás tárgyában hozott döntését az Integrációs Szervezet jogosult megváltoztatni. Indokolt esetben az Integrációs Szervezet a Központi Bank döntésének hiányában is jogosult a jóváhagyás, hozzájárulás tárgyában döntést hozni.
(3f) A szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezetből kizárólag akkor zárható ki, ha az Integrációs Szervezet rendelkezésére álló lehetséges intézkedések egyike sem teszi lehetővé, hogy a szövetkezeti hitelintézet helyreállítsa azonnali és folyamatos fizetőképességét.
(3g) Az Integrációs Szervezet köteles valamennyi szövetkezeti hitelintézet - ideértve a Központi Bankot is - vonatkozásában válságkezelési tervet készíteni, amely meghatározza az Integrációs Szervezet által végrehajtandó azon lépéseket, amelyeket a szövetkezeti hitelintézet azonnali és folyamatos fizetőképességét veszélyeztető helyzet kialakulásakor alkalmaz. A válságkezelési tervnek összhangban kell lennie az Integrációs Szervezet tagjainak a Hpt. alapján elkészített csoportszintű helyreállítási tervével, illetve - ha a szövetkezeti hitelintézetet a Felügyelet külön helyreállítási tervre kötelezi - a szövetkezeti hitelintézet helyreállítási tervével.
(3h) A válságkezelési tervet az Integrációs Szervezet legalább kétévente egyszer, valamint a szövetkezeti hitelintézet tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően felülvizsgálja, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet.
(4) Az Integrációs Szervezet tőkeemeléssel tulajdont szerezhet a Takarékbank Zrt.-ben és a szövetkezeti hitelintézetben, ha az érintett hitelintézet egyedi alapon kalkulált a Hpt. előírásai szerint számított tőkemegfelelése a jogszabályban meghatározott mérték alá süllyed. Az Integrációs Szervezet az ily módon tulajdonába került részvényeket, illetve üzletrészt két éven belül köteles elidegeníteni.
(4) Az Integrációs Szervezet - intézményvédelmi céllal - a 17/C. § (2) bekezdése alapján végrehajtott intézkedés vagy intézkedések sikertelensége esetén tőkeemeléssel tulajdont szerezhet a Takarékbank Zrt.-ben és a szövetkezeti hitelintézetben. Az Integrációs Szervezet az ily módon a Takarékbank Zrt.-ben, illetve a szövetkezeti hitelintézetben tulajdonába került részvényeket, illetve részjegyet vagy üzletrészt két éven belül köteles elidegeníteni. A Takarékbank Zrt. intézményvédelmi céllal szerzett részvényeinek elidegenítése esetében a Takarékbank Zrt. részvényeseinek, míg a szövetkezeti hitelintézet intézményvédelmi céllal szerzett részjegyeinek vagy üzletrészeinek elidegenítése esetén az adott szövetkezeti hitelintézet tulajdonosainak elővásárlási joga van.
(4) Az Integrációs Szervezet - intézményvédelmi céllal - a 17/C. § (2) bekezdése alapján végrehajtott intézkedés vagy intézkedések sikertelensége esetén tőkeemeléssel tulajdont szerezhet a Takarékbank Zrt.-ben és a szövetkezeti hitelintézetben. Az Integrációs Szervezet az ily módon a Takarékbank Zrt.-ben, illetve a szövetkezeti hitelintézetben tulajdonába került részvényeket, illetve részjegyet vagy üzletrészt két éven belül köteles elidegeníteni. A Takarékbank Zrt. intézményvédelmi céllal szerzett részvényeinek elidegenítése esetében a Takarékbank Zrt. részvényeseinek, míg a szövetkezeti hitelintézet intézményvédelmi céllal szerzett részvényeinek, részjegyeinek vagy üzletrészeinek elidegenítése esetén az adott szövetkezeti hitelintézet tulajdonosainak elővásárlási joga van.
(4) Az Integrációs Szervezet - intézményvédelmi céllal - a 17/C. § (2) bekezdése alapján végrehajtott intézkedés vagy intézkedések sikertelensége esetén tőkeemeléssel köteles tulajdont szerezni a Központi Bankban és a szövetkezeti hitelintézetben. Az Integrációs Szervezet az ily módon a Központi Bankban, illetve a szövetkezeti hitelintézetben tulajdonába került részvényeket, illetve részjegyet vagy üzletrészt két éven belül köteles elidegeníteni. A Központi Bank intézményvédelmi céllal szerzett részvényeinek elidegenítése esetében a Központi Bank részvényeseinek, míg a szövetkezeti hitelintézet intézményvédelmi céllal szerzett részvényeinek, részjegyeinek vagy üzletrészeinek elidegenítése esetén az adott szövetkezeti hitelintézet tulajdonosainak elővásárlási joga van.
(4) Az egyedi válságkezelési tervet az Integrációs Szervezet igazgatósága legalább kétévente egyszer, valamint a szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően felülvizsgálja, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet.
(5) Az Integrációs Szervezet ügyvezetésének felhívására a szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank köteles az egyedi válságkezelési terv elkészítéséhez és felülvizsgálatához szükséges adatszolgáltatást teljesíteni.
(6) Az Integrációs Szervezet ellenőrzi a tagok által használt fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszerek működését, ennek keretében felügyeli a rendszer, valamint a Központi Adatfeldolgozó tevékenységét e rendszerek biztonságos és hatékony működése, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében.
(7) Az Integrációs Szervezet a 11/A. §-ban szabályozott eljárás lefolytatásával ellenőrzi a szövetkezeti hitelintézet és a Központi Bank tevékenységét, és a jogszabályoknak, az e törvény alapján kiadott szabályzatoknak, utasításoknak, valamint irányelveknek megfelelő működését.
(8) A szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank az Integrációs Szervezet által hozott, neki címzett utasítással vagy döntéssel szemben, valamint a valamennyi tagra kötelező döntésekkel szemben a jogi személy határozatának bírósági felülvizsgálatára irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat abban a körben, hogy az utasítás vagy döntés a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és az Integrációs Szervezet által kiadott szabályzatoknak és meghatározott irányelveknek, illetve az integráció egyéb szabályzatainak megfelel-e. A bírósághoz fordulásnak nincsen halasztó hatálya, az utasítás vagy döntés attól függetlenül az abban megjelölt határidőben végrehajtandó.
(9) A szövetkezeti hitelintézetek, a Központi Bank és az Integrációs Szervezet egymás közötti jogvitáira a rendes bíróságok helyett választottbírósági eljárás keretében történő vitarendezés kizárt.
(5) Az Integrációs Szervezet vagyona a Takarékbank Zrt. és a szövetkezeti hitelintézet összevont szavatoló tőkéjébe beszámítandó az 1. § (5) bekezdésének megfelelően.
(5) Az Integrációs Szervezet vagyona a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézet összevont szavatoló tőkéjébe beszámítandó az 1. § (5) bekezdésének megfelelően.
(6) Az Integrációs Szervezet a csatlakozási kérelmekről illetve a kizárási kezdeményezésekről azok benyújtását követő 15 napon belül dönt.
(7) Az Integrációs Szervezetből az Integrációs Szervezet alapszabályának megfelelően lehet kilépni. Az Integrációs Szervezetből kilépett szövetkezeti hitelintézetnek úgy kell - alapítási illetve működési - engedélyért fordulnia a Felügyelethez az Integrációs Szervezetből történő kilépésének az Integrációs Szervezetnek történt bejelentését követő 8 napon belül, mint ha a pénzügyi intézményt újonnan alapítanák. Amennyiben a kilépésnek az Integrációs Szervezethez történt bejelentését vagy az Integrációs Szervezetből történő kizárást követő 8 napon belül az Integrációs Szervezetből kilépett vagy kizárt szövetkezeti hitelintézet nem nyújt be működési engedély kiadása iránti kérelmet a Felügyelethez vagy nem kap működési engedélyt mindösszesen a kilépés Integrációs Szervezetnek történő bejelentésétől, illetve az Integrációs Szervezetből történő kizárás napjától számított 120 nap alatt, akkor a Felügyelet visszavonja a működési engedélyét, és az ilyen szövetkezeti hitelintézetre a 17. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) Az Integrációs Szervezetből az Integrációs Szervezet alapszabályának megfelelően lehet kilépni. Az Integrációs Szervezetből kilépni kívánó szövetkezeti hitelintézetnek úgy kell - alapítási, illetve működési - engedélyért fordulnia a Felügyelethez az Integrációs Szervezetből történő kilépési szándék Integrációs Szervezet részére történő bejelentését megelőzően legalább 60 nappal, mintha a pénzügyi intézményt újonnan alapítanák.
(7) Az Integrációs Szervezetből a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet alapszabályának megfelelően, a Központi Bank az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szabályok szerint léphet ki. Az Integrációs Szervezetből kilépni kívánó szövetkezeti hitelintézetnek, illetve Központi Banknak úgy kell - alapítási, illetve működési - engedélyért fordulnia a Felügyelethez az Integrációs Szervezetből történő kilépési szándék Integrációs Szervezet részére történő bejelentését megelőzően legalább 60 nappal, mintha a pénzügyi intézményt újonnan alapítanák. Az Integrációs Szervezetből kilépni kívánó Központi Bank Integrációs Szervezeti tagsága kizárólag azt követően szűnhet meg, hogy az e törvényben meghatározott, a Központi Bank szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatait és hatásköreit a külön rendeletben meghatározottak szerint az Integrációs Szervezet által kiválasztott új Központi Bank átvette.
(7a) A Felügyelet visszavonja a szövetkezeti hitelintézet - ide nem értve a szanálás alatt álló szövetkezeti hitelintézet - működési engedélyét ha
a) a szövetkezeti hitelintézet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizárását követő 3 munkanapon belül nem nyújt be működési engedély kiadása iránti kérelmet a Felügyelethez,
b) a (9) bekezdésben írt dokumentumok megvizsgálása alapján a Felügyelet megállapítja, hogy a szövetkezeti hitelintézet fizetésképtelen, a szövetkezeti hitelintézet fizetésképtelensége fenyeget vagy a folyamatos működése az engedély kiadásáig veszélybe kerülhet, vagy
c) az a) pont szerinti kérelmet határidőben benyújtotta és azt a Felügyelet elutasította vagy a kizárt szövetkezeti hitelintézet nem kap működési engedélyt a Felügyelettől az Integrációs Szervezetből történő kizárás napjától számított legfeljebb 120 nap alatt.
(8) Az Integrációs Szervezetből történő kizárás illetve kilépés esetén megszűnik a kizárt illetve kilépő tag vonatkozásában az Integrációs Szervezet tagjainak egyetemleges felelőssége. Az Integrációs Szervezetből kizárt illetve kilépő tag az Integrációs Szervezetben fennállt tagság megszűnésének időpontjáig keletkezett kötelezettségekért az Integrációs Szervezeti tagsága megszűnése időpontjától számított további 730 napig felel. A kizárt illetve kilépő tag Felügyelethez benyújtott engedélykérelme kapcsán a Felügyelet a tőkekövetelmények fennállásának teljesítése körében 730 napig nem veheti figyelembe a kizárt illetve kilépő tagnak az Integrációs szervezeti tagság tagsági viszony keletkezésekor fennállt saját tőke értékét.
(8) Az Integrációs Szervezetből történő kizárás vagy kilépés esetén megszűnik a kizárt vagy kilépő tag vonatkozásában az Integrációs Szervezet tagjainak egyetemleges felelőssége a tag által a kizárás vagy kilépés hatálybalépésének a napjától vállalt kötelezettségekre. Az Integrációs Szervezetből kizárt vagy kilépő tag az Integrációs Szervezetben fennálló tagság megszűnésének időpontjáig keletkezett kötelezettségekért az Integrációs Szervezeti tagsága megszűnése időpontjától számított további 730 napig felel. A kizárt vagy kilépő tag Felügyelethez benyújtott engedélykérelme kapcsán a Felügyelet a tőkekövetelmények fennállásának teljesítése körében 730 napig nem veheti figyelembe a kizárt vagy kilépő tagnak az Integrációs szervezeti tagság tagsági viszony keletkezésekor fennállt saját tőke értékét.
(8) Az Integrációs Szervezetből történő kilépés esetén megszűnik a kilépő tag vonatkozásában az Integrációs Szervezet tagjainak egyetemleges felelőssége a tag által a kilépés hatálybalépésének a napjától vállalt kötelezettségekre. Az Integrációs Szervezetből kilépő tag az Integrációs Szervezetben fennálló tagság megszűnésének időpontjáig keletkezett kötelezettségekért az Integrációs Szervezeti tagsága megszűnése időpontjától számított további 730 napig felel. A kilépő tag tekintetében a Felügyelet a tőkekövetelmények fennállásának teljesítése körében a kilépéstől számított 730 napig nem veheti figyelembe a kilépő tagnak az Integrációs szervezeti tagsági viszony keletkezésekor fennállt saját tőke értékét.
(9) Az Integrációs Szervezet igazgatóságának szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizárására vonatkozó döntését, az arra vonatkozó előterjesztést és annak mellékleteit az Integrációs Szervezet Igazgatósága e kérdést tárgyaló ülését követően haladéktalanul megküldi a Felügyelet részére. Az előterjesztés mellékleteként csatolni kell a szövetkezeti hitelintézet azonnali és folyamatos fizetőképessége és pénzügyi helyzete tárgyában elkészített független könyvvizsgálói jelentést. A fizetőképesség és a pénzügyi helyzet vizsgálatának ki kell terjednie arra, hogy a hitelintézet esetében fennáll-e a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek.
(9) Az Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizárásához előzetes hozzájárulást kér a Felügyelettől. A kizárásra vonatkozó döntés előterjesztését és annak mellékleteit az Integrációs Szervezet Igazgatósága az e kérdést tárgyaló ülést megelőzően 30 nappal megküldi a Felügyelet részére. Az Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézetet a Felügyelet előzetes hozzájárulása alapján zárhatja ki az Integrációs Szervezetből.
(10) Az Integrációs Szervezet jogosult a központi banki feladatokat ellátó hitelintézettől az e törvényben a Központi Bank részére biztosított jogkört megvonni, és a külön rendeletben meghatározottak szerint a központi banki feladatok ellátására új hitelintézetet kiválasztani, amennyiben a Központi Bank a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, továbbá ismételten nem tesz eleget az utasításnak vagy a szabályzatokban foglaltaknak. A Központi Bank az e törvényben meghatározott a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért, illetve a jogkörök gyakorlásáért, ezen feladatok és jogkörök új Központi Bank által történő átvételéig felelősséggel tartozik.
(11) A Központi Bank a kilépése vagy központi banki jogkörének megvonása esetén a szövetkezeti hitelintézet kérésére, a Felügyelet előzetes engedélye alapján köteles - egy független szakértő által megállapított vételáron - visszavásárolni a 3. § (3) bekezdésében meghatározott részvényt. A hitelintézet az így megszerzett saját részvényt annak megszerzésétől számított 1 éven belül az alaptőke leszállításával köteles bevonni, vagy értékesíteni.
(12) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának - a külön rendeletben meghatározottak szerint - kiválasztott új Központi Bankja az Integrációs Szervezeti tagságának időpontjától egyetemlegesen felel az Integrációs Szervezet és a szövetkezeti hitelintézetek által vállalt valamennyi kötelezettségért, függetlenül azok keletkezésének időpontjától, továbbá ezen időponttól az Integrációs Szervezet és a szövetkezeti hitelintézetek is egyetemlegesen felelnek a Központi Bank által vállalt valamennyi kötelezettségért, függetlenül azok keletkezésének időpontjától.
11/A. §
(1) Az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézeti integráció egységes működése és irányítása, továbbá a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérése érdekében olyan – az e törvényben meghatározott rendelkezéseken és az Integrációs Szervezet szabályzatán és irányelvén alapuló – ellenőrző rendszert működtet, amely lehetővé teszi a szövetkezeti hitelintézet és a Központi Bank, valamint azok kapcsolt vállalkozásai (a továbbiakban: ellenőrzés alá vont szervezet) tevékenységének az integráció keretein belül történő ellenőrzését.
(1) Az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézeti integráció egységes működése és irányítása, továbbá a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérése érdekében olyan – az e törvényben meghatározott rendelkezéseken és az Integrációs Szervezet szabályzatán és irányelvén alapuló – ellenőrző rendszert működtet, amely lehetővé teszi a szövetkezeti hitelintézet és a Központi Bank, valamint azok kapcsolt vállalkozásai (a továbbiakban együtt: ellenőrzés alá vont szervezet) tevékenységének az integráció keretein belül történő ellenőrzését. Az Integrációs Szervezet jogosult ellenőrizni a szövetkezeti hitelintézetnek és a Központi Banknak azon tevékenyégét is, amelyet a Hpt., illetve Bszt. szerinti közvetítő útján végez.
(2) Az Integrációs Szervezet az (1) bekezdés szerinti ellenőrzését éves ellenőrzési terv alapján végzi, amelyet az Integrációs Szervezet igazgatósága hagy jóvá, és azt a jóváhagyástól számított 8 napon belül megküldi a Felügyelet részére. Az Integrációs Szervezet jogosult az éves ellenőrzési terven felül rendkívüli ellenőrzést is lefolytatni.
(3) Az Integrációs Szervezet az ellenőrzés során az ellenőrzés alá vont szervezet székhelyén, telephelyén és fiókjaiban helyszíni ellenőrzést is tarthat.
(4) Az ellenőrzés alá vont szervezetet az Integrációs Szervezet az ellenőrzés lefolytatásáról – annak megkezdése előtt legalább tíz nappal – írásban értesíti, kivéve, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti.
(5) Az Integrációs Szervezet a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el.
(6) A helyszíni ellenőrzést végző személy köteles a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor megbízólevelét bemutatni és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.
(7) Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot figyelemmel kísérhet, megvizsgálhat, az ellenőrzés alá vont szervezet képviselőjétől felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet.
(8) A helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzést végző személy jogosult bármilyen adathordozóról – ideértve valamely tárhelyszolgáltató által tárolt adatot is – fizikai tükörmásolatot vagy hiteles másolatot készíteni és a másolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.
(9) A helyszíni ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az ellenőrzés alá vont személy vagy szervezet rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza.
(10) Az ellenőrzés alá vont szervezet köteles az ellenőrzés során az Integrációs Szervezettel együttműködni, az Integrációs Szervezet által kért cselekményeket megtenni, illetve az eljárási cselekményeket tűrni. Az ellenőrzés alá vont szervezet tevékenysége nem irányulhat az ellenőrzés lefolytatásának akadályozására.
(11) Az Integrációs Szervezet az ellenőrzés során tett megállapításait a vizsgálati jelentésben rögzíti. Az Integrációs Szervezet az ellenőrzés eredményéről – a vizsgálati jelentés elkészítésétől számított 8 napon belül – a vizsgálati jelentés megküldésével értesíti a Felügyeletet.
(12) Ha a Felügyelet tudomására jutott információ alapján fennáll a veszélye, hogy az Integrációs Szervezet valamely tagja nem felel meg a tevékenységére vonatkozó jogszabályoknak, a Felügyelet – a Központi Bank egyidejű értesítése mellett – kötelezheti az Integrációs Szervezetet, hogy az Integrációs Szervezet tagjainál a Felügyelet által előírt időpontig, meghatározott témában vagy átfogó jelleggel ellenőrzést folytasson le. Az Integrációs Szervezet az ellenőrzés eredményéről, valamint elrendelt intézkedéseiről – az ellenőrzés befejezésétől számított 8 napon belül – az annak alapjául szolgáló dokumentumok egyidejű megküldésével értesíti a Felügyeletet.
(13) Ha az ellenőrzési eljárás hatékony, gyors és eredményes lefolytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek Integrációs Szervezet általi biztosítása ideiglenesen más módon – így különösen ezen feltételek bővítésével – nem oldható meg, akkor az Integrációs Szervezet jogosult közreműködő szakértő igénybevételére. A közreműködő szakértő igénybevétele nem eredményezheti az Integrációs Szervezet egyes ellenőrzési feladatainak tartósan más által történő ellátását.
(14) Ha a közreműködő szakértő igénybevételére helyszíni ellenőrzés során kerül sor, az Integrációs Szervezet köteles a közreműködő szakértőt megbízólevéllel ellátni. A közreműködő szakértő igénybevételére a helyszíni ellenőrzést végző személy egyidejű jelenlétének biztosításával kerülhet sor. Az ellenőrzés alá vont szervezet a közreműködő szakértő vizsgálatában közreműködni köteles. A közreműködő személy helyszíni vizsgálat során történő eljárására a (6) és (7) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
11/B. §
(1) Ha az ellenőrzés során az Integrációs Szervezet igazgatósága megállapítja, hogy a szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank
a) a jogszabályokban, a szabályzatokban, az irányelvekben, az utasításokban, a szövetkezeti hitelintézet belső szabályzatában, vagy a csoportszintű helyreállítási tervben meghatározott kötelezettségét megszegte, késedelmesen vagy hiányosan teljesítette,
b) veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy
c) válsághelyzetben van
– a Felügyelet hatásköreinek a gyakorlását nem érintve – a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja feltéve, ha a Felügyelet azonos tények alapján intézkedést még nem tett.
(2) Az Integrációs Szervezet igazgatósága
a) felhívja a szövetkezeti hitelintézetet vagy a Központi Bankot az előírások betartására;
b) a Felügyelet egyidejű értesítésével határidő tűzésével utasításban kötelezi a szövetkezeti hitelintézetet vagy a Központi Bankot a szükséges intézkedések megtételére, a feltárt jogszabálysértés és a hiányosságok megszüntetésére, vagy a csoportszintű helyreállítási tervnek az adott szövetkezeti hitelintézetre vagy a Központi Bankra vonatkozó életbe léptetésére, ha annak feltételei fennállnak, valamint intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására a megtett intézkedésekről való beszámolási kötelezettség mellett;
c) a Felügyelet egyidejű értesítésével legfeljebb 180 napra felfüggeszti a szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank vezető tisztségviselője feladatkörének gyakorlását, illetve legfeljebb 180 napra a szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank vezető tisztségviselője helyett e feladatok ellátására mást jelölhet ki; az időtartam indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbítható; egyidejűleg kezdeményezheti a szövetkezeti hitelintézetnél vagy a Központi Banknál az érintett vezető tisztségviselő visszahívását és más vezető tisztségviselő megválasztását vagy kinevezését;
d) a Felügyelet egyidejű értesítésével megvonja a központi banki feladatait ellátó hitelintézettől az e törvényben a Központi Bank részére biztosított jogkört, és a Központi Bank Integrációs Szervezetből történő kilépésének, valamint az e törvényben meghatározott központi bank feladatait ellátó hitelintézet kiválasztásának részletszabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint új hitelintézetet választ ki a központi banki feladatok ellátására;
e) a Felügyelet egyidejű értesítésével integrációs biztost, illetve integrációs biztosokat (a továbbiakban együtt: integrációs biztos) rendelhet ki a szövetkezeti hitelintézethez 180 napra; az időtartam indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbítható.
(3) Az Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézet veszélyeztető magatartásának megállapítására vonatkozó döntését a Központi Bank igazgatóságának beleegyezését követően hozhatja meg. Az Integrációs Szervezet igazgatóságának egyhangú döntése szükséges annak megállapításához, hogy a Központi Bank veszélyeztető magatartást tanúsított, mely esetben a Központi Bank igazgatóságának beleegyezésére nincs szükség.
(4) Ha az a cél eléréséhez szükséges, és a fokozatosság és az arányosság elvének is megfelel, az intézkedéseket az Integrációs Szervezet igazgatósága együttesen és ismételten is alkalmazhatja.
(5) Az Integrációs Szervezet igazgatósága az intézkedések alkalmazása során a fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel figyelembe veszi:
a) a cselekmény vagy a mulasztás súlyosságát,
b) a cselekménynek a biztonságos működésre vagy a piacra gyakorolt hatását,
c) a cselekménynek az integráció tagjaira vagy ügyfeleire gyakorolt hatását,
d) a cselekménynek a pénzügyi intézményrendszer más tagjaira vagy ügyfeleire gyakorolt hatását,
e) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatot, a kár mértékét, és a kárenyhítési hajlandóságot,
f) a felelős személyek által az Integrációs Szervezettel szemben tanúsított együttműködést,
g) az intézkedéssel érintett személy jó- vagy rosszhiszeműségét, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyt és az elkerült vagyoni hátrányt,
h) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását vagy annak szándékát, valamint
i) a szabályok megsértésének ismétlődését, és gyakoriságát.
(6) Az Integrációs Szervezet a központi banki feladatokat ellátó hitelintézettől az e törvényben a Központi Bank részére biztosított jogkört abban az esetben jogosult megvonni, ha a Központi Bank a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, továbbá ismételten nem tesz eleget az utasításokban vagy a szabályzatokban foglaltaknak. A Központi Bank részére biztosított jogkör megvonása esetén a 11/G. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott szabályokat is alkalmazni kell a központi banki jogkör átadása tekintetében.
(7) Az Integrációs Szervezet igazgatósága megszünteti a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedés folytatását, ha a döntésre okot adó körülmények megszűntek.
11/C. §
(1) A feladatkörének gyakorlásában felfüggesztett vezető tisztségviselő a felfüggesztés időtartama alatt a gazdasági társaságokra, a hitelintézetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A feladatkörének gyakorlásában felfüggesztett vezető tisztségviselő jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott jogosultságait az Integrációs Szervezet igazgatósága által átmeneti időre kinevezett személy gyakorolja.
(2) Az Integrációs Szervezet igazgatósága olyan személyt jelölhet ki a felfüggesztett vezető tisztségviselő feladatának ellátására, aki megfelel a Hpt. 155. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak, valamint akivel szemben a szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőjére irányadó kizáró vagy összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Az átmeneti időre kinevezett személy kijelöléséhez nem szükséges a Felügyelet engedélye, de arról az Integrációs Szervezet igazgatósága a Felügyeletet a kinevezéssel egyidejűleg tájékoztatni köteles.
(3) Az Integrációs Szervezet igazgatósága által kijelölt személy jogosult az intézkedéssel érintett szövetkezeti hitelintézet igazgatósági tagja jogköreinek teljes körű gyakorlására, e körben vezető tisztségviselőnek tekintendő.
(4) Az Integrációs Szervezet igazgatósága dönt a feladatkörének gyakorlásában felfüggesztett vezető tisztségviselő tekintetében a felfüggesztés megszüntetéséről, ha a szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank az utasításnak eleget tesz, illetve helyreállította a jogszabályoknak, a szabályzatoknak, az irányelveknek vagy az utasításoknak megfelelő működését.
11/D. §
(1) Az Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézethez integrációs biztost abban az esetben rendelhet ki, ha a veszélyeztető magatartás vagy az 1. § (1) bekezdés y) pont ya) alpontja szerinti válsághelyzet megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre, és a további intézkedések meghozatalától sem várható eredmény.
(2) Az integrációs biztos átveszi a szövetkezeti hitelintézet igazgatóságának teljes jogkörét, e körben vezető tisztségviselőnek tekintendő.
(3) Az integrációs biztos kirendeléséről rendelkező döntés kézhezvételéig hozott döntésekért a szövetkezeti hitelintézet igazgatósági tagjának a gazdasági társaságokra vagy a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.
(4) Az integrációs biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára az integrációs biztos azzal a korlátozással gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit, hogy a közgyűlés összehívását, valamint napirendi pontjainak meghatározását kizárólag az Integrációs Szervezet igazgatóságának egyetértésével kezdeményezheti.
(5) Az igazgatóság, vagy a felügyelőbizottság tagja az integrációs biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet az Integrációs Szervezet igazgatósága által az integrációs biztost kirendelő döntés, továbbá a szövetkezeti hitelintézettel szemben hozott intézkedés ellen, e jogorvoslati eljárásban a szövetkezeti hitelintézetet képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.
(6) Integrációs biztosként az a személy rendelhető ki, aki megfelel a Hpt. 155. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak. Nem rendelhető ki integrációs biztosként, akivel szemben a Hpt. 137. § (4)–(5) bekezdésében meghatározott valamely kizáró ok fennáll, illetve olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, amely az integrációs biztosi feladat ellátását nem teszi lehetővé, továbbá
a) aki saját maga vagy akinek közeli hozzátartozója az integrációs biztosi tevékenységgel érintett szövetkezeti hitelintézetben a kirendelés időpontjában vagy a kirendelést követően érdekeltséggel rendelkezik, így különösen, ha tulajdonosi, kötelmi jogviszonyban áll a szövetkezeti hitelintézettel, vagy attól bármilyen formában bevételre vagy díjazásra tesz szert vagy tart igényt,
b) akitől az integrációs biztosi feladatainak részrehajlásmentes megítélése és tárgyilagos elintézése egyéb okból nem várható el.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott bármely körülményről az integrációs biztos a kirendeléskor, ha a (6) bekezdésben meghatározott körülmény a kirendelés után merül fel, a körülmény felmerülését követően haladéktalanul köteles tájékoztatni az Integrációs Szervezet igazgatóságát. Ebben az esetben az Integrációs Szervezet az integrációs biztos kirendelését haladéktalanul visszavonja és egyidejűleg új integrációs biztost rendel ki.
(8) Az integrációs biztos kirendelésekor az Integrációs Szervezet igazgatósága megállapítja a kirendelt integrációs biztos szerepét, feladatait, amelyet a kirendelés időtartama alatt döntésével bármikor módosíthat.
(9) A kirendelt integrációs biztos az érintett szövetkezeti hitelintézet pénzügyi helyzetéről és a kirendelésének időtartama alatt végzett tevékenységéről – az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott időszakra vagy a kirendelés teljes idejére vonatkozóan – jelentést készít. A jelentést az Integrációs Szervezet megküldi a Felügyelet részére.
11/E. §
(1) A szövetkezeti hitelintézetet terhelő a jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapuló, Felügyelet irányába történő adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet közreműködésével is teljesítheti. Az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség határidőben történő teljesítéséért és annak tartalmáért a szövetkezeti hitelintézet tartozik felelősséggel, kivéve, ha a teljesítés határidejének az elmulasztása vagy a tartalom hiányossága nem az általa teljesített adatszolgáltatással vagy bejelentéssel kapcsolatos.
(2) Az Integrációs Szervezet igazgatósága szabályzatban határozza meg az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek Integrációs Szervezet közreműködésével történő teljesítésének esetköreit és részletes szabályait.
(3) Az Integrációs Szervezet igazgatósága a (2) bekezdésben meghatározott szabályzat elfogadásáról és az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget az Integrációs Szervezet közreműködésével teljesítő szövetkezeti hitelintézetekről az elfogadás, illetve a változás bekövetkezésétől számított 2 munkanapon belül értesíti a Felügyeletet. E tájékoztatásban meg kell jelölni, hogy az adott szövetkezeti hitelintézet mely időponttól teljesíti az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget az Integrációs Szervezet közreműködésével.
(4) Az Integrációs Szervezet és a Központi Bank a prudens és hatékony működés biztosítása érdekében együttműködési megállapodást köthet az Integrációs Szervezet közreműködésével történő adatszolgáltatások és bejelentések gyakorlati megvalósításának részletszabályairól.

6/A. Kilépés az Integrációs Szervezetből

11/F. §
(1) Az Integrációs Szervezetből a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet alapszabályának megfelelően, a Központi Bank a Központi Bank Integrációs Szervezetből történő kilépésének, valamint az e törvényben meghatározott központi bank feladatait ellátó hitelintézet kiválasztásának részletszabályairól szóló rendeletben meghatározott szabályok szerint léphet ki. Az Integrációs Szervezetből kilépni kívánó szövetkezeti hitelintézet vagy Központi Bank a kilépési szándékát azt követően jelentheti be az Integrációs Szervezethez, ha a bejelentést megelőző legalább 60 nappal nem szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet alapítására, illetve működésére vonatkozó engedélyért fordult a Felügyelethez.
(1) Az Integrációs Szervezetből a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet alapszabályának megfelelően, a Központi Bank a Központi Bank Integrációs Szervezetből történő kilépésének, valamint az e törvényben meghatározott központi bank feladatait ellátó hitelintézet kiválasztásának részletszabályairól szóló rendeletben meghatározott szabályok szerint léphet ki. Az Integrációs Szervezetből kilépni kívánó szövetkezeti hitelintézet vagy Központi Bank a kilépési szándékát azt követően jelentheti be az Integrációs Szervezethez, ha a bejelentést megelőző legalább 60 nappal nem szövetkezeti formában működő hitelintézet alapítására, illetve működésére vonatkozó engedélyért fordult a Felügyelethez.
(2) Az Integrációs Szervezetből kilépni kívánó tag a kilépési szándéknyilatkozat benyújtásával egyidejűleg az Integrációs Szervezet részére köteles megfizetni azt az összeget, amely a Központi Adatfeldolgozónak az utolsó elfogadott éves beszámolója szerinti teljes aktivált eszközállományának és a kilépni kívánó tag mérlegfőösszegének az egyetemleges felelősség mellett működő összes integrációs tag mérlegfőösszegéhez viszonyított arányában kerül megállapításra. Az Integrációs Szervezet a megfizetett összeget letétként kezeli a tagság megszűnéséig. A tagság megszűnésének időpontjában a megfizetett összeg – az Integrációs Szervezettel való elszámolást követően – a Központi Adatfeldolgozót illeti meg. Ha a kilépési szándéknyilatkozat visszavonásra kerül, a letét összegét az Integrációs Szervezet visszafizeti a tag részére.
(3) Az Integrációs Szervezetből kilépni kívánó tag nem követelheti vissza a Központi Adatfeldolgozó részére bármilyen jogcímen nyújtott támogatást.
(4) A kilépni kívánó tag az Integrációs Szervezeti tagságának megszűnéséig köteles eleget tenni a jelen törvényből fakadó kötelezettségeinek.
(5) A kilépési szándékát bejelentett tag az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén léphet ki az Integrációs Szervezetből:
a) a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott kérelemre az engedélyt – a (6) bekezdésben meghatározott nyilatkozat kiadásához kötődően – feltételes hatállyal megadta a b) és c) pontban foglalt feltétel teljesítéséig,
b) a kilépni kívánó tag az Integrációs Szervezettel és annak tagjaival elszámolt, azok felé tartozással nem rendelkezik, ide nem értve azt az esetet, ha nála az Integrációs Szervezet valamely tagja betétet helyezett el, vagy a 20/A. § (2) bekezdésében és az 1. § (4) bekezdésében meghatározott egyetemleges felelősség körében fennálló függő kötelezettséget,
c) teljesültek a kilépés vonatkozásában az Integrációs Szervezet kilépéskor hatályos alapszabályában meghatározott feltételek,
d) teljesült a 20/A. § (7) bekezdésében írt feltétel.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén az Integrációs Szervezet – az utolsó feltétel igazolt teljesülésétől számított 5 munkanapon belül – kiállítja a kilépési folyamat lezárásáról szóló nyilatkozatot, és azt a kiállítástól számított 8 napon belül megküldi a Felügyelet részére. A kilépni kívánó tag a nyilatkozat kiállítását követő munkanappal szűnik meg az Integrációs Szervezet tagja lenni.
(7) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott döntéshez attól az időponttól kezdve kapcsolódnak joghatások, amikor a (6) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot az Integrációs Szervezet kiállította.
(8) Az Integrációs Szervezetből történő kilépés esetén megszűnik a kilépő tag vonatkozásában az Integrációs Szervezet tagjainak egyetemleges felelőssége a tag által a kilépés hatálybalépésének a napjától vállalt kötelezettségekre. Az Integrációs Szervezetből kilépő tag az Integrációs Szervezettel és az Integrációs Szervezet tagjaival szemben az Integrációs Szervezetben fennálló tagság megszűnésének időpontjáig keletkezett és az Integrációs Szervezeti tagsága megszűnése időpontjától számított 730 napon belül benyújtott igényekért felel. Az Integrációs Szervezet a kilépő taggal szemben a kilépő tag Integrációs Szervezetben fennálló tagságának megszűnése időpontjáig keletkezett és a kilépő tag Integrációs Szervezeti tagsága megszűnése időpontjától számított 730 napon belül benyújtott igényekért felel. A kilépő tag tekintetében a Felügyelet a tőkekövetelmények fennállásának teljesítése körében a kilépéstől számított 730 napig nem veheti figyelembe a kilépő tagnak a kilépési szándéknyilatkozat benyújtásakor fennállt saját tőke értékét.
(9) A nem az 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség mellett működő tag Integrációs Szervezetből való kilépésére az (1)–(8) bekezdést nem kell alkalmazni. E tag Integrációs Szervezeti jogviszonya a kilépési szándékának az Integrációs Szervezet igazgatósága részére történő bejelentése közlésének napjával szűnik meg. Az Integrációs Szervezet a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 30 napon belül visszafizeti a tag részére a 4. § (2) bekezdése szerinti tag által – közvetlenül az Integrációs Szervezet részére – rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás összegét; a tag a vagyoni hozzájárulás visszafizetéséről lemondhat.
11/G. §
(1) A 11/F. §-ban foglalt rendelkezéseket a Központi Bank kilépése esetén az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az Integrációs Szervezetből kilépni kívánó Központi Bank Integrációs Szervezeti tagsága kizárólag azt követően szűnhet meg, hogy az e törvényben meghatározott, a Központi Bank szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatait és hatásköreit a Központi Bank Integrációs Szervezetből történő kilépésének, valamint az e törvényben meghatározott központi bank feladatait ellátó hitelintézet kiválasztásának részletszabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint az Integrációs Szervezet által kiválasztott új Központi Bank átvette.
(3) A Központi Bank az e törvényben meghatározott, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért és jogkörök gyakorlásáért, a feladatok és jogkörök új Központi Bank által történő átvételéig felelősséggel tartozik.
(4) A Központi Bank a kilépése vagy központi banki jogkörének megvonása esetén a szövetkezeti hitelintézet kérésére, köteles – egy független szakértő által megállapított vételáron – visszavásárolni a 3. § (3) bekezdésében meghatározott részvényt; az így megszerzett saját részvényt annak megszerzésétől számított 1 éven belül az alaptőke leszállításával kell bevonni vagy értékesíteni.
(5) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának – a Központi Bank Integrációs Szervezetből történő kilépésének, valamint az e törvényben meghatározott központi bank feladatait ellátó hitelintézet kiválasztásának részletszabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint – kiválasztott új Központi Bankja az Integrációs Szervezeti tagságának időpontjától egyetemlegesen felel az Integrációs Szervezet és a szövetkezeti hitelintézetek által vállalt valamennyi kötelezettségért, függetlenül azok keletkezésének időpontjától, továbbá ezen időponttól az Integrációs Szervezet és a szövetkezeti hitelintézetek is egyetemlegesen felelnek a Központi Bank által vállalt valamennyi kötelezettségért, függetlenül azok keletkezésének időpontjától.

II. FEJEZET

7. A Takarékbank Zrt.

7.1. A Takarékbank Zrt. jogállása, részvényesei

7. A Központi Bank

7.1. A Központi Bank jogállása, részvényesei

12. §
(1) A Takarékbank Zrt. hitelintézet, amelyre a Hpt., valamint a Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), - illetve - hatályba lépése után - a 2013. évi V. tv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) A Takarékbank Zrt. hitelintézet, amelyre a Hpt.-t és a Ptk.-t az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) A Központi Bank hitelintézet, amelyre a Hpt.-t és a Ptk.-t az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Takarékbank Zrt. részvényese a szövetkezeti hitelintézet, az MFB és - tőkeemelés után - a Magyar Posta, illetve az MFB és a Magyar Posta esetleges általános vagy különös jogutódja(i) és a Takarékbank Zrt. 20. § (7) bekezdés alapján tartott közgyűlése vagy ezt követő Takarékbank Zrt. közgyűlés által választott az alapszabály szerinti testület hozzájárulásával Takarékbank Zrt. részvényt szerző más szerv vagy jogi vagy természetes személy.
(2) A Takarékbank Zrt. részvényese a szövetkezeti hitelintézet, illetve az MFB és a Magyar Posta esetleges általános vagy különös jogutódja, jogutódjai és a Takarékbank Zrt. igazgatósága hozzájárulásával Takarékbank Zrt.-ben részvényt szerző más szerv vagy jogi személy vagy természetes személy.
(2) Az Integrációs Szervezet tagja a Központi Bank részvényese.
(3) A (2) bekezdés megsértésével szerzett Takarékbank Zrt. részvény alapján Takarékbank Zrt. részvényesi jogok nem gyakorolhatóak.
(3) A 11. § (4) bekezdésében foglalt esetben az Integrációs Szervezet átmeneti jelleggel tulajdont szerezhet a Központi Bankban.
(4) A 11. § (4) bekezdésében leírt esetben az Integrációs Szervezet átmeneti jelleggel tulajdont szerezhet a Takarékbank Zrt.-ben. A 12. § (2) bekezdése nem korlátozza a törvény hatálybalépésekor a Takarékbank Zrt. részvényeit jogszerűen tulajdonoló személyeket tulajdoni jogaik gyakorlásában.

7.3.

7.2.

7.2. A Takarékbank Zrt. alaptőkéje

13. §
(1) A Takarékbank Zrt. alaptőkéje az alábbi 20. § (7) bekezdése szerint végrehajtandó tőkeemelés alapján, a jelen törvény hatályba lépését követő legfeljebb 60. naptól legalább 3 389 704 000 Ft, azaz hárommilliárd-háromszáznyolcvankétmillió-hétszáznégyezer forint.
(1) A Takarékbank Zrt. alaptőkéje legalább 3 389 704 000 Ft, azaz hárommilliárd-háromszáznyolcvankilencmillió-hétszáznégyezer forint.
(2) A Takarékbank Zrt.-ben a Magyar Posta törzsrészvény jegyzésével szerez tulajdont.
(3) A szövetkezeti hitelintézet a Takarékbank Zrt.-ben „C” sorozatú elsőbbségi részvénnyel rendelkezik.
(4) A Takarékbank Zrt. részvényese kizárólag egy féle elsőbbségi részvénnyel rendelkezhet.

