1997. évi XXX. törvény

SZÍNEZŐS

1997. évi XXX. törvény

a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről

Az Országgyűlés a gazdasági növekedéshez szükséges hosszú lejáratú kölcsönnyújtás lehetőségének javítása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. RÉSZ
A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. §

E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyarországon alapított és működő jelzálog-hitelintézetre, valamint a jelzáloglevélre.

II. RÉSZ
JELZÁLOG-HITELINTÉZET

A jelzálog-hitelintézet alapítása

2. §

(1)	A jelzálog-hitelintézet szakosított hitelintézet.

(2)

A jelzálog-hitelintézet alapítására, működésére, felügyeletére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a jelzálog-hitelintézet befektetési szolgáltatási tevékenységére és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatására a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)	Jelzálog-hitelintézet legalább hárommilliárd forint induló tőkével alapítható, melyet pénzben kell befizetni.

(5)	Jelzálog-hitelintézet nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz.

A jelzálog-hitelintézet fogalma, tevékenységi köre

3. §

(1)

Jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország, az Európai Unió más tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog, ideértve az önálló zálogjogként alapított, átalakításos önálló zálogjoggá átalakított, valamint a különvált jelzálogjogot is (a továbbiakban együtt: jelzálogjog) fedezete mellett, amelyhez forrásait alapvetően jelzáloglevél kibocsátásával gyűjti.

(2)

Jelzálog-hitelintézet kizárólag az alábbi pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeket végzi:

a)	visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, ide nem értve a betét gyűjtését;

b)	pénzkölcsön nyújtása Magyarország vagy EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett (a továbbiakban: jelzáloghitel);

c)	jelzálogjog kikötése nélküli kölcsönök nyújtása állami készfizető kezességvállalás esetén;

d)	kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása (a továbbiakban együtt: bankári kötelezettség);

e)	letéti szolgáltatás;

f)	saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír-letétkezelés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás;

g)	saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír letéti őrzés;

h)	saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír-számla vezetés;

i)	saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan ügyfélszámla vezetés;

j)	saját kibocsátású jelzáloglevél, kötvény, továbbá letéti jegy forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása.

(3)

Amennyiben jelzáloghitel nyújtásához kapcsolódóan, azzal egyidejűleg jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás biztosítéka mellett további hitel nyújtása történik (a továbbiakban ezen hitelrész: kapcsolódó kölcsönrész), úgy az 5. § (1) bekezdésében, a 6. §-ban, a 7. §-ban és a 8. § (3)-(4) bekezdésében a jelzáloghitelre vonatkozó szabályokat a teljes kölcsönre kell alkalmazni azzal, hogy a kapcsolódó kölcsönrészre a fedezetül kikötött jelzálogjog nem terjedhet ki.

(4)	Jelzálog-hitelintézet jogosult a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényben szabályozott gyűjtőszámlahitel nyújtására.

(5)	A jelzálog-hitelintézet a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi, befektetési, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag ingatlanok forgalmi és hitelbiztosítéki értékének meghatározását végezheti.

(10)	Jelzálog-hitelintézet csak kockázatkezelési és likviditási célból jogosult, kizárólag fedezeti célú származtatott (derivatív) ügyletek megkötésére.

3/A. §

(1)

A jelzálog-hitelintézet Magyarországon kívüli EGT-állam területén lévő ingatlanfedezet mellett akkor nyújthat pénzkölcsönt (a továbbiakban: EGT-jelzáloghitel), illetve vásárolhat meg, előlegezhet meg és számítolhat le jelzáloghitelt (a továbbiakban: EGT-jelzáloghitel-vásárlás), ha a fedezetként szolgáló ingatlant a jelzálog-hitelintézet javára alapított olyan jelzálogjog terheli, amely a zálogjogosult részére a magyar jog szerinti jelzálogjoggal azonos biztonságot nyújt. Az EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog különösen akkor nyújt a magyar jog szerinti jelzálogjoggal azonos biztonságot, ha

a)	a jelzálogjog közhiteles nyilvántartásba bejegyzésre kerül, és

b)	a jelzálog-hitelintézet a javára bejegyzett jelzálogjog alapján a zálogtárgyból mind a bírósági végrehajtás, mind pedig felszámolási vagy egyéb fizetésképtelenségi eljárás esetén más követeléseket megelőzően kereshet kielégítést.

(2)

Az EGT-jelzáloghitel nyújtásának, illetőleg vásárlásának további feltétele, hogy a jelzálog-hitelintézet

a)	írásos elemzése hitelt érdemlően alátámassza, hogy az érintett EGT-állam jelzálogjogra, bírósági végrehajtásra, valamint a felszámolási vagy egyéb fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó szabályozása az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, és

b)	módszertani és leíró szabályzatot készítsen az érintett EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett történő EGT-jelzáloghitel-nyújtás, illetve -vásárlás feltételeiről, továbbá

benyújtsa a Magyar Nemzeti Bank részére az a)-b) pontban megjelölt dokumentumokat, valamint a vagyonellenőr írásbeli állásfoglalását arról, hogy a módszertani és leíró szabályzatban foglaltaknak megfelelő EGT-jelzáloghitel-nyújtás és -vásárlás az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek eleget tesz.

(3)

A (2) bekezdés b) pontja szerinti szabályzat tartalmazza a jelzálog-hitelintézet által az EGT-jelzáloghitel-nyújtás, illetve -vásárlás során alkalmazni kívánt szerződéses feltételek részletes bemutatását, a fedezetül szolgáló ingatlanok hitelbiztosítéki értéke megállapításának módját, a hitelezési folyamat bemutatását, továbbá a fedezetül kikötött jelzálogjog rendelkezésre állása ellenőrzésének, valamint a jelzálogjog érvényesítésének módját.

(4)

A jelzálog-hitelintézet az érintett EGT-állam területén lévő ingatlanfedezet mellett történő jelzáloghitel-nyújtást, illetve -vásárlást a (2) bekezdés szerinti dokumentumok Magyar Nemzeti Bankhoz történő beérkezésétől számított egy hónap elteltével kezdheti meg, ha a Magyar Nemzeti Bank nem emel kifogást.

(5)	A jelzálog-hitelintézet köteles folyamatosan figyelemmel kísérni az érintett EGT-állam jogrendjének változását. A hitelezést érintő lényeges változásról a jelzálog-hitelintézet a Magyar Nemzeti Bankot és a vagyonellenőrt haladéktalanul köteles tájékoztatni.

(6)	Ha az EGT-állam jogrendjének változása miatt a módszertani és leíró szabályzatot módosítani kell, a szabályzat módosítására a (2)-(4) bekezdésben foglaltak értelemszerűen irányadók.

(7)	A teljes hitelállományban az EGT-jelzáloghitelek aránya nem lehet több 15%-nál.

4. §

(1)	Jelzálog-hitelintézet bankári kötelezettséget csak ingatlan fedezet kikötése mellett és kizárólag azon ügyfele részére vállalhat, akinek (amelynek) jelzáloghitelt nyújtott.

(3)	Jelzálog-hitelintézet letéti szolgáltatást kizárólag azon ügyfele részére végezhet, akinek (amelynek) jelzáloghitelt nyújtott.

Jelzáloghitelezés

5. §

(1)

A teljes hitelállományban a kölcsönszerződések megkötésekor, a jelzáloghitelek megvásárlásakor, a különvált jelzálogjog fedezete mellett történő pénzkölcsönnyújtáskor (a továbbiakban: refinanszírozási jelzáloghitel), valamint az önálló és átalakításos önálló zálogjog (a továbbiakban együtt: önálló zálogjog) megvásárlásának időpontjában a legalább ötéves futamidejű jelzálog-hitelintézeti követelések aránya nem lehet kevesebb nyolcvan százaléknál.

(3)

A jelzáloghitelekből, a refinanszírozási jelzáloghitelekből, valamint az önálló zálogjog visszavásárlásából eredő, továbbá a különvált zálogjog átruházásával biztosított tőkekövetelések állományának mértéke - ide nem értve a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkeköveteléseket, továbbá a visszavásárlási vételár, valamint a refinanszírozási jelzáloghitel kapcsolódó kölcsönrészre eső összegét - nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlanok együttes hitelbiztosítéki értékének hetven százalékát.

(4)	A hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveit jogszabály határozza meg. Ennek alapján a jelzálog-hitelintézet értékmegállapítási szabályzatot készít, amelyet a Magyar Nemzeti Bank hagy jóvá.

(7)	A jelzálog-hitelintézet jelzálogjog és a hozzá kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére, módosítására vagy törlésére irányuló kérelem tárgyában az ingatlanügyi hatóság soron kívül, nyolc napon belül dönt.

6. §

A jelzálog-hitelintézet által kötött jelzáloghitelszerződést - a kölcsönszerződés és a zálogszerződés külön okiratba foglalása esetén mindkettőt - közjegyzői okiratba kell foglalni. Elegendő azonban csupán teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni azt a kölcsönszerződést, illetve zálogszerződést,

a)	amellyel a jelzálog-hitelintézet javára kizárólag keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítottak, vagy

b)	amelynek összes kötelezettje a kölcsön folyósításának megkezdését - szerződésmódosítás esetén a módosítás hatálybalépését - megelőzően közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalást tesz a szerződés, illetve a szerződésmódosítás szerinti kötelezettsége fennállásáról.

7. §

A jelzálog-hitelintézet jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségeinek megtérítésére. Fogyasztónak nyújtott hitel esetében az előtörlesztésre - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

8. §

(1)	Jelzálog-hitelintézet kizárólag jelzáloghitelt, valamint kapcsolódó kölcsönrészt vásárolhat meg, előlegezhet meg (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint számítolhat le (a továbbiakban együtt: jelzáloghitel-vásárlás).

