Hatályos állapot
Közlönyállapot
2007.03.30. - 2007.04.06.
2007.04.07. - 2007.05.14.
2007.05.15. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.10.26.
2007.10.27. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.01.05.
2009.01.06. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.01.01.
2010.01.02. - 2010.02.21.
2010.02.22. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2010.05.28.
2010.05.29. - 2010.07.05.
2010.07.06. - 2010.11.19.
2010.11.20. - 2010.12.22.
2010.12.23. - 2010.12.29.
2010.12.30. - 2010.12.30.
2010.12.31. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.03.31.
2012.04.01. - 2012.12.27.
2012.12.28. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.12.30.
2013.12.31. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.01.06.
2014.01.07. - 2014.02.24.
2014.02.25. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.05.05.
2014.05.06. - 2014.07.15.
2014.07.16. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.03.29.
2015.03.30. - 2015.07.02.
2015.07.03. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.06.14.
2016.06.15. - 2016.10.20.
2016.10.21. - 2016.12.28.
2016.12.29. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.03.30.
2017.03.31. - 2017.04.14.
2017.04.15. - 2017.06.01.
2017.06.02. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.01.01.
2018.01.02. - 2018.05.17.
2018.05.18. - 2018.06.30.
2018.07.01. - 2018.12.31.
2019.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2007. évi XVII. törvény

a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az Európai Halászati Alapból, továbbá a tagállami hatáskörben nyújtott mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások nemzeti végrehajtásával összefüggő alapelveket, továbbá egységes intézményi, információs és eljárási kereteket megállapítsa, a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja, alapelvei

1. §   E törvény célja, hogy az eljárás törvényessége, eredményessége és átláthatósága érdekében a közösségi és a nemzeti forrásból folyósított mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások igénybevételének és a közös agrárpolitika egyéb, támogatás kifizetésével nem járó piacszabályozási intézkedéseiben (a továbbiakban együtt: intézkedés) való részvétel rendjét, az ügyfél, továbbá az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek jogait és kötelezettségeit egységesen szabályozza.
2. §   A jogok rendeltetésszerű gyakorlása érdekében az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek az intézkedésekben való részvételhez kapcsolódó információhoz való egyenlő hozzájutási esélyek biztosítása mellett megadják az ügyfelek részére a vonatkozó nemzeti jogszabályok és közösségi jogi aktusok, valamint egyéb rendelkezések megtartásához szükséges tájékoztatást, és lehetővé teszik számukra az intézkedésekben való részvétel közösségi jogi aktusokon, nemzeti jogszabályokon és egyéb rendelkezéseken alapuló rendjének megismerését.
3. §   A végrehajtási feladatokat ellátó szervezetek minden ügyben kötelesek megkülönböztetés nélkül, az adott intézkedésre vonatkozó közösségi jogi aktusoknak és nemzeti hatáskörben kiadott jogszabályoknak, és az ezeken alapuló más rendelkezéseknek megfelelően, valamint a támogatási cél megvalósítását és rendeltetését elősegítő módon eljárni és intézkedni.
3/A. §   A mezőgazdasági támogatási eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása.
3/B. §   A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ügyintézője jóhiszeműen, a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos – ideértve gazdasági – érdekét szem előtt tartva, az eljárásban érintett kiskorú érdekeinek fokozott figyelembevételével jár el.
3/C. §   A mezőgazdasági támogatási eljárás hivatalos nyelve a magyar. Külföldi természetes személy vagy vállalkozás vonatkozásában magyar nyelvet ismerő törvényes képviselője jár el.
3/D. §
(1) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított hatvan napon belül kivizsgálja a mulasztás okát, és a mulasztó mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a fellebbezési eljárásra is alkalmazni kell. E rendelkezések akkor is irányadók, ha – a határozat megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése folytán – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget az új eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségének.
(3) A felügyeleti szerv a (2) bekezdés szerinti intézkedésről az ügyfelet értesíti, továbbá ellenőrzi, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a mulasztást követően határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének.
3/E. §   A mezőgazdásági és vidékfejlesztési támogatási szerv a joghatóságát – ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot –, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.
4. §   Az ügyfél jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése során köteles elősegíteni a törvény végrehajtásában közreműködő szervek, szervezetek feladatainak végrehajtását.
4. §
(1) Az ügyfelet megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. Az ügyfél jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése során köteles jóhiszeműen eljárni, valamint elősegíteni a törvény végrehajtásában közreműködő szervek, szervezetek feladatainak végrehajtását. Az ügyfél magatartása nem irányulhat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet terheli.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárása során az ügyfelet a támogatási feltétellel összefüggésben őt terhelő kötelezettség alól egyedi méltányosság alapján történő mentesítő intézkedésnek nincs helye.
4/A. §
(1) A mezőgazdasági támogatási eljárásban ügyintézőként vagy döntési jogkörben nem vehet részt olyan személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
(2) A mezőgazdasági támogatási ügy elintézéséből kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, az ügyfél képviselőjeként vagy hatósági tanúként járt el.
(3) Az ügyintéző a kizárási ok észlelését követően bejelenti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetőjének a kizárási ok fennállását. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti.
(4) A kizárás tárgyában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetője dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki, és arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárásról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv végzésben dönt, és azt az ügyféllel is közli.
(5) Cselekvőképtelen kiskorú ügyfél a 45. § (3) bekezdésben foglalt jogutódlás kivételével a mezőgazdasági támogatási eljárásban nem vehet részt.
4/B. §
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkereséssel él más hatósághoz, ha az előtte folyamatban lévő eljárásban azt
a) az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja,
b) az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy – ha törvény meghatározott ügyfajtában lehetővé teszi – egyéb szerv vagy személy rendelkezik, vagy
c) a külön jogszabályban meghatározott támogatási feltételek igazolása indokolja.
(2) Mezőgazdasági támogatási eljárásban az ügyfélnek az eljárásban szükséges személyes adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell a megkeresés teljesítése céljából, az ahhoz szükséges mértékben továbbított személyes adatok tekintetében is.
(3) A megkeresett szerv vagy személy csak akkor tagadhatja meg a megkeresésben foglaltak teljesítését, ha az jogszabályba ütközik. Ha a megkeresés teljesítésére más szerv jogosult, a megkeresett szerv vagy személy a megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés megérkezésétől számított öt napon belül e szervhez továbbítja, és erről egyidejűleg tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet.
(4) A megkeresést a megkeresett szervhez történő beérkezését követően
a) az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben tizenöt napon belül,
b) az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben öt napon belül,
c) az (1) bekezdés c) pontjában szabályozott esetben tíz napon belül
kell teljesíteni.
(5) Ha a megkereső hatóság közvetlen elektronikus hozzáféréssel is rendelkezik az eljárásához szükséges adatot nyilvántartó szerv nyilvántartásához, az adatot a nyilvántartásból közvetlen lekérdezéssel szerzi meg, kivéve, ha a nyilvántartáshoz való hozzáférés üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény miatt nem lehetséges.
(6) Ha a megkeresett szerv vagy személy határidőre nem teljesíti a megkeresést, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv – határidő tűzésével – tájékoztatást kér a megkeresett szervtől vagy személytől ennek okáról. Ha a megkeresett szerv vagy személy nem teljesíti a tájékoztatást, illetve az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló megkeresés teljesítését továbbra is megtagadja vagy elmulasztja, akkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogosult a megkeresett szerv vagy személy egyidejű értesítése mellett az eljárási cselekményt elvégezni, továbbá ha a megkeresett szerv vagy személy felügyeleti szervvel rendelkező hatóság, akkor felügyeleti eljárást kezdeményez, egyéb esetben jelzi a mulasztást a szerv vezetőjének. A felügyeleti szerv tizenöt napon belül intézkedik.
(7) A megkeresés teljesítésének (6) bekezdés szerinti elmaradásából eredő többletköltségeket a megkeresett szerv téríti meg.
(8) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetekben a megkeresést kizárólag elektronikus levél útján vagy egyéb elektronikus úton lehet megküldeni, amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel visszaigazolását.
(9) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hatóságok a megkeresés során elektronikus levél útján vagy egyéb elektronikus úton tartanak kapcsolatot egymással, amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel visszaigazolását.
5. §   A piaci szereplők gazdálkodása kiszámíthatóságának érdekében biztosítani kell, hogy:
a) a támogatások kifizetéséért és az egyéb intézkedések lebonyolításának végrehajtásáért felelős intézményrendszer működése átlátható, szabályszerű, megfelelően szabályozott és a hatékonyság, gazdaságosság, eredményesség követelményeinek megfelelő legyen,
b) az ügyfelet csak a kérelem elbírálásához legszükségesebb mértékben terhelje adminisztrációs kötelezettség,
c) a támogatási kérelmeket, pályázatokat az egyenlő esélyek biztosítása mellett bírálják el, továbbá
d) a piaci szereplők a jogszabályok keretei között kiszámíthatóan, és határidőn belül jussanak hozzá az őket megillető támogatáshoz,
e) az átlagosnál kisebb gazdasági erővel rendelkező piaci szereplők számára is elérhetőek legyenek a versenyképessé válásukhoz szükséges támogatások.
f) a pályázati és kérelmezési feltételek és határidők a jogszabály vagy pályázati felhívás alapján egy benyújtási időszakban benyújtott kérelmek vagy pályázatok esetén - közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában - az ügyfél hátrányára nem módosíthatók.
g) a törvény hatálya alá tartozó egyes intézkedések igénybevételével, az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatással, eljárásokkal kapcsolatos részletes, valamint az intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos általános szabályokat tartalmazó, új intézkedést bevezető jogszabályt a kérelmek benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább két hónappal, egyéb esetekben jogszabályt a kérelmek benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően kell kihirdetni. Haladéktalan szabályozást igénylő esetekben ezen időtartam - a jogalkotás rendjére vonatkozó szabályozás figyelembevétele mellett - lerövidíthető úgy, hogy haladéktalan szabályozást igénylő esetnek minősül, ha a szabályozással érintetteknek a jogszabály mielőbbi hatálybalépéséhez különösen méltányolható érdeke fűződik.
6. §   Annak érdekében, hogy az intézkedések ténylegesen a jogszabályokban vagy programokban meghatározott célok megvalósítását szolgálják, a végrehajtási feladatokat ellátó szervezetek kötelesek megteremteni, illetve biztosítani a szándékos szabálytalanságok elleni hatékony fellépéshez szükséges feltételeket.
7. §
(1) Az ügyfelek, továbbá az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek kötelesek egymással, az Európai Unió illetékes szerveivel, szervezeteivel, valamint más tagállamok kifizető ügynökségeivel együttműködni. Ez az együttműködés kiterjed az egyes feladatok közösségi jogi aktusokban, valamint a jogszabályokban, továbbá a külön megállapodásokban foglaltak szerint történő végrehajtására, az együttműködő felek közti, szükséges és célhoz kötött adatszolgáltatásra, az ellenőrzések végrehajtásához szükséges feltételek megteremtésére.
(2) A törvény végrehajtásában külön megállapodás alapján részt vevő szervezetek a szükséges szervezési és pénzügyi intézkedések megtételével kötelesek saját, jogszabályban, illetve alapító okiratukban meghatározott alapfeladataik, valamint a külön megállapodásban foglaltak végrehajtása során az összhangot folyamatosan biztosítani.
(3) A költségtakarékosság és a hatékonyság biztosítása érdekében az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, szervezetek kötelesek úgy megszervezni tevékenységüket, hogy eljárásuk az ügyfélnek és a hatóságoknak a legkevesebb költséget okozza, és az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen.
8. §   A törvény rendelkezéseit az Európai Unió Közös Agrárpolitikájáról (KAP), valamint Közös Halászati Politikájáról (KHP) szóló közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokkal együtt kell alkalmazni és értelmezni.

Fogalmak

9. §   A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:
a) beruházás: az ügyfél által eszközölt, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény által befektetett eszközként aktiválhatónak minősített ráfordítások összessége. A társasági tulajdon, illetőleg szavazati jog megszerzésére fordított összeg csak abban az esetben minősül beruházásnak, ha a támogatás igénybevételi feltételeit megállapító jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi;
a) beruházás: az ügyfél által eszközölt, a számvitelről szóló törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény által befektetett eszközként aktiválhatónak minősített ráfordítások összessége, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 71. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megfogalmazott tevékenységek és az erdő faállományának minőségi javítását szolgáló törzsalakító nyesés. A társasági tulajdon, illetőleg szavazati jog megszerzésére fordított összeg csak abban az esetben minősül beruházásnak, ha a támogatás igénybevételi feltételeit megállapító jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi;
b) egyéb szervezet: jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, szakcsoport, polgári jogi társaság, és minden más, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés;
b) egyéb szervezet: a szakcsoport, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
c) illetékes hatóság: az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 885/2006/EK bizottsági rendelet (2006. június 21.) 1. cikkének (2) bekezdése alapján az agrárpolitikáért felelős miniszter;
c) illetékes hatóság: az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 885/2006/EK bizottsági rendelet (2006. június 21.) 1. cikkének (2) bekezdése, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2014. augusztus 6.) 1. cikk (1) bekezdése alapján az agrárpolitikáért felelős miniszter;
c) illetékes hatóság: az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 885/2006/EK bizottsági rendelet (2006. június 21.) 1. cikkének (2) bekezdése, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2014. augusztus 6.) 1. cikk (1) bekezdése alapján az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter;
d) irányító hatóság: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet (2005. szeptember 20.) 75. cikke, valamint az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján az agrárpolitikáért felelős miniszter;
d) irányító hatóság: az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter mint
da) a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet (2005. szeptember 20.) 75. cikke és az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés a) pontja,
db) a 2014-2020 programozási időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2013. december 17.) 65. cikk (2) bekezdése és az Európai Halászati Alappal összefüggésben a 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó közösségi jogi aktus
db) a 2014-2020 programozási időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2013. december 17.) (a továbbiakban: 1305/2013/EU rendelet) 65. cikk (2) bekezdése és az Európai Halászati Alappal összefüggésben a 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó közösségi jogi aktus
alapján kijelölt hatóság;
e) kifizető ügynökség: a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK tanácsi rendelet (2005. június 21.) 6. cikkében meghatározottak szerinti, a Kormány által rendeletben kijelölt, és az illetékes hatóság által e feladat ellátására akkreditált szerv;
f) igazoló szerv: a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK tanácsi rendelet (2005. június 21.) 7. cikkében meghatározottak szerinti szerv;
g) közreműködő szervezet: az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 3. cikk p) pontja szerinti szervezet;
h) igazoló hatóság: az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet;
i) ellenőrző hatóság: az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezet;
j) helyi akciócsoport: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet (2005. szeptember 20.) 62. cikk (2) bekezdése szerinti feladatokat ellátó szervezet;
k) nemzeti vidéki hálózat: az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke szerint jogszabályban foglaltak szerinti szervezési, koordinációs feladatokat ellátó szervezet;
l) mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv: a Kormány által rendeletben kijelölt szerv;
m) nyilvánvaló hiba: az ügyfél által benyújtott kérelemben, pályázatban feltüntetett adatok olyan egyértelmű hiányossága vagy hibája, amely a kérelem, vagy a pályázat más adataiból vagy más, a végrehajtási feladatokat ellátó szervezet által közvetlenül elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra felszólítás nélkül, saját hatáskörben pótolható vagy javítható, kivéve a kérelem hitelességét befolyásoló hiányosság (aláírás, bélyegző lenyomat stb.);
n) mezőgazdasági vagyoni értékű jog:
1. a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71 EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben (2003. szeptember 29.) foglaltaknak megfelelően kiosztott, az egységes támogatási rendszerben való részvételre feljogosító támogatási jogosultság,
1. a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 73/2009/EK tanácsi rendelet) foglaltaknak megfelelően kiosztott, az egységes támogatási rendszerben való részvételre feljogosító támogatási jogosultság,
2. az 1782/2003/EK rendelet 11. fejezetében meghatározott anyajuhra és anyakecskére vonatkozó támogatási jogosultság, és a 12. fejezetében meghatározott anyatehénre vonatkozó támogatási jogosultság,
2. a 73/2009/EK rendelet IV. cím 1. fejezet 10. cikkében meghatározott anyajuhra és anyakecskére vonatkozó támogatási jogosultság, és a 11. cikkében meghatározott anyatehénre vonatkozó támogatási jogosultság,
3. a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK tanácsi rendelet (2003. szeptember 29.) 5. cikk j) pontjában meghatározott egyéni referenciamennyiség,
3. a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1788/2003/EK tanácsi rendelet 5. cikk j) pontjában meghatározott egyéni referenciamennyiség,
4. a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet (1999. május 17.) 2. cikkében meghatározott új telepítési jog, és újratelepítési jog, valamint
4. a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”), 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 85h-85i. cikkében meghatározott új telepítési jog és újratelepítési jog, valamint
5. jogszabályban mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősített jog;
o) kölcsönös megfeleltetés: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 796/2004/EK bizottsági rendelet (2004. április 21.) 2. cikk (30) bekezdésében meghatározott fogalom;
o) kölcsönös megfeleltetés: a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet 2. cikk (31) bekezdésében, valamint a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1975/2006/EK rendelet 19. cikk (1) bekezdésében meghatározott fogalom;
p) hatáskörrel rendelkező hatóság: a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó követelmények ellenőrzését, igazolását végző közigazgatási szerv;
p) hatáskörrel rendelkező hatóság: a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó előírások és követelmények ellenőrzését, igazolását végző közigazgatási szerv;
q) szabálytalanság: az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2988/95/EK Euratom tanácsi rendelet (1995. december 18.) 1. cikk (2) bekezdésében megállapított tényállás;
r) csekély összegű (de minimis) támogatás: az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról a mezőgazdasági és halászati ágazatban szóló 1860/2004/EK bizottsági rendelet (2004. október 6.), valamint más közösségi jogi aktus által csekély összegű (de minimis), támogatásnak minősített támogatás.
r) mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatások: az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1535/2007/EK bizottsági rendelet (2007. december 20.), az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK rendelet módosításáról szóló 875/2007/EK bizottsági rendelet (2007. július 24.), valamint a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet (2006. december 15.) hatálya alá utalt mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési állami támogatások;
s) szándékosság, súlyos gondatlanság (a továbbiakban együtt: szándékosság): a mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggésben szándékosnak minősül az ügyfél, illetve az általa igénybevett közreműködő, képviselő magatartása, amennyiben az ügyfél vagy az általa igénybevett közreműködő, képviselő tudatában van annak, hogy a tanúsított tevőleges magatartás vagy mulasztás az intézkedésekkel összefüggésben az ügyfél számára a jogosultság jogosulatlan megszerzése, annak fenntartása, illetve az intézkedésekkel összefüggésben jogosultságának bármely eleme vonatkozásában kedvezőbb elbírálást biztosít, mint a tanúsított tevőleges magatartás nélkül;
t) gondatlanság: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggésben gondatlannak minősül az ügyfél, illetve az általa igénybevett közreműködője, képviselője magatartása, amennyiben az a 9. § s) pontja szerint nem minősíthető szándékos magatartásnak;
u) keretkimerülés: a jogszabályban meghatározott jogosultsági keret teljes mértékű vagy olyan részleges kimerülése, amikor a fennmaradó rész (maradvány) az intézkedés jellegéből adódóan nem használható ki;
v) monitoring: az 1698/2005/EK tanácsi rendelet, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 2006. december 15-i 1974/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1974/2006/EK bizottsági rendelet), az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2007. március 26-i 498/2007/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 498/2007/EK rendelet) szerint meghatározott mutatókra vonatkozóan végrehajtott, az intézkedések megkezdésekor, valamint a célkitűzéseikhez viszonyított előrehaladásának, hatásának rendszeres vizsgálata;
w) monitoring-adatgyűjtés: az 1698/2005/EK tanácsi rendelet, az 1974/2006/EK bizottsági rendelet, az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, valamint a 498/2007/EK bizottsági rendelet szerint meghatározott mutatókra vonatkozóan végrehajtott, az intézkedések megkezdésekor, valamint a célkitűzéseikhez viszonyított előrehaladásának, hatásának mérésére szolgáló adatok rendszeres gyűjtése;
x) monitoringrendszer: a monitoringrendszer a monitoring tevékenység folytatása céljából létrehozott intézmények, szervezetek, eszközök és eljárásrendek, valamint ezek együttes működtetése érdekében foganatosított intézkedések összessége;
y) pénzügyi kapcsolat: olyan gazdasági kapcsolat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a vele kapcsolatban álló ügyfél között, amelynek alapján közöttük tartozások és követelések keletkeznek, azaz elszámolási viszony jön létre;
z) szakrendszer: az ügyfél-nyilvántartáshoz a regisztrációs számmal kapcsolódó, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó, általuk működtetett (vezetett) nyilvántartás.
zs) adatkezelő: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a 9. § d) pont db) alpont szerinti irányító hatóság, valamint az 1305/2013/EU rendelet 66. cikk (2) bekezdés szerinti közbenső szervezet.
ü) támogatási jogosultság: a közvetlen támogatási intézkedések keretében az ügyfél számára megállapított olyan vagyoni értékű jog, amelynek azonosítását és nyilvántartását közösségi jogszabály írja elő;
9/A. §   A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:
a) folyamatban lévő eljárás: a kérelemre vagy hivatalból indult, jogerős döntéssel még le nem zárt eljárás,
b) folyamatban lévő ügy: az intézkedésben való részvétel iránti kérelem benyújtásától a kérelemre hozott döntés alapján az ügyfelet terhelő kötelezettségek fennállásáig tartó időszak.
9/B. §   Az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban részt vevő ügyfelek azonosítását és törzsadatainak nyilvántartását szolgáló rendszer; amely tekintetében a törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:
a) ügyfél törzsadat: a 28. § (2) bekezdése szerinti adatok;
b) ügyfél-azonosító: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer keretében megállapított, az ügyfél egyedi azonosítását szolgáló szám;
c) kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, aki (amely) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervnél kérte a nyilvántartásba vételét;
d) nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, akit (amelyet) a hatáskörrel rendelkező hatóság, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, valamint a nem kérelemre induló eljárásai kapcsán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vett nyilvántartásba.
9. §
(1) E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:
1. adatkezelő: a kifizető ügynökség, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a 12. pont b) alpontja szerinti irányító hatóság, valamint az 1305/2013/EU rendelet 66. cikk (2) bekezdés szerinti közbenső szervezet;
2. beruházás: az ügyfél által eszközölt, a számvitelről szóló törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény által befektetett eszközként aktiválhatónak minősített ráfordítások összessége, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységek és az erdő faállományának minőségi javítását szolgáló törzsalakító nyesés, azzal, hogy a társasági tulajdon, illetőleg szavazati jog megszerzésére fordított összeg csak abban az esetben minősül beruházásnak, ha a támogatás igénybevételi feltételeit megállapító jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi;
3. egyéb szervezet: a szakcsoport, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
4. ellenőrző hatóság: az 1198/2006/EK tanácsi rendelet 58. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezet;
5. folyamatban lévő eljárás: a kérelemre vagy hivatalból indult, véglegessé vált döntéssel még le nem zárt eljárás;
6. folyamatban lévő támogatás: az intézkedésben való részvétel iránti kérelem benyújtásától a kérelemre hozott döntés alapján az ügyfelet terhelő kötelezettségek fennállásáig tartó időszak;
7. gondatlanság: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggésben gondatlannak minősül az ügyfél, illetve az általa igénybevett közreműködője, képviselője magatartása, amennyiben az a 27. pont szerint nem minősíthető szándékos magatartásnak;
8. hatáskörrel rendelkező hatóság: a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó előírások és követelmények ellenőrzését, igazolását végző közigazgatási szerv;
9. igazoló hatóság: az 1198/2006/EK tanácsi rendelet 58. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet;
10. illetékes hatóság: a 885/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdése, valamint a 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikk (1) bekezdése alapján az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter;
10. illetékes hatóság: a 885/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdése, valamint a 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikk (1) bekezdése alapján az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter);
11. irat: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti irat, okirat, közokirat és magánokirat;
12. irányító hatóság: az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter mint
a) az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 75. cikke és az 1198/2006/EK tanácsi rendelet 58. cikk (1) bekezdés a) pontja,
b) az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikk (2) bekezdése és az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal összefüggésben a 2014–2020 programozási időszakra vonatkozó közösségi jogi aktus
alapján kijelölt hatóság;
12. irányító hatóság: a miniszter mint
a) az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 75. cikke és az 1198/2006/EK tanácsi rendelet 58. cikk (1) bekezdés a) pontja,
b) az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikk (2) bekezdése és az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal összefüggésben a 2014–2020 programozási időszakra vonatkozó közösségi jogi aktus
alapján kijelölt hatóság;
13. keretkimerülés: a jogszabályban meghatározott jogosultsági keret teljes mértékű vagy olyan részleges kimerülése, amikor a fennmaradó rész (maradvány) az intézkedés jellegéből adódóan nem használható ki;
14. kifizető ügynökség: az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkében meghatározottak szerinti, a Kormány által rendeletben kijelölt, és az illetékes hatóság által e feladat ellátására akkreditált szerv;
15. kölcsönös megfeleltetés: az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. címében meghatározott rendszer;
16. közreműködő szervezet: az 1198/2006/EK tanácsi rendelet 3. cikk p) pontja szerinti szervezet;
17. mezőgazdasági célú csekély összegű támogatások:
a) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági célú általános csekély összegű támogatás,
b) az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás, továbbá
c) a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati csekély összegű támogatás;
18. mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv: a Kormány által rendeletben kijelölt szerv;
19. mezőgazdasági támogatási eljárás: mezőgazdasági, halászati, erdészeti és vadgazdálkodási és agrár-vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó, e törvény hatálya alá tartozó eljárás;
20. monitoring: az 1698/2005/EK tanácsi rendelet, az 1974/2006/EK bizottsági rendelet, valamint a 498/2007/EK bizottsági rendelet szerint meghatározott mutatókra vonatkozóan végrehajtott, az intézkedések megkezdésekor, valamint a célkitűzéseikhez viszonyított előrehaladásának, hatásának rendszeres vizsgálata;
21. monitoring-adatgyűjtés: az 1698/2005/EK tanácsi rendelet, az 1974/2006/EK bizottsági rendelet, az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, valamint a 498/2007/EK bizottsági rendelet szerint meghatározott mutatókra vonatkozóan végrehajtott, az intézkedések megkezdésekor, valamint a célkitűzéseikhez viszonyított előrehaladásának, hatásának mérésére szolgáló adatok rendszeres gyűjtése;
22. monitoringrendszer: a monitoringtevékenység folytatása céljából létrehozott intézmények, szervezetek, eszközök és eljárásrendek, valamint ezek együttes működtetése érdekében foganatosított intézkedések összessége;
23. nyilvánvaló hiba: az ügyfél által benyújtott kérelemben, pályázatban feltüntetett adatok olyan egyértelmű hiányossága vagy hibája, amely a kérelem, vagy a pályázat más adataiból vagy más, a végrehajtási feladatokat ellátó szervezet által közvetlenül elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra felszólítás nélkül, saját hatáskörben pótolható vagy javítható, kivéve a kérelem hitelességét befolyásoló hiányosság (aláírás, bélyegző lenyomat);
24. pénzügyi kapcsolat: olyan gazdasági kapcsolat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a vele kapcsolatban álló ügyfél között, amelynek alapján közöttük tartozások és követelések keletkeznek, azaz elszámolási viszony jön létre;
25. szabálytalanság: az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK Euratom tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdésében megállapított tényállás;
26. szakrendszer: az ügyfélnyilvántartáshoz az ügyfél-azonosítóval kapcsolódó, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó, általuk működtetett (vezetett) nyilvántartás;
27. szándékosság, súlyos gondatlanság (a továbbiakban együtt: szándékosság): a mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggésben szándékosnak minősül az ügyfél, illetve az általa igénybevett közreműködő, képviselő magatartása, amennyiben az ügyfél vagy az általa igénybevett közreműködő, képviselő tudatában van annak, hogy a tanúsított tevőleges magatartás vagy mulasztás az intézkedésekkel összefüggésben az ügyfél számára a jogosultság jogosulatlan megszerzése, annak fenntartása, illetve az intézkedésekkel összefüggésben jogosultságának bármely eleme vonatkozásában kedvezőbb elbírálást biztosít, mint a tanúsított tevőleges magatartás nélkül;
28. tanúsító szerv: az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikkében meghatározottak szerinti szerv;
29. ügyfél: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet, aki vagy amely támogatást igényel, támogatásra jogosult, vagy akit vagy amelyet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzés alá vont;
30. üzemzavar: az ügyfél és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és egyéb szervek közötti elektronikus úton történő kapcsolattartása során felmerült, az elektronikus kapcsolattartás eszközéül használt informatikai rendszer átmeneti vagy tartós olyan meghibásodása, valamint olyan karbantartásának időtartama, ami miatt az informatikai rendszerek nem tudják biztosítani az elektronikus tájékoztatást, az elektronikus úton történő kapcsolattartást, valamint az elektronikus irat feltöltését, letöltését, továbbítását;
31. vagyoni értékű támogatási jogosultság: a közvetlen támogatási intézkedések keretében az ügyfél számára megállapított olyan vagyoni értékű jog, amelynek azonosítását és nyilvántartását jogszabály írja elő.
(2) Az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer (a továbbiakban: ügyfél-nyilvántartási rendszer) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó eljárásokban részt vevő ügyfelek azonosítását és törzsadatainak nyilvántartását szolgáló rendszer, amely tekintetében a törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:
a) ügyfél törzsadat: a 28. § (2) bekezdése szerinti adatok;
b) ügyfél-azonosító: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer keretében megállapított, az ügyfél egyedi azonosítását szolgáló szám;
c) kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, aki vagy amely a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervnél kérte a nyilvántartásba vételét;
d) hivatalból nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, akit vagy amelyet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, valamint nem kérelemre induló eljárás kapcsán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vett nyilvántartásba; illetve akinek vagy amelynek nyilvántartásba vétele a nem kérelemre induló eljárás során a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogszabályban meghatározott feladatai végrehajtásához szükséges;
e) elsődleges képviselő: elektronikus kapcsolattartás során az a természetes személy, aki az általa képviselt, kérelemre nyilvántartásba vett besorolású nem természetes személy ügyfélnek az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe bejelentett, közhiteles hatósági nyilvántartás szerint önálló képviseleti joggal rendelkező kizárólagos törvényes képviselője, és rendelkezik ügyfélkapus hozzáféréssel, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre nyilvántartásba vett besorolású ügyfeleként rendelkezik saját ügyfél-azonosítóval.