7.3. A Takarékbank Zrt. alapszabálya

14. §
(1) A Takarékbank Zrt. jelen törvény hatálybalépését követő első alapszabályának szövegét a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított 30 napon belül az Integrációs Szervezet igazgatósága határozza meg és a Takarékbank Zrt. közgyűlése fogadja el a 20. § (7) bekezdésben foglaltak szerint.
(1) A Takarékbank Zrt. jelen törvény hatálybalépését követő első alapszabályának szövegét a jelen törvény hatályba lépésének napjától számított 30 napon belül az Integrációs Szervezet igazgatósága határozza meg és a Takarékbank Zrt. közgyűlése fogadja el a 20. § (7) bekezdésben foglaltak szerint. A Takarékbank Zrt. alapszabályának a megállapításához és módosításához, továbbá az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatásához, valamint az egyes részvényfajták, osztályok átalakításához a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes szavazata szükséges.
(1) A Takarékbank Zrt. alapszabályának a megállapításához és módosításához, továbbá az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatásához, valamint az egyes részvényfajták, osztályok átalakításához a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes szavazata szükséges.
(1) A Központi Bank alapszabályának a megállapításához és módosításához, továbbá az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatásához, valamint az egyes részvényfajták, osztályok átalakításához a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes szavazata szükséges.
(2) A Takarékbank Zrt. alapszabálya az integráción belüli konszolidáció és a kisebbségi tulajdonosok érdekei védelme érdekében együttes eladási szabályokat állapíthat meg és korlátozhatja, hogy a Takarékbank Zrt. részvényesén és az integrációs szervezeti tagsággal rendelkező szövetkezeti hitelintézeten kívül más hogyan szerezheti meg a Takarékbank Zrt. részvényét illetve kizárhatja vagy korlátozhatja, hogy nem szövetkezeti hitelintézet milyen esetben vagy feltételek mellett szerezhet részvényt a Takarékbank Zrt.-ben.
(2) A Központi Bank alapszabálya az integráción belüli konszolidáció és a kisebbségi tulajdonosok érdekei védelme érdekében együttes eladási szabályokat állapíthat meg és korlátozhatja, hogy a Központi Bank részvényesén és az integrációs szervezeti tagsággal rendelkező szövetkezeti hitelintézeten kívül más hogyan szerezheti meg a Központi Bank részvényét illetve kizárhatja vagy korlátozhatja, hogy nem szövetkezeti hitelintézet milyen esetben vagy feltételek mellett szerezhet részvényt a Központi Bankban.
(3) A Takarékbank Zrt. részvényei nem terhelhetőek meg, hitel fedezetét nem képezhetik, óvadékba nem helyezhetőek, kölcsönbe nem adhatóak, nem állhatnak közös tulajdonban, azokat a Takarékbank Zrt. igazgatósága által kijelölt letétkezelőnél kell folyamatosan tartani.
(3) A Központi Bank részvényei nem terhelhetőek meg, hitel fedezetét nem képezhetik, óvadékba nem helyezhetőek, kölcsönbe nem adhatóak, nem állhatnak közös tulajdonban, azokat a Központi Bank igazgatósága által kijelölt letétkezelőnél kell folyamatosan tartani.
(4) A Takarékbank Zrt. részvényese - az MFB-n és a Magyar Postán illetve esetleges jogutódjaikon kívül - nem gyakorolhatja a részvényesi jogait és esetleges elővásárlási vagy más részvényhez fűződő előjogait, amennyiben
a) tőkemegfelelése nem éri el a Takarékbank Zrt. által előírt szintet, vagy
b) az alaptőkét megtestesítő instrumentumaira harmadik személynek vagy más részvényesnek vételi joga, zálogjoga vagy bármilyen más követelést biztosító joga áll fenn, vagy
c) olyan hitelügyletet vagy ehhez kötődő biztosítéki ügyletet köt vagy kötött, amelyet a jogszabály vagy valamely vonatkozó szabályzat tilt, vagy
d) a 15. § (3) bekezdés szerinti esetben, ha a részvényes nem teljesítette a Takarékbank Zrt. utasítását vagy amennyiben felfüggesztették Integrációs Szervezeti tagságát vagy folyamatban van kizárása az Integrációs Szervezetből, vagy
e) a 12. § (2) bekezdésben nem nevesített részvényes, amíg a 12. § (2) bekezdésben szereplő hozzájárulást meg nem szerzi,
f) nem teljesíti e törvényből fakadó valamely kötelezettségét.
(4) A Takarékbank Zrt. részvényese - az MFB-n és a Magyar Postán kívül - nem gyakorolhatja a részvényesi jogait és esetleges elővásárlási vagy más részvényhez fűződő előjogait, amennyiben
a) tőkemegfelelése nem éri el a Takarékbank Zrt. által előírt szintet, vagy
b) az alaptőkét megtestesítő instrumentumaira harmadik személynek vagy más részvényesnek vételi joga, zálogjoga vagy bármilyen más követelést biztosító joga áll fenn, vagy
b) a tulajdonában álló Takarékbank Zrt. részvényekre harmadik személynek vagy más részvényesnek vételi joga, zálogjoga vagy bármilyen más követelést biztosító joga áll fenn, vagy
c) olyan hitelügyletet vagy ehhez kötődő biztosítéki ügyletet köt vagy kötött, amelyet a jogszabály vagy valamely vonatkozó szabályzat tilt, vagy
d) a 15. § (3) bekezdés szerinti esetben, ha a részvényes nem teljesítette a Takarékbank Zrt. utasítását vagy amennyiben felfüggesztették Integrációs Szervezeti tagságát vagy folyamatban van kizárása az Integrációs Szervezetből, vagy
e) a 12. § (2) bekezdésben nem nevesített részvényes, amíg a 12. § (2) bekezdésben szereplő hozzájárulást meg nem szerzi,
f) nem teljesíti e törvényből fakadó valamely kötelezettségét.
(4) A Központi Bank részvényese - az MFB-n kívül - nem gyakorolhatja a részvényesi jogait és esetleges elővásárlási vagy más részvényhez fűződő előjogait, amennyiben
a) tőkemegfelelése nem éri el az Integrációs Szervezet által előírt szintet,
b) a tulajdonában álló Központi Bank részvényekre harmadik személynek vagy más részvényesnek vételi joga, zálogjoga vagy bármilyen más követelést biztosító joga áll fenn,
c) olyan hitelügyletet vagy ehhez kötődő biztosítéki ügyletet köt vagy kötött, amelyet a jogszabály vagy valamely vonatkozó szabályzat tilt,
d) a 15. § (3) bekezdés szerinti esetben, ha a részvényes nem teljesítette az Integrációs Szervezet vagy a Központi Bank utasítását vagy amennyiben felfüggesztették Integrációs Szervezeti tagságát vagy folyamatban van kizárása az Integrációs Szervezetből, vagy
d) ha a részvényes nem teljesítette az Integrációs Szervezet vagy a Központi Bank utasítását, vagy
e) nem teljesíti e törvényből fakadó valamely kötelezettségét.

7.4. A Központi Bank feladatai, viszonya a szövetkezeti hitelintézetekkel

7.4. A Takarékbank Zrt. feladatai, viszonya a szövetkezeti hitelintézetekkel

15. §
(1) A Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi bankja.
(1) A Központi Bank a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának egyik központi szerve bankja.
(2) A Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetekre kötelező szabályzatot fogad el
a) a kockázatkezelés részletes szabályairól, ide értve a hitelengedélyezés, kockázati monitoring, betételhelyezés, készpénzgazdálkodás és befektetési politika, a minősítés és az értékvesztés szabályait valamint a jogszabályokon és egyéb kötelező szabályokon felüli addicionális egyedi tőkekövetelményekre vonatkozó szabályokat;
b) a követendő üzletpolitikáról;
c) a közös marketing folytatásáról;
d) az egységes informatikai rendszer kialakításáról.
(2) A Központi Bank az Integrációs Szervezet előzetes jóváhagyását követően a szövetkezeti hitelintézetekre kötelező szabályzatot fogad el
a) a kockázatkezelés részletes szabályairól, ide értve a hitelengedélyezés, kockázati monitoring, betételhelyezés, készpénzgazdálkodás és befektetési politika, a minősítés és az értékvesztés szabályait;
b) a követendő üzletpolitikáról;
c) a közös marketing folytatásáról;
(3) A Takarékbank Zrt. ellenőrzi a szövetkezeti hitelintézet tevékenységét, és jogszabályoknak, valamint az Integrációs Szervezet és a Takarékbank Zrt. által kiadott szabályzatoknak megfelelő működés érdekében utasítást adhat a szövetkezeti hitelintézetnek. A szövetkezeti hitelintézet az utasításnak köteles eleget tenni.
(3) A Takarékbank Zrt. ellenőrzi a szövetkezeti hitelintézet tevékenységét, és jogszabályoknak, valamint az Integrációs Szervezet és a Takarékbank Zrt. által kiadott szabályzatoknak vagy korábbi utasításnak megfelelő működés érdekében utasítást adhat a szövetkezeti hitelintézetnek. A szövetkezeti hitelintézet az utasításnak köteles eleget tenni. Az utasítást indokolni kell és abban meg kell jelölni a teljesítés határidejét is. A szövetkezeti hitelintézet mint az utasítás címzettje - jogosult bírósághoz fordulni abban a körben, hogy az utasítás a törvénynek, egyéb jogszabályoknak és a Takarékbank Zrt., illetve az Integrációs Szervezet által kiadott szabályzatoknak megfelel-e. A bírósághoz fordulásnak nincsen halasztó hatálya, az utasítás attól függetlenül az utasításban megjelölt határidőben végrehajtandó.
(3) Az Integrációs Szervezet a Központi Bank közreműködésével ellenőrzi a szövetkezeti hitelintézet tevékenységét, és a jogszabályoknak, valamint az Integrációs Szervezet irányelveinek történő megfelelést. A Központi Bank az Integrációs Szervezet és a Központi Bank által kiadott szabályzatoknak vagy korábbi utasításnak megfelelő működés érdekében - amennyiben az Integrációs Szervezet az adott kérdésben ezen jogkörével nem élt - utasítást adhat a szövetkezeti hitelintézetnek. A szövetkezeti hitelintézet az utasításnak köteles eleget tenni. Az utasítást indokolni kell és abban meg kell jelölni a teljesítés határidejét is. A Központi Bank az utasítását az utasítás címzettje részére történő megküldéssel egyidejűleg továbbítja az Integrációs Szervezet és a Felügyelet részére. A szövetkezeti hitelintézet mint az utasítás címzettje az utasítással kapcsolatos kifogásait jelezheti az Integrációs Szervezet részére. Az Integrációs Szervezet saját hatáskörben jogosult az utasítás megváltoztatására és hatályon kívül helyezésére. Az Integrációs Szervezet a döntéséig az utasítás végrehajtását felfüggesztheti. Amennyiben az Integrációs Szervezet a Központi Bank utasítását megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, erről haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. A szövetkezeti hitelintézet mint az utasítás címzettje másrészt - jogosult bírósághoz fordulni abban a körben, hogy az utasítás a törvénynek, egyéb jogszabályoknak, az Integrációs Szervezet által meghatározott irányelveknek és a Központi Bank illetve az Integrációs Szervezet által kiadott szabályzatoknak megfelel-e. A bírósághoz fordulásnak nincsen halasztó hatálya, az utasítás attól függetlenül az utasításban megjelölt határidőben végrehajtandó.
(3a) Amennyiben a Központi Bank az e törvényben foglalt kötelezettségét megszegi, vagy nem tesz eleget az utasításnak vagy a szabályzatban, illetve az irányelvben foglaltaknak akkor a (3) bekezdésben foglalt utasításadási jogát az Integrációs Szervezet döntésében meghatározott határidőig, legfeljebb 12 hónapig kizárólag az Integrációs Szervezet előzetes jóváhagyása mellett gyakorolhatja.
(3b) A Központi Bank a szövetkezeti hitelintézetek tevékenységének ellenőrzését éves ellenőrzési terv alapján végzi, melyet az Integrációs Szervezet hagy jóvá. Az Integrációs Szervezet jogosult az éves ellenőrzési terven felüli rendkívüli ellenőrzést is elrendelni. A szövetkezeti hitelintézet ellenőrzésének megállapításait a Központi Bank megküldi az Integrációs Szervezet és a Felügyelet részére.
(3c) Amennyiben a Felügyelet tudomására jutott információ alapján fennáll a veszélye, hogy az integráció tagja nem felel meg a tevékenységére vonatkozó jogszabályok előírásainak, a Felügyelet kötelezheti az Integrációs Szervezetet és egyidejűleg tájékoztatja a Központi Bankot, hogy az integráció tagjainál a Felügyelet által előírt időpontig, meghatározott témában vagy átfogó jelleggel ellenőrzést folytasson le és annak eredményéről, valamint elrendelt intézkedéseiről az ellenőrzés befejezésétől számított 8 napon belül, az annak alapjául szolgáló dokumentumok egyidejű megküldésével értesítse a Felügyeletet.
(4) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet nem tesz eleget az utasításnak vagy nem jogszabályoknak vagy a szabályzatoknak megfelelően működik:
a) a Takarékbank Zrt. igazgatósága dönthet a szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselői megbízatásának a felfüggesztéséről legfeljebb 180 napra, mely felfüggesztést legfeljebb további 180 napra meghosszabbíthat vagy - különösen indokolt esetben - dönthet megbízatásuk megszüntetéséről illetve átmeneti időre vezető tisztségviselő vagy tisztségviselők megbízásáról;
a) a Takarékbank Zrt. igazgatósága dönthet a szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselői megbízatásának a felfüggesztéséről legfeljebb 180 napra, mely felfüggesztést legfeljebb további 180 napra meghosszabbíthat; azzal, hogy döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, amely intézkedik felügyeleti biztos kinevezése iránt;
b) a Takarékbank Zrt. Igazgatóságának kezdeményezése alapján vagy saját kezdeményezéséből az Integrációs Szervezet igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezeti tagságának a felfüggesztéséről vagy - indokolt esetben - a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizárásáról.
(4) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet nem tesz eleget az utasításnak vagy nem jogszabályoknak vagy a szabályzatoknak és az Integrációs Szervezet által meghatározott irányelveknek megfelelően működik, abban az esetben a Központi Bank igazgatósága kezdeményezheti az Integrációs Szervezet döntését a szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselői megbízatásának a felfüggesztéséről, a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezeti tagsága felfüggesztéséről, vagy indokolt esetben a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizárásáról.
(5) A Takarékbank Zrt. igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselője vagy vezető tisztségviselői megbízatása felfüggesztésének a megszüntetéséről illetve az Integrációs Szervezet igazgatósága dönt az Integrációs Szervezeti tagság felfüggesztésének a megszüntetéséről, amennyiben a szövetkezeti hitelintézet az utasításnak eleget tesz illetve helyreállította a jogszabályoknak és a szabályzatoknak megfelelő működését.
(5) A megbízatásában felfüggesztett vezető tisztségviselő a felfüggesztés időtartama alatt a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja.
(6) A (4) bekezdés a) pont szerinti intézkedések megtételét az Integrációs Szervezet igazgatósága is kezdeményezheti a Takarékbank Zrt. igazgatóságánál.
(6) A Központi Bank szövetkezeti hitelintézet részvényesei kötelesek bankszámlájukat és értékpapírszámlájukat kizárólag a Központi Banknál vezetni, és le nem kötött pénzeszközeiket a Központi Bank által forgalmazott eszközökben tartani.
(7) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet vagy a szövetkezeti hitelintézetek egy csoportja a Takarékbank Zrt. igazgatósága szerint válsághelyzetben van, akkor
a) a Takarékbank Zrt. igazgatósága dönthet a szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselői megbízatásának a felfüggesztéséről legfeljebb 180 napra, mely felfüggesztést legfeljebb további 180 napra meghosszabbíthat vagy - különösen indokolt esetben - dönthet megbízatásuk megszüntetéséről illetve átmeneti időre vezető tisztségviselő vagy tisztségviselők megbízásáról;
b) a Takarékbank Zrt. Igazgatóságának kezdeményezése alapján vagy saját kezdeményezéséből az Integrációs Szervezet igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezeti tagságának a felfüggesztéséről vagy - indokolt esetben - a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizárásáról.
(7) A Központi Bank és szövetkezeti hitelintézet részvényesei tevékenységüket egységes informatikai rendszer keretei között végzik. Az egységes informatikai rendszerre való átállást, beleértve a régi informatikai rendszerekben meglévő adatok migrálását és azok központi feldolgozását is 2017. december 31-ig valamennyi szövetkezeti hitelintézet esetében teljes körűen biztosítani kell. Az integrált informatikai rendszerrel kapcsolatos beszerzési döntéseket az Integrációs Szervezet hozza meg.
(8) Amennyiben a Takarékbank Zrt. igazgatósága az Integrációs Szervezet igazgatóságának kezdeményezése ellenére - 5 munkanapon belül - nem hozza meg a (4) bekezdés a) pont szerinti vagy a (7) bekezdés a) pont szerinti intézkedést, akkor azt az Integrációs Szervezet igazgatósága is megteheti.
(8) A szövetkezeti hitelintézet számviteli törvény szerinti beszámolója elfogadásához a Központi Bank előzetes jóváhagyása kell, amely döntését a legalább 45 nappal a tervezett közgyűlés előtt a rendelkezésére bocsájtott, könyvvizsgálói jelentéssel ellátott mérleg alapján hozza meg.
(9) A Takarékbank Zrt. szövetkezeti hitelintézet részvényesei kötelesek bankszámlájukat kizárólag a Takarékbank Zrt.-nél vezetni, és le nem kötött pénzeszközeiket a Takarékbank Zrt. által forgalmazott eszközökben tartani.
(9) A Takarékbank Zrt. szövetkezeti hitelintézet részvényesei kötelesek bankszámlájukat és értékpapírszámlájukat kizárólag a Takarékbank Zrt.-nél vezetni, és le nem kötött pénzeszközeiket a Takarékbank Zrt. által forgalmazott eszközökben tartani.
(9) A szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes hozzájárulása szükséges. Az Integrációs Szervezet igazgatósága, illetve a Központi Bank igazgatósága kezdeményezheti, hogy a Központi Bank szövetkezeti hitelintézet részvényesénél, illetve az Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézet tagjánál tartsanak közgyűlést, ahol napirendi pont a tisztújítás a vezető tisztségviselők vonatkozásában. Az érintett szövetkezeti hitelintézetnél a jogszabály által megengedett legrövidebb időn belül meg kell tartani a közgyűlést a fenti napirenddel. Az átmeneti időre, az Integrációs Szervezet által kinevezett vezető tisztségviselői kinevezéséhez nem szükséges a Felügyelet engedélye.
(10) A Központi Bank igazgatósága felfüggeszti a szövetkezeti hitelintézet részvényes részvényesi jogait a 14. § (4) bekezdés szerinti esetekben. A Központi Bank részvénykönyvében a részvényesi jogok felfüggesztésének a tényét fel kell tüntetni.
(11) A szövetkezeti hitelintézet számviteli törvény szerinti beszámolója elfogadásához a Takarékbank Zrt. előzetes jóváhagyása kell, amely döntését a legalább 45 nappal a tervezett közgyűlés előtt a rendelkezésére bocsájtott, könyvvizsgálói jelentéssel ellátott mérleg alapján hozza meg.
(11) A részvényes jogainak felfüggesztése az érintett részvényhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek szünetelését eredményezi. E részvényeket a Központi Bank közgyűlésének a határozatképessége szempontjából nem lehet figyelembe venni.
(12) A szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez 2013. december 31-ig az Integrációs Szervezet, 2014. január 1-től a Takarékbank Zrt. igazgatósága előzetes hozzájárulása szükséges. A Takarékbank Zrt. vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez 2013. december 31-ig az Integrációs Szervezet előzetes hozzájárulása szükséges. Az Integrációs Szervezet igazgatósága illetve a Takarékbank Zrt. igazgatósága kezdeményezheti, hogy a Takarékbank Zrt. szövetkezeti hitelintézet részvényesénél illetve az Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézet tagjánál tartsanak közgyűlést, ahol napirendi pont a tisztújítás a vezető tisztségviselők vonatkozásában. Az érintett szövetkezeti hitelintézetnél a jogszabály által megengedett legrövidebb időn belül kell a fenti tárgyú közgyűlést tartani. Az átmeneti időre az Integrációs Szervezet által kinevezett vezető tisztségviselői kinevezéséhez nem szükséges a Felügyelet engedélye.
(12) A szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez a Takarékbank Zrt. igazgatóságának előzetes hozzájárulása szükséges. Az Integrációs Szervezet igazgatósága, illetve a Takarékbank Zrt. igazgatósága kezdeményezheti, hogy a Takarékbank Zrt. szövetkezeti hitelintézet részvényesénél, illetve az Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézet tagjánál tartsanak közgyűlést, ahol napirendi pont a tisztújítás a vezető tisztségviselők vonatkozásában. Az érintett szövetkezeti hitelintézetnél a jogszabály által megengedett legrövidebb időn belül meg kell tartani a közgyűlést a fenti napirenddel. Az átmeneti időre, az Integrációs Szervezet által kinevezett vezető tisztségviselői kinevezéséhez nem szükséges a Felügyelet engedélye.
(12) Ha a részvényesi jogok felfüggesztésével érintett elsőbbségi részvények aránya az elsőbbségi részvényeken belül elérik az 50%-ot, abban az esetben az érintett részvénysorozathoz kapcsolódó jogok szünetelnek, azaz a szünetelés ideje alatt nem létezőnek tekintendők.
(13) A Takarékbank Zrt. igazgatósága felfüggeszti azon szövetkezeti hitelintézet részvényes részvényesi jogait, amelynek nem áll rendelkezésére a jelen törvény 19. § (3) bekezdése szerinti működési engedély, illetőleg annak visszavonásának lenne helye a jelen törvény alapján továbbá a 14. § (4) bekezdés szerinti esetekben. A Takarékbank Zrt. részvénykönyvében a részvényesi jogok felfüggesztésének a tényét fel kell tüntetni.
(13) Az Integrációs Szervezet által szabályzatban meghatározott esetekben és célokra a Központi Bank az Integrációs Szervezet tagjainak eszközeit, illetve kötelezettségeit átvizsgálhatja.
(14) A részvényes jogainak felfüggesztése az érintett részvényhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek szünetelését eredményezi. E részvényeket a Takarékbank Zrt. közgyűlésének a határozatképessége szempontjából nem lehet figyelembe venni.
(14) A Központi Bank mint a szövetkezeti hitelintézetek és az integráció központi bankja, a prudens működés biztosítása érdekében jogosult előzetesen jóváhagyni az egyes szövetkezeti hitelintézeteknek más gazdálkodó szervezetben, illetve jogi személyben történő tulajdonszerzését vagy a szerzett tulajdon értékesítését, ha az értékesíteni vagy megszerezni tervezett tulajdon értéke, illetve vételára meghaladja az integráció konszolidált alapon számított szavatoló tőkéje 0,1%-át. A tizenkét hónapon belül végrehajtott ügyleteket ugyanazon tulajdoni részesedés vonatkozásában össze kell számítani.
(15) Ha a részvényesi jogok felfüggesztésével érintett elsőbbségi részvények aránya az elsőbbségi részvényeken belül elérik az 50%-ot, abban az esetben az érintett részvénysorozathoz kapcsolódó jogok szünetelnek, azaz a szünetelés ideje alatt nem létezőnek tekintendők.
(15) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a szövetkezeti hitelintézet a társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint is bírósághoz fordulhat a Központi Bank igazgatóságának jelen törvény szerinti döntésével vagy utasításával szemben. A bírósághoz fordulásnak nincsen halasztó hatálya, a döntés vagy utasítás attól függetlenül az abban megjelölt határidőben végrehajtandó.
(16) Az Integrációs Szervezet által meghatározott esetekben és célokra a Takarékbank Zrt. az Integrációs Szervezet tagjainak eszközeit illetve kötelezettségeit időről-időre átvizsgálhatja, és a 19. § (5) bekezdésben szereplő megállapításokat teheti, ill. intézkedéseket alkalmazhatja.
(16) Az Integrációs Szervezet által szabályzatban meghatározott esetekben és célokra a Takarékbank Zrt. az Integrációs Szervezet tagjainak eszközeit, illetve kötelezettségeit időről időre átvizsgálhatja, és a 19. § (5) bekezdésben szereplő megállapításokat teheti, illetve intézkedéseket alkalmazhatja.
(16) A szövetkezeti hitelintézet, illetve a Központi Bank az Integrációs Szervezet által hozott, neki címzett utasítással vagy döntéssel szemben bírósághoz fordulhat abban a körben, hogy az utasítás vagy döntés a törvénynek, egyéb jogszabályoknak és az Integrációs Szervezet által kiadott szabályzatoknak és meghatározott irányelveknek, illetve az integráció egyéb szabályzatainak megfelel-e. A bírósághoz fordulásnak nincsen halasztó hatálya, az utasítás vagy döntés attól függetlenül az abban megjelölt határidőben végrehajtandó.
(17) Azt a kérdést, hogy fennáll-e a 4. bekezdés a) és b) illetve a 7. bekezdés a) és b) pontjában írt körülmény az Integrációs Szervezet igazgatósága jogosult eldönteni.
(17) A szövetkezeti hitelintézetek, a Központi Bank és az Integrációs Szervezet a (3), (15) és (16) bekezdésben meghatározott egyes vitákra a rendes bíróságok helyett választottbírósági vitarendezésben állapodhatnak meg.
(18) Ahol a fenti (4)-(8) bekezdések az Integrációs Szervezet igazgatósága javára nevesítenek hatáskört, ott a Takarékbank Zrt. igazgatóságának van hatásköre.
(19) A Takarékbank Zrt. mint a szövetkezeti hitelintézetek és az integráció központi bankja, a prudens működés biztosítása érdekében kizárólagos jogkörrel jogosult előzetesen jóváhagyni az egyes szövetkezeti hitelintézeteknek és az Integrációs Szervezetnek más gazdálkodó szervezetben, illetve jogi személyben történő tulajdonszerzését vagy a szerzett tulajdon értékesítését, ha az értékesíteni vagy megszerezni tervezett tulajdon értéke, illetve vételára meghaladja az integráció konszolidált alapon számított szavatoló tőkéje 0,1%-át. A tizenkét hónapon belül végrehajtott ügyleteket ugyanazon tulajdoni részesedés vonatkozásában össze kell számítani.
(20) A 15. § (3) bekezdésében foglaltakon túl a szövetkezeti hitelintézet a társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint is bírósághoz fordulhat a Takarékbank Zrt. igazgatóságának jelen törvény szerinti döntésével vagy utasításával szemben. A bírósághoz fordulásnak nincsen halasztó hatálya, a döntés vagy utasítás attól függetlenül az abban megjelölt határidőben végrehajtandó.
(21) A szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet által hozott, neki címzett döntéssel szemben bírósághoz fordulhat abban a körben, hogy a döntés a törvénynek, egyéb jogszabályoknak és az Integrációs Szervezet által kiadott szabályzatoknak illetve az integráció egyéb szabályzatainak megfelel-e. A bírósághoz fordulásnak nincsen halasztó hatálya, a döntés attól függetlenül az abban megjelölt határidőben végrehajtandó.
(22) A szövetkezeti hitelintézetek, a Takarékbank és az Integrációs Szervezet a 15. § (3), (20) és (21) bekezdésében meghatározott egyes vitákra a rendes bíróságok helyett választottbírósági vitarendezésben állapodhatnak meg.
15. §
(1) A Központi Bank a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának egységes üzleti működése, irányítása körében közreműködik a szövetkezeti hitelintézeti integráció központi szervének feladatai ellátásában.
(2) A Központi Bank igazgatósága az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes jóváhagyását követően valamennyi szövetkezeti hitelintézetre vonatkozóan kötelező szabályzatot fogad el
a) a kockázatkezelés részletes szabályairól, ideértve a hitelengedélyezés, kockázati monitoring, betételhelyezés, készpénzgazdálkodás és befektetési politika, a minősítés és az értékvesztés szabályait;
b) a kockázati stratégiáról;
c) a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szintű beszerzési gyakorlatának kialakításáról, beleértve az integrációs szintű beszerzés körébe vont áruk és szolgáltatások meghatározását és a központi beszerzés lebonyolításának szabályait;
d) az egységes informatikai rendszer kialakításáról.
d) az egységes informatikai rendszerről.
(3) A Központi Bank jogosult a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérése érdekében a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának egységes üzleti működése, irányítása tárgykörében a szövetkezeti hitelintézetekre kötelező szabályzatot elfogadni. Ha a Központi Bank olyan szabályzatot fogad el, amely az Integrációs Szervezet feladatkörének gyakorlását érinti, akkor a szabályzatot az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetesen jóvá kell hagynia.
(4) A Központi Bank a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szintű beszerzéseinek lebonyolítása és az Integrációs Szervezet tagjai igényeinek kielégítése érdekében többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot hozhat létre, vagy ilyen tevékenységet végző gazdasági társaságban többségi tulajdont szerezhet, illetve ezen tevékenységek ellátását – nyilvános pályázat útján – főtevékenységként ilyen tevékenységeket végző gazdasági társaságra bízhatja legfeljebb 5 éves időtartamra.
(5) A Központi Bank az általa kiadott szabályzatoknak vagy korábbi utasításnak megfelelő működés érdekében utasítást adhat a szövetkezeti hitelintézetnek. A szövetkezeti hitelintézet az utasításnak köteles eleget tenni. Az utasítást indokolni kell és abban meg kell jelölni a teljesítés határidejét is. A Központi Bank az utasítását az utasítás címzettje részére történő megküldéssel egyidejűleg továbbítja az Integrációs Szervezet, valamint a Felügyelet részére. A szövetkezeti hitelintézet mint az utasítás címzettje jogosult bírósághoz fordulni abban a körben, hogy az utasítás a törvénynek, egyéb jogszabályoknak, az Integrációs Szervezet által meghatározott irányelveknek és a Központi Bank, illetve az Integrációs Szervezet által kiadott szabályzatoknak megfelel-e. A bírósághoz fordulásnak nincs halasztó hatálya, az utasítás attól függetlenül, az utasításban megjelölt határidőben végrehajtandó.
(6) A Központi Bank szövetkezeti hitelintézet részvényesei kötelesek fizetési számlájukat és értékpapírszámlájukat kizárólag a Központi Banknál vezetni, és le nem kötött pénzeszközeiket a Központi Bank által forgalmazott eszközökben tartani.
(7) A szövetkezeti hitelintézet számviteli törvény szerinti beszámolója – kivéve az átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a tevékenységet lezáró beszámolókat – elfogadásához a Központi Bank igazgatóságának előzetes jóváhagyása szükséges, amely döntést a szövetkezeti hitelintézet a tervezett közgyűlése, részközgyűlése vagy küldöttgyűlése (a továbbiakban együtt: közgyűlés) előtt legalább 45 nappal – nyilvánosan működő részvénytársasági formában működő szövetkezeti hitelintézet esetében a közgyűlés előterjesztéseit tárgyaló igazgatósági ülést megelőző legalább 8 nappal – rendelkezésére bocsátott, könyvvizsgálói jelentéssel ellátott beszámoló alapján 30 napon belül hoz meg. A Központi Bank az előzetes jóváhagyásáról szóló döntést az Integrációs Szervezet ügyvezetésének előzetes egyetértését követően hozhatja meg. A Központi Bank előzetes jóváhagyása hiányában a szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsága a számviteli törvény szerinti beszámoló tervezetét nem véleményezheti, a szövetkezeti hitelintézet igazgatósága a számviteli törvény szerinti beszámoló tervezetét nem terjesztheti a legfőbb döntéshozó szerv elé, a szövetkezeti hitelintézet legfőbb döntéshozó szerve pedig érvényesen nem fogadhatja el a számviteli törvény szerinti beszámolót. A cégbírósághoz benyújtásra kerülő beszámoló kötelező melléklete a Központi Bank előzetes hozzájárulását tartalmazó nyilatkozata.
(8) A Központi Bank igazgatósága felfüggeszti a szövetkezeti hitelintézet – mint a Központi Bank részvényese – részvényesi jogait a 14. § (4) bekezdése szerinti esetekben. A Központi Bank részvénykönyvében a részvényesi jogok felfüggesztésének a tényét fel kell tüntetni. Az Integrációs Szervezet igazgatósága jogosult határozatában eldönteni, hogy fennáll-e a felfüggesztésről szóló határozat meghozatalára okot adó körülmény.
(9) A részvényes jogainak felfüggesztése az érintett részvényhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek szünetelését eredményezi. E részvényeket a Központi Bank közgyűlésének a határozatképessége szempontjából nem lehet figyelembe venni.
(10) Ha a részvényesi jogok felfüggesztésével érintett elsőbbségi részvények aránya az elsőbbségi részvényeken belül, vagy az érintett elsőbbségi részvényfajtán belüli részvényosztályokon belül eléri az 50%-ot, az érintett elsőbbségi részvényeken vagy az érintett elsőbbségi részvényfajtán belüli részvényosztályokon belül kibocsátott részvénysorozathoz kapcsolódó jogok szünetelnek, azaz a szünetelés ideje alatt az azokhoz fűződő jogok nem gyakorolhatóak.
(11) A Központi Bank előzetes jóváhagyása szükséges az egyes szövetkezeti hitelintézeteknek más gazdálkodó szervezetben, illetve jogi személyben történő tulajdonszerzéséhez vagy a szerzett tulajdon értékesítéséhez, ha az értékesíteni vagy megszerezni tervezett tulajdon értéke, illetve vételára meghaladja az integráció konszolidált alapon számított szavatoló tőkéje 0,1%-át, azzal, hogy befolyásoló részesedésszerzés esetén az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes jóváhagyása szükséges. A tizenkét hónapon belül végrehajtott ügyleteket ugyanazon tulajdoni részesedés vonatkozásában együttesen kell figyelembe venni.
(12) A szövetkezeti hitelintézet a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint bírósághoz fordulhat a Központi Bank igazgatóságának e törvény szerinti döntésével vagy utasításával szemben. A bírósághoz fordulásnak nincs halasztó hatálya, a döntés vagy utasítás attól függetlenül az abban megjelölt határidőben végrehajtandó.
(13) A Központi Banknak az e törvényben meghatározott feladatai ellátása során keletkezett költsége a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül.
(14) A Központi Bank a Hpt. 7. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységeken túl üzletszerűen végezheti az e törvény szerinti, központi banki feladatai ellátásához kapcsolódó szolgáltatást.
(15) A Központi Bank igazgatósági tagja nem vehet részt a Központi Bank – e törvényben meghatározott feladataival kapcsolatos – döntésének meghozatalában, ha annál a szövetkezeti hitelintézetnél, amelyre a döntés vonatkozik saját maga vagy közeli hozzátartozója vezető állást tölt be, illetve érdekeltséggel rendelkezik, így különösen, ha tulajdonosi, kötelmi jogviszonyban áll a szövetkezeti hitelintézettel, vagy attól bármilyen formában bevételre vagy díjazásra tesz szert vagy tart igényt.
15/A. §
(1) A szövetkezeti hitelintézet közgyűléséről a Takarékbank Zrt.-t előzetesen, a meghívó tulajdonosoknak történő megküldésével egyidejűleg értesíteni kell. Az értesítéshez csatolni kell a meghívót és annak mellékleteit. A szövetkezeti hitelintézet közgyűlése nem hozhat érvényes határozatot e kötelezettségek megsértése esetén. A Takarékbank Zrt. képviselője a szövetkezeti hitelintézet közgyűlésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.
(1) A szövetkezeti hitelintézet közgyűléséről a Központi Bankot és Integrációs Szervezetet előzetesen, a meghívó tulajdonosoknak történő megküldésével egyidejűleg értesíteni kell. Az értesítéshez csatolni kell a meghívót és annak mellékleteit. A szövetkezeti hitelintézet közgyűlése nem hozhat érvényes határozatot e kötelezettségek megsértése esetén. A Központi Bank és Integrációs Szervezet képviselője a szövetkezeti hitelintézet közgyűlésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.
(2) A szövetkezeti hitelintézet közgyűléséről készült jegyzőkönyvet a közgyűlést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Takarékbank Zrt. részére.
(2) A szövetkezeti hitelintézet közgyűléséről készült jegyzőkönyvet a közgyűlést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Központi Bank és Integrációs Szervezet részére.
(3) A szövetkezeti hitelintézet igazgatósága az ügyrendjét köteles az elfogadást illetve a módosítást követő 5 napon belül megküldeni a Takarékbank Zrt. részére. Amennyiben az elfogadott ügyrend ellentétes a Takarékbank Zrt. által meghatározott az ügyrend szempontjából releváns szabályzattal, illetve a szövetkezeti hitelintézet alapszabályával, a Takarékbank Zrt. indítványozhatja annak módosítását, amelynek megfelelően a szövetkezeti hitelintézet igazgatósága köteles a Takarékbank Zrt. ilyen indítványának kézhez vételét követő 15 napon belül módosítani az ügyrendjét.
(3) A szövetkezeti hitelintézet igazgatósága az ügyrendjét köteles az elfogadást illetve a módosítást követő 5 napon belül megküldeni a Központi Bank és Integrációs Szervezet részére. Amennyiben az elfogadott ügyrend ellentétes a Központi Bank és Integrációs Szervezet által meghatározott az ügyrend szempontjából releváns szabályzattal, illetve a szövetkezeti hitelintézet alapszabályával, a Központi Bank és Integrációs Szervezet indítványozhatja annak módosítását, amelynek megfelelően a szövetkezeti hitelintézet igazgatósága köteles a Központi Bank és Integrációs Szervezet ilyen indítványának kézhez vételét követő 15 napon belül módosítani az ügyrendjét.
(4) A szövetkezeti hitelintézet igazgatósági üléséről a Takarékbank Zrt.-t előzetesen, a meghívó az igazgatósági tagoknak történő megküldésével egyidejűleg, de legalább 5 munkanappal az ülés előtt értesíteni kell. A meghívóhoz csatolni kell minden napirendre vonatkozóan az előterjesztést és a kapcsolódó anyagokat, amennyiben vannak ilyenek. A szövetkezeti hitelintézet igazgatósága nem hozhat érvényes határozatot az e kötelezettségek megsértése esetén. A Takarékbank Zrt. képviselője a szövetkezeti hitelintézet igazgatósági ülésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.
(4) A szövetkezeti hitelintézet igazgatósági üléséről a Központi Bankot és Integrációs Szervezetet előzetesen, a meghívó az igazgatósági tagoknak történő megküldésével egyidejűleg, de legalább 5 munkanappal az ülés előtt értesíteni kell. A meghívóhoz csatolni kell minden napirendre vonatkozóan az előterjesztést és a kapcsolódó anyagokat, amennyiben vannak ilyenek. A szövetkezeti hitelintézet igazgatósága nem hozhat érvényes határozatot az e kötelezettségek megsértése esetén. A Központi Bank és Integrációs Szervezet képviselője a szövetkezeti hitelintézet igazgatósági ülésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.
(5) Az igazgatóság üléséről készült jegyzőkönyvet a Takarékbank Zrt. részére az igazgatósági ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni.
(5) Az igazgatóság üléséről készült jegyzőkönyvet a Központi Bank és Integrációs Szervezet részére az igazgatósági ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni.
(6) A szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsága az ügyrendjét az elfogadást illetve a módosítást követő 5 napon belül köteles megküldeni a Takarékbank Zrt. részére. Amennyiben az elfogadott ügyrend ellentétes a Takarékbank Zrt. által meghatározott, az ügyrend szempontjából releváns szabályzattal, illetve a szövetkezeti hitelintézet alapszabályával, a Takarékbank Zrt. indítványozhatja annak módosítását, amelynek megfelelően a szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsága köteles a Takarékbank Zrt. ilyen indítványának kézhezvételét követő 15 napon belül módosítani az ügyrendjét.
(6) A szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsága az ügyrendjét az elfogadást illetve a módosítást követő 5 napon belül köteles megküldeni a Központi Bank és Integrációs Szervezet részére. Amennyiben az elfogadott ügyrend ellentétes a Központi Bank és Integrációs Szervezet által meghatározott, az ügyrend szempontjából releváns szabályzattal, illetve a szövetkezeti hitelintézet alapszabályával, a Központi Bank és Integrációs Szervezet indítványozhatja annak módosítását, amelynek megfelelően a szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsága köteles a Központi Bank és Integrációs Szervezet ilyen indítványának kézhezvételét követő 15 napon belül módosítani az ügyrendjét.
(7) A szövetkezeti hitelintézet felügyelő bizottsági üléséről a Takarékbank Zrt.-t előzetesen, a meghívó a felügyelő bizottsági tagoknak történő megküldésével egyidejűleg, de legalább 5 munkanappal az ülés előtt értesíteni kell. A meghívóhoz csatolni kell minden napirendre vonatkozóan az előterjesztést és a kapcsolódó anyagokat, amennyiben vannak ilyenek. A szövetkezeti hitelintézet felügyelő bizottsága nem hozhat érvényes határozatot az e kötelezettségek megsértése esetén. A Takarékbank Zrt. képviselője a szövetkezeti hitelintézet felügyelő bizottsági ülésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.
(7) A szövetkezeti hitelintézet felügyelő bizottsági üléséről a Központi Bankot és Integrációs Szervezetet előzetesen, a meghívó a felügyelő bizottsági tagoknak történő megküldésével egyidejűleg, de legalább 5 munkanappal az ülés előtt értesíteni kell. A meghívóhoz csatolni kell minden napirendre vonatkozóan az előterjesztést és a kapcsolódó anyagokat, amennyiben vannak ilyenek. A szövetkezeti hitelintézet felügyelő bizottsága nem hozhat érvényes határozatot az e kötelezettségek megsértése esetén. A Központi Bank és Integrációs Szervezet képviselője a szövetkezeti hitelintézet felügyelő bizottsági ülésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.
(8) A szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottságának elnöke a felügyelőbizottság ülését követő 15 napon belül a Takarékbank Zrt.-nek megküldi azokat a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetőleg jelentéseket, amelyek a felügyelőbizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya a szövetkezeti hitelintézet belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.
(8) A szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottságának elnöke a felügyelőbizottság ülését követő 15 napon belül a Központi Banknak és Integrációs Szervezetnek megküldi azokat a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetőleg jelentéseket, amelyek a felügyelőbizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya a szövetkezeti hitelintézet belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.
(9) A jelen szakasz (1)-(8) bekezdései alkalmazandóak az ülésen kívül hozott határozatok esetében is azzal, hogy a Takarékbank Zrt. ezirányú kérése esetén testületi ülést kell tartani.
(9) A jelen szakasz (1)-(8) bekezdései alkalmazandóak az ülésen kívül hozott határozatok esetében is azzal, hogy a Központi Bank és Integrációs Szervezet ezirányú kérése esetén testületi ülést kell tartani.
15/A. §
(1) A szövetkezeti hitelintézet közgyűléséről a Központi Bankot és az Integrációs Szervezetet a meghívó tulajdonosoknak történő megküldésével egyidejűleg, de legalább 15 nappal a közgyűlés előtt értesíteni kell. Az értesítéshez csatolni kell a meghívót, valamint a napirendekre vonatkozóan az előterjesztéseket és a kapcsolódó anyagokat. Az Integrációs Szervezet ügyvezetése az értesítéstől számított 5 napon belül felhívhatja a szövetkezeti hitelintézetet arra, hogy az Integrációs Szervezet által megjelölt, előterjesztést nem tartalmazó napirendi pontokhoz is készítsen írásbeli előterjesztést. A szövetkezeti hitelintézet közgyűlése nem hozhat érvényes határozatot e kötelezettségek megsértése esetén. A Központi Bank és az Integrációs Szervezet képviselője a szövetkezeti hitelintézet közgyűlésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.
(2) A szövetkezeti hitelintézet közgyűléséről készült jegyzőkönyvet a közgyűlést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Központi Bank és az Integrációs Szervezet részére.
(3) A szövetkezeti hitelintézet igazgatósága az ügyrendjét köteles az elfogadást vagy a módosítást követő 5 napon belül megküldeni az Integrációs Szervezet részére. Amennyiben az elfogadott ügyrend ellentétes az Integrációs Szervezet által meghatározott, az ügyrend szempontjából releváns szabályzattal, illetve a szövetkezeti hitelintézet alapszabályával, az Integrációs Szervezet ügyvezetése indítványozhatja annak módosítását. A szövetkezeti hitelintézet igazgatósága köteles az Integrációs Szervezet ilyen indítványának kézhezvételét követő 15 napon belül – az indítványban meghatározott tartalommal – módosítani az ügyrendjét. Ha az Integrációs Szervezet 15 napon belül nem nyilatkozik, az ügyrendet elfogadottnak kell tekinteni.
(4) A szövetkezeti hitelintézet igazgatósági üléséről a Központi Bankot és az Integrációs Szervezetet a meghívó igazgatósági tagoknak történő megküldésével egyidejűleg, de legalább 5 munkanappal az ülés előtt értesíteni kell. A meghívóhoz csatolni kell minden napirendre vonatkozóan az előterjesztést és a kapcsolódó anyagokat. Az Integrációs Szervezet ügyvezetése indokolt esetben az értesítéstől számított 3 munkanapon belül felhívhatja a szövetkezeti hitelintézetet arra, hogy az Integrációs Szervezet által megjelölt napirendi pontokhoz készítsen írásbeli előterjesztést. A Központi Bank és az Integrációs Szervezet képviselője a szövetkezeti hitelintézet igazgatósági ülésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.
(4) A szövetkezeti hitelintézet igazgatósági üléséről a Központi Bankot és az Integrációs Szervezetet a meghívó igazgatósági tagoknak történő megküldésével egyidejűleg, de legalább 5 munkanappal az ülés előtt értesíteni kell. A meghívóhoz csatolni kell minden napirendre vonatkozóan az előterjesztést és a kapcsolódó anyagokat. Az Integrációs Szervezet ügyvezetése indokolt esetben az értesítéstől számított 3 munkanapon belül felhívhatja a szövetkezeti hitelintézetet arra, hogy az Integrációs Szervezet által megjelölt napirendi pontokhoz készítsen írásbeli előterjesztést. A szövetkezeti hitelintézet igazgatósága érvényesen nem hozhat határozatot e kötelezettségek megsértése esetén. A Központi Bank és az Integrációs Szervezet képviselője a szövetkezeti hitelintézet igazgatósági ülésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.
(5) Az igazgatóság üléséről készült jegyzőkönyvet a Központi Bank és az Integrációs Szervezet részére az igazgatósági ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni.
(6) A szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsága az ügyrendjét az elfogadást, illetve a módosítást követő 5 napon belül köteles megküldeni az Integrációs Szervezet részére. Amennyiben az elfogadott ügyrend ellentétes az Integrációs Szervezet által meghatározott, az ügyrend szempontjából releváns szabályzattal, illetve a szövetkezeti hitelintézet alapszabályával, az Integrációs Szervezet indítványozhatja annak módosítását. A szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsága köteles az Integrációs Szervezet ilyen irányú indítványának kézhezvételét követő 15 napon belül – az indítványban meghatározott tartalommal – módosítani az ügyrendjét.
(6) A szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsága az ügyrendjét az elfogadást, illetve a módosítást követő 5 napon belül köteles megküldeni az Integrációs Szervezet részére. Amennyiben az elfogadott ügyrend ellentétes az Integrációs Szervezet által meghatározott, az ügyrend szempontjából releváns szabályzattal, illetve a szövetkezeti hitelintézet alapszabályával, az Integrációs Szervezet ügyvezetése indítványozhatja annak módosítását. A szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsága köteles az Integrációs Szervezet ilyen irányú indítványának kézhezvételét követő 15 napon belül – az indítványban meghatározott tartalommal – módosítani az ügyrendjét.
(7) A szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsági üléséről a Központi Bankot és az Integrációs Szervezetet a meghívó felügyelőbizottsági tagoknak történő megküldésével egyidejűleg, de legalább 5 munkanappal az ülés előtt értesíteni kell. A meghívóhoz csatolni kell minden napirendre vonatkozóan az előterjesztést és a kapcsolódó anyagokat. Az Integrációs Szervezet indokolt esetben az értesítéstől számított 3 munkanapon belül felhívhatja a szövetkezeti hitelintézetet arra, hogy az Integrációs Szervezet által megjelölt napirendi pontokhoz, a szövetkezeti hitelintézet készítsen írásbeli előterjesztést. A Központi Bank és az Integrációs Szervezet képviselője a szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsági ülésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.
(7) A szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsági üléséről a Központi Bankot és az Integrációs Szervezetet a meghívó felügyelőbizottsági tagoknak történő megküldésével egyidejűleg, de legalább 5 munkanappal az ülés előtt értesíteni kell. A meghívóhoz csatolni kell minden napirendre vonatkozóan az előterjesztést és a kapcsolódó anyagokat. Az Integrációs Szervezet indokolt esetben az értesítéstől számított 3 munkanapon belül felhívhatja a szövetkezeti hitelintézetet arra, hogy az Integrációs Szervezet által megjelölt napirendi pontokhoz a szövetkezeti hitelintézet készítsen írásbeli előterjesztést. A szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsága érvényesen nem hozhat határozatot e kötelezettségek megsértése esetén. A Központi Bank és az Integrációs Szervezet képviselője a szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsági ülésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.
(8) A szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottságának elnöke a felügyelőbizottság ülését követő 15 napon belül a Központi Banknak és az Integrációs Szervezetnek megküldi azokat a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetve jelentéseket, amelyek a felügyelőbizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya a szövetkezeti hitelintézet belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.
(9) Az (1)–(8) bekezdés alkalmazandó az ülésen kívül hozott határozatok esetében is azzal, hogy a Központi Bank vagy az Integrációs Szervezet erre irányuló kérése esetén testületi ülést kell tartani.
(10) A szövetkezeti hitelintézet a hatálybalépést követő 15 napon belül minden olyan szabályzatát megküldi az Integrációs Szervezet vagy a Központi Bank számára, amit az Integrációs Szervezet vagy a Központi Bank szövetkezeti hitelintézetek számára kiadott szabályzata előír.
15/B. §
(1) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet könyvvizsgálója észleli, hogy a szövetkezeti hitelintézet éves beszámolója nem felel meg a jogszabályoknak vagy nem megbízható és valós képet ad a szövetkezeti hitelintézet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, vagy működésének eredményéről, úgy a külön törvényben meghatározott jogkövetkezményeken túlmenően ezen megállapításairól az észlelést követő 3 munkanapon belül köteles értesíteni a Takarékbank Zrt.-t.
(1) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet könyvvizsgálója észleli, hogy a szövetkezeti hitelintézet éves beszámolója nem felel meg a jogszabályoknak vagy nem megbízható és valós képet ad a szövetkezeti hitelintézet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, vagy működésének eredményéről, úgy a külön törvényben meghatározott jogkövetkezményeken túlmenően ezen megállapításairól az észlelést követő 3 munkanapon belül köteles értesíteni a Központi Bankot és Integrációs Szervezetet.
(2) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet könyvvizsgálója tudomást szerez arról, hogy a szervezet vagyonának jelentős csökkenése várható, vagy olyan tényről szerez tudomást, amely a vezető tisztségviselők, vagy a felügyelőbizottság tagjainak törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles erről a Takarékbank Zrt.-t haladéktalanul tájékoztatni.
(2) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet könyvvizsgálója tudomást szerez arról, hogy a szervezet vagyonának jelentős csökkenése várható, vagy olyan tényről szerez tudomást, amely a vezető tisztségviselők, vagy a felügyelőbizottság tagjainak törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles erről a Központi Bankot és Integrációs Szervezetet haladéktalanul tájékoztatni.
15/C. §   A szövetkezeti hitelintézet vezérigazgatója illetve igazgatóságának elnöke köteles a szövetkezeti hitelintézet általi kézhez vételt követő legfeljebb 3 munkanapon belül a beadvány és annak mellékleteinek megküldésével értesíteni a szövetkezeti hitelintézet igazgatóságát, könyvvizsgálóját, az Integrációs Szervezetet, a Takarékbank Zrt.-t és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapját, amennyiben a szövetkezeti hitelintézet ellen peres vagy peren kívüli jogi eljárást indítottak vagy ilyennel fenyegetnek. Az ilyen - az egyetemleges felelősséget érintő - eljárások kezelésére vonatkozóan a Takarékbank Zrt. szabályzatban magatartási szabályokat határozhat meg és a tájékoztatási kötelezettség vonatkozásában is.
15/C. §   A szövetkezeti hitelintézet vezérigazgatója illetve igazgatóságának elnöke köteles a szövetkezeti hitelintézet általi kézhez vételt követő legfeljebb 3 munkanapon belül a beadvány és annak mellékleteinek megküldésével értesíteni a szövetkezeti hitelintézet igazgatóságát, könyvvizsgálóját, az Integrációs Szervezetet, a Központi Bankot és Integrációs Szervezetet és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapját, amennyiben a szövetkezeti hitelintézet ellen peres vagy peren kívüli jogi eljárást indítottak vagy ilyennel fenyegetnek. Az ilyen - az egyetemleges felelősséget érintő - eljárások kezelésére vonatkozóan a Takarékbank Zrt. szabályzatban magatartási szabályokat határozhat meg és a tájékoztatási kötelezettség vonatkozásában is.
15/C. §
(1) A szövetkezeti hitelintézet és a Központi Bank köteles az Integrációs Szervezetet az Integrációs Szervezet igazgatósága által elfogadott szabályzatban előírt határidőben, tartalommal és módon értesíteni, ha a szövetkezeti hitelintézet peres, nemperes vagy hatósági eljárást indított, vagy ellene ilyen eljárást vagy pénzügyi békéltető testületi eljárást indítottak, valamint ha a szövetkezeti hitelintézet, illetve a Központi Bank büntető feljelentést tett, vagy a szövetkezeti hitelintézetet, illetve a Központi Bankot érintően büntetőeljárás indult. A büntető feljelentésről és a büntető eljárás megindulásáról az Integrációs Szervezet köteles a tudomásszerzésétől számított 8 napon belül értesíteni a Felügyeletet.
(1) A szövetkezeti hitelintézet és a Központi Bank köteles az Integrációs Szervezetet az Integrációs Szervezet igazgatósága által elfogadott szabályzatban előírt határidőben, tartalommal és módon értesíteni, ha a szövetkezeti hitelintézet peres, nemperes vagy hatósági eljárást indított, vagy ellene ilyen eljárást vagy pénzügyi békéltető testületi eljárást indítottak, valamint ha a szövetkezeti hitelintézet, illetve a Központi Bank büntető feljelentést tett, vagy a szövetkezeti hitelintézetet, illetve a Központi Bankot érintően büntetőeljárás indult. A büntető feljelentésről és a büntetőeljárás megindulásáról az Integrációs Szervezet köteles a tudomásszerzésétől számított 8 napon belül értesíteni a Felügyeletet.
(2) Az egyetemleges felelősséget érintő eljárások kezelésére és az azokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozóan az Integrációs Szervezet igazgatósága szabályzatot alkot.
15/D. §   A Központi Bank köteles negyedévente beszámolni az Integrációs Szervezetnek a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében végzett tevékenységéről.