Jelzálog-hitelintézet azt a jelzáloghitelt, valamint kapcsolódó kölcsönrészt vásárolhatja meg hitelintézettől, illetve biztosító részvénytársaságtól,

(2)

Jelzálog-hitelintézet olyan jelzáloghitel-szerződésből vagy kapcsolódó kölcsönszerződésből eredő követelést vásárolhat meg pénzügyi intézménytől, illetve biztosító részvénytársaságtól,

a)	amely szerződést Magyarország vagy EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog biztosít és a kapcsolódó kölcsönrész nyújtása esetén figyelembe vették a 3. § (3) bekezdésében meghatározott szabályokat,

b)	amely az eladó pénzügyi intézmény vagy biztosító részvénytársaság könyvvizsgálója szerint problémamentes minősítésű,

amelynek fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét a jelzálog-hitelintézet az erre vonatkozó szabályok betartásával állapította meg, és a jelzáloghitel tőkeösszege a refinanszírozás időpontjában nem haladja meg a hitelbiztosítéki értéket, a kapcsolódó kölcsönrész tőkeösszege és kamata pedig nem haladja meg az állami készfizető kezességvállalással biztosított összeget, és

d)	amely szerződéseket tartalmazó okiratok megfelelnek a 6. §-ban foglalt követelményeknek függetlenül attól, hogy a 6. § b) pontja szerinti egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a kölcsön folyósítása előtt vagy azt követően tették.

(3)

Ha a felek a jelzáloghitel-vásárlásról szóló szerződésben másként nem állapodnak meg, úgy a jelzáloghitel-vásárlással az ennek tárgyát képező, illetve az ezt biztosító szerződéses jogviszonyból származó és az eladó pénzügyi intézményt vagy biztosító részvénytársaságot megillető valamennyi jog átszáll a jelzálog-hitelintézetre.

(4)

Jelzálog-hitelintézet olyan Magyarország területén lévő ingatlanon alapított önálló zálogjogot vásárolhat meg,

a)	amelyet az eladó hitelintézet jelzáloghitel biztosítékaként a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi egyéb feltételnek megfelelően alapított vagy ilyenné átalakított, és

b)	amelyet az eladó hitelintézet - az eladással egyidejűleg - részletvétel keretében vagy halasztott fizetés mellett azzal a feltétellel vásárol vissza, hogy a jelzálogjog a visszavásárló hitelintézetre a teljes vételár megfizetése napján száll át.

(5)	A jelzálog-hitelintézet (4) bekezdés b) pontja szerinti vételár-követelése (a továbbiakban: visszavásárlási vételár) nem haladhatja meg az önálló zálogjoggal biztosított jelzáloghitelből és a kapcsolódó kölcsönrészből még fennálló követelés mértékét.

(5a)

Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjognak a jelzálog-hitelintézetre történő átruházásával létrejött különvált zálogjog fedezete mellett a jelzálog-hitelintézet akkor nyújthat refinanszírozási jelzáloghitelt hitelintézetnek, ha

a jelzálog-hitelintézetnek a refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelése a hitelintézettel szemben a refinanszírozási jelzáloghitel futamideje alatt nem haladja meg a különvált zálogjoggal biztosított jelzáloghitelből és a kapcsolódó kölcsönrészből (a továbbiakban a különvált zálogjoggal biztosított jelzáloghitel és a kapcsolódó kölcsönrész együtt: eredeti jelzáloghitel) még fennálló követelés mértékét,

b)	a hitelintézet a refinanszírozási jelzáloghitel nyújtását megelőzően kötelezettséget vállal, hogy az eredeti jelzáloghitel elő- vagy végtörlesztése esetén a refinanszírozási jelzáloghitelt ugyanolyan mértékben haladéktalanul elő- vagy végtörleszti,

c)	a kapcsolódó kölcsönrész nyújtása esetén figyelembe vették a 3. § (3) bekezdésében meghatározott szabályokat,

d)	az eredeti jelzáloghitelből eredő követelés az azt biztosító jelzálogjogot átruházó hitelintézet könyvvizsgálója szerint problémamentes minősítésű,

az eredeti jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlan vagy ingatlanok hitelbiztosítéki értékét a refinanszírozási jelzáloghitelt nyújtó jelzálog-hitelintézet az erre vonatkozó szabályok betartásával állapította meg, és az eredeti jelzáloghitel a refinanszírozás időpontjában nem haladja meg a jelzálog-hitelintézetre átruházott különvált zálogjoggal terhelt ingatlan vagy ingatlanok hitelbiztosítéki értékét, a kapcsolódó kölcsönrész tőkeösszege és kamata pedig nem haladja meg az állami készfizető kezességvállalással biztosított összeget, és

f)	az eredeti jelzáloghitelre vonatkozó szerződéseket tartalmazó okiratok megfelelnek a 6. §-ban foglalt követelményeknek, függetlenül attól, hogy a 6. § b) pontja szerinti egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a kölcsön folyósítása előtt vagy azt követően tették.

(6)

Ha a visszavásárló, illetve a refinanszírozási jelzáloghitelt felvevő hitelintézet a jelzálog-hitelintézettel megkötött visszavásárlási- vagy kölcsönszerződésből, vagy szerződésekből eredő bármely fizetési kötelezettségét megszegi, továbbá, ha a Magyar Nemzeti Bank a hitelintézet felszámolását kezdeményezte, a felszámolás iránti kérelem bírósághoz történő benyújtásának napjával valamennyi visszavásárlási szerződéssel érintett, önálló zálogjoggal biztosított jelzáloghitel és kapcsolódó kölcsönrész, továbbá valamennyi eredeti jelzáloghitel a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel a jelzálog-hitelintézetet illeti meg, amely - törvényi engedményesként - e tényről maga is jogosult a kötelezettet az engedményezőnek a Polgári Törvénykönyv szerinti értesítési kötelezettsége hatályával tájékoztatni. Ebben az esetben a jelzálog-hitelintézet az elszámolás során csak a visszavásárlási vételárnak azt a részét köteles a hitelintézetnek kiadni, amellyel az - a visszavásárlási vételár eddig törlesztett és a jelzáloghitelintézetet megillető jelzáloghitel, illetve az abból még fennálló, a hitelintézet könyvvizsgálója által jóváhagyott, elszámolt értékvesztéssel csökkentett követelés együttes összegét figyelembe véve - többet teljesített. A törvényi engedményezés alapján átszállt eredeti jelzáloghitelek esetében a jelzálog-hitelintézet kiadja a hitelintézetnek az eredeti jelzáloghitel alapján fennálló, a hitelintézet által elszámolt értékvesztéssel korrigált és könyvvizsgáló által jóváhagyott, összesített tőkekövetelés azon részét, amellyel az eredeti jelzáloghitelek alapján fennálló összesített tőkekövetelés a refinanszírozási jelzáloghitelek alapján fennálló tőkekövetelés összegét meghaladja.

Befektetések korlátozása

9. §

(1)

Jelzálog-hitelintézet közvetlen tulajdoni részesedést - más hitelintézet, biztosító részvénytársaság, befektetési alapkezelő, befektetési vállalkozás, illetve járulékos vállalkozás kivételével - csak olyan gazdasági társaságban szerezhet, illetve tarthat meg, amely ingatlanok kezelésével, hasznosításával, értékesítésével összefüggő tevékenységet végez.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti, tevékenységi korlátozás alá eső gazdasági társaságban szerzett összes befektetés nem haladhatja meg a jelzálog-hitelintézet szavatoló tőkéjének tíz százalékát.

(3)

A (2) bekezdés szerinti korlátozásnál nem kell figyelembe venni a jelzálog-hitelintézet tulajdonába csak átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb hároméves időtartamra, felszámolás vagy végrehajtás következtében került - elkülönítetten nyilvántartott és elkülönítetten kezelt, rendszeresen minősített - tulajdoni hányadokat.

Ingatlanbefektetések korlátozása

10. §

(1)	Jelzálog-hitelintézet összes ingatlanba történő befektetése nem haladhatja meg a szavatoló tőkéje öt százalékát, ide nem értve a közvetlen banküzemi célt szolgáló és a (2) bekezdésben foglaltak szerint szerzett ingatlanokat.

(2)

Jelzálog-hitelintézet a szavatolótőkéje öt százalékát meghaladó mértékben ingatlanokat - a közvetlen banküzemi célt szolgáló ingatlanokon kívül - kizárólag

a)	a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitelingatlan csereügylet, továbbá

b)	az adósa ellen indított felszámolási vagy végrehajtási eljárás

során szerezhet.

(3)	A (2) bekezdésben meghatározott módon megszerzett ingatlanokat hat éven belül nyilvános árverésen el kell idegeníteni.

(4)

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő ingatlan a jelzálog-hitelintézet tulajdonába csak átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb egy éves időtartamra, felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján kerülhet.

(5)

Ha a jelzálog-hitelintézet a tulajdonába került földet a szerzés időpontjától számított egy éven belül nem tudja értékesíteni, a föld az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül. A földalapkezelő szervezet az állam tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől számított 90 napon belül megfizeti a föld hitelbiztosítéki értékét a jelzálog-hitelintézet részére. E bekezdés alkalmazása szempontjából a szerzés időpontjának a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése napját követő napot kell tekinteni.

III. RÉSZ
A JELZÁLOGLEVÉL

Jelzáloglevél kibocsátásának módja, feltételei

11. §

(1)	A jelzáloglevél kizárólag a jelzálog-hitelintézet által e törvény alapján kibocsátott névre szóló, átruházható értékpapír.

