Hatályos állapot
Közlönyállapot
1953.03.24. - 1974.06.21.
1974.06.22. - 1986.08.31.
1986.09.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1953. évi III. törvény

a kisdedóvásról

A Magyar Népköztársaság - az Alkotmány elvei alapján - a dolgozó anyák védelme, a család intézményének további megszilárdítása, valamint a gyermekek fejlődésének és nevelésének fokozott biztosítása érdekében széleskörűen gondoskodik a kisdedóvás intézményes megszervezéséről és szocialista építésünk követelményeinek megfelelő továbbfejlesztéséről. Ennek a célnak a megvalósítására az Országgyűlés az alábbi törvényt alkotta:

1. §
(1) A kisdedóvás feladata az óvodáskorú gyermekeknek (5. §) a szocialista pedagógia célkitűzései szerint történő nevelése, gondozása és az általános iskolai tanulmányokra való előkészítése. A kisdedóvással meg kell alapozni a gyermek egészséges és edzett, hazájukat szerető, öntudatos, bátor és fegyelmezett, sokoldalúan művelt emberekké való nevelését.
(2) Ezt a feladatot az alábbi intézmények látják el:
a) napköziotthonos óvodák;
b) óvodák;
c) napköziotthonok;
d) időszaki napköziotthonos óvodák;
e) nyári napköziotthonok;
f) gyermekotthonok.
2. §
(1) Óvodáskorú gyermekek nevelésére szolgáló intézményt (a továbbiakban: óvoda) csak a helyi tanácsok, az állami hivatalok és intézmények, üzemek, és vállalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, valamint társadalmi szervezetek létesíthetnek és tarthatnak fenn.
(2) A kisdedóvás céljára szolgáló intézmények hálózatának továbbfejlesztését elsősorban a régi és új ipari települések, valamint az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezeti községek és városok területén kell biztosítani.
(3) Az új települések (ipari telepek, tanyaközpontok, háztömbök) terveinek tartalmazniok kell a lakók gyermekei részére szükséges óvoda tervét is.
(4) Az óvodák, szervezési költségeit az éves népgazdasági tervekben, fenntartási költségeit pedig a fenntartó szerv költségvetésében kell biztosítani.
(5) A termelőszövetkezetek által létesített vagy fenntartott óvodák beruházási és fenntartási költségeit a fenntartó termelőszövetkezet viseli.
3. §
(1) Új óvoda szervezését a megyei tanács (budapesti városi tanács) végrehajtóbizottsága engedélyezi a közoktatásügyi miniszternek az új óvoda létesítésének feltételeire vonatkozóan kiadott rendelkezései alapján.
(1) Új óvoda szervezését a megyei tanács (budapesti városi tanács) végrehajtóbizottsága engedélyezi a oktatási miniszternek az új óvoda létesítésének feltételeire vonatkozóan kiadott rendelkezései alapján.
(2) A jövőben elsősorban napközi otthonos óvodákat kell szervezni. Ez alól a megyei tanács (budapesti városi tanács) végrehajtóbizottsága indokolt esetben kivételt tehet.
4. §   Azokban a községekben (városokban), ahol a nem magyar anyanyelvű lakosság száma ezt indokolttá teszi, az óvodahálózat fejlesztése során nemzetiségi óvodát kell létesíteni.
5. §
(1) Óvodába a harmadik életévet elért, testileg és szellemileg egészséges gyermek vehető fel. A gyermek óvodai nevelésben a hatodik évének betöltését követő szeptember hó 1. napjáig részesülhet. Az a gyermek, aki testi, vagy szellemi fogyatkozása miatt az egészséges gyermekekkel együtt eredményesen nem gondozható és nevelhető, gyógypedagógiai intézményben helyezhető el.
(2) Abban az esetben, ha mindkét szülő (a gyermek nevelését és gondozását ellátó személy) résztvesz a termelőmunkában és a szülők a gyermek gondozását egyéb módon biztosítani nem tudják, a gyermek az óvodába két és féléves korának elérésétől felvehető.
6. §   Az óvoda a munkaszüneti napok kivételével - a gyermekotthon munkaszüneti napokon is - egész éven át működik.
7. §
(1) Állandó jellegű óvodában óvónőként csak olyan személyeket lehet alkalmazni, akiknek óvónői képesítésük van. Az óvodai hálózat gyorsütemű fejlesztésének biztosítása érdekében kivételesen óvónői képesítéssel nem rendelkezők is alkalmazhatók óvónőkként, azonban képesítésüket az alkalmazástól számított négy év alatt kötelesek megszerezni. A képesítés utólagos megszerzését a közoktatásügyi miniszter az óvónőképzés általános szabályaitól eltérően is szabályozhatja.
(1) Állandó jellegű óvodában óvónőként csak olyan személyeket lehet alkalmazni, akiknek óvónői képesítésük van. Az óvodai hálózat gyorsütemű fejlesztésének biztosítása érdekében kivételesen óvónői képesítéssel nem rendelkezők is alkalmazhatók óvónőkként, azonban képesítésüket az alkalmazástól számított négy év alatt kötelesek megszerezni. A képesítés utólagos megszerzését az oktatási miniszter az óvónőképzés általános szabályaitól eltérően is szabályozhatja.
(2) Többtanerős óvoda vezetője csak olyan képesített óvónő lehet, aki legalább két évi óvónői gyakorlattal rendelkezik.
(3) Az óvónőknek munkájukban dajkák segédkeznek.
8. §
(1) Az óvodák a közoktatásügyi miniszter felügyelete alatt állnak.
(1) Az óvodák az oktatási miniszter felügyelete alatt állnak.
(2) Az óvodáknak a nevelő munkával kapcsolatos működési szabályait a közoktatásügyi miniszter állapítja meg. Működésük egyéb szabályait a közoktatásügyi miniszter az óvodát fenntartó szervek felett felügyeletet gyakorló miniszterekkel és a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt szervek vezetőivel egyetértésben határozza meg.
(2) Az óvodáknak a nevelő munkával kapcsolatos működési szabályait az oktatási miniszter állapítja meg. Működésük egyéb szabályait az oktatási miniszter az óvodát fenntartó szervek felett felügyeletet gyakorló miniszterekkel és a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt szervek vezetőivel egyetértésben határozza meg.
9. §   A jelen törvény végrehajtásáról a közoktatásügyi miniszter gondoskodik.
A jelen törvény hatálybalépésével az 1891. évi XV. törvény, 8400/1948. (VIII. 14.) Korm. rendelet és a 4073/1949. (VI. 4.) Korm. rendelet, végül mindazok a korábban kiadott jogszabályok, amelyek a jelen törvénnyel ellenkeznek, hatályukat vesztik.
9. §   A jelen törvény végrehajtásáról az oktatási miniszter gondoskodik.
A jelen törvény hatálybalépésével az 1891. évi XV. törvény, 8400/1948. (VIII. 14.) Korm. rendelet és a 4073/1949. (VI. 4.) Korm. rendelet, végül mindazok a korábban kiadott jogszabályok, amelyek a jelen törvénnyel ellenkeznek, hatályukat vesztik.
  • A jogszabály 1953. március 24-én jelent meg a Magyar Közlöny 9. számában.
  • hatályba lépett 1953. március 24-én.
  • A jogszabály hatályát vesztette 1986. szeptember 1-jén.
A bekezdés 1974. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. június 22-én lépett hatályba.A bekezdés 1974. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. június 22-én lépett hatályba.A bekezdés 1974. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. június 22-én lépett hatályba.A bekezdés 1974. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. június 22-én lépett hatályba.A szakasz 1974. június 22-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. június 22-én lépett hatályba.