8. Felügyeleti intézkedések

8. Az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA jogutódlása, állományátvétel

16. §
(1) Az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA gazdálkodásának ellenőrzésére és tevékenységének átadásával illetve a jogutódlás kérdéseinek kezelésével kapcsolatban a jelen törvény rendelkezéseinek a végrehajtásával kapcsolatban kormánybiztos jár el.
(1) Az OTIVA, a HBA és a TAKIVA gazdálkodásának ellenőrzésére és tevékenységének átadásával illetve a jogutódlás kérdéseinek kezelésével kapcsolatban a jelen törvény rendelkezéseinek a végrehajtásával kapcsolatban kormánybiztos jár el.
(1) Az OTIVA, a HBA, a REPIVA és a TAKIVA gazdálkodásának ellenőrzésére és tevékenységének átadásával illetve a jogutódlás kérdéseinek kezelésével kapcsolatban a jelen törvény rendelkezéseinek a végrehajtásával kapcsolatban kormánybiztos jár el.
(1) Amennyiben a Felügyelet tudomására jutott információ alapján fennáll a veszélye, hogy az Integrációs Szervezet tagja nem felel meg a tevékenységére vonatkozó jogszabályok egyes előírásainak, a Felügyelet kötelezheti az Integrációs Szervezetet hogy az integráció tagjainál a Felügyelet által előírt időpontig meghatározott témában vagy átfogó jelleggel az Integrációs Szervezet a Központi Bank közreműködésével ellenőrzést folytasson le. Az ellenőrzés eredményéről, valamint elrendelt intézkedéseiről az ellenőrzés befejezésétől számított 8 napon belül, az annak alapjául szolgáló dokumentumok egyidejű megküldésével az Integrációs Szervezet értesíti a Felügyeletet.
(1) Amennyiben a Felügyelet tudomására jutott információ alapján fennáll a veszélye, hogy az Integrációs Szervezet tagja nem felel meg a tevékenységére vonatkozó jogszabályok egyes előírásainak, a Felügyelet kötelezheti az Integrációs Szervezetet hogy az integráció tagjainál a Felügyelet által előírt időpontig meghatározott témában vagy átfogó jelleggel az Integrációs Szervezet ellenőrzést folytasson le. Az ellenőrzés eredményéről, valamint elrendelt intézkedéseiről az ellenőrzés befejezésétől számított 8 napon belül, az annak alapjául szolgáló dokumentumok egyidejű megküldésével az Integrációs Szervezet értesíti a Felügyeletet.
(2) Az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA az e törvény hatályba lépését követő 8. munkanap végéig köteles valamennyi szervezeti illetve szerződéses és vagyoni viszonyaikra vonatkozó adatot elektronikus állomány és fizikai dokumentum formájában is eljuttatni a kormánybiztos és az Integrációs Szervezet igazgatósága részére, oly módon, hogy abban a tevékenység átvétele szempontjából fontos adatok világosan és elkülöníthetően szerepeljenek. Az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA intézkedésre jogosult munkavállalói, vezető tisztségviselői egyetemlegesen felelnek a jelen bekezdésben leírtak megszegéséért, valamint az abból fakadó kárért.
(2) Az OTIVA, a HBA és a TAKIVA az e törvény hatályba lépését követő 8. munkanap végéig köteles valamennyi szervezeti illetve szerződéses és vagyoni viszonyaikra vonatkozó adatot elektronikus állomány és fizikai dokumentum formájában is eljuttatni a kormánybiztos és az Integrációs Szervezet igazgatósága részére, oly módon, hogy abban a tevékenység átvétele szempontjából fontos adatok világosan és elkülöníthetően szerepeljenek. Az OTIVA, a HBA és a TAKIVA intézkedésre jogosult munkavállalói, vezető tisztségviselői egyetemlegesen felelnek a jelen bekezdésben leírtak megszegéséért, valamint az abból fakadó kárért.
(2) Az OTIVA, a HBA, a REPIVA és a TAKIVA az e törvény hatályba lépését követő 8. munkanap végéig köteles valamennyi szervezeti illetve szerződéses és vagyoni viszonyaikra vonatkozó adatot elektronikus állomány és fizikai dokumentum formájában is eljuttatni a kormánybiztos és az Integrációs Szervezet igazgatósága részére, oly módon, hogy abban a tevékenység átvétele szempontjából fontos adatok világosan és elkülöníthetően szerepeljenek. Az OTIVA, a HBA, a REPIVA és a TAKIVA intézkedésre jogosult munkavállalói, vezető tisztségviselői egyetemlegesen felelnek a jelen bekezdésben leírtak megszegéséért, valamint az abból fakadó kárért.
(2) A Felügyelet az MNB tv. 62. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzési eljárása keretében ellenőrzi az Integrációs Szervezet vagy az Integrációs Szervezet igazgatóságának vezetője vagy tagja, továbbá az Integrációs Szervezet Központi Bankja, illetve a Központi Bank igazgatóságának és felügyelő bizottságának vezetője vagy tagja a e törvényben előírt vagy a Felügyelet hatósági határozatában elrendelt kötelezettségét teljesítését. Ha az ellenőrzés során vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján a Felügyelet megállapítja, hogy e bekezdés szerinti kötelezett a kötelezettségét megszegte vagy hiányosan teljesítette,
a) felszólítja az Integrációs Szervezetet, illetve a Központi Bankot, valamint azok vezető állású személyét az e törvényben vagy a Felügyelet határozatában előírt kötelezettsége teljesítésére,
b) súlyos vagy ismételt jogsértés esetén bírságot szab ki, vagy
c) visszavonhatja a Központi Bank igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának vezetője, illetve tagja megválasztására, kinevezésére vonatkozó engedélyét.
(2) A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 62. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzési eljárása keretében ellenőrzi az Integrációs Szervezet vagy az Integrációs Szervezet igazgatóságának vezetője vagy tagja, továbbá az Integrációs Szervezet Központi Bankja, illetve a Központi Bank igazgatóságának és felügyelő bizottságának vezetője vagy tagja a e törvényben előírt vagy a Felügyelet hatósági határozatában elrendelt kötelezettségét teljesítését. Ha az ellenőrzés során vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján a Felügyelet megállapítja, hogy e bekezdés szerinti kötelezett a kötelezettségét megszegte vagy hiányosan teljesítette,
a) felszólítja az Integrációs Szervezetet, illetve a Központi Bankot, valamint azok vezető állású személyét az e törvényben vagy a Felügyelet határozatában előírt kötelezettsége teljesítésére,
b) súlyos vagy ismételt jogsértés esetén bírságot szab ki, vagy
c) visszavonhatja a Központi Bank igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának vezetője, illetve tagja megválasztására, kinevezésére vonatkozó engedélyét.
(2) A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 62. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzési eljárása keretében ellenőrzi az Integrációs Szervezet vagy az IntegrációsSzervezet igazgatóságánek és felügyelőbizottságánek vezetője vagy tagja, továbbá a Központi Bank, vagy a Központi Bank igazgatóságánek és felügyelőbizottságánek vezetője vagy tagja e törvényben előírt vagy a Felügyelet hatósági határozatában elrendelt kötelezettségének teljesítését. Ha az ellenőrzés során vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján a Felügyelet megállapítja, hogy e bekezdés szerinti kötelezett a kötelezettségét megszegte vagy hiányosan teljesítette,
a) felszólítja az Integrációs Szervezetet, illetve a Központi Bankot, valamint azok vezető állású személyét az e törvényben vagy a Felügyelet határozatában előírt kötelezettsége teljesítésére,
b) súlyos vagy ismételt jogsértés esetén bírságot szab ki, vagy
c) visszavonhatja a Központi Bank igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának vezetője, illetve tagja megválasztására, kinevezésére vonatkozó engedélyét.
(3) Az 5. § szerinti általános jogutódlás nem vonatkozik arra a szerződésre vagy szerződésekre, amely vagy amelyek vonatkozásában a kormánybiztos így dönt. A kormánybiztos azon szerződések vonatkozásában dönthet úgy, hogy azok vonatkozásában ne legyen jogutódlás, amelyek nem szükségesek a jogutód ésszerű gazdálkodásához vagy azért, mert feltételeik nem piaciak, vagy azért, mert az Integrációs Szervezet már rendelkezik ilyen eszközzel vagy szolgáltatással.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiszabható bírság tekintetében az MNB tv. 75. § (4) bekezdés, 76. § (1)-(3) bekezdés rendelkezései az irányadóak.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiszabható bírság tekintetében az Mnbtv. 75. § (4) bekezdés, 76. § (1)-(3) bekezdés rendelkezései az irányadóak.
(4) A Felügyelet a 17/U. § (7)–(9) bekezdésében meghatározott rendelkezések megtartásának ellenőrzésére – az Mnbtv. 29. alcímében meghatározott szabályok alapján – hivatalból indított fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást folytat le.
(4) A kormánybiztos az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA által a (2) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott adatok alapján haladéktalanul megvizsgálja, hogy szükség van-e az adott jog illetve kötelezettség az Integrációs Szervezetre történő átszállására a szövetkezeti hitelintézetek illetve az Integrációs Szervezet hatékony működéséhez. A kormánybiztos az e törvény hatályba lépését követő 60. nap végéig a (3) bekezdés szerinti szempontrendszer alapján meghatározza, hogy melyik jogok és kötelezettségek nem szállnak át a jogutódra, és erről az érintett másik feleket is tájékoztatja.
(4) A kormánybiztos az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA által a (2) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott adatok alapján haladéktalanul megvizsgálja, hogy szükség van-e az adott jog illetve kötelezettség az Integrációs Szervezetre történő átszállására a szövetkezeti hitelintézetek illetve az Integrációs Szervezet hatékony működéséhez. A kormánybiztos az e törvény hatálybalépését követő 60. nap végéig a (3) bekezdés szerinti szempontrendszer alapján meghatározza, hogy mely jogok és kötelezettségek nem szállnak át a jogutódra, és erről az érintett másik feleket is tájékoztatja. Azon szerződésekre, amelyek a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség megszegésével a (2) bekezdésben írt határidőn túl kerültek az Integrációs Szervezet részére átadásra, a kormánybiztos az ezen szerződések neki történt átadását követő 60. nap végéig jogosult meghatározni, hogy mely jogok és kötelezettségek nem szállnak át a jogutódra, és erről az érintett másik feleket is tájékoztatja.
(4) A kormánybiztos az OTIVA, a HBA és a TAKIVA által a (2) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott adatok alapján haladéktalanul megvizsgálja, hogy szükség van-e az adott jog illetve kötelezettség az Integrációs Szervezetre történő átszállására a szövetkezeti hitelintézetek illetve az Integrációs Szervezet hatékony működéséhez. A kormánybiztos az e törvény hatálybalépését követő 60. nap végéig a (3) bekezdés szerinti szempontrendszer alapján meghatározza, hogy mely jogok és kötelezettségek nem szállnak át a jogutódra, és erről az érintett másik feleket is tájékoztatja. Azon szerződésekre, amelyek a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség megszegésével a (2) bekezdésben írt határidőn túl kerültek az Integrációs Szervezet részére átadásra, a kormánybiztos az ezen szerződések neki történt átadását követő 60. nap végéig jogosult meghatározni, hogy mely jogok és kötelezettségek nem szállnak át a jogutódra, és erről az érintett másik feleket is tájékoztatja.
(4) A kormánybiztos az OTIVA, a HBA, a REPIVA és a TAKIVA által a (2) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott adatok alapján haladéktalanul megvizsgálja, hogy szükség van-e az adott jog illetve kötelezettség az Integrációs Szervezetre történő átszállására a szövetkezeti hitelintézetek illetve az Integrációs Szervezet hatékony működéséhez. A kormánybiztos az e törvény hatálybalépését követő 60. nap végéig a (3) bekezdés szerinti szempontrendszer alapján meghatározza, hogy mely jogok és kötelezettségek nem szállnak át a jogutódra, és erről az érintett másik feleket is tájékoztatja. Azon szerződésekre, amelyek a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség megszegésével a (2) bekezdésben írt határidőn túl kerültek az Integrációs Szervezet részére átadásra, a kormánybiztos az ezen szerződések neki történt átadását követő 60. nap végéig jogosult meghatározni, hogy mely jogok és kötelezettségek nem szállnak át a jogutódra, és erről az érintett másik feleket is tájékoztatja.
(5) Az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKIVA jogutódlással nem érintett szerződéseit a kormánybiztos - ha az érintett szerződés rövidebb felmondási időről nem rendelkezik - e törvény hatályba lépését követő 90. napra jogosult felmondani. A fel nem mondott szerződések vonatkozásában jogutódlás következik be. A felmondási idő végéig teljesített szolgáltatások ellenértékét az Integrációs Szervezet téríti meg a megszűnt szerződések jogosultjainak. A kormánybiztos döntése ellen - abban a körben, hogy a kormánybiztos a (3) bekezdés szerinti mérlegelési szempontokat betartotta-e - kártérítési igénnyel értékhatártól függően a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz vagy a Fővárosi Törvényszékhez lehet fordulni. A kártérítési igényért az Integrációs Szervezet áll helyt.
(5) Az OTIVA, a HBA és a TAKIVA jogutódlással nem érintett szerződéseit a kormánybiztos - ha az érintett szerződés rövidebb felmondási időről nem rendelkezik - e törvény hatályba lépését követő 90. napra jogosult felmondani. A fel nem mondott szerződések vonatkozásában jogutódlás következik be. A felmondási idő végéig teljesített szolgáltatások ellenértékét az Integrációs Szervezet téríti meg a megszűnt szerződések jogosultjainak. A kormánybiztos döntése ellen - abban a körben, hogy a kormánybiztos a (3) bekezdés szerinti mérlegelési szempontokat betartotta-e - kártérítési igénnyel értékhatártól függően a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz vagy a Fővárosi Törvényszékhez lehet fordulni. A kártérítési igényért az Integrációs Szervezet áll helyt.
(5) Az OTIVA, a HBA, a REPIVA és a TAKIVA jogutódlással nem érintett szerződéseit a kormánybiztos - ha az érintett szerződés rövidebb felmondási időről nem rendelkezik - e törvény hatályba lépését követő 90. napra jogosult felmondani. A fel nem mondott szerződések vonatkozásában jogutódlás következik be. A felmondási idő végéig teljesített szolgáltatások ellenértékét az Integrációs Szervezet téríti meg a megszűnt szerződések jogosultjainak. A kormánybiztos döntése ellen - abban a körben, hogy a kormánybiztos a (3) bekezdés szerinti mérlegelési szempontokat betartotta-e - kártérítési igénnyel értékhatártól függően a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz vagy a Fővárosi Törvényszékhez lehet fordulni. A kártérítési igényért az Integrációs Szervezet áll helyt.
(5a) Az (1)-(5) bekezdést a REPIVA tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy a kormánybiztos alatt az Integrációs Szervezet igazgatóságát kell érteni. A REPIVA tekintetében az (1)-(5) bekezdésben meghatározott, e törvény hatálybalépésétől kezdődő határidők kezdő napja a Módtv. hatálybalépésének napja.
(6) Az 5. §-ban foglaltakra tekintettel a Fővárosi Törvényszék az OTIVA-t, REPIVA-t, HBA-t és TAKIVA-t az e törvény szerinti megszűnésüket követő 120 napon belül törli a civil szervezetek nyilvántartásából. Az eljárást az Integrációs Szervezet kezdeményezheti.
17. §
(1) A Felügyelet visszavonja a működési engedélyét annak a szövetkezeti hitelintézetnek, amelyik a 19. § (3) bekezdés, a 19. § (6) bekezdés, 20. § (3) bekezdés, a 20. § (4) bekezdés szerinti kötelezettségeinek nem tesz határidőben eleget.
(1) A Felügyelet visszavonja a működési engedélyét annak a szövetkezeti hitelintézetnek, amelyik a 17/K. § (1) bekezdés, 19. § (3) bekezdés, a 19. § (6) bekezdés szerinti kötelezettségeinek nem tesz eleget vagy nem határidőben tesz eleget. A Felügyelet visszavonhatja a működési engedélyét annak a szövetkezeti hitelintézetnek is, amelyik a 15/A. §-ban foglalt kötelezettségeinek ismételten nem tesz eleget.
(1) A Felügyelet - a 19. § (8) bekezdése szerinti szabályzatban kivett esetek kivételével - visszavonja a működési engedélyét annak a szövetkezeti hitelintézetnek, amelyik a 17/K. § (1) bekezdés, 19. § (3) bekezdés, a 19. § (6) bekezdés szerinti kötelezettségeinek nem tesz eleget vagy nem határidőben tesz eleget. A Felügyelet visszavonhatja a működési engedélyét annak a szövetkezeti hitelintézetnek is, amelyik a 15/A. §-ban, illetve a 17/H. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek ismételten nem tesz eleget.
(1) A Felügyelet visszavonhatja a működési engedélyét annak a szövetkezeti hitelintézetnek, amelyik a 17/K. § (1) bekezdés, 19. § (3) bekezdés szerinti kötelezettségeinek nem tesz eleget vagy nem határidőben tesz eleget. A Felügyelet visszavonhatja a működési engedélyét annak a szövetkezeti hitelintézetnek is, amelyik a 15/A. §-ban, illetve a 17/H. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek ismételten nem tesz eleget.
(2) A Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet vonatkozásában a jelen törvény hatályba lépéséből fakadó átmeneti helyzetre tekintettel - átmeneti, legfeljebb 180 napos időszakra a betétesek védelme és a fizetőképesség fenntartása érdekében - korlátozhatja a szövetkezeti hitelintézet eszközeinek átruházását vagy általuk kötelezettségek vállalását, jogok átruházását illetve kötelezettségek átvállalását, és a korlátozhatják a működést és ezen belül különösen az eszközök kihelyezését.
(2) A működési engedély visszavonásáról szóló felügyeleti határozat kézhezvételét követő 3. munkanap végéig a szövetkezeti hitelintézet köteles a betéteseinek személyes adatait, a betétek összegét és egyéb jellemzőit elektronikus állomány és fizikai dokumentum formájában is eljuttatni a Felügyelet és a Központi Bank részére.
(3) A Takarékbank Zrt. e törvény rendelkezései szerint köteles átvenni az olyan szövetkezeti hitelintézet likvid vagyona által fedezett betétállományát és a szövetkezeti hitelintézet likvid vagyonát, amelynek a működési engedélyét a Felügyelet e törvény alapján visszavonta.
(4) A működési engedély visszavonásáról szóló felügyeleti határozat kézhez vételét követő 3. munkanap végéig a szövetkezeti hitelintézet köteles a betéteseinek személyes adatait, a betétek összegét és egyéb jellemzőit, valamint a (3) bekezdés szerinti eljárás (betétállomány átvétele) lefolytatása szempontjából szükséges adatokat valamint a likvid vagyonra vonatkozó minden információt elektronikus állomány és fizikai dokumentum formájában is eljuttatni a Felügyelet és a Takarékbank Zrt. részére, oly módon, hogy abban a betétállomány átvétele szempontjából fontos adatok világosan és elkülöníthetően szerepeljenek.
(4) A működési engedély visszavonásáról szóló felügyeleti határozat kézhezvételét követő 3. munkanap végéig a szövetkezeti hitelintézet köteles a betéteseinek személyes adatait, a betétek összegét és egyéb jellemzőit elektronikus állomány és fizikai dokumentum formájában is eljuttatni a Felügyelet és a Takarékbank Zrt. részére.
(5) A szövetkezeti hitelintézethez a Felügyelet - a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét visszavonó határozattal egyidejűleg - felügyeleti biztost jelöl ki. A szövetkezeti hitelintézethez kirendelt felügyeleti biztos a Hpt. 165. § szerinti jogkörében eljárva a szövetkezeti hitelintézet által a (4) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott adatok alapján haladéktalanul megvizsgálja a szövetkezeti hitelintézet betétállományának átvétele szempontjából fontos alábbi adatokat:
a) a szövetkezeti hitelintézet jegybankképes értékpapír-állománya;
b) a szövetkezeti hitelintézet a felügyeleti biztos által a Takarékbank Zrt. hitelminősítési szabályzata alapján jónak minősített hitelállománya;
c) a szövetkezeti hitelintézet likvid eszköz-állománya.
(5) A szövetkezeti hitelintézethez a Felügyelet - a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét visszavonó határozattal egyidejűleg - felügyeleti biztost jelöl ki. A szövetkezeti hitelintézethez kirendelt felügyeleti biztos a Hpt. 196. § szerinti jogkörében eljárva a szövetkezeti hitelintézet által a (4) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott adatok alapján haladéktalanul megvizsgálja a szövetkezeti hitelintézet betétállományának átvétele szempontjából fontos alábbi adatokat:
a) a szövetkezeti hitelintézet jegybankképes értékpapír-állománya;
b) a szövetkezeti hitelintézet a felügyeleti biztos által a Takarékbank Zrt. hitelminősítési szabályzata alapján jónak minősített hitelállománya;
c) a szövetkezeti hitelintézet likvid eszköz-állománya.
(5) A szövetkezeti hitelintézethez a Felügyelet - a szövetkezeti hitelintézet kizárásáról történő értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul - felügyeleti biztost jelöl ki a 11. § (7a) bekezdés a), illetve c) pontjában írt határidők végéig.
(6) A felügyeleti biztos a vizsgálat eredményéről a vizsgálat megkezdésétől számítva legkésőbb az 5. munkanapon írásos jelentést készít, amely alapján indokolással ellátott javaslatot tesz a szövetkezeti hitelintézet likvid vagyona által fedezett betétállomány mértékére és annak az állománynak Magyar Takarékbank Zrt. által történő átvételére. A felügyeleti biztos az írásbeli jelentést és a javaslatot egyidejűleg megküldi a Felügyelet és a Takarékbank Zrt. részére, amelyek a kézhez vételtől számított 3 munkanapon belül további írásbeli kiegészítést kérhetnek a felügyeleti biztostól, aki azt további 3 munkanapon belül köteles mindkét szervezet részére egyidejűleg megadni.
(7) A szövetkezeti hitelintézet likvid vagyona által fedezett betétállományának és szövetkezeti hitelintézet likvid vagyonának Takarékbank Zrt. által történő átvételéről a Takarékbank Zrt. javaslatára a Felügyelet dönt. A betétállomány valamint az annak fedezetéül szolgáló likvid vagyon átruházásához illetve átvállalásához nincs szükség sem a betétesek, sem az adósok hozzájárulására.

III. FEJEZET
A SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETEK

8/A. A szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó szabályok

17/A. §   A szövetkezeti hitelintézet alapítására, szervezetére, működésére, megszűnésére, átalakulására, a tagok tagsági jogviszonyára és a velük kapcsolatos egyes további kérdésekre a szövetkezetekről szóló törvényben, a gazdasági társaságokról szóló törvényben, a polgári törvénykönyvről és a hitelintézetekről szóló törvényben foglalt rendelkezéseket a jelen törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
17/A. §   A szövetkezeti hitelintézet alapítására, szervezetére, működésére, megszűnésére, átalakulására, a tagok tagsági jogviszonyára és a velük kapcsolatos egyes további kérdésekre a Ptk.-t és a Hpt.-t az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

8/B. A szövetkezeti hitelintézet tevékenysége

17/B. §
(1) A szövetkezeti hitelintézet forintban, illetőleg devizában, valutában üzletszerűen a következő tevékenységeket végezheti és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat nyújthatja
a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása;
b) hitel és pénzkölcsön nyújtása;
c) pénzügyi lízing;
d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
e) elektronikus pénz kibocsátása;
f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak;
g) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;
h) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;
i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése;
j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, valamint
k) kiegészítő pénzügyi szolgáltatásként
ka) pénzváltási tevékenység és
kb) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.
(1) A szövetkezeti hitelintézet kizárólag a Hpt. 3. § (1) és (2) bekezdésében és a Hpt. 7. § (3) bekezdésében megjelölt tevékenységeket végezheti.
(1) A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet a Hpt. 3. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 7. § (3) bekezdésében megjelölt tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet végezhet.
(1) A szövetkezeti hitelintézet a Hpt. 3. § (1) és (2) bekezdése, valamint a Hpt. 7. § (3) bekezdése szerinti tevékenységet végezhet.
(2) A hitelszövetkezet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeket - a pénzváltás kivételével - kizárólag saját tagjai tekintetében végezheti.

8/C. Tőkekövetelmények

17/C. §
(1) Szövetkezeti hitelintézet legalább kétszázötvenmillió forint induló részjegytőkével alapítható. Működési formájától függetlenül a szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéje nem süllyedhet az Integrációs Szervezet által egyedi (nem konszolidált) alapon időről-időre megállapított szint alá.
(1) Szövetkezeti hitelintézet - kizárólag szövetkezeti formában - legalább háromszázmillió forint induló részjegytőkével alapítható. Működési formájától függetlenül a szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéje nem süllyedhet az Integrációs Szervezet által egyedi (nem konszolidált) alapon időről-időre megállapított szint alá. Az Integrációs Szervezet szabályzatban határozza meg az egyedi alapon megállapított szavatoló tőke meghatározásának elveit és folyamatát.
(1) Szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet legalább háromszázmillió forint induló részjegytőkével alapítható. Működési formájától függetlenül a szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéje nem süllyedhet az Integrációs Szervezet által egyedi (nem konszolidált) alapon időről-időre megállapított szint alá. Az Integrációs Szervezet szabályzatban határozza meg az egyedi alapon megállapított szavatoló tőke meghatározásának elveit és folyamatát.
(1) Működési formájától függetlenül a szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéje nem süllyedhet az Integrációs Szervezet által egyedi (nem konszolidált) alapon időről időre megállapított szint alá. Az Integrációs Szervezet szabályzatban határozza meg az egyedi alapon megállapított szavatoló tőke meghatározásának elveit és folyamatát.
(2) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéje az (1) bekezdésben meghatározott szint alá süllyed vagy a 19. § (13) bekezdésében meghatározott esetben, az Integrációs Szervezet jogosult - a Felügyelet jogait, feladatait és hatásköreit nem érintve, és amennyiben a Felügyelet ilyen intézkedést még nem tett -, a Felügyeletet előzetesen értesítve az alábbi kivételes intézkedésekkel élni:
a) előírhatja a szövetkezeti hitelintézet
aa) nem banküzemi célú eszközeinek eladását,
ab) az általa megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően - ideértve az eszközök eladását is - rendezze tőkeszerkezetét,
ac) a pénzügyi intézmény által végzett pénzügyi szolgáltatásokra, a pénzügyi intézmény által vállalt kockázatokra tekintettel az (1) bekezdésben írtnál magasabb, a Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott tőkekövetelmény értékét elérő egyedi tőkekövetelményt határozhat meg;
ac) a pénzügyi intézmény által végzett pénzügyi szolgáltatásokra, a pénzügyi intézmény által vállalt kockázatokra tekintettel az (1) bekezdésben írtnál magasabb, az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 92. cikkében meghatározott tőkekövetelmények értékét elérő vagy meghaladó egyedi tőkekövetelményt határozhat meg;
b) korlátozhatja, illetőleg megtilthatja a szövetkezeti hitelintézet számára
ba) a tulajdonosok és a szövetkezeti hitelintézet közötti ügyleteket,
bb) a betétek és más visszafizetendő források kifizetését,
bc) a kötelezettségek vállalását;
c) meghatározhatja a szövetkezeti hitelintézet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét;
d) kötelezheti a szövetkezeti hitelintézet igazgatóságát a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel az igazgatóság és a közgyűlés figyelmét, illetve
e) felszólíthatja a szükséges intézkedések megtételére a szövetkezeti hitelintézet
ea) részvénykönyvben, szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetén tagnyilvántartásban, nyilvántartott tulajdonosai közül az öt százalékot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal, továbbá
eb) minősített befolyással rendelkező tulajdonosát.
A fentiek nem érintik az Integrációs Szervezet törvényből fakadó egyéb jogait és hatásköreit.
(2) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéje az (1) bekezdésben meghatározott szint alá süllyed, az Integrációs Szervezet jogosult - a Felügyelet jogait, feladatait és hatásköreit nem érintve, és amennyiben a Felügyelet ilyen intézkedést még nem tett -, a Felügyeletet előzetesen értesítve az alábbi kivételes intézkedésekkel élni:
a) előírhatja a szövetkezeti hitelintézet
aa) nem banküzemi célú eszközeinek eladását,
ab) az általa megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően - ideértve az eszközök eladását is - rendezze tőkeszerkezetét,
ac) a pénzügyi intézmény által végzett pénzügyi szolgáltatásokra, a pénzügyi intézmény által vállalt kockázatokra tekintettel az (1) bekezdésben írtnál magasabb, az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 92. cikkében meghatározott tőkekövetelmények értékét elérő vagy meghaladó egyedi tőkekövetelményt határozhat meg;
b) korlátozhatja, illetőleg megtilthatja a szövetkezeti hitelintézet számára
ba) a tulajdonosok és a szövetkezeti hitelintézet közötti ügyleteket,
bb) a betétek és más visszafizetendő források kifizetését,
bc) a kötelezettségek vállalását;
c) meghatározhatja a szövetkezeti hitelintézet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét;
d) kötelezheti a szövetkezeti hitelintézet igazgatóságát a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel az igazgatóság és a közgyűlés figyelmét, illetve
e) felszólíthatja a szükséges intézkedések megtételére a szövetkezeti hitelintézet
ea) részvénykönyvben, szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetén tagnyilvántartásban, nyilvántartott tulajdonosai közül az öt százalékot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal, továbbá
eb) minősített befolyással rendelkező tulajdonosát.
A fentiek nem érintik az Integrációs Szervezet törvényből fakadó egyéb jogait és hatásköreit.
(2) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéje az (1) bekezdésben meghatározott szint alá süllyed, az Integrációs Szervezet köteles - a Felügyelet jogait, feladatait és hatásköreit nem érintve, és amennyiben a Felügyelet ilyen intézkedést még nem tett -, a Felügyelet előzetes jóváhagyásával az alábbi egy vagy több kivételes intézkedéssel élni:
a) előírhatja a szövetkezeti hitelintézet
aa) nem banküzemi célú eszközeinek eladását,
ab) az általa megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően - ideértve az eszközök eladását is - rendezze tőkeszerkezetét,
ac) a Felügyelet előzetes hozzájárulását követően a pénzügyi intézmény által végzett pénzügyi szolgáltatásokra, a pénzügyi intézmény által vállalt kockázatokra tekintettel az (1) bekezdésben írtnál magasabb, az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 92. cikkében meghatározott tőkekövetelmények értékét elérő vagy meghaladó egyedi tőkekövetelményt határozhat meg;
b) korlátozhatja, illetőleg megtilthatja a szövetkezeti hitelintézet számára
ba) a tulajdonosok és a szövetkezeti hitelintézet közötti ügyleteket,
bb) a Felügyelet előzetes hozzájárulását követően a betétek és más visszafizetendő források kifizetését,
bc) a kötelezettségek vállalását;
c) meghatározhatja a szövetkezeti hitelintézet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét;
d) kötelezheti a szövetkezeti hitelintézet igazgatóságát a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel az igazgatóság és a közgyűlés figyelmét, illetve
e) felszólíthatja a szükséges intézkedések megtételére a szövetkezeti hitelintézet
ea) részvénykönyvben, szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetén tagnyilvántartásban, nyilvántartott tulajdonosai közül az öt százalékot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal, továbbá
eb) minősített befolyással rendelkező tulajdonosát.
A fentiek nem érintik az Integrációs Szervezet törvényből fakadó egyéb jogait és hatásköreit.
(2a) Az Integrációs Szervezet – intézményvédelmi céllal – a (2) bekezdés alapján végrehajtott intézkedés vagy intézkedések sikertelensége esetén tőkeemeléssel tulajdont szerezhet a Központi Bankban és a szövetkezeti hitelintézetben. Az Integrációs Szervezet az ily módon a Központi Bankban, illetve a szövetkezeti hitelintézetben tulajdonába került részesedést két éven belül köteles elidegeníteni. A Központi Bank intézményvédelmi céllal szerzett részvényeinek elidegenítése esetében a Központi Bank részvényeseinek, míg a szövetkezeti hitelintézet intézményvédelmi céllal szerzett tulajdonosi részesedésének elidegenítése esetén – a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kivételével – az adott szövetkezeti hitelintézet tulajdonosainak elővásárlási joga van.
(2b) Az Integrációs Szervezet a Központi Bank és a részvénytársasági formában működő szövetkezeti hitelintézetek közgyűlésén a (2a) bekezdés alapján szerzett részesedése arányában gyakorolja a szavazati jogokat.
(2c) A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézeteknél, amelyben az Integrációs Szervezet a (2a) bekezdés alapján részesedést szerzett, kizárólag az Integrációs Szervezet jóváhagyásával hozható meg közgyűlési határozat.
(2c) A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézeteknél, amelyben az Integrációs Szervezet intézményvédelmi célból szerzett részesedéssel rendelkezik, kizárólag az Integrációs Szervezet jóváhagyásával hozható meg közgyűlési határozat.
(3) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor a szövetkezetekről szóló törvénytől és a Gt.-től eltérően a közgyűlést annak napját huszonegy nappal megelőzően kell összehívni.
(3) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor a szövetkezetekről szóló törvénytől és a Ptk.-tól eltérően a közgyűlést annak napját huszonegy nappal megelőzően kell összehívni.
(3) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor a Ptk.-tól eltérően a közgyűlést annak napját huszonegy nappal megelőzően kell összehívni.
(4) Ha a szövetkezeti hitelintézet nem tesz eleget az (2) bekezdés d) pontja szerinti intézkedésnek az Integrációs Szervezet által megadott határidőn belül, az Integrációs Szervezet a cégbíróságnál kezdeményezheti a szövetkezeti hitelintézet közgyűlésének összehívását, és a kérelemben javaslatot tesz a közgyűlés összehívásának helyére, idejére, napirendi pontjaira. A közgyűlés összehívásáról a cégbíróság nyolc napon belül határoz.
(5) Az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézet tulajdonosainak szavazati jogát meghatározott időre, de legfeljebb egy évre az (2) bekezdésben felsorolt és a törvényből fakadó egyéb intézkedések mellett felfüggesztheti, ha a tulajdonos tevékenysége, illetve a szövetkezeti hitelintézetre gyakorolt befolyása a rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti a szövetkezeti hitelintézet megbízható, biztonságos működését; ilyen esetben a határozatképesség megállapításánál a korlátozással érintett szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.
(6) A szövetkezeti hitelintézet igazgatósága a (4) bekezdésben írt esetben a (4) bekezdésben írt határidőben intézkedik aziránt, hogy a tulajdonosok
a) betéteit és a hitelintézettel szemben fennálló más követeléseit zárolják,
b) érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások hitelezését felfüggesszék,
c) részére kötelezettségvállalást tartalmazó pénzügyi szolgáltatás nyújtását mellőzzék.
(6) A szövetkezeti hitelintézet igazgatósága az (5) bekezdésben írt esetben az Integrációs Szervezet által előírt határidőben intézkedik aziránt, hogy a tulajdonosok
a) betéteit és a hitelintézettel szemben fennálló más követeléseit zárolják,
b) érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások hitelezését felfüggesszék,
c) részére kötelezettségvállalást tartalmazó pénzügyi szolgáltatás nyújtását mellőzzék.
(7) Ha a (6) bekezdésben felsorolt intézkedések megtörténtek, a tulajdonosok a szövetkezeti hitelintézettel szemben beszámítással nem élhetnek.
(8) Az (6) bekezdésben felsorolt korlátozásokat a szövetkezeti hitelintézet igazgatósága megszüntetheti, amennyiben a tulajdonosok az intézkedések megtételére szolgáló okot a szövetkezeti hitelintézet igazgatóságának és az Integrációs Szervezet igazgatóságának egybehangzó álláspontja szerint megszüntették, vagy a szövetkezeti hitelintézet felszámolását a bíróság el nem rendeli.
(8) A (6) bekezdésben felsorolt korlátozásokat a szövetkezeti hitelintézet igazgatósága megszüntetheti, amennyiben a tulajdonosok az intézkedések megtételére szolgáló okot a szövetkezeti hitelintézet igazgatóságának és az Integrációs Szervezet igazgatóságának egybehangzó álláspontja szerint megszüntették, vagy a szövetkezeti hitelintézet felszámolását a bíróság el nem rendeli.
(9) Az Integrációs Szervezet az e §-ban meghatározott intézkedéseket - szükség szerint - külön-külön vagy együttesen és ismételten illetve más intézkedésekkel együtt is alkalmazhatja.
(10) Az Integrációs Szervezet az e §-ban meghatározott intézkedéseket legfeljebb egy évre vezetheti be.