(2)	A Magyarország területén előállított jelzáloglevélre a kötvényre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)

A jelzáloglevélnek tartalmaznia kell:

a)	a jelzáloglevél elnevezést;

b)	a kibocsátó megnevezését és cégszerű aláírását;

d)	a jelzáloglevél tulajdonosának megnevezését;

e)	a jelzáloglevél sorozatának betűjelét, a jelzáloglevél kódját, sorszámát;

f)	a jelzáloglevél névértékét;

g)	a kamat mértékét, a kamatszámítás módját;

változó kamatozás esetén:

ha)	az induló kamatláb mértékét,

hb)	a kamatláb változtatásának elveit,

hc)	a kamat számításának módját;

i)	a jelzáloglevél lejáratát;

j)	a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) időpontjait és mértékét;

k)	az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást;

l)	a kibocsátott sorozat össznévértékét;

m)	a jelzáloglevél kibocsátásának helyét és idejét;

n)	a vagyonellenőr igazolását az előírás szerinti fedezet meglétéről és annak fedezet-nyilvántartásba történt bejegyzéséről.

(4)

Amennyiben a jelzáloglevél előállítására a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) más tagállamában kerül sor, a (3) bekezdés d) pontjában, a 12. § (2) bekezdésében és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 6. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. Ebben az esetben a jelzáloglevél névre szólónak minősül, ha a nyilvántartására szolgáló számla tulajdonosa egyértelműen beazonosítható. Az ekként előállított jelzáloglevél nem veszíti el jelzáloglevél-minőségét abban az esetben sem, ha az értékpapír letéti őrzési, vagy értékpapír letétkezelési tevékenység végzésére jogosult szervezetnél letétbe helyezett, összevont címletű jelzáloglevelet az alapcímletnek megfelelő egyedi értékpapírrá alakítják. Az előállítás módjára az előállítás helyének joga az irányadó.

12. §

(1)

Egy sorozatban csak azonos jogokat megtestesítő, azonos névértékű jelzáloglevelek bocsáthatók ki. Az azonos sorozathoz tartozó jelzálogleveleket - a dematerializált formában kibocsátott jelzáloglevelek kivételével - folyamatos sorszámozással kell ellátni, és azonos formátumban kell kibocsátani. Az azonos sorozatban kibocsátott jelzáloglevelek összevont címletként is kibocsáthatók.

(2)	A nyomdai úton előállított jelzáloglevélben kikötött kamat, valamint tőketörlesztési részletekről kamat- és tőketörlesztő szelvényeket kell kiállítani.

13. §

(2)	Ha a jelzáloglevél kibocsátása során a Tpt. 45. §-a (2) bekezdése szerint ismertető kerül közzétételre, annak az előírásain túlmenően tartalmaznia kell a kibocsátás alapjául szolgáló rendes és pótfedezet értékét is.

(3)	A visszavásárolt jelzálogleveleket újból forgalomba hozni nem lehet. Az ilyen jelzáloglevelek forgalomból kivontnak minősülnek és azok fedezetét a jelzálog-hitelintézet nem köteles biztosítani.

A jelzáloglevelek fedezete

14. §

(1)	A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegét meghaladó értékű fedezettel. A fedezet rendes fedezetet és pótfedezetet tartalmazhat.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott követelményt a jelzálog-hitelintézetnek oly módon kell teljesítenie, hogy

a)	a fedezetként figyelembe vett tőkekövetelések értékvesztéssel csökkentett együttes értékének meg kell haladnia a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének 100%-át,

b)	a fedezetként figyelembe vett értékvesztéssel csökkentett tőkére járó kamat együttes értékének meg kell haladnia a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékére jutó kamatának 100%-át.

(3)

Rendes fedezetként azon jelzáloghitelből, illetve refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint a fennálló tőkekövetelés százalékában meghatározott, a kölcsönszerződés szerint a futamidő alatt rendszeresen felszámítható kezelési költség (a továbbiakban: kamat jellegű bevétel) vehető figyelembe, amely fedezetéül kikötött jelzálogjog a jelzálog-hitelintézet javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Rendes fedezetként a visszavásárlási vételár, valamint a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint kamat jellegű bevétel, továbbá a származtatott (derivatív) ügylet (6) bekezdés szerinti értéke is figyelembe vehető. Refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve önálló zálogjog vásárlása-visszavásárlása esetén a visszavásárlási vételár, továbbá a szerződés alapján járó kamat és kamat jellegű bevétel abban az esetben vehető figyelembe rendes fedezetként, ha az önálló zálogjog alapítása, illetve jelzálognak átalakításos önálló zálogjoggá való átalakítása, és ezeknek, illetve a jelzálognak különvált zálogjogként a jelzálog-hitelintézet javára történő átruházása érvényesen megtörtént, és a jelzálog-hitelintézet feltétel nélkül jogosult kezdeményezni a különvált zálogjog, valamint az önálló zálogjog átjegyzését a saját javára az ingatlan-nyilvántartásban.

(4)	A jelzáloglevelek mindenkori fedezetét - a (2) bekezdés szerinti megfelelés mellett - a jelzálog-hitelintézet a jelenérték alapján is biztosítani köteles.

(5)	Amennyiben a jelzáloglevelek és azok fedezetei nem azonos devizában állnak fenn, úgy a jelzálog-hitelintézet köteles az árfolyamkockázatot származtatott (derivatív) ügylet megkötésével kiküszöbölni.

(6)

Ha a jelzálog-hitelintézet az általa kibocsátott jelzálogleveleket, illetőleg azok fedezetét érintő származtatott (derivatív) ügyletet köt, úgy ezen származtatott (derivatív) ügyletet jogosult a derivatív partner szerződésben megadott előzetes hozzájárulása esetén - az erre vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések szerint - a jelzáloglevelek rendes fedezeteként figyelembe venni. A derivatív partner a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügylet tekintetében felmondási jogát a jelzálog-hitelintézet fizetésképtelensége esetén nem gyakorolhatja. Rendes fedezetként a származtatott (derivatív) ügyletből származó követelésnek vagy kötelezettségnek az ezek fedezetéül szolgáló biztosítékkal korrigált összegét kell nyilvántartásba venni. Ha a korrigált összeg a jelzálog-hitelintézet számára kötelezettség, akkor azt negatív előjellel kell a fedezetek között számba venni. A rendes fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből fennálló követelések és kötelezettségek jelenértéken számított egyenlege nem haladhatja meg a forgalomban lévő jelzáloglevelekből származó kötelezettségek jelenértékének 12%-át.

(7)

Ha a jelzáloghitelből, a refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege a fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladja, rendes fedezetként a tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege legfeljebb annak 60%-áig vehető figyelembe. Ha a fedezetül lekötött ingatlan a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 147. § (4) bekezdés a) pontja szerinti lakóingatlan, akkor a jelzáloghitelből és a refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve visszavásárlási vételár összege a hitelbiztosítéki érték 70%-áig vehető rendes fedezetként figyelembe.

(8)	A fedezeten belül a rendes fedezet aránya nem lehet kevesebb nyolcvan százaléknál.

(9)	A (8) bekezdésben meghatározott arányt a jelzálog-hitelintézetnek működése harmadik naptári évétől kell elérnie.

(10)	A jelzáloglevelek fedezetén belül a rendes fedezet aránya a jelzálog-hitelintézet működésének első évében nem lehet kevesebb hatvan, a második évében pedig hetven százaléknál.

(11)

A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a következő eszközökből állhat:

a)	a Magyar Nemzeti Banknál elkülönített, zárolt pénzforgalmi számlán tartott pénz,

b)	az Európai Unió, az EGT és az OECD tagállamainak nemzeti bankjai, valamint az Európai Központi Bank által kibocsátott értékpapír,

c)	az Európai Unió, az EGT és az OECD tagállamai, illetve teljes jogú tagjai által kibocsátott értékpapír,

d)	az Európai Befektetési Bank (EIB), a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által kibocsátott azon értékpapírok, melyek kötelezettje a kibocsátó,

e)	a Magyar Állam készfizető kezességvállalása mellett kibocsátott értékpapír,

f)	azon értékpapírok, amelyek tőke- és kamattörlesztéséért a c) és d) pontban felsorolt kibocsátók valamelyike kezességet vállalt,

g)	a Magyar Állam készfizető kezességvállalása mellett nyújtott - a 3. § (3) bekezdésében szabályozott körbe nem tartozó - hitel.

a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikke szerint fedezett kötvénynek minősülő azon értékpapír, amelyet valamely tagállam nemzeti bankja, vagy az Európai Központi Bank elfogadható fedezetnek minősített, ide nem értve a jelzálog-hitelintézet saját kibocsátású jelzálogleveleit, valamint a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott, a jelzálog-hitelintézettel szoros kapcsolatban álló hitelintézet vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott fedezett kötvényt.

(12)

A (11) bekezdés c), d), f) és h) pontjaiban felsorolt egyazon kötelezettel szembeni összes követelés pótfedezetként legfeljebb a jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott, forgalomban lévő jelzáloglevelek névértékének 2%-áig vehető figyelembe. A (11) bekezdés h) pontjában felsorolt eszközök együttesen legfeljebb a pótfedezetek összegének 25%-áig vehetők figyelembe pótfedezetként, illetve összegük nem haladhatja meg a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott, forgalomban lévő jelzáloglevelek névértékének 5%-át.

(13)

A jelzálog-hitelintézet haladéktalanul jelenti a Magyar Nemzeti Banknak, ha

a)	a forgalomban lévő jelzáloglevelek fedezete nem felel meg az (1) bekezdésben előírtaknak;

b)	a fedezeten belül a rendes fedezet aránya nyolcvan százalék alá esik.

(14)	A jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyakról, a rendes és a pótfedezeti értékekről a jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartást vezet, amelyben a fedezeteket egyedileg mutatja ki.

(15)	A jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartási szabályzatot készít, melyet a Magyar Nemzeti Bank hagy jóvá.

14/A. §

(1)

EGT-jelzáloghitel akkor vonható rendes fedezetbe, ha a jelzálog-hitelintézet

a)	a megelőző két naptári évben az adott tagállamban jelzáloghitelt nyújtott, vásárolt, előlegezett meg, számítolt le;

b)	a fedezethez kapcsolódó kockázatokról kellőképpen meggyőződött; és

c)	fedezet-nyilvántartási szabályzata lehetővé teszi az adott tagállam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott jelzáloghitel fedezetbe vonását.