A törvény hatálya

10. §
(1) A Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó és gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egyes intézkedésekben való részvételének rendjére, valamint az ezzel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban részt vevő személyre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1) A Magyarország területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó és gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egyes intézkedésekben való részvételének rendjére, valamint az ezzel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban részt vevő személyre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1) A Magyarország területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó és gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy, egyéb szervezet egyes intézkedésekben való részvételének rendjére, valamint az ezzel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban részt vevő személyre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1) A Magyarország területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó és gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy, egyéb szervezet egyes intézkedésekben való részvételének rendjére, valamint az ezzel összefüggő mezőgazdasági támogatási eljárásban részt vevő személyre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá az Európai Unió bármely tagállamában székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, továbbá az Európai Unió bármely tagállamában lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező arra a természetes személyre, aki (amely) Magyarországon gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytat, és a vonatkozó jogszabályok alapján:
a) exportbizonyítvány kiállítása iránti kérelem,
b) másik tagállamban kiállított exportbizonyítvány alapján export-visszatérítés iránti kérelem, valamint
c) export-visszatérítés megállapítására szolgáló eljárás keretében ajánlat benyújtásával
az illetékes szervnél eljárást kezdeményez.
(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá az Európai Unió bármely tagállamában székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, továbbá az Európai Unió bármely tagállamában lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező arra a természetes személyre, aki (amely) Magyarországon gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytat, és a vonatkozó jogszabályok alapján:
a) exportbizonyítvány kiállítása iránti kérelem,
b) másik tagállamban kiállított exportbizonyítvány alapján export-visszatérítés iránti kérelem,
c) export-visszatérítés megállapítására szolgáló eljárás keretében ajánlat, valamint
d) intervenciós értékesítési vagy felvásárlási eljárás során ajánlat
benyújtásával az illetékes szervnél eljárást kezdeményez.
(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá az Európai Unió bármely tagállamában székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, továbbá az Európai Unió bármely tagállamában lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező arra a természetes személyre, aki (amely) Magyarországon gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytat, és a vonatkozó jogszabályok alapján:
a) exportbizonyítvány kiállítása iránti kérelem,
b) másik tagállamban kiállított exportbizonyítvány alapján export-visszatérítés iránti kérelem,
c) export-visszatérítés megállapítására szolgáló eljárás keretében ajánlat, valamint
d) intervenciós értékesítési vagy felvásárlási eljárás során ajánlat
d) intervenciós felvásárlási, tárolási vagy értékesítési eljárás során ajánlat
benyújtásával a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél eljárást kezdeményez.
(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá az Európai Unió bármely tagállamában székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személyre, illetve egyéb szervezetre, továbbá az Európai Unió bármely tagállamában lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező arra a természetes személyre, aki (amely) Magyarországon gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytat, és a vonatkozó jogszabályok alapján:
a) exportbizonyítvány kiállítása iránti kérelem,
b) másik tagállamban kiállított exportbizonyítvány alapján export-visszatérítés iránti kérelem,
c) export-visszatérítés megállapítására szolgáló eljárás keretében ajánlat, valamint
d) intervenciós felvásárlási, tárolási vagy értékesítési eljárás során ajánlat
benyújtásával a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél eljárást kezdeményez.
(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, a vámszabad területre is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
11. §
(1) E törvény hatálya kiterjed:
a) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA),
b) az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (a továbbiakban: EMGA),
c) az Európai Halászati Alap (a továbbiakban: EHA) keretében, valamint
c) az Európai Halászati Alap (a továbbiakban: EHA), továbbá az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (a továbbiakban: ETHA) keretében, valamint
d) a tagállami hatáskörben
e) az Európai Unió általános költségvetése keretében
hozott intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos, az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek hatáskörébe tartozó eljárására.
(1a) Az (1) bekezdés a) és c) pontja tekintetében e törvényt - a III. Fejezet, a 81. § (1) bekezdés c)-g) pontja, a 81. § (1a) és (2) bekezdése, a 81. § (3) bekezdés b)-d) pontja kivételével - a 2007-2013. programozási időszak intézkedései tekintetében kell alkalmazni.
(1a) Az (1) bekezdés a) és c) pontja tekintetében e törvényt - a 9. § c) pontja, a III. Fejezet, a 81. § (1) bekezdés c)-g) pontja, a 81. § (1a) és (2) bekezdése, a 81. § (3) bekezdés b)-d) pontja kivételével - a 2007-2013. programozási időszak intézkedései tekintetében kell alkalmazni.
(1a) Az (1) bekezdés a) és c) pontja tekintetében e törvényt – a 9. § c) pontja, a 11. § (10) bekezdése, a 13. §-a, a III. Fejezete, a 36. § (3) bekezdése, a 43/A. §, a 44. § (7) bekezdése, a 45. § (9) bekezdése, a 81. § (1) bekezdés c)–g) pontja, a 81. § (1a) és (2) bekezdése, a 81. § (3) bekezdés b)–d), j) és k) pontja kivételével – a 2007–2013. programozási időszak intézkedései tekintetében kell alkalmazni.
(1a) Az (1) bekezdés a) és c) pontja tekintetében e törvényt – a 9. § (1) bekezdés 10. pontja, a 11. § (10) bekezdése, a 13. §-a, 14. § (1) bekezdés f) pontja, a III. Fejezete, a 36. § (3) bekezdése, a 43/A. §, a 44. § (7) bekezdése, a 45. § (3) és (9) bekezdése, a 81. § (1) bekezdés c)–g) pontja, a 81. § (1a) és (2) bekezdése, a 81. § (3) bekezdés b)–d), j) és k) pontja kivételével – a 2007–2013. programozási időszak intézkedései tekintetében kell alkalmazni.
(2) A törvény végrehajtásáért az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felel. A miniszter:
a) az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint gondoskodik a belső kontrollrendszerek kialakításáról, valamint azok folyamatos és hatékony működtetéséről, valamint
b) felel az egyes végrehajtási feladatokat ellátó szervek, szervezetek közötti feladatok elhatárolásáért.
(2) A törvény végrehajtásáért az agrárpolitikáért, agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felel. A miniszter:
a) az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint gondoskodik a belső kontrollrendszerek kialakításáról, azok folyamatos és hatékony működtetéséről, valamint
b) felel az egyes végrehajtási feladatokat ellátó szervek, szervezetek közötti feladatok elhatárolásáért.
(2) E törvény végrehajtásáért az EMVA vagy az EHA terhére nyújtott támogatás tekintetében az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter, az EMGA terhére nyújtott támogatás tekintetében az agrárpolitikáért felelős miniszter felel, amelynek keretében:
a) az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint gondoskodik a belső kontrollrendszerek kialakításáról, azok folyamatos és hatékony működtetéséről, valamint
b) felel az egyes végrehajtási feladatokat ellátó szervek, szervezetek közötti feladatok elhatárolásáért.
(2) E törvény végrehajtásáért az EMVA, az EHA vagy az ETHA terhére nyújtott támogatás tekintetében az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter, az EMGA terhére nyújtott támogatás és a tagállami hatáskörben hozott intézkedés tekintetében az agrárpolitikáért felelős miniszter felel, amelynek keretében:
a) az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint gondoskodik a belső kontrollrendszerek kialakításáról, azok folyamatos és hatékony működtetéséről, valamint
b) felel az egyes végrehajtási feladatokat ellátó szervek, szervezetek közötti feladatok elhatárolásáért.
(2) E törvény végrehajtásáért a miniszter felel, amelynek keretében:
a) az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint gondoskodik a belső kontrollrendszerek kialakításáról, azok folyamatos és hatékony működtetéséről, valamint
b) felel az egyes végrehajtási feladatokat ellátó szervek, szervezetek közötti feladatok elhatárolásáért.
(3) A törvény hatálya alá tartozó végrehajtási feladatot ellátó szervek, illetve szervezetek:
a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv,
b) az átruházott feladatot ellátó szervezet,
c) az együttműködő szervezet,
d) a hatáskörrel rendelkező hatóság,
e) nemzeti vidéki hálózat, valamint
f) a helyi akciócsoport.
f) a LEADER helyi akciócsoport.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak szerinti szervek, illetve szervezetek feletti egyes ellenőrzési jogosítványokat:
a) az igazoló szerv,
b) az igazoló hatóság, valamint
c) az EHA esetében az ellenőrző hatóság
gyakorolja.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak szerinti szervek, illetve szervezetek feletti egyes, a közösségi jogszabályok által meghatározott, támogatás kifizetéséhez kapcsolódó ellenőrzési jogosítványokat
a) a tanúsító szerv,
b) az igazoló hatóság, valamint
c) az EHA és ETHA esetében az ellenőrző hatóság
gyakorolja.
(5) Az igazoló szervi ellenőrzésre vonatkozóan a 885/2006/EK rendelet 5. cikke szerinti előírásokat kell alkalmazni.
(5) Az tanúsító szervi ellenőrzésre vonatkozóan a 885/2006/EK rendelet 5. cikke szerinti előírásokat kell alkalmazni.
(6) Az igazoló hatósági ellenőrzésre az 1198/2006/EK rendelet 60. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.
(7) Az EHA esetében az ellenőrző hatósági ellenőrzésre az 1198/2006/EK rendelet 61. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.
(8) A kifizető ügynökség az 1290/2005/EK rendelet 6. cikk (1) bekezdés a), illetve c) pontjában foglaltaknak megfelelő ellenőrzési tevékenysége során a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokban, valamint e törvényben foglaltak szerint jár el.
(8) A kifizető ügynökség az 1306/2013/EU rendelet 7. cikkében foglaltaknak megfelelő tevékenysége során a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokban, valamint e törvényben foglaltak szerint jár el.
(9) A (4) bekezdés szerinti ellenőrzés lefolytatása nem érinti az államháztartásra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerinti független belső ellenőrzés keretében lefolytatott ellenőrzési tevékenységet.
(10) Ha az igazoló szerv, az igazoló hatóság, a közreműködő szervezet, az ellenőrző hatóság, az átruházott feladatot ellátó szervezet, az együttműködő szervezet, a helyi akciócsoport, a nemzeti vidéki hálózat kijelöléséhez a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény alapján nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, e szervek, illetve szervezetek kijelöléséről a miniszter - ha e szervek, szervezetek felett az alapítói, illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, az érintett miniszterrel együttes - rendeletben intézkedik. Amennyiben a kijelölés alapján a feladat ellátásáról szóló megállapodást olyan szervezettel kötik meg, amely felett az alapítói, illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, e megállapodás létrejöttéhez az államháztartásért felelős miniszter, valamint az alapítói, illetőleg irányítási jogokat gyakorló miniszter jóváhagyása szükséges.
(10) Ha az igazoló szerv, az igazoló hatóság, a közreműködő szervezet, az ellenőrző hatóság, az átruházott feladatot ellátó szervezet, az együttműködő szervezet, a helyi akciócsoport, a nemzeti vidéki hálózat kijelöléséhez a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény alapján nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, e szervek, illetve szervezetek kijelöléséről a miniszter - ha e szervek, szervezetek felett az alapítói, illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, az érintett miniszterrel együttes - rendeletben intézkedik. Amennyiben a kijelölés alapján a feladat ellátásáról szóló megállapodást olyan szervezettel kötik meg, amely felett az alapítói, illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, e megállapodás létrejöttéhez az államháztartásért felelős miniszter, valamint az alapítói, illetőleg irányítási jogokat gyakorló miniszter jóváhagyása szükséges. A Kormány rendeletben intézkedik a nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezet, köztestület vagy személy átruházott feladatot ellátó vagy együttműködő szervezetként való kijelöléséről, valamint az általuk ellátandó hatósági feladatok köréről.
(10) Ha az igazoló szerv, az igazoló hatóság, a közreműködő szervezet, az ellenőrző hatóság, az átruházott feladatot ellátó szervezet, az együttműködő szervezet, a helyi akciócsoport, a nemzeti vidéki hálózat kijelöléséhez a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény alapján nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, e szervek, illetve szervezetek kijelöléséről a miniszter - ha e szervek, szervezetek felett az alapítói, illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, az államháztartásért felelős miniszter és az érintett miniszter egyetértésével kiadott - rendeletben intézkedik. Amennyiben a kijelölés alapján a feladat ellátásáról szóló megállapodást olyan szervezettel kötik meg, amely felett az alapítói, illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, e megállapodás létrejöttéhez az államháztartásért felelős miniszter, valamint az alapítói, illetőleg irányítási jogokat gyakorló miniszter jóváhagyása szükséges. A Kormány rendeletben intézkedik a nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezet, köztestület vagy személy átruházott feladatot ellátó vagy együttműködő szervezetként való kijelöléséről, valamint az általuk ellátandó hatósági feladatok köréről.
(10) Ha az igazoló szerv, az igazoló hatóság, a közreműködő szervezet, az ellenőrző hatóság, az átruházott feladatot ellátó szervezet, az együttműködő szervezet és a nemzeti vidékfejlesztési hálózat titkársága kijelöléséhez a közbeszerzésekről szóló törvény alapján nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, e szervek, illetve szervezetek kijelöléséről a Kormány rendeletben intézkedik. A Kormány rendeletben intézkedik a nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezet, köztestület vagy személy átruházott feladatot ellátó vagy együttműködő szervezetként való kijelöléséről, valamint az általuk ellátandó hatósági feladatok köréről. A helyi akciócsoportot az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter jelöli ki.
(10) Ha az tanúsító szerv, az igazoló hatóság, a közreműködő szervezet, az ellenőrző hatóság, az átruházott feladatot ellátó szervezet, az együttműködő szervezet és a nemzeti vidékfejlesztési hálózat titkársága kijelöléséhez a közbeszerzésekről szóló törvény alapján nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, e szervek, illetve szervezetek kijelöléséről a Kormány rendeletben intézkedik. A Kormány rendeletben intézkedik a nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezet, köztestület vagy személy átruházott feladatot ellátó vagy együttműködő szervezetként való kijelöléséről, valamint az általuk ellátandó hatósági feladatok köréről. A helyi akciócsoportot az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter jelöli ki.
(10) Ha az tanúsító szerv, az igazoló hatóság, a közreműködő szervezet, az ellenőrző hatóság, az átruházott feladatot ellátó szervezet, az együttműködő szervezet és a nemzeti vidékfejlesztési hálózat titkársága kijelöléséhez a közbeszerzésekről szóló törvény alapján nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, e szervek, illetve szervezetek kijelöléséről a Kormány rendeletben intézkedik. A Kormány rendeletben intézkedik a nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezet, köztestület vagy személy átruházott feladatot ellátó vagy együttműködő szervezetként való kijelöléséről, valamint az általuk ellátandó hatósági feladatok köréről. A helyi akciócsoportot a miniszter jelöli ki.
(11) E törvény hatálya nem terjed ki a Közös Agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek importjának engedélyezésére.
(12) E törvény rendelkezéseit az export-visszatérítéssel kapcsolatos eljárásra, valamint a vámhatóság ellenőrzési hatáskörébe tartozó egyes intézkedésekre a közösségi jogi aktusokban, valamint a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(12) E törvény rendelkezéseit az exportengedélyezéssel, az export-visszatérítéssel kapcsolatos eljárásra, valamint a vámhatóság ellenőrzési hatáskörébe tartozó egyes intézkedésekre a közösségi jogi aktusokban, valamint a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(13) A Kormány az agrárpolitikáért felelős miniszter útján az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 2. §-ában foglaltak szerint évente beszámol az Országgyűlésnek a törvény hatálya alá tartozó intézkedések végrehajtásáról.
(13) A Kormány a miniszter útján az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 2. §-ában foglaltak szerint évente beszámol az Országgyűlésnek a törvény hatálya alá tartozó intézkedések végrehajtásáról.
(14) E törvény 28., 29-30/A. §-ában meghatározott nyilvántartási kötelezettség kiterjed a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben részt vevő ügyfelekre is.
(14) A 28-30/A. §-ban meghatározott nyilvántartással összefüggő kötelezettségek kiterjednek a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben részt vevő ügyfelekre is. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásaira vonatkozó törvény rendelkezéseit e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
12. §
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásban - a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott kivételekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásban - a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott kivételekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásban nem kell alkalmazni a Ket. 29. §-át, 36. § (2)-(4) bekezdését, 113. §-át, valamint 169. §-át.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az eljárás megindítására, a kérelem benyújtása és a hiánypótlási felhívás során az ügyféltől be nem kérhető adatok és mellékletek körére, valamint az eljáró hatóság által az ügyfél kérésére a más hatóságtól beszerzendő adatokra vonatkozó rendelkezései.
(3) A Ket. 20. § (3) bekezdése alkalmazásában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv akkreditált feladatai tekintetében az azonos hatáskörű más hatóság kijelölésére vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatásköre az akkreditált feladataihoz kapcsolódó hatósági eljárás keretében kizárólagos.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatásköre az akkreditált feladataihoz kapcsolódó, az e törvény szerinti mezőgazdasági támogatási eljárás keretében kizárólagos.
(4) A Ket. 112. §-ában, valamint 115. §-ában foglaltakat csak az EMVA-ból, illetve az EHA-ból folyósított támogatások esetében lehet alkalmazni azzal, hogy a 115. § (2) bekezdése alkalmazásakor a felügyeleti szerv jogszabálysértés esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által hozott határozatot nem változtathatja meg.
(4) Újrafelvételi eljárásnak és felügyeleti eljárásnak csak az EMVA-ból, illetve az EHA-ból folyósított támogatások esetében van helye azzal, hogy a felügyeleti eljárás során a felügyeleti szerv jogszabálysértés esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által hozott döntést nem változtathatja meg.
(5) A törvény hatálya alá tartozó intézkedéssel kapcsolatban elektronikus ügyintézésre akkor van lehetőség, ha azt e törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet az ügy típusának megjelölésével lehetővé teszi.
(5) A törvény hatálya alá tartozó intézkedéssel kapcsolatban elektronikus ügyintézésre akkor van lehetőség, ha azt e törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály az ügy típusának megjelölésével lehetővé teszi. Ez esetben a Ket. elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(5) A törvény hatálya alá tartozó intézkedéssel kapcsolatban elektronikus kapcsolattartásra akkor van lehetőség, ha azt e törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály az ügy típusának megjelölésével lehetővé teszi. Ez esetben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit az elektronikus kapcsolattartást lehetővé tevő jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(5) A törvény hatálya alá tartozó intézkedéssel kapcsolatban elektronikus kapcsolattartásra akkor van lehetőség, ha azt e törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály az ügy típusának megjelölésével lehetővé teszi. Ez esetben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) Jogszabályban meghatározott esetben az ügyfélnek elektronikus úton kell a kérelmet, pályázatot benyújtania, illetve adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítenie.
(6) Jogszabályban meghatározott esetben az ügyfélnek elektronikus úton kell a kérelmet, pályázatot benyújtania, adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítenie, illetve elektronikus úton kell kapcsolatot tartania.
(6) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetben az ügyfélnek elektronikus úton kell a kérelmet, pályázatot benyújtania, adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítenie, illetve elektronikus úton kell kapcsolatot tartania.

II. FEJEZET
AZ IRÁNYÍTÁS ÉS VÉGREHAJTÁS EGYES INTÉZMÉNYEI

AZ IRÁNYÍTÁS EGYES INTÉZMÉNYEI

Az illetékes hatósági jogkör gyakorlása

13. §
(1) A miniszter illetékes hatósági jogkörének gyakorlása során:
a) felelős a kifizető ügynökség akkreditációjáért, e feladatkörében - a közösségi jogi aktusokban foglaltak szerint - jogosult az akkreditáció megadására, illetve szükség esetén annak megvonására;
b) folyamatosan figyelemmel kíséri a kifizető ügynökségnél az akkreditációs feltételek teljesítését;
c) gondoskodik az egyes intézkedésekhez kapcsolódó monitoring rendszer működéséhez szükséges információs rendszernek más ágazati információs rendszerekkel való összehangolásáról;
c) gondoskodik az egyes intézkedésekhez kapcsolódó monitoringrendszer működéséhez és az ellenőrzési feladatok végrehajtásához szükséges ágazati információs rendszereknek más információs rendszerekkel való összehangolásáról;
d) közleményt ad ki a forrás kimerüléséről.
(1) Az agrárpolitikáért felelős miniszter illetékes hatósági jogkörének gyakorlása során:
a) felelős a kifizető ügynökség akkreditációjáért, e feladatkörében - a közösségi jogi aktusokban foglaltak szerint - jogosult az akkreditáció megadására, illetve szükség esetén annak megvonására;
b) folyamatosan figyelemmel kíséri a kifizető ügynökségnél az akkreditációs feltételek teljesítését;
c) gondoskodik az egyes intézkedésekhez kapcsolódó monitoringrendszer működéséhez és az ellenőrzési feladatok végrehajtásához szükséges ágazati információs rendszereknek más információs rendszerekkel való összehangolásáról;
d) közleményt ad ki a forrás kimerüléséről.
(1) Az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter illetékes hatósági jogkörének gyakorlása során:
a) felelős a kifizető ügynökség akkreditációjáért, e feladatkörében - a közösségi jogi aktusokban foglaltak szerint - jogosult az akkreditáció megadására, illetve szükség esetén annak megvonására;
b) folyamatosan figyelemmel kíséri a kifizető ügynökségnél az akkreditációs feltételek teljesítését;
d) közleményt ad ki a forrás kimerüléséről.
(1) A miniszter illetékes hatósági jogkörének gyakorlása során:
a) felelős a kifizető ügynökség akkreditációjáért, e feladatkörében - a közösségi jogi aktusokban foglaltak szerint - jogosult az akkreditáció megadására, illetve szükség esetén annak megvonására;
b) folyamatosan figyelemmel kíséri a kifizető ügynökségnél az akkreditációs feltételek teljesítését;
(2) A miniszter (1) bekezdés szerinti illetékes hatósági feladatai ellátása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés c), valamint h)-i) pontjai szerinti irányítási jogköröket gyakorolja.
(2) A miniszter (1) bekezdés szerinti illetékes hatósági feladatai ellátása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés c), valamint g) és h) pontjai szerinti irányítási jogköröket gyakorolja.
(2) Az agrárpolitikáért felelős miniszter (1) bekezdés szerinti illetékes hatósági feladatai ellátása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés c), valamint g) és h) pontjai szerinti irányítási jogköröket gyakorolja.
(2) Az agrárpolitikáért felelős miniszter (1) bekezdés szerinti illetékes hatósági feladatai ellátása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § e), h) és i) pontjában meghatározott hatásköröket gyakorolja.
(2) Az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter (1) bekezdés szerinti illetékes hatósági feladatai ellátása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § e), h) és i) pontjában meghatározott hatásköröket gyakorolja.
(2) A miniszter (1) bekezdés szerinti illetékes hatósági feladatai ellátása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § e), h) és i) pontjában meghatározott hatásköröket gyakorolja.
(3) A miniszter (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti illetékes hatósági feladatai ellátásában - ideértve a (2) bekezdés szerinti jogköröket is - a kiadmányozási jogot írásban államtitkárra, illetve szakállamtitkárra ruházhatja át.
(3) A miniszter (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti illetékes hatósági feladatai ellátásában - ideértve a (2) bekezdés szerinti jogköröket is - a kiadmányozási jogot írásban államtitkárra, közigazgatási államtitkárra, illetve helyettes államtitkárra ruházhatja át.
(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti közleményeket a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és honlapján, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv internetes honlapján kell közzétenni.
(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti közleményeket az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és honlapján, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv internetes honlapján kell közzétenni.

Az irányító hatósági jogkör gyakorlása

14. §
(1) A miniszter irányító hatósági jogkörének gyakorlása során:
a) a közösségi jogi aktusok, valamint az Európai Unió vonatkozó programjai alapján dönt a technikai segítségnyújtás céljaira rendelkezésre álló közösségi források felhasználásáról;
b) meghatározza a monitoring bizottság összetételét, illetve gondoskodik annak működtetéséről;
c) közleményt ad ki:
ca) a pályázat alapján igényelhető támogatásról,
cb) pályázat esetén a támogatásokra vonatkozó kérelem benyújtására rendelkezésre álló időszakról,
cc) a támogatási kérelem elbírálásakor alkalmazandó szakmapolitikai prioritásról,
cd) a rendelkezésre álló forrás túligényléséről,
ce) a támogatás igénybevételéhez szükséges, jogszabályban, illetve a pályázati felhívást tartalmazó közleményben meghatározott feltételek teljesítése esetén a minimális ponthatárról,
cf) a támogatási kérelmek elbírálásakor alkalmazandó műszaki, technikai leírásokról (pl. katalógusok, normagyűjtemények),
cg) a külön jogszabályban meghatározott esetekben;
d) irányítja a nemzeti vidéki hálózatot;
e) a 1698/2005/EK rendelet 75. cikk (1) bekezdésének a) pontja végrehajtása érdekében az EMVA intézkedései esetén az általa meghatározott körben jóváhagyja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által alkalmazott eljárásrendeket, valamint a törvény alapján kötött megállapodásokat;
f) gyakorolja a Ket. 115. §-ában foglaltak szerint a felügyeleti szervet megillető jogosítványokat;
f) gyakorolja a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályai szerint a felügyeleti szervet megillető jogosítványokat;
g) felel a partnerség elvének közösségi jogszabályok szerinti érvényesüléséért.
h) működteti a monitoringrendszert, valamint átveszi és kezeli az 1698/2005/EK rendeletben, valamint az 1198/2006/EK rendeletben foglalt adatszolgáltatási, jelentéstételi és értékelési kötelezettségek teljesítésére, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által gyűjtött és összesített, az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerben nyilvántartott monitoringadatokat.
(1) Az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter irányító hatósági jogkörének gyakorlása során:
a) a közösségi jogi aktusok, valamint az Európai Unió vonatkozó programjai alapján dönt a technikai segítségnyújtás céljaira rendelkezésre álló közösségi források felhasználásáról;
b) meghatározza a monitoring bizottság összetételét, illetve gondoskodik annak működtetéséről;
c) közleményt ad ki:
ca) a pályázat alapján igényelhető támogatásról,
cb) pályázat esetén a támogatásokra vonatkozó kérelem benyújtására rendelkezésre álló időszakról,
cc) a támogatási kérelem elbírálásakor alkalmazandó szakmapolitikai prioritásról,
cd) a rendelkezésre álló forrás túligényléséről,
ce) a támogatás igénybevételéhez szükséges, jogszabályban, illetve a pályázati felhívást tartalmazó közleményben meghatározott feltételek teljesítése esetén a minimális ponthatárról,
cf) a támogatási kérelmek elbírálásakor alkalmazandó műszaki, technikai leírásokról (pl. katalógusok, normagyűjtemények),
cg) a külön jogszabályban meghatározott esetekben;
d) irányítja a nemzeti vidéki hálózatot;
e) a 1698/2005/EK rendelet 75. cikk (1) bekezdésének a) pontja végrehajtása érdekében az EMVA intézkedései esetén az általa meghatározott körben jóváhagyja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által alkalmazott eljárásrendeket, valamint a törvény alapján kötött megállapodásokat;
f) gyakorolja a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályai szerint a felügyeleti szervet megillető jogosítványokat;
f) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felett szakmai irányítási jogkörből eredő kormányrendeletben meghatározott egyes jogosítványokat, valamint a 9. § (1) bekezdés 12. pont a) pontja szerinti irányító hatóságként felügyeleti jogkört gyakorol;
g) felel a partnerség elvének közösségi jogszabályok szerinti érvényesüléséért;
h) működteti a monitoringrendszert, valamint átveszi és kezeli az 1698/2005/EK rendeletben, valamint az 1198/2006/EK rendeletben foglalt adatszolgáltatási, jelentéstételi és értékelési kötelezettségek teljesítésére, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által gyűjtött és összesített, az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerben nyilvántartott monitoringadatokat.
(1) A miniszter irányító hatósági jogkörének gyakorlása során:
a) a közösségi jogi aktusok, valamint az Európai Unió vonatkozó programjai alapján dönt a technikai segítségnyújtás céljaira rendelkezésre álló közösségi források felhasználásáról;
b) meghatározza a monitoring bizottság összetételét, illetve gondoskodik annak működtetéséről;
c) közleményt ad ki:
ca) a pályázat alapján igényelhető támogatásról,
cb) pályázat esetén a támogatásokra vonatkozó kérelem benyújtására rendelkezésre álló időszakról,
cc) a támogatási kérelem elbírálásakor alkalmazandó szakmapolitikai prioritásról,
cd) a rendelkezésre álló forrás túligényléséről,
ce) a támogatás igénybevételéhez szükséges, jogszabályban, illetve a pályázati felhívást tartalmazó közleményben meghatározott feltételek teljesítése esetén a minimális ponthatárról,
cf) a támogatási kérelmek elbírálásakor alkalmazandó műszaki, technikai leírásokról (pl. katalógusok, normagyűjtemények),
cg) a külön jogszabályban meghatározott esetekben;
d) irányítja a nemzeti vidéki hálózatot;
e) a 1698/2005/EK rendelet 75. cikk (1) bekezdésének a) pontja végrehajtása érdekében az EMVA intézkedései esetén az általa meghatározott körben jóváhagyja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által alkalmazott eljárásrendeket, valamint a törvény alapján kötött megállapodásokat;
f) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felett szakmai irányítási jogkörből eredő kormányrendeletben meghatározott egyes jogosítványokat, valamint a 9. § (1) bekezdés 12. pont a) pontja szerinti irányító hatóságként felügyeleti jogkört gyakorol;
g) felel a partnerség elvének közösségi jogszabályok szerinti érvényesüléséért;
h) működteti a monitoringrendszert, valamint átveszi és kezeli az 1698/2005/EK rendeletben, valamint az 1198/2006/EK rendeletben foglalt adatszolgáltatási, jelentéstételi és értékelési kötelezettségek teljesítésére, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által gyűjtött és összesített, az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerben nyilvántartott monitoringadatokat.
(1a) Az agrárpolitikáért felelős miniszter kormányrendeletben meghatározottak szerint szakmailag irányítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet.
(1a) A miniszter kormányrendeletben meghatározottak szerint szakmailag irányítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet.
(2) A miniszter (1) bekezdés szerinti irányító hatósági feladatai ellátása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés c), valamint h)-i) pontjai szerinti irányítási jogköröket gyakorolja.
(2) A miniszter (1) bekezdés szerinti irányító hatósági feladatai ellátása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés c), g) és h) pontja szerinti irányítási jogköröket gyakorolja.
(2) Az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter (1) bekezdés szerinti irányító hatósági feladatai ellátása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés c), g) és h) pontja szerinti irányítási jogköröket gyakorolja.
(2) Az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter (1) bekezdés szerinti irányító hatósági feladatai ellátása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében az Áht. 9. § e), h) és i) pontjában meghatározott hatásköröket gyakorolja.
(2) A miniszter (1) bekezdés szerinti irányító hatósági feladatai ellátása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében az Áht. 9. § e), h) és i) pontjában meghatározott hatásköröket gyakorolja.
(3) A miniszter (1) bekezdés szerinti irányító hatósági feladatai ellátásában - ideértve a (2) bekezdés szerinti jogköröket is - a kiadmányozási jogot írásban államtitkárra, illetve szakállamtitkárra ruházhatja át.
(3) A miniszter (1) bekezdés szerinti irányító hatósági feladatai ellátásában - ideértve a (2) bekezdés szerinti jogköröket is - a kiadmányozási jogot írásban államtitkárra, közigazgatási államtitkárra, illetve helyettes államtitkárra ruházhatja át.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti közleményeket a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, internetes honlapján, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv internetes honlapján kell közzétenni.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti közleményeket az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, internetes honlapján, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv internetes honlapján kell közzétenni.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti közleményeket a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, internetes honlapján, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv internetes honlapján kell közzétenni.

A VÉGREHAJTÁS EGYES INTÉZMÉNYEI ÁLTAL ELLÁTANDÓ FELADATOK

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv feladatai

15. §
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felelős:
a) az EMGA-ból, illetve az EMVA-ból finanszírozott támogatások esetén a kifizető ügynökségi,
b) az EHA-ból finanszírozott támogatások esetében a közreműködő szervi,
c) egyes, jogszabályban meghatározott nemzeti hatáskörbe tartozó mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő végrehajtási,
d) az a)-c) pontban foglaltak szerinti feladatok végrehajtásával összefüggő nyilvántartási, valamint
d) az a)-c) pontok szerinti feladatok végrehajtásával összefüggő nyilvántartási,
e) törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott egyéb államigazgatási
e) monitoring-adatgyűjtési, valamint
f) törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott egyéb közigazgatási
feladatok ellátásáért.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a feladatkörébe tartozó intézkedésekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek teljesítésének módjára vonatkozóan tájékoztatókat, közleményeket ad ki, illetve nyomtatványokat rendszeresít.

Az átruházott feladatokat ellátó szerv feladatai

16. §   Az EMGA és az EMVA keretében végrehajtott intézkedések esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatokat átruházás útján is elláthatja.
16. §   A 11. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtása, valamint az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott adatok bejelentéséhez és azok módosításához kapcsolódó eljárások esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatokat hatáskörének más szervre szerződéssel történő átruházás útján is elláthatja.
17. §
(1) Az átruházott feladatot ellátó szerv a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nevében jár el.
(2) Az átruházott feladatot ellátó szerv által elvégzett feladatért harmadik személy felé a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felel. Az átruházott feladatot ellátó szerv csak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési, támogatási szerv előzetes jóváhagyása alapján vonhat be más szervezetet az átruházott feladat ellátásába.
(3) Az átruházott feladat ellátásáról írásba foglalt megállapodásban kell rendelkezni. E megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:
a) az átruházott feladatok körének meghatározását,
b) az átruházott feladatok ellátásának pénzügyi feltételeit,
c) az átruházott feladatot ellátó szervezet feladatait és kötelezettségeit,
d) az a) pontban megjelölt feladat elvégzése során alkalmazott eljárást és módszereket,
e) a teljesítési igazolás kiállításának feltételeit,
f) rendelkezést az átruházott feladatot ellátó szerv által elvégzett ellenőrzések eredményeiről szóló jelentések gyakoriságáról,
g) rendelkezést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére átadandó adatok köréről, az adatszolgáltatás tartalmáról és rendszerességéről,
h) az átruházott feladatot ellátó szervnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szembeni felelősségvállalása szabályait,
i) az átruházott feladat elvégzése érdekében mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által átadott vagy átadásra kerülő adatok körét és azok védelmét.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik az átruházott feladat teljesítését.

Az együttműködő szervezet feladatai

18. §
(1) Az EMGA és az EMVA keretében végrehajtott intézkedések esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatok ellátásába szakértőként, illetve egyes technikai jellegű feladatok ellátására más szervezetet (a továbbiakban: együttműködő szervezet) is bevonhat.
(2) Az együttműködő szervezet önállóan nem járhat el, kizárólag a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előzetes jóváhagyása alapján vonhat be más szakértőt, illetve közreműködőt feladata ellátásába. Az együttműködő szervezet által elvégzett feladatért harmadik személy felé a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felel.
(3) Az együttműködés keretében ellátandó feladatokról írásba foglalt megállapodásban kell rendelkezni. E megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:
a) az együttműködés keretében ellátandó feladatok körének meghatározását,
b) az ellátandó feladatok végrehajtásával összefüggő pénzügyi feltételeket,
c) az együttműködő szervezet feladatait és kötelezettségeit,
d) az a) pontban megjelölt feladat elvégzése során alkalmazott eljárást és módszereket,
e) a teljesítési igazolás kiállításának feltételeit,
f) az együttműködő szervezetnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szembeni felelősségvállalása szabályait,
g) az együttműködői feladatok elvégzése érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által átadott vagy átadásra kerülő adatok körét és azok védelmét.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik az együttműködői feladatok teljesítését.
(5) Olyan feladatok ellátására, amelyben más költségvetési szerv vagy egyéb szervezet saját hatáskörében eljárást folytat, és eljárása a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó feladatot érint, a feladat-végzés összehangolása érdekében együttműködési megállapodás köthető.

A hatáskörrel rendelkező hatóság feladatai

19. §
(1) A hatáskörrel rendelkező hatóság a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzéseket külön jogszabály alapján folytatja le.
(1) A hatáskörrel rendelkező hatóság a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzéseket végez.
(2) A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzések eredményeiről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a (3)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően tájékoztatja.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság a kölcsönös megfeleltetés keretében történő ellenőrzések ellátásával, valamint az adatok kölcsönös átadásával kapcsolatos részletes feltételekről írásban állapodnak meg. Az írásbeli megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:
a) a hatáskörrel rendelkező hatóság által a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó feltételek ellenőrzésének a körét;
b) az ellenőrzés során alkalmazandó mintavétel módját;
c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésre kiválasztott ügyfeleinek és azok kérelmeinek a hatáskörrel rendelkező hatóság részére átadandó adatainak körét;
d) a hatáskörrel rendelkező hatóság által kiállítandó ellenőrzési jegyzőkönyvek tartalmát, átadásának ütemezését és módját.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felé ellenőrzési eredményeket szolgáltató szerv a kölcsönös megfeleltetés keretében történő ellenőrzések ellátásával, valamint az adatok kölcsönös átadásával kapcsolatos részletes feltételekről írásban állapodnak meg. Az írásbeli megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:
a) a hatáskörrel rendelkező hatóság által a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó feltételek ellenőrzésének a körét;
b) az ellenőrzés során alkalmazandó mintavétel módját;
c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésre kiválasztott ügyfeleinek és azok kérelmeinek a hatáskörrel rendelkező hatóság részére átadandó adatainak körét; és
d) a hatáskörrel rendelkező hatóság által kiállítandó ellenőrzési jegyzőkönyvek tartalmát, átadásának ütemezését és módját.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatcsere kapcsán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett integrált informatikai rendszer, valamint nyilvántartási rendszerek kód- és törzsadatait kell alkalmazni, különös tekintettel a kiválasztásra kerülő ügyfelek, üzemek, valamint helyszínek azonosítására.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatcsere kapcsán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által működtetett integrált informatikai rendszer, valamint nyilvántartási rendszerek kód- és törzsadatait kell alkalmazni, különös tekintettel a kiválasztásra kerülő ügyfelek azonosítására.
(5) A (3) bekezdés d) pontja alapján kiállított jegyzőkönyvet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett integrált informatikai rendszer által elektronikusan is közvetlenül átvehető módon kell kiállítani.
(5) A hatáskörrel rendelkező hatóság a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzésekhez kapcsolódó nyilvántartási rendszereit a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által működtetett ügyfél-nyilvántartási rendszerhez kapcsolódva úgy alakítja ki, hogy az ügyfél azonosításához kapcsolódó e törvény szerinti adatokat az ügyfél-nyilvántartási rendszer tartja nyilván.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik a (3) bekezdésben foglaltak szerinti megállapodásban foglaltak teljesítését.
(7) A (3) bekezdés d) pontja alapján kiállított jegyzőkönyvet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által működtetett integrált informatikai rendszer által elektronikusan is közvetlenül átvehető módon kell kiállítani.