8/D. Alapítás és működés

17/D. §
(1) A szövetkezeti hitelintézet szövetkezet formában, 2014. június 30-ig az Integrációs Szervezet, 2014. július 1-től a Takarékbank Zrt. által meghatározott mintaalapszabálynak megfelelően alapítható és működhet.
(1) A szövetkezeti hitelintézet a Takarékbank Zrt. igazgatósága által meghatározott mintaalapszabálynak megfelelően hitelszövetkezet, takarékszövetkezet és részvénytársaság formában működhet. A 3. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése esetén részvénytársasági formában működő bank és szakosított hitelintézet is kérheti felvételét az Integrációs Szervezetbe, ha az Integrációs Szervezet tagfelvételi szabályzatának megfelel és a Takarékbank Zrt. igazgatósága a felvétellel előzetesen egyetért.
(1) A szövetkezeti hitelintézet a Központi Bank igazgatósága által meghatározott mintaalapszabálynak megfelelően hitelszövetkezet, takarékszövetkezet és részvénytársaság formában működhet. A 3. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése esetén részvénytársasági formában működő bank és szakosított hitelintézet is kérheti felvételét az Integrációs Szervezetbe, ha az Integrációs Szervezet tagfelvételi szabályzatának megfelel és a Központi Bank igazgatósága a felvétellel előzetesen egyetért és ahhoz a Felügyelet is hozzájárul.
(2) Az Integrációs Szervezet illetve a Takarékbank Zrt. a hatékony, prudens és biztonságos működés és az alapszabályában meghatározott más célok megvalósítása érdekében hatáskörrel rendelkezik a mintaalapszabály meghatározására és módosítására.
(2) Az Integrációs Szervezet, illetve a Takarékbank Zrt. az 1/A. §-ban és különösen a hatékony, prudens és biztonságos működés és az alapszabályában meghatározott más célok megvalósítása érdekében hatáskörrel rendelkezik a mintaalapszabály meghatározására és módosítására.
(2) Az Integrációs Szervezet, illetve a Központi Bank az 1/A. §-ban és különösen a hatékony, prudens és biztonságos működés és az alapszabályában meghatározott más célok megvalósítása érdekében hatáskörrel rendelkezik a mintaalapszabály meghatározására és módosítására.
17/D. §
(1) A csoportszintű helyreállítási tervnek az e §-ban foglaltak figyelembevételével kell tartalmaznia a szövetkezeti hitelintézet fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének, értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárásokra, továbbá az értékesítésükkel kapcsolatos lépésekre vonatkozó rendelkezéseket.
(1) A csoportszintű helyreállítási tervnek az e §-ban foglaltak figyelembevételével kell tartalmaznia a szövetkezeti hitelintézet fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének, értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárásokra, továbbá az értékesítésükkel kapcsolatos lépésekre vonatkozó rendelkezéseket.
(2) A csoportszintű helyreállítási tervnek olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek biztosítják, hogy
a) az üzletághoz tartozó szerződésállomány átruházásával kapcsolatban a szövetkezeti hitelintézet eszközeinek és forrásainak megbízható és valós értékelését független, jogszabályban meghatározott szakmai és összeférhetetlenségi követelményeknek megfelelő – a Szan. tv. 22. § (7) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő – személy (a továbbiakban: független értékelő) végezze,
b) a független értékelő által készített értékelés alapján az üzletágak egésze – az adott tevékenység végzésére működési engedéllyel rendelkező – szövetkezeti hitelintézet részére történő értékesítéséhez szükséges lépések és azok időkerete vonatkozásában előzetesen intézkedési terv készüljön,
c) az intézkedési terv alapján minden észszerű lépés meghozatalra kerüljön annak érdekében, hogy a helyreállítási terv életbe léptetésére kötelezett szövetkezeti hitelintézet üzletága szerződésállományának az átruházására a független értékeléssel összhangban, az adott körülmények között szokásos piaci feltételek mellett kerüljön sor az Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézet tagja részére,
d) amennyiben a c) pont szerinti értékesítés a helyreállítási tervben – az e) pontra is figyelemmel – meghatározott határidő alatt eredménytelenül zárult, akkor minden észszerű lépés meghozatalra kerüljön az üzletágak szerződésállományának az Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézet tagja részére történő mielőbbi átruházása érdekében, azzal, hogy az állományátruházás sikeres lebonyolítása érdekében sor kerülhet a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja pénzeszközeinek a felhasználására,
e) az átruházott állományok ügyfeleit az adott helyzethez képest rövid ideig tartó bizonytalanság, továbbá alacsony adminisztrációs teher terhelje.
(3) A csoportszintű helyreállítási tervnek tartalmaznia kell a következő esetköröket az indikátorok meghatározására:
a) a szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéje a 17/C. § (1) bekezdésében meghatározott szint alá süllyed, és a 17/C. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedések egyike sem vezetett eredményre, vagy azok nem teszik lehetővé, hogy a szövetkezeti hitelintézet helyreállítsa megbízható és biztonságos működését, vagy
b) az 1. § (1) bekezdés y) pont ya) alpontja szerinti válsághelyzet megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre, és a további intézkedések meghozatalától sem várható eredmény.
(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedési terv életbe léptetéséhez az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes jóváhagyása szükséges. A helyreállítási terv életbe léptetésére kötelezett szövetkezeti hitelintézet vagy más szövetkezeti hitelintézet, továbbá a független értékelő köteles az Integrációs Szervezet rendelkezésére bocsátani minden olyan információt, amely az intézkedési terv jóváhagyásához, és az abban meghatározásra kerülő lépések teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges.
(5) Az Integrációs Szervezet igazgatósága értesíti a Felügyeletet, ha a helyreállítási tervben szereplő indikátor alapján a hitelintézetnek meg kell hoznia a helyreállítási tervben rögzített lépéseket, valamint köteles az intézkedési terv jóváhagyásáról a Felügyeletet soron kívül tájékoztatni.
(6) Ha a helyreállítási terv végrehajtásának eredményeként a szövetkezeti hitelintézet minden olyan üzletága értékesítésre, illetve szerződésállománya átruházásra került, amely csak működési engedély birtokában végezhető, az Integrációs Szervezet – a Felügyelet egyidejű értesítésével – rendelkezik az érintett szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezeti tagságának megszűnéséről.
8/D. Alapítás és működés

17/E. §
(1) Szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézetet legalább kétszáz tag alapíthat, illetve szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet legalább kétszáz taggal működhet.
(2) A tagok nyilvántartását a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet igazgatósága vezeti. A tagok nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza: a tag nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén annak székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát és mellékletként a tényleges tulajdonosi nyilatkozatot. A tagok nyilvántartását és a részvénykönyvet és a bennük szereplő adatokat - bárki megtekintheti, aki jogi érdekét igazolja illetve a tagok nyilvántartása és a részvénykönyv és azok mellékletei nyilvánosak a Takarékbank Zrt. szabályzatában meghatározott módon és körben. A szövetkezeti hitelintézet igazgatósága a tagok nyilvántartásában illetve a részvénykönyvben történő minden módosításról - ideértve a 17/F. § (2) bekezdésében foglaltaknak történő megfelelés vizsgálatát is - a neki történt bejelentést követő 3 munkanapon belül bejelentést tesz az Integrációs Szervezetnek is.
(2) A tagok nyilvántartását a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet igazgatósága naprakészen vezeti, és ez tükrözi a tag vagyoni hozzájárulása összegében bekövetkezett változásokat is. A tagok nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza: a tag nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén annak székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát és mellékletként a tényleges tulajdonosi nyilatkozatot. A tagok nyilvántartása tartalmazza ezen felül a tag felvételéről hozott döntés számát, a tagsági jogviszony keletkezésének időpontját, a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a teljesítés időpontját, valamint a tagsági jogviszony megszűnésének időpontját, az elszámolás során a tagnak kifizetett összeget és a kifizetés időpontját is. A tagok nyilvántartását és a részvénykönyvet és a bennük szereplő adatokat bárki megtekintheti, aki jogi érdekét igazolja illetve a tagok nyilvántartása és a részvénykönyv és azok mellékletei nyilvánosak a Takarékbank Zrt. szabályzatában meghatározott módon és körben. A szövetkezeti hitelintézet igazgatósága a tagok nyilvántartásában illetve a részvénykönyvben történő minden módosításról - ideértve a 17/F. § (2) bekezdésében foglaltaknak történő megfelelés vizsgálatát is - a neki történt bejelentést követő 3 munkanapon belül bejelentést tesz az Integrációs Szervezetnek is.
(2) A tagok nyilvántartását a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet igazgatósága naprakészen vezeti, és ez tükrözi a tag vagyoni hozzájárulása összegében bekövetkezett változásokat is. A tagok nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza: a tag nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén annak székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát és mellékletként a tényleges tulajdonosi nyilatkozatot. A tagok nyilvántartása tartalmazza ezen felül a tag felvételéről hozott döntés számát, a tagsági jogviszony keletkezésének időpontját, a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a teljesítés időpontját, valamint a tagsági jogviszony megszűnésének időpontját, az elszámolás során a tagnak kifizetett összeget és a kifizetés időpontját is. A tagok nyilvántartását és a részvénykönyvet és a bennük szereplő adatokat bárki megtekintheti, aki jogi érdekét igazolja illetve a tagok nyilvántartása és a részvénykönyv és azok mellékletei nyilvánosak a Központi Bank szabályzatában meghatározott módon és körben. A szövetkezeti hitelintézet igazgatósága a tagok nyilvántartásában illetve a részvénykönyvben történő minden módosításról - ideértve a 17/F. § (2) bekezdésében foglaltaknak történő megfelelés vizsgálatát is - a neki történt bejelentést követő 3 munkanapon belül bejelentést tesz az Integrációs Szervezetnek is.
(2) A tagok nyilvántartását a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet igazgatósága naprakészen vezeti, és ez tükrözi a tag vagyoni hozzájárulása összegében bekövetkezett változásokat is. A tagok nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza: a tag nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személy esetén annak székhelyét, cégjegyzékszámát, valamint mellékletként a tényleges tulajdonosi nyilatkozatot. A tagok nyilvántartása tartalmazza ezenfelül a tag felvételéről hozott döntés számát, a tagsági jogviszony keletkezésének időpontját, a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, a részesedés mértékét, a teljesítés időpontját, valamint a tagsági jogviszony megszűnésének időpontját, az elszámolás során a tagnak kifizetett összeget és a kifizetés időpontját is. A tagok nyilvántartását, a részvénykönyvet és a bennük szereplő adatokat bárki megtekintheti, aki jogi érdekét igazolja, illetve a tagok nyilvántartása, a részvénykönyv és azok mellékletei nyilvánosak az Integrációs Szervezet igazgatósága által elfogadott szabályzatban meghatározott módon és körben. A szövetkezeti hitelintézet – az Integrációs Szervezet e törvényben meghatározott feladatainak az ellátása céljából – a tagok nyilvántartásában, illetve a részvénykönyvben szereplő adatokról, valamint az azokban bekövetkező módosításokról – ideértve a 17/F. § (2) bekezdésében foglaltaknak történő megfelelés vizsgálatát is – az Integrációs Szervezet igazgatósága által elfogadott szabályzatban meghatározott módon és határidőben bejelentést tesz az Integrációs Szervezetnek. Az így megismert adatok tekintetében az Integrációs Szervezet adatkezelő. Az Integrációs Szervezet az adatokat a tagnyilvántartásban, illetve a részvénykönyvben szereplő személy szövetkezeti hitelintézeti tagságának a megszűnését követő 5 évig, de legfeljebb a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezeti tagsági jogviszonyának megszűnéséig jogosult kezelni.
(3) Amennyiben - működési formájától függetlenül - a szövetkezeti hitelintézet tagja vagy részvényese jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy, akkor annak a közvetlen vagy közvetett tagjait, tulajdonosait illetve részvényeseit és tényleges tulajdonosait is a fenti (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően fel kell tárni és nyilvántartásba kell venni oly módon, hogy valamennyi közvetett vagy közvetlen tulajdonos gazdasági társaság vagy jogi személy közvetett vagy közvetlen természetes személy tulajdonosait és tényleges tulajdonosait is folyamatosan tartalmazza a nyilvántartás. A fentiek alól kivételt képeznek a tőzsdén jegyzett nyilvánosan működő részvénytársaságok. Új tag vagy részvényes köteles a fenti feltárást a szövetkezeti hitelintézetnek történő bejelentéssel együtt a szövetkezeti hitelintézet részére elvégezni. A feltárt adatokat a szövetkezeti hitelintézet a bejelentést követő 3 munkanapon belül bejelenti az Integrációs Szervezetnek. Az Integrációs Szervezet szabályzatban a feltárásra vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.
(3) Amennyiben - működési formájától függetlenül - a szövetkezeti hitelintézet tagja vagy részvényese jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy, akkor annak a közvetlen vagy közvetett tagjait, tulajdonosait illetve részvényeseit és tényleges tulajdonosait is a fenti (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően fel kell tárni és nyilvántartásba kell venni oly módon, hogy valamennyi közvetett vagy közvetlen tulajdonos gazdasági társaság vagy jogi személy közvetett vagy közvetlen természetes személy tulajdonosait és tényleges tulajdonosait is folyamatosan tartalmazza a nyilvántartás. A fentiek alól kivételt képeznek a tőzsdén jegyzett nyilvánosan működő részvénytársaságok. Új tag vagy részvényes köteles a fenti feltárást a szövetkezeti hitelintézetnek történő bejelentéssel együtt a szövetkezeti hitelintézet részére elvégezni. A feltárt adatokat a szövetkezeti hitelintézet a bejelentést követő 3 munkanapon belül bejelenti az Integrációs Szervezet igazgatóságanek. Az Integrációs Szervezet igazgatósága szabályzatban a feltárásra vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.
(3) Amennyiben - működési formájától függetlenül - a szövetkezeti hitelintézet tagja vagy részvényese jogi személy, akkor annak a közvetlen vagy közvetett tagjait, tulajdonosait illetve részvényeseit és tényleges tulajdonosait is a fenti (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően fel kell tárni és nyilvántartásba kell venni oly módon, hogy valamennyi közvetett vagy közvetlen tulajdonos gazdasági társaság vagy jogi személy közvetett vagy közvetlen természetes személy tulajdonosait és tényleges tulajdonosait is folyamatosan tartalmazza a nyilvántartás. A fentiek alól kivételt képeznek a tőzsdén jegyzett nyilvánosan működő részvénytársaságok. Új tag vagy részvényes köteles a fenti feltárást a szövetkezeti hitelintézetnek történő bejelentéssel együtt a szövetkezeti hitelintézet részére elvégezni. A feltárt adatokat a szövetkezeti hitelintézet a bejelentést követő 3 munkanapon belül bejelenti az Integrációs Szervezet igazgatóságanek. Az Integrációs Szervezet igazgatósága szabályzatban a feltárásra vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.
(4) A szövetkezeti hitelintézetben tagsági jogokat csak a tagok nyilvántartásába illetve a részvénykönyvbe történő bevezetést és (3) bekezdés szerinti feltárást erről az Integrációs Szervezetnek történő bejelentést követő naptól lehet gyakorolni.
(4) A szövetkezeti hitelintézetben tagsági jogokat csak a tagok nyilvántartásába, illetve a részvénykönyvbe történő bevezetést, a (3) bekezdés szerinti feltárást, valamint a feltárt adatoknak az Integrációs Szervezet részére történő bejelentését követő naptól lehet gyakorolni.
(5) A szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott mintaalapszabálynak megfelelően hitelszövetkezet, takarékszövetkezet és részvénytársaság formában működhet. A 3. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése esetén részvénytársasági formában működő bank és szakosított hitelintézet is kérheti felvételét az Integrációs Szervezetbe, ha az Integrációs Szervezet tagfelvételi szabályzatának megfelel és a Központi Bank igazgatósága a felvétellel előzetesen egyetért, valamint ahhoz a Felügyelet is hozzájárul.
(6) Az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak és különösen a hatékony, prudens és biztonságos működés, valamint az alapszabályában meghatározott más célok megvalósítása érdekében hatáskörrel rendelkezik a Központi Bankkal előzetesen egyeztetett mintaalapszabály meghatározására és módosítására.
(7) A szövetkezeti hitelintézet alapszabálya az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes jóváhagyása esetén fogadható el, módosítható, illetve, ha az Integrációs Szervezet igazgatósága új mintaalapszabályt ad ki, a szövetkezeti hitelintézet alapszabályát köteles az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott határidőn belül a mintaalapszabálynak megfelelően módosítani.
17/F. §
(1) A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetében a részjegy névértéke nem haladhatja meg a tízezer forintot.
(1) A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetében a részjegy illetve a vagyoni hozzájárulás névértéke nem haladhatja meg a tízezer forintot.
(2) A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) - a Magyar Állam, a Magyar Fejlesztési Bank, az Integrációs Szervezet, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével - nem lehet több tizenöt százaléknál.
(2) A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) – a magyar állam, az Integrációs Szervezet, a Központi Bank, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével – nem lehet több tizenöt százaléknál.
(2a) Ha egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) meghaladja a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjének ötven százalékát, akkor az e tulajdonost megillető szavazati arány ötven százalék.
(3) Szövetkezeti hitelintézetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai, a jogi személyek száma azonban nem haladhatja meg a tagok számának egyharmadát.
(3) Szövetkezeti hitelintézetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai. A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézetek esetében a jogi személy tagok száma nem haladhatja meg a tagok számának egyharmadát.
17/G. §
(1) A szövetkezeti hitelintézet alapszabályának a cégbíróságon bejegyzett tőke összegét kell tartalmaznia, vagy arra történő egyértelmű utalást, hogy a jegyzett tőke megegyezik a cégbíróság által vezetett cégjegyzékben jegyzett tőkeként nyilvántartott összeggel.
(2) Szövetkezeti hitelintézet esetében a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-ának (5) és (8) bekezdését nem kell alkalmazni.
17/H. §
(1) Szövetkezeti hitelintézet csak az Integrációs Szervezet tagjaként, szövetkezeti vagy zártkörű részvénytársasági formában működhet.
(1) Szövetkezeti hitelintézet csak az Integrációs Szervezet tagjaként működhet és folyamatosan köteles teljesíteni a 3. § (2) bekezdéséből és az e törvényből fakadó egyéb kötelezettségeit is.
(2) A szövetkezeti hitelintézet alapszabálya az Integrációs Szervezet - illetve 2014. július 1-től a Takarékbank Zrt. - által meghatározott mintaalapszabálynak megfelelően módosítható, illetve amennyiben az Integrációs Szervezet - illetve 2014. július 1-től a Takarékbank Zrt. - új minta alapszabályt ad ki, akkor a szövetkezeti hitelintézet alapszabályát köteles legkésőbb 60 napon belül annak megfelelően módosítani.
(2) A szövetkezeti hitelintézet alapszabálya a Takarékbank Zrt. által meghatározott mintaalapszabálynak megfelelően módosítható, illetve ha a Takarékbank Zrt. új minta alapszabályt ad ki, a szövetkezeti hitelintézet alapszabályát köteles legkésőbb 60 napon belül annak megfelelően módosítani.
(2) A szövetkezeti hitelintézet alapszabálya a Központi Bank által meghatározott mintaalapszabálynak megfelelően módosítható, illetve ha a Központi Bank új minta alapszabályt ad ki, a szövetkezeti hitelintézet alapszabályát köteles legkésőbb 60 napon belül annak megfelelően módosítani.
(3) A szövetkezet formában működő szövetkezeti hitelintézet esetében a tag csak a szövetkezet tagját hatalmazhatja meg a közgyűlésen történő képviseletre azzal, hogy egy tag kizárólag egy további tagot képviselhet.
(4) Szövetkezeti hitelintézet esetében a közgyűlés összehívásáról szóló, a napirendi pontokat is tartalmazó meghívót - minden napirendre vonatkozóan az előterjesztéssel és a kapcsolódó anyagokkal, amennyiben vannak ilyenek kötelező valamennyi tagnak legalább a közgyűlés napját megelőző 15 nappal megküldeni, valamint az összehívásról hirdetményt közzétenni. A közgyűlés által meghozott határozatokról valamennyi tagot levélben tájékoztatni kell.
(5) Ha a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet alapszabálya a tag személyes közreműködése tekintetében további követelményt nem állapít meg, a tag vagyoni hozzájárulásának szolgáltatása egyben a tag személyes közreműködésének minősül.
(6) Ha a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet a (4) bekezdés szerint szabályosan összehívott két, egymást követő közgyűlése (részközgyűlése) vagy küldöttgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés) is határozatképtelen a mindkét közgyűlés napirendjén szereplő alapszabály-módosítás, a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet egyesülése, szétválása, gazdasági társasággá történő átalakulása tekintetében, akkor az utóbbi közgyűlés legfeljebb 3 napon belül megismételt közgyűlésén ezen kérdésekben a jelenlévők legalább kétharmadának szavazata elegendő, amennyiben az alábbi feltételek teljesültek:
a) a megismételt közgyűlésen az Integrációs Szervezet képviselője személyesen is részt vett, és
b) a megismételt közgyűlés helyét, idejét és napirendjét, illetve a tényt, hogy a jelenlévők legalább kétharmadának szavazatával döntés hozható, legalább egy országos napilapban és egy, a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet székhelye szerinti megyei napilapban legalább a megismételt közgyűlés előtt 3 nappal meghirdették.
17/H. §
(1) Szövetkezeti hitelintézet csak az Integrációs Szervezet tagjaként működhet és folyamatosan köteles teljesíteni a 3. § (2) bekezdéséből és az e törvényből fakadó egyéb kötelezettségeit is. A szövetkezeti hitelintézet a 3. § (3) bekezdésében meghatározott részvényt csak az Integrációs Szervezetből való kilépést követően értékesítheti.
(2) A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetében a tag csak a szövetkezet tagját hatalmazhatja meg a közgyűlésen történő képviseletre azzal, hogy egy tag kizárólag egy további tagot képviselhet. A küldött csak a szövetkezet tagját hatalmazhatja meg a küldöttgyűlésen történő képviseletre azzal, hogy a küldött kizárólag olyan tagot hatalmazhat meg, akit a küldött választása alkalmával az adott küldött akadályoztatása esetére jelölnek ki a küldöttgyűlésen a küldött helyetti részvételre.
(3) Szövetkezeti hitelintézet esetében a közgyűlés napját megelőző 15 nappal az összehívásról hirdetményt kell közzétenni, valamint a közgyűlés napját megelőző legalább 15 nappal értesíteni kell a tagot a napirendi pontokról, vagy az összehívásáról szóló, a napirendi pontokat is tartalmazó meghívót – minden napirendre vonatkozóan az előterjesztéssel és a kapcsolódó anyagokkal – valamennyi tagnak legalább a közgyűlés napját megelőző 15 nappal meg kell küldeni. Azoknak a tagoknak, akik ezt írásban kérik, a közgyűlésre szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni. A közgyűlés által meghozott határozatokról valamennyi tagot tájékoztatni kell.
(4) A szövetkezeti formában működő hitelintézet esetén a Ptk.-nak a tag személyes közreműködésére vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(5) Ha a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet a (3) bekezdés szerint szabályosan összehívott két, egymást követő közgyűlése is határozatképtelen a mindkét közgyűlés napirendjén szereplő alapszabály-módosítás, a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet egyesülése, szétválása, gazdasági társasággá történő átalakulása tekintetében, akkor az utóbbi közgyűlés legfeljebb 3 napon belül megismételt közgyűlésén ezen kérdésekben a jelenlévők legalább kétharmadának szavazata elegendő, amennyiben az alábbi feltételek teljesültek:
a) a megismételt közgyűlésen az Integrációs Szervezet képviselője személyesen is részt vett, és
b) ha a szövetkezeti hitelintézet rendelkezik honlappal, legalább honlapján, valamint egy országos napilapban és egy, a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet székhelye szerinti megyei napilapban legalább a megismételt közgyűlés előtt 3 nappal meghirdették a megismételt közgyűlés helyét, idejét és napirendjét, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy a jelenlévők legalább kétharmadának szavazatával döntés hozható.
17/I. §   A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetében a tagok létszámától függetlenül lehetőség van arra, hogy az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő.
17/J. §
(1) A szövetkezet formában működő szövetkezeti hitelintézetnek az alapszabályában
a) a külön törvényben szabályozott tagi kölcsön nyújtásának feltételeként legalább egy éves tagsági jogviszonyt kell meghatároznia,
b) meg kell határoznia azokat az alapelveket, amelyek révén üzletpolitikai kedvezményeket nyújt a tagoknak, amennyiben nem kizárólag tagoknak nyújt szolgáltatásokat.
(2) Szövetkezeti hitelintézet számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásához a Takarékbank Zrt. előzetes jóváhagyása szükséges.
(2) Szövetkezeti hitelintézet számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásához a Központi Bank előzetes jóváhagyása szükséges.
17/K. §
(1) A szövetkezeti hitelintézet kötvénykibocsátásához, tőkéjének leszállításához illetve felemeléséhez a Takarékbank Zrt. kifejezett előzetes, írásbeli hozzájárulása szükséges.
(1) A szövetkezeti hitelintézet kötvénykibocsátásához, tőkéjének leszállításához illetve felemeléséhez a Takarékbank Zrt. kifejezett, előzetes, írásbeli hozzájárulása is szükséges. A Takarékbank Zrt. a 17/Q. § (4) bekezdésében foglalt esetekben jogosult illetve köteles megtagadni a hozzájárulást illetve akkor is, ha a tervezett intézkedés a betétesek érdekeit veszélyeztetheti.
(1) A szövetkezeti hitelintézet kötvénykibocsátásához, tőkéjének leszállításához illetve felemeléséhez a Központi Bank kifejezett, előzetes, írásbeli hozzájárulása is szükséges. A Központi Bank a 17/Q. § (4) bekezdésében foglalt esetekben jogosult illetve köteles megtagadni a hozzájárulást illetve akkor is, ha a tervezett intézkedés a betétesek érdekeit veszélyeztetheti.
(1) A szövetkezeti hitelintézet értékpapír kibocsátásához, tőkéjének leszállításához vagy felemeléséhez az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes hozzájárulása szükséges. Az Integrációs Szervezet igazgatósága a hozzájárulással kapcsolatos döntését a Központi Bank igazgatóságának beleegyezését követően hozhatja meg. Az Integrációs Szervezet igazgatósága a hozzájárulását megtagadja a 17/Q. § (5) bekezdésében foglalt esetben, továbbá akkor, ha a tervezett intézkedés a betétesek érdekeit veszélyeztetheti.
(1a) A szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes hozzájárulása szükséges. Az Integrációs Szervezet kezdeményezheti, hogy a Központi Bank szövetkezeti hitelintézet részvényesénél, illetve az Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézet tagjánál tartsanak közgyűlést, amelynek napirendi pontja a tisztújítás a vezető tisztségviselők vonatkozásában. Az érintett szövetkezeti hitelintézetnél a jogszabály által megengedett legrövidebb időn belül meg kell tartani a közgyűlést.
(2) Szövetkezeti hitelintézet esetében a cégjegyzésre - ideértve a fizetési számla feletti rendelkezést is - és a szövetkezet nevében pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető együttesen jogosult.
(3) A (2) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - az igazgatóság által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - átruházható. A szövetkezeti hitelintézettel jogviszonyba lépő személy kérésére be kell mutatni a szövetkezeti hitelintézet nevében kötelezettséget vállalók aláírási jogát rögzítő belső szabályzatot.
(4) A szövetkezeti hitelintézet igazgatóságában legalább egy belső tagnak kell lennie.
(5) A szövetkezeti hitelintézet legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. A szövetkezeti hitelintézet írásban megállapodhat arról, hogy a belső ellenőr más pénzügyi intézménnyel közös foglalkoztatása ellen nem emel kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három szövetkezeti hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál, illetve pénzforgalmi intézménynél foglalkoztatható belső ellenőrként.
(5) A szövetkezeti hitelintézet legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat.
(6) A Hpt.-ben előírtakon túlmenően további követelmény a szövetkezeti hitelintézeti természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy
a) egyidejűleg legfeljebb öt szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot,
b) egy-egy szövetkezeti hitelintézettől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát,
c) az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó szövetkezeti hitelintézettől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.
(6) A Hpt. 260. §-ában előírtakon túlmenően további követelmény a szövetkezeti hitelintézeti természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy
a) egyidejűleg legfeljebb öt szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot,
b) egy-egy szövetkezeti hitelintézettől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát,
c) az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó szövetkezeti hitelintézettől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.
c) az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó szövetkezeti hitelintézettől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.
(7) A hitelintézeti könyvvizsgáló társaságokkal szemben a Hpt.-ben foglaltakon túlmenően további követelmény, hogy a könyvvizsgálói társaságon belül a (6) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb öt szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot.
(7) A hitelintézeti könyvvizsgáló társaságokkal szemben a Hpt. 260. §-ában foglaltakon túlmenően további követelmény, hogy a könyvvizsgálói társaságon belül a (6) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb öt szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot.
(8) A könyvvizsgálónak a Hpt. 136. § (1) bekezdésében foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben kell rögzítenie, és ezt az érintett szövetkezeti hitelintézet igazgatóságának, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, a Felügyeletnek valamint a Takarékbank Zrt.-nek legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig meg kell küldenie.
(8) A könyvvizsgálónak a Hpt. 263. § (1) bekezdésében foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben kell rögzítenie, és ezt az érintett szövetkezeti hitelintézet igazgatóságának, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, a Felügyeletnek valamint a Takarékbank Zrt.-nek legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig meg kell küldenie.
(8) A könyvvizsgálónak a Hpt. 263. § (1) bekezdésében foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben kell rögzítenie, és ezt az érintett szövetkezeti hitelintézet igazgatóságának, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, a Felügyeletnek valamint a Központi Banknak legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig meg kell küldenie.
(9) A szövetkezeti hitelintézet által a Hpt. 139/A. §-a szerint fizetendő felügyeleti díj a Hpt. 139/A. § (3) bekezdés szerinti alapdíjként kétszázezer forint és a (10) bekezdésben szereplő változó díj.
(9) A szövetkezeti hitelintézet által a Hpt. 208. §-a szerint fizetendő felügyeleti díj a Hpt. 208. § (3) bekezdés szerinti alapdíjként kétszázezer forint és a (10) bekezdésben szereplő változó díj.
(10) A változó díj a Hpt. 76. § (1) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezrelékének, és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott portfóliókezelési tevékenység keretében kezelt, piaci értéken számított portfolió eszközértéke 0,25 ezrelékének összege.
(10) A változó díj a Hpt. 79. § (2) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezrelékének, és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott portfóliókezelési tevékenység keretében kezelt, piaci értéken számított portfolió eszközértéke 0,25 ezrelékének összege.
(10) A változó díj a Hpt. 79. § (2) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezrelékének, és a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelési tevékenység keretében kezelt, piaci értéken számított portfolió eszközértéke 0,25 ezrelékének összege.
(11) A szövetkezeti hitelintézet bankszámláit és értékpapír számláit a Takarékbank Zrt. vezeti.
17/L. §   A szövetkezeti hitelintézet Hpt. 49. § (2) bekezdésében előírt titoktartási kötelezettsége nem áll fenn a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Takarékbank Zrt.-vel és az Integrációs Szervezettel, valamint a feladatkörében eljáró kormánybiztossal szemben. A szövetkezeti hitelintézet a Hpt. 50. §-a szerinti banktitkot kiadhatja a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Takarékbank Zrt.-nek, az Integrációs Szervezetnek, valamint a feladatkörében eljáró kormánybiztosnak, és e körben a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn.
17/L. §   A szövetkezeti hitelintézet Hpt. 159. § (2) bekezdésében előírt titoktartási kötelezettsége nem áll fenn a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Takarékbank Zrt.-vel és az Integrációs Szervezettel, valamint a feladatkörében eljáró kormánybiztossal szemben. A szövetkezeti hitelintézet a Hpt. 160. §-a szerinti banktitkot kiadhatja a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Takarékbank Zrt.-nek, az Integrációs Szervezetnek, valamint a feladatkörében eljáró kormánybiztosnak, és e körben a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn.
17/L. §   A szövetkezeti hitelintézet Hpt. 159. § (2) bekezdésében előírt titoktartási kötelezettsége nem áll fenn a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Bankkal és az Integrációs Szervezettel, valamint a feladatkörében eljáró kormánybiztossal szemben. A szövetkezeti hitelintézet a Hpt. 160. §-a szerinti banktitkot kiadhatja a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Banknak, az Integrációs Szervezetnek, e körben a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn.
17/L. §
(1) A szövetkezeti hitelintézetnek a Hpt. 159. § (2) bekezdésében és a Bszt. 117. § (1) bekezdésében előírt titoktartási kötelezettsége nem áll fenn a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Bankkal és az Integrációs Szervezettel, a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjával, valamint a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró kormánybiztossal szemben. A szövetkezeti hitelintézet a Hpt. 160. §-a szerinti banktitkot és a Bszt. 118. § (1) bekezdése szerinti értékpapírtitkot kiadhatja a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Banknak, az Integrációs Szervezetnek, e körben a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn.
(1) A szövetkezeti hitelintézet tulajdonosának, a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést szerezni kívánó személynek, a vezető állású személynek, valamint a szövetkezeti hitelintézet alkalmazottjának a Hpt. 159. § (2) bekezdésében és a Bszt. 117. § (1) bekezdésében előírt titoktartási kötelezettsége nem áll fenn a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Bankkal és az Integrációs Szervezettel – ideértve az Integrációs Szervezet által a 11/A. § (13) bekezdése alapján igénybevett közreműködő szakértőt is –, a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjával, valamint a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró kormánybiztossal szemben. A szövetkezeti hitelintézet a Hpt. 160. §-a szerinti banktitkot és a Bszt. 118. § (1) bekezdése szerinti értékpapírtitkot kiadhatja a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Banknak, az Integrációs Szervezetnek – ideértve az Integrációs Szervezet által a 11/A. § (13) bekezdése alapján igénybevett közreműködő szakértőt is –, e körben a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
(2) A szövetkezeti hitelintézeteknek és a Központi Banknak a Hpt. 165. § (1) bekezdésében és a Bszt. 118. § (1) bekezdésében előírt bank- és értékpapírtitok – ideértve a személyes adatokat is –, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 59. §-a szerinti fizetési titok, valamint a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 135. §-a szerinti biztosítási titok megtartási kötelezettsége nem áll fenn az 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségvállalásban részt vevő szövetkezeti hitelintézeti integrációs tagok egymás közti viszonyában, valamint e szervezeteknek az Integrációs Szervezettel és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjával szemben. Az adatokat az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatai ellátása, a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja a tőkefedezeti feladatainak ellátása, a szövetkezeti hitelintézet pedig a pénzügyi szolgáltatásai nyújtása, illetve e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából, a szükséges mértékben kezelheti.