(2)

Az (1) bekezdés c) pontjának megfelelő fedezet-nyilvántartási szabályzatot a Magyar Nemzeti Bank abban az esetben hagyja jóvá, ha az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt feltételek az adott tagállam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott jelzáloghitel esetében teljesülnek.

Jelzáloglevélből eredő kötelezettség átszállása

15. §

(1)

A jelzálog-hitelintézet az átalakítása vagy felszámolása esetén valamennyi, a kibocsátott jelzáloglevelekkel és a megkötött derivatív ügyletekkel kapcsolatos szerződésből származó jogát és kötelezettségét a Magyar Nemzeti Bank engedélyével egészben vagy részben más jelzálog-hitelintézetre átruházhatja.

(2)

Jelzáloglevélből és származtatott (derivatív) ügyletből eredő kötelezettség átvállalása során a Polgári Törvénykönyv szerződésátruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az átruházás esetén a szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, továbbá az átruházáshoz nem szükséges a jelzáloglevél-tulajdonos és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügylet szerződött partnerének hozzájárulása. Az átruházással - az engedély kézhezvételének időpontjától - a jelzáloglevélből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletből eredő kötelezettség az átruházó jelzálog-hitelintézetet terheli.

(3)

Az átruházás engedélyezése iránti kérelem legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)	az átruházó és az átvevő átadásra, illetve átvételre irányuló jognyilatkozatát;

b)	az átruházandó jelzáloglevelekből eredő kötelezettség még nem törlesztett névértékét és kamatát;

c)	az átruházandó jelzáloglevelekhez kapcsolódó fedezetek tételes megjelölését, ezen belül a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekre vonatkozó részletes információkat, valamint a fedezetül lekötött ingatlanok hitelbiztosítéki értékének feltüntetését;

d)	az átruházás ellenértékét, időpontját;

annak igazolását, hogy az átvevő jelzálog-hitelintézet rendelkezik a saját jelzáloglevél kötelezettség állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átveendő jelzáloglevél kötelezettség állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével, illetve a jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges fedezettel.

részleges átruházás esetén annak igazolását, hogy az átruházás a jelzálog-hitelintézet fizetőképességének folyamatos fenntartása és a jelzáloglevél-tulajdonosok kielégítése érdekében szükséges, illetve a vagyonellenőr írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az átruházással nem érintett jelzáloglevelek tulajdonosai az átruházást követően nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe.

(4)

A Magyar Nemzeti Bank az átruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átruházással érintett jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek teljesítését. A Magyar Nemzeti Bank részleges átruházás esetén az átruházás engedélyezését akkor is megtagadhatja, ha az az átruházással nem érintett jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek teljesítését veszélyezteti.

(5)	Jelzáloglevélből eredő kötelezettség csak rendes és pótfedezete egyidejű átadásával ruházható át.

(6)	Az állományt átvevő jelzálog-hitelintézet az átadó jelzálog-hitelintézet által meghatározott eredeti feltételeknek megfelelően új jelzálogleveleket hoz forgalomba.

(7)

Az állományt átvevő jelzálog-hitelintézet az állomány átvételéről és az átadó jelzálog-hitelintézet által forgalomba hozott jelzáloglevelek bevonásáról - az engedélyező határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül - egy országos napilapban és a tőzsde lapjában hirdetményt köteles közzétenni.

Vagyonellenőr megbízása

16. §

(1)	A jelzálog-hitelintézet a 17. §-ban foglalt feladatok teljesítésére vagyonellenőrt bíz meg. A vagyonellenőr megbízásának érvényességéhez a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges.

(2)	Vagyonellenőri megbízatást csak könyvvizsgáló társaság vagy természetes személy kaphat.

(3)	Vagyonellenőri feladatokkal csak olyan könyvvizsgáló társaság bízható meg, amely rendelkezik a Hpt. 260. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel és a jelzálog-hitelintézet számára nem végez más könyvvizsgálói feladatot.

(4)

Vagyonellenőri megbízást csak olyan természetes személy kaphat, aki

a)	büntetlen előéletű,

b)	szakirányú felsőfokú végzettséggel, valamint

c)	szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik.

(5)	A (4) bekezdés b) pontjában megjelölt szakirányú felsőfokú végzettségűnek minősül az, aki jogi, közgazdasági, pénzügyi és számviteli vagy műszaki végzettséget igazoló egyetemi diplomával, illetve főiskolai oklevéllel rendelkezik.

(6)

Nem lehet vagyonellenőr az a személy, aki

a)	a jelzálog-hitelintézet alapítója, részvényese, vezető tisztségviselője, felügyelő-bizottsági tagja, könyvvizsgálója és ezek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, a jelzálog-hitelintézet alkalmazottja;

b)	az a) pontban felsorolt minőségét két évnél rövidebb ideje szüntette meg;

c)	a jelzálog-hitelintézetben közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d)	a jelzálog-hitelintézettel, illetve az a) pontban meghatározott személyekkel üzleti kapcsolatban, illetve a jelzálog-hitelintézetnél minősített befolyással rendelkező tulajdonos alkalmazásában áll;

e)	a jelzálog-hitelintézetnek - bármilyen jogcímen - tartozik.

(7)	A vagyonellenőr határozott időre és legfeljebb öt évre kaphat megbízatást, de a megbízás időtartamának lejárta után ismételten is megbízható. A Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül a jelzálog-hitelintézet és a vagyonellenőr között létrejött megbízási szerződés érvényesen nem mondható fel.

(8)	A vagyonellenőrt megbízója - vagyonellenőri tevékenysége körében - nem utasíthatja.

(9)

A vagyonellenőr bármikor betekinthet a jelzálog-hitelintézet olyan könyveibe és egyéb irataiba, amelyek a feladatai ellátásához szükséges adatokat tartalmaznak, és feladatai ellátásával kapcsolatosan felvilágosítást kérhet. A jelzálog-hitelintézet e nélkül is köteles a vagyonellenőrt folyamatosan tájékoztatni a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett jelzáloghitelek tőke- és kamattörlesztéseiről, valamint a zálogtárgyakat, illetve a pótfedezetet érintő változásokról.

(10)	A vagyonellenőrt a tevékenysége során tudomására jutott tények, adatok, üzleti információk tekintetében - a 17. § (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével - titoktartási kötelezettség terheli.

(11)	A vagyonellenőr a törvényben szabályozott kötelezettségeinek teljesítése során az ilyen feladatot ellátó személytől elvárható gondossággal jár el, felelősségére egyebekben a polgári jogi felelősség általános szabályai az irányadók.

A vagyonellenőr tevékenységi köre, kötelezettségei

17. §

(1)

A vagyonellenőr folyamatosan ellenőrzi és a 11. § (3) bekezdésének n) pontja, valamint 18. § (1) bekezdése alapján igazolja:

a)	a jelzáloglevelek előírás szerinti fedezete mindenkori rendelkezésre állását;

b)	a jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyak, azok ingatlan-nyilvántartási adatai és hitelbiztosítéki értéke, továbbá a rendes és a pótfedezet fedezet-nyilvántartásba történő bejegyzését.

(2)	A vagyonellenőr haladéktalanul írásban jelenti a Magyar Nemzeti Banknak, ha a forgalomban lévő jelzáloglevelek fedezete nem felel meg a 14. § (1) bekezdésében előírtaknak.

(3)	A fedezet-nyilvántartásba bejegyzett zálogtárgyakra, valamint a rendes és a pótfedezetre vonatkozó adatokat csak a vagyonellenőr írásbeli hozzájárulásával lehet törölni.

Tájékoztatási kötelezettség

18. §

(1)

A jelzálog-hitelintézet minden naptári negyedévet követően a tárgynegyedév utolsó napjára megállapítottan a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének és kamatának összegét, továbbá a vagyonellenőr által igazolt fedezetek értékét a felügyeleti szabályok szerint a Magyar Nemzeti Bank részére benyújtja, majd ezt követően egy országos napilapban és a tőzsde lapjában a hónap utolsó napjáig közzéteszi.

(2)

A közzététel, illetve a bejelentés a fedezetre vonatkozóan tartalmazza

a)	a rendes fedezet értékét, valamint

b)	a 14. § (11) bekezdése szerint részletezett pótfedezeti értékeket.

19. §

A jelzálog-hitelintézet éves jelentésének a Tpt.-ben előírt tartalmi követelményeken túl az alábbiakat is tartalmaznia kell:

a)	a forgalomban levő jelzáloglevelek december 31-i állapot szerinti fedezeti értékeit, a pótfedezet tételes felsorolásával;

b)	az olyan végrehajtási árverések számát, amelyek a jelzálog-hitelintézet kérelmére indultak, a befejeződött árverések esetében az árverési eredmény és a még fennállt jelzáloghitel értékkülönbségét;

c)	a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos veszteségek csökkentése, elhárítása érdekében vagy felszámolás, illetve végrehajtás következtében átvett ingatlanok számát, jogi jellegét, illetőleg művelési ágba sorolását;

d)	a jelzáloghitel-törlesztések összegét.

IV. RÉSZ
FIZETÉSKÉPTELENSÉG ESETÉRE IRÁNYADÓ SZABÁLYOK

Jelzálog-hitelintézet felszámolása

20. §

(1)	Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó szabályokat a (2)-(6) bekezdésben, valamint a 20/A. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)

A jelzáloglevelekből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések teljesítése érdekében a bíróság - a felszámolást elrendelő végzésében - a felszámolón túl fedezeti gondnokot is kirendel, a fedezeti gondnok pedig e feladat ellátására a vele létesített munkaviszony, tagsági viszony vagy megbízási jogviszony alapján a nevében eljáró természetes személyt nevez ki, aki nem lehet azonos a felszámoló által a jelzálog-hitelintézet felszámolásának lefolytatására kinevezett felszámolóbiztossal.