A nemzeti vidéki hálózat feladatai

20. §
(1) Az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke szerinti nemzeti vidéki hálózat felállításával, irányításával és működtetésével kapcsolatos feladatokat az irányító hatóság a külön jogszabályban foglaltak alapján felállított irányító egység közreműködésével látja el.
(2) Az irányító egység, valamint a nemzeti vidéki hálózat az EMVA esetében az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke szerinti feladatokon túl az irányító hatóság által meghatározottak szerint átruházott feladatkörben is eljárhat, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel együttműködési megállapodást köthet.

A helyi akciócsoport

21. §
(1) A helyi akciócsoport az 1698/2005/EK rendelet 63. cikk (a) és (b) pontja szerinti feladat ellátása során - figyelemmel a 62. cikk (2) bekezdésében foglaltakra - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel kötött külön megállapodás alapján átruházott feladatkörben is eljárhat.
(2) Jogszabály előírhatja, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerinti megállapodás csak az irányító hatóság által a külön jogszabályban foglaltak szerint elismert jogi személynek minősülő helyi akciócsoporttal köthető.
(3) A helyi akciócsoport (1) bekezdés szerinti eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak olyan személy lehet, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek, illetve kormányzati ügykezelőnek kinevezhető lenne. A személyi feltételek vonatkozásában jogszabály további rendelkezéseket tartalmazhat. A döntéshozóra és az ügyintézőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni.
(3) A helyi akciócsoport (1) bekezdés szerinti eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak olyan személy lehet, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek, illetve kormányzati ügykezelőnek kinevezhető lenne. A személyi feltételek vonatkozásában jogszabály további rendelkezéseket tartalmazhat.

III. FEJEZET
ADATKEZELÉS, NYILVÁNTARTÁSOK

A támogatási adat kezelése

22. §
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásához:
a) az ügyfél azonosítására szolgáló adatokat (név, születési hely és idő, anyja leánykori neve, regisztrációs szám, lakóhely adatai és adóazonosító jel),
a) az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, regisztrációs számát,
a) az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, ügyfél-azonosító számát,
b) az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő eljárás során az ügyfélre vonatkozóan keletkezett adatokat, valamint
b) az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő eljárás során az ügyfélre vonatkozóan keletkezett adatokat,
c) az ügyfél ellenőrzése során harmadik személyről nyert - személyes adatként az a) pont szerinti - adatokat [az a)-c) pontok a továbbiakban együtt: támogatási adat] az adott támogatási jogcímre vonatkozó jogosulatlanul igénybe vett támogatás végrehajtásához való jog elévüléséig kezelheti.
c) a monitoring-adatszolgáltatás keretében gyűjtött adatokat, valamint
d) az ügyfél ellenőrzése során harmadik személyről nyert - személyes adatként az a) pont szerinti - adatokat [az a)-d) pontok a továbbiakban együtt: támogatási adat] az adott támogatási jogcímre vonatkozó jogosulatlanul igénybe vett támogatás végrehajtásához való jog elévüléséig kezelheti.
d) az ügyfél ellenőrzése során harmadik személyről nyert - személyes adatként az a) pont szerinti - adatokat [az a)-d) pontok a továbbiakban együtt: támogatási adat] az adott támogatási jogcímre vonatkozó intézkedésben való jogosulatlan részvétel végrehajtásához való jog elévüléséig kezelheti.
(1a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a meghatalmazás időtartama alatt nyilvántartja az ügyfél nevében eljáró állandó meghatalmazott természetes személy személyazonosító adatait, lakcímadatait, ügyfél-azonosítóját a meghatalmazás alapján eljáró személyek beazonosíthatósága és eljárási jogosultságának ellenőrizhetősége érdekében.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a törvényben meghatározott más szerv, illetve szervezet nyilvántartásából átvett adatot csak az ügyfél személyazonosításához, a támogatáshoz való jogosultság megállapításához, az intézkedésekhez kapcsolódó feltételek ellenőrzéséhez, az ügyfél kérelmére indult eljárás során pedig a tényállás tisztázásához használhatja fel.
(2) Az adatkezelő szerv a törvényben meghatározott más szerv, illetve szervezet nyilvántartásából átvett adatot csak az ügyfél személyazonosításához, a támogatáshoz való jogosultság megállapításához, az intézkedésekhez kapcsolódó feltételek ellenőrzéséhez, az ügyfél kérelmére indult eljárás során pedig a tényállás tisztázásához használhatja fel.
(3) Amennyiben törvény megengedi a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és más hatóság között az adat átadását, illetve a hatósági nyilvántartásokból az adat átvételét, az adatszolgáltatást elektronikus úton is lehet teljesíteni.
(3) Amennyiben törvény megengedi az adatkezelő szerv és más hatóság között az adat átadását, illetve a hatósági nyilvántartásokból az adat átvételét, az adatszolgáltatást elektronikus úton is lehet teljesíteni.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatot a jogosulatlanul igénybe vett támogatás végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával összefüggésben átadhatja az átruházott feladatot ellátó szervnek, illetve az együttműködő szervezetnek, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, amely szervek, illetve szervezetek ezen adatokat kezelik.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatot az intézkedésben való jogosulatlan részvétel végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával összefüggésben átadhatja az átruházott feladatot ellátó szervnek, illetve az együttműködő szervezetnek, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, amely szervek, illetve szervezetek ezen adatokat kezelik.
(4) Az adatkezelő szerv a támogatási adatot az intézkedésben való jogosulatlan részvétel végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával összefüggésben átadhatja az átruházott feladatot ellátó szervnek, illetve az együttműködő szervezetnek, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, amely szervek, illetve szervezetek ezen adatokat kezelik.
(4) Az adatkezelő szerv a támogatási adatot az intézkedésben való jogosulatlan részvétel végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül az adatkezelő szerv hatáskörébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával összefüggésben átadhatja az átruházott feladatot ellátó szervnek, illetve az együttműködő szervezetnek, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, amely szervek, illetve szervezetek ezen adatokat kezelik.
(4) Az adatkezelő szerv a támogatási adatot az intézkedésben való jogosulatlan részvétel végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül az adatkezelő szerv hatáskörébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával összefüggésben átadhatja az átruházott feladatot ellátó szervnek, illetve az együttműködő szervezetnek, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságnak és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felé ellenőrzési eredményeket szolgáltató szervnek, amely szervek, illetve szervezetek ezen adatokat kezelik.
(5) A kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok – ideértve a különleges adatokat is – kezeléséhez hozzájárulást adott.

Adatszolgáltatás

23. §
(1) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az elhunyt magánszemély támogatásával összefüggésben eljárást folytat vagy azt kezdeményezi, és ennek során az örökösök személyének ismerete szükséges, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére a hagyatéki leltározást végző szerv adatot szolgáltat a hagyatéki leltár készítésének tényéről, valamint a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző nevéről és székhelyéről.
(1) Ha az adatkezelő szerv az elhunyt magánszemély támogatásával összefüggésben eljárást folytat vagy azt kezdeményezi, és ennek során az örökösök személyének ismerete szükséges, az adatkezelő szerv megkeresésére a hagyatéki leltározást végző szerv adatot szolgáltat a hagyatéki leltár készítésének tényéről, valamint a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző nevéről és székhelyéről.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresése alapján a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az azonosításukhoz szükséges adatok feltüntetésével (név, születési hely és idő, anyja leánykori neve, regisztrációs szám és lakóhely) az örökösökről vagy tájékoztatást ad a hagyatéki eljárás megszüntetéséről.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresése alapján a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az azonosításukhoz szükséges természetes személyazonosító adatok feltüntetésével az örökösökről vagy tájékoztatást ad a hagyatéki eljárás megszüntetéséről.
(2) Az adatkezelő szerv megkeresése alapján a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az azonosításukhoz szükséges természetes személyazonosító adatok feltüntetésével az örökösökről vagy tájékoztatást ad a hagyatéki eljárás megszüntetéséről.
(2) Az adatkezelő szerv megkeresése alapján a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző tájékoztatja az adatkezelő szervet az azonosításukhoz szükséges természetes személyazonosító adatok feltüntetésével az örökösökről vagy tájékoztatást ad a hagyatéki eljárás megszüntetéséről.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a szükséges ellenőrzések lefolytatása, valamint más intézkedés megtétele céljából köteles a támogatási adatot a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésére jogosult szervek, valamint más tagállam kifizető ügynöksége rendelkezésére bocsátani. Az adatátadási kötelezettség írásbeli megkeresés alapján, és csak a megkereső szerv jogszabályban vagy külön megállapodásban rögzített feladatainak ellátásához szükséges mértékig teljesíthető.
(3) Az adatkezelő szerv a szükséges ellenőrzések lefolytatása, valamint más intézkedés megtétele céljából köteles a támogatási adatot a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésére jogosult szervek, valamint más tagállam kifizető ügynöksége rendelkezésére bocsátani. Az adatátadási kötelezettség írásbeli megkeresés alapján, és csak a megkereső szerv jogszabályban vagy külön megállapodásban rögzített feladatainak ellátásához szükséges mértékig teljesíthető.
(3) Az adatkezelő szerv a szükséges ellenőrzések lefolytatása, valamint más intézkedés megtétele céljából köteles a támogatási adatot az adatkezelő szerv ellenőrzésére jogosult szervek, valamint más tagállam kifizető ügynöksége rendelkezésére bocsátani. Az adatátadási kötelezettség írásbeli megkeresés alapján, és csak a megkereső szerv jogszabályban vagy külön megállapodásban rögzített feladatainak ellátásához szükséges mértékig teljesíthető.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó - a gazdálkodással, a termőföld-hasznosítással, az állattartással, az erdőgazdálkodással, a mezőgazdasági termékek tárolásával, feldolgozásával, valamint az egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, halászattal kapcsolatos - támogatási adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon, illetve a támogatások összegével, felhasználásával kapcsolatos adatokat összesített adatként statisztikai célú felhasználásra térítésmentesen adja át a Központi Statisztikai Hivatalnak. Az adatátadási kötelezettség írásbeli megkeresés alapján és csak a Központi Statisztikai Hivatal jogszabályban rögzített feladatainak ellátásához szükséges mértékig teljesíthető.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó - a gazdálkodással, a termőföld-hasznosítással, az állattartással, az erdőgazdálkodással, a mezőgazdasági termékek tárolásával, feldolgozásával, valamint az egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, halászattal kapcsolatos - támogatási adatokat egyedi azonosításra alkalmatlan módon, illetve a támogatások összegével, felhasználásával kapcsolatos adatokat összesített adatként statisztikai célú felhasználásra térítésmentesen adja át a Központi Statisztikai Hivatalnak. Az adatátadási kötelezettség írásbeli megkeresés alapján és csak a Központi Statisztikai Hivatal jogszabályban rögzített feladatainak ellátásához szükséges mértékig teljesíthető.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó – a gazdálkodással, a termőföld- hasznosítással, az állattartással, az erdőgazdálkodással, a mezőgazdasági termékek tárolásával, feldolgozásával, valamint az egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, halászattal kapcsolatos – támogatási adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon, illetve a támogatások összegével, felhasználásával kapcsolatos adatokat összesített adatként statisztikai célú felhasználásra térítésmentesen adja át a Központi Statisztikai Hivatalnak.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó – a gazdálkodással, a termőföld- hasznosítással, az állattartással, az erdőgazdálkodással, a mezőgazdasági termékek tárolásával, feldolgozásával, valamint az egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, halászattal kapcsolatos – támogatási adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon, valamint a támogatások összegével, felhasználásával kapcsolatos egyedi azonosításra alkalmas adatokat szakpolitikai célú felhasználásra térítésmentesen adja át az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet részére.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó – a gazdálkodással, a termőföld- hasznosítással, az állattartással, az erdőgazdálkodással, a mezőgazdasági termékek tárolásával, feldolgozásával, valamint az egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, halászattal kapcsolatos – támogatási adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon, valamint a támogatások összegével, felhasználásával kapcsolatos egyedi azonosításra alkalmas adatokat szakpolitikai célú felhasználásra térítésmentesen adja át a miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet részére.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartási rendszeréből a vízitársulatok által törvény szerint kezelt adatokat a vízitársulat megkeresésére díjmentesen évente egy alkalommal átadja a vízitársulatnak.

A TÁMOGATÁSI ADATOK VÉDELMÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

24. §
(1) Nem nyilvános támogatási adat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárásában készített vagy rögzített, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19/A. §-a szerinti adat.
(1) Nem nyilvános támogatási adat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárásában készített vagy rögzített, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti döntés megalapozását szolgáló adat.
(1) Nem nyilvános támogatási adat az adatkezelő szerv eljárásában készített vagy rögzített, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti döntés megalapozását szolgáló adat.
(1) Nem nyilvános támogatási adatnak minősül valamennyi, az adatkezelő szerv eljárásában készített vagy rögzített, a (2) bekezdésben meghatározott adatkörön kívüli adat.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kezelt támogatási adatok közül közérdekből nyilvános adat e törvény alapján a központi költségvetésből, illetve az EMGA-ból, az EMVA-ból, illetve EHA-ból támogatásban részesülő ügyfél:
a) neve (elnevezése), lakóhelye, székhelye, telephelye,
b) regisztrációs száma,
c) a támogatás jogcíme, valamint
d) a támogatás jogerősen megállapított összege.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kezelt támogatási adatok közül közérdekből nyilvános adat e törvény alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folyósított, a központi költségvetésből, illetve az EMGA-ból, az EMVA-ból, illetve EHA-ból finanszírozott támogatásban részesülő ügyfél:
a) neve (elnevezése), lakóhelye, székhelye, telephelye,
a) családi és utóneve (elnevezése), lakóhelye, székhelye, telephelye,
b) a támogatás jogcíme,
c) a folyósított támogatás összege, valamint
d) a jogosulatlan igénybevétel alapján visszafizetett támogatási összege.
d) a jogosulatlan részvétel alapján visszafizetett támogatási összege.
d) a jogosulatlan részvétel, vagy szabálytalanság miatt visszafizetett támogatás összege.
(2) Az adatkezelő szerv által kezelt támogatási adatok közül közérdekből nyilvános adat e törvény alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folyósított, a központi költségvetésből, illetve az EMGA-ból, az EMVA-ból, illetve EHA-ból finanszírozott támogatásban részesülő ügyfél:
a) családi és utóneve (elnevezése), lakóhelye, székhelye, telephelye,
b) a támogatás jogcíme,
c) a folyósított támogatás összege, valamint
d) a jogosulatlan részvétel alapján visszafizetett támogatási összege.
d) a jogosulatlan részvétel, vagy szabálytalanság miatt visszafizetett támogatás összege.
(2) Az adatkezelő szerv által kezelt támogatási adatok közül közérdekből nyilvános adat e törvény alapján az adatkezelő szerv által folyósított, a központi költségvetésből, illetve az EMGA-ból, az EMVA-ból, illetve EHA-ból finanszírozott támogatásban részesülő ügyfél:
a) családi és utóneve (elnevezése), lakóhelye, székhelye, telephelye,
b) a támogatás jogcíme,
c) a folyósított támogatás összege, valamint
d) a jogosulatlan részvétel, vagy szabálytalanság miatt visszafizetett támogatás összege.
(2) Az adatkezelő szerv által kezelt támogatási adatok közül közérdekből nyilvános adat e törvény alapján az adatkezelő szerv által folyósított, a központi költségvetésből, illetve az EMGA-ból, az EMVA-ból, illetve EHA-ból vagy az ETHA-ból finanszírozott támogatásban részesülő ügyfél:
a) családi és utóneve (elnevezése), lakóhelye, székhelye, telephelye,
b) a támogatás jogcíme,
c) a folyósított támogatás összege, valamint
d) a jogosulatlan részvétel, vagy szabálytalanság miatt visszafizetett támogatás összege.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a (2) bekezdés szerinti adatokat honlapján a támogatási összeget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül közzéteszi.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv negyedévenként a tárgyév első napjától az adott negyedév utolsó napjáig folyósított, a (2) bekezdésben meghatározott támogatásokra, illetve a jogosulatlan igénybevétel alapján visszafizetett támogatásokra vonatkozó, (2) bekezdés szerinti adatokat honlapján legkésőbb a negyedévet követő hónap utolsó napjáig közzéteszi. A közzétételben az időszak során folyósított EMGA és EMVA támogatások együttes összege, valamint a folyósított támogatások teljes összege is feltüntetésre kerül.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv negyedévenként a tárgyév első napjától az adott negyedév utolsó napjáig folyósított, a (2) bekezdésben meghatározott támogatásokra, illetve a jogosulatlan részvétel alapján visszafizetett támogatásokra vonatkozó, (2) bekezdés szerinti adatokat honlapján legkésőbb a negyedévet követő hónap utolsó napjáig közzéteszi. A közzétételben az időszak során folyósított EMGA és EMVA támogatások együttes összege, valamint a folyósított támogatások teljes összege is feltüntetésre kerül.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek az adatszolgáltatás, -nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, a támogatás megállapítása, tartozásbeszedés, végrehajtás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben feladataihoz kapcsolódó nem nyilvános támogatási adat vagy törvény által védett adat jut a tudomására, köteles azt megőrizni.
(4) A (3) bekezdés szerint közzétett adatokhoz a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv olyan keresőprogramot biztosít, amely a felhasználók számára lehetővé teszi, hogy a kedvezményezettek között név, közigazgatási terület, összeg szerint, vagy ezek kombinációjával végezzenek keresést.
(5) A (4) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó eljárásokban vagy bírósági eljárás során megismert nem nyilvános támogatási adatot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, felhasznál vagy közzétesz.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek az adatszolgáltatás, -nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, a támogatás megállapítása, tartozásbeszedés, végrehajtás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben feladataihoz kapcsolódó nem nyilvános támogatási adat vagy törvény által védett adat jut a tudomására, köteles azt megőrizni.
(5) Az adatkezelő szerv alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek az adatszolgáltatás, -nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, a támogatás megállapítása, tartozásbeszedés, végrehajtás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben feladataihoz kapcsolódó nem nyilvános támogatási adat vagy törvény által védett adat jut a tudomására, köteles azt megőrizni.
(6) Amennyiben az ügyfél az intézkedésben való részvételre irányuló kérelme, pályázata összeállítása céljából tanácsadói szolgáltatást vesz igénybe, a tanácsadást végző titoktartási kötelezettségére a külön jogszabályban, a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, valamint az ügyféllel kötött megállapodásban foglaltakat kell alkalmazni.
(6) Az (5) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó eljárásokban vagy bírósági eljárás során megismert nem nyilvános támogatási adatot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, felhasznál vagy közzétesz.
(6) Az (5) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó eljárásokban vagy bírósági eljárás során megismert nem nyilvános támogatási adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, felhasznál vagy közzétesz.
(6) Az (5) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha az adatkezelő szerv hatáskörébe tartozó eljárásokban vagy bírósági eljárás során megismert nem nyilvános támogatási adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, felhasznál vagy közzétesz.
(7) Amennyiben az ügyfél az intézkedésben való részvételre irányuló kérelme, pályázata összeállítása céljából tanácsadói szolgáltatást vesz igénybe, a tanácsadást végző titoktartási kötelezettségére a külön jogszabályban, a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, valamint az ügyféllel kötött megállapodásban foglaltakat kell alkalmazni.
a) családi és utóneve (elnevezése), lakóhelye, székhelye, telephelye,
b) a támogatás jogcíme,
c) a folyósított támogatás összege, valamint
25. §
(1) A nem nyilvános támogatási adat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerven kívüli más szerv által csak alapos okkal használható fel. A nem nyilvános támogatási adatot alapos okkal használják fel, ha:
a) az a támogatás ellenőrzését, vagy
b) a (2)-(4) bekezdésben megjelölt szervek tájékoztatását szolgálja, továbbá
c) azt törvény előírja vagy megengedi, illetve
d) a felhasználáshoz az érintett ügyfél hozzájárul.
(1) A nem nyilvános támogatási adat az adatkezelő szerven kívüli más szerv által csak alapos okkal használható fel. A nem nyilvános támogatási adatot alapos okkal használják fel, ha:
a) az a támogatás ellenőrzését, vagy
b) a (2)-(4) bekezdésben megjelölt szervek tájékoztatását szolgálja, továbbá
c) azt törvény előírja vagy megengedi, illetve
d) a felhasználáshoz az érintett ügyfél hozzájárul.
(2) Az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő adatot a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és - amennyiben a statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik - azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik.
(2) Az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő adatot az adatkezelő szerv és a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és - amennyiben a statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik - azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogosulatlanul igénybe vett támogatás végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül kérelemre tájékoztatja az adóhatóságot, illetve a vámhatóságot a nem nyilvános támogatási adatról, ha az adó-, illetve vámteher vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását szolgálja, továbbá vám-, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatásához szükséges.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az intézkedésben való jogosulatlan részvétel végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül kérelemre tájékoztatja az adóhatóságot, illetve a vámhatóságot a nem nyilvános támogatási adatról, ha az adó-, illetve vámteher vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását szolgálja, továbbá vám-, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatásához szükséges.
(3) Az adatkezelő szerv az intézkedésben való jogosulatlan részvétel végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül kérelemre tájékoztatja az adóhatóságot, illetve a vámhatóságot a nem nyilvános támogatási adatról, ha az adó-, illetve vámteher vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását szolgálja, továbbá vám-, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatásához szükséges.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - ha az adott szerv az adat kezelésére törvény alapján egyébként jogosult - tájékoztatja a nem nyilvános támogatási adatról:
a) a bíróságot;
b) az ügyészséget;
c) az ügyész által jóváhagyott megkeresésre a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges;
d) az illetékes nemzetbiztonsági szerv által engedélyezett megkeresés alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot;
e) az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervezetet, az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), az állami adóhatóságot, a vámhatóságot, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges;
f) az Európai Bizottságot, az Európai Számvevőszéket, az Európai Bíróságot;
g) az illetékes hatóságot, az irányító hatóságot;
h) a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, ha a tájékoztatás az államháztartásról szóló törvény szerinti belső ellenőrzéshez szükséges;
h) a költségvetési fejezetet irányító szervet, ha a tájékoztatás az államháztartásról szóló törvény szerinti belső ellenőrzéshez szükséges;
i) közfeladatot ellátó szervet a feladatainak ellátásához szükséges körben.
j) a Magyar Államkincstárat az országos támogatási monitoringrendszer működtetése céljából, a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet (2006. december 15.) végrehajtásához kapcsolódóan.
j) az országos támogatási monitoringrendszer működtetőjét.
(4) Az adatkezelő szerv - ha az adott szerv az adat kezelésére törvény alapján egyébként jogosult - tájékoztatja a nem nyilvános támogatási adatról:
a) a bíróságot;
b) az ügyészséget;
c) az ügyész által jóváhagyott megkeresésre a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges;
c) a nyomozó hatóságot;
d) az illetékes nemzetbiztonsági szerv által engedélyezett megkeresés alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot;
e) az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervezetet, az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), az állami adóhatóságot, a vámhatóságot, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges;
e) az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervezetet, az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), a tanúsító szervet, az állami adóhatóságot, a vámhatóságot, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges;
f) az Európai Bizottságot, az Európai Számvevőszéket, az Európai Bíróságot;
g) az illetékes hatóságot, az irányító hatóságot;
h) a költségvetési fejezetet irányító szervet, ha a tájékoztatás az államháztartásról szóló törvény szerinti belső ellenőrzéshez szükséges;
i) közfeladatot ellátó szervet a feladatainak ellátásához szükséges körben.
j) az országos támogatási monitoringrendszer működtetőjét.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az adott üggyel összefüggő nem nyilvános támogatási adatról.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogosult a nem nyilvános támogatási adatról az utólagos vállalat-ellenőrzések végrehajtásáért felelős hatóságot tájékoztatni, ha az az ügyfél intézkedésben való részvétele során tanúsított eljárásának utólagos ellenőrzéséhez szükséges.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv EMGA tekintetében az agrárpolitikáért felelős miniszter, EMVA és ETHA tekintetében az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter, felkérése alapján jogosult a támogatásban részesülő ügyfelek személyre szóló tájékoztatására intézkedésenként.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a miniszter felkérése alapján jogosult a támogatásban részesülő ügyfelek személyre szóló tájékoztatására intézkedésenként.
(7) Az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet évente, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel megállapodásban rögzített ütemterv szerint jogosult szakpolitikai és gazdaságelemzési feladatainak ellátása céljából, a feladatainak ellátásához szükséges mértékben, egyedi azonosításra alkalmas módon az ügyfelek agrárgazdasági tevékenységgel össze nem függő személyes adatainak kivételével személyes adatok átvételére.
(7) A miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet évente, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel megállapodásban rögzített ütemterv szerint jogosult szakpolitikai és gazdaságelemzési feladatainak ellátása céljából, a feladatainak ellátásához szükséges mértékben, egyedi azonosításra alkalmas módon az ügyfelek agrárgazdasági tevékenységgel össze nem függő személyes adatainak kivételével személyes adatok átvételére.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogosult a nem nyilvános támogatási adatról az utólagos vállalat-ellenőrzések végrehajtásáért felelős hatóságot tájékoztatni, ha az intézkedésben való részvétel utólagos ellenőrzéséhez szükséges.
25/A. §
(1) Erre irányuló indokolt kérelem esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv elrendeli a tanú, a tolmács és a szemletárgybirtokos, természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha az adatok zárt kezelése iránti kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A végzést kizárólag a kérelmet előterjesztővel kell közölni.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 4/A. § (5) bekezdése szerinti kiskorú ügyfél védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet a kiskorú ügyfél adatainak zárt kezeléséről. A végzést a kiskorú ügyfél törvényes képviselőjével is közölni kell.(3) A zártan kezelt adatok megismerésére csak az ügyintéző, a jegyzőkönyvvezető és a leíró, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetője, a felügyeleti szerv, valamint a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság erre felhatalmazott ügyintézője és vezetője, az illetékes ügyész és a közigazgatási per során eljáró bíró jogosult.(4) Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv – a jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek egyebekben megfelelő – kivonatot készít az eljárás során keletkezett iratról akként, hogy abból az (1) bekezdésben meghatározott személy kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható.