8/E. A Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja

17/M. §
(1) A Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja (a továbbiakban: Alap) a szövetkezeti hitelintézetek, a Takarékbank Zrt. és az Integrációs Szervezet tagságával működő jogi személy. Az Alap célja, hogy elsődlegesen helyt álljon a szövetkezeti integráció tagjaival szemben egyetemlegesség alapján érvényesített követelésekért.
(1) A Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja (a továbbiakban: Alap) a szövetkezeti hitelintézetek, a Központi Bank és az Integrációs Szervezet tagságával működő jogi személy. Az Alap célja, hogy elsődlegesen helyt álljon a szövetkezeti integráció tagjaival szemben egyetemlegesség alapján érvényesített követelésekért.
(1) A Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja (a továbbiakban: Alap) a szövetkezeti hitelintézetek, a Központi Bank és az Integrációs Szervezet tagságával működő jogi személy. Az Alap célja, hogy elsődlegesen helyt álljon a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjaival szemben egyetemlegesség alapján érvényesített követelésekért, továbbá az Alap pénzeszközeinek a felhasználásával biztosítsa a 17/D. § (2) bekezdés d) pontja szerinti állományátruházás sikeres lebonyolítását.
(2) Az Alap székhelye: Budapest.
(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági adó, sem helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető.
(4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, és az e törvényben meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel.
(4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, és az (1) bekezdéstől eltérő célra nem használhatók fel.
(5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.
(6) Az Alap könyvvizsgálót bíz meg.
17/N. §
(1) Az Alap irányító szerve az igazgatótanács.
(2) Az Alap igazgatótanácsának tagjai az Integrációs Szervezet által jelölt három személy és a Takarékbank Zrt. által jelölt két személy. Az igazgatótanács elnökét az igazgatótanács választja saját tagjai közül.
(2) Az Alap igazgatótanácsának tagjai az Integrációs Szervezet és a Központi Bank által jelölt két-két személy, valamint a szövetkezeti hitelintézetek által jelölt egy személy. Az igazgatótanács elnökét az igazgatótanács választja saját tagjai közül.
(3) Az igazgatótanács ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az igazgatótanács a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) Az igazgatótanács
a) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét,
b) elfogadja az Alap szabályzatait,
c) meghatározza az Alap ügyvezető igazgatójának és megbízottainak feladatait, valamint megállapítja díjazásukat,
d) dönt az Alap költségvetéséről, ezen belül a működési költségeiről,
e) évente egyszer, legkésőbb a gazdasági év befejezését követő év május 30. napjáig elfogadja az Alap éves beszámolóját és a könyvvizsgáló jelentését.
(5) Az igazgatótanács nevezi ki, és menti fel az ügyvezető igazgatót, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(6) Az igazgatótanács ellenőrzi az Alap ügyvezető igazgatójának tevékenységét.
(7) Az Alap önálló munkaszervezettel rendelkezik.
(8) Az Alap tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető igazgató látja el. Az ügyvezető igazgató gyakorolja az Alap alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.
(9) Az ügyvezető igazgató - az igazgatótanács egyetértésével - egyes feladatok ellátására munkaviszonyon kívüli megbízást adhat ki, illetve együttműködési megállapodásokat köthet.
(10) Az Alap vezetője és alkalmazottai tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
17/O. §   Az Alap forrásai a szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank Zrt. által a 17/P. §-a alapján befizetett összegek.
17/O. §   Az Alap forrásai a szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank által a 17/P. §-a alapján befizetett összegek.
17/P. §
(1) A szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank Zrt. az 1. § (4) bekezdésében meghatározott egyetemleges felelősségvállalásuk fedezetét elsődlegesen az Alapba történő éves befizetéssel és az Alap által elrendelt rendkívüli befizetéssel teljesítik.
(1) A szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank az 1. § (4) bekezdésében meghatározott egyetemleges felelősségvállalásuk fedezetét elsődlegesen az Alapba történő éves befizetéssel és az Alap által elrendelt rendkívüli befizetéssel teljesítik.
(2) A szövetkezeti hitelintézet a jelen törvény alapján éves befizetési kötelezettségének első alkalommal azt követő 15 napon belül köteles eleget tenni, hogy a szövetkezeti hitelintézet vonatkozásában a Takarékbank Zrt. Igazgatósága a 20/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti határozatot meghozta. A szövetkezeti hitelintézet éves befizetési kötelezettségének ezt követően legkésőbb minden év május 31-ig eleget tenni. Az éves díj 0,06%. Az éves díjat az Alap jogosult évente egyszer felülvizsgálni. Az éves díj alapja a Hpt. 121. § (1) bekezdése szerint a szövetkezeti hitelintézet tárgyévet megelőző gazdasági év december 31-ei auditált és közgyűlés által elfogadott mérlegében kimutatott betétállomány összege (teljes állománya), melybe a Hpt. 2. sz. mellékletének IV/1. pontja értelmében beletartozik a hitelintézet által 2003. január 1-től kezdődően kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (azaz a kötvények és a letéti jegyek) teljes állománya is. Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet a jelen bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti és azt az Alap felszólításában megjelölt póthatáridőben sem pótolja, a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét visszavonja. A törtévekben az éves befizetési kötelezettség mértékét 12-vel osztani kell, majd meg kell szorozni az évből még hátralévő hónapok számával. A törthónapot még hátralévő hónapnak kell tekinteni.
(2) A szövetkezeti hitelintézet a jelen törvény alapján éves befizetési kötelezettségének első alkalommal azt követő 15 napon belül köteles eleget tenni, hogy a szövetkezeti hitelintézet vonatkozásában a Takarékbank Zrt. Igazgatósága a 20/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti határozatot meghozta. A szövetkezeti hitelintézet éves befizetési kötelezettségének ezt követően legkésőbb minden év május 31-ig eleget tenni. Az éves díj 0,06%. Az éves díjat az Alap jogosult évente egyszer felülvizsgálni. Az éves díj alapja a Hpt. 234. § (1) bekezdése szerint a szövetkezeti hitelintézet tárgyévet megelőző gazdasági év december 31-ei auditált és közgyűlés által elfogadott mérlegében kimutatott betétállomány összege (teljes állománya), melybe a Hpt. 6. § (2) bekezdésének 1. pontja értelmében beletartozik a hitelintézet által 2003. január 1-től kezdődően kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (azaz a kötvények és a letéti jegyek) teljes állománya is. Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet a jelen bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti és azt az Alap felszólításában megjelölt póthatáridőben sem pótolja, a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét visszavonja. A törtévekben az éves befizetési kötelezettség mértékét 12-vel osztani kell, majd meg kell szorozni az évből még hátralévő hónapok számával. A törthónapot még hátralévő hónapnak kell tekinteni.
(2) A szövetkezeti hitelintézet éves befizetési kötelezettségének ezt követően legkésőbb minden év május 31-ig eleget tenni. Az éves díj 0,06%. Az éves díjat az Alap jogosult évente egyszer felülvizsgálni. Az éves díj alapja a Hpt. 234. § (1) bekezdése szerint a szövetkezeti hitelintézet tárgyévet megelőző gazdasági év december 31-ei auditált és közgyűlés által elfogadott mérlegében kimutatott betétállomány összege (teljes állománya), melybe a Hpt. 6. § (2) bekezdésének 1. pontja értelmében beletartozik a hitelintézet által 2003. január 1-től kezdődően kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (azaz a kötvények és a letéti jegyek) teljes állománya is. Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet a jelen bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti és azt az Alap felszólításában megjelölt póthatáridőben sem pótolja, a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét visszavonja. A törtévekben az éves befizetési kötelezettség mértékét 12-vel osztani kell, majd meg kell szorozni az évből még hátralévő hónapok számával. A törthónapot még hátralévő hónapnak kell tekinteni.
(2) A szövetkezeti hitelintézet éves befizetési kötelezettségének ezt követően legkésőbb minden év július 15-ig eleget tenni. Az éves díj mértéke a teljes állomány 0,06%-a. Az éves díjat az Alap jogosult évente egyszer felülvizsgálni. Az éves díj alapja a Hpt. 234. § (1) bekezdése szerint a szövetkezeti hitelintézet tárgyévet megelőző gazdasági év december 31-ei auditált és közgyűlés által elfogadott mérlegében kimutatott betétállomány összege (teljes állománya), melybe a Hpt. 6. § (2) bekezdésének 1. pontja értelmében beletartozik a hitelintézet által 2003. január 1-től kezdődően kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (azaz a kötvények és a letéti jegyek) teljes állománya is. Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet a jelen bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti és azt az Alap felszólításában megjelölt póthatáridőben sem pótolja, a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét visszavonja. A törtévekben az éves befizetési kötelezettség mértékét 12-vel osztani kell, majd meg kell szorozni az évből még hátralévő hónapok számával. A törthónapot még hátralévő hónapnak kell tekinteni.
(3) Az Alapba a (2) bekezdés szerint befizetett összeg kizárólag az integráció tagjaival szemben az egyetemlegesség alapján érvényesített követelések rendezésére használható fel, visszakövetelésére sem a szövetkezeti hitelintézet sem annak felszámolója vagy hitelezője nem jogosult; sem a szövetkezeti hitelintézet fennállása alatt, sem működési engedélyének visszavonása vagy egyébként jogutód nélküli megszűnése esetén.
(3) Az Alapba a (2) bekezdés szerint befizetett összeg kizárólag a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjaival szemben az egyetemlegesség alapján érvényesített követelések rendezésére, továbbá a 17/D. § (2) bekezdés d) pontja szerinti állományátruházás sikeres lebonyolításhoz szükséges pénzeszköz biztosítására használható fel. Visszakövetelésére sem a szövetkezeti hitelintézet sem annak felszámolója vagy hitelezője nem jogosult, sem a szövetkezeti hitelintézet fennállása alatt, sem működési engedélyének visszavonása vagy egyébként jogutód nélküli megszűnése esetén.
(4) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézettől a 20/A. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő jogerős ítélet vagy nem vitatott tartozás alapján követel harmadik fél teljesítést, akkor a szövetkezeti hitelintézet erről az Alapot és a Takarékbank Zrt.-t haladéktalanul tájékoztatja.
(4) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézettől a 20/A. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő jogerős ítélet vagy nem vitatott tartozás alapján követel harmadik fél teljesítést, akkor a szövetkezeti hitelintézet erről az Alapot, és a Központi Bankot és az Integrációs Szervezetet haladéktalanul tájékoztatja.
(5) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet által a 20/A. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő jogerős ítélet vagy nem vitatott tartozás alapján fizetendő összeg az Alap egyenlegét meghaladja, az Alap rendkívüli befizetés teljesítését rendeli el a szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank Zrt. számára; a rendkívüli befizetés teljesítésének határidejét az Alap jelöli meg. A rendkívüli befizetés mértéke oly módon kerül meghatározásra, hogy az Alap és a harmadik fél által támasztott követelés összegének különbségét az Alap a tagintézmények teljes állománya arányában elosztja. A teljes állomány a tárgyévet megelőző gazdasági év december 31-i auditált, és a közgyűlés által elfogadott mérlegében kimutatott betétállomány összege, amelybe a Hpt. 2. sz. mellékletének IV/1. pontja értelmében beletartozik a hitelintézet által 2003. január 1-től kezdődően kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (azaz a kötvények és a letéti jegyek) teljes állománya is.
(5) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet által a 20/A. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő jogerős ítélet vagy nem vitatott tartozás alapján fizetendő összeg az Alap egyenlegét meghaladja, az Alap rendkívüli befizetés teljesítését rendeli el a szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank Zrt. számára; a rendkívüli befizetés teljesítésének határidejét az Alap jelöli meg. A rendkívüli befizetés mértéke oly módon kerül meghatározásra, hogy az Alap és a harmadik fél által támasztott követelés összegének különbségét az Alap a tagintézmények teljes állománya arányában elosztja. A teljes állomány a tárgyévet megelőző gazdasági év december 31-i auditált, és a közgyűlés által elfogadott mérlegében kimutatott betétállomány összege, amelybe a Hpt. 6. § (2) bekezdésének 1. pontja értelmében beletartozik a hitelintézet által 2003. január 1-től kezdődően kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (azaz a kötvények és a letéti jegyek) teljes állománya is.
(5) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet által a 20/A. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő jogerős ítélet vagy nem vitatott tartozás alapján fizetendő összeg az Alap egyenlegét meghaladja, az Alap rendkívüli befizetés teljesítését rendeli el a szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank számára; a rendkívüli befizetés teljesítésének határidejét az Alap jelöli meg. A rendkívüli befizetés mértéke oly módon kerül meghatározásra, hogy az Alap és a harmadik fél által támasztott követelés összegének különbségét az Alap a tagintézmények teljes állománya arányában elosztja. A teljes állomány a tárgyévet megelőző gazdasági év december 31-i auditált, és a közgyűlés által elfogadott mérlegében kimutatott betétállomány összege, amelybe a Hpt. 6. § (2) bekezdésének 1. pontja értelmében beletartozik a hitelintézet által 2003. január 1-től kezdődően kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (azaz a kötvények és a letéti jegyek) teljes állománya is.
(5) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet által a 20/A. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő jogerős ítélet vagy nem vitatott tartozás alapján fizetendő összeg, vagy a 17/D. § (2) bekezdés d) pontja szerinti állományátruházás sikeres lebonyolításhoz szükséges összeg az Alap egyenlegét meghaladja, az Alap rendkívüli befizetés teljesítését rendeli el a szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank számára; a rendkívüli befizetés teljesítésének határidejét az Alap jelöli meg. A rendkívüli befizetés mértéke oly módon kerül meghatározásra, hogy az Alap és a harmadik fél által támasztott követelés összegének különbségét az Alap a tagintézmények teljes állománya arányában elosztja. A teljes állomány a tárgyévet megelőző gazdasági év december 31-i auditált, és a közgyűlés által elfogadott mérlegében kimutatott betétállomány összege, amelybe a Hpt. 6. § (2) bekezdésének 1. pontja értelmében beletartozik a hitelintézet által 2003. január 1-től kezdődően kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (azaz a kötvények és a letéti jegyek) teljes állománya is.
(6) A Takarékbank Zrt. éves befizetési kötelezettségének első alkalommal a 20/A. § (2) a) pontja szerinti kezdő időpontot követő 15 napon belül, ezt követően a (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint köteles eleget tenni.
(6) A Takarékbank Zrt. éves befizetési kötelezettségének első alkalommal a 20/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kezdő időpontot követő 15 napon belül, ezt követően a (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint köteles eleget tenni.
(6) A Központi Bank éves befizetési kötelezettségének első alkalommal az Integrációs Szervezeti tagsági jogviszonya kezdő időpontját követő 15 napon belül, ezt követően a (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint köteles eleget tenni.
(7) Az Alapba történő befizetést a szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank Zrt. ráfordításként számolhatják el.
(7) Az Alapba történő befizetést a szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank ráfordításként számolhatják el.

8/F. Kifizetés a tagok részére, a jegyzett tőke leszállítása

17/Q. §
(1) A szövetkezet formában működő szövetkezeti hitelintézet tagjának tulajdonában álló részjegy(ek) tekintetében a szövetkezeti hitelintézet kizárólag abban az esetben számolhat el a taggal, ha a tag tagsági jogviszonya a 17/R. § alapján megszűnik.
(2) A tagsági jogviszony fenntartása esetén a tag által tulajdonolt részjegyek tekintetében a szövetkezeti hitelintézetet visszaváltási kötelezettség nem terheli. A szövetkezeti hitelintézet a saját maga által kibocsátott részjegy tulajdonjogát még átmenetileg sem szerezheti meg.
(3) A jegyzett tőke leszállításáról vagy a tagnak (részvényesnek) tagsági (részvényesi) jogviszonyához kötődő bármilyen jogcímen történő kifizetésről vagy visszafizetésről a szövetkezeti hitelintézet közgyűlése (küldöttgyűlése) dönt és ahhoz a Takarékbank Zrt. igazgatóságának előzetes hozzájárulása is szükséges.
(3) A jegyzett tőke leszállításáról vagy a tagnak (részvényesnek) tagsági (részvényesi) jogviszonyához kötődő bármilyen jogcímen történő kifizetésről vagy visszafizetésről a szövetkezeti hitelintézet közgyűlése (küldöttgyűlése) dönt és ahhoz a Központi Bank igazgatóságának előzetes hozzájárulása is szükséges.
(4) A fenti (3) bekezdéssel kapcsolatban a Takarékbank Zrt. igazgatósága nem tagadhatja meg az előzetes hozzájárulást, amennyiben az osztalékfizetés a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét vagy üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatoló tőke szint elérését nem veszélyezteti. A fenti (3) bekezdéssel kapcsolatban a Takarékbank Zrt. igazgatósága köteles megtagadni az előzetes hozzájárulást, amennyiben az adott szövetkezeti hitelintézet 19. § (5) bekezdés szerinti vizsgálata még nem ért véget, illetve amennyiben az véget ért, de az - illetve a 15. § (16) bekezdés szerinti vizsgálat - tőkepótlás szükségességét állapította meg és ez még nem került végrehajtásra.
(4) A fenti (3) bekezdéssel kapcsolatban a Központi Bank igazgatósága nem tagadhatja meg az előzetes hozzájárulást, amennyiben az osztalékfizetés a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét vagy üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatoló tőke szint elérését nem veszélyezteti. A fenti (3) bekezdéssel kapcsolatban a Központi Bank igazgatósága köteles megtagadni az előzetes hozzájárulást, amennyiben az adott szövetkezeti hitelintézet vizsgálata - tőkepótlás szükségességét állapította meg és ez még nem került végrehajtásra.
(5) Ha a részjegy tőkét veszteségrendezésre kell felhasználni, a közgyűlés (küldöttgyűlés) a részjegyek összegét arányosan csökkenti.
(6) A szövetkezeti hitelintézet saját részvényét a Takarékbank Igazgatóságának engedélyével szerezheti meg.
(6) A szövetkezeti hitelintézet saját részvényét a Központi Bank Igazgatóságának engedélyével szerezheti meg.
17/Q. §
(1) A szövetkezet formában működő szövetkezeti hitelintézet tagjának tulajdonában álló részjegy, illetve vagyoni hozzájárulás tekintetében a szövetkezeti hitelintézet kizárólag abban az esetben számolhat el a taggal, ha a tag tagsági jogviszonya a 17/R. § alapján megszűnik.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott elszámolás – a tag, annak örököse vagy jogutódja érdekkörében felmerült okból – az arra vonatkozó szabályok alapján határidőben nem lehetséges, a szövetkezet formában működő szövetkezeti hitelintézet intézkedik a részjegy, illetve vagyoni hozzájárulás bevonásáról és a jegyzett tőke leszállításáról. A bevonást követően a részjegy, illetve vagyoni hozzájárulás tekintetében fennálló tagsági jogok és kötelezettségek összessége, és a részjegy, illetve vagyoni hozzájárulás jogosultjának tagsági viszonya megszűnik. A tag, annak örököse vagy jogutódja a bevonást követően a 17/R. §-ban meghatározott rendelkezések alapján tarthat igényt a bevont részjegyre vagy vagyoni hozzájárulásra jutó jegyzett tőke névérték alapján járó arányos összegével egyező összegre.
(3) A tagsági jogviszony fenntartása esetén a tag által tulajdonolt részjegy, illetve vagyoni hozzájárulás tekintetében a szövetkezet formában működő szövetkezeti hitelintézetet visszaváltási kötelezettség nem terheli.
(4) A jegyzett tőke leszállításáról vagy a tagnak, illetve részvényesnek a jogviszonyához kötődő bármilyen jogcímen történő kifizetésről vagy visszafizetésről a szövetkezeti hitelintézet közgyűlése az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes hozzájárulását követően dönthet. Az Integrációs Szervezet igazgatósága az előzetes hozzájárulással kapcsolatos döntését a Központi Bank igazgatóságának beleegyezését követően hozhatja meg.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott előzetes hozzájárulást az Integrációs Szervezet igazgatósága nem tagadhatja meg, ha a kifizetés vagy visszafizetés a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét vagy üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatoló tőke szint elérését vagy a tagok (részvényesek) érdekét nem veszélyezteti. Az Integrációs Szervezet igazgatósága köteles megtagadni az előzetes hozzájárulást, ha az adott szövetkezeti hitelintézet vizsgálata tőkepótlás szükségességét állapította meg és ez még nem került végrehajtásra.
(6) Ha a részjegyre, illetve a vagyoni hozzájárulásra jutó jegyzett tőkét veszteség fedezésére kell felhasználni, a közgyűlés a részjegyek, illetve a vagyoni hozzájárulások egy egységre jutó összegét (névértékét) arányosan csökkenti.
(7) A szövetkezeti hitelintézet saját részvényét az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes hozzájárulásával szerezheti meg. Az Integrációs Szervezet igazgatósága az előzetes hozzájárulással kapcsolatos döntését a Központi Bank igazgatóságának beleegyezését követően hozhatja meg.
(8) Ha az Integrációs Szervezet bármely tagjának tulajdonosa a tulajdoni hányadát az Integrációs Szervezet tagján, vagy annak tulajdonosán kívüli harmadik személy részére kívánja értékesíteni, úgy – a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kivételével – az Integrációs Szervezetet elővásárlási jog illeti meg. Az Integrációs Szervezet az elővásárlási jogának gyakorlására az Integrációs Szervezet bármely tagját kijelölheti. Az elővásárlási jog gyakorlásának részletszabályait az Integrációs Szervezet szabályzatban állapítja meg.

8/G. A tagsági jogviszony megszűnése

17/R. §
(1) A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet tagja, illetőleg annak örököse (jogutódja) tagsági jogviszonya megszűnésekor a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet saját tőkéjéből legfeljebb a részjegye összegére tarthat igényt.
(2) Ha a tagsági jogviszony a tag halálával, a jogi személy megszűnésével vagy kilépéssel, kizárással szűnik meg, legfeljebb a megszűnést követő második éves beszámolót megállapító közgyűlés (küldöttgyűlés) napjától számított harmincadik napig az igazgatóság köteles meghosszabbítani a részjegy összegének visszafizetését, ha ennek következtében a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet saját tőkéje, illetőleg szavatoló tőkéje nem éri el a Hpt. 76. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt.
(2) Ha a tagsági jogviszony a tag halálával, a jogi személy megszűnésével vagy kilépéssel, kizárással szűnik meg, az igazgatóság köteles elhalasztani a részjegy összegének visszafizetését, ha ennek következtében a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet szavatolótőkéje nem éri el a Hpt. 79. § (2) bekezdésében meghatározott, a kombinált tőkepuffer követelménnyel növelt tőkekövetelményt, vagy nem teljesíti a 17/C. § (1) bekezdése szerint az Integrációs Szervezet által egyedi alapon megállapított szavatolótőke-követelményt vagy a jogszabályban meghatározott likviditási követelményeket.
(2) Ha a tagsági jogviszony a tag halálával, a jogi személy megszűnésével vagy kilépéssel, kizárással szűnik meg, az igazgatóság köteles elhalasztani a részjegy illetve a vagyoni hozzájárulás összegének visszafizetését, ha ennek következtében a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet szavatolótőkéje nem éri el a Hpt. 79. § (2) bekezdésében meghatározott, a kombinált tőkepuffer követelménnyel növelt tőkekövetelményt, vagy nem teljesíti a 17/C. § (1) bekezdése szerint az Integrációs Szervezet által egyedi alapon megállapított szavatolótőke-követelményt vagy a jogszabályban meghatározott likviditási követelményeket.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben - két éven belül - a volt tag, illetőleg örököse (jogutódja) részére azt követően kell esedékessé válásuk sorrendjében a kifizetést teljesíteni, hogy ennek fedezete rendelkezésre áll.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben - két éven belül - a volt tag, illetve örököse (jogutódja) részére azt követően kell esedékessé válásuk sorrendjében a kifizetést teljesíteni, hogy ennek fedezete rendelkezésre áll.

8/H. Átalakulás

17/S. §   Szövetkezeti hitelintézet átalakulása esetén a lekötött tartalékba helyezett, fel nem osztható vagyont, a jogutód lekötött tartalékába kell helyezni.
17/S. §
(1) Szövetkezeti hitelintézet átalakulása vagy cégformájának megváltoztatása a Takarékbank Zrt. igazgatóságának előzetes hozzájárulásához kötött. A Takarékbank Zrt. igazgatósága nem tagadhatja meg az előzetes hozzájárulást, ha az átalakulás vagy a cégforma megváltoztatása a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét, üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatoló tőke szint elérését nem veszélyezteti. A Takarékbank Zrt. igazgatósága megtagadja az előzetes hozzájárulást, ha az adott szövetkezeti hitelintézet 19. § (5) bekezdése szerinti vizsgálata még nem ért véget, illetve ha az véget ért, de az - illetve a 15. § (16) bekezdése szerinti vizsgálat - tőkepótlás szükségességét állapította meg és ez még nem került végrehajtásra, vagy a tervezett intézkedés a betétesek vagy az egyetemlegességben tag más szövetkezeti hitelintézetek érdekeit veszélyeztetheti.
(1) Szövetkezeti hitelintézet átalakulása, egyesülése vagy szétválása a Takarékbank Zrt. igazgatóságának előzetes hozzájárulásához kötött. A Takarékbank Zrt. igazgatósága nem tagadhatja meg az előzetes hozzájárulást, ha az átalakulás, az egyesülés vagy szétválás a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét, üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatolótőke-szint elérését nem veszélyezteti. A Takarékbank Zrt. igazgatósága megtagadja az előzetes hozzájárulást, ha az adott szövetkezeti hitelintézet 19. § (5) bekezdése szerinti vizsgálata még nem ért véget, illetve ha az véget ért, de az - vagy a 15. § (16) bekezdése szerinti vizsgálat - tőkepótlás szükségességét állapította meg és ez még nem került végrehajtásra, vagy a tervezett intézkedés a betétesek vagy az egyetemlegességben tag más szövetkezeti hitelintézetek érdekeit veszélyeztetheti.
(1) Szövetkezeti hitelintézet átalakulása, egyesülése vagy szétválása a Központi Bank igazgatóságának előzetes hozzájárulásához kötött. A Központi Bank igazgatósága nem tagadhatja meg az előzetes hozzájárulást, ha az átalakulás, az egyesülés vagy szétválás a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét, üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatolótőke-szint elérését nem veszélyezteti. A Központi Bank igazgatósága megtagadja az előzetes hozzájárulást, ha az adott szövetkezeti hitelintézet vizsgálata tőkepótlás szükségességét állapította meg és ez még nem került végrehajtásra, vagy a tervezett intézkedés a betétesek vagy az egyetemlegességben tag más szövetkezeti hitelintézetek érdekeit veszélyeztetheti.
(2) Szövetkezeti hitelintézet átalakulása vagy cégformájának megváltoztatása esetén a lekötött tartalékba helyezett, fel nem osztható vagyont a jogutód lekötött tartalékába kell helyezni.
(2) Szövetkezeti hitelintézet átalakulása, egyesülése vagy szétválása esetén a lekötött tartalékba helyezett, fel nem osztható vagyont a jogutód lekötött tartalékába kell helyezni.

8/H. Átalakulás, egyesülés, szétválás

17/S. §
(1) A szövetkezeti hitelintézet átalakulása, egyesülése vagy szétválása az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes hozzájárulásához kötött. Az Integrációs Szervezet igazgatósága az előzetes hozzájárulással kapcsolatos döntését a Központi Bank igazgatóságának beleegyezését követően adhatja meg. Az Integrációs Szervezet igazgatósága nem tagadhatja meg az előzetes hozzájárulást, ha az átalakulás, az egyesülés vagy a szétválás a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét, üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatolótőke-szint elérését nem veszélyezteti.
(2) A hozzájárulás különösen akkor tagadható meg, ha
a) az átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással érintett szövetkezeti hitelintézet vizsgálata tőkepótlás szükségességét állapította meg és ez még nem került végrehajtásra, vagy a tervezett intézkedés a betétesek vagy az átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással érintett valamely hitelintézet vagy az Integrációs Szervezet 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség mellett működő más tagjának érdekeit veszélyezteti;
b) az átalakulás, az egyesülés vagy a szétválás a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét, üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatolótőke-szint elérését veszélyezteti; vagy
c) az átalakulás, az egyesülés vagy a szétválás az érintett szövetkezeti hitelintézet tagjainak, vagy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának érdekeit veszélyezteti.
(3) Az Integrációs Szervezet az átalakulásra, az egyesülésre és a szétválásra vonatkozó – integrációs célokat és alapelveket is tartalmazó – irányelvben rögzíti azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén megállapítható, hogy az átalakulás, az egyesülés vagy a szétválás az érintett szövetkezeti hitelintézet tagjainak, vagy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának érdekeit veszélyezteti.
(4) Az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérése érdekében elrendelheti, hogy a szövetkezeti hitelintézet vezetősége hívjon össze közgyűlést, ahol napirendi pont a kijelölt szövetkezeti hitelintézet átalakulása, egyesülése vagy szétválása. A kijelölt szövetkezeti hitelintézetnél a közgyűlést a jogszabály által megengedett legrövidebb időn belül meg kell tartani.
(5) A szövetkezeti hitelintézet átalakulása, egyesülése vagy szétválása esetén a lekötött tartalékba helyezett, fel nem osztható vagyont a jogutód lekötött tartalékába kell helyezni.

8/I. Jogutód nélküli megszűnés

17/T. §
(1) Amennyiben a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét a törvényben foglalt bármely esetben visszavonja, a visszavonásról szóló határozatban egyúttal kijelöli a felügyeleti biztost, aki a 17. § (4)-(6) bekezdésében foglalt határidőkben javaslatot tesz a szövetkezeti hitelintézet likvid vagyona által fedezett betétállomány mértékére és annak az állománynak a Takarékbank Zrt. által történő átvételére vonatkozóan. Az átvételre kerülő betétállományt a teljes betétállomány értékének és a likvid eszköz értékének arányával megegyezően úgy kell megállapítani, hogy valamennyi betét ennek az aránynak megfelelő hányada kerül a Takarékbank Zrt-hez.
(1) Ha a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét az e törvényben foglalt bármely esetben visszavonja, a visszavonásról szóló határozatban egyúttal kijelöli a felügyeleti biztost.
(2) A Felügyelet az állományátvétel jóváhagyásáról az azt követő 15 napon belül dönt, hogy a felügyeleti biztos részéről a 17. § (6) bekezdésben foglalt határidők szerinti tájékoztatást kézhez vette. Az állomány átvételhez nem szükséges a Gazdasági Versenyhivatal engedélye.
(3) A felügyeleti biztos a Felügyelet (2) bekezdésben foglalt szabályoknak megfelelően kiadott jóváhagyását követő 10 napon belül felméri, hogy a szövetkezeti hitelintézet esetében végelszámolásnak vagy felszámolásnak van-e helye, és a javaslatát haladéktalanul megküldi a Felügyelet részére. Amennyiben a felügyeleti biztos javaslata alapján felszámolási eljárás kezdeményezésének vagy egyébként végelszámolásnak lenne helye, akkor javaslatáról egyidejűleg tájékoztatja az Országos Betétbiztosítási Alapot is.
(3) A felügyeleti biztos a kijelölését követő 10 napon belül felméri, hogy a szövetkezeti hitelintézet esetében végelszámolásnak vagy felszámolásnak van-e helye, és a javaslatát haladéktalanul megküldi a Felügyelet részére. Amennyiben a felügyeleti biztos javaslata alapján felszámolási eljárás kezdeményezésének vagy egyébként végelszámolásnak lenne helye, akkor javaslatáról egyidejűleg tájékoztatja az Országos Betétbiztosítási Alapot is.
(1) Ha a szövetkezeti hitelintézet a jogutód nélküli megszűnéséről határoz, vagy a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét a törvényben foglalt bármely esetben visszavonja, a Hpt. rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A szövetkezeti hitelintézet a jogutód nélküli megszűnéséről az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes hozzájárulását követően dönthet.
(3) A felügyeleti biztos a kijelölését követő 3 munkanapon belül a 11. § (9) bekezdésében foglalt könyvvizsgálói jelentés figyelembevételével felméri, hogy a szövetkezeti hitelintézet esetében végelszámolásnak vagy felszámolásnak lenne-e helye, és megállapítását haladéktalanul megküldi a Felügyelet részére. Amennyiben a felügyeleti biztos javaslata alapján felszámolási eljárás kezdeményezésének vagy egyébként végelszámolásnak lenne helye, akkor javaslatáról egyidejűleg tájékoztatja az Országos Betétbiztosítási Alapot is.
(3) A felügyeleti biztos a kijelölését követő 3 munkanapon belül felméri, hogy a szövetkezeti hitelintézet esetében végelszámolásnak vagy felszámolásnak lenne-e helye, és megállapítását haladéktalanul megküldi a Felügyelet részére. Amennyiben a felügyeleti biztos javaslata alapján felszámolási eljárás kezdeményezésének vagy egyébként végelszámolásnak lenne helye, akkor javaslatáról egyidejűleg tájékoztatja az Országos Betétbiztosítási Alapot is.
(3a) A Felügyelet a működési engedély visszavonásával egyidejűleg dönt a szövetkezeti hitelintézet végelszámolásáról vagy felszámolásának kezdeményezéséről.
(4) A Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet jogutód nélküli megszűnésének kezdeményezésére vonatkozó határozatát a felügyeleti biztos javaslata alapján, a Hpt. végelszámolásra illetve felszámolásra vonatkozó szabályai szerint hozza meg.
(4) A Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet jogutód nélküli megszűnésének kezdeményezésére vonatkozó határozatát a felügyeleti biztos javaslata alapján, a Hpt. 47-66. §-ának rendelkezései szerint hozza meg.
(5) Amennyiben a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet végelszámolásának elhatározásáról dönt, és a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyének visszavonására egyébként a Hpt. 30. § (1) bekezdés b) pontja alapján is helye lett volna, akkor ezt a tényt a Felügyelet a végelszámolást kimondó határozatában feltünteti és a határozatát haladéktalanul megküldi az Országos Betétbiztosítási Alap számára is.
(5) Amennyiben a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet végelszámolásának elhatározásáról dönt, és a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyének visszavonására egyébként a Hpt. 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján is helye lett volna, akkor ezt a tényt a Felügyelet a végelszámolást kimondó határozatában feltünteti és a határozatát haladéktalanul megküldi az Országos Betétbiztosítási Alap számára is.
(6) A szövetkezeti hitelintézet végelszámolására vagy felszámolására egyebekben a Hpt. rendelkezései alkalmazandóak.
(6) A szövetkezeti hitelintézet végelszámolására vagy felszámolására egyebekben a Hpt. 47-66. §-ainak rendelkezései alkalmazandóak.
(6) A szövetkezeti hitelintézet végelszámolására az Integrációs Szervezetből kilépni kívánó szövetkezeti hitelintézetre irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a szövetkezeti hitelintézet legfőbb szerve által elhatározott végelszámoláshoz az Integrációs Szervezet igazgatóságának kifejezett előzetes hozzájáruló határozata szükséges. A szövetkezeti hitelintézet végelszámolására vagy felszámolására egyebekben a Hpt. 47-66. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

IV. FEJEZET
EGYSÉGES INFORMATIKAI RENDSZER

8/J. Az egységes informatikai rendszer működése

17/U. §
(1) Az Integrációs Szervezet 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség mellett működő tagjai az informatikai alkalmazást igénylő tevékenységüket – az Integrációs Szervezet által meghatározott ütemezett csatlakozással – az egységes informatikai rendszer használatával kötelesek ellátni, és az ügyfelek, egyéb érintettek – az igénybe vett szolgáltatásoktól függően személyes adatnak, bank-, értékpapír-, fizetési, illetve biztosítási titoknak is minősülő – adatait az egységes informatikai rendszer közös adatbázisában kötelesek nyilvántartani, ideértve a már a csatlakozás időpontjában kezelt adatokat is. Az egységes informatikai rendszerre való átállást, beleértve a korábbi informatikai rendszerekben meglévő adatok migrálását és azok központi feldolgozását, 2017. december 31-ig valamennyi szövetkezeti hitelintézet esetében teljes körűen biztosítani kell.
(2) A Központi Bank egységes informatikai rendszer kialakításáról szóló szabályzata határozza meg
a) az egységes informatikai rendszer modularitását,
b) az egyes modulok funkcionalitását,
c) az egységes informatikai rendszer szolgáltatói hátterét, valamint
d) az egységes informatikai rendszerhez csatlakozott tagok (a továbbiakban: csatlakozott tagok) és felhasználóik
– szükség szerint – eltérő szintű jogosultságait.
(3) Az egységes informatikai rendszerben kezelt személyes adatokat, bank-, értékpapír-, fizetési, illetve biztosítási titoknak is minősülő adatokat a csatlakozott tagok tevékenységi körük ellátásával összefüggésben a célhoz kötöttség elvének figyelembevételével kölcsönösen megismerhetik, és a Központi Bank egységes informatikai rendszer kialakításáról szóló szabályzatában foglaltaknak megfelelően kezelhetik.
(4) A csatlakozott tagok a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak megfelelően – a Központi Bank szabályzatában foglaltak szerint, erre vonatkozó külön megállapodás nélkül is – jogosultak egymás ügyfeleinek kölcsönös kiszolgálására az egységes informatikai rendszerben kezelt adatok felhasználásával.
(5) Az egységes informatikai rendszerben történő adatkezelés tekintetében a csatlakozott tagok közös adatkezelőnek minősülnek. A Központi Bank feladatköre kiterjed az egységes informatikai rendszer közös adatbázisán alapuló kockázatelemzésre és kockázatkezelésre.
(6) Az adatok egységes informatikai rendszerben történő közös adatkezelésének időtartama – ha törvény eltérő időtartamot nem határoz meg – a mindenkori polgári jogi elévülés időtartama, amelyet az ügyféllel fennálló jogviszony megszűnésétől – jogviszony létre nem jötte esetén a jogviszony létrejöttét megakadályozó jogcselekmény hatályosulásától – kell számítani.
(7) A csatlakozott tag az ügyfelekkel kötött pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásaira, valamint befektetési szolgáltatási tevékenységre és kiegészítő szolgáltatásra vonatkozó szerződéseit az egységes informatikai rendszer alkalmazására tekintettel módosíthatja az alábbi feltételek fennállása esetén:
a) a módosításra kizárólag az egységes informatikai rendszer alkalmazása által indokolt körben kerül sor,
b) a módosítás hatása az ügyfél számára nem okoz jelentős érdeksérelmet a szerződés teljesítése során; valamint
c) a csatlakozott tag legalább 60 nappal, majd ismételten legalább 30 nappal a módosítás hatálybalépését megelőzően, postai úton vagy az adott szerződésben a kapcsolattartásra előírt módon tájékoztatja az ügyfeleket a módosításról és a (8) bekezdésben meghatározott felmondási jogról.
(8) Az ügyfél a (7) bekezdésben meghatározottak szerint módosított szerződést a módosítás hatálybalépéséig költség- és díjmentesen felmondhatja, ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy a módosítás tényét az ügyfél tudomásul vette. A felmondásból eredően a csatlakozott tag és az ügyfél között fennálló egyéb jogviszonyban az ügyfelet hátrány nem érheti.
(9) A pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó szerződés módosítása esetén a (7) bekezdés c) pontjában foglalt első tájékoztatásban a csatlakozott tag a tájékoztató levél kiküldésének hónapját megelőző hónaptól visszaszámított 1 év számlatörténetének alapulvételével bemutatja, hogy az ügyfélnek ezen időszakban milyen összegű fizetési kötelezettségekkel kellene számolnia a módosítást megelőzően, illetve azt követően hatályos szerződési feltételek figyelembevételével, továbbá, hogy az összehasonlítás alapján a módosítás az ügyfél számára kedvező, közömbös vagy kedvezőtlen. A csatlakozott tag köteles a tájékoztatásban felhívni a fogyasztó figyelmét a szabályozott fizetési számlaváltás lehetőségére.
(10) A Központi Bank szövetkezeti hitelintézeti integráción belüli fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír- elszámolási rendszerek kialakítására irányuló döntéshozó szerveinek munkájában az Integrációs Szervezet igazgatóságának képviselője tanácskozási joggal vesz részt.
(11) Az egységes informatikai rendszer alkalmazása során a kamatnapok számítása minden szövetkezeti hitelintézet és a Központ Bank vonatkozásában is egységesen történik.

8/K. A Központi Adatfeldolgozó feladatai

17/V. §
(1) Az egységes informatikai rendszer folyamatos üzemeltetését és fejlesztését végző Központi Adatfeldolgozót az Integrációs Szervezet igazgatósága bízza meg a Központi Bank javaslatára.
(1) Az egységes informatikai rendszer folyamatos üzemeltetését és fejlesztését végző Központi Adatfeldolgozót az Integrációs Szervezet igazgatósága bízza meg a Központi Bank javaslatára.
(2) Az Integrációs Szervezet ügyvezetése és a Központi Bank együttesen határozzák meg a Központi Adatfeldolgozónak az egységes informatikai rendszer fejlesztésére és működésére vonatkozó tevékenységét szabályozó, jogait és kötelezettségeit tartalmazó megállapodás feltételeit. A megállapodást az Integrációs Szervezet igazgatósága köti meg, módosítja vagy szünteti meg a Központi Adatfeldolgozóval a Központi Bank javaslata alapján.
(3) Az egységes informatikai rendszerhez történő csatlakozás a Központi Adatfeldolgozóval megkötött – a Központi Bank és az Integrációs Szervezet igazgatósága által jóváhagyott, a (2) bekezdés szerinti megállapodásnak megfelelő – egyedi üzemeltetési szerződés útján történik.
(4) A csatlakozott tag köteles a Központi Bank által utasításban megjelölt egyedi banki informatikai rendszerre való átállásnak a megjelölt határidőben eleget tenni. Az átállással kapcsolatos feladatokról és az átállásra vonatkozó utasítás kiadásával kapcsolatos szabályokról a Központi Bank szabályzatot alkot.
(5) A csatlakozott tagok a Központi Adatfeldolgozó vonatkozásában mentesülnek a Hpt. 68. § (6) bekezdésében meghatározott kötelezettség alól. E kötelezettséget az Integrációs Szervezet teljesíti.
(6) A Központi Adatfeldolgozó által alkalmazott közreműködővel kötött szerződés vonatkozásában a Hpt. 68. § (10) bekezdésében meghatározott jóváhagyást a Központi Bank az Integrációs Szervezet előzetes egyetértése alapján gyakorolja. A szerződésben biztosítani kell a kiszervezett tevékenységnek az Integrációs Szervezet által történő ellenőrzését.