(3)	Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás esetén a jelzáloglevelekből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések a felszámolás kezdő időpontjában nem válnak lejárttá (esedékessé).

(4)

A jelzáloglevelekből eredő követeléseket a fedezeti gondnok - a felszámolónak történő bejelentésükre tekintet nélkül - a jelzálog-hitelintézet (5) bekezdésben meghatározott vagyontárgyai terhére, a felszámolási eljáráson kívül, a jelzáloglevélben foglalt kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokban elégíti ki. A rendes fedezetek nyilvántartásába bejegyzett származtatott (derivatív) ügyletek szerződött partnereit a fedezetbe vont ügyletből eredő követeléseik erejéig a jelzáloglevél-tulajdonosokkal azonos jogok illetik, ezen követeléseik kielégítésére a jelzáloglevelekből eredő követelések kielégítésére irányadó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

(5)

Jelzálog-hitelintézet felszámolása esetén - a fedezeti gondnok díjának, és a jelen bekezdésben meghatározott egyes követelések nyilvántartásával és érvényesítésével, valamint a vagyonellenőr tevékenységével kapcsolatos költségek kiegyenlítését követően - kizárólag a jelzáloglevél-tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel

a)	a felszámolás kezdő időpontjában a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett rendes és pótfedezet,

a rendes fedezeteknek a 14. § (7) bekezdésében meghatározott mértékét meghaladó, fedezetbe nem vonható hányada, valamint a jelzálog-hitelintézetnek a felszámolás kezdő időpontjában meglévő, de fedezetbe nem vont likvid eszközeinek az a része, amely megfelel a jelen törvény pótfedezetekkel szemben támasztott követelményeinek.

Az a) és b) pontban meghatározott fedezeti és likvid eszközök nem képezik a felszámolási vagyon részét.

(6)

Ha a jelzáloglevelekből, és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések kielégítésére a követelések megnyíltakor a jelzálog-hitelintézet (5) bekezdésben meghatározott vagyontárgyai nem elegendőek, a jelzáloglevelek tulajdonosainak, és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletek szerződött partnereinek követelései a fedezetből követelésük arányában kerülnek kielégítésre. Ha a követelés lejáratakor arányos kielégítés történt, úgy az (5) bekezdésben meghatározott vagyontárgyakból származó későbbi bevételek terhére és erejéig a fedezeti gondnok köteles a ki nem elégített követeléseket - a lejáratok sorrendjében, azonos lejáratú követelések tekintetében követelésarányosan - kifizetni. Késedelmes teljesítés esetén a jelzáloglevél-tulajdonos az érintett jelzáloglevélre vonatkozó kibocsátási feltételekben meghatározott mértékben késedelmi kamatra is jogosult. Az eredeti lejárati időtől kezdődően járó késedelmi kamatot a jelzáloglevelekből eredő tőke- és kamatkövetelések kielégítését követően kell kiegyenlíteni.

20/A. §

(1)	A fedezeti gondnokra a pénzügyi intézmény felszámolójára, a fedezeti gondnoki feladatok ellátására kinevezett természetes személyre pedig a felszámolóbiztosra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2)	A fedezeti gondnok a felszámolás kezdő időpontjától kezdődően kizárólagosan jogosult a 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak tekintetében - a vagyonellenőri jogosultságok változatlan fennállása mellett - a jelzálog-hitelintézet nevében eljárni.

(3)

A fedezeti gondnok jogosult a 15. § szerinti jelzáloglevél-átruházást vagy a forgalomban lévő jelzáloglevelek visszavásárlását kezdeményezni, továbbá köteles a fedezetül szolgáló követeléseket a jelzálog-hitelintézet nevében érvényesíteni. A fedezeti gondnok jogosult továbbá fedezeti célú származtatott (derivatív) ügyletet kötni, az ilyen ügylet fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletnek minősül. A felszámolás kezdő időpontjától a 14. § (8) bekezdésének rendelkezését nem kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben a fedezeti gondnok a 20. § (5) bekezdésben meghatározott vagyontárgyat értékesíti, úgy a vagyontárgy helyébe lépő érték kizárólag a jelzáloglevél-tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel. A jelzálog-hitelintézet 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyainak a felszámolási vagyontól elkülönült nyilvántartásáért a fedezeti gondnok a felelős.

(4)

A fedezeti gondnok köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból mindenkor biztosított legyen a követelések esedékességkor történő teljes körű kielégítése (fizetőképesség folyamatos fenntartása). Ha ez maradéktalanul nem biztosítható, úgy a fedezeti gondnok úgy köteles eljárni, hogy - a jelzáloglevelek lejárati időpontjától függetlenül - a jelzáloglevél-tulajdonosok kielégítése tőkekövetelésük arányában történjen.

(5)

A felszámolás kezdő időpontját követően a 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakkal kizárólag a fedezeti gondnok rendelkezhet, ezen vagyontárgyak tekintetében a felszámoló rendelkezése semmis. A jelzáloglevél-tulajdonosok, valamint a rendes fedezetek nyilvántartásába bejegyzett származtatott (derivatív) ügyletek szerződött partnerei valamennyi követelésének kielégítését vagy más jelzálog-hitelintézetre történő átruházását követően a 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak a felszámolási vagyonba kerülnek.

(6)	A fedezeti gondnok a 3. § (2) bekezdésében felsorolt pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek végzésére nem jogosult.

(7)

A fedezeti gondnok vagy bármely jelzáloglevél-tulajdonos a felszámolás kezdő időpontját követő két éven belül követelheti, hogy a bíróság a felszámolási vagyon terhére rendelje el a 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kiegészítését, ha bizonyítja, hogy e vagyontárgyak a jelzáloglevél-tulajdonosok követeléseinek kielégítését nem fedezik. A határidő elmulasztása jogvesztő. Ha a bíróság a 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból álló vagyon kiegészítéséről határoz, úgy e határozat jogerőre emelkedését követően az érintett vagyon feletti rendelkezési jog kizárólag a fedezeti gondnokot illeti meg.

(8)

A bíróság - ide nem értve a felszámolási zárómérleg elfogadását - azt követően jogosult a felszámolás befejezéséről, és a jelzálog-hitelintézet megszüntetéséről dönteni, hogy a jelzáloglevelekből, valamint a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő valamennyi követelést kielégítették, más jelzálog-hitelintézetre átruházták, vagy az ezek fedezetére szolgáló vagyon teljes mértékben felhasználásra került.

Jelzálog-hitelintézet elleni végrehajtási eljárás

21. §

(1)	Jelzálog-hitelintézet elleni végrehajtási eljárás során a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2)

A jelzálog-hitelintézet 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyaira - követeléseik erejéig - kizárólag a jelzáloglevél-tulajdonosok, valamint a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből fennálló követelések tekintetében ezen ügyletek szerződött partnerei vezethetnek végrehajtást.

(3)	A jelzáloglevél-tulajdonosokkal, illetve a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletek szerződött partnereivel szemben fennálló kötelezettség kielégítésére a végrehajtási költségek kiegyenlítését követően kerül sor.

V. RÉSZ
A FELÜGYELET ELLÁTÁSÁNAK ESZKÖZEI

A jelzálog-hitelintézet különleges felügyelete

22. §

A Magyar Nemzeti Bank a jelzálog-hitelintézet felett a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túl különleges felügyeletet gyakorol. A különleges felügyelet keretében a Magyar Nemzeti Bank az általa összeállított vizsgálati terv szerint a jelzálog-hitelintézetnél évenként helyszíni ellenőrzést végez.

Intézkedés és kivételes intézkedés

23. §

A Felügyelet a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túlmenően a következő intézkedést és kivételes intézkedést alkalmazhatja:

határidő megjelölése mellett elrendeli a fedezet helyreállítását, ha a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének és kamatának összege meghaladja a fedezet összegét. A fedezet helyreállítása pótfedezet bevonásával, újabb jelzáloghitel kihelyezésével vagy jelzáloglevél visszavásárlásával történhet;

a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség és a fedezetet képező jelzáloghitel-állomány, ideértve a visszavásárlási vételárból, valamint refinanszírozási hitelből eredő követelésállományt is, továbbá a pótfedezet átruházására kötelezheti a jelzálog-hitelintézetet, ha tőkemegfelelési mutatója - kilencven napot meghaladóan - négy százaléknál alacsonyabb, és azt a Magyar Nemzeti Bank által megállapított határidőn belül nem tudják helyreállítani.

Bírságok

VI. RÉSZ
EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Fióktelep formájában működő jelzálog-hitelintézetre vonatkozó előírások

25/A. §

(1)

Fióktelep formájában működő jelzálog-hitelintézetet kizárólag olyan külföldi hitelintézet létesíthet, amelynek jogában áll jelzáloglevelet kibocsátani. Jelzáloglevél alatt e rendelkezés szempontjából az alábbi feltételekkel kibocsátott értékpapírt kell érteni:

a)	különleges felügyeletnek alávetett hitelintézet bocsátja ki;

b)	a kibocsátó hitelintézet csődje esetén a jelzáloglevél tulajdonosok kielégítési elsőbbséget élveznek;

c)	a fedezetet jelzálogkölcsön vagy a közszektornak nyújtott kölcsön képezi;

d)	szigorú törvényi előírások szolgálják az értékpapír tulajdonosok védelmét.

(2)

Fióktelep formájában működő jelzálog-hitelintézetre vonatkozóan a külföldi hitelintézettől függetlenül, a számviteli, illetőleg egyéb nyilvántartások alapján elkülönítve kell betartani:

a)	az 5. § (1) és (3),

b)	a 9. § (2),

c)	a 10. § (1),

d)	a 14. § (1)

bekezdésében foglaltakat.