Nyilvántartási rendszerek

26. §
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok nyilvántartására az alábbi nyilvántartási rendszereket működteti:
a) ügyfél-nyilvántartási rendszer,
a) Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer,
b) az intézkedések kezelésére szolgáló nyilvántartási és ellenőrzési rendszerek,
c) földterület azonosítási rendszer,
d) intervenciós raktárregiszter,
d) a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartása,
e) agrár de minimis nyilvántartási rendszer [az a)-e) pontok a továbbiakban együtt: nyilvántartási rendszerek].
e) intervenciós raktárregiszter,
f) mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatások nyilvántartási rendszere,
f) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 717/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, az egy és ugyanazon vállalkozásokra vonatkozó adatokat is tartalmazó mezőgazdasági, halászati, erdészeti és vadgazdálkodási, vidékfejlesztési csekély összegű támogatások nyilvántartási rendszere,
g) monitoring adat-nyilvántartási rendszer [az a)-g) pontok a továbbiakban együtt: nyilvántartási rendszerek].
g) monitoring adat-nyilvántartási rendszer,
h) tevékenységihely-nyilvántartási rendszer [az a)-h) pontok a továbbiakban együtt: nyilvántartási rendszerek].
(1a) Ahol e törvény közhiteles nyilvántartásban szereplő adatról rendelkezik, ilyen adat esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki az adott nyilvántartásban szereplő közhiteles adatokban bízva jogot szerez. Az ellenkező bizonyításáig a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, a nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn. Senki sem hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartásba bejegyzett adatot nem ismeri, kivéve, ha a nyilvántartásba bejegyzett adat személyes adatnak vagy törvény által védett titoknak minősül, és megismerhetőségének törvényi feltételei nem állnak fenn.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartási rendszerek működtetésével kapcsolatos technikai feladatok ellátására adatfeldolgozót bízhat meg.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartási rendszerek működtetéséhez kapcsolódó adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az intézkedések végrehajtása során az abban foglalt feltételek, illetve kötelezettségek betartásának ellenőrzése céljából adatokat vehet át:
a) a vámhatóság által kezelt vámadatbázisból,
b) a külkereskedelmi államigazgatási szerv által kezelt importengedély-nyilvántartásból,
c) a szőlőültetvény-kataszterből,
d) az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerből (ENAR),
e) az Országos Erdőállomány Adattárból,
f) a védett és védelemre tervezett természeti területek nyilvántartásából,
g) az Országos Támogatási Monitoring Rendszer nyilvántartásából,
h) a külön jogszabály szerint elismert ökológiai termelést ellenőrző szervezet által vezetett, az ökológiai gazdálkodással összefüggő nyilvántartásból,
i) a vetőmag-nyilvántartási rendszerből,
j) a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból,
k) a cégnyilvántartásból,
l) az ingatlan-nyilvántartásból,
m) a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásából,
n) az Országos Halászati Adattárból,
o) a munkaügyi és munkavédelmi hatóság adatbázisából,
p) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közigazgatási szerv által kezelt adatbázisból,
q) az ügyfelet megillető támogatási jogosultságot tartalmazó nyilvántartásból,
r) az I. és II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó információs rendszerekből.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére az intézkedések végrehajtása során a vonatkozó feltételek, illetve kötelezettségek betartásának ellenőrzése céljából adatokat kell átadni:
a) a vámhatóság által kezelt vámadatbázisból,
b) a külkereskedelmi államigazgatási szerv által kezelt importengedély-nyilvántartásból,
b) a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv által kezelt importengedély-nyilvántartásból,
c) a szőlőültetvény-kataszterből,
d) az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerből (ENAR),
e) az Országos Erdőállomány Adattárból,
f) a védett és védelemre tervezett természeti területek nyilvántartásából,
g) az Országos Támogatási Monitoring Rendszer nyilvántartásából,
h) a külön jogszabály szerint elismert ökológiai termelést ellenőrző szervezet által vezetett, az ökológiai gazdálkodással összefüggő nyilvántartásból,
i) a vetőmag-nyilvántartási rendszerből,
j) a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból,
k) a cégnyilvántartásból,
l) az ingatlan-nyilvántartásból,
m) a földhasználati nyilvántartásból,
n) az Országos Halászati Adattárból,
o) a munkaügyi és munkavédelmi hatóság adatbázisából,
p) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közigazgatási szerv által kezelt adatbázisból,
q) az I. és II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó információs rendszerekből,
r) az adóhatóságtól az adóazonosító nyilvántartásból,
r) az adóhatóságtól az adózókra vonatkozó adóazonosító nyilvántartásból, továbbá az adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére (TEAOR’ 08), és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból,
s) a Tenyészet Információs Rendszerből,
t) a Baromfi Információs Rendszerből,
u) az Országos Állat-egészségügyi Információs Rendszerből,
v) a hatáskörrel rendelkező hatóság nyilvántartási rendszereiből,
w) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adattárából az ügyfelek sajátjogú nyugellátásáról,
x) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEKKH) az egyéni vállalkozókra vonatkozó nyilvántartásból.
x) az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.
y) a vámhatóság által kezelt jövedéki adatbázisból.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére az intézkedések végrehajtása során a vonatkozó feltételek, illetve kötelezettségek betartásának ellenőrzése, továbbá az ügyfelek azonosítása céljából adatokat kell átadni:
1. a vámhatóság által kezelt vámadatbázisból,
2. a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv által kezelt importengedély-nyilvántartásból,
3. a szőlőültetvény-kataszterből,
4. az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerből (ENAR),
5. az Országos Erdőállomány Adattárból,
6. a védett és védelemre tervezett természeti területek nyilvántartásából,
7. az Országos Támogatási Monitoring Rendszer nyilvántartásából,
8. a külön jogszabály szerint elismert ökológiai termelést ellenőrző szervezet által vezetett, az ökológiai gazdálkodással összefüggő nyilvántartásból,
9. a vetőmag-nyilvántartási rendszerből,
10. a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból,
11. a cégnyilvántartásból,
12. az ingatlan-nyilvántartásból,
13. a földhasználati nyilvántartásból,
14. az Országos Halászati Adattárból,
15. a munkaügyi és munkavédelmi hatóság adatbázisából,
16. az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közigazgatási szerv által kezelt adatbázisból,
17. az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó információs rendszerekből,
18. az adóhatóságtól az adózókra vonatkozó adóazonosító nyilvántartásból, továbbá az adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére (TEAOR’ 08), és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból,
19. a Tenyészet Információs Rendszerből,
20. a Baromfi Információs Rendszerből,
21. az Országos Állat-egészségügyi Információs Rendszerből,
22. a hatáskörrel rendelkező hatóság nyilvántartási rendszereiből,
23. az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adattárából az ügyfelek sajátjogú nyugellátásáról,
24. az egyéni vállalkozók nyilvántartásából,
25. a vámhatóság által kezelt jövedéki adatbázisból,
26. a repülőterek üzemeltetőiről, valamint az engedélyköteles vagy bejelentéshez kötött vasúti szolgáltatás végzőiről vezetett nyilvántartásból,
27. a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal által a víziközmű-szolgáltatókról vezetett nyilvántartásból,
28. a rendezett munkaügyi kapcsolati adatokat tartalmazó adatbázisokból,
29. az építésügyért felelős miniszter által működtetett az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerből,
30. a családi gazdálkodókról vezetett nyilvántartásból,
31. az Országos Állattenyésztési Adatbázisból,
32. a Nemzeti Génbank Adatbázisból,
33. a köznevelés információs rendszerből,
34. az engedélyezett létesítmények nyilvántartási rendszeréből,
35. az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszerből,
36. az országos névjegyzékből.
(3) Az adatkezelő szerv részére az intézkedések végrehajtása során a vonatkozó feltételek, illetve kötelezettségek betartásának ellenőrzése, továbbá az ügyfelek azonosítása céljából adatokat kell átadni:
1. a vámhatóság által kezelt vámadatbázisból,
2. a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv által kezelt importengedély-nyilvántartásból,
3. a szőlőültetvény-kataszterből,
4. az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerből (ENAR),
5. az Országos Erdőállomány Adattárból,
6. a védett és védelemre tervezett természeti területek nyilvántartásából,
7. az Országos Támogatási Monitoring Rendszer nyilvántartásából,
8. a külön jogszabály szerint elismert ökológiai termelést ellenőrző szervezet által vezetett, az ökológiai gazdálkodással összefüggő nyilvántartásból,
9. a vetőmag-nyilvántartási rendszerből,
10. a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból,
11. a cégnyilvántartásból,
12. az ingatlan-nyilvántartásból,
13. a földhasználati nyilvántartásból,
14. az Országos Halászati Adattárból,
15. a munkaügyi és munkavédelmi hatóság adatbázisából,
16. az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közigazgatási szerv által kezelt adatbázisból,
17. az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó információs rendszerekből,
17. az Új Széchenyi Tervhez, illetve a Széchenyi 2020-hoz kapcsolódó információs rendszerekből,
18. az adóhatóságtól az adózókra vonatkozó adóazonosító nyilvántartásból, továbbá az adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére (TEAOR’ 08), és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból,
19. a Tenyészet Információs Rendszerből,
20. a Baromfi Információs Rendszerből,
21. az Országos Állat-egészségügyi Információs Rendszerből,
22. a hatáskörrel rendelkező hatóság nyilvántartási rendszereiből,
23. az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adattárából az ügyfelek sajátjogú nyugellátásáról,
23. a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásból az ügyfelek sajátjogú nyugellátásáról,
24. az egyéni vállalkozók nyilvántartásából,
25. a vámhatóság által kezelt jövedéki adatbázisból,
26. a repülőterek üzemeltetőiről, valamint az engedélyköteles vagy bejelentéshez kötött vasúti szolgáltatás végzőiről vezetett nyilvántartásból,
27. a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal által a víziközmű-szolgáltatókról vezetett nyilvántartásból,
28. a rendezett munkaügyi kapcsolati adatokat tartalmazó adatbázisokból,
29. az építésügyért felelős miniszter által működtetett az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerből,
29. az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter által működtetett az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerből,
30. a családi gazdálkodókról vezetett nyilvántartásból,
31. az Országos Állattenyésztési Adatbázisból,
32. a Nemzeti Génbank Adatbázisból,
33. a köznevelés információs rendszerből,
34. az engedélyezett létesítmények nyilvántartási rendszeréből,
35. az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszerből,
36. az országos névjegyzékből.
37. az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerből (FELIR),
38. az országos lóinformációs rendszerből (OLIR),39. szarvasmarha-információs rendszerből (SZIR),40. Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerből (OKIR),41. termékenyítési rendszerből (TER),42. a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásából.
(3a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a (3) bekezdésben meghatározott feladata ellátása céljából az ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakóhelyének címe, elhalálozására vonatkozó adata igénylésére jogosult, amely adatokat természetes személyazonosító adattal, a lakóhely címével, illetve kapcsolati kód alkalmazásával igényelheti.
(3b) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szerv az adatkezelő szerv megkeresésére annak törvényben rögzített feladatai ellátása érdekében elektronikus úton adatot szolgáltat azon természetes személyek személyazonosító adataira, állampolgárságára, elektronikus levélcímére, ügyfélkapu-azonosítójára vonatkozó adatokról, akik ügyfélkaput létesítettek, továbbá az ügyfélkapu-létesítés időpontjára vonatkozó adatokról. Ügyfélkapu megszüntetése esetén a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szerv az adatkezelő szerv megkeresésére elektronikus úton a tárhely címzéséhez szükséges adatokat szolgáltatja.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó támogatási adatokat egymással, valamint az e törvény alapján átvett adatokkal a feladatkörében végzendő ellenőrzés céljából összevetheti, illetve felhasználhatja.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó támogatási adatokat egymással, valamint az e törvény alapján átvett adatokkal a feladatkörében végzendő ellenőrzés céljából köteles összevetni, illetve felhasználhatja.
(4) Az adatkezelő szerv az ügyfélre vonatkozó támogatási adatokat egymással, valamint az e törvény alapján átvett adatokkal a feladatkörében végzendő ellenőrzés céljából köteles összevetni, illetve felhasználhatja.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzésekhez kapcsolódó nyilvántartási rendszerek működtetése érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóság részére a 26. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartási rendszerekben szereplő adatokat az ellenőrzések lefolytatásához és kiértékeléséhez szükséges mértékben átadja.
(6) Az (1) és (3) bekezdés szerinti nyilvántartásokban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.
(7) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az egyablakos vámügyintézés körébe tartozó eljárásokhoz kapcsolódó nyilvántartási rendszerek működtetése érdekében a vámhatóság részére a 26. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti nyilvántartási rendszerekben szereplő adatokat az eljárások lefolytatásához és kiértékeléséhez szükséges mértékben átadja.
(8) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kedvezőtlen éghajlati jelenségekre és más káreseményekre kötött mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatással összefüggő biztosítási díj, illetve kár megállapítása érdekében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény szerint mezőgazdasági biztosítási szerződést kötő biztosító (a továbbiakban: biztosító) részére, a mezőgazdasági termelő hozzájárulása esetén, a biztosító kérelmére adatot szolgáltat a mezőgazdasági termelő által a tárgyévben benyújtott egységes kérelemben megjelölt területekről, valamint azok növénykultúrák szerinti hasznosításáról és MePAR szerinti azonosítóiról.
(8) Az adatkezelő szerv a kedvezőtlen éghajlati jelenségekre és más káreseményekre kötött mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatással összefüggő biztosítási díj, illetve kár megállapítása érdekében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény szerint mezőgazdasági biztosítási szerződést kötő biztosító (a továbbiakban: biztosító) részére, a mezőgazdasági termelő hozzájárulása esetén, a biztosító kérelmére adatot szolgáltat a mezőgazdasági termelő által a tárgyévben benyújtott egységes kérelemben megjelölt területekről, valamint azok növénykultúrák szerinti hasznosításáról és MePAR szerinti azonosítóiról.
26/A. §   Az adóhatóság kérelemre tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az adótitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyazonosításához, a támogatáshoz való jogosultság megállapításához, az intézkedésekhez kapcsolódó feltételek ellenőrzéséhez, az ügyfél kérelmére indult eljárás során pedig a tényállás tisztázásához szükséges.
26/A. §   Az adóhatóság kérelemre tájékoztatja az adatkezelő szervet az adótitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyazonosításához, a támogatáshoz való jogosultság megállapításához, az intézkedésekhez kapcsolódó feltételek ellenőrzéséhez, az ügyfél kérelmére indult eljárás során pedig a tényállás tisztázásához szükséges.

Az intézkedések kezelésére vonatkozó nyilvántartási és ellenőrzési rendszerek

27. §
(1) Az intézkedésekhez kapcsolódó támogatási adatok kezelésére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv integrált informatikai rendszert működtet.
(1) Az intézkedésekhez kapcsolódó támogatási adatok kezelésére, ellenőrzésére és a kérelmek egységes benyújtására a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv integrált informatikai rendszert működtet.
(2) Az intézkedések hatékony végrehajtása érdekében az intézkedések végrehajtása során kezelt adatokból a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv elkülönült nyilvántartásokat hozhat létre. Az integrált informatikai rendszer részét képező elkülönült nyilvántartások esetén biztosítani kell az adatoknak a nyilvántartások közötti átadását.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az 1782/2003/EK tanácsi rendelet II. Cím 4. fejezete szerinti integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert az általa működtetett integrált informatikai rendszer részeként alakítja ki.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. Cím II. fejezete szerinti integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert az általa működtetett integrált informatikai rendszer részeként alakítja ki.

Ügyfél-nyilvántartási rendszer

Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer

28. §
(1) Az intézkedésekben való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg regisztráltassa magát a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben.
(1) Az intézkedésekben, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság kérelemre induló eljárásaiban való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilvántartásba vetesse magát a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben (e törvény alkalmazásában: ügyfél-nyilvántartási rendszer).
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság intézkedéseiben érintett ügyfelek azonosítását és a (2) bekezdés alapján törzsadatnak nyilvánított adatait az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben (a továbbiakban: ügyfél-nyilvántartási rendszer) kell nyilvántartani.
(2) A regisztrációs szám megállapítása iránti kérelemben be kell jelenteni az ügyfél:
a) nevét (elnevezését), rövidített cégnevét;
b) képviseletére jogosult nevét;
c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 1. pontjában meghatározottak szerinti adóazonosító számát, külföldi vállalkozás esetén az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát;
d) pénzforgalmi bankszámlaszámát, feltéve, ha pénzügyi következménnyel járó intézkedésben vesz részt;
e) címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit;
f) gazdálkodási formáját, továbbá statisztikai számjelét;
g) levelezési címét - ha az nem azonos székhelyével, telephelyével -, továbbá a Magyarországon lakóhellyel, vagy telephellyel nem rendelkező külföldi személy esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét);
h) iratai őrzésének helyet, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével vagy lakóhelyével;
i) jogelődjét és jogelődjének regisztrációs számát.
(2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemben be kell jelenteni az ügyfél:
a) nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, természetes személyre vonatkozóan továbbá születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét, állampolgárságát, külföldi természetes személyre vonatkozóan - amennyiben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 1. pontjában meghatározottak szerinti adóazonosító számmal nem rendelkezik - úti okmányának vagy személyazonosító igazolványának számát;
b) képviseletére jogosult nevét, lakcímét;
c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 1. pontjában meghatározottak szerinti adóazonosító számát, külföldi vállalkozás esetén az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát;
d) lakcímét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit;
e) statisztikai számjelét;
f) levelezési címét - ha az nem azonos székhelyével, telephelyével -, továbbá a Magyarországon lakóhellyel vagy telephellyel nem rendelkező külföldi ügyfél esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét), valamint elektronikus levélcímét, amennyiben az elektronikus ügyintézést választja;
g) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével vagy lakóhelyével;
h) jogelődjét és jogelődjének regisztrációs számát, adóazonosító számát;
i) cégjegyzékszámát;
j) költségvetési szerv esetén típusát, törzskönyvi nyilvántartási számát;
k) regisztráció típusát;
l) ügyfélkör szerinti azonosító adatát.
(2) Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben való nyilvántartás céljából a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell az ügyfél:
a) természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, elnevezését, rövidített cégnevét;
b) képviseletére jogosult nevét, lakcímét;
c) az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító számát, amennyiben az ügyfél nem természetes személy, valamint, külföldi vállalkozás esetén az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát;
c) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító számát, amennyiben az ügyfél külföldi természetes személy, vagy külföldi vállalkozás, akkor az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát; továbbá pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő, támogatást igénylő külföldi természetes személy vagy külföldi vállalkozás esetén az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóazonosító számát;
d) lakcímét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit;
e) statisztikai számjelét, amennyiben az ügyfél nem természetes személy;
f) levelezési címét - ha az nem azonos székhelyével, telephelyével -, továbbá kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét), valamint elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét;
f) levelezési címét - ha az nem azonos székhelyével, telephelyével -, továbbá elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét, valamint pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő, támogatást igénylő, Magyarországon lakóhellyel vagy telephellyel nem rendelkező külföldi természetes személy vagy külföldi vállalkozás esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét);
g) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével vagy lakóhelyével;
h) jogelődjét és jogelődjének regisztrációs számát, adóazonosító számát;
i) cégjegyzékszámát;
j) költségvetési szerv esetén típusát, törzskönyvi nyilvántartási számát;
k) regisztráció típusát;
l) ügyfélkör szerinti azonosító adatát.
(2) Az ügyfél nyilvántartásba vételéhez és ügyfél-azonosító számának megállapításához nyilvántartásba kell venni:
a) természetes személy esetén
aa) nevét,
aa) családi- és utónevét,
ab) anyja nevét,
ab) anyja születési családi- és utónevét,
ac) születési helyét és idejét,
b) nem természetes személy esetén
ba) nevét,
bb) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító számát, amennyiben az ügyfél külföldi vállalkozás, akkor az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát,
bb) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóazonosító számát, amennyiben az ügyfél külföldi vállalkozás, akkor az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát,
bc) székhelyét.
(3) Az ügyfél-nyilvántartási rendszer tartalmazza:
a) a (3) bekezdés szerinti adatokat;
b) az ügyfél regisztrációs számát;
c) az ügyfelet megillető támogatási jogosultságokra vonatkozó adatokat;
d) az ügyfélnek az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 3-9. cikkei szerinti kapcsolt előírásokkal összefüggő adatait;
e) az ügyfél azon adatait, amelyre vonatkozóan a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az általa vezetett nyilvántartások működtetése során a külön jogszabályban megfogalmazottak szerinti folyamatos nyilvántartási kötelezettség terheli.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartás vezetése keretében
a) ellátja a nyilvántartás vezetésével összefüggő hatósági feladatokat,
b) megállapítja a regisztrációs (nyilvántartási) számot,
c) törvény vagy törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben külön jogszabály alapján adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból,
c) törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben külön jogszabály alapján adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból,
d) működteti az ügyfél-nyilvántartás informatikai rendszerét.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre induló eljárásaiban való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezze nyilvántartásba vételét az ügyfél-nyilvántartási rendszerben. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a (2) bekezdésben foglalt adatok mellett tartalmaznia kell
a) természetes személy esetén
aa) születéskori nevét,
aa) születési családi- és utónevét,
ab) állampolgárságát,
ac) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító jelét,
ac) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóazonosító jelét,
ad) lakóhelyét (egyéni vállalkozó esetében székhelyét),
ae) kiskorú esetében törvényes képviselője, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes esetében gyám, gondnok jelen a) pont szerinti adatát,
af) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az ügyfél lakóhelyével,
ag) levelezési címét, ha az nem azonos az ügyfél lakóhelyével,
ah) elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét,
ah) elektronikus levélcímét,
ai) ügyfélkör szerinti azonosító adatát,
aj) bankszámlaszámát és annak devizanemét – nem magyar állampolgárságú külföldi illetőségű magánszemély (a továbbiakban: külföldi természetes személy) – külföldi természetes személy esetén nemzetközi fizetési szám megadása is lehetséges,
ak) szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonos elérhetőségét,
b) nem természetes személy esetén
ba) elnevezését, továbbá rövidített cégnevét,
bb) képviseletére jogosult nevét, lakcímét,
bc) telephelyét vagy telephelyeit,
bd) cégjegyzékszámát,
be) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével,
bf) levelezési címét, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével,
bg) elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét,
bg) elektronikus levélcímét,
bh) költségvetési szerv esetén típusát, törzskönyvi nyilvántartási számát,
bh) törzskönyvi jogi személy esetén típusát, törzskönyvi nyilvántartási számát,
bi) statisztikai számjelét,
bj) működésének kezdetét,
bk) ügyfélkör szerinti további azonosító adatát,
bl) bankszámlaszámát és annak devizanemét – külföldi természetes személy esetén nemzetközi fizetési szám megadása is lehetséges,
bm) szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonos elérhetőségét,
c) külföldi természetes személy vagy külföldi vállalkozás esetén az a) és b) pontban foglalt adatok mellett az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát,
d) az a)-c) pontban foglalt adatok mellett a magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét) is a pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő, Magyarországon lakóhellyel vagy telephellyel nem rendelkező külföldi természetes személy vagy külföldi vállalkozás esetében.
(3a) Az ügyfélnek elektronikus úton történő támogatási kérelem benyújtása esetén a kérelem benyújtásakor kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélnek kell lennie.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartási rendszer részeként, a törvény hatálya alá tartozó eljárások végrehajtásához szükséges mértékben nyilvántartja az ügyfelek telephelyeit, termelő egységeit, a gazdálkodás végzésének helyeit.
(4) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságnál is be lehet nyújtani.
(4) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az erre rendszeresített hatályban levő nyomtatványon a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságnál is be lehet nyújtani.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartás vezetése keretében
a) ellátja a nyilvántartás vezetésével összefüggő hatósági feladatokat,
b) megállapítja az ügyfél-azonosító (nyilvántartási) számot,
c) törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben külön jogszabály alapján adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból,
d) működteti az ügyfél-nyilvántartás informatikai rendszerét,
e) nyilvántartja az ügyfél besorolását, amely lehet:
ea) nyilvántartásba vett,
ea) hivatalból nyilvántartásba vett,
eb) kérelemre nyilvántartásba vett,
f) a kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél számára a nyilvántartott adatokról hatósági bizonyítványt állít ki.
f) az ügyfél nyilvántartásba vételéről és az ügyfél-azonosító megállapításáról döntést hoz,
g) a kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél ilyen irányú kérelmére a nyilvántartott adatokról hatósági bizonyítványt állít ki.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a mezőgazdasági termelőkre, valamint a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó, közösségi jogi aktusok szerinti nyilvántartásról az ügyfélnyilvántartás keretében gondoskodik.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörrel rendelkező hatóság részére biztosítja az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez való folyamatos hozzáférést, továbbá feladataik ellátása, a szükséges ellenőrzések lefolytatása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság kölcsönösen biztosítják egymás részére a szakrendszereikhez való hozzáférést.
(5) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságnál is be lehet nyújtani.
(5) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet – az erre rendszeresített nyomtatványon – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél lehet benyújtani.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére biztosítja az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez való folyamatos hozzáférést, továbbá az egyes ügyekhez, eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzések lefolytatása érdekében, az azok lefolytatásához szükséges mértékben, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kölcsönösen biztosítják egymás részére a szakrendszereikhez való hozzáférést. Az így átvett személyes adat kizárólag az ellenőrzések lefolytatása célja érdekében kezelhető, az ellenőrzéssel érintett ügy lezárását követő ötödik év végéig.
(7) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszeren keresztül az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatáskörébe tartozó szakrendszereket (nyilvántartási alrendszereket) az ügyfél-nyilvántartáshoz kapcsolódóan alakítja ki.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, illetve a hatáskörrel rendelkező hatóság a hatáskörébe tartozó szakrendszereket (nyilvántartási alrendszereket) az ügyfél-nyilvántartáshoz kapcsolódóan alakítja ki.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére biztosítja az ügyfélnyilvántartási rendszerhez való folyamatos hozzáférést, továbbá az egyes ügyekhez, eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzések lefolytatása érdekében, az azok lefolytatásához szükséges mértékben, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kölcsönösen biztosítják egymás részére a szakrendszereikhez való hozzáférést. Az így átvett személyes adat kizárólag az ellenőrzések lefolytatása célja érdekében kezelhető, az ellenőrzéssel érintett ügy lezárását követő ötödik év végéig.
(7) Az intézkedésekben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítását a regisztrációs szám szolgálja. Mind a természetes személy ügyfélkörbe, mind az egyéb ügyfélkörbe tartozó ügyfél csak egy regisztrációs számot kaphat.
(7) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszeren keresztül az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatáskörébe tartozó szakrendszereket (nyilvántartási alrendszereket) az ügyfél-nyilvántartáshoz kapcsolódóan alakítja ki.
(8) Az intézkedésekben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítását az ügyfélazonosító szám szolgálja. Mind a természetes személy ügyfélkörbe, mind az egyéb ügyfélkörbe tartozó ügyfél részére csak egy ügyfél-azonosító szám állapítható meg.
(8) Az intézkedésekben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítását az ügyfél-azonosító szám szolgálja. Mind a természetes személy ügyfélkörbe, mind az egyéb ügyfélkörbe tartozó ügyfél részére csak egy ügyfél-azonosító szám állapítható meg. Az ügyfél-nyilvántartási rendszer az ügyfél-azonosító szám tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(8) Az intézkedésekben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítását az ügyfél-azonosító szolgálja. Mind a természetes személy ügyfélkörbe, mind az egyéb ügyfélkörbe tartozó ügyfél részére csak egy ügyfél-azonosító állapítható meg. Az ügyfél-nyilvántartási rendszer az ügyfél-azonosító tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
28/A. §
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az az ügyfél vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében bejelentette a vállalkozása a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti minősítését is.
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az az ügyfél vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében bejelentette a vállalkozása a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti minősítését is.
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az az ügyfél vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében, de legkésőbb a pénzügyi következményekkel járó intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg bejelentette a vállalkozása a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti minősítését is.
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben való részvétel során a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi
XXXIV. törvény (a továbbiakban: 2004. évi XXXIV. törvény) hatálya alá tartozó vállalkozás köteles bejelenteni vállakozása 2004. évi XXXIV. törvény szerinti minősítését.
(1a) Az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség forintban teljesítendő, a támogatás forintban utalandó ki. Az adózás rendjéről szóló törvény alapján pénzforgalmi számla nyitására kötelezett ügyfelet megillető támogatást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kizárólag az ügyfél belföldi pénzforgalmi számlájára történő átutalással teljesítheti. A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett ügyfelet megillető támogatást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv belföldi fizetési számlára történő átutalással teljesíti az ügyfél számára. A belföldi fizetési számla nyitására nem kötelezett, külföldi illetőségű ügyfelet megillető pénzösszeget a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél által megadott külföldi fizetési számlára, az ügyfél által meghatározott devizanemben utalja át.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az a támogatást igénylő vagy támogatást nem igénylő, de pénzügyi kapcsolattal rendelkező ügyfél vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében, de legkésőbb a pénzügyi következményekkel járó intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg bejelentette bankszámlaszámát, valamint annak devizanemét. Nemzetközi bankszámlaszámot a külföldi vállalkozásnak vagy külföldi természetes személy ügyfélnek kell megadnia.
(2) A támogatást igénylő vagy támogatást nem igénylő, de pénzügyi kapcsolattal rendelkező ügyfél nyilvántartásba vétel iránti kérelmének vagy a pénzügyi következményekkel járó intézkedéssel kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelmének tartalmaznia kell az ügyfél bankszámlaszámát, valamint annak devizanemét. Nemzetközi bankszámlaszámot a külföldi vállalkozásnak vagy külföldi természetes személy ügyfélnek kell megadnia.
(2) A támogatást igénylő vagy támogatást nem igénylő, de pénzügyi kapcsolattal rendelkező ügyfél nyilvántartásba vétel iránti kérelmének vagy a pénzügyi következményekkel járó intézkedéssel kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelmének tartalmaznia kell az ügyfél fizetési számlaszámát, valamint annak devizanemét. Nemzetközi fizetési számlaszámot a külföldi vállalkozásnak vagy külföldi természetes személy ügyfélnek kell megadnia.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az a támogatást igénylő vagy támogatást nem igénylő, de pénzügyi kapcsolattal rendelkező ügyfél vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében, de legkésőbb a pénzügyi következményekkel járó intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg bejelentette fizetési számlaszámát, valamint annak devizanemét. Nemzetközi fizetési számlaszámot a külföldi vállalkozásnak vagy külföldi természetes személy ügyfélnek kell megadnia. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megtagadja a kifizetés teljesítését és elutasító döntést hoz, ha az ügyfél vagy más személy az ügyfél-nyilvántartásban rögzített, az ügyfél nevén szereplő fizetési számlától eltérő személy nevén szereplő fizetési számlára történő kifizetés teljesítése iránt kérelmet nyújt be.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az az ügyfél vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében, de legkésőbb a pénzügyi következményekkel járó intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg bejelentette fizetési számlaszámát, valamint annak devizanemét. A külföldi vállalkozás vagy külföldi természetes személy ügyfél nemzetközi fizetési számlaszámot is megadhat. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megtagadja a kifizetés teljesítését és elutasító döntést hoz, ha az ügyfél vagy más személy az ügyfélnyilvántartásban rögzített, az ügyfél nevén szereplő fizetési számlától eltérő személy nevén szereplő fizetési számlára történő kifizetés teljesítése iránt kérelmet nyújt be.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedés vonatkozásában kifizetésre csak az az ügyfél jogosult, aki bejelentette a fizetési számlaszámát, valamint annak devizanemét. A külföldi vállalkozás vagy külföldi természetes személy ügyfél nemzetközi fizetési számlaszámot is megadhat. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kifizetést az ügyfél-nyilvántartásban rögzített számlára teljesíti akkor is, ha az ügyfél vagy más személy – az ügyfél-nyilvántartásban szereplő számla módosítását nem kérve – az ügyfél-nyilvántartásban rögzített fizetési számlától eltérő személy nevén szereplő fizetési számlára történő kifizetés teljesítése iránt kérelmet nyújt be.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott bankszámlaszám bejelentéséhez az ügyfél nevére szóló bankszámla létezését igazoló bankszámlakivonat másolatát vagy a számlát vezető hitelintézet által kiadott egyéb igazolást kell csatolni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kérelemhez az ügyfél nevére szóló bankszámla létezését igazoló bankszámlakivonat másolatát vagy a számlát vezető hitelintézet által kiadott egyéb igazolást kell csatolni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kérelemhez az ügyfél nevére szóló fizetési számla létezését igazoló fizetésiszámla-kivonat másolatát vagy a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató által kiadott egyéb igazolást kell csatolni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott fizetési számlaszám bejelentéséhez az ügyfél nevére szóló fizetési számla létezését igazoló két hónapnál nem régebbi fizetésiszámla-kivonat másolatát, vagy a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak a kérelem benyújtási időpontját megelőző két hónapnál nem régebbi nyilatkozatát kell csatolni, amely tartalmazza az ügyfél azonosításához szükséges adatokat, valamint az ügyfél nevére szóló fizetési számlaszámot.
(3) A 28. § (3) bekezdés aj) és bl) pontjában meghatározott bankszámlaszám bejelentéséhez az ügyfél nevére szóló bankszámla létezését igazoló két hónapnál nem régebbi bankszámlakivonat másolatát vagy két hónapnál nem régebbi fizetésiszámla-szerződés másolatát vagy a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak a kérelem benyújtási időpontját megelőző két hónapnál nem régebbi nyilatkozatát kell csatolni, amely tartalmazza az ügyfél azonosításához szükséges adatokat, valamint az ügyfél nevére szóló bankszámlaszámot.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartási rendszer részeként, a törvény hatálya alá tartozó eljárások végrehajtásához szükséges mértékben nyilvántartja az ügyfelek fióktelepeit, termelőegységeit, a gazdálkodás végzésének helyeit.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság az ügyfelekre - beleértve a mezőgazdasági termelőket, valamint a mezőgazdasági üzemeket is - vonatkozó, közösségi jogi aktusok szerinti nyilvántartásról szakrendszer keretében gondoskodik.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a élelmiszerlánc- felügyeleti szerv az ügyfelekre - beleértve a mezőgazdasági termelőket, valamint a mezőgazdasági üzemeket is - vonatkozó, közösségi jogi aktusok szerinti nyilvántartásról szakrendszer keretében gondoskodik.
28/B. §
(1) Ha az ügyfél a képviselet ellátására meghatalmazást vagy megbízást ad, azt - az eseti meghatalmazást vagy megbízást kivéve - az ügyfélnek vagy meghatalmazott képviselőjének az ügyfél-nyilvántartási rendszer szakrendszerébe postai úton vagy személyesen a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített nyomtatványon kell bejelentenie.
(1) Ha az ügyfél a képviselet ellátására meghatalmazást vagy megbízást ad, azt - az eseti meghatalmazást vagy megbízást kivéve - az ügyfélnek vagy meghatalmazott képviselőjének az ügyfél-nyilvántartási rendszer szakrendszerébe a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített nyomtatványon kell bejelentenie.
(1) A mezőgazdasági támogatási eljárásban az ügyfél helyett az ügyfél-nyilvántartási rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett besorolású, az elektronikus kapcsolattartás feltételeinek megfelelő meghatalmazott személy, illetve törvényes képviselője, valamint elsődleges képviselője is eljárhat. A meghatalmazást – az eseti meghatalmazás kivételével – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartásba veszi, hatályát és érvényességét valamennyi eljárási cselekménynél megvizsgálja, és azt ötévente felülvizsgálhatja.
(1a) A meghatalmazás általános jelleggel vagy egyes intézkedésekre szólhat. A meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a biztosítási intézkedést és a végrehajtási eljárást.
(1b) Az eseti meghatalmazást nem kell nyomtatványon bejelenteni, de legalább teljes bizonyító erejű, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti magánokiratba kell foglalni, és annak eredeti példányát az adott eljárási cselekménnyel egyidejűleg kell a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére benyújtani.
(2) Az ügyfél a meghatalmazás vagy megbízás visszavonását, felmondását a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített nyomtatványon haladéktalanul köteles bejelenteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél. A képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott vagy megbízott is bejelentheti.
(2) Az ügyfél a meghatalmazás visszavonását, felmondását a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített nyomtatványon haladéktalanul köteles bejelenteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél. A képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott is bejelentheti.
(3) A képviseleti jog keletkezése és megszűnése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben az arra vonatkozó bejelentés mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő beérkezése napjától hatályos.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaknak meg nem felelő nyilvántartásba vételi kérelmet visszautasítja A meghatalmazott visszautasítása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjon az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaknak megfelelő képviselő alkalmazásáról.
(5) Ha az ügyfél nevében meghatalmazottja jár el, és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az iratokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a meghatalmazott részére küldi meg. Ha az ügyfél az iratok saját részére történő kézbesítését kérte, akkor részére kézbesítendő az irat, kivéve, ha kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén nem ő volt az utolsó iratot benyújtó személy. Kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén az iratokat az utolsó iratot benyújtó személynek kell kézbesíteni.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet, ha az eljárás során az ügyfél és az ügyfél meghatalmazottjának a nyilatkozata eltér egymástól, vagy egyéb eljárási cselekményeik ellentétesek. Ha az ügyfél eltérően nem nyilatkozik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a későbbi cselekményt, nyilatkozatot tekinti érvényesnek.
(7) Ha az ügyfélnek több meghatalmazottja van, az iratok – az ügyfél egyidejű értesítésével – az adott intézkedésben utoljára eljáró, hatályos képviseleti joggal rendelkező meghatalmazottnak kerülnek kézbesítésre.
(8) Folyamatban lévő támogatás esetén az ügy megindítását követően rendelkezési nyilvántartásba meghatalmazásra tett új ügyintézési rendelkezést, vagy annak módosítását a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv csak akkor veszi figyelembe, ha azt az ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek is bejelenti.
28/C. §
(1) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél köteles az első kapcsolatfelvétel alkalmával – a kézbesítési meghatalmazás előterjesztésével együtt – kézbesítési meghatalmazottat megnevezni, ha
a) képviselőt nem nevezett meg, és
b) elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye.
(2) A kézbesítési meghatalmazott feladata, hogy az eljárásban keletkezett, az ügyféllel közlendő döntéseket és iratokat átvegye, és azokat az ügyfél részére továbbítsa, amely tevékenységéért az ügyféllel szemben a polgári jog szabályai szerint felel. Az ügyfél részére szóló és a kézbesítési meghatalmazottal szabályszerűen közölt döntést úgy kell tekinteni, hogy az a kézbesítési meghatalmazottal történt közlést követő tizenötödik napon minősül az ügyféllel közöltnek.
28/D. §   Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását,
a) helyette törvényes képviselője vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá
b) az ügyfél és képviselője együtt is
eljárhat.
28/E. §   A képviseleti jog keletkezése és megszűnése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben az arra vonatkozó bejelentés mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő beérkezése napjától vagy a bejelentésben megjelölt, a beérkezés napjánál későbbi időponttól hatályos.
29. §
(1) Az ügyfél - annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül - köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfél-nyilvántartásba bejelentett adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (2) bekezdés szerinti változásról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt nyomtatványon értesíteni.
(1) Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfél-nyilvántartásba bejelentett adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4) bekezdés szerinti változásról - annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt nyomtatványon értesíteni.
(1) Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfél-nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4) bekezdés szerinti változásról - annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt nyomtatványon értesíteni.
(1) Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfél-nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4) bekezdés szerinti változásról - annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt hatályban levő nyomtatványon értesíteni azzal, hogy a változás-bejelentés - a 28/B. §-ban foglalt kötelezettség kivételével - elektronikus úton is teljesíthető. A regisztráció típusa a pénzügyi következményekkel járó intézkedéssel kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelem beadásával egyidejűleg is módosítható.
(1) Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfél-nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4) bekezdés szerinti változásról - annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt, hatályban levő nyomtatványon értesíteni azzal, hogy a változás-bejelentés elektronikus úton is teljesíthető. Az ügyfél-azonosító szám típusa a pénzügyi következményekkel járó intézkedéssel kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg is módosítható.
(1) Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfél-nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4) bekezdés szerinti változásról - annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt, hatályban levő nyomtatványon értesíteni . Az ügyfél-azonosító szám típusa a pénzügyi következményekkel járó intézkedéssel kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg is módosítható.
(1) Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfél-nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4) bekezdés szerinti változásról – annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt nyomtatványon értesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség kiterjed az ügyfél végelszámolásának elhatározására, a jogi személy, illetve egyéb szervezet megszűnésére is. Ebben az esetben a bejelentési kötelezettség kiterjed a jogi személy, illetve egyéb szervezet végelszámolójára, felszámolójára is.
(2) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság a változásról egyéb módon tudomást szerez, az ügyfél a változásbejelentési kötelezettséget a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kibocsátott felszólításban (végzésben) meghatározott határidőben köteles teljesíteni.
(2) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság a változásról egyéb módon tudomást szerez, az ügyfél a változásbejelentési kötelezettséget a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kibocsátott felszólításban meghatározott határidőben köteles teljesíteni.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet, felszámolót, végelszámolót mulasztási bírság fizetésére kötelezi.
(3) Az ügyfélnyilvántartásba bejelentett bankszámlaszám - az ügyfél és a pénzügyi intézmény(ek) közötti finanszírozási (hitel) kapcsolat miatt szükségessé váló - módosításához az ügyfél és a pénzügyi intézmény(ek) erre vonatkozó együttes megállapodása, továbbá a megállapodásnak - az erre rendszeresített nyomtatványon - az ügyfél vagy a pénzügyi intézmény(ek) által a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek történt bejelentése szükséges.
(3) Az ügyfélnyilvántartásba bejelentett fizetési számlaszám - az ügyfél és a pénzügyi intézmény(ek) közötti finanszírozási (hitel) kapcsolat miatt szükségessé váló - módosításához az ügyfél és a pénzügyi intézmény(ek) erre vonatkozó együttes megállapodása, továbbá a megállapodásnak - az erre rendszeresített nyomtatványon - az ügyfél vagy a pénzügyi intézmény(ek) által a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek történt bejelentése szükséges.
(3) Az ügyfélnyilvántartásba bejelentett fizetési számlaszám - az ügyfél és a pénzügyi intézmény(ek) közötti finanszírozási (hitel) kapcsolat miatt szükségessé váló - módosításához az ügyfél és a pénzügyi intézmény(ek) erre vonatkozó együttes megállapodása, továbbá a megállapodásnak - az erre rendszeresített nyomtatványon - az ügyfél vagy a pénzügyi intézmény(ek) által a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek történt benyújtása szükséges.
(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség kiterjed az ügyfél végelszámolásának elhatározására, csődeljárás-, végelszámolás-, felszámolási-, illetőleg adósságrendezési eljárás alatt állásának, valamint a jogi személy, illetve egyéb szervezet megszűnésére is. Ebben az esetben a bejelentési kötelezettség kiterjed a jogi személy, illetve egyéb szervezet vagyonfelügyelőjére, végelszámolójára, felszámolójára, illetve pénzügyi gondnokára is.
(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség kiterjed az ügyfél végelszámolásának elhatározására, csődeljárás, végelszámolás, felszámolási, illetve adósságrendezési eljárás alatt állásának, valamint a jogi személy, illetve egyéb szervezet megszűnésére is. Ebben az esetben a bejelentési kötelezettség kiterjed a jogi személy, illetve az egyéb szervezet vagyonfelügyelőjére, végelszámolójára, felszámolójára, illetve pénzügyi gondnokára is.
(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség kiterjed az ügyfél végelszámolásának elhatározására, csődeljárás, végelszámolás, felszámolási, kényszertörlési, illetve adósságrendezési eljárás alatt állásának, valamint a jogi személy, illetve egyéb szervezet megszűnésére is. Ebben az esetben a bejelentési kötelezettség kiterjed a jogi személy, illetve az egyéb szervezet vagyonfelügyelőre, végelszámolójára, felszámolójára, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselőjére, vagy – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámolóra illetve pénzügyi gondnokára is.
(5) Az (1)–(2) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet, a vagyonfelügyelőt, felszámolót, végelszámolót, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselőt, vagy – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámolót vagy a pénzügyi gondnokot végzésben a kötelezettség teljesítésére hívja fel, amely teljesítésre kötelező döntésben előírt határidő elmulasztása esetén mulasztási bírság fizetésére kötelezi.
(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet, a vagyonfelügyelőt, felszámolót, végelszámolót, illetve a pénzügyi gondnokot mulasztási bírság fizetésére kötelezi.
(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet, a vagyonfelügyelőt, felszámolót, végelszámolót, vagy a pénzügyi gondnokot végzésben a kötelezettség teljesítésére hívja fel, amely teljesítésre kötelező döntésben előírt határidő elmulasztása esetén mulasztási bírság fizetésére kötelezi.
29/A. §
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél által bejelentett adatokat az ellenőrzések során összevetheti a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások adataival.
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél 28. § (4) bekezdésében foglalt adatait az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő ellenőrzések során összevetheti a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások adataival.
(1) Az adatkezelő szerv az ügyfél 28. § (4) bekezdésében foglalt adatait az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő ellenőrzések során összevetheti a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások adataival.
(2) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy az ügyfél által bejelentett és a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások között eltérés van, az ügyfelet - az adateltérés okának tisztázása érdekében - a bejelentett adatok igazolására szólítja fel.
(2) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy az ügyfél nyilvántartott adatai és a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások között eltérés van, az ügyfelet - az adateltérés okának tisztázása érdekében - a bejelentett adatok igazolására szólítja fel.
(2) Amennyiben az adatkezelő szerv megállapítja, hogy az ügyfél nyilvántartott adatai és a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások között eltérés van, az ügyfelet - az adateltérés okának tisztázása érdekében - a bejelentett adatok igazolására szólítja fel.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt eltérést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv közhiteles nyilvántartás adata alapján állapítja meg, úgy a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatot - a (2) bekezdés szerinti igazolásra történő felszólítás nélkül - az ügyfél-nyilvántartási rendszerben átvezeti és erről az ügyfelet értesíti.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt eltérést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv közhiteles nyilvántartás adata alapján állapítja meg, a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatot - a (2) bekezdés szerinti igazolásra történő felszólítás és külön értesítés nélkül - az ügyfél-nyilvántartási rendszerben átvezeti.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt eltérést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hivatalból – ideértve a más hatóság által elektronikus úton küldött megkeresés alapján indított eljárást is – közhiteles nyilvántartás adata alapján állapítja meg, a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatot – a (2) bekezdés szerinti igazolásra történő felszólítás és külön értesítés nélkül – az ügyfél-nyilvántartási rendszerben átvezeti. A más hatóság elektronikus úton küldött megkeresése alapján indított eljárás esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a megkereső hatóságot az adat átvezetéséről a megkereséssel megegyező elektronikus úton tájékoztatja.
30. §
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelem alapján nyilvántartásba veszi az ügyfelet, és részére regisztrációs számot állapít meg.
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelem alapján nyilvántartásba veszi az ügyfelet, és részére besorolást állapít meg.
(2) Az ügyfélnek a regisztrációs számát az intézkedésekben való részvétellel összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie.
(2) Az ügyfélnek a regisztrációs számát az intézkedésekben való részvétellel, illetve a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárásaival összefüggő valamennyi rendszeresített nyomtatványon fel kell tüntetnie.
(2) A kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélnek az ügyfélazonosító-számát az intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos valamennyi rendszeresített nyomtatványon fel kell tüntetnie.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a regisztrációs szám megállapítása iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, ha az ügyfél által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a regisztrációs szám megállapítása iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, ha az ügyfél által bejelentett adatok hiányosak.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, ha az ügyfél által bejelentett adatok hiányosak.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet visszautasítja, ha az ügyfél által benyújtott kérelem, illetve a bejelentett adatok valótlanok, hiányosak vagy valótlan tartalmúak. Nem minősül hiányosnak a kérelem, ha nem tartalmazza a 28. § (3) bekezdés a) pont ah) vagy ak) alpontjában, valamint a 28. § (3) bekezdés b) pont bg) vagy bm) alpontjában foglalt adatokat.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és az élelmiszer-felügyeleti szerv hivatalból állapít meg ügyfél-azonosítót annak a személynek, akinek vagy amelynek nyilvántartása, illetve azonosítása szükséges a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához, és aki vagy amely nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem nyújtott be. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hivatalból megállapított ügyfél-azonosítót az érintett személlyel közölheti.
(5) A hivatalból nyilvántartásba vett besorolású ügyfél az erre rendszeresített nyomtatványon és a szükséges adatok bejelentésével kérheti besorolásának megváltoztatását. A besorolás megváltoztatása esetén az ügyfél-azonosító nem változik.
(4) Annak részére, aki (amely) regisztrációs szám megállapítása iránti kérelmet nem nyújtott be, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - amennyiben ez a jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához szükséges - ideiglenes technikai azonosítót állapíthat meg.
(4) Annak részére, aki (amely) nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem nyújtott be, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság - amennyiben ez a jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához szükséges - technikai azonosítót állapíthat meg.
(4) Annak részére, aki (amely) nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem nyújtott be, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság - amennyiben ez a jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához szükséges - az ügyfél azonosítása céljából technikai azonosítót állapíthat meg.
(4) Annak részére, aki (amely) nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem nyújtott be, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv - amennyiben ez a jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához szükséges - az ügyfél azonosítása céljából ügyfél-azonosító számot állapíthat meg.
(5) A nyilvántartásba vett besorolású ügyfél az erre rendszeresített formanyomtatványon és a szükséges adatok bejelentésével kérheti besorolásának megváltoztatását. A besorolás megváltoztatása esetén az ügyfélazonosító-szám nem változik.
(6) A kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél adatait a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a nyilvántartásba vett ügyfél adatait az ügyfél nyilvántartását kezdeményező szerv karbantartja.
30/A. §   Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tudomására jut, hogy az ügyfél az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez kapcsolódó változás-bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséig, valamint az ezek elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság megfizetéséig az ügyfél részére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a törvény hatálya alá tartozó intézkedések alapján, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság a kérelemre induló eljárásaiban jogosultságot nem állapít meg, illetve támogatást nem folyósít, valamint az ügyfél által benyújtott új kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
30/A. §   Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tudomására jut, hogy az ügyfél az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez kapcsolódó változásbejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséig, valamint az ezek elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság megfizetéséig az ügyfél részére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a törvény hatálya alá tartozó intézkedések alapján, a kérelemre induló eljárásaiban jogosultságot nem állapít meg, illetve támogatást nem folyósít, valamint az ügyfél által benyújtott új kérelmeket visszautasítja.

Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer

31. §
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó, földterülethez kapcsolódó támogatások eljárásainak kizárólagos országos földterület-azonosítási rendszere a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR). A MePAR adattartalma állami tulajdonban van, a tulajdonosi jogokat az állam nevében mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja.
(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény hatálya alá tartozó, földterülethez kapcsolódó támogatások eljárásainak kizárólagos országos földterület-azonosítási rendszere a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR). A MePAR adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot - ide értve a tárolt adatok karbantartását is - az állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja.
(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény hatálya alá tartozó intézkedések országos földterület-azonosítási rendszere a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR). A MePAR adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot - ide értve a tárolt adatok karbantartását is - az állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja.
(2) A MePAR számítógépes rendszerének térképi alapját az Egységes Országos Vetületi Rendszerben (EOV) kell elkészíteni, és meg kell felelnie az 1:10 000-es méretarányú állami topográfiai térkép pontosságának.
(3) A MePAR működtetése során állami feladatként biztosítani kell az adatok programszerű felújítását és változásvezetését. A változásvezetési eljárás kérelemre vagy hivatalból indítható.
(4) A MePAR nyilvános. A földterület használatához kapcsolódó támogatások kapcsán benyújtott kérelmekhez az ügyfelek részére a MePAR vonatkozó adataihoz való hozzáférést biztosítani kell. A földterület használatához kapcsolódó támogatások kapcsán benyújtott kérelmekhez papír alapú térképek alkalmazása esetén a hozzáférést egy példányban költségtérítés-mentesen kell biztosítani.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő célú felhasználás, valamint az ügyfél által kézhez kapott, de a kérelmezés során fel nem használt térképek esetén fizetendő költségtérítés mértékét, továbbá az adatok más számítógépes rendszerben történő felhasználásának feltételeit a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv állapítja meg.
31. §   Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény hatálya alá tartozó intézkedések országos földterület-azonosítási rendszere a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR). A MePAR közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A MePAR adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot - ideértve a tárolt adatok karbantartását is - az állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja.
31. §
(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény hatálya alá tartozó intézkedések országos földterület-azonosítási rendszere a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR). A MePAR közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A MePAR adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot – ideértve a tárolt adatok karbantartását is – az állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja.
(2) A MePAR blokkhatár fedvényhez és annak részeként a blokkazonosítóhoz, a Natura 2000 Területek, Nitrátérzékeny Területek, Magas Természeti Értékű Területek és Érzékeny Természeti Területek tematikus fedvényekhez, továbbá a MePAR programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz térítésmentesen hozzáférhet
a) a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott VIZEK rendszer kormányrendeletben kijelölt üzemeltetője a VIZEK rendszer üzemeltetési feladataival összefüggő feladatai ellátása és a VIZEK rendszerben való vagyonkezelői hozzájárulások biztosítása érdekében,
b) a vízügyi igazgatási szerv a vagyongazdálkodás, a nagyvízi meder és a parti sáv kezelésével összefüggő feladatai ellátása érdekében.
(3) A MePAR Vízvédelmi Sávok, Vásárhelyi Terv Területei, Árvíz Járta Területek, Aszály Érzékeny Területek, Belvízzel Veszélyeztetett Területek, Nitrátérzékeny Területek, VP vízvédelmi célú nem termelő beruházások programhoz kapcsolódó fedvényekhez, továbbá a MePAR programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz térítésmentesen hozzáférhet a vízügyi és a vízvédelmi hatóság a vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági eljárással összefüggő feladatai, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az integrált hatósági ügyviteli rendszerhez kapcsolódó feladatai ellátása érdekében.

Intervenciós raktárregiszter

31/A. §
(1) Az intervenciós raktárregiszter országos adatbázis, amely az intervenciós termékek raktározásához, megőrzéséhez, szállításához vagy átadásához kapcsolódó műveletek elvégzése érdekében biztosítja a raktározási helyszínek és raktárépítmények egyedi beazonosíthatóságát.
(2) Az intervenciós raktárregiszter a 28. § (2) bekezdés szerinti adatokon kívül tartalmazza az ügyfél regisztrációs számát, a raktározási helyszíneket és a raktározási építmények műszaki paramétereit.
(2a) Az intervenciós raktárregiszter a (2) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - kivéve a 28. § (2) bekezdésében foglalt természetes személyazonosító adatokat - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3) A hatósági nyilvántartás adatait a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az informatikai rendszerében kezeli. A (2) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által történik a raktárregiszterbe történő bejelentkezés alkalmával. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv azokat a raktározókat, akikkel már kötött raktárszerződést, bejelentkezés nélkül nyilvántartásba veszi.
(3) A hatósági nyilvántartás adatait a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az informatikai rendszerében kezeli. A (2) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által történik a raktárregiszterbe történő felvétel iránt benyújtott kérelem alapján. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv azokat a raktározókat, akikkel már kötött raktárszerződést, hivatalból nyilvántartásba veszi.
(4) Az intervenciós raktárnyilvántartással kapcsolatos részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

A szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartása

31/B. §   A szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásának (a továbbiakban: VINGIS) adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot az állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja.
31/B. §
(1) A szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásának (a továbbiakban: VINGIS) adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot az állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja.
(1) A szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásának (a továbbiakban: VINGIS) adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot az állam nevében az agrárpolitikáért felelős miniszter gyakorolja.
(1) A szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásának (a továbbiakban: VINGIS) adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot az állam nevében a miniszter gyakorolja.
(2) A VINGIS adatbázisa az ellenkező bizonyításáig hitelesen tanúsítja a rögzített adattartalom fennállását.

Tevékenységihely-nyilvántartási rendszer

31/C. §   A tevékenységi helyek egységes és egyedi nyilvántartásának megvalósítása és folyamatos biztosítása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv szakrendszerként tevékenységi-helynyilvántartási-rendszert működtet. A tevékenységi-hely nyilvántartási-rendszer adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot az állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja. A nyilvántartás vezetéséről és a tárolt adatok karbantartásáról a hatáskörrel rendelkező hatóságok gondoskodnak. A tevékenységi-hely nyilvántartási-rendszerrel összefüggő feladatok ellátásáról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóságok együttműködési megállapodást kötnek.

IV. FEJEZET
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Általános szabályok

32. §
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az egyes intézkedésekkel kapcsolatos támogatási döntéseit jogszabályban vagy pályázati felhívásban rögzített támogatási mértékek alapján, illetve az egyes jogcímekre elkülönített forrás figyelembevételével:
a) arányosítással,
b) benyújtási vagy - az intézkedésre vonatkozó jogszabály vagy a pályázati felhívást tartalmazó közlemény alapján - beérkezési sorrend alapján,
b) jogszabályban vagy a pályázati felhívást tartalmazó közleményben meghatározottak szerint benyújtási vagy beérkezési sorrend alapján,
c) rangsor állításával, illetve
az a)-c) pontban rögzített eszközök önálló vagy együttes alkalmazásával hozza meg.
(2) Az intézkedés feltételeit megállapító jogszabályban, illetve a pályázati felhívást tartalmazó közleményben meg kell jelölni, hogy a támogatást megállapító döntés meghozatalakor az (1) bekezdésben felsorolt eszközök közül melyik kerül alkalmazásra.
32/A. §   A mezőgazdasági támogatási eljárás megindítása hivatalból vagy kérelemre történik. Az eljárás – amennyiben jogszabály nem írja elő kérelem benyújtását – hivatalból indul.
33. §   Az EMVA, illetve az EHA hatálya alá tartozó intézkedések esetében a kérelmet jogszabályban, illetve pályázati felhívásban meghatározott időszakon belül lehet benyújtani (szakaszos benyújtás).
33. §   Az EMVA, illetve az EHA hatálya alá tartozó intézkedések esetében a kérelmet jogszabályban, illetve pályázati felhívásban meghatározott időszakon belül vagy határnapig lehet benyújtani.
33/A. §
(1) A tényállás megállapítása céljából a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ügyfél az iratot másolatban is benyújthatja, ha nyilatkozik arról, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik.
(3) Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívja az ügyfelet a külön jogszabály szerint felülhitelesített, külföldön kiállított közokirat bemutatására.
(4) Az ügyfél a nem magyar nyelven kiállított irat mellé köteles csatolni annak magyar nyelvű hiteles fordítását.

Iratbetekintés

34. §   Korlátozható az iratbetekintés az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná. Az iratbetekintés korlátozásáról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv végzéssel dönt.
34. §   Korlátozható az iratbetekintés az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná.
34. §
(1) Korlátozható az iratbetekintés az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy az iratok tartalmának megismerése az ellenőrzés eredményességét jelentősen befolyásolná.
(2) A kérelemre induló eljárásban, a kérelmet benyújtó ügyfélen kívül más, ügyfélnek minősülő személy csak azokba az iratokba tekinthet be, amelyek megismerése joga érvényesítéséhez, vagy jogszabályon, hatósági határozaton alapuló kötelezettségének teljesítéséhez szükséges, és más személy üzleti vagy méltányolható magánérdekét nem sérti.
34. §
(1) Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat – ide nem értve a minősített adatot – megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában. Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe, és az eljárás során keletkezett előkészítő iratokba.
(2) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy – kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében – másolatot kérhet, amelyet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre hitelesít.
(3) Korlátozható az iratbetekintés az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy az iratok tartalmának megismerése az ellenőrzés eredményességét befolyásolná.
(4) A kérelemre induló eljárásban, a kérelmet benyújtó ügyfélen kívül más, ügyfélnek minősülő személy csak azokba az iratokba tekinthet be, amelyek megismerése joga érvényesítéséhez, vagy jogszabályon, hatósági határozaton alapuló kötelezettségének teljesítéséhez szükséges, és más személy üzleti vagy méltányolható magánérdekét nem sérti.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél kérelmére az iratbetekintést biztosítja, vagy – amennyiben annak jogszabályi akadálya van – végzésben dönt az iratbetekintési kérelem korlátozásáról vagy elutasításáról.

Az iratok kezelése, vezetése

35. §
(1) Az ügyfél a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást - ideértve az elektronikus úton, illetőleg adathordozón rögzített adatokat is - úgy köteles kiállítani, illetve vezetni, hogy az a befizetési kötelezettségnek, illetve a támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.
(2) A könyveket, nyilvántartásokat, ide értve az intézkedéssel összefüggő külön analitikát is - ha jogszabály másként nem rendelkezik - úgy kell vezetni, hogy
a) a bennük foglalt feljegyzések e törvényben, illetve a számvitelről szóló törvény bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak,
b) támogatásonként folyamatosan tartalmazzák a támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait,
c) azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozóan a támogatás alapja,
d) a támogatás igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék.
(2) A könyveket, nyilvántartásokat, ideértve az intézkedéssel összefüggő külön analitikát is - ha jogszabály másként nem rendelkezik - úgy kell vezetni, hogy
a) a bennük foglalt feljegyzések e törvényben, illetve a számvitelről szóló törvény bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak,
b) intézkedésenként folyamatosan tartalmazzák a támogatást, illetve az egyéb fizetési kötelezettséget meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait,
c) azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozóan a támogatás, illetve az egyéb fizetési kötelezettség alapja,
d) az intézkedésekben való részvételnek, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék.
(3) Az intézkedéssel összefüggő gazdasági eseményekről kiállított bizonylatra rá kell vezetni a támogatási döntésben meghatározott azonosító számot, valamint külön jogszabály által meghatározott további adatokat.
(3) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott, jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben meghatározott intézkedések esetében az intézkedéssel összefüggő gazdasági eseményekről kiállított bizonylatra rá kell vezetni a támogatási döntésben meghatározott azonosító számot, valamint a külön jogszabály által meghatározott további adatokat.
(4) Jogszabályban meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez - az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával - a bizonylatokról kiállított összesítőt kell benyújtani.

Az iratok megőrzése

36. §
(1) Az iratokat a megőrzésre kötelezett ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek bejelentett helyen köteles őrizni. Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartama alatt más helyen is lehet tárolni.
(2) Az iratokat az előzetes értesítés alapján lefolytatott helyszíni ellenőrzés kezdő időpontjára, egyéb esetben az erre vonatkozó felhívást követő munkanap kezdetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv rendelkezésére kell bocsátani.
(3) Az iratokat az ügyfélnek a nyilvántartás módjától függetlenül - közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában - a támogatás esedékessége naptári évének utolsó napjától számított nyolc évig kell megőriznie.
(4) Az irat megőrzésére kötelezett jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak minősülő ügyfél megszűnése esetén az iratokat a (3) bekezdésben foglalt időpontig köteles megőrizni:
a) a jogi személy jogutódja vagy jogszabályban, határozatban erre kötelezett,
b) a szakcsoport működését jóváhagyó szövetkezet vagy állami gazdaság, illetve ezek jogutódja,
c) a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségért felelősséget vállaló jogi személy,
d) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál a külön jogszabályban előírt személy.
(4) Az irat megőrzésére kötelezett jogi személynek, illetve egyéb szervezetnek minősülő ügyfél megszűnése esetén az iratokat a (3) bekezdésben foglalt időpontig köteles megőrizni:
a) a jogi személy jogutódja vagy jogszabályban, határozatban erre kötelezett,
b) a szakcsoport működését jóváhagyó szövetkezet vagy állami gazdaság, illetve ezek jogutódja,
c) a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségért felelősséget vállaló jogi személy.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv intézkedik az ügy elveszett vagy megsemmisült iratának pótlása iránt, ennek érdekében az eljárásban részt vett személyeket jogosult meghallgatni, illetve kiadmányokat, iratmásolatokat beszerezni. Az ügy iratainak pótlása mellőzhető, ha az elveszett vagy megsemmisült irat alapján hozott döntés véglegessé vált és végrehajtható, ebben az esetben csak a döntés hiteles kiadmányát kell beszerezni.

Kapcsolattartás

36/A. §
(1) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kizárólag írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.
(2) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetben a kapcsolattartás formáját a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartási módról más – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél rendelkezésre álló – módra áttérhet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával. A bejelentett kapcsolattartási forma megváltoztatása esetén a Kincstár a másik kapcsolattartási formára történő áttérés ügyfél vagy meghatalmazottja általi bejelentését követő tíz napon belül keletkezett iratokat a korábbi kapcsolattartási formában is kézbesítheti.

Nyomtatványok alkalmazása

37. §
(1) A kérelem, a pályázat benyújtására, valamint az adatszolgáltatásra a külön jogszabályban meghatározottak szerinti tartalomra és adatkörre papír alapú vagy elektronikus nyomtatvány rendszeresíthető. Ebben az esetben a rendszeresített nyomtatvány alkalmazása kötelező.
(1) A kérelem, a pályázat benyújtására, illetve az adatszolgáltatásra a külön jogszabályban vagy a jogszabályi felhatalmazás alapján közleményben meghatározottak szerint papír alapú vagy elektronikus nyomtatvány rendszeresíthető. Ebben az esetben a rendszeresített nyomtatvány alkalmazása kötelező. A rendszeresített nyomtatványon történő teljesítéssel azonos értékű, ha a kérelmet az ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv honlapján közzétett számítógépes program segítségével tölti ki és állítja elő, és a kinyomtatott iratot aláírva a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez benyújtja vagy ügyfélkapun keresztül elektronikus úton küldi meg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez.
(2) A nem ügyfélkapun keresztül elektronikus úton, illetőleg adathordozón teljesített adatszolgáltatáshoz mellékelni kell az azzal azonos adattartalmú, aláírt iratot is, kivéve, ha azt legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el. Az ügyfél köteles meggyőződni arról, hogy a papír alapú és az elektronikusan benyújtott példány adattartalma megegyezik. Abban az esetben, ha a papír alapon és az elektronikus módon benyújtott nyomtatványok adattartalma eltér, az elbírálásnál a papír alapú és aláírt példányt kell figyelembe venni.
(2) A kérelem, a pályázat benyújtása, valamint az adatszolgáltatás a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által közzétett módon, gépi adathordozón is teljesíthető. A gépi adathordozón teljesített kérelem, pályázat benyújtásához, valamint az adatszolgáltatáshoz mellékelni kell az ügyfél aláírásával hitelesített nyilatkozatot annak típusáról és benyújtásának időpontjáról.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek közzé kell tennie a rendszeresített nyomtatványokat, az ahhoz kapcsolódó eljárási tájékoztatókat, és gondoskodnia kell arról, hogy azok az ügyfelek számára megfelelő időben, az ügyfelek által szabadon elérhető helyen álljanak rendelkezésre.
(3) A nem ügyfélkapun keresztül elektronikus úton, illetőleg adathordozón teljesített adatszolgáltatáshoz mellékelni kell az azzal azonos adattartalmú, aláírt iratot is, kivéve, ha azt legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el. Az ügyfél köteles meggyőződni arról, hogy a papír alapú és az elektronikusan benyújtott példány adattartalma megegyezik. Abban az esetben, ha a papír alapon és az elektronikus módon benyújtott nyomtatványok adattartalma eltér, az elbírálásnál a papír alapú és aláírt példányt kell figyelembe venni.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek közzé kell tennie a rendszeresített nyomtatványokat, az ahhoz kapcsolódó eljárási tájékoztatókat, és gondoskodnia kell arról, hogy azok az ügyfelek számára megfelelő időben, az ügyfelek által szabadon elérhető helyen álljanak rendelkezésre.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek közzé kell tennie a rendszeresített nyomtatványokat, az ahhoz kapcsolódó eljárási tájékoztatókat, és gondoskodnia kell arról, hogy azok az ügyfelek számára megfelelő időben, az ügyfelek által elérhető helyen álljanak rendelkezésre. A haladéktalan szabályozást igénylő esetek kivételével az intézkedésre vonatkozó jogszabály kihirdetését követően, annak eltérő rendelkezése hiányában, a kérelmek benyújtására rendszeresített nyomtatványokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelembenyújtási időszakot megelőző tíz nappal közzéteszi a honlapján.
37. §
(1) A kérelem és a pályázat benyújtására, valamint az adatszolgáltatásra jogszabályban vagy a jogszabályi felhatalmazás alapján közleményben meghatározottak szerint nyomtatvány rendszeresíthető. Ebben az esetben a rendszeresített nyomtatvány alkalmazása kötelező. A rendszeresített nyomtatványon történő benyújtásnak minősül, ha a kérelmet az ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv honlapján közzétett számítógépes program használatával tölti ki és állítja elő, és a kinyomtatott iratot aláírva a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez benyújtja, vagy az ilyen módon kitöltött nyomtatványt elektronikus úton küldi meg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek.
(1) A kérelem és a pályázat benyújtására, valamint az adatszolgáltatásra jogszabályban vagy a jogszabályi felhatalmazás alapján közleményben meghatározottak szerint nyomtatvány rendszeresíthető. A rendszeresített nyomtatvány alkalmazása kötelező.
(1a) Rendszeresített nyomtatványon történő benyújtásnak minősül, ha
a) a kérelmet az ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv honlapján közzétett számítógépes program használatával tölti ki és állítja elő, és a kinyomtatott vagy kézzel kitöltött iratot aláírva a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez benyújtja,
b) az a) pontban foglaltak szerint kitöltött nyomtatványt elektronikus úton küldi meg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek, vagyc) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kitöltött, kinyomtatott és kézbesített nyomtatványt ügyfél által aláírtan és a nyomtatványban megjelölt határidőben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez visszaküldi.
(2) A kérelem és a pályázat benyújtása, valamint az adatszolgáltatás a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által közzétett módon, tartós elektronikus adathordozón is teljesíthető.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek közzé kell tennie a rendszeresített nyomtatványokat, az ahhoz kapcsolódó eljárási tájékoztatókat, és gondoskodnia kell arról, hogy azok az ügyfelek számára megfelelő időben, az ügyfelek által elérhető helyen álljanak rendelkezésre. A haladéktalan szabályozást igénylő esetek kivételével az intézkedésre vonatkozó jogszabály kihirdetését követően – annak eltérő rendelkezése hiányában – a kérelmek benyújtására rendszeresített nyomtatványokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a legkésőbb kérelembenyújtási időszak kezdetét tíz nappal megelőzően közzéteszi a honlapján.

A kérelem benyújtása

38. §
(1) Jogszabály vagy a pályázati felhívást tartalmazó közlemény eltérő rendelkezése hiányában a kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez kell benyújtani.
(2) A (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével a kérelmet postai úton kell benyújtani.
(3) Jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény lehetővé teheti, hogy a kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél személyesen vagy fax útján is be lehessen nyújtani.
(3) Jogszabály lehetővé teheti, hogy a kérelmet benyújtani, illetve adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél személyesen vagy fax útján is lehessen. A regisztrációs szám megállapítása iránti kérelem személyesen is benyújtható.
(3) Amennyiben jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény lehetővé teszi, a kérelmet benyújtani, illetve az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél személyesen, telefax útján vagy elektronikus úton is lehet a jogszabályban vagy pályázati felhívást tartalmazó közleményben foglaltaknak megfelelően. A regisztrációs szám megállapítása, valamint a regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem személyesen is benyújtható.
(3) Amennyiben jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény lehetővé teszi, a kérelmet benyújtani, illetve az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél személyesen, telefax útján vagy elektronikus úton is lehet a jogszabályban vagy pályázati felhívást tartalmazó közleményben foglaltaknak megfelelően. Az ügyfél-azonosító szám megállapítása, valamint a regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem személyesen is benyújtható. A regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem elektronikus úton is benyújtható.
(3) Amennyiben az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény lehetővé teszi, a kérelmet benyújtani, illetve az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél személyesen, telefax útján vagy elektronikus úton is lehet a jogszabályban vagy pályázati felhívást tartalmazó közleményben foglaltaknak megfelelően. Az ügyfél-azonosító szám megállapítása, valamint az ügyél-nyilvántartási regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem személyesen is benyújtható. Az ügyfél-nyilvántartási regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem elektronikus úton is benyújtható.
(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kérelem benyújtására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a kérelmet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták.
(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kérelem benyújtására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a kérelmet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták, illetve az elektronikus úton benyújtásra kerülő kérelmek esetében az automatikus értesítés legkésőbb a határidő utolsó napjának dátumával történő beérkezést igazolja.
(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában vagy az agrárpolitikáért felelős miniszternek az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett közleményében meghatározott, a kérelem benyújtására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a kérelem a határidő leteltét követően érkezett meg, de a kérelmet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták, illetve az elektronikus úton benyújtásra kerülő kérelmek esetében az automatikus értesítés legkésőbb a határidő utolsó napjának dátumával történő beérkezést igazolja.
(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában vagy a miniszternek az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett közleményében meghatározott, a kérelem benyújtására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a kérelem a határidő leteltét követően érkezett meg, de a kérelmet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták, illetve az elektronikus úton benyújtásra kerülő kérelmek esetében az automatikus értesítés legkésőbb a határidő utolsó napjának dátumával történő beérkezést igazolja.
(5) Amennyiben ezt közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban foglaltak végrehajtása megköveteli, jogszabály, illetve pályázati felhívást tartalmazó közlemény a kérelem vagy más irat benyújtása esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő legkorábbi, illetve legkésőbbi beérkezési határidőt is meghatározhat.
(5) Amennyiben ezt közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban foglaltak végrehajtása megköveteli, jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény a kérelem vagy más irat benyújtása esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő legkorábbi, illetve legkésőbbi beérkezési határidőt, továbbá - a személyes benyújtás lehetőségének biztosítása mellett - telefax útján történő kötelező benyújtást is meghatározhat.
(6) A kérelem benyújtására vagy beérkezésére nyitva álló, illetve eljárási cselekményre meghatározott határidő vagy határnap elmulasztása esetén - kivéve, ha az intézkedésben való részvétel részletes feltételeit meghatározó jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi - igazolásnak helye nincs.
(6a) A (6) bekezdéstől eltérően az EMVA és az EHA terhére nyújtott támogatások esetében a kérelem benyújtására vagy beérkezésére nyitva álló, illetve eljárási cselekményre meghatározott határidő vagy határnap elmulasztása esetén - a 43/A. § és a 41. § (6) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül - igazolásnak van helye, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 66. § (4) bekezdésétől eltérően 2015. augusztus 31-ig nyújtható be.
(6a) A kérelem legalább tartalmazza
a) ügyfél-azonosítóját,
b) az adott támogatási intézkedés konkrét megjelölését,
c) az egyes intézkedések szerinti támogatások igénybevételének feltételeit meghatározó jogszabályban vagy pályázati felhívásban rögzített adatokat, dokumentumokat, mellékleteket, nyilatkozatokat,
d) az elektronikus úton benyújtott kérelmek kivételével az ügyfél aláírását.
(7) A kérelem, illetve a pályázat benyújtása, valamint a vonatkozó jogszabályokban, illetve a pályázati felhívásban rögzített feltétek teljesítése az intézkedésben való részvételre nem jelent alanyi jogosultságot, arról csak a rendelkezésre álló jogosultsági keretekre tekintettel hozható döntés.
(7) A kérelem, illetve a pályázat benyújtása, valamint a vonatkozó jogszabályokban, illetve a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése az intézkedésben való részvételre nem jelent alanyi jogosultságot, arról csak a rendelkezésre álló jogosultsági keretekre tekintettel hozható döntés.
(8) Az intézkedésekben való részvétel során az ügyfélnek kell a jogosultsági feltételek meglétét hitelt érdemlően bizonyítania. Az ügyfelet terheli továbbá a kérelemmel, illetve a pályázattal összefüggésben tett bármilyen nyilatkozatával, állításával, valamint mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által megállapított ténnyel szemben a bizonyítási kötelezettség.
(8a) Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltakra is figyelemmel az ügyfél – a 43. §-ban foglalt eltéréssel – az eljárás megindítására irányuló kérelmét a döntés véglegessé válásáig részben vagy egészben visszavonhatja.
(8b) Az ügyfél a támogatásról – az 57. § (5)–(6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, illetve ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa másként nem rendelkezik – bármikor, indokolás nélkül lemondhat.
(8c) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél támogatási jogosultságát megszünteti, ha az ügyfél az intézkedésben jogosulatlanul vett részt.
(9) Az intézkedésben való részvételre vonatkozó kérelemben az ügyfélnek nyilatkoznia kell arról, hogy tudomásul veszi, hogy amennyiben az intézkedésekkel kapcsolatos lejárt tartozását nem egyenlíti ki, a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.
(9) Az agrárkár-enyhítési eljárás kivételével az intézkedésben való részvételre vonatkozó kérelemben az ügyfélnek nyilatkoznia kell arról, hogy tudomásul veszi, hogy amennyiben az intézkedésekkel kapcsolatos lejárt tartozását nem egyenlíti ki, a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.