9. ZÁRÓ, ÁTMENETI ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

9. ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

18. §
(1) Ez a törvény megfelel az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK számú, a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló irányelvének.
(2) A szövetkezeti hitelintézet tagsági jogviszony megszüntetése esetén a tagot, a részjegy névértéke, valamint a tagsági jogviszony alatt keletkezett, a részjegyre jutó saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett összege illeti meg, abban az esetben, ha az a szövetkezeti hitelintézet veszteségének fedezésére nem kerül felhasználásra. A szövetkezeti hitelintézet tagjának járó összeg elszámolására a tagsági jogviszony megszűnését követő, számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlés napjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha az elszámolás alapjául szolgáló összeg a részjegy névértéket meghaladja, akkor, a részjegy és különbözet összege visszafizetésének módját és időpontját vagy - amennyiben ezek nem esnek egybe akkor - időpontjait a szövetkezeti hitelintézet igazgatósága határozza meg. A kifizetés helyéről és időpontjáról a jogosultat írásban értesíteni kell. A szövetkezeti hitelintézet igazgatósága köteles meghosszabbítani a részjegy illetve a különbözet összegének visszafizetését, ha ennek következtében a szövetkezeti hitelintézet saját tőkéje, illetőleg szavatoló tőkéje nem éri el a Hpt. 76. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt. A fenti esetben - két éven belül - a volt tag részére azt követően kell esedékessé válásuk sorrendjében a kifizetést teljesíteni, hogy ennek fedezete rendelkezésre áll.
(3) E törvény hatályba lépésével hatályát veszíti az 1993. október 13-án megkötött, 1998. április 29. napján új tartalommal elfogadott, és azóta többször módosított, Takarékszövetkezeti Integrációs Szerződés.
(4) A jelen törvény alkalmazása során a Felügyelet határozatai esetleges jogorvoslati kérelemtől függetlenül végrehajthatóak.
(5) Az Integrációs Szervezet és a Takarékbank Zrt. jelen törvényben meghatározott hatáskörei nem érintik a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv sarkalatos törvényben meghatározott hatásköreinek a gyakorlását.
(6) 2016. január l-ig az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott „hitelezési mutatója rossz” fogalom alkalmazhatóságát akkor lehet megállapítani, ha a nem teljesítő (90 napon túl késedelmes) hitelek aránya a teljes hitelállományhoz képest meghaladja a 12 százalékot.
(7) A jelen törvény 15. § (9) bekezdésének hatálybalépése napján a Takarékbank Zrt. szövetkezeti hitelintézet részvényeseinek bankszámláját vezető szervezetek - kivéve a Takarékbank Zrt.-t - kötelesek a hatályba lépés napját megelőző napon hatályos bankszámlaszerződést felmondási időtartam melletti megszűnéssel felmondani.
19. §
(1) Az Integrációs Szervezet első igazgatóságát a jelen törvény hatálybalépésétől számított 3 napon belül létre kell hozni. A jogszabály hatálybalépését követően átmeneti jelleggel az első igazgatóság valamennyi tagját az MFB bízza meg. Az első igazgatóság megbízatása addig tart, amíg a tagjait a Közgyűlés a 7. § (1) bekezdés szerinti jogkörével élve vissza nem hívja a tisztségükből és helyettük új igazgatósági tagokat nem nevez ki.
(1) Az Integrációs Szervezet első igazgatóságát e törvény hatálybalépésétől számított 3 napon belül létre kell hozni. A jogszabály hatálybalépését követően átmeneti jelleggel az első igazgatóság valamennyi tagját az MFB bízza meg, és e személyek visszahívására is jogosult. Az első igazgatóság tagjának halála, összeférhetetlensége, visszahívása vagy lemondása esetén az MFB más személyt is megbízhat, amíg az első igazgatóság megbízatása tart. Az első igazgatóság megbízatása addig tart, amíg a tagjait a Közgyűlés a 7. § (1) bekezdés szerinti jogkörével élve vissza nem hívja a tisztségükből és helyettük új igazgatósági tagokat nem nevez ki.
(2) A szövetkezeti hitelintézet
a) 2017. december 31-ig nem jogosult olyan kötelezettséget vállalni, amelyre szavatoló tőkéje a 2012. december 31-ei állapot szerint nem nyújtana fedezetet, kivéve, ha - 2014. július 1-et követően a Takarékbank Zrt. igazgatósága előre, írásban kifejezett felmentést ad neki a fenti tilalom alól.
a) 2017. december 31-éig nem vállalhat olyan kötelezettséget, amelyre szavatoló tőkéje a 2012. december 31-i állapot szerint nem nyújt fedezetet, kivéve ha a Takarékbank Zrt. igazgatósága előre, írásban kifejezett felmentést ad neki e tilalom alól,
b) a törvény hatálybalépését követő 365 napon belül csak az Integrációs Szervezet hozzájárulásával jogosult a szokásos üzletmenetbe nem tartozó ügyleteket megkötni vagy kötelezettségvállalásokat tenni, hitelt felvenni, nagykockázatot vállalni (Hpt. 79. §-81. §), egyetemleges kötelezettséget vállalni vagy társasági részesedést szerezni, ide nem értve a jelen törvény szerint a „C” sorozatú elsőbbségi részvény átvételére vonatkozó kötelezettség teljesítését. Az Integrációs Szervezet úgy dönthet, hogy egyes szövetkezeti hitelintézetek vagy a szövetkezeti hitelintézetek egy csoportja vagy valamennyi érintett vonatkozásában a fenti határidőt legfeljebb további 180 napra meghosszabbítja vagy egyes tevékenységek végzését vagy a kockázatvállalást a fentieknél jobban korlátozza.
b) e törvény hatálybalépését követő 365 napon belül csak az Integrációs Szervezet hozzájárulásával jogosult a szokásos üzletmenetbe nem tartozó ügyleteket megkötni vagy kötelezettségvállalásokat tenni, hitelt felvenni, nagykockázatot vállalni, egyetemleges kötelezettséget vállalni vagy társasági részesedést szerezni, ide nem értve az e törvény szerint a „C” sorozatú elsőbbségi részvény átvételére vonatkozó kötelezettség teljesítését.
(2) A szövetkezeti hitelintézet nem vállalhat olyan kötelezettséget, amelyre szavatoló tőkéje az utolsó lezárt üzleti évre vonatkozó, elfogadott beszámolója szerint nem nyújt fedezetet, kivéve, ha az Integrációs Szervezet igazgatósága erre előzetesen, írásban felmentést ad.
(3) A szövetkezeti hitelintézet köteles értesíteni a Felügyeletet és az Integrációs Szervezetet, ha az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott szöveggel elfogadott új alapszabályával, alapító okiratával vagy ezek bármely módosításával kapcsolatos bejegyzési kérelmét a cégbíróság elutasítja. A cégbíróság elutasító döntése esetén az érintett szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott új szöveggel az új szövegnek az érintett szövetkezeti hitelintézet részére történt megküldését követő 30 napon belül köteles elfogadni új alapszabályát, alapító okiratát, vagy azok módosítását, és azt benyújtani a cégbíróságnak. A cégbírósági elutasítást követően elfogadott új vagy módosított alapszabály vagy alapító okirat engedélyezésével kapcsolatos felügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő 20 munkanap.
(2a) Az Integrációs Szervezet 2017. december 31-éig dönthet úgy, hogy egyes szövetkezeti hitelintézetek vagy a szövetkezeti hitelintézetek egy csoportja vagy valamennyi érintett vonatkozásában a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőt legfeljebb további 180 napos időszakokra meghosszabbítja vagy legfeljebb további 180 napos időszakokra ilyen korlátozást állapít meg vagy egyes tevékenységek végzését vagy a kockázatvállalást a (2) bekezdésben foglaltaknál jobban korlátozza.
(3) A 3. § (2) bekezdésétől eltérően a jelen törvény hatályba lépésekor működési engedéllyel rendelkező szövetkezeti hitelintézet az e törvénynek megfelelően és a jelen bekezdés d) pontja szerinti határidőben szerzett működési engedélye kiadásának feltétele, hogy előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tegyen egy darab „C” sorozatú elsőbbségi részvény átvételére a Takarékbank Zrt.-ben. A működési engedéllyel rendelkező szövetkezeti hitelintézet köteles az alábbi határidőkben az alábbiakra és arról a határidőn belül értesíteni a Felügyeletet a d) pontban írt kivétellel és az Integrációs Szervezetet:
a) e törvény hatályba lépését követő 15 napon belül a Gt. 255. § (3) bekezdése szerinti Előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tenni a Takarékbank Zrt. felé egy darab kétezer forint névértékű „C” sorozatú elsőbbségi részvény átvételére, és - amennyiben rendelkezett Takarékbank Zrt. „B” sorozatú elsőbbségi részvénnyel, akkor „B” sorozatú elsőbbségi részvényét letétbe helyezte a Takarékbank Zrt.-nél és - a 20. § (7) szerinti közgyűlés időpontjáig úgy értékesítette valamennyi „B” sorozatú Takarékbank Zrt. elsőbbségi részvényét, hogy azok fölött a tulajdonjoga megszűnt, és
b) e törvény hatályba lépését követő 20. napig jogszabálynak megfelelő módon a Felügyeletnél kérelmezni a működési engedélyének az e törvénynek megfelelő kiadását vagy fenntartását, a működési engedély iránti kérelemben igazolja, hogy előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett a Takarékbank Zrt. egy „C” sorozatú elsőbbségi részvénye átvételére, és
c) e törvény hatálybalépése után 45 napon belül elfogadni új alapszabályukat vagy alapító okiratukat az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott szöveggel,
d) e törvény hatályba lépését követő 75. napig e törvénynek megfelelően működési engedélyt szerezni.
A fenti kérdésekben a Felügyelet ügyintézésére 8 munkanapos határidő áll rendelkezésre.
(3) A 3. § (2) bekezdésétől eltérően a jelen törvény hatályba lépésekor működési engedéllyel rendelkező szövetkezeti hitelintézet köteles az alábbi határidőben az alábbiakra és arról értesíteni a Felügyeletet és az Integrációs Szervezetet:
a) e törvény hatálybalépése után 45 napon belül elfogadni új alapszabályukat vagy alapító okiratukat az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott szöveggel,
b) amennyiben az a) pont szerinti új alapszabályuknak vagy alapító okiratuknak vagy ezek bármely későbbi módosításának az Integrációs Szervezet igazgatósága - illetve 2014. július 1-től a Takarékbank Zrt. - által meghatározott szöveggel történő bejegyzését bármely okból a cégbíróság elutasítja, akkor az érintett szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet igazgatósága - illetve 2014. július 1-től a Takarékbank Zrt. - által meghatározott új szöveggel az új szöveg az érintett szövetkezeti hitelintézet részére történt megküldését követő 30 napon belül köteles elfogadni új alapszabályát vagy új alapító okiratát, vagy azok módosítását, és azt hiánytalanul benyújtani a cégbíróságnak.
A fenti kérdésekben a Felügyelet ügyintézésére 8 munkanapos határidő áll rendelkezésre.
(3) A 3. § (2) bekezdésétől eltérően a jelen törvény hatályba lépésekor működési engedéllyel rendelkező szövetkezeti hitelintézet köteles az alábbi határidőben az alábbi feladatokra és arról értesíteni a Felügyeletet és az Integrációs Szervezetet, amennyiben új alapszabályuknak vagy alapító okiratuknak vagy ezek bármely későbbi módosításának a Központi Bank - által meghatározott szöveggel történő bejegyzését bármely okból a cégbíróság elutasítja, akkor az érintett szövetkezeti hitelintézet a Központi Bank - által meghatározott új szöveggel az új szöveg az érintett szövetkezeti hitelintézet részére történt megküldését követő 30 napon belül köteles elfogadni új alapszabályát vagy új alapító okiratát, vagy azok módosítását, és azt hiánytalanul benyújtani a cégbíróságnak.
A fenti kérdésekben a Felügyelet ügyintézésére 8 munkanapos határidő áll rendelkezésre.
(4) Az e törvény hatályba lépésének időpontjában működési engedéllyel rendelkező szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt. és az MFB a törvény hatálya lépésével az Integrációs Szervezet tagja.
(4) Az e törvény hatályba lépésének időpontjában működési engedéllyel rendelkező szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt. és az MFB a törvény hatályba lépésével az Integrációs Szervezet tagja. E törvény hatálybalépésének időpontjától az Integrációs Szervezetből történő kilépéséig, vagy az Integrációs Szervezet által a központi banki jogkör megvonásáig a szövetkezeti hitelintézeti integráció Központi Bankja a Takarékbank Zrt.
(4) Az e törvény hatályba lépésének időpontjában működési engedéllyel rendelkező szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt. és az MFB a törvény hatályba lépésével az Integrációs Szervezet tagja. E törvény hatálybalépésének időpontjától az Integrációs Szervezetből történő kilépéséig, vagy az Integrációs Szervezet által a központi banki jogkör megvonásáig a szövetkezeti hitelintézeti integráció Központi Bankja a Takarékbank Zrt.
(4a) Az egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról szóló 2016. évi LV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésétől számított 30 napon belül a Központi Bank köteles a Módtv. hatálybalépésének időpontjáig általa kiadott szabályzatokhoz az Integrációs Szervezet utólagos jóváhagyását kérni.
(5) A Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézet eszközeit illetve kötelezettségeit e törvény hatályba lépését követő legkésőbb 45. naptól megkezdi átvizsgálni és a vizsgálatot legfeljebb e törvény hatályba lépését követő 365 napon belül befejezi. Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet eszközei illetve kötelezettségei nem felelnek meg a törvényben meghatározott határnap előtt - jogszabály alapján - közzétett utolsó nyilvános mérlegének (a mérleg készítése óta bekövetkezett változást is figyelembe véve), vagy gazdálkodása nem felelt meg a jogszabályoknak és a Felügyelet-előírásainak illetve saját belső szabályzatainak, akkor a Takarékbank Zrt. javaslatára az Integrációs Szervezet döntésével, a javaslat kézhezvételét követő 30 napon belül kizárhatja a szövetkezeti hitelintézetet az Integrációs Szervezetből.
(6) Nem jogosult „C” típusú elsőbbségi részvényre és nem csatlakozhat az Integrációs Szervezethez a Takarékbank Zrt. azon részvényese, amely a 12. § (2) bekezdésben jelölteken túl a jelen törvény hatálybalépésekor a Takarékbank Zrt. részvényese. Az ilyen részvényes a jelen törvény hatályba lépését követő 15 napon belül köteles a tulajdonában álló „B” sorozatú elsőbbségi részvényeket a Keler Zrt.-nél a 0074 számú értékpapírszámlán vagy a Takarékbank Zrt. által írásban jelzett más értékpapírszámlára letétbe elhelyezni vagy az Integrációs Szervezet igazgatóságának írásban cégszerűen nyilatkozni arról, hogy nem rendelkezik „B” sorozatú elsőbbségi részvényekkel.
(6) Nem jogosult „C” típusú elsőbbségi részvényre és nem csatlakozhat az Integrációs Szervezethez a Takarékbank Zrt. azon részvényese, amely a 12. § (2) bekezdésben meghatározottakon túl a jelen törvény hatálybalépésekor a Takarékbank Zrt. részvényese.
(7) A működési engedély 19. § (3) bekezdés d) pontja szerinti fenntartása során a Felügyelet az érvényes működési engedéllyel rendelkező szövetkezeti hitelintézetek esetében csak azt vizsgálja, hogy a szövetkezeti hitelintézet megtette-e Gt. 255. § (3) bekezdés szerinti előzetes kötelezettségvállalást a Takarékbank Zrt. „C” sorozatú részvényével kapcsolatban és eleget tett-e e törvényből fakadó kötelezettségeinek. Amennyiben a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét - bármely okból visszavonja, akkor a Felügyelet egyidejűleg kezdeményezi a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 176/B. §-a szerint a szövetkezeti hitelintézet végelszámolását vagy a Hpt. 177. §-a szerint a felszámolását és a Hpt. 157. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Hpt. 151. § (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése nélkül is felügyeleti biztost rendel ki. Ebben az esetben a Takarékbank Zrt. köteles az érintett szövetkezeti hitelintézet betéteseinek védelmében a betétállományokat 60 napon belül e törvény 17. §-a rendelkezései szerint átvenni.
(7) Amennyiben a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét bármely okból visszavonja, akkor a Felügyelet egyidejűleg kezdeményezi a Hpt. 176/B. §-a szerint a szövetkezeti hitelintézet végelszámolását vagy a Hpt. 177. §-a szerint a felszámolását és a Hpt. 157. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Hpt. 151. § (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése nélkül is felügyeleti biztost rendel ki. Ebben az esetben a Takarékbank Zrt. köteles az érintett szövetkezeti hitelintézet betéteseinek védelmében a betétállományokat 60 napon belül e törvény 17. §-a rendelkezései szerint átvenni.
(7) Amennyiben a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét bármely okból visszavonja, akkor a Felügyelet egyidejűleg kezdeményezi a a Hpt. 48. §-a szerint a szövetkezeti hitelintézet végelszámolását vagy a Hpt. 51. §-a szerint a felszámolását és a Hpt. 189. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Hpt. 184. § (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése nélkül is felügyeleti biztost rendel ki. Ebben az esetben a Takarékbank Zrt. köteles az érintett szövetkezeti hitelintézet betéteseinek védelmében a betétállományokat 60 napon belül e törvény 17. §-a rendelkezései szerint átvenni.
(8) A 2014. április 30-ig amennyiben a Takarékbank Zrt. - az Integrációs Szervezet igazgatósága szerint - válsághelyzetben van vagy szerinte válsághelyzet fenyeget vagy, ha a Takarékbank Zrt. vezető tisztségviselői a jogszabályokból vagy a jelen törvényből eredő kötelezettségüket megszegik, akkor az Integrációs Szervezet igazgatósága dönthet a Takarékbank Zrt. egyes vagy valamennyi vezető tisztségviselője megbízatásának a felfüggesztéséről legfeljebb 180 napra, mely felfüggesztést legfeljebb további 180 napra meghosszabbíthat vagy - különösen indokolt esetben - dönthet megbízatásuk megszüntetéséről illetve átmeneti időre vezető tisztségviselő vagy tisztségviselők megbízásáról a Takarékbank Zrt. következő közgyűléséig. Az ezen átmeneti időre az Integrációs Szervezet által kinevezett vezető tisztségviselői kinevezéséhez nem szükséges a Felügyelet engedélye.
(8) Az Integrációs Szervezet - szabályzatában meghatározottak szerint - a szövetkezeti hitelintézetek egyes csoportjai (pl. hitelszövetkezet, takarékszövetkezet, zártkörűen működő részvénytársaság, nyilvánosan működő részvénytársaság, szakosított hitelintézet, nagy vagy kis tulajdonosi létszámmal működő intézmények) számára a formájukból, tevékenységükből adódó működési jellegzetességeik által indokolt esetben átmenetileg vagy véglegesen az e törvényből fakadó egyes kötelezettségek vagy azok csoportjának a teljesítése alól felmentést adhat, és ezen belül különösen mentesítheti a szövetkezeti hitelintézetet a 15. § (9) és (19) bekezdése, a 17/K. § (1) bekezdése, a 17/Q. § (3) bekezdése és a 19. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése alól.
(8) Az Integrációs Szervezet - szabályzatában meghatározottak szerint - a szövetkezeti hitelintézetek egyes csoportjai (pl. hitelszövetkezet, takarékszövetkezet, zártkörűen működő részvénytársaság, nyilvánosan működő részvénytársaság, szakosított hitelintézet, nagy vagy kis tulajdonosi létszámmal működő intézmények) számára a formájukból, tevékenységükből adódó működési jellegzetességeik által indokolt esetben átmenetileg vagy véglegesen az e törvényből fakadó egyes kötelezettségek vagy azok csoportjának a teljesítése alól felmentést adhat, és ezen belül különösen mentesítheti a szövetkezeti hitelintézetet a 15. § (6) bekezdése, a 17/K. § (1) bekezdése, a 17/Q. § (3) bekezdése és a 19. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése alól.
(8) Az Integrációs Szervezet igazgatósága - szabályzatában meghatározottak szerint - a szövetkezeti hitelintézetek, vagy azok egyes csoportjai (pl. hitelszövetkezet, takarékszövetkezet, zártkörűen működő részvénytársaság, nyilvánosan működő részvénytársaság, szakosított hitelintézet, nagy vagy kis tulajdonosi létszámmal működő intézmények) számára a formájukból, tevékenységükből adódó működési jellegzetességeik által indokolt esetben átmenetileg vagy véglegesen az e törvényből fakadó egyes kötelezettségek vagy azok csoportjának a teljesítése alól felmentést adhat, és ezen belül különösen mentesítheti a szövetkezeti hitelintézetet a 15. § (6) bekezdése, a 17/K. § (1) bekezdése, a 17/Q. § (3) bekezdése és a 19. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése alól.
(8) Az Integrációs Szervezet igazgatósága - szabályzatában meghatározottak szerint - a szövetkezeti hitelintézetek, vagy azok egyes csoportjai (pl. hitelszövetkezet, takarékszövetkezet, zártkörűen működő részvénytársaság, nyilvánosan működő részvénytársaság, szakosított hitelintézet, nagy vagy kis tulajdonosi létszámmal működő intézmények) számára a formájukból, tevékenységükből adódó működési jellegzetességeik által indokolt esetben átmenetileg vagy véglegesen az e törvényből fakadó egyes kötelezettségek vagy azok csoportjának a teljesítése alól felmentést adhat, .
(9) A Takarékbank Zrt. munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló vezető tisztségviselőinek legkésőbb a 20. § (7) bekezdés szerint megismételt közgyűlést követő napon megszűnik a munkaviszonya illetve a megbízási viszonya, kivéve, ha a Takarékbank Zrt. közgyűlése megerősíti őket vezető tisztségviselőként. A jelen törvény Takarékbank Zrt. vezető tisztségviselő általi megsértése azonnali hatályú felmondást alapoz meg.
(9) E törvénynek a Takarékbank Zrt.-vel munkaviszonyban álló vezető tisztségviselője általi megsértése azonnali hatályú felmondást alapoz meg.
(9) E törvénynek a Központi Bankkal munkaviszonyban álló vezető tisztségviselője általi megsértése azonnali hatályú felmondást alapoz meg.
(9a) A Központi Bank igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagjai felelősek azért, hogy a Központi Bank a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében az e törvényben foglalt előírásoknak megfelelően járjon el.
(10) Az átmeneti időre kinevezett vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik, ha a Takarékbank Zrt. közgyűlése az új vezető tisztségviselőt megválasztja.
(11) A Folyamatban lévő engedélykérelemmel rendelkező hitelintézet nem jogosult felvételét kérni az Integrációs Szervezetbe és nem jogosult a Takarékbank Zrt. „C” sorozatú elsőbbségi részvényére. A törvény 12. § (2) bekezdésének való megfelelés érdekében a Folyamatban lévő engedélykérelemmel rendelkező hitelintézet a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül átruházza a Takarékbank Zrt. tulajdonában álló törzs- és elsőbbségi részvényeit a 20. § (1) bekezdése szerint meghatározott egységár alapon számított értéken az MFB részére.
(12) A törvény 12. § (2) bekezdésének való megfelelés érdekében a Folyamatban lévő engedélykérelemmel rendelkező hitelintézet nem jogosult a tulajdonában álló Takarékbank Zrt. részvényekkel szavazni, amíg a jelen szakasz (11) bekezdésébe foglalt kötelezettségeinek nem tett eleget.
(13) A Sikertelen engedélykérelmet benyújtott hitelintézet köteles a jelen szakasz (3) bekezdése szerint eljárni azzal, hogy az ott írt határidők 2014. január 1-től, vagy amennyiben a jelen szakasz (11) bekezdésébe foglalt kötelezettségét megszegte, akkor a törvény hatályba lépését követő 31. napon kezdődnek.
(13) A Felügyelet 2014. január 6-áig értesíti az Integrációs Szervezetet, amennyiben egy takarékszövetkezet vagy hitelszövetkezet Sikertelen engedélykérelmet benyújtott hitelintézetnek minősül. Az Integrációs Szervezet igazgatósága az értesítés kézhez vételét követő 15 napon belül határozatban eldönti, hogy a Sikertelen engedélykérelmet benyújtott hitelintézet milyen feltételek teljesítése esetén és milyen határidővel válik az Integrációs Szervezet tagjává vagy azt, hogy nem válik az Integrációs Szervezet tagjává. Az utóbbi határozatot Integrációs Szervezet igazgatósága köteles megindokolni. A Felügyelet illetve az Integrációs Szervezet igazgatósága is átmeneti magatartási szabályokat határozhat meg a Sikertelen engedélykérelmet benyújtott hitelintézet számára. A Sikertelen engedélykérelmet benyújtott hitelintézet az átmeneti magatartási szabályok szerint működhet, amíg nem válik az Integrációs Szervezet tagjává. A Sikertelen engedélykérelmet benyújtott hitelintézet köteles a jelen szakasz (3) bekezdése szerint eljárni azzal, hogy az ott írt határidők az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott időponttól kezdődnek. A 17/C. § alkalmazásában a Sikertelen engedélykérelmet benyújtott hitelintézet szövetkezeti hitelintézetnek minősül.
20. §
(1) A törvény hatályba lépését követő 30 napon belül az Integrációs Szervezet által felkért két független könyvvizsgáló a legutóbbi a könyvvizsgálói jelentéssel ellátott mérleg alapján értékeli az MFB és a Magyar Posta által az Integrációs Szervezetben illetve Integrációs Szervezeten keresztül a Takarékbank Zrt.-ben szerzett jogokat, és meghatározza ezeknek a szerzett jogoknak az ellenértékét egy piaci befektető számára valamint az MFB felkérésére meghatározza a „B” sorozatú elsőbbségi részvények aktuális piaci árát és megállapítja a Takarékbank Zrt. egy Törzsrészvényének illetve egy „B” sorozatú elsőbbségi részvényének az egységárát. Az MFB a két jó nevű független könyvvizsgáló által adott értékelés közül a kisebb értékre emeli készpénzben az MFB által a 4. § (2) alapján az Integrációs Szervezet számára rendelkezésére bocsátandó vagyont a törvény hatályba lépését követő 150 napon belül. Az MFB a két jó nevű független könyvvizsgáló által adott értékelés összegének számtani közép értékét fogadja el a „B” sorozatú elsőbbségi részvények piaci vételáraként és ugyanezen az alapon határozza meg a Törzsrészvények és a „B” sorozatú elsőbbségi részvények egységárait is.
(1) A törvény hatálybalépését követő 30 napon belül az Integrációs Szervezet által felkért két, egymástól és a vizsgált szervezetektől független könyvvizsgáló a legutóbbi, a könyvvizsgálói jelentéssel ellátott beszámoló alapján értékeli az MFB és a Magyar Posta által az Integrációs Szervezetben, illetve Integrációs Szervezeten keresztül a Takarékbank Zrt.-ben szerzett jogokat, és meghatározza ezeknek a szerzett jogoknak az ellenértékét egy piaci befektető számára, valamint az MFB felkérésére meghatározza a „B” sorozatú elsőbbségi részvények aktuális piaci árát és megállapítja a Takarékbank Zrt. egy Törzsrészvényének, illetve egy „B” sorozatú elsőbbségi részvényének az egységárát. Az MFB a két, egymástól és a vizsgált szervezetektől független könyvvizsgáló által adott értékelés közül a kisebb értékre emeli készpénzben az MFB által a 4. § (2) bekezdése alapján az Integrációs Szervezet számára rendelkezésére bocsátandó vagyont a törvény hatálybalépését követő 150 napon belül. Az MFB a két, egymástól és a vizsgált szervezetektől független könyvvizsgáló által adott értékelés összegének számtani középértékét fogadja el a „B” sorozatú elsőbbségi részvények piaci vételáraként és ugyanezen az alapon határozza meg a Törzsrészvények és a „B” sorozatú elsőbbségi részvények egységárait is.
(2) A Takarékbank Zrt. alaptőkéjének jelen törvény hatályba lépését követően megvalósuló első 654 986 000 Ft-os tőkeemeléséből a Magyar Posta névértéken 654 666 000 Ft névértékű további törzsrészvényt, a szövetkezeti hitelintézetek pedig összesen legfeljebb 320 000 forint névértékű „C” sorozatú elsőbbségi részvényt vesznek át. A „C” sorozatú elsőbbségi részvényekhez a 14. § (1) bekezdés szerinti, Takarékbank Zrt. alapszabályában meghatározott elsőbbségi jogok fűződnek. Amennyiben a 320 000 forint névértékű, nekik elkülönített „C” sorozatú elsőbbségi részvényt vagy annak egy részét a szövetkezeti hitelintézetek nem veszik át, akkor az át nem vett „C” sorozatú elsőbbségi részvényeket az MFB jogosult és köteles átvenni. A tőkeemelés során a további törzsrészvények ellenértékét a Magyar Posta bocsátja készpénzben a Takarékbank Zrt. rendelkezésére, míg a „C” sorozatú elsőbbségi részvények kibocsátására a Takarékbank Zrt. alaptőkén felüli vagyona terhére kerül sor.
(3) A szövetkezeti hitelintézet, amely e törvény hatályba lépésének időpontjában részvényese a Takarékbank Zrt.-nek, összhangban a 19. § (3) bekezdés a) pontja szerinti előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatában foglaltakkal, 2000 forint névértékben köteles egy darab „C” sorozatú elsőbbségi részvényt átvenni. A „C” sorozatú elsőbbségi részvények átadására ingyenesen kerül sor. Az Előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozat kiállításával egy időben a Takarékbank Zrt. részvényese köteles a tulajdonában álló „B” sorozatú elsőbbségi részvényeket a Keler Zrt.-nél a 0074 számú értékpapírszámlán vagy a Takarékbank Zrt. által írásban jelzett más értékpapírszámlára letétben elhelyezni vagy az Integrációs Szervezet igazgatóságának írásban cégszerűen nyilatkozni arról, hogy nem rendelkezik „B” sorozatú elsőbbségi részvényekkel. A „C” sorozatú elsőbbségi részvények átvételének módjáról és határidejéről a 20. § (7) bekezdés szerint összehívott közgyűlés köteles dönteni.
(4) A szövetkezeti hitelintézet, amely e törvény hatályba lépésének időpontjában nem részvényese a Takarékbank Zrt.-nek, összhangban a 19. § (3) bekezdés a) pontja szerinti előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatában foglaltakkal 2000 forint névértékben köteles egy darab „C” sorozatú elsőbbségi részvényt átvenni. A részvények átadására ingyenesen kerül sor. A részvények átvételének módjáról és határidejéről a 20. § (7) bekezdés szerint összehívott közgyűlés köteles dönteni. A Takarékbank Zrt. 20. § (7) bekezdés szerint összehívott első közgyűlésre meg kell hívni az MFB-t, a Magyar Postát továbbá minden olyan szövetkezeti hitelintézetet, amelynek a 19. § (3) bekezdés a) pontja szerinti előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatában foglaltakat megtette, a „B” sorozatú részvényét letétbe helyezte és amely e törvényből származó kötelezettségeit határidőben teljesítette.
(5) A szövetkezeti hitelintézet és a Magyar Posta Zrt. - illetve az MFB Zrt. esetleges - tulajdonszerzéséhez a Takarékbank Zrt.-ben nem szükséges Takarékbank Zrt. hatáskörrel rendelkező szervének hozzájárulása, a Gazdasági Versenyhivatal 1996. évi LVII. törvény 24. § szerinti engedélye, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1996. évi CXII. törvény 14. § szerinti engedélye.
(6) A Takarékbank Zrt.-ben a Magyar Posta és a szövetkezeti hitelintézetek által szükség szerint végrehajtandó tőkeemelést a jelen törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül végre kell hajtani.
(7) A jelen törvény hatályba lépését követő 45. napra - vagy ha ez munkaszüneti nap akkor az ezt követő első munkanapra - a Takarékbank Zrt. közgyűlését össze kell hívni és meg kell tartani, amelynek kizárólagos napirendje a törzsrészvények vonatkozásában a Magyar Posta és a „C” sorozatú elsőbbségi részvények vonatkozásában a szövetkezeti hitelintézetek általi tőkeemelés, e tőkeemelésekhez kapcsolódó részvény kibocsátás, vezető tisztségviselők választása, valamint az alapszabály Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott szöveggel történő elfogadása a 14. § (1) bekezdésnek megfelelően. A Magyar Posta általi tőkeemelés vonatkozásában a Takarékbank Zrt. részvényeseinek nincs jegyzési elsőbbsége. Ha a Takarékbank Zrt. Igazgatósága e közgyűlést e törvény hatályba lépésétől számított 15 napon belül sem hívja össze vagy az okot adó körülmény felmerülésétől számított 8 napon belül nem hozza meg a 15. § (8) bekezdéséből fakadó felfüggesztésről szóló határozatát, abban az esetben az Integrációs Szervezet igazgatósága válik jogosulttá a közgyűlés összehívására a jogszabály által lehető tett legrövidebb időn belül illetve a 15. § (8) bekezdéséből fakadó felfüggesztésről szóló határozat. A közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlésre meg kell hívni az MFB Zrt.-t, a Magyar Postát, továbbá minden olyan szövetkezeti hitelintézetet, amelyik e törvény rendelkezéseinek megfelelő és a 19. § (3) bekezdés a) pontja szerinti és a Gt. 255. § (3) bekezdése szerinti Előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett „C” sorozatú elsőbbségi részvény átvételére és minden részvényest. A közgyűlésen el kell fogadni a 14. § (1) szerinti alapszabály e törvény rendelkezéseinek megfelelő módosítását, és határozni kell a törzsrészvények vonatkozásában a Magyar Posta és a „C” sorozatú elsőbbségi részvények vonatkozásában a szövetkezeti hitelintézetek általi tőkeemelésről, figyelemmel az 19. § (3) a) pontja szerinti Előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatokban foglaltakra is. Amennyiben a közgyűlésen bármilyen okból a fenti napirendi pontok mindegyikében nem születik e törvénynek megfelelő döntés, akkor a Gt. 234. § (2) bekezdésének megfelelő megismételt közgyűlést kell tartani az első közgyűlést követő 10. munkanapon.
(8) Bármely a Takarékbank Zrt.-vel szemben nem hatályosult részvényátruházási szerződés Takarékbank Zrt.-vel szembeni hatályosulásáról és a Takarékbank Zrt. részvénykönyvébe történő bejegyzéséről a 20. § (7) bekezdés szerinti vagy ezt követő közgyűlésen - a 19. § (9) bekezdése szerint - megerősített illetve választott vezető tisztségviselőkből álló hatáskörrel rendelkező alapszabályban meghatározott testület dönt a 20. § (7) bekezdés szerinti közgyűlést követő 15 napon belül.
(9) A szövetkezeti hitelintézet, amely e törvény hatályba lépésének időpontjában Takarékbank Zrt. részvényese, a 19. § (6) bekezdés szerinti részvényesek és az a szövetkezeti hitelintézet amely „C” sorozatú elsőbbségi részvényt szerez e törvény rendelkezéseinek megfelelően, részvényeit nem idegenítheti el harmadik személynek e törvény hatályba lépését követő 365 napon belül, kivéve
a) azon részvényátruházási szerződéseket, amelyet vagy amelyeket e törvény hatálybalépése előtt kötöttek meg, és jelentettek be a Takarékbank Zrt.-nek, de azt vagy azokat a Takarékbank Zrt. részvénykönyvébe még nem jegyezték be,
b) az MFB-nek történő értékesítést.
(10) Az MFB vételi joggal rendelkezik a Takarékbank Zrt. azon részvényesének a Takarékbank Zrt.-ben tulajdonolt valamennyi részvényére, amely részvényes a Takarékbank Zrt. alapszabályáról a 20. § (7) bekezdés szerinti szavazáskor nemmel szavaz, tartózkodik, vagy távol marad illetve a 19. § (6) bekezdés szerinti részvényesek „B” típusú elsőbbségi részvényeire és annak a szövetkezeti hitelintézetnek a Takarékbank Zrt-ben tulajdonolt részvényeire, amelynek a működési engedélyét visszavonták. A vételi jog egy évig áll fenn, és a szavazást illetve a működési engedély visszavonását követő napon nyílik meg. A vételi jog gyakorlására a 20. § (1) bekezdése szerint meghatározott értéken jogosult. A vételi jog gyakoroltnak minősül, ha az MFB a vételi jog gyakorlására vonatkozó, a vételárat is meghatározó nyilatkozatát postára adja az érintett részvényesnek. A vételárat a vételi nyilatkozat megtételét követő 90 napon belül kell megfizetni. Az MFB tulajdonszerzéséhez nem szükséges a Takarékbank Zrt. hatáskörrel rendelkező szervének hozzájárulása.
(10) Az MFB vételi joggal rendelkezik a 19. § (6) bekezdés szerinti részvényesek „B” típusú elsőbbségi részvényeire és annak a szövetkezeti hitelintézetnek a Takarékbank Zrt-ben tulajdonolt részvényeire, amelynek a működési engedélyét visszavonták. A vételi jog egy évig áll fenn, és a szavazást illetve a működési engedély visszavonását követő napon nyílik meg. A vételi jog gyakorlására a 20. § (1) bekezdése szerint meghatározott értéken jogosult. A vételi jog gyakoroltnak minősül, ha az MFB a vételi jog gyakorlására vonatkozó, a vételárat is meghatározó nyilatkozatát postára adja az érintett részvényesnek. A vételárat a vételi nyilatkozat megtételét követő 90 napon belül kell megfizetni. Az MFB tulajdonszerzéséhez nem szükséges a Takarékbank Zrt. hatáskörrel rendelkező szervének hozzájárulása.
(10) A Központi Bank vételi joggal rendelkezik annak a szövetkezeti hitelintézetnek a Központi Bankban tulajdonolt részvényeire, amelynek a működési engedélyét visszavonták. A vételi jog egy évig áll fenn, és a szavazást illetve a működési engedély visszavonását követő napon nyílik meg. A Központi bank a vételi jog gyakorlására egy független szakértő által meghatározott értéken jogosult. A vételi jog gyakoroltnak minősül, ha a Központi Bank a vételi jog gyakorlására vonatkozó, a független szakértő által megállapított vételárat is tartalmazó nyilatkozatát postára adja az érintett részvényesnek. A vételárat a vételi nyilatkozat megtételét követő 90 napon belül kell megfizetni. A Központi Bank az így megszerzett saját részvényt köteles a megszerzést követő 12 hónapon belül az alaptőke leszállításával bevonni.
(11) A „B” sorozatú 20. § (3) bekezdése szerint letétbe helyezett elsőbbségi részvény tulajdonosát - a letétbe helyezés napjától kezdődően 60 napos időtartamra - egyoldalú eladási jog illeti meg, amelynek kötelezettje az MFB. Az eladási jog gyakorlására az elsőbbségi részvény tulajdonosa a 20. § (1) bekezdésében a „B” sorozatú elsőbbségi részvényre meghatározott egységáron jogosult. A letétbe helyezett részvénnyel szavazni nem lehet. Az eladási jog gyakoroltnak minősül, ha a részvényes az MFB részére címzett egyoldalú nyilatkozata az MFB részére kézbesítésre kerül. A vételárat az eladási nyilatkozat megtételét követő 90 napon belül kell megfizetni. Az MFB tulajdonszerzéséhez nem szükséges a Takarékbank Zrt. hatáskörrel rendelkező szervének hozzájárulása. A 13. § (4) bekezdése szerinti állapot elérésének határideje a jelen törvény hatálybalépését követő 30. nap.
(12) Azt a kérdést, hogy fennáll-e a 15. § (13) bekezdéséből fakadó felfüggesztésről szóló határozat meghozatalára okot adó körülmény az Integrációs Szervezet igazgatósága jogosult határozatban eldönteni.
(12) Azt a kérdést, hogy fennáll-e a 15. § (10) bekezdéséből fakadó felfüggesztésről szóló határozat meghozatalára okot adó körülmény az Integrációs Szervezet igazgatósága jogosult határozatban eldönteni.
(13) E törvény hatályba lépésével megszűnik - a már fennálló és a Takarékbank Zrt. részvénykönyvébe bejegyzett közös tulajdon kivételével - a 14. § (3) bekezdésének első mondatába ütköző szerződés. A Takarékbank Zrt. részvényese köteles 45 napon belül a megszűnt szerződés alapján a másik szerződő félnek járó összeggel elszámolni.
(13) A „B” sorozatú elsőbbségi részvényeket a Takarékbank Zrt. közgyűlése - a részvényesek ezzel kapcsolatos döntése esetén - bevonja.
(14) A 20. § (7) szerinti közgyűlés napirendjén szereplő kérdésben a 20. § (7) szerinti közgyűlés által az érvényes határozat meghozataláig a Takarékbank Zrt.-nél más közgyűlés nem hívható össze és nem tartható, a Takarékbank Zrt. tőkemelése tárgyában pedig a 20. § (7) szerinti közgyűlésen kívül érvényes határozat nem hozható.
(14) Az MFB kizárólag egy „C” sorozatú elsőbbségi részvény alapján gyakorolhatja szavazati jogát, abban az esetben is, ha átmenetileg több „C” sorozatú elsőbbségi részvénnyel rendelkezik. Az MFB az Integrációs Szervezetbe újként belépni szándékozó részére az Integrációs Szervezet szabályzata szerint névértéken „C” részvényt értékesít.
20/A. §
(1) Az 1. § (1) bekezdés e) pontja vonatkozásában nem minősül folyamatban lévő engedélykérelemmel rendelkező hitelintézetnek az a zártkörű részvénytársaság formájában működő hitelintézet, amely már e törvény elfogadása előtt zártkörű részvénytársasággá alakult.
(1) Az 1. § (4) bekezdésében meghatározott egyetemlegesség kezdő időpontjára az alábbiak irányadóak:
a) az 1. § (4) bekezdésében szereplő egyetemleges felelősség a Integrációs Szervezettel, a Központi Bankkal és a szövetkezeti hitelintézettel szemben fennálló valamennyi követelésre kiterjed, függetlenül azok keletkezésének időpontjától;
b) az Integrációs Szervezetbe belépő új tagok felvétele esetén a tagsági jogviszonya keletkezésének időpontjától kiterjed rá jelen törvény alapján az egyetemlegesség. Ezen időponttól az Integrációs Szervezet, a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézetek egyetemlegesen felelnek az Integrációs Szervezet tagjává vált szövetkezeti hitelintézet által vállalt valamennyi kötelezettségért, függetlenül azok keletkezésének időpontjától. Ettől az időponttól a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet, a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézeti integráció többi szövetkezeti hitelintézet tagja által vállalt valamennyi kötelezettségért egyetemlegesen felel függetlenül a kötelezettségek keletkezésének időpontjától.
c) az egyetemlegesség a tagsági jogviszony keletkezésének időpontjától az érintett szövetkezeti hitelintézet külön nyilatkozata vagy egyéb jogcselekménye nélkül beáll.
(2) Az 1. § (4) bekezdésében meghatározott egyetemlegesség kezdő időpontjára az alábbiak irányadóak:
a) az Integrációs Szervezet és a Takarékbank Zrt. esetében a kezdő időpont a kockázatkezelési szabályzat Takarékbank Zrt. általi kibocsátását követő 30. nap;
b) a szövetkezeti hitelintézetek esetében a Takarékbank Zrt, igazgatósága külön igazgatósági határozatban állapítja meg a kockázatkezelési szabályzat adott szövetkezeti hitelintézetre vonatkozó kibocsájtásának időpontját a 19. § (5) bekezdése szerinti átvizsgálás előrehaladása és eredménye függvényében, és e határozatban meghatározza, hogy a szövetkezeti hitelintézet mely időponttól keletkezett kötelezettségeire terjed az egyetemlegesség;
c) az Integrációs Szervezetbe belépő új tagok felvételét követően a Takarékbank Zrt. igazgatósága külön igazgatósági határozatban állapítja meg a kockázatkezelési szabályzat adott szövetkezeti hitelintézetre vonatkozó kibocsájtásának időpontját. Az ezen időponttól a szövetkezeti hitelintézet által vállalt kötelezettségekre a jelen törvény alapján kiterjed az egyetemlegesség. Ettől az időponttól a szövetkezeti hitelintézet a szövetkezeti hitelintézeti integráció többi tagja által vállalt azon kötelezettségekért is a fentiek szerint egyetemlegesen felel, amelyeket azok attól az időponttól vagy azoktól az időpontoktól vállaltak, hogy kiterjedt rá illetve rájuk az egyetemlegesség;
d) az Integrációs Szervezetbe belépő új tag egyetemlegesen felel a szövetkezeti hitelintézeti integráció többi tagja által vállalt azon kötelezettségekért is, amelyeket azok attól az időponttól vagy azoktól az időpontoktól vállaltak, hogy kiterjedt rá illetve rájuk az egyetemlegesség;
e) az egyetemlegesség a határozatban megjelölt időpontban az érintett szövetkezeti hitelintézet külön nyilatkozata vagy egyéb jogcselekménye nélkül beáll. A Takarékbank Zrt. a határozatot a honlapján közzéteszi;
f) azon szövetkezeti hitelintézet esetében, amelynek a vonatkozásában a Takarékbank Zrt. igazgatósága nem hozza meg 2014. december 10-ig a b) pont szerinti határozatot, a Takarékbank Zrt. igazgatósága kezdeményezi az Integrációs Szervezet igazgatóságának döntését a szövetkezeti hitelintézet kizárásáról az Integrációs Szervezetből.
(2) Az 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség alapján az adóson kívül az Alaptól, az Integrációs Szervezettől, a Központi Banktól és a többi szövetkezeti hitelintézettől lehet az egész követelést követelni. Az adóson kívül az Alaptól akkor lehet követelni az adós tartozását, ha az adós jogerős ítéletben megállapított vagy nem vitatott tartozását az esedékességtől számított további 30 napon belül sem teljesíti. Az egyetemlegesség alapján fizetendő összegért az Alap 60 napon belül köteles az adós helyett az e bekezdésben meghatározott határidőt követően helyt állni. Az egyetemlegesség alapján fizetendő összegért az Alapot követően - az alábbi sorrendben - az Integrációs Szervezet, a Központi Bank, illetve a többi szövetkezeti hitelintézet áll helyt, ha a sorrendben megelőző helyen álló személyek a követelésért nem álltak helyt és fizetésképtelenségüket jogerős bírósági ítélet mondta ki.
(3) Az 1. § (4) bekezdésében szereplő egyetemleges felelősség minden szövetkezeti hitelintézettel és a Takarékbank Zrt-vel szembeni követelésre kiterjed, kivéve az alábbi követelésekre:
a) a szövetkezeti hitelintézet és a Takarékbank Zrt. tulajdonosa által tulajdonosi jogcímen a szövetkezeti hitelintézettel illetve a Takarékbank Zrt.-vel szemben fennálló követelése,
b) a szövetkezeti hitelintézet és a Takarékbank Zrt. tulajdonosa által tulajdonosi vagy tagi kölcsön jogcímen a szövetkezeti hitelintézettel szemben fennálló követelés,
c) az átváltozó kötvény alapján fennálló követelés,
d) a befektetői üzletrész alapján fennálló követelés,
e) tagi kölcsön jogcímén fennálló követelés,
f) az alárendelt kölcsön vagy kötvény alapján fennálló követelés.
(3) Az 1. § (4) bekezdésében szereplő egyetemlegességre alapozott követelés érvényesítését úgy kell megkezdeni, hogy
a) a jogerős ítéletben megállapított vagy nem vitatott követelésről a követelés közvetlen adósát, az Alapot és a Központi Bankot írásban kell értesíteni,
a) a jogerős ítéletben megállapított vagy nem vitatott követelésről a követelés közvetlen adósát, az Alapot, a Központi Bankot és az Integrációs Szervezetet írásban kell értesíteni,
b) a vitatott követelés esetén a pert - ha perre sor kerül - a közvetlen adós ellen kell megindítani. E perbe az Alap és a Központi Bank beavatkozhat.
b) a vitatott követelés esetén a pert - ha perre sor kerül - a közvetlen adós ellen kell megindítani. E perbe az Alap, a Központi Bank és az Integrációs Szervezet beavatkozhat.
(4) Az 1. § (4) bekezdésében szereplő egyetemleges felelősség alapján az adóson kívül az Alaptól, a többi szövetkezeti hitelintézettől, az Integrációs Szervezettől illetve a Takarékbank Zrt-től lehet az egész követelést követelni. Az adóson kívül az Alaptól akkor lehet követelni az adós fenti tartozását, ha az adós jogerős ítéletben megállapított vagy nem vitatott tartozását az esedékességtől számított további 30 napon belül sem teljesíti. Az egyetemlegesség alapján fizetendő összegért az Alap 60 napon belül köteles az adós helyett a fenti határidőt követően helyt állni. Az egyetemlegesség alapján fizetendő összegért az Alapot követően - az alábbi sorrendben - a többi szövetkezeti hitelintézet, az Integrációs Szervezet illetve a Takarékbank Zrt. áll helyt, amennyiben a sorrendben megelőző helyen álló személyek a követelésért nem álltak helyt és fizetésképtelenségüket jogerős bírósági ítélet mondta ki.
(4) Az 1. § (4) bekezdésében szereplő egyetemleges felelősség alapján az adóson kívül az Alaptól, a többi szövetkezeti hitelintézettől, az Integrációs Szervezettől illetve a Takarékbank Zrt-től lehet az egész követelést követelni. Az adóson kívül az Alaptól akkor lehet követelni az adós fenti tartozását, ha az adós jogerős ítéletben megállapított vagy nem vitatott tartozását az esedékességtől számított további 30 napon belül sem teljesíti. Az egyetemlegesség alapján fizetendő összegért az Alap 60 napon belül köteles az adós helyett a fenti határidőt követően helyt állni. Az egyetemlegesség alapján fizetendő összegért az Alapot követően a többi szövetkezeti hitelintézet, az Integrációs Szervezet illetve a Takarékbank Zrt. áll helyt.
(4) Az 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség alapján az adóson kívül az Alaptól, az Integrációs Szervezettől, a többi szövetkezeti hitelintézettől, illetve a Takarékbank Zrt.-től lehet az egész követelést követelni. Az adóson kívül az Alaptól akkor lehet követelni az adós tartozását, ha az adós jogerős ítéletben megállapított vagy nem vitatott tartozását az esedékességtől számított további 30 napon belül sem teljesíti. Az egyetemlegesség alapján fizetendő összegért az Alap 60 napon belül köteles az adós helyett az e bekezdésben meghatározott határidőt követően helyt állni. Az egyetemlegesség alapján fizetendő összegért az Alapot követően - az alábbi sorrendben - az Integrációs Szervezet, a többi szövetkezeti hitelintézet, illetve a Takarékbank Zrt. áll helyt, ha a sorrendben megelőző helyen álló személyek a követelésért nem álltak helyt és fizetésképtelenségüket jogerős bírósági ítélet mondta ki.
(4) Az egyetemlegességre alapozott követelésekkel kapcsolatban a szövetkezeti hitelintézetek, az Alap, Központi Bank valamint az Integrációs szervezet egymással kapcsolatos együttműködésének kérdéseit az Integrációs Szervezet szabályzatban határozza meg.
(4) Az egyetemlegességre alapozott követelésekkel kapcsolatban a szövetkezeti hitelintézetek, az Alap, a Központi Bank, valamint az Integrációs Szervezet egymással kapcsolatos együttműködésének kérdéseit az Integrációs Szervezet igazgatósága szabályzatban határozza meg.
(5) Az 1. § (4) bekezdésében szereplő egyetemlegességre alapozott követelés érvényesítését úgy kell megkezdeni, hogy
a) a jogerős ítéletben megállapított vagy nem vitatott követelésről a követelés közvetlen adósát, az Alapot és a Takarékbank Zrt.-t írásban kell értesíteni,
b) a vitatott követelés esetén a pert - ha perre sor kerül - a közvetlen adós ellen kell megindítani. E perbe az Alap és a Takarékbank Zrt. beavatkozhat.
(5) Az Integrációs Szervezet, illetve a Központi Bank által az integráció tárgyában jelen törvény alapján kibocsátott szabályzatok az azokban megjelölt hatálybalépés napjától, bármiféle külön nyilatkozat vagy egyéb jogcselekmény nélkül közvetlenül kötelezőek a szövetkezeti hitelintézetekre.
(5) Az Integrációs Szervezet és a Központi Bank által az e törvényben meghatározott rendelkezések alapján kibocsátott szabályzatokat a szövetkezeti hitelintézetek, illetve – a Központi Bankra rendelkezéseket tartalmazók esetén – a Központi Bank az azokban megjelölt hatálybalépés napjától kötelesek alkalmazni.
(6) Az 1. § (4) bekezdésében szereplő egyetemlegességre alapozott követelést az Országos Betétbiztosítási Alap által nem fedezett betétekre lehet érvényesíteni.
(6) A kilépési szándékát bejelentett szövetkezeti hitelintézet a jelen törvényből fakadó kötelezettségeket mindaddig köteles hiánytalanul teljesíteni, amíg meg nem szűnik az Integrációs Szervezet tagja lenni. A 11. § (7) bekezdése vonatkozásában a bejelentett kilépési szándék akkor hatályosul, és a szövetkezeti hitelintézet az azt követő munkanappal szűnik meg az Integrációs Szervezet tagja lenni, amennyiben és amikor
a) a Felügyelet a működési engedély kiadása iránti kérelem alapján a működési engedélyt az ott megjelölt határidőn belül megadta,
b) a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezettel és annak valamennyi tagjával elszámolt, azok felé tartozással nem rendelkezik, ide nem értve azt az esetet, ha nála az Integrációs Szervezet valamely tagja betétetet helyezett el, és ide nem értve a (2) bekezdésben és az 1. § (4) bekezdésében meghatározott egyetemleges felelősség körében fennálló függő kötelezettséget,
c) teljesültek a kilépés vonatkozásában az Integrációs Szervezet kilépéskor hatályos alapszabályában meghatározott feltételek,
d) teljesült a (13) bekezdésben írt feltétel, valamint
e) a Szövetkezeti Hitelintézet az Integrációs Szervezettel a kilépés folyamatáról közös nyilatkozatot írt alá.
(7) Az egyetemlegességre alapozott követelésekkel kapcsolatban a szövetkezeti hitelintézetek, az Alap, a Takarékbank valamint az Integrációs szervezet egymással kapcsolatos együttműködésének kérdéseit a Takarékbank Zrt. szabályzatban határozhatja meg.
(7) A 11. § (8) bekezdése vonatkozásában a kizárt illetve kilépő tag köteles az Integrációs szervezeti tagság tagsági viszony keletkezésekor fennállt saját tőke értékét a Központi Banknál elkülönített számlán tartani a kizárás vagy kilépési szándék bejelentését követő 730 napig és erről köteles cégszerűen értesíteni az Integrációs Szervezetet. A Tőkefedezeti Közös Alapba a szövetkezeti hitelintézet által a kilépési szándék bejelentéséig befizetett összeg levonható a jelen bekezdés szerint a Központi Banknál elkülönített bankszámlán elhelyezendő összegből. A Központi Bank elkülönített bankszámlán elhelyezendő összeg felszabadítására vonatkozóan a (7) bekezdésben írt szabályzatban meghatározandó feltételekkel és időpontokban kerül sor az ott megjelölt személyek számára.
(7) A 11/F. § (8) bekezdése vonatkozásában a kilépő tag köteles a kilépési szándéknyilatkozat benyújtásakor – könyvvizsgálói jelentéssel ellátott közbenső mérleg alapján – fennálló saját tőke értékének megfelelő összeget a tagsági jogviszony megszűnését követő 730 napig – ha pedig ezen időszak alatt igényt jelentettek be, annak teljesítéséről való döntésig – a Központi Banknál elkülönített számlán tartani. A kilépő tag a saját tőke értékének az elkülönített számlán történő elhelyezéséről köteles írásban értesíteni az Integrációs Szervezetet. Az Alapba a szövetkezeti hitelintézet által a kilépési szándék bejelentéséig befizetett összeg levonható a jelen bekezdés szerint a Központi Banknál elkülönített bankszámlán elhelyezendő összegből. Az elkülönített bankszámlán elhelyezendő összeg felszabadítására a Központi Bank által kiadott szabályzatban meghatározott személyek számára, a szabályzat szerinti feltételekkel és időpontokban kerül sor.
(8) A 2. § (5) bekezdésében írtak körében sem az Integrációs szervezet igazgatósága sem a Közgyűlése nem jogosult az Integrációs szervezet alapszabályának 3.1. pontját és V. fejezetét a törvény alapján meghatározott szövegtől eltérve módosítani.
(8) A kilépési szándékát az egyetemlegesség beállta előtt bejelentett szövetkezeti hitelintézetre nem vonatkozik a (13) bekezdésben írt feltétel.
(8) A kilépési szándékát az egyetemlegesség beállta előtt bejelentett szövetkezeti hitelintézetre nem vonatkozik a (7) bekezdésben írt feltétel.
(9) 2013. évben az Integrációs Szervezet a 6. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem köteles közgyűlést tartani.
(10) Ahol e törvényben kormánybiztos megnevezés szerepel, ott 2014. január 1-től az Integrációs Szervezet igazgatósága teljesíti a kötelezettséget, illetve gyakorolja a hatáskört.
(11) Az Integrációs Szervezet, illetve a Takarékbank Zrt. által az integráció tárgyában jelen törvény alapján kibocsátott szabályzatok az azokban megjelölt hatálybalépés napjától, bármiféle külön nyilatkozat vagy egyéb jogcselekmény nélkül közvetlenül kötelezőek a szövetkezeti hitelintézetekre.
(12) A kilépési szándékát bejelentett szövetkezeti hitelintézet a jelen törvényből fakadó kötelezettségeket mindaddig köteles hiánytalanul teljesíteni, amíg meg nem szűnik az Integrációs Szervezet tagja lenni. A 11. § (7) bekezdése vonatkozásában a bejelentett kilépési szándék akkor hatályosul, és a szövetkezeti hitelintézet az azt követő munkanappal szűnik meg az Integrációs Szervezet tagja lenni, amennyiben és amikor
a) a Felügyelet a működési engedély kiadása iránti kérelem alapján a működési engedélyt az ott megjelölt határidőn belül megadta,
b) a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezettel és annak valamennyi tagjával elszámolt, azok felé tartozással nem rendelkezik, ide nem értve azt az esetet, ha nála az Integrációs Szervezet valamely tagja betétetet helyezett el, és ide nem értve a (2) bekezdésben és az 1. § (4) bekezdésében meghatározott egyetemleges felelősség körében fennálló függő kötelezettséget,
c) teljesültek a kilépés vonatkozásában az Integrációs Szervezet kilépéskor hatályos alapszabályában meghatározott feltételek,
d) teljesült a (13) bekezdésben írt feltétel, valamint
e) a Szövetkezeti Hitelintézet az Integrációs Szervezettel a kilépés folyamatáról közös nyilatkozatot írt alá.
(13) A 11. § (8) bekezdése vonatkozásában a kizárt illetve kilépő tag köteles az Integrációs szervezeti tagság tagsági viszony keletkezésekor fennállt saját tőke értékét a Takarékbank Zrt.-nél elkülönített számlán tartani a kizárás vagy kilépési szándék bejelentését követő 730 napig és erről köteles cégszerűen értesíteni az Integrációs Szervezetet. A Tőkefedezeti Közös Alapba a szövetkezeti hitelintézet által a kilépési szándék bejelentéséig befizetett összeg levonható a jelen bekezdés szerint a Takarékbank Zrt.-nél elkülönített bankszámlán elhelyezendő összegből. A Takarékbank Zrt.-nél elkülönített bankszámlán elhelyezendő összeg felszabadítására vonatkozóan a (7) bekezdésben írt szabályzatban meghatározandó feltételekkel és időpontokban kerül sor az ott megjelölt személyek számára.
(14) A kilépési szándékát az egyetemlegesség beállta előtt bejelentett szövetkezeti hitelintézetre nem vonatkozik a (13) bekezdésben írt feltétel.
(15) Az MFB jelen törvény 20. § (1) bekezdés szerint meghatározott értékű vagyoni hozzájárulását - ide nem értve az MFB 4. § (2) bekezdés első fordulata szerint szolgáltatott 1 milliárd forintos összeget - a 2013. évi CLVI. törvényben meghatározott módon, illetve a 2012. évi CCIV. törvényben meghatározott módon és összegben kell az Integrációs Szervezet részére teljesíteni.
(15) A 17/U. § (1) bekezdés 2020. december 31. napjáig akként is teljesülhet, hogy az egyes szövetkezeti hitelintézeti tagok más számlavezető rendszert használnak, és az adatok központi feldolgozása megvalósul.
20/B. §   A 11. § (3g) bekezdésében meghatározott válságkezelési tervet az Integrációs Szervezetnek első alkalommal legkésőbb 2016. december 31-ig kell kidolgoznia.
20/B. §   A válságkezelési tervet az Integrációs Szervezetnek első alkalommal legkésőbb 2016. december 31-ig kell kidolgoznia.
20/C. §   Az Integrációs Szervezet köteles az alapszabályát az egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról szóló 2016. évi LV. törvényben foglaltaknak megfelelően a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül módosítani.
20/D. §   Az e törvényben nem szabályozott eljárási határidőket az Integrációs Szervezet és a Központi Bank szabályzatban vagy irányelvben állapítja meg.
20/E. §
(1) Az Integrációs Szervezet, illetve a Központi Bank által az e törvénynek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezései alapján kiadott intézkedés, szabályzat vagy utasítás alkalmazhatóságát nem érintik az e törvény – Mód. tv.-vel megállapított – rendelkezései, mindaddig, míg az adott tárgykörben az arra jogosult szervezet – eltérő tartalmú – intézkedést, szabályzatot vagy utasítást nem ad ki.
(2) Az e törvény rendelkezéseinek megfelelő csoportszintű helyreállítási terv jóváhagyásáról a Mód. tv. hatálybalépését követő 30 napon belül köteles az Integrációs Szervezet igazgatósága dönteni.
(3) Ha a Mód. tv. hatálybalépését követően az Integrációs Szervezet igazgatósági tagjának a megbízatása megszűnik, az új tag megválasztásához az Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézeti tagjai több mint felének szavazata szükséges mindaddig, amíg az Integrációs Szervezet igazgatóságának az ezen szavazati aránnyal megválasztott tagjainak a száma el nem éri az e törvényben előírt létszámot.
(4) E törvénynek a – Mód. tv.-vel megállapított – 1. § (5a) bekezdését a Mód. tv. hatálybalépésekor még le nem zárult eljárásokra is alkalmazni kell.
20/F. §
(1) Az Integrációs Szervezet igazgatóságának és tagjainak 2018. március 15. napjáig meg kell felelnie a 8. § (1) bekezdésében és a 8. § (4) és (4a) bekezdésében foglalt követelményeknek azzal, hogy az e feltételeknek megfelelő tagok Közgyűlés általi megválasztásakor megszűnik az Integrációs Szervezet igazgatósága azon tagjainak megbízatása, akik nem felelnek meg e feltételeknek.
(2) Az Integrációs Szervezet alapszabályának 2018. március 15. napjáig meg kell felelnie az e törvénynek az állami vagyonnal és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek is.