(3)	Fióktelep formájában működő jelzálog-hitelintézet termőföldtulajdont nem szerezhet.

VII. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. §

(1)	E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)

E törvény az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK (1985. december 20.) tanácsi irányelvet módosító 88/220/EGK (1988. március 22.) tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Felhatalmazás

27. §

(1)

Felhatalmazást kap

a)	az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a termőföld,

b)	a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy a termőföldön kívüli egyéb ingatlanok

hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveit rendeletben állapítsa meg.

(2)

Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy:

a)	a származtatott (derivatív) ügyletek fedezetbe vonására és nyilvántartására vonatkozó részletszabályokat, valamint

b)	a jelzáloglevelek fedezete körében alkalmazandó jelenérték számítás szabályait,

rendeletben állapítsa meg.

A jogszabály 1997. május 8-án jelent meg a Magyar Közlöny 39. számában.
hatályba lépett 1997. június 7-én.

A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. október 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba. 2013. október 1-jén lépett hatályba. 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2001. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. május 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2016. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. október 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba. 2013. június 29-én lépett hatályba. 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lépett hatályba. 2004. június 10-én lépett hatályba. 2004. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lépett hatályba. 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. november 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba. 2013. október 1-jén lépett hatályba. 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. július 1-jén lépett hatályba. 2003. július 1-jén lépett hatályba. 2003. július 1-jén lépett hatályba. 2003. július 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. január 1-jén lépett hatályba. 2002. január 1-jén lépett hatályba. 2002. január 1-jén lépett hatályba. 2002. január 1-jén lépett hatályba. 2002. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. január 1-jén lépett hatályba. 2002. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1998. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1998. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. január 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. január 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.

KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT

1997. évi XXX. törvény

a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről

Az Országgyűlés a gazdasági növekedéshez szükséges hosszú lejáratú kölcsönnyújtás lehetőségének javítása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. RÉSZ
A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. §

E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén alapított és működő jelzálog-hitelintézetre, valamint a jelzáloglevélre.

II. RÉSZ
JELZÁLOG-HITELINTÉZET

A jelzálog-hitelintézet alapítása

2. §

(1)	A jelzálog-hitelintézet szakosított hitelintézet.

(2)

A jelzálog-hitelintézet alapítására, működésére, felügyeletére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a jelzálog-hitelintézet befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységére pedig az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)	Jelzálog-hitelintézet legalább hárommilliárd forint jegyzett tőkével alapítható, melyet pénzben kell befizetni.

(4)	Jelzálog-hitelintézet jegyzett tőkéjében a Magyar Állam tulajdoni hányada a Hpt. 12. § (1) bekezdésében meghatározott arányt meghaladhatja.

(5)	Jelzálog-hitelintézet nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz.

A jelzálog-hitelintézet fogalma, tevékenységi köre

3. §

(1)	Jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország területén levő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, melyhez forrásait jelzáloglevél kibocsátásával gyűjti.

(2)

Jelzálog-hitelintézet kizárólag az alábbi pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeket végzi:

a)	visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, ide nem értve a betét gyűjtését;

b)	pénzkölcsön nyújtása, Magyarország területén levő ingatlanon alapított jelzálogjoggal biztosított fedezet mellett (a továbbiakban: jelzáloghitel);

c)	jelzálogjog kikötése nélküli kölcsönök nyújtása állami készfizető kezességvállalás esetén;

d)	kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása (a továbbiakban együtt: bankári kötelezettség);

e)	az Épt. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kereskedelmi tevékenység a kamatláb-csereügylet, illetőleg devizaforrásai árfolyamkockázatának fedezetére szolgáló deviza-csereügylet (swap) tekintetében;

f)	saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír-letétkezelés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás;

g)	saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír letéti őrzés;

h)	saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír-számla vezetés;

i)	saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan ügyfélszámla vezetés;

j)	saját kibocsátású jelzáloglevél, kötvény, továbbá letéti jegy forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása.

(3)	Jelzálog-hitelintézet kötvény, illetőleg letéti jegy lejárat előtti visszavásárlására nem vállalhat kötelezettséget.

4. §

(1)	Jelzálog-hitelintézet bankári kötelezettséget csak ingatlan fedezet kikötése mellett és kizárólag azon ügyfele részére vállalhat, akinek (amelynek) jelzáloghitelt nyújtott.

(2)	A jelzáloghitel és a bankári kötelezettség együttes összege nem haladhatja meg a fedezetül lekötött ingatlan 5. § (3) bekezdése szerinti hitelbiztosítéki értékének hetven százalékát.

Jelzáloghitelezés

5. §

(1)	A teljes hitelállományban a legalább ötéves lejáratú jelzáloghitelek aránya nem lehet kevesebb nyolcvan százaléknál.

(2)	A jelzálog-hitelintézetnek a fedezetül szolgáló ingatlan tekintetében jelzálogjogának biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötnie.

(3)	A jelzáloghitelekből eredő tőkekövetelések állományának mértéke nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlanok hitelnyújtás alapját képező együttes értékének (a továbbiakban: hitelbiztosítéki érték) hetven százalékát.

(4)	A hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveit jogszabály határozza meg. Ennek alapján a jelzálog-hitelintézet hitelbiztosítéki értékmegállapítási szabályzatot készít, amelyet az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) hagy jóvá.

(5)

Ha a zálogtárgy állaga tartósan romlik vagy hitelbiztosítéki értéke tartósan csökken, de az nem a tulajdonos magatartása miatt következik be, a jelzálog-hitelintézet a jelzáloghitel azonnali hatályú felmondásának jogát - ha az adós a jelzálog-hitelintézet által megjelölt határidőn belül az állagot nem állította helyre, vagy további biztosítékot nem adott - csak arra az összegre érvényesítheti, amelyre a zálogtárgy csökkent értéke már nem biztosítja a szerződés szerinti fedezetet.

6. §

A jelzálog-hitelintézet által kötött jelzáloghitel szerződést közokiratba kell foglalni.

7. §

A jelzálog-hitelintézet a jelzáloghitel szerződésben kikötheti, hogy a jelzáloghitel lejáratát megelőzően nem fizethető vissza.

8. §

(1)	Jelzálog-hitelintézet kizárólag jelzáloghitelt vásárolhat meg, előlegezhet meg (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint számítolhat le (a továbbiakban együtt: jelzáloghitel vásárlás).

(2)

Jelzálog-hitelintézet azt a jelzáloghitelt vásárolhatja meg, amely

a)	megfelel a törvény előírásainak;

b)	a jelzálog-hitelintézet könyvvizsgálójának igazolása szerint problémamentes minősítésű.

Befektetések korlátozása

9. §

(1)

Jelzálog-hitelintézet közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedést - más hitelintézet, biztosító részvénytársaság, befektetési vállalkozás, illetve járulékos vállalkozás kivételével - csak olyan gazdasági társaságban szerezhet, illetve tarthat meg, amely kizárólag a 10. § (2) bekezdés alapján megszerzett ingatlanok kezelésével, hasznosításával, értékesítésével összefüggő tevékenységet végez.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti, tevékenységi korlátozás alá eső gazdasági társaságban szerzett összes befektetés nem haladhatja meg a jelzálog-hitelintézet szavatoló tőkéjének tíz százalékát.

(3)

Ingatlanbefektetések korlátozása

10. §

(1)	Jelzálog-hitelintézet összes ingatlanba történő befektetése nem haladhatja meg a szavatoló tőkéje öt százalékát, ide nem értve a közvetlen banküzemi célt szolgáló és a (2) bekezdésben foglaltak szerint szerzett ingatlanokat.

(2)

Jelzálog-hitelintézet ingatlanokat - a közvetlen banküzemi célt szolgáló ingatlanokon kívül - kizárólag

a)	a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylet, továbbá

b)	az adósa ellen indított felszámolási vagy végrehajtási eljárás

során szerezhet.

(3)	A (2) bekezdésben meghatározott módon megszerzett ingatlanokat három éven belül nyilvános árverésen el kell idegeníteni.

III. RÉSZ
A JELZÁLOGLEVÉL

Jelzáloglevél kibocsátásának módja, feltételei

11. §

(1)	A jelzáloglevél kizárólag a jelzálog-hitelintézet által e törvény alapján kibocsátott, bemutatóra vagy névre szóló, átruházható értékpapír.

(2)	A jelzáloglevélre a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet, a jelzáloglevél forgalomba hozatalára pedig az Épt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)

A jelzáloglevélnek tartalmaznia kell:

a)	a jelzáloglevél elnevezést;

b)	a kibocsátó megnevezését és cégszerű aláírását;

c)	a jelzáloglevél típusának megjelölését (bemutatóra vagy névre szóló);

d)	névre szóló jelzáloglevél esetén a jelzáloglevél tulajdonosának megnevezését;

e)	a jelzáloglevél sorozatának betűjelét, a jelzáloglevél kódját, sorszámát;

f)	a jelzáloglevél névértékét;

g)	a kamat mértékét, a kamatszámítás módját;

változó kamatozás esetén:

ha)	az induló kamatláb mértékét,

hb)	a kamatláb változtatásának elveit,

hc)	a kamat számításának módját;

i)	a jelzáloglevél lejáratát;

j)	a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) időpontjait és mértékét;

k)	az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást;

l)	a kibocsátott sorozat össznévértékét;

m)	a jelzáloglevél kibocsátásának helyét és idejét;

n)	a vagyonellenőr igazolását az előírás szerinti fedezet meglétéről és annak fedezet-nyilvántartásba történt bejegyzéséről.

(4)	Az az okirat, amelyből a (3) bekezdésben megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem minősül jelzáloglevélnek.

12. §

(1)

Egy sorozatban csak azonos jogokat megtestesítő, azonos névértékű jelzáloglevelek bocsáthatók ki. Az azonos sorozathoz tartozó jelzálogleveleket folyamatos sorszámozással kell ellátni, és azonos formátumban kell kibocsátani. Az azonos sorozatban kibocsátott jelzáloglevelek összevont címletként is kibocsáthatók.