A kérelem befogadása

39. §
(1) Egyes, az EMVA-ból finanszírozott jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben meghatározott intézkedések esetében a kérelem benyújtását követően a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a kérelem rendelkezik-e az értékelési eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben előírt valamennyi tartalmi és formai kellékkel, és ezáltal rangsorba állítható-e (a továbbiakban: befogadás).
(1) Egyes, az EMVA-ból vagy nemzeti forrásból finanszírozott, jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben meghatározott intézkedések esetében a kérelem benyújtását követően a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a kérelem rendelkezik-e az értékelési eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben előírt valamennyi tartalmi és formai kellékkel, és ezáltal rangsorba állítható-e (a továbbiakban: befogadás).
(2) A kérelem befogadásáról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a befogadási nyilatkozat megküldésével értesíti az ügyfelet.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kérelem befogadásáról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a befogadási nyilatkozat megküldésével értesíti az ügyfelet. A kérelem befogadása nem értékelhető úgy, hogy a támogatási feltételeket az ügyfél teljesítette.

A nyilvánvaló hiba kijavítása

40. §
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelem elbírálása során a nyilvánvaló hibát az eljárás során bármikor kijavíthatja.
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelem elbírálása során az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak szerint a nyilvánvaló hibát az eljárás során bármikor kijavíthatja, a kijavítás érdekében az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvánvaló hibajavításáról az ügyfelet - indokolt esetben - döntésében értesíti.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvánvaló hiba javításáról az ügyfelet - indokolt esetben - döntésében értesíti.

Az eljárás felfüggesztése

40/A. §
(1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek az adott üggyel szorosan összefüggő más döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, akkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárás felfüggesztéséről jogosult dönteni.
(2) Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást megszünteti.
(3) Ha a bíróság a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet új eljárásra kötelezi, és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást felfüggeszti.
(4) Ha a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a folyamatban lévő eljárást a kérelmező ügyfél kiesése esetén felfüggeszti, egyéb esetekben felfüggesztheti.
(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.
(6) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az eljárás az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel.

Az eljárás megszüntetése

40/B. §
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást megszünteti, ha
a) az 56. § (2) bekezdése alapján a kérelem visszautasításának lett volna helye, de a visszautasítási ok az eljárás megindítását követően jutott a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tudomására,
b) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél a teljes kérelmét visszavonta,
c) az ügyfél halála vagy a jogi személy megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be,
d) – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását.
(3) Ha az ügyfél az eljárást megindító kérelmét a határozat véglegessé válását megelőzően a 38. § (8a) bekezdés szerint visszavonja, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a határozatát visszavonja és az eljárást megszünteti.

A hiánypótlás

41. §
(1) Ha az intézkedésre vonatkozó jogszabály nem zárja ki, és a kérelem az ügyfél közreműködése nélkül nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, az ügyfelet az ügyintézési határidőn belül - megfelelő határidő tűzésével - hiánypótlásra kell felszólítani.
(1) Ha az intézkedésre vonatkozó jogszabály nem zárja ki, és a kérelemben található hiba az ügyfél közreműködése nélkül nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, az ügyfelet legkésőbb az intézkedésre irányadó ügyintézési határidő kezdetét követő negyvenöt munkanapon belül hiánypótlásra kell felszólítani. Jogszabály ennél rövidebb határidőt is meghatározhat.
(1) Ha az intézkedésre vonatkozó jogszabály nem zárja ki, és a kérelemben található hiba az ügyfél közreműködése nélkül nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, az ügyfelet legkésőbb az intézkedésre irányadó ügyintézési határidő kezdetét követő két hónapon belül hiánypótlásra kell felszólítani. Jogszabály ennél rövidebb határidőt is meghatározhat.
(1) Ha az intézkedésre vonatkozó jogszabály nem zárja ki, és a kérelemben található hiba az ügyfél közreműködése nélkül nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, az ügyfelet legkésőbb az intézkedésre irányadó ügyintézési határidő kezdetét követő harminc napon belül hiánypótlásra kell felszólítani. Jogszabály ennél rövidebb határidőt is meghatározhat.
(1) Ha az intézkedésre vonatkozó jogszabály nem zárja ki, és a kérelemben található hiba az ügyfél közreműködése nélkül nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, az ügyfelet hiánypótlásra kell felszólítani.
(1a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet – az intézkedésben való részvétel jogosultságának, illetve összegszerűségének megállapítása, illetve ellenőrzése érdekében – az általa ismert, illetve, nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről nyilatkozattételre kötelezheti. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívására határidőben nem nyilatkozik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy – ha a rendelkezésére álló adatok nem elégségesek a tényállás tisztázásához – megszünteti az eljárást.
(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában hiánypótlási felhívás azonos tárgyban ismételten nem bocsátható ki.
(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában hiánypótlási, nyilatkozattételre való felhívás azonos tárgyban ismételten nem bocsátható ki.
(2a) A (2) bekezdéstől eltérően az EMVA és az EHA terhére nyújtott támogatások esetében hiánypótlási vagy nyilatkozattételre való felhívás azonos tárgyban egyszer ismételten kibocsátható. E törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben e rendelkezéstől eltérni nem lehet.
(3) Az intézkedések igénybevételének részletes szabályait tartalmazó jogszabály meghatározhatja azon adatok, illetve dokumentumok körét, amelyek a kérelem benyújtására nyitva álló határidő leteltét követően nem pótolhatók.
(3) Az intézkedések igénybevételének részletes szabályait tartalmazó jogszabály meghatározhatja azon adatok, dokumentumok körét, amelyek a kérelem benyújtására nyitva álló határidő leteltét követően nem pótolhatók.
(4) A kérelem elbírálása során nem lehet figyelembe venni a 26. § (1) bekezdés b)-e), valamint g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdésben felsorolt nyilvántartási rendszerekben szereplő olyan adatokat, amelyeket a kérelem benyújtását követően pótoltak, illetve módosítottak.
(4) A hiánypótlási és a nyilatkozattételre való felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidő nem haladhatja meg a harminc napot.
(5) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések igénybevételének részletes szabályait tartalmazó jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hiánypótlásra azon dokumentumok, illetve adatok esetén, amelyek kizárólag a pontozás szempontjából veendők figyelembe, nincs lehetőség.
(5) Amennyiben a hiánypótlást vagy a nyilatkozatát az ügyfél a hiánypótlásra vagy a nyilatkozattételre nyitva álló határidőn túl nyújtja be, azt a döntés meghozatalánál nem lehet figyelembe venni.
(6) A kérelem elbírálása során nem lehet figyelembe venni a 26. § (1) bekezdés a)-e), valamint g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdésében felsorolt nyilvántartási rendszerekben szereplő olyan adatokat, amelyeket a kérelem benyújtását követően pótoltak vagy módosítottak, amennyiben a módosítás az intézkedésben való részvétel feltételeinek utólagos teljesítésére vagy a kérelem kedvezőbb elbírálására irányul.
(7) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hiánypótlásra azon dokumentumok és adatok esetén, amelyek kizárólag a pontozás szempontjából veendők figyelembe, nincs lehetőség.
(8) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előtt folyó eljárás az ügyfél kérelmére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 32. § (3) bekezdése alapján nem függeszthető fel, valamint a hiánypótlási, nyilatkozattételre való felhívás teljesítésére nyitva álló időszak nem hosszabbítható meg.
(8) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hiánypótlási, nyilatkozattételre való felhívás teljesítésére nyitva álló időszak nem hosszabbítható meg.

Ügyintézési határidő, határidő-számítás

41/A. §
(1) Az ügyintézési határidő a kérelemnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő beérkezését követő munkanapon kezdődik. A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, továbbá a kézbesítésnek a napja.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a döntését az 55. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell meghoznia és e határidőn belül gondoskodnia kell a döntés közléséről is. Ennél rövidebb ügyintézési határidőt bármely jogszabály megállapíthat.
(3) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
(4) A postán küldött kérelem vagy beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja.
(5) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
(6) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság eljárása esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő munkanapon kezdődik.
(7) Az e §-ban foglaltakat az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglalt, a határidőkre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.
41/B. §
(1) Az ügyintézési határidőbe nem számít be:
a) az ügyfél helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvre vonatkozó, észrevételezésre rendelkezésre álló idejéből a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv átadásától vagy megküldésétől az észrevétel beérkezéséig tartó időtartam,
b) a mulasztási bírság kiszabásától az annak beérkezéséig tartó időszak, feltéve, hogy a befizetés feltétele a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv további eljárásának vagy intézkedésének,
c) az ügyfél kérelmére, vagy az ügyfélnek felróható okból megismételt eljárási cselekmény időtartama,
d) más szerv megkeresésének időtartama,
e) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére, nyilatkozattételre irányuló felhívástól az annak teljesítéséig vagy a teljesítésre kitűzött határidő eredménytelen leteltéig terjedő időszak,
f) a végrehajtásban közreműködő szerv eljárásának időtartama,
g) az eljárás felfüggesztésének időtartama,
h) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
i) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.
j) közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus rendelkezése alapján az ellenőrzési minta növelése alapján lefolytatott többletellenőrzések időtartama, és azok eredményeinek kiértékeléséhez szükséges idő,
k) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntéshozatalához szükséges, költségvetési forrás rendelkezésre bocsátásáról szóló döntési eljárás időtartama.
(2) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben nincs helye az eljárás felfüggesztésének. Ebben az esetben a kérelmekre vonatkozó egyedi döntés helyett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a honlapján közleményt bocsát ki.

A kérelem módosítása

42. §
(1) Egyes, az EMVA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napját követően a támogatási kérelemben meghatározott támogatási alapra, illetve összegre nézve módosítási kérelem nem nyújtható be.
(1) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napját követően a támogatási kérelemben meghatározott támogatási alapra, illetve összegre nézve módosítási kérelem nem nyújtható be.
(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az elsőfokú döntést követően a támogatási kérelem rangsort nem érintő adatai módosításának legkésőbbi benyújtási határideje a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak első napját megelőző harmincadik nap.
(2) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az elsőfokú döntést követően a támogatási kérelem rangsort nem érintő adatai módosításának legkésőbbi benyújtási határideje a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak első napját megelőző harmincadik nap. Rangsort érintő adatnak minősül minden olyan adat, érték, vállalás, ami szerepel az adott intézkedés értékelési szempontjai között.
(2) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az elsőfokú határozat meghozatalát követően a támogatási kérelem rangsort nem érintő adatai módosításának legkésőbbi benyújtási határideje a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak első napját megelőző harmincadik nap. Rangsort érintő adatnak minősül minden olyan adat, érték, vállalás, ami szerepel az adott intézkedés értékelési szempontjai között.
(2a) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott beruházási intézkedések esetén a kifizetési kérelem benyújtását követően a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kifizetési kérelemben foglalt adatokat, az igazoló dokumentumokat, a támogatási határozatban foglalt adatokat, valamint a megvalósult beruházást összeveti egymással. Amennyiben a támogatási határozatban, a kifizetési kérelemben, továbbá az igazoló dokumentumokban foglalt adatok, illetve a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak eltérnek egymástól, de a támogatási cél megvalósult, a támogatási összeg nem nő és a támogatási egység műszaki tartalma negatív irányba nem változik (a továbbiakban: helyesbíthető eltérés) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv adategyeztetés keretében határidő tűzésével - a módosítható adatok, valamint a nem megfelelő igazoló dokumentumok pontos megjelölésével - felhívja az ügyfelet a kifizetési kérelemben szereplő adatok megfelelő módosítására, illetve megfelelő igazoló dokumentumok benyújtására. A módosítás csak helyesbíthető eltérésre terjedhet ki. A kifizetési kérelem elbírálására irányuló eljárást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a kifizetési kérelem módosítására, illetve a megfelelő igazoló dokumentumok benyújtására tűzött határidő leteltéig fel kell függeszteni.
(3) Az EMVA-ból, és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kifizetési kérelemben szereplő adatokra, dokumentumokra nézve módosítási kérelem a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszakon belül, legkésőbb a kifizetési döntés kézhezvételéig nyújtható be.
(3) Az EMVA-ból, és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kifizetési kérelemben szereplő adatokra, a kifizetési kérelemhez csatolt dokumentumokra nézve módosítási kérelem a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszakon belül, legkésőbb az elsőfokú eljárás során hozott kifizetési döntés kézhezvételéig nyújtható be.
(3) Az EMVA-ból, és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kifizetési kérelemben szereplő adatokra, a kifizetési kérelemhez csatolt dokumentumokra nézve módosítási kérelem a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszakon belül nyújtható be.
(4) Az EMGA-ból finanszírozott, valamint a tagállami hatáskörben hozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kérelem benyújtási határidejét követően a benyújtott kérelemre vonatkozóan nem nyújtható be olyan módosítási kérelem, ami az eredeti kérelemben megjelölt igényt, támogatási alapot vagy összeget meghaladja, kivéve ha
a) a kérelemhez már benyújtott mellékletek vagy a kérelemhez kapcsolódóan lefolytatott helyszíni ellenőrzés a módosított igényt alátámasztják és
b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a módosítás beérkezésének időpontjában a kérelemről még érdemben nem hozott döntést.
(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a (4) bekezdésben foglaltak - az abban meghatározott kivételek nélkül - alkalmazandók azon egyes, jogszabályban meghatározott és EMVA-ból finanszírozott intézkedések esetén is, amelyek igénylése - külön jogszabály rendelkezése alapján - az EMGA-ból finanszírozott egységes kérelemmel történik.
(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a (4) bekezdésben foglaltak - az abban meghatározott kivételek nélkül - alkalmazandók azon egyes, jogszabályban meghatározott és EMVA-ból finanszírozott intézkedések esetén is, amelyek igénylése az EMGA-ból finanszírozott egységes kérelemmel történik.
43. §
(1) Az ügyfél az ellenőrzésről való tudomásszerzést követően az ellenőrzés alá vont intézkedésre - a vizsgált időszakra és az ellenőrzés tárgyára - vonatkozóan kérelmét nem módosíthatja vagy vonhatja vissza.
(2) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folytatott helyszíni, valamint adminisztratív ellenőrzés nem tár fel szabálytalanságot, úgy az ügyfél a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv kézhezvételét követően az érdemi döntés meghozataláig kérelmét visszavonhatja.
(2) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folytatott helyszíni, valamint adminisztratív ellenőrzés nem tár fel szabálytalanságot, úgy az ügyfél a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv kézhezvételét követően kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja.
(2) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folytatott helyszíni, valamint adminisztratív ellenőrzés nem tár fel szabálytalanságot, úgy az ügyfél - közvetlenül alkalmazandó közösségi aktus eltérő rendelkezése hiányában - a helyszíni ellenőrzésről készült, lezárt jegyzőkönyv kézhezvételét követően kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig részben vagy egészben visszavonhatja.
(2) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folytatott helyszíni, valamint adminisztratív ellenőrzés nem tár fel szabálytalanságot, akkor az ügyfél – közvetlenül alkalmazandó közösségi aktus eltérő rendelkezése hiányában – a helyszíni ellenőrzésről készült, lezárt jegyzőkönyv vagy feljegyzés kézhezvételét követően a kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásáig részben vagy egészben visszavonhatja.
(3) Az eljárás megindítására irányuló kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az ügyfél által benyújtott más kérelemre is azzal, hogy az az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel a tárgyban hozott döntés jogerőre emelkedéséig vonható vissza.
(3) Az eljárás megindítására irányuló kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az ügyfél által benyújtott más kérelemre is azzal, hogy az az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel a tárgyban hozott döntés véglegessé válásáig vonható vissza.
43/A. §   Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 26. § (1) bekezdés b)-e), valamint g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés a)-x) pontjaiban meghatározott nyilvántartási rendszerek adatait használja fel a kérelmek, illetve pályázatok megfelelőségének vizsgálatához, abban az esetben a kérelem, illetve a pályázat benyújtása és a döntés meghozatala során a 26. § (1) bekezdés b)-e), valamint g) pontjaiban valamint a (3) bekezdés a)-x) pontjaiban meghatározott nyilvántartási rendszerekben az ügyfél által, a kérelem benyújtását követően kezdeményezett visszamenőleges módosítások nem fogadhatóak el.
43/A. §   Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 26. § (1) bekezdés a)-e), valamint g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés a)-x) pontjaiban meghatározott nyilvántartási rendszerek adatait használja fel a kérelmek vagy pályázatok megfelelőségének vizsgálatához, abban az esetben a kérelem vagy a pályázat benyújtása és a döntés meghozatala során a 26. § (1) bekezdés a)-e), valamint g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés a)-x) pontjaiban meghatározott nyilvántartási rendszerekben az ügyfél által, a kérelem benyújtását követően kezdeményezett visszamenőleges módosítások nem fogadhatóak el, amennyiben a módosítás az intézkedésben való részvétel feltételeinek utólagos teljesítésére vagy a kérelem kedvezőbb elbírálására irányul.
43/A. §   Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 26. § (1) bekezdés a)-e), valamint g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés 1-36. pontjában meghatározott nyilvántartási rendszerek adatait használja fel a kérelmek vagy pályázatok megfelelőségének vizsgálatához, abban az esetben a kérelem vagy a pályázat benyújtása és a döntés meghozatala során a 26. § (1) bekezdés a)-e), valamint g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés a)-x) pontjaiban meghatározott nyilvántartási rendszerekben az ügyfél által, a kérelem benyújtását követően kezdeményezett visszamenőleges módosítások nem fogadhatóak el, amennyiben a módosítás az intézkedésben való részvétel feltételeinek utólagos teljesítésére vagy a kérelem kedvezőbb elbírálására irányul.

A tényállás tisztázása

43/B. §
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le.
(2) A tényállás tisztázása során a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie, és annak során minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárásában olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázására.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. Törvény előírhatja, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá jogszabály meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a kikérését.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

A végrehajtásban közreműködő szerv

43/C. §
(1) Jogszabályban meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyben jelentős tény, adat vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem hiányában végrehajtásban közreműködő szervet vesz igénybe.
(2) Jogszabályban meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntését a végrehajtásban közreműködő szerv által szolgáltatott, feladat- és hatáskörében kezelt adatokra, megállapított tényekre alapítja.

Az ügyfél nyilatkozata, a tanúvallomás

44. §
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet - az intézkedésben való részvétel jogosultságának, illetve összegszerűségének megállapítása, illetve ellenőrzése érdekében - az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről nyilatkozattételre kötelezheti.
(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó (harmadik) személy, az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő olyan adatról, tényről, körülményről, amely a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló ügyfél kötelezettségének vagy támogatásának megállapítását, illetve ellenőrzését teszi lehetővé, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívására - kivéve a Ket. 53. §-ának (4) bekezdésében foglalt eseteket - köteles nyilatkozni, vagy tanúvallomást tenni.
(2) Tanúval bizonyítható az olyan adat, tény, körülmény, amely a tanú és a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló ügyfél kötelezettségének vagy támogatásának megállapítását, illetve ellenőrzését teszi lehetővé.
(3) A nyilatkozattételről, illetve a tanúmeghallgatásról az érintett ügyfelet nem kell értesíteni.
(3) A tanúmeghallgatásról az ügyfelet nem kell értesíteni.
(4) Az ügyfelet a kérelmében megjelölt földterületekre nézve jogszerű földhasználónak kell tekinteni, amíg annak vonatkozásában kétség nem merül fel, vagy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 46. § alapján lefolytatott ellenőrzési eljárása alapján rendelkezésre álló okirat ezt alátámasztja.
(4) Az ügyfelet a kérelmében megjelölt - a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének e) pontja szerinti - mezőgazdasági területekre nézve jogszerű földhasználónak kell tekinteni, amíg annak vonatkozásában kétség nem merül fel, vagy ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a 46. § alapján lefolytatott ellenőrzési eljárása alapján megállapításra kerül, hogy az ügyfél a (7) bekezdés alapján jogszerű földhasználónak minősül.
(5) Ha az ügyfél földhasználatának jogszerűsége vonatkozásában kétség merül fel, így különösen ha ugyanarra a földterületre egyidejűleg több ügyfél jelentett be terület alapú támogatási kérelmet, az érintett ügyfeleket a mezőgazdasági támogatási szerv megfelelő határidővel adategyeztetésre hívja fel.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltak szerinti eljárás sikertelensége esetében vagy a (4) bekezdésben hivatkozott ellenőrzés keretében a mezőgazdasági támogatási szerv felhívására az ügyfél köteles földhasználata jogszerűségét igazolni.
(7) Az ügyfél földhasználata jogszerűségét - amennyiben az egyes támogatási jogcímekre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek e dátumról - a kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napja szerinti hatályos állapotot alátámasztó - az (5) bekezdés szerint eset alkalmazásában a következő sorrend szerinti - alábbi okiratokkal igazolhatja:
a) földhasználati lap,
b) a családi gazdálkodó ügyfél esetében családi gazdaság alapításáról szóló megállapodás,
c) haszonbérleti szerződés,
d) közös tulajdonban álló, termelési integráció megvalósítása érdekében megkötött alhaszonbérlettel vagy önkéntes cserével érintett földrészleteket használó, továbbá azon ügyfél vonatkozásában, akinek az adott földterületre fennálló használata a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre, egyéb használatot igazoló okirat.
(7) A (4) bekezdés alkalmazásában jogszerű földhasználónak minősül a következő sorrend szerint az az ügyfél, aki vagy amely - amennyiben az egyes támogatási jogcímekre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek e dátumról - a kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjára vonatkozóan, az általa igényelt terület vonatkozásában
a) a földhasználati nyilvántartásba földhasználóként bejegyzett,
b) a családi gazdaságokról vezetett nyilvántartásba családi gazdálkodóként bejegyzett vagy családi gazdaság alapításáról szóló megállapodással rendelkezik és abban családi gazdálkodóként szerepel,
c) haszonbérleti, felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati vagy alhaszonbérleti szerződés, továbbá - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 70. §-a vagy 76. §-a szerinti - használati rendről szóló megállapodás alapján földhasználó,
c) haszonbérleti, felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati, rekreációs célú földhasználati vagy alhaszonbérleti szerződés, továbbá - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 70. §-a vagy 76. §-a szerinti - használati rendről szóló megállapodás, valamint bíróság ideiglenes intézkedése alapján földhasználó, továbbá honvédelmi rendeltetésű terület esetében annak használatára szerződés alapján jogosult,
c) haszonbérleti, felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati, rekreációs célú földhasználati vagy alhaszonbérleti szerződés, továbbá – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 70. §-a vagy 76. §-a szerinti – használati rendről szóló megállapodás, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti megbízási szerződés (ide értve nemzeti park igazgatóság által kötött szerződést is), valamint bíróság ideiglenes intézkedése alapján földhasználó, továbbá honvédelmi rendeltetésű terület esetében annak használatára szerződés alapján jogosult,
d) az ingatlan-nyilvántartásba vagyonkezelőként, haszonélvezőként vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:159. §-a szerinti használat jogának jogosultjaként bejegyzett, valamint a vagyonkezelőként bejegyzett költségvetési szerv költségvetési szervnek minősülő jogutódja,
c) haszonbérleti, felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati, rekreációs célú földhasználati vagy alhaszonbérleti szerződés, továbbá – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 70. §-a vagy 76. §-a szerinti – használatmegosztásról szóló vagy többlethasználati megállapodás, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti megbízási szerződés (ideértve nemzeti park igazgatóság által kötött szerződést is), valamint akit a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 65. §-a szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki, a bíróság ideiglenes intézkedése alapján földhasználó, továbbá honvédelmi rendeltetésű terület esetében annak használatára szerződés alapján jogosult,
d) az ingatlan-nyilvántartásba vagyonkezelőként, haszonélvezőként vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:159. §-a szerinti használat jogának jogosultjaként bejegyzett,
e) az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett,
e) az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként vagy szövetkezeti földhasználat jogosultjaként bejegyzett,
f) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 42. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben az a személy, aki a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználóval kötött írásbeli megállapodással rendelkezik,
g) az osztatlan közös tulajdonban álló földterületen a tulajdoni hányadát meghaladó mértékű területen a tulajdoni hányadát meghaladó mértékű terület vonatkozásában a gazdálkodó tulajdonostárs, ha a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre és rendelkezik a terület adott hányadának használatára jogosító írásbeli megállapodással és a használat tényét az általa vezetett gazdálkodási napló alátámasztja,
h) osztatlan közös tulajdonban álló földterületen gazdálkodó tulajdonostársnak nem minősülő személy, ha a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre és rendelkezik a terület adott hányadának használatára jogosító írásbeli megállapodással és a használat tényét az általa vezetett gazdálkodási napló alátámasztja,
i) az a)-h) pontok szerinti jogszerű földhasználó közeli hozzátartozója.
j) a jegyző által a kérelem benyújtására nyitva álló határidő alatt kiállított és az adott terület használatának tényét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik.
j) a jegyző által kiállított és az adott terület használatának tényét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik.

A jogutódlás

45. §
(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód ügyfelet megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogelődöt megillették, illetve terhelték.
(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogutód ügyfelet megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogelődöt megillették és terhelték.
(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mezőgazdásági támogatási eljárásban a kieső ügyfél helyébe annak a polgári jog szerinti jogutódja lép. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogutód ügyfelet megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogelődöt megillették és terhelték.
(2) Eltérő megállapodás vagy határozat hiányában több jogutód esetén:
a) a jogelőd kötelezettségeit a jogutódok vagyonarányosan teljesítik, teljesítés hiányában pedig a jogelőd tartozásáért egyetemlegesen felelnek,
b) a támogatásra vagyonarányosan jogosultak.
(3) A támogatásra jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a közjegyzői okiratban meghatározott támogatási összeg tekintetében végzéssel dönt az örökös részére történő átutalásáról. Amennyiben a közjegyzői okirat nem rendelkezik a támogatás összegéről, úgy az ügyfél örököse, több örökös esetében örökrészük arányában örökösei jogosultak a támogatás igénybevételére. A támogatás átutalásának feltétele, hogy az örökös az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen regisztráltassa magát.
(3) A támogatásra jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a közjegyzői okiratban meghatározott támogatási összeg tekintetében végzéssel dönt az örökös részére történő átutalásáról. Amennyiben a közjegyzői okirat nem rendelkezik a támogatás összegéről, úgy az ügyfél örököse, több örökös esetében örökrészük arányában örökösei jogosultak a támogatás igénybevételére. Amennyiben a közjegyzői okirat nem rendelkezik a támogatás jellegű jogosultságról, úgy az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a közjegyzői okirat haszonélvezeti jogot állapít meg, abban az esetben a haszonélvezeti jog jogosultja válik a támogatásra jogosulttá. A támogatás átutalásának feltétele, hogy az örökös, illetve a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen regisztráltassa magát. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási összeg átutalásáról.
(3) A támogatásra jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározott támogatási összeg tekintetében végzéssel dönt az örökös részére történő átutalásáról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás összegéről, úgy az ügyfél örököse, több örökös esetében örökrészük arányában örökösei jogosultak a támogatás igénybevételére. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás jellegű jogosultságról, úgy az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, abban az esetben a haszonélvezeti jog jogosultja válik a támogatásra jogosulttá. A támogatás átutalásának feltétele, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen regisztráltassa magát. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási összeg átutalásáról.
(3) A támogatásra jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározott támogatási összeg tekintetében végzéssel dönt az örökös részére történő átutalásáról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás összegéről, az ügyfél örököse, több örökös esetében örökrészük arányában örökösei jogosultak a támogatás igénybevételére. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás jellegű jogosultságról, az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, a haszonélvezeti jog jogosultja válik a támogatásra jogosulttá. A támogatás átutalásának feltétele, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen nyilvántartásba vetesse magát. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási összeg átutalásáról.
(3) A támogatásra jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározott támogatási összeg tekintetében végzéssel dönt az örökös részére történő átutalásáról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás összegéről, az ügyfél örököse, több örökös esetében örökrészük arányában örökösei jogosultak a támogatás igénybevételére. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás jellegű jogosultságról, az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, a haszonélvezeti jog jogosultja válik a támogatásra jogosulttá. A támogatás átutalásának feltétele, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen nyilvántartásba vetesse magát. Jogi személy vagy egyéb szervezet jogutódlása esetén a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási összeg átutalásáról.
(4) Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a közjegyzői okiratban meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó nem támogatás jellegű jogosultságokról. Amennyiben a közjegyzői okirat nem rendelkezik a nem támogatás jellegű jogosultságokról, úgy az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. A jogosultság megállapításának feltétele továbbá, hogy az örökös az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen regisztráltassa magát.
(4) Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a közjegyzői okiratban meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó nem támogatás jellegű jogosultságokról. Amennyiben a közjegyzői okirat nem rendelkezik a nem támogatás jellegű jogosultságokról, úgy az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a közjegyzői okirat haszonélvezeti jogot állapít meg, abban az esetben a haszonélvezeti jog jogosultja válik jogosulttá. A nem támogatás jellegű jogosultság megállapításának feltétele továbbá, hogy az örökös, illetve a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen regisztráltassa magát. Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a nem támogatás jellegű jogosultságokról.
(4) Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó nem támogatás jellegű jogosultságokról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a nem támogatás jellegű jogosultságokról, úgy az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, abban az esetben a haszonélvezeti jog jogosultja válik jogosulttá. A nem támogatás jellegű jogosultság megállapításának feltétele továbbá, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen regisztráltassa magát. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a nem támogatás jellegű jogosultságokról.
(4) Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó nem támogatás jellegű jogosultságokról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a nem támogatás jellegű jogosultságokról, az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, a haszonélvezeti jog jogosultja válik jogosulttá. A nem támogatás jellegű jogosultság megállapításának feltétele továbbá, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfélnyilvántartási rendszerben előzetesen nyilvántartásba vetesse magát. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a nem támogatás jellegű jogosultságokról.
(4) Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó nem támogatás jellegű jogosultságokról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a nem támogatás jellegű jogosultságokról, az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, a haszonélvezeti jog jogosultja válik jogosulttá. A nem támogatás jellegű jogosultság megállapításának feltétele továbbá, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfélnyilvántartási rendszerben előzetesen nyilvántartásba vetesse magát. Jogi személy vagy egyéb szervezet jogutódlása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a nem támogatás jellegű jogosultságokról.
(4) Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó vagyoni értékű támogatási jogosultságokról. Amennyiben a vagyoni értékű támogatási jogosultságot nem tartalmazza a hagyatékátadó végzés, úgy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az örökösök együttes teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata alapján hoz döntést.
(5) A jogutód, illetve a haszonélvezeti jog jogosultja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló követelését az örökhagyó halálát, illetve a jogelőd megszűnését követő három éven belül érvényesítheti az intézkedés jellegének megfelelő tartalmú okirattal igazolva, hogy jogosult a támogatás összegére, illetve a vagyoni értékű támogatási jogosultság igénybevételére. Amennyiben a hagyatékátadó végzésben nem szerepel a folyamatban lévő eljárás, úgy az örökösöket nyilatkozattételre kell felszólítani, hogy belépnek-e az eljárásba. Az örökhagyó halálát, illetve jogelőd megszűnését követő három éven belül léphet a folyamatban lévő eljárásba a jogutód.
(5) Az örökös a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló követeléséről a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő egy éven belül az intézkedés jellegének megfelelő tartalmú közjegyzői okirattal igazolhatja, hogy jogosult a támogatás összegére. Amennyiben az örökös egy éven belül ilyen igazolást nem nyújt be a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez, úgy a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő egy év elteltével megszűnik a támogatás folyósítására vonatkozó jogosultsága, és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást végzéssel megszünteti.
(5) A jogutód, illetve a haszonélvezeti jog jogosultja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló követeléséről a külön jogszabályban meghatározottak szerinti jogutódlást igazoló döntés jogerőre emelkedését követő egy éven belül az intézkedés jellegének megfelelő tartalmú okirattal igazolhatja, hogy jogosult a támogatás összegére, illetve a nem támogatás jellegű jogosultság igénybevételére. Amennyiben a jogutód, illetve a haszonélvezeti jog jogosultja a külön jogszabályban meghatározottak szerinti jogutódlást igazoló döntés jogerőre emelkedését követő egy éven belül ilyen igazolást nem nyújt be a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez, úgy a külön jogszabályban meghatározottak szerinti jogutódlást igazoló döntés jogerőre emelkedését követő egy év elteltével, de legkésőbb az örökhagyó elhunytától, illetve a jogelőd megszűnésétől számított három év elteltével megszűnik a támogatás folyósítására, illetve a nem támogatás jellegű jogosultság igénybevételére vonatkozó jogosultsága, és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást végzéssel megszünteti, továbbá a nem támogatás jellegű jogosultságot a nemzeti tartalék javára elvonja.
(6) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, a természetes személyek közötti eljárásbeli jogutódlás a támogatási döntés jogerőre emelkedése előtt nem lehetséges.
(6) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, a természetes személyek közötti eljárásbeli jogutódlás a támogatási döntés véglegessé válása előtt nem lehetséges.
(7) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott, beruházási jellegű intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, amennyiben az ügyfél jogai és kötelezettségei nem oszthatóak, az örökhagyó, illetve jogelőd helyére egy örökös, illetve jogutód léphet.
(8) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, a jogutód ügyfél az azonos intézkedésre, azonos támogatási kérelem benyújtási időszakban benyújtott támogatási kérelmekkel összefüggő kifizetési kérelmeit együttesen köteles benyújtani a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez.
(9) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyféllel annak halálakor együtt élt házastársa vagy törvényes rend szerinti örököse kérelmére az intézkedéshez kapcsolódó eljárást megindíthatja. Ebben az esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást a kérelem benyújtását követően felfüggeszti, majd a döntését a hagyatékátadó végzés benyújtását követően hozza meg.
(9) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyféllel annak halálakor együtt élt házastársa vagy törvényes rend szerinti örököse (a továbbiakban: vélelmezett örökös) kérelmére az intézkedéshez kapcsolódó eljárást megindíthatja. Ebben az esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást a kérelem benyújtását követően felfüggeszti azzal, hogy az érdemi döntés meghozatalához szükséges eljárási cselekményeket a vélelmezett örökös bevonásával elvégezheti, érdemi döntést azonban csak jogerős hagyatékátadó végzés benyújtását követően hoz.
(9) Az adatkezelő szerv az ügyféllel annak halálakor együtt élt házastársa vagy törvényes rend szerinti örököse (a továbbiakban: vélelmezett örökös) kérelmére az intézkedéshez kapcsolódó eljárást megindíthatja. Ebben az esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást a kérelem benyújtását követően felfüggeszti azzal, hogy az érdemi döntés meghozatalához szükséges eljárási cselekményeket a vélelmezett örökös bevonásával elvégezheti, érdemi döntést azonban csak jogerős hagyatékátadó végzés benyújtását követően hoz.
(10) Az eljárásbeli jogutódlásról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél kérelmére végzést hoz, amely ellen önálló fellebbezésnek van helye.
45/A. §
(1) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelemben foglalt egyes igényeket vagy a megosztható igények egyes részeit elkülönítve is elbírálhatja.
(2) Ugyanazon ügyfél által indított folyamatban lévő, ugyanazon intézkedésben való részvételre benyújtott azon kérelmeket, amelyeknek tárgya egymással összefügg, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv együttesen is elbírálhatja.
(3) A felek közösen előterjesztett kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - ha annak feltételei fennállnak - a felek kérelmére indított eljárásokat egyesíti. Az egyesítési kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a felek kérelmére az eljárásokat egyesítette, az eljárás később nem választható szét.
(3) A felek közösen előterjesztett egyesítési kérelmét elutasító végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a felek kérelmére az eljárásokat egyesítette, az eljárás később nem választható szét.