10. Hatályba lépés

10. Hatály, felhatalmazások

9. Hatályba lépés

21. §   E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. E törvény 15. § (2) bekezdése és 15. § (4) bekezdése 2013. szeptember 1-jén, a 15. § (9) bekezdése 2013. november 1-jén lép hatályba. E törvény 15. § (10) bekezdése 2016. július 1-jén, a 15. § (18) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba. A törvény 14. § (1) bekezdés 2. mondata a jelen törvény hatályba lépését követő 45. napon - vagy ha ez munkaszüneti nap - akkor a következő munkanapon lép hatályba.
21/A. §
(1) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXCVI. törvény hatálybalépését követő egy évvel hatályát veszíti a 15. § (8) bekezdése.
(2) 2017. december 31-én hatályát veszíti a 14. § (3) bekezdése és a 14. § (4) bekezdés b) pontja.
21/B. §   Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazással összhangban az Integrációs Szervezet mint kötelező intézményvédelmi szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét és sajátosságait kormányrendeletben szabályozza.
21/C. §   Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a Központi Bank Integrációs Szervezetből történő kilépésének és kizárásának, valamint az e törvényben meghatározott központi bank feladatait ellátó hitelintézet kiválasztásának részletszabályait.
21/C. §   Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a Központi Bank Integrációs Szervezetből történő kilépésének , valamint az e törvényben meghatározott központi bank feladatait ellátó hitelintézet kiválasztásának részletszabályait.

11. Módosuló jogszabályok

10. Módosuló jogszabályok

22. §
(1) A Hpt. 20. § f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
f) átváltoztatható, átváltozó vagy elővásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátása és az azokra vonatkozó szabályok módosítása,”
(2) A Hpt. 49. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
b) az Országos Betétbiztosítási Alappal, betét- és intézményvédelmi alappal, valamint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény alapján a szövetkezeti hitelintézeti integráció feladatkörében eljáró központi bankjával és az ugyanezen törvényben leírt intézményvédelmi szervezettel és az ugyanezen törvényben nevesített és ott meghatározott feladatkörében eljáró kormánybiztossal szemben,”
23. §   A Hpt. a következő 130/A. §-al egészül ki, egyúttal XX. fejezet címe „Betét- és intézménybiztosításra”-ra módosul:
„130/A. § (1) Törvény kimondhatja intézményvédelmi integrációs szervezet létrehozását (kötelező intézményvédelmi szervezet).
(2) A kötelező intézményvédelmi szervezet szervezetének és működésének szabályait törvény határozza meg.”
24. §   A Hpt. 130/O. § (3) bekezdésének számozása 130/B. §-ra változik és a Hpt. 216. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki
„(1a) A szövetkezeti hitelintézet működési engedélye kiadásának feltétele, hogy taggá váljon a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában és „C” sorozatú elsőbbségi részvénnyel rendelkezzen a Takarékbank Zrt-ben.”
25. §   A Hpt. 163. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
d) a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági vonatkozású jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. tv. amelyik a 19. § (3) bekezdés, a 19. § (6) bekezdés, 20. § (3) bekezdés, a 20. § (4) bekezdés alapján visszavonja”
26. §
(1) A Hpt. 216. § (3) bekezdése a következőképpen módosul:
„(3) Szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) - a Magyar Állam, a Magyar Fejlesztési Bank, a kötelező intézményvédelmi szervezet, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével - nem lehet több tizenöt százaléknál.”
(2) A Hpt. 216. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) A szövetkezeti hitelintézetek alapszabályukat vagy alapító okiratukat a kötelező intézményvédelmi szervezet igazgatósága által meghatározott szöveggel fogadják el. Az alapszabály megállapításához, a szövetkezet egyesüléséről való döntéshez és a részjegyek névértékének megváltoztatásához a közgyűlésen jelenlévő tagok felének igenlő szavazata szükséges.”
(3) A Hpt. 216. § az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Szövetkezeti hitelintézet esetében a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 20. § (2) bekezdése e) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szövetkezeti hitelintézet számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásához a Takarékbank Zrt. előzetes jóváhagyása szükséges.”
27. §   A Hpt. 216/A. § (1) bekezdése a következők szerint módosul:
„(1) Ha törvény kivételt nem tesz, a szövetkezeti hitelintézet tagja, illetőleg örököse (jogutódja) tagsági jogviszonya megszűnésekor a szövetkezet saját tőkéjéből legfeljebb a részjegye összegére tarthat igényt.”
28. §   A Hpt. 5. sz. mellékletének 21. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„21. A részvénnyé - jövőbeli objektív feltétel alapján - átváltozó kötvény a járulékos tőkébe beszámít és szavatoló tőkeelemnek minősül. A részvénnyé átváltoztatható kötvény csak akkor számítható be a járulékos tőkébe, ha kielégíti az alárendelt kölcsöntőkére, az alapvető kölcsöntőkére vagy a járulékos kölcsöntőkére vonatkozó feltételeket. Egyéb esetben a részvénnyé átváltoztatható kötvény nem minősül szavatoló tőkeelemnek.”
29. §   A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFBtv.) 2. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
[2. § Az MFB Zrt. feladata, hogy ... vegyen]
m) külön jogszabályban meghatározottak szerint kötelező intézményvédelmi szervezetben és a kötelező intézményvédelmi szervezet vagyoni eszközökkel való ellátásában”
30. §
(1) A Gt. az alábbi új 24. § (4) bekezdéssel egészül ki:
„24. § (4) Külön törvényben meghatározott esetben a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét átmeneti időre törvényben erre feljogosított szervezet választhatja meg és hívhatja vissza. Az ilyen vezető tisztségviselő megbízása a gazdasági társaság legfőbb szerve következő üléséig tart, amelyet a törvényben meghatározott legrövidebb időn belül össze kell hívni és meg kell tartani.”
(2) A Gt. 194. § rendelkezései helyébe az alábbi szövegrész lép:
Az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvény
194. § (1) A részvénytársaság alaptőkéjének feléig forgalomba hozhat olyan névre szóló kötvényt, amelyet a kötvényes vagy a részvénytársaság igazgatósága kérésére részvénnyé kell átalakítani (átváltoztatható kötvény).
(2) A részvénytársaság olyan névre szóló kötvény kibocsátását is elhatározhatja, amely utóbb, az alaptőke felemelésekor tulajdonosának - a részvényeseket követően - jegyzési jogot biztosít (jegyzési jogot biztosító kötvény).
(3) Az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvényre vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály állapítja meg. A részvénytársaság közgyűlése felhatalmazhatja az igazgatóságot átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátására.”
31. §   A Gt. 194. § rendelkezéseit követően az alábbi 194/A. §-sal egészül ki:
Az átváltozó kötvény
194/A. § (1) A részvénytársaság alaptőkéjének feléig forgalomba hozhat olyan névre szóló kötvényt, amely egy később bekövetkező objektív feltétel bekövetkezte esetén részvénnyé alakul át (átváltozó kötvény).
(2) A részvénytársaság közgyűlése felhatalmazhatja az igazgatóságot átváltozó vagy feltételesen átváltozó kötvény kibocsátására.”
32. §   A Gt. 208. § (2) bekezdés c) pont rendelkezése helyébe az alábbi szövegrész lép:
[(2) Szükség szerint tartalmazza az alapszabály:]
c) az átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvények sorozatát, számát, névértékét és a kötvényekre vonatkozó szabályokat;”
33. §   A Gt. 231. § (2) bekezdés i) pont rendelkezései helyébe az alábbi szövegrész lép:
[(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:]
i) döntés - ha e törvény másként nem rendelkezik - az átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátásáról;”
34. §   A Gt. 248. § (1) bekezdés d) pont rendelkezései helyébe az alábbi szövegrész lép:
[(1) Az alaptőke felemelése]
d) feltételes alaptőke-emelésként, átváltozó vagy átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával történik.”
35. §   A Gt. 263. § rendelkezései helyébe az alábbi szövegrész lép:
Alaptőke-emelés átváltoztatható vagy átváltozó kötvény forgalomba hozatalával
263. § (1) A közgyűlés vagy felhatalmazásával az igazgatóság feltételes alaptőke-emelést határozhat el átváltoztatható vagy átváltozó kötvény forgalomba hozatalával. Az átváltoztatható, ill. az átváltozó kötvény zártkörű vagy nyilvános forgalomba hozatala során az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések alkalmazandók.
(2) A feltételes alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban vagy a közgyűlés felhatalmazásával eljáró igazgatóság határozatában meg kell határozni
a) a kötvénykibocsátás módját (zártkörű, nyilvános);
b) a kibocsátandó kötvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, a kötvények sorozatát (kötvény jellemzők), a jegyzés helyét és idejét;
c) a kötvények részvénnyé történő átalakításának feltételeit, időpontját;
d) átváltozó kötvény esetén a részvénnyé történő átváltozásának objektív feltételét vagy feltételeit;
e) a kötvény futamidejét, a kamat vagy egyéb hozam megfizetésének feltételeit;
f) zártkörű kötvény kibocsátása esetén a kötvények jegyzésére jogosult személyeket, és az általuk jegyezhető kötvények számát és egyéb jellemzőit.”
36. §   A Gt. 265. § rendelkezései helyébe az alábbi szövegrész lép:
„265. § (1) Ha az átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalára e feltétellel került sor, a tulajdonosok a kötvény futamidején belül, a közgyűlés által meghatározott időtartam alatt írásban - a kötvényeknek az igazgatóság részére történő benyújtásával - kötvényeik helyébe részvényt igényelhetnek (a kötvényes által átváltoztatható kötvény). Ha a kötvényeket a részvények névértékénél, illetve kibocsátási értékénél alacsonyabb összeggel bocsátották ki, a kötvénytulajdonos a bejelentéssel egyidejűleg köteles a kötvény és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke közötti különbözetet a részvénytársaságnak megfizetni. A nyilatkozat megtételével a kötvénytulajdonos jogosulttá válik részvényutalványra.
(2) Ha az átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalára e feltétellel került sor, a részvénytársaság igazgatósága a kötvény futamidején belül, a közgyűlés által meghatározott időtartam alatt az átváltoztatható kötvényeket részvénnyé változtatja át, és erről kötvény tulajdonosait tájékoztatja (az igazgatóság által átváltoztatható kötvény). Ha a kötvényeket a részvények névértékénél, illetve kibocsátási értékénél alacsonyabb összeggel bocsátották ki, a kötvénytulajdonos az igazgatóság által elhatározott átalakítással egyidejűleg köteles a kötvény és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke közötti különbözetet a részvénytársaságnak megfizetni. Az igazgatóság döntésének meghozatalával a kötvénytulajdonos jogosulttá válik részvényutalványra.
(3) Az átváltoztatható kötvényt kibocsátó közgyűlési határozatban foglaltaknak megfelelően az (1) bekezdés szerinti kötvényes általi bejelentés, ill. a (2) bekezdés szerinti igazgatóság általi átváltoztatás megtételére rendelkezésre álló időtartam lejártát követő első közgyűlésen vagy a közgyűlési határozatban meghatározott időpontban kell az alaptőke felemeléséről dönteni, és ennek megfelelően a részvénytársaság alapszabályát módosítani.”
37. §   A Gt. 279. § (5)-(7) bekezdés rendelkezései helyébe az alábbi szövegrész lép:
„(5) Az átváltoztatható és az átváltozó kötvény esetében az egyesüléssel létrejövő részvénytársaságnak a kötvénytulajdonosok számára olyan jogosultságokat kell biztosítania, amelyek legalább egyenértékűek azokkal a jogosultságokkal, amelyekkel a jogelőd gazdasági társaságban rendelkeztek, kivéve, ha a kötvénytulajdonosok mindegyike hozzájárul saját jogosultsága megváltoztatásához. A tulajdonos az egyesülő társaságok által kibocsátott átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény visszavásárlását is igényelheti a jogutód részvénytársaságtól. E bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az értékpapír kibocsátásakor előre meghatározták e tulajdonosok helyzetét egy esetleges egyesülés esetére.
(6) Az átváltozó kötvény tulajdonosa az egyesülő társaságok által kibocsátott átváltozó kötvény visszavásárlását a jogutód részvénytársaságtól nem igényelheti.
(7) Amennyiben az egyesülő részvénytársaságok valamennyi részvényese egyhangú határozattal úgy határoz, az egyesülés során a (3)-(4) bekezdések rendelkezései nem alkalmazandóak.”
38. §   A Gt. 313. § (2) bekezdés rendelkezései helyébe az alábbi szövegrész lép:
„(2) Kivéve, ha külön törvény másként rendelkezik, ha az alaptőke felemelésére pénzbeli hozzájárulás ellenében kerül sor, a részvénytársaság részvényeseit, ezen belül első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező részvényeseket, majd az átváltoztatható, és velük egy sorban a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait - ebben a sorrendben - az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog illeti meg. Az átváltozó kötvény tulajdonosát elsőbbségi jog nem illeti meg.”
39. §   A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. a 3:240. § rendelkezéseit követően az alábbi 3:240/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
Az átváltozó kötvény
3:240/A. § (1) A részvénytársaság alaptőkéjének feléig forgalomba hozhat olyan névre szóló kötvényt, amely egy később bekövetkező objektív feltétel bekövetkezte esetén részvénnyé alakul át (átváltozó kötvény).
(2) A részvénytársaság közgyűlése felhatalmazhatja az igazgatóságot átváltozó vagy feltételesen átváltozó kötvény kibocsátására.”
40. §   A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 3:250. § (2) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
c) az átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvények sorozatát, számát, névértékét és a kötvényekre vonatkozó szabályokat;”
41. §   A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. a 3:297. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
Elsőbbségi joggyakorlása
(1) A közgyűlés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint jogosult jegyzési jogot biztosító kötvények kibocsátásáról határozni, amelyek az alaptőke új részvények forgalomba hozatalával történő felemelése esetén a részvények átvételére, illetve jegyzésére vonatkozó elsőbbséget biztosítanak a kötvény jogosultjának.
(2) Az alaptőke pénzbeli hozzájárulás ellenében történő felemelése esetén a részvényesek, valamint az átváltoztatható, illetve jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosai a részvények átvételére elsőbbségi joggal rendelkeznek. Az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak sorrendjét és az elsőbbségi jog gyakorlására rendelkezésre álló időtartamot az alapszabályban kell szabályozni.
(3) Az elsőbbségi jog gyakorlására a részvénytársaság legalább tizenöt napos határidőt köteles biztosítani.
(4) A részvénytársaság köteles az alapszabályban meghatározott módon tájékoztatni a részvényeseket, továbbá az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait a megszerezhető részvények névértékéről, illetve kibocsátási értékéről, a jog érvényesítésére nyitva álló időszak kezdő- és záró napjáról és a jog gyakorlásának módjáról.
(5) Az átváltozó kötvény előre meghatározott objektív ok alapján alakul át részvénnyé, ennek megfelelően tulajdonosa számára elsőbbségi jogot nem biztosít”
42. §   A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 3:303. § (1)-(3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
5. Alaptőke-emelés átváltoztatható kötvények részvénnyé alakításával, ill. átváltozó kötvények részvénnyé alakulásával
3:303. § [Feltételes alaptőke-emelés]
(1) A részvénytársaság feltételes alaptőke-emelést határozhat el átváltoztatható, ill. átváltozó kötvények forgalomba hozatalával.
(2) A forgalomba hozott átváltoztatható és átváltozó kötvények összesített névértékének összege nem haladhatja meg a részvénytársaság alaptőkéjének felét.
(3) Az átváltoztatható kötvényt az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani.
(4) Az átváltozó kötvény egy később bekövetkező objektív feltétel bekövetkezte esetén részvénnyé alakul át.
(5) A feltételes alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell határozni
a) azt, hogy a kötvény kibocsátása zártkörűen vagy nyilvánosan történik;
b) a kibocsátandó kötvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, a kötvények sorozatát, a jegyzés helyét és idejét;
c) a kötvények részvénnyé történő átalakításának, ill. átalakulásának feltételeit, időpontját;
d) a kötvény futamidejét, a kamat vagy egyéb hozam megfizetésének feltételeit;
e) kötvény zártkörű kibocsátása esetén a kötvények átvételére jogosult személyeket és az általuk jegyezhető kötvények számát, névértékét, kibocsátási értékét és sorozatát.”
43. §   A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 3:305. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„3:305. § [Átváltoztatható kötvény helyett részvény igénylése és átváltozó kötvény átalakulása]
(1) Az átváltoztatható kötvény tulajdonosai a kötvény futamidején belül, a közgyűlés által meghatározott időtartam alatt írásban - nyomdai úton előállított kötvények esetén a kötvényeknek az igazgatóság részére történő benyújtásával - kötvényeik helyébe részvényt igényelhetnek. Ha a kötvényeket a részvények névértékénél, illetve kibocsátási értékénél alacsonyabb összeggel bocsátották ki, a kötvénytulajdonos a bejelentéssel egyidejűleg köteles a kötvény és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke közötti különbözetet a részvénytársaságnak megfizetni. A nyilatkozat megtételével a kötvénytulajdonos jogosulttá válik részvényutalványra.
(2) Az átváltozó kötvény az alaptőke felemelését átváltozó kötvény kibocsátása útján elhatározó közgyűlési határozatban foglalt objektív feltételek bekövetkezte alapján alakul át részvénnyé. Az átváltozó kötvény tulajdonosai az objektív feltétel bekövetkeztét követően belül, a közgyűlés által meghatározott időtartam alatt írásban - nyomdai úton előállított kötvények esetén a kötvényeknek az igazgatóság részére történő benyújtásával - kötvényeik helyébe részvényt igényelhetnek. A kötvénytulajdonos az objektív feltétel bekövetkeztével jogosulttá válik részvényutalványra. A kötvény átváltozása a törvény erejénél fogva következik be.
(3) A kötvényt kibocsátó közgyűlési határozatban foglaltaknak megfelelően az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentés megtételére rendelkezésre álló időtartam lejártát, ill. az objektív feltétel bekövetkeztét követő első közgyűlésen vagy a közgyűlési határozatban meghatározott időpontban kell az alaptőke felemeléséről dönteni, és ennek megfelelően a részvénytársaság alapszabályát módosítani.”
44. §   A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 3:319. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Az átváltoztatható vagy átváltozó kötvény esetén az egyesüléssel létrejövő részvénytársaságnak a kötvénytulajdonos számára olyan jogosultságokat kell biztosítania, amelyek legalább egyenértékűek azokkal a jogosultságokkal, amelyekkel a jogelőd gazdasági társaságban rendelkeztek, kivéve, ha a kötvénytulajdonosok mindegyike hozzájárul jogosultsága csökkenéséhez. A tulajdonos az egyesülő társaságok által kibocsátott átváltoztatható, átváltozó vagy jegyzési jogot biztosító kötvény visszavásárlását is igényelheti a jogutód részvénytársaságtól. Az e bekezdésben foglalt szabályokat nem kell alkalmazni, ha az értékpapír kibocsátásakor előre meghatározták a kötvénytulajdonosok helyzetét egy esetleges egyesülés esetére.”
45. §   A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a az alábbi 77/A. rendelkezéssel bővül:
„5. § 77/A. A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely lejárat nélküli vagy - jogszabály által megszabott keretek között - lejárattal rendelkezik. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: kamat), továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. A kötvénynek tartalmaznia kell: a) a kibocsátáshoz szükséges felhatalmazást, b) a kötvény elnevezését és kibocsátásának célját, c) a kötvény névértékét, értékpapírkódját és - dematerializált kötvény kivételével - sorszámát, d) a kibocsátó megnevezését, e) az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást, f) a kötvény futamidejét (kivéve a lejárat nélküli kötvényt); a kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokat és feltételeket, g) a kötvény összegének visszafizetését (kivéve a lejárat nélküli kötvényt) és a kamat megfizetését biztosító kötelezettségvállalásokat, h) a kötvény kiállításának helyét és napját, i) a kibocsátó aláírását. Dematerializált kötvényre is a fentieket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az i) pontban meghatározott személyek aláírását - az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően - a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni. A dematerializált kötvény az aláírás helyett az okiratot aláírók nevét tartalmazza. Kötvény kibocsátására jogosult: a) az állam, beleértve a külföldi államot is, b) a Magyar Nemzeti Bank, c) az önkormányzat, d) nemzetközi szervezet és minden olyan külföldi szervezet, amely saját joga alapján kötvény kibocsátására jogosult, e) jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve a jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe, f) külön törvényben erre feljogosított szervezet.”
46. §
(1) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 20. § (5) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki:
c) Takarékszövetkezet és hitelszövetkezet esetén az Integrációs szervezet illetve a Magyarországi Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a vezető tisztségviselők vonatkozásában tisztújítás érdekében indítványozza.”
(2) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 25. §-a az alábbi új (4) bekezdéssel egészül ki:
„25. § (4) Külön törvényben meghatározott esetben a szövetkezet vezető tisztségviselőjét átmeneti időre törvényben erre feljogosított szervezet választhatja meg és hívhatja vissza. Az ilyen vezető tisztségviselő megbízása a szövetkezet legfőbb szerve következő üléséig tart, amelyet a törvényben meghatározott legrövidebb időn belül össze kell hívni és meg kell tartani.”
47. §   A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 29. § (2) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
„Takarékszövetkezet és hitelszövetkezet esetén a vezető tisztségviselő kinevezéséhez 2013. december 31-ig a külön jogszabály által meghatározott Integrációs szervezet, 2014. január 1-től a Magyarországi Takarékszövetkezeti Bank Zrt. hozzájárulása is szükséges.”
48. §   A törvény felhatalmazza a kormányt, hogy e törvény 38. §-ára figyelemmel újraszabályozza a kötvényről szóló 285/2001. (XII. 26.) Korm. rendeletbe foglalt kérdéseket és a kormányrendelet 1-3. §-ait helyezze hatályon kívül.

1. MELLÉKLET A 2013. ÉVI CXXXV. TÖRVÉNYHEZ

SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETEK INTEGRÁCIÓS SZERVEZETE
ALAPSZABÁLYA

SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETEK INTEGRÁCIÓS SZERVEZETE ALAPSZABÁLYA

I. FOGALMAK

Éves beszámoló A számviteli törvény előírásainak megfelelően elkészített beszámoló valamint kapcsolódó üzleti jelentés.
Központi Bank A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
(1122 Budapest, Pethényi köz 10. Cg.01-10-041206).
Magyar Fejlesztési Bank A Cg.01-10-041712 cégjegyzékszámú MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1051 Budapest, Nádor u. 31.).
Mintaszabályzat Jogszabály vagy jelen szabályzat szerint megkövetelt szabályzat, melyet a Központi Bank kötelező jelleggel tesz közzé a Szövetkezeti hitelintézetek számára.
PSZÁF Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
Szövetkezeti hitelintézet Az integrációban részt vevő takarékszövetkezeti, hitelszövetkezeti vagy hitelintézeti formában működő jogi személyek.
Tagdíj A Szövetkezeti hitelintézetek által a Szervezet részére fizetendő éves díj.
Szervezet A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete.
Utasítás A Központi Bank által egy vagy több szövetkezeti hitelintézet vezetésének kiadott, és a szövetkezeti
  hitelintézet által követendő egyedi kötelezettséget teremtő, a Szövetkezeti hitelintézet szervezetével, működésével illetőleg gazdálkodásával kapcsolatban hozott központi banki igazgatósági határozat.
Törvény A 2013. évi CXXXV. tv.
Üzleti Intézkedés A Központi Bank által kiadott utasítás és/vagy szabályzat.
„Üzleti Intézkedés” A Központi Bank által kiadott utasítás és/vagy szabályzat.
„Utasítás” A Központi Bank által egy vagy több szövetkezeti hitelintézet vezetésének kiadott, és a szövetkezeti hitelintézet által követendő egyedi kötelezettséget teremtő, a Szövetkezeti hitelintézet szervezetével, működésével illetőleg gazdálkodásával kapcsolatban hozott központi banki igazgatósági határozat.
„Törvény” A 2013. évi CXXXV. tv.
„Tagdíj” A Szövetkezeti hitelintézetek által a Szervezet részére fizetendő éves díj.
„Szövetkezeti hitelintézet” Az integrációban részt vevő takarékszövetkezeti, hitelszövetkezeti vagy hitelintézeti formában működő jogi személyek.
„Szervezet” A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete.
„MNB” Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
„Mintaszabályzat” Jogszabály vagy jelen szabályzat szerint megkövetelt szabályzat, melyet a Központi Bank kötelező jelleggel tesz közzé a Szövetkezeti hitelintézetek számára.
„Magyar Fejlesztési Bank” A Cg.01-10-041712 cégjegyzékszámú MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1051 Budapest, Nádor u. 31.).
„Központi Bank” A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10. Cg.01-10-041206).
„Éves beszámoló” A számviteli törvény előírásainak megfelelően elkészített beszámoló valamint kapcsolódó üzleti jelentés.