(2)	A nyomdai úton előállított jelzáloglevélben kikötött kamat, valamint tőketörlesztési részletekről kamat- és tőketörlesztő szelvényeket kell kiállítani.

13. §

(1)	Jelzáloglevél nyilvános forgalomba hozatala esetén az Épt. 24. §-a (2) bekezdésében előírt feltételt nem kell alkalmazni.

(2)	A jelzáloglevél kibocsátása esetén a tájékoztatónak az Épt. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a kibocsátás alapjául szolgáló rendes és pótfedezet értékét is.

A jelzáloglevelek fedezete

14. §

(1)	A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell legalább a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegével megegyező értékű fedezettel.

(2)

A fedezet:

a)	rendes fedezetet, és

b)	pótfedezetet

tartalmazhat.

(3)	Rendes fedezetként a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat vehető figyelembe.

(4)	Ha a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés összege a fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladja, rendes fedezetként legfeljebb a hatvan százalék mértékéig vehető figyelembe.

(5)	A fedezeten belül a rendes fedezet aránya nem lehet kevesebb nyolcvan százaléknál.

(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott arányt a jelzálog-hitelintézetnek működése harmadik naptári évétől kell elérnie.

(7)	A jelzáloglevelek fedezetén belül a rendes fedezet aránya a jelzálog-hitelintézet működésének első évében nem lehet kevesebb hatvan, a második évében pedig hetven százaléknál.

(8)

A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a következő eszközökből állhat:

a)	a Magyar Nemzeti Banknál elkülönített, zárolt bankszámlán tartott pénz;

b)	állampapír;

c)	állami készfizető kezességvállalással kibocsátott értékpapír;

d)	állami készfizető kezességvállalás mellett nyújtott hitel.

(9)

A jelzálog-hitelintézet haladéktalanul jelenti a Felügyeletnek, ha

a)	a forgalomban lévő jelzáloglevelek fedezete nem felel meg az (1) bekezdésben előírtaknak;

b)	a fedezeten belül a rendes fedezet aránya nyolcvan százalék alá esik.

(10)	A jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyakról, a rendes és a pótfedezeti értékekről a jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartást vezet, amelyben a fedezeteket egyedileg mutatja ki.

(11)	A jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartási szabályzatot készít, melyet a Felügyelet hagy jóvá.

Jelzáloglevélből eredő kötelezettség átruházása

15. §

(1)	A jelzálog-hitelintézet, átalakítása vagy felszámolása esetén, a Felügyelet engedélyével, a jelzáloglevélből eredő kötelezettségét más jelzálog-hitelintézetre átruházhatja.

(2)

Jelzáloglevélből eredő kötelezettség átruházása során a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az átruházáshoz nem szükséges a jelzáloglevél tulajdonos hozzájárulása. Az átruházással - az engedély kézhezvételének időpontjától - a jelzáloglevélből eredő kötelezettség az átvevő jelzálog-hitelintézetet terheli.

(3)

Az átruházás engedélyezése iránti kérelem legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)	az átruházó és az átvevő átadásra, illetve átvételre irányuló jognyilatkozatát;

b)	az átruházandó jelzáloglevelekből eredő kötelezettség még nem törlesztett névértékét és kamatát;

c)	az átruházandó jelzáloglevelekhez kapcsolódó fedezetek tételes megjelölését, a fedezetül lekötött ingatlanok hitelbiztosítéki értékének feltüntetésével;

d)	az átruházás ellenértékét, időpontját;

(4)	A Felügyelet az átruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átruházással érintett jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek teljesítését.

(5)	Jelzáloglevélből eredő kötelezettség csak rendes és pótfedezete egyidejű átadásával ruházható át.

(6)	Az állományt átvevő jelzálog-hitelintézet az átadó jelzálog-hitelintézet által meghatározott eredeti feltételeknek megfelelően új jelzálogleveleket hoz forgalomba.

(7)

Vagyonellenőr megbízása

16. §

(1)	A jelzálog-hitelintézet a 17. §-ban foglalt feladatok teljesítésére vagyonellenőrt bíz meg. A vagyonellenőr megbízásának érvényességéhez a Felügyelet engedélye szükséges.

(2)	Vagyonellenőri megbízatást csak könyvvizsgáló társaság vagy devizabelföldi természetes személy kaphat.

(3)	Vagyonellenőri feladatokkal csak olyan könyvvizsgáló társaság bízható meg, amely rendelkezik a Hpt. 133. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel és a jelzálog-hitelintézet számára nem végez más könyvvizsgálói feladatot.

(4)

Vagyonellenőri megbízást csak olyan devizabelföldi természetes személy kaphat, aki

a)	büntetlen előéletű,

b)	szakirányú felsőfokú végzettséggel, valamint

c)	szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik.

(5)	A (4) bekezdés b) pontjában megjelölt szakirányú felsőfokú végzettségűnek minősül az, aki jogi, közgazdasági, pénzügyi és számviteli vagy műszaki végzettséget igazoló egyetemi diplomával, illetve főiskolai oklevéllel rendelkezik.

(6)

Nem lehet vagyonellenőr az a személy, aki

a)	a jelzálog-hitelintézet alapítója, részvényese, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója és ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], a jelzálog-hitelintézet alkalmazottja;

b)	az a) pontban felsorolt minőségét két évnél rövidebb ideje szüntette meg;

c)	a jelzálog-hitelintézetben közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d)	a jelzálog-hitelintézettel, illetve az a) pontban meghatározott személyekkel üzleti kapcsolatban, illetve a jelzálog-hitelintézetnél befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos alkalmazásában áll;

e)	a jelzálog-hitelintézetnek - bármilyen jogcímen - tartozik.

(7)	A vagyonellenőr határozott időre és legfeljebb öt évre kaphat megbízatást, de a megbízás időtartamának lejárta után ismételten is megbízható. A Felügyelet engedélye nélkül a jelzálog-hitelintézet és a vagyonellenőr között létrejött megbízási szerződés érvényesen nem mondható fel.

(8)	A vagyonellenőrt megbízója - vagyonellenőri tevékenysége körében - nem utasíthatja.

(9)

(10)	A vagyonellenőrt a tevékenysége során tudomására jutott tények, adatok, üzleti információk tekintetében - a 17. § (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével - titoktartási kötelezettség terheli.

(11)	A vagyonellenőr a törvényben szabályozott kötelezettségeinek teljesítése során az ilyen feladatot ellátó személytől elvárható gondossággal jár el, felelősségére egyebekben a polgári jogi felelősség általános szabályai az irányadók.

A vagyonellenőr tevékenységi köre, kötelezettségei

17. §

(1)

A vagyonellenőr folyamatosan ellenőrzi és a 11. § (3) bekezdésének n) pontja, valamint 18. § (1) bekezdése alapján igazolja:

a)	a jelzáloglevelek előírás szerinti fedezete mindenkori rendelkezésre állását;

b)	a jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyak, azok ingatlan-nyilvántartási adatai és hitelbiztosítéki értéke, továbbá a rendes és a pótfedezet fedezet-nyilvántartásba történő bejegyzését.

(2)	A vagyonellenőr haladéktalanul írásban jelenti a Felügyeletnek, ha a forgalomban lévő jelzáloglevelek fedezete nem felel meg a 14. § (1) bekezdésében előírtaknak.

(3)	A fedezet-nyilvántartásba bejegyzett zálogtárgyakra, valamint a rendes és a pótfedezetre vonatkozó adatokat csak a vagyonellenőr írásbeli hozzájárulásával lehet törölni.

Tájékoztatási kötelezettség

18. §

(1)

A jelzálog-hitelintézet minden naptári negyedévet követően a tárgynegyedév utolsó napjára megállapítottan a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének és kamatának összegét, továbbá a vagyonellenőr által igazolt fedezetek értékét a felügyeleti szabályok szerint a Felügyelet részére benyújtja, majd ezt követően egy országos napilapban és a tőzsde lapjában a hónap utolsó napjáig közzéteszi.

(2)

A közzététel, illetve a bejelentés a fedezetre vonatkozóan tartalmazza

a)	a rendes fedezet értékét, valamint

b)	a 14. § (8) bekezdése szerint részletezett pótfedezeti értékeket.

19. §

A jelzálog-hitelintézet éves jelentésének az Épt.-ben előírt tartalmi követelményeken túl az alábbiakat is tartalmaznia kell:

a)	a forgalomban levő jelzáloglevelek december 31-i állapot szerinti fedezeti értékeit, a pótfedezet tételes felsorolásával;

b)	az olyan végrehajtási árverések számát, amelyek a jelzálog-hitelintézet kérelmére indultak, a befejeződött árverések esetében az árverési eredmény és a még fennállt jelzáloghitel értékkülönbségét;

c)	a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos veszteségek csökkentése, elhárítása érdekében vagy felszámolás, illetve végrehajtás következtében átvett ingatlanok számát, jogi jellegét, illetőleg művelési ágba sorolását;

d)	a jelzáloghitel-törlesztések összegét.

IV. RÉSZ
FIZETÉSKÉPTELENSÉG ESETÉRE IRÁNYADÓ SZABÁLYOK

Jelzálog-hitelintézet felszámolása

20. §

(1)	Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó szabályokat a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)

Jelzálog-hitelintézet felszámolása esetén - a felszámolási költségek kiegyenlítését követően - kizárólag a jelzáloglevél tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel

a)	a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett rendes és pótfedezet, valamint

b)	a jelzálog-hitelintézet vagyonának, elsősorban likvid eszközeinek az a része, amely a jelzáloglevelek alapján keletkező követelések a) pont szerinti fedezettel nem biztosított hányadának kiegészítésére szolgál.