Kötelezettség-átadás

45/B. §
(1) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában egyes nemzeti költségvetésből finanszírozott intézkedések esetén, amennyiben az ügyfél által a támogatás igénybevételével összefüggésben vállalt kötelezettségek teljesítésének időtartama alatt a mezőgazdasági üzem egészének, illetve a kötelezettség vállalásával érintett részének átruházásra kerül, a támogatási feltételek teljesítése csak a kötelezettségek átvállalásával együtt lehetséges. A jóváhagyott átvállalással az átadó mentesül a kötelezettségek további teljesítése alól, míg az átvállaló a támogatási jogviszonyban a helyére lép. Az átvállaló – a támogatás részletes feltételeit megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak egy személy lehet.
(2) A kötelezettség átvállalásához a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előzetes jóváhagyása szükséges. Az erre irányuló kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani. A jóváhagyást meg kell tagadni, ha az átvevő nem felel meg a támogatásra való jogosultsági feltételeknek.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv által végzett folyamatba épített ellenőrzés

Az intézkedésekkel összefüggő egyes ellenőrzések

46. §
(1) E törvény ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a kérelemmel kapcsolatos adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzésével, valamint a helyszíni szemlével összefüggő eljárásban (a továbbiakban: ellenőrzés) kell alkalmazni. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a hatáskörrel rendelkező hatóság által a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó feltételek helyszíni ellenőrzésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1) E törvény ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a kérelemmel kapcsolatos adminisztratív és helyszíni ellenőrzésével, a helyszíni szemlével összefüggő eljárásban, valamint abban az esetben kell alkalmazni, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárása során egyidejűleg, mint hatáskörrel rendelkező hatóság, a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó helyszíni ellenőrzést hajt végre (a továbbiakban együttesen: ellenőrzés).
(2) Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy a kérelemben, a pályázatban, illetve a döntést követően a határozatban, illetve a hatósági szerződésben foglalt adatok, tények, körülmények megfelelnek-e a valóságnak, az intézkedésben való részvétel feltételeit megállapító jogszabályban, illetve a pályázati felhívást tartalmazó közleményben foglaltaknak.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az (1) bekezdésben foglalt feladatai ellátása során keletkezett adatokat nyilvántartja.
(4) A kérelmet határozattal el kell utasítani, ha az ügyfél az intézkedéssel kapcsolatos helyszíni szemlét, illetve helyszíni ellenőrzést (a továbbiakban együtt: helyszíni ellenőrzés) önhibájából akadályozza vagy meghiúsítja.
(4) A kérelmet határozattal el kell utasítani, illetve az ellenőrzött intézkedéssel kapcsolatban az adott támogatási évben nem vehet támogatást igénybe az ügyfél, ha az ügyfél az intézkedéssel kapcsolatos helyszíni szemlét, illetve helyszíni ellenőrzést (a továbbiakban együtt: helyszíni ellenőrzés) az akadályozás befejezésére vonatkozó felszólítás ellenére ismételten vagy továbbra is akadályozza, illetve azt teljes egészében meghiúsítja.
47. §
(1) Az ellenőrzés intézkedésenként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több intézkedés tekintetében is lefolytatható.
(2) Indokolt esetben azonos ellenőrzési céllal ismételt ellenőrzés hajtható végre.
(3) A kérelem megalapozottsága a döntést megelőzően és azt követően is ellenőrizhető.
(4) Az ellenőrzés hatékonyságának növelése és ezzel együtt az ügyfél adminisztrációs terheinek mérséklése érdekében több intézkedésre vonatkozóan együttesen, és egyidejűleg is lefolytatható az ellenőrzés.
(5) Az ellenőrzés a kérelem, azok mellékletei és az üggyel összefüggő más iratok átvizsgálásával, távérzékeléssel, laboratóriumi vizsgálattal, helyszíni szemle, helyszíni ellenőrzés keretében történhet. E vizsgálati módszerek külön-külön, de együttesen is alkalmazhatók.
(5) Az ellenőrzés a kérelem, azok mellékletei és az üggyel összefüggő más iratok átvizsgálásával, távérzékeléssel, laboratóriumi vizsgálattal, helyszíni ellenőrzés keretében történhet. E vizsgálati módszerek külön-külön, de együttesen is alkalmazhatók.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában távérzékeléses ellenőrzésnek minősül az űr- és légi felvételek adatainak kiértékelésével lefolytatott ellenőrzés.
48. §
(1) A helyszíni ellenőrzést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, vagy annak megbízása alapján az átruházott feladatot ellátó szerv megbízólevéllel, illetve szolgálati igazolvánnyal rendelkező alkalmazottja, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzését végző, arra jogosult szerv, illetve szervezet megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (a továbbiakban együtt: ellenőr) folytathatja le.
(1) A helyszíni ellenőrzést a hatáskörrel rendelkező hatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, vagy annak megbízása alapján az átruházott feladatot ellátó szerv megbízólevéllel vagy szolgálati igazolvánnyal rendelkező alkalmazottja, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzését végző, arra jogosult szerv, szervezet megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (a továbbiakban együtt: ellenőr) folytathatja le.
(2) Az ellenőr részére kiállított, iktató számmal ellátott megbízólevél tartalmazza:
a) a „Megbízólevél” megnevezést,
b) az ellenőr nevét, beosztását, szolgálati igazolványának, illetve - amennyiben szolgálati igazolvánnyal nem rendelkezik - a személyazonosító igazolványának vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát,
c) az ellenőrzendő ügyfél nevét,
d) az ellenőrzésre kerülő támogatási jogcím, illetve időszak megnevezését,
e) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi vagy egyéb felhatalmazásra történő hivatkozást,
f) a megbízólevél érvényességi idejét,
g) a kiállítás keltét,
h) a kiállításra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát.
(3) Az ellenőr részére általános megbízólevél is kiállítható, amely tartalmazza a (2) bekezdés a)-b), valamint e)-h) pontjaiban foglaltakon túl az ellenőr illetékességi területét is.
(3) Az ellenőr részére általános megbízólevél is kiállítható, amely tartalmazza a (2) bekezdés a)-b), valamint e)-h) pontjaiban foglaltakon túl azt a területet is, amelyen az ellenőr ellenőrzést végezhet.
49. §
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a helyszíni szemlénél és a helyszíni ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe, aki az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket igazolja. Hatósági tanúként való közreműködésre senki nem kötelezhető.
(2) Nem lehet hatósági tanú az ügyfél, az ügyfél hozzátartozója vagy képviselője, a támogatási szervvel közszolgálati, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy és az eljárási képességgel nem rendelkező személy.
(3) Az eljárási cselekmény előtt a hatósági tanút a jogairól és kötelességeiről fel kell világosítani.
(4) A hatósági tanút az eljárási cselekmény során tudomására jutott tényekre, adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, amely alól támogatási szerv, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy bíróság az ügy tárgyát érintő tényekre, adatokra, körülményekre nézve felmentheti.
49. §
(1) A helyszíni ellenőrzést a megkezdésétől számított kilencven napon belül - illetve, ha az ügyintézésre ennél rövidebb idő áll rendelkezésre, erre figyelemmel az ügyintézési határidőn belül - kell lefolytatni. A határidőbe beleszámít az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napja is, mely időpontok jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek.
(1) A helyszíni ellenőrzést a megkezdésétől számított három hónapon belül - illetve, ha az ügyintézésre ennél rövidebb idő áll rendelkezésre, erre figyelemmel az ügyintézési határidőn belül - kell lefolytatni. A határidőbe beleszámít az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napja is, mely időpontok jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek.
(2) A helyszíni ellenőrzésre előírt határidőt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetője indokolt esetben egy alkalommal hatvan nappal, de legfeljebb a jogszabályban meghatározott ügyintézési határidő lejártáig meghosszabbíthatja.
(2) A helyszíni ellenőrzésre előírt határidőt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetője indokolt esetben egy alkalommal két hónappal, de legfeljebb a jogszabályban meghatározott ügyintézési határidő lejártáig meghosszabbíthatja.
(3) Az ellenőrzési határidő meghosszabbításáról az ügyfelet írásban értesíteni kell.
50. §
(1) A helyszíni ellenőrzés az ügyfél előzetes értesítése nélkül is lefolytatható.
(2) Amennyiben a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához az ügyfél jelenléte szükséges, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a helyszíni ellenőrzés csak akkor kezdhető meg, ha az ügyfél vagy alkalmazottja, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van. Az ügyfél alkalmazottja, illetve meghatalmazottja köteles e minőségét megfelelő módon igazolni. Igazolás hiányában a hatósági tanú alkalmazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Ha a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához az ügyfél jelenléte szükséges, akkor az ügyfelet úgy kell értesíteni, hogy az ügyfél - jelenlétének korlátozása esetén - képviseletét biztosítani tudja. Ha a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához az ügyfél jelenléte szükséges, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a helyszíni ellenőrzés csak akkor kezdhető meg, ha az ügyfél vagy alkalmazottja, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van. Az ügyfél alkalmazottja, meghatalmazottja köteles e minőségét megfelelő módon igazolni. Igazolás hiányában a hatósági tanú alkalmazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Ha a helyszíni ellenőrzés az ügyfél közreműködése nélkül, külső vizsgálattal (szemrevételezéssel, méréssel) vagy távérzékeléssel elvégezhető, mellőzhető az ellenőrzésről történő tájékoztatás. Ebben az esetben a helyszíni ellenőrzés az ügyfél vagy alkalmazottja, meghatalmazottja, hatósági tanú jelenléte nélkül is elvégezhető.
(4) Az ellenőrzés tárgyával összefüggésben a helyszíni ellenőrzés része az ügyfél lakhelyén, tartózkodási helyén, székhelyén, telephelyén kívül tárolt, illetve őrzött tárgyak, eszközök, iratok vizsgálata is.
(4) A helyszíni ellenőrzés időpontjáról az ügyfelet telefonon, elektronikus levélben vagy rövid szöveges üzenet útján is lehet értesíteni. Ebben az esetben a helyszíni ellenőrzés időpontjáról való értesítésről hivatalos feljegyzést kell készíteni.
51. §
(1) Ha az ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak, és így a támogatási jogosultság megállapítására alkalmatlanok, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kötelezheti az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait legfeljebb nyolc napon belül rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. Ez az időtartam az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.
(1) Ha az ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak, és így az intézkedéssel összefüggésben jogosultság megállapítására alkalmatlanok, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv mulasztási bírságot szabhat ki, továbbá kötelezheti az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait legfeljebb nyolc napon belül rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. Ez az időtartam az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.
(1) Ha az ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak, és így az intézkedéssel összefüggésben jogosultság megállapítására alkalmatlanok, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv mulasztási bírságot szabhat ki, továbbá kötelezheti az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait legfeljebb öt munkanapon belül rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. Ez az időtartam az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.
(1) Ha az ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak, és így az intézkedéssel összefüggésben jogosultság megállapítására alkalmatlanok, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv mulasztási bírságot szabhat ki, továbbá kötelezheti az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait legfeljebb nyolc napon belül rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. Ez az időtartam az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hiányok pótlására nem kerül sor, azt a bírálat során úgy kell tekinteni, hogy az ügyfél az előírt nyilvántartási kötelezettségének nem tett eleget.
(3) Az ellenőrzés során szakértő is igénybe vehető.
52. §
(1) A helyszíni ellenőrzés során, a helyszínen talált és feltárt körülményt jegyzőkönyvben rögzíteni kell, továbbá az ellenőr a bizonylatokról, könyvekről, nyilvántartásokról és egyéb iratokról az eredetivel egyező másolatot kérhet, fényképet és filmfelvételt készíthet. Ha a technikai feltételek adottak, akkor az ellenőr az ügyfél kérésére a jelenlétében elkészített, az eredetivel egyező másolatot ad a jegyzőkönyvről.
(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ügyfél által felajánlott és az ellenőr által visszautasított bizonyítást, kitérve a visszautasítás indokaira is.
(2a) A jegyzőkönyv legalább tartalmazza
a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot,
b) az eljárási cselekményben érintett személy nevét és lakcímét, eljárásjogi helyzetét és – ha azt a hatóság tudomására hozta – egyéb elérési lehetőségét,
c) hatósági tanú alkalmazása esetén annak nevét,
d) az eljárási cselekményben érintett személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét,
e) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, az (1) és (2) bekezdésben felsorolt eljárási cselekmények során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat, ideértve a hatósági tanú észrevételeit is,
f) a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját, valamint
g) az eljárási cselekményben érintett személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője, a hatósági tanú, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását.
(2b) Az eljárási cselekményben érintett személy indokolt kérelmére nyilatkozatát, vallomását, szakértői véleményét vagy azok egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
(2c) A hangfelvételre, mintavételre, valamint a kép- és hangfelvételre a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy azok a (2a) bekezdés a)–f) pontjában felsoroltakat tartalmazzák. A hangfelvételt, a mintavétel eredményét tartalmazó dokumentumot, valamint a kép- és hangfelvételt hordozó eszközt az iratokhoz kell csatolni, vagy arról az eljárás befejezéséig a (2a) bekezdésnek megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) Az ellenőr a tényállás tisztázása során az ügyfél javára szolgáló tényeket is köteles rögzíteni és feltárni. A nem bizonyított körülmény az ügyfél terhére nem értékelhető.
(4) Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés megkezdését megelőzően, erre történő külön felhívás nélkül, köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát az e törvényben előírt módon igazolni, valamint a jelen lévő ügyfelet az ellenőrzés céljáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni.
(4) Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés megkezdését megelőzően köteles a jelen lévő ügyfelet az ellenőrzés céljáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni.
(5) Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat rögzíteni, és a jelen levő ügyfelet, illetve annak képviselőjét az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni.
(6) Az ügyfélre nézve terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv egy másolati példányát az ellenőr - amennyiben az ehhez szükséges technikai feltételek adottak - köteles az ügyfélnek a helyszínen átadni vagy azt az ügyfél részére a jegyzőkönyv lezárásától számított tizenöt napon belül megküldeni, amelyre az ügyfél nyolc napon belül észrevételt tehet.
(6) Az ügyfélre nézve terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv egy másolati példányát az ellenőr - amennyiben az ehhez szükséges technikai feltételek adottak - köteles az ügyfélnek a helyszínen átadni vagy azt az ügyfél részére a jegyzőkönyv lezárásától számított tíz munkanapon belül megküldeni, amelyre az ügyfél öt munkanapon belül észrevételt tehet.
(6) Az ügyfélre nézve terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv egy másolati példányát az ellenőr - amennyiben az ehhez szükséges technikai feltételek adottak - köteles az ügyfélnek a helyszínen átadni vagy azt az ügyfél részére a jegyzőkönyv lezárásától számított tizenöt napon belül megküldeni, amelyre az ügyfél nyolc napon belül észrevételt tehet.
(7) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyféllel szerződéses kapcsolatban álló harmadik személynél az intézkedésben való részvétellel összefüggésben kapcsolódó ellenőrzést végezhet.
(8) Amennyiben a tényállás tisztázását befolyásolja a helyszíni ellenőrzés során vagy a jegyzőkönyvre írásban, határidőn belül az ügyfél által előterjesztett észrevétel, a mezőgazdasági támogatási szerv a jegyzőkönyvet módosítja vagy ismételt ellenőrzés keretében kiegészítő jegyzőkönyv felvételével tisztázza a tényállást. Az ellenőrzést legfeljebb az észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vételének napjától számított harminc napig lehet folytatni, ha az ügyfél észrevételei indokolják vagy a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. Ilyen esetben kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni.
53. §   Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete 85. cikk (4) bekezdése szerinti intézkedést az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeli el.
53. §   Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete 85. cikk (4) bekezdése szerinti intézkedést a miniszter rendeli el.
53. §
(1) Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés során:
a) az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet,
b) az ügyfél ellenőrzés alá vont tevékenységével összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhatja,
c) iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg,
d) az ügyféltől, képviselőjétől felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet,
e) tisztázhatja a támogatásra való jogosultság megállapításához kapcsolódó tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogalapját,
f) más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le,
g) az ügyféllel szerződéses kapcsolatban álló harmadik személynél kapcsolódó ellenőrzést végezhet.
(2) Ha az ügyfél tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni a helyszíni ellenőrzést.
(3) Az ellenőrzést úgy kell lefolytatni, hogy az az ügyfél gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.
54. §
(1) A helyszíni ellenőrzés során az ügyfél jogosult:
a) az ellenőr személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni,
b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
c) megfelelő képviseletéről gondoskodni,
d) a helyszíni ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átvételét követő nyolc napon belül, az abban foglaltakra írásban észrevételt tenni.
d) a jegyzőkönyvben szereplő megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, illetve a jegyzőkönyv átvételét követő öt munkanapon belül, az abban foglaltakra írásban észrevételt tenni.
d) a jegyzőkönyvben szereplő megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, illetve a jegyzőkönyv átvételét követő nyolc napon belül, az abban foglaltakra írásban észrevételt tenni.
(2) Ha a magánszemély ügyfél jogainak gyakorlásában akadályozott, kérheti az akadály megszűnéséig, de legfeljebb hatvan napig a helyszíni ellenőrzés megkezdésének elhalasztását vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését. Az ellenőrzés szünetelése az ellenőrzés időtartamába nem számít bele.
(2) Ha a magánszemély ügyfél jogainak gyakorlásában akadályozott, kérheti az akadály megszűnéséig, de legfeljebb negyvenöt munkanapig a helyszíni ellenőrzés megkezdésének elhalasztását vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését. Az ellenőrzés szünetelése az ellenőrzés időtartamába nem számít bele.
(2) Ha a magánszemély ügyfél jogainak gyakorlásában akadályozott, kérheti az akadály megszűnéséig, de legfeljebb két hónapig a helyszíni ellenőrzés megkezdésének elhalasztását vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését. Az ellenőrzés szünetelése az ellenőrzés időtartamába nem számít bele.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak abban az esetben, ha az ellenőrzés elhalasztása az ellenőrzés célját veszélyeztetné, meghiúsítaná, vagy egyéb módon ellehetetlenítené a folyamatban lévő eljárást.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak abban az esetben, ha az ellenőrzés megkezdésének elhalasztása, illetve az ellenőrzési cselekmények szüneteltetése az ellenőrzés célját veszélyeztetné, meghiúsítaná, vagy egyéb módon ellehetetlenítené a folyamatban lévő eljárást.
(4) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a vizsgálat megállapításait más ügyfélnél vagy harmadik személynél végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló irat ügyfelet érintő részét az ügyféllel részletesen ismertetni kell.
(4) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ellenőrzés megállapításait más ügyfélnél végzett kapcsolódó ellenőrzés eredményével támasztja alá, az erről készült jegyzőkönyv ügyfelet érintő részét az ügyféllel részletesen ismertetni kell.

A döntés

55. §
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet annak hiánytalan beérkezését követően, a támogatás kifizetésének közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban meghatározott esedékességéig bírálja el, és közli döntését az ügyféllel.
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet annak hiánytalan beérkezését követően, a támogatás kifizetésének közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban meghatározott esedékességéig bírálja el.
(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az intézkedésben való részvétel feltételeinek már a kérelem benyújtásakor fenn kell állniuk, azt követően újabb bizonyítékok, illetve tények nem hozhatók fel.
(2) Amennyiben a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, vagy a kérelem nem kifizetésre irányul - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet annak hiánytalan beérkezését követő hatvan napon belül bírálja el és közli döntését az ügyféllel.
(2) Amennyiben a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, vagy a kérelem nem kifizetésre irányul - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet annak hiánytalan beérkezését követő negyvenöt munkanapon belül bírálja el.
(2) Amennyiben a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, vagy a kérelem nem kifizetésre irányul - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet annak hiánytalan beérkezését követő negyvenöt munkanapon belül bírálja el.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet a támogatás kifizetésének közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban meghatározott esedékességéig bírálja el.
(3) Ha a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, és ha az EMVA-ból, illetve EHA-ból finanszírozott intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit megállapító jogszabály alapján a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása alapján történik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet a benyújtásra nyitva álló időszak utolsó napját követő kilencven napon belül bírálja el és közli döntését az ügyféllel.
(3) Ha a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, és ha az EMVA-ból, illetve EHA-ból finanszírozott intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit megállapító jogszabály alapján a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása alapján történik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmeket valamennyi kérelem hiánytalan beérkezését követő kilencven napon belül bírálja el és közli döntését az ügyféllel.
(3) Ha a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, és ha az EMVA-ból, illetve EHA-ból finanszírozott intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit megállapító jogszabály alapján a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása alapján történik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmeket valamennyi kérelem hiánytalan beérkezését követő három hónapon belül bírálja el.
(3) A (2) bekezdésben foglalt eseteken kívül - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet annak beérkezését követő három hónapon belül bírálja el. Amennyiben a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, a végzést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv harminc napon belül hozza meg. Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben való nyilvántartással, valamint a fizetési halasztással, részletfizetéssel kapcsolatos kérelmet annak hiánytalan beérkezésétől számított huszonegy napon belül kell elbírálni.
(3) A (2) bekezdésben foglalt eseteken kívül - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet annak beérkezését követő hetven napon belül bírálja el. Amennyiben a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, a végzést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv huszonegy napon belül hozza meg. Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben való nyilvántartással, valamint a fizetési halasztással, részletfizetéssel kapcsolatos kérelmet annak hiánytalan beérkezésétől számított huszonegy napon belül kell elbírálni.
(3) A (2) bekezdésben foglalt eseteken kívül – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet annak beérkezését követő hetven napon belül bírálja el, míg a hivatalból indult eljárásban a döntést az ügyintézési határidő kezdetét követő hetven napon belül hozza meg. Amennyiben a kérelmet vissza kell utasítani, a végzést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv huszonegy napon belül hozza meg. Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben való nyilvántartással, valamint a fizetési halasztással, részletfizetéssel kapcsolatos kérelmet annak hiánytalan beérkezésétől számított huszonegy napon belül kell elbírálni.
(3) A (2) bekezdésben foglalt eseteken kívül – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet annak beérkezését követő hetven napon belül bírálja el, míg a hivatalból indult eljárásban a döntést az ügyintézési határidő kezdetét követő hetven napon belül hozza meg. Amennyiben a kérelmet vissza kell utasítani, a végzést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv huszonegy napon belül hozza meg. Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben való nyilvántartással, valamint a fizetési halasztással, részletfizetéssel kapcsolatos kérelmet annak hiánytalan beérkezésétől számított huszonegy napon belül kell elbírálni.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a részben vagy egészben helyt adó elsőfokú döntés helyt adó része alapján a támogatást a fellebbezésre tekintet nélkül az ügyfél részére folyósítja.
(4) Ha a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, és az intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit megállapító jogszabály alapján a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása vagy arányosítás alapján történik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmeket a kérelem benyújtására nyitva álló időszakot követő három hónapon belül bírálja el.
(4) Ha a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, és az intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit megállapító jogszabály alapján a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása vagy arányosítás alapján történik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmeket a kérelem benyújtására nyitva álló időszakot követő hetven napon belül bírálja el.
(4a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést (továbbiakban együtt: döntés) bocsát ki.
(4b) A határozatnak – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell
a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megnevezését, az ügy számát és az ügyintéző nevét,
b) az ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél ügyfél-azonosítóját,
c) az ügy tárgyának megjelölését,
d) a rendelkező részben
da) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, közigazgatási per esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást,
db) amennyiben részt vett az eljárásban, a végrehajtásban közreműködő szerv megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét,
dc) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást,
e) az indokolásban
ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
ec) a végrehajtásban közreműködő szerv indokolását,
ed) az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját,
ee) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a határozatot hozta,
ef) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,
f) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,
g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv bélyegzőlenyomatát.
(4c) A végzésnek – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell az (1) bekezdés a)–c) pontjában, d) pont da) és dc) alpontjában, e) pont ee) és ef) alpontjában, f) és g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket. Az eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés e) pont ed) alpontjában meghatározott tartalmi elemeket is.
(4d) Ügyfél-azonosító megállapítására irányuló kérelem esetében, továbbá a kérelemnek maradéktalanul helyt adó döntés esetében indokolást és jogorvoslatról való tájékoztatást nem tartalmazó egyszerűsített döntés hozható.
(4e) A döntés csak olyan védett adatot tartalmazhat, amelyet az iratbetekintés szabályai szerint megismerhet az, akivel a döntést közlik. A döntést úgy kell megszövegezni, hogy a figyelembe vett védett adat tartalmára annak ismertetése nélkül utaljon.
(4f) A döntést külön okiratban kell megszövegezni.
(4g) Egy okiratba foglalható a határozat és a végzés, illetve több határozat vagy végzés (a továbbiakban: egybefoglalt döntés). Az egybefoglalt döntések rendelkező részét és indokolását úgy kell megszövegezni, hogy elkülöníthetőek legyenek az egybefoglalt határozatra, illetve végzésre vonatkozó rendelkezések. Az egybefoglalás az egyes döntések meghozatalára vonatkozó határidőket és a jogorvoslati szabályok alkalmazását nem érinti. Ha a jogorvoslatra jogosult az egybefoglalt határozat és végzés ellen jogorvoslattal él, a határozat elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - az intézkedésben való részvétel feltételeit megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - hatósági szerződést köthet.
(5) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelemnek részben vagy egészben helyt adó elsőfokú döntés helyt adó része alapján a támogatást a fellebbezésre tekintet nélkül az ügyfél részére folyósítja.
(6) Amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy egyéb jogszabály alapján kérelmeket együttesen kell benyújtani, illetve ha a benyújtott kérelmek bírálata egymással tartalmilag összefügg, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet a kérelmekre vonatkozó, valamennyi közös ellenőrzés lezárását követően, az adott intézkedésre irányadó határidőn belül bírálja el és közli döntését az ügyféllel.
(6) Amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy egyéb jogszabály alapján kérelmeket együttesen kell benyújtani, illetve ha a benyújtott kérelmek bírálata egymással tartalmilag összefügg, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet a kérelmekre vonatkozó, valamennyi közös ellenőrzés lezárását követően, az adott intézkedésre irányadó határidőn belül bírálja el.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - az intézkedésben való részvétel feltételeit megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - hatósági szerződést köthet.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az intézkedésben való részvétel feltételeit megállapító jogszabály erre vonatkozó rendelkezése szerint határozathozatal helyett, írásban az 57/F. § szerinti hatósági szerződést köt.
(7) Amennyiben az EMVA-ból, illetve az EHA-ból finanszírozott intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit megállapító jogszabály alapján a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása alapján történik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmek hiánypótlására nyitva álló időszakra az intézkedésre benyújtott valamennyi támogatási kérelemmel összefüggő eljárását felfüggesztheti.
(7) Amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy egyéb jogszabály alapján kérelmeket együttesen kell benyújtani vagy a benyújtott kérelmek bírálata egymással tartalmilag összefügg, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet a kérelmekre vonatkozó, valamennyi közös ellenőrzés lezárását követően, az adott intézkedésre irányadó határidőn belül bírálja el.
(8) Ha a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása vagy arányosítás alapján történik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmek hiánypótlására nyitva álló időszakra az intézkedésre benyújtott valamennyi támogatási kérelemmel összefüggő eljárását felfüggesztheti.
(9) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eredeti, az ügyfél aláírásával hitelesített eljárás megindítására irányuló kérelem vagy pályázat alapján hozza meg döntését.
(10) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet elutasítja, amennyiben az ügyfél az intézkedésben való részvételhez szükséges feltételeket mesterséges körülmények létrehozásával azért teremtette meg, hogy az adott támogatási intézkedés céljaival ellentétes előnyhöz jusson.
(10) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet visszautasítja, amennyiben az ügyfél az intézkedésben való részvételhez szükséges feltételeket mesterséges körülmények létrehozásával azért teremtette meg, hogy az adott támogatási intézkedés céljaival ellentétes előnyhöz jusson.
(11) Nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hiánypótlási felszólítás kibocsátására nyitva álló határidőn belül megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani.
(12) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetője az ügyintézési határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb az eljárásra nyitva álló időtartammal meghosszabbíthatja.
55/A. §   Az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton kézbesített irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza. Amennyiben az irat átvétele öt napon belül nem kerül visszaigazolásra, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az iratot ismételten megküldi az ügyfél értesítési tárhelyére. Ebben az esetben az elektronikus úton kézbesített hatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az értesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon áll be.

A döntés közlése

55/A. §
(1) A döntést az ügyféllel, illetve a képviselővel írásban kell közölni.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus úton kézbesíti.
(3) A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették.
(4) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.
(5) Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a küldemény az ügyfél ügyfélnyilvántartásban szereplő lakcíméről vagy a támogatási eljárásban bejelentett tartózkodási helyéről, szálláshelyéről, illetve a székhelyéről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez
a) „nem kereste” ,
b) „ismeretlen” vagy
c) „elköltözött”
jelzéssel érkezett vissza, az iratot – az ellenkező bizonyításáig – az a) pont szerinti esetben a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, a b) és c) pont szerinti esetben a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(6) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. Ha a kézbesítési vélelem következtében véglegessé vált döntés alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül akkor is elő lehet terjeszteni, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónap eltelt.
(7) Nem természetes személy címzett csak akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt. Természetes személy a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmét akkor is előterjesztheti, ha önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot.
(8) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik.
(9) A kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vagy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja el, a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozásától függően.
(10) Az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton kézbesített irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza. Amennyiben az irat átvétele hét napon belül nem kerül visszaigazolásra, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az iratot ismételten megküldi az ügyfél értesítési tárhelyére. Ebben az esetben az elektronikus úton kézbesített hatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az értesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított hetedik napot követő napon áll be.
55/B. §
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése véglegessé válik, ha
a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták,
c) a fellebbezésnek – ideértve a végzések elleni önálló fellebbezést – nincs helye, vagy
d) a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta.
(2) A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén a döntés véglegessé válik az elsőfokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az elsőfokú döntés, valamint a másodfokú döntés a közléssel válik végelegessé. Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az elsőfokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik véglegessé.
(4) A fellebbezési eljárás megszüntetése esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv önállóan fellebbezhető elsőfokú végzése vagy a határozata a fellebbezési eljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napján válik véglegessé.