II. A SZERVEZET ELNEVEZÉSE, JOGI STÁTUSZA, SZÉKHELYE

2.1. A Szervezet elnevezése: Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete.
2.2. A Szervezet jogi személy.
2.3. A Szervezet az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (a továbbiakban: OTIVA), a Regionális Pénzintézetek Pénzügyi Alapja (a továbbiakban REPIVA), a Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja (a továbbiakban HBA) és a Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA) jogutódja.
2.4. Az Integrációs Szervezet székhelye: Budapest.

III. A SZERVEZET CÉLJA

3.1. A Szervezet kötelező intézményvédelmi szervezet. A Szervezetet a Törvény hozta létre, azzal a céllal, hogy a Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek intézményvédelmi és garancialappal összefüggő feladatait a korábbinál hatékonyabb szervezeti rendszerben biztosítsák, oly módon, hogy a Szövetkezeti hitelintézeteket érő kedvezőtlen külső tényezőkre a Szövetkezeti hitelintézetek külön-külön és együttesen gyorsabban reagálhassanak, és nagyobb biztonsággal tervezhessenek hosszú távra.

IV. A SZERVEZET ÉS AZ INTEGRÁCIÓ FELÉPÍTÉSE

4.1. A Szervezet a Központi Bankból, a Magyar Fejlesztési Bankból és a Szövetkezeti hitelintézetekből áll.
4.2. A Szervezet testületeit az V. pont határozza meg.

V. A SZERVEZET TESTÜLETEI

5.1. Közgyűlés

5.1.1. A Szervezet közgyűlése a tagokból áll, akik a Magyar Fejlesztési Bank, a Központi Bank és Szövetkezeti hitelintézetek.
5.1.2. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlést az igazgatóság hívja össze.
5.1.3. A közgyűlésen minden tag a Szervezet részére teljesített vagyoni hozzájárulása arányában rendelkezik szavazati joggal, az 5.1.4.4. és az 5.1.5. pontban foglaltakra is tekintettel.
5.1.4. Az 5.1.3. pont tekintetében a Szövetkezeti hitelintézet által az OTIVA, REPIVA, TAKIVA illetve HBA javára teljesített vagyoni hozzájárulását úgy kell tekinteni, hogy azt a Szövetkezeti hitelintézet a Szervezet javára teljesítette.
5.1.5. Az 5.1.3. pont tekintetében a Magyar Állam OTIVA, REPIVA, TAKIVA illetve a HBA javára teljesített vagyoni hozzájárulását a Magyar Fejlesztési Bank által teljesített vagyoni hozzájárulásnak kell tekinteni.

5.2. A Közgyűlés hatásköre

5.2.1. A Szervezet alapszabályának elfogadás, megállapítása és módosítása, az első alapszabály kivételével.
5.2.2. Az igazgatósági tagok megválasztása, díjazásának megállapítása.
5.2.2. Az igazgatósági tagok megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása.
5.2.3. A felügyelő bizottsági tagok megválasztása visszahívása, díjazásának megállapítása.
5.2.4. A Szervezet költségvetésének elfogadása.
5.2.5. A Szervezet éves beszámolójának és költségvetési beszámolójának elfogadása.

5.3. A Közgyűlés határozatképessége

5.3.1. A közgyűlés határozatképes, ha azon a Szervezet tagjai által megtestesített szavazatok több mint a fele képviselve van.
5.3.2. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés meghívójában megjelölt helyen és időpontban kerül megtartásra. A megismételt közgyűlés időpontjaként az eredeti közgyűlés napja is meghatározásra kerülhet. Az eredeti és a megismételt közgyűlés kezdőidőpontja között legalább 1 óra időkülönbségnek kell lennie, azonban a különbség nem lehet több mint 21 nap.
5.3.3. A közgyűlés egy alkalommal, legfeljebb 30 napra felfüggeszthető.

5.4. A Közgyűlés tisztségviselői

5.4.1. A közgyűlésen jelenlévő tagok levezető elnököt, valamint maguk közül két jegyzőkönyv hitelesítőt és szavazatszámlálót választanak.
5.4.2. A közgyűlés elnöke
a) hacsak a közgyűlés másként nem dönt, a meghívóban megjelölt sorrendben vezeti a tanácskozást;
b) elrendeli a szavazást és kimondja a közgyűlés határozatát;
c) kinevezi a jegyzőkönyv vezetőjét;
d) aláírja a jegyzőkönyvet és a közgyűlésen felvett jelenléti ívet.
5.4.3. A közgyűlés egyszerű többséggel határoz.
5.4.4. A szavazás egyidejű, nyílt szavazással történik, hacsak a közgyűlés a szavazás más módját nem állapítja meg.

5.5. A jegyzőkönyv

5.5.1. A közgyűlésen megjelent Szövetkezeti hitelintézetekről jelenléti ívet, a közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a közgyűlés helyét és idejét;
b) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőinek és a szavazatszámlálóknak a nevét;
c) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
d) a határozati javaslatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
5.5.2. A jegyzőkönyv a közgyűlésen elhangzottak lényegét és a határozatokat (ez utóbbiakat szó szerint) tartalmazza.
5.5.3. A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítők írják alá.
5.5.4. A jegyzőkönyv üzleti titkot képez. Bármely Szövetkezeti hitelintézet a közgyűlési jegyzőkönyv rá vonatkozó részéről kivonatot kérhet az Igazgatóságtól.

5.6. Igazgatóság

5.6.1. Az Igazgatóság tagjai

5.6.1.1. A Szervezet ügyvezetését 3 főből álló Igazgatóság látja el. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés választja meg az 5.6.1.3. pont szerinti kivétellel hét éves időtartamra.
5.6.1.2. A Törvény hatálybalépését követően átmeneti jelleggel az első igazgatóság összes tagját a Magyar Fejlesztési Bank jelöli.
5.6.1.1. A Szervezet ügyvezetését 3 főből álló Igazgatóság látja el. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés választja meg az 5.6.1.3. pont szerinti kivétellel.
5.6.1.2. Az Igazgatóságnak nem lehet tagja a PSZÁF dolgozója vagy olyan személy, aki kinevezését megelőző egy éven belül a PSZÁF-nál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt.
5.6.1.3. A Törvény hatálybalépését követően átmeneti jelleggel az első igazgatóság összes tagját az Magyar Fejlesztési Bank jelöli.

5.6.2. Az Igazgatóság hatásköre

5.6.2.1. Az első Igazgatóság a Törvény alapján fogadja el illetve szükség szerint módosítja ezt az alapszabályt.
5.6.2.2. A Szervezet nevében az Igazgatóság dönt, kivéve a kifejezetten a közgyűlés hatáskörébe utalt kérdésekben. Az Igazgatóság hatásköre nem vonható el, az Igazgatóság a hatáskörébe tartozó ügyben vagy az Igazgatóság tagja nem utasítható.
5.6.2.3. Az Igazgatóság ellátja a Szervezet képviseletét. Az Igazgatóság elnöke illetve bármely két tagja jogosult a Szervezetet képviselni és jegyezni illetve a bankszámlája fölött rendelkezni.
5.6.2.4. Az Igazgatóság ellátja valamennyi a Szervezet valamennyi Törvényből fakadó feladatát.
5.6.2.5. A Szervezet működésére vonatkozó szabályzatokat - így a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a beszerzési szabályzatot és az IT-biztonsági szabályzatot is - a Szervezet Igazgatósága fogadja el.
5.6.2.6. Az Igazgatóság a Szervezet költségvetését évente előre maga állapítja meg.
5.6.2.1 Az első Igazgatóság a Törvény alapján fogadja el illetve szükség szerint módosítja ezt az alapszabályt.
5.6.2.2 A Szervezet nevében az Igazgatóság dönt, kivéve a kifejezetten a közgyűlés hatáskörébe utalt kérdésekben.
5.6.2.3 Az Igazgatóság ellátja a Szervezet képviseletét. Az Igazgatóság elnöke illetve bármely két tagja jogosult a Szervezetet képviselni és jegyezni illetve a bankszámlája fölött rendelkezni.
5.6.2.4 Az Igazgatóság ellátja valamennyi a Szervezet valamennyi Törvényből fakadó feladatát.


5.6.3 Az Igazgatóság működése

5.6.3.1. Az Igazgatóság tagjai maguk közül elnököt választanak. Az Igazgatóság legalább négy ülést tart évente. Az ülések között eltelt idő 3 hónapnál hosszabb nem lehet.
5.6.3.2. Az Igazgatóságot abban az esetben is össze kell hívni, ha azt a cél és ok megjelölésével az Igazgatóság valamely tagja, vagy a Felügyelő Bizottság indítványozza. Az ülések időpontját, helyét és napirendjét az Igazgatóság elnöke határozza meg, amiről az érdekelteket az ülést megelőzően, 15 nappal korábban írásban értesíti.
5.6.3.3. Az Igazgatóság üléseit az Igazgatóság elnöke vezeti.
5.6.3.4. Az Igazgatóság a hatáskörébe tartozó kérdésekben határozattal dönt. Az Igazgatóság akkor határozatképes, ha minden tagja szabályszerű meghívást kapott és legalább 2 tag jelen van vagy mindhárom tag jelen van és a napirendet elfogadják. Határozatképtelenség esetén újabb igazgatósági ülést kell összehívni, változatlan napirenddel, a meghiúsult igazgatósági ülés időpontjától számított nyolc napon belül.
5.6.3.5. Az Igazgatóság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
5.6.3.6. Az Igazgatóság üléseiről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a jelen lévő tagok nevét, az ülés időpontját és helyét, a javasolt napirendet, valamint a meghozott döntéseket. Ezt a jegyzőkönyvet az igazgatóság elnöke vagy egy kijelölt tagja és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
5.6.3.7. Az Igazgatóság döntéseit postai úton vagy telefaxon történő továbbítással is meghozhatja, kivételes és indokolt esetben, és csak az Igazgatóság tagjainak együttes jóváhagyásával. Ebben az esetben a határozatokat az Igazgatóság minden tagja postai úton vagy telefaxon megszavazza, természetesen azzal, hogy ez az eljárás az Igazgatóság tagjainak egyhangú egyetértésével történt.
5.6.3.8. A postai úton vagy telefaxon történt határozathozatalt az Igazgatóság soron következő ülésén formailag jóvá kell hagyni.
5.6.3.9. Az Igazgatóság munkáját az Igazgatóság elnöke irányítja.
5.6.3.10. Amennyiben az Igazgatóság Tanácsadó Testület létrehozásáról dönt, akkor az Igazgatóság elnökének a munkáját Tanácsadó Testület támogatja. A Tanácsadó Testület működésének elveit és szabályait a létrehozó igazgatósági határozat állapítja meg.
5.6.3.11. Amennyiben az Igazgatóság a 2013. évi CXXXV. tv. 19. § (2) bekezdés b) pontjából fakadó hatásköreinek gyakorlásával kapcsolatban a döntés-előkészítésre igazgatósági határozatban előkészítő bizottságot hoz létre, akkor a Szervezet tagjainak a fenti törvényhely hatálya alá eső jogügyletek dokumentumait az előkészítő bizottságnak kell megküldenie.

5.7. Felügyelő Bizottság

5.7.1. A Felügyelő Bizottság tagjai

5.7.1.1. A Szervezet Működését 3 tagú Felügyelő Bizottság ellenőrzi. A Felügyelő Bizottság tagjait a közgyűlés választja meg a jelen alapszabály rendelkezéseinek megfelelően.
5.7.1.2. A Felügyelő Bizottságnak nem lehet tagja a PSZÁF dolgozója vagy olyan személy, aki kinevezését megelőző egy éven belül a PSZAF-nál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt.

5.7.2. A Felügyelő Bizottság hatásköre

5.7.2.1. Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint a Szervezet tevékenysége jogszabályba, szabályzatba vagy valamilyen Igazgatósági határozatba ütközik akkor írásban jelentést tesz az Igazgatóságnak és javaslatot tesz a meghozandó intézkedésre.
5.7.2.2. A Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.
5.7.2.3. A Felügyelő Bizottság ellátja valamennyi a Törvényben nevesített feladatát.
5.7.3. A Felügyelő Bizottság működése
5.7.3.1. A Felügyelő Bizottság üléseit a Felügyelő bizottság elnöke hívja össze. Köteles a Felügyelő Bizottság elnöke az ülést összehívni, ha azt két felügyelő bizottsági tag együttesen a cél és az ok megjelölésével, írásban kéri.
5.7.3.2. Ha a Felügyelő Bizottság elnöke 8 napon belül nem intézkedik, a kérést eredetileg benyújtó két tag közvetlenül összehívhatja a Felügyelő Bizottság ülését.
5.7.3.3. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha tagjainak kétharmada, de legalább három (3) tag jelen van. Határozatképtelenség esetén a meghiúsult ülést követő nyolc (8) napon belül össze kell hívni egy újabb felügyelő bizottsági ülést változatlan napirenddel.
5.7.3.4. A Felügyelő Bizottság a döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg.

VI. A SZERVEZETI TAGSÁG KELETKEZÉSE ÉS FELFÜGGESZTÉSE

6.1. A Szervezethez bármely Szövetkezeti hitelintézet csatlakozhat, feltéve, hogy

- írásbeli csatlakozási kérelmet intéz a Szervezethez, amelyet a Szervezet igazgatósága megvizsgál és elfogad;

- a PSZÁF jogerős alapítási és működési engedélyével rendelkezik.

- az MNB jogerős alapítási és működési engedélyével rendelkezik.

6.2. A Szervezethez a jogszabály által meghatározott határidőben benyújtandó csatlakozási kérelem mintáját a jelen alapszabály melléklete tartalmazza.
6.3. A 6.1 és 6.2 ponttól eltérően a jelen alapszabály hatályba lépésekor működési engedéllyel rendelkező Szövetkezeti hitelintézet a Törvény erejénél fogva a Szervezet tagja.
6.4. A Központi Bank igazgatóságának kezdeményezése alapján vagy saját kezdeményezéséből a Szervezet igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet szervezeti tagságának a felfüggesztéséről vagy - indokolt esetben - a szövetkezeti hitelintézet Szervezetből történő kizárásáról.
6.5. A Szervezet igazgatósága dönt az Integrációs Szervezeti tagság felfüggesztésének a megszüntetéséről, amennyiben a szövetkezeti hitelintézet az utasításnak eleget tesz illetve helyreállította a jogszabályoknak és a Mintaszabályzatoknak megfelelő működését.
6.6. Amennyiben a Szövetkezeti hitelintézet vagy a Szövetkezeti hitelintézetek egy csoportja a Takarékbank Zrt. igazgatósága szerint válsághelyzetben van, akkor a Központi Bank igazgatóságának kezdeményezése alapján vagy saját kezdeményezéséből a Szervezet igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet szervezeti tagságának a felfüggesztéséről vagy -indokolt esetben - a szövetkezeti hitelintézet Szervezetből történő kizárásáról.
6.7. Amennyiben a Központi Bank igazgatósága a Szervezet igazgatóságának kezdeményezése ellenére - 5 munkanapon belül - nem hozza meg a 6.4. és 6.6 szerinti intézkedést, akkor azt a Szervezet igazgatósága is megteheti.

VII. A SZERVEZETI TAGSÁG MEGSZŰNÉSE

7.1. A Szövetkezeti hitelintézet jogutód nélküli megszűnése
A Szövetkezeti hitelintézet jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnés napjának hatályával illetve amennyiben elveszíti a működési engedélyét, akkor a Szövetkezeti hitelintézet Szervezetben fennálló tagsága automatikusan megszűnik.
7.2. A Szövetkezeti hitelintézet kilépése vagy kizárása a Szervezetből
7.2.1. A Szövetkezeti hitelintézet kizárásáról a Központi Bank kezdeményezésére az Igazgatóság dönt.
7.2.2. A Központi Bank az alábbi esetekben jogosult a Szövetkezeti hitelintézet kizárását kezdeményezni:
7.2.2.1. Amennyiben a Szövetkezeti hitelintézet a jelen Alapszabályban foglalt bármely kötelezettségét ismételten megszegi; különösen, de nem kizárólag, amennyiben a Szövetkezeti hitelintézet a Központi Bank által közölt Üzleti Intézkedésben foglaltakat a Központi Bank felhívásában rögzített póthatáridőn belül sem hajtja végre.
7.2.2.2. Amennyiben a Szövetkezeti hitelintézet a Központi Bank a jelen alapszabályban rögzített jóváhagyást ismételten nem szerzi be valamilyen intézkedéséhez, noha az adott intézkedéshez ilyen jóváhagyás szükséges.
7.2.2.3. Amennyiben a Szövetkezeti hitelintézet a Törvény rendelkezéseit megszegi.
7.2.3. A kilépés vagy a kizárás napjának hatályával:
7.2.3.1. a Szövetkezeti hitelintézet Szervezettel szembeni valamennyi tartozása esedékessé válik,
7.2.3.2. azok az ingyenes juttatások vagy kedvezmények, amelyeket a kilépő tag a kilépő nyilatkozatot megelőző öt évben kapott a Szervezettől, átalakulnak esedékes kölcsöntartozássá.
7.2.3.3. kilépő tag elveszíti jogát bármilyen, a Szervezet által nyújtott szolgáltatásra vagy támogatásra,
7.2.3.4. megszűnik a kizárt illetve kilépő tag vonatkozásában a Szervezet tagjainak egyetemleges felelőssége. A Szervezetből kizárt illetve kilépő tag a Szervezetben fennállt tagság megszűnésének időpontjáig keletkezett kötelezettségekért a Szervezeti tagsága megszűnése időpontjától számított további 730 napig felel.
7.2. A Szövetkezeti hitelintézet kilépése a Szervezetből
7.2.1. A Szervezetből a Törvény 19. § (5) bekezdésében leírt átvilágítás Szervezet általi, Igazgatósági határozatban megállapított lezárását követő 90. napig nem lehet kilépni.
7.2.2. A 7.2.1. pontban írt határidőt követően a Szervezetből kilépni szándékozó Szövetkezeti hitelintézet kilépési nyilatkozatához köteles csatolni a Szövetkezeti hitelintézet kilépési szándék bejelentésének napjára elkészített a Szervezet által elfogadott könyvvizsgáló által független könyvvizsgálói nyilatkozattal ellátott mérlegét és eredménykimutatását, valamint a Szövetkezeti hitelintézet ezen a napon fennálló valamennyi kötelezettségének listáját egyenként az azokat alátámasztó minden dokumentummal fénymásolatban együtt a Szervezet számára elfogadható formában és cégszerűen aláírt teljességi nyilatkozattal és a fénymásolatok hitelességére vonatkozó nyilatkozattal (a továbbiakban: „Kilépési dokumentáció”).
7.2.3. Kivéve, ha a Szervezet és a Szervezetből kilépni szándékozó Szövetkezeti hitelintézet írásban másban nem állapodnak meg, a Szervezetből kilépni szándékozó Szövetkezeti hitelintézet kilépési nyilatkozata legkorábban a kilépési szándék Szervezetnek történt bejelentését követően azon a napon hatályosul, amelyen a Szövetkezeti hitelintézet a Törvény 11. § (7) bekezdésének második fordulatában írt működési engedélyét jogerősen megszerzi, azonban ebben az esetben is csak akkor, ha az alábbi feltételek erre a napra teljesülnek:
(1) a kilépni szándékozó Szövetkezeti hitelintézetnek nincsen és nem is lehet olyan fennálló kötelezettsége, amely miatt a Szervezet tagjainak az egyetemleges felelősség alapján bármiféle fizetési vagy helytállási kötelezettségük lehetne és ezt a Szervezet is írásban kifejezetten elfogadta; és
(2) a 11. § (7) bekezdésének második fordulatában írt jogerős működési engedély megszerzésének napjára vonatkozóan a Kilépési dokumentációba tartozó dokumentumokat a kilépni szándékozó Szövetkezeti hitelintézet a Szervezetnek megfelelő formában átadta és ez a Szervezet álláspontja szerint megfelelően alátámasztja az (1) pont szerinti megállapításokat,
(3) a 11. § (7) bekezdésének második fordulatában írt jogerős működési engedély megszerzésének napjáig a Szövetkezeti hitelintézet valamennyi, a szervezeti tagságából fakadóan a Törvény, ill. a jelen Alapszabály, a Szervezet igazgatóságának határozataiból reá irányadó kötelezettségnek a Szervezet igazgatósága szerint maradéktalanuk és teljes körűen eleget tett,
(4) a kilépni szándékozó Szövetkezeti hitelintézetnek nincsen semmilyen lejárt kötelezettsége a Szervezettel vagy annak tagjaival szemben és erről a Szervezet is írásban kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy a felek egymással teljes körűen elszámoltak és egymással szemben további követelésük nincs. Nem kell teljesíteni a fenti (1) feltételt és a feltétel teljesülése nélkül is hatályosul a kilépési nyilatkozat, amennyiben a Szövetkezeti hitelintézet a kilépési szándék bejelentését követően a Szervezet által írásban kifejezetten elfogadhatónak ítélt biztosítékot adott a Szervezetnek illetve a Szervezet tagjainak az egyetemleges felelősség alapján esetleg felmerülő valamennyi fizetési vagy helytállási kötelezettségeire.
7.2.3. A kilépési szándék bejelentése napjának hatályával:
7.2.3.1. a Szövetkezeti hitelintézet Szervezettel és annak valamennyi tagjával szembeni valamennyi tartozása esedékessé válik (kivéve, ha az érintettek a kilépési szándék bejelentése után írásban kifejezetten másban állapodnak meg),
7.2.3.2. azok az ingyenes juttatások vagy kedvezmények, amelyeket a kilépő tag a kilépési nyilatkozatot megelőző öt évben kapott a Szervezettől, átalakulnak esedékes kölcsöntartozássá, kivéve amennyiben azok vonatkozásában a Szervezet írásban másként dönt,
7.2.3.3. a kilépési szándékát bejelentő tag elveszíti jogát bármilyen, a Szervezet által nyújtott szolgáltatásra vagy támogatásra, ideértve a korábban a Szervezet által vállalt, de még nem teljesített kötelezettségekre is,
7.2.3.4. megszűnik a kilépő tag vonatkozásában a Szervezet tagjainak egyetemleges felelőssége. A Szervezetből kilépő tag a kilépési szándék bejelentésének időpontjáig keletkezett saját és más tagok kötelezettségeiért a kilépési szándék bejelentésének időpontjától számított további 730 napig felel a Törvény - különös tekintettel a 11. § (8) bekezdése - rendelkezéseinek megfelelően. E rendelkezés a Ptk. általános felelősségi szabályainak alkalmazhatóságát egyebekben nem érinti.
7.2.3.5. a kilépő tagnak igazoltan meg kell kezdenie leválását a központi informatikai rendszerről, és e folyamatnak visszaállíthatatlanul és végérvényesen be kell fejeződnie 15 (tizenöt) napon belül.
7.2.4. A kilépés hatályosulásának napjával kilépő tagnak megszűnik az a kötelezettsége, hogy a Törvényből és a jelen alapszabályból fakadó kötelezettségeket maradéktalanul betartsa.
7.3. A Szövetkezeti hitelintézet kizárása a Szervezetből
7.3.1. A Szövetkezeti hitelintézet kizárásáról a Központi Bank kezdeményezésére az Igazgatóság dönt.
7.3.2. A Központi Bank az alábbi esetekben jogosult a Szövetkezeti hitelintézet kizárását kezdeményezni:
7.3.2.1. Amennyiben a Szövetkezeti hitelintézet a jelen Alapszabályban foglalt bármely kötelezettségét ismételten megszegi; különösen, de nem kizárólag, amennyiben a Szövetkezeti hitelintézet a Központi Bank által közölt Üzleti Intézkedésben foglaltakat a Központi Bank felhívásában rögzített póthatáridőn belül sem hajtja végre.
7.3.2.2. Amennyiben a Szövetkezeti hitelintézet a Központi Bank a jelen alapszabályban rögzített jóváhagyást ismételten nem szerzi be valamilyen intézkedéséhez, noha az adott intézkedéshez ilyen jóváhagyás szükséges.
7.3.2.3. Amennyiben a Szövetkezeti hitelintézet a Törvény rendelkezéseit megszegi.
7.3.3. A kizárás napjának hatályával:
7.3.3.1. a Szövetkezeti hitelintézet Szervezettel szembeni valamennyi tartozása esedékessé válik,
7.3.3.2. azok az ingyenes juttatások vagy kedvezmények, amelyeket a kizárt tag a kilépő nyilatkozatot megelőző öt évben kapott a Szervezettől, átalakulnak esedékes kölcsöntartozássá.
7.3.3.3. a kizárt tag elveszíti jogát bármilyen, a Szervezet által nyújtott szolgáltatásra vagy támogatásra,
7.3.4.5. megszűnik a kizárt illetve kilépő tag vonatkozásában a Szervezet tagjainak egyetemleges felelőssége. A Szervezetből kizárt tag a Szervezetben fennállt tagság megszűnésének időpontjáig keletkezett kötelezettségekért a Szervezeti tagsága megszűnése időpontjától számított további 730 napig felel.

VIII. A SZERVEZET ÉS AZ INTEGRÁCIÓ MŰKÖDÉSI ELVEI

8.1. A Szervezet vagyona a Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek összevont szavatoló tőkéjének tekintendő.
8.2. A Központi Bank, a Szervezet és a Szövetkezeti hitelintézetek a Törvényben meghatározott időpont után vállalt kötelezettségeikért egyetemlegesen felelnek.
8.3. A Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek azonnali és mindenkori fizetőképességének nyomon követése összevont alapon történik.

IX. A SZERVEZET FELADATAI

9.1. A Szervezet a tagjaira - a Magyar Fejlesztési Bank kivételével - kötelező szabályzatot fogad el
(a) a számviteli rendről
(b) a belső ellenőrzés rendjéről;
(c) a vezető tisztségviselők alkalmasságának szabályairól és az alkalmasság ellenőrzésének módjáról;
(d) a szövetkezeti hitelintézet számára nyújtható pénzügyi segítségnyújtás szabályairól,
(e) a Központi Bank illetve a Szövetkezeti hitelintézetek számára is kötelezően alkalmazandó Mintaalapszabályokat fogad el;
(f) a Szervezet a Törvény 4. § (4) bekezdése szerinti eszközeinek feltöltésére vonatkozó szabályokról.
(g) A Szervezet ellátja valamennyi a Törvényben nevesített feladatát.
9.2. A Központi Bank a Törvény hatálybalépése után elfogadandó, Törvénynek megfelelő új alapszabályát első alkalommal a Szervezet határozza meg, és az így meghatározott alapszabályt a Központi Bank közgyűlése fogadja el.
9.3. A Szervezet nyomon követi a Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek fizetőképességének és tőkeellátottságának alakulását. Ennek körében ellenőrzési hatáskörei vannak.
9.4. A Szervezet igazgatósága dönt a Szövetkezeti hitelintézet kizárásáról a Szervezetből a Központi Bank igazgatóságának kezdeményezésére.

X. A SZERVEZET VAGYONA

10.1. A Szervezet induló vagyona a Magyar Fejlesztési Bank által a Törvény alapján rendelkezésre bocsátott hozzájárulás, valamint az a vagyon, amely a Szervezet részére az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (a továbbiakban: OTIVA), a Regionális Pénzintézetek Pénzügyi Alapja (a továbbiakban REPIVA), a Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja (a továbbiakban HBA) és a Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA) jogutódlásával átadásra kerül.
10.2. A Szövetkezeti hitelintézetek a Közgyűlés által megállapított tagdíjat fizetnek a Szervezetnek. A tagdíj mértéke a Szövetkezeti hitelintézet kockázattal súlyozott kitettségének 0,1%-a.
10.3. A tagdíj megfizetésének rendjét az Igazgatóság szabályzatban határozza meg azzal, hogy a tagdíjat megfizetése negyedévente esedékes.
10.4. A Szervezet eszközeinek átlagos értéke az év egy napján sem lehet kevesebb a Szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank összesített eszközei értékének 3 százalékánál. Amennyiben az Integrációs Szervezet eszközeinek évi átlagos értéke az előírt határ alá csökkenne, az Igazgatóság dönt a Szervezet eszközeinek a feltöltéséről.
10.5. A Szervezet pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag törvényben valamint a jelen Alapszabályban meghatározott célokra használhatók fel.
10.6. A Szervezet saját tőkéje nem osztható fel.
10.7. A Szervezet pénzeszközeit a Központi Bank kezeli.

XI. INTÉZMÉNYVÉDELEM

11.1. A Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek kötelezettségei egyetemlegesek a Törvényben meghatározott időponttól.
11.2. A Szervezet az Igazgatóság által elfogadott külön szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kölcsönnyújtással segítheti a Szövetkezeti hitelintézetek működésének fenntartását.
11.3. A Szervezet saját döntése alapján tőkeemeléssel tulajdont szerezhet a Központi Bankban illetve valamely Szövetkezeti hitelintézetben, amennyiben az érintett hitelintézet tőkeellátottsága - egyedileg - a jogszabályban meghatározott mérték alá süllyed. Az Integrációs Szervezet az ily módon tulajdonába került részvényeket, illetve üzletrészt két éven belül köteles elidegeníteni. Ezen tőkeemelés esetén a tőkeemeléssel érintett hitelintézet igazgatósága köteles előkészíteni a tőkeemelést, és a tagok kötelesek megszavazni a tőkeemelést.
11.4. A Szervezet ellátja az OTIVA-tól, a REPIVA-tól, a HBA-tól és a TAKIVA-tól átvett alábbi feladatait:

- válságmegelőzés, válságelhárítás

- a tag hitelintézetek egységes és kölcsönös szakmai segítése,

- a tag hitelintézetek üzleti együttműködésének elősegítése,

- a tag hitelintézetek jó üzleti hírnevének megőrzése, az ügyfelek bizalmának erősítése, a hosszú távon stabil üzletmenet kialakítása.

XII. A KÖZPONTI BANK FELADATAI

12.1. A Központi Bank jóváhagyja a tagintézmények által csatlakozáskor kötelezően alkalmazandó mintaalapszabály egyes módosításait. A módosítás hatálybalépésének feltétele a központi banki jóváhagyás.
12.2. A Központi Bank egyeztetett üzletpolitikát és eljárási rendet alakít ki a Szövetkezeti hitelintézetek számára, azzal a céllal, hogy csak a területi illetve üzleti lehetőségek által indokolt eltérések jelenjenek meg a Szövetkezeti hitelintézetek üzletági feltételeiben.
12.3. A Központi Bank összehangolja a Szövetkezeti hitelintézetek tevékenységét a Szövetkezeti hitelintézetek gazdálkodási önállósága és felelősségük megtartása mellett.
12.4. A Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek a Törvényben meghatározott időponttól integrált IT rendszert működtetnek, amelynek működését a Központi Bank felügyeli, és amellyel kapcsolatos beszerzési döntéseket a Központi Bank hozza meg.
12.5. A Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek kockázatvállalási, forrásgyűjtési valamint eszköz-forrás management tevékenységét (beleértve az egyes treasuryk működését is) a Központi Bank irányítja.
12.6. A Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek közös termékfejlesztési és marketing tevékenységet végeznek a Központi Bank irányítása mellett.
12.7. A Központi Bank is felügyeli a Szövetkezeti hitelintézetek prudens és jogszerű működését.
12.8. A Központi Bank és a Szövetkezeti hitelintézetek közös likviditáskezelést folytatnak. A kötelező tartalékot a Központi Bank kezeli. A Szövetkezeti hitelintézetek kötelesek szabad pénzeszközeiket folyamatosan a Központi Banknál elhelyezni.

XIII. A KÖZPONTI BANK INTÉZKEDÉSEI

13.1. A Központi Bank szabályzatokat bocsát ki, mintaszabályzatokat fogad el, utasításokat ad, ajánlásokat bocsát ki és ellenőrzést végez.
13.2. A Szövetkezeti hitelintézetek üzletpolitikájának összehangolása körében a Központi Bank legalább az alábbi területeken köteles a Szövetkezeti hitelintézetek számára kötelezően alkalmazandó Mintaszabályzatot fogad el:
(a) a kockázatkezelés részletes szabályairól, ide értve a hitelengedélyezés, kockázati monitoring, betételhelyezés, készpénzgazdálkodás és befektetési politika, a minősítés és az értékvesztés szabályait valamint a jogszabályokon és egyéb kötelező szabályokon felüli addicionális egyedi tőkekövetelményekre vonatkozó szabályokat; (b) a kockázatmérés, a kockázatértékelés és a kockázati kontroll folyamat elveire és módszertanára vonatkozóan
(c) a követendő üzletpolitikáról;
(d) a követendő marketing folytatásáról;
(e) az egységes informatikai rendszerének kialakításáról.
A Szövetkezeti hitelintézet köteles a Mintaszabályzatnak megfelelő saját szabályzatot elfogadni és alkalmazni a mintaszabályzat meghirdetésétől számított 15 napon belül.
13.3. A Központi Bank ellenőrzi a szövetkezeti hitelintézet tevékenységét. A Központi Bank a jogszabályoknak, valamint a Szervezet és a Központi Bank által kiadott szabályzatoknak megfelelő működés érdekében utasítást adhat a Szövetkezeti hitelintézetnek. A Szövetkezeti hitelintézet az utasítást köteles betartani. Az utasítás be nem tartása illetve a Mintaszabályzatnak megfelelő alapszabály vagy szabályzat határidőre elfogadásának elmaradása illetve a Központi Bank által jóváhagyására szoruló szabályzat vagy intézkedés Központi Bank által jóváhagyása nélküli elfogadása esetén a Központi Bank kezdeményezi a Szervezetnél a Szövetkezeti hitelintézet integrációs tagságának felfüggesztését illetve megszüntetését.
13.4. A Központi Bank ellenőrzi a Szövetkezeti hitelintézetek Éves Beszámolóját.
13.5. A Központi Bank előzetesen jóváhagyja a Szövetkezeti hitelintézetek költségvetését.
13.6. A Központi Bank jogosult bármely Szövetkezeti hitelintézetnél akár helyszínen, akár helyszínen kívül ellenőrzést végezni, a Szövetkezeti hitelintézetek bármely testületétől adatszolgáltatást kérni.

XIV. A SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

14.1. A Szövetkezeti hitelintézet köteles a Központi Bank által kibocsátott Mintaszabályzatokat alkalmazni.
14.2. A Szövetkezeti hitelintézet köteles a Szervezet Igazgatósága által előírt határidőben a Központi Bank rendelkezésére bocsátani a következő évre üzleti tervét, költségvetési tervét, valamint az Éves Beszámolója tervezetét.
14.3. Szövetkezeti hitelintézet üzleti tevékenységét a Központi Bankkal egyeztetett módon folytatja, a Központi Bank által e körben az Üzleti Intézkedést köteles végrehajtani.
14.4. A Szövetkezeti hitelintézet a vezető tisztségviselő megválasztásához köteles kikérni a Központi Bank előzetes írásbeli hozzájárulását.
14.5. A Szövetkezeti hitelintézet alapszabálya módosításához köteles kikérni a Központi Bank előzetes írásbeli jóváhagyását.
14.7. A Szövetkezeti hitelintézetek a Központi Bank által működtetett készpénzellátási rendszer fenntartására kötelesek, és kötelesek továbbá, annak - a Központi Bankkal kötött szerződésben rögzített - szabályait megtartani.
14.8. A Szövetkezeti hitelintézet a Központi Bank által megjelölt tárgykörben és gyakorisággal rendszeres adatszolgáltatást valósít meg. A Szövetkezeti hitelintézet kötelezhető a Központi Bank által további adatszolgáltatás is teljesítésére is, illetve az adatszolgáltatás köre évente felülvizsgálható, amennyiben a közös biztonsági rendszer működtetése indokolttá teszi.

XV. HATÁLYBA LÉPÉS, EGYÉB RENDELKEZÉSEK

15.1. A Jelen Alapszabály az elfogadásának napján lép hatályba.
15.2. A jelen Alapszabály a 2006/48/EK irányelvével, a CEBS (Committee of European Banking Supervisors) 2010. november 8-án kiadásra került Irányelvével, az 1996. évi CXII. törvény rendelkezéseivel összhangban lévő rendelkezéseket tartalmaz.
15.2. A jelen Alapszabály a 2006/48/EK irányelvével, az 515/2013/EU rendelettel, a CEBS (Committee of European Banking Supervisors) 2010. november 8-án kiadásra került Irányelvével, az 1996. évi CXII. törvény rendelkezéseivel összhangban lévő rendelkezéseket tartalmaz.

MELLÉKLET
CSATLAKOZÁSI KÉRELEM MINTA

MELLÉKLET

CSATLAKOZÁSI KÉRELEM MINT

Csatlakozási Kérelem

Alulírott, [], az [cím, cégjegyzékszám, PSZÁF alapítási engedély szám, PSZÁF működési engedély szám] bank/takarékszövetkezet/hitelszövetkezet képviseletében
kérem
hogy a [] bank/takarékszövetkezet/hitelszövetkezet (az alábbiakban mint „Kérelmező szervezet”) a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéhez csatlakozhasson.
Nyilatkozom, hogy a Kérelmező elfogadta és aláírta a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete által a Takarékbank Zrt. kapcsán elfogadott mintaszabályzatot és azt magára nézve kötelezőnek tekinti.
Nyilatkozom, hogy a Kérelmező elfogadta és aláírta a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének Alapszabályát.
Nyilatkozom, hogy a Kérelmező elfogadta és bevezette a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete által a tagszervezetek számára elfogadott mintaszabályzatnak megfelelő alapszabályt.
A Kérelmező szervezet tudomásul veszi azt, hogy a Magyar Takarékbank Zrt. Igazgatósága a Kérelmező szervezet eszközeit illetve kötelezettségeit a törvényben meghatározott határidőben átvizsgálhatja.
A Kérelmező szervezet tudomásul veszi továbbá, hogy amennyiben a fentiek szerint felmért eszközei illetve kötelezettségei nem felelnek meg a törvényben meghatározott határnap előtt publikált utolsó nyilvános mérlegének (az évközi eltérést figyelembe véve), vagy gazdálkodása nem felelt meg a jogszabályoknak és a PSZÁF-előírásoknak illetve belső szabályzataiknak, akkor a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete a törvényben meghatározott határidőben kizárhatja a kérelmezőt az integrációból, és ennek a jogszabályban meghatározott következményei vannak.
Kelt ...................................., 2013. []
cégszerű aláírás


Alulírott, [ ], az [cím, cégjegyzékszám, MNB alapítási engedély szám, MNB működési engedély szám] bank/takarékszövetkezet/hitelszövetkezet képviseletében
kérem
hogy a [ ] bank/takarékszövetkezet/hitelszövetkezet (az alábbiakban mint „Kérelmező szervezet”) a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéhez csatlakozhasson.
Nyilatkozom, hogy a Kérelmező elfogadta és aláírta a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete által a Takarékbank Zrt. kapcsán elfogadott mintaszabályzatot és azt magára nézve kötelezőnek tekinti.
Nyilatkozom, hogy a Kérelmező elfogadta és aláírta a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének Alapszabályát.
Nyilatkozom, hogy a Kérelmező elfogadta és bevezette a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete által a tagszervezetek számára elfogadott mintaszabályzatnak megfelelő alapszabályt.
A Kérelmező szervezet tudomásul veszi azt, hogy a Magyar Takarékbank Zrt. Igazgatósága a Kérelmező szervezet eszközeit illetve kötelezettségeit a törvényben meghatározott határidőben átvizsgálhatja.
A Kérelmező szervezet tudomásul veszi továbbá, hogy amennyiben a fentiek szerint felmért eszközei illetve kötelezettségei nem felelnek meg a törvényben meghatározott határnap előtt publikált utolsó nyilvános mérlegének (az évközi eltérést figyelembe véve), vagy gazdálkodása nem felelt meg a jogszabályoknak és a MNB-előírásoknak illetve belső szabályzataiknak, akkor a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete a törvényben meghatározott határidőben kizárhatja a kérelmezőt az integrációból, és ennek a jogszabályban meghatározott következményei vannak.
Kelt ...................................., 2013. [ ]
cégszerű aláírás


  • A jogszabály 2013. július 12-én jelent meg a Magyar Közlöny 120. számában.
  • hatályba lépett 2013. július 13-án.
A szövegrész 2013. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 9-én lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2016. június 9-én lépett hatályba. 2016. június 9-én lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lépett hatályba. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2016. június 9-én lépett hatályba. 2016. június 9-én lépett hatályba. 2016. június 9-én lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2016. június 9-én lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. december 28-án lépett hatályba.A szakasz 2014. szeptember 30-án lépett hatályba. 2014. szeptember 30-án lépett hatályba. 2014. szeptember 30-án lépett hatályba. 2014. szeptember 30-án lépett hatályba. 2014. szeptember 30-án lépett hatályba. 2014. szeptember 30-án lépett hatályba. 2014. szeptember 30-án lépett hatályba. 2014. szeptember 30-án lépett hatályba. 2014. szeptember 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. december 28-án lépett hatályba.A szakasz 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. június 9-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. június 9-én lépett hatályba. 2016. június 9-én lépett hatályba. 2016. június 9-én lépett hatályba. 2016. június 9-én lépett hatályba. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. június 9-én lépett hatályba.A szakasz 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 28-án lépett hatályba.A szakasz 2016. június 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2017. december 28-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. december 28-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. augusztus 1-jén lett hatályo