(3)	Ha a jelzáloglevelekből eredő követelések fedezetére a jelzálog-hitelintézet teljes vagyona nem elegendő, a jelzáloglevelek tulajdonosai követelésarányosan kerülnek kielégítésre.

Jelzálog-hitelintézet elleni végrehajtási eljárás

21. §

(1)	Jelzálog-hitelintézet elleni végrehajtási eljárás során a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2)	A jelzálog-hitelintézet 20. § (2) bekezdésében meghatározott vagyonára - követeléseik erejéig - kizárólag jelzáloglevél tulajdonosok vezethetnek végrehajtást.

(3)	A jelzáloglevél tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére a végrehajtási költségek kiegyenlítését követően kerül sor.

V. RÉSZ
A FELÜGYELET ELLÁTÁSÁNAK ESZKÖZEI

A jelzálog-hitelintézet különleges felügyelete

22. §

A Felügyelet a jelzálog-hitelintézet felett a Hpt.-ben és az Épt.-ben meghatározottakon túl különleges felügyeletet gyakorol. A különleges felügyelet keretében a Felügyelet az általa összeállított vizsgálati terv szerint a jelzálog-hitelintézetnél legalább évenként átfogó helyszíni ellenőrzést végez.

Intézkedés és kivételes intézkedés

23. §

A Felügyelet a Hpt.-ben és az Épt.-ben meghatározottakon túlmenően a következő intézkedést és kivételes intézkedést alkalmazhatja:

a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség és a fedezetet képező jelzáloghitel-állomány, továbbá a pótfedezet átruházására kötelezheti a jelzálog-hitelintézetet, ha tőke-megfelelési mutatója - 90 napot meghaladóan - négy százaléknál alacsonyabb, és azt a Felügyelet által megállapított határidőn belül nem tudják helyreállítani. Ha a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség, a jelzáloghitel-állomány és a pótfedezet más jelzálog-hitelintézet számára nem adható át, azokat - a Felügyelet engedélyével - bank is átveheti.

Bírságok

24. §

(1)

A Felügyelet a Hpt.-ben és az Épt.-ben meghatározottakon túl az alábbi esetekben alkalmazhat bírságot:

a)	a jelzálog-hitelintézet a 14. § (9) bekezdésében foglalt jelentési, illetve a 18. és 19. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem, vagy nem a törvénynek megfelelően tesz eleget;

b)	a jelzálog-hitelintézet akadályozza a vagyonellenőrt tevékenységének ellátásában;

c)	a vagyonellenőr megsérti a 17. §-ban meghatározott kötelezettségeit;

d)	a jelzálog-hitelintézet megsérti a 14. § (1) bekezdése szerinti fedezeti elvet;

e)	a jelzálog-hitelintézet megsérti a 14. § (5) bekezdése szerinti arányt.

(2)

A bírság mértéke

a)	az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben legfeljebb húszmillió forint;

b)	az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben legfeljebb tízmillió forint;

c)	az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben ötszázezer forinttól egymillió forintig terjedhet;

d)	az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben legfeljebb harmincmillió forint;

e)	az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben legfeljebb húszmillió forint.

(3)	A bírság ismételten is kiszabható.

(4)	A Felügyelet a jelzálog-hitelintézetre kiszabott bírságból származó teljes bevételt a Hpt. 139. § (5) bekezdésében felsorolt célokra fordítja.

VI. RÉSZ
EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Az elnevezés védelme

25. §

(1)	Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a „jelzálog-hitelintézet” elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működő szakosított hitelintézet szerepeltetheti.

(2)	A jelzáloglevél elnevezést vagy más olyan elnevezést, amely azt a látszatot keltheti, hogy valamely értékpapír vagy okirat jelzáloglevél, az e törvényben meghatározott értékpapíron kívül egyéb értékpapír vagy okirat nem viselheti.

(3)	Vita esetén az elnevezés használatáról a Felügyelet dönt.

VII. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. §

(1)	E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)

E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján - az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés érdekében - az EU 85/611. számú, az átruházható értékpapírokba történő kollektív befektetésekkel foglalkozó vállalkozásokról szóló direktívájának irányelveit vette figyelembe.

Felhatalmazás

27. §

Felhatalmazást kap

a)	a földművelésügyi miniszter, hogy a termőföld,

b)	a pénzügyminiszter, hogy a termőföldön kívüli egyéb ingatlanok

hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveit rendeletben állapítsa meg.

Módosuló jogszabályok

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet módosítása

28. §

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet 14. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A földhivatal a jelzálog-hitelintézet jelzálogjog bejegyzésére vagy törlésére irányuló kérelmét soron kívül intézi el.”

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

29. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 170. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„170. § (1) Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést a 165. § d)-f) pontjában meghatározott követeléseket megelőzően kell kielégíteni.
(2) Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjében kell kielégíteni.”

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása

30. §

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra termőföldet szerezhet.”

A befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény módosítása

31. §

A befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény 13. §-ának (1), (3), továbbá (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az alapkezelő megszerzéskor az értékpapíralap saját tőkéjének legfeljebb öt százalékát helyezheti el az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott azonos fajtájú értékpapírokba (kötvény, részvény stb.), ide nem értve a jelzálogleveleket, melyekbe az alapkezelő megszerzéskor az értékpapíralap saját tőkéjének legfeljebb huszonöt százalékát helyezheti, továbbá az állampapírokat. Az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírok értéke az értékpapíralap tárcájában megszerzéskor nem haladhatja meg az értékpapíralap saját tőkéjének tíz százalékát, ide nem értve a jelzálogleveleket, melyek értéke megszerzéskor a huszonöt százalékot nem haladhatja meg, továbbá az állampapírokat.”
„(3) A tőzsdén nem jegyzett vagy nem forgalmazott értékpapírok értéke vásárláskor nem haladhatja meg az értékpapíralap saját tőkéjének tíz százalékát. Ezen mértékbe a jelzáloglevelek nem számítanak bele, a jelzáloglevelek értéke az értékpapíralap saját tőkéjének huszonöt százalékát teheti ki.
(4) Az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén nem jegyzett vagy nem forgalmazott értékpapírok értéke az értékpapíralap tárcájában vételkor nem haladhatja meg az értékpapíralap saját tőkéjének két százalékát, kivéve a jelzálogleveleket, amelyek értéke az értékpapíralap saját tőkéjének maximum huszonöt százaléka lehet, továbbá az állampapírokat.”

A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló
1995. évi XCVI. törvény módosítása

32. §

A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 87. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosítónál a matematikai tartalék és a biztonsági tőke pénzeszközeinek legfeljebb huszonöt százaléka lehet a 86. § d) és n), legfeljebb húsz százaléka a 86. § l) pontja szerinti, legfeljebb tíz-tíz százaléka a 86. § e), g), i) és j) pontja szerinti, illetve legfeljebb öt-öt százaléka a 86. § f), h) és k) pontjai szerinti befektetésekben.”

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

33. §

(1)

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 8. számú mellékletének (a továbbiakban: melléklet) 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Igazolt befektetés az az összeg, amelyet a magánszemély a tőkeszámla vezetésére jogosult, értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság közreműködésével történő vásárlással, ilyen társaságnál történő jegyzéssel a belföldön bejegyzett részvénytársaság részvénye, befektetési alap befektetési jegye, jelzálog-hitelintézet jelzáloglevele (a továbbiakban együtt: a befektetés tárgya) vételáraként annak megvásárlására az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet által engedélyezett nyilvános forgalomba hozatal során, vagy tőzsdei ügylet során 1994. december 31-ét követően pénzben fizetett ki, és erről a tőkeszámla vezetője a magánszemély kérésére (legkésőbb az adóévet követő év január 31-éig) a magánszemély adóazonosító száma, valamint a befektetés tárgyának azonosító adatai feltüntetésével - a másolatnak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülési idő végéig tartó megőrzési kötelezettsége mellett - igazolást ad ki oly módon, hogy abból a befektetés időtartama, valamint a befektetés tárgyának egységére fordított összeg mindenkor megállapítható legyen.”

(2)

A melléklet 6. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[6. A 4. pont rendelkezései alapján az 5. pontban említett értékpapírokba történő befektetés - a 7-9. pont rendelkezéseit is figyelembe véve - akkor kerülhet a tőkeszámlára, ha a magánszemély az értékpapírt nyilvános forgalomba hozatal során, vagy tőzsdei ügylet során olyan társaságtól vásárolta (olyan társaságnál jegyezte le), amely jogosult tőkeszámla vezetésére és értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytat. Ekkor a befektetés elhelyezhető az előbbi feltételnek megfelelő eladó társaságnál, vagy az általa kiállított igazolás alapján egy másik, tőkeszámla vezetésére jogosult társaságnál, a következők figyelembevételével:]
„c) A befektetési alapokról szóló törvény szerinti nyíltvégű befektetési alap letétkezelője kizárólag az általa értékesített befektetési jegyre, valamint a jelzálog-hitelintézet kizárólag az általa forgalomba hozott jelzáloglevélre vonatkozóan jogosult olyan igazolás kiadására, amelynek alapján a befektetés tőkeszámlára kerülhet, vagy ez a befektetés az általa vezetett tőkeszámlán értékpapír-forgalmazási tevékenységet végző társaság közreműködése nélkül közvetlenül nyilvántartásba vehető.”

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
1996. évi CXII. törvény módosítása

34. §

(1)

A Hpt. 49. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[(3) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró]
„h) vagyonellenőrrel”
(szemben.)
(2) A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
„d) a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek történő adatátadás,”

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

35. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 24. §-a előtt a következő címmel és 23/B. §-sal egészül ki:
„Hitelintézet ingatlanszerzésének visszterhes vagyonátruházási illetéke
23/B. § A hitelintézet által a pénzügyi veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylet során, továbbá az adósávval szembeni felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján - legfeljebb hároméves időtartamra - megszerzett ingatlan után fizetendő illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a.”