Hatósági bizonyítvány

55/C. §
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogszabályban meghatározott esetekben, valamint az egyébként hatáskörébe tartozó eljáráshoz kapcsolódóan az ügyfél kérelmére – a felhasználás céljának feltüntetésével – adat igazolására, továbbá az általa vezetett – a 26. § (1) bekezdésben meghatározott – nyilvántartások adatai alapján hatósági bizonyítványt ad ki. E törvény hatósági bizonyítványra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott minden olyan okiratra, amelyet jogszabály nem hatósági bizonyítványként nevesít, de a hatósági bizonyítvány e törvényben meghatározott feltételeinek megfelel.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül kell kiadni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy azt kinek és milyen bizonyítékok alapján adták ki.
(3) A hatósági bizonyítvány tartalmát – az ellenkező bizonyításáig – mindenki köteles elfogadni.
(4) Ha a hatósági bizonyítványt kiállító mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatósági bizonyítványt kijavítja, visszavonja vagy módosítja. A határozatot a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv annak a hatóságnak, szervnek is megküldi, amelynek eljárásában tudomása szerint az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha kiadása jogszabályba ütközik, vagy az ügyfél valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amelyre vonatkozóan mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv adattal nem rendelkezik.
56. §
(1) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartásba bejegyzést tesz, arról nem kell külön íven szerkesztett határozatot hozni.
(1) Fellebbezés benyújtásának nincs helye, amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
a) a döntését az Európai Bizottság döntése vagy határozata alapján hozta meg,
b) a kérelmet a jogosultsági keret kimerülése vagy forráshiány miatt utasítja el,
c) az intézkedés során arányos csökkentést alkalmaz és a kérelmet kizárólag ezen indokkal utasítja részben el,
d) a döntését közhiteles nyilvántartás adatainak - a 29/A. § (3) bekezdése alkalmazásával - az ügyfél-nyilvántartási rendszerben történt átvezetésével hozta meg,
e) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül a (2) bekezdés b), c), f) vagy g) pontokban meghatározott indokkal utasítja el.
e) a kérelmet a (2) bekezdés b), c), f) vagy g) pontban meghatározott indokkal utasítja vissza.
(2) Fellebbezés benyújtásának nincs helye, amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a döntését az Európai Bizottság döntése vagy határozata alapján hozta meg.
(2) Fellebbezés benyújtásának nincs helye, amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a döntését az Európai Bizottság döntése vagy határozata alapján hozta meg, illetve ha a kérelem a jogosultsági keret kimerülése vagy forráshiány miatt került elutasításra.
(2) A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha:
a) a kérelmet a keret kimerülését követően nyújtották be;
b) a kérelem nem jogszabályban meghatározott módon (nyomtatványon) került benyújtásra;
b) a kérelem nem a jogszabályban meghatározott módon, illetve nem az arra rendszeresített, hatályos nyomtatványon került benyújtásra;
c) az eljárást megindító kérelmet az igény érvényesítésére jogosult aláírásával nem hitelesítette, kivéve az ügyfélkapun keresztül történő kérelembenyújtást;
c) az eljárást megindító kérelmet az igény érvényesítésére jogosult eredeti aláírásával nem hitelesítette, kivéve az ügyfélkapun keresztül történő kérelembenyújtást;
d) a kérelmet nem az igény érvényesítésére jogosult személy terjesztette elő;
e) a kérelem a benyújtási időszakot megelőzően került benyújtásra, vagy elkésett;
f) az ügyfél nem rendelkezik regisztrációs számmal vagy a kérelemmel egyidejűleg sem nyújtott be intézkedésben való részvételhez szükséges, regisztrációs szám megállapítására alkalmas kérelmet;
f) az ügyfelet nem kérelemre vették nyilvántartásba, vagy kérelemmel egyidejűleg sem nyújtott be intézkedésben való részvételhez szükséges, ügyfél-azonosító szám megállapítására alkalmas kérelmet;
f) az ügyfél a kérelem benyújtásakor nem szerepel kérelemre nyilvántartott besorolású ügyfélként az ügyfélnyilvántartási rendszerben, kivéve papír alapú benyújtás esetén akkor, ha az ügyfél a benyújtással egyidejűleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét is előterjesztette;
g) a pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg sem jelenti be a vállalkozása a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti minősítését vagy fizetési számlaszámát;
h) a kérelem nem tartalmaz olyan adatot, dokumentumot, amely a kérelem benyújtására nyitva álló határidő leteltét követően nem pótolható;
i) ha a támogatást igénylő, a pénzügyi következményekkel járó intézkedésekben való részvétel iránti kérelmet, felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt álló ügyfél nyújtotta be, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik;
j) amennyiben az intézkedésre vonatkozó jogszabály alapján a kérelmet nyomtatványon kell benyújtani, és az eljárás megindítására irányuló kérelem nem tartalmazza a főlapot vagy az intézkedésben való részvételre vonatkozó jogszabályban meghatározott betétlapokat, vagy bármelyiket az igény érvényesítésére jogosult aláírásával a nyomtatványon megjelölt helyen nem hitelesítette;
k) az ügyfél az intézkedésben való részvételre vonatkozó kérelemben nem nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi, hogy a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.
k) az ügyfél - az agrárkár-enyhítési eljárás kivételével - az intézkedésben való részvételre vonatkozó kérelemben nem nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi, hogy a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.
l) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,
m) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, feltéve, hogy a kérelem visszautasítását jogszabály nem zárja ki,
n) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv olyan döntésével szemben terjesztett elő az ügyfél fellebbezést, amelyben a kérelemnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv maradéktalanul helyt adott.
(3) A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül harminc napon belül végzéssel el kell utasítani, ha:
a) a kérelmet az EMGA-ból finanszírozott intézkedések, illetve a nemzeti támogatások esetében a támogatási keret kimerülését követően nyújtották be;
a) a kérelmet az EMGA-ból finanszírozott intézkedések, illetve a nemzeti támogatások esetében a keret kimerülését követően nyújtották be;
b) a kérelem nem jogszabályban meghatározott módon (formanyomtatványon) került benyújtásra, amennyiben az intézkedésre vonatkozó jogszabály így rendelkezik;
b) a kérelem nem jogszabályban meghatározott módon (nyomtatványon) került benyújtásra, amennyiben az intézkedésre vonatkozó jogszabály így rendelkezik;
c) a kérelmet az igény benyújtására jogosult nem írta alá;
c) a kérelmet az igény érvényesítésére jogosult nem írta alá, kivéve az ügyfélkapun keresztül történő kérelembenyújtást;
d) a kérelmet nem az igény benyújtására jogosult személy terjesztette elő;
d) a kérelmet nem az igény érvényesítésére jogosult személy terjesztette elő;
e) a kérelem a benyújtási időszakot megelőzően került benyújtásra, vagy elkésett.
f) az ügyfél nem rendelkezik regisztrációs számmal, illetve a kérelemmel egyidejűleg sem nyújtott be intézkedésben való részvételhez szükséges, regisztrációs szám megállapítására alkalmas kérelmet;
g) a pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg sem jelenti be bankszámlaszámát;
h) a kérelem nem tartalmaz olyan adatot, illetve dokumentumot, amely a kérelem benyújtására nyitva álló határidő leteltét követően nem pótolható;
i) a fellebbezési kérelmet a (2) bekezdésben foglaltak ellenére nyújtották be.
(3) A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül huszonkét munkanapon belül el kell utasítani, ha:
a) a kérelmet az EMGA-ból finanszírozott intézkedések, illetve a nemzeti támogatások esetében a keret kimerülését követően nyújtották be;
b) a kérelem nem jogszabályban meghatározott módon (nyomtatványon) került benyújtásra, amennyiben az intézkedésre vonatkozó jogszabály így rendelkezik;
c) a kérelmet az igény érvényesítésére jogosult nem írta alá, kivéve az ügyfélkapun keresztül történő kérelembenyújtást;
d) a kérelmet nem az igény érvényesítésére jogosult személy terjesztette elő;
e) a kérelem a benyújtási időszakot megelőzően került benyújtásra, vagy elkésett;
f) az ügyfél nem rendelkezik regisztrációs számmal, illetve a kérelemmel egyidejűleg sem nyújtott be intézkedésben való részvételhez szükséges, regisztrációs szám megállapítására alkalmas kérelmet;
g) a pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg sem jelenti be bankszámlaszámát;
g) a pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg sem jelenti be fizetési számlaszámát;
h) a kérelem nem tartalmaz olyan adatot, illetve dokumentumot, amely a kérelem benyújtására nyitva álló határidő leteltét követően nem pótolható;
i) a fellebbezési kérelmet a (2) bekezdésben foglaltak ellenére nyújtották be.
(3) A támogatás visszatartásáról, a mulasztási bírság kiszabásáról, valamint a hatósági szerződés felmondásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.
(3) Végzés – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.
(4) Az önálló fellebbezéssel meg nem támadható döntés ellen irányuló fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(4) Az önálló fellebbezéssel meg nem támadható döntés ellen irányuló fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatóság visszautasítja.
(5) Az alábbi elsőfokú végzések ellen önálló fellebbezésnek van helye:
a) a támogatás visszatartásáról, a mulasztási bírság kiszabásáról szóló végzés,
b) az eljárás felfüggesztéséről, a felfüggesztés megszüntetéséről szóló végzés,
c) az eljárás megszüntetéséről, a kérelem visszautasításáról szóló végzés,
d) a fizetési kedvezményre irányuló kérelmet elutasító végzés,
e) az iratbetekintési kérelem elutasításáról szóló végzés,
f) kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem elbírálásáról szóló végzés,
g) az eljárásbeli jogutódlás tárgyában hozott végzés.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt végzésekkel szembeni fellebbezést elbíráló másodfokú végzések közigazgatási perben megtámadhatóak.
56/A. §
(1) Az ügyintézési határidőbe nem számít be:
a) közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus rendelkezése alapján az ellenőrzési minta növelése alapján lefolytatott többletellenőrzések időtartama, és azok eredményeinek kiértékeléséhez szükséges idő,
b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntéshozatalához szükséges, költségvetési forrás rendelkezésre bocsátásáról szóló döntési eljárás időtartama,
c) az ügyfél helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvre vonatkozó, észrevételezésre rendelkezésre álló idejéből a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv átadásától vagy megküldésétől az észrevétel beérkezéséig tartó időtartam,
d) a mulasztási bírság kiszabásától az annak beérkezéséig tartó időszak, feltéve, hogy a befizetés feltétele a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv további eljárásának vagy intézkedésének,
e) az ügyfél kérelmére, vagy az ügyfélnek felróható okból megismételt eljárási cselekmény időtartama.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben nincs helye az eljárás felfüggesztésének. Ebben az esetben a kérelmekre vonatkozó egyedi döntés helyett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a honlapján közleményt bocsát ki.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a határozat indokolásában tájékoztatni kell az ügyfelet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntéshozatalához szükséges, költségvetési forrás rendelkezésre bocsátásáról szóló döntési eljárás időtartamáról.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez teljesítendő befizetések

56/B. §   Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az adott támogatási évben ugyanazon támogatási jogcím alapján nyilvántartott 1000 forintot el nem érő tartozásának megfizetésére az ügyfelet nem kötelezi, és a tartozást nyilvántartásában leírja.

Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése

56/C. §
(1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) az ügyfél kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló tartozás összegére engedélyezhető. A fizetési kedvezmény abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
b) átmeneti jellegű, tehát a tartozás későbbi megfizetése valószínűsíthető.
(2) A fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit, és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező végzésben a kedvezményt feltételhez kötheti.
(3) Magánszemély esetében a fizetési kedvezmény az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy a tartozás azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
(4) Az esedékesség időpontja után benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem esetén késedelmi pótlékot kell felszámítani a fizetési kedvezmény iránti kérelmet elbíráló végzés jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, a késedelmi pótlékot csak a fizetési könnyítést engedélyező elsőfokú döntés keltének napjáig kell felszámítani.
(4) Az esedékesség időpontja után benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem esetén késedelmi pótlékot kell felszámítani a fizetési kedvezmény iránti kérelmet elbíráló végzés véglegessé válásáig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, a késedelmi pótlékot csak a fizetési könnyítést engedélyező elsőfokú döntés keltének napjáig kell felszámítani.
(5) A fizetési kedvezményt megállapító végzés rendelkező részében fel kell hívni az adós figyelmét arra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a hátralék teljes összege járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előtti eljárásban - az 56/B. §-ban foglaltakat kivéve - nincs lehetőség az ügyféllel szemben fennálló követelés (intézkedésben való jogosulatlan részvétel, kamat, késedelmi pótlék) elengedésére, mérséklésére.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előtti eljárásban - az 56/B. §-ban foglaltakat kivéve - nincs lehetőség az ügyféllel szemben fennálló követelés (intézkedésben való jogosulatlan részvétel miatti visszafizetési kötelezettség, kamat, késedelmi pótlék) elengedésére, mérséklésére.
(7) Fizetési kedvezmény engedélyezése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv 60. § (1) bekezdésében foglalt visszatartási jogának gyakorlását nem érinti.
(8) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folytatott végrehajtási eljárás során - ide nem értve a más hatóság vagy bírósági végrehajtó megkeresésére folytatott végrehajtást - fizetési kedvezmény akkor engedélyezhető, ha az ügyfél bizonyítja, hogy tartozása teljesítésének határidőre történt elmaradása neki nem róható fel, és teljesítési szándéka továbbra is fennáll, de az egy összegben történő teljesítésre rajta kívül álló ok miatt nem képes vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. Az említett feltételek bármelyikének hiánya esetén a fizetési kedvezmény nem engedélyezhető.

A döntés kijavítása

56/D. §
(1) Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, illetve a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a hibát – szükség esetén az ügyfél meghallgatása után – kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.
(2) A kijavítást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, illetve a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság kijavító döntés meghozatalával teljesíti.
(3) A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(4) A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavítandó döntést közölték.

A döntés módosítása, visszavonása

57. §
(1) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv, illetve a bíróság által még el nem bírált döntése jogszabálysértő, a határozatát az ügyfél terhére a döntés közlésétől számított egy éven belül, az ügyfél javára az intézkedésekben való részvételhez való jog közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, illetve jogszabályban meghatározott elévüléséig módosítja vagy visszavonja.
(1) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv vagy a bíróság által még el nem bírált döntése jogszabálysértő, a határozatát az ügyfél terhére a döntés közlésétől számított egy éven belül, az ügyfél javára az intézkedésekben való részvételhez való jog közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, illetve jogszabályban meghatározott elévüléséig módosítja vagy visszavonja.
(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult szerv által még el nem bírált döntése jogszabálysértő, a döntését az ügyfél terhére a döntés közlésétől számított egy éven belül, az ügyfél javára az intézkedésekben való részvételhez való jog közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, illetve jogszabályban meghatározott elévüléséig módosítja vagy visszavonja.
(2) A döntést az ügyfél terhére a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig lehet módosítani, ha:
a) a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az ügyfél az intézkedéssel összefüggésben bűncselekményt követett el,
a) a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ügydöntő határozatával megállapította, hogy az ügyfél az intézkedéssel összefüggésben bűncselekményt követett el,
b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntést hozó ügyintézője a hivatali kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy ez a döntés meghozatalát befolyásolta, és ezt a bíróság büntetőügyben hozott jogerős ítélete megállapította.
b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntést hozó ügyintézője a hivatali kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy ez a döntés meghozatalát befolyásolta, és ezt a bíróság büntetőügyben hozott jogerős ítélete megállapította.
b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntést hozó ügyintézője a hivatali kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy ez a döntés meghozatalát befolyásolta, és ezt a bíróság büntetőügyben hozott jogerős ügydöntő határozata megállapította.
(3) Jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén az (1) bekezdés szerinti, az ügyfél terhére vonatkozó döntés módosítására vagy visszavonására - közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában - öt éven belül van lehetőség.
(3) Jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén az (1) bekezdés szerinti, a döntés ügyfél terhére történő módosítására vagy visszavonására - közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában - öt éven belül van lehetőség.
(3) Az (1) bekezdés szerinti, a döntés ügyfél terhére történő módosítására vagy visszavonására - közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában - öt éven belül van lehetőség, amennyiben az ügyfél az intézkedésben jogosulatlanul vett részt.
(3) A döntés ügyfél terhére történő módosítására, visszavonására vagy a támogatási jogosultság megszüntetésére közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus, valamint annak hiányában e törvény elévülésre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott elévülési időn belül van lehetőség, amennyiben az ügyfél az intézkedésben jogosulatlanul vett részt.
(4) Az intézkedés befejezését megelőzően, ha a döntés meghozatalakor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak, az ügyfél indokolt kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv módosíthatja jogerős helyt adó vagy részben helyt adó rendelkezésében döntését, amennyiben az ügyfél kérelme az ügy érdemében hozott döntést nem befolyásolja és a módosított döntés nem állapít meg az ügyfél részére több jogot.
(4) Az intézkedés befejezését megelőzően, ha a döntés meghozatalakor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak, az ügyfél indokolt kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv egy alkalommal módosíthatja jogerős helyt adó vagy részben helyt adó rendelkezésében döntését, amennyiben az ügyfél kérelme az ügy érdemében hozott döntést nem befolyásolja és a módosított döntés nem állapít meg az ügyfél részére több jogot.
(4) Az intézkedés befejezését megelőzően, ha a döntés meghozatalakor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak, az ügyfél indokolt kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv egy alkalommal módosíthatja jogerős, helyt adó vagy részben helyt adó döntését, amennyiben az ügyfél kérelme az ügy érdemében hozott döntést nem befolyásolja és a módosított döntés nem állapít meg az ügyfél részére több jogot.
(4) Az intézkedés befejezését megelőzően, ha a döntés meghozatalakor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak, az ügyfél indokolt kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv egy alkalommal módosíthatja jogerős, helyt adó vagy részben helyt adó döntését, amennyiben az ügyfél kérelme az érdemben hozott döntést nem befolyásolja és a módosított döntés nem állapít meg az ügyfél részére több jogot.
(4) Az intézkedés befejezését megelőzően, ha a döntés meghozatalakor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak, az ügyfél indokolt kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv egy alkalommal módosíthatja véglegessé vált, helyt adó vagy részben helyt adó döntését, amennyiben az ügyfél kérelme az érdemben hozott döntést nem befolyásolja és a módosított döntés nem állapít meg az ügyfél részére több jogot.
(5) Amennyiben az intézkedés befejezését megelőzően az ügyfél arra irányuló kérelmet ad be, hogy valamely intézkedésben, vagy intézkedéscsoportban való részvételtől visszalép, és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az adott ügyben már jogerőssé vált határozatot hozott, azonban a támogatás folyósítása még nem történt meg és az intézkedésben vagy az intézkedéscsoportban való részvételtől történő visszalépéshez közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy egyéb jogszabály külön jogkövetkezményt nem fűz, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyben hozott határozatát hatályon kívül helyezi, és ezzel egyidejűleg az eljárást megszünteti.
(5) Amennyiben az intézkedés befejezését megelőzően a jogerős határozattal lezárt ügyben az ügyfél az intézkedésben vagy az intézkedéscsoportban való részvétel iránti kérelmét visszavonja, és a támogatás folyósítása még nem történt meg, - ha a kérelem visszavonásához jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazható, kötelező jogi aktusa külön jogkövetkezményt nem fűz - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyben hozott határozatát visszavonja.
(5) Ha az intézkedés befejezését megelőzően a jogerős határozattal lezárt eljárást követően az ügyfél az intézkedésben vagy az intézkedéscsoportban való részvétel iránti kérelmét visszavonja, és a támogatás folyósítása még nem történt meg, - ha a kérelem visszavonásához jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazható, kötelező jogi aktusa külön jogkövetkezményt nem fűz - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyben hozott határozatát visszavonja.
(5) Ha az intézkedés befejezését megelőzően a véglegessé vált határozattal lezárt eljárást követően az ügyfél az intézkedésben vagy az intézkedéscsoportban való részvétel iránti kérelmét visszavonja, és a támogatás folyósítása még nem történt meg, - ha a kérelem visszavonásához jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazható, kötelező jogi aktusa külön jogkövetkezményt nem fűz - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyben hozott határozatát visszavonja.
(6) Amennyiben az ügyfél folyamatban lévő ügy során olyan intézkedésben vagy intézkedéscsoportban való részvétel iránti kérelmét vonja vissza, amelyben a visszavonásra irányuló kérelme előterjesztéséig a támogatás vagy annak egy részének folyósítása megtörtént (támogatásról való lemondás), úgy a már folyósított támogatásra az intézkedésben való jogosulatlan részvétel szabályait kell alkalmazni.

Jogorvoslati eljárás

57/A. §
(1) A jogorvoslati eljárás során a törvény rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(1a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek
a) az EMVA-val és az EHA-val kapcsolatos döntése ellen irányuló fellebbezést az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter,
b) az EMGA-val kapcsolatos döntése ellen irányuló fellebbezést az agrárpolitikáért felelős miniszter
bírálja el.
(1a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntései ellen irányuló fellebbezést - az (1b) bekezdésben foglaltak kivételével - kormányrendeletben meghatározottak szerint az agrárpolitikáért felelős miniszter bírálja el.
(1a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntései ellen irányuló fellebbezést - az (1b) bekezdésben foglaltak kivételével - kormányrendeletben meghatározottak szerint a miniszter bírálja el.
(1b) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedésekkel kapcsolatos döntése ellen irányuló fellebbezést kormányrendeletben meghatározottak szerint az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter bírálja el.
(1c) A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult szervnél nyújtják be, akkor a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a fellebbezést megküldi a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére. Elkésettség címén a fellebbezés nem utasítható el, ha a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőben a fellebbezést az elbírálására jogosult szervnél terjeszti elő.
(1d) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban visszavonhatatlanul lemondhat.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése ellen benyújtott fellebbezésben pontosan meg kell jelölni azt a döntést, amely ellen a fellebbezés irányul, azaz fel kell tüntetni az ügyszámot, meg kell jelölni az ügyfél (és képviselője) nevét, lakóhelyét, székhelyét és azt az intézkedést, amely ellen a fellebbezés irányul. A fellebbezésben meg kell jelölni azt is, hogy a fellebbezést benyújtó személy a vitatott döntés megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.
(2a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv visszautasítja
a) a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő előtt vagy az elkésett fellebbezést,
b) a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést,
c) a fellebbezésre jogosult eredeti aláírásával nem hitelesített fellebbezést, kivéve az ügyfélkapun keresztül történő kérelembenyújtást;
d) az önálló fellebbezéssel meg nem támadható döntés ellen irányuló fellebbezést;
e) a fellebbezést, ha a benyújtott fellebbezésben nem azonosítható be a fellebbezéssel megtámadott döntés
f) a (2) bekezdés megsértésével benyújtott fellebbezést.
(3) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított harminc napon belül kell felterjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha az elsőfokú döntést hozó hatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.
(3) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított harminc napon belül kell felterjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha az elsőfokú döntést hozó hatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.
(3) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított harminc napon belül kell felterjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez, kivéve, ha a fellebbezés alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, ebben az esetben a döntését kijavítja, kiegészíti, módosítja vagy visszavonja.
(3a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.
(3b) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a döntés (3) és (3a) bekezdés szerinti kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról, illetve visszavonásáról a fellebbezés beérkezésétől számított hetven napon belül dönt.
(4) A másodfokú döntést hozó hatóság a jogorvoslati eljárás során hozott döntését az ügy összes iratának beérkezését követő két hónapon belül hozza meg, amelyet a jogorvoslati kérelem elbírálója indokolt esetben, egy alkalommal ugyanezen időtartalommal meghosszabbíthat.
(4) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a jogorvoslati eljárás során hozott döntését az ügy összes iratának beérkezését követő két hónapon belül hozza meg, amelyet a jogorvoslati kérelem elbírálója indokolt esetben, egy alkalommal ugyanezen időtartalommal meghosszabbíthat.
(4) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a jogorvoslati eljárás során hozott döntését az ügy összes iratának beérkezését követő negyvenöt napon belül hozza meg.
(4) A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a jogorvoslati eljárás során hozott döntését az ügy összes iratának beérkezését követő hatvan napon belül hozza meg, amely határidő az évente legfeljebb négy alkalommal előterjeszthető kérelmek vonatkozásában további hatvan nappal meghosszabbítható.
(5) A fellebbezésben hivatkozott új tényt, új bizonyítékot a döntéshozatal során a másodfokú hatóság csak abban az esetben veheti figyelembe, ha az ügyfél igazolni tudja, valamint az ügy körülményeiből megállapítható, hogy az ügyfél az új tényről, bizonyítékról az intézkedésben való részvételre vonatkozó kérelme benyújtásakor rajta kívül álló okból nem tudott.
(5) A fellebbezésben hivatkozott új tényt, új bizonyítékot a döntéshozatal során a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság csak abban az esetben veheti figyelembe, ha az ügyfél igazolni tudja, valamint az ügy körülményeiből megállapítható, hogy az ügyfél az új tényről, bizonyítékról az intézkedésben való részvételre vonatkozó kérelme benyújtásakor rajta kívül álló okból nem tudott.
(5a) Az (5) bekezdést az EMVA és az EHA terhére nyújtott támogatások tekintetében nem kell alkalmazni.
(6) A fellebbezési eljárás során eljárási, valamint mulasztási bírság is kiszabható.
(7) Nincs helye fellebbezésnek, ha a döntést első fokon a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként történő eljárásában az agrárpolitikáért vagy az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter hozza meg.
(7) Nincs helye fellebbezésnek, ha a döntést első fokon a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként történő eljárásában a miniszter hozza meg.
57/B. §   A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által,
a) az állati termékek közvetlen támogatási jogcímeivel, továbbá bármely állatállomány-alapú támogatási jogcímmel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
b) a nemzeti támogatásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
c) a tejkvóta jogcímmel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
d) a bel- és külpiaci intézkedésekkel, piaci engedélyezésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
e) a növényi termékek közvetlen támogatási jogcímeivel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
f) a területhez kapcsolódó történelmi bázis jogcímhez kapcsolódó jogorvoslati eljárás,
g) az EMGA-ból nyújtott támogatások esetében az egységes területalapú közvetlen támogatások és a hozzá kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatáshoz kapcsolódó jogorvoslati eljárás,
h) intervenciós ügyek jogcímeivel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
i) az EMGA-ból nyújtott támogatások esetében a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
j) a kifizető ügynökség által hozott pénzügyi határozatok és végzések elleni jogorvoslati eljárás,
k) a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) változásvezetéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
l) a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és az Agrár-vidékfejlesztési Operatív Program nyomán nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárás
során hozott elsőfokú döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.
57/C. §
(1) A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, amely eljárás során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
(2) A fellebbezés elbírálására jogosult szerv beszerzi a másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság állásfoglalását. Ha a fellebbezés nem érinti az elsőfokú szakhatóság állásfoglalását, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv mellőzi a szakhatóság megkeresését. Ha törvény vagy kormányrendelet a másodfokú eljárásban szakhatóságot nem jelöl ki, a szerv maga dönt a fellebbezésnek a szakhatósági állásfoglalás ellen irányuló részében is.
(3) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti, ha a fellebbezési kérelmét valamennyi fellebbező visszavonta.
(4) A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó szerv a mérlegelési jogkörben hozott elsőfokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. Az erre irányuló fellebbezés hiányában is a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a fellebbezési eljárásban a teljesítésre új határidőt állapíthat meg, ha ez a fellebbezési eljárás miatt indokolt.
(5) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az elsőfokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.
(6) A megismételt eljárásban a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti.
(7) A döntést közölni kell a fellebbezővel és azzal, akivel az elsőfokú döntést közölték.
(8) A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat döntésének meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez.
(9) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat döntésének meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez. A másodfokú döntést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv útján kell közölni a fellebbezővel és azzal, akivel az elsőfokú döntést közölték.
(10) A fellebbezési eljárás során eljárási, valamint mulasztási bírság is kiszabható.
(11) A fellebbezésnek a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik.
(12) Ha a fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult szerv megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy a döntés meghozatalától számított legfeljebb három éven belül visszavonja.

Felügyeleti eljárás

57/D. §
(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, felügyeleti szervként az agrárpolitikáért felelős miniszter jár el.
(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, felügyeleti szervként a miniszter jár el.
(2) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv a hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárása során azt megváltoztatja. Ha a felügyeleti szerv megváltoztató döntéséhez a tényállás a felügyeleti eljárásban nem tisztázható, a felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet. A döntést közölni kell azzal, akivel a jogszabálysértő döntést közölték.
(3) A felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet, ha közigazgatási bíróság adott ügyben hozott határozatával ellentétes, vagy annak meghozatala során valamely, jogszabályban meghatározott súlyos eljárási jogszabálysértést követtek el.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése felügyeleti eljárásban nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha
a) azt a bíróság érdemben elbírálta,
b) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené,
c) kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt,
d) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti, és a feltétel nem áll fenn.
(5) A jogszabálysértő döntés megsemmisítése vagy megváltoztatása esetén a felügyeleti eljárásban intézkedni kell a döntéssel, illetve az annak alapján történt teljesítéssel vagy végrehajtással kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről.
(6) A jogszabálysértő döntést megsemmisítő vagy megváltoztató döntés jogorvoslattal történő megtámadása esetén az (5) bekezdés szerinti eljárást fel kell függeszteni.
(7) Felügyeleti eljárás során a felügyeleti szerv jogszabálysértés esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által hozott döntést nem változtathatja meg.

Semmisség

57/E. §
(1) A felügyeleti szerv a hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárása során a döntést megsemmisíti, ha
a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv joghatósága az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa, nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése alapján kizárt,
b) a döntést a szakhatóság kötelező megkeresése nélkül vagy a szakhatóság állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg,
c) a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,
d) a bíróság az ügy érdemében már határozott – a bíróság által elrendelt új eljárás kivételével,
e) a megismételt eljárás és a döntéshozatal a bíróság határozatának rendelkező részében és indokolásában foglaltakkal ellentétes.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt semmisségi ok esetén a döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint.
(3) Ha a bíróság az ügy érdemében határozott, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett – a bíróság által elrendelt új eljárás kivételével – nincs helye új eljárásnak.
(4) A hatóságot a bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a döntéshozatal során annak megfelelően jár el.

Hatósági szerződés

57/F. §
(1) A hatósági szerződés (a továbbiakban: szerződés) tartalmazza
a) a szerződő felek személyét azonosító és a szerződés teljesítéséhez szükséges adatokat,
b) a szerződés tárgyát,
c) a felek közötti kapcsolattartás módját,
d) a szerződés felmondási okokat,
e) a szerződésszegésnek minősülő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit, valamint
f) ha a szerződés tárgya ezt indokolttá teszi, a tevékenység ellenőrzésének gyakoriságát és rendjét.
(2) Ha az ügyfél olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető, szerződéskötésre csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a saját szerződésszegése esetére a többletkötelezettség tekintetében a szerződésben aláveti magát a szerződésszegés (3) bekezdésében megállapított jogkövetkezményének.
(3) Ha az ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, akkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ellenőrzése során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a szerződéssel érintett társadalmi, gazdasági és jogviszonyok jellege, valamint a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából, továbbá az addigi teljesítések figyelembevételével mérlegeli, hogy hivatalból megindítja eljárását, intézkedik a végrehajtás megindítása iránt, vagy a hatósági szerződés módosítását kezdeményezi.
(4) Ha a mezőgazdasági támogatási eljárásban szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni, a szerződés csak a szakhatóság hozzájárulása esetén és a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott előírásoknak és feltételeknek a szerződésbe történő foglalásával köthető meg.
(5) Ha a szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti, a szerződés megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásos hozzájárulását. A hozzájárulás a szerződés érvényességének feltétele.
(6) Az ügy szempontjából jelentős új tény felmerülése, továbbá a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényeges megváltozása esetén a szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti.
(7) Ha a szerződésben foglaltakat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nem teljesíti, az ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelensége esetén – a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül – a bírósághoz fordulhat.
(8) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a szerződésekre vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által lefolytatott végrehajtás

58. §   Az eljárásban végrehajtható okirat a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat, amely okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre nincs szükség.
59. §
(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a tartozás megfizetésére az ügyfelet felhívja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja. A végrehajtási eljárás külön határozat nélkül, a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a tartozás behajtása érdekében a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat alapján a végrehajtás iránt haladéktalanul intézkedik.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló tartozás (jogosulatlanul igénybe vett támogatás, egyéb fizetési kötelezettség) adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és azt az e törvényben meghatározott kivételekkel az állami adóhatóság hajtja be.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló tartozás (intézkedésben való jogosulatlan részvétel alapján megállapított, valamint egyéb fizetési kötelezettség) adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és azt az e törvényben meghatározott kivételekkel az állami adóhatóság hajtja be.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben intézkedésben való jogosulatlan részvétel alapján megállapított és fennálló tartozás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és azt az e törvényben meghatározott kivételekkel az állami adóhatóság a rá irányadó szabályok szerint hajtja be.
60. §
(1) Az ügyfelet megillető támogatást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet terhelő, az intézkedésekkel összefüggő tartozás összegéig visszatarthatja és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül.
(1) Az ügyfelet megillető támogatást - közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet terhelő, az intézkedésekkel összefüggő tartozás összegéig visszatartja és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül. Ha az igénybe vehető támogatás összege az ügyfelet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az esedékesség sorrendjében kell a nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére elszámolni.
(2) Az állami adóhatóság az általa nyilvántartott adótartozás fennállásáról és összegéről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő adótartozás összegét a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet megillető központi költségvetési forrásból finanszírozott támogatásból levonja, és átutalja az állami adóhatóságnak. Az ügyfelet az adótartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül.
(2) Az ügyfél egyes támogatások esetében az adótartozással csökkentett összegre jogosult. Az állami adóhatóság az általa nyilvántartott adótartozás fennállásáról és összegéről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő adótartozás összegét a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott támogatásból a mindenkori központi költségvetési törvény értelmében, illetve a központi költségvetési forrásból finanszírozott nemzeti támogatásból az Áht. 13/A. § (6) bekezdése alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv visszatartja, és átutalja az állami adóhatóságnak. A visszatartott támogatásnak megfelelő összegű adótartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül.
(2) Az ügyfél egyes támogatások esetében az adótartozással csökkentett összegre jogosult. Az állami adóhatóság az általa nyilvántartott tartozás fennállásáról és összegéről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott támogatásból a mindenkori központi költségvetési törvény vagy az Áht. szabályai szerint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv visszatartja, és átutalja az állami adóhatóságnak. A visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül.
(2) Az ügyfél egyes támogatások esetében az adótartozással csökkentett összegre jogosult. Az állami adóhatóság az általa nyilvántartott tartozás fennállásáról és összegéről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott támogatásból, továbbá a tagállami hatáskörben, központi költségvetésből nyújtott mezőgazdasági, halászati, erdészeti, vadgazdálkodási és vidékfejlesztési támogatásból a mindenkori központi költségvetési törvény vagy az Áht. szabályai szerint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv visszatartja, és átutalja az állami adóhatóságnak. A visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a visszatartásról végzéssel dönt.
(3) Ha az igénybe vehető támogatás összege az állami adóhatóság által a (2) bekezdés alapján szolgáltatott, az ügyfelet terhelő tartozások mindegy